ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2013
TARTALOMJEGYZÉK
I. RÉSZ - Jogi és igazgatási rendelkezések .......................................................................... 4 1. pont - Hivatkozások ................................................................................................ 4 2. pont - A Bizottság felelős szolgálata és a levelezés ................................................ 4 3. pont - Résztvevők .................................................................................................... 5 4. pont - A koordináló kedvezményezett szerepe és kötelezettségei .......................... 5 5. pont - A társkedvezményezettek szerepe és kötelezettségei ................................... 6 6. pont - A koordináló kedvezményezettre és a társkedvezményezettekre egyaránt vonatkozó kötelezettségek ......................................................... 7 7. pont - A projekt társfinanszírozói............................................................................ 8 8. pont - Alvállalkozók ................................................................................................ 8 9. pont - A külső ellenőrzőcsoportok szerepe ............................................................. 9 10. pont - Polgári jogi felelősség ................................................................................. 9 11. pont - Összeférhetetlenség .................................................................................... 9 12. pont - Technikai jelentések az elvégzett tevékenységről .................................... 10 13. pont - A kommunikációs cselekvés, a közvélemény tájékoztatása az uniós támogatásról és az audiovizuális termékek ................................... 11 14. pont - Térinformatikai adatok ............................................................................. 12 15. pont - A támogatási megállapodás módosításai .................................................. 12 16. pont - Késedelmes teljesítés ................................................................................ 13 17. pont - A projektzárás határidejének meghosszabbítása....................................... 13 18. pont - A támogatási megállapodás felmondása ................................................... 13 19. pont - Titoktartás ................................................................................................. 17 20. pont - Adatvédelem ............................................................................................. 17 21. pont - Az eredmények tulajdonjoga és hasznosítása ........................................... 18 22. pont - Alkalmazandó jog és az illetékes bíróság ................................................. 18 II. RÉSZ - Pénzügyi rendelkezések .................................................................................... 19 23. pont - Az Unió pénzügyi hozzájárulása a projekthez .......................................... 19 24. pont - Elszámolható költségek ............................................................................ 20 25. pont - Földterület/földhasználati jogok megvásárlása, földbérlet ....................... 24 26. pont - Nem elszámolható költségek .................................................................... 25 27. pont - Pénzügyi szankciók................................................................................... 26 28. pont - Kifizetési feltételek ................................................................................... 26 2
29. pont - Pénzügyi kimutatás ................................................................................... 30 30. pont - Hozzáadottérték-adó ................................................................................. 31 31. pont - Független könyvvizsgálat ......................................................................... 31 32. pont - Az EU intézményei által végzett ellenőrzések ......................................... 31 33. pont - Állami támogatás ...................................................................................... 33
3
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. RÉSZ - Jogi és igazgatási rendelkezések 1. pont - Hivatkozások Minden LIFE+ projekt végrehajtásakor az alábbi rendelkezések az irányadók, a felsorolás sorrendjében: a 2007. május 23-i 614/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (LIFE+)1, a támogatási megállapodás különös rendelkezései, a jelen általános rendelkezések, melyek a támogatási megállapodás szerves részét képezik, és a projekt (a továbbiakban: „a projekt”) leírása az I. és a további mellékletekben, melyek a támogatási megállapodás szerves részét képezik. 2. pont - A Bizottság felelős szolgálata és a levelezés 2.1.
Az alábbi rendelkezések végrehajtása során a Bizottságot a Környezetvédelmi Főigazgatóság engedélyezésre jogosult tisztviselői, illetve átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselői képviselik.
2.2.
Minden levelet az alábbi postacímre kell küldeni, az azonosító szám és a projekt címének feltüntetésével: A LIFE+ „Természet” és „Biodiverzitás” projektek, valamint a természetet és a biodiverzitást érintő kérdésekkel foglalkozó LIFE+ „Információ és kommunikáció” projektek esetében: European Commission Directorate-General Environment Unit ENV.E.3 - BU-9 3/51 B - 1049 Brussels (Brüsszel)
A LIFE+ „Környezetvédelmi politika és irányítás” projektek, valamint a természet és a biodiverzitás kérdését nem érintő LIFE+ „Információ és kommunikáció” projektek esetében: European Commission Directorate-General Environment Unit ENV.E.4 - BU-9 3/06 B - 1049 Brussels (Brüsszel)
1
HL L 149., 2007.6.9., 1. o. 4
Minden levél másolatát el kell juttatni a Bizottság által kijelölt külső projektellenőrző csoporthoz is. A levelek Bizottság általi kézhezvételének időpontja az a dátum, amikor a Bizottság fent említett felelős szervezeti egysége hivatalosan iktatja őket. 3. pont - Résztvevők A LIFE+ projektek résztvevői szerepkörük és kötelezettségeik szerint az alábbi négy csoportba sorolhatók: koordináló kedvezményezett, társkedvezményezett(ek), társfinanszírozó(k), és alvállalkozó(k).
4. pont - A koordináló kedvezményezett szerepe és kötelezettségei 4.1.
A koordináló kedvezményezett köteles: a) ellenőrizni, hogy a cselekvés végrehajtása a támogatási megállapodásnak megfelelően történik-e, b) közvetíteni mindennemű, a kedvezményezettek és a Bizottság között zajló kommunikáció során, ha a támogatási megállapodás másként nem rendelkezik. A koordináló kedvezményezett feladata különösen: i.
haladéktalanul értesíteni a Bizottságot, ha bármilyen változás következik be valamelyik kedvezményezett nevében, címében, törvényes képviselőjének személyében, jogi, pénzügyi, technikai, szervezeti vagy tulajdonosi helyzetében;
ii. felelősséget viselni a támogatási megállapodás alapján szükséges minden dokumentum és információ Bizottsághoz való eljuttatásáért, amennyiben a támogatási megállapodás másként nem rendelkezik; más kedvezményezettektől igényelt információk esetében beszerezni és ellenőrizni az információkat, mielőtt eljuttatná őket a Bizottsághoz; c) egyedüli szereplőként közvetlenül beszámolni a Bizottságnak a project technikai és pénzügyi előrehaladásáról. Ennek megfelelően a koordináló kedvezményezett állítja össze a kifizetési kérelmeket, és minden szükséges jelentést ő nyújt be a Bizottságnak a 12. pontban foglaltak szerint; d) megtenni a szükséges lépéseket a támogatási megállapodás által esetleg előírt pénzügyi garanciák biztosítása érdekében; e)
egyedüliként fogadni a kifizetéseket az összes kedvezményezett nevében; gondoskodni arról, hogy a megfelelő kifizetések indokolatlan késedelem nélkül, a 4.4. pont szerinti, a társkedvezményezettekkel megkötött megállapodásoknak megfelelően megtörténjenek a kedvezményezettek javára; 5
f)
felelősséget viselni minden szükséges dokumentum rendelkezésre bocsátásáért, amennyiben az egyenlegkifizetés előtt a 32. pont alapján vizsgálatokra és ellenőrzésekre kerül sor.
A koordináló kedvezményezett a 4.1. pont a)–f) alpontjában felsorolt irányítási feladatai ellátását sem a társkedvezményezetteknek, sem harmadik feleknek nem adhatja alvállalkozásba. 4.2.
Amennyiben egy társkedvezményezett vagy társfinanszírozó csökkenti pénzügyi hozzájárulásának mértékét, a koordináló kedvezményezett felelőssége gondoskodni – a társkedvezményezettekkel egyetértésben – a projekt megfelelő végrehajtását biztosító forrásokról. A Bizottság semmilyen körülmények között nem növeli hozzájárulását vagy a társfinanszírozás mértékét.
4.3.
A 23. pontban foglaltaktól függetlenül a koordináló kedvezményezettnek pénzügyileg is hozzá kell járulnia a projekthez.
4.4.
A koordináló kedvezményezett minden társkedvezményezettel megállapodást köt a projektben való technikai és pénzügyi részvételüket illetően. A megállapodásoknak teljes mértékben összhangban kell lenniük a Bizottsággal kötött támogatási megállapodás tartalmával, pontosan kell hivatkozniuk a jelen általános rendelkezésekre, és tartalmazniuk kell legalább a Bizottság által kiadott iránymutatásban ismertetett elemeket. A megállapodásokat a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek írják alá, és erről a projekt kezdetének dátumától számított kilenc hónapon belül tájékoztatni kell a Bizottságot. A támogatási megállapodás és ezen belül az I. melléklet szerinti megbízások rendelkezései elsőbbséget élveznek minden olyan, a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezett között létrejött megállapodással szemben, amely a támogatási megállapodás teljesítését érintheti.
5. pont - A társkedvezményezettek szerepe és kötelezettségei 5.1.
Minden társkedvezményezett köteles: a) haladéktalanul értesíteni a koordináló kedvezményezettet minden olyan, a tudomására jutó változásról, amely befolyásolhatja vagy késleltetheti a cselekvés végrehajtását; b) haladéktalanul értesíteni a koordináló kedvezményezettet minden, a jogi, pénzügyi, technikai, szervezeti vagy tulajdonosi helyzetében bekövetkező, valamint nevével, címével vagy törvényes képviselőjének személyével kapcsolatos változásról; c) kellő időben benyújtani a koordináló kedvezményezettnek: i.
a jelentések, pénzügyi kimutatások és más, a támogatási megállapodásban előírt dokumentumok összeállításához szükséges adatokat. A társkedvezményezettek nem tartoznak közvetlen beszámolási kötelezettséggel a Bizottság felé a projekt technikai és pénzügyi alakulásával kapcsolatban, hacsak a Bizottság erre kifejezetten fel nem szólítja őket; 6
ii. a 32. pont szerinti ellenőrzések vagy vizsgálatok esetén az ezekhez szükséges dokumentumokat; iii. minden olyan információt, amelyet a támogatási megállapodás előírásai alapján a Bizottságnak be kell nyújtani, kivéve ha a támogatási megállapodás azt írja elő, hogy az adott információt a társkedvezményezettnek közvetlenül a Bizottsághoz kell eljuttatnia. 5.2.
A 4.4. pontban előírt megállapodás feltételeinek megfelelően minden társkedvezményezett köteles pénzügyileg hozzájárulni a projekthez és jogosult részesülni a Bizottság pénzügyi támogatásából.
6. pont - A koordináló kedvezményezettre és a társkedvezményezettekre egyaránt vonatkozó kötelezettségek 6.1.
A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek: a) egyetemleges felelősséget viselnek a cselekvésnek a megállapodás feltételeivel összhangban való végrehajtásáért;
támogatási
b) felelősséget viselnek minden olyan jogi előírás betartásáért, amely közösen vagy egyénileg rájuk vonatkozik. 6.2.
A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek olyan naprakész könyvelést vezetni, amely megfelel a hatályos törvényi és rendeleti rendelkezések által előírt, általánosan elfogadott számviteli gyakorlatnak. A kiadások és a bevételek nyomonkövethetősége érdekében analitikus számviteli rendszert (költségközpont-alapú számvitelt) kell alkalmazni. A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek a projekt teljes időtartama alatt és az utolsó kifizetést követően legalább öt évig kötelesek megőrizni a projekttel kapcsolatos és a Bizottságnak benyújtott, a kiadásokat, a bevételeket és a jövedelmeket igazoló minden bizonylatot, így például a pályázati dokumentációt, a számlákat, a megrendelőlapokat, a fizetési bizonylatokat, a kereseti kimutatásokat, a jelenléti íveket és minden egyéb, a költségek kiszámításához és kimutatásához felhasznált dokumentumot. A dokumentumokat áttekinthetően és pontosan kell összeállítani, és kérésre be kell nyújtani őket a Bizottságnak. A koordináló kedvezményezett köteles egy példányt megőrizni minden társkedvezményezett minden igazoló dokumentumából.
