ATL Magyar Mária
2013. 03. 12.
BME – Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék
Tartalom
I.
ATL vs. BTL
II.
Reklámról általánosan
III. Reklámtervezés folyamata IV. Reklámeszközök » Szabadtéri reklámeszközök » Sajtótermékek » Rádió » Televízió » Mozi Page 2
REKLÁMOZÁS HIRDETÉS
PUBLIC
SZEMÉLYES
DIREKT-
RELATIONS
ELADÁS
MARKETING
Versenyek, játékok, sorsolás
Sajtóanyagok
Árubemutatás
Katalógusok
Külső csomagolás
Ajándékok, jutalmak
Beszédek
Értékesítési összejövetelek
Címre küldött levél
Csomagolt mellékletek
Minták, kipróbálás
Éves jelentések
Ösztönző programok
Telemarketing
Mozgóképek
Vásár, bemutató, kiállítás
Szemináriumok
Áruminták
Tv-árusítás
Audiovizuális anyagok
Kupon, bónusz
Mecenatúra
Vásár, bemutató
Elektronikus értékesítés
Brosúrák
Engedmények
Szponzorálás
Szakmai rendezvények
Faxküldemény
Kedvező áruhitel
Jótékonysági akció
Visszavásárlási kedvezmény
Kiadványok
Pontgyűjtési akció
Lobbizás
Árukapcsolások
Vállalati újság
Reklámcédulák Katalógusok Szaknévsorok Plakátok Hirdetőtáblák
VONAL FELETTI – ATL KOMMUNIKÁCIÓ
Nyomtatott és elektronikus reklám
VÁSÁRLÁSÖSZTÖNZÉS
E-mail hangposta
Események
Logó, szimbólumok
Page 3
VONAL ALATTI – BTL KOMMUNIKÁCIÓ
Reklám
A reklám (hirdetés) személytelen üzenet, amit tömegkommunikációs eszközök igénybevételével közvetítenek.
Alapvető jellemzők: – átfogó jelleg – felfokozott kifejezőképesség (expresszivitás) – személytelenség – média biztosította tömegszerűség – azonosítható forrásból származó egyoldalú, fizetett kommunikáció
Előnyei a többi kommunikációs eszközzel szemben: – nagy nyilvánosság és hatókör – célközönség gyors elérése
– a reklámüzenet kifejezésének sokféle lehetősége (pl. kép, színek, hangok) – hosszú távú hatás (pl. márkaimázs, -preferencia, attitűd, vállalati imázs terén)
Page 4
A reklám típusai A reklám tárgya szerint: » kereskedelmi (termék/szolgáltatás/márka,vállalati)
» társadalmi » politikai Célcsoport szerint:
» fogyasztói vs üzleti reklám A reklám folyamata szerint: » bevezető, fenntartó vagy emlékeztető
Földrajzilag: » helyi, regionális, globális
Page 5
A reklám célja Jellemzően kétféle: » imázsreklám =cég/márka bemutatása, nincs konkrét ajánlat (pl. mobilszolgáltatók, bankok imázsfilmjei) » a reklám konkrét, aktuális ajánlatot ismertet (pl. aktuális árkedvezményre, új terméktípusra hívja fel a figyelmet) Természetesen a két reklámtípus jól megfér egymás mellett… A lényeg, hogy mindkét esetben a márkát gazdagítsák + a vállalat nyereségességét szolgálják!!
Page 6
MÉDIA vagy MÉDIÁK?
MÉDIUM:
olyan kommunikációs csatorna, amely független a konkrét üzenettől, és amelyet igénybe vehetünk saját információink közlésére, továbbítására (pl. rádió)
» vizuális, auditív, audiovizuális » nyomtatott, elektronikus
REKLÁMESZKÖZ: az adott csatornán továbbítandó üzenet (pl. rádióhirdetés)
MÉDIAMIX: Page 7
az információ közvetítéséhez felhasznált kommunikációs csatornák együttese
Reklámtervezés (5M) folyamata
Page 8
1
A reklám céljainak meghatározása (Mission)
2
A reklám kidolgozójának kijelölése
3
A reklám költségkeretének meghatározása (Money)
4
Reklámötletek felkutatása (Message)
5
Reklámmédium kijelölése (Media)
6
A reklámfilm elkészítése
7
A reklám időzítése és bemutatása
8
A reklám hatékonyságának értékelése (Measurement)
Az 5M modell
Page 9
(1) Reklámcélok megfogalmazása Kiindulás: célpiac jellemzők, piaci pozíció és marketingmix stratégia.
