Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminalisztikai Tanszék
A költségvetési csalás különböző aspektusai SZAKDOLGOZAT
Szerző:
Konzulens:
Tóth Flórián
Dr. Gula József
Joghallgató
Egyetemi docens Miskolc, 2016.
1
University of Miskolc State and Law Faculty Institute of Criminal Sciences Criminal Law and Criminology Department
The different aspects of the budgetary fraud THESIS
Author:
Consultant:
Flrórián Tóth
József Gula PhD.
Law Student
Associate professor Miskolc, 2016.
2
„A polgároknak az adót ellenszolgáltatásnak kell tekinteniük, a védelemért, amelyben az állam személyüket és vagyonukat részesíti.” Jean Charles Léonard de Sismondi
3
Bevezetés ............................................................................................................................... 6 I. Fejezet ................................................................................................................................ 7 A költségvetési csalás történeti fejlődése a nemzetközi és a magyar jogrendszerekben ....... 7 1. Nemzetközi jogfejlődés ............................................................................................ 7 1. 1 Az Ókori Kelet .................................................................................................. 7 1. 2 Az ókori Görögország ....................................................................................... 8 1. 3 Az ókori Róma .................................................................................................. 8 1. 4 Középkor ........................................................................................................... 9 1. 5 Az újkor ........................................................................................................... 10 2. A magyar jogfejlődés ............................................................................................... 11 2. 1 Az adócsalás szabályozása 1850- es évek előtt ............................................... 11 2. 2 1883. évi XLIV. törvénycikk a közadók kezeléséről ....................................... 12 2. 3 1920. évi XXXII. Törvénycikk az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) ................................................................... 13 2. 4 1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről .. 14 2. 5 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről .......................................... 15 II. Fejezet ............................................................................................................................. 17 A költségvetési csalás hatályos magyar szabályozása ........................................................ 17 A költségvetési csalás tényállása: .................................................................................... 17 1. Az adó fogalma a büntetőjogi és igazgatási jogszabályokban, az államháztartás, a költségvetés ..................................................................................................................... 18 1. 1 Az adó fogalma az igazgatási jogszabályokban. ............................................. 18 1. 2 Az adó fogalma büntetőjogi szempontból ...................................................... 19 1. 3 Az államháztartás ............................................................................................ 20 1. 4 A költségvetés .................................................................................................. 20 A költségvetési csalás alapesetei: .................................................................................... 21 2. A költségvetési csalás első alapesete „a szűkebb értelemben vett költségvetési csalás” .............................................................................................................................. 22 2. 1 Az első alapeset elkövetési magatartásai ......................................................... 22 2. 1. 1 Tévedésbe ejtés - tévedésben tartás ......................................................... 23 Az EBH 931. szám alatt közzétett döntés................................................................ 23 2. 1. 2 Valótlan tartalmú jognyilatkozat tétele .................................................... 24 C-617 /10 Aklagaren kontra Hans Akerberg Frasson ügy: ...................................... 24 Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügy ..................................................................... 25 2. 1. 3 Valós tény elhallgatása............................................................................. 26 Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.72/2015/4 ......................................... 26 2.1.4 A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele 27 A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya által közzétett- költségvetési csalás kísérlete: .. 27 Szegedi Ítélőtábla Bhar. II. 202/2013/10. ................................................................ 28 2.1.5 A költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása ............................................................................................................ 28 BH 2011. 244 ........................................................................................................... 29 2.2 A költségvetési csalás első alapesetének eredménye....................................... 29 2. 3 A költségvetési csalás első alapesetének elkövetői ......................................... 30 2.4 Bűnösség.......................................................................................................... 30 20. BK vélemény a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében: ......................................................................................................... 31 2.5 A Bűncselekmény értékhatárai ........................................................................ 31 4
2.6 A bűncselekmény minősített esetei.................................................................. 31 A költségvetési csalás második alapesete „visszaélés jövedékkel” ......................... 32 3.1 A tényállás szabályozásának jelentősebb lépcsőfokai ..................................... 33 3.2 2003.évi CXXVIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól – a bűncselekmény elkövetési tárgya – a jövedéki termék fogalom meghatározásának problémái. ............................................ 33 3.3 A költségvetési csalás második alapesetének elkövetési magatartásai ............ 34 3.4 A jövedéki termékekkel kapcsolatos törvényi feltételek, hatósági engedélyek a Jöt. vonatkozó rendelkezései alapján........................................................................... 35 A Tanács 2008/118/EK irányelve ............................................................................ 36 3. 5 Az engedélyezés rendszere az engedélyező hatóságok ................................... 36 38/2004. (III. 10.) PM rendelet ................................................................................ 37 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet .............................................................................. 37 3.6 Az adókötelezettség keletkezése, a bűncselekmény eredménye ..................... 38 3. 7 Adómentes termékek az 1186/2009 EK tanácsi rendelet alapján .................... 38 3. 8 Az adó-megállapítás módja: ............................................................................ 39 3.9 A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség ...................................................... 40 Kecskeméti Törvényszék 8. B.116/2009/293 .............................................................. 40 4. A költségvetési csalás harmadik alapesete az adminisztratív költségvetési csalás . 41 4.1 A költségvetési csalás harmadik alapesetének elkövetési magatartásai .......... 42 4.1.1 „ A költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz ..................................... 42 4.1.2 Valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel................. 42 4.2 A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség ...................................................... 43 Bfv. II. 974/2014/6................................................................................................... 43 4.3 A költségvetési csalással kapcsolatos rendbeliség és halmazati kérdések ...... 43 2/2002 büntető jegységi határozat ........................................................................... 45 A kúria 95. számú Büntető Kollégiumi véleménye ................................................. 45 III. Fejezet ........................................................................................................................... 46 A magyarországi olajbűnözés és az ennek keretében megvalósuló költségvetést károsító bűncselekmények „olajozott viszonyok” ............................................................................. 46 A „kiszőkült fekete arany” ............................................................................................... 46 Az első lépés: Fantom cég alapítása az olaj importjához ................................................ 47 A haszonszerzés valódi kulcsa: A halasztott vámfizetési engedély ................................. 48 A kormány lépései az olajszőkítőkkel szemben .............................................................. 50 Az olajozásról testközelből.............................................................................................. 51 Nógrádi Zsolt vallomása: ................................................................................................ 51 Sándor István esete, korrupció vagy sem?....................................................................... 52 Zárszó .................................................................................................................................. 54 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 55 3.
5
Bevezetés Szakdolgozatom témája és büntetőjogi vizsgálódásom tárgya a költségvetési csalás bűncselekménye. Fontosnak tartom, hogy a tényállás kialakulásnak valamennyi jogtörténeti lépcsőjét végigjárjam a dolgozat elkészítése során. Mivel a gazdasági bűncselekmények érdeklődési köröm egy fontos elemét képezik, szeretnék pontos és minden részletre kitérő elemzést végezni. A nemzetközi jogfejlődést ugyanolyan fontosnak tartom, mint a hazai jogfejlődés történetét. Ennek fényében az ókori kelet államaitól kezdve egészen az újkori Németországig bezárólag kerül áttekintése az adó kialakulása és az adózás kikerülését célzó magatartások szabályozásának története. A hazai szabályozás tekintetében az adócsalás pönalizálásának első lépésétől az 1883. évi XLIV. Törvénycikktől hatályos Büntető Törvénykönyvünkig a 2012.évi C. törvényig kerülnek feldolgozásra és kifejtésre a jogszabályokban található tényállások. A gyakorlati tapasztalatokat szem előtt tartva a költségvetési csalás tényállástani elemzésénél, igyekszem a bűncselekmény minden elkövetési magatartását, megtörtént jogeseteken keresztül kibontani. Ebben nagy segítségemre voltak a Kúria Büntető Kollégiumi Véleményei, jogegységi határozatai, elvi bírósági határozatai. Az adócsalás nemzetközi viszonylatát tekintve a Tanács EK rendeletei adták meg a vezérfonalat az Uniós szabályozás vizsgálatához. Dolgozatom utolsó fejeztében egy kicsivel „sötétebb” témához térnék. A 90-es évekbeli Magyarország olajbűnözésének miértjeivel fogalakozom. A témában főleg az jelentette az inspirációt, hogy talán az óta sem történtek olyan jellegű bűncselekmények, amelyek ily nagymértékben okoztak volna károkat az államháztartásnak.
6
I. Fejezet A költségvetési csalás történeti fejlődése a nemzetközi és a magyar jogrendszerekben Ahhoz, hogy a szakdolgozatom témájaként ismertetésre kerülő költségvetési csalásról pontos és hiteles képet kapjunk nélkülözhetetlennek, tartom az adó és adóztatás, valamint e kötelezettség alól való kibúvást célzó magatartások, cselekmények kialakulásának megismerését. Ez a folyamat pedig mind a magyar mind pedig a nemzetközi jogfejlődés lépcsőfokait végigjárva azok egy apró szegmensének kiragadásával és feltárásával valósul meg. 1.
Nemzetközi jogfejlődés
1. 1
Az Ókori Kelet Az adózás gyökerei egészen az ókori keleti kultúrákig nyúlnak vissza. Kiemelendő
szereppel bír az államok közül Egyiptom. Az egyiptomiak sokféle ipart űztek, közülük is a legfontosabb monopóliumnak az olaj számított. Az olaj előállítására állami üzemekben került sor és úgyszintén az államhatározta meg az olaj eladási árát is. Külföldi olajat nem volt szabad eladni, ha még is arra került sor, hogy külföldi olajat hoztak be az országba az is csak saját használatra volt engedélyezett és magas védővám megfizetése mellett volt lehetséges. Az olaj monopólium jelentős bevételt hozott 25%-os eladási részesedést jelentett. A bevételek, amelyek felett király rendelkezett korlátozottak voltak. Évi 200 talentum felett rendelkezhetett melynek fő forrását, képezte a 10%os terményadó.1 Az adók megfizetésének elmulasztása esetén a mulasztó adósra, mint szankció az adósrabszolgaság várt. Ebben az esetben az adós hitelezői földjeit lefoglalták őt magát és családját, pedig meghatározott időre rabszolgává tehették. A szabályozás, írásos formában fennmaradt. Kr. e. 14-13. századból származó „hettita codex „törvényes rendeletek gyűjteménye, ami a magánosokra vonatkozott. A büntetőjog személyes jellegű, kollektív szankciókat csak kevés esetben ismertek. A kegyetlen megtorlások ritkák és kivételesek, a nevesített halálnemek.2 1 2
Hermann Bengston: A hellensztikus világkultúra 119. oldal Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó
7
1. 2
Az ókori Görögország Spárta városállamából viszonylag kevés írásos forrás, maradt fenn az adózás
szabályairól. Az Athéni állam büntetőhatalmi igénye először Drakón arkhónsága idején jelenik meg. A Kr. e. 621-ben összeírt és kiegészített törvényei szigorúan védték a magántulajdont. „Vérrel írott „szabályokként váltak ismeretessé. Az adósrabszolgaság intézménye hasonlóképpen az ókori Egyiptomhoz ebben a korszakban is ismert volt.
Athén
legjelentősebb reformsorozatának eredményeképpen mely Szolón nevéhez fűződik, aki a földbirtokok maximalizálása mellett megszüntette az adósrabszolgaság intézményét, valamint kártalanítás nélkül eltörölte a földekre felvett hiteleket.3 1. 3
Az ókori Róma Tekintve az ókori Róma világméretűségét és azt, hogy egészen bukásáig ennek a
monstrumnak a biztonságát két tényező adta. Egyrészt a leigázott és rabszolgasorba taszított provinciák adta területi nagyság. Másrészt pedig az állampolgárok és a provinciák által nyújtott anyagi biztonság, ami az általuk fizetett közvetlen és közvetett adók formájában öltött testet. A római köztársaság nagymértékű terjeszkedése tette lehetővé azt, hogy i. e. 167- től az itáliai polgárok mentesültek a közvetlen adók megfizetése alól. A provinciák terültén az adók beszedésének feladata megoszlott. A közvetlen adókkal kapcsolatos teendőket a procuratorok látták el a közvetett adók beszedését kivetését, pedig a hatósággal kifejezetten erre a tisztségre szerződött adóbérlők látták el. 4 A provinciai jog (provinzialrecht) az alábbi jogforrásokból tevődött össze:
a római jog egyes meghatározott tartományokra vagy összes tartományra kifejezett rendelkezésekkel kiterjesztett szabályai.
az egyes provinciák számára kibocsátott, törvények, rendtartások (leges provinciae)
tartományi helytartók rendeletei (edicta provincialia)5
Budapest, 2002) 37. oldal 3 Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: i.m. 48. oldal 4 Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás, Doktori értekezés, Pécs 2011. 13. oldal 5 Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói.
