A magyar gázszállító rendszer aspektusai

Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet Gázmérnöki Intézeti Tanszék

A magyar gázszállító rendszer aspektusai Some aspects of the Hungarian Natural Gas Transmission Pipelines TDK-dolgozat Konzulens: Dr. Tihanyi László intézetigazgató egyetemi tanár

Miskolc, 2010. november 2.

Készítette: Rónai Tímea

A magyar gázszállító rendszer aspektusai

Rónai Tímea

Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................... 3 1. A földgázfelhasználás alakulása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban ............................................................................................................................ 7 1.1.

Magyarország energiagazdálkodása ........................................................................... 7

1.2.

A földgáz felhasználás jellemzői ................................................................................ 8

1.3.

Az egyes szektorok földgázigénye Magyarországon ................................................. 8

1.3.2.

A földgáz felhasználása fűtési és melegvíz előállítási célokra ............................... 9

1.3.3.

Földgázelosztás a lakosság részére ....................................................................... 10

1.3.4. A tercier-, az ipari- és az erőműi szektor földgázfelhasználása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban ....................................................................................... 12 2.

A hazai földgázszállító távvezetékrendszer kialakulása, fejlődési fázisai ............. 13

2.1.

A szállítórendszer leírása .......................................................................................... 13

2.2.

A magyar gázszállítás kezdetei................................................................................. 14

3.

A lefúvatási/fáklyázási technológia szükségessége .................................................. 20

3.1. 3.1.1.

A fáklyázás/lefúvatás módjai.................................................................................... 21 Néhány példa a távvezetéki technológiákhoz szükséges fáklyázásra/lefúvatásra 21

4. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai, szabályozása, környezetvédelmi előírásai ............................................................................................................................... 23 4.1.

A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai ........................................................ 23

4.2.

A lefúvatási/fáklyázási technológia szabályozása .................................................... 23

4.3.

A lefúvatási/fáklyázási technológia környezetvédelmi előírásai.............................. 26

Felhasznált irodalom ......................................................................................................... 27

2


Rónai Tímea

Bevezetés Az energiahordozók az ipari forradalom kezdete óta nélkülözhetetlenné váltak az emberiség számára. Ebben az időben még a kőszén volt a legfontosabb energiaforrás, mivel nagy mennyiségű készlet állt rendelkezésre, és az akkori bányászati technológiával a kőszén bányászata eredményes volt. A növekvő igények és az egyre fogyó készletek arra sarkallták az embereket, hogy korszerűbb energiahordozót keressenek, ami nagy mennyiségben rendelkezésre áll, ezért viszonylag olcsó is. Ekkor esett a választás a kőolajra, majd később a földgázra. A földgáz piaca ma is az egyik legvirágzóbb az energiahordozók területén, hiszen relatíve nagy mennyiségben rendelkezésünkre áll, megfizethető áron lehet hozzájutni, és ami napjainkban az egyik legfontosabb követelmény: sokkal inkább környezetbarát, mint a kőszén és a kőolaj. Hazánkban is a legfőbb energiahordozó a földgáz, annak ellenére, hogy sajnos csak csekély saját forrással rendelkezünk, így import földgázra van szükség igényeink kielégítésére. A földgázfelhasználók száma igen jelentős, fogyasztási igényeik függvényében különböző csoportokba sorolhatjuk őket: háztartási-, tercier-, ipari- és erőműi fogyasztók. A szezonalitás, az életrend, a munkarend, a felhasználási technológia mind-mind hatással vannak a gázfogyasztásra. Ez a jelentős földgázigény megkövetel egy olyan szállítási technológiát, ami lehetővé teszi azt, hogy a fogyasztók a szükséges mennyiségben hozzáférjenek a földgázhoz. Erre a távvezetéki szállítás kínál megoldást. Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, szükség van a folyamatos ellenőrzésekre, az esetleges hibák kijavítására, tehát a rendszer karbantartására. Ez többféle munkafolyamatot von maga után. Dolgozatomban részletesen elemezni szeretném a földgázfelhasználás alakulását Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban. Be fogom mutatni a hazai földgázszállító távvezetékrendszer kialakulását, fejlődési fázisait. Részletesen kitérek a lefúvatási/fáklyázási technológia szükségességének, kockázatainak ismertetésére, valamint szabályozásának bemutatására. Fel kívánom hívni a figyelmet a lefúvatással/fáklyázással kapcsolatos környezetvédelmi előírásokra, a munkavédelem fontosságára.

3


Rónai Tímea

A földgáz Nem látjuk, nem érezzük, de nélküle szinte elképzelhetetlen az életünk. Egyik legfontosabb energiahordozónk, meleget ad az otthonoknak, ellátja az ipar igényeit, munkahelyeket teremt. De nem volt ez mindig így, hiszen volt idő, hogy a földgáz csupán a kőolaj melléktermékeként került a felszínre, és mivel nem tudták hasznosítani, elégették. Ahhoz, hogy valamely olyan témával foglalkozhassunk, amely a földgázzal kapcsolatos, elengedhetetlen, hogy ne ismerjük magát a földgázt. Definíció szerint: „A földgáz több szénhidrogén keveréke, főként metán, de általában tartalmaz még etánt, propánt és lényegesen kisebb mennyiségben nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket és bizonyos nem éghető gázokat, például nitrogént és szén-dioxidot.” (MSZ ISO 14532:2002) A földgázzal foglalkozó tevékenységeket, tudományágakat összefoglaló néven földgázvertikumnak nevezzük. Ezen belül három különböző főcsoportot különböztethetünk meg: „upstream”, „middlestream” és „downstream”. Az „upstream” tevékenységi körébe tartozik a földgáz kutatása, feltárása, termelése, gyűjtése, kezelése, előkészítése szállításra és felhasználásra. A „middlestream”, más néven a földgázellátó rendszer magában foglalja a szállító rendszert, a tároló rendszert, az elosztó rendszert, a liberalizált földgázpiac monopol létesítményeit és a működtetésükhöz szükséges rendszereket, valamint az LNG létesítményeket. És végül a „downstream”, azaz a földgáz felhasználás tevékenységi köre alá a különböző fogyasztói rendszerek, a gázkészülékek, a biztonsági és szabályozó berendezések és az égéstermék-elvezető rendszerek tartoznak. Évmilliók során, a föld alatt és a tengerek mélyén szerves anyagok bomlási termékeként keletkezett. A felszín alatt, a kőzetek repedésein keresztül fedőkőzetek által határolt mezőkbe vándorolt. Ezek a nagykiterjedésű porózus kőzetekből álló – homokkő, laza szerkezetű mészkő – mezők a földfelszín alatt néhány métertől több mint 5.000 méteres mélységig találhatók. Leggyakrabban a kőolaj-lelőhelyeken található meg, azonban nem ritkák a tisztán földgázt tartalmazó lelőhelyek sem. Széles körben megtalálható az üledékes kőzetekben, de fellelhető a vulkanikus kőzetben is. Színtelen, szagtalan gáz. Szénhidrogén alapú gázok gyúlékony elegye. Nem mérgező, a levegőnél könnyebb (sűrűsége megközelítőleg 0,68 kg/m3, míg a levegőé 1,293 kg/m3). A földgáz tökéletes égése során kék színű lánggal ég, káros égéstermékek, korom és hamu nélkül, nagyon kevés szén-monoxid és kéndioxid kibocsátással - ezáltal környezetvédelmi szempontból is a legtisztább energiahordozók egyike. A fölgáz mennyiségét Magyarországon gáztechnikai normál köbméterben mérik (1 m3 megfelel annak a gázmennyiségnek, melynek térfogata 1,01325 bar nyomáson és 15 °C fokon 1 m3), de a fogyasztókkal az energia tartalma alapján MJ számolnak el. Az energiatartalom a gázösszetételtől függő fűtőérték (MJ/m3) és a mennyiség (m3) szorzata.

