Atipikus foglalkoztatás

Atipikus foglalkoztatás

Emberierőforrás-menedzsment Dr. Finna Henrietta egyetemi adjunktus Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Bemutatkozás • Név: Dr. Finna Henrietta • Beosztás: egyetemi adjunktus • Végzettség: okleveles műszaki menedzser, MBA (humánmenedzser és pénzügyi-gazdasági szakirány),

• Kutatási téma: atipikus foglalkoztatási formák, alkalmazotti elégedettség és elkötelezettség, teljesítménymenedzsment • Oktatott tárgyak: Emberi erőforrás menedzsment, Teljesítménymenedzsment, Szervezeti viselkedés, Termelésgazdaságtan és -menedzsment • Elérhetőség: Q.A.317. Tel: 463-4010

E-mail: [email protected]

2

Egy kis statisztika • Ha a foglalkoztatási szint 58,1% (3891 ezer fő) • Ha a munkanélküliségi ráta 10,6% (468 ezer fő) • Ha a munkavállaló korú népesség 6,6 millió fő

Akkor hányan nem dolgoznak a mai napon (se)???

Hogyan javíthatnánk ezen a helyzeten?

Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Kitekintés 85%

70%

71%


Működési környezet változása Ipari korszak („régen”)

Információs korszak („ma”)

Funkciókat keresztező folyamatok

Funkcionális képességeken alapuló specializáció

Integrált üzleti folyamatok

Kapcsolat a vevőkkel és a szállítókkal

Kellő távolságtartás, „technology push”

Közvetlen kapcsolat, „market pull”

Termékek a vevők szegmentálása alapján

Alacsony költségű, standardizált termékek

Egyedi, a fogyasztók igénye szerinti termékek

Globalizálódás

Országon belüli piac

Országhatárokon átnyúló, világméretű piac

Innováció

Hosszú termékéletciklus

Rövid termékéletciklus

Szellemi erőforrás

Legfontosabb termelési tényező: fizikai erőforrás

Legfontosabb termelési tényező: szellemi erőforrás


A munkaerőpiac átalakulása 70-es évekig stabil, időhatárok nélküli foglalkoztatás

70-es évektől megjelenik a rugalmasság igénye


Munkaerőpiaci rugalmasság • „A rugalmasság egy olyan mechanizmus, amely a versenyképesség növelését és az üzleti környezet változásaihoz való alkalmazkodást segíti elő.” • „A rugalmasság először is a merevségek felszámolását jelenti…” „…a rugalmasság pedig egyre inkább a munkaerő-piaci költségek lazítását jelenti. A felvétel és az elbocsátás lazábbá válik, a bérek felfelé és lefelé egyaránt elmozdulhatnak, egyre több a részmunka és határozott idejű munkaszerződés, a dolgozóktól egyre inkább elvárt a munkahely, a munkaadó vagy a munkavégzés helyszínének változtatása…” Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Atkinson rugalmassági kategóriái •

Funkcionális rugalmasság: a munkatársak képesek a szervezeten belül különböző feladatok és funkciók ellátására. Mindez olyan munkaerő-állományt feltételez, amely a különböző területekre vonatkozó képzésekben részesül, mélységében ismeri a céget, a folyamatait és uralkodó kultúráját.

•

Numerikus rugalmasság: a vállalat képes meglévő munkaerő-állományát rövid időn belül növelni vagy csökkenteni, annak érdekében, hogy a munka ellátásához szükséges és a gazdaságosan alkalmazható alkalmazotti gárda közötti összhangot a lehető legnagyobb mértékben megvalósítsa.

•

Pénzügyi rugalmasság: a jövedelmek és a bérköltségek területén való flexibilitás, melynek fókuszában az egyéni és szervezeti teljesítmény áll. Ez a fajta rugalmasság főként a különböző bérezési politikák, nyereségelosztó politikák, ill. hasonló módszerek révén érhető el. Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Rugalmas Vállalat modellje (Atkinson, 1984)


Atipikus foglalkoztatási formák „Atipikusnak nevezünk minden olyan foglalkoztatási formát, ami nem egyezik meg a hagyományos, alkalmazotti, rendszeres, kötött, a munkáltató által meghatározott nappali 8 órás munkavégzéssel.” – – – – – – –

