E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
1.1. A MADARAK ÉS AZ EMLÕSÖK ÖSSZEHASONLÍTÁSA (10 PONT) Hasonlítsa össze a madarak és az emlõsök testfelépítését! (1-1 pont) Négyféle asszociáció A) B) C) D)
a madarakra jellemzõ az emlõsökre jellemzõ mindkét csoportra jellemzõ egyik csoportra sem jellemzõ
1. bõrük mirigyekben gazdag
2. állandó testhõmérsékletûek
3. hangadó szervük az alsó gégefõ
4. vedlenek
5. utódaikat módosult bõrmirigyeik váladékával táplálják
6. õseik õsi hüllõk voltak
7. testhõmérsékletük változó
8. fejlett ivadékgondozás jellemzõ rájuk 9. kloakájuk van
10. hangadó szervük a felsõ gégefõ
10 pont
1.2. KÖZÖS HARC A VÍZÉRT (10 PONT)
Figyelmesen olvassa el az idézetet, majd oldja meg a feladatokat! A homoktalaj felsõ rétege nemcsak vízben szegény, alacsony a tápanyagtartalma is. Ezért az ilyen környezetben élõ növények és gombák fokozottabban rá vannak utalva arra, hogy víz- és tápanyagfelvételükhöz együttmûködést alakítsanak ki. Ilyen kölcsönösen elõnyös együttélés a mikorrhizaképzés, amelynek egyik típusa a fás növényekre jellemzõ ektomikorrhiza. Ez olyan szimbiózis, amelyben a gombák fonalai a növények gyökerein bevonatot, úgynevezett köpenyt képeznek, és a gyökérsejtek közé is behatolva azokkal szoros anyagcsere-kapcsolatot alakítanak ki. A gombafonalak vizet és ásványi anyagokat továbbítanak a gyökérbe, az pedig szerves vegyületeket juttat a gombának. A gombák olyan tápanyagokat is képesek mobilizálni a talajból, amelyet a növények önmagukban nem lennének képesek felvenni. Ismeretes például, hogy a gombák savakat választanak ki a környezetükbe, és a megváltozott pH-jú közegben egyes ásványi anyagok, pl. a fémsók oldhatósága fokozódik, ami lehetõvé teszi ezeknek az elemeknek a felvételét a gombafonalakba, és ezeken keresztül a növénybe is. Természet Világa, 1998. 1. szám D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
13
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1. Mivel magyarázható, hogy a homoktalajok víz- és tápanyagtartalma kicsi?
1 pont
2. Határozza meg a szimbiózis fogalmát!
2 pont
3. Írjon egy példát szimbiózisra az állatvilágban!
1 pont
4. Írjon példát olyan szimbiózisra, amelyben az egyik partner baktérium!
1 pont
14
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
5. A mikorrhiza kialakításán túlmenõen hogyan alkalmazkodnak növények a vízben szegény viszonyokhoz élõhelyeiken? Írjon két példát más alkalmazkodási stratégiára!
2 pont
6. Hogyan változik a pH egy talajban, ha savanyúbbá válik?
1 pont
7. Magyarázza meg, miért kell földlabdával átültetni a fiatal fenyõket a telepítéskor!
1 pont
8. Melyik az az élõlénycsoport, amelyben a gombafonalak és az algasejtek szimbiózisa olyan szorossá vált, hogy már egy új minõségû élõlény vált az együtt élõ sejtekbõl?
