A Pitvarosi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Programja
Módosított
2017. szeptember 1.
Tartalomjegyzék 1. 2.
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 7 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI .................................. 9 2.1 Az iskola bemutatása: .................................................................................................... 9 2.2 Az iskolás tanulók összetétele ...................................................................................... 11 2.3 Az iskola eredményei, szerepe a község életében: ..................................................... 12 2.4 Személyi feltételek: ...................................................................................................... 13
3.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 15 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 15 3.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ......................................................... 15 3.1.1.1 Iskolai légkör ................................................................................................... 15 3.1.1.2 Tanulókép ......................................................................................................... 17 3.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, ................... 18 3.1.2.1 Személyiségfejlesztés ....................................................................................... 18 3.1.2.2 A személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek ............................... 19 3.1.2.3 A fejlesztés kiemelt területei ............................................................................ 19 3.1.2.3.1 A test és a lélek harmonikus fejlesztése ............................................................................................ 20 3.1.2.3.2 A szocializáció folyamatainak elősegítése ........................................................................................ 20
3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 20 3.2.1 Személyiségfejlesztésről általában .................................................................... 20 3.2.2 Céljaink ................................................................................................................... 22 3.2.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................... 23 3.2.3.1 Az erkölcsi nevelés ....................................................................................... 23 3.2.3.2 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .............................................................. 23 3.2.3.3 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................... 23 3.2.3.4 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ............................................. 23 3.2.3.5 A családi életre nevelés ................................................................................ 24 3.2.3.6 A testi és lelki egészségre nevelés ................................................................ 24 3.2.3.7 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.................................................... 24 3.2.3.8 Fenntarthatóság, környezettudatosság .......................................................... 24 3.2.3.9 Pályaorientáció ............................................................................................. 24 3.2.3.10 Gazdasági és pénzügyi nevelés ................................................................ 25 3.2.3.11 Médiatudatosságra nevelés ...................................................................... 25 3.2.3.12 A tanulás tanítása .................................................................................... 25 3.2.3.13 A nemzetiségi nevelés és oktatás............................................................ 25 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 26 3.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ..................................................................... 26 3.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 26 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 27 3.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .................................. 27 3.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ............................................. 27 3.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ................................... 28 3.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: .......................................... 28 3.5 A pedagógusok helyi feladatai ..................................................................................... 28 2
3.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ................................................................... 29 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........ 30 3.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek .............................. 30 3.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program.......................... 31 3.6.2.1 Részképesség zavar formái ............................................................................. 32 3.6.2.2 A tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat a következők jellemezhetik: .. 32 3.6.2.3 Lehetőségeink a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésében .............. 32 3.6.2.4 Feladataink ...................................................................................................... 32 3.6.2.5 Tevékenységek ............................................................................................ 33 3.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............. 33 3.6.3.1 A megelőzés .................................................................................................... 34 3.6.3.2 A magatartási nehézségek megoldásának területei .......................................... 34 3.6.3.2.1 Az okok feltárása ................................................................................... 34 3.6.3.2.2 Pedagógiai módszerek ........................................................................... 34 3.6.3.2.3 A pedagógus személyisége .................................................................... 35 3.6.3.2.4 A szülőkkel kapcsolatos feladatok ....................................................... 35 3.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ..................................................................... 35 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 37 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 38 3.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 38 3.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: ............................................ 38 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 39 3.9.1 A vizsgaszabályzat célja ......................................................................................... 39 3.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya ...................................................................................... 39 3.9.2.1 Az értékelés rendje ........................................................................................... 40 3.9.2.2 Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................... 40 3.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei ................................................................ 42 3.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................... 42 3.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................................ 43 3.11.1 A beiskolázás feltételei .......................................................................................... 43 3.11.2 A beiratkozás feltételei .......................................................................................... 43 4. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ................... 44 4.1 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei .............................................................................................................................................. 44 4.1.1 Minősített művészeti iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelve ......................... 44 4.1.2 Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai a prioritás sorrendjében .................... 44 4.1.3 A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink ....................................................... 44 4.2 A zeneoktatás cél – és feladatrendszere ...................................................................... 45 4.2.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói .................................................. 45 4.2.2 Az alapfokú elektroakusztikus zeneoktatás célrendszere és funkciói ..................... 45 4.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................... 46 4.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................ 46 3
4.5 Tehetséggondozás ......................................................................................................... 46 4.6 A pedagógiai program teljesítésének eszközei, tárgyi és dologi feltételei ............... 47 4.6.1 Tárgyi feltételek ...................................................................................................... 47 4.6.2 Épület: ..................................................................................................................... 47 4.6.3 Hangverseny terem: ................................................................................................. 47 4.7 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, fejlesztési lehetőségei ..... 47 5.
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE ..................................................... 49 5.1 A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 50 5.2 A választott szlovák nemzetiségi kerettanterv feletti óraszám ................................. 53 5.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ... 92 5.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................................................................................................................... 93 5.4.1 Anyanyelvi kommunikáció ..................................................................................... 93 5.4.2 Idegen nyelvi kommunikáció .................................................................................. 94 5.4.3 Matematikai kompetencia ....................................................................................... 94 5.4.4 Természettudományos és technikai kompetencia ................................................... 95 5.4.5 Digitális kompetencia .............................................................................................. 95 5.4.6 Szociális és állampolgári kompetencia ................................................................... 96 5.4.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ............................................. 97 5.4.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség ............................................... 98 5.4.9 A hatékony, önálló tanulás ...................................................................................... 98 5.4.10 A nemzetiségi nevelés-oktatás .............................................................................. 99 5.4.9.1 Az európai alapszint: A1 ................................................................................ 100 5.4.9.2 Az európai alapszint: A2 ................................................................................ 100 5.5 A pedagógiai feladatok megvalósítása ...................................................................... 101 5.5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................... 101 5.5.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 101 5.5.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................... 102 5.5.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 103 5.6 Mindennapos testnevelés .......................................................................................... 104 5.7 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ................................................. 104 5.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 104 5.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................................................................................................................................ 105 5.9.1 Ellenőrzés, értékelés........................................................................................ 105 5.9.2 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon ................ 106 5.9.2.1 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai .......................................... 111 5.9.2.2 A tantárgyak tanítása során várt fejlesztési eredmények és minimum követelmények ........................................................................................................... 113 5.9.3 Írásbeli feladatok értékelése .................................................................................. 222 4
5.10 A tanórai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...... 223 5.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 223 5.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek . 224 5.12.1Testnevelés és sport .............................................................................................. 224 5.12.2 A teljesítménymérések célja ................................................................................ 225 5.12.3 A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fő célja az oktatás területén 225 5.12.4 A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása ..................................................... 226 5.12.5 Általános mérési szempontok.............................................................................. 226 5.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................... 228 5.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ......................................................................... 228 5.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 228 5.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .. 229 5.14.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 229 5.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................ 230 5.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................. 231 6. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE ............................ 233 6.1 Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei .......................................... 233 6.1.1 A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei ................................................ 233 6.1.2 Osztályok, csoportok szervezése: ................................................................... 233 6.2 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választott foglalkozások óraszámai, a tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei .................................... 234 6.2.1 A zeneművészeti oktatás heti óratervei .............................................................. 234 6.2.1.1 Zongora, furulya, gitár, trombita .................................................................... 234 6.2.1.2 Klarinét ( rövid tanszak ) ............................................................................... 234 6.2.2 Előírt tananyag ...................................................................................................... 252 6.2.3 a) Klasszikus zene ................................................................................................. 253 6.2.3 b) Elektroakusztikus zene...................................................................................... 257 6.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei .................................................................................................................................... 261 6.4 Magasabb évfolyamba lépés feltételei ..................................................................... 261 6.5 A tanulók értékelésének rendje ................................................................................. 262 6.5.1 A beszámoltatás követelményei és formái ............................................................ 262 6.5.2 A félévi és a tanév végi osztályozás ...................................................................... 262 6.5.3 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák ........................................................ 263 6.5.4 A tanulmányi munka elbírálásának általános elvei ............................................... 263 6.5.5 Javítóvizsga ........................................................................................................... 264 6.5.6 Összevont beszámoló ............................................................................................ 264 6.5.7 Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban. ............................................ 264 6.6 A szorgalom értékelésének szempontjai ................................................................... 265 6.7 Alap- és többletszolgáltatások rendje, feltételei...................................................... 266 5
6.7.1 Alapszolgáltatás .................................................................................................... 266 6.7.2 Többlet szolgáltatás: .............................................................................................. 266 6.7.3 Többlet óraszámok ................................................................................................ 266 6.8 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje ......................... 266 6.9 Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség ........................................................................ 267 6.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei 268
6
1. BEVEZETÉS Az intézmény neve:
Pitvarosi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az intézmény székhelye:
6914 Pitvaros, Kossuth L. u. 27. sz. (általános iskola, felső tagozat és alapfokú művészeti iskola)
Az intézmény telephelyei:
6914 Pitvaros, Petőfi tér 15. (általános iskola, alsó tagozat) 6914 Pitvaros, Kossuth L. u. 33-35. sz. (Sportcsarnok)
Az intézmény tagintézménye
Pitvarosi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Csanádalberti Tagintézménye 6915 Csanádalberti, Fő út 38/A. sz. 1-4. évfolyam általános iskolai nevelésoktatás Pitvarosi Petőfi Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ambrózfalvi Tagintézménye 6916 Ambrózfalva, Dózsa u. 51. sz. 1-4. évfolyam általános iskolai nevelésoktatás
Beiskolázási kör:
- Általános iskolai nevelés, oktatás 1-8 évfolyam terén, Pitvaros község teljes közigazgatási területe; ellátja Csanádalberti, Ambrózfalva és Nagyér felső tagozatos tanulóinak oktatását. - szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, hagyományos nyelvoktató forma - Általános iskolai nevelés, oktatás 1-4 évfolyam terén, Csanádalberti község teljes közigazgatási területe, Ambrózfalva község teljes közigazgatási területe; - alapfokú művészetoktatás (zene 12 évfolyam) terén Pitvaros, Csanádalberti, Ambrózfalva és Nagyér községek teljes közigazgatási területe;
7
Nemzeti, etnikai és más feladatai:
Művészeti ágak, tanszakok:
Szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, hagyományos nyelvoktató forma Alap dokumentumban meghatározott sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók integrált nevelése és oktatása. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességfejlesztése, felkészítése, integrált oktatása, nevelése. Iskolaotthonos nevelést, oktatást szervez a székhely intézményben. Alapfokú művészetoktatás, zeneművészeti ág 2011. szeptember 1-től: Klasszikus zene: - fafúvós tanszak (furulya, fuvola) (2)+6+4 - rézfúvós tanszak (trombita) (2)+6+4 - akkordikus tanszak (gitár) (2)+6+4 - billentyűs tanszak (zongora) (2)+6+4 Elektroakusztikus zene: - billentyűs tanszak (szintetizátor-keyboard) (2)+6+4 Kötelezően választható tárgy: - elméleti: szolfézs, zenetörténet- zeneirodalom
8
2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 2.1 Az iskola bemutatása: Pitvaros község kb.1500 fős település, melyhez a földrajzi elhelyezkedés miatt oktatási és művelődési szempontból részben csatlakozik Csanádalberti, Ambrózfalva és Nagyér. A szomszédos három településen csak alsó tagozatos oktatás folyik összevont osztályokkal. Az új törvényi szabályozás következtében 2007. szeptember 1-től az Ambrózfalván és Csanádalbertin működő iskola pitvarosi székhellyel, tagintézményként működik tovább. A nagyéri iskola makói iskola tagintézménye lett. 2013. január elsejétől fenntartónk az állam lett, a Makói KLIK Tankerületéhez tartoztunk. 2017 január 1-től a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ vette át működtetésünket.. Intézményeinkben szlovák nyelvoktatás folyik 1-8. évfolyamon. A zeneművészeti területen belül az alábbi főtanszakokat oktatjuk: Klasszikus zenei tanszakok: zongora, furulya, fuvola, trombita, gitár Elektroakusztikus zene: szintetizátor-keyboard Az intézmény tárgyi, anyagi feltételei Pitvarosi székhely Az általános iskolai és az alapfokú művészeti oktatás-neveléshez 3 épület áll rendelkezésünkre. A Kossuth Lajos utca 27. szám alatti épület 1926/27-ben épült, alapterülete 1282 m2. 1977-től külső és belső felújításokat végeztek. 1999-ben megtörtént az épület víztelenítő szigetelése és a nyílászárók cseréje. 2002-ben a világítás, majd 2003-ban a fűtés korszerűsítése következett. 2012-ben részben megtörtént a külső nyílászárók cseréje, a fal szigetelése. Pénzhiány miatt a felújításból kimaradt a zsibongó, az igazgatói iroda, szolgálati lakás, valamint az alsó épület. 2013-ban elkészült egy zárt kerékpártároló is az iskola udvarán. A szlovák- és fejlesztő terem épületének teljes nyílászáró cseréjére került sor 2017-ben. A Petőfi tér 15. sz. alatti épület 1968-ban készült el, négy tanteremmel, ebédlővel, konyhával és tároló helyiségekkel, alapterülete 523 m2. A konyha 2007. október 1-től már nem az iskola igazgatása alá tartozik. A 2010/11-es tanév folyamán elkészült az épület külső nyílászáró cseréje, külső szigetelése, valamint fűtés korszerűsítése. A Kossuth L. u. 33-35. sz. alatti Sportcsarnok helyet biztosít a testnevelés órák, sportfoglalkozások megtartására. Az állami átvétel óta tartozik az intézményhez, korábban önkormányzati tulajdonban volt. Az iskolához tartozik még füves, fás udvar. Felszereltség, ellátottság A tantermek bútorzata 50%-ban elhasználódott. Korábban 7 tanterem kapott új padokat, székeket, táblákat. 2017-ben 2 tanterem kapott új padokat, székeket, 15 db szekrény beszerzésével a felső tagozat bútorzatának egy része újulhatott meg. Tornapadok, szemléltető eszközök beszerzésére is sor kerülhetett. Az audiovizuális eszközök 60%-ban korszerűtlenek. Az ismeretek átadását, a tanulók tapasztalatszerzését segítő, szolgáló szemléltető eszközök 50%-ban elhasználódtak, a felújításuk évek óta folyamatosan történik.
9
A TIOP 1.1.1 pályázat révén megújulhatott a gépparkunk, amellyel jelentősen javultak az oktatás feltételei. Az interaktív táblák segítségével megnyílt a lehetőség az oktatási módszerek átalakítására, megújítására. Az internet hálózat már korábban kialakításra került, így az irodában, nevelői szobákban és az oktatásban is használni tudják munkatársaink és tanulóink. Az állami átvétel utáni fejlesztés is beindult, pályázatokon keresztül részesülhettünk új eszközökben. A BTMN-es tanulók számára eszközök beszerzésére került sor pályázati keretből. 2015-ben, az IPR pályázatból 20 tanulói széket tudtunk beszerezni. 2015-ben 15 új számítógépet, 5 szvicset és 8 új monitort kapott a székhely intézmény. A szélessávú internet szolgáltatás javítására összesen 4 router került felszerelésre. A Digitális Iskola Program keretében az intézmény 2016-ban 25 tabletet kapott a Vodafon-tól. A korábbi nagy teljesítményű fénymásolót egy használt, ugyancsak nagy teljesítményű fénymásolóra cserélte a tankerület. Pályázatok során 3 új laptop beszerzésére is sor került. A zeneiskola nagyszabású eszközfejlesztést kapott közel 1 millió Ft értékben 2015-ben pályázati forrásból. A felső tagozatos iskola tantermei adnak helyet a délutáni hangszeres, illetve elméleti óráknak. A hangszerellátottság megfelelő, a kottákat az iskolai könyvtárszoba kiadványaival tudjuk biztosítani a tanulóknak. A zeneiskolai hangversenyeket az Erdei Ferenc Közösségi Színtér nagytermében szoktuk megtartani. Ambrózfalvi tagintézmény Az iskola épülete már száz éves. Állaga ennek megfelelően folyamatos karbantartást igényelne. Az iskola külleme szép, rendezett, barátságos. Az iskola épülete mellett lévő tornaszobát, a KLIK-kel kötött szerződés alapján, az Önkormányzat a testnevelés órák megtartására az intézmény rendelkezésére bocsájtja. A tornaterem 2015-ben meszelést kapott, nagyon tágas és esztétikus is. Felszereltsége megfelelő, alapeszközökkel rendelkezünk/tornapadokkal -tornaszőnyeggel - zsámolyokkal ugrószekrénnyel - bordásfalakkal/ A 2015-ben a székhely intézménytől kapott kisebb eszközök, labdák, ugrókötelek, bóják megkönnyítik munkánkat. Tornatermünk több funkciót is ellát. A mindennapos testmozgáson túl, itt tartunk meg több ünnepséget is. Az iskola épületében két tanterem van, az egyik méretét tekintve kisebb. Tantermeink világosak, barátságosak. Egyik termünkben „mese” sarkot alakítottunk ki, ahol lehetőség van olvasgatni, beszélgető kört tartani, játszani. Ez által a gyermekek környezete otthonosabb, így növekedik érzelmi biztonságuk. A kisteremből nyílik a tanári szoba ajtaja, ami 2016-ban az Önkormányzat és egy vállakozó által laminált padlót kapott. Tanárinkban rendelkezésünkre áll egy nagy teljesítményű nyomtató és fénymásoló. Rendelkezünk még egy folyosóval, egy takarító szereket tartalmazó szertárral, valamint külön fiú, lány, és nevelői vizesblokkal. A folyosó falát 2014-ben Önkormányzatunk jóvoltából egy helyi lakos mesefigurákkal látta el. Így még barátságosabb légkört sikerült kialakítani. Tantermeink és folyosóink dekorációja mindig igényes és soha nem öncélú. Mindig igazodik a tananyaghoz, az évszakokhoz, ünnepekhez. Főleg gyermekmunkák díszítik a termeket, de mi, pedagógusok is hozzájárulunk esztétikussá tételükhöz. Szemet gyönyörködtetése mellett célunk az ismeretek bővítése is. Iskolánk szélessávú ADSL internet hozzáférést kapott. A TIOP 1.1.1. pályázat segítségével mindkét tanterem rendelkezik interaktív táblával. Az IKT alkalmazása nagyban 10
elősegíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Naponta tapasztalhatjuk, hogy az IKT eszközök a lehetőségek tárházát biztosítják, amellyel iskolánk nevelői maximálisan élnek is. A 2015/2016-os tanévben a Digitális Iskolaprogram keretében két tablettel gazdagodott iskolánk. Az udvar tágas, sportudvarként is funkcionál, kulturált környezetet biztosít és tartalmas időtöltésre ad lehetőséget. Hálóval felszerelt kis-, és kézilabdakapuk, tollas- és röplabdaháló, kosárpalánk egyaránt szolgálják a mindennapos testmozgást. 2004-ben az udvart tetszetős léckerítéssel kerítették körbe, amely az idő folyamán már megrongálódott. Javítása szükségessé vált. A helyiségek gázkonvektorosak. A világítás, a világítótestek 2005-ös teljes cseréjével korszerű, az előírásoknak teljesen megfelelőek voltak. A munkához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Csanádalberti-i tagintézmény Az iskola, az óvodával közös épületben található. Az épület korát és állagát tekintve folyamatos karbantartási munkálatokat igényel évről-évre. Intézményünk műanyag nyílászáróval ellátott. Világítástechnikánk és fűtésünk korszerű. Udvarunk zöld övezetű udvari játékok biztosítják szünetekben a gyermekeknek a kellemes időtöltést. Az iskolával szemben lévő sportpálya kiválóan alkalmas a szabadtéri testmozgás megvalósításához. Két tanteremmel rendelkezünk, a nagyobb terem 20-25, a kisebb 10-12 gyermek befogadására alkalmas. A termek bútorzata, tanulószékek, tanulópadok állapota megfelelő. Tanári szobánk kellően tágas biztosítva a pedagógusok hatékony munkavégzését. Tornaszobánk jól szolgálja rossz idő esetén és téli időszakban a mindennapos testmozgást. Bizonyos sporteszközeink elhasználódás miatt pótlásra szorulnának. Az intézmény rendelkezik szélessávú (ADSL) internet hozzáféréssel. A TIOP 1.1.1 pályázat révén iskolánk két Smart Board interaktív táblával, két laptoppal és két asztali számítógéppel gazdagodott. Az IKT-s eszközök használata lehetővé teszi, a módszertanilag sokkal színesebb nevelő-oktató munkát. Irodai gépeink elavultak, de a mindennapi használatra még alkalmasak. A Vodafone Digitális Iskola Program keretein belül két Vodafone Tab Speed LTE táblagépet vehettünk birtokba, amelyek elősegítik diákjaink digitális ismereteinek fejlesztését. A készülékek oktatási célú használatához havi 3 GB adatforgalmi keretet biztosít díjmentesen. A mindennapi munkához szükséges tárgyi feltételek adottak. A tagintézményekben a korábbi 1-2, 3-4-es összevonást a gyermeklétszám alacsony volta miatt 1-4-es összevonás váltotta fel 2007 szeptemberétől, az oktatás egy része csoportbontásban folyik. Szlovák nemzetiségi nyelvet oktatnak helyben. 2.2 Az iskolás tanulók összetétele Tagintézmények Tanulóink nagy része hátrányos helyzetűnek mondható. A hátrányosság oka főleg a családok szociokulturális körülményeiben keresendők. A tanulók összetétele a székhelyen: az iskolában a tanulók összetétele heterogén, mely intellektuális képességekben is megmutatkozik. Kb. 20-30% jó, illetve az átlagosnál magasabb képességű, 60-70% közepes vagy annál gyengébb és 10% nagyon gyenge. 11
Iskolánkban sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását is végezzük az alapdokumentumban meghatározottak alapján, a Nemzeti alaptanterv /a továbbiakban Nat/ követelményeit eredeti osztályában elvégezni tudó gyermekek esetében, integrált formában. E tanulók száma növekvő tendenciát mutat, így a személyi és tárgyi feltételek folyamatos fejlesztésére nagy figyelmet kell fordítanunk az elkövetkező időben is. Az intézmény objektív feltételei, adottságai (épület, berendezés, felszerelés) lehetővé tennék 1-8 évfolyamon a tanulók létszámának 30%-os, szükség esetén 50%-os növekedését is. Középiskolai oktatás a településen nincs. A beiskolázás és továbbtanulás évekre visszamenőleg 100%-os. A túlkoros gyerekeink a HÍD II. programban folytatták tanulmányaikat. Tanulóink elsősorban Makó, Hódmezővásárhely, Szeged, Tótkomlós, Orosháza és Mezőhegyes középfokú intézményeiben tanulnak tovább, ahol – megfelelő választás esetén a visszajelzések szerint, megállják a helyüket. Erre térségi, megyei versenyeken való részvétellel is készítjük tanulóinkat. Az eredmények kiegyensúlyozott, jó színvonalú szakmai munkát tükröznek. 2.3 Az iskola eredményei, szerepe a község életében: Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint Pitvaros és a környező községek érdeklődő polgárai. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken. Közművelődési, kulturális és egyéb, a lakosságot érintő programokat szervezünk. Ide tartoznak azok a tevékenységi formák, pedagógiai folyamatok, melyek nem tanórai keretben zajlanak. Így ezek a tevékenységek kötetlen formában, általában tanítási órák után, (esetleg közben) délután valósulnak meg. Ezek a tevékenységek olyan lehetőségei, színterei a személyiségformálásnak, nevelésnek, melyek semmi mással nem pótolhatók. A gyermekek közös cselekvései során, komplex módon gyakorolhatják, alkalmazhatják a tanórán szerzett ismeretüket. A különböző szituációkban olyan értékek gyakorlására nyílik lehetőség, mint az együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, kommunikáció, konfliktuskezelés, stb. Ezen alkalmakkor olyan gyerekek is megmozgathatók, olyan tanulók is sikerélményhez jutnak, akik egyébként a tanórán nehezen vagy alig aktivizálhatók. Mégis a rendezvény, verseny, stb. a pedagógiai folyamatban nem cél, hanem a személyiségformálás eszköze. Nem közömbös azonban az sem, hogy ezek a rendezvények milyen színvonalon valósulnak meg. A tartalmas produkciók, a szép eredmények jelzik a mögötte végzett munka mennyiségét, szakszerűségét és eredményességét. Ha ezek esetleg még nagyobb nyilvánosság előtt is zajlanak, akkor az iskola jó hírnevének letéteményesei. A településekhez kötődő hagyományok a tagintézményekben: Községi majális szervezése A települések fennállásának / kerek évfordulók / 12
megünneplése Falunap Március 15-i koszorúzások Október 23-i ünnepség Ambrózfalván Nemzetiségi Napok Ambrózfalván Iskolai szintű rendezvények : Ünnepélyek - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély, - október 23, - március 15, - ballagás. Megemlékezések - Anyák napja (osztálykeret), Rendezvények - Télapó - felső tagozat (osztálykeret), Mikulás-buli –alsó-felső tagozat DÖK - Karácsonyi ünnepség - DÖK, - Karácsonyi koncert - Zenés szülői értekezlet (tanszakonként), - Farsang - DÖK, - Kulturális seregszemle - DÖK, intézményi szintű - Kulturális gálaműsor - DÖK, szülők, felnőttek részére, - Madarak és Fák Napja - DÖK, intézményi szintű, - Zeneiskolai záróhangverseny, - Sportnap - DÖK, intézményi szintű. - Térségi- és helyi versenyek az iskolában: alsós: tanulmányi versenyek, vers- és mesemondó verseny,/mindkettő mikro-térségi szint/ felsős: angol, népdaléneklési, Arany János szavalóverseny, szövegértési verseny/helyi/, matematika verseny. Községi szintű rendezvények: Gyermeknap Falunap Egyéb iskolai rendezvények Alapítványi bál (szülők és pedagógusok számára). A községek falunapi ünnepségein iskoláink tanulói mindig részt vesznek, az előző tanév legsikeresebb, szabadtéren is jól érvényesülő produkcióikkal. Majorett-csoportunk, zeneiskolásaink több rendezvényre is meghívást kapnak. Zeneiskolai rendezvények: Növendékeink rendszeresen részt vesznek versenyeken, díjazottak a különböző térségi- és megyei versenyeken. Részt vesznek az általános iskola és a falu rendezvényeinek színesítésében. Ünnepi hangversenyt rendeznek karácsonykor. Félévkor zenés szülői értekezletet tartanak, év végén záróhangversennyel fejezik be a tanévet. 2.4 Személyi feltételek: 13
Dolgozóink közalkalmazottak. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény illetmény előmeneteli rendszerére vonatkozó előírásokat betartjuk, így munkatársaink részesülnek az e törvényben előírt juttatásokban. Tantestületünk viszonylag stabil. A fiatalok beilleszkedését, szakmai munkáját gyakornoki mentorok segítik. A nemek aránya kedvezőnek mondható. A nevelőtestület: munkája eredményeinek erkölcsi és anyagi elismerését igénylő, munkáját, feladatait tisztességgel ellátó, jó értelemben vett konzervatív, de innovatív, kezdeményező, a társadalomban kialakult értékválság következményeit szenvedő, és ezzel küzdő közösség.
14
3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk – a Köznevelési törvényben meghatározott feladatok ellátásának keretei között – felelős a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végezzük nevelő-oktató munkánkat. Iskolánk tiszteletben tartja a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az állami nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallási vagy világnézet mellett sem. A pedagógiai programunkban biztosítjuk az ismeretek vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, de a vallási, világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk. Iskolánkban gondoskodunk az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátításáról. A tananyag biztosítja a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Intézményünkben biztosítjuk, hogy a tanulók az egyházi jogi személy által szervezett hit- és vallásoktatásban vegyenek részt. Az iskola biztosítja a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. Iskolánkban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján. Intézményünk döntései, intézkedései meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe. Az iskolában a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen:
A törvényben meghatározott oktatást, nevelést megfelelő színvonalon biztosítsuk részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet.
Minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez.
Ügyében méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésére álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek.
Az intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 3.1.1.1 Iskolai légkör Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. 15
Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyermekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. a pedagógus pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. a pedagógus a tanulást, képzést támogató környezetet teremt például a tanterem, gyakorlati terem elrendezésével, a taneszközök, gyakorlati eszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: * tanuló és tanuló, * tanuló és nevelő, * szülő és nevelő, * nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt. Iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. Szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre. Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót; megelőzni, felismerni a rosszat. Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására. Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Kiemelt feladatunk a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.
16
A tanulókban a nemzeti azonosságtudat fejlesztése, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igény kialakítása. Megvalósítjuk az integrált nevelést az igények és korlátok figyelembevételével, a fejlesztési követelményeket igazítjuk az integrált gyermek fejlődési üteméhez.
3.1.1.2 Tanulókép Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását továbbfejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: * nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, * a természet, a környezet értékeit, * más népek értékeit, hagyományait, * az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit, és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, 17
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg, ennek érdekében pedagógusaink építenek a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekeznek felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat, ennek érdekében pedagógusaink a tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli, a tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik. 3.1.2.1 Személyiségfejlesztés Személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékek:
Az élet tisztelete, védelme, a természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonysága az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése, Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 18
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Kiemelten kezeljük a szlovák kisebbség nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megismerését, ápolását. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. 3.1.2.2 A személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, módszerek Az eljárások, módszerek kiválasztásának szempontjai: az oktatás törvényszerűségei, az oktatás célja, és feladatai, az adott tudomány, tantárgy tartalma és kutatási módszerei, a tanulók tanulási feltételei, a külső tárgyi feltételek, a tanárok lehetőségei. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül Minden pedagógus alkalmazza ezeket a módszereket a kompetenciafejlesztés támogatására. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, ezen belül elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Igény szerint képes nemzetiségi középiskolai tanulmányok folytatására. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
3.1.2.3 A fejlesztés kiemelt területei 19
3.1.2.3.1 A test és a lélek harmonikus fejlesztése Nagyon körültekintő, következetes munkával érhetjük el, hogy testileg, lelkileg egészséges, kiegyensúlyozott gyermekeket neveljünk. Ennek érdekében fontosak: a gyermek fejlődése során keletkező mozgásigény kielégítése, ritmusérzék, hallás fejlesztése, az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, szokások kialakítása, egészségkárosító szokásokkal való élés megakadályozása, környezetvédelmi ismeretek elsajátítása, a környezet megóvására való képesség és cselekvés kialakítása, érzelmi élet gazdagítása, önismeret fejlesztése, önértékelés fejlesztése, társas kapcsolatok igényének erősítése. Mindezek fejlesztésére anyanyelv, szlovák népismeret, környezetismeret, biológia, testnevelés, ének, osztályfőnöki órák, valamint iskolaotthonos, szaktárgyi foglalkozások, szakkörök, tanulmányi kirándulások keretében kerülhet sor. 3.1.2.3.2 A szocializáció folyamatainak elősegítése A mindennapi iskolai gyakorlatban szükséges azoknak az erkölcsi tartalmaknak szerepelniük, amelyek az emberré válásunk folyamatának elengedhetetlen feltételei. Ebben a folyamatban kiemelkedő szerepet kapjanak az osztályfőnökök és etikát, hittant tanító pedagógusok, oktatók. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása. A rend és a fegyelem megtartása. Hagyományőrzés, nemzeti és nemzetiségi téren egyaránt. 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.2.1 Személyiségfejlesztésről általában Az iskolai nevelés elsődleges célja a tanulók egész személyiségének kialakítása, tervszerű fejlesztése. A mai társadalmunkban különösen fontos, hogy az iskola aktív, önálló, felelősségvállaló embereket neveljen. A pedagógusnak a személyiség belső dinamikus tulajdonságait figyelembe véve az értékes személyiség kialakításának folyamatában irányító szerepet kell felvállalni. Az iskolába lépéskor minden gyermeket más-más egyéni sajátosságok jellemzik. A pedagógusnak ehhez kell alkalmazkodni, és úgy kell fejleszteni, alakítani az egyéniséget,
20
személyiséget, hogy a gyermek vele született adottságait a legjobb irányba fejlessze tovább, bővítse új és értékes tulajdonságokkal. A pedagógusnak nemcsak közvetíteni kell az ismeretanyagot, hanem motiválnia kell a tanulókat annak érdekében, hogy a lehető legeredményesebben fejlődjön személyiségük, olyan aktív tevékenység végeztetésével, amellyel megfelelő irányban fejlődhet a gyermek. Ahhoz, hogy a személyiségfejlesztés sikeres legyen, meg kell ismernünk tanulóink személyiségvonásait. Ezt legjobban a mindennapi pedagógiai tevékenység folyamatában tehetjük. A személyiség fejlődése, fejlesztése születéstől fogva folyik. Az iskolába lépés mérföldkőnek tekinthető. Ekkor kényszerül ugyanis a gyermek arra, hogy önállóan tájékozódjék a világban, önállóan cselekedjen, a közösségbe jól beilleszkedjen. Egyre több dologban kell magának döntenie. Egyre jobban átérzi saját felelősségét. A normákhoz való alkalmazkodást is ekkor tanulják meg. A gyermeknek magának kell kialakítania saját személyiségét s az ennek alapjául szolgáló motivációs rendszerét. De hogy értékes személyiség legyen, az már a nevelők felelőssége is. A gyermeket segíteni kell abban, hogy az értékes személyiség kialakulását biztosító motivációs rendszerét kifejlessze. A személyiség alakulását külső és belső tényezők határozzák meg. A pedagógus a társadalom követelményeit közvetíti, ezek a gyermek szemszögéből külső hatások. Ahhoz, hogy saját céljává és mozgatójává váljanak, belső tényezőkké kell alakulniuk. Motivációval el kell juttatni a gyermeket az akarás, törekvés, a belső késztetés szintjére. A személyiség, az egyén és a környezete kölcsönhatásának eredménye, így a társas kapcsolatok az ember motivációs rendszerének alapvető részét jelentik. Az iskolai élet, a családi élet és a felnőtt társadalmi tevékenység összekötő szakasza. A személyiségfejlesztés érdekében fontos, hogy milyen az iskola. A gyermeket biztosítani kell arról, hogy az iskolában szeretet és megértés veszi körül. A pedagógusnak időt kell szentelni a tanulók egyéni problémáinak meghallgatására, megértésére, együttérzésének kimutatására. A meleg, megértő légkört teremtő tanárok tanítványai sokkal eredményesebbek. A pedagógusnak azt kell éreztetni, hogy bízik a gyermekben, hisz abban, hogy jól teljesítenek és viselkednek. Ez pozitívan befolyásolja teljesítőképességüket. A pedagógusnak úgy kell megszervezni a gyermekek iskolai életét, tevékenységét, hogy minden gyermek érezhesse a nevelő bizalmát, szeretetét, becsülését. Minden gyermeket sikerélményhez kell juttatni. A gyermekek számára vonzóvá, értékké kell tenni az iskolát. A tanulókkal be kell láttatni, hogy az iskola az a nagyszerű lehetőség, amely segítségével az ember eljuthat saját céljai megvalósításához, arra a hivatásra, amelyikre vágyik, amely majd egy életen át örömet nyújt neki. A pedagógus személyes példájával, megerősítéseivel a társadalmilag értékes gondolkodást, magatartást alakítsa ki a gyermekben. A személyiségfejlődésben fontos szerepet játszik a szülői ház is. A szülőkkel való együttműködés, a családi élet nyugalma, az iskolai munka sikeressége a személyiség fejlesztése szempontjából egyaránt fontos. Törekedni kell a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására annak érdekében, hogy a személyiség fejlődés eredményes legyen. Az otthonról hozott értékrend nagymértékben befolyásolja a pedagógus személyiségfejlesztő munkáját. A szülők többsége igyekszik a pedagógussal együttműködni, hiszen nagyon szeretnének hasznosak lenni gyermekük tökélesítésében. A szülői és az iskolai elvárásnak nevelési felfogásnak, célnak összhangban kell lenni.
21
A nevelés alapvető tényezője, hogy milyen a tanuló érzelmi kapcsolata környezete tagjaival. A szülők, pedagógusok hatása is a gyermeknek a társaival való kapcsolatában teljesedik be. A gyermek személyisége az egykorúakkal való együttműködés során változik. Ezért a pedagógusnak feladata, hogy segítse a közösségbe való beilleszkedést. A személyiségfejlesztés célja, hogy a gyermek egyre tökéletesedjék, egyre jobbá, értékesebbé fejlessze önmagát, hogy megfeleljen a társadalmi elvárásoknak, környezetének és önmagának. Meg kell tanítani a gyermeket tanulni, elviselni a nehézségeket s céltudatosan törekedni a sikerre. Eközben fontos, hogy minél jobban megismerje önmagát, családi értékeit tudja minél pontosabban felmérni, értékelni. Akinek megfelelő az önértékelése, saját értékeinek személyes megítélésére az elégedett, jól érzi magát, aktív és derűs életfelfogású lesz. A pedagógusnak pedig arra kell törekedni, hogy a gyermek érzelmileg kielégült, elégedett legyen. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széles körben fejlessze. Ennek elérésében segít a bevezetett KIP módszer, amely a státuszkezeléssel sikerhez juttatja az eddig perifériára került gyermeket is. 3.2.2 Céljaink El kívánjuk érni, hogy tanulóink a pedagógiai programunkban képviselt értékek elfogadásával egységes, alapvető követelmények teljesítésével, adottságaikkal, fejlődésükkel, tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.
Intézményünk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata – a hagyományokra, és az eddig folytatott tevékenységre építve – teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának az életkor és az egyéni adottságok figyelembevételével. A különböző ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalmát a tanuló életkori, fejlettségi szintjéhez mérve választjuk ki, rendezzük el, amely a kultúra alapvető eredményeit foglalja magában. Ezek feldolgozásával, összefüggéseinek feltárásával alapozzuk meg a tanulók műveltségét, világképük formálódását. Új tanulásszervezési módokat alakítunk ki, amely a tapasztalati alapozásra építve biztosítja a felfedezés lehetőségét, a kreativitás fejlesztését figyelembe véve a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén változtatva előzetes tanítási terveinken. Bevezetésre került a KIP. Az értelmi nevelés mellett az érzelmi, erkölcsi nevelést is hangsúlyossá tesszük, munkánkban a nevelést és az oktatást egységben szemléljük és kezeljük. Hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Értékként fogadjuk el: - az európai humanista értékeket: őszinteség, tisztelet, szeretet, becsület, megbecsülés, stb., - a demokrácia értékeit, melyben az egyén és a közérdekei megfelelő szerephez jutnak, a törvénytisztelet viszont alapérték, 22
- a nemzeti értékeket: nemzeti azonosságtudat, hagyományok, nemzetiségi hagyományok ismerete, tisztelete stb.
Fejlesztjük a tanulók önismeretét, önértékelését, együttműködési készségüket, problémakezelési képességüket, erősítjük akaratukat, céltudatosságukat. Partneri viszonyt alakítunk ki tanítványainkkal, hisz a jó pedagógus-gyermek viszony nevelőmunkánk eredményességének kulcsa. Fontos, hogy a pedagógus által a gyermek elé állított követelmény ösztönző jellegű legyen, a teljesítmény értékelésével, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segítse. Együttműködünk a szülőkkel, hisz a személyiségfejlesztés legfontosabb színtere a család. Pedagógusaink változatos módszertani ismeretekkel rendelkeznek, és ezeket pedagógiai munkájuk során alkalmazzák. A pedagógus a tanulók tanulási folyamatának elősegítése érdekében választja meg a tanulói tevékenységeket.
3.2.3 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.2.3.1
Az erkölcsi nevelés Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, felelősségtudatuk elmélyítése.
3.2.3.2
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladat: A nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismertetése. Nagyjaink munkásságainak megismerése. A hazaszeretet, a haza védelmének állampolgári kötelességgé válásának kialakítása. A magyarság történelme mellett ismerjék meg Európa és a világ civilizációival kapcsolatos összefüggéseket.
3.2.3.3
Állampolgárságra, demokráciára nevelés Feladat: A cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság, közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítása.
3.2.3.4
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Feladat: Az önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi
23
élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 3.2.3.5
A családi életre nevelés Feladat: A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.
3.2.3.6
A testi és lelki egészségre nevelés Feladat: A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
3.2.3.7
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Feladat: Meg kell teremteni a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ki kell alakítanunk a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást.
3.2.3.8
Fenntarthatóság, környezettudatosság Feladat: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.
3.2.3.9
Pályaorientáció Feladat: Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket 24
kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására, és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat, és azok kezelését. 3.2.3.10
Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdaságipénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát.
3.2.3.11
Médiatudatosságra nevelés Feladat: A médiatudatosságra nevelés során a tanulók ismerkedjenek meg a média működésével, és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos, és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi- és etikai jelentőségével.
3.2.3.12
A tanulás tanítása Feladat: A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
3.2.3.13
A nemzetiségi nevelés és oktatás
25
Feladat:
A tanulók tudati és érzelmi kötődésének kialakítása mindkét nép iránt. Annak tudatosítása, hogy a magyar nemzet része a hazánkban élő minden kisebbség, így a szlovákság is, saját kultúrája megőrzése mellett, Magyarország törvényeinek tiszteletben tartása. A békés együttélés lehetőségének, egymás elfogadásának, a tolerancia fontosságának megismertetése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
A személyiségfejlesztést az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tantárgyban érvényesíteni kell, tanórán és tanórán kívül egyaránt.
