E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
T Ö R T É N E L E M ,
E M E LT
S Z I N T
Rövid választ igénylõ feladatok 1. FELADAT
A forrásrészlet és saját ismeretei alapján válaszoljon a kérdésekre! (elérhetõ 4 pont) Mariust már régen kínozta a vágy a konzulság után. Ennek elnyeréséhez csak családjának régisége hiányzott. Minden más jó tulajdonsággal bõségesen rendelkezett: szorgalommal, becsületességgel, nagy hadi tudománnyal, lelke a háborúban nagyra törõ, a békében szerény volt, szenvedély és kapzsiság nem volt rá hatással, csak a dicsõségre tört. Különben Arpinumban született, ott töltötte gyermekkorát is, amikor pedig a katonáskodásra alkalmas kort elérte, a hadi szolgálatban, nem pedig a görög ékesszólásban vagy városi piperkõcködésben gyakorolta magát. Így aztán jó tulajdonságaival romlatlan férfiúvá serdült. Mikor a katonai tribunusságra pályázott, az összes tribusok szavazatát elnyerte, bár a többség nem is ismerte õt személyesen, de tudott tetteirõl. Így sorra nyerte el a többi hivatalt is. Cselekedeteit úgy intézte, hogy mindig nagyobbra tartották érdemesnek annál a hivatalnál, amelyet betöltött. Eddig azonban nem mert ez az ember a konzulságra pályázni. Miután Marius mégis elnyerte a konzulságot, katonákat toborzott, de nem az õsi szokás szerint a vagyonos osztályból, hanem mindenkit felvett, akinek kedve volt, sok teljesen vagyontalant is. Egyesek véleménye szerint a népszerûséget hajhászta ezzel. Ugyanis ez a társadalmi osztály tette õt híressé és nagygyá. A hatalomra törõ embernek éppen a legszegényebbek jöttek kapóra, mert hiszen ezeknek nincsen gondjuk jószágukra, mivel semmivel sem rendelkeznek, és mindent becsületesnek tartanak, ami hasznot hoz nekik
(Sallustius: A Jugurtha elleni háború) a) Melyik politikai irányzathoz tartozott Marius?
1 pont b) Igazolja fenti állítását a forrás két utalása alapján!
2 pont c) Milyen politikai következményei voltak Marius hadseregreformjának?
1 pont D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
11
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
T Ö R T É N E L E M ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
2. FELADAT
Alább az akkádok törvényeibõl idézünk. Válaszoljon a forrásrészlethez kapcsolódó kérdésekre! (elérhetõ 5 pont) 40. §. Ha valaki rabszolgát, rabszolganõt, ökröt vagy bármi más dolgot vásárol, de azt nem tudja igazolni, hogy kitõl vette, tolvajként kezeltessék. 42. §. Ha valaki megütvén a másik orrát, azt szétzúzza, 1 mina ezüstöt fizessen, ha a szemét: 1 minát; ha a fogát, fél minát; ha a fülét, fél minát; egy arculcsapásért pedig 15 sékel ezüstöt köteles lemérni. 36. §. Ha egy kutyáról bebizonyosodik, hogy veszett, és a szomszédok a gazda tudomására hozzák ezt, de az nem pusztítja el a kutyáját, s a kutya megharap egy szabad embert, és az meghal: a kutya gazdája büntetésképp kétharmad mina ezüstöt mérjen le. 57. §. De ha a kutya egy rabszolgát harapott meg, s a halálát okozta: a gazdája 15 sékel ezüstöt fizessen. a) Mely momentumok jelzik, hogy az akkádoknál már fejlett törvénykezés alakult ki?
2 pont
b) Mely, a korai törvénykezésre jellemzõ elem hiányzik a forrásrészletbõl?
1 pont
c) Mely vonatkozások bizonyítják, hogy a rabszolgákat értéktárgynak tekintették?
2 pont
12
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
T Ö R T É N E L E M ,
E M E LT
S Z I N T
Szöveges feladatok Olvassa el figyelmesen! A következõ feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: kettõ rövid és kettõ hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, és legalább kettõ a magyar történelemre vonatkozik. Kizárólag a helyesen kiválasztott feladatok értékelhetõk! Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat, majd karikázza be az alábbi táblázatban a választott feladatok sorszámát! Korszakok, témák
A feladatok típusa rövid hosszú
Egyetemes történelem1. 2. 3. 4.
Richelieu politikája Principátus Marxizmus I. világháború
Magyar történelem
Magyar mûvelõdéstörténet 14. A hódoltság élete Nemzettudat születése 16. Nemzetiségi kérdés II. világháború 18. 1956-os forradalom
5. 6. 7. 8. 9. 10.
10. 12.
11. 13. 15. 17. 19.
Ellenõrizze választása helyességét! A feladatok megoldásához Történelem Atlasz és Helyesírási tanácsadó szótár használható! A rövid kifejtés 70 90 szavas (kb. 10 soros), a hosszú pedig 130 150 szavas (kb. 20 25 soros) válaszokat igényel. Az alábbi feladatok közül oldjon meg négyet, melyet kiválasztott!
