Transnational Innovation Platforms from Cropfield to Table
A közös stratégia lehetséges aspektusai HUHR/1001/2.1.3/1001 „A közös agrár- és élelmiszer-innovációs kapacitások” Zárórendezvény
Célrendszer Feltárni a közös HU-HR régió kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait a szántóföldtől az asztalig nyomonkövetési folyamatban Tevékenységek: • Tematikus workshopok a kutatási területeken • Jó gyakorlatok: hálózatos együttműködések az innovációs tevékenység fokozásáért • Ágazati KFI helyzet tanulmányozása • Régió innovációs szereplőinek helyzete
Kutatás-fejlesztés innováció Társadalmi, politikai, gazdasági környezet K+F intézmények, kutatóhelyek Alapkutatások
Alkalmazott kutatások
KFI katalizátorok - technológia transzferek - hídképző szervezetek - Inkubátorok
Termék-, szolgáltatás-, gyártásfejlesztés
Vállalkozói, termelői szektor
Akadémiai és versenyszféra együttműködése
•
A sikeres együttműködés öt alapelve: megfelelő partner(ek) kiválasztása; szellemi termékek közös létrehozása; közös kreatív , problémamegoldó csapatok kialakítása; a „legjobb gyakorlatok” átvétele és alkalmazása az innovációs folyamatok fenntarthatósága és folytonossága érdekében (a szervezeti kultúra és gondolkodásmód, az emberi-erőforrás menedzsment és a képzés területén); fogyasztó központúság hangsúlyozása az innovációban.
•
DE! számos előrelépésre van szükség a tudomány és az ipar kapcsolatában.
• • • • •
– – –
•
Gondolkodásmódok közelítése: az egyetemek az elsősorban kutatásokra fókuszálnak, az ipari szereplők a fejlesztésekre. Kutatás-fejlesztési céljok eltérése: az ipar a szellemi jogok feletti teljes rendelkezést óhajtja, a tudomány alapvetően a tudás terjesztésében érdekelt. Az interakciók két további hátráltatója a finanszírozás területe és az, hogy a nyílt innovációk során a szervezetek általában egy adott szűk témára, rövid időtávra összpontosítanak. Hiányzik tehát a hosszú távú, stratégiai gondolkodásmód.
Általánosan elmondható (különösen az EU országokban), hogy az egyetemi innováció kihasználatlan és egy nem realizált potenciál van benne. Erőfeszítésekre van szükség, mely elősegíti, hogy az egyetemi kutatók és a vállalkozások között tudástranszfer jöjjön létre.
Tematikus szerkezet 1. Kutatás-fejlesztés és innováció a növénytermesztésben 2. Kutatás-fejlesztés és innováció az állati termék előállításban 3. Innováció az élelmiszerbiztonság javításáért és a minőségi élelmiszer előállításért 4. Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések 5. Innováció – táplálkozás- egészség – marketing
Közös KFI pontok szakterület
Növény- és talajanalízis
Közös pontok
Komplementer pontok
Beltartalmi vizsgálatok
a növényi minták beltartalmi paraméterei
Táplálóanyagutánpótlás
környezetkímélő tápanyag utánpótlásra épülő szaktanácsadási tevékenység növényi minták aminosav és nukleotid szekvenciájának meghatározása
Termesztési, fenológiai vizsgálatok
Termesztési kísérletek invazív gyomok vizsgálata biotermékek termesztésének vizsgálatába bekapcsolódás
Közös KFI pontok szakterület Takarmányminőség, takarmánybiztonság Állati termék minőség/minősítés
Élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség
Közös pontok
Komplementer pontok
analitika
Takarmány növények toxintartalmának vizsgálata
Takarmány előállítás
Alternatív tömegtakarmányok
Állati termék minősítő műorr, műnyelv labor
Élelmiszer minőség ellenőrző labor
Marketing labor Termékfejlesztés
Takarmányok szennyeződéseinek hatása a termékminőségre Élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kommunikáció Fogyasztói attitűd, megítélés és reakció vizsgálata Funkcionális élelmiszerek fejlesztése
Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések •
Az innovációs tevékenységet hátráltató tényezőket kiemelten kell kezelni. – – – –
•
Gyenge innováció kapacitás mutatói: – – –
•
kevés spin-off vállalkozás, gyengén fejlettek a kutató-fejlesztő intézményeket és a vállalatokat összekapcsoló intézményi, hálózati struktúrák fejletlenek az innovatív KKV-k megerősödését szolgáló technológiai inkubációk és a tőkepiaci eszközök
Szektorális jellemzők – –
•
korszerűtlen non-profit hálózat, az elöregedett műszerbázis, a koncentrált K+F-infrastruktúra hiánya. elaprózott a kutatói tevékenység
nőtt az agráriumra fordított innovációs pénz, de a többi tudományághoz képest rendkívül kevés a Föld növekvő népessége, a csökkenő megművelhető földterület, a klímaváltozás, a vásárlók tudatosabbá válása, és a környezetszennyezés komoly feladat elé állítja az élelmiszeripart, és ezáltal ösztönzi az innovációt (biológiai, a technológiai, ökonómiai hatékonyság).