8
A római jogban a büntetőjog, mint önálló, a magánjogtól élesen és egyértelműen elkülönülő jogág nem alakult ki. A magánjog uralkodó szerepének és magas szintű fejlettségének köszönhető, hogy a büntetőjog nem tudott kellő érvényesülést szerezni magának a büntetőjogi jogintézmények magánjogi és közjogi cselekményként jelennek meg (delictumok, crimenek). A római jog fejlettsége csúcsán sem tudta megvalósítani a két szankció magánjogi restrictio és a büntetőjogi poena teljes elválasztásához, mint ahogy a mai jogban történik. A szabályozás az adócsalást és a csalást, mint külön tényállást, önálló bűncselekményt nem ismerte. Egyes eseteit, így a crimenek közül a hamisítást a delictumok közül a lopást tartalmazta. Ezek a csalás, illetve adócsalás tipizálható, mai formáit foglalták magukba. Több helyütt kifejezetten bűncselekménynek minősítette az adózás körüli magtartást, amely a kincstár jövedelmének a rövidítését célozta. Az adóelvonás közösséget sértő deliktumnak minősült, amely az állam létalapját veszélyeztette.6 1. 4
Középkor Az adózás és az adózás kifejezett elkerülését célzó magatartások a középkori
államokat figyelembe véve meg lehetősen eltérő, változatos képed adnak. Emellett szinte minden államban párhuzamként állapítható meg az adókat kivető illetve az e terheket viselő személyében való azonosság. A jobbágyokra háruló terhek legnagyobb részét az ún. Földesúri szolgáltatások tették ki. k Ezen szolgáltatások egy része szintén adójellegű juttatás volt, pl. a kilenced. Ezek az adófajtákat kezdetben természetbeni juttatás formájában kellett megfizetni csak a későbbiek jelentkezett az adók pénz formájában történő megfizetése. Természetesen ebben a korszakban is kivételt képezetek a kötelezően teljesítendő szolgáltatások, többek között a katonaság részére nyújtott olyan kötelező szolgáltatások, mint a szállásadás (portio) és a hadba szállítás (forspont). Abban az esetben, ha valaki elmulasztotta e szolgáltatások teljesítését, tehát elmulasztotta vagy annak ellenszegült, „közfenyíték” alá eső bűncselekményt követett el. Az ilyen jellegű cselekmények megnyilvánulási formái:
Hamis adóbevallás
Vámfizetési kötelezettség megtagadása
6
Molnár Gábor Miklós: i.m. 14. oldal
9
Az adó alól való fondorlatos kibúvás A szankció
szempontjából
pedig
megállapítható,
hogy a
szolgáltatások
teljesítésének egyszerű elmulasztása enyhébb elbírálás alá esett. Ezzel ellentétben, ha valamely személy megvalósította magatartásával a közfenyíték alá eső bűncselekmények egyikét is a büntetése a kiközösítés, illetőleg a járművek és az áruk elkobzása volt. A germán jogrendszer szabályozásában a XII. századtól kezdve vámrövidítés elkövetése esetében csak a szándékos, tudatos sértés esett büntetés alá. A vámszabályok nem tudása pedig felmentésre vezetett. A nem tudást esküvel volt lehetőség bizonyítani továbbá a vis maior szintén büntetés alóli mentesülést jelentett. (pl., ha a vámszegő igazolta, azt a tényt, hogy a mulasztó személyt szélvihar vagy jég kényszeríthette a vámszedők kikerülésére). Az elítélés feltétele kifejezetten a károsításra irányuló szándék bizonyítottsága volt. 1. 5
7
Az újkor Az adózással, kapcsolatos visszaélésekkel szemben kiszabott büntetések a
bűnhődést, célzó jellegüket elveszítik. Ennek hátterében a fiskális érdekekre, érvényesülésére való fókuszálás állt. A büntetés helyett a kártalanítás kerül előtérbe. A bűnösség már nem volt tárgya a bizonyításnak inkább a vélelmen alapult. Jelentős
lépés
1834-ben
a
német
fejedelemségek
területén
történt
a
„Generalconferenz” szervének létrehozásával melynek jóvoltából kimunkálásra kerültek a jövedékcsonkítások megbüntetése tárgyában kimunkált elvek. Ez azonban továbbra sem tekinthető a pénzügyi büntetőjog egysége szabályozásának. A pénzügyi tisztviselők és a képzett jogászok számára zavart keltett, hogy a német Büntető törvénykövet életbe léptető törvény 2. § -a nem érintette az adó-és vámvisszaéléseket büntetni rendelő jogszabályok területi hatályát. Ezért minden adótörvény maga alkotta meg a saját büntetőjogát. Az egységes szabályozást végül az 1919-ben hatályba lépett Reichsabgabenordnung adta meg. Célja nem a pénzügyi kapzsiság kielégítése volt, hanem az állami lét vagy nemlét kérdésének a megnyugtató megoldása. XIX. századra az adók és az egyéb közterhek viselése körül elkövetett visszaélések a rendes büntetőjogi értékelés alól kiestek, mint különlegesen elbírálandó jövedéki kihágásokat büntették.8 7
Dr. Angyal Pál: Adócsalás a magyar büntetőjog kézikönyve 8. Athenaeum Irodalmi és nyomdai Rt. Kiadása - Budapest 1930. 15. oldal 8 Molnár Gábor Miklós: i.m.. 16. oldal
10
Összegezve a történeti fejlődés állomásait megállapítható, hogy kezdetlegesen, ugyan de megjelenik a szándék melynek célja az állami bevételek megrövidítésnek elkerülése, illetve visszaszorítása.
Az adófizetésre kötelezett rétegek szankcióval sújtása az őket
terhelő kötelezettségek megszegése esetén. Párhuzamot vonva a mai szabályozással az anyagi jogi bűnösség gyökereinek kibontakozása fedezhető fel. Az elkövetők tudattartamának vizsgálata, amely már azokban az időkben is a bűnösség megállapításának egy alapfeltételét képezte. Levetítve ezt a költségvetési csalás bűncselekményére joggal állíthatjuk azt a tényt, hogy a cselekmény elbírálásának valamint a szankció kiszabásának szempontjából jelentős az elkövető szándéka, amely igazán a tudattartalom vizsgálatával érthető meg. Egyes elkövetők egyenes vagy ehetőleges szándékkal, ugyan de mindenféleképpen a saját vagyonuk növelése és illetéktelen előnyök szerzése végett szegték meg befizetési kötelezettségüket az állam felé. A cselekmények elkövetési tárgya minden estben minden korban és minden államban ugyanaz: A befizetési kötelezettség, amely az állam javára történik. További párhuzamként értékelhető a mulasztással, nem tudással való elkövetés enyhébb megítélése és esetlegesen a büntetés kiszabásától való eltekintés. 2.
A magyar jogfejlődés
2. 1
Az adócsalás szabályozása 1850- es évek előtt A haza szabályozás tekintetében elmondható, hogy az egységes büntetőjogi
kódexek „úttörőjeként számontartott 1878. évi V. törvénycikk a Csemegi Kódex az adócsalást, mint önállóan szabályozott büntetőjogi tényállást nem ismerte. A törvény különös része jogi tárgyak szerint öt nagy csoportba sorolja a bűncselekményeket. 9 Termesztésen ez nem azt jelenti, hogy 1800-as éveket megelőzően nem beszélhetünk adócsalásról vagy törvényekről, amelyek a büntetőjog területén születtek. Ezekben, az időkben nem létezett egységesen kodifikált törvénykönyv, amely felölelné a bűncselekmények széles skáláját így többek között az adócsalás sem, került írásos szabályozás alá sem a Csemegi Kódexben sem pedig előtte. 9
Molnár Gábor Miklós: i.m. 22. oldal
11
Károly Róbert 1351-ben kiadott törvénykönyvének VI. cikke tartalmazott rendelkezéseket a kilenced fizetéséről és behajtásáról ám ez a törvény sem tekinthető egységes büntetőjogi. Kódexnek. Aki ellenszegült a kilences szedésének annak sajátos szankciója volt, hogy azok birtokain a kilencedet a király hajtotta be saját használatára. I. Zsigmond 1405. évi városi dekrétumának 20. cikkelyében vélhetünk felfedezni rendelkezéseket a külföldi só behozatalának és használatának tilalmáról. A rendelkezés megszegése esetén kilátásba helyeződött: „akkor az vagy azok, akiknél először megkapták, e sókat minden további nélkül nyomban veszítsék el, s vallják azoknak kárát. Ha pedig valaki azokat, mielőtt nála megtalálták volna, eladta, a pénzt elengedhetetlenül visszaadni tartozik. E sókat és pénzt pedig a királyi kamarás tőlük a királyi fiskus nevében haladéktalanul vegye el és hajtsa be” Az állami adók hazánkban 1848 előtt alárendelt szerepet játszottak. Az államháztartás legfőbb bevételi forrásnak az állami birtok minősült. A közvetett és közvetlen adózás nemei még nem voltak ismertek. Ezekhez járultak a nagyobb királyi haszonvételek:
A harmincadnak nevezett vám és a só jövedelem,
Nemesi birtokok területén létező bányák után fizetett illeték,
Pénzverésből és később a postából szerzett jövedelem,
Városi földadó,
Megüresedett egyházi javadalmak
Egyéb csekély jelentőségű eseti bevételek.10
Az állam pénzügyi bevételeinek megsértésére vonatkozó szabályok az 1848-as éveket megelőzően csupán három féle dologra terjedtek ki: a só, lőpor és a salétromjövedékkel való visszaélésre. Az ezt követő években egészen pontosan 1850-től császári nyíltparancsokkal szankcionálták az ugyanilyen módon előírt egyenes és fogyasztási Adókra, a jövedékekre és az illetékekére vonatkozó előírások megszegőit. 2. 2
11
1883. évi XLIV. törvénycikk a közadók kezeléséről
Az első adózásra vonatkozó írásos szabályozást az 1883. évi XLIV. Törvénycikkben találjuk. A törvénycikk harmadik - Az adótörvények és szabályok elleni kihágások 10 11
Molnár Gábor Miklós: i.m.. 18. oldal Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények 390.oldal
12
büntetéséről –szóló fejezet 100.§-a tartalmazza az ide vonatkozó előírásokat.12 A jogszabály rögzíti, hogy az adótörvények és az egyes szabályok ellen elkövetett kihágások esetében, az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntetnek. Továbbá abban az esetben, ha valamely büntetés mértékéről és minőségéről az egyes pénzügy kihágásokat tekintve külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkedik, abban az esetben alapelvként szolgál, hogy az:
Kincstár megrövidítésének
Károsításának
Az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának
Kijátszásnak
Valótlan bemondásának
Összege 1-8, ami gyakorlatilag egyenlő azzal az összeggel, amivel a kincstár megkárosult, megrövidült. Kárösszegnek minősül az az összeg, amit a közadók kivetésére a törvény értelmében illetékességgel rendelkező ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Ha az összeg nem ismert, akkor a bírság 1-5000 forint. A kincstár megkárosítását célzó bűncselekmények bűnvádi eljárás útján fenyítendőek meg. A törvény kihágásnak minősítette az adókötelezettek összeírása során a „szükséges adatok be nem mondását” és az adóbevallás elmulasztását is.13 2. 3 1920. évi XXXII. Törvénycikk az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról) Az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről szóló, törvénycikk olyan cselekményeket von a Btk. és az ezt módosító és kiegészítő törvények rendelkezései alá melyek, mint tényállások a törvénycikk életbelépése előtt is léteztek és 12
„100. § Az adótörvények és szabályok elleni kihágások az egyes adónemekre nézve fennálló törvények és szabályok szerint büntettetnek. A mennyiben a büntetés mérvéről s minőségéről, valamely pénzügyi kihágásra nézve, külön törvény vagy szabály határozottan nem intézkednék, alapelvül szolgál, hogy a kincstár megröviditésének, kárositásának, az adóköteles személyek vagy adótárgyak eltitkolásának, kijátszásoknak, valamint valótlan bemondásoknak birsága 1-8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. Kárösszegnek vétetik azon összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapitottak. Ha ezen összeg nem tudatik, a birság 1-500 forint. A kincstár megkárositására irányzott bűncselekvények bűnvádi eljárás utján fenyitendők meg. A pénzügyi hatóságok hatásköréhez tartozik, a tényálladék felderitése és a kárösszeg meghatározása után az elővizsgálat folyama alatt a kárösszeg erejéig a biztositási végrehajtást elrendelni és a közigazgatási hatóságok által a közadók biztositása iránt fennálló szabályok értelmében foganatosittatni.” 13 Tóth Mihály: i.m. 390. oldal
13
bűntető megtorlás alá estek, de csak, mint jövedéki kihágások.14 A szabályozás pénzügyi, büntetőjogi, etikai célok kitűzésével valósult meg. Az adócsalás bűncselekmény törvényi fogalmának valamint a cselekménynek, mint bűntettnek büntetés alá vonása rámutat a jogszabály első céljára. Az első pénzügyi cél, hogy az adókövetelések rendszeres befolyása az eddigi eszközöknél hatályosabb eszközökkel legyen biztosítva. Második, büntetőjogi célként megfogalmazódik a helyes büntetőjogi értékelés kívánalminak a megvalósítása. Az adócsalás fogalma alá eső tényállásokban ugyanis a kihágásoknál súlyosabb büntetések kerülnek kilátásba helyezésre ennek oka a cselekmények Btk. és melléktörvényeinek körébe vonása a súlyos kriminalitásra való tekintettel.
15
Harmadik etikai célként fogalmazódik meg az adóerkölcs megjavítása. Angyal Pál kiemeli, hogy hazánkban az adóerkölcs hihetetlenül rossz. Meglátása szerint nem érdemes belemenni olyan tények állításába miszerint más állam kifogást tenne állampolgárainak adóerkölcse ellen. Az adó ugyanis minden egyes államban tekintet nélkül gyűlöletes teher, amely alól mindenki ott próbálja, meg a kibúvás lehetőségét megtalálni ahol csak tudja. Más államokban, azonban ha az adózó sikeresen megrövidítette az államháztartást vagy legalább is kísérletet tesz erre, azt nem teszi kérkedés tárgyává. Érzi azt, hogy nem ját el, úgy ahogyan azt a szigorú becsületesség írott és íratlan szabályai tőle megkövetelnék. 16 2. 4
1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről A büntetőjogi szabályozás a kort tekintve meg lehetősen kauzisztikus képet
mutatott. Az igazságügyi tárca, az egységes büntetőjogi kódex hiányának kiküszöbölése végett 1952-ben egybegyűjtötte a büntetőjog szabályait és azokat egy közös gyűjteményben tette közzé.
„ A hatályos anyagi büntetőjogi szabályok hivatalos
összeállítása” amely BHÖ néven vált ismertté a büntetőjog történetében. A célt szem előtt tartva megkezdődtek a különös részre vonatkozó kodifikációs munkák.