3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Feladatok A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy: -
a gyermek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez
szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön -
ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
Iskoláink gondoskodnak a rájuk bízott gyerekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról, megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy a tankötelezettség végéig a tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti, és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Intézményünk jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni. Iskoláink – a jogszabályokban meghatározottak szerint – kivizsgálják és nyilvántartják a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesítik az előírt bejelentési kötelezettséget.
3.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (környezetismeret, osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika,életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport óra) és alkalmi csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók megismerjék az alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket, legalapvetőbb elsősegély-nyújtási eszközöket, azok alkalmazását. Ismerjék az egészségügyi rendszer azon szegmenseit, ahová fordulhatnak baleset észlelése után. Ismerjék a hívható telefonszámokat. 26
Ki kell alakítanunk, hogy a segítségnyújtás minden esetben természetes, elvárható magatartásforma legyen a gyerekek körében.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanórai keretben, pedagógus segítségével, ismeretek közvetítése. b) Védőnő, egészségügyi szakember segítségével gyakorlati ismeretek átadása. 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiségfejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, melynek során a pedagógus figyel a gyermekek egyéni szükségleteire és egyéni igényeiknek megfelelő stratégiákat alkalmaz. A Komplex Instrukciós Program óravezetési technikát bevezetve státuszkezelést végez. A felmerülő konfliktusokat felismeri és helyesen kezeli. A felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotással és véleménynyilvánítással történik. 3.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A Komplex Instrukciós Program bevezetésével segítjük kitűzött céljaink megvalósulását: A tanítási óra megtervezésénél ügyelünk. a megfelelő légkör kialakítására. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálást. A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. A feladatokat a műveltségi területek oktatásának közös követelményei alapján határozzuk meg. Generációk együtt-alkalmazkodása, a gyerek helye, szerepe, családias légkör, társas kapcsolatok, segítés felnőttek és gyermekek között, szabálytudat, együttműködés, konfliktusok kezelése, a másság elfogadása, kortárs kapcsolatok megerősítése. 3.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:
Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról 27
- a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolákban évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, tanítók vagy a szaktanárok végzik. 3.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére a pitvarosi iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 3.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Tanulmányi kirándulások Az iskolák nevelői az osztályok számára évente egy alkalommal osztály kirándulást szervezhetnek. Az osztály kiránduláson való részvétel önkéntes. A kirándulásokat támogathatja a pitvarosi iskolában az intézmény alapítványa. A „Határtalanul” pályázat segítségével a 7. évfolyam diákjai eljuthatnak a történelmi Magyarország magyar lakta területeire. A szlovákság történelmével, kulturális emlékeivel ismerkedhetnek tanulóink az évente, romániai Nagylakra szervezett egy napos kirándulás alkalmával. Az intézmény diákjai részt vehetnek szervezett szlovákiai táborozáson, ezzel a tanult nemzetiségi nyelv gyakorlását biztosítjuk a legtehetségesebbeknek. Egyéb szervezett táboroztatásra is lehetőséget biztosítunk, amennyiben erre igény és fedezet biztosított. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. Iskolai könyvtárszoba A tanulók egyéni tanulását, önképzését Pitvaroson a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtárszoba is segíti. A községek könyvtárai biztosítják szervezett formában a könyvtári órák megtartását, és a tanuláshoz, kutatáshoz szükséges könyveket. 3.5 A pedagógusok helyi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 28
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó- és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, felzárkóztatás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon, az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása, és dekorációjának kialakítása. A tanulás támogatása érdekében a tanulók munkájának rendszeres értékelése. Kísérletek, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése. A pedagógus az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. Esélyegyenlőséget biztosít a tanulóközösség tagjai között. Elősegíti a tanulókat, hogy különböző kommunikációs helyzetekben találják fel magukat, képesek legyenek együttműködni és partnerként kezelni a másik felet. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket a szaktárgyi és szabadidős tevékenységek során. A legtágabb körben használjuk a KIP módszert. Alkalmazzuk a Digitális Iskolaprogram eszközeit, a GEOMATECH program nyújtotta lehetőségeket. Továbbképzési lehetőségek kihasználása.
Az osztályfőnököt – a munkaközösségek vezetőivel konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 3.5.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 29
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A közösségformálás hatékony eszközeit használja. Online felületet hoz létre, ahol értékközvetítő, értékkövetendő mintát mutat a digitális eszközök használata terén.
3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célunk, hogy a tanulók, így a tehetséges gyerekek is mind több ismerettel, tudással rendelkezzenek, sikeresek legyenek a tanulásban és a versenyeken, valamint a középfokú képzésben. A tehetség az egyéniség összteljesítményének egyik része, ennél fogva a tanulók személyiségének és teljesítményének minél sokoldalúbb értékelésére törekszünk a mindennapi tanulási-tanítási folyamatban. Úgy véljük, ha az ember egy területen sikeres tud lenni, és megtalálja a számára leggyümölcsözőbb hivatást, az hozzájárul egész személyisége boldogságához. A tehetséggondozás feladata ennek a területnek a felismerése a tanulókban, és optimális fejlődésük biztosítása. E feladat konkrét tartalma a gondolkodás, az alkotóképesség fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenység által. A tehetséggondozás egyben a tehetség kibontakozásához szükséges optimális feltételek megteremtését és működtetését is jelenti. Ennek legfőbb színtere a tanítási óra. A tanórák keretében folyó differenciált foglalkozás lényege a tudás elmélyítése - a tehetséges tanulókat nem egyre több ismeret elsajátíttatásával kívánjuk fejleszteni, hanem minél inkább önállóságra, alkotó jellegű tevékenységre késztető feladatokkal törekszünk ösztönözni őket, hogy ez által erősítsék képességeiket.
30
Kulcsfontosságúnak tartjuk a megfelelő érdeklődés felkeltését, hiszen meggyőződésünk szerint csak a motivált ember képes tehetsége kibontakoztatására. Ha a tanulókban rejlő tehetség, értékes gondolatok, illetve teljesítmény figyelmet kap, hiteles, hatékonyan kommunikáló emberekké válnak. Pedagógusaink kiemelt feladata, hogy a tanítási órákon is ösztönözzék az egészséges versenyszellem kialakítását, többek között a tehetséges és szorgalmas tanulók elismerése és dicsérete által. A több tantárgyból bevezetett csoportbontás növeli a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát. A bontott osztályokban, kisebb csoportokban folytatott tevékenység előnyösen befolyásolja a tanulók aktivitását, és lehetővé teszi a tananyag mélyebb elsajátítását. A KIP módszer bevezetésével mindenki megmutathatja, miben jó, hogy mindenki tehetséges valamiben. Hagyományos eszközeink az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, KIP-es órák tartása, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), 8. osztály végén tematikus, összefoglaló számonkérés a készség tantárgyak kivételével, a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtárszoba, a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. Szilárd meggyőződésünk, hogy a tehetségnevelésben különlegesen fontos szerepet kap a család és az iskola sikeres együttműködése, hiszen csak ketten együtt teremthetik meg azokat az optimális feltételeket és segítő szándékú környezetet, melyben a tehetséges tanuló kiegyensúlyozottan és egészségesen bírja az iskolai oktatással együtt járó egyre fokozódó terhelést. Tehetségfejlesztő programok – a meglévők – karbantartása, új programok. - nemzetiségi nyelv oktatása, - zeneoktatás. Az egyéni adottságokból fakadó eltéréseket figyelembe kell venni és különös gonddal kell kezelni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket.
Speciális tanulási motivációk felismerése. KIP módszer alkalmazása. Kis csoportlétszámú oktatás, felzárkóztatás – tehetséggondozás. Differenciált foglalkoztatás. Egyéni haladási ütem biztosítása.
3.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program
31
3.6.2.1 Részképesség zavar formái A tanulási zavarral küzdő gyermek az intelligencia szintje alapján az elvárhatónál alacsonyabb tanulási tevékenységet nyújt. A tanulási zavar mértéke változtatható, sikeres terápiával csökkenthető vagy megszüntethető. Speciális területe a részképesség zavar. Ezek: Dyslexia, Dysgraphia, Dyscalculia, (olvasási zavar, írás nehezítettsége, számolási nehézség) beszédfejlődési zavar. Az iskola egyik legfontosabb feladata ezek időbeni felismerése a tünetek alapján. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségének igénybevétele. 3.6.2.2 A tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat a következők jellemezhetik: -
a viselkedés, aktivitás terén jelentkező zavarok: impulzivitás, hiperaktivitás, valamint szorongásos, merev magatartás, figyelemzavarok: a figyelem hullámzó intenzitása, túlzott elterelhetősége, szelektálási problémák, a percepció zavarai: részt lát egész helyet, alak-háttér fordított észlelése formák két és három dimenzióban való elhelyezésének problémái, a mozgáskoordináció, a finommozgás zavarai a téri orientáció problémái: jobb-bal tévesztés, betűfelcserélés, hosszabb szavak olvasásának bizonytalansága, a nyelvi működés zavarai: szegényes szókincs, nehézség a szövegértésben, gyenge beszédartikuláció, egyéb tünetek: szorongás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés, antiszociális cselekedetek.
3.6.2.3 Lehetőségeink a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésében Prevenció: óvodáskorú, iskola éretlen gyerekek kiszűrése fejlesztő pedagógus, logopédus segítségével, iskolaéretté fejlesztése (kapcsolattartás az óvodával). - Képesség kibontakoztató felkészítés. - Nevelési Tanácsadó, tanulási képességeket vizsgáló bizottság segítségének igénybevétele. - Logopédus segítsége. - Utazó vagy helyi gyógypedagógus rehabilitációs foglalkozásai. - Szükség esetén pszichológushoz irányítás. - Szülőkkel való kapcsolatfelvétel, együttműködés – hátránykompenzáció szoros együttműködést feltételez. - Pedagógusok felkészítése fejlesztő foglalkozások tartására (továbbképzés keretében). - Egyéni fejlesztési terven alapuló, egyéni haladási ütem biztosítása. - Differenciált tananyag elrendezés mennyiségi és minőségi szempontból, értékelés differenciálása. 3.6.2.4 Feladataink -
-
A tanulási nehézség vagy az elmaradás okának feltárása (túlzott szigor, nem megfelelő tanítási módszer alapvető készségek – írás, olvasás, számolás – elégtelen fejlettsége). 32
-
-
-
-
-
Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Az egyénre szóló segítő program kidolgozása és megvalósítása. Logopédushoz küldeni a beszédhibás tanulókat. Megtanítani a tanulókat tanulni, a tankönyv, munkafüzet, felhasználása a tanulás folyamatán (lényegkiemelés, szövegértés fejlesztése) (rendszeres tanulás, önellenőrzés, a tanulási kötelesség, az idővel való helyes gazdálkodás, önállóság a tanulásban, az értelmes tanulás, tanítási órán kívüli tanulás) Minden osztályban felzárkóztató foglalkozásokat tartunk (csoportos, egyéni). A felzárkóztatások fontos feltétele, hogy a gyerekek maguk akarják. A differenciált, rehabilitációs foglalkozások meghatározott rend szerint folynak, főleg délután. Kiemelten magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyból, illetve szükség szerint. Tanév közben, iskolánkba érkező tanulók hiányosságainak pótlása (más tankönyvcsalád, más tananyag felépítés). Évismétlők beillesztése az új osztályközösségbe (tanulópárok, baráti segítség, tanítói folyamatos felzárkóztatás). A pedagógusok (és szülők) tanulják meg, hogy sok esetben nem a gyerek iskolai teljesítményét kell értékelni, hanem tapintatosan a gyerek munkáját, erőfeszítéseit. Személyiséget, a közösség szerkezetét vizsgáló tesztek, mérések, azok eredményeinek tudatos alkalmazása az osztályfőnöki munkában, tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése. Státusz kezelés KIP módszerrel. A szakmai szolgáltatások biztosítása, (logopédus, gyógypedagógus, gyógy-testnevelő) aktuális igényekhez igazított differenciált eljárások, oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazása. Integráción belül a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés a gyógypedagógus szakmai segítségével, együttműködéssel. Sikerélmények juttatása, önbizalom növelése. Szöveges értékelő füzet a diák és szülő részére, mely negyedévenként ad visszajelzést a nehézségekkel küzdő gyermek fejlődéséről.
3.6.2.5 Tevékenységek
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, órán kívüli foglalkozások, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, tanítási keretben biztosítva a lassabb haladás, jobb megértés lehetőségét a kisebb osztálylétszámok, csoportbontások segítségével, IKT-s eszközök bevonása az oktatásba, fejlesztésbe, az iskolai könyvtárszoba, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, olyan tanórai és tanórán kívüli programok szervezése, amelyben a tanulási kudarcnak kitett tanuló is sikeres lehet (sporttevékenység, ügyességi versenyek, gyűjtőmunkák, stb.), a továbbtanulás irányítása, segítése.
3.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 33
3.6.3.1 A megelőzés
Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató foglalkozások, a szaktárgyi foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, felvilágosító munka a szülők részére előadások szervezése a témakörből szülőknek, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
Az 1. osztályos tanulók beilleszkedése - Sikeres beilleszkedés segítése, (kapcsolatfelvétel, megismerkedés a leendő első osztályosokkal, óvoda- és iskolalátogatások, nyílt napok, tájékoztatók), - tanulók terhelésének fokozatossága, - napi- és heti teljesítőképesség dinamikája, (heti rend, órarend), - iskolai sikerek biztosítása, - tanulóközösségben elfoglalt szerepe (tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, illetve annak aktivitása, ülésrend). Új tanulók beilleszkedése - Megismerési folyamat segítése, - belépő tanuló és a csoport céljainak közelítése, - megerősítés, szorongások oldása, - az átlépésből adódó problémák kezelése, - a tőle elvárható viselkedés és teljesítmény. Továbbhaladás a felső tagozatba A 4-5. évfolyam átmenet problémájának kezelése. 3.6.3.2 A magatartási nehézségek megoldásának területei 3.6.3.2.1 Az okok feltárása A magatartási problémával küzdő gyermek személyiségét csak az előzmények ismeretében érthetjük meg. Számos kiváltó oka lehet: beilleszkedési problémák, érzelmi elhanyagolás, válás, szociális, mentális hatásokból, stb. adódó problémák, valamint a túlzottan magas, illetve alacsony követelménytámasztás. Általában a magatartászavar célja a figyelemfelkeltés, illetve a kortársak rokonszenvének elnyerése. 3.6.3.2.2 Pedagógiai módszerek Szituációs helyzetek elemzése és azok kezelése. Elfogadó magatartás a gyermek illetve az adott probléma vonatkozásában. A pedagógus-gyermek partneri kapcsolata. Egyéni bánásmód alkalmazása. 34
A közösség tevékenységébe való bekapcsolás a képességének megfelelő megbízással, KIP módszer. A képességekhez igazított teljesítményelvárások. Az adott teljesítmény azonnali megerősítése, jutalmazás módszere. Teljesítmény lemaradás esetén a felzárkóztatás biztosítása. 3.6.3.2.3 A pedagógus személyisége Hatással van az egyénekre, az adott csoportra, a fegyelemre, a tanuláshoz és a tárgyhoz való helyes viszonyra, a tanulók egymás közti viselkedési stílusára. Ezért szükséges a pedagógus pszichológiai ismereteinek bővítése, és pedagógiai kommunikációjának fejlesztése, (továbbképzések, tréningek, konzultációk, beszélgetések, önvizsgálat, önismeret). Pedagógiai munkája során tudatos értékközvetítés jellemzi. Nyitott más kultúrák elfogadására. Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival. 3.6.3.2.4 A szülőkkel kapcsolatos feladatok A magatartási problémák gyakran a gyerek családjának nevelési hibáiból adódnak. Szükséges pedagógiai hatások gyakorlása a családi nevelés eredményessége érdekében. A Családsegítő Központ segítségét felhasználva, szakember tanácsával keressük a probléma megoldását. 3.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény és a tagintézmények vezetői felelnek. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a belátására bízott titoktartás figyelembe vételével. Az iskolákban a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolására a Családsegítő Központ munkatársaival történik. Az osztályfőnökök közvetlen kapcsolatot tarthatnak fel a központ helyi munkatársával. Közös feladat a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Minden esetben a gyermek érdekeit képviseljük. Figyelemmel kísérjük a gyermeki jogok érvényesülését. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése alapján, a velük folytatott beszélgetés során megismert hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók esetében családlátogatáson veszünk részt. Gyermekbántalmazás gyanúja vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők esetén értesítjük a megfelelő személyeket, az adatkezelés és titoktartás szabályainak megfelelően. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt veszünk az esetmegbeszéléseken, esetkonferenciákon. Kapcsolatot tartunk a jelzőrendszer tagjaival. Nyilvántartást vezetünk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókról, az adatvédelem betartása mellett.
35
A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni tervet, javaslatot készítünk a gyermekvédelem más szereplőinek bevonásával a probléma kezelésére. Figyelemmel kísérjük a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét.
Az iskolai gyermekvédelem feladata, hogy megelőzze, elhárítsa és enyhítse a gyermekek testi és személyiség fejlődését gátló tényezőket. Ennek megfelelően a gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok kezelése. A felderítés alapfeltétele a pedagógusok és a gyermekek közötti bizalmi kapcsolat, a titoktartás figyelembe vétele. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén.
A gyermekek védelme mindenek felett. Erősíteni kell a gyermek és a pedagógusok közötti bizalmi kapcsolatot. Ezáltal meg kell ismerni a gyermekek problémáit. Minden esetben segítséget kell nyújtani a problémák megoldásában. Alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen. A gyerekek védelmét veszélyeztetettség esetén a szülővel szemben is garantálni kell. A pedagógusnak észre kell vennie, ha a gyermek teljesítménye látszólag indokolatlanul leromlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra, (szülők gazdasági helyzetének romlása, családi élet megromlása, stb.). A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában kell, hogy foglalja a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is. Működjenek a jövőben is a szülői szervezetek, legyen rendszeres a szülőkkel való kapcsolattartás. (Szülőértekezletek, fogadóórák, egyéb közös rendezvények). Intézményünkben olyan légkört, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely kizárja a gyermek hátrányos megkülönböztetését. Egyenlő bánásmódnak kell érvényesülni az összes gyermekkel szemben. A pedagógusnak kötelezettsége, hogy a gyermekek emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartsa. A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő- és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek egyéni képességét, fejlődésének ütemét. Segíteni kell a hátrányos helyzetű tanulók differenciált fejlesztését, fejlődését. Szociális ellátások számbavétele (ingyenes étkezés, ingyenes tankönyvek.). Intézményünkben figyelemmel kell kísérni a tanulók étkezési ellátását. Feladataink kiterjednek arra is, hogy minden tanuló legalább napi háromszori étkezést kapjon a családjában vagy az intézményben. Az intézménynek hatósági eljárást kell kezdeményezni a gyermek bántalmazása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, illetve a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Az önkormányzat képviselőtestülete jogosult a gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósítani. Pénzbeli ellátás megállapítását az intézmény is kérheti.
36
Iskolánk együtt működik a területileg illetékes: segítő szolgálatokkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, helyi önkormányzattal, gyámhatósággal, háziorvossal, védőnővel. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató, szaktárgyi foglalkozások, egyéni, fejlesztő foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, KIP módszer alkalmazása, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, órán kívüli foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról, előadások szervezése a gyermekeket veszélyeztető problémákról szülőknek és gyermekeknek. 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, tagintézmény vezetők, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. - A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon, - valamint az iskola honlapján keresztül folyamatosan. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók, szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban, e-naplós szolgáltatás keretein belül) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 37
3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak. Az Intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Fokozottan figyelünk arra, hogy rendezvényeink – lehetőség szerint – a legnagyobb közösséget mozgassa meg. A térségben élő gyermekek bevonása a célunk pl. Térségi Gyermeknap a DÖK szervezésében. Partneri kapcsolatot építünk ki a környező települések oktatási-nevelési intézményeivel, társadalmi és civil szervezeteivel, a Szülői Közösséggel, az egyházak képviselőivel. Közös versenyeken, rendezvényeken veszünk részt pályázati eseményeken kívül is.
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják. - Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein, - az intézmény honlapján folyamatosan.
