Az ökológiai szolgáltatások ellentételezése, javaslat „zöld-pont” rendszer bevezetésére Podmaniczky László, (Szent István Egyetem, KTI) Mozsgai Katalin (ÖKO Zrt.) Skutai Julianna (Szent István Egyetem, KTI) Marticsek József (AE-Consult Kft.) Tóth Péter (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
Konferencia a tájgazdálkodásról, Budapest, 2012. november 7.
Rövid agrárpolitikai kitekintés: piaci támogatásoktól a közjavak támogatása felé 1) 1960-1990: piaci támogatások a mennyiségek (tonna) alapján 1) 1990-2013: a mennyiségek leválasztása („decoupling“) – támogatások a területek (hektár) alapján 1) 2014 - ?: a támogatások „célbajuttatása“ - az előállított közjavak alapján
Közpénzeket csak közjavakért! Forrás: Stefan Tangermann: Direct Payments in the CAP post 2013
Hogyan működik a közjavak szolgáltatása? állam (a társadalom képviselője)
1. valamely környezeti érték előállítását „megrendeli” a gazdálkodótól (megrendelés)
2. előállítja a környezeti értéket, azaz „ökológiai szolgáltatást” nyújt
3. Gazdálkodó számára ellentételezést nyújt
(szállítás)
(fizetés)
gazdálkodó
Milyen közjavak lehetnek a mezőgazdaságban? • értékes beltartalmú, egészséges és biztonságos termékek előállítása, • a meg nem újítható nyersanyagok és energiforrások takarékos hasznosítása, • a talajt, a vizeket és a levegőt érintő környezeti terhelés csökkentése, • talajpusztulás elleni védelem, • vízkészletünk megőrzése, a felszín alatti vizek pótlása, • a biodiverzitás megőrzése, • mikroklimatikus viszonyok javítása (éghajlatváltozás!), • a vidék agrikulturális értékeinek a megőrizése.
A tájgazdálkodás, mint közjó szolgáltatás • Olyan gazdasági tevékenység, • mely a táj természetes elemeinek (természetes növénytakaró, természetes vízrendszer stb.) fennmaradását, gazdagodását célozza, • haszonvételekhez kapcsolt ökológiai szolgáltatások révén, • melyek anyagi ellentételezése a tevékenységek mérésén alapul -- Zöldpont-rendszer
Mi a „zöld-pont” rendszer lényege? ■
mezőgazdasági üzemeknél használható adatgyűjtő és kiértékelő rendszer a környezetre gyakorolt hatás számszerűsítésére;
■
Nincs előíráslista, adott eredmény többféle úton is elérhető,
■
A nem forintosítható hatások (negatív-pozitív extern hatások) is értékelhetők,
■
támogatási rendszerek megalapozója lehet,
■
védjegyként működve elősegítheti a magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítését.
Működő jó példák • Ausztria – Ökopunk rendszer • Franciaország – Solagro Dialecte
• Svájc – Suisse Credit Point rendszer
Az osztrák „Ökopunkt” rendszer Ökopontonként meghatározott a prémiumösszeg nagysága: • 13,08 EUR/ha szántó- és zöldterületek esetén • 26,16 EUR/ha tartós kultúrák esetén (szőlő, gyümölcsös) A támogatás felső határai: • Szántóföld 690,39 EUR/ha • Zöldterület 690,39 EUR/ha • Tartóskultúrák 1017,42 EUR/ha A programba belépő üzemnek ha-ként minimum 17 pontot kell elérnie A vállalt kötelezettségeket 5 évig be kell tartani, az 5. év végén összeszámolják az elért pontokat. Amennyiben a belépési ponthatárhoz képest legalább 15 %-os visszaesést tapasztalnak, úgy az addig kifizetett támogatás 10 –30 %-át vissza kell fizetni
Az osztrák „Ökopunkt” rendszer
Példa az indikátorok számítására Tápanyag gazdálkodás: nitrogén mérleg
■ Összeadjuk a gazdaság területeire kikerülő nitrogén forrásokat, és kivonjuk belőle a betakarított növények nitrogéntartalmát.
■ A kapott értéket hektárra vetítjük. ■ Maximum 50 kg-os többlet engedhető meg, e felett nem adható pont, míg 0 és 50 kg között arányosan oszlik meg a pontszám.
■ A példagazdaságban: a nitrogén felesleg hektáronként 22,61 kg, így a 10 pont helyett mindössze 5,48 pont jár.
Az eredmények megjelenítése
Az egyediség nem hátrány! 3 db kiválasztott példagazdaság
Közel azonos környezeti teljesítmény, eltérő gazdálkodási gyakorlat mellett.