A Magyar
Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló 1961.évi V. törvény és az azt életbe léptető 1962. évi 10. törvényerejű rendelet 1962. július 1-jén lépett hatályba, ennek eredményeképp elmondható, hogy a magyar szabályozás a büntetőjog kodifikáción nyugvó szabályozásának elvéhez tért vissza. 17
14
Dr. Angyal Pál: i.m. 3. oldal Dr. Angyal Pál: i.m. 5. oldal 16 Dr. Angyal Pál: i.m. 6. oldal 17 Mezey Barna: Magyar jogtörténet 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. 359. oldal 15
14
A törvény az alábbi tényállást tartalmazta az adócsalásról. 248. § (1) Aki a) adókötelezettségének megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti, b) a hatóság megtévesztésével őt meg nem illető adómentességet vagy adókedvezményt vesz igénybe, c) olyan terményt vagy terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül előállít, a jövedéki ellenőrzés alól elvon, vagy más által elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon végett megszerez,
elrejt,
vagy
elidegenítésében
közreműködik,
három
évig
terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető visszaeső. (3) E § alkalmazásában adó alatt az illetéket is érteni kell 2. 5
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről „Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények
pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról rendelkező 2011. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a költségvetést sértő bűncselekményeket [adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), a jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), a csempészet (Btk. 312. §), továbbá a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §), illetve ÁFA-ra elkövetett csalás (Btk. 318. §)] újrakodifikálta.”18 A költségvetési csalás tényállását a 2011. évi LXIII. Törvény iktatta be január 1.-jei hatállyal az 1978.évi IV. törvénybe (Btk.). A költségvetési csalás új tényállása a kiadási oldalon összevont több bűncselekményt: a 18
A Kúria 98. számú Büntető Kollégiumi Véleménye
15
jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértését, valamint a költségvetés sérelmével járó csalást. 19 Ezzel eleget téve a szabályozásban megfogalmazódott célnak miszerint, az összes költségvetést sértő bűncselekmény egy cím alá kerüljön összevonásra. A törvény adta „kiskapuk” kiaknázására
szolgál
az
elkövetési
magatartás
legabsztraktabb
módon
történő
megfogalmazása, szem előtt tartva a védelem központi elemét: a költségvetést. A rokon tényállások közötti diszkrimináció kiküszöbölésén túl megszüntetésre kell, hogy kerüljenek a kényszer- vagy automatikus halmazatok. Szükséges az értékhatárok egyesítése, és egységes, differenciált szankciórendszer bevezetése. Bevételi és kiadási oldalon az alábbi tényállások kerültek összevonásra. Bevételi oldalon:
Adócsalás
Munkáltatással összefüggésben elkövetet adócsalás
Visszaélés jövedékkel
Európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése
Áfára elkövetet csalás
A csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár
Kiadási oldalon:
Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése
Európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése
A csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár20
19
Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák. Elérhető az interneten: http://ujbtk.hu/dr-kelemen-jozsef-a-koltsegvetes-kiadasi-oldalat-sertocselekmenyek-szabalyozastorteneti-fejlodese-magyarorszag-harmadik-bunteto-torvenykonyveben-es-azazzal-kapcsolatban-felmerult-jogalkalmazasi-p/ 20
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész. Complex Kiadó 2013. 604.oldal
16
II. Fejezet A költségvetési csalás hatályos magyar szabályozása A költségvetési csalás tényállása: 396. § (1) Aki a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja, b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. (9) E § alkalmazásában a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint
17
az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell; b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből 21
1. Az adó fogalma a büntetőjogi és igazgatási jogszabályokban, az államháztartás, a költségvetés Mielőtt a költségvetési csalás első alapesetének szabályozása részletesen is ismertetésre kerülne, nélkülözhetetlennek tartom, ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetési tárgyát valamint védett jogi tárgyát tisztázzuk az adó büntetőjogi fogalmát és a hozzá kapcsolódó fogalmak kifejtését és értelmezését. 1. 1
Az adó fogalma az igazgatási jogszabályokban. A közteherviselés elve alkotmányos alapelvként jelenik meg. Magyarország új
Alaptörvényében is akárcsak, korábbi elődje az Alkotmány sorai között is megjelenik. A közteherviselés elvének megfogalmazásában azonban az Alaptörvény és az alkotmány szövege eltérő. 22 Az alaptörvény közteherviseléssel kapcsolatos rendelkezései alapján, természetes és jogi személy is egyaránt köteles teherbíró képességének illetve gazdaságban való részvételének megfelelően a közös szükségletek fedezéséhez.23 Magyarországon az adó, mint fogalom megjelenik, egyrészt az igazgatási jogszabályokban másrészt pedig a büntető jog szintén megalkot egy adó fogalmat. Igazgatási jogszabályokban találkozhatunk az OECD által formálisan meghatározásra kerülő adófogalommal mely szerint az adó a központi kormányzat részére teljesített egyoldalú fizetési kötelezettségre korlátozódik.
Az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.
törvény (továbbiakban: Art.) fogalomhasználata a Btk.- hoz hasonlóan tágabb, mint az anyagi jogszabályokban adó elnevezéssel jelölt befizetési kötelezettségek köre. Hatálya viszont a Btk.-val ellentétben nem terjed ki számos olyan az államháztartás alrendszereinek 21
2012.évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Erdős Éva: A közteherviselés elvének kiterjesztő értelmezése az európai adóharmonizáció tükrében, MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) különszám 46.oldal 23 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 30. cikk 22
18
javára történő befizetési kötelezettségre, amelyek az adókkal ugyan azonos vonásokat mutatnak, de csak a büntetőjog szempontjából tekinthetőek adónak.24 Adókötelezettséget csak törvény írhat elő és ennek értelmében adókötelezettség csak az adóalanyt terheli. Az adóalany az adófizetés kötelezettje az adókötelezett. Adókötelezettség abban az esetben keletkezik, ha megvalósulnak a tényállási elemek tehát az adókötelezettség az adóalany számára feltételes fizetési kötelezettséget ír elő. Az adózó köteles az adó és a költségvetési támogatás megfizetése érdekében törvényben előirt: bejelentésre, nyilatkozattételre, az adó megállapítására (önadózás),
bevallásra,
adófizetésre,
adóelőleg fizetésére
bizonylat kiállítására és annak megőrzésére, nyilvántartás vezetésére,
adatszolgáltatásra és adólevonásra adóbeszedésre.
Ezek a kötelezettségek együtt jelentik az adókötelezettség tartalmát.25 1. 2
Az adó fogalma büntetőjogi szempontból
Büntetőjogi szempontból az adó fogalma tágabb az igazgatási szabályokban definiálásra kerülteknél.
A 2011. évi LXIII. Törvény indoklása kimondja, hogy a befizetési
kötelezettségek nem korlátozódhatnak kifejezetten az adókra és az adó fogalma alá eső befizetési kötelezettségekre. Továbbá:
Vámra
Vámtartozás megfizetését szolgáló biztosítékokra
Nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó jogszabályon alapuló kötelezettségekre
Ennél szélesebb kört kell értenünk ez alatt ugyanis ide, tartozhatnak még:
A költségvetéssel szemben fennálló egyoldalú befizetési kötelezettségek
Kontraktuális kötelezettségből származó befizetési kötelezettségek is
A törvény a lehető legszélesebb értelmű Pénzeszközök szót használja ennek célja, hogy kiküszöbölje az 1605/2002 / EK Euratom Tanácsi Rendelet 108. cikkének szerinti
24 25
Dr. Molnár Gábor: Gazdasági bűncselekmények HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2009 304.oldal A büntetőjog nagy kézikönyve 767.oldal
19
„közvetlen visszteher nélküli támogatásként értelmezésből fakadó problémákat.26 „(1) A támogatások a költségvetésből nem visszterhesen juttatott közvetlen pénzügyi hozzájárulások, a következők finanszírozására: a) vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés elérésének segítésére szánt tevékenység; b) vagy egy általános európai érdeket szolgáló vagy az Európai Unió valamely politikájának részét képző célkitűzés érdekében tevékenykedő szervezet működése.” 27 1. 3
Az államháztartás
Az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerekből áll. Az államháztartás központi alrendszerei:
Az állam
A központi költségvetési szerv
A törvény által az államháztartás alrendszerébe sorolt köztestület
A köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv
Az államháztartás önkormányzati alrendszerei:
Helyi önkormányzat
Helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat
A társulás
A térségi fejlesztési tanács
Helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv 28
1. 4
A költségvetés
A költségvetés a költségvetési évben teljesülő bevételek és kiadásoknak az előirányzott összegét tartalmazza. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény rendelkezései alapján az költségvetés bevételi oldalát az alábbi tényezők alkotják: A közhatalmi: 26
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 605.oldal 27 A TANÁCS 1605/2002/EK, EURATOM RENDELETE (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről 28 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 605.oldal
20
Adók
Illetékek
Járulékok
Hozzájárulások
Bírságok
Díjak
Más fizetési kötelezettségek
Költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését (központi és helyi önkormányzati) kell, értenünk továbbá a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését valamint az elkülönített állami pénzalapokat értjük végezetül ide kell sorolni a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is Elkülönítet állami pénzalapok:
Nemzeti Foglalkoztatási Alap
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
Wesselényi Miklós Ár-és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
Nemzeti Kulturális Alap
Bethlen Gábor Alap
Társadalombiztosítási alapok, Egészségbiztosítási alap és Nyugdíjbiztosítási alap 29
A költségvetési csalás alapesetei:
I. alapeset: a költségvetési csalás általános elkövetési magtartásait tartalmazza
II. alapeset: a jövedéki termékre elkövetett költségvetési csalást rendeli büntetni
III.
alapeset:
a
költségvetésből
származó
pénzeszközökkel
kapcsolatos
kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalás
29
Belinszky Adrienn: A költségvetés büntetőjogi védelme Karlovitz János Tibor (szerk.). Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban. ISBN 978-80-89691-21-0 36. oldal
21
2. A költségvetési csalás első alapesete „a szűkebb értelemben vett költségvetési csalás” 2. 1
Az első alapeset elkövetési magatartásai
A költségvetési csalás I. alapesetének elkövetési magatartásai:
költségvetésből származó pénzeszközök, vagy a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vonatkozásában más tévedésbe ejtése, tartása, valós tény elhallgatása, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele,
költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezmény jogtalan igénybevétele,
költségvetésből
származó
pénzeszközöknek
a
jóváhagyott
céltól
eltérő
felhasználása A költségvetési
befizetési
kötelezettséggel,
és
a
költségvetésből
származó
pénzeszközök tekintetében valótlan tartalmú nyilatkozat tételének önálló elkövetési magatartásként történő meghatározását a jogalkotó azért látta szükségesnek, hogy egyértelművé tegye, hogy az elektronikus formában tett adóbevallás és beszámolási kötelezettség során megtett valótlan adatszolgáltatással elkövetett megtévesztés is ide tartozik. A vagyon ellen bűncselekmények körében elválik egymástól a technikai eszközök útján, vagy a gépi adatfeldolgozás befolyásolásával elkövetett csalás, a hagyományos, más személy megtévesztését feltételező csalástól.30 A bűncselekmény megfogalmazása a csaláshoz hasonló konstrukciót mutat, ebből arra következtethetünk, hogy a vagyoni hátrányt a téves tudattartalommal bíró és a cselekményt megvalósító passzív alany magatartása idézi elő. Tehát fontos, hogy a vagyoni hátrány bekövetkezését meg kell előznie egy olyan tényálláson kívüli cselekménynek, ami közvetlen okozatos kapcsolatban van a vagyoni hátránnyal. Például: csak abban az esetben lehetne szándékosan megtévesztő adatok közlése miatt felelősségre vonni az elkövetőt, ha volt olyan adótisztviselő a hatóságnál, aki az ellenőrzést lefolytatta és tévedése miatt ténylegesen kevesebb adó befizetését írta elő. 31
30
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 606.oldal 31 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 834.oldal
22
2. 1. 1 Tévedésbe ejtés - tévedésben tartás Tévedésbe ejt tévedésben tart: Ahogyan arra már korábbiakban is kitértem a bűncselekmény ezen elkövetési magtartásai hasonló konstrukciót mutatnak a csalás bűncselekményének elkövetési magtartásaival. Tehát ennek fényében értelmezendőek. A tévedésbe ejtés az elkövető által kifejtett aktív magtartás következménye melynek során az általa közölt tények vagy megtett cselekmények alapján a passzív alanyban hamis tudattartalom a valóságtól eltérő kép alakul ki. Tévedésben tartás: A passzív alanyban a tévedésbe ejtés hatására kialakult tévedés, hamis tudattartalom el nem oszlatását megerősítését jelenti. Például: Bérleti szerződés esetében a bérbeadó tisztában van azzal a ténnyel, hogy a bérlő bérleti szerződése lejárt. A bérbeadó viszont továbbra is felveszi a tévedésből átutalt bérleti díjakat a bérlő tévedése ellenére a szerződés megszűntét követően.32 Az EBH 931. szám alatt közzétett döntés A döntés alapjául szolgáló ügyben elmondhatjuk, hogy a terheltet nem a szándékos adózási kötelezettségét kikerülő célok vezérelték. Cselekményének a büntetőjog rendelkezéseibe ütközését puszta tévedése okozta. A terhelt úgy vélte, hogy 56 millió forint névértékű közraktári jegy megszerzésével nem keletkezik adóköteles bevétele. Cselekménye társadalomra veszélyességében tévedett. Jelen esetben, abban a kérdésben való döntés, hogy a terhelt büntetőjogi felelősséget érintő lényeges tényeges tényeket tehát adófizetési kötelezettségét megszegte vagy sem a közigazgatási szervek határozatától függetlenül a büntetőbíróság feladata. Annak, hogy a közraktári jegyek birtokbavételével a terheltnek személyi jövedelemadó köteles bevétele nem keletkezett a terhelti tévedés szempontjából van jelentősége. A bíróság álláspontja szerint nem várható el, hogy konkrét adózási kérdés megítélésében, melyben még maga a hatóság is bizonytalan a terhelt saját érdekeivel ellentétesen cselekedjék. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a terheltet az ellene emelt: Adóbevételt különösen nagymértékben csökkentő adócsalás bűntette alól felmentette.33 32
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Részi Ismeretek Miskolci Egyetemi Kiadó 2014 165. oldal 33 Dr. Molnár Gábor: i.m. 323.oldal
23
2. 1. 2 Valótlan tartalmú jognyilatkozat tétele Valótlan tartalmú jognyilatkozat tételére vonatkozóan elmondható, hogy a költségvetési csalás szempontjából merő újításokat hozó 2011. évi LXIII. Törvénnyel beiktatott tényállás még nem tartalmazta. Az elektronikus formában teljesített valótlan adatszolgáltatást vagy természetes személy megtévesztése – az ítélkezési gyakorlat- szerint passzív alany hiányában nem minősül tévedésbe ejtésnek vagy tévedésben tartásnak. 34
C-617 /10 Aklagaren kontra Hans Akerberg Frasson ügy: Hans Åkerberg Franssont arra kötelezték, hogy többek között súlyos adócsalás miatt történő felelősségre vonás céljából 2009. június 9-én jelenjék meg a Haparanda tingsrätt (a haparandai kerületi bíróság) előtt. A vád szerint a 2004/2005-ös adóévre vonatkozóan adóbevallásában téves adatokat közölt. Ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a téves, valótlan tartalmú nyilatkozata miatt a svéd Államkincstár személyi jövedelemadó hozzáadottérték-adó (a továbbiakban: héa) bevételektől esik el.