6.3.
A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek gondoskodni arról, hogy a számlákon egyértelműen fel legyen tüntetve a projektre való hivatkozás, és így megfelelően legyenek könyvelve az analitikus számviteli rendszerben.
6.4.
A koordináló kedvezményezettnek és a társkedvezményezetteknek a 13. pontban részletezett módon gondoskodniuk kell a közvéleménynek az uniós támogatásról való tájékoztatásáról.
6.5.
A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek ingyenesen megosztani egymással a projekt végrehajtásához szükséges szakismereteiket.
6.6.
A koordináló kedvezményezett a projekttel összefüggésben nem lehet alvállalkozója vagy beszállítója a társkedvezményezetteknek. A társkedvezményezettek a projekttel összefüggésben nem lehetnek alvállalkozói 7
vagy beszállítói a koordináló társkedvezményezetteknek. 6.7.
kedvezményezettnek
vagy
más
A LIFE+ „Természet” és a LIFE+ „Biodiverzitás” projektek esetében a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek értesíteni a Bizottságot minden olyan, harmadik fél által végzett tevékenységről, amelynek valószínűsíthetően jelentős negatív hatása lehet a projekt tárgyaként meghatározott élőhelyekre/fajokra, és amennyiben lehetséges, a koordináló kedvezményezettnek és a társkedvezményezetteknek igyekezniük kell rábírni a harmadik feleket az ilyen jellegű tevékenységektől való tartózkodásra.
7. pont - A projekt társfinanszírozói 7.1.
A társfinanszírozók kizárólag pénzügyileg járulnak hozzá a projekthez, közvetlenül nem vesznek részt a projekt technikai megvalósításában, és nem részesülnek az uniós forrásokból.
7.2.
A társfinanszírozás érdekében a koordináló kedvezményezett és/vagy a társkedvezményezettek köteles(ek) minden szükséges megállapodást megkötni a társfinanszírozókkal, amennyiben ezek nem sértik a támogatási megállapodásban a koordináló kedvezményezett és/vagy a társkedvezményezett vonatkozásában megállapított kötelezettségeket.
8. pont - Alvállalkozók 8.1.
Amennyiben a cselekvés végrehajtása során bizonyos feladatok esetében szolgáltatások határozott időtartamú ellátására vagy tartós fogyasztási cikkek beszerzésére van szükség, a projektben alvállalkozók is részt vehetnek, amelyek azonban nem minősülnek társkedvezményezettnek. A kedvezményezetteknek azzal az ajánlattevővel kell szerződést kötniük, aki a legkedvezőbb ár-érték arányú ajánlatot teszi, vagy (ha az adott eset úgy kívánja) aki a legalacsonyabb árajánlatot nyújtja be. Ennek során a kedvezményezetteknek el kell kerülniük minden összeférhetetlenséget okozó helyzetet.
8.2.
Az alvállalkozók nem pénzügyi befektetőként vesznek részt a projektben, ezért nem támaszthatnak igényt a közvetlenül a projektből származó szellemitulajdonjogokra.
8.3.
Közszektorbeli koordináló kedvezményezettek vagy társkedvezményezettek esetében az alvállalkozói megbízásokat a közbeszerzésekre alkalmazandó irányadó szabályokkal összhangban és a közbeszerzési eljárásokról szóló uniós irányelveknek megfelelően kell odaítélni. A 125 000 eurót meghaladó értékű szerződések esetében minden magánszektorbeli koordináló kedvezményezettnek/társkedvezményezettnek versenyeztetéssel kell kiválasztania az alvállalkozókat; ennek során kötelesek átlátható módon eljárni, és tiszteletben tartani a potenciális alvállalkozók egyenlő bánásmódhoz való jogát.
8.4.
A kedvezményezetteknek gondoskodniuk kell az alábbiakról: a) az alvállalkozók által kiállított összes számlán egyértelműen hivatkozni kell az adott LIFE+ projektre (szám és teljes vagy rövid cím megjelölésével) és a kedvezményezettek által kiadott megrendelésre vagy a velük kötött alvállalkozói szerződésre; 8
b) az alvállalkozók által kiállított minden számlának kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a teljesített szolgáltatás tartalmát külön tételenként azonosítani lehessen (azaz tartalmazniuk kell az egyes tételek egyértelmű leírását és költségét); c) a 10., a 11., a 19. és a 32. pont kedvezményezettekre vonatkozó előírásait az alvállalkozókra is alkalmazni kell. 9. pont - A külső ellenőrzőcsoportok szerepe 9.1.
A projekt nyomon követése érdekében a Bizottság munkáját külső ellenőrzőcsoportok segítik. Az ellenőrzőcsoportok figyelemmel kísérik és értékelik a projekt menetét, valamint azt, hogy indokoltak voltak-e a projekt folyamán felmerült költségek. Az ellenőrzőcsoportok kizárólag tanácsadói szerepet töltenek be a Bizottság mellett. Az ellenőrzőcsoportok függetlenek a projektektől. Ellenőrzik a projekt végrehajtását és értékelik a Bizottsághoz benyújtott jelentéseket.
9.2.
Az ellenőrzőcsoportoknak nincs felhatalmazásuk a Bizottság nevében döntést hozni. Az ellenőrzőcsoportok által a koordináló kedvezményezettnek vagy a társkedvezményezetteknek címzett ajánlások vagy megállapítások nem tekintendők a Bizottság állásfoglalásának.
9.3.
A külső ellenőrzőcsoportokra ugyanazon titoktartási előírások vonatkoznak, mint amelyek a projekt egyéb résztvevői és a Bizottság közötti viszonyt szabályozzák (a 19. pontban meghatározottak szerint).
10. pont - Polgári jogi felelősség 10.1. A Bizottsággal szemben semmilyen körülmények között és semmilyen okból nem támasztható kárigény a támogatási megállapodásból fakadóan a projekt végrehajtása során felmerülő bárminemű kárért vagy sérelemért. A Bizottság elutasítja az ilyen károk nyomán keletkező összes kártérítési vagy visszafizetési igényt. 10.2. A kedvezményezettek mentesítik a Bizottságot a többi kedvezményezettel való viszonyukat érintő, illetve az ebben az összefüggésben közöttük létrejött megállapodások kapcsán felmerülő felelősség alól. 10.3. A koordináló kedvezményezettet és a társkedvezményezetteket kizárólagos felelősség terheli a harmadik felekkel szemben, a projekt végrehajtása során általuk elszenvedett károk tekintetében is. 11. pont - Összeférhetetlenség 11.1. A koordináló kedvezményezett az összes társkedvezményezettel egyetemben vállalja, hogy megtesz minden szükséges lépést annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenség mindennemű kockázatát, azaz ne veszélyeztesse a támogatási megállapodás pártatlan és objektív megvalósítását. Ilyen jellegű összeférhetetlenség különösen gazdasági, politikai vagy nemzeti érdekekből, családi vagy érzelmi okokból, illetve egyéb csoportérdekből adódhat. 11.2. A támogatási megállapodásban foglaltak teljesítése során vélhetően vagy ténylegesen felmerülő bármely összeférhetetlenségi körülményt írásban haladéktalanul a Bizottság tudomására kell hozni. A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek minden szükséges lépést megtesznek az ilyen 9
helyzetek haladéktalan rendezése érdekében. A Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy ellenőrizze a megfelelő intézkedések megtörténtét, és amennyiben szükségesnek véli, maga is további lépéseket tehet. 12. pont - Technikai jelentések az elvégzett tevékenységről 12.1. A koordináló kedvezményezettnek az alábbi jelentések benyújtásával rendszeresen tájékoztatnia kell a Bizottságot a LIFE+ projekt menetéről és eredményeiről: projektindító jelentés, amelyet a projekt kezdetétől számított kilenc hónapon belül kell benyújtani; zárójelentés, amelyet a projekt végétől számított három hónapon belül kell benyújtani; a 24 hónapnál hosszabb időtartamú és 300 000 eurót meghaladó uniós finanszírozásban részesülő projektek esetében időközi jelentést is kell készíteni, amelyet a 28.3. pontban meghatározott összeghatár elérését követően kell benyújtani, és amelyhez csatolni kell az időközi előfinanszírozásra vonatkozó kérelmet; a 48 hónapnál hosszabb időtartamú és 2 000 000 eurót meghaladó uniós finanszírozásban részesülő projektek esetében, valamint amennyiben a koordináló kedvezményezett a 28.3. pont második bekezdése alapján két időközi előfinanszírozásra vonatkozó kérelmet kíván benyújtani, két időközi jelentést is el kell készíteni, amelyeket a 28.3. pontban meghatározott összeghatárok elérését követően kell benyújtani, és amelyekhez csatolni kell az időközi előfinanszírozásra vonatkozó kérelmeket; ha az egymást követő jelentések beadása között több mint 18 hónap telne el, időközi helyzetértékelő jelentések benyújtása is szükséges. Ha a projekt első kilenc hónapjában elérik a 28.3. pontban meghatározott összeghatárt, a projektindító jelentés kivételesen összevonható az időközi jelentéssel. A Bizottság bármikor az érdeklődők rendelkezésére áll a projekt technikai és/vagy pénzügyi ügyvitelével kapcsolatos kérdésekben. 12.2. A jelentéseket alaki és tartalmi szempontból a Bizottság iránymutatása szerint kell elkészíteni. A jelentéseknek tartalmazniuk kell minden olyan információt, amely alapján a Bizottság fel tudja mérni a projekt előrehaladásának mértékét, a munkaterv kivitelezésének pontosságát, a projekt pénzügyi vonatkozásait, valamint amely alapján a Bizottság meg tudja állapítani, hogy a projekt célkitűzései már teljesítettnek, illetve még teljesíthetőnek tekinthetők-e. A projektindító, az időközi és a zárójelentésnek szintén tartalmaznia kell a vonatkozó pontokban (12.5., 12.6., illetve 12.7.) előírt adatokat. 12.3. A jelentéseket egyszerre kell benyújtani papír- és elektronikus formátumban (CDROM-on, DVD-n vagy USB-kulcson, de nem e-mailben) is a Bizottságnak és az általa kijelölt külső ellenőrzőcsoportnak. A beadványokhoz csatolni kell a technikai jelentések egy-egy teljes példányát és mellékleteit, valamint a pénzügyi kimutatást. 10
12.4. A koordináló kedvezményezettnek a zárójelentés egy példányát el kell juttatnia az érintett tagállam illetékes hatóságaihoz. Ezen hatóságok igényt tarthatnak az időközi jelentés egy példányára is. 12.5. Projektindító jelentés A 12.2. pontban foglaltakon túlmenően a projektindító jelentésnek fel kell mérnie, hogy a megfogalmazott célkitűzések és a munkaterv a továbbiakban is változatlanul érvényesek-e. A koordináló kedvezményezett által beadott projektindító jelentés alapján, illetve amennyiben a kitűzött célok vagy a munkaterv nem bizonyulnak megvalósíthatónak, a 18. pontban foglaltaknak megfelelően a Bizottság felmondási eljárást indíthat. 12.6. Időközi jelentés A 12.2. pontban foglaltakon túlmenően az időközi jelentésnek pénzügyi kimutatást is kell tartalmaznia, valamint elegendő információt kell szolgáltatnia az addigi kiadások indokoltságának előzetes elbírálásához. 12.7. Zárójelentés A 12.2. pontban foglaltakon túlmenően a zárójelentésnek pénzügyi kimutatást is kell tartalmaznia, valamint elegendő információval kell szolgálnia ahhoz, hogy a Bizottság meg tudja ítélni a felmerült költségek indokoltságát és a projekt eredményeinek jövőbeni fenntarthatóságát. 13. pont - A kommunikációs cselekvés, a közvélemény tájékoztatása az uniós támogatásról és az audiovizuális termékek 13.1. A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek a nyilvánosság elé tárni a projektet és annak eredményeit, minden esetben megemlítve az uniós támogatást. Ezen lépések részleteiről minden, a projekt tevékenységét bemutató jelentésben be kell számolni. 13.2. A koordináló kedvezményezettnek és a társkedvezményezetteknek a projekt keretén belül létrehozott minden dokumentumon és adathordozón fel kell tüntetniük a Bizottság LIFE-logóját, ezzel jelezve az Unió által biztosított támogatást. Az audiovizuális anyagokban az alkotókat felsoroló első vagy utolsó képkockákon kifejezetten és jól olvashatóan utalni kell a LIFE általi pénzügyi támogatásra (pl. „Készült az Európai Unió LIFE programjának pénzügyi támogatásával”). 13.3. A LIFE-logó nem használható minőséghitelesítő vagy ökocímkeként. A logó kizárólag tájékoztatási célokból alkalmazható. 13.4. A koordináló kedvezményezett a projekt céljából létrehozott vagy egy már meglévő weboldalon köteles tájékoztatni a közvéleményt a projekttel kapcsolatos tevékenységekről, a projekt menetéről és eredményeiről. A projekt főbb eredményeit a szélesebb nyilvánossággal megismertető weboldal címét fel kell tüntetni a jelentéseken. A weboldalt a projekt kezdetétől számított hat hónapon belül elérhetővé kell tenni, rendszeres időközönként frissíteni kell, és a projekt lezárását követő öt évig fenn kell tartani. 13.5. A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek kötelesek a projekt végrehajtásának helyszínén, mindenki számára hozzáférhető és jól látható, stratégiai helyeken projektismertető hirdetőtáblákat kihelyezni és azokat fenntartani. Ezeken mindig fel kell tüntetni a LIFE-logót is. 11