Fontos feladatok – –
az alap- és alkalmazott kutatások kapcsolatának erősítése a komplex kutatási programok keretében a biológiai alapoktól a fogyasztóig tartó versenyképes termékpályák kiépítése. Ezzel kapcsolatos a 2014-től 2020-ig tartó Horizont 2020 program is.
Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések Kutatóhely • Infrastruktúra (technológiai, szellemi) • Koncentráltság • Stratégia (prioritások, finanszírozás, szervezet) • Megbízások (kormányzati) Vállalat • Külső/belső környezet • Termék profil (ágazat) • Kapcsolati tőke KFI inkubáció • Hídképző intézmények – –
• •
döntéshozói környezet (finanszírozás, piaci szerep, orientáció) személyes motivációk és kapcsolati tőke
Tudás- és technológia transzfer Külső igények, projektek
Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter Húsfeldolgozás (2 tag) Baromfifeldolgozás Halfeldolgozás Tejfeldolgozás (2 tag) Pékség (3 tag) Informatikai támogatás Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft • Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara • Kaposvári Egyetem • • • • • • •
Agrár-élelmiszeripari innováció és hálózatos együttműködések • Célja hosszú távon a „szántóföldtől az asztalig” koncepció szerinti további bővítés • KFI projektekbe bekapcsolódás • A régió agrár-élelmiszer szektorának KFI tevékenységéhez való hozzájárulás
Jövőbeli együttműködés fókuszpontjai • Eszéki Egyetem – megnyílnak az operatív programok: • Jelentős kutatás-fejlesztési és innovációs források, DE! KKV részvétel
– erősödő élelmiszeripari verseny – vállalati, piaci igények megjelenése a KFI iránt – felsőoktatás finanszírozásának változása – belső igény erősödése pluszforrások iránt (projektek, pályázatok, piaci szolgáltatások)
• Kaposvári Egyetem – Belső finanszírozási igények további projektek, pályázatok, szolgáltatások (pl. labor) iránt – Tudományos előmenetelt segítő magas színvonalú KFI pályázatok (nemzetközi együttműködésekben) erősítésének igénye – Uniós KFI politika prioritásai (Horizon 2020)
Jövőbeli együttműködés fókuszpontjai • Vállalatok – Piaci adaptáció, rugalmasság, trendek követése – Hús, tej, hal, baromfi, malomipar – Komplex fejlesztési projektek (szántóföldtől az asztalig)
• Hídképző szervezetek – Kapcsolatok, kommunikáció, együttgondolkodás – Projektgenerálási körülmények megteremtése, erősítése – Lobbi (?)
Az együttműködési korlátok feloldásának néhány lehetséges eszköze akadémiai oldalról • Alkalmazott kutatások arányának növelése. A közvetlen hatás mellett (aktuális és releváns kutatási témák művelése, az ipari együttműködési kapcsolatok erősödése) az alkalmazott kutatások közvetve hozzájárulnak a minőségi oktatáshoz, a hallgatók és az ipar közötti interakciók javulásához, az egyetemreputációjának növeléséhez. • Új akadémiai szerepkör felvállalása. Ez alatt elsősorban az egyetemi kutatók-oktatók vállalati innovációs munkacsoportokban való teljes jogú részvételét kell érteni. Szintén jó példája a szerepvállalásnak az egyetemi, valamint a vállalati infrastruktúra és eszközök összevont alkalmazása. Az ipari szektor felé történő „kimozdulás” a mester- és PhD. képzésben résztvevő hallgatók körére is kiterjeszthető. • Az ipari szereplők bevonása az akadémiai képzésbe. A vállalatok képviselőinek gyakorlati tapasztalatai nagyon jól hasznosíthatóak a graduális képzések kurzusain, kutatási tanácsadásban, az egyetemi menedzsmentben és stratégiaalkotásban.
