A reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusai

A reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusai

Információs anyag kis- és középvállalkozások számára AA reklámtevékenység reklámtevékenység fogyasztóvédelmi fogyasztóvédelmi aspektusai aspektusai || 11

Szerkesztette: dr. Krajcsik Szilvia, dr. Morvay György Kiadta az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Levélcím: 1138 Budapest, Dagály u. 11. Telefon: (06-1) 311 7030 E-mail: [email protected] Honlap: www.ofe.hu Kézirat lezárva: 2012. március 15. Az információs anyag a Gazdasági Versenyhivatal és annak Versenykultúra Központja támogatásával jelent meg (AL/1247/2011.)

2 | A reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusai

TISZTELT OLVASÓK! A reklámok mindennapi életünk részei, a gazdasági életet már el sem lehet képzelni nélkülük. A hirdetések alapvető funkciója az informálás, de befolyásoló szerepet is ellátnak, hatással vannak a fogyasztói döntésekre. A vállalkozások számára a reklám abból a szempontból is fontos, hogy kihatással van a gazdasági versenyre, hiszen a cél a konkurencia vevőkörének megszerzése. A jogszabálysértő reklámok tehát a fogyasztók és a versenytársak érdekeit egyaránt sértik. A vállalkozások jogkövető magatartásának sok esetben az az akadálya, hogy – tekintettel arra, hogy széleskörű, ugyanakkor speciális szabályokról van szó – nincsenek tisztában az alapvető fogyasztóvédelmi, reklám- és versenyjogi követelményekkel. Ebben próbál meg segítséget nyújtani a kereskedők, szolgáltatók számára információs anyagunk, amelynek elkészítését a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának támogatása tette lehetővé. Anyagunkban megkíséreljük bemutatni a reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusait, összegyűjtöttük a vonatkozó jogszabályokat, emellett „ízelítőt adunk” a témával kapcsolatos hatósági döntésekből is, továbbá tesztsor segítségével mérhetik le tudásukat. Jó olvasást kívánunk!

dr. Morvay György Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnök

A reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusai | 3

TARTALOMJEGYZÉK

Amennyiben konkrét fejezetre kíváncsi, kattintson az adott fejezet címére!

BEVEZETÉS .................................................................................................................................................................................................. 7. A REKLÁMRÓL ........................................................................................................................................................................................... 8. A reklám szó jelentése ..................................................................................................................................................................... 8. Történelmi visszatekintés: Az első hirdetésektől a reklámügynökségekig ................................................................. 8. Reklám a marketingkommunikációban .................................................................................................................................. 8. A reklám jogi meghatározása ....................................................................................................................................................... 9. REKLÁM ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM ............................................................................................................................................... 10. Akinek mindig igaza van: a fogyasztó ................................................................................................................................... 10. Fogyasztóvédelem ........................................................................................................................................................................ 11. ÚT A REKLÁMHOZ ................................................................................................................................................................................. Vásárlói döntés ................................................................................................................................................................................. Felhívás vásárlásra: az AIDA-modell ......................................................................................................................................... Értékesítésösztönzés ...................................................................................................................................................................... A reklámkészítés állomásai .......................................................................................................................................................... A reklám jellemzői ........................................................................................................................................................................... A reklám célja .................................................................................................................................................................................... A reklám üzenete .............................................................................................................................................................................

12. 12. 12. 13. 13. 14. 14. 15.

REKLÁMTÍPUSOK – REKLÁMESZKÖZÖK – REKLÁMHORDOZÓK ................................................................................... A reklámok csoportosítási formái .............................................................................................................................................. Burkolt és negatív reklámtípusok .............................................................................................................................................. Reklámeszközök .............................................................................................................................................................................. Jelölés .............................................................................................................................................................................................. Címke ............................................................................................................................................................................................... Csomagolás ................................................................................................................................................................................... A TV-től a spamig: reklámhordozók .......................................................................................................................................... Nyomtatott reklámhordozók ................................................................................................................................................. Elektronikus reklámhordozók ................................................................................................................................................... Termékmegjelenítés .......................................................................................................................................................................

16. 16. 17. 18. 18. 18. 18. 19. 19. 20. 21.

„E-FOGYASZTÓK” .................................................................................................................................................................................. Internetes reklámok, elektronikus hirdetések ...................................................................................................................... Spam .................................................................................................................................................................................................... Webáruházak ...................................................................................................................................................................................

23. 23. 25. 26.

GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉG ........................................................................................................................................... Alapfogalmak .................................................................................................................................................................................... Reklám közzététele ......................................................................................................................................................................... Tiltólista - általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások ............................................................................................. Tudatosan nem észlelhető reklám ............................................................................................................................................ Mi a megtévesztő reklám? ........................................................................................................................................................... Összehasonlító reklám .................................................................................................................................................................. Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások ...............................................................................

29. 29. 29. 30. 31. 31. 32. 33.


DIREKT MARKETING ............................................................................................................................................................................ 37. Adatkezelés ....................................................................................................................................................................................... 38. FOGYASZTÓVÉDELEM – VERSENYJOG ........................................................................................................................................ 41. Forgalmazást és kiszolgálást érintő rendelkezések ........................................................................................................... 41. Versenyjog ........................................................................................................................................................................................ 43. A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁBA ÜTKÖZŐ MAGATARTÁSOK .......................................................................................................... Feketelista ......................................................................................................................................................................................... Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat ..................................................................................................................................... Aktív megtévesztés ...................................................................................................................................................................... Passzív vagy mulasztásos megtévesztés ............................................................................................................................... Agresszív kereskedelmi gyakorlat ............................................................................................................................................ Ár, akció, kedvezmény ..................................................................................................................................................................

45. 46. 51. 51. 55. 56. 56.

REKLÁMFELÜGYELET .......................................................................................................................................................................... Reklámfelügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóságok, szervek .................................................................................... Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ...................................................................................................................................... Gazdasági Versenyhivatal ........................................................................................................................................................... Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ................................................................................................................................... Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ............................................................................................................................. Közlekedési hatóság ..................................................................................................................................................................... Bíróságok .......................................................................................................................................................................................... Közigazgatási hatósági eljárás, jogkövetkezmények – közös szabályok ................................................................... Alapfogalmak .................................................................................................................................................................................. Eljárás indítása, eljárás megindulása ....................................................................................................................................... Ügyintézési határidő ..................................................................................................................................................................... Kérelem .............................................................................................................................................................................................. Tényállás tisztázása ........................................................................................................................................................................ Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége ................................................................................................ Döntés ................................................................................................................................................................................................ Az eljárás szabályai fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén ......................... A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó különös rendelkezések ............................................................ A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére vonatkozó különös rendelkezések ................................................ A Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések ............................................................... Jogkövetkezmények ..................................................................................................................................................................... A GVH által alkalmazható jogkövetkezmények ................................................................................................................. A PSZÁF által alkalmazható jogkövetkezmények .............................................................................................................. Felelősség a reklámtörvény megsértése esetén .................................................................................................................

61. 62. 63. 65. 68. 70. 71. 72. 72. 72. 73. 73. 73. 74. 74. 75. 77. 78. 78. 78. 79. 81. 81. 82.


REKLÁM ÉS SZERZŐI JOG ................................................................................................................................................................... 84. Megkülönböztető jelzések ........................................................................................................................................................ 85.

ALTERNATÍV VITARENDEZÉS – BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS ................................................................................... Az eljárás célja ................................................................................................................................................................................. Az eljárás megindítása ................................................................................................................................................................. Az eljárás megindításával kapcsolatos tudnivalók ............................................................................................................ Válaszirat ........................................................................................................................................................................................... Meghallgatás ................................................................................................................................................................................... Döntés ................................................................................................................................................................................................ Eljárási költség ................................................................................................................................................................................ Jogorvoslat ....................................................................................................................................................................................... Döntés kijavítása, értelmezése .................................................................................................................................................. Jogkövetkezmények a teljesítés elmaradása esetén ........................................................................................................ Alávetési nyilatkozat ..................................................................................................................................................................... Statisztika ..........................................................................................................................................................................................

87. 88. 88. 89. 89. 90. 90. 90. 91. 91. 91. 92. 92.

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK .......................................................................................................................................................... Magyar Reklámszövetség ........................................................................................................................................................... Magyar Reklámetikai Kódex ...................................................................................................................................................... Önszabályozó Reklámtestület ...................................................................................................................................................

94. 94. 95. 97.

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ........................................................................................................................................................................ 98. FELHASZNÁLT IRODALOM ÉS FORRÁS ....................................................................................................................................... 99.


BEVEZETÉS A reklám egy piacbefolyásolási eszköz. Ha hallgatjuk a rádiót, nézzük a televíziót, olvassuk az újságot, sétálunk, utazunk, kinyitjuk a postaládánkat, megnézzük az e-mailjeinket mindig, mindenhol reklámokkal találkozunk. A reklám befolyásolja mindennapjainkat – megmosolyogtat, zavarba hoz, motivál, idegesít, provokál, problémát megold. A reklám első jelei már kb. háromezer évvel ezelőtt megjelentek. A papirusztekercsektől a mai internetes hirdetésekig hosszú út vezetett: napjainkban egy jól megszervezett reklámkampány alapjaiban határozza meg egy termék – áru vagy szolgáltatás – sikerességét. A jó reklám eredménye megjelenik az eladás szintjében, a profit nagyságában. Már Arany János, Karinthy Frigyes és József Attila is írt reklámverseket, és egy fülbemászó szlogen – melyet egy adott termékhez párosítunk – még ma is humort csempészhet mindennapjainkba, befolyásolva vásárlói döntéseinket. A reklámra hatással van a társadalmi, gazdasági, politikai környezet, és adott korszakban betöltött szerepét alakítja a fogyasztói társadalom is. A reklám megjelenhet rádióban, televízióban, újságban, katalógusban, interneten, direkt mailként, közterületen, óriásplakátként, fényreklámként, közlekedési eszközökön, képben és hangban egyaránt.


A REKLÁMRÓL A reklám szó jelentése A reklám latin eredetű szó, kezdeti jelentése „hangos ellentmondás, harsány kiabálás” volt. Van olyan feltételezés is, mely szerint francia eredetű szó, „fizetett hirdetést” jelent. Mai értelmében a XIX. századtól – az ipari árutermelés és a fogyasztói piac kialakulásától – használják, amikortól már szükség lett a fogyasztói döntéshozatal befolyásolására.

Történelmi visszatekintés: Az első hirdetésektől a reklámügynökségekig Kb. háromezer évvel ezelőtt Egyiptomban egy ültetvényes szökött rabszolgáit kereste hirdetésben, amelynek fennmaradt bizonyítékait papirusztekercs őrzi. A nyomtatás megjelenése előtt a hirdetések elterjedt formája a cégér volt, az újságok elindulásával pedig a hirdetések is megjelentek a sorok között, majd a plakát is bevonult a reklámtörténelembe – üzletek, árucikkek hirdetésére szolgált. Kezdetben a reklámozás célja az információközlés volt, később kiegészült a meggyőzéssel. Napjainkban már – a reklámok magas számára tekintettel – a reklámkészítőknek kreatív és szórakoztató elemekkel kell megjelenni a piacon. A reklám gazdasági, társadalmi, kulturális jelenség. A fogyasztói döntéshozatalban kiemelkedő szerepet játszanak, és a vállalkozások marketingstratégiai tervében is megjelennek a reklámok. A reklámügynökségek munkatársai – egy hirdetés vagy kampány ötletétől annak kivitelezéséig/lebonyolításáig – számos szolgáltatást nyújtnak a vállalkozások részére. Segíthetnek a kommunikációs és marketingstratégia kidolgozásában is.

Reklám a marketingkommunikációban – mint kommunikációs forma1 A marketingkommunikációban általában négy területet lehet megkülönböztetni: • Reklám (Advertisement) • Értékesítés- eladásösztönzés (Sales Promotion) Fizetett, piacbefolyásolási lépések sorozata, amely segítségével vagy a kereskedelem hatékonyságát, vagy a potenciális fogyasztók vásárlási kedvét lehet növelni. • Személyes eladás (Personal Selling) Fizetett eladók, képviselők, ügynökök és a potenciális vevő/vevők közötti beszélgetés eladás céljából – az üzletben vagy bármely más helyen. 1

Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 273. oldal


• PR (Public relations): közönségkapcsolatok, menedzsmentfunkció Imázsközpontú, személyes vagy személytelen fizetett kommunikációs forma. Megkülönböztetünk belső PR-t (ha a vállalkozás munkatársaira irányul), és külső PR-t (ha a tágabb környezet szereplőit célozza meg). Vannak olyan nézetek, amelyek ötödik elemként a propagandát2 is ide sorolják. A reklámnak többféle meghatározása létezik, más-más jellemzőinek megragadásával próbálják meg a szakemberek definiálni. A marketingkommunikációban a reklám olyan széles hatókörű, médiumokon keresztül eljuttatott üzeneteket hordozó kommunikációs forma, ami fizetett és személytelen. Termékeket-szolgáltatásokat, ötleteket, szervezeteket és embereket népszerűsít, a közölt információk tartalmát pedig a reklámot fizető vállalkozások határozzák meg. A definiáláskor kiemelhetjük az értékesítő és ösztönző funkcióját is. Ezek alapján a reklám a vállalkozás rendelkezésére álló olyan eszköz, amely segítségével megkönnyíthető a vállalkozás áruinak, szolgáltatásainak értékesítése, elsősorban úgy, hogy a fogyasztókat a termékek megvásárlására ösztönzi.3

A reklám jogi meghatározása A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Grt. vagy reklámtörvény) is meghatározza a reklám-gazdasági reklám fogalmát.

„Olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalom képes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket –, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalko zás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.”

Ellenőrző kérdések: – Mely tényezők vannak hatással a reklámra?

– Milyen területei vannak a marketingkommunikációnak? – Hogyan definiálná a reklám fogalmát?

2

Személytelen, terméket, ötleteket, szervezeteket, embereket a tömegkommunikáción keresztül népszerűsíteni akaró piacbefolyásolási típus – a közlés mögött azonosítható és fizető cég nem található. 3 A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009), 113. pont


REKLÁM ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM

Akinek mindig igaza van: a fogyasztó A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv. vagy fogyasztóvédelmi törvény) szerint fogyasztó a foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. A vállalkozás pedig az, aki a fogyasztókat érintő tevékenységet, önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében végzi.4 A reklám szempontjából tehát, a fogyasztók azok, akiket a hirdetések elérnek, és döntésükre a reklám befolyással van. Ha hatásosak akarunk lenni, figyelembe kell vennünk azt, hogy melyik fogyasztói réteget célozzuk meg. A fogyasztókat számos szempont alapján lehet csoportosítani, ha reklámozunk, az egyik legfontosabb, hogy fokozottan figyelembe kell vennünk a kiszolgáltatott helyzetben lévőket (így a gyermek- és fiatalkorúakat, valamint időskorúakat, egészségi, testi vagy más hiányosságok miatt hátrányos helyzetben lévő fogyasztói rétegeket). A reklám szempontjából döntő lehet az is, hogy laikus vagy szakértelemmel bíró alanyoknak teszik közzé. Közzétételnek minősül a reklám megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára.5 A kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki és�szerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni.

4 5

Fgytv. 2.§ a)-b) pont (Napirenden van a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, várhatóan változni fog a definíció.) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) 3. § f )


Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelem célja a fogyasztók védelme, és a termékeladók (a kereskedők) egyeduralmának megakadályozása. A fogyasztóvédelmi törvény határozza meg – többek között – a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme érdekében a termékekre vonatkozó előírásokat.6 Az Fgytv. mellett több jogszabály vonatkozik az árakra, a kereskedelmi forgalmazásra és a versenykorlátokra. A vásárlók egyre érzékenyebben reagálnak a hibás termékekre. A fogyasztó és a vállalkozás között létrejött szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított men�nyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A fogyasztóvédelem kiemelt célja hibás teljesítés esetén a fogyasztói igények érvényesítésének biztosítása.

A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában: • alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és • rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését (kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a nyilvános kijelentést nem ismerte, és azt nem is kellett ismernie, vagy a nyilvános kijelentést a szerződéskötés időpontjáig már megfelelő módon helyesbítették, vagy a nyilvános kijelentés a jogosult szerződéskötési elhatározását nem befolyásolhatta), • alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint • rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.7

Ellenőrző kérdések: – Ki minősül fogyasztónak?

– Mi a fogyasztóvédelem célja?

6

Az Fgytv.-ben találhatóak meg továbbá a használati és kezelési útmutatóra, a megfelelőség értékelésére, az ár feltüntetésére, a csomagolásra, a különös felelősségi alakzatokra, a gyermek- és fiatalkorúak védelmére és a hatósági, valamint a békéltető testületi eljárásra vonatkozó előírások is. 7 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.), 277. §


ÚT A REKLÁMHOZ Vásárlói döntés A reklám fontos szerepet játszik abban, hogy a potenciális vevő a vásárlás mellett döntsön. A vevő első benyomását a vásárlás helyéről szerzi: befolyásolja a környezet, a színek, a zene, az eladók viselkedése. Emellett, gondoljuk végig, mi alapján döntünk egy termék kiválasztásánál vagy két termék között? A termék minősége, ára, előállítási technológiája, az értékesítés formája, a pénztárcánk vagy a reklám hatása alapján? A fogyasztóra – számos más tényező között – a reklám erős hatást gyakorol, befolyásolja a döntést, a választást. Az sem biztos, hogy a ma elolvasott reklámnak azonnali a hatása, lehet, hogy hónapokkal később fogjuk megvásárolni az árut, amit hirdetett. Persze rögtön vásárlásra is ösztönözhet egy jól meghirdetett, figyelemfelkeltő akció. „A reklámjog nagy kézikönyve” szerint alapjaiban a fogyasztó döntéshozatala a következő lépcsőkre épül: 1. Probléma felismerése 2. Probléma tudatosulása 3. Alternatívák keresése 4. Alternatívák értékelése 5. Döntés, választás, vásárlás 6. Vásárlás utáni tapasztalat.8

Felhívás vásárlásra: az AIDA-modell9 A reklámkészítés alapjául szolgáló egyik legrégebbi módszer az úgynevezett AIDA-modell. Ez a modell bemutatja azokat az állomásokat, melyeken keresztül egy potenciális vásárló eljut a cselekvésig: A: Attention – figyelemfelkeltés I: Interest – érdeklődéskeltés D: Desire – vágykeltés A: Action – cselekvésre késztetés

8 9

A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009), 117. pont Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 279. oldal


Vásárlásra felhívásnak minősül a kereskedelmi kommunikációban az áru jellemzőinek és árának, illetve díjának feltüntetése az alkalmazott kommunikációs eszköznek megfelelően olyan módon, hogy ezáltal lehetővé válik a fogyasztó számára az áru megvétele, illetve igénybevétele.10

Értékesítésösztönzés Az értékesítésösztönzés (Sales Promotion, röviden: SP)11 célja a fogyasztó (vagy esetleg kereskedő) megnyerése. A reklám a vásárlás indítéka, ez pedig a vásárlás oka. Helyettesítheti, de általában ki is egészíti a reklámot, és hozzájárulhat a termék bevezetéséhez, valamint a márkahűség kialakulásához. Lehetnek negatív hatásai is – így például kialakíthat olyan vásárlói igényeket, melyeket hosszú távon nem lehet teljesíteni. Az SP akciókat rendszerint a vállalkozás munkatársai dolgozzák ki, míg a reklámkészítéshez jellemzően külső szakembereket is bevonnak a cégek.

Eszközei: • kupon • visszatérítés • áruminták • eladáshelyi reklámeszközök (például: bemutatótáblák, bevásárlókocsi reklámok, üzleten belüli plakátok) • díjak, ajándékok • törzsvásárlói kedvezmények • árubemutatók • speciális rendezvények • mennyiségi és árkedvezmények • vevői versenyek • kiállítások, vásárok

A reklámkészítés állomásai Ha valamit reklámozni szeretnénk, meg kell tervezni a reklám megjelenéséig vezető út minden állomását. Meg kell határozni, hogy mit reklámozunk: árut vagy szolgáltatást? El kell dönteni, mit szeretnénk a reklámmal elérni – mi a cél, kikből tevődik össze a célközönség? Ki(k) vesznek részt az elkészítésében, és végül milyen költségvonzata van a megvalósításnak? A reklám elkészítése általában speciális szaktudást igényel, a vállalkozások így gyakran keresnek meg reklámügynökségeket. A reklám elkészítése előtt ös�sze kell gyűjteni az összes ötletet, és ki kell választani azt, amellyel a legsikeresebben lehet elérni a kitűzött célt. Miután összeállt a reklám, ki kell választani a médiumok közül az alkalmas csatornát. Ezek után a reklámot már csak megfelelő időben és megfelelő helyen kell bemutatni, és lehet értékelni az elért sikert. A jó reklám hatékony reklám. A fogyasztóban tudatosul a reklám a célja, és ez alapján cselekszik.

10 11

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.), 2. § g) Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 324- 330. oldal


A reklám jellemzői Függ a versenytől Ha nagy a piaci verseny, sok a reklám – sok piaci versenytárs fokozott reklámozásra ösztönöz, ha kevés az ellenfél, kevesebb reklámmal is el lehet érni a kívánt sikert. Meggyőzésre irányul A reklám fő célja az, hogy sikert érjen el egy termék eladásánál, ehhez meg kell győzni a potenciális vásárlókat. Népszerűsít A reklámmal a vállalkozások a termékeket, ötleteket, szervezeteket és embereket próbálják népszerűsíteni. Trükkös eszközök: márka – imázs – szlogen A márka a termékazonosításra, megkülönböztetésre szolgál. Az imázs olyan – komoly marketingmunkán alapuló – elképzelések, ötletek, benyomások összessége, mely egy adott termékről vagy vállalatról kialakul. Az eredményes értékesítés alapvető feltétele a termékek és szolgáltatások imázsának felépítése és – a csökkenő keresletű termékeknél – annak javítása. A hatékony reklám imázs- és szimpátiareklám, felkészíti és meggyőzi a fogyasztót. A megfelelő reklámhoz célul kell kitűzni a cég és a termék imázsának kialakítását is. A reklámot a termék köré gondosan felépített imázs teszi egyedivé – akár a neve, a csomagolása, a megjelenése vagy az ára alapján. Kiemelkedő szerepe van, mert jelentősen befolyásolja a döntést.12 A szlogen egy vagy több szó, esetleg rövid mondat, mely könnyen megjegyezhető, és amelyről a termékre lehet emlékezni. A kialakított imázs része és a márka társa.13 Költséges A reklámnak általában komoly költségvonzata van. Az áru, szolgáltatás piaci bevezetése erőteljes reklámozást igényel, ahogy a fogyasztó meggyőzése is, azért, hogy – a versenytársak kínálata ellenére – az adott terméket válassza. A költségek függnek a termék sajátosságaitól is – egyes termékeket alig kell reklámozni, más áruknál komoly összegeket kell a figyelemfelkeltésre fordítani.

A reklám célja14 Mi a reklám célja? Biztos, hogy sokan azt válaszolnák, hogy a reklám célja az, hogy megvegyék az árut, vagy megrendeljék a szolgáltatást. Azonban lehet, hogy a reklám egy olcsóbb vagy jobb minőségű termékre, akcióra, szolgáltatásra hívja fel a figyelmet, értékesítési helyről ad információt, vagy esetleg egy vásárlói kérdésre válaszol. 12 13 14

Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 318. oldal Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 300. oldal Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 291-295. oldal


A reklám célja egy áru, szolgáltatás vagy ötlet népszerűsítése, a forgalom fellendítése, a termék fogyasztásának ösztönzése, azok között, akik már eddig is használták a terméket és azok között is, akik eddig még nem. A reklámcélok lehetnek eladásorientált célok és kommunikációs jellegű célok. Az előbbiek az értékesítési eredmények növelését célozzák, a kommunikációs jellegű célok pedig a figyelemfelkeltésre és a vásárlási kedv ösztönzésére szolgálnak: tessék megvenni, megrendelni, mert megéri! A reklám célja függ a tartalomtól: információt adhat, meggyőzhet vagy emlékeztethet. Az információadás elsősorban a termék piaci bevezetésének időszakában fontos: a fogyasztót el kell látni új információkkal, ezeket megfelelő érvekkel alá kell támasztani, fel kell hívni a figyelmet az adott termékre, szolgáltatásra. Amikor már egy áru jelen van a piacon, akkor a meggyőzésnek lehet szerepe abban, hogy a fogyasztó kitartson az adott termék mellett, keresse azt a piacon. Miután ez kialakult, reklámokkal lehet emlékeztetni arra, hogy jól döntött, és a termék még mindig azt tudja nyújtani számára, amit eddig is elvárt.

A reklám üzenete A jó reklámhoz kreatív ötlet kell, a kreatív ötlethez pedig kreatív stratégia. Egyedülálló, eredeti, újszerű megnyilvánulás a megfelelő formában alkalmazva. Meg kell határozni azt, hogy mi alapján lehet hatása a fogyasztóra a reklámnak – a termék tulajdonsága, a potenciális vevők jellemzőinek hangsúlyozása, esetleg a vállalkozás céljainak ismertetése révén. A reklám üzenete lehet racionális – észérveket felsorakoztató: mi a termék jól felismerhető, mérhető előnye („fix összeggel pénztárcakímélő...”) vagy emocionális – érzelmekre ható: tipikus eszközei a kisgyermekek és kiskutyák szerepeltetése („édesen elbűvölő….”), morális – egyetemes emberi értékeket erősítő: általában társadalmi célú reklámokban („egy telefonhívással egy ember életét segíti…”).15 Ötlet lehet egy élethelyzet megörökítése, egy zenés bejátszás, egy humoros szöveg vagy kép, egy ismert személy, esetleg egy rajzfilmfigura megjelenítése. Ötlet a termék hatásának bemutatása-tesztelése, tudományosan megalapozott érvek ismertetése, vagy egyszerűen csak friss hírként valami újnak a bejelentése. Az üzenetnek összhangban kell lennie a reklám eredeti céljával, elképzeléseivel, a célközönség szokásaival, elvárásaival. Az üzenetnek egyértelműnek, egyszerűnek és kifejezőnek kell lennie, nem tartalmazhat valótlan állítást, és nem lépheti túl a jó ízlés határait. Lehet „trükköket” is alkalmazni, így például különböző tárgyakkal „illusztrálni” a mondanivalót.