13.6. A LIFE+ „Természet” projektek esetében a 13.2. és a 13.5. pontban foglalt követelmények a Natura 2000 logóra is vonatkoznak. A hirdetőtáblákon fel kell hívni a figyelmet a projektnek a Natura 2000 hálózat létrehozásában játszott szerepére. 13.7. A projekt összefoglalója a koordináló kedvezményezett nevével és elérhetőségi adataival együtt felkerül a LIFE honlapjára, és elérhető lesz a szélesebb nyilvánosság számára. 13.8. A projekt keretén belül beszerzett összes tartós fogyasztási cikken szerepelnie kell a LIFE-logónak, amennyiben erről a Bizottság másképp nem rendelkezik. 13.9. A projektnek hálózatépítési tevékenységeket is tartalmaznia kell. Hacsak a koordináló kedvezményezett kellő indokok alapján célszerűtlennek nem ítéli, ezeknek a tevékenységeknek magukban kell foglalniuk megfelelő számú egyéb (folyamatban lévő vagy lezárult) releváns LIFE-projekttel szervezett kapcsolatfelvételt, találkozót, információcserét és/vagy egyéb hálózatépítő tevékenységet. E tevékenységek közé tartozhat emellett az egyéb, nem LIFEprojekttel folytatott hasonló információcsere és/vagy a projekt célkitűzéseihez kapcsolódó (indokolt esetben nemzetközi szintű) információs platformokban való részvétel is. A hálózatépítő tevékenységeknek a hatékony ismeretátadást és tapasztalatcserét kell szolgálniuk oly módon, hogy lehetővé tegyék a projekt hasonló körülmények között való megismétlését. 13.10. A 19. pontban foglaltaktól függetlenül a Bizottságnak joga van a projekttel kapcsolatos és a projekt nyomán keletkező összes relevánsnak ítélt adatot bármilyen formában és adathordozón megjelentetni, az internetes közzétételt is beleértve. A koordináló kedvezményezett és az összes társkedvezményezett nem kizárólagos jogokkal ruházza fel a Bizottságot a projekt eredményeképpen születő audiovizuális anyagok időbeli korlátozás nélküli, nem kereskedelmi célú, akár részleges, akár teljes többszörözésével, igény szerinti szinkronizálásával, terjesztésével és – akár nyilvános eseményeken való – felhasználásával kapcsolatban. A Bizottság ettől függetlenül nem tekinthető „szerzőtársnak”. A Bizottság fenntartja a jogot a 12. pontban felsorolt jelentésekben szereplő fényképeknek az általa készített tájékoztató anyagok illusztrációjaként való felhasználására. A felhasznált képek szerzőjét a Bizottság a projekt hivatkozási számának feltüntetésével jelzi. 14. pont - Térinformatikai adatok A LIFE+ projekt keretében létrehozott, térinformatikai adatokat tartalmazó elektronikus eszközöknek meg kell felelniük az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE)2 kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltaknak. 15. pont - A támogatási megállapodás módosításai 15.1. A koordináló kedvezményezett a technikai jelentésekben vagy levélváltás útján köteles tájékoztatni a Bizottságot a projekt minden olyan változásáról, amely eltérést jelent a támogatási megállapodásban részletezettekhez képest. Azok a változtatások, amelyek alapjaiban érintik a projekt általános célkitűzéseit,
2
HL L 108., 2007.4.25., 1. o. 12
amelyek kétségessé tehetik a támogatás odaítélésére vonatkozó döntést, valamint amelyek sértenék a pályázók egyenlő elbírálásának elvét, nem fogadhatóak el. 15.2. Lényegi módosítások esetében írásbeli különmegállapodás formájában szükség van a Bizottság jóváhagyására. Lényegi módosításnak számítanak a következők: a cselekvések és/vagy a végtermékek jellegét vagy tartalmát érintő jelentős változtatások, kivéve ha a tartalmi változások javítják a tervezett cselekvésekkel és/vagy a végtermékekkel kapcsolatosan elért eredmények minőségét vagy mennyiségét, azok jellegének megváltoztatása nélkül; a koordináló kedvezményezett vagy valamely társkedvezményezett jogállásában bekövetkező változások, a projekt partneri viszonyait érintő változások, a projekt időtartamát érintő változtatások, a projekt előzetes költségvetésének módosításai, amennyiben több mint 10%-kal és legalább 30 000 euróval meghaladják egy vagy több költségkategória előirányzott kiadásait. Ezek a küszöbértékek a tartós fogyasztási cikkek mindhárom alkategóriájára érvényesek. Nem alkalmazhatók azonban az „általános költségek” kategóriánál, melynek esetében nem léphető túl a 24.14. pontban megszabott költségkeret. 15.3. A 15.2. pontban felsorolt módosítások esetén a koordináló kedvezményezettnek hivatalos beadványban kell kérvényeznie a változtatást, a Bizottság iránymutatásának megfelelően. A Bizottságnak jogában áll belátása szerint elfogadni vagy elutasítani, illetve ha a projekt lezárását megelőző utolsó három hónapon belül érkezik, figyelmen kívül hagyni a kérelmet. 16. pont -
Késedelmes teljesítés
16.1. A projekt kezdőnapja a támogatási megállapodás különös rendelkezéseiben jelzett dátum, függetlenül a támogatási megállapodás aláírásának, illetve az első előfinanszírozási részlet kifizetésének dátumától. 16.2. A koordináló kedvezményezett köteles haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni a Bizottságot minden olyan körülményről, amely a projekt végrehajtását akadályozhatja vagy késleltetheti. Az érintett feleknek meg kell állapodniuk a szükséges lépésekben. 17. pont - A projektzárás határidejének meghosszabbítása 17.1. A projekt zárónapja kizárólag olyan előre nem látható, rendkívüli körülmények esetén halasztható későbbre, amelyek bizonyos ideig meghiúsítják a projektben meghatározott egy vagy több cselekvés végrehajtását. 17.2. A projektzárás határidejének meghosszabbítása iránti kérelmet a Bizottság iránymutatásának megfelelően kell benyújtani, és elegendő információt kell csatolni hozzá, hogy a Bizottság el tudja bírálni a késedelem indokoltságát és az átdolgozott munkaterv megvalósíthatóságát. A Bizottságnak jogában áll belátása szerint elfogadni vagy elutasítani, illetve ha a projekt lezárását megelőző utolsó három hónapon belül érkezik, figyelmen kívül hagyni a kérelmet. 18. pont - A támogatási megállapodás felmondása 18.1. A támogatási megállapodás felmondása a koordináló kedvezményezett által 13
Kellően indokolt esetben a koordináló kedvezményezett a társkedvezményezettek nevében felmondhatja a támogatási megállapodást, amennyiben hivatalosan értesíti erről a Bizottságot, valamint egyértelműen megadja a felmondás okát és hatálybalépésének időpontját. Az értesítést a felmondás hatálybalépése előtt kell elküldeni. Indokolás hiányában, vagy ha a Bizottság álláspontja szerint a felsorolt okok nem indokolják a felmondást, a Bizottság az indokok felsorolásával hivatalosan értesíti a koordináló kedvezményezettet, és a támogatási megállapodás felmondása jogellenesnek minősül, aminek következményeit a 18.4. pont negyedik bekezdése rögzíti. 18.2. Egy vagy több kedvezményezett részvételének felmondása a koordináló kedvezményezett által Kellően indokolt esetben a koordináló kedvezményezett az adott kedvezményezett vagy kedvezményezettek kérésére vagy az összes többi kedvezményezett nevében eljárva felmondhatja egy vagy több kedvezményezettnek a támogatási megállapodásban való részvételét. Ilyen jellegű felmondás bejelentése esetén a koordináló kedvezményezettnek értesítenie kell a Bizottságot a felmondás okairól, a távozó kedvezményezett(ek) véleményéről, a felmondás hatálybalépésének időpontjáról, valamint a megmaradó kedvezményezettek javaslatáról a távozó kedvezményezett(ek) feladatainak újraelosztására, vagy adott esetben egy vagy több olyan helyettesítő kijelölésére vonatkozóan, amelyre vagy amelyekre a távozó kedvezményezett(ek)nek a támogatási megállapodásból fakadó összes joga és kötelezettsége átszáll. Az értesítést a felmondás hatálybalépése előtt kell elküldeni. Indokolás hiányában, vagy ha a Bizottság álláspontja szerint a felsorolt okok nem indokolják a felmondást, a Bizottság az indokok felsorolásával hivatalosan értesíti a koordináló kedvezményezettet, és a részvétel felmondása jogellenesnek minősül, aminek következményeit a 18.4. pont negyedik bekezdése rögzíti. A 15. pont sérelme nélkül a szükséges módosítások bevezetése érdekében módosítani kell a támogatási megállapodást. 18.3. A támogatási megállapodás, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének felmondása a Bizottság által 18.3.1 A Bizottság az alábbi körülmények között határozhat a támogatási megállapodás, illetve a cselekvésben részt vevő egy vagy több kedvezményezett részvételének felmondásáról: a) ha a kedvezményezett jogi, pénzügyi, műszaki, szervezeti vagy tulajdonosi helyzetének megváltozása valószínűsíthetően jelentős hatással lesz a támogatási megállapodás végrehajtására, vagy megkérdőjelezi a támogatást odaítélő határozatot; b) ha egy vagy több kedvezményezett részvételének felmondását követően a támogatási megállapodás szükséges módosításai megkérdőjeleznék a támogatást odaítélő határozatot, vagy sértenék a pályázók egyenlő bánásmódhoz való jogát;
14
c) ha a kedvezményezettek nem hajtják végre a támogatási megállapodás I. mellékletében meghatározott cselekvést, vagy ha egy kedvezményezett nem teljesíti valamelyik, a támogatási megállapodás alapján fennálló más lényeges kötelezettségét; d) amennyiben egyértelművé válik, hogy a projekt nem fogja elérni célkitűzéseit; e) ha egy kedvezményezett csődeljárás, felszámolási eljárás vagy bírósági felügyelet alatt áll, csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, rá vonatkozóan ilyen jellegű ügyekkel kapcsolatos eljárás folyik, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; f)
ha egy kedvezményezettet, vagy egy, a második bekezdésben meghatározottak szerint vele kapcsolatban álló személyt szakmai kötelezettségszegésért bűnösnek mondtak ki;
g) ha egy kedvezményezett nem teljesítette a társadalombiztosítási járulékfizetési vagy az adófizetési kötelezettségeit a székhelye vagy a cselekvés végrehajtása szerinti ország jogi rendelkezéseinek megfelelően; h) ha a Bizottságnak bizonyítéka van arról, hogy egy kedvezményezett vagy egy, a második bekezdésben meghatározottak szerint vele kapcsolatban álló személy csalást vagy korrupciót követett el, illetve bűnszervezetben, pénzmosásban vagy egyéb, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenységben vesz részt; i)
ha a Bizottságnak bizonyítéka van arról, hogy egy kedvezményezett vagy egy, a második bekezdésben meghatározottak szerint vele kapcsolatban álló személy lényeges hibát, szabálytalanságot vagy csalást követett el az odaítélési eljárás vagy a támogatási megállapodás végrehajtása során, a hamis információk benyújtásának esetét is ideértve, vagy a támogatási megállapodás szerinti támogatás elnyerése érdekében nem nyújtotta be a kért információkat; vagy
j)
ha a Bizottságnak bizonyítéka van arról, hogy egy kedvezményezett a számára hasonló feltételek mellett odaítélt más, az Unió vagy az Európai Atomenergia-közösség által nyújtott támogatásra lényeges hatással levő rendszerszintű vagy visszatérő hibát, szabálytalanságot, csalást vagy kötelezettségszegést követett el, feltéve, hogy a hiba, szabálytalanság, csalás vagy kötelezettségszegés lényeges hatással van erre a támogatásra.
