Az egészségturizmus, mint az egyik kitörési pont

Az egészségturizmus, mint az egyik kitörési pont Vállalkozó Egészségügy

Az egészségügy és a nemzetgazdaság VG konferencia-sorozat 2009. Október 29.

Kincses Gyula főigazgató Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Kincses Gy. 2009. október.

1/30

A helyzet – a téma indokolása 1. Az egészségügy jelenlegi kapacitásai csak a közforrásokra alapozva nem tarthatók fent. A működőképesség biztosítása csak több-lábon állással lehetséges. 2. A turizmus hagyományos magyar ikonjai (goulasch, tschikosch, fokosch, félszezonos- lángosos Balaton) nem biztosítják a piaci pozíció tartását az átalakuló és globalizálódó turisztikai piacon. 3. A válság utáni világban általában is az ország újrapozícionálására van szükség. Kincses Gy. 2009. október.

2/30

Napirend • A gyógyturizmus fogalmának fejlődése • A gyógyturizmus jelene • A gyógyturizmus, mint kitörési pont • A gyógyturizmus jövője

Kincses Gy. 2009. október.

3/30

A fogalom fejlődése I. Az ókortól a XX. századig – A gyógyhelyek kialakulása • A melegvizes fürdők csak termál vízre tudtak épülni. A termál vizek egy része gyógyvíz, rájönnek ennek jó hatására. Európában kialakul a (gyógy)fürdő kultúra. • A gyógy- és termálfürdőkre kiegészítő szolgáltatások épültek: kialakultak a fürdőhelyek, illetve az ezekhez kapcsolódó egészségügyi létesítmények, szanatóriumok. • Emellett voltak a gyógyító szent helyek, búcsújáró helyek (Epiadurostól Szentkútig), szintén kapcsolódó létesítményekkel. • A fejlődés innentől kezdve a XX. században kettéválik. Kincses Gy. 2009. október.

4/30

A fogalom fejlődése II. • A fejlődés a XX. században kettévált, kialakulnak az ágak, új profilok. – Gyógytényezőre alapozott gyógyhelyek fejlődése: • a technológiai fejlődés következményeként a fogalom kitágul „felfele” (egészségügyi szolgáltatások) és „lefele” (wellness stb.),

– „medical” turizmus fejlődése: • fejlődik az orvostudomány: már nem a szentek „gyógyítanak”, hanem a jó és neves orvosok, és gyógy-intézmények, • megjelennek az ellátási hiányok és a finanszírozási kényszerek →a XX. század végén intenzív fejlődés indul, • EU: a határon átnyúló ellátások szabályozási igénye. Kincses Gy. 2009. október.

5/30

A hagyományos gyógyturizmus Egészségturizmus

Prevenciós, rekreációs turizmus

Wellness, aktív-fitness, selfness stb.


Gyógyturizmus

természeti gyógy-tényezökre

Medical wellness

alapozott gyógyhelyek

6/30

Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus

Az egészségturizmus fogalomrendszere

Egészségturizmus

Prevenciós, rekreációs turizmus

Wellness, aktív-fitness, selfness stb.

Gyógyturizmus

Rehabilitációs turizmus (természeti erőforrások, gyógyászati szolgáltatások túlsúlya)

Medical wellness

Orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmus

Turisztikai szolgáltatások Egészségügyi szolgáltatások Kincses Gy. 2009. október.

7/30



8/30

A gyógyturizmus ma a világban • Az orvosi szolgáltatásokra épülő gyógyturizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő üzletága. • 2006-ban az egészségturizmus világpiacát szakértők (McKinsey and Co.) 60 milliárd dollárra becsülték, 2012re ez 100 milliárd dollárra növekedhet. • Egyes (zömmel távol-keleti) országok erre iparszerűen álltak rá. • A gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, ahol a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés (bár a zöme nem a hagyományos turisztikai infrastruktúrában realizálódik). • A piac felosztása a vége felé tart, telítődik, sok országban komoly központi támogatást kap a terület. Kincses Gy. 2009. október.