Ellenőrző kérdések: – Milyen lépcsőfokai vannak a fogyasztói döntéshozatalnak?

– Melyek a reklám jellemzői?

– Milyen üzenete lehet egy reklámnak?

15

Józsa-Piskóti-Rekettye-Veres: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005), 297-300. oldal


REKLÁMTÍPUSOK – REKLÁMESZKÖZÖK – REKLÁMHORDOZÓK16 A reklámok csoportosítási formái A szakirodalomban többféle szempont alapján különböztetik meg a reklámokat: Tárgy szerinti: • gazdasági-kereskedelmi: piaci versenyben való pozíció megszerzésében van jelentőségük, valamint vásárlásra ösztönöznek • társadalmi: társadalompolitikai cél megvalósítását segítik • politikai: pártnak vagy az általa képviselt politikai programnak a népszerűsítésében játszanak szerepet Célcsoport szerinti: • fogyasztói (B2C: Business to Consumer) • üzleti (B2B: Business to Business) Folyamata szerint: • bevezető • emlékeztető • újrapozícionáló vagy további információkat átadó Földrajzilag: • helyi • regionális • országos • nemzetközi Célja szerint: • tájékoztató • figyelemfelhívó – meggyőző • emlékeztető

16 Józsa – Piskóti – Rekettye – Veres: Döntésorientált Marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005.), 300-318. oldal


Burkolt és negatív reklámtípusok A szakirodalom még ismeri a negatív reklám és a burkolt reklám fogalmát is. Fogyasztóvédelmi szempontból ez utóbbinak van jelentősége. A burkolt reklám az, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. Negatív reklám pedig az a reklám, melynek célja egy reklámból adódó ellentmondásra való figyelmeztetés, vagy kritikai megnyilvánulás.

A burkolt reklám egyik fajtája a szerkesztői tartalomnak – például egy szimpla újságcikknek – álcázott reklám, amely tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, így tilos.

A fogyasztók különbséget tesznek reklámok és reklámnak nem minősülő tartalom között. A reklámról tudják, hogy annak célja valamely vállalkozás vagy termék ismertségének megteremtése vagy növelése, a kereslet felkeltése, az értékesítés támogatása. A szerkesztői tartalom a fogyasztók ismerete szerint semleges információt tartalmaz, célja a tájékoztatás, szórakoztatás, véleménykifejtés – a reklámtól világosan elkülönül. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának megállapítása szerint ilyen, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg egy telekommunikációs társaság és egy kiadó, amikor az egyik üzleti lap egyes Informatika és Mobiltávközlés mellékletében szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat tettek közzé.17 A fogyasztó számára nem derülhetett ki, hogy nem szerkesztői tartalomról, hanem reklámról van szó. Az indoklás szerint: „a telekommunikációs társaság által megrendelt, általa készített kereskedelmi kommunikációról – PR, szakmai és hirdetési anyagok közzétételéről, melyek termékei és szolgáltatásai értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására irányultak.” A telekommunikációs társaság és az újságot kiadó vállalkozás között együttműködési megállapodások jöttek létre „a hirdetési/megjelenítési szolgáltatásokra, a telekommunikációs társaság hirdetési, PR és szakmai anyagainak elhelyezésével, melyben a telekommunikációs cég szavatosságot vállalt arra, hogy az átadott anyag, a kiadó pedig arra, hogy a megjelenítés megfelel a reklámra és reklámozásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak, kialakult etikai normáknak” – szól ismét az indoklás. A vizsgált hirdetések a telekommunikációs társaság szolgáltatásaihoz kötődtek. A szerkesztői tartalomnak álcázott reklámban nem jelent meg közvetlenül az áru vagy szolgáltatás, azonban a szolgáltató tevékenységéhez és nevéhez köthető információkat tartalmazott, így „közmegítélésének (imázsának) a befolyásolására alkalmas volt”, ezért az adott vállalkozás számára versenyelőnyt jelentett.

17 Vj/060-045/2011


Reklámeszközök

A reklámeszköz definiálva „az adott üzenet kódolt, tárgyiasított megfogalmazása, amelyet egy adott médiumon keresztül továbbítani lehet.” Így például a televízió vagy az újság reklámhordozó, a rajtuk keresztül bemutatott reklámok pedig reklámeszközök.

Fogyasztóvédelmi szempontból reklámeszköznek minősül a címke és a csomagolás is. A megfelelő jelölés, címke, csomagolás nélkül a termékek, szolgáltatások nem hozhatóak forgalomba – az áru jellege határozza meg azt, hogy mi minősül megfelelő jelölésnek és megfelelő tájékoztatásnak a címkén vagy csomagoláson. A fogyasztóvédelmi törvény a biztonságos termék kritériumainál emeli ki a címke és csomagolás jelentőségét. A termék csak akkor minősül biztonságosnak, ha a fogyasztó életét, egészségét, testi épségét nem, vagy csak a rendeltetésszerű vagy ésszerűen várható használatával járó legkisebb mértékben veszélyezteti. A termék biztonságosságának megállapításánál a termék alapvető ismérveit kell figyelembe venni, így összetételét, csomagolását, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírásait. Számít még a terméknek más termékre és a fokozott veszélynek kitett (különösen a gyermek- és időskorú) fogyasztókra gyakorolt hatása. Ezek mellett a termék biztonságosságát a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója alapján is mérlegelni kell.18 Jelölés Jelölés bármely, a termékre vonatkozó szó, jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet a termék csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a feliraton stb. helyeznek el. A jelölésbe beletartozik a címke és a csomagolás is.19 Címke20 A címke informáló és figyelemfelkeltő reklámeszköz. A jogszabályokban előírt tájékoztatási kötelezettségnek megfelelően informál és reklámoz is egyben, olyan tájékoztató eszköz, mely az árutól elválaszthatatlanul a csomagolás részeként vagy az áru más részén megjelenik. Információval szolgál a fogyasztóknak és a hatóságoknak is. A címkén szerepelnie kell a jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségnek, így kevés hely marad arra, hogy betöltse reklámeszköz funkcióját. Sajnos napjainkban kevés címke „fogyasztóbarát”. Ezen igyekeztek változtatni a jogalkotók,21 amikor az élelmiszereknél a jobb olvashatóság érdekében szabályozták a betűnagyságot. Az előírás szerint a nyomtatott kis „x” betű magassága nem lehet kisebb 1,2 milliméternél. Több más olvashatósági kritérium is van, például éles kontraszt a betűk és a háttér színe között, meghatározták a sortávolságot, a betűközöket, és a betűtípusok egyéb tulajdonságait. Csomagolás22 A csomagolás23 ma már nemcsak a termék megfelelő tárolására, védelmére szolgál. Előnyös verseny18 19 20 21 22 23

Fgytv. 4. § Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet 2. § 1. pont A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009), 10. cím Az élelmiszerek jelölésére vonatkozó új uniós rendelet 2011 decemberétől hatályos, azonban a vállalkozásoknak három év türelmi időt ad. A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009), 11. cím A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet szerint csomagolásnak minősül • valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt, • az előzőekben meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék


pozíciót is el lehet érni vele, valamint megfelelő eszköz arra, hogy a vásárló észrevegye a terméket – eladásösztönző reklámszerepe van. Fő funkciója a figyelemfelkeltés, bizalom kiváltása, vásárlási vágy ébresztése és a tájékoztatás. Megfelelő forma, szín, grafika és anyag kiválasztásával el lehet érni, hogy a csomagolást adott termékkel, szolgáltatással párosítsa a fogyasztó. Kínálja az árut, pszichológiailag hat a vásárlókra, egyben ismereteket is közöl a termékről: tulajdonságairól, tartalmáról, várható hatásairól, esetleg akciókról vagy a termék által elnyert díjakról. A csomagolás és a címke sokszor nem választható szét egyértelműen, általában a csomagoláson van feltüntetve a címke, azonban mindkettő tájékoztat. A címkén és a csomagoláson feltüntetett információk esetében is figyelni kell arra, hogy ne valósuljon meg jogsértés, így védjegybitorlás, üzletfél megtévesztése vagy megtévesztő kereskedelemi gyakorlat.

A TV-től a spamig: reklámhordozók A reklámhordozók a médiumok, a kommunikációs csatornák. A megfelelő médium kiválasztásánál azt kell legelőször meghatározni, hogy a célcsoport milyen kommunikációs csatornát használ elsősorban. Figyelembe kell venni azt is, hogy az adott médiumnak milyen a hatóköre – potenciálisan hány embert ér el, milyen a hatása – a befolyásoló ereje, milyen a megjelenési gyakorisága, mennyire hozzáférhető. A médiumok csoportosításának többféle módját ismeri a szakirodalom. Érzékszervre gyakorolt hatásuk szerint megkülönböztetünk: • vizuális (újságok, szabadtéri hirdetések), • auditív (rádió), • audiovizuális (tv, mozi, internet) médiumokat. Megjelenési forma szerint: • nyomtatott sajtó (újságok, szabadtéri hirdetések), • elektronikus sajtó (rádió, tv, mozi, internet). Nyomtatott reklámhordozók A nyomtatott reklámhordozóknál a reklámhatás elérésére szolgál a főcím, a szöveg és az illusztráció. A főcím/szlogen éri el azt, hogy az olvasó tekintete a reklámra szegeződjön – ettől függ, hogy tovább olvassa-e a szöveget. A szövegben rejlik a reklám fő tartalma: termékjellemzők, sajátosságok, előnyök ismertetése. Kellő gondossággal kell meghatározni a terjedelmét, hogy azt az olvasó még végigolvassa. Az illusztráció/kép megjelenítéséhez különböző nyomdatechnikai elemek használhatóak, lehet fénykép, rajz, márkanév, védjegy, logó – a lényeg, hogy vonzza a tekinteteket. Napilapokban szöveget tartalmazó oldalakon vagy önálló reklámblokkban lehet hirdetni. A lapnév melletti hirdetések a „monoklik”, a lap alján levő hirdetési sávok pedig a „szalaghirdetések.” A cikkekbe ágyazódva jelennek meg a „szigethirdetések”, a legkisebb formátumúak pedig az „apróhirdetések”. Az országos, regionális, tematikus és bulvár napilapok előnyei, hogy nagyszámú potenciális vásárlót lehet elérni, ugyanakkor erős a versenykörnyezet és gyorsan elavul.

szerves részét képezi és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, • a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, csomagolási funkciót ellátó tételek, továbbá a forgalmazás helyén eladott, megtöltött vagy az ott történő megtöltésre tervezett és szánt, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek, • a termékre közvetlenül ráakasztott vagy ahhoz rögzített, csomagolási funkciót ellátó kiegészítő elemek, kivéve, ha azok a termékek szerves részét képezik, és az egyes alkotóelemeket együttes fogyasztásra vagy értékesítésre szánták; a csomagolásba beépülő egyéb összetevőket és kiegészítő elemeket azon csomagolás részének kell tekinteni, amelyikbe azokat beépítették.


Heti- vagy havilapokban és időszakos kiadványokban célréteg-orientáltan lehet hirdetni. Ezek a kiadványok hosszabb ideig őrzik meg az információt. Hátrányuk, hogy viszonylag alacsony példányszámban jelennek meg. Vannak köztük ingyenes hirdetési lapok, női magazinok, gazdasági lapok, hobbilapok, tudományos szaklapok is. A nyomtatott reklámok speciális fajtái a plakátok. Megkülönböztetünk köz- és zártterületi plakátokat. Itt az egyértelműen megfogalmazott főcímnek/szlogennek és az illusztrációnak/képnek van nagy jelentősége. Ez legyen színes, nagyméretű betűkkel, egy-két képi elemmel. Ha jól helyezzük el őket, a közterületi plakátoknak gyors figyelemfelkeltő hatásuk van. Tipikusak az óriásplakátok és az autóbuszmegállókban elhelyezett City light táblák. Közterületi reklámeszköz lehet a cégér és a kirakat is, bár ezek szerepe a bevásárlóközpontok megjelenésével csökkent. Egy figyelemfelkeltő kirakat, mely üzenetet továbbít, optimálisan bemutatja a terméket egy zárt egységben, összhatásában ízléses és tágas, a legkönnyebben megvalósítható reklám lehet. A közlekedési eszközökön elhelyezett feliratok is hosszú megjelenési időtartam mellett adnak át üzenetet, azonban kis felületen elveszhet jelentőségük. A beltéri plakátokat a fogyasztók alaposabban tanulmányozhatják. A nyomtatott sajtóban megjelent reklámokkal azonos szempontok érvényesülnek a szórólapok esetében is – a kiemelt információk könnyen elérnek a fogyasztókhoz, az apró betűs részek viszont nehezen jutnak el ténylegesen az olvasókhoz. A piros lámpánál várakozva az autóban sokszor találkozhatunk szórólapot, reklámanyagot osztoga tókkal az úttesten. A rendőrség a közúti promóciós tevékenységek megítéléséről kiadott véleményében hangsúlyozta, hogy a gyalogos jogszerűen csak akkor tartózkodhat az úttesten, ha közlekedni akar, vagy át kíván menni a túloldalra. A KRESZ24 szerint a gyalogosnak a járdán, ennek hiányában a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha erre nincs lehetőség, csak akkor közlekedhetnek az úttesten, kizárólag annak szélén, egy sorban. A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, ha pedig a közelben nincs ilyen, az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között, egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át. Az úttesten tartózkodás más esetekben, például szórólap, reklámanyag osztogatása céljából, szabály talan, és a közúti közlekedési szabályok megsértése miatt szabálysértésnek minősül. Elektronikus reklámhordozók Az audiovizuális reklámok képben és hanggal megjelenő üzenetek. Elsődleges céljuk a nézők-hallgatók figyelmének gyors megragadása. Egy kellemes hangulatú háttérzene, egy megfelelő orgánum kiválasztása, egy humoros szöveg alkalmazása eléri azt, hogy a reklámot a fogyasztó megjegyezze, emlékezzen rá. Televízió A médiapiac jelentős meghatározói a televíziók. A közszolgálati, kereskedelmi és kábelcsatornák kínálják a reklámozási lehetőségeket. Kép és hang együttes hatásával jelentős számú nézőnek lehet információkat eljuttatni, azonban sok üzenet sokszor és gyorsan tűnik fel, és erős a versenyhelyzet. A reklámok megjelenhetnek reklámspotként – önálló reklámként, reklámblokkban – több reklám egymás utáni bemutatásának keretében.

24

A közúti közlekedési szabályokról szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 21. §


Mozi A mozifilmek előtt is reklámokkal próbálják vásárlásra, megrendelésre ösztönözni a nézőket, főleg a fiatal fogyasztókra van hatása. Rádió Rövid átfutási idővel, rugalmasan lehet a célcsoportokat elérni országos, regionális és városi hatókörben, azonban korlátozott lefedés és kizárólag szóbeli megjelenés mellett. A műsorok és idősávok figyelembevételével alakulnak a reklámárak. A reklámok itt is megjelenhetnek reklámspotként vagy reklámblokkban, és reklámriport formájában (riporter közreműködésével készített beszélgetésként).

Termékmegjelenítés A médiatartalomban megjelenő reklámnak más tartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A médiaszolgáltatásban25 közzétett termékmegjelenítés tilos. Engedélyezett viszont • filmszínházban történő bemutatásra szánt filmalkotás, • médiaszolgáltatásban való közzététel céljából készült filmalkotás és filmsorozat, • sportműsorszám és • szórakoztató műsorszám esetén. Más műsorokban akkor engedélyezett, ha a médiaszolgáltatót vagy a műsor készítőjét az áru gyártója vagy forgalmazója (vagy a szolgáltatás nyújtója/közvetítője), nem részesíti anyagi juttatásban, csupán az árut, szolgáltatást bocsátja rendelkezésre. Nem tehető közzé termékmegjelenítés a politikai tájékoztató és hírműsorszámban, a kifejezetten kiskorúaknak szóló, a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító, a vallási, illetve egyházi tartalmú műsorszámban. A műsorok sosem tartalmazhatnak termékmegjelenítést, ha a termék: • dohánytermék, cigaretta vagy más, olyan vállalkozástól származó termék, amelynek elsődleges tevékenysége cigaretta vagy egyéb dohánytermék gyártása vagy értékesítése, • jogszabályok alapján nem reklámozható termék, • olyan gyógyszerkészítmény, illetve gyógyászati termék, eljárás, amely kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe, • az állami adóhatóság engedélye nélkül nyújtott szerencsejáték-szolgáltatás. A termékmegjelenítést tartalmazó műsorszámoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: • tartalmuk nem befolyásolható oly módon, hogy az hatással legyen a médiaszolgáltató felelősségére és szerkesztői függetlenségére, • nem hívhatnak fel közvetlenül áru megvásárlására vagy bérlésére, illetve szolgáltatás igénybevételére, • nem adhatnak a műsor tartalmából egyébként nem következő, indokolatlan hangsúlyt a megjelenített terméknek. 25 A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény szerint médiaszolgáltatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.


A nézőket és hallgatókat persze tájékoztatni kell a termékmegjelenítésről. Ilyenkor a műsor elején és végén, és a műsort megszakító reklámokat követően – jól látható vagy hallható módon – fel kell hívni a figyelmet a termékmegjelenítésre.26 Lineáris médiaszolgáltatásnak nevezzük a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatást. Ennek során, a reklámot és a televíziós vásárlást más tartalmaktól jól látható és hallható – vagyis optikai és akusztikus – figyelemfelhívással kell megkülönböztetni, melynek hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké.27 A reklám nem sértheti indokolatlanul hosszan a műsor egységét. Nem lehet reklámmal vagy televíziós vásárlással megszakítani azt a lineáris médiaszolgáltatásban közzétett műsorszámot, amely • politikai híreket tesz közzé vagy politikai tájékoztatást tartalmaz maximum harminc percben, • tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól maximum harminc percben, • nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósít, • vallási, illetve egyházi tartalmú. Sport- és más olyan műsorban, amelyben természetes szünetek vannak, reklám – az osztott képernyős reklám28 és a virtuális reklám29 kivételével – csak a részek között és a szünetekben tehető közzé. Hír- vagy politikai tájékoztató műsort, harminc percnél hosszabb filmet – a sorozat és dokumentumfilm kivételével – harminc percenként egyszer lehet megszakítani, beleértve a reklámok és a műsor előzetesek időtartamát is. A reklámok időtartama egyetlen (egész órától egész óráig tartó) időszakon belül sem haladhatja meg a tizenkét percet.

Ellenőrző kérdések: – Hogyan tudná a reklámokat csoportosítani?

– Milyen nyomtatott és elektronikus reklámhordozók vannak?

– Milyen feltételek mellett engedélyezett a termékmegjelenítés?

26 A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 30.§ – 31.§ 27 A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 33.§ - 35.§ 28 Osztott képernyős reklám: audiovizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi közleménynek nem minősülő műsorszám közzététele alatt közzétett, a képernyő meghatározott részét betöltő reklám. 29 Virtuális reklám: digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a műsorszámba utólagosan beillesztett reklám.


„E-FOGYASZTÓK” Internetes reklámok, elektronikus hirdetések30 Sajátos fogyasztói szokások alapján megjelent új csoportot alkotnak az „e-fogyasztók”. Az internethasználók köre összetett – különböző reklámokat igényelnek, más-más fogyasztási és internetezési szokásaik vannak. Az egyik legmodernebb reklámhordozó, könnyen elérhető, azonnali visszajelzési lehetőséggel. Rugalmas, azonban még viszonylag alacsony fogyasztói körben – elsősorban a fiatal fogyasztók – használják, az online fizetés viszont még sokszor megijeszti a lehetséges vásárlókat. Hatékonyságukat elsősorban a „rákattintások száma” alapján lehet mérni. Az internet új fogyasztói magatartásra ösztönzi látogatóit, gyorsan, könnyen lehet a kínálatról tájékozódni, a vállalkozások is sokkal könnyebben tudnak a fogyasztói magatartásokról képet kapni, és arra reagálni. Reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével – így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult – ha a törvény másként nem rendelkezik. (Kivételt képez ez alól a postai úton küldött címzett reklámküldemény.) Elektronikus hirdetésnek minősül bármely információs társadalommal összefüggő szolgáltatás31 vagy – a beszédcélú telefonhívás kivételével – az elektronikus hírközlés32 útján közölt gazdasági reklám. Ilyen a társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó, reklámnak nem minősülő tájékoz tatás (a társadalmi célú tartalom széles kört ölel fel – ide tartozik az egyszerű közösségi üzeneteken kívül a nonprofit tevékenységgel összefüggő közlés, a politikai hirdetés is, ha elektronikus úton történik) és az olyan közlés is, amelynek célja kizárólag annak a hozzájárulásnak a kérése, melyet közvetlen üzletszerzés esetében a reklám címzettjétől előzetesen kérni kell.

30

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján. 31 Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá. 32 Elektronikus hírközlési tevékenység: olyan tevékenység, amely bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármelytermészetű egyéb közlemény elektronikus hírközlő hálózaton keresztül egy vagy több felhasználóhoz történő eljuttatását szolgálja, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása, elektronikus hírközlő hálózat vagy berendezés üzemeltetése, végberendezések forgalmazása és a kapcsolódó szolgáltatások.


Az elektronikus hirdetés lehet e-mail, SMS, MMS és fax útján küldött hirdetés. A telefonos, beszédcélú direkt megkeresés – például egy marketingcélú hideghívás – nem minősül elektronikus hírközlés útján közölt hirdetésnek. Nem minősül elektronikus hirdetésnek a vállalkozás-szervezet, vagy személy tevékenységéhez közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése. Ilyen a domain név vagy az e-mail cím. Az sem minősül elektronikus hirdetésnek, ha egy, a vállalkozásunktól független közlés – különösen, ha anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik – árunkról vagy arculatunkról tesz említést. Az elektronikus hirdetés közzétételének minősül az elektronikus hirdetés megismerhetővé tétele, akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára. Ki az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató, és az elektronikus hirdetés közzétevője? Elektronikus hirdető: az, akinek érdekében az elektronikus hirdetést közzéteszik, illetve aki a saját érdekében az elektronikus hirdetés közzétételét megrendeli. Elektronikus hirdetési szolgáltató: az, aki önálló gazdasági tevékenysége körében az elektronikus hirdetést elkészíti, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt. Elektronikus hirdetés közzétevője: az, aki az elektronikus hirdetés közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik, és ezek segítségével az elektronikus hirdetést megismerhetővé teszi. Az elektronikus hirdetéshez kapcsolódóan egyértelmű tájékoztatást kell adni: • az elektronikus hirdetés jellegéről · megsértéséért a hirdető, a hirdetési szolgáltató és a hirdetés közzétevője egyaránt felel. • a valós feladó személyéről · megsértéséért a hirdető, a hirdetési szolgáltató és a hirdetés közzétevője egyaránt felel. • az eladásösztönző ajánlat – így különösen az árengedmény, ráadás, illetve ajándék – ilyen jellegéről, igénybevételének feltételeiről (az igénybevétel, illetve a játékban való részvétel feltételeit könnyen hozzáférhetővé kell tenni) · megsértéséért az elektronikus hirdető felel. • az eladásösztönző vetélkedő vagy nyereményjáték ilyen jellegéről, az abban való részvétel feltételeiről (az igénybevétel, illetve a játékban való részvétel feltételeit itt is kön�nyen hozzáférhetővé kell tenni) · megsértéséért az elektronikus hirdető felel.

A szabályozás kiterjed az elektronikus levél mellett például az SMS-ben, MMS-ben érkező megkeresésekre is, valamint az internetes honlapon megjelenő szalaghirdetésre, reklámcsíkra (banner) vagy az előugró ablakban közölt reklámüzenetre (pop-up) is. Így ezeknél is egyértelmű tájékoztatást kell kapni, hogy elektronikus hirdetésről van szó, valamint az eladásösztönző ajánlatra is utalni kell. Ha a reklám természetes személynek, mint a reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével – így különösen e-mail vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – érkezik, akkor szükség van előzetes hozzájárulásra. Elektronikus hirdetésnek minősül az olyan közlés is, amelynek kizárólagos célja az elektronikus hirdetésküldéshez való hozzájárulás kérése. Amennyiben a hirdető/közzétevő/hirdetési szolgáltató a címzett előzetes hozzájárulása nélkül küld „engedélykérő”, és „hozzájárulást kérő” üzeneteket, azzal jogsértést követ el. Az ilyen jogsértéssel okozott kárért felelősségük egyetemleges.


A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapján két példát is hoz a törvénybe ütköző engedélykérő levelekre33: „Építkezési témában szeretnénk tájékoztató anyagot küldeni Önnek, ehhez kérjük az engedélyét. Ha megengedi, kattintson a www.epitkezzunkegyutt.hu hivatkozásra (linkre). Ez a levél nem reklám, hanem a 2001. évi CVIII. törvény 14. § (1) pontjában előírt hozzájárulás-kérő levél. Címét nem rögzítettük, listában nem szerepel nálunk.” „A tájékoztatáshoz – a vonatkozó törvények szerint – hozzájárulást kell kérni. Ez a levél a 2001. évi CVIII. törvény 14. § (1) bekezdésében előírt hozzájárulás-kérő levél. A törvény (2) bekezdésében leírt igényét a fenti linken jelentheti be. A törvény (4) bekezdésében meghatározottak szerint csak az engedély megadása után küldjük ki a reklámot tartalmazó levelet.” A hatóság tájékoztatása szerint – a fent leírt jogsértő gyakorlatok helyett – az elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájárulás jogszerű megszerzési módja lehet például: • honlapon történő feliratkozás, • „hozzájárulok, hogy részemre a …… e-mail címre elektronikus hirdetést küldjenek” üzenet mellett található négyzet bejelölése írásban vagy weboldalon, • nyomtatott hozzájáruló nyilatkozat, vagy ilyen tartalmú szórólap kitöltése, aláírása, vagy közvetlen, erre vonatkozó írásos kérés a címzett részéről. A hozzájáruló nyilatkozatra vonatkozóan is kötöttségeket állapít meg a jogszabály. A nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely tartalmazza • a nyilatkozó nevét, illetve • amennyiben a reklám, amelyre a hozzájárulás vonatkozik, csak meghatározott életkorú személyek számára közölhető (például alkoholreklám) – születési helyét és idejét, továbbá • azoknak a személyes adatoknak34 a körét, amelyek kezeléséhez a nyilatkozó hozzájárul, valamint • a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését. A hozzájáruló nyilatkozat kérésére vonatkozó közvetlen megkeresés reklámot nem tartalmazhat, de a vállalkozás nevét és megjelölését természetesen igen. A hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból törölni kell, és részére reklám – közvetlen megkeresés útján – nem közölhető.