3.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
Tanórai tevékenységek. Tanórán kívüli tevékenységek. Iskolán kívüli tevékenységek. Diákönkormányzat. Gyermek szervezetek
3.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. minden osztályfőnök köteles az osztályában tanuló gyermekeket meglátogatni alsó és felső tagozaton legalább egyszer, szükség esetén többször is. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása 38
* az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, * az országos és a helyi közoktatás alakulásáról, változásairól, * a helyi tanterv követelményeiről, * az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, * saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, * a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, * az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Évente két szülői értekezletet tartunk, amelynek pontos időpontját a munkatervben határozzuk meg. Fogadó óra Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A felső tagozat szülői értekezleteit mindkét alkalommal fogadóóra követi. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A vidéki, leendő 5. osztályosoknak és szüleiknek októberben tartunk Pitvaroson nyílt napot. Az intézményben az alsó és felső tagozat márciusban, egymást követő napon várja a szülőket, érdeklődőket, az éves munkatervben meghatározott időpontban. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Egyéni, alkalmi beszélgetések A rendszeres kapcsolattartás gyakorlatban jól bevált módszere. A tanítási órán kívül történhet. A beszélgetést a szülő és a pedagógus egyaránt kezdeményezheti. Hasznosak és fontosak, amit súlyuknak megfelelően pedagógiai szempontból ki kell használnunk. 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 3.9.1 A vizsgaszabályzat célja Az iskola egységes, a törvényi előírásoknak megfelelő követelmény rendszert dolgoz ki annak érdekében, hogy minden tanuló meg tudjon felelni a Nat-ban meghatározott tudásszintnek.
3.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya 39
Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 3.9.2.1 Az értékelés rendje Amennyiben a tanuló az előírt követelményeket előbb teljesíti - tanítói, szaktanári vélemény, szülői kérelem, osztályozóvizsga alapján - osztályfokot ugorhat. Az évfolyamugrás tényét a bizonyítvány megjegyzés rovatában kell dokumentálni. Elmarasztaló értékelést követően / 2. évfolyam végétől / a minimális követelményszint nem teljesítése esetén javítóvizsgázási lehetősége szóban és/vagy írásban történhet. A nyári felkészüléshez segítséget nyújtunk. Beszámolás, javítóvizsga: szóban és/vagy írásban, 3 tagú bizottság előtt történik. A következő évfolyamra való lépés feltételeinek hiánya esetén évfolyamismétlés. Magántanuló – a köznevelési törvény alapján - egyeztetett időpontban az iskolai nevelőtestület kijelölt tagjaiból alakult vizsgabizottság előtt számot ad a követelmények elsajátításáról. A vizsgázó teljesítményét minden esetben szaktanár, tanító értékelheti. A vizsgabizottság tagjai - lehetőség szerint - a tantárgy ismeretanyagában jártas pedagógusok lehetnek. A szaktanár véleményének meghallgatása után, a vizsgabizottság együttesen hozza meg a döntést a vizsgázó eredményét illetően. Nem szakos nevelő nem javasolhat gyengébb osztályzatot az adott tantárgy értékelésekor a szaktanárral szemben. 3.9.2.2 Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei Iskoláinkra jellemző továbblépés szempontjából releváns periódus a tanév. Kivételes esetben (sajátos nevelési igényű tanuló esetén egy tanítási évnél hosszabb időt is biztosítunk). Dislexia, disgraphia stb. gyanúja esetén szakemberek segítségét kérjük, a tanulót vizsgálatra javasoljuk. A továbblépés szempontjából a teljesítmény megállapításának módja első évfolyamon és a második évfolyam első félévében a tanévben kialakított folyamatos szöveges értékelés. 40
A 2.-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az OFI által kiadott kerettantervekben „A fejlesztés várt eredményei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2.-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz.
Ha a tanuló 2.-8. évfolyamon tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
A 2.-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból, a készség tantárgyak kivételével, osztályozó vizsgát kell tennie, ha * az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; * az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; * egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; * magántanuló volt.
Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott.
Felmenthető idegen nyelv tanulása alól az a tanuló, akit a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye erre jogosnak tart. Testnevelés tantárgyból felmenthető az a gyermek, aki orvosi javaslatra – megfelelő indok alapján – nem tornázhat. A felmentett tanulók a tanórákon részt vesznek, érdemjegyet, osztályzatot nem kapnak. A felmentés tényét bejegyezzük a bizonyítványba, naplóba, törzslapba. A javító- és osztályozóvizsgán a szóbeli mellett írásbeli feleletet is adhat az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv- és irodalom, idegen nyelv, matematika. Az írásbeli vizsga anyagát a tantervi követelményt figyelembe véve a szaktanárok állítják össze. Az osztályozóvizsga szervezése, lebonyolítása a javítóvizsgánál meghatározottak szerint történik. Az előbbiektől eltérő szabályok: az osztályozóvizsga időpontja a tanév vége, vagy a következő tanév eleje. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. 41
A beilleszkedési, a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanuló esetében igénybe vesszük:
a Nevelési Tanácsadó szakszolgáltatását, valamint saját gyógypedagógusunkat. A felzárkóztatásra a saját közösségében az egyéni bánásmód alkalmazása a lehetőségünk. Az értelmi képességekben jelentkező zavarok esetén az Áttelepítő és Rehabilitációs Bizottság véleményét kérjük, és az általuk kiadott határozat értelmében * áttelepítjük, * saját közösségében marad.
Évfolyamismétlés - A tanuló első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. - A tanuló részére, a szülő kérésére egyszer engedélyezhető az iskola első évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadását, a szülő írásbeli kérelmére, az intézmény igazgatójának, vezetői intézkedéssel engedélyeznie kell az évfolyamismétlést. 3.9.3 A vizsgatárgyak részei és követelményei A különbözeti, javító illetve osztályvizsgán az évfolyamnak megfelelő kerettantervi minimum követelmény elérése minden vizsgatantárgy esetében alapfeltétele a vizsga sikerességének. A vizsgázó a szóbeli mellett írásbeli feleletet is adhat az alábbi tantárgyakból: magyar nyelvés irodalom, idegen nyelv, matematika. Az írásbeli vizsga anyagát a tantervi követelményt figyelembe véve a szaktanárok állítják össze. Osztályozó és javítóvizsga alkalmával a megfelelő tantárgy kerettantervi minimum követelményeinek teljesítése esetén tekinthető sikeresnek a vizsga. A vizsgázó számára biztosítani kell a felkészüléséhez szükséges tananyag elérhetőségét. /Tankönyvek kölcsönzése, digitális tananyag./ 3.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével, iskoláink más településekről is fogadnak tanulókat. Az iskolák közötti átjárhatóságot a Nat biztosítja. A belépés feltételei: érvényes iskolai bizonyítvány / különbözeti vizsgát nem kell tenni /, megfelelő életkor. A belépést követően az esetleges súlyos hiányok pótlására a tanuló, a tantárgytól és a belépés időpontjától függően haladékot kap. A felzárkóztatás a tanítók, a szaktanárok, segítségével, irányításával történik, igénybe véve a felzárkóztatókat, (egyéni foglalkozások), valamint pedagógusaink differenciált fejlesztéssel pótolják az elmaradást. A tanulónak javasoljuk, vegyen részt a felzárkóztató foglalkozásokon. Az osztályfőnök a szülőt rendszeresen értesíti az eredményességről, illetve a problémáról, a fejlődés üteméről. Kezdeményezzük, hogy a szülő rendszeresen vegyen részt nyílt órákon, napokon. Nagyon indokolt esetben a szülővel való egyeztetéskor tájékoztatjuk, hogy kérheti az 42
évfolyamismétlést.
3.11 A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánkban az első osztályba lépés feltétele az iskolaérettség. Elsősorban a lakókörzetben élő gyermekek, de a szülők szabad beiskoláztatása jogán bárki beiskolázásra kerülhet. 3.11.1 A beiskolázás feltételei
Beiskolázásra, legkorábban abban a naptári évben kerülhet a gyermek, amelyben a hatodik életévét betölti. Amennyiben a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségét elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére, szakértői bizottság javaslatára, a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét a tanév kezdő napjáig nem tölti be. Minden tanköteles korban lévő gyermeket köteles a szülő az arra kijelölt időpontban az iskolába beíratni.
3.11.2 A beiratkozás feltételei Iskolaérettség * Óvodai szakvélemény, * szakértői vélemény szükség esetén, alapján. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
43
4. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról rendelkezik, hogy a rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. Az új rendeletben meghatározottakat a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. 4.1 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei E fejezeten belül fogalmazzuk meg azokat az alapvető szakmai, pedagógiai elveket, értékeket, melyeket a nevelőtestület, az iskolahasználók intézményünk legfontosabb céljainak, feladatainak tartanak. 4.1.1 Minősített művészeti iskolánk legfontosabb pedagógiai alapelve Személyiségfejlesztés, a művészi tehetség kibontakoztatása Pedagógiai munkánkban egészséges arányban ötvözzük a képességfejlesztő és a produkcióközpontú művészeti nevelést. Egyformán lényegesnek tartjuk mindkettőt, hiszen csak megfelelő képességfejlesztés után lehet sikerélményt nyújtó produkciót létrehozni. 4.1.2 Az iskola kiemelt nevelési és oktatási céljai a prioritás sorrendjében A választott tanszakon felül nyújtson speciális művészeti ismereteket, és az alkotó munkával együtt járó pozitív élmények segítségével járuljon hozzá a harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakításához. Alakítsa ki a kultúra iránt nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, neveljen a művészetek befogadására, értésére és amatőr művészeti tevékenységek művelésére. Sajátos eszközeivel ösztönözzön a társadalmi kapcsolatteremtésben, együttműködésben és kommunikációban a toleráns magatartásra. Az átlagosnál jobb képességű növendékeket készítse fel a szakirányú továbbtanulásra. 4.1.3 A fenti célok eléréséhez szükséges feladataink Megismertetni az egyes művészeti szakterületek alapvető ismeretanyagát és technikáit. Az eredményes oktatást meg kell, hogy előzze a gyermek egyéni képességeinek alapos megismerése. Minél korábban fel kell ismernünk a tehetségeket, hogy személyre szabott fejlesztéssel segítsük szakmai továbbfejlődésüket, továbbtanulásukat. Oktató-nevelőmunkánk alapozza meg az önkifejezés, az alkotó fantázia kibontakozását, fejlessze a tanulók improvizációs készségét.
44
A szociális hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása. Sok tanuló számára éppen a művészeti tevékenység fejlesztése az egyetlen kitörési pont. Minden tanuló ismerje meg nemzeti művészeti kultúránk értékeit, ennek révén szélesítjük a nemzeti önismeretet. Nevelésünk ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet művészeti emlékeinek, hagyományainak feltáró és ápoló egyéni és közösségi tevékenységére. A tanulók ismerjék meg az európai és egyetemes emberi művészeti kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. A tanulók váljanak érzékennyé környezetük esztétikai állapota iránt. Meg kell követelnünk a rendet, tisztaságot, megakadályozni a szándékos rongálást. A tanuló a művészeti iskolában eltöltött tanulmányi évei alatt ismerkedjen meg a közösségi művészeti tevékenység szépségeivel, a közös zenélés, éneklés, tánc élményével. Célunk olyan magatartási attitűd és szokás kialakítása, amely biztosíték lehet arra, hogy a növendékek ez irányú nyitottsága és igénye a tanulmányok befejezésével is megmarad, és felnőtt korában is keresni fogja a kapcsolatot kulturális közösségekkel. Munkánk során törekednünk kell a társművészetekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. A hatékony személyiségfejlesztés érdekében rendkívül fontos, hogy a művészeti iskola pedagógiai együttműködést alakítson ki a tanuló közismereti iskolájával, annak pedagógusaival, de elsősorban a szülőkkel. 4.2 A zeneoktatás cél – és feladatrendszere 4.2.1 Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. 4.2.2 Az alapfokú elektroakusztikus zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. 45
Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására a digitális technika modern eszközeivel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 4.3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység, magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. 4.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Célunk: olyan magatartási attitűd és szokás kialakítása, amely biztosíték lehet arra, hogy a tanulók ez irányú nyitottsága és igénye a tanulmányok befejezésével is megmarad, és felnőtt korukban is keresni fogják a kapcsolatot az érdeklődésüknek megfelelő kulturális színterekkel, közösségekkel. A főtárgy tanárok igen nehéz feladata, hogy ezek a csoportok közösséggé érjenek az évek folyamán, s természetes legyen a tanulók számára a „mindenki egyért – egy mindenkiért ” alapelv. Át kell érezni a gyerekeknek, hogy felelőtlenség nem elmenni a próbára, fellépésre, hiszen akkor a párja sem tud szerepelni, a csoport sem tud megfelelő szinten bemutatkozni. A közösségformálás leghatékonyabb eszközei: - az iskolai, községi rendezvényeken való fellépés, - megmérettetés versenyeken, - más település rendezvényén való szereplés. 4.5 Tehetséggondozás Iskolánkban a fenti célok elérése és megvalósítása közben külön, kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges tanulók sajátos fejlesztésére. A tantárgyi programok eleve szolgálják a differenciált foglalkoztatásokat. 46
Egyénre szabott feladatok kijelölése Fellépési, versenyzési lehetőségek biztosítása Kiscsoportos felkészítés továbbtanulásra
Iskolánk növendékei és tanárai számára a különféle szakmai találkozókon, versenyeken való részvétel, a pedagógiai és a szakmai felkészültség megmérettetése és a tapasztalatszerzés miatt is rendkívül fontos. Növendékeinktől elvárjuk, hogy más tanszakok bemutatóin is vegyenek részt. A tehetséggondozás szempontjából igen fontos a tehetséges gyerekek jutalmazása, mert ez által még több munkára, nagyobb teljesítményre ösztönözzük tanulóinkat. Tanév végén, ünnepélyes keretek között adjuk át a jutalmakat, dicsérjük sikeresen szereplő csoportjainkat. 4.6 A pedagógiai program teljesítésének eszközei, tárgyi és dologi feltételei 4.6.1 Tárgyi feltételek A meglévő eszközök karbantartása folyamatos, felújításra és néhány kisebb értékű beruházásra is szükség van. 4.6.2 Épület: Zeneiskolánkban 1995 szeptemberében kezdődött el az alapfokú művészetoktatás, ami az általános iskola épületeiben kapott helyet. A folyamatos felújításoknak köszönhetően az épület állapota megfelelő, szolgálja a tanulók esztétikai nevelését is. Elegendő számú egyéni oktatásra alkalmas termünk van, így minden tanszak saját tanteremmel rendelkezik. A csoportos oktatáshoz is van kellő számú tantermünk, ami a szolfézs órák beosztását jelentősen megkönnyíti. Az általános iskola oktatási eszközeit (DVD lejátszó, televízió, számítógép, projektor,stb.) szükség szerint a zeneiskolai oktatás is használja. 4.6.3 Hangverseny terem: Miután a község önálló Közösségi Színtérrel is rendelkezik, így a színházterem a maga világítástechnikájával, és erősítő berendezéseivel, és az iskola elektromos hangverseny zongorájával a fellépésekhez és hangversenyekhez rendelkezésre áll. 4.7 A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, fejlesztési lehetőségei Iskolánk alapelve volt már kezdetektől fogva: munkánkban a szülő nagyon sokat tud segíteni, így a velük való kapcsolattartás alapvető fontosságú. Ezért szívesen látjuk, főleg a kezdők óráin a szülőket: ha látja, mit és hogyan kell gyermekének megtanulni, segítheti a gyermek felkészülését, haladását gyorsíthatja. Januárban, a vizsgák, beszámolók előtt úgynevezett zenés szülői értekezletet rendezünk, ahol ízelítőt kapnak a szülők gyermekeik haladásáról, vizsgára való felkészültségéről, ekkor tájékoztatjuk a szülőket az év közben felmerülő problémákról, eseményekről. Az érdeklődők látogathatják a tanítási órákat, bármikor van erre lehetőség a főtárgy tanár engedélyével. Az utazással járó fellépéskor szívesen vesszük a szülők segítségét, kísérőként. 47
Jelentősebb módosítás alkalmával a szülői szervezet és a diákönkormányzat választott képviselői összegyűlnek és véleményezik dokumentumainkat. Tanulók és tanárok, szülők és tanárok között igen jónak mondható a kapcsolat: jelzi ezt, hogy az eddigi évek alatt soha nem volt fegyelmi vétség, nem érkezett panasz a tanulók magatartásával kapcsolatban, s nem volt szülői panasz sem tanáraink ellen. A beiratkozással egy időben ismertetjük a térítési díjak mértékét és a kedvezmények lehetőségét.
48
5. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERVE Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, a kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánk szlovák nemzetiségi nyelvoktató intézmény. Helyi tantervében az oktatás feltételeinek megfelelő, az emberi erőforrások minisztere 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról alapján, a kiadott kerettantervet építi be helyi tantervként a pedagógia programjába.
Az iskola helyi tanterve tartalmazza A tanuló kötelező tanórai foglalkozásainak maximumát. Tantárgyrendszerét az egyes évfolyamokra. A biztosított heti időkeretet. Az iskolák tantárgyi óratervét (a választott kerettanterv szerint). A szabadon tervezhető órakeret felhasználását. A nem kötelező időkeret felhasználását.
Az intézmény felmenő rendszerben, a 2013/2014-es tanévvel kezdődően vezette be a Nemzeti alaptanterv alapján elfogadott kerettantervét.
49
5.1 A választott kerettanterv1 megnevezése Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1-2. melléklete alapján a következő táblázatok tartalmazzák a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező óraszámait.
Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan
Változat B változat B változat B változat A változat
Óraterv a szlovák nemzetiségi kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 Szlovák nyelv és irodalom 5 Idegen nyelvek Matematika 4 Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 Népismeret nemzetiségi 1 Környezetismeret 1 Ének-zene 1 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 1 Testnevelés és sport 5 Ebből szabadon tervezhető 2 órakeret Ebből nemz. többlet 2 Kntv.6.mell.D Köt. órák 31 Kntv.6.m.B+D+NAT 8.§da Évfolyam órái összesen: 27 Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
1
Lsd.: 2. számú melléklet
50
2. évf. 7 5
3. évf. 7 5
4 1 1 1 1 1 1 5
4 1 1 1 1 1 1 5
4. évf. 7 5 2+1 4 1 1 1 1 1 1 5
2
3
3
2
2
2
31
31
31
27 27 A változat A változat
29
Óraterv a szlovák nemzetiségi kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan/Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Nemzetiségi népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ebből szabadon tervezhető órakeret Ebből nemz. többlet Kntv.6.mell.D Köt. órák Kntv.6.m.B+D+NAT 8.§da Évfolyam órái összesen:
5. évf. 4 5 2+1 4 1
6. évf. 4 5 2+1 3+1 1
7. évf. 4 5 2+1 3+1 1
8. évf. 4 5 2+1 3+1 1
2
2
2
2
2
2 1 2 1 2 1 1 1 1
1 1 1 1 1 4+1 1
1 1 1 1 1 5 1
2 1 2 1 1 1 1 1 1 4+1 1
2
3
3
3
2
2
2
2
34
34
37
37
32
32
36
35
51
5 1
Tantárgyak 1.oszt 2.oszt 3.oszt. 4.oszt. 5.oszt 6.oszt 7.oszt 8.oszt Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 4 4 4 4 Szlovák nyelv és irodalom 5 5 5 5 5 5 5 5 Idegen nyelv 3 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 4 4 4 Erkölcstan/Hit- és erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Történelem 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Biológia 2 1 Kémia 1 2 Fizika 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika,életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Nemzetiségi népism. 1 1 1 1 1 1 1 1 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Összesen 27 27 27 30 32 32 36 35 Heti foglalkoztatási 27 27 27 30 32 32 36 35 időkeret
52
5.2 A választott szlovák nemzetiségi kerettanterv feletti óraszám Szabadon választható órák heti óraszáma 1 -8 évfolyamig Szlovák nemzetiségi kerettanterv Tantárgy/évfolyam Idegen nyelv/Angol nyelv
1.
2.
3.
4.
5.
6. 7. 8.
1
1
1
1
1
1
1
1
Matematika Testnevelés Szabadon választható óraszám összesen
1 1
2
1 2
3
2
Tanítási időkeret felhasználása százalékosan A tanítási időkeret felhasználása a következő százalékos arányban valósul meg az intézményben. Iskolaotthon 1-3. évfolyamon Csoportbontás 1- 3. évfolyamon
100% 20%
4. évfolyamon
35%
5. évfolyam
35%
6. évfolyam
35%
7. évfolyam
42,50%
8. évfolyam
42,50%
1-4. összevonásban Szaktárgyi foglalkozások a heti időkeret figyelembe vételével
42,50%
4.évf.
25%
5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf.