Az f), a h) és az i) alpont alkalmazásában a „vele kapcsolatban álló személy” minden olyan természetes személy, akik a kedvezményezett képviseletére vagy a nevében való döntéshozatalra vonatkozó jogkörrel rendelkezik. 18.3.2 A támogatási megállapodás, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének felmondását megelőzően a Bizottság hivatalosan értesíti a koordináló kedvezményezettet a felmondásra irányuló szándékáról és megadja ennek okait, valamint felkéri a koordináló kedvezményezettet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 45 naptári napon belül a kedvezményezettek nevében 15
nyújtson be észrevételeket, továbbá a 18.3.1. pont c) alpontja esetében tájékoztassa a Bizottságot az annak biztosítása érdekében hozott intézkedésekről, hogy a kedvezményezettek továbbra is teljesítsék a megállapodás értelmében vett kötelezettségeiket. Amennyiben a koordináló kedvezményezett által benyújtott észrevételek vizsgálatát követően a Bizottság a felmondási eljárás leállítása mellett dönt, úgy arról hivatalosan értesíti a koordináló kedvezményezettet. Amennyiben a koordináló kedvezményezett nem nyújtott be észrevételeket, vagy a koordináló kedvezményezett által benyújtott észrevételek ellenére a Bizottság a felmondási eljárás folytatása mellett dönt, a Bizottság a koordináló kedvezményezett erről történő hivatalos értesítésével és a felmondás okainak megjelölésével felmondhatja a támogatási megállapodást vagy egy vagy több kedvezményezett részvételét. A 18.3.1. pont a), b), c), d), e) és g) alpontjában említett esetekben a hivatalos értesítésben meg kell határozni a felmondás hatálybalépésének napját. A 18.3.1. pont f), h), i) és j) alpontjában említett esetekben a felmondás az arról szóló hivatalos értesítés koordináló kedvezményezett általi kézhezvételének időpontját követő napon lép hatályba. 18.4. A felmondás következményei A támogatási megállapodás felmondásakor a Bizottság által teljesítendő kifizetések a kedvezményezetteknél felmerült elszámolható költségek, valamint a cselekvésnek a felmondás hatálybalépésének időpontjában való tényleges megvalósítása alapján a 23. pontnak megfelelően megállapított összegre korlátozódnak. Nem lehet figyelembe venni a folyamatban lévő olyan vállalásokhoz kapcsolódó költségeket, amelyek teljesítése csak a felmondást követően esedékes. A koordináló kedvezményezettnek a támogatási megállapodás 18.1. és 18.2. pontjában előírtak szerinti felmondásától számítva három hónap áll rendelkezésére a 28.4. pontnak megfelelő, egyenlegkifizetés iránti kérelem benyújtására. Amennyiben a Bizottság e határidőn belül semmilyen, egyenlegkifizetés iránti kérelmet nem kap kézhez, a Bizottság nem térít vissza egyetlen olyan költséget sem, amely nem szerepel az általa jóváhagyott pénzügyi kimutatásban, és amelyet az általa jóváhagyott technikai jelentés nem indokol. A 28.11. pontnak megfelelően a Bizottság visszafizetteti a már kifizetett összeget, amennyiben annak felhasználását nem támasztják alá a Bizottság által jóváhagyott technikai jelentések és adott esetben a pénzügyi kimutatások. Amennyiben egy társkedvezményezett részvétele megszűnik, a támogatásból csak az érintett kedvezményezett olyan költségei téríthetők vissza, amelyek a részvétel megszűnésének hatálybalépése előtt merültek fel. Nem lehet figyelembe venni azokat a költségeket, amelyek folyamatban lévő, de csak a felmondást követően esedékes vállalásokhoz kapcsolódnak. Az érintett társkedvezményezettre vonatkozó kifizetési kérelmet csatolni kell a koordináló kedvezményezett által benyújtott, soron következő kifizetési kérelemhez. Amennyiben a Bizottság a 18.3.1. pont c) alpontjának megfelelően azzal az indokkal mondja fel a támogatási megállapodást, hogy a koordináló kedvezményezett nem nyújtotta be a kifizetési kérelmet, és e kötelezettségét a neki küldött figyelmeztetést 16
követő 60 napon belül sem teljesítette, az első bekezdés alkalmazandó a következő feltételek mellett: a) a koordináló kedvezményezettnek a támogatási megállapodás felmondásának hatálybalépésétől számítva nem áll rendelkezésére póthatáridő az egyenlegkifizetés iránti kérelem benyújtására; valamint b) a Bizottság a kedvezményezetteknél a felmondás időpontjáig vagy a
különös rendelkezések 2. pontjában meghatározott végrehajtási időszak végéig – amennyiben ez a korábbi időpont – felmerült semmilyen költséget nem térít vissza, illetve nem fedez, amelyek nem szerepelnek az általa jóváhagyott pénzügyi kimutatásban, és amelyet az általa jóváhagyott technikai jelentés nem indokol. Az első, a második és a harmadik bekezdésen túl amennyiben a támogatási megállapodást, illetve egy kedvezményezett részvételét a koordináló kedvezményezett a 18.1. és a 18.2. pont értelmében jogellenesen mondja fel, vagy amennyiben a támogatási megállapodást, illetve egy kedvezményezett részvételét a Bizottság a 18.3.1. pont c), f), h), i) és j) alpontjában foglalt indokok alapján mondja fel, a szóban forgó mulasztások súlyosságának arányában és azt követően, hogy a koordináló kedvezményezettnek és adott esetben az érintett társkedvezményezetteknek lehetőségük volt észrevételeik megtételére, a Bizottság a 23.5. és a 28.11. pontnak megfelelően csökkentheti a támogatás összegét, illetve visszafizettetheti a jogosulatlanul kifizetett összegeket. Egyik fél sem léphet fel kártérítési igénnyel a másik fél részéről történő felmondás miatt. 19. pont - Titoktartás A Bizottság, a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek vállalják, hogy megőrzik minden olyan dokumentum, információ vagy bizalmasan közölt egyéb anyag titkosságát, melynek közzététele a másik félnek kárt okozhat. A feleket a projekt lezárásának időpontját követő 5 éven át köti a titoktartási kötelezettség. A projektben szereplő személyes adatok elektronikus információkezelő eszközre kerülnek, amelyhez az Európai Bizottság, az Európai Unió más intézményei és a külső projektellenőrző csoport titoktartási megállapodás ellenében férhetnek hozzá. Az információkezelő eszköz kizárólag a LIFE-projektekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátását szolgálja. 20. pont - Adatvédelem 20.1. A koordináló kedvezményezettnek joga van a Bizottság tulajdonában lévő, a projektet érintő adatokhoz és információkhoz hozzáférni, valamint azok helyesbítését kérni. 20.2. A Bizottság, a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek tiszteletben tartják a személyes adatok uniós intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben3 foglaltakat. 20.3. A 19. pontban foglaltaktól függetlenül a koordináló kedvezményezett tudomásul veszi az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való 3
HL L 8., 2001.1.12., 1. o. 17
nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet4 előírásait. 21. pont - Az eredmények tulajdonjoga és hasznosítása 21.1. A projekt nyomán születő dokumentumok, szabadalmazható vagy szabadalmazott találmányok és szakismeretek szerzői joga a koordináló kedvezményezett és/vagy a társkedvezményezettek tulajdonában van. 21.2. A környezetbarát technikák, illetve modellek alkalmazásának elősegítése érdekében a kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell, hogy minden, közvetlenül a projektből származó dokumentum, szabadalom és szakismeret a rendelkezésre állása pillanatától hátrányos megkülönböztetés nélkül és méltányos kereskedelmi feltételek mellett elérhetővé váljék az Unión belül. 21.3. A kedvezményezetteknek az egyenlegkifizetést követő 5 éven át meg kell felelniük a 21.2. pont előírásainak. 21.4. Amennyiben a koordináló kedvezményezett indokolatlanul megtagadja a hozzáférést ezekhez a szellemi termékekhez, illetve felhasználásukhoz nem biztosít engedélyt ezen feltételek alapján, a Bizottság fenntartja a jogot a 18. pontban foglalt rendelkezések alkalmazására, illetve ha a projekt már lezárult, igényt tarthat az uniós hozzájárulás részleges vagy teljes visszafizetésére. 22. pont - Alkalmazandó jog és az illetékes bíróság Az uniós támogatás esetében a támogatási megállapodás feltételei, a vonatkozó uniós jogszabályok, valamint – szubszidiáris alapon – Belgium támogatásokra vonatkozó jogszabályai az irányadók. A koordináló kedvezményezett a támogatási megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására, valamint annak végrehajtására vonatkozó bizottsági határozatok tekintetében bírósági eljárást kezdeményezhet a Törvényszéknél, fellebbezés esetén pedig a Bíróságnál.