Spam Az elektronikus hirdetés fogalmát a jogszabályok tehát meghatározzák, azonban a spam definícióját nem, így csak a mindennapokban elterjedt meghatározása ismert: kéretlen levél, levélszemét. Olyan elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű kommunikációs eszköz útján küldött elektronikus hirdetések lehetnek spamek, amelyekhez a címzett előzetesen, kifejezetten és egyértelműen nem járult hozzá. Az elektronikus hirdetésekhez képest tágabb fogalom, olyan kéretlen üzeneteket is jelent, melyek nem minősülnek elektronikus hirdetésnek (például az elektronikus levelező tartalom- és vírusszűrő rendszerek által generált automatikus üzenetek). A spam sok bosszúságot okozhat, így tartalmától függően médiahatósági vagy bírósági eljárásnak van helye, adatkezelési kérdésekben pedig az adatvédelmi hatóság is eljárhat. Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó jogszabály azonban csak a Magyarország 33 http://www.nmhh.hu/index.php?id=hir&cid=13728&mid=4433&lang=hu. 34 Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.


területéről nyújtott, valamint a Magyarország területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra, valamint az ezzel összefüggő igénybevevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre terjed ki. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes állama területén letelepedett, Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények nem terjednek ki. A területi hatály feloldására több nemzetközi megoldás is született a spam elleni harc eredményeként.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egy utazási vállalkozót, mint elektronikus hirdetőt és az elektronikus hirdetés közzétevőjét is elmarasztalta kéretlen elektronikus hirdetés küldése miatt. A bejelentő előzetes, egyértelmű és kifejezett hozzájárulása nélkül küldtek olyan elektronikus hirdetést, mely a hirdető nyereményjátékát, az általa szervezett vagy közvetített utazásokat, valamint honlapját és értesítő elektronikus leveleit népszerűsítette. A hatóság az elektronikus hirdetőt és az elektronikus hirdetés közzétevőjét is felszólította, hogy tartózkodjon a további jogellenes magatartás folytatásától, valamint a hirdetőt elektronikus kereskedelmi bírság megfizetésére kötelezte.35

Webáruházak A webáruházak az online forgalmazás legelterjedtebb formái, ahol a szerződéskötés – virtuális bevá sárlás keretében – elektronikus megrendelőlap segítségével történik. A vásárlást általában regisztráció előzi meg, de enélkül is lehetséges a megrendelés. Jellemzően egy „kosárba” lehet tenni az áruház kínálatából kiválasztott termékeket, ki lehet választani a szállítási feltételeket (általában postai úton vagy futárszolgálattal kaphatjuk kézhez a termékeket). Virtuális kasszánál lehet fizetni, mely fizetésről a webáruház üzemeltetőjének visszaigazolást kell küldenie. A webáruházak megnyitása előtt célszerű kikérni jogi tanácsadó, könyvelő véleményét, a hatóságok próbavásárlás során ellenőrizhetik azt, hogy az üzemeltető eleget tesz-e a jogszabályi előírásoknak. A webáruházak működtetésével kapcsolatban javasoljuk az alábbi szempontok figyelembe vételét: 1. A szolgáltatót széles adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Fel kell tüntetni – többek között – cégnevét, székhelyét, elérhetőségét, telefonszámát, e-mail címét, adószámát, a nyilvántartó cégbíróság megnevezését, valamint a cégjegyzékszámot. Ezen tájékoztatási kötelezettségnek elektronikus úton, folyamatosan, közvetlenül, könnyen hozzáférhető módon kell eleget tenni. 2. Az elérhetőségi adatok mellett legyen feltüntetve a kapcsolattartó személy neve és elektronikus levelezési címe is. 3. Amennyiben egyes termékek forgalmazásához engedély szükséges, ezekkel az online áruházak esetében is rendelkezni kell. 4. 35

HL/21988-6/2010.


4. Biztosítani kell, hogy a vásárló – a megrendelés előtt – kijavíthassa az esetleges adatbeviteli hibákat. A megrendelés megérkezését elektronikus úton haladéktalanul vissza kell igazolni. Amennyiben a visszaigazolás a megrendelés elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól. 5. Az Általános Szerződési Feltételek a fogyasztó számára tárolható és előhívható módon legyenek közzétéve a honlap főoldalán, ezeket előzetes regisztráció nélkül is el lehessen olvasni. 6. Tájékoztatást kell adni az elektronikus szerződéskötésre vonatkozó legfontosabb lépésekről (az előzetes regisztrációról, a böngészésről, a termékek kiválasztásáról és kosárba helyezéséről, a teljesítési és szállítási feltételek kiválasztásáról, a virtuális kasszánál való fizetésről, a megrendelésről és a vis�szaigazolásról). 7. Tájékoztatást kell adni arról, hogy a szerződés írásban kötöttnek minősül-e, hogyan iktatják, valamint arról, hogy a későbbiekben visszakereshető-e. 8. Tájékoztatást kell adni a szerződéskötés lehetséges nyelveiről. A kizárólag magyar fogyasztókat kiszolgáló webáruház esetén is tájékoztatást kell adni arról, hogy a szerződéskötés nyelve magyar. 9. Amennyiben nem a konkrét termék, szolgáltatás képe szerepel a honlapon, akkor egyértelműen jelezni kell, hogy a képek csak illusztrációk. 10. Legyen feltüntetve, ha a vállalkozás alávetette magát valamely magatartási kódex rendelkezéseinek. 11. Tájékoztatást kell adni a szerződés tárgyáról – meg kell határozni a kínált termékek körét, az áru lényeges jellemzőit –, emellett a kínált áru ellenértékéről, a járulékos kötelezettségekről, a fizetés, a szállítás és a teljesítés feltételeiről, a visszaigazolás módjáról, az indoklás nélküli elállási jogról, gyakorlásának részletes feltételeiről, valamint hibás termék esetén az igényérvényesítési lehetőségekről, az esetleges jótállási feltételekről is tájékoztatni kell a vásárlót. 12. Kötelező az indoklás nélküli elállási jog lehetőségének ismertetése a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet alapján – nem elég idézni a jogszabályt, hanem azt a fogyasztó számára értelmezhető módon közzé kell tenni. 13. Tájékoztatást kell adni az adatkezelésről (annak módjáról, a tárolás időtartamáról, az adatok törlésének lehetőségéről stb.).


A fogyasztóvédelmi hatóság próbamegrendelést végzett egy webáruháznál, mely során jogszabálysértést állapított meg, így kötelezte vállalkozást arra, hogy az internetes rendeléseknél jogszabályok által biztosított nyolc munkanapos elállási jogot tüntesse fel a honlapon. A hatóság álláspontja szerint az elállási jogról való tájékoztatás hiánya olyan ügyleti döntés meghozatalára késztetheti a fogyasztót, amelyet egyébként nem hozott volna meg, mert ezen információk hiányában nem vagy nem kellő időben gyakorolja az őt megillető elállási jogát. A hatóság úgy rendelkezett, hogy a vállalkozás köteles tájékoztatást adni arról is, hogy a fogyasztóval megkötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, iktatja-e a szerződéseket, azok utólag hozzáférhetőek-e, emellett információt kell nyújtania a forgalmazott termékek egységáráról és a szerződéskötés lehetséges nyelveiről.36

Ellenőrző kérdések: – Mi minősül elektronikus hirdetésnek? – Milyen jogszerű módjait ismeri az elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájárulásnak? – Mi a spam? – Milyen tájékoztatási követelmények vonatkoznak az internetes áruházakra?

36

BKF-01521/0005/2011.


GAZDASÁGI REKLÁMTEVÉKENYSÉG Alapfogalmak A gazdasági reklámtevékenységet alapjaiban meghatározó jogszabály a már említett gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény (reklámtörvény, Grt.).37 A törvény szerint a reklámrendelkezések bevezetésnek alapvető célja a társadalom rendjére káros hatások visszaszorítása, a fiatalkorúak egészségének, valamint az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások érdekeinek védelme. A reklámtörvény mellett más jogszabály további előírásokat állapíthat meg.

A reklám közzététele A reklámozónak a reklám megrendelésekor az alábbi adatokat, nyilatkozatokat kell megadnia a reklámszolgáltatónak (ennek hiányában a reklám közzétevőjének): • név, cégnév, • székhely, ennek hiányában lakóhely (szabadtéri reklámhordozón a reklám közzétevője köteles azonosítható módon feltüntetni a nevét/cégnevét, továbbá a lakóhelyét/székhelyét), • adószám, • szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén az állami adóhatóság által szerencsejáték szervezésére jogosító engedély, • előzetes minőségvizsgálati vagy megfelelőség-tanúsítási kötelezettség alá tartozó termékre vonatkozó reklám esetén a vizsgálat elvégzéséről és a forgalomba hozhatóságról is nyilatkozatot kell tenni. Ha a termékre nem vonatkozik ilyen kötelezettség, a nyilatkozatnak ezt kell tartalmaznia. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé, a nyilatkozat tartalmáért és valódiságáért a reklámozó felel.

Ezekről az adatokról nyilvántartás készül, melyet a reklám közzétételétől számított öt évig kell meg őrizni. 37

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény


A reklámszabályok megsértéséért a reklámozó (akinek érdekében a reklámot közzéteszik, illetve aki a reklámot megrendeli), a reklámszolgáltató (aki önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja, létrehozza, illetve ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt) és a reklám közzétevője (aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik és ezek segítségével a reklámot megismerhetővé teszi) is felelős. A jogszabályi rendelkezések megsértéséért károkozás esetén felelősségük egyetem leges. A fogyasztóvédelmi hatóság „gazdasági reklámtevékenység átfogó ellenőrzése” témavizsgálat keretében – Gyöngyös város külterületén, a Budapest felé vezető útszakaszon elhelyezett – óriásplakáttal kapcsolatban megállapította, hogy „Palatinus Fürdőszoba Szalon” elnevezésű üzletre vonatkozó reklámanyagban vállalkozás elmulasztotta közzétenni az azonosításhoz szükséges, jogszabályban előírt adatokat (név/cégnév, lakóhely/székhely cím), így megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását.38

Tiltólista – általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások A törvény felsorolja azokat a reklámtartalmakat, melyeket vagy tilos, vagy csak a jogszabályi keretek figyelembevételével lehet közzétenni. Tiltott magatartásra ösztönző reklámok • Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. • Tilos az olyan reklám, amely a környezetet, illetve a természetet károsító magatartásra ösztönöz. Gyermek- és fiatalkorúak védelme A reklámrendelkezések bevezetésnek alapvető célja a gyermek- és fiatalkorúak egészségének védelme. Fiatalkorú az, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem, gyermekkorú az, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be. Így tilos az olyan reklám, mely • a gyermek- és fiatalkorúak fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, vagy alkalmas kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy erőszakra, szexualitásra utal, vagy azt ábrázol, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, • gyermek- vagy fiatalkorút veszélyes, erőszakos vagy a szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be. Gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben, óvodában, általános iskolában és általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység. Kivételt képez ez alól az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, valamint az oktatási tevékenység reklámjára, valamint az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező vagy annak megvalósulásához, bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítése.

38

HEF-01046/0005/2011


További tilalmak • Pornográf reklám: tilos az olyan reklám, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal ábrázolja, különösen, amelyik nemi aktust vagy nemi szervet nyíltan ábrázol. Tilos a szexuális szolgáltatás reklámja. A szexuális szolgáltatás fogalmát és reklámozásának további korlátozásait külön törvény állapítja meg. Tilos az olyan áru reklámja, amely rendeltetése szerint szexuális ingerkeltésre irányul (kivétel a szexuális terméken, továbbá a szexuális termékek üzletén belül elhelyezett reklám). • Tilos az olyan áru reklámja, amelynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik. A fogyasztóvédelmi hatóság a Hajdú-Bihari Napló „Közlemények” rovatában megjelent hirdetéssel kapcsolatban megállapította, hogy a hirdetésben utazást szervező vállalkozó nem rendelkezett az utazásszervezéshez előírt engedéllyel. A hirdetésben és az abban megadott weboldalon lengyelországi körutazást, valamint háromféle erdélyi körutat szervezett, melyek szervezéséhez nem rendelkezett engedéllyel, így a hatóság a jogsértő tevékenység további folytatását megtiltotta.39

Tudatosan nem észlelhető reklám Tilos a tudatosan nem észlelhető reklám, melynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat.

Mi a megtévesztő reklám? Reklámtörvény alapján megtévesztő reklám – kizárólag a vállalkozások közötti reklámtevékenység esetén lehet alapul venni – minden olyan reklám, amely bármilyen módon – beleértve a megjelenítését is – megtéveszti vagy megtévesztheti azokat a személyeket, akik felé irányul, vagy akiknek a tudomására juthat, és megtévesztő jellege miatt befolyásolhatja e személyek gazdasági magatartását, vagy ebből eredően a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás jogait sérti vagy sértheti. A reklám tehát a megjelenítésének módjával is alkalmas lehet a megtévesztésre. A jogszabály kimondja a megtévesztő reklám tilalmát. Mitől lehet megtévesztő egy reklám? A megtévesztő jelleg megállapításakor a reklám tartalmát – azon tájékoztatást, közlést – megjelenítést kell alapul venni mely • az áru jellemző tulajdonságaira, • az áru árára vagy az ár megállapításának módjára, valamint az áru megvételének, illetve igénybevételének egyéb szerződéses feltételeire, továbbá • a reklámozó megítélésére, így a reklámozó jellemzőire, az őt megillető jogokra, vagyonára, minősítésére, elnyert díjaira vonatkozik.

39

HBF-01849/0002/2011.


Az áru jellemző tulajdonsága különösen az áru kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, mennyisége, származási helye, eredete, előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, beszerezhetősége, szállítása, alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, veszélyessége, kockázatai, egészségre gyakorolt hatásai, környezeti hatásai, energiafelhasználási ismérvei, tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye.

Összehasonlító reklám Összehasonlító reklám az olyan reklám, amely közvetve vagy közvetlenül felismerhetővé tesz más, a reklámozóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet folytató vállalkozást, vagy az általa előállított, forgalmazott vagy bemutatott, a reklámban szereplő áruval azonos vagy ahhoz hasonló árut. Tiltja a törvény az összehasonlító reklámot az alábbi feltételekkel (negatív felté telek): • nem sértheti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét, • nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között, • nem vezethet más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, és • nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített jellemzői utánzásának tilalmát. (Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni.)

Az összehasonlító reklám kritériumai: • kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze (helyettesíthetőség), • tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát (objektivitás), • ha tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni (tárgyilagosság), • eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmeg jelölésű termékekre vonatkozhat. A megtévesztő és összehasonlító reklám szabályainak megsértéséért a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője csak annyiban felel, amennyiben a jogsértés a reklám megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem a reklámozó kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye.


Az egyes áruk reklámozására vonatkozó tilalmak és korlátozások • Tilos fegyver, lőszer, robbanóanyag és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz reklámja. (Kivétel a kizárólag az ilyen termék forgalmazásával vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozó személyek számára szóló szakmai célú reklámok, a fegyver vagy lőszer külön jogszabály szerinti fegyverszaküzletben, illetve annak elkülönített helyiségében, valamint a külön jogszabály szerint engedélyezett lőfegyver-kiállításon elhelyezett reklámja, és a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz kizárólag a külön jogszabály szerinti üzleten belül elhelyezett reklámja). • Tilos a külön jogszabályban meghatározott veszélyes eb, továbbá az állatviadal reklámja. • Tilos emberi szervet, szövetet bármilyen felhasználás céljára reklámozni. • Tilos a terhességmegszakítás, a terhességmegszakítást végző intézmény, arra alkalmas eszköz vagy eljárás reklámja. • Tilos alkoholtartalmú ital olyan reklámja, amely - gyermek-, illetve fiatalkorúaknak szól, - gyermek- vagy fiatalkorút mutat be, - alkoholtartalmú ital mértéktelen fogyasztására ösztönöz, vagy negatívan tünteti fel az önmérsékletet, illetve az alkoholfogyasztástól való tartózkodást, - az alkohol fogyasztását jobb fizikai teljesítménnyel vagy járművezetéssel kapcsolja össze, - olyan benyomást kelt, hogy az alkohol fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerhez, - azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkoholnak gyógyászati tulajdonsága van, serkentő vagy nyugtató hatású, - azt állítja vagy olyan benyomást kelt, hogy az alkohol személyes konfliktusok megoldásának eszköze lehet, vagy - a magas alkoholtartalmat az italok pozitív minőségi jellemzőjeként hangsúlyozza. Tilos közzétenni alkoholtartalmú ital reklámját - sajtótermék első borítólapjának külső oldalán, illetve – honlap esetén – a nyitó oldalon, - színházban vagy moziban 20 óra előtt, - gyermek-, illetve fiatalkorúak számára készült műsort közvetlenül megelőzően, és annak teljes időtartama alatt, - játék céljára szánt terméken és annak csomagolásán, - közoktatási és egészségügyi intézményben, továbbá ilyen intézmény bejáratától légvonalban mért kétszáz méteres távolságon belül szabadtéri reklámhordozón.


• Dohánytermék Tilos a dohánytermék reklámja – a dohánytermék közvetett reklámja is, így különösen az a reklám, amely a dohányterméket közvetlenül nem jelöli meg, de a dohánytermékkel ös�szefüggésbe hozható bármely más megjelölés vagy árujelző használatával alkalmas a dohánytermék reklámozására, a dohányterméket más áru elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutatja be, vagy más árut dohánytermék elnevezésével, megjelölésével vagy árujelzőjével mutat be. A tilalom nem vonatkozik a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra, valamint arra a sajtótermékre sem, amelyet nem az Európai Gazdasági Térség államai területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra állítottak elő. Az üzletben pedig a dohánytermék forgalmazására szolgáló elkülönített helyen elhelyezett, kizárólag a dohányáru megnevezését, illetve árát megjelenítő olyan reklámra, amely dohánytermék-márkanevenként nem haladja meg az A/5 (148x210 mm) méretet, és összességében a dohánytermék forgalmazására szolgáló elkülönített hely dohánytermékhez való hozzáférés lehetőségét biztosító homlokzati felületének húsz százalékát, de legfeljebb üzletenként az A/1 (594x841 mm) méretet.

Az ilyen reklámnak tartalmaznia kell „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!” szövegű általános egészségvédő figyelmeztetést, valamint a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány-, nikotin- és szén-monoxid-tartalom számszerű értékét. Ezeket az adatokat jól olvashatóan, jól látható helyen, vízszintesen nyomtatva, a háttérből kiemelve kell feltüntetni. A figyelmeztetés szövegének le kell fednie a reklám felületének legalább harminc százalékát. Az ilyen reklám - nem szólhat gyermek-, illetve fiatalkorúaknak, - nem mutathat be gyermek-, illetve fiatalkorút, - nem hívhat fel túlzott dohányfogyasztásra, - nem tüntetheti fel a dohányzást egészséges tevékenységként, - nem ábrázolhat dohányzó személyt, - nem használhatja fel ismert személyiség képét vagy nyilatkozatát, - nem tartalmazhat mozgóképet, hang- vagy szaghatást. Nem minősül dohánytermék reklámjának az olyan áru reklámozása, amelynek elnevezése, megjelölése vagy árujelzője valamely dohánytermékével megegyezik, ha az áru elnevezése, megjelölése vagy árujelzője egyértelműen elkülöníthető a dohánytermékétől. A fogyasztóvédelmi hatóság egy kereskedelmi egységet a dohánytermékek jogszabályi előírásoknak megfelelő reklámozására kötelezett. A kiszolgáló pult mögött elhelyezett polcon, egy megvilágított vitrinben cigarettamárkákat reklámozó kazettákat helyeztek el. A hatóság vizsgálta a reklámtábla, és a benne feltüntetett figyelemfelkeltő felirat és egyéb megjelenített grafikai elemek méretét, és egymáshoz való arányát, valamint az üzletben elhelyezett dohányreklámok együttes méretét. A hatóság megállapította, hogy a termékek eladási áráról csak a termékek dobozán volt tájékoztatás, egyéb módon – a polcon, árjegyzéken – nem tájékozódhattak a fogyasztók, az egészségvédő felirat a reklámtábla felületének csak 22,5%-át fedte le, az előírt 30% helyett, a cigarettadobozokon nem került feltüntetésre a dohánytermékek károsanyag-tartalma, a reklámban imitációkat tüntettek fel, valamint az üzletben az előírt méretbeli korlátokat meghaladóan kerültek forgalmazásra a termékek.40 40

BKF-01824/0006/2011.


• Tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám. Tilos közzétenni szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól. Nem szabad közzétenni olyan reklámot, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti. Tilos olyan reklámban szerepelni, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít (megsértéséért a reklámban szerepet vállaló személy a felelős).41 • Tilos közzétenni temetkezési szolgáltatás reklámját egészségügyi intézmény területén, épületének falán és kerítésén, valamint – az erre a célra kijelölt hely kivételével – a temető területén. Ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a temetkezési szolgáltatók nevének és címének, elérhetőségének megjelenítésére – a szolgáltatók megkülönböztetése nélkül ábécésorrendben – az egészségügyi intézmény információs irodájában. Temetkezési szolgáltatásról szóló reklámban – a szolgáltató honlapján közzétett reklám kivételével – csak a szolgáltató neve, megkülönböztető megjelölése, elérhetőségének módja és időtartama, valamint a „temetkezés” szó, illetve a szolgáltatások és azok díjának tárgyszerű – kegyeleti jogokat nem sértő – felsorolása tüntethető fel. • A jogszabály42 meghatározza, hogy az élelmiszerekre vonatkozó reklám nem tévesztheti meg a végső fogyasztót az élelmiszer tulajdonságai, így különösen az élelmiszer - természete, - azonossága, - jellemzői, - összetétele, - mennyisége, - eltarthatósága, - származási helye vagy eredete, illetve - előállítási vagy termelési módja tekintetében, azáltal, - hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, - vagy annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. Nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. • Különös szabályokat tartalmaz a törvény a növényvédőszerek reklámozására. A reklámnak itt tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelmű megjelölését. Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, környezetkímélő növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni. A növényvédőszer reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával. • A kozmetikai rendelet43 alapján tilos kozmetikai terméket kifejezetten nem kozmetikai hatásra, különösen terápiás hatásra hivatkozással, illetve céllal forgalomba hozni és reklámozni. A kozmetikum előállítása során az állatkísérletek hiányára vonatkozó tájékoztatás reklámban is megjelenhet, azonban nem vezetheti félre a fogyasztót.

41 42 43

A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 23. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény A kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet


• Szigorú szabályok vonatkoznak a biocid termékre44 vonatkozó reklámokra. Ezek szövegében, a reklám egészén belül jól megkülönböztethető módon szerepelnie kell a következő mondatoknak: „A biocidokat biztonságosan alkalmazza! Használat előtt mindig olvassa el a feliratot (címkét) és a használati utasítást!” A „biocid” szó a reklámozott terméktípus pontos leírásával helyettesíthető (például faanyagvédőszer, fertőtlenítőszer). A biocid termékre vonatkozó reklám nem tüntetheti fel a terméket megtévesztő módon, annak az emberre, az állatokra vagy a környezetre gyakorolt hatását illetően. Biocid termék reklámja nem tartalmazhatja a „kevésbé kockázatos biocid termék”, a „nem mérgező”, az „ártalmatlan” vagy ezek jelentésével megegyező vagy hasonló következtetések levonására alkalmas jelzéseket.

Ellenőrző kérdések: – Ki a felelős a reklámszabályok megsértéséért? – Milyen általános reklámtilalmakat ismer? – Mitől lehet megtévesztő egy reklám? – Engedélyezett-e az összehasonlító reklám? Ha igen, milyen feltételekkel? – Lehet-e dohányterméket reklámozni? – Milyen feltételekkel legális az alkoholtartalmú ital reklámja? – Reklám közzététele előtt milyen kötelezettségeket határoz meg a jogszabály?

44

A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet értelmében biocid termék: hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, melynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható a rendelet 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba.


DIREKT MARKETING

A direkt marketing olyan módszerek összessége, melyek célja oly módon elérni a fogyasztókat, hogy valamilyen aktív magatartásra késztessék őket. A közvetlen üzletszerzési módszer a közvetlen megkereséssel végzett tájékoztató tevékenységek és kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége.

Közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) azok a közvetlen megkeresés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások, melyeknek célja termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló gazdasági reklám továbbítása a fogyasztók vagy kereskedelmi partnerek (ügyfelek) részére. Direkt marketingeszköz lehet a direkt levél, a telemarketing, az SMS, a telefax, adott címre küldött prospektusok.45 A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvény46 alapján kell eljárniuk azoknak a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, amelyek közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcímadatot igényelnek, illetőleg kezelnek. A Direct mailhez (DM) vagy közvetlen levélhez számos szabály kapcsolódik, melyekkel jó, ha tisztában vagyunk. A reklámtörvény szerint47 „a reklám címzettjének közvetlen megkeresése, különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.” Azonban postai úton címzett reklámküldemény a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető. Itt tehát nem szükséges hozzájárulás. Címzett reklámküldeményben, postai úton reklám természetes személy részére, mint a reklám címzettje részére közvetlen üzletszerzés útján a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulásának hiányában is küldhető.