2004-es adóévet illetően 319 143 svéd korona összegtől, ebből 60 000 svéd korona héa címén
2005-ös adóévet illetően pedig 307 633 svéd összegtől, ebből 87 550 svéd korona szintén héa címén.
Frasson ellen büntetőeljárás indult, mert a 2004/2005-ös adóévre vonatkozóan elmulasztotta bevallani a munkáltató járulékokat, ami annak a veszélyével fenyegetett, hogy a társadalombiztosítási szervek az előbbi időszakban 35 690 svéd korona, az utóbbi időszakban pedig 35 862 svéd korona összegű bevételtől esnek el. A vádirat szerint a bűncselekmények súlyosságát indokolja egyrészt az érintett összegek nagysága, másrészt pedig azon tény miatt, hogy e bűncselekmények rendszeres nagyarányú bűnelkövetés részét képezik. 2007. május 24-i határozatával a skatteverket a 2004-es adóévre nézve az üzleti tevékenységből származó jövedelem vonatkozásában 35 542 svéd korona a héa vonatkozásában 4872 svéd korona, a munkáltatói járulékok vonatkozásában pedig 7138 svéd korona adóbírságot szabott ki H. Åkerberg Franssonnal szemben. Ugyanezen határozatban a skatteverket a 2005-ös adóévre nézve, az üzleti tevékenységből 34
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész negyedik, hatályosított kiadás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 753.oldal.
24
származó jövedelem vonatkozásában 54 240 svéd korona a héa vonatkozásában 3255 svéd, a munkáltatói járulékok vonatkozásában pedig 7172 svéd korona adóbírságot is kiszabott vele szemben. A fő problémát és egyben a megválaszolandó kérdést az jelentette, hogy el kell-e utasítani a vádlottal szemben emelt vádat, mert ugyanezen tényállás alapján egy másik eljárásban már szankciót alkalmaztak vele szemben, ami ellentétben áll az EJEE 7. kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikkével és a Charta 50. cikkével. A válasz: a ne bis in idem elve nem zárja ki azt, hogy valamely tagállam a hozzáadottértékadóval összefüggésben, bevallási kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén, ugyanazon tényállásra egymást követően adójogi és büntetőjogi szankciót alkalmazzon, amennyiben az első szankció nem büntető jellegű. 35 A ne bis in idem elvéről röviden megjegyezendőek az alábbi gondolatok: A kétszeres értékelés tilalmát jelentő elv ma is alapelvként van jelen jogrendszerünkben. Nemzetközi és belső szinten is értelmezendő. a törvényhozó által írott formában jelenik meg így például Németországban és Franciaországban, a büntetőeljárási törvény rögzíti, míg japánban Alkotmányos szinten jelenik meg.
36
Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügy Az ügyben az eredeti vád szerint a XX. Rendű vádlott a Kft. ügyvezetőjeként nem tett eleget a társasági adóra vonatkozó bevallási illetve megfizetési kötelezettségének. A módosított vád a XX. rendű terhelt tekintetében már nem tartalmazta a társasági adó befizetésének elmulasztását. A bíróság így a vádhoz kötöttség értelmében csak azt a cselekményt bírálhatta el, amit a módosított vád ténylegesen vád ténylegesen tartalmazott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a céget működtető harmadik személy ténylegesen nem fizetett társasági adót melyhez a XX. Rendű terhelt segítséget nyújtott. Adócsalás esetében a vád tárgyává tett cselekmény nem az adófizetési kötelezettség elmulasztásának, konkrét adónem nélkül történő megjelölése, hanem annak konkretizálódása, hogy a terhelt melyik adónem megfizetésében mulasztotta el kötelezettségének teljesítését. „A törvényszék a 2013. december 23. napján kihirdetett ítéletével a XX. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. 35
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2013. február 26, A C-617/10. sz. ügyben , az Åklagaren és Hans Åkerberg Fransson között folyamatban, lévő eljárásban 36 Pápai Tarr Ágnes: A ne bis in idem elv az Európai Bíróság gyakorlatában MISKOLCI JOGI SZEMLE 2. évfolyam (2007) 2. szám 101.oldal
25
évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás I/a-e. pont] és bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntettében [korábbi Btk. 310. § (1) és (4) bekezdés – tényállás II. pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 10 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, továbbá a II. rendű és a XVI. rendű vádlottal egyetemlegesen 381.321 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.”37 2. 1. 3 Valós tény elhallgatása A valós tény elhallgatása minden esetben egy kötelezettséggel összefüggésben értelmezendő, a háttér normák határozzák meg, hogy a juttatás megszerzése vagy megtartása céljából milyen tények, elhallgatása lehet jelentős.38 Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.72/2015/4 A Szekszárdi Törvényszék Szekszárdon 2014. december 18. napján kihirdetett 3. B.1/2014/31.
Számú ítéletében vádlottat bűnösnek mondta ki költségvetési csalás
bűntettében és csődbűncselekmény bűntettében ezért halmazati büntetésül 2 év szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította melynek végrehajtását négy év próbaidőre felfüggesztette. A Győri Ítélőtábla, mint másodokon eljáró bíróság az ítéletet helybenhagyta. A bírság indoklásában részletesen beszámolt arról, hogy terhelt által elkövetett cselekmény miért meríti teljes egészében a költségvetési csalás tényállását. A vádlott a B. Rt. ÁFA fizetési kötelezettségének csökkentése céljából szándékosan nem szerepeltette a cég ÁFA bevallásában az I. Rt. által kibocsátott 53.515.787,- forint ÁFA tartalmú, ún. helyesbítő számlát. Ezen jelentős tény elhallgatásával pedig az adóhatóságot megtévesztette és az állami adóbevételt ekkora összeggel csökkentette, amely a Btk. 396. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző és - figyelemmel a Btk. 459. § (6) bekezdés d.) pontjára a (4) bekezdés a.) pontja szerint minősülő magatartás, költségvetési csalás. 39
37
Tájékoztató a Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügyben hozott elvi döntésről Balogh Ágnes: i.m. 521. oldal 39 Győri Ítélőtábla Bf. 72/2015/4 38
26
2.1.4 A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele A befizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogtalan kedvezmény igénybe vétele, mint elkövetési magatartás alatt tipikusan az adó illetve vámkedvezményeket értjük.40 Külön jogszabályok határozzák meg, hogy kik és milyen formában vehetik igénybe a kedvezményeket. Korábban a Btk. 314. § (2) bekezdés Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
megsértésére
vonatkozó
b)
pontja
tartalmazta.
Későbbiekben
kerül
kiterjesztésre az összes kedvezményre vonatkozóan.41 A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya által közzétett- költségvetési csalás kísérlete: Az I. rendű vádlott 2007. október 12.-től üzletvezetésre jogosult beltagja volt a Csongrádi székhellyel rendelkező Vas-Ás Bt.-nek. 2008 második felében az V. és a VI. rendű vádlott a VII. rendű vádlotton keresztül a II. rendű vádlottat jogosulatlan áfa visszaigénylésre irányuló üzleti ajánlattal kereste meg, amely energiaital több cégen keresztül történő fiktív értékesítésére épült. Az V. és VI. rendű vádlottak megkeresték ugyanezen ajánlattal a III. rendű vádlottat is. Aki vállalta, hogy az általa képviselt Aranyág Kft. nevében fiktív, energiaital vásárlásáról szóló dokumentumokat fogad be valamint e dokumentumokat Bartha Plast s. r. o szlovák gazdasági társaság felé továbbítja. A két gazdasági társaság között pénzmozgás természetesen nem jött létre. Annak érdekében, hogy a fiktív értékesítés megvalósuljon és valós gazdasági esemény látszatát keltse a VII. és a II. rendű vádlottak 27 darab energiaital vásárlásáról szóló fiktív számlát állítottak ki az EUTANDEN BAU Kft. nevében. A z I. rendű vádlott által képviselt Vas-És Bt. a VII. rendű vádlott közreműködésével 27 darab, a II. rendű vádlott által utólag, jogosulatlanul kiállított, valós gazdasági eseményt nélkülöző, beszerzést tartalmazó számlát fogadott be az EUTANDEN-BAU Kft-től összesen 735.392.000 bruttó értékben. A 27 darab fiktív számla áfa tartalma összesen 123.545.865 forint volt. A valótlanul visszaigényelhetőként feltüntetett 123.545.856 forint összegből közel 9 millió forintot a P. F. B. Aranyág Kft. társasági adó számlájára átutaltak. Az adóhatóság az áfa adóbevallás utólagos vizsgálata során, észlelve a fent írt számlák valótlan voltát a további kiutalást megtagadta. 40 41
Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 834.oldal Balogh Ágnes: i.m. 521. oldal
27
Az ítélőtábla:
és VII. rendű vádlott költségvetési csalás bűncselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntette kísérletének,
rendű vádlott cselekményeit bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette kísérletének és bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségének,
rendű vádlott költségvetési csalás cselekményét költségvetési csalás büntette kísérletének,
és a VI. rendű vádlott cselekményeit felbujtóként, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette kísérletének és felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétségének minősítette. 42
Szegedi Ítélőtábla Bhar. II. 202/2013/10. Az Ítélőtábla a Törvényszék, mint másodfokon eljáró bíróság ítéletét az I. rendű vádlottal szemben megváltoztatta: I. rendű vádlott cselekményeit folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettének és hamis magánokirat felhasználása vétségének minősíti.43 A II. rendű vádlott bűnös 2 rendbeli. Ebből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntettében, mint bűnsegéd, 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, mint bűnsegéd, és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás vétségében (Btk. 318. § (1) (2) bekezdés), mint bűnsegéd. A II. rendű vádlott az általa képviselt Bt nevében nyárfarönk értékesítéséről összesen 79db valótlan tartalmú számlát állított ki egy másik Kft részére. . Az I. rendű vádlott az ÁFA bevallásokban megtévesztve az adóhatóságot, valótlan adatokat közölt és Kft. nevében jogosulatlanul igényelt vissza 267.000,- forintot, és ÁFA adónemben 23.542.000,- forint adóbevétel csökkenést okozott. Az I. rendű vádlott azzal, hogy a 79 db fiktív számlát költségként elszámolta, az adóhatóságot megtévesztve 2006. évre 20.016.000,- forinttal csökkentette az adóbevételt társasági adónemben. Az adott év gazdasági költségei az adóalapot csökkentő tényezők.44 2.1.5 A költségvetésből származó pénzeszközöknek a jóváhagyott céltól eltérő felhasználása 42
Http://birosag.hu/szakmai-informaciok/altalanos-sajtokozlemeny/szegedi-itelotabla-koltesvetesi-csalaskiserlete 43 Szegedi Ítélőtábla Bhar. II.202/2013/10. 44 Kecskeméti Járásbíróság B. 616/2009/34
28
A szabályozás alapvető érdeke, hogy azon költségvetésből származó pénzeszközök melyek a felhasználóhoz kerültek, céljuknak megfelelően legyenek igénybe véve és felhasználva. 45 A felhasználás célját mindig egy létesítő aktus határozza meg. A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény kísérleti szakaszba jut a felhasználás megkezdésével, befejezetté akkor válik, ha a céltól eltérő módon történő felhasználás a támogatás teljes összegét kimerítette.46 BH 2011. 244 A bírósági határozat rendelkezései kimondják, hogy a megállapított adó meg nem fizetése céljából elkövetett adócsalásnak nem feltétele az adó fedezetéül szolgáló vagyon megléte. E bűncselekmény mindig aktív magatartással valósul meg és elkövetésére minden esetben csak az adó-végrehajtási eljárás megindítását követően kerülhet sor.47 2.2
A költségvetési csalás első alapesetének eredménye
A bűncselekmény megállapításának feltétele, hogy az elkövető cselekményével egy vagy több költségvetés számára vagyoni hátrányt okozzon. A vagyoni hátrány pontos fogalma a Btk. értelmező rendelkezései szerint: törvény eltérő rendelkezése hiányban a vagyonban okozott kár (értékcsökkenés) és az elmaradt vagyoni előny. A Btk. 369. § (9) bekezdés mutat ilyen eltérő rendelkezést mely alapján vagyoni hátránynak kell tekinteni a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség elmulasztása következtében beállott bevételkiesést. Ugyanez vonatkozik a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközre is.48 A támogatások tekintetében elmondhat, hogy nem feltétlenül egy költségvetésből kell származniuk. Továbbá a befizetési kötelezettség sem egy költésvetés tekintetében vonatkozik a befizető személyre. „és ezzel egy vagy több költésvetésnek vagyoni hátrányt okoz” ezzel a tényállásba foglalt kitétellel a jogalkotó törvényi egységet teremt, a korábban halmazatként értékelésre kerülő 45
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 606.oldal 46 Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 753.oldal 47 BH 2011.244 48 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Részi Ismeretek i.m. 180. oldal
29
bűncselekmények között. Költésvetési csalásnak minősülhet, ha elkövető korábban adócsalást és ezzel egyidejűleg csalást is elkövetett tehát magatartásával egyrészt a befizetendő adóját csökkentette másrészt vissza is igényelt adót. Vizsgálni kell a magatartás és az eredmény közötti ok-okozati összefüggést. A bűncselekmény a megtartás megkezdésével jut kísérleti szakaszba, és befejezetté a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik. 49 2. 3
A költségvetési csalás első alapesetének elkövetői
A bűncselekmény tettese bárki lehet, viszont a bűncselekmény mulasztással történő megvalósítását csak nyilatkozatételre köteles személy követheti el. Jogi személy vagy szervezet esetében azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek feladata volt a kötelezettség teljesítése.50 A jogi személy felelősségének megállapításánál nem csak az jelenthet problémát, hogy bizonyos esetekben elválik egymástól a cselekmény tényleges elkövetőjének személye és az a személy, akinél valójában a bűnösség realizálódik (közvetett tetessék esete). Előállhat olyan esetkör, amikor egy cégen belül, bűncselekmény megvalósulását, önmagukban ártalmatlan magatartások összeredménye okozza.
