E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
1.1. A PROGESZTERON ÉS AZ ÖSZTROGÉN ÖSSZEHASONLÍTÁSA (10 PONT)
Hasonlítsa össze a progeszteron és az ösztrogén hormonok sajátosságait! (1-1 pont) Négyféle asszociáció A) a progeszteronra jellemzõ C) mindkettõre jellemzõ
B) D)
az ösztrogénre jellemzõ egyikre sem jellemzõ
1. a tüszõ termeli
2 szteránvázas vegyület
3. mennyisége a vérben a terhesség alatt ugrásszerûen megnõ 4. fehérje
5. a petefészek termeli
6. mennyisége a vérben egy menstruációs ciklusban az ovuláció idején minimumon van
7. mennyisége a vérben egy menstruációs ciklusban az ovuláció idején maximumon van
8. a hipofízis elülsõ lebenye termeli
9. mennyisége a vérben egy menstruációs ciklus elsõ felében a legalacsonyabb
10. nõi nemi hormon
10 pont
1.2. AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM (10 PONT)
Olvassa el figyelmesen az alábbi cikkrészletet, majd oldja meg a feladatokat! A fogyasztás visszafogásának szükségességét többek között a társadalmak «ökológiai lábnyomának» nagyságával is bizonyítják újabban. Ki lehet számolni, hogy egy adott társadalomban élõ emberek összes fogyasztása beleértve az eldobható üdítõspalackot vagy az autójába tankolt benzint is mekkora területen termelhetõ meg, és mekkora terület kell a fogyasztással járó hulladékok elbontásához, feldolgozásához. Ez Magyarországon fejenként három hektárt jelent, ami közel két és félszerese annak a megmûvelhetõ, hasznosítható területnek, amely egy fõre valójában jut. Az USA lakóinál az «ökológiai lábnyom» értéke közel tizenhatszorosa az egy fõre jutó hasznos területnek. Banglades «lábnyoma» viszont igen apró: töredékét fogyasztja annak, amit elbírna. A professzor szerint a jelenlegi növekedésközpontú, neoklasszicista gazdaságfilozófia ökológiai tarthatatlanságát jól érzékelteti a fenti átszámítás. Belátható, hogy a GDP emelkedése, vagyis az egy fõre jutó fogyasztás növekedése amire minden ország oly büszke egyben a feldolgozhatatlan szemét mennyiségének az állandó növekedését is jelenti. Kevéssé ismert, hogy például egy ökológiai katasztrófa, Mondjuk a Galapagos-szigeteken D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
13
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
történt olajszennyezés is növelheti az ország GDP-jét, hiszen a mentés sok embernek, vállalkozásnak ad munkát, sok pénzbe kerül. Ugyanakkor a növekvõ fogyasztáshoz egyre több energiára van szükség, ezért egyre több szenet és olajat égetnek el, így egyre több üvegházhatású gáz kerül a légtérbe, és növekszik a felmelegedés, és egyre labilisabb a klíma. Ennek negatív hatásai ráadásul a «kisfogyasztóknál», a harmadik világ országaiban csapódik le. A kör bezárul. Magyar Nemzet, 2001. február 7. Válaszoljon a kérdésekre! 1. Milyen összefüggés van az ember ökológiai lábnyoma és a fogyasztás között?
1 pont
2. Mekkora ma Magyarországon az egy fõre jutó cikk-szerinti hasznos terület?
1 pont
3. Fogalmazza meg, mi a különbség a szemét és a hulladék között?
2 pont
4. Írjon két példát a Galapagos-szigetek élõvilágának különleges természeti értékeire!
2 pont
14
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
5. Miért jelent a vízi életközösségek számára katasztrófát egy olajszennyezés?
1 pont
6. Írjon példát olyan gázra, amely a légkörben a globális felmelegedés irányába hat!
1 pont
7. Mit ért a cikk szerzõje a klíma labilitásán?
1 pont
8. Írj egy példát a harmadik világ országai közül!
1 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
15
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1.3. A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM MAGYARORSZÁGON (10 PONT)
Az alábbi táblázat a születéskor várható átlagos élettartam változását mutatja a XX. században. Tanulmányozza át a táblázatot, majd oldja meg a feladatokat! Év(ek) átlaga férfi
nõ h
1900 1910
36,56
38,15
h
1910 1920
41,04
43,13
h
1920 1930
48,70
51,80
h
1930 1940
54,95
58,24
h
1940 1950
59,88
64,21
h
1950 1960
65,89
70,10
h
1960 1970
66,31
72,08
h
1970 1980
65,45
72,70
h
1985
65,09
73,07
h
1988
66,16
74,03
h
1990
65,13
73,71
h
1995
65,25
74,50
h
2000
67,11
75,59
h
Igaz-hamis állítások(1-1 pont) Állapítsa meg az alábbi mondatok igazak-e vagy hamisak. Döntését írja be a táblázat utolsó rubrikájába! 1. A magyar népesség átlagéletkora a két világháború között jelentõsen emelkedett