4


Rónai Tímea

Magyarországon az MSZ 1648:2000 szabvány szerint kétféle minőségű közszolgáltatású vezetékes földgáz csoportot különböztetünk meg: 2H és 2S. Gázcsoport jele

2H

Jellemzők

2S Követelmények

Wobbe-szám (Hf-ből) MJ/m3 kWh/m3 Névleges Wobbe-szám MJ/m3 kWh/m3 Felső hőérték (égéshő) MJ/m3 kWh/m3 Alsó hőérték (fűtőérték) MJ/m3 kWh/m3

45,66-54,76 12,68-15,21

36,29-41,58 10,08-11,55

50,72 14,09

39,11 10,86 31,00-45,28 8,61-12,58 27,94-40,81 7,76-11,34

Földgázok minősége MSZ 1648: 2000 szabvány

A gázhasználat története már időszámításunk előtt megkezdődött, elsőként a kínaiak alkalmaztak földgázt templomaik megvilágítására. A gázt bambuszcsöveken szállították. Ez volt az első példája a földgáz szervezett kitermelésének és szállításának. Már a régi rómaiak is kétezer évvel ezelőtt kifejlesztettek egy olyan fűtési rendszert, amelynek modern megfelelője ma is korszerűnek számít: a falakat melegítették. Az úgynevezett hipokausztrális fűtés antik változata úgy működött, hogy az épület pincéjében elhelyezett nyitott tűztérből távozó forró füstgázt a padlóban és a falakban kiképzett légcsatornákon keresztül vezették a szabadba, ennek következtében az építőelemek felmelegedtek és a fűtendő helyiségekbe sugározták a hőt. Jan Peter Minkelaers 1784-ben kőszénből, lepárlás útján nyert gázzal világított meg egy előadótermet. Az 1790-es években Samuel Clegg a kőszénből előállított gázt disznóhólyagban tárolta, majd világításra alkalmaztza, ezen kívül az ő nevéhez fűződik még a gáz tisztításának, mérésének, nyomásszabályozásának, felhasználásának elvi kidolgozása is. Friedrich Winser 1813. szilveszterére üzembe helyezte a londoni Westminster híd díszkivilágítását, majd ennek hatására rohamosan terjedni kezdett a gázvilágítás Európa más nagyvárosaiban is: Párizs 1815., Bécs 1818., Berlin 1862. Tehel Lajos 1816. június 5én meggyújtotta a saját maga gyártott gázzal üzemelő lámpát a Nemzeti Múzeum oldalán. Magyarországon az első gázgyár a Józsefvárosi Gázgyár volt, amely 1856. december 23-án kezdte meg működését. Ekkor még hazánkban csak szénalapú gázgyártásról beszélhetünk.

5


Rónai Tímea

A fordulópontot a magyar gázipar történetében az 1950-es években az eredményezte, hogy olajjal össze nem függő jelentős földgázkészleteket fedeztek fel. 1965-ben a Budapestet körülvevő körvezetéknek köszönhetően elindult az ipari üzemek fokozottabb földgázfelhasználása. 1970-ben a kormány jóváhagyta a Földgáz-felhasználási Központ fejlesztési programját, melynek célja a gáztermelés növelése, valamint a Szovjetunióból a KGST országok közös erőfeszítésével épült gázvezetéken érkező földgáz optimális felhasználása. Ebben az időszakban 10 év alatt a földgáz részesedése az 1970. évi 13,6%ról 1980-ra 27%-ra emelkedett. 1974-ben aláírták az úgynevezett „Orenburg szerződést”, miszerint 2,8 milliárd m3 földgázt kap országunk évente. 1987-re 1,375 millió háztartás került bekapcsolásra a vezetékes földgázszolgáltatásba. 1988-ra teljesen befejeződött az 1971-ben elrendelt földgázra történő átállás.

6


Rónai Tímea

1. A földgázfelhasználás alakulása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban 1.1. Magyarország energiagazdálkodása Magyarország energiagazdálkodását az utóbbi évtizedekben az jellemezte, hogy a hazai energiatermelés mellett jelentős részt tett ki a nemzetközi együttműködésben való részvételből származó energia behozatal. Hazánkban az össz energiafelhasználás az 1990-es évek eleje óta nem változik jelentősen, leginkább csak az időjárás befolyásolja (1992: 1057 PJ, 2002: 1055 PJ). A hazai villamosenergia-termelő erőművek közül a Paksi Atomerőmű 14 TWh energiát termel évente. 1 TWh évi termelés felett van még a fosszilis energiát felhasználó Dunamenti Hőerőmű (6 TWh), a Mátrai Hőerőmű (4,1 TWh) és a Tisza II. Erőmű (3 TWh). További erőműveink, melyek energiatermelése alacsonyabb: Tiszapalkonya, Bánhida, Pécs, Oroszlány, Inota, Ajka. A kiskörei és a tiszalöki vízierőművek energiatermelése ezekhez képest elhanyagolható, néhány GWh évente. Ha az erőművek teljesítményeit vizsgáljuk, akkor az 1999. januári adatok szerint a hazai villamosenergia-rendszer teljesítőképessége 7800 MW, melyből 3826 MW (49 %) szénhidrogének égetésével nyeri az energiát, 1840 MW (23 %) az atomerőmű kapacitás, 1954 MW (25 %) a szénerőművek összes potenciális teljesítménye. További két energiatípus: a vízierőmű 48 MW (1 %), valamint az ipari energiák (2 %). Ezek az erőművek nem termelnek egész évben teljes kapacitással.

