A MEZŐGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYEIT ÉRTÉKELŐ „ZÖLD-PONT” RENDSZER FEJLESZTÉSE Sipos Balázs Körtáj Kft. Programvezető MTA ATK TAKI Az integrált vidékfejlesztés tudoményos alapelemei Budapest, Vajdahunyadvára 2013. Április 10. 1
Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé 1. 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 2. 1990-2013: a mennyiségek leválasztása („decoupling“) – támogatások a területek (hektár) alapján 3. 2014 - ?: a támogatások „célbajuttatása“ – az előállított közjavak alapján Közpénzeket csak közjavakért! 2
Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? • • • • •
értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, a talajt, a vizeket és a levegőt érintő könryezeti terhelés csökkentése, a talajpusztulás elleni védelem, vízkészletünk és a biodiverzitás megőrzése, a vidék kulturális és agrikulturális értékeinek a megőrizése.
Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője)
1. valamely környezeti érték előállítását „megrendeli” a gazdálkodótól (megrendelés)
2. előállítja a környezeti értéket, azaz „ökológiai szolgáltatást” nyújt
3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt
(szállítás)
(fizetés)
gazdálkodó 3
Mi a „zöld-pont” rendszer lényege? • mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer; • a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére;
• művelési áganként eltérő indikátor-lista; • nincsenek előírások – nincsenek szankciók; • egyszerűen betartható feltételrendszer segítségével • jövőbeni támogatási- és védjegy rendszerek megalapozója lehet
4
Működő jó példák • Ausztria – Ökopont rendszer • Franciaország – Solagro Dialecte • Svájc – Suisse Credit Point rendszer
5
Milyen tényezőket vizsgálunk a hazai „zöld pont” rendszerben?
6
Szempont
Indikátor
Tápanyag gazdálkodás
Nitrogén, foszfor, kálium mérleg Szervestrágya aránya
Talajvédelem
Nem szántott területek aránya Téli talajborítottság aránya
Vetésszerkezet
Növénytermesztés változatossága Pillangós növények aránya Kalászosok és kukorica aránya
Növényvédelem
Peszticidhasználat gyakorisága Az alkalmazott szerek veszélyessége
Természetes jellemzők és terek
Tájelemek területeinek aránya Átlagos táblanagyság
Energetika
Energiafogyasztás
Tápanyag gazdálkodás nitrogén mérleg
7
•
Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát.
• •
A kapott értéket hektárra vetítjük.
•
A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám.
Az eredmények megjelenítése
8
Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság
Közel azonos összes környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.
9
A jelenlegi zöld-pont indikátorok vizsgálata • Nagy mintaszámon alapuló eredmények elemzése – háttér: a TDR adatbáis • Az indikátorok ‘relatív fontosságának’ meghatározása
• A használt indikátorok súlyozásának tesztelése terhelési adatok filyelembevételével
10
Vizsgálatok a zöld-pont rendszer kapcsán
11
Vizsgálatok során használt adatbázisok
12
13
A zöld-pont indikátorok és pontozásuk
14
Összes zöld-pont érték alakulását legnagyobb arányban befolyásoló indikátorok
15
Potenciálisan és ténylegesen elérhető részarány összehasonlítása
16
17
Regressziónalaízis vizsgálatok egyes lépései • Vizsgálandó paraméterek kiválasztása a rendelkezésre álló adatbázis leszűkítésével • Lineáris, többváltozós regressziós modellek lefuttatása • Legjelentősebb okváltozók körének meghatározása • Okváltozók megfeleltetése zöld-pont indikátoroknak 18
Legerősebb okváltozók és a kapcsolódózöldpont indikátorok
19
A két vizsgálati módszer eredményeinek összevetése
20
Feladatok a „zöld-pont” rendszer elterjesztése érdekében • Az eddigi hazai empirikus kísérletek és elemzési vizsgálatok folytatása • Az indikátorok kiterjesztése a gazdasági és a társadalmi szférák irányába • A rendszer kifizetési rendszerként való működésének tesztelése (VTT öblözetek, Ős-Dráva program) • A rendszer működéséhez szükséges képzési (szakképzési) és szaktanácsadási feltételek megteremtése
21
Köszönöm a figyelmet !
22