45 46 47

A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009), 171. pont A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. §


A reklámozó és a reklámszolgáltató köteles biztosítani, hogy a reklám címzettje a reklám küldését: • bármikor • ingyenesen korlátozás nélkül megtilthassa. A direkt megkereséshez kapcsolódóan „egyértelműen és szembetűnően” tájékoztatni kell a címzettet arról a címről és egyéb elérhetőségről, ahol a hozzájárulását, és a reklám letiltása iránti igényét bejelentheti (ezt a szabályt kell alkalmazni a kötelező hozzájáruló nyilatkozat visszavonására is). A visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve a reklám küldésének megtiltására postai úton, és elektronikus levél útján is lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. A postai megkeresés esetén a küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, címzett, postai úton térítésmentesen feladható és könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. Megtiltás esetén az érintett természetes személy részére reklám közvetlen üzletszerzés útján a továbbiakban nem küldhető.

Adatkezelés A direkt marketinggel kapcsolatban a jogszabály48 adatkezelési elveket határoz meg: • Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesí tése érdekében kezelhető. • Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. • Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. • A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható, tehát, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek. • Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adat kezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.

Az adatkezelés során biztosítani kell az érintett jogát személyes adatainak védelméhez. Így a kapcsolatfelvétellel párhuzamosan az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy az adatokat milyen forrásból szereztük, mi az adatfelhasználás célja, módja, és az milyen időtartamra szól. Tájékoztatni kell az adatok kezelése során közreműködő (megbízott) igénybevételéről és az adatok esetleges későbbi adatátadásitovábbítási szándékáról. Közölni kell az adatkezelésre jogosult szerv vagy személy nevét és címét, valamint arról is felvilágosítást kell adnunk, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, és jogában áll az adatkezelés megszüntetését kérni.

48 Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. §


Biztosítani kell azt a jogot, hogy a megkeresett a további együttműködést bármikor indokolás nélkül megtagadhatja, és erről írásban is tájékoztatni kell. Név- és lakcímadatainak kezelését meg kell szüntetni, ha ezt az érintett kéri, vagy adatainak kezeléséhez nem járul hozzá. Névés lakcímadatait harmadik személynek vagy szervezetnek továbbítani csak az érintett írásbeli hozzájárulásával lehet. Adatátadás esetén mind az adatátadónak, mind az átvevőnek az érintett adatokról és az adatátvevőről, illetőleg átadóról – az adatforgalom ellenőrizhetőségének biztosítása céljából – nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az adatátvétel, illetve az adatátadás évét követő ötödik év végéig kell megőrizni. A megbízás alapján történő adatfeldolgozás esetén a megbízó minősül felelős adatkezelőnek. A személyes adatoknak az adott célból történő kezelését meg kell szüntetni, ha • az a cél, amelyre az adatokat kérték megvalósult, kivéve, ha az érintett az új cél megjelölésével az adatok további kezeléséhez írásban hozzájárult, • az érintett nyilatkozata szerint a megkereső szervezettel nem kíván együttműködni. Minden érintettnek joga van arra, hogy • megtagadja vagy megtiltsa név- és lakcímadatainak a kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési listán való szerepeltetését, közvetlen üzletszerzési célra történő felhasználását, illetőleg harmadik személynek átadását, • kérje személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi listán történő kezelésének megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is. Az adatkezelő köteles írásban tájékoztatni az érintettet kérésének teljesítéséről. Ha az érintett ezt kéri, akkor a kezelt adatairól írásban tájékoztatást kell adni, vagy azokat helyesbíteni kell. A harmadik személy részére átadott adatok helyesbítését vagy törlését – a hat hónapon belül továbbított adatok vonatkozásában – az érintett kérelmére az adatátadó szerv köteles kezdeményezni. Tilalmi listát (nyilvántartást) kell vezetni azoknak az érintetteknek a név- és lakcímadatairól, akik kérték adataik kezelésének megszüntetését, vagy ahhoz – erre irányuló előzetes megkeresés ellenére – nem járultak hozzá, vagy az adatok átvétele után a személyi adatokat és a lakcímeket nyilvántartó szervnél éltek az adatletiltás jogával.

A tilalmi lista célja annak biztosítása, hogy a rajta szereplő érintettek adatai ismételten ne kerüljenek átvételre-feldolgozásra, harmadik személynek átadásra, vagy új kapcsolatfelvételi vagy üzletszerzési listára. A tilalmi listán szereplő érintettektől közvetlen üzletszerzési célból küldemény fogadására vonatkozó hozzájárulás nem kérhető, illetve reklámküldemény sem küldhető, kivéve, ha a tilalom csak egyedileg meghatározott célra vonatkozik.49 Direkt marketing összegzés: 1. Természetes személynek csak előzetes hozzájárulással! 2. A „tájékozott” hozzájáruló nyilatkozat megszerzése, megfelelő tartalommal! 3. Nyilvántartás-vezetési kötelezettség, hozzájárulások időpontjának rögzítése. 49

A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény 21. §


A nyilvántartásban rögzített személyes adat csak a hozzájáruló nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően, annak visszavonásáig kezelhető, és harmadik fél számára kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulásával adható át. 4. A hozzájárulás visszavonása Az elektronikus hirdetés küldéséhez való hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen visszavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére elektronikus hirdetés a továbbiakban nem közölhető. A visszavonó nyilatkozat megtételére, illetve az elektronikus hirdetés küldésének megtiltására mind postai úton, mind pedig elektronikus levél útján lehetőséget kell biztosítani úgy, hogy a nyilatkozatot tevő személy egyértelműen azonosítható legyen. A hozzájárulás visszavonására biztosított ezen e-mail címről és postai levelezési címről az elektronikus hirdetésben egyértelműen és szembetűnően tájékoztatni kell a címzetteket.

Ellenőrző kérdések: – Mi a direkt marketing?

– Milyen feltételekkel küldhető természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresés módszerével elektronikus levelezés útján reklám?

– Kell-e a fogyasztótól előzetes hozzájáruló nyilatkozat a postai, címzett küldeménnyel vagy beszédcélú telefonhívással történő direkt marketing alkalmazásához?

– Milyen direkt marketinggel kapcsolatos adatkezelési elveket ismer?

– Milyen feltételeket szab a jogszabály a hozzájáruló nyilatkozat tartalmára?

– Mire szolgál a tilalmi lista?


FOGYASZTÓVÉDELEM – VERSENYJOG Forgalmazást és kiszolgálást érintő rendelkezések Ahogy korábban szó volt róla, a vevő első benyomását a vásárlás helyéről szerzi: befolyásolja a környezet, a színek, a zene, az eladók viselkedése. Ebbe nem pusztán az udvarias kiszolgálás tartozik bele, de az is, hogy probléma esetén szakszerűen tudják rendezni azt. Emellett már az is „reklámoz” egy üzletet, hogy mennyire tesz eleget a forgalmazást és kiszolgálást érintő – fogyasztók által is érzékelhető – rendelkezéseknek. Ezért, röviden ismertetjük az üzletek működtetésével kapcsolatos ide vonatkozó általános tudnivalókat is. Az üzletek üzemeltetésének és nyitva tartásának rendje A vásárlókkal való első kommunikáció már az üzlet ajtajában megtörténik az üzletfelirattal – amelyről még a későbbiekben lesz szó – és a bolt nyitva tartásáról szóló tájékoztatóval. Az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. A kereskedő köteles a) az üzlet nyitvatartási idejét az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. A kereskedelmi hatóság bejelentés alapján vagy hivatalból – a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében – a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el. Nem használható hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára olyan hanghatást okozó eszköz, amely külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű környezeti zajjal jár.


Tájékoztatási kötelezettség A vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni a székhelyéről, a panaszügyintézés helyéről – ha az nem egyezik meg a forgalmazás, illetve értékesítés helyével – és az adott tevékenység, kereskedelmi forma vagy módszer sajátosságaihoz igazodó módjáról, valamint a panaszok közlése érdekében a vállalkozás vagy a vállalkozás ügyfélszolgálatának levelezési címéről és – ha a panaszokat ilyen módon is fogadja – elektronikus levelezési címéről, illetve internetes címéről, telefonszámáról. A tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni. Az üzletben működő biztonsági szolgálat nevéről és székhelyéről, működésének vásárlókat érintő szabályairól a vásárlókat jól láthatóan tájékoztatni kell. Árfeltüntetés Szintén fontos tájékoztató elem az árfeltüntetés. A fogyasztót a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Ezeket egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Az eladási árat és az egységárat, illetve – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével – a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve fel kell tüntetni. A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Ha a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát, az egységárat is meg kell adni a külön jogszabályban foglaltak szerint. Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. Vásárlók könyve Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni, amelybe a vásárlók bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját. A vásárlók könyveként nyomdai úton előállított, legalább tíz A/4-es vagy A/5-ös méretű lapot tartalmazó nyomtatvány alkalmazható. A vásárlók könyve tartalmazza a kereskedő nevét, címét és székhelyét, valamint cégjegyzékszámát, továbbá az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát és a vásárlók könyve használatba vételének időpontját. Értékesítéssel kapcsolatos egyéb rendelkezések A használt, minőséghibás, valamint a kölcsönzésre szánt terméket az új terméktől el kell különíteni. A kereskedő köteles biztosítani, hogy a vásárló a megvásárolni kívánt termék jellegétől függően, annak méretét, súlyát, illetve használhatóságát ellenőrizhesse az üzletben vagy – egyéb kereskedési formák


esetében – ha a termék rendelkezésre bocsátásakor mind a kereskedő vagy annak képviselője, mind pedig a vásárló jelen van. A kereskedő köteles – a helyben fogyasztott termék kivételével – a megvásárolt terméket jellegének megfelelő módon, élelmiszereknél a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével becsomagolni. Panaszkezelés A fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben pedig az írásbeli panaszra vonatkozó szakasz szerint köteles eljárni. Az írásbeli panaszt a vállalkozás – törvény eltérő rendelkezése hiányában – harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, a panasz elutasítását indokolni kell. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. Versenyjog A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tiltja a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, és a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, és megakadályozza a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását. Teszi mindezt a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának védelme érdekében. A tisztességtelen verseny tilalma50 • Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a versenytársak, üzletfelek, valamint a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni. • Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. • Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni (üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele – a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg). 50

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 2. §


• Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. • Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma851 Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni. Az üzletfelek megtévesztésének minősül, ha az áru áráról, lényeges tulajdonságáról – különösképpen összetételéről, használatáról, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatásáról – valótlan tényt állítanak, vagy megtévesztő árujelzővel látják el. Ugyanez vonatkozik az áru kezelésére, eredetére, származási helyére, beszerzési forrására vagy módjára. A jogszabály szerint az üzletfelek megtévesztését jelenti, ha valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak.

Szintén megtévesztésnek minősül, ha elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi elő írásoknak – vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek – vagy, hogy annak fel használása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli. A törvény ellen vétünk akkor is, ha az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekről (ez lehet forgalmazási mód, fizetési feltétel, kapcsolódó ajándék, engedmény vagy akár nyerési esély) hamis, vagy megtévesztő tájékoztatást adunk, vagy különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltjük. Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek minősül különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását. Ellenőrző kérdések: – Milyen tájékoztatási kötelezettsége van egy üzletnek – miről kell információt kapniuk a betérő vevőknek? – Milyen árfeltüntetésre vonatkozó kritériumokat ismer? – Mire szolgál a vásárlók könyve? – Hány napon belül kell válaszolni az írásbeli fogyasztói panaszokra? – Mi minősül az üzletfelek megtévesztésének?

51

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 8.§ -10. §


A FOGYASZTÓKKAL SZEMBENI TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁBA ÜTKÖZŐ MAGATARTÁSOK A fogyasztók és a vállalkozások számára is kiemelkedően fontos kérdés: „Honnan tudhatom biztosan, hogy egy adott kereskedelmi gyakorlat nem tisztességes?” A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv (Unfair Commercial Practices Directive)52, illetve maga a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény ad választ erre a kérdésre. A jogszabály megtiltja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (generálklauzula). Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, • amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve • nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (szakmai gondosság követelménye), és • amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

A kereskedelmi gyakorlat minősítéséhez az alapmérce az átlagfogyasztó – aki ésszerűen elvárható mértékben tájékozott, figyelmes és körültekintő – figyelembe véve a társadalmi, kulturális és nyelvi tényezőket is. Ha egy adott kereskedelmi gyakorlat, fogyasztók egy bizonyos csoportjára irányul, e csoport egy átlagos tagja a viszonyítási alap. A kereskedelmi gyakorlat tisztességességét, illetve tisztességtelenségét e viszonyítási alap szerint lehet értékelni.

52 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól (UCP irányelv)


A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa szerint egy fogyasztói csoportokat53 szervező, működtető vállalkozás 2010-ben közel négy hónapig a nyomtatott sajtóban, illetve az általa alkalmazott ún. fényreklámmal fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott54. A Versenytanács úgy ítélte meg, hogy a reklámok címzettjei az átlagos fogyasztónál hátrányosabb helyzetben lévő, kiszolgáltatottabb fogyasztói rétegek (nyugdíjasok, BAR-listások stb.), akik elesnek a hitelintézetek szolgáltatásaitól. Éppen ezért ők fogékonyabbak és érzékenyebben reagálnak az ilyen hitelezési lehetőségekkel kecsegtető reklámokra. A nekik szóló tájékoztatásnak teljes körűnek, mindenre kiterjedőnek kell lennie, továbbá tartalmaznia kell a „szolgáltatás értelmezéséhez elengedhetetlen adatokat” is. Ha az adott gyakorlat a fogyasztó ügyleti döntését nem befolyásolja, illetve annak befolyásolására nem alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat nem tisztességtelen. Ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.

A fogyasztók döntéseit közvetlenül befolyásoló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok: • ”Feketelista”, • megtévesztő tevékenységek és mulasztások, • agresszív kereskedelmi gyakorlatok.

Feketelista A jogszabály szerint bizonyos kereskedelmi gyakorlatok MINDIG tiltottak az Európai Unió teljes területén, így Magyarországon is. Ezek a kereskedelmi gyakorlatok egy „Feketelistában” lettek összefoglalva. Az eljáró hatóságnak nem kell az adott magatartást vizsgálnia, a kereskedelmi gyakorlat automatikusan tisztességtelennek minősül, ha kimeríti az alábbi felsorolásban55 szereplő valamely magatartást. 1. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás magatartási kódex aláírója. 2. Annak valótlan állítása, hogy a magatartási kódexet valamely közigazgatási hatóság vagy közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv jóváhagyta. 3. Minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése. 4. Annak valótlan állítása – akár önmagában az árunak a kereskedelmi kommunikációban való megjelenítése által –, hogy a vállalkozást, annak kereskedelmi gyakorlatát vagy áruját valamely közigazgatási hatóság, közigazgatási jogkör gyakorlására feljogosított szerv vagy erre feljogosított magánjogi jogi személy engedélyezte, jóváhagyta vagy elismerte, vagy ilyen állítás az engedélyezési, jóváhagyási, illetve elismerési feltételeknek való megfelelés nélkül.

53 2012. január 1-jétől a fogyasztóvédelmi törvényben definiálva lett a fogyasztói csoport fogalma. Fogyasztói csoport a szervezők – díjazás ellenében történő – közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze. Deklarálva lett az is a jogszabályban, hogy 2014. január 1-jéig nem hozható létre fogyasztói csoport. 54 Vj/028-049/2010. 55 A nehezebben érthető, komplexebb, gyakran előforduló tényállásokat igyekeztünk példákkal, hatósági döntésekkel illusztrálni.


5. Csalogató reklám: Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni – az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel – megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni. A csalogató reklámok számos vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában jelentek, és esetenként jelennek meg még ma is. Tisztességtelenül jár el például az a vállalat, amelyik szórólapján jelentős kedvezménnyel hirdet meg egy terméket („télikabátok fél áron”, „trappista sajt, hihetetlen 699 Ft/kg akciós áron” stb.) és a fogyasztó azt az akció időpontjában nem tudja a meghirdetett helyeken megvásárolni. Ahogyan a Gazdasági Versenyhivatal több határozatában is rámutatott, az sem jelent egyértelmű felmentést az akciót meghirdető vállalkozás számára, ha hirdetéseiben olyan kitételeket szerepeltet, mint például „csak a készlet erejéig”, „korlátozott számban”. Ugyanis az adott vállalkozásnak az akció méretéhez és mértékéhez képest ésszerűen elvárható mennyiségű induló készlettel kell rendelkeznie, hogy a várhatóan megnövekedett keresletre képes legyen reagálni. 6. Bait-and-switch reklám: Áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd a) a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása, b) az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy c) hibás példány bemutatása egy másik áru eladásösztönzésének a szándékával. Hasonlít a csalogató reklámhoz, de itt a hirdető szándéka arra irányul, hogy egy rendkívül kedvező ajánlattal a vásárlót üzletébe csalja, majd ott – például arra való hivatkozással, hogy az eredeti ajánlat már nem elérhető – szándékosan egy, a hirdetésben szereplőnél a fogyasztó számára kedvezőtlenebb ajánlattal álljon elő. Abban az esetben beszélhetünk bait-and-switch reklámról például, ha a vállalkozás – képekkel illusztrált hirdetésében – fekete, külföldi import bőr ülőgarnitúrát kínál kedvezményes áron 185.000 Ft-ért, de az üzletbe betérő, az ajánlat iránt érdeklődő, fogyasztókat úgy tájékoztatja, hogy a meghirdetett termék elfogyott, nincs raktáron se és utánrendelése sem lehetséges. Mindezt azért, hogy eladja egy másik gyártó szintén külföldi fekete bőrgarnitúráját, amely viszont 495.000 Ft-ba kerül. 7. A fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. Talán az egyik legelterjedtebb típusa a megtévesztéseknek a „csak ma”, „csak most, korlátozott ideig” jellegű hirdetések. Amennyiben például egy nyelviskola úgy hirdeti tanfolyamait, hogy „Most éri meg igazán beiratkozni! 2012. január 31-ig minden jelentkező 30% kedvezményt kap bármely angol tanfolyamunk teljes vételárából. Ne szalassza el ezt a lehetőséget, februártól már a teljes vételárat kell fizetnie!”, de az akciót a határidő leteltét követően újra és újra meghosszabbítják, ráadásul bizonyíthatóan a vállalkozás eredeti terve is ez volt – kijelenthető, hogy az adott cég tisztességtelenül járt el. 8. Az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás vállalása úgy, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás nem a letelepedésének helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén tart kapcsolatot a fogyasztóval, majd – anélkül, hogy a szerződéskötés előtt erre a fogyasztó figyelmét egyértelműen felhívta volna – a szolgáltatásnak kizárólag egy ettől eltérő nyelven való elérhetővé tétele. 9. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése – akár önmagában az árunak a kereskedelmi gyakorlatban való megjelenítése által –, hogy az áru jogszerűen forgalmazható. 10. A fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének.


Például, ha a webáruház úgy hirdeti termékeit, hogy „Bátran rendeljen honlapunkról, ha elégedetlen termékeinkkel, nálunk nyolc munkanapon belül meggondolhatja magát, mi visszaadjuk Önnek a teljes vételárat!” Az ún. távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó jogszabály – amely valamennyi webáruházra vonatkozik – előírja ezt a kötelezettséget. Amennyiben valamely vállalkozás ezt a saját ajánlata sajátosságaként tünteti fel, úgy megtéveszti a fogyasztót, azaz tisztességtelenül jár el. 11. Az írott vagy elektronikus médiában szerkesztői tartalom használata az áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására úgy, hogy ezért a vállalkozás ellenszolgáltatást nyújtott, ez azonban nem tűnik ki egyértelműen a tartalomból vagy a fogyasztó számára egyértelműen felismerhető képi vagy akusztikus elemekből (szerkesztői tartalomnak álcázott reklám). Egy emésztési panaszokra szolgáló termék reklámja 2009 júniusa és novembere között 10 alkalommal jelent meg bulvárlapokban úgy, hogy a lap adott oldalának 1/3-án a fogyasztók által is felismerhetően a termék reklámja látszott, míg az oldal fennmaradó részén a különböző gyomorpanaszokkal foglalkozó, formálisan szerkesztői tartalomnak tűnő, „Amikor a gyomor fellázad” című cikk volt olvasható. A cikk elhelyezéséből nem derülhetett ki egyértelműen az olvasó számára, hogy itt nem egy objektív cikkről van szó. A cikk végén található, a fogyasztók számára nem egyértelmű jelzésből kiderült, hogy fizetett közleményről van szó, de ez az információ csak az impresszumból vált érthetővé, tehát, ha az olvasó nem lapozott az újság végére, hogy értelmezze a jelzést, nem tudhatta, hogy fizetett hirdetést lát. A kereskedelmi gyakorlat egy része tehát a fogyasztók számára is felismerhető reklámból, másik része pedig szerkesztői tartalomnak álcázott cikkből állt. Ez a kereskedelmi gyakorlat elsősorban olyan fogyasztók befolyásolására volt alkalmas, akik valamilyen, a reklámokban szereplő gyomorproblémában érintettek, ezért a termék potenciális fogyasztói az átlagosnál sérülékenyebb fogyasztói csoportot alkotnak. A fogyasztók fokozottabb kiszolgáltatottsága miatt ezen a területen különös jelentősége van az előírásoknak megfelelő kereskedelmi kommunikációnak. A Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint a forgalmazó, valamint a kiadó a fenti időszakban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor szerkesztői tartalomnak álcázott reklámokat tett közzé. A Versenyhivatal ezért a cégeket 1-1 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.56 12. Valótlan tény állítása a fogyasztó vagy családja személyes biztonsága fenyegetettségének természetére és mértékére vonatkozóan, arra az esetre, ha a fogyasztó nem vásárolja meg az árut. Ezt állapította meg a fogyasztóvédelmi hatóság egy víztisztító berendezést népszerűsítő szórólap tartalmával összefüggésben.57 A brosúrán, amelyet mindössze egy településen terjesztettek kis példányszámban, az alábbi szöveg volt olvasható: „Tudja, hogy Ön és családja mit iszik? Tekintse meg a saját szemével! Mi található a csapvízben? Szűrt víz – gondolhatná Ön. Igen, továbbá háztartási és mezőgazdasági vegyszerek maradványai (mosószerek, mosogatószer, tisztítószerek, gyom- és rovarirtók), ipari vegyszerek (olajok, zsírok), nehézfémek (arzén, higany, ólom), gyógyszermaradványok, hormonok, radioaktív szen�nyeződések, ételmaradványok, és a listát még lehetne folytatni. Hogyan előzheti meg, hogy szennyezett víz kerüljön be az Ön és a családja szervezetébe? Ismerünk egy megoldást. Minőségi ivóvíz tisztítórendszer most igen kedvező áron, 90.000,- Ft-ért.” A szöveget képpel is illusztrálták: a „csapvíz” megjelöléssel ellátott pohárban sötét színű, zavaros folyadék volt látható, míg a „tiszta víz” feliratos pohár átlátszó folyadékot tartalmazott. A fogyasztóvédelmi hatóság véleménye szerint a cég tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott mert, felhívás ellenére sem tudta igazolni a csapvíz összetételére, illetőleg a víztisztító rendszer hatékonyságára vonatkozó állításokat. A vezetékes ivóvízzel kapcsolatos valótlan tények alkalmasak voltak arra, hogy a fogyasztókban félelmet keltsenek, azt a látszatot keltették, hogy a fogyasztók és családjuk egészsége fenyegetve van, ha nem vásárolják meg a kérdéses víztisztító berendezést. 13. Meghatározott vállalkozás által előállított áruhoz hasonló áru reklámozása olyan szándékosan megtévesztő módon, hogy a fogyasztó azt gondolhatja, hogy az árut – a valóságtól eltérően – ugyanaz a vállalkozás állította elő.

56 Vj/051-028/2010 57 http://www.nfh.hu/data/cms21851/NFH_adatok.pdf


14. Piramis-elvre épülő olyan eladásösztönző rendszer létrehozása, működtetése vagy támogatása, ahol a fogyasztó azzal a lehetőséggel számol, hogy – elsősorban további fogyasztóknak a rendszerbe való beléptetéséből, és kevésbé az áruk értékesítéséből vagy fogyasztásából eredően – valamilyen juttatásban részesülhet. 15. Annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét. A „Csak ma, csak most” típusú hirdetések egyik jellegzetes fajtája, amely rendszerint a „végkiárusítás” szóval operál. Erre hivatkozva csalogatja a vásárlókat a boltba, akik azonban később visszatérve azt tapasztalják, hogy az üzlet több héttel vagy akár hónappal később változatlan formában, sok esetben változatlan tartalmú megtévesztő hirdetéssel működik tovább. 16. Annak állítása, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést. 17. Annak valótlan állítása, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. 18. Téves tényszerű információ közlése a piaci feltételekről vagy az áru fellelhetőségének lehetőségeiről azzal a szándékkal, hogy a fogyasztót az árunak a szokásos piaci feltételeknél kedvezőtlenebb feltételek melletti megvételére, illetve igénybevételére bírja rá. Például, ha a kereskedő úgy reklámozza az adott terméket, hogy az kizárólag nála kapható, a valóságban azonban más viszonteladó is értékesíti, alacsonyabb áron. 19. A kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne. 20. Az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bármit is fizetnie kell. Vállalkozások még mindig gyakran élnek azzal a marketingeszközzel, hogy ingyenesen átvehető termékekkel, ajándékokkal ösztönözzék a vásárlást. Azonban a helyszínre érve, vagy a reklám apróbetűs részét is figyelmesen elolvasva, kiderül, hogy az „ajándék” vagy „ingyenes” termék átvételének feltétele egy másik, jellemzően drágább termék előzetes megvásárlása, esetleg valamilyen regisztrációs vagy más hasonló díj megfizetése. Amennyiben egy vállalkozás ilyen eszközzel él, úgy kijelenthetjük: megtéveszti fogyasztóit és tisztességtelenül jár el. 21. A reklámanyagban számla vagy más hasonló, fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése azt a hamis benyomást keltve a fogyasztóban, hogy már megrendelte a reklámozott árut. 22. Annak valótlan állítása vagy olyan hamis benyomás keltése, hogy a vállalkozás nem a saját vállalkozásával, gazdasági tevékenységével vagy szakmájával összefüggő célból jár el, vagy egyébként hamisan fogyasztóként való fellépés. 23. Olyan hamis benyomás keltése, hogy az áruval kapcsolatban az értékesítést követően teljesítendő szolgáltatás biztosított az értékesítés helyétől eltérő tagállamban. Tipikus példája ennek az „európai garancia”, amikor azzal igyekeznek vonzóvá tenni a terméket, hogy ha elromlik, akkor Európa-szerte bárhol minőségi kifogással élhet a fogyasztó. A valóságban viszont nincs minden országban olyan szerviz, amelyik a garanciális javítást vállalná. 24. Olyan benyomás keltése a fogyasztóban, hogy nem hagyhatja el az üzlethelyiséget, amíg nem köt szerződést.