4
HL L 145., 2001.5.31., 43. o. 18
II. RÉSZ - Pénzügyi rendelkezések 23. pont - Az Unió pénzügyi hozzájárulása a projekthez 23.1. Az Unió pénzügyi hozzájárulásának összegét a támogatási megállapodásban rögzített támogatási aránynak a ténylegesen felmerült, elszámolható és a Bizottság által jóváhagyott költségek összegére történő alkalmazásával kell meghatározni. 23.2. A Bizottság által a koordináló kedvezményezettnek kifizetett teljes összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az uniós támogatásnak a támogatási megállapodásban meghatározott felső határértékét, akkor sem, ha az adott projekt tényleges elszámolható költségei magasabbak a támogatási megállapodásban meghatározott költségvetési keretnél. 23.3. A koordináló kedvezményezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a projekt társfinanszírozásához a kedvezményezettek sem közvetve, sem közvetlenül ne használjanak fel semmilyen egyéb európai uniós forrást. E kötelezettség teljesítése érdekében a koordináló kedvezményezett köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot minden ilyen helyzetről, valamint a megoldás érdekében tenni szándékozott intézkedésekről. A projektfinanszírozás forrásait a 31. pontban meghatározott független könyvvizsgáló ellenőrzi. 23.4. A támogatás nem termelhet nyereséget a kedvezményezettek számára. A nyereség az a többlet, amellyel a bevételek összege meghaladja a cselekvés elszámolható költségeinek összegét. a) A figyelembe veendő bevételek az egyenlegkifizetésre irányuló kérelem koordináló kedvezményezett általi elkészítésének napján megállapított, termelt vagy visszaigazolt összevont bevételek, amelyek a következő két kategória egyikébe tartoznak: i. a cselekvés által termelt bevétel; vagy ii. pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a társfinanszírozók kifejezetten a cselekvés Bizottság által visszatérített elszámolható költségeinek finanszírozására szántak. b) Annak ellenőrzése céljából, hogy a támogatás nyereséget termel-e a kedvezményezettek javára, nem vehetők figyelembe bevételként: i. az a) ii. alpontban említett olyan pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a kedvezményezettek a támogatási megállapodás értelmében vett elszámolható költségektől eltérő költségek fedezésére felhasználhatnak; ii. az a) ii. alpontban említett olyan pénzügyi hozzájárulások, amelyek fel nem használt része a különös rendelkezések 2. pontjában rögzített végrehajtási időszak végén nem esedékes a donorok számára. A figyelembe veendő elszámolható költségek azok az összevont elszámolható költségek, amelyeket a Bizottság jóváhagyott. 19
Amennyiben a támogatásnak a 23.1. és 23.2. pont szerint megállapított végleges összege nyereséget termelne a kedvezményezettek javára, a nyereséget a Bizottság által jóváhagyott tényleges elszámolható költségek végleges finanszírozási rátájának arányában le kell vonni. Ezt a végleges finanszírozási rátát a 23.1. és 23.2. pontnak megfelelően megállapított végleges támogatási összeg alapján kell kiszámítani. 23.5. A támogatási megállapodás felmondásával kapcsolatos, a 18. pontban szereplő jog sérelme nélkül, valamint a 27. pontban ismertetett, a Bizottság által alkalmazható szankciók lehetőségének fenntartása mellett a Bizottság elmulasztott, kifogásolható, hiányos vagy késedelmes teljesítés esetén a kezdeti uniós hozzájárulás összegét a támogatási megállapodásban rögzített feltételek mellett a cselekvés ténylegesen elvégzett részével arányosan csökkentheti. 23.6. A kedvezményezettek kifizetésre vonatkozó, a Bizottsággal szemben fennálló követelései nem ruházhatók át harmadik felekre. 24. pont - Elszámolható költségek 24.1. A költségek akkor tekinthetők elszámolhatónak, amennyiben: fel vannak tüntetve a projekt költségvetésében, vagy a támogatási megállapodás módosítása révén jóvá van hagyva a kifizetésük; közvetlenül kapcsolódnak, valamint szükségesek megállapodásban meghatározott projekt végrehajtásához;
a
támogatási
ésszerűek, indokoltak és megfelelnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek, különösen a gazdaságosság és a hatékonyság tekintetében; megfelelnek a vonatkozó adó- és járuléktörvényeknek; valamint ténylegesen a projekt időtartama alatt, a támogatási megállapodásban meghatározottak szerint merültek fel, szerepelnek a koordináló kedvezményezett és az esetleges társkedvezményezettek számlaegyenlegében és adóbevallásaiban, továbbá azonosíthatók és ellenőrizhetők. Egy adott költség a projekt időtartama alatt keletkezett, amennyiben:
a költség megfizetésére vonatkozó jogi kötelezettség a projekt kezdőnapja után, illetve – amennyiben a Bizottság a projekt kezdőnapja előtt írja alá a támogatási megállapodást – a támogatási megállapodás aláírása után keletkezett;
a vonatkozó cselekvés végrehajtása a projekt kezdőnapja után kezdődött el és a projekt zárónapja előtt befejeződött (ez alól kizárólag a támogatási megállapodás aláírását követő, a projektindítást megelőző időszakra, valamint a projektzárást követő hat hónapra vonatkozó pénzügyi garancia, valamint a 31. pontban részletezett független pénzügyi ellenőrzés költsége képez kivételt); és
a 24.5. pontban leírt értékcsökkenési költségeket leszámítva a költség teljes összege kifizetésre került a végső pénzügyi kimutatás benyújtása előtt.
20
24.2. A munkaerőköltséget órabér alapján kell elszámolni, melynek kiszámítási módja a következő: a tényleges éves bruttó fizetés vagy munkabér a kötelező társadalombiztosítási járulékokkal, valamint a munkavállaló javadalmazásának részét képező egyéb, törvényben előírt költségekkel növelt összegét el kell osztani az adott munkavállaló által ténylegesen teljesített munkaórák összesített számával. Amennyiben a ténylegesen teljesített munkaórák száma nincs megbízható munkaidő-nyilvántartási rendszerben rögzítve, 1720 órát kell alkalmazni alapértelmezett értékként. Csak a projekttel kapcsolatban ténylegesen munkavégzéssel töltött órák számolhatók el. Az egyes munkavégzők projekttel kapcsolatos tevékenységekre fordított munkaidejéről a munkavállalók és a munkaadók kötelesek munkaidőkimutatást vagy azzal egyenértékű munkaidő-nyilvántartási rendszert vezetni, és azt rendszeresen ellenőrizni. A projekten teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók esetében az említett munkaidő-nyilvántartást kivételesen egyéni kinevezési/megbízási okirat helyettesítheti. Az egyéni kinevezési/megbízási okiratot szerződés vagy az adott kedvezményezett felelős szolgálata vagy hatósága által kiadott megbízólevél formájában kell kiállítani. Az okiratnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a munkavállaló neve, a projektben betöltött funkciója és a projektben végzett feladatainak leírása, a teljes munkaidős megbízás egyértelmű indokolása, a megbízás időtartamának kezdő- és zárónapja. A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség nem vonatkozik a LIFE-projekt azon munkatársaira, akik havonta átlagosan kevesebb mint 2 teljes munkanapot dolgoznak a projekten. A koordináló kedvezményezettel vagy valamely társkedvezményezettel kötött, munkaszerződéstől eltérő tárgyú szerződés értelmében munkát végző természetes személyek költségei belefoglalhatók a személyzeti költségekbe, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek: i.
