Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta
[email protected] 2012. május 14.
Örökség a szocializmusból
A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek erősek → Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon → Az atipikus munkaviszonyoknak nincsen speciálisan női jellege → Jelentős munkahelyi szegregáció → Bérkülönbségek → Anyasági ellátások, munkajogi védelem
Örökség a szocialista munkajogból
Egységes munkavállaló fogalom –
Hatálya alá tartozik minden munkavállaló, tipikus és atipikus egyaránt (bizonyítás után a feketemunkás is)
→ A munkajogi szabályozásbeli különbségek nem terelnek az atipikus foglalkoztatás felé („jog megkerülése”) → Szükségtelen volt a munkajogi védelem erőteljes csökkentése 2012. évi I. törvénnyel
A foglalkoztatás minősége és tipikus - atipikus kategorizálás A tipikus és atipikus foglalkoztatás nem szükségszerűen értékkategória („jó” és „rossz”) Kinek elégíti ki a rugalmasság iránti igényét?
Részmunkaidő: ált. munkavállalóét (munkavállaló választja) – Határozott idő, kölcsönzés, behívásos munkaviszony: ált. munkáltatóét (munkavállaló az atipikus foglalkoztatásba szorul) –
Atipikus foglalkoztatás és fekete munka?
Mindig „rossz”: feketemunka A fekete munkások kívül esnek a jogi védelmen, a munkavégzés helye és módja miatt Súlyos bizonyítási teher a jogi védelem alá kerüléshez
Atipikus foglalkoztatás sajátos (gazdasági – jogi – kulturális) feltételei
Részmunkaidő (Hollandia) – Bérezés – Erős, munkahely teremtésre képes gazdaság – Gyermek ellátás rendszerének gyöngesége Határozott idejű foglalkoztatás (Spanyolo.) – Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság – Szabályozási különbségek Önfoglalkoztatás (Görögo.) – Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság – Magas munkanélküliség – Turizmus
Szolgáltatási munkaerőpiac és atipikus foglalkoztatás
A szolgáltatások körében kezdetektől fogva az atipikus foglalkoztatás volt a szokásos (tipikus) –
– – – – –
Kis munkáltatók dominanciája Kevésbé formális kapcsolatok Jelentős részük a családbeli női feladatok társadalmi szinten való ellátása (gondozás, ápolás, főzés) Munka-intenzív, rosszul fizetett foglalkozásokban sok a nő Interaktivitás a megrendelőkkel, vásárlókkal Sokrétűbb mint a termelés (megrendelői igények)
→ Kérdéses, hogy a 2012. évi I. tv. mennyire reflektál a szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre
Atipikus foglalkoztatás és a munkáltató rugalmassága iránti igénye - 2012. évi I. tv.
Belső és külső rugalmasság számos eszköze szerepelt a törvényben Belső rugalmasság (2012): munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, stb. Külső rugalmasság (2012): a foglalkoztatás időtartamát meg kell a szerződésben határozni → határozott idejű munkaviszonyok száma nőni fog
Kötelezettség a részmunkaidős módosításra a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló kéri –
És utána?
Kollektív tárgyalások és atipikus foglalkoztatás
Beleszólást engedhet a munkavállalói oldalnak a munkáltató atipikus munkaerő alkalmazását érintő döntéseibe – –
–
Jellemzően csökkenti a bérkülönbségeket Előmozdíthatja a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot a munkafeltételekben (gender semleges szabályok megalkotásával) Túl erős feltételekkel a munkajog megkerülésre ösztönözhet
→ A 2012.évi I. tv. számos eszközzel visszaszorítja a kollektív alkut (feltételek, üt konkuráló szerepe, munkajogi védelem, stb.)
Konklúziók 1.
Neo-liberális szabályozási megközelítés felülvizsgálata (munkajogi dereguláció: 2012. évi I. tv., ellátások csökkentése, egyéni felelősség hangsúlyozás) –
–
munkavállalók / atipikus munkavállalók rugalmasság iránti igényének kielégítése (nemcsak a munkáltatóé) reagálás a szolgáltatási szektor sajátos foglalkoztatási helyzeteire
A munkavállalók megrendelőktől való függése
Konklúziók 2.
Munkajog védelmi funkciójának kiterjesztése védelemre szoruló más foglalkoztatottakra –
függő helyzetben lévő önfoglalkoztatókra
(A munkajog védelmi funkciójának helyreállítása általában – – –
Minimumsztenderdek szabályozásának fenntartása Szakszervezetek működési feltételeinek visszaállítása A jogellenes munkaviszony szankcióinak helyreállítása)
Konklúziók 3.
Integrált politikák kidolgozása a munka világára és a szociális ellátásokra – – – – – – –
Pl. nem csökkenthető egyszerre a munkajogi védelem és a munkanélküli ellátás Foglalkoztathatóság javítása a közmunka zsákutcája helyett Adók és járulékok ne tereljenek el a megfelelő foglalkoztatástól A munkák közötti átmeneti időszakra megélhetést kell biztosítani (pl. Supiot: social drawing rights) „working poor” (közmunka, minimálbér) Párbeszéd útján (érdekeltek, szakértők) Gyermekek és idősek gondozása (!)
Köszönöm a figyelmet! nacsa@ ajk.elte.hu