Energiahordozó 1990.

1996.

1997.

2000.

2005

2010.

Szén Olaj Földgáz Atomenergia Vízienergia Egyéb Összesen

4,6 6,85 10,22 3,7 0,02 0,22 25,8

4,35 6,98 9,7 3,64 0,02 0,44 25,31

4,01 7,16 10,06 3,65 0,02 0,99 26,09

4,63 7,52 10,23 3,65 0,02 1,03 27,28

5,38 7,75 10,32 3,65 0,05 1,08 28,4

6,12 8,52 8,9 3,58 0,02 0,37 28,46

Magyarország primerenergia ellátása, 1990-2010. (millió tonna olaj ekvivalens. Mtoe)

7


Rónai Tímea

1.2. A földgáz felhasználás jellemzői Magyarországon a legdominánsabb primer energiaforrás a földgáz. Az 1990-es évek óta a földgáz szerepe jelentősen nőtt a villamosenergia és a fűtésre szánt hő előállításában. A földgáz felhasználás részaránya a háztartások energiamérlegében megduplázódott, és az 1990. évi 24 %-ról 2000-re 57 %-ra nőtt. Ugyanebben a periódusban a tercier szektor földgáz felhasználása 3,14-szeresre nőtt. A háztartási és a tercier szektor jelentős mértékben fűtésre használja a földgázt (a háztartások fogyasztásában a fűtés 70 %-ot, a használati meleg víz 15 %-ot képvisel). Ezért földgáz felhasználásuk szezonális jellegű, a leghidegebb hónapokban akár 5-6-szorosa is lehet a nyári felhasználásnak. A szezonalitást tovább növeli az a tény is, hogy a távfűtés is egyre nagyobb mértékben a földgázra épül: a földgázból készített távhő részaránya az 1990-es 59 %-ról 2000-re 72 %-ra nőtt. Ugyancsak nőtt a közcélú erőművek részére eladott földgáz mennyisége is: az 1992-es 2,1 Mrd m3-ről 2002-re 3,73 Mrd m3-re (21-ről 25 %-ra).

1.3. Az egyes szektorok földgázigénye Magyarországon 1.3.1. A háztartási szektor földgázfelhasználása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban

Fogyasztói létszám Magyarországon

A lakossági energiafogyasztás Magyarország teljes energiafelhasználásának 37 %-át tette ki 2008-ban, így ez az ágazat komoly fogyasztónak számít hazánkban. A földgáz felhasználása a háztartási szektorban igen jelentős, hiszen mind a szezonalitás, mind az életrend nagyban befolyásolja. A háztartások óránként átlagosan 1-6 m3 földgázt használnak fel. A statisztikák alapján 2008-ban a lakossági energiafelhasználás legnagyobb része, 75,85 %-a a fűtési hőigény fedezésére, míg 10,73 %-a melegvíz előállításra fordítódik, emellett 7,15 %-ot tesz ki a főzés energiaigénye. Annak ellenére, hogy az évnek 8


Rónai Tímea

csupán egy részében van fűtésre szükség, mégis ez teszi ki a legnagyobb részarányt. Budapesten 90 éves átlagot figyelembe véve körülbelül 190 nap az összes éves fűtési napok száma. A hideg hónapokban jóval több földgázt használunk, mint nyáron, hiszen akkor nem kell fűteni, viszont a főzésre és a melegvíz előállítására szinte az év minden napján ugyanannyi földgázt használunk fel. Napközben a fogyasztás akkor a legjelentősebb, amikor ételeinket főzzük, melegítjük – munkanapokon délután, hétvégeken pedig ebédidőben.

A lakosság napi gázfogyasztása

1.3.2. A földgáz felhasználása fűtési és melegvíz előállítási célokra A fűtés közel 60 %-át 2004-ben földgázból fedezte a magyar lakosság. Jelentős részt (17,72 %) képvisel a távfűtés is, mely főleg városi panelházakra jellemző. 2009-ben hazánkban 93 településen 220 távfűtő rendszer működött, a távfűtött lakások száma körülbelül 650 ezer. Hazánkban 3125 településéből 2596 kapcsolódott földgáz hálózathoz, így csaknem az ország egész területét behálózza gázvezeték rendszer. 2004-ben használati melegvizet 42 %-ban villanybojler, 31 %-ban gázbojler vagy cirkó segítségével, míg 17 %-ban távhő segítségével állították elő hazánkban. A háztartások 7 %-ban nincs folyó melegvíz előállítás, 3 %-ában pedig egyéb módon nyernek háztartási melegvizet.

9


Rónai Tímea

1.3.3. Földgázelosztás a lakosság részére Hazánk lakosságának földgázellátásáról a földgázelosztók gondoskodnak. A földgázpiac liberalizációja előtt jellemzően hat gázszolgáltató látta el az országot földgázzal: a DDGÁZ Rt., a DÉGÁZ Rt., az ÉGÁZ Rt., a FŐGÁZ Rt., a KÖGÁZ Rt. és a TIGÁZ Rt.

Főbb gázszolgáltatók Magyarországon

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Bekötött települések száma (db) DDGÁZ Rt. DÉGÁZ Rt. ÉGÁZ Rt. FŐGÁZ Rt. KÖGÁZ Rt. TIGÁZ Rt. MOL GÁZ Kft. ZAB Rt. DBGÁZ Kft. Főnix-gáz Kft Összesen:

48 129 20 1 99 156

62 133 26 1 106 162

87 142 36 1 121 202

109 160 79 9 142 436

453

490

589

935

129 180 127 17 176 586

165 207 188 17 193 768

173 228 233 17 203 830 12 30

212 238 265 17 242 869 12 91

259 248 325 17 286 876 43 108

299 325 249 250 397 412 17 17 357 400 846 851 76 126 110 110 0 42 1 1 14 57 1215 1538 1727 1947 2176 2408 2533

Főbb gázszolgáltatók által ellátott települések száma Magyarországon 1990. és 2000. között

10


Rónai Tímea

A fent említett hat gázszolgáltatón kívül jelentős piaci szereplők voltak még a Főnix-gáz Kft., a ZAB Rt., a WAV- Gáz Kft., a DBGÁZ Kft. és a DELTAGÁZ Kft.

Földgáz értékesítés a közüzemi / egyetemes szolgáltatói piacon

2005. 2006. 2007. 2008. 2009.

lakossági Mm3 E.ON Energiaszolgáltató Kft.

706

625

E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.

437

427

342

E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt.

366

330

283

GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (korábban Égáz-Dégáz Zrt.)

1074 1035

877

856

786

FŐGÁZ Zrt.

993

862

856

835

Tigáz Zrt.