a természetes személy a kedvezményezett irányítása alatt és – a kedvezményezettel való, eltérő tartalmú megállapodás hiányában – a kedvezményezett helyszínein végez munkát;
ii. a munkavégzés eredménye a kedvezményezettet illeti meg; valamint iii. a költségek nem térnek el jelentősen a kedvezményezettel kötött munkaszerződés értelmében hasonló feladatokat végző személyek költségeitől. A köztisztviselői bérköltségek közül kizárólag azoknak a projekttevékenységeknek az ellenértéke számolható el, amelyeket az illetékes közszervezet a projekt hiányában nem végzett volna el. Az érintett köztisztviselőknek, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak a projekten, kifejezetten a projektre szóló kinevezéssel/megbízással kell rendelkezniük, bérköltségüknek pedig a meglévő állandó köztisztviselők béréhez képest többletkiadást kell képeznie. Az egyéni megbízást szerződés vagy az adott kedvezményezett felelős szolgálata vagy hatósága által kiadott megbízólevél útján kell adni. A közszervezetek által (koordináló kedvezményezetti és/vagy társkedvezményezetti minőségben) a projekthez
21
nyújtott hozzájárulásnak legalább 2%-kal meg kell haladnia a projektben részt vevő köztisztviselők5 költségként elszámolt bérköltségének összegét. 24.3. Az utazási költségeket és a napidíjat a koordináló kedvezményezett, illetve a társkedvezményezettek belső szabályzatával összhangban kell elszámolni. 24.4. A külső szolgáltatások díja az alvállalkozói tevékenységhez kapcsolódó költségeket foglalja magában (külső vállalatok tevékenységei, berendezések vagy infrastruktúra bérleti díja stb.), a 8. ponttal összhangban. Az alvállalkozói szerződés keretében biztosított állóeszközök, létesítmények és fogyóeszközök vételára vagy lízingdíja (a bérleti díjjal ellentétben) nem számolható el külső szolgáltatásként a projekt költségvetésében. Ezeket a költségtételeket a költségvetés megfelelő rovatában, külön kell feltüntetni. Ebbe a kategóriába tartozik viszont a független könyvvizsgálat díja. 24.5. Tartós fogyasztási cikkek esetén csak akkor alkalmazható értékcsökkenési leírás, ha azok: szerepelnek a koordináló kedvezményezett, illetve a társkedvezményezettek leltárában vagy a tartós fogyasztási cikkekről vezetett egyéb nyilvántartásában, a projektben részt vevő koordináló kedvezményezettre, illetve társkedvezményezettekre vonatkozó adózási és számviteli jogszabályok értelmében beruházási kiadásnak minősülnek, és beszerzése vagy lízingje normál piaci áron történt. 24.6. A 24.8. pont és a 24.10. pont különös rendelkezéseitől függetlenül a koordináló kedvezményezett/társkedvezményezett saját belső könyvviteli rendje/szabályai alapján számítja ki az elszámolható értékcsökkenési leírás összegét, figyelembe véve a kérdéses létesítmény/berendezés típusát, a vétel/gyártás/lízing napját, a projekt tartamát és a ténylegesen projektcélú használat arányát. A 31. pontban említett független könyvvizsgálónak tanúsítania kell, hogy a projekt kiadásaiként elszámolt összegek megfelelnek a koordináló kedvezményezett/társkedvezményezett könyvelésében szereplő tényleges értékcsökkenési leírásnak. Az értékcsökkenési leírást azonban csak az alábbi mértékig lehet elszámolni: infrastrukturális költségek: a beszerzési összköltség 25%-a; berendezések költségei: a beszerzési összköltség 50%-a. 24.7. A 24.6. pontban foglaltak alól kivételt képeznek a LIFE+ „Környezetvédelmi politika és irányítás” és a LIFE+ „Biodiverzitás” program keretében finanszírozott projektek, ezek esetében ugyanis a prototípusokra nem vonatkozik a felső határ, azaz társfinanszírozási szempontból a vételár 100%-ban elszámolható kiadásnak számít. A prototípus olyan infrastruktúra és/vagy berendezés, amelyet kifejezetten a projekt végrehajtásához állítottak elő, és amely nem került kereskedelmi forgalomba és/vagy sorozatgyártásra. A prototípussal szemben követelmény, hogy kulcsszerepet játsszon a projekt demonstrációs tevékenységeiben. A
5
A köztisztviselők fogalmába a közszervezetek összes állandó alkalmazottja beletartozik. 22
számadásban kizárólag a projekt időtartama alatt vásárolt és használt összetevői szerepelhetnek. A prototípus a projekt tartama alatt és az azt követő öt évben nem használható kereskedelmi célokra. Minden esetben be kell jelenteni, ha a prototípust vagy bármely összetevőjét a projekt időtartama alatt vagy az azt követő öt évben kereskedelmi célokra használják (pl. eladják, lízingelik, bérbe adják vagy árutermelésre, illetve szolgáltatások biztosítására használják). A prototípus előállítási költségeinek értékcsökkenése ekkor a 24.5. és a 24.6. pontban foglaltakkal összhangban leírható. 24.8. A projekt kezdetének időpontja előtt beszerzett tartós fogyasztási cikkek értékcsökkenési leírása nem elszámolható. Az ilyen jellegű költségek az „általános költségek” kategóriájába sorolandók. 24.9. A LIFE+ „Természet” és a LIFE+ „Biodiverzitás” projektek esetében a hatóságok, civil szervezetek vagy nonprofit magántársaságok által beszerzett, a projekt végrehajtásához szervesen kapcsolódó és a projekt tartama alatt jelentős mértékben kihasznált tartós fogyasztási cikkek költsége teljes egészében elszámolható. Az elszámolhatóság feltétele, hogy a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek vállalják, hogy ezeket a cikkeket a LIFE+ „Természet” és a LIFE+ „Biodiverzitás” program keretében társfinanszírozott projekt lezárása után is, végérvényesen természetvédelmi tevékenységekhez rendelik. 24.10. A LIFE+ „Természet” projektek esetében a földhasználati jogok/földterületek megszerzéséhez és lízingjéhez kapcsolódó költségek elszámolhatók, és azokat a tartós fogyasztási cikkektől elkülönítve kell könyvelni. A 25. pont rendelkezéseit kell alkalmazni. 24.11. A fogyóeszközök költségei olyan anyagok, áruk vagy berendezések beszerzéséhez, gyártásához, javításához vagy használatához kapcsolódnak, amelyek: nem szerepelnek a projektben részt vevő koordináló kedvezményezett vagy társkedvezményezettek tartós fogyasztási cikkeinek leltárában; a projektben részt vevő koordináló kedvezményezettre vagy társkedvezményezettekre vonatkozó adózási és számviteli jogszabályok értelmében nem minősülnek tőkebefektetési kiadásnak; valamint kifejezetten a projekt végrehajtásához kapcsolódnak (az irodai kellékeket/fogyóeszközöket azonban az „általános költségek” között kell feltüntetni). 24.12. Az egyéb kiadások közé a projekt végrehajtásához szükséges, de egyetlen kategóriába sem sorolható tételek kerülnek. 24.13. A Bizottság által esetenként előírt pénzügyi garancia rendelkezése bocsátásával összefüggésben felmerült költségeket az „Egyéb kiadások” kategórián belül kell elszámolni. 24.14. Az általános költségek a ténylegesen felmerült, elszámolható közvetlen összköltség legfeljebb 7%-ának megfelelő átalányösszeggel számolhatók el, a földvásárlás/földbérlet költségeit nem beleszámítva. Ezeket a költségeket nem kell számviteli bizonylatokkal igazolni. Az általános költségek közvetett kiadásként számolhatók el, melyek célja a projektben részt vevő munkavállalók 23
közvetett vagy közvetlen foglalkoztatásához, irányításához, ellátásához és támogatásához szükséges általános, közvetett költségek fedezése. 25. pont - Földterület/földhasználati jogok megvásárlása, földbérlet 25.1. A LIFE+ „Természet” projekt megvalósításához szervesen kapcsolódó és abban kifejezetten előirányzott, földterület/földhasználat megvásárlásához kapcsolódó költségek teljes mértékben elszámolhatónak minősülnek az alábbi feltételekkel: a beszerzés piaci áron történt; a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek vállalják, hogy a megvásárolt eszközöket a LIFE+ „Természet” program keretében társfinanszírozott projekt lezárása után is, végérvényesen természetvédelmi tevékenységekhez rendelik; a projektben meghatározottak szerint vásárolt földterület telekkönyvi bejegyeztetésekor a koordináló kedvezményezett gondoskodik arról, hogy a bejegyzés biztosítékot tartalmazzon a földterület végérvényes természetvédelmi jellegéről. Ha egy adott tagállamban nem létezik ilyen telekkönyv, illetve ha a rendelkezésre álló telekkönyv nem biztosít megfelelő jogi garanciákat, a koordináló kedvezményezett köteles a földterület végérvényes természetvédelmi felhasználását a földterület adásvételi szerződésének különös rendelkezéseiben kikötni. Amennyiben egy adott ország jogrendszere az ilyen célú telekkönyvi bejegyzést és az ilyen jellegű kikötések adásvételi szerződésbe való beépítését egyaránt kizárja, a Bizottság elfogadhat más, ezekkel egyenértékű biztosítékot is ebben az összefüggésben, feltéve hogy az hosszú távon azonos szintű jogvédelmet biztosít, és megfelel a LIFE+ program szabályzatának I. mellékletében foglalt előírásnak; magánszervezetek által vásárolt földterületek esetén az adásvételi szerződésnek és/vagy a telekkönyvi bejegyzésnek tartalmaznia kell egy arra vonatkozó biztosítékot, hogy amennyiben az adott magánszervezet megszűnne vagy alkalmatlannak bizonyulna a földterület természetvédelmi célú igazgatására, a magánszervezett átruházza a földtulajdont egy elsődlegesen természetvédelmi tevékenységet folytató jogi személyre. Amennyiben egy adott ország jogrendszere az ilyen célú telekkönyvi bejegyzést és az ilyen jellegű kikötések adásvételi szerződésbe való beépítését egyaránt kizárja, a Bizottság elfogadhat más, ezekkel egyenértékű biztosítékot is ebben az összefüggésben, feltéve hogy az hosszú távon azonos szintű jogvédelmet biztosít, és megfelel a LIFE+ program szabályzatának I. mellékletében foglalt előírásnak; amennyiben a földterületet későbbi földcsere céljából vásárolják meg, a földcserének legkésőbb a projekt végéig meg kell történnie, a földcsere nyomán szerzett földterületre pedig alkalmazni kell e cikk rendelkezéseit. A földcsere céljából vásárolt földterület az időközi jelentés szakaszában mentesül a végérvényes természetvédelmi felhasználással kapcsolatos biztosítékadás kötelezettsége alól. 25.2. A földbérlet időtartamának vagy a projekt időtartamára kell korlátozódnia, vagy legalább 20 évre kell szólnia, valamint összhangban kell lennie az élőhelyek és fajok védelmének szükségleteivel. Tartós földbérlet esetén a bérleti szerződésben 24