A termékbemutatók kapcsán már lehetett hallani olyan esetekről, amikor az üzletkötők agresszíven léptek fel, esetleg szidalmazták is a közönség egyes tagjait, illetve azzal fenyegették őket, hogy ameddig nem vásárolnak, nem hagyhatják el az előadás helyszínét. 25. A fogyasztó személyes felkeresése a lakóhelyén, figyelmen kívül hagyva annak távozásra és vissza nem térésre felszólító kérését. 26. Telefonon, távmásolón (telefaxon), elektronikus levelezés, illetve azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz vagy más távközlő eszköz útján ismétlődően és nem kívánt módon a fogyasztó sürgetése, kivéve amennyiben ez a vállalkozás szerződéses kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 27. Biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától. 28. Reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott áru megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott árut. „Szólj anyukádnak és apukádnak, hogy vegye meg számodra a … játékot!” – az ilyen kezdetű, úgynevezett „nyaggató reklámok” korábban egyes vállalkozások kedvelt eszközei voltak, ami ellen a jogszabály megszületése óta hatékonyan fel lehet lépni, ezért az ilyen üzenetek visszaszorulóban vannak. 29. Azonnali vagy halasztott fizetés követelése a vállalkozás által szállított vagy nyújtott áruért, illetve az áru visszaszolgáltatásának vagy megőrzésének követelése, ha azt a fogyasztó nem rendelte meg (nem kért értékesítés), kivéve, ha a szerződésnek megfelelő helyettesítő áruról van szó. 30. A fogyasztó kifejezetten arról való tájékoztatása, hogy ha nem vásárolja meg az adott árut, veszélybe kerül a vállalkozás vagy alkalmazottja munkája vagy megélhetése. 31. Olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt vagy egyéb előnyhöz jutni, miközben valójában nincs ilyen nyeremény, illetve előny, vagy a nyeremény, illetve egyéb előny érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött. Az egyik termékbemutatót szervező vállalkozás az árubemutatón olyan benyomást keltett, hogy a résztvevők bizonyos összegeket, termékeket nyertek, miközben az összegeket csak a vásárlás során lehetett „beváltani”, illetve a megnyert termékért is fizetni kellett. A fogyasztóvédelmi hatóság felszólította 58 a céget, hogy hagyjon fel ezen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat alkalmazásával. Az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelyet kifejezetten nem tilt a jogszabály (azaz nincs felsorolva a feketelistában), speciális jogi kritériumok szerinti kiértékeléssel dönthető el, hogy jogszerű vagy sem.

58

KOF-00059/0003/2012


Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat A megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlat is tilos. Megtévesztés történhet aktív megtévesztéssel, vagy passzív módon, mulasztással is.

„A” Aktív megtévesztés

valós tényt

Valótlan információt tartalmaz, vagy – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy

megtéveszti

vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót a jogszabályban meghatározott egy vagy több tényező tekintetében és

ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.


A jogszabály szerint a meghatározott tényezők, mely tekintetében a megtévesztés releváns: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termékmegnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, b) az áru lényeges jellemzői, így különösen • kivitelezése, összetétele, műszaki jellemzői, tartozékai, • mennyisége, • származási helye, eredete, • előállításának vagy szolgáltatásának módja és időpontja, • beszerezhetősége, szállítása, • alkalmazása, a használatához, fenntartásához szükséges ismeretek, • az adott célra való alkalmassága, a használatától várható eredmények, előnyei, • veszélyessége, kockázatai, • környezeti hatásai, • az egészségre gyakorolt hatása, vagy • tesztelése, ellenőrzöttsége vagy annak eredménye, c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny, e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége, f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés, g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései, h) a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai, az értékesítési folyamat természete, a szponzorálásra, a vállalkozás vagy az áru jóváhagyására vonatkozó bármely állítás vagy jelzés, vagy i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat továbbá • az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, • az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás − a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és − a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A reklámban túlzó vagy nem szó szerint értendő kijelentések nem minősülnek torzítónak. (Például: „A Red Bull szárnyakat ad!”) A megtévesztő tevékenységek és a valótlan állítások leggyakrabban az áru lényeges jellemzőire vonatkoznak, illetve árakkal, akciókkal kapcsolatosak.


Példák megtévesztő tevékenységekre: Az áru egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos valótlan állítás miatt marasztalt el a fogyasztóvédelmi hatóság egy vállalkozást. Egy étrendkiegészítő termék címkéjén az alábbi felirat szerepelt: „A kínai természetgyógyászok szerint hatóanyagai csökkentik a vércukorszintet, ezáltal rendben tartják a szervezet cukorháztartását, elűzik a fáradtságot, javítják a látást, akadályozzák a zsír felszívódását.” A vállalkozás a fenti állítás valóságát a hatóság felhívására nem tudta igazolni, ezért fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki rá. 59 Az áru használatától várható eredményekkel kapcsolatban ítélt megtévesztőnek a fogyasztóvédelmi hatóság egy női pamut alsót reklámozó szórólapot, amelyen a következő állítás szerepelt: „A szövet rugalmasan megtámasztja a hastájékot, a gyomrot és a hátat, irányítja a test fokozatos visszaalakulását a szülés utáni állapotban, segít a gyors regenerálódásban. Kifejezetten javasoljuk a terméket a has természetes, eredeti állapotának visszanyerése érdekében. A termék elősegíti a karcsúsodást.” A terméknek tulajdonított kedvező hatások – amelyeket a kereskedő felhívás ellenére sem tudott megfelelően igazolni – a fogyasztókat vásárlásra ösztönzik, ezért a kereskedelmi gyakorlatot a hatóság fogyasztói ügyleti döntés torzítására alkalmasnak ítélte. A hatóság a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezés mellett fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.60 Egy hipermarket akciós újságában arról tájékoztatta a fogyasztókat, hogy júniusban egy megadott héten a Löwenbrau dobozos sör (0,5 l) 139 forintért lesz megvásárolható. Panaszbejelentés érkezett a hatósághoz, mivel egy fogyasztó nem tudta megvásárolni a terméket az akció negyedik napján, helyettesítő termék pedig nem állt rendelkezésre. A hatóság megállapította, hogy a vállalkozás a fogyasztókkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor bizonyítottan, a kereskedelmi kommunikációban – az akciós újságban – meghirdetett termékkel kapcsolatban megtévesztő információt nyújtott a termék beszerezhetőségének tekintetében.61 A fogyasztóvédelmi hatóság úgy ítélte meg, hogy egy kereskedelmi szálláshelynél a megjelent internetes hirdetések alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, mivel lényeges jellemzők – a szálláshely állapota – tekintetében valótlan tájékoztatást tartalmaztak.62 A vállalkozás különböző weboldalakon tette közzé a kastélyszállóra vonatkozó fényképes hirdetéseit, amelyek gondozott parkkal, felújított szobákkal rendelkező úszómedencés szálláshelyet ábrázoltak. A fogyasztó a helyszínre érkezve azt tapasztalta, hogy az épület elhanyagolt, a szobában a vakolat darabjai leválnak, a játszótéri játékok romosak, a medence nem működik. Álláspontja szerint a tulajdonos megtévesztette a fogyasztókat, ezért bejelentéssel élt a fogyasztóvédelmi hatóságnál. A hatóság felhívására a vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy ár-érték tekintetében megfelelő szolgáltatást nyújtanak. Azt elismerte, hogy a medencét egy villámcsapás megrongálta, így az nem üzemel. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy erről a honlapon tájékoztatják is a fogyasztókat, továbbá, amikor a fogyasztó egy kuponoldalon licitált a szállásra, akkor még a medence működött. A felügyelőség munkatársai a helyszíni szemle során megállapították, hogy a honlapokon közzétett fényképek a szálláshelyet és környezetét a ténylegesnél kedvezőbb állapotban mutatják be. A hatóság úgy ítélte meg, hogy a vállalkozás által alkalmazott kereskedelmi gyakorlat alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A Gazdasági Versenyhivatal elé több olyan ügy került, amelyeknél a termékek származási helyére, eredetére vonatkozó tájékoztatást talált megtévesztőnek a hatóság.

59 http://www.nfh.hu/data/cms21851/NFH_adatok.pdf 60 http://www.nfh.hu/data/cms21851/NFH_adatok.pdf 61 VEF-00784/0011/2011 62 HBF-00229/0001/2012


A Versenytanács megállapítása szerint az egyik diszkont élelmiszerlánc fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor 2010. január 1. – 2011. február 4. közötti időszakban egyes általa forgalmazott termékeket „magyar minőség” felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg kereskedelmi kommunikációiban, anélkül, hogy az állítás valóságtartalmáról meggyőződött volna.63 A Versenytanács 15.000.000 Ft bírságot szabott ki. A vizsgálat megállapította, hogy 105 termék esetében a csomagoláson megtalálható volt a „magyar minőség” állítás, 255 termék szerepelt a vállalkozás honlapjának „magyar minőség” elnevezést viselő aloldalán, 315 terméknél pedig a vállalkozás áruházaiban egy nemzeti színű „magyar minőség” polccímkét is alkalmaztak. A határozat szövege szerint a vállalkozás kifejtette, hogy multinacionális vállalatként fokozott figyelmet fordít arra, hogy termékválasztékában hangsúlyosan szerepeljenek magyarországi gyártású áruk. Véleménye szerint egyes fogyasztók számára lényeges jellemző, hogy az áru magyar, mások viszont a külföldi árukat részesítik előnyben. Szerinte a hazai átlagfogyasztó elsősorban magyarországi előállítás alapján tekint valamely terméket magyarnak. Mindenki számára nyilvánvaló továbbá, hogy egy adott alapanyag feldolgozáson eshet át, a feldolgozott termékeknél pedig gyakorlatilag lehetetlen a teljesen magyar alapanyagok használata. A határozat szerint a vállalkozás azzal érvelt, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, hogy mi tekinthető magyar terméknek, „magyar minőségnek”. Ő ezt az állítást a Magyarországon gyártott termékek jelölésére használja, alapvetően magyarnak tekinti mindazt, amit itthon gyártanak. Ha viszont olyan termékről van szó, amelyet bár itthon állítanak elő, de jelentős részben külföldi alapanyagból, akkor nem használja ezt a jelölést. A „magyar minőség” jelző használata előtt a beszállítókkal szóban egyeztetnek, három szempontot mérlegelnek: – a szállító magyar-e, – hol helyezkedik el a gyártóüzem, – az alapanyag döntő részben magyar-e. A „magyar minőség” címke alkalmazása szempontjából a vállalkozás nem tett különbséget az élelmiszer és az egyéb termékek között. A Versenytanács szerint a kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése az irányadó annak megállapításánál, hogy adott tájékoztatás alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére. A Versenytanács úgy értékelte, hogy a vállalkozás a „magyar minőség” megfelelő alkalmazását biztosító, belső eljárásrenddel szabályozott, következetesen érvényesített ellenőrzést nem végez. Ezt támasztja alá többek között, hogy • nem rendelkezik egyértelmű, írásba foglalt feltételrendszerrel annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak, • nem tesz különbséget az élelmiszer és a nem élelmiszer termékek esetén a címke alkalmazására vonatkozóan, • a beszerzők jellemzően szóbeli forrásból származó információira alapítva dönt az alkalmazásról, • beszerzői – egymástól függetlenül – a gyakorlat, a „józan ész” és a vállalkozás képzésének tapasztalatai alapján választják ki a jelölés alkalmazására megfelelő termékeket, • nincsenek ismeretei a „magyar minőség” állítással forgalmazott áruk alapanyagának termelőjéről, gyártójáról, • olyan élelmiszereket is értékesített a „magyar minőség” jelzéssel, amelyekről tudta, hogy nem magyar alapanyagból készültek (például narancsital).

63

Vj/008-020/2011.


A szakmai gondosság követelménye megkívánta volna, hogy a „magyar minőség” jelölés alkalmazása egy előzetesen rögzített, az egész szervezetre kiterjedően következetesen alkalmazott követelményrendszeren nyugodjon, amely élelmiszereknél minimum a termék gyártási/származási helyére, illetve alapanyagainak eredetére figyelemmel van. Élelmiszeripari termékeknél döntő jelentőségű az összetétel, alapanyag. Ezért a magyar jellegről adott tájékoztatás magában foglalja azt az állítást, hogy döntően magyarországi alapanyag felhasználásával állították elő. A „magyar minőség” jelölés a non-food termékek esetén nem feltétlenül közvetít üzenetet az alapanyagok eredetére vonatkozóan, ugyanakkor itt is sérült a szakmai gondosság követelménye akkor, amikor a jelölést megfelelően rögzített kritériumrendszer hiányában alkalmazták. A fentiek alapján a vállalkozás nem tett eleget a szakmai gondosság követelményének akkor, amikor a „magyar minőség” jelölést úgy alkalmazta, hogy nem győződött meg annak valóságtartalmáról. A Versenytanács határozatában úgy ítélte meg, hogy a vállalkozás magatartása alkalmas volt arra, hogy a fogyasztók tájékozott döntési lehetőségeit érzékelhetően rontsa, olyan döntés meghozatalára késztesse őket, amelyet egyébként nem hoztak volna meg. Egy másik ügyben a hatóság álláspontja szerint a vállalkozás megtévesztő tájékoztatást adott a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények, kockázata tekintetében.64 A hatósági ellenőrzés során – próbavásárláskor – a vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy a szavatossági igény előterjesztésére hat hónap áll rendelkezésre. A Ptk. szerint azonban fogyasztói szerződés esetében szavatosságnál az elévülési idő két év. A jogszabály felállít egy vélelmet is, mely szerint a vásárlást követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell a hibás teljesítést. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli. Semmi esetre sem lehet viszont úgy értelmezni, hogy a fogyasztó a fennmaradó másfél évre vonatkozóan nem érvényesíthet szavatossági igényt. A hatóság álláspontja szerint ilyen esetben megtévesztő tevékenységről beszélünk, mivel a fogyasztó abban a téves tudatban veszi meg a terméket, hogy arra mindössze hat hónap a szavatosság.

„B” Passzív vagy mulasztásos megtévesztés Figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

64

KOF-00224/0004/2012


Agresszív kereskedelmi gyakorlat Agresszív kereskedelmi gyakorlat a pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlás, a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, a fogyasztó zavarása, vagy korlátozása. Mindez annak érdekében, hogy a kereskedő korlátozza a fogyasztó áruval kapcsolatos választási szabadságát, illetve akadályozza a lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára. Ennek révén a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. Annak megállapítására, hogy egy kereskedelmi gyakorlat agresszív-e, az alábbiakat kell figyelembe venni: • a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama, • a kereskedelmi gyakorlat során alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta, • súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására, • a fogyasztó szerződéses jogainak – ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is – gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, • jogellenes cselekménnyel való fenyegetés.

Ár, akció, kedvezmény Gyakoriak az árral, különleges árkedvezményekkel, akciókkal kapcsolatos jogsértések. Több esetben indult eljárás olyan gyakorlatokkal kapcsolatban, ahol a hirdetett árkedvezményt valójában nem adták meg, vagy a ténylegesen biztosított kedvezmény mértéke nem érte el azt az értéket, melyet a vállalkozás hirdetett. A vállalkozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósít meg akkor, ha a drágább árat számít fel fizetéskor, mint ami fel volt tüntetve, mivel valótlan információt szolgáltat az áru eladási áráról, ahogy a fogyasztóvédelmi hatóság megállapította egy ellenőrzés során.65 Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemi gyakorlatnak minősül az is, ha akciós termékek esetén a fogyasztók nem kapnak reális képet az elérhető megtakarítás mértékéről. A vállalkozások sokszor – azért, hogy kelendőbb legyen – az akciós ár mellett feltüntetik a termék nem akciós árát és az ehhez képest elérhető kedvezmény mértékét. Azonban jogszabálysértő, ha a nem akciós árat korábban nem vagy csak rövid ideig alkalmazta a kereskedő, és az az akciót követően sem válik a termék jellemző árává. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint tisztességtelen árfeltüntetési gyakorlatot valósított meg egy bútorbolt – szórólapján, illetve internetes oldalán –, amikor egy bútorcsalád elemeit úgy kínálta kedvezményes áron 2010. február 22. és április 9. között, hogy egyidejűleg a termékek nem akciós (lista)árát és az ehhez képest elérhető kedvezmény mértékét is feltüntette, annak ellenére, hogy a listaárat az akciót megelőzően mindössze 5 napig alkalmazta, és az az akciót követően sem vált a termékek jellemző árává.66 65 KOF-00105/0001/2012 66 Vj/072-073/2010.


A vállalkozás arra hivatkozott, hogy a bútorcsalád esetében a termék forgalmazásának kezdetétől ún. bevezető kedvezményt kapott a gyártótól, ezért azt 2009. szeptember 17. és 2010. február 16. között alacsonyabb áron tudta forgalmazni. A kedvezményes időszak lejárta előtt lépéseket tett ennek meghosszabbítása érdekében, azonban a gyártó ezt csak február 22-től hagyta jóvá. Ezért február 17-21. között csak drágábban tudta forgalmazni a bútort. Ezt követően február 22. és április 9. között ismét akciós áron (20% kedvezménnyel) volt megvásárolható a bútor. Ebben az időszakban az akciós ár egyes termékek esetében összegszerűen megegyezett a bevezető időszak áraival. A Versenytanács álláspontja szerint a fogyasztó nem tudja reálisan megítélni a ténylegesen elérhető árkedvezmény mértékét, amennyiben • a vállalkozás a közölt nem akciós magasabb árat korábban nem alkalmazta (kivételt képez a bevezető akció, valamint az áremeléssel egybekötött akció), • a vállalkozás a magasabb árat korábban csak kivételesen, illetve átmeneti jelleggel alkalmazta, tehát a feltüntetett magasabb ár nem minősíthető az akciót megelőző időszak jellemző árának, vagy • az akciós ár a termék jellemző ára, mivel folyamatosan, hosszabb időn keresztül alkalmazzák. (Így nem teljesül az a kritérium, hogy a kereskedelmi forgalomban jellemző árhoz képest tünteti fel a megtakarítást.)

A Versenytanács megállapította, hogy a február 22. és április 9. közötti akció nem minősül bevezető akciónak, sem áremeléssel egybekötött akciónak. A magasabb árat – szemben az 5 hónapos korábbi bevezető árral – az akció előtt csak „ésszerűtlenül rövid ideig”, mindössze 5 napig alkalmazták. Így az nem tekinthető a termékek jellemző árának, és később sem vált azzá, mivel a vállalkozás további akciókat hirdetett. A Versenytanács megállapította, hogy a vállalkozás jogsértést követett el, és eltiltotta ezen gyakorlat további folytatásától. Amennyiben egy akciót irreálisan alacsony készlettel hirdetnek meg, és nem biztosítanak helyettesítő terméket a fogyasztók részére, szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról beszélhetünk. Ezt állapította meg a fogyasztóvédelmi hatóság egy sportáruház esetében is.67 A vállalkozás az egyik vadászújság 2010. decemberi számában egy kupont helyezett el, amely szerint az eredetileg 4290 forintért megvásárolható Merlet vadászkalap „csak 990,-Ft egy Inverness 100 Resist kabát vagy Inverness 300 vadásznadrág vagy Inverness 300 neoprén csizma vásárlása esetén. Az akció érvényes 2010. december 31-ig. A kupon csak egyszer használható fel, egyetlen kalap kedvezményes megvásárlására jogosít.” A kupon szerint az a vállalkozás bármely magyarországi áruházában felhasználható, a fogyasztók a kivágott szelvényt a pénztárnál leadva érvényesíthetik a kedvezményt.

67

NOF-01182/0001/2011


A fogyasztó 2010. december 17-én a vállalkozás dunakeszi üzletében szerette volna beváltani a kupont, azonban az áruházban egyetlen darab vadászkalap sem volt. Mivel kizárólag a kalap miatt ment oda, ezért beírt a vásárlók könyvébe. Bejegyezésére azonban nem kapott választ. 2011 júliusában ismét visszament az üzletbe, ahol a panaszkönyvet nem tudták bemutatni, így érdemi választ továbbra sem kapott. Ezt követően kérte a fogyasztóvédelmi hatóságtól annak kivizsgálását, hogy a vállalkozás a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. A vállalkozás a hatósági eljárás során elismerte, hogy a kérdéses bejegyzést valóban nem válaszolta meg a jogszabály által előírt határidőn belül. Hivatkozott arra, hogy a vadászkalappal kapcsolatosan egyéb panasz nem érkezett. A termék az akciót megelőzően is kapható volt itthon, azonban a franciaországi központi raktárban átmeneti készlethiány alakult ki, és mivel az árut az anyacég közvetlenül a gyártótól szerzi be, így ő a kalapot máshonnan nem tudta pótolni. A 2010. december 1-31. közötti akció – amely kizárólag az említett újságban került meghirdetésre – a vállalkozás mind a tíz hazai áruházát érintette. Az üzletekben az indulókészlet (három különböző méretben) összesen 41 kalap volt. Ebből a dunakeszi áruházban az akció kezdőnapján 10 darab állt rendelkezésre, amely azonban december 17-re teljesen elfogyott. A vállalkozás a korábbi fogyáshoz képest nem rendelkezett magasabb nyitókészlettel. Az akció országos kiterjedtségű volt, valamint az akciós ár az eredeti árnál 3300 forinttal volt olcsóbb, így magasabb keresletre kellett volna számítania, különös tekintettel az akció időtartamára (tél) és az áru jellegére. A hatóság álláspontja szerint az akció irreálisan alacsony készlettel indult, és a vállalkozás semmilyen módon nem próbált helyettesítő terméket biztosítani a fogyasztók részére, ezért 200.000 forint bírságot szabott ki. A cégek gyakran hangzatos szlogenekkel, piacelsőbbségi állításokkal, árgaranciával igyekeznek felhívni a fogyasztók figyelmét termékeikre, ez azonban jogsértő is lehet. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 10.000.000 Ft bírságot szabott ki az egyik diszkont áruházláncra, mivel az véleménye szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, amikor a 2010. november 25. – december 29. közötti időszakra vonatkozó akciós kiadványaiban a „6 éve a legjobb árak!”, illetve 2010. december 30. és 2011. január 5. közötti időszakra vonatkozó akciós kiadványában „2011ben is a legjobb árakkal várjuk Önöket!” szlogeneket alkalmazta.68 A vállalkozás országszerte mintegy 130 üzlettel rendelkezik, amelyek termékválasztékában az élelmiszerek mellett mások is megtalálhatóak. Akciós újságjait hetente igen nagy példányszámban juttatja el a fogyasztók postaládáiba. 2010 novemberétől több szórólapján alkalmazta a „6 éve a legjobb árak!” szlogent. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy az állítás nem a versenytársak áraira vonatkozik, hanem kizárólag a saját üzleteire, azon belül is a meghirdetett termékekre értelmezhető. Arra értendő, hogy születésnapja alkalmából a szórólapon szereplő termékeket a saját áraihoz képest az akció időtartama alatt tudja a fogyasztó a legjobb áron megvenni. Véleménye szerint nem értelmezhető úgy a szlogen, hogy az ő árai 6 éve a legkedvezőbbek a piacon, amelyet alátámaszt az újságban szereplő „Ünnepeljen együtt a 6 éves vállalkozással” felirat, valamint az az ábra is, amelyen egy születésnapi torta látható 6-os számmal. Kivételes, egyszeri ünnepi alkalomra vonatkozó kedvezményekről van szó, amel�lyel az „átlagfogyasztó” is tisztában van. Köztudomású tény – érvelt a vállalkozás –, hogy a piaci verseny miatt egy vállalat sem képes éveken keresztül valamennyi termékét a legalacsonyabb áron biztosítani. Továbbá a „legjobb” és a „legalacsonyabb” kifejezések nem bírnak azonos jelentéstartalommal, mivel „az csak a minőségi elvárásokkal együtt értelmezhető és értékelhető fogalom, így a legjobb ár nem objektíve a legjobb árat jelenti, hanem egy adott minőségű termék vonatkozásában értelmezhető csak, mint a legjobb minőség-ár kombináció”. 68

Vj/012-017/2011.