1831 1792 1549 1561 1493

Összesen

4701 4535 3913 3979 3739

951

Földgáz értékesítés a közüzemi / egyetemes szolgáltatói piacon

A piacnyitás (2007. július 1.) után elosztói engedéllyel rendelkező társaságok:  DBGÁZ Debreceni Gázszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (DBGÁZ Kft.)  E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (DDGÁZ ZRt.)  Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt.)  ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (ISD POWER Kft.)  FŐGÁZ Földgázelosztási Korlátolt Felelősségű Társaság (FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.)  Magyar Gázszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (MAGÁZ Kft.)  Ózdi Energiaszolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (OERG Kft.)  TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Korlátolt Felelősségű Társaság (TIGÁZ-DSO Kft.)  E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zártkörűen Működő Részvénytársaság (KÖGÁZ ZRt.)  Alpiq Csepeli Erõmű Korlátolt Felelősségű Társaság (Alpiq Csepeli Erőmű Kft.)  NATURAL GAS SERVICE Ipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (NGS Kft.)

11


Rónai Tímea

1.3.4. A tercier-, az ipari- és az erőműi szektor földgázfelhasználása Magyarországon az 1990. és 2010. közötti időszakban A földgáz felhasználását a tercier szektorban mind a szezonalitás, mind a munkarend nagyban befolyásolja. A tercier szektor óránkénti átlagos földgázfogyasztása 1-100 m3. A tercier szektor földgázigényét – a háztartásokhoz hasonlóan – az elosztók elégítik ki. A földgáz felhasználást az ipari szektorban a szezonalitás, a munkarend valamint a felhasználási technológia befolyásolja. Az ipari szektor óránként átlagosan több mint 20 m3 földgázt használnak fel. Szükségleteiket az elosztók, valamint közvetlenül a szállító elégíti ki. Az erőműi szektorban igen jelentős a földgázfelhasználás, hiszen a tüzelőanyag-csere, a szezonalitás, a munkarend és az életrend mind-mind hatással vannak rá. Az erőművek óránként akár 300000 m3 földgázt is felhasználnak. Igényeiket a felhasználási technológia függvényében vagy közvetlenül a szállító vagy az elosztó elégíti ki.

2005.

Közüzemi / egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztók száma E.ON Energiaszolgáltató Kft. E.ON Dél-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt. GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (korábban Égáz-Dégáz Zrt.) FŐGÁZ Zrt. Tigáz Zrt. E.ON Földgáz Trade Zrt. EMFESZ Kft.

Összesen

2006.

2007.

19065 19747

19540 19985

19883 20257

51780 38418 68089 18 3 197120

53610 37547 70597 17 4 201300

54419 37644 73564 6 57 205830

2008.

2009.

38491

37774

54943 37667 37667 8 125 206961

51580 35960 35960 0 4007 202751

Közüzemi / egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztók száma

A szállító által átadott földgáz a gázszolgáltatóknak valamint a közvetlen fogyasztóknak 2009-ben

12


Rónai Tímea

2. A hazai földgázszállító távvezetékrendszer kialakulása, fejlődési fázisai 2.1. A szállítórendszer leírása Hazánk szállítói engedélyese, az FGSZ Földgázszállító Zrt. egy teljesen integrált gázszállító rendszert működtet, amely betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból, vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből és gázátadó állomásokból áll, ezeken keresztül látva el a gázszolgáltató társaságokat, az erőműveket és a nagyipari fogyasztókat. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nagynyomású vezetékrendszerébe a gáz - a betáplálási pontokon keresztül - importforrásokból, hazai gázmezőkből, illetve a hazai gáztárolókból kerül be. A rendszer több mint 5000 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik. A vezetékrendszerbe beépített kompresszorállomások feladata az, hogy a gáznyomás megemelésével növeljék a rendszer kapacitását, így továbbítsák a gázt a csővezetéken keresztül a fogyasztókhoz. Hazánkban jelenleg öt kompresszorállomás működik: a beregdaróci, a nemesbikki, a hajdúszoboszlói, a városföldi és a mosonmagyaróvári. A vezetékhálózat kapcsolódási pontjain vannak kialakítva a fő földgázszállítási csomópontok, melyek a földgáz szétosztását, továbbítását szolgálják az elosztó vezetékek felé. A vezetékrendszeren szállított földgáz kiadása a gázátadó állomásokon történik. Jelenleg közel 400 gázátadó állomás működik, melyek legfontosabb feladata, hogy ellenőrzött módon, folyamatosan szállítsák és adják át a gázt a csatlakozó rendszerüzemeltetőknek és a közvetlen ipari fogyasztóknak. Minden betáplálási és kiadási ponton folyamatosan történik a földgáz mennyiségének mérése és minőségének ellenőrzése. A földgázszállító rendszeren, a siófoki rendszerirányítási központban és a 6 területi távvezetéki üzemben komplett telemechanikai, távfelügyeleti rendszer működik. A földgáz szagosítása a törvényi előírásoknak megfelelően és a fogyasztókkal kötött külön szerződések alapján történik. Az acél távvezeték hálózat teljes egészére kiterjedő katódvédelmi rendszer üzemel, amelynek feladata a vezetéki korrózió megakadályozása. Ám nem volt ez mindig így, hiszen ahhoz, hogy ez a csúcstechnológiai rendszer létrejöjjön nagyon hosszú út vetetett.