20% 20% 10% 12,50%
Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás heti időkeret figyelembe vételével 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. 1-4.évf.összevont heti foglalkozási időkeret
20% 20% 20% 12,50% 2,50% 2,50% 7,50% 7,50% 5%
Az alsó tagozat 1-3. évfolyamán az iskolaotthonos oktatás lehetőségét biztosítjuk. A kerettanterv órakerete csak a délutáni órák 16 óráig történő kihasználásával valósítható meg. A készségtantárgyak oktatása a délutáni órákra tevődik át. A délelőtti órák közben tanulósáv segíti a következő napra való készülést, mely szaktárgyi foglalkozások keretében valósul meg. A délutáni tanulósávban kapnak helyet a felzárkóztatók, tehetséggondozó, egyéni foglalkozások. A szaktárgyi foglalkozásokat begyakorlásra, a házi feladatok elkészíttetésére, az ismeretek megszilárdítására fordítjuk. A csoportbontás célja az egyéni képességek minél nagyobb figyelembe vétele, az egyéni terhelés lehetőségének teret biztosítani, az átjárhatóság biztosítása mellett. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók maximálisan 3 fős csoportokban történő külön foglalkoztatása teret ad az egyéni segítségnyújtásra, felzárkóztatókra illetve tehetséggondozásra, versenyekre történő felkészítésre, nyelvvizsgára készülésre.
A 16-17órai időszakban szakkörök várják a tanulókat, figyelembe véve a szakember ellátottságot, és a megfogalmazott szülői igényeket. A zeneiskolai foglalkozások beosztása alkalmazkodik az iskolai tanórák beosztásához. A KIP módszert minimum heti 2 órában alkalmazzuk minden évfolyam esetében. Intézményünkben a helyi tanterv a tantárgyi órakeret 10%-ban a következő tananyaggal bővülnek. 1. OSZTÁLY MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Beszédkészség fejlesztése, aktív szókincs bővítése. Olvasás, az írott szöveg megértése 1. -az olvasástanulás előkészítése A beszédkészség fölmérése: a tankönyv meséinek meghallgatása, reprodukálása képek segítségével. Mondatalkotás, tagolás. Olvasás, az írott szöveg megértése 2. - az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása. Biztonságos betű összevonási képesség fejlesztése. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. A verbális emlékezet fejlesztése Olvasás, az írott szöveg megértése 3. - a szövegértő olvasás előkészítése A beszédritmus fejlesztésére rövid mondókák, versrészletek tanulása utánzással; többszöri hangoztatásuk Az írástanítás előkészítése - az írás megtanulásának technikai alapozása Vizuális képességek fejlesztése: hasonló ábrák összehasonlítása, különbségeik észrevétele Az írott betűalakok tanítása - írástechnikát fejlesztő gyakorlatok A nyomtatott nagybetűk betűelemeinek gyakorlása: álló, fekvő, ferde egyenesek, félkörív, alsó ívelés, ovális alakítása a levegőben, vázolása írólapra és írása füzetbe. Olvasmánnyal kapcsolatos kérdésekre egyszavas válasz adása írásban Szavak válogató másolása megadott szempont alapján. Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése Megadott betűcsoportokból szavak alkotása, leírásuk. Nevek kezdőbetűjének pótlása. A tanulási képesség fejlesztése A könyvtári szolgáltatások megismerése: könyvkölcsönzés Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése A könyvtárhasználat alapvető szabályai, udvarias viselkedés és beszéd a könyvtárban 55
+10 % Órakeret 2
3
7
2
2
5
2
1 1
összesen
25
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Számelmélet, algebra Számhalmazok képzése. Relációk számképekkel Tárgyak számlálása, számfogalom mélyítése cselekedtető feladatokkal. Műveletek leolvasása képről Halmazok számosságának megállapítása Az összeadás-kivonás értelmezései tevékenységekkel a 20-as számkörben. Fejben történő számolási képesség fejlesztése Geometria Nyitott-zárt vonal. Mikor tudom kivágni? Vonalzó használata. Logikai készlet válogatása Irányok síkban, térben Mérések fontosságának a tudatosítása Függvények, az analízis elemei Számok mennyiségek közötti kapcsolatok. Számok táblázatba rendezése. Számpárok összesen
+10 % Órakeret 10
3
2 15
SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nem verbális kommunikáció alkalmazása, a hallott szöveg megértése A motiváció kialakítása Beszédkészség. Egyszerű, mindennapi kommunikáció A két nyelvben előforduló azonos hangzású szavak kiejtésének megfigyelése Különbségek és hasonlóságok észrevételezése, egyszerű megfogalmazása Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Az eddig tanult szókincs segítségével egyszerű mondatmodellek alkotása szóban. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Lakás helyiségei és berendezési és használati tárgyai Az eddig tanult szókincs segítségével egyszerű mondatmodellek 56
+10 % Órakeret 1
1
1
2
alkotása szóban. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Vásárlás. Öltözködés Olvasásértés. Az olvasástanulás előkészítése Egyszerű szavak összeolvasása Olvasásértés. Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. Az értő olvasás képességének kialakítása és fejlesztése Helyes ejtési és artikulációs gyakorlatok játékos formában. Biztonságos betű-összevonási képesség. Hangos olvasás életkori sajátosságoknak megfelelő szintjén. Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése Ünnepekhez kapcsolódó versek, dalok elsajátítása Az írás. Az írás jelrendszerének elsajátítása. Az írástechnika fejlesztése, eszközszintű használata Az írás és a helyes ejtés együttes alkalmazása. Az írás. Nyelvhelyességi ismeretek alapozása, tudatosítása. Helyesírási készség fejlesztése Az alapszókincs ismert egyszerű szavainak írása, másolással, tollbamondással vagy emlékezetből. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. Önellenőrzés képességének kialakítása. összesen
2
1
3
2
1
2
16
KÖRNYEZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az iskola A térbeli tájékozódás gyakorlása a játékosan. Az iskolás gyerek A helyes fogmosási szokások tudatosítása. Hóban, szélben, napsütésben A folyadékpótlás jelentősége nyári melegben. Élőlények közösségei Védett állatok és növények védelmének magyarázata összesen
+10 % Órakeret 1 1 1 1 4
ÉNEK-ZENE Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés A javított beszédtől a helyes ejtésen át, a jól érthető szövegkiejtésű éneklés kialakítása osztályszinten és egyénenként is. Egyszerű népdalkánonok játékos megszólaltatása csoportokban 57
+10 % Órakeret 4
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Ritmusjátékok: az egyenletes lüktetéssel, a dalritmussal, a szöveg és ritmusnév váltásával, ritmushangszerrel Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése A tanult ritmuselemek felismerése, megnevezése, pontos hangoztatása, olvasása és írása Ritmikai készség fejlesztése Zenei befogadás – Zenehallgatás Élő és gépzenei zenehallgatási tevékenységek során olyan spontán tudatos élmények nyújtása, melyek segítségével megtanítjuk a gyereket a hangzó zene aktív befogadására, a zeneművek érzelmi megközelítésén keresztül a zenehallgatást aktív tudati tevékenységgé formáljuk. összesen
1
1
1
7
TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Család, otthon, háztartás Alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek Madárvédelem, madáretetés. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Papír alakítása tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással, gyűréssel, gömbölyítéssel, hengerítéssel. Közlekedés A kerékpáros közlekedés alapszabályainak megismerése. A kerékpár tartozékai. összesen
+10 % Órakeret 1
2
1
4
ERKÖLCSTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ez vagyok én Helyes közlekedés, egészséges életmód Én és a társaim Honnan tudhatom, hogy másnak segítségre van szüksége? Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben? Miért jó, ha mindenki így viselkedik? Én és közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek Milyen tevékenységet szoktam leggyakrabban végezni és kikkel? Miben különbözöm másoktól? összesen
+10 % Órakeret 1
2
1
4
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események
+10 % Órakeret 2 58
Szubjektív élmények vizuális megjelenítése, én-ábrázoló képesség fejlesztése. Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vers-és meseillusztráció. Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek. Ünnepek népszokások /tárgykészítés, origami /. Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak Mintaképzés formaegyszerűsítéssel. összesen
2
2
2
8
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon Előkészítő és preventív mozgásformákra A bemelegítés és levezetés helyének és szerepének megértése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Elemi ismeretek a szívről, a csontozatról és az izomzatról. A bio-mechanikailag helyes testtartás jellemzőinek, a medence középhelyzetének, az iskolatáska-hordás gerinckímélő módjának megismerése. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Alapvető tartásos, mozgásos szakkifejezések megismerése. Fordítások különböző testrészekkel, ellentétesen („csavarodások”); fordítások és fordulatok különböző kiinduló helyzetekből; negyed, fél, háromnegyed és egész fordulat helyben, ugrással; fordítások és fordulatok párban, tükörképben és azonosan; fordulatok különböző helyváltoztató mozgások közben, különböző eszközökkel és eszközökön. Egyensúlygyakorlatok különböző szerek segítségével. A térbeli tudatosság (érzékelés): elhelyezkedés a térben; mozgásirány; a mozgás horizontális síkjai; a mozgás végrehajtásának útvonala; a mozgás kiterjedése. Manipulatív természetes mozgásformák Játékos gyakorlatok zenére, zenés gimnasztika Természetes mozgásformák a torna és a tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatokban: Kölyökatlétika mozgásanyagának gyakorlása Természetes mozgásformák atlétikai jellegű Járások és futások kötetlen és alakzatban, meghatározott útvonalon is,/ körben, hullámvonalban stb./ rövid és nyújtott lépésekbe Atlétikai versenyre való felkészülés 59
+10 % Órakeret 2
3
3 2
2
Természetes mozgásformák sportjátékok alap technikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alternatív és szabadidős mozgások Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerben. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök (kerékpározás, görkorcsolyázás, korcsolyázás.) Évszakoknak megfelelő mozgás űzése a szabadban .Séták, kerekpározás, szánkózás és hócsata és hóemberépítés összesen
2
4
18
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Népi gyermekjátékok Néptánc: A néptánc alaplépéseinek megtanulása. Ritmusérzék fejlesztése, mozgásérzék fejlesztése összesen
+10 % Órakeret 4
4
2. OSZTÁLY MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Szókincsbővítés: rokon értelmű kifejezésekkel, közmondásokkal, szólásokkal Olvasás, az írott szöveg megértése - a szövegértő olvasás előkészítése A szöveg tagolása a megadott vázlat alapján. A főszereplő kiválasztása, a szereplők magatartásának megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerű oksági összefüggések felismerése. Szépirodalmi, ismeretterjesztő szövegek és versek olvasása az évszakokról, összevetésük a tapasztalatokkal Az írástechnika fejlesztése - az eszközszintű írás előkészítése A motiváció és a figyelem fenntartása érdekében a másoláshoz különféle feladatok kapcsolása (pl.: hiányzó ékezetek pótlása, megadott szótagokból szavak alkotása, másolandó szavak ismétlése toldalékolással vagy kiegészítése szószerkezetté, válogató másolás stb.) Mondatok variálása a szavak sorrendjének megváltoztatásával. Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták A magán – és mássalhangzók időtartama: jelentés megkülönböztető szerepe gyakorlati feladatokban. A többjelentésű és az azonos alakú szavak jelentéshordozó szerepének megfigyeltetése tapasztalati úton. 60
+10 % Órakeret 2
9
4
3
Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása Szóbeli kifejezésében alkalmazza a mondatok beszéddallamára vonatkozó tapasztalati ismereteit. Tapasztalatai alapján kövesse a beszédében, kiejtésben és írásban a nyelvi norma szabályait Nagybetű használata személynevek, állatnevek helyesírásában tapasztalati úton. A tanulási képesség fejlesztése Az emlékezet fejlesztése: azonos helyesírású szósorok, rokon értelmű szavak tanulásával. A szövegelemzés lépéseinek megjegyzése, alkalmazása önálló olvasáskor. A vázlat segítségével az események vagy ismeretek felidézése. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Jellegzetes mesekezdések és a mesék befejező mondatainak gyűjtése. Meseszereplők fölsorolása. Mesék és valóságos történetek megkülönböztetése. összesen
5
1
1
25
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Számelmélet, algebra Helyi érték táblázatba számok elhelyezésébe. Számok kirakata. Egyesek beváltása tízesekre. Számsorozatok írása a tanult római számokkal. Műveletfogalom mélyítése. Fejszámolás-számolási rutin fejlesztése Szöveges feladatok menetének alkalmazása. Geometria Varázstükör használata. Jobb- bal irány készségszintű alkalmazása. Jelek használata. Függvények, az analízis elemei Növekvő és csökkenő sorozatok. Változó helyzetek megfigyelése, a változás jelölése. Statisztika, valószínűség Események megfigyelése. Szokások kialakítása az adatok lejegyzetelése. Adatokról megállapítások. összesen
+10 % Órakeret 9
2
2 1
14
SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés. Nem verbális kommunikáció alkalmazása, a hallott szöveg megértése A motiváció folyamatos fenntartása és fejlesztése Beszédkészség. Egyszerű, mindennapi kommunikáció 61
+10 % Órakeret 1
1
Időtartam és hangkapcsolatok helyes ejtése Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Egyszerű, összefüggő mondatok alkotása egy adott képi megjelenítéssel, kérdések segítségével. Az eddig megszerzett szókincs felhasználásával mondatok alkotása. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Számok. Lakás, otthon. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés Évszakok rövid jellemző tulajdonságai irányított kérdésekkel, képi megjelenítéssel. Ünnepekhez kapcsolódó versek, dalok. Olvasásértés. Az olvasástanulás előkészítése Egyszerű mondatok olvasása. Olvasásértés. Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. Az értő olvasás képességének kialakítása és fejlesztése Artikulációs és helyes ejtési gyakorlatok Tanult témához kapcsolódó szövegek olvasása és fordítása. Szöveg megértésének ellenőrzése rajzzal. Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése Népi gyermekjátékok előadása. Az írás. Az írás jelrendszerének elsajátítása. Az írástechnika fejlesztése, eszközszintű használata A szlovák nyelvben használt írásjelek megnevezése, elnevezésükkel sajátítása. Az írás és a helyes ejtés együttes alkalmazása. Írás tollbamondás után. Az írás. Nyelvhelyességi ismeretek alapozása, tudatosítása. Helyesírási készség fejlesztése Az alapszókincs ismert szavainak, kifejezéseinek írása emlékezetből és tollbamondással. Az írás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása. Törekvés az írásjelek helyes használatára. összesen
2
2
2
1
3
1
2
2
17
KÖRNYEZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Tájékozódás az iskolában és környékén Mik segítik a közlekedésünket? A településen megtalálható jelzőtáblák megismerése, fontosságának tudatosítása. 62
+10 % Órakeret 2
Anyagok körülöttünk Mi a szelektív hulladékgyűjtés? Papírfajták. A papír újrahasznosítása. Mi kerül az asztalra? Milyen vitaminok vannak? Hogyan vigyük be őket a szervezetünkbe? összesen
1
1
4
ÉNEK-ZENE A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) az ének-zene tantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Család, otthon, háztartás Alapvető elsősegély nyújtási ismeretek. Veszélyes anyagok biztonságos tárolás. A kulturált étkezés feltételei és illemszabályai. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés Papír alakítása, tépéssel, hajtogatással, nyírással, ragasztással, gyűréssel, hengerítéssel. Takarékos anyagfelhasználás. Közlekedés A kerékpáros közlekedés alapszabályainak megismerése, gyakorlása. A kerékpár tartozékai. összesen
+10 % Órakeret 2
1
1
4
VIZUÁLIS KULTÚRA A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) a vizuális kultúra tantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák Egy- és kétsoros vonal, sor, oszlop, többes oszlopok, félkör és kör alakzatok, (szét)szórt alakzat, nyitódás, zárkózás, fordulatok helyben, mozgás körben és különböző mozgásútvonalon. Tartásjavító és a gerinc deformitásokat megelőző gyakorlatok. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve /zenére is/. Tolások és húzások: Toló és húzó mozdulatok helyben, különböző erőkifejtéssel, 63
+10 % Órakeret 2
4
testrészekkel és eszközökkel; nagyobb tömegű eszközök húzása és tolása fokozódó erőkifejtéssel, csoportosan. Közös egyensúlyi helyzetek megtalálása párokban toló és húzó mozdulatokkal. Különböző testrészek emelése párokban. Emelések és hordások: Társemelések és társhordások 3-4 fős csoportokban, párokban. Különböző eszközök emelése és hordása az ízület- és gerincvédelem alapelveinek megfelelően. Manipulatív természetes mozgásformák Guruló labda megállítása talppal, belsővel. Játékos passzgyakorlatok falhoz, társhoz. 23 vagy több játékos együttműködése különböző alakzatokban, átadások irányának megváltoztatásával. Rúgások célra, különböző távolságra és magasságban. Rúgó feladatok kézből, pattanásból szabadon. Ütések testrésszel és eszközzel: Puha labda és léggömb ütése testrésszel, rövid és hosszú nyelű ütővel különböző célfelületekre, távolságokra, magasságokra, irányokba; háló (zsinór) fölött; különböző magasságban és ívben; párban és csoportokban; helyben és haladással. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban. A legszokványosabb testhelyzetek, kartatásokat és alapformákat tartalmazó szabad,- társas- és kéziszer- gyakorlatok. Alaplendület és leugrás alacsonygyűrűn és/vagy nyújtón és/vagy játszótéri eszközökön. Egyszerű páros és társas gúlatorna. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban. Vonulások ütemtartással helyben és továbbhaladással/tapssal, dobbantással/. Játékok/mozdulatlanság, szobor, baglyocska, mindenki a zászlajához/ Az atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében Szabályjátékok, feladatjátékok, atlétikai jellegű futások, ugrások és dobások, a Kölyökatlétika eszközkészletének beépítésével, akadálypályákon, kontrollált csapatversenyek formájában. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Manipulatív természetes mozgásformák fejlesztésére. Labdavezető verseny Minikosárlabda: Kosárra dobási kísérletek alacsony gyűrűre. Miniröplabda: Kosárérintés és alkarérintés próbálkozások léggömbbel, puha labdával. Kötélhúzás. Kötéltánc földön fekvő kötélen. összesen
5
2
4
3
20
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Népi gyermekjátékok
+10 % Órakeret 4 64
Néptánc: Tanult alaplépések megerősítése. Ritmusérzék fejlesztése. Énekkel egybekötött táncos játékok megtanulása. összesen
4
3. OSZTÁLY MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése A helyes beszédlégzés, a helyes kiejtés, a mondatfonetikai eszközök alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben.(pl. párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, stílusértékének értelmezése az olvasott szövegekben. Olvasás, az írott szöveg megértése ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezően olvas fel felkészülés után; felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt; az életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt néma olvasás útján megért; Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése A magyar történelemhez kapcsolódó mesék, mondák olvasása. Részvétel csoportos improvizációs játékokban. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzőművészeti alkotással. Az íráshasználat fejlesztése A kerettanterv anyagának elsajátítására Fogalmazási alapismeretek A kerettanterv anyagának elsajátítására Szövegalkotási gyakorlatok A kerettanterv anyagának elsajátítására Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok. A -ba, -be, -ban, -ben-ból/-ből, -tól/-től, -ról/-ről, -val/-vel, -t, ragos főnevek helyes használata mondatalkotással, szövegértelmezéssel. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A kerettanterv anyagának elsajátítására A tanulási képesség fejlesztése Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolókhoz. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Mindennapi konfliktusok átélése dramatikus játékokban, 65
+10 % Órakeret 3
7
3
2 2 2 2
4 2
1
drámajátékban (pl. bábjáték) saját és más álláspontból is. Az egymással szembeni tisztelet, a másság elfogadása. összesen
28
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Számelmélet, algebra Számok tulajdonságai: oszthatóság 2-vel5-tel és 10-zel, és 4gyel, 8-cal. Egység-törtek a részekre osztáshoz kapcsolódva. Egység-törtek többszörösei. Törtrészek kapcsolatai: fele-negyede-nyolcada; ötöde-tizede; Függvények, az analízis elemei A figyelem és a memória fejlesztése. Saját gondolatok megfogalmazása, mások gondolatmenetének végighallgatása. Geometria vonalak, egyenesek tulajdonságai. Statisztika, valószínűség Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések. Gyakoriság. összesen
+10 % Órakeret 10
2
3 1
16
SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés. A hallott szöveg megértése Szituációs gyakorlatok egy megadott témával kapcsolatban Beszédkészség. Részvétel az egyszerű, mindennapi kommunikációban Felolvasáskor, szövegmondáskor non-verbális eszközök használata a kifejezés segítésében. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Bábjáték. Az adott témakörökről jellemzés képi anyagok felhasználásával. A tanult témakörökről. összefüggő mondatok alkotása. Pontosságra, nyelvhelyességre való törekvés Olvasásértés. Az olvasott szöveg megértése. Az értő olvasás képességének fejlesztése A magyartól eltérő, sajátos szlovák hangok ch, š, y, ý, ž, č, ť, ä, ň, ľ, ô, ď tiszta, helyes képzése, kiejtése gyakorlása olvasmányhoz és a már elsajátított szókincshez kapcsolódóan. Helyes hanglejtés, természetes intonáció Ismeretlen szókincs lejegyzése, szótárfüzet használata. Szövegek olvasása előzetes felkészüléssel. 66
+10 % Órakeret 1
1
4
5
Olvasott szöveg tartalmának rajzzal történő kifejezése. Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése Mesefilm nézés. Nyelvi emlékezet memoriterrel történő javítása. Az írás. Az íráshasználat, íráskészség, írástechnika fejlesztése. Az írás eszközszintű használata Az írástechnika fejlesztése, helyes írásszokások megszilárdítása Az írás. Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése. Helyesírási készség fejlesztése Tollbamondás a tanult szavakból. Az írásjelek helyes használata az olvasott és írott közlés során. Összesen