Emellett a cég a „2011-ben is a legjobb árakkal várjuk Önöket” szlogennél is fenntartotta, hogy az csak saját termékei vonatkozásában értelmezhető. A Versenytanács megállapította, hogy a kifogásolt szlogen egyetlen egy esetben sem jelent meg a 6. születésnapra utaló egyéb felirattal együtt. A kereskedelmi gyakorlatok megítélése során „az ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel eljáró átlagfogyasztó magatartását kell alapul venni”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogyasztóknak ellenőrizni kellene a reklámokban szereplő infor mációk helytállóságát, sőt. A reklámok valóságtartalmában fenntartás nélkül megbízó fogyasztó racionális fogyasztónak minősül. A fogyasztó bízhat az üzleti tisztesség követelményének érvényesülésében, nem kell kételkednie a kapott tájékoztatásban. A szlogeneknél nem az számít, hogy a vállalkozás mit szeretett volna kifejezni, azokat kizárólag a fogyasztó szempontjából kell megítélni. A „6 éve a legjobb árak!” szlogen kapcsán a Versenytanács úgy találta, hogy az állítás, illetve a reklámújságok semmilyen olyan kitételt nem tartalmaztak, amely arra utalt volna, hogy a szórólapban szereplő termékeket az akció időtartama alatt az üzlet saját áraihoz képest vásárolhatják meg a fogyasztók a legjobb áron. A szlogent a fogyasztók kiterjesztő módon értelmezik, azt sugallja számukra, hogy a vállalkozás árai folyamatosan a legkedvezőbbek a piacon. A GVH véleménye szerint a vállalkozás – ha üzenete arra irányult volna – terjedelmi korlátok nélkül, egyértelműen kifejezhette volna, hogy saját termékei közül 6 éve a legjobb áron kaphatóakat szerepelteti a reklámújságban. Szintén nem osztotta a Versenytanács azt az álláspontot, hogy a „legjobb ár” nem a legalacsonyabb árat jelentené. A „legjobb árak”, „legalacsonyabb árak”, „legkedvezőbb árak”, „legvonzóbb árak” és hasonló kifejezések azt sugallják, hogy a vállalkozás valamennyi versenytársához képest a legalacsonyabb árakat kínálja. A magyar fogyasztók árérzékenysége miatt az ilyen szlogenek különösen alkalmasak a fogyasztói döntések befolyásolására. A Versenytanács súlyosbító körülményként értékelte, hogy a kereskedelmi kommunikáció több héten át – a vásárlási szempontból hangsúlyos karácsonyi és újévi időszakban is – tartott, és a fogyasztók széles körét érte el. Egy másik határozatában a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa összesen 8.000.000 forint bírságot szabott ki két szőnyeget értékesítő vállalkozásra69, mivel a cégek a nyomtatott sajtóban megjelent hirdetésekben valótlanul állították, hogy az általuk forgalmazott szőnyegek csak korlátozott ideig állnak rendelkezésre. A reklámokban nyomatékosan szerepelt, hogy a kézi csomózású szőnyegek nyilvános kiárusítása időben korlátozott, azonban a határidő újra és újra meghosszabbodott. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg azáltal is a két cég, hogy valótlan képet sugalltak a vásárlással elérhető kedvezmény mértékéről. A reklámokban a „rendkívüli”, „jelentős”, „kivételes”, „drasztikus” jelzőkkel hangsúlyozták a kedvezményes vásárlás lehetőségét, az árengedményeket százalékos mértékben is megjelenítették. Azt azonban nem tudták bizonyítani, hogy az eredeti árat, melyekből a kedvezmény levonásra került, ténylegesen alkalmazták volna.

69

Vj-059-114/2010


Összegzés

Generálklauzula Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Megtévesztés aktív

Agresszív gyakorlat

passzív (mulasztásos) F

e

k

e

t

e

l

i

s

t

a

Ellenőrző kérdések: – Mi a generálklauzula? – Mi az ügyleti döntés, miért jelentős? – Melyek a „minden esetben” tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatok? – Hogyan valósulhat meg a megtévesztés? – Mikor agresszív a kereskedelmi gyakorlat? – Mire kell odafigyelni akció meghirdetésekor?


REKLÁMFELÜGYELET „A népszerű folytatásos tévéfilmben a szereplők olykor váratlanul betérnek egy üzletbe – ahol nem történik semmi –, dicsérnek egy újságot, ami nem feltétlenül függ össze a történettel. Mindez persze csak dramaturgiailag indokolatlan. Pénzügyileg cseppet sem. A stáb – szemérmesen – indirekt reklámnak nevezi ezt, a szakmai etika bújtatott reklámnak tartja, hiszen sem a műsor főcímében, sem más, jól nyomon követhető „elhatárolódással” nem vallják be a nézőnek, miről is van szó, csupán csendben beillesztik a történetbe azt, amiért a hirdető fizet… Az Adidas például szabadidőruhába öltözteti a szereplőket, a Caola ellátja készítményeivel az egyik állandó szereplő, egy kozmetikusnő szalonját, s mindkét cég még némi pénzt is fizet termékei megjelenésének függvényében. …” 70 2012-ben jogszerű így reklámozni? Melyik hatóság vagy szerv rendelkezik hatáskörrel a fenti példa kapcsán eljárás lefolytatására? Ahogy korábban is láttuk, a reklámok tartalmi követelményeire, a reklámozási tevékenység folytatására vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz rendelkezéseket. Így elsősorban • a szerződések teljesítése kapcsán a Polgári Törvénykönyv, • a reklámtörvény, • a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, • a versenytörvény, valamint • a médiatörvény. Ezeken túl azonban még számos más jogszabály tartalmaz a reklámozási tevékenység folytatására és a reklám tartalmi követelményeire vonatkozó rendelkezést. A különböző jogszabályok több hatóságnak, szervnek adnak ún. reklámfelügyeleti hatáskört. A hatáskör függvényében mindig a jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni az adott reklámozásra vonatkozó rendelkezés betartását, és eljár azok esetleges megsértése esetén. Egy ügyben tehát az a közigazgatási szerv rendelkezik hatáskörrel, amelyet a jogszabály az adott típusú ügy intézésére feljogosít, és egyben kötelez. 70

Az idézet a HVG-ben 1991. március 30-án megjelent cikk része. (Bauer András – Berács József: Marketing, Aula Kiadó 1998.)


Ennek a fejezetnek tárgya a reklámra, reklámozásra vonatkozó konkrét rendelkezések és azok ellenőrzésére – esetleges megsértése esetén – jogosult hatáskörrel rendelkező hatóságok ismertetése.

Reklámfelügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóságok, szervek • • • • • • • •

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMMH) Média- és Hírközlési Biztos Nemzeti Közlekedési Hatóság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (műemlékeken elhelyezendő reklámhordozó) bíróság

Kik a reklámtevékenység alanyai? Az adott reklám sérti-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit? A kérdések tisztázása nagyon fontos, mert ez alapján határozható meg többek között, hogy az adott ügyben, melyik hatóság jogosult eljárni, és milyen eljárási szabályok alkalmazásával. Az Fttv. értelmében kereskedelmi gyakorlatnak71 minősül többek között a reklám is. A jogszabály neve is – fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szól – utal arra, hogy ez a törvény a FOGYASZTÓ – VÁLLALKOZÁS közötti viszonyt szabályozza. Tehát csak olyan reklám tartozik az Fttv. hatálya alá, amely címzettjei a fogyasztók. A vállalkozásoknak címzett megtévesztő reklámokat a reklámtörvény szabályai alapján lehet értékelni. El kell különíteni a versenytársak, üzletfelek számára nyújtott tájékoztatásokat is.72 Ha az adott

reklám tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül az Fttv. szerint

FOGYASZTÓ – VÁLLALKOZÁS viszony Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Főszabály szerint eljáró hatóság. A kereskedelmi gyakorlat – reklám – a gazdasági versenyt érdemben nem érinti.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Az érintett kereskedelmi gyakorlat – reklám – a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a PSZÁF felügyel és a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas.

Gazdasági Versenyhivatal

Az érintett kereskedelmi gyakorlat – reklám – a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas.

71 Kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja. 72 Lásd a gazdasági reklámtevékenységről szóló részt.


Gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapítása NEM érinti a gazdasági versenyt, ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat kizárólag:

A gazdasági verseny érdemi érintettsége minden egyéb körülményre tekintet nélkül fennáll, ha a kereskedelmi gyakorlat

• a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, illetve

• az országos médiaszolgáltatást vég ző médiaszolgáltatón keresztül valósul meg,

• a termékhez adott használati és kezelési útmutatóban vagy

• az országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg,

• jótállási jegyben jelenik meg, vagy • az Fttv.-ben említett tájékoztatási követelmény megsértésével valósul meg, • ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma megsértésének részét képezi az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amely magatartási kódex a PSZÁF által felügyelt vállalkozások PSZÁF általa felügyelt tevékenységével összefüggő kereskedelmi gyakorlatok vonatkozásában követendő magatartási szabályokat állapít meg.

• a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy • az áru eladásának helyén alkalmazott eladásösztönző kereskedelmi gyakorlat legalább három megyében megszervezésre kerül.

A gazdasági verseny érdemi érintettségének megállapításánál – a jogsértéssel érintett piac sajátosságainak figyelembevételénél irányadó szempontok: • az alkalmazott kereskedelmi gyakorlat kiterjedtsége, figyelemmel különösen a kommunikáció eszközének jellegére, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságára, a jogsértéssel érintett üzletek számára, a jogsértés időtartamára vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségére vagy • a jogsértésért felelős vállalkozás mérete a nettó árbevétel nagysága alapján.

Az országos médiaszolgáltatást végző szolgáltatók listája a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján érhető el. Az internet ebből a szempontból nem tekinthető fenntartás nélkül országos médiumnak: több körülményt szükséges ahhoz mérlegelni, hogy egy-egy honlapon megjelenő kommunikáció esetében a verseny érdemi érintettsége megállapítható legyen. A GVH jogalkalmazási gyakorlatából levezethető, hogy a különböző kereskedelmi láncok akciós újságai nem minősülnek sem „országos terjesztésű időszakos lapnak”, sem a „fogyasztók közvetlen megkeresése módszerének”. Egy-egy ilyen kiadványban megjelenő tájékoztatás is érintheti azonban érdemben a versenyt, ha olyan terméket érint, amely aktuálisan a fogyasztók széles körének érdeklődését felkeltheti – például annak szezonális keresleti jellemzői miatt.

Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság A reklámtörvény szerint az NFH, a PSZÁF, a GVH, az NMHH és a bíróság is jogosult eljárni a törvény rendelkezéseinek megsértése esetén. Elsődlegesen azonban a fogyasztóvédelmi hatóság73 jár el. Kivételek ez alól: • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó magatartási kódex (PSZÁF), • megtévesztő és az összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések megsértése esetei (GVH), • az összehasonlító reklám bizonyos tekintetében a bíróság az eljáró szerv, • az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértése esetén az NMHH jár el külön törvényben meghatározottak szerint. A reklámtörvény tilalmakat és korlátozásokat tartalmaz. Az általánosan érvényesülő tilalmak megsértése – függetlenül attól, hogy milyen árut, szolgáltatást reklámoz, vagy milyen reklámhordozón jelenik 73 2011. január 1-jétől a jelenlegi fogyasztóvédelmi hatóság a kormányhivatalok szervezetén belül működő területi felügyelőségekből, valamint a szakmai irányítást gyakorló, másodfokú hatóságként eljáró Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságból áll.


meg – mindig jogsértő. A speciális tilalmak viszont csak meghatározott termékkörre vonatkoznak. A korlátozások lényege, hogy meghatározott keretek között jogszerűvé teszik a reklámozást. A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult – és egyben köteles – a reklámtörvény alábbi rendelkezéseinek megtartását ellenőrizni, eljárást lefolytatni: 1. reklám közzétételét megelőzően fennálló kötelezettségek, 2. általános tilalmak és korlátozások, 3. az egyes áruk reklámozására és az azokkal összefüggésben történő szponzorálásra vonatkozó speciális tilalmak és korlátozások (ide tartozik például az alkohol és dohánytermék, fegyver, temetkezési szolgáltatás, szerencsejáték stb.).

A nyelvvédelmi törvény74 szintén hatáskört ad a fogyasztóvédelmi hatóságnak. Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett gazdasági reklámban a reklám szövegét, ideértve a jelmondatot (szlogent) is – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével –, magyar nyelven kell megjeleníteni, függetlenül a közzététel módjától. A követelmény teljesíthető úgy is, hogy – ugyanabban a reklámban – az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik – ugyanolyan jól érzékelhetően, mint az idegen nyelvű szöveget (szövegrészt). A magyar nyelven kiadott sajtótermék idegen nyelvű részeiben, mellékletében vagy különkiadásában, valamint az idegen nyelvű rádió-, illetve televízióműsorban ezt a követelményt nem kell alkalmazni. A fogyasztóvédelmi hatóság szerint a reklámozó jogsértést követ el, amikor a reklámban a „presents”, és a „special effects” idegen nyelvű, a magyar nyelvben nem meghonosodott kifejezéseket, nem bejegyzett védjegyet tesz közzé, reklámoz, ha magyar nyelven nem jeleníti meg ezeket. A jogszabály szerint a meghonosodott idegen nyelvű kifejezések nem minősülnek idegen nyelvű szövegnek. Ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodottsága tekintetében vagy a magyar nyelvű szövegfordítás helyességét illetően kétség merül fel, az eljáró hatóságnak be kell szereznie a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt tanácsadó testület szakvéleményét. Nem állapított meg jogsértést a hatóság,75 mivel a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének szakvéleménye szerint a vizsgálat alá vont plakáton feltüntetett „TRUESOUNDS”, az „OUTPOST RECORDINGS”, az „ILLEGAL DRUMS” és a „FRISKY SOUND” szavak és szókapcsolatok tulajdonnevek, ezért fordításuk szükségtelen és nem is lehetséges. A gyógyszerrel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó szabályok76 – a lakosságnak szóló gyógyszerreklámozás – megsértése esetén szintén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a jogosult szerv. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet az eljárásban szakhatóságként működik közre. A hatóság a Gazdasági Versenyhivatal is lehet, amennyiben a kereskedelmi gyakorlat (a reklám) tekintetében a gazdasági verseny érintettsége megállapítható.

74 A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény 75 VEF-00652/2011. 76 A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény speciális termékkört érint.


A fenti témához kapcsolódik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálata, amely az e-cigaretták forgalmazásával összefüggő kereskedelmi kommunikációra, illetve a készletekben árusított, hálózatról működő akkumulátortöltők biztonsági ellenőrzésére terjedt ki. Az e-cigaretták forgalmazásával kapcsolatos aggályok nem csupán a termék használatával összefüggő egészségügyi kockázatok kapcsán merülnek fel, hanem a készletben árult akkumulátortöltőkkel is előfordulhatnak biztonsági problémák. A termék tartozékainak vizsgálata mellett az ellenőrzés kiterjed az e-cigaretták kereskedelmi kommunikációjára, a termékkel összefüggő reklámtevékenységre is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségügyért Felelős Államtitkársága által kiadott közlemény77 is rávilágít arra, hogy az ilyen típusú termékek használata esetén is felmerülnek egészségügyi kockázatok. Így a termék reklámozása során jogszabálysértő az olyan tartalmú reklám, amely az e-cigarettát egészséges termékként hirdeti, illetve amelyik fogyasztása esetén a kockázat hiányára vonatkozó megállapításokat tartalmaz. A nikotin tartalmú kapszulával működő termékek reklámjában tehát nem fogalmazható meg olyan állítás, amely szerint az e-cigaretta használata teljesen veszélytelen, vagy kifejezetten egészséges a használó számára. Ilyen termékek forgalomba hozatala és értékesítése a gyógyszerszabályozás megkerülésével jogszabályellenes tevékenység. Az élelmiszerek, illetve a növényvédőszerek reklámozására vonatkozó különös szabályok ellenőrzésére vonatkozóan az NFH kizárólag abban az esetben rendelkezik hatáskörrel eljárás lefolytatására, ha az ügy a gazdasági versenyt érdemben nem érinti. (Lásd a későbbiekben hivatkozott Vj/015-022/2011. számú döntést.) A kozmetikai termékeknél több szerv is ellenőrizhet. A kozmetikumok biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló rendelet betartását, hatósági ellenőrzését a kistérségi népegészségügyi intézet, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei végzik. Az állatkísérletekre vonatkozó tájékoztatás kapcsán az Fttv.-ben meghatározott hatóság (NFH/GVH) az ott meghatározott szabályok szerint végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén. A biocidok reklámozására vonatkozó rendelkezések betartását szintén az NFH, illetve az illetékes felügyelőségek ellenőrzik.

Gazdasági Versenyhivatal Piaci verseny érintettsége esetén, reklámfelügyelet kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal jár el a következő ügyekben: 1. megtévesztő reklám és jogellenes összehasonlító reklám esetén a hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben, 2. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kapcsán, 3. gyógyszerrel és gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat kapcsán, 4. élelmiszer jelölés és reklám kapcsán.

77

www.nfh.hu/magyar/informaciok/hirek/nap_120307_1.html


Ez utóbbihoz kapcsolódik a következő ügy.78 Egy vállalkozás az általa forgalmazott étrendkiegészítőről több internetes oldalon és hirdetésben betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat állított. A reklám a nyomtatott sajtóban (Patika Tükör 2009. márciusi, Ideal Magazin 2009. augusztusi, decemberi szám) is megjelent. Az NFH 500.000 Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta vállalkozást, valamint kötelezte a jogsértő állapot megszüntetésére. A határozat értelmében a vállalkozás megtévesztette a fogyasztókat, mert azt a látszatot keltette, hogy a készítmény alkalmas meddőség kezelésére, annak gyógyhatást tulajdonított. Ezt követően az NFH főigazgatója a határozatot megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelete el, mivel a hatáskör megvizsgálását szükségesnek tartotta. A felügyelőség megállapította hatáskörének hiányát és áttette az ügyet a GVH-hoz. A GVH ezután megállapította, hogy az étrendkiegészítő élelmiszernek minősül és a jogszabályi előírás szerint a jelölés nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, és nem keltheti ezeknek a tulajdonságok meglétének benyomását. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra is. Megállapította továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megvalósulását is, mivel a kereskedelmi gyakorlat olyan fogyasztókat célzott meg, akik az egészségügyi problémáik miatt az átlagosnál sérülékenyebbek, érzékenyebben reagálnak. A hirdetés részben országos terjesztésű időszakos lap útján is megvalósult. Fenti példa alapján látható a hatáskörmegosztás a két hatóság között az élelmiszer jelölés és reklám kapcsán. Az élelmiszernek minősülő terméket, gyógyító hatással ruházta fel a vállalkozás, ezáltal megsértette az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény rendelkezését. Egyben a reklám megtévesztő (aktív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és érdemben érinti a gazdasági versenyt, ezért a GVH hatáskörébe tartozik az ügy kivizsgálása. Megtévesztő reklám fogyasztó–vállalkozás közötti viszony

versenytársak közötti viszony

fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény

reklámtörvény

gazdasági versenyt érdemben nem érinti PSZÁF

NFH

gazdasági verseny érdemben érinti

GVH

GVH

Az alábbi példa79 részletesen szemlélteti a GVH jogalkalmazását az összehasonlító reklám vonatkozásában. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa versenyfelügyeleti eljárást indított egy kábeltelevíziós szolgáltató ellen, mert 2009-ben a cég jogsértő összehasonlító reklámot valósított meg a kalocsai, siófoki és nyergesújfalui akciójában. Az eljárás a három különböző településen alkalmazott reklámokat vizsgálta. A reklámokban a vállalat saját csomagjait hasonlította össze egy-egy helyi versenytárs hasonló összetételű csomagjaival a különböző jellemző tulajdonságok alapján, valamint feltüntette, hogy az ő csomagjának választása esetén mekkora megtakarításra lehet szert tenni.

78 79

Vj/015-022/2011. Vj-108-020/2009.


A kalocsai összehasonlító reklám A szolgáltató 2009. április 4-én indította új előfizetőkre vonatkozó akcióját, 2010. május 31-ig tartó hűségnyilatkozattal. Később az akciót kiterjesztették májusra és júliusra, a hűségnyilatkozatot ebben az esetben 2010. augusztus 31-ig hosszabbították meg. Az áprilisi szórólapon – amelyek a terjesztési adatok alapján Kalocsa háztartásainak jelentős részébe eljuthattak – a szolgáltató kábeltévét és internetet nyújtó csomagjait hasonlította össze a versenytárs csomagjaival az elérhető csatornák és a le-és feltöltési sebesség alapján. Azonban míg a szolgáltató feltüntette a saját garantált le-és feltöltési sebességeit (melyek az igazán relevánsak, ezt a minimumot 80%-ban biztosítaniuk kell a cégeknek), addig a versenytársnak csak a névleges adatait közölte (maximális elérhető sebesség). A versenytárs fel nem tüntetett garantált le-és feltöltési sebességei rendre magasabbak voltak a szolgáltató által kínált adatoktól. Továbbá a szórólapon szerepelt, hogy a szolgáltató csomagjai hűségnyilatkozathoz kötöttek, az azonban már nem, hogy a versenytárs csomagjai nem. A júliusi szórólapokon a szolgáltató már mindkét hibát korrigálta: feltüntette a hűségnyilatkozatra vonatkozó információkat, valamint a garantált sebességeket is. A GVH a kalocsai összehasonlító reklámot úgy értékelte, hogy • ha a reklám kiemel egy lényeges jellemzőt, azt pontosan kell tennie, és nem hallgathat el a helyes értelmezéshez szükséges fontos tényeket, • egy internet szolgáltatási csomag fontos jellemzője a hűségnyilatkozat, mely az ár részét képező tényezőnek tekinthető, • a hűségnyilatkozat hiánya legalább annyira fontos tényező, mint a megléte, hiszen ez a piaci gyakorlattól eltér, és ezt hangsúlyozni szokták (ezért nem elfogadható magyarázat, hogy a szolgáltató feltüntette a saját hűségidőszakait a szórólapján), • a garantált le-és feltöltési sebesség hasonlóan fontos tényező, hiszen ez az, ami lényegesen meghatározza a szolgáltatás minőségét, biztosít egyfajta „szolgáltatási minimumot”.

Ezek alapján a Versenytanács álláspontja szerint a kommunikációs eszközök nem tették lehetővé a tárgyilagos összehasonlítást. A siófoki akció A szolgáltató a saját kábeltelevíziót, internetet, vezetékes telefont tartalmazó csomagját hasonlította össze a versenytárs hasonló tartalmú csomagjával. Ugyan néggyel kevesebb csatornát kínált, de az internetes garantált letöltési sebesség az ő csomagjában magasabb volt, valamint a díj is alacsonyabb, mint a versenytársé. Az összehasonlításban azonban nem jelent meg, hogy a versenytárs által kínált kedvezmények csak egy éves hűségnyilatkozattal, a szolgáltató által kínáltak pedig két éves nyilatkozattal vehetőek igénybe. A szolgáltató tehát eltérő idejű hűségnyilatkozathoz kötött csomagokat hasonlított össze anélkül, hogy ezt egyértelművé tette volna. A terjesztési adatok alapján a hirdetés a siófoki lakosság közel feléhez is eljuthatott. A siófoki összehasonlító reklámmal kapcsolatban a Versenyhivatal megállapította, hogy a szolgáltató a reklámozáskor ugyan feltüntette, hogy saját csomagjai két éves hűségidőszakhoz kötöttek, azt azonban nem, hogy a versenytársé csak egy éveshez, ami megtéveszthette a fogyasztókat, és azt sugallta, hogy a másik csomag is hasonló időtartamú hűségnyilatkozathoz kötött. Ennek az információnak a hiányában a fogyasztó nem alakíthat ki objektív képet a csomagokról. A Versenyhivatal álláspontja szerint a reklám nem tárgyilagosan hasonlította össze a csomagokat.


Akció Nyergesújfalun A szolgáltató 2009 júliusában ismét a három szolgáltatást nyújtó csomagját vetette össze a versenytárs hasonló csomagjával. Mivel a településen a háztartások száma körülbelül 2800-ra tehető, és a szórólapot is ennyi példányban terjesztették, ezért a hirdetés akár minden családhoz is eljuthatott. Ezen a szórólapon már szerepeltek a hűségnyilatkozatra vonatkozó adatok, a garantált és névleges leés feltöltési sebességek azonban mindkét csomag esetében felcserélésre kerültek, amelyet a határozat szerint a szolgáltató szerkesztési hibával magyarázott. A szolgáltató az eljárás során azzal érvelt, hogy a választásnál a meghatározó szempont az akciós havidíj, kábeltévé esetén még a csatornák száma, internet esetén pedig a le-és feltöltési sebesség, és ezeket minden reklámjában feltüntette. Álláspontja szerint nem sértették a versenytársak jó hírnevét, a szolgáltatásokat a legjellemzőbb tulajdonságuk alapján hasonlították össze, és az adatokat tárgyilagosan közölték, abban az esetben is, amikor a versenytársaké jobbak voltak. Ebből következően tárgyilagos a havidíjak összehasonlítása is, mert ugyanolyan igények kielégítését célzó szolgáltatások áraira vonatkoznak. A GVH megkeresése után a vállalat új szórólapokat kezdett el terjeszteni Nyergesújfalun, melyen felhívta a figyelmet a korábbi hibára. A Versenyhivatal szerint jogsértő volt a Nyergesújfalun alkalmazott összehasonlító reklám. A szórólapon a garantált le-és feltöltési sebességek felcserélésre kerültek mind a versenytárs, mind a szolgáltató esetében, azonban ez a versenytársat hátrányosabb helyzetbe hozta, mert a piacon szokásosnál magasabb letöltési sebességet kínált, ami a téves közlés következtében nem vált egyértelművé. Míg a szolgáltató esetén az 1024 Kb/s sebesség érték lett 2048 Kb/s értékkel felcserélve, addig a versenytárs jóval magasabb, 8192 Kb/s értékét cserélték fel a 768 Kb/s értékkel, ami nagyobb tévedésnek mondható. A vállalkozás a határozat szövege szerint azzal védekezett, hogy a hibát jóhiszeműen mindkét csomag esetén elkövette, a Versenytanács ezt az érvet azonban nem fogadta el, mert a versenytárs csomagjaira nézve sérelmes módon torzította az összehasonlítást.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényben rögzített reklámozásra vonatkozó rendelkezések betartatását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság végzi. A törvény a reklámokra vonatkozóan is rendelkezik, így például szabályozza: • a műsorszámokban történő termékmegjelenítés feltételeit, • a politikai és közérdekű reklám közzétételére vonatkozó szabályokat, • a reklám közzétételének feltételeit, • a reklám időtartamát. A reklámtörvény alapján az NMHH hatásköre kiterjed az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és – a beszédcélú telefonhívás kivételével – elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a közvetlen üzletszerzésre vonatkozó rendelkezés megsértésére (direkt marketing).