1 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
15
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1.3 A BÕR FELÉPÍTÉSE (10 PONT)
A bõr mely rétegeire jellemzõek az alábbi állítások? Válassza ki a helyes megoldás betûjelét! (1-1 pont) A) felhám
B) irha
C) bõralja
1. ereket és idegeket tartalmaz
2. legfelsõ rétege élettelen
3. zsírszövetben gazdag
4. kötõszöveti rostok szövedéke alkotja
5. ebbe a rétegbe süllyednek a verejtékmirigyek
6. ereket nem tartalmaz
7. a felette lévõ réteggel hullámos felszínnel érintkezik
8. a szõrtüszõ fala ennek a rétegnek a sejtjeibõl áll
9. magas keratintartalmú
10. alsó rétegének sejtjei folyamatosan osztódnak
10 pont
1.4. A KÉTSZIKÛ NÖVÉNY SZÁRÁNAK KERESZTMETSZETE (12 PONT) Nevezze meg az ábrán a betûkkel jelzett részeket! Ábrafelismerés (1-1 pont)
5 pont 16
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
Struktúrafunkció Melyik betûvel jelzett részre vonatkozik a megállapítás? (1-1 pont) 1. a vizet és ionokat szállítja
2. állandóan osztódó sejtekbõl áll
3. a fiatal növényben zöld színtesteket tartalmaz 4. a kész szervesanyagot szállítja
5. védõfunkciót lát el
5 pont 6. Állapítsa meg a rajz alapján, hogy a növény lágyszárú vagy fásszárú növény szára-e? Döntését indokolja is meg!
2 pont
1.5. A CUKORBETEGSÉG JÁRVÁNYTANA (10 PONT)
Olvassa el figyelmesen a szöveget, majd oldja meg a feladatokat! Szokatlan dolog járványról beszélni egy olyan, nem fertõzõ megbetegedés esetében, mint amilyen a cukorbetegség. Mégis voltaképp járványról van szó, amikor egy kórkép világszerte széles körben és rohamosan terjed, jóllehet térnyeréséért sem vírusok, sem baktériumok nem tehetõk felelõssé. Minek köszönhetõ hát a cukorbetegek számának gyors ütemû szaporodása? Elsõsorban azoknak a mélyreható változásoknak, amelyek az emberek életkörülményeiben a világ legtöbb országában végbementek az elmúlt 5080 év alatt. És ezzel a cukorbetegség egymagában kiváló példát szolgáltat az emberi szervezet adaptációs zavaraira, a túl gyors változásokhoz való alkalmazkodási képtelenségére. Az élõlények szervezete ugyanis, amely évezredek, sõt évmilliók alatt alakult olyanná, amilyen, és mindeközben szerves kapcsolatban állt az õt körülvevõ természeti környezettel, e környezet viszonylag gyors változásaira képtelen reagálni. Nagy valószínûség szerint így volt ez mindig, mint azt milliónyi kihalt faj maradványai igazolják, és sajnos így van ez ma is, amikor évente száz és száz állat- és növényfaj tûnik el véglegesen, mert képtelen alkalmazkodni az ember teremtette mesterséges környezethez
Fövényi József dr. nyomán A cukorbetegség tüneteit már régóta ismerték. Azt, hogy a beteg vizelete magas cukortartalmú, 1838-ban állapította meg egy francia orvos, miután a vizeletet megízlelte. D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
17
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1. Mi a közvetlen oka annak, hogy a cukorbetegek vizeletében szõlõcukor jelenik meg?
2 pont
2. Melyik az a hormon, amelynek hiánya felelõs a magas vércukorszint kialakulásáért?
1 pont
3. Hol termelõdik ez a hormon?
1 pont
4. Kémiailag milyen vegyületcsoportba tartozik a hormon?
1 pont
5. Mit ért a cikk adaptációs zavarokon?
1 pont
18
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
6. Ma már tudjuk, hogy a cukorbetegség kialakulásának legkomolyabb rizikófaktora az elhízás, a túlsúlyos állapot. Írjon két példát olyan életmódbeli változásokra, amelyek a cukorbetegség kialakulásának rizikófaktorai!
2 pont
7. Írjon két példát olyan táplálkozásbeli szokásra, amelyek az elhízáshoz, így közvetve a cukorbetegség kialakuláshoz vezethetnek!