Részmunkaidős foglalkoztatás Időszakos foglalkoztatás Rugalmas munkavégzés Távmunka Munkaerő kölcsönzés Outsourcing Önfoglalkoztatás


Atipikus formák csoportjai • Térbeli megközelítés • Távmunka különböző típusai • Időbeli megközelítés • Megbízásos szerződés, részmunkaidő, bedolgozás • Élethelyzet szerinti megközelítés • Kiskorúak, kismamák, fogyatékkal élők foglalkoztatása • Munkajogi megközelítés • AM könyvvel rendelkezők, önfoglalkoztatók, határozott munkaidejű alkalmazottak Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Az atipikus foglalkoztatás gátjai


Távmunka • „A távmunkát végző munkavállaló a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló”. (Munka Törvénykönyve)


A távmunka típusai Forgács, 2008

Alkalmi távmunka

Részleges távmunka

Folyamatos távmunka

Nemzetközi megközelítés

Otthoni távmunka

Önfoglalkoztató Mobil távmunka által végzett távmunka


E-szabadúszó (e-lancer)

A távmunka jellemzői

Alternatív munkahely (saját otthon, teleház, távmunkaközpont, közlekedési eszközök)

Önállóan és rendszeresen (a héten 1-2x, vagy minden nap, közös megegyezés alapján)


Kapcsolattartás elektronikus úton valósul meg (ezért nem bedolgozás!)

A távmunka előnyei

• • • •

Meglévő munkakörök átalakítása Digitalizált környezet kialakulása Laposabb hierarchia létrejötte Versenyképes kompetenciák Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

A távmunka célcsoportjai • Elszigetelt lakhellyel rendelkezők • Speciális tudással rendelkező, de távol élő munkatárs • Számítástechnikai és informatikai tudással rendelkező munkavállalók • Olyan önállóan dolgozni tudó munkavállalók, akik munkaidejüket önállóan oszthatják be DE!


Távmunka A válaszadók 18%-a (20 vállalkozás) alkalmazza ezt a formát, ezen belül: 30

28

25 20 15

15

Férfi: 86%, Nő: 14%

10 5 0

0

Távmunkaház

Egyéb

0 Otthoni távmunkás

Osztott távmunkás

Otthoni: 15 cég, osztott: 4(5) cég

Férfi

95

Nő

16

0

20


40

60

80

100

Részmunkaidős foglalkoztatás „Részmunkaidős munkaviszonyú munkavállaló az, akinek a heti rendes munkaóráinak száma vagy legfeljebb egy évig terjedő munkaviszonyra kiszámított munkaóraátlaga kevesebb, mint a hasonló kategóriájú teljes munkaidőben foglalkoztatott rendes munkaóráinak száma.”


Rögzített részmunkaidő • Napi kevesebb munkaóra vagy heti kevesebb munkanap, esetleg váltakozó munkahét • Adminisztrációja és átláthatósága a legegyszerűbb • Általában irodai munkakörök esetén • Fizikai munkakörök: takarító, orvosi asszisztens • Túlságosan merev megoldás a megfelelő fluktuációs szint kialakításában


Meghatározott időintervallumú részmunkaidő • Bizonyos időintervallumokra koncentrálódik a munkavégzés (pl. tanítási idő) • Főként gyerme(ke)kkel rendelkezők esetében alkalmazható megoldás • Jó eszköz a minőségi női munkatársak megtartására, és vonzó toborzási üzenet is • DE! Nem minden munkakör látható el ilyen formában, komoly problémát jelenthet a hosszabb időkiesés Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Önkéntes munkaidő-csökkentés • Lerövidített munkanapok vagy munkahetek, évközbeni blokkok, melyeket a munkavállaló önkéntesen választ meg • A munkaidő 5-50%-ára vonatkozik • A munkatárs az állásában marad és lehetősége van újra teljes munkaidőben dolgozni • Nagy szervezetekben működik eredményesen, mert itt a „megspórolt időtartamra” más is felvehető


Rugalmas részmunkaidő

• Szerződésben rögzítik a ledolgozandó órák számát, de ez időközben változhat • Extra munkaórák iránti igény léphet fel • Anyagi okokból előnyös • Az alkalmazottaktól fokozott rugalmasságot követel meg