Mit mérünk a hazai „zöld-pont” rendszerrel? 1. Gazdaság-szintű zöldpontok – A gazdaság tápanyagmérleg- ágazati egyensúlyi és génmegőrzési adatai • A gazdaság tápanyagmérlege • A gazdaság ágazati egyensúlya • Őshonos fajták használata • Táji elemek aránya – Nem termelő fejlesztések • Művelési ág váltás • Tájelemek /természetvédelmi berendezések fejlesztése • Vízkormányzás fejlesztése 2. Árasztással művelt/vízvisszatartást megvalósító területek zöldpontjai 3. Művelési ágai (típusok) szerinti zöldpontok (szántó, gyep, ültetvény, erdő, halastó vagy vizes élőhely, nádas, ívóhely) – Mezőgazdasági eredetű környezeti szennyezés (műtrágya, növényvédőszerek bemosódásának) megakadályozása élő- és talajvizekbe – Talajvédelmi technológiák ösztönzése – A természeti értékek megóvása és fejlesztése
A „zöld-pont” rendszer működésének jellemzői • Részvételi feltételek: önkéntes, csak azt értékeljük, aki belép a zöld-pont
rendszerbe • Választható tevékenységlista -– a gazdálkodó egy tevékenységlistából saját maga
állítja össze – évente akár eltérően – a „programcsomagját” • Az AKG-ban szereplő több, mint 200 előírás helyett csupán 53 választható
tevékenység – ezek mindegyike könnyen ellenőrizhető. • Év végén (utólag, a tevékenységek elvégzése után) kerül elszámolásra a
tevékenységek alapján a zöld pont – NINCS szankcionálásés! • Minden gazdára egyénre szabott támogatási forma alakulhat ki • Gazdaság szerkezetére adható zöld pont + művelési áganként adható zöld pont
(hektáronként) = ezek együttesen határozzák meg a gazdaság összes zöld pont értékét • Az árasztott tevékenységek többlet pontot kapnak • Egy zöld pont értéke 500 HUF (előzetesen)
„Zöld-pont” értékek szántóföldeken (részlet)
Sorszám
Zöld pont tevékenység
5
Tavaszi vetésű növények esetén tavaszi tarlóhántás és magágyelőkészítéssel kapcsolatos agrotechnikai műveletsor végzése Területpihentetés alkalmazása Zöldtrágya növény termesztése Vegyszerkijuttatás gyorsan lebomló és vízi szervezetekre ártalmatlan anyagokkal (lista) Direkt vetés alkalmazása
6
Ökológiai gazdálkodás folytatása
1 2 3 4
Területi érintettség Hektáronként
Hektáronként Hektáronként
Zöld pont
25 25 20
Hektáronként
0 15
Hektáronként
100
Hektáronként
„Zöld-pont” értékek gyepeken (részlet) Sorszám
Zöld pont tevékenység
1
Legeltetett terület aránya a gazdaság gyepterületein
2
Legeltetési sűrűség a gazdaságban
3
Felázott talajon gépi munkavégzés történt
4
Legeltetés április 24-től történik
5 6
Legeltetést követően tisztítókaszálás elvégzése Kaszálási irány helyes megválasztása
Teljesítés mértéke hektáronként 0 0,1-0,2 ÁE/ha 0,2-0,4 ÁE/ha 0,4-1,3 ÁE/ha több mint 1,3 ÁE/ha < 10 % 10-25% 25-50% 50-75% 75-100% április 15 előtt április 24 előtt április 30 előtt május 10 előtt hektáronként hektáronként
Zöld pont 20 0 5 15 20 0 -20 -15 -10 -5 0 0 3 5 10 15 10
A „zöld-pont” rendszer javasolt kifizetései
* belvizes években a gazdálkodás felhagyása, a terület gondozása
A „zöld-pont” rendszer bevezetésének feltételei ■ kísérleti bevezetés „tesztelés”: • önkéntes gazdálkodók + helyi szakértők bevonásával • a zöld pont tevékenységek pontosítása, elérhető zöld-pontok
korrekciója • ellenőrzési, mérési tapasztalatok • Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal számára szükséges
eljárásrendek kidolgozása, a feladat-delegálási lehetőségek felmérése • hatás-monitorozó tevékenységgel való szoros kapcsolat ■ forrásigény biztosítása ■ jogszabályi háttér kialakítása (önálló – pilot-jellegű – zonális ÚMVP
intézkedés a lehatárolt tájgazdálkodási területre) ■ tanácsadási háttér kialakítása
A „zöld-pont” rendszer finanszírozási igénye
1. A finanszírozás tervezése: „A” változat: a zöld-pont utólagos elismerése esetén forrástervezés előzetes „optimista” forgatókönyv alapján (ha a források nem merülnek ki, átcsoportosítható más ÚMVP intézkedésre)
„B” változat: kifizetés előzetes gazdálkodói terv (választott tevékenység lista) alapján (utólagos ellenőrzéssel) 2. a zöld pont rendszer nem feltétlenül drágább, mint az AKG, sőt rugalmassága és a tényleges környezeti teljesítmény utáni kifizetések még olcsóbbá is tehetik a rendszert 3. a lényegesen nagyobb ösztönző hatás finanszírozási többletet igényelhet→ ez alacsonyabb Ft/zöld-pont értékkel korrigálható
Köszönjük a figyelmet !
20