13


Rónai Tímea

2.2. A magyar gázszállítás kezdetei Hazánkban a szénhidrogénipar megalakulását 1937. februárjától, a budafa-pusztai kőolajés földgázmező felfedezésétől számítjuk. Az első olajtöltő vezetéket 1938-ban építették meg Bázakerettye és Ortaháza között. Hossza 12 km, vastagsága 3 coll. A vezeték átadásával egyidőben Ortaházán egy vasúti töltőállomást is létrehoztak. Az első gázvezeték ugyanebben az évben Budafa és Újudvar között készült el. Öt évvel később, 1943-ban a MAORT megépítette és üzembe helyezte a Bázakerettye és Nagykanizsa közötti gáztávvezetéket, amely a kísérőgázok hasznosításán túl megteremtette a zalai térségben a földgázszállítás alapjait. Később ehhez a vezetékhez épült hozzá a Zalai Regionális Gázrendszer, amely a környék településeihez juttatta el a földgázt. A MAORT, azaz a Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság 1938. július 15-én alakult meg. A magyar olaj- és földgázkitermelésben és szállításban a társaság kiemelt szerepet játszott. 1940-ben a MAORT kőolajtermelése már fedezte az ország belső szükségleteit. A II. világháború után a politikai viszonyok kedvezőtlenül hatottak a MAORT-ra, koncepciós per indult ellenük, majd 1948. őszén az államosításkor a társaság megszűnt, helyét a MASZOLAJ (Magyar-Szovjet Olajipari Vállalat) vette át. A második világháború után nem volt lehetőség arra, hogy az olajvezetékkel párhuzamosan egy földgázvezetéket is kiépítsenek a megnövekedett földgázigényű főváros számára. Erre a problémára végül a világon egyedülálló találmány segítségével találtak megoldást. A Czupor Antal és Dr. Gyulai Zoltán bányamérnökök által kidolgozott technológia, az úgynevezett ,,dugós” szállítás lényege abban rejlik, hogy egyazon vezetéken az olajat és a földgázt egyszerre, szakaszosan, ,,dugóval” elválasztva lehet szállítani. Ennek az egyedülálló technológiának köszönhetően indult meg a földgáz szállítása 1949. május 1-én Bázakerettye és Budapest között egy 8 collos vezetéken keresztül. Ezt a szakaszt látták el elsőként az országban korrózióvédelemmel 1953-ban. A kezdetben előforduló elakadásokat, a vezeték kilyukadását a katódvédelemmel sikerült kiküszöbölni. Ez a technológia 1966-ig működött. 1954. október 1-én megalakult a Kőolajvezeték Vállalat (KVV) siófoki központtal. 1957-ben megépült a Budafok- Pünkösdfürdő közötti 25 km hosszúságú nagynyomású (64 bar) gázvezeték, így a földgáz eljutott az Óbudai Gázgyárba. Ezzel egy időben épült meg a Dunaújváros és Budapest, Albertfalva közötti gázvezeték is, amely a főváros egyre növekvő gázigényét látta el. 1957-ben megalakult az Országos Kőolajipari Tröszt, amely 1960-tól Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt (OKGT) néven 37 éven keresztül fogta össze a teljes magyar kőolaj és földgázipart a termeléstől és kutatástól kezdve a kőolajipari gépgyártásig monopolhelyzetet élvező állami ,,vállalatkonglomerátumként”.

14


Rónai Tímea

1958-ban megépült a Csenger-Tiszaújváros- Kistokaj LKM gázvezeték, amely a diósgyőri Lenin Kohászati Műveket, valamint a Mályi Téglagyárat látta el földgázzal. Ez volt az ország legelső, ténylegesen földgázszállításra tervezett földgázvezetékének első ütemében megépült szakasza. A teljes vezeték az úgynevezett ,,Román” földgázvezeték. Átmérője 300 mm, nyomása 28 bar. A vezetéken keresztül történt a jó minőségű román gáz importálása. Ennek a vezetéknek köszönhetően helyezték üzembe a Tiszai Vegyi Kombinátot és a Hejőcsabai Cementműveket, ez a vezeték látta el először gázzal az egész borsodi iparvidéket. A régió szempontjából nevezetes dátum még 1963. is, hiszen ekkorra épült meg a Hajdúszoboszlót Ózddal összekötő ,,Északi” vezeték, így vált biztosítottá az ózdi kohászat és a kazincbarcikai vegyi művek számára a hazai, kelet-alföldi gázellátás. A hatvanas évek közepére a „Román” vezetéket megépítették a Borsodi Vegyi Kombinátig, így megkezdődhetett a PVC gyártás. A hatvanas években számtalan gázszállító vezeték épült, ekkorra már szinte minden nagyobb magyar települést, a legnagyobb gázgyárakat és üzemeket képes volt ellátni a rendszer. A robbanásszerű fejlődést a hazai földgázmezők felfedezése és a modern földgázalapú gyártási technológiák megjelenése eredményezte. A biztonságos üzemeltetés érdekében a vezetékekkel egy időben hírközlő kábeleket is fektettek, ami akkoriban még forradalmi újdonságnak számított. A rendszer összehangolt üzemeltetéséhez 1968-ban, Siófokon diszpécser szolgálatot szerveztek, amely azóta is innen látja el a távvezetéki rendszer egyensúlyozási feladatait. A gázátadó állomások számának gyors növekedése az irányítás decentralizálását vonta maga után. az egymás után létesülő területi központok – Kápolnásnyék, Gellénháza, Hajdúszoboszló, Vecsés, Kecskemét és Miskolc – ma is működő üzemközpontok. Robbanásszerűen indult meg a gázvezetékek kiépítése az Alföldön is. Az Algyőről és a Kiskunhalasról származó gáz kitermelésével együtt a rendszer már egyre több települést képes volt ellátni, így például már Debrecent és Hajdúszoboszlót is. Az 1960-as évek elején épült mega Hajdúszoboszló-Miskolc- Center-Ózd (OKÜ), Battonya-Kardoskút, Kardoskút-Orosháza és Üveggyár, valamint a Demjén-Eger, ÜllésSzeged, Hajdúszoboszló-Szandaszőlős, Algyő-Kardoskút, Kardoskút-Városföld- AdonyKápolnásnyék, Adony-Dunaújváros, és az Üllés-Szank gáztávvezeték is. Utóbbi biztosította Szeged ellátását szanki földgázzal. Földgázt kapott a Dunai Vasmű, a Csepel Művek és a Dunamenti Hőerőmű is. A hatvanas évek második felében további gáztávvezetékeket hoztak létre a Fedémes-Eger, Algyő-Szeged, Algyő-HódmezővásárhelyKardoskút, valamint Kardoskút-Békéscsaba- Gyula vonalak mentén. Beüzemelték a Hajdúszoboszló város ellátását biztosító Hajdúszoboszló ,,0” pont-Hajdúszoboszló város (Hajdúszoboszló I.) vezetéket, valamint a települést Debrecennel összekötő vezetéket is, és átadták a Kápolnásnyék-Pét- Ősi és az Adonyt Budafokkal összekötő gáztávvezetékeket, amelyek akkoriban elsősorban a főváros, valamint a Dunántúl igényeit szolgálták ki. 1964-ben elkészült a Közép-magyar vezeték Szandaszőlős és Vecsés között, valamint a főváros körüli első, Vecsést Újpesttel összekötő szakasz, majd ezt követően az Újpest15