9/30

A gyógyturizmus jellemzői • Motivátorok a gyógyturizmusban – ár (olcsóbb szolgáltatás), – minőségi hiány pótlása (más technológia, komfort, megbízhatóság, „nagy név” garanciája), – hozzáférés • mennyiségi hiány pótlása (várólista kerülése), • Szabályozási (szabályozatlansági) jogi könnyítés (mesterséges megtermékenyítés, de pl.: őssejt ipar…).

• Típusok ennek megfelelően – ár-előny típusú szolgáltatók/országok – minőség-előny típusú szolgáltatók/országok – hiányt pótló szolgáltatásra alapozott szolgáltatók Kincses Gy. 2009. október.

10/30

A gyógyturizmus irányai • Ahonnan a betegek tömegesen mennek: – Észak-Amerika, Anglia, Közel-Kelet, Oroszország, – potenciálisan: Nyugat- ls Észak-Európa többi országa, Távol-Kelet, Ukrajna.

• Ahová a betegek tömegesen mennek: – – – –

India, Thaiföld, Szingapúr, Mexikó, Brazília, Costa Rica, Panama, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Törökország Észak-Amerika.


11/30

A magyar piac jellemzői • A magyar gyógyturisztikai piacra vonatkozóan statisztikai adatok részlegesen állnak rendelkezésre, így becslésekre kell hagyatkozni. • Nagy biztonsággal állíthatjuk, hogy az esetek kb. 80%-át és a bevétel nagyjából felét az osztrák határmenti (elsősorban) fogászati turizmus hozza. • A bevételek másik jelentős részét az erre szakosodott utazásszervezőkön keresztül érkező egyesült királyságbeli, ír, francia, dán, német és svájci páciensek adják (fogászat + esztétika). • Egyelőre nem jelentős, de potenciáljában növekvő szeletét képezik a piacnak a közszolgáltatókhoz érkező betegek. • Utóbbiból elsősorban a (román, szerb, ukrán) határmenti állampolgárok térítésköteles (azaz szabadáras) látogatásai tesznek ki jelentősebb tömeget. Kincses Gy. 2009. október.

12/30

A magyar gyógyturisztikai piac kurrens szolgáltatásai • Ma a meghatározók a magánintézmények szolgáltatásai. – A „zászlóshajó” a fogászat, Európában piacvezetők vagyunk, – feljövőben van az esztétikai sebészet és a szemészet.

• Általában a határmenti ellátások a fejlettek. – Nyugati határszél: elsősorban magánellátások, – Déli és keleti határszél: a közszolgáltatók szerep-vállalása a meghatározóbb.

• Fő (potenciális) területek a közszolgáltatóknál: ízületsebészet, daganat-terápia, szemészeti műtétek (hályogműtét), IVF, szívműtétek, érsebészet, de a határmentén egy réteg bármilyen ellátást Magyarországon keres. • Potenciális ráépített lehetőségek: – Beteg-csoportok, idősek szakosított turizmusa eü háttérrel. Kincses Gy. 2009. október.

13/30

A magyar piac számokban 2007-es adatok

Esetszám

Közfinanszírozású intézményekben államközi elszámolású ellátás (‘E’ térítési kategória) Közfinanszírozású intézményekben jelentett térítésköteles ellátás (‘4’ térítési kategória)

624

Bevétel (mrd Ft) 0,15

2 929 jelentett

0,6-1.2

Fogászat

Kb. 180 000

32 -50

Plasztikai sebészet/Szemészet/Szülészetnőgyógyászat

Nem ismert

4-5

Magánintézményekben térítésköteles ellátás

Egészségügyi szolgáltatásokon alapuló turizmus összesen Gyógy- és wellness-szállók magyar vendégei

899 400 fő

16,2

Gyógy- és wellness-szállók külföldi vendégei

444 600 fő

13,6


14/30

35-55



15/30

Miért, és kinek fontos a gyógyturizmus? Az országnak • A gazdasági válság átrendezi a világ-gazdaságot. Magyarországnak is újra kell pozícionálnia magát, ehhez új prioritások kellenek. • Az esélyes pontok: a geopolitikai szerep jobb kihasználása („hídfőállás”) és a a szolgáltatásokra (hozzáadott értékre) épülő ágazatok. • Ezért egy új Magyarországon kiemelt szerepe lehet az egészségügynek, és az erre épülő/ezt megalapozó egészségiparnak, ezen belül a gyógyturizmusnak. Kincses Gy. 2009. október.