51
Összegezve a bűncselekmény alanyai:
A befizetési kötelezettséggel terhelt személy
Bárki, aki kedvezményt jogosulatlanul vesz igénybe
Aki a jóváhagyott céltól eltérően használja fel a kapott pénzeszközöket 52 Bűnösség
2.4
A bűncselekmény első alapesetének mindhárom fordulata szándékosan követhető el.
fordulat esetében az elkövető tisztában van azzal a ténnyel, hogy fizetési kötelezettsége fennáll.
fordulat esetében tisztában van azzal, hogy a kedvezményt jogosulatlanul veszi igénybe.
fordulat esettében pedig az elkövető tisztában van azzal, hogy a kedvezményeket a
49
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 754.oldal Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 607.oldal 51 Fantoly Zsanett: Societas delinquere non potest… Acta Universitatis Szegediensis – Acta Juridica et Politica. Tomus LXII. Fasc. 3., Szeged, 2002. 4. oldal 52 Balogh Ágnes: i.m. 521. oldal 50
30
jóváhagyott céltól eltérően használja fel. . Azzal is tisztában van az elkövető, hogy cselekményével egy vagy több költségvetés számára vagyoni hátrányt okoz. Mindezeket kívánja vagy legalább is közömbösséget mutat iránta. 53 20. BK vélemény a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében: „A büntetőeljárás szempontjából az a kérdés, hogy a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 396. §-ában megjelölt befizetési kötelezettséget megsértették-e és a bevétel csökkentésével okozott vagyoni hátrány összege mennyit tesz ki, olyan előzetes kérdés, amelyet az ügyész, illetve a bíróság – szükség esetén szakértői vélemény beszerzése mellett – rendszerint maga bírál el [Be. 188. § (1) bek. d) pont, 266. § (1) bek. a) pont]. Ebből következik, hogy a Btk. 396. §-ában foglalt bűncselekmény elbírálása során nincs kötve a közigazgatási szerveknek a bevételcsökkenés összegét megállapító határozatához, hanem azt a büntetőeljárás szabályai szerint, az irányadó igazgatási jogi szabályok előírásainak figyelembevételével önállóan állapítja meg.” 54 2.5
A Bűncselekmény értékhatárai A Költségvetési csalás értékhatárainak vonatkozásában a Btk. 462.§. (3) bekezdés
szabályai az irányadóak. Ennek értelmében nem valósul meg bűncselekmény, hanem vámszabálysértés valósul meg, ha az okozott vagyoni hátrány összege nem haladja meg a 100.000. forintot. A bűncselekmény alapesete abban az esetben valósul meg, ha az okozott vagyoni hátrány összege 100.000 és 500.000 forint között van. 55 2.6
A bűncselekmény minősített esetei A bűncselekmény minősítésének meghatározásában szintén jelenős szerepe van az
okozott vagyoni hátrány összegének. Minél nagyobb az okozott vagyoni hátrány összege a büntetéskiszabás szempontjából annál súlyosabb büntetés várható. A Btk. 459. § (6) bekezdésben foglaltak az irányadóak tehát a költségvetési csalás:
53
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 754.oldal A Kúria 20. számú Büntető Kollégiumi Véleménye a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében. 54
55
2012. évi C Törvény A büntető törvénykönyvről 462.§. (3) bekezdés
31
száz-egy és ötszázezer forint között kisebb vagyoni hátrányt okozó
ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb vagyoni hátrányt okozó
ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős vagyoni hátrányt okozó
ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy vagyoni hátrányt okozó
ötszázmillió forint felett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó56
A bűncselekményt az okozott vagyoni hátrány összege mellett az üzletszerűség és a bűnszövetség minősíti. A vagyoni hátrány alapján minősülő költségvetési csalást a különösen jelentős kivételével, eggyel súlyosabb formába minősíti. A törvény korlátlan enyhítést biztosít, amennyiben az elkövető az okozott vagyoni hátrány összegét a vádirat benyújtásáig megtéríti.57 Üzletszerűség: „Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik” Bűnszövetség: „bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet”58
3.
A költségvetési csalás második alapesete „visszaélés jövedékkel” A jövedéki termékekkel kapcsolatos jogellenes a magatartások kifejtése nagy
haszonnal kecsegtető. Nem elhanyagolható e cselekmények versenytorzító és az adóbevételt illegális módon csökkentő hatása. Mivel az adóbevételek elmaradása a társadalomra veszélyes tényező súlyossága a cselekménynek ebben az esetben az okozott hiányának összegében mérhető. 59
56
2012. évi C Törvény A büntető törvénykönyvről 459.§. (6) bekezdés Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 834.oldal 58 2012. évi C Törvény A büntető törvénykönyvről 459.§. 59 Dr. Béres-Deák Attila: Csempészet, vámorgazdaság, és a jövedéki bűncselekmények elkövetési értékeinek meghatározása a büntető eljárásban 5. oldal 57
32
A tényállás szabályozásának jelentősebb lépcsőfokai
3.1
Büntető
törvénykönyvünk
jelentős
változásokon
ment
keresztül.
a
gazdasági
bűncselekmények vonatkozásában elmondható, hogy a szemléletváltás és a struktúra változása a legjelentősebb a jövedékkel kapcsolatos bűncselekmények esetében volt. Az új tényállásként szereplő költségvetési csalás magába foglalja a korábban önállóan szabályozott visszaélés jövedékkel bűncselekmény tényállását. 60
Az 1978.évi IV. törvény is büntetni rendelte a jövedékkel való visszaélést
Az 1966.évi LII. törvény hatályon kívül helyezi
A jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről valamint szeszadóról szóló Az 1993.évi LVIII. törvény rendelkezéseinek módosítását követően szigorodnak a jövedéki ellenőrzésre vonatkozó szabályok, valamint az alkalmazandó szankciók
2001.évi LIX. törvény a cselekményt ismét bűncselekménnyé nyilvánítja
1997.évi CIII. törvény új törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
2003.évi CXXVIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól (továbbiakban: Jöt.)61
Magyarország Európai unióhoz való csatlakozásával meglehetősen új helyzet állt elő. A vámhatárok megszűnésével megnyílik az út az EU egységes piacán az áruk és a jövedéki, termékek tagállamok közötti szabad mozgásának. Az újonnan csatlakozó államok esetében bizonyos időbeli korlátozásokkal. 62 3.2 2003.évi CXXVIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól – a bűncselekmény elkövetési tárgya – a jövedéki termék fogalom meghatározásának problémái. A bűncselekmény elkövetési tárgya a jövedéki termék. A Btk. a jövedéki termék fogalmát pontosan nem határozza meg, a Jöt. szintén nem határoz meg önálló fogalmat. A törvény rendelkezései tárgyi hatályát tekintve nem tartalmazzák mi minősül jövedéki terméknek.63 60
Dr. Szilágyi Roland: A jövedéki bűncselekmények 2012-ben, Elérhető az interneten: http://juris.oldportal.u-szeged.hu/download.php? docID=13718 61 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 608.oldal 62 Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 754.oldal 63 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina 835.oldal
33
Jövedéki adóköteles termékek a Jöt. 3.§ alapján:
ásványolaj,
alkoholtermék,
sör,
bor,
pezsgő,
köztes alkoholtermék,
dohánygyártmány.64
Mind a Btk. és mind a Jöt. rendelkezéseiből kitűnik, hogy a szabályozás nem alkotott egységes és elismert terminus technicus arról, hogy pontosan mi minősül jövedéki terméknek. Dr. Béres-Deák Attila: Csempészet, vámorgazdaság, és a jövedéki bűncselekmények elkövetési értékeinek meghatározása a büntető eljárásban című megpróbál egyfajta fogalmat alkotni. Véleménye szerint a jövedéki termék alatt egy olyan kiemelt hasznot hajtó, stratégiailag jelentős helyzetű terméket értünk, amit az állam annak nyilvánít, továbbá előállítását, külföldről történő behozatalát, belföldről történő kivitelét, átszállítását, belföldön történő előállítását, raktározását, forgalmazását és felhasználását különleges szabályok betartásához kötik. Ezen termékeket rendszerint magas adókkal sújtják melyek az állami költségvetés bevételének jelentős részét képezik. 3.3
A költségvetési csalás második alapesetének elkövetési magatartásai
„jövedéki terméket előállít”: Az előállítás gyakorlatilag bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési, tevékenység melynek eredményeként a termék létrejön. „megszerez”: A termékkel való rendelkezés megteremtése, egyfelől birtokbavételt is jelent. Továbbá export, import megvásárlás. „tartás”: A termék folyamatos tényleges hosszantartó birtoklása, huzamosabb ideig tartó állapot. „forgalomba hozatal”: Külön definiálásra kerül az importálás fogalma, amely azt 64
2003.évi CXXVII. Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 3.§
34
jelenti, hogy a termék a vámeljárás végeztével kerül, harmadik országból vagy más tagállamból kerül a belső piaci forgalomba. Abban az esetben, ha nem történik, meg a vámeljárás úgy megvalósul a költségvetési csalás második alapesete. 65 A forgalomba hozatal megvalósul, ha a termék az előállítótól a fogyasztóhoz jut, tehát az elkövető a terméket több személy részére juttatja el. Történhet úgyis, hogy az elkövető nem több, hanem csak egyetlen személlyel lép kapcsolatba és ennek a személynek adja át terméket, hogy az majd másoknak továbbítsa. Az ingyenesség és a visszterhesség közömbös ebből a szempontból. „kereskedés”: A forgalomba hozatalnál tágabb fogalom rendszerességet és haszonszerzési célokat feltételez.66 Az elkövetési magatartások abban az esetben lesznek tényállásszerűek, ha azokat, törvényi feltételek vagy a szükséges hatósági engedélyek hiányába végzik. Az engedély és a jogszabályban megállapított feltételek hiánya negatív tényállási elem, a tényállásszerűség negatív, vagylagos (alternatív) feltétele.
Bármelyikük hiánya meglapozhatja a
tényállásszerűséget. A bűncselekmény megvalósul, ha az elkövető például: engedély birtokában, ugyan de a jogszabályi feltételek be nem tartásával szerez meg, állít elő stb. jövedéki terméket és ezzel a jövedéki-adó bevételt csökkenti. Más esetben előfordulhat az is, hogy az elkövető engedély nélkül, a jogszabály rendelkezéseit megszegve tanúsítja valamely elkövetési magatartást. 3.4 A jövedéki termékekkel kapcsolatos törvényi feltételek, hatósági engedélyek a Jöt. vonatkozó rendelkezései alapján A Jöt. rendelkezései alapján: Jövedéki adóköteles a jövedéki termék, belföldön történő előállítása és belföldre történő behozatala. A törvény 1. §-a az adókötelezettség teljesítésére és ellenőrzése érdekében követelményeket állít. A jövedéki termékeket kizárólag adóraktárban lehet előállítani, ez alól kivételt egyedül a vámfelügyelet mellett történő előállítás képez. Ha a jövedéki termék jövedéki adó megfizetése nélkül kerül az országba, adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe kerül. Kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy bejegyzett kereskedő részére behozott termék. A jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül csak adóraktárban, adómentes felhasználó 65 66
Tóth Mihály – Nagy Zoltán Büntetőjog Különös Rész Osiris Kiadó 2014 Budapest 511.o. Balogh Ágnes: i.m. 522. oldal
35
üzemében, raktárában tárolják, raktározzák. A vámfelügyelet alatt álló termék ebben az esetben is kivételt jelent. Az adómentesen beszerzett jövedéki termék csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel. Az a jövedéki termék, amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után a Jöt. rendelkezései szerint e jog érvényesíthető. Szabadforgalomban pedig csakis olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.67
A Tanács 2008/118/EK irányelve A Tanács 2008/118/EK irányelve alapján jövedéki termékek Európai Unión beüli, forgalomba hozatala, mozgatása adófelfüggesztés mellett történik. A mozgatás alatt értendő a termék valamely adóraktárból vagy behozatali helyről egy másik adóraktárba, bejegyzett címzett számára, az Unióból történő kivitel helyére, vagy pedig az adómentességet élvező részére. Ebben az esetbe beszélhetünk nemzetközi szervezetekről vagy ez a fajta adómentesség alapulhat diplomáciai vagy konzuli kapcsolaton. A jövedéki termékek szállítása elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik. A feladás helye szerinti illetékes hatóságoknak lehetőségük van biztosítékot kérni az adóraktár engedélyesétől vagy a bejegyzett feladótól. A biztosíték fedezi a jövedékiadó-felfüggesztéssel való szállítás kockázatait. A biztosítékot a másik fél is nyújthatja.68 3. 5
Az engedélyezés rendszere az engedélyező hatóságok A törvény különbséget tesz a jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes
kerekedem közt. Jövedéki engedélyes a tevékenység, ha a jövedéki termékek továbbforgalmazási célú beszerzése és kereskedelme úgy valósul meg, hogy a kereskedő olyan számlát tud kiállítani, amellyel a továbbforgalmazó (kiskereskedő) tudja igazolni a jövedéki termékek legális voltát. Ha a kereskedő nem rendelkezik a szükséges jövedéki engedéllyel, a termékeit csak a végső fogyasztók felé értékesítheti. Olyan számlát kell
67
2003.évi CXXVII. Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 1.§ 68 A TANÁCS 2008/118/EK IRÁNYELVE a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
36
kiadnia, amely nem alkalmas továbbforgalmazás esetén az eredet igazolására. 69 A leírtakból kitűnik mennyire fontos szerepet játszik a jövedéki termékek értékesítésére vonatkozó engedély. Összegezve, ha rendelkezik a kereskedő engedéllyel abban az esetben termékeit tágabb fogyasztói réteghez, juttathatja el. Engedély hiányában viszont csak egyetlen egy réteget vehet célba a végső fogyasztót mivel így kiesnek a kiskereskedők a körből a várható bevétel is elenyészőbb ellentétben az engedéllyel rendelkezőkkel. Az engedélyezés a vámhatóság hatáskörébe tartozik, a vámhatság felügyelete alá pedig a jövedéki termékeke előállítása és forgalmazása.70 38/2004. (III. 10.) PM rendelet A 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. Felsorolja a Jöt. szerinti engedélyek iránti kérelmek típusait melyek engedélyezése, mint ahogyan azt már említettem a vámhatóság hatáskörébe tartozik.