2
1
2
16
KÖRNYEZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél A mezőn Milyen növények és állatok élnek a mezőn? A mező (szántóföld -rét - legelő). Néhány jellemző vadon élő és termesztett növény felismerése, hasznosítása. Megtart, ha megtartod A hazai vizek, vízpartok néhány jellemző élőlénye. Merre megy a hajó? Hogyan talál vissza a fecske tavasszal, az ősszel elhagyott fészkére? Hogyan tájékozódtak a hajósok régen, és hogyan tájékozódnak ma? Tájékozódás a tágabb térben Mit tehetünk lakóhelyünk szépítéséért, környezetének védelméért? Alaprajz, nagyítás, kicsinyítés. összesen
+10 % Órakeret 1
1 1
1
4
ÉNEK-ZENE A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) az ének-zene tantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Család, otthon, háztartás Család, otthon, háztartás. egészségünk megőrzése. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés 67
+10 % Órakeret 1 1
Szövés szövőszéken. Közlekedési ismeretek: Kerékpározási alapismeretek. Pályaorientáció, közösségi szerepek Iskolai rendezvény helyszínének díszítése. összesen
1 1 4
VIZUÁLIS KULTÚRA A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) a vizuális kultúratantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a hajlításokra és nyújtásokra építve /zenére is/. Akadályversenyek, különböző magasságú eszközök leküzdésével. Különböző testrészeken és testhelyzetekben stabil és labilis felületen, csukott vagy bekötött szemmel. Manipulatív természetes mozgásformák A kerettanterv anyagának elsajátítására Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban. Torna-előkészítő mozgásanyag. Baleset- és sérülésveszélyes helyzetek elkerülésének módjai, a személyes teljesítőképesség határai átlépésével kapcsolatos kockázatok létezésének elfogadása. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban. a futó-, ugró-és dobóiskola alapgyakorlatainak pontos végrehajtása. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatok. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben A kerettanterv anyagának elsajátítására összesen
+10 % Órakeret 5
3 5
5
1
1
20
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Népi gyermekjátékok Néptánc: Énekkel egybekötött táncok megtanulása. Ritmusérzék 68
+10 % Órakeret 4
fejlesztése. Páros táncok lépéseinek megtanulása. összesen
4
4. OSZTÁLY MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése A kerettanterv anyagának elsajátítására Olvasás, az írott szöveg megértése A kerettanterv anyagának elsajátítására Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása (pl. gyerekalakok és gyereksorsok). A megértés igazolása feladatok megoldásával. Szabó Magda: Tündér Lala Fogalmazási alapismeretek A különböző szövegformák (hír, leírás, levél, meghívó; értesítés; hirdetés; SMS; e-mail) tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek ismerete. A bemutatás sorrendjének, nyelvi eszközeinek megfigyelése irodalmi példákon, köznapi és ismeretterjesztő szövegeken. Szövegalkotási gyakorlatok a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával tájékoztató szövegeket, rövid szöveges üzeneteket készít; Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása – szófajok Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek. A szóalkotás módjainak megismerése. Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A főnév -val, -veltoldalékos (ragos) alakjainak helyesírása. A j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében. A tanulási képesség fejlesztése A kerettanterv anyagának elsajátítására Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése A lakóhely ismerete. összesen
+10 % Órakeret 2 7 2
3
3
4
4
2 1
28
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Számelmélet, algebra Számok tulajdonságai: oszthatóság 2-vel5-tel és 10-zel és 4-gyel, 69
+10 % Órakeret 10
8-cal, 3-mal, 6-tal. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a,,közelítő” érték fogalmának mélyítése Törtrészek kapcsolatai: fele-negyede-nyolcada; ötöde-tizede; Függvények, az analízis elemei Sorozatok képzési szabályának keresése, kifejezése szavakkal. Táblázat adatainak értelmezése. Geometria Szögek mérése tapasztalati úton: derékszögnél kisebb és nagyobb szögek. A téglalap és négyzet tulajdonságai: csúcsok száma, oldalak száma és hosszúsága, derékszögek megfigyelése. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel cégyzetcentiméter és négyzetdeciméter használata. Mérés a tanult szabvány egységekkel: mm, cm, dm, m, km, ml, cl, dl, l, hl, g, dkg, kg, t, mp, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Statisztika, valószínűség A kerettanterv anyagának elsajátítására összesen
2
3
1 16
SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés. A hallott szöveg megértése Szituációs gyakorlatok egy megadott témával kapcsolatban. Beszédkészség. Részvétel az egyszerű, mindennapi kommunikációban Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök használata a kifejezés segítésében. Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolatteremtés. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Bábjáték Az adott témakörökről jellemzés képi anyagok felhasználásával. A tanult témakörökről összefüggő mondatok alkotása. Pontosságra, nyelvhelyességre való törekvés. Olvasásértés. Az olvasott szöveg megértése. Az értő olvasás képességének fejlesztése Helyes hanglejtés, természetes intonáció A kétnyelvű szótárhasználat. Az olvasás céljának, módjának az olvasás megkezdése előtt való tisztázása. Lényegkiemelés képi megjelenítés segítségével. Szövegek olvasása előzetes felkészüléssel. Olvasott szöveg tartalmának rajzzal történő kifejezése. Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése 70
+10 % Órakeret 1
1
4
5
2
Nyelvi emlékezet memoriterrel történő javítása. Kifejező előadásmódra való törekvés. Helyi szlovákság által ismert versek, dalok megismerése. Az írás. Az íráshasználat, íráskészség, írástechnika fejlesztése. Az írás eszközszintű használata Az egyéni írás kialakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. Szükség esetén az olvashatóság javítása. Az írás. Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése. Helyesírási készség fejlesztése Tollbamondás a tanult szavakból. A kettőshangzók elválasztásának szabályai Szabályszerűségének tudatosítása, elsajátítása. Összesen
1
3
17
ANGOL NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Család. Bemutatkozás Nevek elbetűzése- ábécé Köszönések Otthon. Lakóhelységek, bútorok, berendezési tárgyak. Idő, időjárás Számok Telefonálás Öltözködés. Színek Iskola, barátok. Tantermi utasítások Ünnepek, hagyományok Megismerkedés angol karácsonyi dalokkal. Születésnap összesen
+10 % Órakeret 2
2 2
2 1 2
11
KÖRNYEZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kertben Lebomlás, komposztálás, rothadás. Mennyi időnk van? Mióta használnak órát az emberek? Napfogyatkozás. Holdfogyatkozás. Vágtat, mint a paripa Az egészségünket védő és károsító szokások. A már megismert egészségünket védő szokások összegyűjtése képekben, tablókészítés. 71
+10 % Órakeret 1 1
1
A dohányzás, az alkohol, a drog fogyasztás káros hatásának megértetése példákkal. Tájékozódás a tágabb térben A Körös-Maros Nemzeti park növény és állatvilága. összesen
1 4
ÉNEK-ZENE A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) az ének-zene tantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Család, otthon, háztartás Háztartásban használt vegyszerek. Közlekedési ismeretek A kerettanterv anyagának elsajátítására Pályaorientáció, közösségi szerepek Az iskola esztétikus és harmonikus környezetének alakítása. összesen
+10 % Órakeret 1 2 1 4
VIZUÁLIS KULTÚRA A nemzetiségi nyelvoktatás órakeretében( a kerettantevi kettő óra helyett ) a vizuális kultúra tantárgyat heti egy órában oktatjuk, ezért a 10%-kal nem bővítjük a témaköröket. TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előkészítő és preventív mozgásformák Tartás javít gyakorlatok. A bemelegítés és levezetés alapvető szabályainak ismerete. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzői, fontossága, a gerincvédelem szabályai. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Szökdelések, el-, fel- és leugrások és érkezések zenére, ritmikusan, áthajtások közben, különböző eszközök segítségével; manipulatív mozgásokkal összekötve. Haladás kiépített, komplex akadálypályán. Járás behunyt szemmel előre, hátra és oldalra. Fordítások különböző helyváltoztató mozgásokhoz kapcsolva. Fél és egész fordulat helyben, ugrással különböző eszközökön is. Fordulatok manipulatív eszközökkel kombinálva. Rövid mozgássorok alkotása és végrehajtása önállóan vagy párban a fordításokra és fordulatokra építve (zenére is). Manipulatív természetes mozgásformák Dobássorozatok mozgó célra/ guruló karikára, labdára vagy társra/ különböző testhelyzetekből. 72
+10 % Órakeret 3
4
3
. Belső csüd, teli csüd, teljes csüd, külső csüd használata feladatmegoldásoknál. „Dekázás” mindkét láb használatával. Rúgások a lábfej különböző részeivel helyből, mozgásból. Játékos passzgyakorlatok. Kézből rúgásfeladatok meghatározott célra, távolságra „dropból” is próbálkozva. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban 3-6 mozgásforma kapcsolatában tornagyakorlatok önálló alkotása és végrehajtása egyénileg és párokban; kötél- és/vagy rúdmászás kísérletek mászókulcsolással (3 ütemű mászás); gyermek aerobikgyakorlatok. Tartásjavító gyakorlatok Páros vagy társas táncfolyamatok összhangban. Motívumismeret bővülése és az adott tánc(ok) struktúrájának egyre mélyebb megértése és végrehajtása. Páros és csoportos, változatos térformájú motívumfüzérek, gyermektáncok. Ritmusgyakorlatok egész testtel, a különböző testrészek ritmusában egyszerű párhuzamosságok kivitelezése. Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatokban. elugrósávból guggoló- és/vagy lépőtechnikával; magasugráskísérletek átlépő technikával; komplex futó- és ugróiskolai gyakorlatvariációk . Atlétikai jellegű mozgások alkalmazása játékokban és a Kölyökatlétika versenyrendszerében. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A kispályás labdarúgás szabályainak alkalmazása 4:1 felállási formában, rombuszalakzatban. A felállási forma alkalmazása Területnyitás támadásban. Váltóversenyek labdavezetéssel. Létszámazonos (1:1; 2:2; 3:3; 4:4 ellen), létszámfölényes helyzetekben (2:1, 3:1, 4:1, 4:2 ellen) labdarúgás, összesen
4
3
3
20
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Népi gyermekjátékok Néptánc: Táncos játékok bemutatása. Ünnepekre, iskolai rendezvényekre. Páros táncos lépések megtanulása. Énekkel egybekötött táncos műsor bemutatása. összesen
+10 % Órakeret 4
4
5. OSZTÁLY MAGYAR NYELVTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása 73
+10 % Órakeret 1
Írás, fogalmazás Az írás technika továbbfejlesztése ( tollbamondás, másolás, stb) Helyesírás A korábban tanult helyesírási imeretek alkalmazása A szavak szerkezete és jelentése Szótárhasználat összesen
2
3 1 7
MAGYAR IRODALOM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Népköltészet, mesék Népdalok A népköltészet hatása Petőfi verseiben
+10 % Órakeret 2
Regényhősök összehasonlítása A mű fontos témái (pl. barátság, közösség,önfeláldozás…) Az ember világa (Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok) kisepikai és nagyepikai művek és részletek, lírai alkotások az adott témában összesen
3 2
7
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Halmazokba való rendszerezés logikai készlettel Számtan, algebra Alsóban tanultak szintetizálása Matematikai jelek rögzítése, elmélyítése Számírás az ókorban /Egyiptom, Róma/ Negatív számok a természetben Feladatok törtekkel Matek Totózó – tizedes törtek gyakorlása Umapalata.com – feladatai Mértékegységváltás fontossága a hétköznapokban /Gyógyszertár, bolt, piac/ Függvények, az analízis elemei Torpedó – koordináta rendszer segítségével Geometria Térelemek az építészetben Szögek fontossága az építészetben Méretarányok a térképen, mérés a térképen Statisztika, valószínűség Valószínűségi játékok összesen
+10 % Órakeret 1
9
1
3 1 15
TÖRTÉNELEM Tematikai egység/ Fejlesztési cél
+10 % Órakeret 74
Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája A történelem segédtudományainak megismerése, különös tekintettel a régészek munkájára. Múzeumlátogatás a tantárgy megszerettetése és vonzóbbá tétele érdekében Az ókori görög-római világ Történelmi térben és időben való tájékozódás képességének kialakítása, annak folyamatos fejlesztése, térképek, kontúrtérképek felhasználásával. összesen
3
4
7
ANGOL Tematikai egység/ Fejlesztési cél
+10 % Órakeret 1
Család Bemutatkozás, köszönés Elbetűzés / ábécé Személyes adatok Otthon Tájékozódás a térben, útbaigazítás, térképhasználat
2
Idő, időjárás Az én hetem
3
Öltözködés Színek
1
Iskola, barátok Emberek külső jellemzése
1
Ünnepek és szokások Képeslap- és levélírás Születésnap
2
Város, bevásárlás
1
Információkérés 11
összesen SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés. A hallott szöveg megértése Szlovák közmondások, szólások feldolgozása Beszédkészség A mai szlovák szleng életkornak megfelelő megismerése Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolattartás. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A megtanult szavak, szófordulatok, kérdések alkalmazása párbeszédek önálló létrehozása során Olvasásértés. Az olvasott szöveg megértése. A néma értő és a hangos olvasás képességének fejlesztése Szépirodalom olvasása, tartalmának megismerése 75
+10 % Órakeret 1 1 4
5
a szlovák irodalom legjelentősebb műveinek megismerése Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése Ludovít Stúr, Martin Kukucín, Ján Kollár, Pavol-Országh Hviezdoslav, mint a legjelentősebb szlovák írók, költők Az írás. Az íráshasználat, íráskészség, fejlesztése Az írás gyakorlása verseny formájában, ahol a külalak mellett a helyesírás is szempont. Írás, szövegalkotás. Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése. Helyesírási készség fejlesztése Ismert földrajzi elnevezések helyes leírása, különös tekintettel Szlovákiára vonatkozóan összesen
2
2
2
17
TERMÉSZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Állandóság és változás környezetünkben -Anyag és közeg Riadóterv, tűzoltó-készülék működésének megismerése Élet a kertben A tanult zöldségfélék termése és fogyasztható részeinek tudatosítása felsorolt példák alapján Állatok a házban és a ház körül Fő rendszertani kategóriák bevezetése, testfelépítések közötti különbségek felismertetése Tájékozódás a valóságban és a térképen Topográfiai ismeretek elmélyítése, térképhasználat készségszintre emelése összesen
+10 % Órakeret 1 1
1
3
6
ÉNEK-ZENE Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Alsó tagozatban tanult dalok felelevenítése Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek Zenei ábécé megerősítése
+10 % Órakeret 2 2
4
összesen INFORMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél
+10 % Órakeret
Az informatikai eszközök használata Fontos rendszabályok, balesetvédelem Alkalmazói ismeretek Diafilm készítése meséből
1 3
76
összesen
4 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ételkészítés Egészséges táplálkozás – egyszerű zöldség- és gyümölcssaláták készítése Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben Elsősegélynyújtás gyakorlása egyszerű balesetek esetében Önálló ismeretszerzés – veszélyjelzések gyűjtése – a jelzések tartalmi hátterének értelmezése Dísznövények gondozása összesen
+10 % Órakeret 2
4
6
ERKÖLCSTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kapcsolat, barátság, szeretet Játsszuk el, hogyan találkoztunk a barátunkkal! Mit szoktunk csinálni együtt? Kortársi csoportok Csapatépítő játékok. Együttműködési készség fejlesztése A technikai fejlődés hatásai Az én játékom, a te játékod, a mi játékunk. A mindenséget kutató ember Miért szép az én rajzom? Miért az osztálytársamé? összesen
+10 % Órakeret 1
1 1 1 4
VIZUÁLIS KULTÚRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Látvány utáni tanulmányrajzok Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás Jellemző nézetek az ember-és állatábrázolásban Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások A holtpont jelentősége a művészetben Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás Magyarázó ábrák gyűjtése és értelmezése. Vizuális kommunikáció Kép és szöveg A kerettantervi anyag elsajátítása összesen
77
+10 % Órakeret 1
1
0,5
0,5
1
4
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes és nem természetes mozgásformák A kerettantervi anyag elsajátítása Sportjátékok A kerettantervi anyag elsajátítása Atlétikai jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítása Torna jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítása Alternatív környezetben űzhető sportok A kerettantervi anyag elsajátítása összesen
+10 % Órakeret 3 3 6 3 3 18
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Történelem Országismeret A magyarországi szlovákok története összesen
+10 % Órakeret 4
4 6. OSZTÁLY
MAGYAR NYELVTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés Az életkornak megfelelő hangos és néma olvasás fejlesztése Írás, fogalmazás Rendezett írásmód írástechnika tovább fejlesztése Helyesírás Alapvető helyesírási szabályok készség szintű alkalmazása összesen
+10 % Órakeret 1 3 3 7
MAGYAR IRODALOM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Monda, rege, ballada Saját monda írása Arany János: Toldi Toldi-szótár Hősök a történetmondás műfajában Válogatás a kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból összesen MATEMATIKA 78
+10 % Órakeret 2 3 2 7
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok. A matematika logikai nyelvének elmélyítése feladatokon keresztül Számtan, algebra Negatív törtek a műveletekben A nagyáruházak hazugságai – Százalékszámításos feladatok Mennyit spórolunk akciós termékekkel? – Százalékszámításos feladatok El tudom-e osztani a számot? – Oszthatósági szabályok alkalmazása Függvények, az analízis elemei Grafikonok a hétköznapokban – grafikonok gyűjtése, értelmezése Geometria Bólyaiak munkássága Speciális sokszögek a művészetben Mekkora a területe, kerülete? Tengelyesen szimmetrikus alakzatok megfigyelése, vizsgálata a műalkotásokban Statisztika, valószínűség Valószínűségi játékok összesen
+10 % Órakeret 1
8
1 4
1 15
TÖRTÉNELEM Tematikai egység/ Fejlesztési cél A Magyar Királyság virágkora A Hunyadi család eredete, története. Mátyás reneszánsz udvarának bemutatása korabeli források ( Bonfini ) , fotók, rövid filmek alapján Magyarország a kora újkorban Erdély „aranykorának” bemutatása. Az itt élő népek (székelyek, csángók, stb.) története, kultúrája A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc részletesebb, élet közelibb bemutatása, egy-egy történelmi személyiség életén és politikai pályafutásán keresztül. összesen
+10 % Órakeret 2
1
4
7
ANGOL Tematikai egység/ Fejlesztési cél Otthon Intézmények Tájékozódás a térben, útbaigazítás, térképhasználat Étkezés 79
+10 % Órakeret 2
1
Kávézóban. Étkezési szokások Idő, időjárás. Napirend/ Egy tipikus évem Város, bevásárlás Árak, pénznemek Bevásárló-lista Étteremben Utazás, pihenés Utazás régen Levélírás Zene, művészetek. TV műsorok Film- és színháztörténet összesen
2 2
2
2
11 SZLOVÁK NYELV
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés. A hallott szöveg megértése Néhány rövid hír hallás utáni megértése Beszédkészség Eddig nem használt és nem hallott szavak elsajátítása, elsősorban a magyarországi szlovák nyelvjárásokból Beszédkészség. Szlovák nyelven történő kapcsolattartás. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Adott ünnephez tartozó kívánságok elsajátítása Olvasásértés. Az olvasott szöveg megértése. A néma értő és a hangos olvasás képességének fejlesztése Szépirodalmi művek helyes olvasásának elsajátítása Irodalmi kultúra. Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése Az irodalmi szlovák nyelv kialakulása, történetének alapjai Az írás. Az íráshasználat, íráskészség, fejlesztése Hallás utáni, már ismert szöveg helyesen leírva Írás, szövegalkotás. Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése. Helyesírási készség fejlesztése Igeidők alapjainak elsajátítása összesen
+10 % Órakeret 1 1
4
5
2
2 2
17
TERMÉSZETISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Vizek, vízpartok élővilága Tanulmányi séta a Kis-tóhoz. Vízi- és szárazföldi élőhely különbségeinek megfigyelése megadott szempontok szerint Alföldi tájakon Topográfiai ismeretek elmélyítése. Ismerje hazánk szomszédait, fő tájegységeit, jelentősebb gazdasági központokat 80
+10 % Órakeret 1
1
Az erdő életközössége Növények rendszertani kategóriába sorolása testfelépítés alapján A természet és társadalom kölcsönhatásai Önálló ismeretszerzés: a falu és város közötti különbségek és azonosságok keresése. Pozitív és negatív hatások gyűjtése. Az ember szervezete és egészsége Ismeretgyűjtés az egyén és a család életviteli szokásaiból. Az egészséges életvitel fontosságának felismerése, az ép testben ép lélek jelentősége. Elsősegélynyújtás gyakorlása különböző sérülések esetén, párokban. összesen
1
1
4
8
ÉNEK-ZENE Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység Szimfónikus zenekar hangszerei Zenei befogadás – Zenehallgatás Mozart: Varázsfuvola ( teljes opera ) összesen
+10 % Órakeret 1
3 4
INFORMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Médiainformatika Dokumentumkészítés pl.: képes beszámoló osztálykirándulásról – szövegszerkesztés, formázás, stb. felhasználásával összesen
+10 % Órakeret 4
4
TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Közlekedés Szabályos és biztonságos közlekedéshez táblák felismerése, szabályos közlekedés gyakorlása összesen
+10 % Órakeret 2
2
ERKÖLCSTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Test és lélek Mit tegyek, hogy segíthessek? Kapcsolat, barátság, szeretet Hogyan békültem ki a barátommal? Társadalmi együttélés Hogyan viselkedjem a neten és mit áruljak el magamról? 81
+10 % Órakeret 1 1 1
A technikai fejlődés hatásai Mit tehetek én a környezetemért? összesen
1 4 VIZUÁLIS KULTÚRA
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet Látvány utáni tanulmányrajzok készítése gömbölyű formákról Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások Mozdulatsor megjelenítése egy képen belül Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás Rajzos jel (piktogram) tervezése Vizuális kommunikáció Kép és szöveg A kerettantervi anyag elsajátítása összesen