2 pont
1.6. A KANÁRIK TOLLAZATSZÍNÉNEK ÖRÖKLÕDÉSE (13 PONT)
Egy keresztezési kísérletben sárga és barna tollazatszínû kanárikat kereszteztek egymással. Az utódok között 12 barna és 13 sárga tollazatú fióka volt. Egy másik keresztezés során ugyancsak sárga és barna tollazatú kanárikat kereszteztek, és mind a 26 utód barna tollú lett. 1. Hogyan öröklõdik a kanárik tollszíne?
1 pont 2. Írja fel az elsõ keresztezésben a szülõk genotípusait!
2 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
19
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
3. Írja fel az elsõ keresztezésben az utódok genotípusait!
2 pont
4. Írja fel a második keresztezésben részt vett szülõk genotípusait!
2 pont
5. Írja fel a második keresztezés eredményeképpen kapott fiókák genotípusait!
1 pont
A második keresztezésben kapott csupa barna tollazatszínû kanárikat késõbb egymással keresztezték. 6. Milyen fenotípusú utódok várhatók?
2 pont 7. Írja fel ezeknek az utódoknak a lehetséges genotípusait!
3 pont
20
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
1.7. EGY ÁLLAT EMÉSZTÕRENDSZERE (7 PONT)
Az alábbi ábrán egy gerinces állat táplálkozási szervrendszerének szakaszait látjuk.
1. Melyik gerinces osztályba tartozik az állat?
1 pont Igaz-hamis állítások 2. Az állatcsoport szájüregében nincs nyelv
3. Az állatcsoport szájüregében nincsenek fogak
2 pont 4. Nevezze meg az ábra betûkkel jelzett részeit! A) ........................................................................................... B) ........................................................................................... C) ........................................................................................... D) ........................................................................................... 4 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
21
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1.8. TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK AZ EURÓPAI UNIÓBAN (10 PONT) A Kárpát-medencében az ember hosszú ideje jelentõs hatást gyakorol a természetre. Ezt a tényt talán legjobban az erdõsültség mértékének csökkenésével illusztrálhatjuk. Az emberi tevékenység elõtt térségünkben 85% körüli volt az erdõk kiterjedése, amely már a honfoglalás korára 60%-ra csökkent, és a fogyatkozás egészen a 20. századig tartott. Alig 150 évvel ezelõtt Magyarország mai területének negyed része még ártéri terület volt, ma kevesebb mint 2%-át önthetik el a gátak közé szorított folyók. Az utóbbi pár száz évben természeti értékekben gazdag területeinket mezõgazdasági mûvelés alá vonták, aminek hatására mára az ország fele szántófölddé alakult. E drasztikus beavatkozások ellenére is még mindig rendkívül gazdag maradt élõvilágunk. Lényegesen gazdagabb, mint földrészünk északi és nyugati felében, ahol általában a természetes folyamatok eredményeként szegényesebb az élõvilág, az emberi tevékenység pedig sokkal nagyobb mértékû tájátalakításhoz, és ezzel együtt az élõvilág elszegényedéséhez vezetett. Míg Magyarországon 2250, addig az alig kisebb Hollandiában 1300, a nagyobb Angliában 1500, a jóval nagyobb területû Németországban 2800 növényfaj él
Haraszthy László nyomán 1. Milyen emberi hatásokra gondol a cikk szerzõje a Kárpát-medencében a honfoglalást megelõzõen?
2 pont 2. Mivel magyarázható a honfoglalást megelõzõ erdõterület-csökkenés a Kárpátmedencében?
1 pont 3. Mivel magyarázható az erdõterületek csökkenése a 20. századig? Írjon két okot!
2 pont 22
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
K Ö Z É P
S Z I N T
4. Mely erdõtípusok voltak a legelterjedtebbek hazánk mai területén 150 évvel ezelõtt?
2 pont
5. Ma hazánk területének hány %-a ártér?
1 pont
6. Mivel magyarázható hazánk területének gazdag növényvilága?
2 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
23