adóraktári engedély iránti kérelem
keretengedély iránti kérelem
felhasználói engedély iránti
bejegyzett kereskedő engedélye iránti kérelem
bejegyzett feladó engedélye iránti kérelem
jövedéki engedély iránti kérelmet 71
43/2009. (XII. 29.) PM rendelet A szabályozás szempontjából lényeges a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól szóló 43/2009. (XII. 29.) PM rendelet. A rendelet részletesen leírja, hogy a felsorolt jövedéki termékeket milyen típusú zárjegyekkel kell ellátni ebből példaképpen egyet, említeném meg a „párlat” zárjegyének követelményeit. 69
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 758.oldal Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m.. 609.oldal 71 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 70
37
„A zárjegy fekvő téglalap alakú, színe zöldes összhatású, zöld biztonsági (guilloche) nyomattal, benne ugyanezen szín használatával Merkúr embléma. A zárjegyen a „Párlat” felirat sötétzöld, a sorszám, valamint a vonalkód fekete színű. A zárjegyen szabad szemmel nem látható, UV-fényre reagáló Merkúr embléma és hullámvonalakat tartalmazó biztonsági alnyomat is található. Méret (választék): 80x16 mm Technológia: Nyomtatás négy színnel, ebből egy szín UV-fényre zöldesen reagáló. Anyaga: Speciális, csak erre a célra legyártott, öntapadós felületű, 70 grammos papír, amely UVfényben sárga és kék színű, természetes fénynél vörös színű pelyhezőt tartalmaz, és vegyi védelemmel van ellátva. Sorszám: Egyszer háromkarakteres és egyszer kétkarakteres betűjelből és hét számból álló sorszám (XXX0000000XX). Ellenőrző kód: A sorszámot követő karakter.”72
3.6
Az adókötelezettség keletkezése, a bűncselekmény eredménye A jövedéki adókötelezettség a termék belföldön történő előállításával vagy a termék
külföldről az ország terültedére importálásával keletkezik. A bűncselekmény eredménye a költségvetésnek okozott vagyoni hátárny, a minősítés alapja az elmaradt jövedéki adóbevétel. Az elkövetési tárgy ára nem meghatározó a minősítés tekintetében.73 3. 7
Adómentes termékek az 1186/2009 EK tanácsi rendelet alapján A tanács rendelete alapján adómentesek azok az áruk, amelyeket küldeményként
magánszemély küld magánszemélynek feltéve, hogy a címzett a közösség vámterületén él, és a behozatal nem kereskedelmi jellegű. Adómentességet élveznek az alábbi áruk a rendeltben rögzített mennyiségi határokig: 72
43/2009. (XII. 29.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól 73 Karsai: i.m. 836. oldal
38
Dohánytermék:
50 darab cigaretta,
25 darab szivarka (darabonként maximum 3 gramm súlyú szivar),
10 szivar,
50 grammfogyasztási dohány,
Alkoholos termékek:
22 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú égetett szeszes ital
80
térfogatszázalékot
vagy
azt
meghaladó
alkoholtartalmú
denaturálatlan etilalkohol
22 térfogatszázalékot meg nem haladó, bor vagy egyéb alkoholalapú aperitifek, tafia, szaké vagy ezekhez hasonló italok,
csendes borok
két liter
parfüm: 50 gramm,
kölnivíz: 0, 25 liter.74
Magánfőző személy évente maximum 86 liter (42 fokos) párlatot állíthat elő. Amely kizárólag csak a háztartásban szolgáló személyes fogyasztásra szolgálhat. A tárgyévben előállítani tervezett magánfőzött párlat előállításához párlat adójegyet, kell beszerezni a vámhatóságtól. A párlat adójegy a beszerző magánfőzőt egy liter magánfőzött párlat tárgyévi, előállítására jogosítja. A párlat adójegy 700 forintértéket képvisel, 1l maximum 42 fokos párlat évi adótartalmát figyelembe véve. „Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik”75 3. 8
Az adó-megállapítás módja: Az adóraktár adókötelezettségének önadózás keretében tesz eleget. Az adóraktár
bevallásához minden bevallási időszakban kapcsolódik egy hatósági aktus. Annak érdekében, hogy a nagy adótartalmú termékek utáni adózás hatósági kontrollja 74
A TANÁCS 1186/2009/EK RENDELETE a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról 25-27. cikkl 75 2003. évi CXXVII. Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól 64.§
39
megfelelően működjön. A vámhatóság veszi fel a jegyzőkönyvet arról, hogy az adómegállapítás helyesen történt e. Nem valósul meg bűncselekmény, ha a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány összege nem haladja meg a százezer forintot. Százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrány esetében csak a vonatkozó közigazgatási szabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának van helye. Nélkülözhetetlen az eredmény és a magatartás közötti okozati összefüggés. 76 3.9
A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség A bűncselekmény alanya bárki lehet a jövedéki termékek előállításával,
megszerzésével, kereskedelmével vagy forgalomba hozatalával foglalkozik. Nincs jelentősége annak, hogy e tevékenységét jogszabályi vagy hatósági felhatalmazás alapján végzi. A költségvetési csalás második alapesete kizárólag szándékosan követhető el, egyenes vagy akár eshetőleges szándékkal.77 Az elkövető tudata átfogja adófizetési kötelezettségét tisztában, van azzal, ténnyel, hogy nem rendelkezik a szükséges engedéllyel, valamint tevékenysége során nem tartja be a jogszabályi feltételeket. Kecskeméti Törvényszék 8. B.116/2009/293 A Kecskeméti törvényszék jelen ügyben majdnem fél tucat egészen pontosan 47 vádlott tekintetében hozott marasztaló ítéletet. Az ügyben ugyan születtek felmentő ítéletek, de a vádlottak nagy részére elmondható, hogy vagyonelkobzás és közügyektől eltiltás mellett a Btk. 396 § (5),(6) bekezdése alapján folytatólagosan elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéltettek. Súlyosbító körülményként értékelendő a bűnszervezetben való elkövetés valamint a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetés. Az ügyészség súlyosbító körülményként értékelte az ilyen jellegű bűncselekmények elszaporodottságát. A vádlottak által alapított kft többrétű tevékenységet folytatott. Veszélyes hulladék átvételét, feldolgozását és az ebből kinyerhető anyagok hasznosítását. Másrészt ezekből a regenerált alapanyagokból festék oldószereket, zsírtalanítókat, hígítókat állítottak elő, 76 77
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 759.oldal Tóth Mihály: i.m. 414. oldal
40
melyhez nagy mennyiségben vásárolt anyagokat is felhasználnak. F Továbbá flexográfiai nyomdafestékek és autóápolási termékek gyártásával is. A cégnél kb. 70 alkalmazott dolgozott, a NEK összes forgalma 2006-ban 2. 147 milliárd Ft volt. A társaság számos fajta magas alkoholtartalmú terméket állított elő, illetve szerelt ki és forgalmazott. Az alkoholos termékek előállítására és az ahhoz felhasználható anyagokra, hogy az emberi fogyasztásra is alkalmasak meghatározott törvényi előírások vonatkoztak. A vádlottak a költséghatékonyság szem előtt tartásával nagy tételben vásároltak szélvédőmosó folyadékot, hogy azt különböző eljárások útján emberi fogyasztásra is alkalmas alkohollá alakítsák át. Jövedéki szempontból pedig az alkohol teljes denaturálásával az alkoholtermék adómentessé válik, ezért a teljesen denaturált termékből a denaturáló szerek hivatalosan többé nem távolíthatók el. A szélvédőmosó folyadék meghatározott kémiai anyagok hozzáadásával, így mint magas alkohol tartalmú folyadék jövedéki adómentesnek minősül. A vádlottak így sikeresen elérték, hogy jövedéki adózás alól elvont alkoholterméket készítsenek, melyet 662. 413. 057 Ft jövedéki adó terhelt. A vádlottak számos jogszabály, rendelet megsértésével több százmillió forinttal rövidítették meg a költségvetést.
78
4. A költségvetési csalás harmadik alapesete az adminisztratív költségvetési csalás A tényállás kisegítő jellegű, büntetőjogi védelmet biztosít a támogatások átláthatósága érdekében. A védelem kettős irányú a költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség, elmulasztása és hiányos nem valós adatokkal történő teljesítésével szemben. Ezen pénzeszközöket célhoz kötötten kell felhasználni és ezt valós tartalmú iratokkal kell bizonyítani. Nem feltétel a vagyoni hátrány okozása ugyanis a tényállás ennek hiányában is büntetni rendeli az elszámolási, számadási, tájékoztatási kötelezettség megszegését. Adminisztratív költségvetési csalást kizárólag költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában lehet elkövetni. 79
78
Kecskeméti Törvényszék 8. B.116/2009/293
79
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m. 610. oldal
41
4.1
A költségvetési csalás harmadik alapesetének elkövetési magatartásai Az elkövetési magtartás, a jogszabályban vagy szerződésben előírt számadási,
elszámolási tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, hiányos megtétele, vagy ennek során valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele. A tényállás ezzel összefüggésben büntetni rendeli a valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okirat felhasználását. A tájékoztatási kötelezettség a pénzeszközökhöz kapcsolódik, e körbe nem vonható a projekt forrásának feltüntetésére vonatkozó kötelezettség.80
4.1.1 „ A költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz
A tényállásban is rögzített pontos kötelezettségek körét általában azon támogatási szerződések
tartalmazzák,
melyek
lehetővé
teszik
a
költségvetésből
származó
pénzeszközök „lehívását”. Főleg uniós támogatások esetében az elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettség nem teljesítése vagy nem teljes körű teljesítése az e kötelezettségek alapjául szolgáló szerződés tartalmától függ. Illetve a támogatásokat meghatározó kormányrendeletektől.
Adott esetben a törvényesség elvének sérelmével
járhat a büntetendőség ilyen mértékű előrehozatala, és függővé tétele a támogatási szerződésektől. 81 4.1.2 Valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel A valótlan tartalmú nyilatkozat tétele történhet szóban vagy írásban is. A felhasznált okirat közokirat és magánokirat egyaránt lehet. Valótlan tartalmú az okirat, ha nem a valóságnak megfelelő tényeket rögzíti, nem a kiállítóként (aláíróként) feltüntetett személy vagy hatóság készítette, illetve nem az aláíróként feltüntetett személy nyilatkozatát tartalmazza. Eredetileg a hamisított okirat nem más, mint a valódi okirat jogosulatlan tartalmi megváltoztatása. 82
80
Czine Ágnes: Az új Btk. és a kapcsolódó jogforrások, bírósági iránymutatások. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft 520.oldal 81 Karsai: i.m. 836. oldal 82 Balogh Ágnes: i.m. 523. oldal
42
4.2
A bűncselekmény elkövetői és a bűnösség A költségvetési csalás III. alapesete immateriális bűncselekmény, az elkövetési
magatartások bármelyikének kifejtésével befejezetté válik. A bűncselekmény tettese bárki lehet egyetlen feltétel, hogy ezt a személyt, a törvényben megjelölt befektetési kötelezettség valamelyike terhelje. Szándékos delictum, az elkövetőnek tisztában kell lennie elszámolási, számadási, tájékoztatási kötélzetségével. Valamint azzal, hogy az általa tett nyilatkozat, felhasznált okirat valótlan tartalmú, az okirat hamis vagy hamisított. 83 Bfv. II. 974/2014/6. A kúria jelen ügyben fenntartotta a másodfokon eljárt bíróság ítéletét az I. rendű vádlottal szemben. Az ügy iratai szerint K. település ónkormányzata 39.917.200 forint összegű vissza nem térítendő támogatást nyert a pályázatban meghatározott utak, utcák útburkolatának felújítására. Ám az I. rendű vádlott a II. és III. rendű vádlottakat azzal bízta meg, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács által jóváhagyott utcák helyett teljesen más utcáknak a felújítását kezdjék meg. Az I. rendű terhelt annak ellenére, hogy tisztában volt vele, hogy a felújítás nem történt meg, aláírta a teljesítésigazolást, mely valótlanul azt tanúsította, hogy a Zrt. a K Nagyközség Önkormányzat szilárd burkolatú utak felújítása I. osztályú minőségnek megfelelően, határidőre elvégezte. A bíróság az I. és II. rendű vádlottat bűnösnek találta: a Btk. 396.§ (7) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében, melyet I. rendű és II. rendű vádlottak bűnsegédként követtek el.i84 4.3
A költségvetési csalással kapcsolatos rendbeliség és halmazati kérdések A Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályának K. F. 4371/2009/6-I. számú
iránymutatása az adócsalás rendbeliségének megállapításánál nem annak tulajdonít jelentőséget, hogy az elkövetés egymást követő adóbevallási időszakokon át történik –e?
83
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Részi Ismeretek i.m. 183. oldal 84 Kúria Bfv. II. 974/2014/6
43
Hanem annak, hogy a folytatólagosság feltételei fennállnak vagy sem a több egymás után következő adóbevallási időszakot érintő elkövetések során. A folytatólagosság általános szabályai az irányadók. A kialakult gyakorlat szerint több adó-megállapítási időszakon keresztül ugyanazon adónemre elkövetett adócsalás esetén a rövid időköz vizsgálandó. Mint ahogyan azt már a korábbiakban is kifejtettem a költségvetési csalás tényállása azzal, hogy összevonja mind a kiadási mind a bevételi oldalon a költségvetés bármely elemét sértő cselekményeket törvényi egységet hoz létre az addig több rendbelinek minősített cselekmények között. 85 A gazdasági bűncselekmények tekintetében egységalkotó jelentőségű és jogilag releváns a vádemelés időpontja. Eddig az időpontig történő teljesítés, a büntetés korlátlan enyhítését mellőzését vagy a büntethetőség megszűnését eredményezheti. Költségvetési csalás esetében a vádemelés időpontja zárja le az egységet. Az addig eltelt időszakban függetlenül attól, hogy az egyes részcselekmények a bűncselekmény alsó értékhatárát elérő vagy azt meghaladó vagyoni hátrány okozásával valósulnak meg a törvényi egység körébe tartoznak.86 Törvényi egységet kell megállapítani, ha a cselekmény több költségvetésnek okoz vagyoni hátrányt. Egységesen költségvetési csalásként kell minősíteni a korábbiakban adócsalás és csalás halmazataként értékelt esetet, amikor az elkövető az adóbevétel csökkentésén túl adót is visszaigényel jogosulatlanul. A Btk. 396. § (7) bekezdése szerinti költségvetési csalás és 396. § (1)-(5) bekezdés esetében azonos költségvetésből származó pénzeszközök esetében nem állapítható meg halmazat. Százezer forintot meghaladó, de ötszázezer forintot meg nem haladó kár esetében a költségvetési csalás látszólagos alaki halmazatot alkot a társadalombiztosítási, szociális vagy
más
jóléti
juttatással
való
visszaéléssel.