16/30

Miért, és kinek fontos a gyógyturizmus? A turizmusnak • Az egészségturizmus lehet (összes ágával) az az ikon, ami a magyar turizmus megkülönböztető emblémája. • A portfólió bővítésével tartósan piacképes profillal helyezi el Magyarországot a világ turisztikai térképen. • A létező turisztikai kapacitások jobb kihasználását teszi lehetővé, realitás marad a piaci pozíció tartós őrzése, esetleg erősítése a recessziós időszakban is. • A természeti és épített erőforrások minél nagyobb hozzáadott értékkel történő értékesítését teszi lehetővé. Kincses Gy. 2009. október.

17/30

Célok/várt eredmények az egészségügyi ágazat szempontjából • A piaci bevétel fokozása a közszolgáltatást nyújtó intézményeknél • az OEP által csak részben lekötött kapacitások jobb kihasználása, • kiegészítő bevételt jelentő szolgáltatások árulása. • Munkaerő megőrzés (ne az orvos menjen el magasabb bérért, hanem hozzuk ide a jól fizető beteget). • Legális többletjövedelem biztosítása az ágazat dogozóinak • az intézmény piaci szolgáltatásainak bevételei terhére, • másodállás lehetősége gyógy- és egészségturizmus intézményeiben. • A high-tech ellátások biztonságának, hatékonyságának javítása a jobb kihasználás és nagyobb esetszám miatt. • Másfajta ellátási kultúra, attitűd kialakulásának kedvez. Kincses Gy. 2009. október.

18/30



19/30

Az új irány 1.

A gyógyturizmus fogalmának kiterjesztése: a természetes gyógy-tényezők mellett a minőségi, hightech-alapú orvosi szolgáltatások (implantációk, szívműtét, fogászat stb.) piacképessé tétele.

2.

Komplexitás és integráció: –

A turisztikai szolgáltatásokhoz minél több egészség-célú szolgáltatás kapcsolása. (wellness, gyógyászati ellátások, szűrések, preventív szolgáltatások stb.)

–

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz minél több turisztikai szolgáltatás kapcsolása komplex csomagokban.


20/30

A kiindulási pont a jövőképhez • A start-pozíciónk (régi és új hagyományaink, adottságaink) jó. • A világtendenciák prosperitást ígérnek, de ez nem jelentenek automatikus további növekedést Magyarországon. • Ehhez a gyógyturizmus mindkét ágában szemléletváltásra van szükség.


21/30

A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus perspektívái I. • A gyógyvíz jelentősége, unikalitása önmagában leértékelődik, mert – a terápiás lehetőségek kibővültek, – a barna medence helyét átveszi a kék medence.

• Következmény: – Az (élmény)fürdő és a ráépülő egyéb szolgáltatások felértékelődése, ezzel a gyógyvíz unikalitásának leértékelődése, – a gyógyhelyek/fürdő központok már nem a gyógyvízlelőhelyhez kötöttek, hanem ott jönnek létre, ahol • általában szolgáltató központ, attraktivitás, turizmus van, • pénz (tőke/kereslet) van… Kincses Gy. 2009. október.

22/30

A természeti erőforrásra épülő gyógyturizmus perspektívái II. A megoldás: • a gyógyfürdőket, gyógyszállókat, szakosodott gyógyintézeteket az infrastruktúra és a kiszolgálás minőségében a wellness és élményfürdők színvonalára kell felhozni, • a wellness és élményfürdő fejlesztéseket gyógyvízre telepítve, komplex szolgáltatási rendszerben kell támogatni, • a gyógyvíz-alapú szolgáltatásokban növelni kell a medikális szolgáltatások arányát, ahol lehet, az adott probléma teljes vertikumát kell egy intézményben/térségben nyújtani. (A gyógy-tényezőkhöz kötődő gyógyászati szolgáltatásokon kívül a medical wellness szolgáltatások, de reumatológia és ízület-sebészeti központ is társul),

• a marketingben erősen kell használni a szakmai elemeket, a gyógyvíz unikális jellegét, terápiás spektrumát. Kincses Gy. 2009. október.