Rónai Tímea

Pünkösdfürdő vezeték. A Budapesti Körvezeték II. üteme pedig már tartalmazta a Solymár, Hárshegy, Budafok, Vecsés közötti részeket is, így lassan kiépült a budapesti körgyűrű, melynek központja a főváros közeli Vecsés lett. 1967-1970. között üzembe helyezték a Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Szeged, Kecskemét, Szank, Üllés, Kiskunmajsa, Algyő barakk és Kiskundorozsma gázátadó állomásokat. Ezek az első gázátadók francia gyártmányú flexfló nyomásszabályozókkal, MMG mérőműszerrel, DKG vagy BKG gázszűrővel, valamint biztonsági lefúvatót helyettesítő hasadótárcsával voltak felszerelve. A gáz szagosítását BKG gyártmányú átfolyós rendszerű szagosítóval végezték. Az állomások két nyomásszabályozó ággal, valamint kézi szabályozóággal készültek. Az állomásokon állandó felügyelet volt, melynek személyzete üzemzavar esetén végezte a kézi szabályozást és óránként adta le a jelentést a kardoskúti diszpécsernek. A diszpécser tartotta a kapcsolatot a központtal, a termelőkkel és a szerelőkkel. 1972-ben átállították gázszállításra a Nagylengyel-Devecser melegített olajtávvezetéket. Megépült az Újkígyós-Mezőberény- Békés 32 km hosszú NA-150 méretű gáztávvezeték, amely a Békési Regionális Gázszolgáltatás bővítését tette lehetővé. Gázt kapott a Tiszai Kőolajfinomító (TIFO) és a Tiszai-Hőerőmű-I. (THE-I) A gázátadók technológia fejlesztése következtében megjelentek a nyomásszabályozók mellett a VS601-es gyorszárak, a hasadótárcsák helyett a SAPAG biztonsági szelepek. Megkezdődött a hőcserélők építése, mert jelentős problémát okozott a rendszerek elfagyása. A MMG műszereket felváltotta a FOXBORO és megkezdődött az intenzív telemechanikai rendszer fejlesztése. A Testvériség telemechanikai rendszer kiépítése és folyamatos beüzemelése 1974-ben kezdődött meg. Ennek keretében VIDEOTON R-10 számítógépes vezérléssel és MMGAM hardverrel 30 állomás épült ki. A Testvériség gázvezeték 1975-ben, a szovjet gáz beregdaróci importjának megkezdésekor Zsámbokig épült meg. 1974-ben megépült az NA-600-as 68 km-es Adony-Papkeszi és a 88 km-es VárosföldAdony-II. gáztávvezeték. Ebben az évben július 1-től átszerveződött a Kőolajvezeték Vállalat: különvált a Kőolajvezeték Építő Vállalattól az üzemeltetőként működő Gáz- és Olajszállító Vállalat (GOV), a beruházások lebonyolítójaként pedig az OLAJTERV Siófoki Beruházási Iroda. A gázszállításra alkalmas vezetékek váza ekkorra már kiépült. Magyarországra először 1975-ben érkezett földgáz a Szovjetunióból. Az import Beregdarócnál érkezett hazánkba – kezdetben húsért, gabonáért és műszerekért cserébe. A szállításhoz 238 kilométer hosszan építették meg a Beregdaróc-Tiszaújváros- Zsámbok Testvériség I. gáztávvezetéket, majd az első szerződést is ebben az évben kötötték meg. Az orenburgi szállításról szóló egyezmény alapján évi 2 milliárd köbméter földgáz érkezett hazánkba. Ezt követően 1985-ben a jamburgi szerződésben további évi 2,8 milliárd köbméter földgáz szállításában állapodtak meg. Az orosz gáz behozatalával szükségessé vált a nyomáskülönbségek kiegyenlítése. Ennek érdekében épült meg 1976-ban a Városföldi Távvezetéki Nyomásfokozó Kompresszorállomás SOLAR gázturbinás 16


Rónai Tímea

kompresszorok telepítésével. Ugyanezen évben alakult meg a GOV Távvezetéki Hibaelhárító Szervezete is. Az Országos Telemechanikai Rendszer (OTR) összekötő kapocs az információáramlás terén az egymástól távol elhelyezkedő objektumok között. A rendszer szerepe az, hogy ezek az egymástól távol levő pontok adatokat gyűjthessenek a másik objektumról és beavatkozhassanak működésébe, illetve a kapott információk alapján szabályozhassák működését. Hazánkban 1979-től több lépcsőben, siófoki központtal épült ki az Országos Telemechanikai Rendszer, ezzel egységes irányítási rendszerbe kapcsolta be az olaj- és gáztávvezeték rendszereket, megoldva és biztosítva az információáramlást, valamint az automatikus üzemvitelt. 1991-ben az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá alakult át Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) néven, így megszűnt a GOV, a földgázszervezet pedig a MOL Rt. önálló részeként működött tovább. A MOL megalakulását követően számos szerkezeti átalakulás vette kezdetét. Az ,,upstream” divízióba olvadt be a Szénhidrogénipari Kutató – Fejlesztő Intézet, a Geofizikai Kutató Vállalat, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, Kőolaj – és Földgázbányászati Vállalat, Gáz és Olajszállító Vállalat; a ,,downstream” divízióba pedig a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Komáromi Kőolajipari Vállalat, a Zalai Kőolajipari Vállalat, a Tiszai Finomító és az Ásványolaj Forgalmi vállalat integrálódott. Az olajipari gépgyárak, a távvezeték építő vállalat és a területi gázszolgáltató vállalatok kiváltak az OKGT-MOL szervezetéből és független gazdálkodó állami vállalatként működtek tovább. A hírközlési részleg a MOL TELEKOM részévé vált. A korszerűsítés és a gázszolgáltatás biztonsága érdekében 1991-ben elkezdődtek a sík típusú gázátadó állomások rekonstrukciós munkái a Flexfló nyomásszabályozók, a BKG szabályozó szekrények és a BKG kazánok korszerűbbre való cserélésével. Lecserélték a régi CDC szabályozó szekrényeket is. Az OTR-I.-et felváltotta az OTR-II., a területi diszpécser-központokat korszerű VAX Station munkaállomásokkal szerelték fel. Ebben az évben kezdődött meg az elavult Dózelektrik szagosítók kiváltása LEWA központi szagosító egységekkel. 1993-ban elkezdődtek a több mint 20 éves gázszállító vezetékek intelligens görényes vizsgálatai, külföldi cégek kivitelezésében. Ennek célja: az élettartam meghosszabbítása, a haváriák elkerülése, a karbantartási költségek optimalizálása. Elkezdődött az épületben elhelyezett korszerű gázátadó állomások rendszerbe állítása – Instromet, Tartarini, Fiorentini típusok. 1994-ben a MOL és a Ruhrgas hosszú távú földgázipari együttműködési megállapodást írtak alá, amely kiterjed a nyugat-európai gázszállítási szerződés lehetőségére német tranzitálási feltételek mellett. A MOL és az ÖMV február 15-én szerződést írt alá a GyőrBaumgarten közötti HAG-vezeték megépítésére, amely vezeték az első kapcsolódás a nyugat-európai gázrendszerhez. 17