Ennek
folytán
a
visszaélés
társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétsége állapítható meg. Az ezt meghaladó károkozás esetén a költségvetési csalás konszumálja a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés tényállását. 87 A bűncselekmény első és második alapesete valóságos alaki halmazatot alkothat az okirat
hamisításokkal.
Ezzel
szemben
a
85
harmadik
fordulatnál
az
elkövetési
Rácsokné Fügedi Zsófia Eszter a költségvetési csalás megítélési problémai a gyakorlatban Ügyészek Lapja 6. huszonnegyedik évfolyam – Ügyészek Országos Egyesülete 2014. 87-88.oldal 86 Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: i.m. 761.oldal 87 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m. 611. oldal
44
magatartásokból adódóan ez kizárt. Mivel speciális tényállás ezért kizárt továbbá a csalással való alaki halmazat. 2/2002 büntető jegységi határozat „ Nem valósítja meg a vámorgazdaság mellett az adócsalást, aki a vámorgazdaság útján birtokába került csempészett vámárura vonatkozó adóbevallási kötelezettségének nem tesz eleget.” „Ha a csempészett vámáru egyben jövedéki termék is, annak megszerzője jövedéki orgazdaságot követ el.”88 A jogegységi határozat indoklásában rámutat arra, hogy gyakorlatilag önfeljelentés megvalósulását eredményezi az adózással kapcsolatos jogszabályban előírt rendelkezések betartása, ugyanis így feltárásra kerülne a hatóságok előtt a vámorgazdaság elkövetése. Mivel az önfeljelentés senkitől nem várható el így az adócsalás bűncselekménye nem valósul meg. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala a költségvetési csalással valóságos alaki halmazatot alkot a jogi tárgyak különbözősége miatt. 89 Vámszabálysértést az követ el aki, „Aki nem uniós árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy a vámtartozás, az egyéb terhek, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, feltéve, hogy a vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg, úgyszintén, aki e cselekmények bármelyikét megkísérli, szabálysértést követ el.”90 A kúria 95. számú Büntető Kollégiumi véleménye A 95. számú Bkv. rendelkezései alapján vagyonelkobzást kell elrendelni a költésvetési csalás elkövetőjével szemben, ha az a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel vagy a költségvetésbe történő befizetéssel kapcsolatos kedvezmény jogosulatlan igénybevételével függ össze. Az első esetben a bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni az eljáró bíróságnak. A második esetben, a vagyonelkobzás mértékénél a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközökre kell 88
2/2002. számú BJE határozat Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: i.m. 612. oldal 90 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 89
45
figyelemmel lenni. Tekintettel a kétszeres elvonás tilalmára abban az esetben, ha a bíróság már kötelezte az elkövetőt vagy a gazdálkodó szervezet a kiesett bevétel megfizetésére vagy jogosulatlanul igénybevett pénzeszközök illetve támogatások visszafizetésére, újabb vagyonelkobzásnak nincs helye. Ha a kötelezés nem éri el a megalapítót bevételkiesés, jogosulatlanul igénybevett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás mértékét, az intézkedést a fennmaradó részre kell alkalmazni. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott vele szemben kell a vagyonelkobzást elrendelni. 91
III. Fejezet A magyarországi olajbűnözés és az ennek keretében megvalósuló költségvetést károsító bűncselekmények „olajozott viszonyok” Szakdolgozatom utolsó fejezetében a 90-es évekbeli Magyarország, mint az olajbűnözés virágkora kerül feltárásra. Ez a korszak eggyé vált a mérhetetlen korrupcióval, gyilkosságok tömkelegével és az ország költségvetésének tízmilliárdos tételekkel történő megrövidítésével. Mivel e téma teljes feldolgozása meghaladná a szakdolgozat előírt követelményeit a rendelkezésemre álló forrásanyagok segítségével, igyekszem hiteles és átlátható képet adni e korszak minden titkáról. Az 1970-80-as években megfigyelhető, hogy a gazdasági szereplők figyelme a stagfláció és a vele párhuzamosan lezajló olajár növekedések óta az olajárak világgazdasági hatásaira fókuszál. Az olajár jelentősen befolyásolja a gazdasági folyamatok alakulását és ingadozásának mértéke szintén meghatározó tényezője a gazdasági növekedésnek. Megfigyelhető, hogy a fent említett folyamatok mellett a gazdaság szereplőinek figyelme tovább koncentrálódik az tényezőkre melyek az olajarákat és azok ingadozását befolyásolják. 92 A „kiszőkült fekete arany” Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy tisztázásra kerüljön mit is jelent valójában az „olajszőkítés” a folyamat magyarázata szinte minden forrásanyagban előkerül, de téma kifejtése előtti tisztázását nélkülözhetetlennek tartom. 91
95. BK vélemény a vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának tilalmáról, illetve a részesekkel szembeni alkalmazásáról 92 KOTÁN GERGELY–LÁSZLÓ VALÉRIA–SALI ANDRÁS: Mennyire fontos az olaj, avagy hatások és visszahatások az olaj és a tőkepiac között, HITELINTÉZETI SZEMLE 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1. oldal
46
A szesz és a dohány termékekére elkövetett visszaéléseket a gázolajjal és háztartási tüzelőolajjal (HTO) történő visszaélések követték. A legnagyobb motivációt a két termék közti Áfa különbség jelentette. A HTO - t csak 10%-os Áfa ezzel szemben a gázolajat fogyasztási adó és 25%-os Áfa terhelte. Az 1995-ös években a feketegazdaság olajbűnözőinek ez a fajta különbözet jelentette a legnagyobb motivációt.93 A HTO- t az olajfinomítók a jóval drágább gázolajtól való megkülönböztetés céljából piros színezőanyaggal látták el. Kémiai eljárás keretében savazással a szőkítők eltávolították az olajból a piros festékanyagot. Az olaj minősége ennek a folyamatnak a hatására viszont nagymértékben romlott ezért a minőségjavítás céljából kenőanyag hozzáadásával javították fel. Így készült el a HTO –b ól a sárga színű szőkített gázolaj.94 Az első lépés: Fantom cég alapítása az olaj importjához A fantom cégekről abban az esetben beszélünk, ha az adott cég a cégjegyzékben feltüntetett székhelyén, telephelyén, fióktelepén felelhetetlen, kapcsolatot teremteni a cég képviselőjével lehetetlen valamint a képviseletre jogosult személy lakóhelye ismeretlen vagy ismeretlennek minősül. Ide értjük az esetet is, amikor a cég képviselőjének lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékben feltüntetett kézbesítési megbízottja. Hankovszky Zsolt szerint: ”Eltűnt vagy fantomcégeknek azokat a cégeket kellene tekinteni, amelyek a székhelyükön nem találhatóak, ügyintézésre utaló adat nincs, tevékenységük működésével mind a telephelyen, mind a fióktelepükön felhagytak vagy azt megszüntették, a képviseletre jogosult személyek tartózkodási helye ismeretlen vagy az ország területén kívül van”.95 A fantomcégek az olajbűnözés zászlóshajóiként vonultak be a köztudatba. Mint ahogyan napjainkban úgy azokban az időkben is a fantomcégek alapítása és ily mód a cégbíróságok kijátszása precíz és előre megtervezett folyamatokat igényelt. Nagyon könnyű módszerrel, akár hamis-, hamisított-, fiktív adatokkal felvásárolhatóak vagy alapíthatóak voltak olyan vállalkozások, amelyek e feltételeknek megfeleltek, így
93
Dr. Molnár Gábor: i.m. 370.oldal Kovács István: „Olajozás”, szervezett bűnözés és prostitúció a 90-es években Magyarországon, Nemzetbiztonsági Szemle (2015) 3. évfolyam 1. szám 126.oldal 95 Szörös Anikó : Cégbíróságok vs. Fantomcégek Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar A XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának helyezett pályamunkája. De iurisprudentia et iure publico JOG- és POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT VII. évfolyam, 2013/2. szám 2. oldal
94
47
halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkeztek.96 A legfontosabb lépés a strómanok állítása. Ez „útszéli” hajléktalan emberek személyének a megvásárlásával valósult meg. Igazolványaikat elevették és a megfelelő technika alkalmazásával fényképüket eltüntették róla. Az így meghamisított igazolványok egy teljesen ismeretlen harmadik személyhez kerültek, aki az iratok korábbi birtokosáról semmit nem tudott. a teljes anonimitás fontos és meghatározó követelmény volt. Az iratok birtokosa új személyazonosságával kiváltott egy működési engedélyt és máris olajforgalmazó kereskedő volt az illető.
97
Ezt követően kezdődhetett el a féktelen
„olajozás” Jól láthatjuk, hogy az olajbűnözéssel érintett cégek tagjai, míg nem is kezdtek hozzá a céljukat képező valódi tevékenységhez, de a szükséges feltételek megvalósítása érdekében már számos bűncselekményt elkövettek. A haszonszerzés valódi kulcsa: A halasztott vámfizetési engedély Az olajozás alapmetódusa a halasztott vámfizetésen alapul.
A kezdet az olaj
szőkítése és a folyamat vége a halasztott vámfizetési engedély. Ez időben a vámfizetési késedelmek gyakori problémaként jelentkeztek, az államnak viszont a kintlévőségeket kezelnie kellett. A vámkezelést kérő személy addig nem rendelkeztetett saját árujával, míg nem rendezte az arra előírt közterheket. Az olaj tekintetében viszont elmondható, hogy tömegcikkről beszélünk, tehát a kereskedelme nem kis tételt ölel fel. A 90-es években az olaj kereskedem, esetében több ezer literes tételekről beszélünk. A nagymennyiségű olajtételek forgalmazásával járt, hogy a vállalkozónak, vagy a vállaltnak nem volt elengedő nagyságú forgótőkéje, hogy ezeket a közterheket kifizesse. A törvény erre az esetre biztosította mintegy „kiskapuként” a halasztott vámfizetés lehetőségét. Az a cég kaphatott halasztott vámfizetési engedélyt, aki teljesítette a jogszabályban előírt feltételeket ilyen feltételek voltak:
az előző évben adódó kötelmeknek eleget tett
ne legyen vámtartozása
a számlavezető pénzintézet, amely a forgalmi tőkét tárolja, készfizető kezességet vállaljon
96
Kovács István: i.m. 125.oldal. Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000.november 7-én, kedden 9órakor a Fővárosi Főügyészség Nyomozó hivatalának, Budapest Belgrád rakpart 5. számű épületében megtartott zárt üléséről.. 15. oldal 97
48
Ezt követően hatalmas mennyiségű kőolaj behozatalára került sor. A fizetési kötelezettség lejártának ideje alatt és azt követően – 15 nap - a cég, a személy és a kőolaj is büntetlenül felszívódott a közterhek megfizetésére természetesen nem került sor. A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. évi LXXIV. törvény az alábbi rendelkezésekkel aknázta ki a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény adta kiskapukat. A vámszervezeti központ abban az esetben ad ki halasztott vámfizetésre engedélyt a hatság akkor ad, ki ha a kérelmező:
vámszempontból megbízható
normál eljárás tekintve átlagosan heti egy alkalommal kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést, a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban
egyszerűsített eljárás esetében legalább húsz alkalommal kért vámteher fizetéssel járó vámkezelést, a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban
a kérelmező bankgarancia formájában vámbiztosítékot nyújt
kérelem benyújtását megelőző tizenkét havi vagy ennek hiányában a tervezett forgalmának havi átlag vámterhe meghaladja a tízmillió forintot
ezen feltételek fennállása esetén a kérelmező számára egy évre ki kell állítani a halasztott vámfizetési engedélyt.
A törvény sorai közt olvasva kitűnik, hogy a szabályozás célja egyértelműen az, hogy ha nem is lehet teljes mértékben, kizárni a halasztott vámfizetés lehetőségét ugyanis nem célszerű mindenkiről azt felételezni, hogy a halasztott fizetéssel bűncselekményt szeretne elkövetni. Viszont lehetőséged ad ennek a körnek a limitálására, beszűkítésére ezzel is elkerülve az esetleges újabb visszaéléseket és a költségvetés még nagyobb megrövidítését. Dr. Lux Gyula a soron következőkkel értékeli a kor feketegazdaságának és a vám hatóságok munkájának és sikeres felderítéseinek mutatóit. A feketegazdaságnak a legnagyobb mértékű ráhatása az államháztartása az annak bevételeit csökkentő bűncselekmények elkövetésével valósult meg. Ennek elkerülése érdekében ruházta fel a jogalkotó a Vám és Pénzügyőrség testületét a pénzügyi nyomozások elvégzéséhez szükséges jogosítványokkal.
49
A pénzügyőrség szervei 19539 esetben kezdeményeztek eljárást a hatáskörükben tartozó pénzügyi bűncselekmények és hasonló tényállású szabálysértések miatt.
Az összes
felderített cselekmény 80 %-át 26, 7 milliárd forintértékben a Vám és Pénzügyőrség belterületi nyomozó hatóságai derítették fel.98 A grafikonon jól látható mekkora vámértékkel rendelkezett az olaj. Ezek
a
milliós
inspirálták
az
összegek
jól
elkövetőket
az
olajtípusok közötti különbségek kihasználására és az így illegális nyert
áfa
különbözethez
való
hozzájutásra.