+10 % Órakeret 1
0,5
0,5
1 3
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes és nem természetes mozgásformák A kerettantervi anyag elsajátítása Sportjátékok A kerettantervi anyag elsajátítása Atlétikai jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítása Torna jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítása Alternatív környezetben űzhető sportok A kerettantervi anyag elsajátítása összesen
+10 % Órakeret 3 3 6 3 3 18
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Történelem- Lakóhelyünk Különbségek a magyarországi szlovákok és a szlovákok nyelvében összesen
+10 % Órakeret 4
4
7. OSZTÁLY MAGYAR NYELVTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 82
+10 % Órakeret 1
A kulturált nyelvi magatartás kialakítása Olvasás, szövegértés A mindennapi életben használt írott- és élőszóbeli szövegek értelmezése Helyesírás A tanulók önállóságának növelése a szabályalkotásban és szabályalkalmazásban összesen
3
3
7
MAGYAR IRODALOM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kortárs novellák Kitekintés az európai romantikus irodalom alkotásaira Cselekményalakítás és jellemábrázolás a kortárs ifjúsági regényekben Válogatás a kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból összesen
+10 % Órakeret 3 4
7
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Hétköznapi kombinatorikai feladatok megoldására Számelmélet, algebra Híres matematikusok az algebra történetéből – gyűjtő munka, beszámolók Függvények, az analízis elemei Grafikonok értelmezése, jellemzése Geometria Összetett geometriai transzformációk szerkesztése, vizsgálata Statisztika, valószínűség Szerencsejátékok nyerési esélyeinek meghatározása összesen
+10 % Órakeret 3
4
3 4 1 15
TÖRTÉNELEM Tematikai egység/ Fejlesztési cél A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei A középkori állam és a nemzetállam közötti különbség, valamint a nemzetállammá válás békés és erőszakos úton való megvalósulásának lehetősége - bemutatás, elmélyítés. A nagyhatalmak versengése és az első világháború A háború eseményeinek követése térképen. Beszámolók készíttetése a témakörből – híres csaták A második világháború Érdekességek az 1939/40-es orosz-finn háborúról. Híres csaták. 83
+10 % Órakeret 2
2
3
összesen
7 ANGOL
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Idő, időjárás Időjárás-jelentés. Öltözködés Egyenruhák. Sport Jellegzetes angol sportok Iskola, barátok Emberek leírása Szabadidő, szórakozás Az én hobbim. Interaktív játékok Ünnepek és szokások Távol élő rokonok köszöntése levélben Utazás, pihenés Időzónák Londoni városnézés Fantázia és valóság Szappanopera/Krimi írása Zene, művészetek Kedvenc filmem. összesen
+10 % Órakeret 1 1 1 1 2
1 2
1 1 11
SZLOVÁK NYELV Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés Hallás utáni szöveg lefordítása Beszédkészség. Aktív részvétel a kommunikációban Párbeszédek létrehozása szótár segítsége nélkül, 2 fős csoportokban Beszédkészség. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Magyarországi szlovák költők verseinek elsajátítása Olvasásértés Beszédstílusok (tudományos, publicisztikai…) megismerése. Írás, helyesírás, fogalmazás Az igeidők és a feltételes mód maradéktalan elsajátítása. Irodalmi kultúra A szláv nyelvcsalád, a szlovák nyelvtörténet összesen BIOLÓGIA
84
+10 % Órakeret 3,5 3
2
3 3,5 2 17
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élő és élettelen tényezőkhöz való alkalmazkodás mélyreható elemzése – összefüggések keresése, felismerése Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz A természetben található gyógynövények megismerése, jelentőségük felismerése Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodása a hideghez, és a világtenger övezeteihez Egyéni ismeretszerzés /internet/ - az ózonréteg szerepe – üvegházhatás - tengeri katasztrófák – hatásuk az élővilágra Rendszer az élővilág sokféleségében Rendszertani kategóriák közötti összefüggések illetve különbségek elmélyítése. Tudjon rendszertanba sorolni élőlényeket Szépség, erő, egészség Napi energia igény szükségességének kiszámítása összesen
+10 % Órakeret 2
2
2
2
1 9
FÖLDRAJZ Tematikai egység/ Fejlesztési cél A földrajzi övezetesség alapjai A földrajzi övezetesség elemeinek rögzítése, elmélyítése földgömb felhasználásával. Az okfejtő térképolvasás előkészítése Afrika és Amerika földrajza Topográfiai ismeretek megszilárdítása, a térképen való tájékozódás készségének fejlesztése. Okfejtő térképolvasás – földrajzi övek, tipikus tájak közötti összefüggések megláttatása összesen
+10 % Órakeret 1
1
2
ÉNEK-ZENE Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Népdalok a szabadságharc idejéből Zenei befogadás – Zenehallgatás Muszorgszkij : Egy kiállítás képei összesen
+10 % Órakeret 2 2 4 INFORMATIKA
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Adatkezelés, adatfeldolgozás
+10 % Órakeret 4 85
Oktató anyagok az interneten – kis előadások készítése, prezentáció összesen
4
Technika, életvitel ÉS gyakorlat Tematikai egység/ Fejlesztési cél A háztartás és a közszolgáltatások Önálló ismeretszerzés internet segítségével -szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés újra hasznosítás lehetőségei Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése A környezet és a család kapcsolata a munka világához Saját tapasztalatok gyűjtése a tevékenységhez kapcsolódóan. összesen
+10 % Órakeret 2
2
4
ERKÖLCSTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? Miben vagyok tehetséges? Miért ne éljek vissza vele? Egyén és közösség Milyen az osztálytársam valójában? Mi dolgunk a világban? Mit tegyek, hogy megfeleljek? Kinek kell megfelelnem? Hit, világkép, világnézet Én miben hiszek? Társaim miben hisznek? összesen
+10 % Órakeret 1 1 1 1 4
VIZUÁLIS KULTÚRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Bűvös kocka készítése papírból. Kaleidociklusok tanulmányozása, készítése. Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Formaátalakítás. Érdekes, szokatlan, vicces tárgyak tervezése Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Lakásbelsők képe régi stíluskorszakokból és napjainkból összesen
+10 % Órakeret 1
1
1
3
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél
+10 % Órakeret 86
Természetes és nem természetes mozgásformák A kerettantervi anyag elsajátítására Sportjátékok A kerettantervi anyag elsajátítására Atlétikai jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítására Torna jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítására Alternatív környezetben űzhető sportok A kerettantervi anyag elsajátítására összesen
3 3 5 4 3 18
SZLOVÁK NÉPISMERET Tematikai egység/ Fejlesztési cél Néprajz Településtípusok Pitvaros létrejötte összesen
+10 % Órakeret 4
4 FIZIKA
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természettudományos vizsgálati módszerek Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások - az anyag belső szerkezete - testek mérhető tulajdonságai - mértékváltások - termikus- és mechanikai kölcsönhatások - mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás összesen
+10 % Órakeret 7
7
KÉMIA Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kémia tárgya, kémiai kísérletek Érdekes kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek Oldatok, keverékek a hétköznapokban A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok Játék a periódusos rendszerben „Kati vagy Ani?” – ionképződés összesen
+10 % Órakeret 1 1 2
4
8. OSZTÁLY MAGYAR NYELVTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél
+10 % Órakeret 87
Olvasás, szövegértés A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok értelmezése Írás, fogalmazás Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása Helyesírás Készség az önkontrolra, az önálló hibajavításra összesen
2 2 3 7
MAGYAR IRODALOM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kortárs irodalom − kortárs írók és olvasók Egy másik regény sok szempontú megközelítése Fogalomhasználat Kézikönyvek használata összesen
+10 % Órakeret 4 3 7
MATEMATIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Bizonyítás, érvelés - a logikai fogalmak a hétköznapi életben Számelmélet, algebra Fizikai, kémiai, földrajzzal kapcsolatos számítások gyakorlása Függvények, az analízis elemei Függvények menetének vizsgálata, alap törvényszerűségek, összefüggések felfedeztetése Geometria Hétköznapi térfogat- és felszín számítások összesen
+10 % Órakeret 3
5
4 3 15
TÖRTÉNELEM Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése A kétpólusú világ következményei, annak hatása a térségek további fejlődésére vonatkozóan. Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig Az 1956-os események a résztvevők szemszögéből – források, visszaemlékezések felhasználásával. Vélemények – ellenvélemények ütköztetése Állampolgári alapismeretek Az Alkotmány, mint alaptörvény fogalmának elmélyítése. Alkotmánytörténet, alkotmány típusok megismertetése (PPT-és bemutató) Pénzügyi és gazdasági kultúra A pénztörténet korszakainak bővebb bemutatása. Hazai 88
+10 % Órakeret 1
1
2
2
pénztörténet István királytól napjainkig. Háztartás és családi gazdálkodás Hogyan csináljuk mi? Beszélgetés az otthoni gazdálkodási szokásokról. Szükségletek megfogalmazása. Kinek, mi a fontos, az alapvető szükséglet? összesen
1
7
ANGOL Tematikai egység/ Fejlesztési cél Otthon Az ideális otthon Étkezés. Munkamegosztás a családban Idő, időjárás Időjárás-jelentés. Öltözködés Anyagnevek. Sport Jellegzetes angol sportok. Iskola, barátok Emberek leírása Szabadidő, szórakozás Interaktív játékok. Város, bevásárlás Az én városom Utazás, pihenés Nagy-Britannia Környezetünk védelme Környezetvédelmi problémák Múltunk és jövőnk Munka és foglalkozások összesen
+10 % Órakeret 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 11 SZLOVÁK NYELV
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Beszédértés Hallás utáni szöveg lefordítása a médiából, szótárhasználattal Beszédkészség. Aktív részvétel a kommunikációban Képes önállóan összefüggő szöveg létrehozására. Beszédkészség. Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Szlovák költők verseinek elsajátítása, interpretálása Olvasásértés Eddig nem olvasott szövegek magyarra fordítása írásban Írás, helyesírás, fogalmazás Nyelvtani tesztek kitöltése 89
+10 % Órakeret 3,5 3
2
3 3,5
Irodalmi kultúra Adott tájegységre vonatkozó nyelvjárás megismerése összesen
2 17
BIOLÓGIA Tematikai egység/ Fejlesztési cél A fogamzástól az elmúlásig A szervezet számára káros anyagok hatásának felismerée, megelőzése. Függőség veszélyei összesen
+10 % Órakeret 2
2
FÖLDRAJZ Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ázsia földrajza Ok-okozati összefüggések megláttatása, utalva a már meglévő földrajzi és történelmi ismeretekre (földrajzi felfedezések – gyarmatosítás – hatásuk az országok fejlődésére) Európa általános földrajza Térképészeti ismeretek megszilárdítása, azok gyakorlati alkalmazása az eddigi ismeretekre támaszkodva. Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Okfejtő térképolvasás – földrajzi elhelyezkedés és annak éghajlatot befolyásoló szerepe közötti összefüggések felidézése és megszilárdítása. A Kárpát-medencevidék földrajza A logikus térképolvasás képességének megszerzése és megszilárdítása: a medence jelleg, mint meghatározó tényező ( éghajlat - gazdaság, stb.) Magyarország természeti és kulturális értékei
+10 % Órakeret 2
2
1
2
2
A térkép, mint információs forrás –természeti adottságok ( felszín, éghajlat) hatása a népességre, gazdaságra, stb. összesen
9 ÉNEK-ZENE
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Zenei reprodukció – Éneklés Ballagási dalok Zenei befogadás – Zenehallgatás Egy ismert musical részletei összesen
+10 % Órakeret 2 2 4 INFORMATIKA
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Infokommunikáció
+10 % Órakeret 4 90
Önálló tervezés: pl. Osztálykirándulás – útvonaltervezés, költségvetés, programterv összesen
4
ERKÖLCSTAN Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? Mikor érték a tudás? Párkapcsolat és szerelem Együtt járástól a házasságig. Helyem a világban Miért más a mai világ? Mi dolgunk a világban? Más az élet, mint a szappanoperákban? Miért? összesen
+10 % Órakeret 1 1 1 1 4
VIZUÁLIS KULTÚRA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése A perspektivikus kép szerkesztésének szabályai. Egyszerűsített vonaltávlati szerkesztések Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Plakátművészet régen és ma. Pl. plakáttervezés a szecesszió divatjából kiindulva Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Kerettantervi anyag elsajátítására összesen
+10 % Órakeret 1
1
1
3
TESTNEVELÉS ÉS SPORT Tematikai egység/ Fejlesztési cél Természetes és nem természetes mozgásformák A kerettantervi anyag elsajátítására Sportjátékok A kerettantervi anyag elsajátítására Atlétikai jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítására Torna jellegű feladatok A kerettantervi anyag elsajátítására Alternatív környezetben űzhető sportok A kerettantervi anyag elsajátítására összesen SZLOVÁK NÉPISMERET 91
+10 % Órakeret 3 3 6 3 3 18
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Történelem A szlovák nemzetiség újkori történelme a 19-20. században A szlovák államiság jelképeinek eredete (címer, himnusz, zászló) összesen
+10 % Órakeret 4
4
FIZIKA Tematikai egység/ Fejlesztési cél Optika, csillagászat Űrfelvételek készítési technikája Távoli galaxisok Élet lehetőségei a Földön kívül Elektromosság, mágnesség Atom felépítése; Transzformátorok a gyakorlatban összesen
+10 % Órakeret 2
2
4 KÉMIA
Tematikai egység/ Fejlesztési cél A kémiai reakciók típusai Kémiai számítások Élelmiszerek és az egészséges életmód Egészséges életmódra való nevelés Rendőrségi előadás a drogról Kémia a természetben Víz útja a csaptól a folyóig, azaz a szennyvíztisztítás fontossága. Pl: Makói Vízmű működése Kémia az iparban Acél és az alumíniumgyártás – videó felvételek az elkészítésekről Megújuló energiaforrások fontossága a világban és Pitvaroson Kémia a háztartásban Házi „vegyszerek” összesen
+10 % Órakeret 1 2
1
2
1 7
5.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulók részére szükséges eszközök és felszerelések meghatározásában a törvényi rendelkezések betartása mellett a fenntartóval történő egyeztetés mellett a pedagógusok szerepe meghatározó. A pedagógiai programban elfogadott kerettanterveknek megfelelő kiadványok választása a döntő szempont.
Iskolánkban a pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátását jogszabályban meghatározott rendje szerint 92
nem biztosítható valamennyi tanulónak. A tankönyv biztosítása – amennyiben a törvény által meghatározott feltételeknek a tanuló megfelel – kötelező. Az év közben érkező diák számára az iskolai könyvtár szobában tárolt tankönyvekből biztosítható az ellátás. A munkafüzetek rendelésével kapcsolatosan évenként egyeztetés szükséges a Szülői Szervezettel a Fenntartó véleményezése alapján.
A pedagógus – minőség, típus és ár megjelölése nélkül - olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskolák feladata.
Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
5.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Intézményünk a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően működik. Az iskola a tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időkeretben szétosztva, 16 óráig szervezi meg az elfogadott pedagógiai program szerint. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak, szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A székhely intézmény alsó tagozatán, az 1-3. évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik a szülői igények figyelembe vételével. Iskolánk választható foglalkozásokat szervez 17 óráig. KULCSKOMPETENCIÁK 5.4.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját 93
valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 5.4.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan - az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein - oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek - az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 6. évfolyam Az idegen nyelvi követelményszint intézményünkben
A1
8. évfolyam A2
5.4.3 Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. 94
A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. 5.4.4 Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. 5.4.5 Digitális kompetencia
95
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett. közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 5.4.6 Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá - ha szükséges - képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az
96
EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző - helyi, nemzeti és európai - szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. 5.4.7 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. 97
Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. 5.4.8 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. 5.4.9 A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme, a pedagógus tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában. Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök 98
Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. 5.4.10 A nemzetiségi nevelés-oktatás Fejlesztési feladatai a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a nemzetiségi nevelés-oktatás felkészít a nemzetiség anyanyelvi és irodalmi és népismereti tananyagból is. Az iskola pedagógiai programja a nemzetiségi nevelési-oktatási formához igazodóan tartalmazza a nemzetiség nyelve, az irodalom és a népismeret2 oktatását felmenő rendszerben, az 1. évfolyamtól a 8. évfolyamig. A) Szlovák nyelv és irodalom 1. A nemzetiségi nevelés-oktatásban kiemelt szerepe van szlovák nemzetiség nyelv, irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a nemzetiségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakítóés megtartó erő. E feladatát a nemzetiségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. 2. A nemzetiség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a nemzetiség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, a nemzetiség nyelvén az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. 3. A szlovák a nemzetiség nyelv és irodalom oktatása intézményünkben a hagyományos nyelvoktató nevelési-oktatási formában a nemzetiségi nyelv és irodalom helyi tantervét a nemzetiség nyelvén és magyar nyelven is részletes fejlesztési feladatok alapján alkottuk meg. A fejlesztési feladatok meghatározásának alapja az aktív nyelvhasználat, a szókincsfejlesztés, valamint a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő kommunikációs képességek fejlesztése.
2
Lsd.:2.- 3. számú melléklet
99
4. A szlovák nemzetiség nyelv és irodalom követelmény szintje megegyezik az európai nyelvi szintekkel, amelyet intézményünkben is teljesítenie kell az itt tanuló diákoknak: . Szlovák nemzetiségi nyelv Hagyományos nyelvoktató forma
6. évfolyam A1
8. évfolyam A2
5.4.9.1 Az európai alapszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Beszédértés Megérti a tanár egyszerű utasításait, az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére, a nemzetiségre vonatkoznak. Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Beszédkészség Képes legyen megszólalni a nemzetiség nyelvén, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma. Képes legyen egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű fordulatokkal leírni, információt adni és kérni valós beszédhelyzetekben. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni. Mondjon el emlékezetből néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven. Olvasásértés Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Ébredjen fel érdeklődése népcsoportja kultúrája iránt. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza. Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekből álló szöveg néma olvasással történő megértésére. Tudjon egy adott szövegből egyszerű információkat kiemelni. Írás Képes a nemzetiségi nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására. Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven. Képes minta alapján több mondatból álló, összefüggő szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlő képeslap, bemutatkozás). Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni. 5.4.9.2 Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak: nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, a nemzetiségre vonatkozó információk, vásárlás, helyismeret, állás, foglalkozás. Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi, nemzetiségi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját
100
hátteréről, szűkebb környezetéről, a nemzetiségi közösségről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról és a nemzetiségi közösségről van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, a nemzetiségi közösséget, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Képes a nemzetiség nyelvén való kifejező olvasásra (megfelelő hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával). Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. 5.5 A pedagógiai feladatok megvalósítása 5.5.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. A KIP módszer alkalmazása, bevezetése fokozatosan történik. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése: fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. 5.5.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása 101
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A KIP módszer alkalmazásával a státusz kezelés problémáját is megoldhatjuk. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése. 5.5.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. Az iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Nevelési-oktatási tevékenységekkel fejlesztjük a nevelési célok elérését támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére. Feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek 102
megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesítjük az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz:
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; folytatjuk a KIP módszer alkalmazását; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a tanulók fejlesztését a pedagógus az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja.