Rónai Tímea

1996-ban üzembe helyezték a Zsanai Földgáztárolót, valamint a szállítást biztosító ZsanaSzank DN 800-as és a Szank-Városföld DN 700-as gáztávvezetéket. Beüzemelték továbbá a városföldi csomóponton a folyadékleválasztó rendszert, valamint az Országhatár-Győr HAG NA 700-as gázvezetéket és a mosonmagyaróvári mérőállomást. Szintén ebben az évben készült el a ZAB (Zemplén-Abaúj) szállítóvezeték rendszer, összesen 97,5 km hosszban és három gázátadó állomással (Szerencs, Sárospatak, Abaújkér) a térség gázellátására. Az 1990-es évek második felében is több vezeték épült: Kalocsa-Szekszárd, Mosonszentmiklós-Csorna, Endrőd-Kiskundorozsma, Kardoskút-Városföld, CsornaKapuvár és Bajánsenye-Pusztaederics. 1998-ban megkezdődött a PAC (Pipeline Air Control) légi nyomvonal felügyeleti rendszer fejlesztése, mely számítógépes alapú GPS-es pozícionált légi videó felügyelet. E rendszer a már üzemelő NYÍR (Nyomvonalas Információs Rendszer) teljes körű távvezetékes térinformatikai rendszerből építkezve és arra visszacsatolva működik. 2001-ben történt az első géles vezetéktisztítás a Szerencs-Abaújkér szakaszon. Magyarország EU-s csatlakozásával egy új, az uniós elvárásoknak megfelelő szabályozási környezet kialakítása, valamint a magyar földgázszolgáltatás struktúrájának teljes átalakítása és a belső földgázpiac újraszabályozása vált szükségessé. 2004. január 1-jétől lépett életbe a 2003. évi földgázellátásról szóló XLII. törvény. A törvényi változások legfőbb eredményeként megszűntek a korábbi gázipari monopóliumok, az addig kizárólagos gázértékesítői engedéllyel rendelkező MOL Rt. Földgáz Divíziójának szervezeteiből pedig megalakultak a jogilag önálló földgázszállító (FGSZ Zrt.), tároló és ellátó részvénytársaságok. Az új szabályozás a földgázkereskedelmet leválasztotta a földgázrendszer használatáról, és a belföldi gázkereskedelem a jövőben már nem kizárólagosságon alapuló tevékenység, engedély birtokában bárki végezheti. 2009. év elején átadták a Pilisvörösvár-Százhalombatta DN 800-as 63 bar nyomású gázvezetéket. 2010. október 14. újabb mérföldkő a nemzetközi gázszállítási kapcsolatok terén: átadták az Arad-Szeged földgáz-távvezetéket. A vezeték jelenleg Magyarországról Románia felé szállítja a gázt, de a felek nem zárják ki az ellenkező irányú szállítás technikai feltételeinek megteremtését sem.

18


Rónai Tímea

19


Rónai Tímea

3. A lefúvatási/fáklyázási technológia szükségessége A szállítórendszer megfelelő működéséhez szükség van a folyamatos ellenőrzésekre, az esetleges hibák kijavítására, tehát a rendszer karbantartására. Ez többféle munkafolyamatot von maga után. Talán az egyik legfontosabb távvezetéki munkafolyamat a fáklyázás/lefúvatás, ami több fontos technológiához is kapcsolódik, mint például a tisztítás, műtárgykiváltás, földgázos öblítés (szellőztetés), stb. A fent említett technológiák esetében a fáklyázás előre megtervezett, de olykor, pl. havária esetén a fáklyázás nincs előre megtervezve.

20


Rónai Tímea

3.1. A fáklyázás/lefúvatás módjai Létezik égetéses és égetés nélküli lefúvatás. Égetéses lefúvatás (fáklyázás): A földgáz szállítóvezetékből és/vagy tartozékából a földgáz elengedése a környezetbe oly módon, hogy a földgázt a kilépési helyen elégetik. (Ez általában állomáson kívül, a fáklyakertben történik, de vannak kivételek, ahol ki van építve a fáklyabegyújtó szerkezet: pl. Rudabánya.) Égetés nélküli lefúvatás: A földgáz szállítóvezetékből és/vagy tartozékából a földgáz elengedése a környezetbe oly módon, hogy a földgázt a kilépési helyen nem gyújtják meg, nem égetik el. A földgázszállító vezetékek lefúvatását csak égetéssel szabad végezni környezetvédelmi és biztonsági szempontok miatt – kivéve a rendkívülinek minősített esetekben. A földgázszállító vezetékek tartozékait képező létesítmények (gázátadó állomások, kompresszor állomások, csőgörény indító/fogadó állomások) lefúvatása elvégezhető égetés nélkül is.

3.1.1. Néhány példa fáklyázásra/lefúvatásra

a

távvezetéki

technológiákhoz

szükséges

Építés, karbantartás Az építés/karbantartás során szükséges a rendszerbe bekerült levegőt és szennyeződést kiszorítani lefúvatással. Építésnek, karbantartásnak minősül például a műtárgykiváltás, a gázátadó állomások karbantartása, az új szerelvények (szűrőbetétek, gömbcsapok, stb.) beépítése, cseréje stb.

Vezeték belső tisztítása (görényezés) A csőtisztítás a gáz szállítása során a cső belső falán keletkezett, illetve lerakódott szennyeződés eltávolításának módszere. Csőtisztítás szükséges még abban az esetben is, ha egy megrongálódott, elavult vezetékszakaszt kicserélünk egy újra, továbbá akkor is, ha a vezetékbe idegen anyag kerül (például kompresszorolaj). A csőtisztítás során érdemes kizárni a leágazó állomásokat, hogy a szennyeződések ne kerüljenek be a gázátadó állomásokra.

21


Rónai Tímea

Kétmodulos, kefés-mágneses MFL berendezés

A tisztítógörényezés során a fáklyázás azért szükséges, mert így tudjuk befolyásolni a görény haladását a befogadó rendszer felé, továbbá azért is szükséges még, mert a vezetékben lévő szennyeződés egy részét elégetjük.

Földgázos öblítés (szellőztetés) Szellőztetésre minden olyan esetben szükség van, amely során olyan munkálat, vagy meghibásodás történik, ami által a rendszerbe levegő, vagy más szennyeződés kerül. Minden egyes szellőztetés alkalmával a megadott technológiához ragaszkodni kell, amelyhez az utasításban szereplő adatokat a SZELLŐ szoftver használatával számolunk ki. A szellőztetést úgy végezzük, hogy a fáklyavezetéken lévő nyomásmérőn a nyomást ellenőrizzük és a szabályzó szelepen keresztül szabályozzuk. A szellőztetés során a fáklyát nem gyújtjuk be.