2. A magyar népesség átlagéletkorának emelkedése 1960 és 1990 között stagnált
3. A magyar népességben a nõk átlagéletkora a férfiakénál magasabb
3 pont
4. Soroljon fel három olyan okot, amely az 1920 és 1950 közötti jelentõs átlag-életkor növekedést magyarázza!
3 pont 16
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
5. Mivel magyarázza az 1960-as évektõl kezdõdõ kedvezõtlen folyamatot?
2 pont
6. Soroljon fel olyan életmódbeli viselkedés vagy tevékenységformákat, amelyek az átlagéletkor emelkedésének irányába hatnak!
2 pont
1.4. A GOMBÁK (10 PONT)
Olvassa el figyelmesen az alábbi hiányos szöveget, és egészítse ki a megfelelõ fogalmakkal. (1-1 pont) A gombákat az élõvilág egy önálló fejlõdési vonalának tekintjük. Õseik között ostorosok, és színanyagaikat elvesztett
A
zöldmoszatok lehettek. Kivétel nélkül
B
anyacseréjû szervezetek. Testüket
C
, hifák építik fel. A hifáknak sejtfala van, amelynek alapanyaga
D
A gombafonalak laza szövedéke a
E
Ez a gombák vegetatív tenyésztese, az avar alatt vagy a talajban található. Csak megfelelõ körülmények esetén terem tömött hifafonalakból álló, a talajból kiemelkedõ termõtesteket. A termõtestek érlelik a
F
amelyekkel szaporodnak. Két törzsbe, a
G
és a valódi gombák törzseibe soroljuk õket. Az egyszerûbb felépítést mutató
G
nem gombafonalakból, hanem sok sejtbõl állnak. A sejtek között a sejtfalak felszívódnak, ezért a testük egyetlen óriási plazmatömeg. A helyüket változtatni tudják,
H
segítségével lassan vándorolnak. Korhadó szerves anyagokkal táplálkoznak. Akadnak közöttük élõsködõk is, ilyen a burgonyát károsító burgonyavészt okozó nyálkagomba. A valódi gombák közül a moszatgombák osztályába tartozó fajoknak termõteste nincs, spóráikat a gombafonalak végén kialakuló tokokban hozzák. A vízben élõ halpenészek a halak bõrfertõzését eredményezik. Trágyán, nedves kenyéren, szaporodik el a fejespenész. Ide tartozik a szõlõ veszedelmes kártevõje, a
I
is.
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
17
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
A tömlõsgombák osztályába sorolt fajokra jellemzõ, hogy spóráikat a hifafonalak végeiben létrejövõ tömlõkben,
J
hozzák. A) ....................................................................... B) ....................................................................... C) ....................................................................... D) ....................................................................... E) ....................................................................... F) ....................................................................... G) ....................................................................... H) ....................................................................... I) ....................................................................... J) ....................................................................... 10
1.5. A SZÉNHIDRÁTOK (12 PONT)
Rendelje az állításokat a megfelelõ fogalmak mellé! (1-1 pont) Többszörös asszociáció. Több helyes válasz is lehetséges! A) szaharóz
B) glükóz
D) keményítõ
E) ribóz
C) maltóz
1. pentóz
2. redukáló szénhidrát
3. poliszaharid
4. diszaharid
5. hexóz
6. nem redukáló diszaharid
7. hidrolízisébõl fruktóz is kinyerhetõ
8. hidrolízisébõl csak glükóz nyerhetõ
12
18
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
1.6. AZ AGYKOPONYA CSONTJAI (10 PONT)
Nevezze meg az agykoponya betûkkel jelölt csontjait!(1-1 pont) Ábraelemzés
A) ....................................................................... B) ....................................................................... C) ....................................................................... D) ....................................................................... E) ....................................................................... 5 pont
Struktúra-funkció. Melyik betûvel jelzett részre vonatkozik a megállapítás? (1-1 pont) 1. nyúlványa a szemüreg külsõ szélét képezi 2. az agykoponya alapját képezi
3. nyílása az öreglyuk
4. páros agykoponyacsont
5. a felsõ fogsor hordozója
5 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
19
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
1.7. A VÖRÖSVÉRSEJTEK VÁLTOZÁSA KÜLÖNBÖZÕ KONCENTRÁCIÓJÚ OLDATOKBAN (8 PONT) Frissen levett vért lecentrifugálunk. Az anyag két részre vált szét. Igaz-hamis állítás (1 pont) 1. A felülúszó rész sárgás színû vérszérum, míg alatta sûrû vörös masszát képezve a vér alakos elemei találhatók.