Job-sharing • • • •

Egyszerre 2 személy tölti be ugyanazt a pozíciót Közös felelősség, közös munkafeladatok Juttatások is azonosak Előnyös mindkét fél számára: – teljes munkaidős állásnak minősül annak minden előnyével, könnyebb a helyettesítés, jobb az előrejutás – Egy munkavállaló áráért két munkatárs, folytonosság biztosítható

• Hátrány: nehezebb teljesítménymérés, extra felszerelések • Megfelelő alanyok párosítása fontos! Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Éves (zéró) munkaórák • Ledolgozandó munkaórákat éves szinten rögzítik • Működésből fakadó igényekhez illesztik a munkaórákat • Lehetnek előre rögzített időintervallumok, de kell tartalékot is tartani • Nagyon összetett, adminisztrációja bonyolult • Előre megbeszélt időpontban rendelkezésre állás a munka felmerülésének garanciája nélkül • Régebbi, volt munkatársak lehetnek alkalmasak


A részmunkaidős foglalkoztatás jellemzői • Célja a foglalkoztatási ráta növelése – Életkor szerint a munkavállalási koruk elején vagy végén lévők – Iparági szektor szerint az egészségügyi, oktatási és szolgáltatási szektor, valamint vendéglátóipar


Részmunkaidős foglalkoztatás A válaszadók 42%-a (46 vállalkozás) alkalmazza ezt a formát, ezen belül:

140

131

120 Részmunkaidős

100

foglalkoztatottak

80

megoszlása alkalmazotti

Foglalkoztatottak száma

kör szerint

(fő)

60

125

40

diák kismama

3

nyugdíjas

18

megváltozott munkaképességű egyéb

63

57

27

20 0

9 92

Heti 20 óránál kevesebb időtartam Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Heti 20 óra időtartam

Heti 30 óra időtartam

Heti 30 óránál nagyobb időtartam

Munkaerő-kölcsönzés • „A munkaerő-kölcsönzés olyan tevékenységet jelöl, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek átengedi.”


A munkaerő-kölcsönzés jelentősége

Dolgozók elbocsátása majd felvétele

Túlóra, csúsztatások

Rugalmas reagálás az idényekre – már nem csak időszakosan Nem tevékenységspecifikus


Motivációk a munkaerőkölcsönzésre Magas fluktuációjú munkakörök problémáinak elhárítása

Kényszermegoldás létszámstop, bérstop esetén

Toborzás, kiválasztás pótlása

Bérszámfejtés és adminisztráció csökkentése

Felmondási idő csökkenéséből eredő kötelezettség mérséklése

Try&hire előnyeinek kihasználása

KPI-oknak való megfelelés

Érdekképviseletek erejének megosztása

Időszakos munkaerő-kiesés megoldása


Mit spórolhatunk meg vele?


Munkaerő-kölcsönzés A válaszadók 18%-a (20 vállalkozás) alkalmazza ezt a formát, ezen belül:

33%

67%

fizikai szellemi

Szellemi: 415 fő, fizikai: 202 fő Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Feladat Előnyök és hátrányok – melyik melyikformához tartozik?


Motivációk és demotivációk a távmunkára • Helyhiány • Beruházás-csökkentés lehetősége • Rugalmas rendelkezésreállás • Alacsonyabb költségek • Vállalkozás profiljának determináló hatása • Működéshez szükséges rendszer kiépítetlensége • Kiválthatóság • Bizalom hiánya Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

Motivációk és demotivációk részmunkaidős foglalkoztatásra • Munkakörök és elvégzendő feladatok mérete és jellege (projekt típusú, speciális feladatok • Költség- és munkahatékonyság • Munkavállalók érdekeinek figyelembevétele (szociális megfontolás, társadalmi felelősség)

• Részmunkaidő kiválthatósága • Munkafolyamatok jellegének determináló hatása


Motivációk és demotivációk a munkaerő-kölcsönzésre • Speciális időszakok megnövekedett igénye • Költséghatékonyság • Nagyobb merítési lehetőség • Jobb elérhetőség és pótlás

• Bizalmatlanság • Hosszabb betanítás Dr. Finna Henrietta: Atipikus foglalkoztatás

De mit kellene tenni?


Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Atipikus foglalkoztatás

Recommend Documents