22


Rónai Tímea

4. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai, szabályozása, környezetvédelmi előírásai 4.1. A lefúvatási/fáklyázási technológia kockázatai A fáklyázásnak/lefúvatásnak különböző kockázatai vannak:  műszaki,  munkabiztonsági,  környezetvédelmi. A fáklyázás/lefúvatás a kockázat függvényében lehet:  sikeres,  sikeres, bár a folyamat során valamilyen zavar lépett fel, ami megoldódott,  sikertelen. Sikertelen esemény alatt azt értjük, amikor a folyamat nem hozza meg a várt eredményt, vagy amikor folyamat során súlyos esemény következik be. Súlyos eseménynek minősül:  a munkabaleset,  az üzemzavar,  a környezetszennyezés – még akkor is, ha egyébként a folyamat sikeresen lezajlott. Annak érdekében, hogy a kockázati tényezőket minimalizálni tudjuk minden esetben be kell tartanunk a munkavédelmi-, tűzvédelmi szabályozást és a környezetvédelmi előírásokat.

4.2. A lefúvatási/fáklyázási technológia szabályozása Jogi szabályozás A fáklya általában nem az üzemeltető területén van, így itt csak bizonyos jogokkal lehet élni (üzemeltetési jog, szolgalmi jog). Ennek értelmében a területtulajdonost egy héttel a fáklyázást megelőzően értesíteni kell. A területtulajdonost kár esetén mindig kártalanítani kell (például a fáklyakertben lévő terményt, amit lekaszálnak meg kell fizetni). Fáklyázás/lefúvatás során mindig be kell tartani az 1993. évi XLVIII. Bányatörvényt, valamint a 79/2005. GKM rendeletet, kiváltképp a 6.5 pontját, miszerint ,, A szállítóvezetékek lefúvatására szolgáló fáklya biztonsági övezetének nagysága megegyezik 23


Rónai Tímea

annak hőhatás övezetének méretével. A hőhatás övezet méretét a szállítóvezeték üzemeltetője határozza meg, de nem lehet kevesebb, mint a fáklyacső köré húzható, 50 méter sugarú kör által lefedett terület. Egyéb szabályozás Minden esetben rendelkezni kell munkavégzési engedéllyel. Mindig a Munkavédelmi Szabályzat szerint kell eljárni, valamint be kell tartani az Általános Tűzvédelmi Szabályzatot. Minden esetben szem előtt kell tartani a technológiai utasítást. A szállítóvezeték fáklyázását/lefúvatását mindig be kell jelenteni a következő szerveknek, hivataloknak:  a területileg illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,  a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelet,  a területileg illetékes önkormányzat jegyzője,  a területileg illetékes rendőrkapitányság,  a területileg illetékes tűzoltóság. A bejelentést a címzettekhez úgy kell eljuttatni, hogy az a műveletet megelőzően legalább 48 órával beérkezzen. Havária esetén szóbeli bejelentés is elegendő, de utólagosan ezt pótolni kell írásban is. A fáklyázás helyét és időpontját helyi és/vagy országos médiában is meg kell hirdetni legkésőbb a fáklyázás napját megelőző napi kiadásban. Az égetés nélküli lefúvatás követelményei A lefúvató állványtól mért 50 méteres sugarú távolságon belül semmiféle tűzveszélyes anyag nem lehet, tűzgyújtás, tüzet okozó tevékenység végzése tilos. Addig, amíg a lefúvató vezetéket tömören el nem zárták, a biztonsági övezeten belül még a műveletben részt vevő személyzet sem tartózkodhat. A lefúvatást lehetőleg nappal kell végezni. Az égetéses lefúvatás követelményei Égetéses lefúvatás csak kizárólag az erre a célra kialakított távvezetéki fáklyán történhet. Az égetés alatt a biztonsági övezeten belül senki nem tartózkodhat, a gyúlékony anyagokat még a begyújtás előtt el kell távolítani a biztonsági övezetből. Már a fáklyázás előtt ki kell alakítani egy tűzvédelmi sávot az esetleges tűz továbbterjedésének megakadályozására (fáklyakert körülszántása). Mindig biztosítani kell tűzoltó készülékeket! A biztonsági övezeten belül még a műveletben résztvevő személyzet sem tartózkodhat addig, amíg a lefúvató vezeték nincs tömören elzárva. A fáklya begyújtása csak az erre a célra kialakított szerkezettel végezhető. A begyújtást legalább két embernek kell végezni, az egyik a 24


Rónai Tímea

begyújtást végzi, a másik a kiáramló gáz mennyiségét szabályozza. A fáklyázást lehetőleg nappali időszakban kell végezni.

Fáklya begyújtása

Fáklya közelében elhelyezett tűzoltó készülék

25


Rónai Tímea

4.3. A lefúvatási/fáklyázási technológia környezetvédelmi előírásai Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta különösen nagy figyelmet kapott a környezetvédelem. Környezeti elemeknek tekintjük a levegőt, a talajt, a vizet, az élővilágot, az épített környezetet és a zajt. A fáklyázás/lefúvatás a környezeti elemek közül leginkább a levegőt és az élővilágot veszélyezteti és emellett nagy zajszennyezést okoz. A Kiotói Egyezmény korlátozást ír elő az üvegházhatású gázok kibocsátására, aminek a metán elégetésével próbálunk eleget tenni, hiszen ha a metánt égetés nélkül engedjük a levegőbe, akkor az huszonötször jobban megterheli a levegőt, mintha elégetnénk és CO2 keletkezne. Ezért fontos az, hogy ha lehetőség van rá égetéses lefúvatási technológiát alkalmazzunk. A lefúvatás tervezésénél figyelembe kell venni a talajt és az élővilágot is, fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti parkkal, hiszen természeti kincseinket óvnunk kell: a védett növények és állatok miatt kiadhatnak időszakos korlátozásokat (védett madár költési időszaka, stb.) A zajszennyezés is sok kérdést vet fel a lefúvatás/fáklyázás kapcsán, ám sajnos hazánkban még nincs olyan technológia, amellyel ez kiküszöbölhető lenne.

26


Rónai Tímea

Felhasznált irodalom  Kapcsos dosszié 2006/4 – A távvezetéki Szénhidrogén Szállítási Enciklopédia Gyűjtőlapjai  Kapcsos dosszié 2004/2 – A távvezetéki Szénhidrogén Szállítási Enciklopédia Gyűjtőlapjai  Dr. Laklia Tibor – A magyar gázipar másfél évszázada  Magyar Gázipari Egyesülés – Éves jelentős 2009  79/2005. (X. 11.) GKM rendelet - a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata  www.eh.gov.hu  www.foldgaz.hu  www.fgsz.hu

27

A magyar gázszállító rendszer aspektusai

Recommend Documents