Ahogy korábban szerepelt, a magyar jogszabályok nem ismerik a spam szót. Az NMHH csak akkor tud eljárni a kéretlen levél küldőjével szemben, ha a spam elektronikus hirdetésnek minősül. Az elektronikus hirdetés e-mail, SMS, MMS és fax útján küldött hirdetés. A külföldről érkező, illetve idegen nyelvű kéretlen levelekkel kapcsolatosan fontos megjegyezni, hogy a hatóság elektronikus hirdetések vonatkozásában biztosított hatásköre csak a Magyarország területéről küldött vagy a Magyarország területére irányuló elektronikus hirdetések esetében áll fenn. Magyarország területére irányuló szolgáltatás minden olyan szolgáltatás, melyről a használt nyelv, a pénznem és egyéb körülmények alapján feltételezhető, hogy magyarországi igénybevevők számára kívánták elérhetővé tenni. Tehát idegen nyelvű elektronikus hirdetés kapcsán a hatóságnak nincs hatásköre eljárni. A telefonos, beszédcélú direkt megkeresés tehát nem minősül elektronikus hírközlés útján közölt hirdetésnek. Így a NMHH hatásköre nem állapítható meg ezen direkt megkeresések esetén. Az NMHH eljárása Kéretlen elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. Amen�nyiben az adott panasz a fogyasztók szélesebb rétegét érinti, az eljárás megindítására a fogyasztói érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezetek és közigazgatási szervek is jogosultak. A kérelmet a hirdetés közzétételét követő egy éven belül kell – a hatóság által erre rendszeresített űrlapon – benyújtani. A hatóság a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja: • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, • megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, • a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását – a hatósági szerződésben meghatározott módon – összhangba hozza a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel, • felhívhatja a közvetítő szolgáltató figyelmét arra, hogy a hirdető, a hirdetési szolgáltató vagy a hirdetés közzétevője a közvetítő szolgáltató által nyújtott előfizetői vagy hálózati szolgáltatást jogszabálysértő elektronikus hirdetés küldésére használja, • ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő összegű elektronikus kereskedelmi bírságot szabhat ki.

Az elektronikus kereskedelmi bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen az igénybe vevők, illetve az elektronikus hirdetés címzettjei érdekeinek sérelme(i) körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt jellegére – tekintettel kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. A hatóság végzésében az ügydöntő határozat meghozataláig terjedő időtartamra jogosult azonnali hatállyal megtiltani a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre – az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt – halaszthatatlanul szükség van. E döntését a hatóság soron kívül hozza meg. Az eljárás során a hatóság – határidő kitűzésével – felhívhatja a hirdetőt, a hirdetési szolgáltatót, valamint a hirdetés közzétevőjét a kéretlen elektronikus hirdetésekre vonatkozó rendelkezések teljesítésének hitelt érdemlő igazolására.


Elektronikus hirdetéssel kapcsolatos panasz esetén, az ügyfél – döntésétől függően – különböző szervek előtt, különböző törvényi rendelkezések alapján indíthat eljárást. Az eljárásokat egymástól függetlenül, külön-külön vagy akár egyszerre, egymás mellett is kezdeményezheti.

Eljáró hatóságok – Direkt marketing p o s t ai, cím zet t k üld em ény, b eszédcélú te l efonhívás m int m egkeresési mó d esetén

NFH

PS Z ÁF amennyib en a p én zü g yi szekto r a d irekt meg kereső

elektro n iku s kü ldemény, e - mail, S M S , M M S , fax

NMH H

Ha azonban a közvetlen megkeresés módszerével történő kereskedelmi gyakorlat legalább 3 megyét érint, akkor a GVH az eljáró hatóság, az Fttv. szerint.

A Média- és Hírközlési Biztos A Biztoshoz is lehet kérelmet benyújtani, illetve bejelentést tenni valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatosan. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha olyan magatartásról van szó, amely nem minősül a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és az NMHH hatáskörébe, de a felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza, vagy okozhatja. A Biztos hivatalánál panasszal élhet • az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, vagy • a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti vagy érintheti. A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorol, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete80 A pénzintézeti szektor reklámfelügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) látja el. A reklámtörvény szerint a PSZÁF által felügyelt tevékenység reklámja és az erre vonatkozó maga 80 A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabványozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magán nyugdíjpénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.


tartási kódex tekintetében maga a PSZÁF a hatáskörrel rendelkező hatóság, amely ellenőrzi a törvény rendelkezéseinek betartását, és eljár, amennyiben e rendelkezéseket a pénzügyi szervezetek meg sértik. A pénzügyi ágazatban a reklámokra vonatkozóan számos speciális jogszabály, különös rendelkezés további tilalmakat, előírásokat határoz meg. Ilyen például a tőkepiacról szóló törvény81 vagy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény82. Egyes jogszabályok – mint a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló, valamint a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló rendeletek – az Fttv. kereskedelmi kommunikáció fogalmát alkalmazzák. Ezen jogszabályok pontosan meghatározzák a fentiekben említett adatok hirdetésekben, reklámokban történő megjelenítését. Azonban amennyiben a reklám egyben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is megvalósít, és a gazdasági verseny érdemi befolyásolására is alkalmas, úgy a GVH lesz az eljáró hatóság. Ezen túlmenően a PSZÁF a direkt marketing területén is rendelkezik hatáskörrel: Egy ügyfél kérelmében előadta, hogy a pénzintézet átlagosan kéthavonta, időnként annál sűrűbben is megkeresi mobiltelefonon, hogy üzleti ajánlatot tegyen a számára. Elmondta, hogy néhány éve közölte velük, hogy nem kíván élni az ajánlatokkal, és kérte, hogy töröljék a felhívandók listájáról. Kifogásolta, hogy a hívások ennek ellenére újra és újra ismétlődtek. Legutoljára 2010. június 8-án e-mailben fordult a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatához, kérve adatainak törlését. E panaszlevelére nem kapott választ, ugyanakkor a pénzintézet 2010. július 12-én ajánlattétel céljával ismét megkereste telefonon. A fogyasztó a fentiekre tekintettel kérte a Felügyelet eljárását. A többször említett gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szerint: „Ha külön törvény eltérően nem rendelkezik, reklám természetes személynek, mint reklám címzettjének közvetlen megkeresése módszerével (közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján – bizonyos kivétellel – kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult.” A jogszabály szerint a hozzájáruló nyilatkozat bármikor korlátozás és indokolás nélkül, ingyenesen vis�szavonható. Ebben az esetben a nyilatkozó nevét és minden egyéb személyes adatát a nyilvántartásból haladéktalanul törölni kell, és részére reklám a továbbiakban nem közölhető. A Felügyelet úgy ítélte meg az ügyet, hogy az eljárásban vizsgált reklámtevékenység a pénzügyi szervezet érdekeit szolgálja, így reklámozónak minősül. Az ügyfél és a pénzügyi szervezet nyilatkozatai alapján megállapítható, hogy pénzügyi szervezet az ügyfelet gazdasági reklámtevékenységnek minősülő tájékoztatással kereste meg telefonon. A határozat szerint ezt a pénzügyi szervezet sem cáfolta meg. Mindezek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az ügyfél 2010. június 8-án kelt, adatainak reklámcélú felhasználását megtiltó nyilatkozatát követően a pénzügyi szervezet reklámcélú megkeresései sértik a Grt. rendelkezéseit, hiszen hozzájárulás hiányában ilyenek eljuttatására nincs lehetőség.83

Közlekedési Hatóság A közúti közlekedésről szóló törvény84 is rendelkezik a reklámozásról. Eszerint tilos elhelyezni reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést – a közút úttesten kívüli burkolatlan területe, a járda, a gyalogút és a kerékpárút kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, 81 82 83 84

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény FK-I-B/5754/2010. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény


közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon – függetlenül attól, hogy az a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, járdán, gyalogúton vagy kerékpárúton helyezkedik el –, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett. Kivételt képez ez alól a törvényben meghatározott távolságon kívül elhelyezett, 4 m2 felületet meg nem haladó reklámtábla, reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés, valamint az üzemanyagtöltő állomások területén elhelyezett cégjelzés és üzemanyag árakat tartalmazó tábla, továbbá azok a – közvetlenül a közút mellett elhelyezett – berendezések, amelyek kizárólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékoztatást tartalmaznak.

Bíróságok Az összehasonlító reklám viszonyában az alábbi tilalmak kivizsgálása tartozik bírósági hatáskörbe: • nem sértheti más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevét, • nem vezethet összetévesztésre a reklámozó és az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató más vállalkozás, illetve annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése között, • nem vezethet más vállalkozás vagy annak cégneve, áruja, árujelzője vagy egyéb megjelölése jó hírnevéből adódó tisztességtelen előnyszerzésre, • nem sértheti más vállalkozás áruja, illetve annak jellemzői utánzásának tilalmát. Mindemellett szintén a bíróság hatáskörébe tartozik annak megállapítása, ha magatartási kódex fenti rendelkezésekbe ütköző magatartásra ösztönöz. Ezen túlmenően ki kell emelni, hogy a reklámfelügyeleti jogkörrel rendelkező hatóságok – NFH, PSZÁF, GVH, NMHH – által lefolytatott eljárások nem zárják ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél igényét polgári jogi eljárás keretében közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse.

Közigazgatási hatósági eljárás, jogkövetkezmények – közös szabályok A reklámtevékenység ellenőrzésére jogosult hatóságok eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) 85 szabályozza. A hatóságok eljárására egyéb törvények speciális szabályokat állapítanak meg, azonban főként a Ket. szabályai érvényesülnek. Amennyiben a reklámtevékenység ellenőrzése vagy kérelem alapján megindul a közigazgatási eljárás, érdemes tudni néhány alapvető információt az eljárási szabályokról. Kiemelkedően fontos továbbá annak ismerete is, hogy jogsértés megállapítása esetén az eljáró hatóság milyen szankciót alkalmaz, ezt milyen körülmények mérlegelésével, figyelembevételével határozza meg. Alapfogalmak Ügyfél: ha az adott törvény másképp nem rendelkezik, az ügyfél lehet • természetes személy, • jogi személy, • jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amennyiben o jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, o akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve o akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

85

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény


Eljárás indítása, eljárás megindulása A hatóságot eljárási kötelezettség terheli a hatáskörébe tartozó és illetékességi területére eső ügyekben. A reklámfelügyeleti hatáskört gyakorló GVH, PSZÁF és NMHH illetékessége az egész országra kiterjed. Az NFH-nak megyei szinten működnek felügyelőségei – kormányhivatalok szakigazgatási szervei –, melyek illetékessége az adott megyére terjed ki. A hatóság hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. A hatóságok hivatalból is indíthatnak eljárást, illetve – amennyiben hatáskörükbe tartozó ügyben kérelem érkezik hozzájuk – kérelem alapján járnak el. A kérelem beérkezésekor a hatóság először megvizsgálja, hogy az adott ügyben rendelkezik-e hatáskörrel, illetve illetékes-e. Amennyiben megállapítja, hogy nem, köteles áttenni a kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Ezt haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől – folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától – számított nyolc napon belül kell megtennie. Így amennyiben az ügyfél nem a „megfelelő” hatósághoz nyújtotta be kérelmét, az az áttétel révén eljut a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, tehát az ügy kivizsgálásra kerül. A kérelemre indult eljárásban az ismert ügyfelet – kivéve az eljárást kezdeményező ügyfelet – a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül a hatóság értesíti. Az értesítésben tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz.

Ügyintézési határidő Főszabályként a közigazgatási eljárás során a határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzést harminc napon belül kell meghozni. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Tehát az ügyintézési határidő a különböző hatóságok eljárása során eltérő lehet, azonban jogszabályban meghatározott cselekményekhez szükséges időtartam nem számít bele a határidőbe. Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Hivatalból indított eljárásnál az első eljárási cselekmény elvégzésének napján. Indokolt esetben – meghatározott keretek között – lehetőség van az ügyintézési határidő meghosszabbítására is.

Kérelem Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített formanyomtatványon – például GVH beadványa vagy az NMHH-nál kéretlen e-mail esetén kezdeményezhető eljárás –, elektronikus kapcsolattartás esetén on-line felületen vagy valamely szoftver használatával elektronikus űrlapon nyújtsa be. Az ügyfél az eljárás során kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig visszavonhatja.


Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, • az ügyfél lakcímét vagy székhelyét, • a hatóság döntésére való kifejezett kérelmet, • továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számot vagy a telefonos elérhetőséget.

A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Ha a kérelem tartalma hiányos és/vagy a tényállás tisztázásához további adatokra van szükség, az eljáró hatóság – a megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. E felhívásban a hatóság pontosan megjelöli, hogy mely adatok, információk szükségesek az eljárás további folytatásához, a tényállás tisztázásához. Ha az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget – és a határidő meghosszabbítását sem kéri – a hatóság az eljárást megszüntetheti vagy a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

Tényállás tisztázása A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázására. Ilyen bizonyíték különösen: • az ügyfél nyilatkozata, • az irat, • a tanúvallomás, • a szemléről készült jegyzőkönyv, • a szakértői vélemény, • a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és • a tárgyi bizonyíték. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

Az ügyfél nyilatkozata, adatszolgáltatási kötelezettsége Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy ezt megtagadja. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. A nyilatkozattétel során az ügyfél előadhatja mindazon tényeket, körülményeket és bizonyítékait, melyek álláspontja szerint az ügy érdemében relevánsak. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást. A hatóság köteles az ügyfelet a nyilatkozattétellel, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos jogairól tájékoztatni, és kötelességeire, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeire figyelmeztetni. Amennyiben az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, eljárási bírság kiszabása is lehetséges.


Döntés A tényállás tisztázását követően az ügy érdemében a hatóság dönt, határozatot hoz. Az eljárás során felmerült minden más kérdésben (határidő meghosszabbítás, hiánypótlásra felhívás stb.) végzést bocsát ki. A határozat főbb részei: I. Fejléc, amely tartalmazza • az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, • a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét/székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, • az ügy tárgyának megjelölését. II. Rendelkező rész, amely tartalmazza • a hatóság döntését, • a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról szóló információkat, • bírósági felülvizsgálat esetén tájékoztatást a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről, • amennyiben az eljárásban szakhatóság vett részt, a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, • az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, • eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, • az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, • a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét, és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, • a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást.


Példa határozat86 rendelkező részére, mely a jogszabályban meghatározott elemeket tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a ………………… (székhelye: …………………, továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján az alábbi hozom:

h a t á r o z a t o t

1. Pénzügyi szervezettel szemben a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (1) és (3) bekezdéseinek megsértése miatt 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. 2. Pénzügyi szervezettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215/B. § (7) bekezdése megsértése miatt 200.000,- Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett ………………… számú számlájára – „fogyasztóvédelmi bírság” megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A felügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A felügyeleti bír ság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.

III. Indokolás, amely tartalmazza • a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, • az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, • a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, • a szakhatósági állásfoglalás indokolását, • az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, és ezért milyen további kötelezettségek terhelik, • azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta. IV. Záró rész, amely tartalmazza • a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, • a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, • a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. 86

FK-I-B/5754/2010.


A jogszabály továbbá pontosan meghatározza, hogy mikor válik jogerőssé a döntés, rendelkezik a jogorvoslatról, a döntés felülvizsgálatáról, végrehajtásáról, azonban jelen témában ez nem releváns.

Az eljárás közös szabályai fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén Az eljárás a jogsértő kereskedelmi gyakorlat megvalósulását követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A vállalkozás – az eljáró hatóság felhívására – a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságát igazolni köteles. Ha a vállalkozás nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a vállalkozást a hatóság felhívásában figyelmeztetni kell. Az eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. A bíróság előtti eljárásban a kereskedelmi gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása a vállalkozást terheli. Ha a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de a vállalkozás tevékenysége, így különösen a szükséges feltételek megteremtése, szerződések megkötése, eszközök beszerzése alapján valószínűsíthető, hogy annak alkalmazására sor kerülne, az eljáró hatóság jogosult a tervezett kereskedelmi gyakorlat előzetes megtiltására. Ha az eljárásban az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kereskedelmi gyakorlat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát és külön törvény, illetve más jogszabály rendelkezését is megsérti, az Fttv.-ben meghatározott jogkövetkezmények mellett az adott jogszabályban meghatározott bármely jogkövetkezményt alkalmazhatja. Bírságot a magasabb bírságösszeget lehetővé tevő rendelkezések szerint szab ki – a bírságösszeg megállapításakor figyelembe véve azt, hogy a kereskedelmi gyakorlat mindkét alapon jogsértő. A kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására a törvényben meghatározott eltérésekkel • a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása tekintetében a fogyasztóvédelemi törvény, • a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljárása tekintetében a Psztv.87, • a Gazdasági Versenyhivatal eljárása tekintetében a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

87

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény


A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására vonatkozó különös rendelkezések Ha a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a fogyasztóvédelmi hatóság a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezését követő naptól számított 30 napon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörének vizsgálata keretében a hatóság felhívására a vállalkozás köteles nyilatkozni arról, hogy az adott kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben milyen kommunikációs eszközöket alkalmazott (hatáskörvizsgálat). A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti eljárás megindításáról a fogyasztóvédelmi hatóság értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének eljárására vonatkozó különös rendelkezések Ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bármely ellenőrzése során észlelt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ügyében vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Felügyelethez benyújtott kérelem alapján az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik, a Felügyelet a kérelmet, illetve az ügyben keletkezett iratokat – az ügyfél egyidejű értesítése mellett – haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértő gyakorlat észlelésétől, illetve a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül átteszi a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A Felügyelet hatáskörének vizsgálata keretében a Felügyelet felhívására a vállalkozás köteles nyilatkozni arról, hogy az adott kereskedelmi gyakorlattal összefüggésben milyen kommunikációs eszközöket alkalmazott. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti hatósági eljárás megindításáról, illetve, ha bármely ellenőrzése során a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértését észleli, a Felügyelet értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

A Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt benyújtott bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a vizsgáló a bejelentés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül hozza meg a következő végzések egyikét: • hivatalból vizsgálatot rendel el olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amely a törvény rendelkezéseit sértheti, feltéve, hogy az eljárás a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe88 tartozik, és a közérdek védelme az eljárás lefolytatását szükségessé teszi – a végzésben megjelöli azokat a körülményeket és magatartásokat, amelyek miatt az eljárás megindult,

88 Ahogy arról korábban már szó volt, a GVH jár el, ha a kereskedelmi gyakorlat a verseny érdemi befolyásolására alkalmas. A hatóság figyelembe veszi különösen a kommunikációs eszközt, a jogsértéssel érintett földrajzi terület nagyságát, a jogsértéssel érintett üzletek számát, a jogsértés időtartamát vagy a jogsértéssel érintett áru mennyiségét stb. A verseny érintettsége megállapítható a vállalkozás mérete (a nettó árbevétel nagysága) alapján is. Minden esetben érinti a gazdasági versenyt, ha – a kereskedelmi gyakorlat országos műsorszolgáltatást végző szolgáltatón keresztül valósul meg, – a kereskedelmi gyakorlat országos terjesztésű időszakos lap vagy legalább három megyében terjesztett napilap útján valósul meg, – a fogyasztók közvetlen megkeresésének módszerével végzett kereskedelmi gyakorlat legalább három megye fogyasztói felé irányul, vagy – legalább három megyében szerveznek eladásösztönző kereskedelmi gyakorlatot.


• megállapítja, hogy a bejelentésben foglalt, illetve a bejelentés alapján lefolytatott eljárásban beszerzett adatok alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindításának a fentiekben említett feltételei nem állnak fenn, • amennyiben a bejelentésben foglaltakkal kapcsolatos eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a bejelentést átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak. Bejelentés a Gazdasági Versenyhivatal által közzétett, megfelelően kitöltött űrlap89 GVH-hoz történő benyújtásával tehető. Az űrlap tartalmazza a bejelentés elbírálásához szükséges lényeges tényeket, így különösen a bejelentő és a bejelentett azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, az érintett piac meghatározásához szükséges alapvető információkat, a feltételezett jogsértés időtartamát, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatti bejelentésről a Gazdasági Versenyhivatal értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot vagy meghatározott esetben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. A vizsgáló végzéssel hivatalból vizsgálatot rendel el a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát feltételezhetően sértő olyan tevékenység, magatartás vagy állapot észlelése esetén, amelynél a vonatkozó törvény szerint a Gazdasági Versenyhivatal jár el. Az elintézési határidő a vizsgálat elrendelésétől számított három hónap.

Jogkövetkezmények A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság eljárása során alkalmazható jogkövetkezményeket az NMHH eljárásáról szóló rész tartalmazta. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a fogyasztóvédelemi törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezései szerint jár el reklámfelügyeleti hatáskörében. A jogkövetkezmények alkalmazásánál a következő szempontok az irányadóak: Az eset összes körülményeinek, így különösen • a jogsértés súlyának, • a jogsértő állapot időtartamának, • a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve • a jogsértéssel elért előny figyelembevételével, és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg: 1. elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, 2. megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, 3. határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a fogyasztóvédelmi hatóságot, 4. a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja az áru forgalmazását, illetve értékesítését, 5. elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék forgalomból való kivonását vagy visszahívását, 89

http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/536464114D534D32.pdf


6. elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes termék megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, 7. a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, 8. jogszabályban meghatározott rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc napra történő ideiglenes bezárását, 9. fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Fenti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. A jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, a jogsértéssel érintett áruk értéke, valamint az alapozhatja meg, hogy a vállalkozás tevékenységét az annak megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban előírt egyéb feltételekkel végzi-e. Némileg eltérő szabályok vonatkoznak a kis- és középvállalkozásokra. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény pontosan meghatározza a kis- és középvállalkozás fogalmát. KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Amennyiben a vállalkozás kis- vagy középvállalkozásnak minősül, akkor a következők figyelembevételével történik a bírság alkalmazása: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást kivéve – • bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve • kötelesek megvizsgálni, hogy a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható-e, ez esetben a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.


A fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki • ha a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás – amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon telephelyen – ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette (ismételt jogsértés), • a jogsértés a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, vagy a fogyasztók széles körét érinti, • tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor.

A GVH az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja • meghatározott eljárásban a vállalkozások összefonódását engedélyezheti, • meghatározott esetben megállapíthatja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra, • megállapíthatja a magatartás törvénybe ütközését, • elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, • megtilthatja a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatását, • a törvénybe ütközés megállapítása esetén kötelezettséget írhat elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelezhet, • elrendelheti a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét, • megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik a törvénybe, • bírságot szabhat ki. A reklámfelügyeleti eljárásokban a törvény rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásának megtiltása és/vagy bírság alkalmazása a releváns.

A PSZÁF a fogyasztóvédelmi eljárásban az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja Jogsértés estén • a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, • elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, • megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, • határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, • a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, • fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.


A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha • a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül ugyanaz a szervezet vagy személy ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette (ismételt jogsértés), vagy • a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti. Felelősség a reklámtörvény megsértése esetén Ahogy korábban már volt róla szó, a jogszabályban foglalt rendelkezések megsértéséért főszabály szerint a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője is felelős. A reklámtörvény rendelkezéseinek megszegésével okozott kárért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. Az általános szabály alól kivételek A reklám közzétevője nem felel a címzetlen reklámküldemények (szórólapok, címzés nélküli reklámközlések) tartalmáért és nem tartozik felelősséggel a reklám tartalmáért, ha közvetítő szolgáltatónak minősül. A reklám tartalmáért csak akkor felel, ha annak tartalmát megismerte. Az önszabályozási kódex vonatkozásában a kódexet kidolgozó, felülvizsgálatáért, betartásának ellenőrzéséért felelős személy(ek) felelnek. Reklám közzétételét megelőző kötelezettségek nem teljesítése esetén, valamint az adott nyilatkozat tartalmáért és valódiságáért a reklámozó felel. A megtévesztő és összehasonlító reklámra vonatkozó rendelkezések megsértéséért a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője csak annyiban felel, amennyiben a jogsértés a reklám megjelenítési módjával összefüggő olyan okból ered, amely nem a reklámozó kifejezett utasítása végrehajtásának a következménye. Tilos olyan reklámban szerepelni, amely az állami adóhatóság engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít. Az ilyen reklámban szerepet vállaló személy felelős. Dohánytermék szponzorálására vonatkozó előírás megsértése esetén a szponzorálást nyújtó és az elfogadó személy is felel.


Ellenőrző kérdések: – Melyek a reklámfelügyeleti jogkörrel rendelkező hatóságok, szervek? – Mely jogszabályok tartalmazzák a főbb reklámjogi rendelkezéseket? – Országos terjesztésű időszakos lapnak minősül-e a kereskedelmi láncok akciós újsága? – Mely hatóságok rendelkeznek jogosítványokkal a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellenőrzése terén? – Melyik hatóság milyen esetekben jár el? – Az élelmiszerek reklámozása során mely hatóságok rendelkeznek hatáskörrel? – Részletezze a megtévesztő reklám esetén eljáró hatóságokat! – Jogsértő-e minden idegen nyelvű reklám? – Mit jelent a hatóság eljárási kötelezettsége? – Mi történik, ha nem a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez nyújtja be az ügyfél a kérelmet? – Mi történik, ha adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget az ügyfél? – Melyek az érdemi döntés fő részei? – Milyen következménye lesz, ha a vállalkozás a hatóság felhívására a tényállítását nem igazolja? – Mikor alkalmazható a kereskedelmi gyakorlat előzetes megtiltása? – Mit vesz figyelembe a hatóság a jogsértés súlyának meghatározásakor? – Mely esetekben kötelező a bírság kiszabás a hatóság részéről? Milyen rendelkezés védi a kis- és közép vállalkozásokat?