3. FELADAT (RICHELIEU POLITIKÁJA)
Mutassa be a forrás alapján a Richelieu által kiépített rendszer sajátosságait! (elérhetõ 7 pont) Mikor felséged elhatározta, hogy meghív a királyi tanácsba, és hogy bizalmával megajándékoz ügyei intézésében, bátran mondhatom, hogy a hugenották megosztották Felségeddel az államot, hogy a nagy urak úgy viselkedtek, mintha nem is alattvalók lettek volna, a leghatalmasabb tartománykormányzók pedig mint valami szuverének a hivatalukban. Mondhatom, hogy mind az egyik, mind a másik rész rossz példája oly káros volt az államra, hogy a legrendezettebb intézmények is kiváltak rendetlenségük által, és hogy az alattvalók igen sok esetben kisebbítették Felséged törvényes tekintélyét, hogy a saját magukét az ész által szabott határokon felül emeljék. D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
13
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
T Ö R T É N E L E M ,
E M E LT
S Z I N T
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
Mondhatom, hogy mindenki vakmerõséggel mérte érdemeit; és ahelyett, hogy megbecsülték volna értékük szerint a Felségedtõl nyert jótéteményeket, csak annyiban vették azokat számba, amennyiben féktelen képzeletüknek megfelelt, úgy, hogy a legvakmerõbbeket tartották a legokosabbaknak, s ezek a legboldogabbak is voltak. Mondhatom továbbá, hogy a külsõ szövetségek nem részesültek méltánylásban, a magánérdekek elõnyben voltak az államiak felett; szóval a királyi felség méltósága annyira megalázott s annyira távol volt attól, aminek lennie kellett volna, azoknak hibája miatt, kiknek Felséged ügyei intézésében a fõszerep jutott, hogy szinte lehetetlen volt ráismerni. Nem lehetett tovább tûrni azok eljárását, kikre Felséged az állam kormányzását bízta anélkül, hogy mindent kockára ne tegyünk, de viszont nem lehetett egy csapásra változást hozni az okosság törvényeinek megsértése nélkül, mely nem engedi, hogy egyik végletbõl, minden középút nélkül, a másikba csapjunk. Franciaország ügyeinek sanyarú állapota gyors elhatározásokra kényszerítette Felségedet
Mindezen nehézségek mellett, amelyeket feltártam Felségednek, aki tudja, hogy mit tehetnek a királyok, ha jól felhasználják hatalmukat, nézetem szerint vakmerõség nélkül ígérhettem, hogy meg fogja lelni állama javát, és hogy okossága, ereje és az Isten áldása rövid idõn belül mai új képét fogja adni e királyságnak. Megígértem, hogy minden tevékenységemet és a nekem adott tekintélyt a hugenotta párt tönkretételére, a nagyok gõgjének megaláztatására, összes alattvalóinak kötelességükre szorítására és arra fogom felhasználni, hogy nevét az idegen nemzetek elõtt oly polcra emeljem, aminõ megilleti
A jó szándékaimat követõ siker, melyet Isten kegyes volt az állam rendezése dolgában megadni, igazolni fogja a jövõ századok elõtt a határozottságot, mellyel szilárdan követtem szándékomat. (Richelieu politikai végrendeletébõl)
4. FELADAT
A forrásrészlet alapján elemezze, mely törekvések jellemezték a pápaságot az invesztitúraküzdelmek kezdetén! (elérhetõ 7 pont) 1. 2. 3. 4.
Egyedül a római egyházat alapította maga az Úr. Egyedül a római pápát mondják joggal egyetemesnek (általánosnak). Püspököket egyedül õ tehet le és helyezhet székükbe vissza. Követe a zsinaton minden püspököt megelõz, még ha õ maga alacsonyabb rendû is; ugyancsak a püspökök elmozdítására ítéletet is hozhat. 7. Egyedül neki szabad a korszükségletnek megfelelõen új törvényeket hozni, új püspökségeket alapítani, káptalant apátsággá alakítani és fordítva, gazdag püspökségeket felosztani és szegényeket egyesíteni. 8. Egyedül õ használhat császári jelvényeket. 9. Egyedül a pápa lábait kötelesek az összes fejedelmek megcsókolni. 11. Az egész világon csak õt illeti meg a pápa név. 12. Jogában áll császárokat letenni. 13. Jogában áll, ha a szükség úgy kívánja, püspököket az egyik püspöki székbõl a másikba áthelyezni. 14. Bármely egyház klerikusát tetszése szerint felszentelheti egy másik részére. 14
E G É S Z
É V E S
É S
I N T E Z Í V
É R E T T S É G I
E L Õ K É S Z Í T Õ
TA N F O LYA M O K
E G Y E N E S
Ú T
A Z
E G Y E T E M R E
P R Ó B A É R E T T S É G I
F E L A D AT S O R :
T Ö R T É N E L E M ,
E M E LT
S Z I N T
16. 17. 19. 22.
Rendelete nélkül nem lehet egyetemes zsinatot összehívni. Tekintélyének támogatása nélkül
semmiféle könyv nem tekinthetõ kánoninak. Senki fölötte nem ítélkezhet. A római egyház még soha nem tévedett, az írás tanúsága szerint örökké tévedhetetlen lesz. 23. A római pápa, ha a kánonoknak megfelelõen választották, Szent Péter érdemeire való tekintettel kétségkívül szent lesz, mint ezt Szent Ennodius paviai püspök bizonyítja, kivel ebben sok szent atya egyetért és amint Szent Symmachus pápa dekrétumaiban található. 25. Püspököket zsinat egybehívása nélkül is letehet vagy visszahelyezhet. (Dictatus Papae 1075)
D F T- B U D A P E S T,
w w w. d f t . h u ,
i n f o @ d f t . h u ;
( 0 6 - 1 )
4 7 3 - 0 7 6 9
15