REKLÁMCÉL (ismétlés!!!): olyan speciális kommunikációs cél és eredményszint, amely meghatározott célközönséghez szól.
DAGMARreklámcélok
Page 10
Mérhető reklámeredmények
(2) Döntés a reklám költségkeretéről = azaz a konkrét reklámcél költségkeret-terve!! Főbb módszerek: » „lehetőség” » „árbevétel százalékban” » „versenytárs(ak)hoz igazodó” » „cél és feladat”
Page 11
(3) Döntés az üzenetről Itt kerül sor a fogyasztó gondolatainak, értékeinek, attitűdjeinek az alkotói fázisba való bevonására.
A tervezőnek tisztában kell lennie: » a vásárló érintettségi (involvement) szintjével, » a márkaválasztási folyamat jellegével
Az üzenet hatása függ továbbá a befogadó reklámtól független vásárlási szándékától. Page 12
(4) Döntés a reklámeszközökről = azaz döntés a hatókörről, a gyakoriságról és a hatásról!
A reklámeszköz – mix (MÉDIA-MIX) meghatározása: » célközönség viszonya a reklámeszközhöz, » termék/üzenet követelményei, » költségek » médiumok differenciálódása, » döntési szempontok (példányszám, elérhető közönség, „hatékony” közösség). Page 13
(5) Hatás és eredmény mérése REKLÁMHATÁS:
mindazon érdeklődések és benyomások összessége, amely a reklámozás következtében a közönségben a reklám tárgya iránt keletkezik.
REKLÁM EREDMÉNYESSÉGE: konkrét reklámcélok megvalósulásának mértéke (viszonylag könnyen számszerűsíthető)
A reklám hatékonysága a fentieken túl felöleli a reklámnak tulajdonítható mindennemű további társadalmi-gazdasági közvetett hatást is.
Page 14
Reklámeszközök szabadtéren SZABADTÉRI ESZKÖZ :
reklám közzététele céljából az építményen kívül (kivéve az árusítás helyén) elhelyezett, az áru elérhetőségét jelző eszköz
» reklámtortából kb 10%
Kedvező megítélés
Alacsony presztízsérték
Alacsony költség
Korlátozott technikai adottságok –
Jó emlékezeti hatás
egyszerű reklámgondolat Élettartam: kb 1 hónap
Page 15
Kihelyezés engedélyhez kötött
Szabadtéri reklámeszközök Plakátok, óriásplakátok
Festett táblák, tűzfalak
Légi reklámok
SZABADTÉRI REKLÁMESZKÖZÖK
Világító berendezések
Járműreklámok Utcabútorok Page 16
Sajtótermékek I. Olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, amelyek jellemzője:
» PUBLICITÁS (nagyobb nyilvánosság), » PERIODICITÁS (szabályos időszakonként ismétlődés),
» AKTUALITÁS (időszerű információk továbbítása).
Page 17
Sajtótermékek II.
PÉLDÁNYSZÁM:
a legfontosabb mutató
REMITTENDA:
megmaradt példányok
AUDITÁLÁS:
példányszámok hivatalos igazolása
(Magyar Terjesztés Ellenőrző Szövetség) IMPRESSZUM:
Page 18
szerkesztés + kiadásra vonatkozó információk
Sajtótermékek csoportosítása Sajtótermékek csoportosítása: 1.
Megjelenés gyakorisága szerint (napilap, hetilap, havilap, folyóirat, periodika, nem időszakos kiadvány
2.