egyértelműen rögzíteni kell az élőhelyek és fajok védelmét szolgáló célok elérését lehetővé tevő összes kötelezettséget és rendelkezést. 25.3. A LIFE+ „Természet” projektek esetében a földterületek elektronikus adatait a LIFE+ által finanszírozott földvásárlási adatbázisban kell tárolni. A zárójelentés benyújtásának szakaszában a koordináló kedvezményezett köteles a megvásárolt földterület (szöveges és térinformatikai) adatait a földvásárlási adatbázisban megadni és érvényesíteni. Az adatokat a földvásárlási adatbázisban használatos GIS szabványoknak megfelelő formátumban kell megadni. A koordináló kedvezményezett a projekt zárónapja előtt 6 hónappal hozzáférést kap a földvásárlási adatbázishoz. 26. pont - Nem elszámolható költségek Az alábbi költségek nem minősülnek elszámolhatónak, ezért a projekt elszámolható összköltségének kiszámításakor a Bizottság nem veszi figyelembe őket: a részben vagy teljes egészében más uniós pénzügyi forrásból finanszírozott cselekvéssel kapcsolatban felmerült költségek; a projektben előre nem tervezett tevékenységgel kapcsolatban, vagy olyan, a cselekvések módosítása miatt felmerült költségek, amelyekre vonatkozóan a 15. pont alapján nem született külön írásbeli megállapodás; a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének költségei, valamint a tájékoztató anyagok előállításakor felmerült költségek (beleértve a hirdetőtáblák és a weboldalak költségeit is), amennyiben nem szerepel rajtuk a LIFE-logó (és adott esetben a Natura 2000 logó); azok a költségek, amelyek után a koordináló kedvezményezett és/vagy a társkedvezményezettek a kérdéses időszakban már kapnak működési támogatást a Bizottságtól; azok a költségek, amelyek olyan cselekvéssel kapcsolatban merülnek fel, amely a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvvel kapcsolatban hozott és a tagállamok felelősségi körébe tartozó kiegyenlítő intézkedésnek tekinthető; a LIFE+ projekt keretében kidolgozott vagy módosított irányítási, cselekvési vagy hasonló jellegű tervvel kapcsolatos költségek, amennyiben az adott terv a projekt zárónapja előtt jogilag nem lép hatályba. Ez magában foglalja mindazon eljárásrendi vagy jogi lépéseknek a projekt zárónapja előtti végrehajtását is, amelyeket egy adott tagállam jogrendje előír; a költségvetésben előirányzott költségkeretet 10%-kal vagy 30 000 euróval meghaladó tételek bármely költségkategóriában (a 15.2. pontban foglaltak szerint); a társkedvezményezettek által egymásnak kiállított, illetve bármely társkedvezményezett által a koordináló kedvezményezettnek és viszont kiállított számlákhoz kapcsolódó költségek; a társkedvezményezettek vagy a koordináló kedvezményezett különböző részlegei közötti ügyletekből eredő költségek, kivéve ha minden nyereségtől, hozzáadottérték-adótól és általános költségtől mentesek; árfolyamveszteségek; 25
szükségtelen vagy pazarló kiadások; a termékek vagy a kereskedelmi tevékenységek népszerűsítése érdekében végzett terjesztési, marketing- vagy reklámtevékenység költségei, kivéve ha ezeket a projektben kifejezetten megjelölték; az esetleges jövőbeli veszteségekre vagy kötelezettségekre vonatkozó céltartalékok; kamatterhek; kétes követelések; további társfinanszírozási források felkutatásának és bevonásának pénzügyi vonzatai vagy költségei; reprezentációs költségek, kivéve azokat, amelyek teljes egészükben és kizárólag a projektben meghatározott tevékenységek elvégzéséhez szükségesek; harmadik fél által finanszírozott egyéb projektekhez kapcsolódó költségek; adományozott eszközök és térítésmentes szolgáltatások, beleértve az önkéntes munkát is; úti- és szállásköltségek, valamint az uniós intézmények és a külső ellenőrzőcsoportok megbízottjai nevére szóló díjazás bármely formája; jelentős infrastrukturális beruházások; tudományos alapkutatás; engedélyek vagy szabadalmak díjai, vagy a szellemitulajdon-jogok oltalmához kapcsolódó egyéb díjak; az EMAS- és az ökocímke-regisztrációs eljárás költségei; földvásárlás, amennyiben nem a 25. pontban foglaltak szerint történik. Amennyiben nem felelnek meg a 24. pontban meghatározott követelményeknek, egyéb költségek is minősülhetnek nem elszámolhatónak. 27. pont - Pénzügyi szankciók Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a koordináló kedvezményezett vagy a társkedvezményezettek, amennyiben bebizonyosodik, hogy a megállapodásban foglalt kötelezettségeiket súlyosan megszegték, pénzügyi szankciót kell fizetniük. A pénzügyi szankció összege azon támogatás 2–10%-ának felel meg, amelyre az adott kedvezményezett a projekt I. mellékletben szereplő előzetes költségvetése alapján jogosult. Ez az arány 4–20%-ra is növelhető, amennyiben az első kötelezettségszegés megállapítását követő öt éven belül újabb kötelezettségszegés történik. A pénzügyi szankció alkalmazásáról meghozott döntéséről a Bizottság ajánlott levélben tájékoztatja az érintett kedvezményezettet. 28. pont - Kifizetési feltételek 28.1. Az Unió két, három vagy négy részletben folyósítja a pénzügyi hozzájárulást. 26
28.2. Az indító előfinanszírozási kifizetés a maximális uniós pénzügyi hozzájárulás 40%-a. E kifizetés mértéke 70% azon projektek esetében, amelyek végrehajtási időszaka 24 hónap vagy annál rövidebb, valamint azon projektek esetében, amelyek legfeljebb 300 000 euró összegű uniós támogatásban részesülnek. A hozzájárulások kifizetése az alábbi dokumentumok kézhezvételének napjától számított 30 napon belül történik: a mindkét fél által aláírt támogatási megállapodás; az aláírt kifizetés iránti kérelem, amelyen hiánytalanul szerepel a koordináló kedvezményezett neve és címe, a bank neve és címe, a bankszámla adatai és a projekt hivatkozási száma; adott esetben a pénzügyi garancia. A koordináló kedvezményezett kiválasztási szakaszban felmért pénzügyi életképességétől függően a Bizottság a felülvizsgálati szakaszban bank vagy biztosítótársaság garanciájára tarthat igényt. A garancia mértékének meg kell egyeznie az indító előfinanszírozási kifizetés összegével, és a projekt tartamára és az azt követő hat hónapra kell szólnia. A projekt meghosszabbítása esetén a garancia érvényességét meg kell hosszabbítani. Kivételes esetekben a garancia kiváltható harmadik fél által nyújtott készfizető kezességgel. A pénzügyi garanciát a támogatási megállapodás VI. mellékletében meghatározott formátumban kell rendelkezésre bocsátani. 28.3. Időközi előfinanszírozási kifizetés jár a maximális uniós pénzügyi hozzájárulás 40%-ának erejéig a 24 hónapot meghaladó időtartamú és 300 000 eurónál nagyobb összegű uniós hozzájárulásban részesülő projektek részére. A kifizetés akkor folyósítható, ha az indító előfinanszírozási kifizetés legalább 150%-át már felhasználták (a felmerült költségek százalékában). Kivételes esetekben, amennyiben a projekt időtartama meghaladja a 48 hónapot, az uniós hozzájárulás összege pedig több mint 2 000 000 euró, a koordináló kezdeményezett két időközi előfinanszírozási kifizetést is kérhet: egy, a maximális uniós pénzügyi hozzájárulás 20%-ának megfelelő első időközi előfinanszírozási kifizetést, melynek feltétele az indító előfinanszírozási kifizetés legalább 100%-ának már megvalósult felhasználása (a felmerült költségek százalékában); valamint egy, a maximális uniós pénzügyi hozzájárulás 20%-ának megfelelő második időközi előfinanszírozási kifizetést, melynek feltétele az indító előfinanszírozási kifizetés és az első időközi előfinanszírozási kifizetés legalább 100%-ának már megvalósult felhasználása (a felmerült költségek százalékában). Kivételes esetekben, amennyiben nem volt indító előfinanszírozási kifizetés, a koordináló kedvezményezett időközi előfinanszírozási kifizetést igényelhet azzal a feltétellel, hogy legalább a különös rendelkezésekben előirányzott maximális hozzájárulás 60%-ának megfelelő összeget már felhasznált. A kifizetés összegét a támogatási megállapodásban rögzített százalékláb alapján kell meghatározni oly módon, hogy azt az időközi technikai jelentés és a pénzügyi kimutatás napjáig felmerült költségek összegére kell alkalmazni; a kifizetés összege azonban nem haladhatja meg a különös rendelkezésekben előirányzott maximális hozzájárulás 80%-át. Az időközi előfinanszírozási kifizetés fent vázolt összes esetében a folyósítás feltétele, hogy legalább kilenc hónappal a projekt zárónapja előtt igényeljék.
27
A 28.5. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül az időközi kifizetést a Bizottság az alábbi dokumentumok kézhezvételének napjától számolt 90 napon belül teljesíti: aláírt kifizetési kérelem, amelyen szerepel a koordináló kedvezményezett neve és címe, valamint a projekt hivatkozási száma; a könyvvizsgáló hivatalos bejegyzési száma, szervezete, neve és címe, ha a 31. pont értelmében szükség van könyvvizsgálóra; a vonatkozó időközi pénzügyi kimutatás és az időközi jelentés, a 12. pontban meghatározottak szerint. A kifizetés iránti kérelmet kísérő időközi jelentés és időközi pénzügyi kimutatás jóváhagyása semmilyen tekintetben nem jelenti a bennük szereplő nyilatkozatok vagy adatok elfogadhatóságának, szabályszerűségének, hitelességének, hiánytalanságának vagy helytállóságának elismerését. 28.4
A 28.5. pont rendelkezéseinek sérelme nélkül az egyenlegkifizetést (az utolsó részlet kifizetését) a Bizottság az alábbi dokumentumok kézhezvételétől számított 90 napon belül teljesíti: aláírt kifizetési kérelem, amelyen szerepel a koordináló kedvezményezett neve és címe, a bank neve és címe, a bankszámla adatai és a projekt hivatkozási száma; a projekt teljes tartamára vonatkozó záró pénzügyi kimutatás és a zárójelentés, a 12. pontban meghatározottak szerint; könyvvizsgálói jelentés, amennyiben azt a 31. pont előírja. A kifizetés iránti kérelmet kísérő zárójelentés és záró pénzügyi kimutatás jóváhagyása semmilyen tekintetben nem jelenti a bennük szereplő nyilatkozatok vagy adatok szabályszerűségének, hitelességének, hiánytalanságának vagy helytállóságának elismerését.
28.5. A Bizottság bármikor felfüggesztheti a 28.2, 28.3. és 28.4. pontban megállapított kifizetési határidőt a koordináló kedvezményezettnek küldött, arról szóló értesítéssel, hogy kifizetés iránti kérelme nem teljesíthető vagy azért, mert nem felel meg a támogatási megállapodás rendelkezéseinek, vagy mert nem nyújtották be a megfelelő bizonylatokat, vagy mert fennáll a gyanúja annak, hogy a pénzügyi kimutatásban szereplő költségek nem elszámolhatók. A koordináló kedvezményezettet a felfüggesztésről és annak okairól a lehető leghamarabb értesíteni kell. A felfüggesztés azon a napon lép hatályba, amelyen a Bizottság az értesítést elküldi. A fennmaradó kifizetési időszak attól a naptól indul újra, amikor a kért információk vagy a felülvizsgált dokumentumok beérkeztek, illetve lezárultak a szükséges további ellenőrzések, a helyszíni ellenőrzéseket is beleértve. Amennyiben a felfüggesztés meghaladja a két hónapot, a koordináló kedvezményezett kérheti, hogy a Bizottság alkosson határozatot arról, fenn kívánja-e tartani a felfüggesztést. Amennyiben a kifizetési határidő felfüggesztésére a technikai jelentések vagy pénzügyi kimutatások egyikének elutasítását követően került sor, és a Bizottság a benyújtott új jelentést vagy kimutatást is elutasítja, a Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy a 18.3.1. pont c) alpontjának megfelelően és a 18.4. pontban ismertetett hatállyal felmondja a támogatási megállapodást. 28