A kormány lépései az olajszőkítőkkel szemben Az olajügyekkel kapcsolatos polémiák csupán a felszínt érintették. A politikai vádaskodás került a középpontba, ahelyett, hogy az említett ügyek hátterének pontos és tényfeltáró vizsgálatára sor került volna. A 90-es évek közepétől számos szervezeti intézkedéssel, jogalkotói erőfeszítéssel és következetesebb jogalkalmazói gyakorlattal kívánták a feketegazdaságot háttérbe szorítani. 1996-ban a GDP 23-27%-át elérő szinten valószínűsítették a rejtett gazdaságot. Előrelépést jelent ugyanis fekete gazdaságra vonatkozó becslések szerint 1994-ben ez az arány elérte a hivatalosan publikált GDP 30%át. A kutatások főként a szürke- és feketepiacok forgalmára, illetve a feketemunkára irányultak.99 Az olajos ügyek feltárására és a szervezett bűnözéssel megvalósuló korrupciós ügyek feltárására a kormány 1999-ben vizsgálóbizottságot hozott létre. „Az esetleges korrupciós ügyek feltárására az olajügyek és a szervezett bűnözés között”. A bizottság elnöke Pallag László egykori Független Kisgazdapárti politikus volt.100
98
Dr. Lux Gyula : A Vám és Pénzügyőrség feladatai és lehetőségei a feketegazdaság, a gazdasági bűnözés és korrupció visszaszorításában 76-77.oldal 99 Vastagh Pál: A feketegazdaság és a jogi szabályozás lehetőségei, Tudományos Közlemények (2001) 73. oldal 100 http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=36&p_izon=1793
50
A 80-as évektől kezdődően világjelenség, hogy csökkennek az adócsalással szembeni gátlások. Ám abban az esetben, ha felderítés pontosabb és sikeresebb, akkor így csökkenteni lehet az adók és a jövedelmek eltitkolását. Magyarországon úgyszintén csökkentek az adócsalással és bűnelkövetéssel kapcsolatos gátlások. A jogalkalmazói szervek szintén látták, hogy mennyire terjed az olajszőkítés az ország területén, ám az illetékes szervezetek és testületek még sem tették meg időben a kellő lépéseket. Köztudott volt, hogy problémák vannak a halasztott vámfizetéssel a szigorítás, azonban nem következett be. 101
Az olajozásról testközelből 1993. december 8-án egy kiskunhalasi Alsószállás 1. szám alatt található tanyán letartóztatták Nógrádi Józsefet, B. Ferencet, M. Jánost, V. Csabát, V. Szilvesztert, B.Gy. Sándort és N. Mihályt, akiket olajszőkítés közbe értek tetten. A hatóságok több mint százezer liter szőkített gázolajat foglaltak le, ami később persze nyom nélkül eltűnt. A vállalkozó fia Nógrádi Zsolt később kereket oldott az éjszakában. A
hétköznapok
mindeközben
változatlanul
olajozással
teltek.
Az
Országos
Igazságszolgáltatási Tanács a kőolajszármazékokkal történő visszaélések ügyében soronkívüliséget rendelt el. Idáig az ügyekben mintegy háromszáznegyven határozat született. Kétszázötvenhat vádlottat ítéltek el, hatvanat mentettek fel, tizennyolc esetben pedig megszűntették az eljárást. 102 Nógrádi Zsolt vallomása: Nógrádi Zsolt az olajbiztosság előtt részletes és tényfeltáró vallomást tett az olajügyekkel kapcsolatban. Az aranyháromszögben (Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös) jól ismert olajvállalkozó fia 1991.-től volt érintett az olajügyekben. A jogszabály adta lehetőségeket kihasználva Romániából érkeztek irányvonatok Kecelre és Kiskőrösre ahol a HTO vámolását végezték. Ezekben, az időkben körülbelül 1993.- ig ötven-százmillió liter gázolaj érkezett a már említett településre, ami természetesen nem gázolajként, hanem Hot-ként került elvámolásra. A korrupt vámosok öt- tízezer forintért végezték a vámolást. 101
Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000. április 3-án, hétfőn 10 órakor az Országház főemelet 61. számú üléstermében megtartott zárt ülésről. 102 Rajnai Attila: Olaj a bűzre III. Élet és Irodalom XLIV. Évfolyam 17. szám, 2000. július 14.
51
A szükséges piros színezőanyag, ami a vámosok által került a tartályokba, hogy két olajtípust meg lehessen különböztetni nem került felhasználásra. Abban az esetben, ha ellenőrzésre került sorkülönböző módszerekkel megoldották, hogy csak a tartályból vett minta tartalmazza ezt az anyagot. A szőkítéshez (mint ahogyan azt már a korábbiakban is kifejtettem) kénsav alkalmazására került sor. )A98% - os kénsavat búvárszivattyúkkal keringették a gázolajos hordókban erre azért volt szükség, mert a kénsav kémiai összetételét tekintve a forgatás híján leülepedik a tartály aljára. Ezt követően az olaj egyfajta zöldes színárnyalatot kapott. A Tüz-Épeken fillérekért vásárolt mészhidrát, amit építkezéseken szokás használni adta meg az olajnak a valódi sárga színét a nyári melegben a folyamat kétszer gyorsabb volt. . Az akkori szőkítők maguk sem voltak tisztában a kémia folyamatok miértjeivel. A 93-94es időszakban a különbözeteknek köszönhetően tizenöt - húsz forintos árrésel lehetett az olajat eladni, ami közel ötszázmillió liter szőkítést és rengeteg bevételt jelentett. 103 Nógrádi Zsolt teljes vallomását végigolvasva szintén tanúbizonyságot nyernek a már megfogalmazott tények, miszerint a szőkítéshez és az Áfa csalás folytán így nyert milliárdokhoz mérhetetlen korrupció párosult. Gyakorlatilag hivatalos személyek százát lehetett megvásárolni, akik kenőpénzekért cserébe minden fölött szemet hunytak, eljárásokat szüntettek meg, nyomozásokat késleltették, vagy ami álláspontom szerint a lehető legrosszabb maguk is közvetlenül resztvettek ezekben a folyamtokban például a vámolás során ezzel biztosítva táptalajt a bűnözők számára. Sándor István esete, korrupció vagy sem? Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes az olajbizottsággal közreműködött az olaj ügyek feltárásában. Azt, hogy pontosan miért is került előállításra, homály fedi. 2004-ben sikerült is a megvádolástól az első fokú ítéletig eljutni. 2004. február 2.-án Sándor Istvánt a Fővárosi Bíróság felmenti az alábbi vádpontok alól:
2 rendbeli hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette
1 rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette
1 rendbeli felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntette
103
Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000. június 8 - án, csütörtökön 10 órakor az Országház főemelet 11. számú üléstermében megtartott zárt ülésről.
52
1 rendbeli vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól
A másodfokú, jogerős ítélet Sándor István előzetes letartóztatását követően több mint öt évvel született meg. Ebben az első fokú felmentő ítéletet megváltoztatták. 2015. Március 31-én, a fővárosi ítélőtábla bűnösnek találja:
1 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében és hivatali visszaélés bűntettében. Halmazati pénzbüntetésül 300 napi tétel, 2000 Ft napi összegű, összesen 600 000 forint pénzbüntetésre ítéli.
A fejezet végéhez érve látható, hogy ez az iparág a kor bűnözőinek mennyire jelentős bevételi forrást jelentett és azt, hogy egy államnak mennyire nehéz felvenni a harcot a korrupcióval szemben. A szakdolgozatom témájaként választott költségvetési csalásról véleményem szerint a korszak az akkori szabályozás tükrében átfogó képet ad. Az állam bevételek talán még soha sem jártak ekkora kieséssel.
53
Zárszó Konklúzióként levonhatjuk, hogy a költségvetési csalás tekintetében egy máig olyan bűncselekménnyel állunk szemben, amelynek visszaszorítása nehéz feladat elé állítja mind a jogalkotókat és mind a jogalkalmazókat. Az Európai Unió államai igyekeznek visszaszorítani az elkövetések számát a tagállami szabályozással és a Tanács által megfogalmazott irányelvek implementálásával. Dolgozatomban igyekeztem a költségvetési csalás minden részletére kitérni, hogy egy át fogó képet tudjak adni a deliktumról. A feldolgozásra került jogesetek, bírósági határozatok és irányelvek jól mutatják az elkövetési módok sokszínűségét és azt a bűnözői „zsenialitást” ami ezek mögött húzódik. Véleményem szerint a költségvetési csalás bűncselekménye igényli az elkövetők oldaláról a legmagasabb fokú intelligenciát. Nem véletlenül sorolhatjuk a „fehérgalléros” bűnözők közkedvelt megélhetési forrásai közé. A dolgozatom utolsó fejezetét képező olajbűnözéssel szerettem volna prezentálni azt, hogy egy apró törvény adta kiskapu milyen lehetőségeket hordoz magában az elkövetők számára. Értendő ezalatt az oly mértékű adócsalás ami pusztán egy hónap leforgása alatt képes volt milliárdos kieséseket okozni.
54
Irodalomjegyzék
Belinszky Adrienn: A költségvetés büntetőjogi védelme Karlovitz János Tibor (szerk.). Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban. ISBN 978-80-89691-21-0
Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz szerkesztette: Karsai Krisztina
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Részi Ismeretek Miskolci Egyetemi Kiadó 2014
Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész negyedik, hatályosított kiadás HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft.
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2013. február 26, A C-617/10. sz. ügyben , az Åklagaren és Hans Åkerberg Fransson között folyamatban, lévő eljárásban
Pápai Tarr Ágnes: A ne bis in idem elv az Európai Bíróság gyakorlatában MISKOLCI JOGI SZEMLE 2. évfolyam (2007) 2. szám
Tájékoztató a Bhar. II.818/2015. Számú büntetőügyben hozott elvi döntésről
Győri Ítélőtábla Bf. 72/2015/4
Http://birosag.hu/szakmai-informaciok/altalanos-sajtokozlemeny/szegedi-itelotabla-koltesvetesicsalas-kiserlete
Szegedi Ítélőtábla Bhar. II.202/2013/10.
Molnár Gábor Miklós: Az adócsalás, Doktori értekezés, Pécs 2011.
Hermann Bengston: A hellensztikus világkultúra
Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institúciói.
Dr. Angyal Pál: Adócsalás a magyar büntetőjog kézikönyve 8. Athenaeum Irodalmi és nyomdai Rt. Kiadása - Budapest 1930.
Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények
Mezey Barna: Magyar jogtörténet 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007
A Kúria 98. számú Büntető Kollégiumi Véleménye
Dr. Kelemen József: A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák.
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész. Complex Kiadó 2013.
Erdős Éva: A közteherviselés elvének kiterjesztő értelmezése az európai adóharmonizáció tükrében, MISKOLCI JOGI SZEMLE 6. évfolyam (2011) különszám
Dr. Molnár Gábor: Gazdasági bűncselekmények HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 2009
A büntetőjog nagy kézikönyve
55
Kecskeméti Járásbíróság B. 616/2009/34 BH 2011.244
Fantoly Zsanett: Societas delinquere non potest… Acta Universitatis Szegediensis – Acta Juridica et Politica. Tomus LXII. Fasc. 3., Szeged, 2002.
A Kúria 20. számú Büntető Kollégiumi Véleménye a büntetőjogi felelősség önálló elbírálásáról a költségvetési csalás körében.
Dr. Béres-Deák Attila: Csempészet, vámorgazdaság, és a jövedéki bűncselekmények elkövetési értékeinek meghatározása a büntető eljárásban
Dr. Szilágyi Roland: A jövedéki bűncselekmények 2012-ben, Elérhető az interneten: http://juris.oldportal.u-szeged.hu/download.php? docID=13718
Tóth Mihály – Nagy Zoltán Büntetőjog Különös Rész Osiris Kiadó 2014 Budapest
Kecskeméti Törvényszék 8. B.116/2009/293
Czine Ágnes: Az új Btk. és a kapcsolódó jogforrások, bírósági iránymutatások. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft
Rácsokné Fügedi Zsófia Eszter a költségvetési csalás megítélési problémai a gyakorlatban Ügyészek Lapja 6. huszonnegyedik évfolyam – Ügyészek Országos Egyesülete 2014.
2/2002. számú BJE határozat
95. BK vélemény a vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának tilalmáról, illetve a részesekkel szembeni alkalmazásáról
Dr. Lux Gyula: A Vám és Pénzügyőrség feladatai és lehetőségei a feketegazdaság, a gazdasági bűnözés és korrupció visszaszorításában
Szörös Anikó : Cégbíróságok vs. Fantomcégek Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar A XXXI. OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának helyezett pályamunkája. De iurisprudentia et iure publico JOG- és POLITIKATUDOMÁNYI FOLYÓIRAT VII. évfolyam, 2013/2. szám
Kovács István: „Olajozás”, szervezett bűnözés és prostitúció a 90-es években Magyarországon, Nemzetbiztonsági Szemle (2015) 3. évfolyam 1. szám
KOTÁN GERGELY–LÁSZLÓ VALÉRIA–SALI ANDRÁS: Mennyire fontos az olaj, avagy hatások és visszahatások az olaj és a tőkepiac között, HITELINTÉZETI SZEMLE 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 6. SZÁM
Rajnai Attila: Olaj a bűzre III. Élet és Irodalom XLIV. Évfolyam 17. szám, 2000. július 14.
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=36&p_izon=1793
Vastagh Pál: A feketegazdaság és a jogi szabályozás lehetőségei, Tudományos Közlemények (2001)
Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000.november 7-én, kedden 9órakor a Fővárosi Főügyészség Nyomozó hivatalának, Budapest Belgrád rakpart 5. számű épületében megtartott zárt üléséről
56
Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000. június 8 - án, csütörtökön 10 órakor az Országház főemelet 11. számú üléstermében megtartott zárt ülésről.
Jegyzőkönyv az Országgyűlés az olajügyek és a szervezett bűnözés között az esetleges korrupciós ügyek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságának 2000. április 3-án, hétfőn 10 órakor az Országház főemelet 61. számú üléstermében megtartott zárt ülésről.
Felhasznált jogszabályok, rendeletek:
2012.évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Magyarország Alaptörvénye
A TANÁCS 1605/2002/EK, EURATOM RENDELETE (2002. június 25.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről
A TANÁCS 2008/118/EK IRÁNYELVE a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
8/2004. (III. 10.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
43/2009. (XII. 29.) PM rendelet a zárjegy alkalmazásának, a zárjeggyel való elszámolásnak a részletes szabályairól
A TANÁCS 1186/2009/EK RENDELETE a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról
1878. évi V. törvénycikk
1883. évi XLIV. törvénycikk a közadók kezeléséről
1920. évi XXXII. törvénycikk az államkincstár megkárosítására irányuló bűntettekről és vétségekről (adócsalásról)
1961. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2003.évi XCII. Törvény az adózás rendjéről
2011. évi LXIII. törvény
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2003.évi CXXVIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
57