REKLÁM ÉS SZERZŐI JOG „A reklámok készítői esetenként különféle zenei és képzőművészeti alkotások, versek részleteit „kölcsönzik” egy-egy termék reklámspotjához. A merchandising egy viszonylag új keletű, a marketing terén már korábban is ismert gazdasági jelenség, amelynek szerzői jogi vonatkozásai napjainkban egyre nagyobb teret nyernek. Az AIPPI (Nemzetközi Szellemi Tulajdonvédő Egyesület) megfogalmazása szerint: a merchandising szimbólumok, védjegyek, szerzői jogi alkotások részeinek, külső megjelenésének felhasználását jelenti abból a célból, hogy az áruk értékesítését, szolgáltatások nyújtását ösztönözzék, a kérdéses figurák általános ismertsége, vonzereje alapján.”90 Az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások szerzői jogi védelem alá esnek. Az alkotásokkal a szerző jogosult rendelkezni, így ő határoz például a mű nyilvánosságra hozataláról, joga van a mű egészének vagy egy részének bármilyen formában történő felhasználására és ennek engedélyezésére. A szerzői jogról szóló törvény91 rendelkezései szerint a szerzői alkotásokat a védelem a szerző életében és halálától számított 70 évig illeti meg, ezen időtartam lejártát követően a művek reklámcélra is felhasználhatók, míg a szomszédos jogi jogosultak92 esetében ez az idő 50 év. A reklámozó a szerzővel felhasználási szerződés megkötése keretében – díjazás ellenében – megegyezhet a mű reklámcélú alkalmazásáról. A reklámozás céljára megrendelt műre vonatkozó jogok a felhasználóra átruházhatóak. A művek átdolgozása is engedélyköteles, a szerző jogainak megsértését jelenti a mű minden olyan eltorzítása, megcsonkítása megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes. A művek részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Azonban az idézést meghaladó terjedelmű felhasználás – az átvétel –, szigorú szabályokhoz kötött. Díjmentesen kizárólag oktatási vagy kutatási célra – a forrás megjelölésével –, nem üzletszerűen használható fel.

90 dr. Bánki Orsolya: A reklám művészete, http://cegjog.blog.vg.hu/2010/05/21/a-reklam-muvesztete/ 91 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 92 A szerzői jog védi azok érdekeit is, akik a szerzői alkotások felhasználását szolgáló tevékenységet folytatnak, így például az előadóművészeket vagy a filmek előállítóit.


Nyilvános előadásnak minősül a műveknek minden, a magánfelhasználás körébe nem tartozó előadása (például üzletben szolgáltatott zene), amelyért jogdíjat kell fizetni. A szerzői jogok megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben polgári jogi eljárás keretében követelheti: • a jogsértése megtörténtének bírósági megállapítását, • a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekményeknek az abbahagyását, és a jogsértő további jogsértéstől eltiltását, • a szerzői jog megsértőjétől, hogy adjon elégtételt és, hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak – elégtétel adása nyilatkozattal vagy más megfelelő módon is lehetséges, • a szerzői jog megsértője szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról, • a szerzői jog megsértésével elért gazdagodás visszatérítését, • a sérelmes helyzet megszüntetését, • a jogsértést megelőző állapot helyreállítását, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, meghatározott személynek történő átadását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. A fenti felsorolás nem tartalmazza a szerzői jog megsértésének valamennyi polgári jogkövetkezményét, illetve az esetlegesen felmerülő más következményeket (például büntetőjogi szankciók).

Megkülönböztető jelzések A gazdasági versenyben jelentős momentum, hogy a verseny alanyai egymást, továbbá termékeiket, szolgáltatásaikat egymástól megkülönböztessék. Ehhez a megkülönböztetéshez fűződő gazdasági érdek oltalmát szolgálják a vállalat- és árujelzőkre vonatkozó jogszabályok. A megkülönböztető jelzések igen lényeges funkciója felhasználhatóságuk a reklámtevékenység során, mivel a jelzés ismertté válása vonzerőt jelent, fokozza az áru kelendőségét. Az áru, szolgáltatás színvonalára, minőségére, stabilitására nézve is tájékoztatást ad. Ilyen megkülönböztető jelzések: • a kereskedelmi név, • a védjegy, amelyhez szigorú feltételek kapcsolódnak, • a földrajzi jelzések, melyek az áru egy földrajzi egységhez való kapcsolódását jelzik (származási jelzés, eredetmegjelölés), főként mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek körében játszik szerepet.

A megkülönböztető jelzésekhez fűződő érdekek oltalmát, a jogosulatlan használat megakadályozását védjegyjogi, versenyjogi, polgári jogi szabályok biztosítják.


Így például minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelölés jogosulatlan feltüntetése, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül (fogyasztó-vállalkozás viszonyában). A versenytörvény szerint tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni (versenytársak viszonyában).

Ellenőrző kérdések: – Kell-e fizetni az üzletben játszott zene után? – Mennyi idő után használhatóak fel a művek reklámcélra?


ALTERNATÍV VITARENDEZÉS – BÉKÉLTETŐ TESTÜLETI ELJÁRÁS Amennyiben egy vállalkozás megsérti a reklámozásra vonatkozó jogszabályokat, a jogellenes magatartás nemcsak a hatóságok által védeni hivatott közérdeket sértheti, hanem egyedi érdeksérelmet (kárt) is okozhat a fogyasztók és egyéb érintettek számára. A hatóságok eljárásának célja – ahogy bemutatásra került – a jogsértés megszüntetése, indokolt esetben szankcionálása. A fogyasztók pedig egyéni jogsérelmeiket orvosolandó, bírósági eljárást indíthatnak, vagy annak alternatívájaként békéltető testületi eljárást kezdeményezhetnek a vállalkozással szemben. Így például a korábban hivatkozott kastélyszálló esetében, ahol az internetes hirdetések alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, mivel lényeges jellemzők (a szálláshely állapota) tekintetében valótlan tájékoztatást tartalmaztak, a fogyasztó – amennyiben szeretné visszakapni a kifizetett díjat, hiszen a rendezetlen állapotok miatt nem vette igénybe a szolgáltatást – békéltető testületi eljárást kezdeményezhet a szállást üzemeltető vállalkozással szemben. A békéltető testületek létrehozásának alapvető célja az volt, hogy egy olyan gyors és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára, mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják érvényesíteni. A békéltető testületek a kereskedelmi és iparkamarák mellett működnek, de független testületek. Tagjaikat egyenlő arányban egyrészt a kamarák és a vállalkozások szakmai érdekképviseleti szervezetei (vállalkozói oldal), másrészt a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek (fogyasztói oldal) delegálják. Döntéseikben nem befolyásolhatóak egyéb szervezetek által. Ezzel a követelmén�nyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el.


Az eljárás célja A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A testület eljárása díjmentes, az eljárás az ügy megindulását követő kilencven napon belül befejeződik, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

Az eljárás megindítása Az eljárás a fogyasztó kérelmével indul. Békéltető testületi eljárást csak fogyasztó – tehát önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje – kezdeményezhet, vállalkozás nem. Tehát abban az esetben, ha két vállalkozásnak van jogvitája, annak rendezésére ez a fórum jelenleg nem vehető igénybe.93 Az országban 20 helyen működik békéltető testület, a megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban.94 A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő, illetve az adott szolgáltatást igénybe vevő az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. Belföldi lakóhely és tartózkodási hely hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg, illetve ezen testület helyett pedig a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes lehet, ha a teljesítés helye belföldön található. Az eljárásra – a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testület is illetékes lehet. Tehát például a webáruházat üzemeltető budapesti székhelyű vállalkozás, aki pécsi fogyasztó részére értékesítette termékét, és szeretne részt venni az eljárásban, a Baranya megyei megyeszékhelyre kell leutazzon a meghallgatásra, ha a fogyasztó a lakóhelye szerint illetékes testülethez adja be a kérelmet. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes.

93 Napirenden van a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, ami várhatóan változást hoz ezen a területen. 94 Itt külön Pénzügyi Békéltető Testület is működik


Az eljárás megindításával kapcsolatos tudnivalók Ha a kérelem tartalmazza az eljárás megindításához szükséges adatokat95, akkor – a testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén – a békéltető testület elnöke az eljárás megindulásától számított hatvan napon belüli meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára. A testület elnöke a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél (fogyasztó és vállalkozás) hozzájárulását be kell szereznie. A gyakorlatban ez nem jellemző, az ügyek zömében meghallgatást tartanak. Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról, illetve arról, hogy kezdeményezi a meghallgatás mellőzését, a feleket a kérelem másolatának és a testületi tagok listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik. Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél – az általa jelölhető testületi tag megjelölésével – azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el. Az értesítésben fel kell hívni a felek figyelmét arra, hogy erre nyolc napon belül van lehetőségük. Főszabályként azonban a testület háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig a jogvitával érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy más okból szükséges – például a kijelölt tag akadályoztatva van a meghallgatás időpontjában –, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki. Az eljáró tanács egy tagjának jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

Válaszirat A vállalkozásnak az értesítés kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkoznia kell a fogyasztó igényének jogosságáról és az ügy körülményeiről, valamint arról, hogy elismeri-e a tanács döntését kötelezésként (alávetés). Nyilatkozatában meg kell jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolnia kell azokat az okiratokat (másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Ha a vállalkozás nem terjeszt elő válasziratot, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené. Ilyenkor a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. Azonban a jogszabály szankcionálja a nem együttműködő vállalkozásokat, mivel a békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely felszólítás ellenére nem tesz az ügy érdemére vonatkozó – megfelelő tartalmú – nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelenik meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. 95 A kérelemnek tartalmaznia kell a) a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, b) a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, c) – ha az illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani – a fogyasztónak a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát, d) a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, e) a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy az ügy rendezését a vállalkozással megkísérelte, f ) a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, g) a testület döntésére irányuló indítványt. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a vállalkozással folytatott egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.


Meghallgatás Az eljárás nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni számukra álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, illetve a vállalkozás – alávetésre hivatkozva – tiltakozhat a kérelem módosítása, kiegészítése ellen. Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

Döntés Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. A tanács az eljárást megszünteti, ha • a fogyasztó a kérelmét visszavonja, • a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak, • az eljárás folytatása lehetetlen, • az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség. A tanács az ügy érdemében szótöbbséggel dönt. Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás – a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt – általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott. A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint – a határozat kézbesítését követő naptól számított – tizenöt napos határidőt kell szabni. A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy-egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek. A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

Eljárási költség A kötelezést tartalmazó határozatnak, illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről. Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása


igénybevételével összefüggésben – a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte. Jogorvoslat A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól. A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha • a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg a jogszabály rendelkezéseinek, • a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy • a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, mert a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak. A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését a fentieken túl akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

Döntés kijavítása, értelmezése A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, számvagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

Jogkövetkezmények a teljesítés elmaradása esetén Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását. A bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését, ha a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra.


Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozni. Az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult. Alávetési nyilatkozat A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. Statisztika96 2010-ben 7456 ügyet zártak le a békéltető testületek, egy év alatt 1478 növekedett az ügyek száma, ami 25 % növekedésnek felel meg. 2010-ben az eljárások közül a békéltető testületek 2192 esetben (29%) fogalmaztak meg ajánlást, 1057 esetben (14%) egyezség született és 94 esetben (1%) végződött az eljárás kötelezéssel. A kérelem megalapozatlannak bizonyult az ügyek 11%-ában. Érdemi döntések megoszlása

Ajánlás Egyezség Kötelezés Megalapozatlan

96 A békéltető testületek tevékenységükről évente összefoglaló tájékoztatót készítenek, amelyet a tárgyévet követő év január 31-ig kell megküldeniük a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek. Jelenleg a 2010-es adatok állnak teljesen rendelkezésre.


Szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek

db

%

Egyéb szolgáltatás

611

8,2

Posta és távközlés

576

Közüzemi szolgáltatások

Termékekkel kapcsolatos ügyek

db

%

Lábbelik

1150

15,4

7,6

Háztartási és kerti gépek, kézi szerszám-gépek

465

6,2

542

7,3

Híradástechnika

385

5,2

Építőipari kivitelezés

524

7,0

Egyéb termékek

337

4,5

Bank

454

6,1

Bútor, sportszer, hangszer, óra, ékszer

284

3,8

Biztosítás, nyugdíj és egészségbiztosítás

387

5,2

Építőanyagok, burkolatok, nyílászárók

256

3,4

Utazásszervezés

295

4,0

Közúti és egyéb járművek, alkatrészeik

193

2,6

Személy és teherszállítás, parkolás

210

2,8

Egészségügyi, gyógyászati termékek, eszközök

153

2,1

Javítás, karbantartás

191

2,6

Számítástechnika és irodai gépek, eszközök, adattárolók

133

1,8

Ingatlanügyletek

57

0,8

Textil, ruhanemű

73

1,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

52

0,7

Látszerészet, fényképészet, optikai eszközök, műszerek

57

0,8

Befektetés

39

0,5

Élelmiszerek, italok

32

0,4

Forrás: http://www.gvi.hu/data/research/bekelteto_2010_tanulmany_20110517.pdf

Ellenőrző kérdések: – Mi a célja a békéltető testületi eljárásnak?

– Ki kezdeményezhet békéltető testületi eljárást?

– Mit kell tartalmaznia az eljárást megindító kérelemnek?

– Milyen szakaszai vannak a békéltető testületi eljárásnak?

– Milyen szankciói vannak, ha egy vállalkozás nem vesz részt az eljárásban?

– Milyen döntések születhetnek a békéltető testületi eljárás során?

– Lehet-e jogorvoslattal élni a döntésekkel szemben? Ha igen, milyen formában és határidőn belül?

– Hogyan tehet a vállalkozás alávetési nyilatkozatot?


ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK Érdemes néhány szó erejéig kitérni a szakmai és érdekképviseleti szervezetekre is, amelyek szintén fontos szerepet töltenek be ezen a területen. Magyar Reklámszövetség A honlapján97 található tájékoztatás szerint a marketingkommunikáció bármely ágában tevékenykedő intézmények, gazdasági vállalkozások, társadalmi szervezetek és egyének, érdekcsoportoktól független, szakmai és érdekképviseleti szervezete. Az 1975 óta működő országos hatáskörű társadalmi szervezet elsődleges feladata – a tagok érdekeinek védelmén keresztül – a reklámipar működésének elősegítése. Kiemelt feladatai: • hatóságok és a közvélemény előtti állásfoglalás reklámmal kapcsolatos kérdésekben, a szakmát érintő jogalkotás előkészítésében való részvétel, • a reklámokkal kapcsolatos panaszok kivizsgálása, • a reklámszakemberek szakmai fejlődésének elősegítése, • szakmai versenyek, rendezvények, reklámkampányok, kutatások szervezése, • a reklámipar szereplői közötti érdekellentétek feloldása, a szakma etikai normáinak kodifikálása és hirdetése. A Szövetség tagjai lehetnek reklám- és médiaügynökségek, reklámeszköz-tulajdonosok, más reklámszakmai vállalkozások, reklámoztató cégek és intézmények, szakmai egyesületek és szövetségek, kulturális- és szakmai oktatási intézmények, a marketingkommunikáció bármely ágában dolgozó egyéni tagok. A Szövetség a tagok számára a reklámtevékenységgel összefüggő ingyenes jogi tanácsadást nyújt, tájékoztatásuk érdekében szakmai tanulmányokat, jegyzeteket, ismertetőanyagokat, kiadványokat jelentet meg.

97 www.mrsz.hu


Magyar Reklámetikai Kódex A Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága, mely 1981 óta működik, alkotta meg a Reklámetikai Kódexet, mely alapján az etikai vétséget állásfoglalás formájában állapíthatja meg. A Magyar Reklámetikai Kódex a reklámtevékenységet folytatók gyakorlati, szakmai-etikai normagyűjteménye. Az aláíró szervezetekre és azokra terjed ki, akik önként alávetik magukat a benne foglalt rendelkezéseknek. Tárgyi hatálya kiterjed valamennyi reklámra, a politikai hirdetéseket kivéve. A hagyományos reklámeszközök útján közzétett reklámok mellett a digitális marketingkommunikációra is vonatkoznak az előírásai.

A magatartási kódex olyan – piaci önszabályozás keretében létrehozott – megállapodás vagy szabályegyüttes, amely valamely kereskedelmi gyakorlat vagy tevékenységi ágazat vonatkozásában követendő magatartási szabályokat határoz meg azon vállalkozások számára, amelyek a kódexet magukra nézve kötelezőnek ismerik el. A magatartási kódex nem ösztönözhet olyan magatartásra, amely jogszabály rendelkezéseibe ütközik, megsértéséért a magatartási kódexet kidolgozó, a kódex felülvizsgálatáért, illetve a magukat a kódexnek alávető vállalkozások általi betartása ellenőrzéséért felelős személy vagy személyek felelnek.

A Kódex előírásai alapján a reklám megítélésénél figyelembe kell venni, hogy milyen hatást gyakorolhat a társadalomra, figyelembe véve a közzététel módját és helyét is. Több reklámeszközön szereplő reklámnál – például megjelenik egy óriásplakáton és egy honlapon is –, ha az egyik reklámeszközön közzétéve nem kifogásolható, nem biztos, hogy szükségképpen elfogadható más reklámeszközön való megjelenéskor is. A reklámnak jogszerűnek, tisztességesnek és igaznak kell lennie, a szakmai gondosság követelményeinek betartásával és társadalmi felelősségérzettel kell elkészíteni. Mit takar ez? • Meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, nem ösztönözhet jogsértésre (jogszerű). • Megfelel a gazdasági verseny általában elfogadott tisztességes piaci magatartás jogi és erkölcsi szabályainak (tisztességes). • Sem szövegével, sem képi elemeivel, sem összhatásában nem lehet alkalmas a fogyasztók megtévesztésére (valós tényállítások). • Nem ronthatja a reklámszakma hírnevét, nem ingathatja meg a reklámtevékenységbe vetett közbizalmat (szakmai gondosság). • A társadalomban általánosan elfogadott erkölcsi-etikai normák és a közízlés figyelembevételével készülhet reklám (társadalmi felelősségérzet). A reklámnak egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie, helyétől, közzétételének, küldésének technikai megoldásától függetlenül. A reklámozó, vagy a márka beazonosítása nem kötelező a kizárólag figyelmet felkeltő, jellemzően a termék vagy szolgáltatás kereskedelmi kommunikációját bevezető reklámoknál (teaser). Etikai normák betartása Jogszerűen gyártott és forgalmazott termékeknél önmagában a termékkel kapcsolatos fogyasztói ellenérzés nem jelentheti, hogy annak reklámja etikailag kifogásolható.


Tiltólista Nem lehet visszaélni a fogyasztó bizalmával: tapasztalatlanságát, hiszékenységét, tudatlanságát vagy kiszolgáltatottságát nem lehet kihasználni. Természeti, történelmi, tudományos, kulturális értékek, emlékek reklámban való megjelenítése nem sértheti azok megbecsülését. A reklám nem sérthet világnézeti, vallási meggyőződést – vallási jelképek és motívumok csak a jó ízlés határai között, tárgyhoz illő módon használhatóak fel. A reklám nem diszkriminálhat. Nemzeti jelképek csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a jó ízlés határai között használhatóak fel. Semmilyen terméket nem szabad a fogyasztó előzetes engedélye nélkül részére küldeni – kivétel a reklámajándékokat, melyeket ingyen, vásárlási kényszer nélkül kap meg a fogyasztó. Személyhez fűződő jogok védelme Jogosulatlanul nem lehet felhasználni valamely személy nevét, hangfelvételét, nyilatkozatát, képmását (ide értve a rajzot, grafikai ábrázolást, karikatúrát). Más természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jó hírnevének, üzleti hírnevének sérelméhez nem vezethet a reklám – sem közvetlenül, sem közvetve nem támadhatja, illetve ronthatja más piaci szereplőt, annak termékét, szolgáltatását, üzleti hírnevét vagy hitelképességét. A reklám nem sértheti az emberi méltóságot, a kegyeleti érzést, a már nem élő személyek történelmi, kulturális megbecsülését. A kereskedelmi kommunikációban különös gonddal kell kezelni az adatvédelmet. Eladásösztönzés Olyan reklámnál, mely az áru kelendőségét valamely hozzáadott értékkel, különleges ajánlattal szeretné fokozni (például árcsökkenés, különleges ajánlat, ajándék), kerülni kell azt, hogy a fogyasztóban jogos csalódást keltsünk, vagy panaszára adjunk okot – fogalmaz a Kódex. Az igények kielégítésének gyorsnak, hatékonynak kell lennie, valamennyi résztvevővel szemben egyenlően kell alkalmazni, a versenytársakkal és más piaci szereplőkkel szemben tisztességes módon, úgy, hogy az akciókba vetett bizalmat ne rombolja. Akkor etikus az eladásösztönzés, ha abból a fogyasztó könnyen és világosan azonosítani tudja annak feltételeit – ne legyen tehát eltúlzott, eltitkolt vagy bizonytalan. Egyes termékek előírására vonatkozó előírások A Kódex speciális előírásokat tartalmaz egyes termékekre vonatkozóan: • egészségügyi cikkek, kozmetikumok, élelmiszerek reklámja nem keltheti gyógyszer, gyógyhatású készítmény benyomását, • járművek reklámjánál a reklám fő üzenete nem lehet a jármű sebessége vagy gyorsulási tulajdonságainak pozitív megjelenítése, azonban a reklámban szerepelhetnek a végsebességre, gyorsulásra vonatkozó adatok,


• az élelmiszerek és italok reklámjában a táplálkozási és egészségügyi előnyökkel kapcsolatos állításoknak szilárd és igazolható tudományos alapokon kell nyugodniuk, • környezetvédelmi összehasonlító állítások, utalások csak akkor elfogadhatóak, ha a reklámozó igazolni tudja, hogy a termék környezetvédelmi szempontból értékelhető fejlesztés eredménye, akár a versenytársakkal, akár saját korábbi termékével szemben, azonban ebben az esetben sem sugallhatja indokolatlanul, hogy a termék egészében véve környezetbarát, • emelt díjas és értéknövelt szolgáltatások reklámozásánál, értelmezhetően, jól látható módon közölni kell az adott szolgáltatás pontos díjazását, a szolgáltatásról való leiratkozás módját, a szolgáltató ügyfélszolgálatának elérhetőségét, • interneten, mobil eszközön közzétett reklámok csak indokolható mértékben vehetik igénybe a látogató rendelkezésére álló sávszélességet, nem korlátozhatják a látogató navigációs lehetőségeit, egyszerűen bezárhatónak kell lenniük.

Önszabályozó Reklámtestület Az önszabályozás egy olyan rendszer, mely a felelősségteljes reklámtevékenység érvényesülését segíti elő. Az Önszabályozó Reklámtestület a honlapján98 található információk szerint a reklámipar egységes kommunikációját az erős és hiteles önszabályozással kívánja elérni, mely a jogszabályok mellett, azokat kiegészítve működik – elsősorban a gyermekeknek szóló, valamint az élelmiszer és alkohol reklámok szakmai önkontrollja. Az Önszabályozó Reklámtestület tagjai lehetnek reklámozók, a reklámszakma és média képviselői. A tagok számára az Etikai Ad-hoc Bizottság útján segítséget nyújt a reklámkészítéshez, szerepet vállal a versenytársak közötti viták rendezésében, előzetesen elbírálja a reklámokat, válaszol a reklámokkal kapcsolatos fogyasztói panaszokra, negyedévente egy-egy termékcsoportra vonatkozóan vizsgálatot végez az alapján, hogy megfelel-e a Reklámetikai Kódex előírásainak, előadásokat, szakmai fórumokat, tréningeket szervez.

Ellenőrző kérdések: – Milyen feladatai vannak az érdekképviseleti szerveknek? – Mit tud a Magyar Reklámetikai Kódexről?

98 www.ort.hu


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény • A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény • A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény • A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet • A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet • A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény • A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény • A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény • A postáról szóló 2003. évi CI. törvény • Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény • Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény • A gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről szóló 2001. évi XCVI. törvény • A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény • A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet • A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény • A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény • A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény • A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának az Fttv-vel és a Tpvt-vel kapcsolatos elvi jelentőségű döntései (2011)


FELHASZNÁLT IRODALOM • Bauer András – Berács József: Marketing, Budapest, Aula Kiadó (1998.) • dr. Bánki Orsolya: A reklám művészete, http://cegjog.blog.vg.hu/2010/05/21/a-reklam-muvesztete/ • dr. Bacher Gusztáv – dr. Csapár Tímea – dr. Kriesch Attila – dr. Miskolczi Bodnár Péter – dr. Pázmándi Kinga – Papné dr. Nagy Viktória – dr. Szántó Tibor – dr. Sylvester Nóra – dr. Tóth Tihamér – dr. Zavodnyik József – dr. Zenisek Andrea: A reklámjog nagy kézikönyve, Complex Kiadó Kft., Budapest (2009.) • dr. Józsa László – dr. Piskóti István – dr. Rekettye Gábor – dr. Veres Zoltán: Döntésorientált marketing, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest (2005.) • Lontai Endre: Szellemi alkotások joga, Eötvös József Kiadó Bt. (2001.) • Miskolczi Bodnár Péter: Termékek „magyarként” való reklámozásának jogi kérdései, Versenytükör 2011/2, Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ (2011.) • dr. Pázmándi Kinga: Hasznosak-e a reklámok? Fogyasztóvédelmi szemle, Kereskedelmi Sajtóügynökség Kft, Budapest (2009.)

Forrás: www.gvh.hu www.mrsz.hu www.naih.hu www.net.jogtar.hu www.nfh.hu www.nmhh.hu www.ort.hu www.pszaf.hu


A reklámtevékenység fogyasztóvédelmi aspektusai

Recommend Documents