Tartalom szerint (általános, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, bulvárlapok, hirdetési újságok)
3.
Terjesztési kör szerint (helyi, regionális, országos, nemzetközi)
4.
Terjesztésük módja szerint (utcai árusítású, előfizetéses, vegyes terjesztésű, ingyenes lapok)
Tartalom alapján fontos megkülönböztetni:
Page 19
»
csak reklámokat tartalmazó lapok (pl. Szuperinfo)
»
elsősorban szerkesztőségi anyagokat tartalmazó lapok (pl. Figyelő, Nők Lapja) – gyakran szabályozzák a reklámmennyiséget
Rádió Egy auditív médium, azaz olyan reklámeszköz/hordozó, amely csak egy érzékszervre, a hallásra hat.
Elsősorban érdekes, aktuális infók közvetítésére használhatók! Rádióadók: » kereskedelmi adók
» közszolgálati csatornák Fő műsoridő: reggeli időszak Lehetséges hirdetési formák:
» szponzorált műsorok » nyereményjátékok, reklámriportok » műsorvezető által felolvasott reklámok
» rádióreklámok Page 20
Ami a rádió mellett és ellen szól Pro
Contra
magas presztízsérték (emberi hang szól!!)
vizualitás hiánya
rugalmasság
környezeti zajok
regionális csoportok is elérhetőek
meddőszórás
alacsony gyártási és közzétételi költség
korlátozott a lefedés
kiváló támogató médium (5-6%)
Page 21
háttérrádiózás
jogi szabályozás – korlátozott reklámidő, bizonyos termékek nem hirdethetők
Televízió A reklámtorta „győztese” Növekedés a tematikus csatornák piacán Naponta átlagosan több mint 4 órát tévézünk!!! A televíziós piacon megkülönböztetünk: » Kereskedelmi csatornákat » Közszolgálati csatornákat
Médiatörvény!! 2012 – digitális földfelszíni műsorszórás kötelező bevezetése
Page 22
» Megkérdőjelezheti a hagyományos reklámok működőképességét!!!!
Televízió jellemzői Pro
Contra
kép és hang együtt
háttértelevíziózás
magas presztízsérték
a reklámok megszakítják a műsort
nagy bizalomindex
magas gyártási (5-25 millióFt) és sugárzási költség + médiafoglalás
jelentős nézőszám az emberek életébe leginkább behatoló médium jó technikai adottságok széles célközönség regionális célcsoportok elérése egy főre jutó elérési költség alacsony nézettség pontos mérése kiaknázható szezonalitás
Page 23
korlátozott rugalmasság csatornaváltás
Mozi reklámtortából kis részarány DE: fontos célcsoportok – fiatalok, fiatal felnőttek!!
vidéki és városi, multiplex és hagyományos mozik
• Nem lehet „kikapcsolni” – magas a néző fogadókészsége • Jó technikai adottságok, komplex hatás • Alacsony a bekerülési költség, garancia a nézőszám Page 24 • Jó emlékezeti hatás
• Alacsony presztízsérték • Korlátozott a moziba járók köre – egyenetlen elérés • Egy fő elérési költsége magas • Reklámjogi szabályozások
Hagyományos reklámmédiumok előnyei és hátrányai REKLÁMHORDOZÓ
Napilapok
Rádió
ELŐNY
HÁTRÁNY
nagy példányszám,
rövid életű reklám,
viszonylag olcsó
korlátozott reklámfelület
nagy hatókör,
hallgatók szelektív figyelme,
figyelemfelkeltő hanghatások, kiválasztható adásidő
a reklám addig él, míg elhangzik, kikapcsolható
Televízió
nagy hatókör,
rövid sugárzási idő,
kombinált hatás
kikapcsolható,
(kép,hang,színek),
drága
kiválasztható adásidő
Internet
folyamatos elérhetőség, viszonylag olcsó
Page 25
hozzáférési kódok
Köszönöm a figyelmet!
BME MVT Q B307, telefon: 463-2434
[email protected]
Page 26