28.6. A Bizottság a kifizetéseket euróban (EUR) teljesíti. 28.7. Minden kifizetést a koordináló kedvezményezett bankszámlájára kell teljesíteni. A bankszámlaszám esetleges változásáról haladéktalanul értesíteni kell a Bizottságot. 28.8. Az átutalás költségeit a felek a következőképpen viselik: a Bizottság bankja által felszámított átutalási költségeket a Bizottság viseli; a kedvezményezett bankja által felszámított átutalásfogadási költségeket a kedvezményezett viseli; a felek bármelyike által okozott megismételt átutalás összes költségét az a fél viseli, amely az átutalás megismétlését előidézte. 28.9. A kifizetés napja az a dátum, amikor az összeggel a Bizottság bankszámláját megterhelték. 28.10. A 28.2., a 28.3. és a 28.4. pontban megállapított kifizetési időszak lejártakor, a 28.5. pont sérelme nélkül a kedvezményezettek késedelmi kamat igénylésére jogosultak az Európai Központi Bank által euróban végzett irányadó refinanszírozási műveleteknél alkalmazott kamatlábhoz képest három és fél ponttal emelt kamatlábon (a továbbiakban: a referencia-kamatláb). A referenciakamatláb az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétettek szerint annak a hónapnak az első napján érvényes referencia-kamatláb, amelyben a kifizetési időszak lejár. Az első bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben valamennyi kedvezményezett az Unió tagállama, ideértve a regionális és helyi önkormányzati hatóságokat, valamint az e támogatási megállapodás alkalmazásában a tagállamok nevében és képviseletében eljáró egyéb közszektorbeli szerveket is. A 28.5. pontnak megfelelően a kifizetési határidők felfüggesztése nem tekinthető késedelmes kifizetésnek. A késedelmi kamat a 28.9. pontban meghatározottak szerint a kifizetés esedékességének napját követő naptól a tényleges kifizetés napjáig (azt a napot is beleértve) számított időszakra fizetendő. A fizetendő kamat nem vehető figyelembe a projekthez nyújtott uniós hozzájárulás összegének a 23. pont értelmében vett megállapításakor. Az első bekezdéstől eltérve amennyiben a kiszámított kamat nem haladja meg a 200 euró összeget, azt a koordináló kedvezményezett számára csak kérésre, a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belül megküldött kérelem esetén kell megfizetni. 28.11. Amennyiben a koordináló kedvezményezett indokolatlanul részesült kifizetésben, illetve ha a megállapodás értelmében indokolt a kifizetett összeg visszakövetelése, a koordináló kedvezményezett vállalja, hogy a Bizottság által meghatározott feltételek szerint és határidőre visszafizeti a kérdéses összeget a Bizottságnak. 28.12. Amennyiben a visszafizetést a terhelési értesítésben rögzített időpontig nem teljesítik, az esedékes összegre kamatot kell felszámítani a 28.10. pontban megállapított kamatlábon. A késedelmi kamat a visszafizetés esedékességének napját követő naptól addig a napig (azt a napot is beleértve) számított időszakra fizetendő, amelyen a Bizottság ténylegesen megkapja a teljes kinnlévő összeget. 29
Részleges visszafizetés esetén először a költségek és a késedelmi kamat, majd a tőkeösszeg kerül kiegyenlítésre. 28.13. A Bizottság által visszaigényelt kifizetésekkel kapcsolatban felszámított banki költségek teljes egészében a koordináló kedvezményezettet terhelik. 28.14. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 299. cikke alapján a visszafizettetések és a pénzügyi szankciók alkalmazásában a Bizottság végrehajtható határozatot fogadhat el a jogalanyokra – az államok kivételével – történő vagyoni kötelezettség kirovásáról. 28.15. Amennyiben az esedékesség napjáig nem kerül sor a visszafizetésre, a Bizottság – a koordináló kedvezményezett tértivevényes vagy hasonló ajánlott levélben történő értesítése mellett – a tartozás összegét a koordináló kedvezményezettel szemben fennálló tartozásába beszámíthatja, vagy lehívhatja a 28.2. pontban meghatározottak szerint biztosított pénzügyi garanciát. Kivételes esetekben, amennyiben az Unió pénzügyi érdekeinek védelme indokolja, a Bizottság a követelés lejárta előtt is élhet a beszámítás lehetőségével. A koordináló kedvezményezett előzetes hozzájárulására nincs szükség. 29. pont - Pénzügyi kimutatás 29.1. A pénzügyi kimutatásokat az időközi és a zárójelentéssel együtt kell benyújtani. A kimutatásoknak a vonatkozó technikai jelentésben ismertetett időszakot kell lefedniük. Az időközi és a végső pénzügyi kimutatásnak tartalmaznia kell egy konszolidált kimutatást, valamint a teljes összegnek az egyes kedvezményezettek által igényelt összegek szerinti bontását. Az egyenlegkifizetés iránti kérelemnek továbbá tartalmaznia kell egy összesítő pénzügyi kimutatást, amely a konszolidált pénzügyi kimutatásból, valamint a teljes összegnek a kedvezményezettek által igényelt összegek szerinti bontásából áll. Az összesítő pénzügyi kimutatás a korábban már benyújtott pénzügyi kimutatásokat összesíti, valamint minden egyes kedvezményezettre vonatkozóan feltünteti a 23.4. pont a) alpontjában említett bevételeket. 29.2. A pénzügyi kimutatást a Bizottság iránymutatásának megfelelően kell benyújtani. Egy példányt a Bizottság, egyet pedig a Bizottság által kijelölt ellenőrzőcsoport számára kell eljuttatni. 29.3. A koordináló kedvezményezett tanúsítja, hogy a kifizetési kérelmekben szereplő adatok hiánytalanok, megbízhatóak és helytállóak, hogy a Bizottságnak benyújtott pénzügyi dokumentumok megfelelnek az ezekben az általános rendelkezésben foglaltaknak, valamint hogy a bejelentett költségek a ténylegesen felmerült költségeket tükrözik, és a kimutatásból egyetlen bizonylat sem hiányzik. 29.4. A kiadásokat igazoló dokumentumokat (pl. számlák) nem kell csatolni a pénzügyi kimutatáshoz. A koordináló kedvezményezett kérésre azonban köteles bemutatni minden olyan dokumentumot – így adott esetben a számlákat is –, amelyre a Bizottság igényt tart a kiadások és a projekt tevékenységét bemutató kapcsolódó jelentés elbírálásához. 29.5. A pénzügyi kimutatás pénzneme kizárólag az euró (EUR) lehet. Azok a kedvezményezettek, amelyek általános könyvelésüket az eurótól eltérő pénznemben vezetik, a más pénznemben felmerült költségeket az Európai Központi Bank által a kifizetés évének első munkanapján érvényes átváltási árfolyam szerint számítják át euróra. Ugyanez az átváltási szabály érvényes a projekt bevételeire is. 30
Azok a kedvezményezettek, amelyek általános könyvelésüket euróban vezetik, a más pénznemben felmerült költségeket a szokásos költségelszámolási gyakorlatuknak megfelelően számítják át euróra. 29.6. Azon projektek esetében, amelyeknél az uniós hozzájárulás meghaladja az 5 millió eurót és a különös rendelkezések 2. pontjában meghatározott végrehajtási időszak hosszabb 18 hónapnál, a 12., a 28. és a 29.1. pont szerinti jelentéstételi követelmények mellett a koordináló kedvezményezett köteles minden év november 30-ig tájékoztatni a Bizottságot a kedvezményezetteknél a cselekvés kezdőnapjától felmerült kumulált kiadásokról. Ez az információ a Bizottságnak számviteli célból szükséges, és nem használható fel a támogatás végleges összegének megállapítására. 30. pont - Hozzáadottérték-adó 30.1. A kedvezményezettek által megfizetett hozzáadottérték-adó elszámolható, az alábbi esetek kivételével: a) adózott tevékenységek vagy nem adóköteles tevékenységek adólevonási joggal; b) a kedvezményezett által közjogi szervként végzett tevékenységek, amennyiben állami, regionális vagy helyi közigazgatási szervről, illetve más közjogi intézményről van szó. 30.2. A héa elszámolhatósága érdekében a koordináló kedvezményezettnek az illetékes hatóság által kiállított vagy jogszabályokon alapuló okmányokkal kell bizonyítania, hogy ő és/vagy társkedvezményezettei a projektben foglaltak végrehajtásához szükséges eszközök és szolgáltatások után héafizetésre kötelezettek, és annak összegét vissza nem igényelhetik. A fent leírt dokumentumok helyett a Bizottság dönthet úgy, hogy a héa elszámolhatóságának bizonyítékaként a 31. pont alapján független könyvvizsgáló által adott kifejezett nyilatkozatot is elfogadja, amennyiben az felsorolja a héa keretében kifizetett, a koordináló és a társkedvezményezettek által nem visszaigényelhető összegeket. 31. pont - Független könyvvizsgálat 31.1. A koordináló kedvezményezettnek független könyvvizsgálót kell felkérnie a Bizottsághoz megküldött pénzügyi kimutatás hitelesítésére, amennyiben a különös rendelkezésekben meghatározott maximális uniós hozzájárulás mértéke meghaladja a 300 000 euró összeget. 31.2. A könyvvizsgáló igazolja, hogy a kimutatás megfelel a nemzeti jogszabályoknak és számviteli előírásoknak, és tanúsítja, hogy a felmerült költségek összeegyeztethetők a támogatási megállapodás feltételeivel. A könyvvizsgáló ellenőrzi továbbá a projekt finanszírozásának forrásait, különös tekintettel az egyéb uniós pénzügyi forrásokból eredő társfinanszírozás kizárására. A könyvvizsgálói feladatokat a Bizottság iránymutatásának megfelelően és az abban előírt formátumban kell végrehajtani. 32. pont - Az EU intézményei által végzett ellenőrzések 32.1. A Bizottság vagy annak meghatalmazott képviselője a projekt végrehajtási szakaszában és az uniós hozzájárulás utolsó részletének folyósítását követő öt évben bármikor pénzügyi ellenőrzésnek vetheti alá a koordináló 31
kedvezményezettet vagy bármely társkedvezményezettet a 28.4. pontban foglaltak szerint. 32.2. A pénzügyi ellenőrzés bizalmas jellegű. 32.3. A Bizottság vagy meghatalmazott képviselője betekinthet a kedvezményezettek költségtérítésének jogosultságát igazoló dokumentumokba, így a számlákba, a kereseti kimutatásokba, a megrendelőlapokba, a fizetési bizonylatokba, a jelenléti ívekbe és minden egyéb, a költségek kiszámításához és kimutatásához felhasznált igazoló dokumentumba. 32.4. A Bizottság megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy meghatalmazott képviselői bizalmasan kezeljék a megtekintett vagy hozzájuk eljuttatott adatokat. 32.5. A Bizottságnak joga van megvizsgálni, hogy a koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek hogyan használták fel az uniós pénzügyi hozzájárulást. 32.6. A pénzügyi ellenőrzés eredményéről a koordináló kedvezményezett tájékoztatást kap. Az ellenőrzés eredményének kézhezvételétől számított egy hónapon belül a koordináló kedvezményezettnek joga van a kedvezményezettek észrevételeit továbbítani a Bizottságnak. A Bizottság saját belátása szerint figyelmen kívül hagyhatja az említett határidő után beérkezett észrevételeket. 32.7. A pénzügyi ellenőrzés következtetései alapján a Bizottság megteszi az általa szükségesnek tartott intézkedéseket, többek között élhet a visszafizetési felszólítás eszközével, ha igényt tart a kifizetések részleges vagy teljes visszafizetésére. 32.8. A Számvevőszék saját eljárása szerint vizsgálhatja a támogatási megállapodás keretében biztosított uniós pénzügyi hozzájárulás felhasználását. A 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet6 és az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet7 alapján az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is végezhet helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat az Európai Unió pénzügyi érdekeinek csalás vagy más szabálytalanságok szembeni védelme céljából, az uniós jogszabályok által meghatározott eljárások szerint. A vizsgálat megállapításai alapján adott esetben a Bizottság visszafizettetési határozatot hozhat. 32.9. A koordináló kedvezményezett és a társkedvezményezettek vállalják, hogy a Bizottság munkatársainak és a Bizottság által felhatalmazott személyeknek megfelelő bejárást biztosítanak a projekt végrehajtásának helyszíneire és létesítményeibe, valamint betekintést engednek a tevékenységek technikai és pénzügyi irányításához kapcsolódó dokumentumokba. A Bizottság által felhatalmazott személyek hozzáférési jogosultsága a Bizottság és a koordináló kedvezményezett között létrejövő titoktartási megállapodások hatálya alá eshet. 32.10. Az ellenőrzések az egyenlegkifizetésnek a 28.4. pontban foglaltak szerinti teljesítését követő öt év folyamán kezdeményezhetők. 32.11. Az ellenőrzések során bizalmasan kell eljárni. 32.12. A koordináló kedvezményezettnek és a társkedvezményezetteknek a kívánt mértékben a Bizottság és meghatalmazott képviselői rendelkezésére kell állniuk.
6
HL L 292., 1996.11.15., 2. o.
7
HL L 136., 1999.5.31., 1. o. 32
32.13. A Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az ellenőrzések, a pénzügyi ellenőrzések és a vizsgálatok tekintetében a Bizottságéval azonos jogokkal rendelkezik, különösen az e 32. pont szerinti hozzáférés és rendelkezésre állás vonatkozásában. 33. pont - Állami támogatás A megállapodásban meghatározott projekt finanszírozásához igénybe vett állami támogatások vagy állami forrásokból származó támogatások esetében teljesíteni kell az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkében foglaltakat.
33