23/30

Az orvosi szolgáltatásra alapozott gyógyturizmus • Hatalmas perspektíva. De... – ma a piaci pozíciónk ár-előnyre alapozott, – az olcsóság nem lehet tartós, stratégiai cél. Ezért: a stratégiai cél, hogy Magyarország az ár-előny típusú szolgáltatás-csoportból a minőség-előny/hiánypótló szolgáltatást nyújtó csoportba kerüljön át. • Ehhez elengedhetetlen – a szolgáltatások egyenszilárdságú fejlesztése (a közszolgáltatóknál kiemelt figyelem a kiegészítő fejlesztésekre!), – a monokultúrás ágazat (fogászat) diverzifikálása, – minőségtanúsítási rendszer működtetése. Kincses Gy. 2009. október.

24/30

Ágazati érdekek az orvosi szolgáltatásra alapozott turizmus fejlesztésében • A magánszolgáltatók piaci pozíciójának őrzése mellett a közszolgáltatók piaci részesedésének javítása: – Ennek megfelelően új szolgáltatási területek (ízületsebészet, szemészet, szív- és érsebészet, onkoterápia, általában a külföldi várólistás területek) promotálása; – A fejlesztésekben a piacképesség támogatása; – Központi marketing az intézményeknek: • turisztikai eszközökkel, • szakma-specifikus kommunikációval;

– A szakmai és turisztikai szempontokat tartalmazó akkreditáció + nemzetközi szinten ismert minőségirányítási rendszerek támogatása. Kincses Gy. 2009. október.

25/30

A minőségtanúsítási rendszer kialakítása I. • A tanúsítási rendszer célja: a külpiacra is dolgozó egészségügyi szolgáltatókról hiteles, külső szereplők által ellenőrzött információk szolgáltatása. Ez: – garanciát nyújt a tekintetben, hogy a tanúsított intézmények szakmai minőség, betegbiztonság és ügyfél-orientáltság szempontjából megfelelnek egy nyilvános elvárás-rendszernek, – hiteles, harmadik fél által ellenőrzött, az ügyfelek által kommentált információkat szolgáltat az adott intézményről. Az akkreditációs rendszer védjegyként működik, amit a két ágazatnak közösen kell brand-é építeni. Kincses Gy. 2009. október.

26/30

A minőségtanúsítási rendszer kialakítása II. Folyamatosan fejlődő információs rendszer, amely • egységes rendszerben szolgátat információt az intézmény – egészségügyi tevékenyégéről, – a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokról.

• A kettős jelleg miatt mindkét ágazat jellemző eszköz-rendszerét alkalmazni kell: – strukturált információszolgáltatás a szakmai képességekről és teljesítményekről, – „fogyasztói” vélemények, visszajelzések alapján történő minősítés. Kincses Gy. 2009. október.

27/30

Összegzés I. Teendők – prioritások az egészségturizmusban • Koncentráció – a fejlesztésben (kiemelt gyógytérségek), – a marketingben (ernyőmarketing az akkreditáció alapján a turizmus ágazattal közösen).

• Szinergizmus a két ágazat között és a területfejlesztésben. • Komplexitás (úgy az egészségügyi, mint a turisztikai szolgáltatásokban külön - külön, és együtt is). • Nemzetközi szinten is értelmezhető akkreditációs rendszer kialakítása, amely piacra segíti a minőségi szolgáltatásokat és kiszűri a nem megfelelő szakmaiságú vállalkozásokat.


28/30

Összegzés • Az egészségturizmus úgy az egészségügy, mint a turizmus számára az egyik kitörési pont. • A hagyományos, gyógyvíz-alapú megközelítés a világtendenciák miatt önmagában nem perspektívikus, ezért: – komplex szolgáltatásra van szükség, amiben a gyógyvíz lehet egy megkülönböztető embléma, – az orvosi szolgáltatások piacán kell jól pozícionálnunk magunkat. • A start-pozíciónk (a hagyományaink) jók, de a jövőképhez szemléletváltás kell: ár-előny helyett minőség-előny! Kincses Gy. 2009. október.

29/30

Az előadás letölthető:

www.eski.hu Kincses Gy. 2009. október.

30/30

Az egészségturizmus, mint az egyik kitörési pont

Recommend Documents