1 pont
Az anyagot szétválasztjuk, majd a vér alakos elmeit különbözõ töménységû nátrium-klorid oldattal felhígítjuk.
Egyszerû választás (1-1 pont) 2. Az egyik oldatban a vörös vérsejtek alakja tartósan gömbhöz válik hasonlóvá. Milyen töménységû ez az oldat? A) 10%-os
B) 5%-os
C) 0,9%-os
D) 0,5%-os
E) 0,001%-os 1 pont
3. Az egyik oldatban a vörös vérsejtek kipukkantak. Milyen töménységû ez az oldat? (1 pont) A) 10%-os
B) 5%-os
C) 0,9%-os
D) 0,5%-os
E) 0,001%-os 1 pont
4. Az egyik oldatban a vörös vérsejtek alakja nem változott meg. Milyen töménységû ez az oldat? A) 10%-os
B) 5%-os
C) 0,9%-os
D) 0,5%-os
E) 0,001%-os 1 pont
5. Az egyik oldatban a vörös vérsejtek összezsugorodtak. Milyen töménységû ez az oldat? A) 10%-os
B) 5%-os
C) 1%-os
D) 0,5%-os
E) 0,001%-os 1 pont
20
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
Igaz-hamis állítások (1-1 pont) 6. A vörös vérsejtek alakjának megváltozása a különbözõ töménységû oldatokban a fellépõ ozmózissal magyarázható. 7. A vörös vérsejtek plazmájának ozmotikus nyomásánál nagyobb ozmózis nyomású oldatokban endozmózis lép fel.
2 pont
8. Hogyan nevezzük az a folyamatot, ha a vörösvérsejtek adott töménységû vizes közegben kidurrannak és a hemoglobin kikerül belõlük?
1 pont
1.8. A NÖVÉNYEK VÍZFELVÉTELE (10 PONT)
Két egyenlõ nagyságú kukoricanövény gyökérzetét tápoldatot tartalmazó edénybe helyezzük. A tápoldatra olajat rétegezünk, majd az egyik növényt egy üvegburával lefedjük. A két növényt egyébként ugyanolyan körülmények között tartjuk. Egyszerû választás (1 pont) 1. Miért rétegeztünk olajat az egyik tenyészedényben a víz tetejére? A) azért, hogy megakadályozzuk a víz párolgását B) azért, hogy a tápoldat tápanyagtartalmát kiegészítsük C) azért, hogy megakadályozzuk a kukorica vízfelvételét D) azért, hogy megakadályozzuk a kukorica párologtatását E) azért, mert az olajfedés elzárja a vizet a levegõt 1 pont Többszörös választás (Több helyes válasz is lehetséges) 2. Mit veszünk észre 24 óra elteltével? A) mindkét edénybõl teljesen elpárolgott a víz B) a fedetlen edényben nincs víz C) a lefedett edényben kevesebb víz van, mint a kísérlet megkezdése elõtt D) a le nem fedett edénybõl több víz hiányzik, mint a lefedett edénybõl E) a le nem fedett edényben a vízszint alacsonyabb, mint a kísérlet megkezdésekor F) a lefedett edényben nincs víz 2 pont
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
21
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
B I O L Ó G I A ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
3. Miért alakult ki a két tenyészedényben az észlelt változás? A) azért mert az üvegbúrával lefedett tenyészedényben lévõ növény párologtatott B) azért, mert az üvegbúrával le nem fedett tenyészedénybõl víz párolgott el C) azért, mert az üvegbúrával lefedett tenyészedényben a víz az üvegbúrán lecsapódott D) azért mert az üvegbúrával le nem fedett tenyészedényben a növény párologtatott E) azért mert az üvegbúrával lefedett edénybõl víz párolgott el 2 pont
4. Melyik növényélettani folyamat játszott döntõ szerepet a kísérlet tapasztalatának kialakításában a lefedett növény esetében? A) növekedés
B) plazmolízis
C) párologtatás
D) turgornyomás
E) gyökérnyomás F) hidrotropizmus 1 pont
5. Melyik növényélettani folyamat játszott döntõ szerepet a kísérlet tapasztalatának kialakításában a le nem fedett növény esetében? (2 pont) A) növekedés
B) plazmolízis
C) párologtatás
D) turgornyomás
E) gyökérnyomás F) hidrotropizmus 2 pont
6. Határozza meg a gyökérnyomás és a szívóerõ fogalmát!
2 pont
22
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