5.5.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra: mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a KIP módszer a csoporton belüli együttműködési készséget továbbra is fenntartjuk, valamint a „mindenki jó valamiben” motivációs elvet alkalmazzuk, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 103
fokozatosan bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat, melyhez hozzájárul a pedagógus egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal.
5.6 Mindennapos testnevelés Minden évfolyamon biztosítjuk a délelőtti órakeretben a 3 óra testnevelést. A délutáni foglalkozások része a gyógytestnevelés, amelyek keretében a korrekciós mozgásformákkal elősegítik a gyermekkorban jelentkező kisebb testi fejlődési problémák kiküszöbölését. Minden évfolyamon bevezetésre került 2 délutáni testnevelés óra. Ezek keretében a tanulók, a kerettantervi anyagra épülő foglalkozáson teljesíthetik a mindennapos testnevelés követelményeit. A délutáni órák a tanulók kötelező óraszámában szerepelnek. Ezt a két órát tanulóink igazolás, kikérés alapján, igazgatói engedéllyel az iskolán kívül is, sportegyesületek által biztosított edzéseken is teljesíthetik. A délutáni testnevelés órákat az iskola tanítói, szakos pedagógusain kívül, megfelelő végzettségű sportszakember is tarthatja, külön megállapodás keretében, az iskola pedagógiai programja által meghatározott követelmények alapján.
5.7 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Iskolánkban a szlovák nemzetiségi oktatás igényelhető. A szülő az elsős tanuló beiratkozásakor írásban nyilatkozik, hogy igényli-e a szlovák oktatást. Egyéb foglalkozások választása a szülő írásbeli nyilatkozata alapján, a tanév elején lehetséges. Ha a tanuló (szülő) iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választás jogával, a felvételi kérelmekor egyeztet, és tesz írásbeli nyilatkozatot a tantárgy(foglalkozás) választásról. Az erkölcstan tantárgy helyett lehetősége van a szülőnek írásban, a gyermek vallásának megfelelő hit- és erkölcstan oktatást igényelni. A nyilatkozattal a megfelelő egyház hit- és erkölcstan oktatására lesz jogosult, amelynek megtartása órarendbe építve, az erkölcstan értékelési rendjével megegyező módon történik. A hit- és erkölcstan oktatás tartalmát az egyházak határozzák meg, az oktatás személyi feltételeit is Ők biztosítják. Az iskola helyet és eszközt biztosít az oktatás megtartásához. 5.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő SNI-s tanulók esetében a Szakértői Bizottság által javasolt tanulási könnyítéseket,felmentéseket biztosítjuk a tanulók számára, de törekszünk a fejlesztések révén elérni, hogy a gyermek a többlet segítségek hatására eljusson arra a szintre, hogy értékelése a többi gyermek értékelésével egyenértékűvé válhasson. A KIP módszer bevezetésével ezek a tanulók is több sikerélményhez jutnak. A tantárgyi felmentéssel rendelkező tanuló részt vesz a tanórai munkában, sokszor aktívabb, mint társai, mivel nem fél a számára kellemetlen értékeléstől. Ennek következménye, hogy a fejlesztéssel és a nagyobb aktivitással elérheti társai szintjét, amelyet nagy sikerként élhet meg. 104
A félévi és év végi minősítésnél mindenkire azonos követelmények, értékelési rendszer vonatkozik, de az oktatás, nevelés folyamatában lemaradókat, a hátrányos helyzetűeket segítjük a felzárkózásban. Az iskola a nagyobb értékű, több éven keresztül használható könyveket könyvtárszobai kölcsönzéssel biztosítja a tanulók számára: pl. történelem- és földrajz atlasz, feladatgyűjtemények. Az oktatás színvonalasabb, élvezhetőbb formáinak eszköze az interaktív tábla. Ezek beszerzését hátrányos helyzetünk ellenére is sikerült biztosítani tanulóink számára pályázat segítségével. Jól felszerelt informatika terem várja tanulóinkat a székhely intézményben. Az internet is folyamatosan elérhetővé vált iskoláinkban. A nyelvoktatást 2 nyelvi labor segíti. 5.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 5.9.1 Ellenőrzés, értékelés Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, saját maguk által készített, speciális kompetenciákat mérő/ kérdőívek, tudásszintmérő tesztek/ eszközök segítségével. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon, a tanév végén, a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv ( a 4-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, biológia, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél * a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, * az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő követelményeiből átfogó - témazáró dolgozatot írnak. * az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, * a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban 105
figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az értékelés feladata, célja, hogy az eredményeket, erősségeket feltárja, mivel ezek a legfontosabb sikertényezők. A hiányosságok, gyengeségek ismerete pedig fejlesztésre ösztönöz. Az oktató-nevelő munka értékelésével szemben támasztott követelmények: Nyilvános: az értékelés szempontjai, eredményei minden érdekelt számára hozzáférhetőek. Személyre szóló: konkrét, egyéni képességeket mér. Ösztönző hatású: megerősítő jellegű. Folyamatos és kiszámítható. 5.9.2 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: * Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. * A tanulók teljesítményét az első évfolyamon a szülők igénye szerint havonta egyszer, második-nyolcadik évfolyamon év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. *Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL 1. évfolyam és 2. félév
Kiváló teljesítés
Jó teljesítés
2. évfolyam végén,34.évfolyam félévkor és év végén
Jeles /5/
Jó /4/
A tantervi követelményeket magas szinten teljesíti. Ismeri és érti a tananyagot, azt alkalmazni is képes. Pontosan fogalmaz, meghatározásai lényegre mutatóak. Tud szabadon, önállóan beszélni, meghatározásokat saját szavaival is meg tud fogalmazni. A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Előadási hibákat vét. A tantervi követelményeknek pontatlanul, több 106
Közepes /3/
hibával tesz eleget. Nevelői segítségre, javításra, kiegészítésre gyakran rászorul. Ismeretei felszínesek Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát.
Megfelelő teljesítés Elégséges /2/
Felzárkóztatásra szorul
Elégtelen /1/
Csak a helyi tantervben előírt tantárgyi minimumot tudja, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. A tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A fogalmakat megtanulja, de nem tudja a gyakorlatban alkalmazni. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre
107
Szöveges értékelés az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévében A szöveges értékelés lehetőségei az iskola kezdő szakaszában A szöveges kifejezés lehetőséget kínál arra, hogy valóban pedagógiai értékeléssel és ne csupán numerikus minősítéssel adjunk visszajelzést a tanuló fejlődéséről. A pedagógiai értékelés lényege a viszonyítás, - viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményeihez, a társakhoz. Az értékelés információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, a folyamat és az adott aktuális állapot között. Az értékelés számos módon kifejezhető: - metakommunikációs jelzésekkel - szóbeli vagy írásbeli véleménnyel - pontozással - százalékértékkel - szimbólumokkal - tárgyakkal - osztályzattal - a felsoroltak kombinációival. Ezekből következik, hogy a minősítés semmiképpen nem azonosítható az osztályozással, hiszen annak csupán egyik módja, még akkor is, ha ez tekinthető pedagógiai munkánk tradícionális eszközének. Az értékelés funkciói Diagnosztikus, prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanulási-tanítási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. A hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődését állítja a középpontba. Természetesen a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül. Az értékelés pillanatnyi állapotot rögzít, nyitottságot mutat a gyermek problémái iránt, és a fejlődés lehetőségei iránti bizalmat fejezi ki. A személyre szabott differenciált értékelés ösztönző hatású, mert a tanuló megtapasztalja a tanítónak az ő személyére irányuló figyelmét, pozitív, biztató hozzáállását. Harmonikus viszony esetén a gyermek vágyik arra, hogy megfeleljen a pedagógus elvárásainak, jól teljesítsen. A szöveges értékelés felszínre hoz olyan értékeket is, amelyek nem kifejezetten a tanulási teljesítményt érintik, de fontosak a személyiségfejlődés szempontjából. Szöveges értékelésünkkel kapcsolatos elvi követelmények a következők: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze - legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és az értékelés között - rendszeres és folyamatos legyen - személyre szóló és ösztönző jellegű legyen 108
-
a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbbképzés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára.
Szöveges értékelésünk formája: szöveges adatbank alapján, illetve a törvényeknek megfelelő nyomtatott szöveges értékelés. Értékelésünk szempontjai Osztályfőnöki értékelés - együttműködés a társakkal és tanárokkal - a szabályok betartása - a közösségben, osztályban elfoglalt hely - felelősségtudat - kezdeményezőkészség - önbizalom A tanulás értékelése - a munkavégzés rendezettsége - a munkafegyelem - a felszerelés - a házi feladat megléte - odafigyelés és összpontosítás - az önállóság - az érdeklődés - az aktivitás - a munkatempó - az együttműködés A tantárgyak tananyaggal kapcsolatos követelményeinek megfelelően szaktárgyi értékelés. A tananyag elsajátításának mértékét diagnosztizáló és témazáró felmérésekkel is mérjük. Ezekről %-ban kifejezett értékelést is adunk. Értékelő kategóriák és a minősítő értékelés összehasonlítása Minősítés Kiválóan Jól Megfelelően Felzárkóztatásr teljesítette teljesítette teljesítette a szorul választékos érthető átlagos nehézkes Magyar nyelv és irodalom; szóbeli kifejező készség folyékony szóképes szótagoló betűzgető Olvasási készség; hangos olvasás kiemelkedő megfelelő bizonytalan segítséget igényel Szövegértés esztétikus tetszetős, megfelelő rendezetlen Íráskészség, egyéni íráskép hibátlan kevés hiba több hiba sok hiba Íráshelyesség lendületes megfelelő lassú fejlesztendő Írástempó kialakult pontos bizonytalan kialakulatlan Matematika; számfogalom biztos megfelelő bizonytalan nem tudja Alapműveletek Tantárgy
109
végzése alkalmazza érti Szöveges feladatok megoldásának lépéseit biztos jártas Geometriai alakzatok felismerésében biztos jártas Környezetismeret ; megismerési módszerekben biztos megfelelő Tájékozódás az időben biztos megfelelő Tájékozódás az élő és élettelen környezetben dinamikus kifejező Ének-zene; dallamismeret mozgással kísért előadás biztos pontos Zenei ismeretek; dallami és ritmikai elemek biztos megfelelő Vizuális kultúra; eszközhasználata esztétikus kifejező Ábrázolás – képi megjelenítés alapos jó Technika, életvitel és gyakorlat biztos gondos Eszközhasználat ügyes kitartó Testnevelés és sport feladatvégzése sportszerű szabálykövető Szabálytartása biztos a Hit- és erkölcstan kiemelkedő a tudása tudása kiemelkedő a biztos a Nemzetiségi tudása tudása népismeret kiváló jó Szlovák nyelv és irodalom tárgyi tudása egyenletesen igyekvő Tárgyhoz való jó viszonya kiemelkedő megfelelő/jó Témazáró 90-100% 75-89% dolgozatok eredménye egyenletesen igyekvő Tantárgyi jó szorgalom; tárgyhoz való 110
ismeri
nem alkalmazza
pontatlan
tájékozatlan
tájékozott
bizonytalan
elfogadható
bizonytalan
elfogadható
bizonytalan
dallam és ritmuskövető
dallam és ritmustévesztő
bizonytalan
hiányos
bizonytalan
hiányos
elfogadható
kidolgozatlan
elfogadható
hiányos
megfelelő igyekvő
segítségre szorul kialakulatlan
elfogadható elfogadható a tudása elfogadható a tudása megfelelő
bizonytalan hiányosak az ismeretei hiányosak az ismeretei hiányos
ingadozó
gyenge
elfogadható 51-74%
hiányos/sok hiba 0-50%
ingadozó
gyenge
viszony Munkavégzése
önálló/ponto s
gondos/kitart ó
változó/bizonytala n
segítségre
*A második évfolyamon, év végén és a további évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját szövegbank segítségével, vagy szöveges értékelést tartalmazó nyomtatványon aláhúzással értékeljük, év végén értékelő program segítségével számítógépes nyomtatást végzünk.
A második évfolyam végén és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
5.9.2.1 Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön, e-naplón keresztül.
A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre a 2016-2017-es tanévben: második évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, hit- és erkölcstan, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika,életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.
harmadik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, hit- és erkölcstan, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika,életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.
negyedik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, idegen nyelv, matematika, hités erkölcstan, környezetismeret, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport. 111
ötödik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, informatika, természetismeret, hit- és erkölcstan, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport.
hatodik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, informatika, természetismeret, hit- és erkölcstan, énekzene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport.
hetedik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, informatika, fizika, kémia, biológia-egészségtan, földrajz, hit- és erkölcstan, ének-zene, vizuális kultúra, technika, életvitel és gyakorlat, testnevelés és sport.
nyolcadik évfolyamon:
magyar nyelv és irodalom, történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, szlovák nyelv és irodalom, nemzetiségi népismeret, matematika, informatika, fizika, kémia, biológia-egészségtan, földrajz, hit- és erkölcstan, ének-zene, vizuális kultúra, testnevelés és sport.
Kiemelkedő tanulmányi eredmény esetén tanulóink tantárgyi dicséretben részesülhetnek. Ekkor a „jeles” bejegyzés helyett „kitűnő” kerül a dokumentumokba. Öt vagy annál több tantárgyi dicséret esetén a tanulók általános dicséretet kaphatnak.
112
5.9.2.2 A tantárgyak tanítása során várt fejlesztési eredmények és minimum követelmények ERKÖLCSTAN 1. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Ki vagyok én? Hogyan és hányféle módon szólítanak engem mások? Mit jelent a nevem? Hol születtem és mikor? Hány éves vagyok? Kik a szüleim? Mit tudok magamról? Milyen voltam kisebb koromban? Miben változtam? Milyen jelek tartoznak hozzám, amelyek az én helyemet, az én dolgaimat jelölik és megkülönböztetik azokat másokéitól? Ilyen vagyok Milyennek látom magam, ha tükörbe nézek? Hasonlítok-e valakire a családban? Mit szeretek magamon? Van-e olyan, amit nem szeretek, és ha igen, miért? Minek szoktam örülni, mitől leszek szomorú, és mitől félek? Ha szomorú vagyok vagy félek, mitől múlnak el ezek a rossz érzések? Hogyan tudok vigyázni magamra és az egészségemre? Miben kell erősödnöm? Kedvenc helyeim, tárgyaim és tevékenységeim Hol szeretek lenni, és hol nem, miért? Hová szeretnék eljutni? Melyek a legkedvesebb játékaim és tárgyaim? Miért szeretem őket? Hogyan vigyázok rájuk? Mit szeretek játszani és kivel? Mit szeretek csinálni és mit nem? Miért? Nehéz helyzetek Mit könnyű megtennem, és mit nehéz? Voltam már olyan nehéz helyzetben, amikor először nem tudtam, mit kell tennem? Végül mit tettem? Mit csinálnék most, ha ugyanabban a helyzetben lennék? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Lány, fiú, születésnap, változás, öröm, szomorúság. Akiket ismerek Kiket ismerek a rokonságból, az iskolából és máshonnan? Milyen kapcsolat fűz hozzájuk? Ki mennyire áll közel hozzám? Kiket szeretek, kiket nem, és miért? Miért jó, ha különféle ismerőseink vannak? Mások másmilyenek Milyenek más gyerekek? Mi mindenben különböznek tőlem? Vajon milyennek látnak ők engem? Kapcsolatba lépek másokkal Milyen helyzetekben és milyen okból lépek kapcsolatba másokkal? Hogyan szólítsam meg a különböző korú közeli és távolabbi ismerősöket? Hogyan szólítsam meg az iskola idősebb tanulóit, a tanárokat és az iskolában dolgozó többi felnőttet? Hogyan kérhetek segítséget felnőttektől és gyerekektől? Hogyan szólítsak meg egy ismeretlen embert, ha segítségre van szükségem? Hogyan viselkedjek, ha engem szólítanak meg? Hogyan illik viselkednem különböző helyzetekben? 113
Mit tegyek, ha idegen ember szólít meg az utcán? Kiben bízhatok meg? Gondolataim és érzéseim kifejezése Honnan tudhatom egy másik emberről, hogy mit érez? Mi mindent tudok kifejezni szavakkal, gesztusokkal és képekkel? Hogyan mutathatom meg, ha szeretek valakit? Miként fejezhetem ki elfogadható formában azt, ha nem szeretek valakit? Milyen jelek árulják el számomra, hogy milyen érzéseket vált ki másokból, amit mondok vagy teszek? Mivel tudnak mások megbántani engem? Mivel tudok én megbántani másokat? Előfordulhate olyan helyzet, amikor jobb, ha nem mutatjuk ki az érezéseinket? Miben más az, ha személyesen találkozunk valakivel, mint hogyha telefonon vagy interneten beszélünk vele? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Ismerős, ismeretlen ember, megszólítás, udvariasság, illem, segítségkérés, érzés, gondolat, öröm, bánat, szeretet, rokonszenv, ellenszenv. Minimum követelmények: Az én világom A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezzen saját külső tulajdonságairól. Tisztában legyen legfontosabb személyi adataival. Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Társaim – Ők és én Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. Beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. 2. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Különféle közösségeim Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren óvodás korom óta? Melyek az én közösségeim az iskolában és az iskolán kívül? Család és rokonság Kikből áll a mi családunk? Milyen a kapcsolatom azokkal a családtagjaimmal, akikkel együtt lakom? Vannak-e olyan közeli családtagjaim, akikkel nem közös lakásban lakunk? Jó, ha együtt vagyunk? Mit kapok tőlük, és én mit adok nekik? Hogyan tudjuk segíteni egymást? Vannak-e szabályok a családban, amelyeket be kell tartani? Kik tartoznak még a rokonságunkhoz, és velük milyen a kapcsolatom? Mit jelent számunkra az, hogy rokonok vagyunk? Vajon más családok ugyanúgy élnek, mint mi? Mi mindenben különbözhet egyik család a másiktól? Családi hagyományok Milyen hétköznapi családi szokásaink vannak? Mit szeretek ezek közül és mit nem? Miért?
114
Milyen családi ünnepeink vannak, és hogyan tartjuk meg ezeket? Mit szeretek közülük és miért? Van olyan is, amit nem szeretek? Miért? Miben különböznek más családok szokásai és ünnepei a mieinktől? A gyerekek élete Hogyan telik egy napom az iskolában? Milyen a hétvégém? És milyen számomra egy ünnepnap vagy az iskolai szünet egy napja? Vajon máshol hogyan telik el a gyerekek egy-egy napja? Mi mindenben lehet más az életük, mint az enyém? Kulcsfogalmak/fogalmak: Család, rokon, segítségnyújtás, szokás, hagyomány, ünnep, hétköznap, feladat, szabadidő. Akik körülöttünk élnek Kik élnek körülöttem, és kivel milyen kapcsolatban vagyok? Mi köt össze azokkal, akikkel egy helyen (községben, városi lakónegyedben, utcában, társasházban) élek? Vannak-e közös lakóhelyi szokásaink és hagyományaink? Ha igen, részt szoktam-e venni ezekben? Mi a jó bennük? Más lakóhelyek, más szokások Másutt hol jártam már a családommal vagy az iskolával? Milyen más helyekkel állnak kapcsolatban a szüleim és a rokonaim? Mi mindenben különböznek ezek a mi lakóhelyünktől? Vajon vannak-e egészen másféle lakóhelyek is hazánkban és a világ más részein? Kulcsfogalmak/fogalmak: Lakóhely, szomszéd, falu, város, szokás, hagyomány. Kicsik és nagyok Mi nagyon kicsi, és mi óriási? Mi van nagyon közel és mi van borzasztóan messze? Mi van alattunk, és mi van felettünk? Mi volt nagyon régen, és mi lesz a távoli jövőben? Honnan tudhatunk ezekről a dolgokról? A képzelet határai Hová tudunk eljutni, és hová nem tudunk? Merre járunk az álmainkban? Hol játszódnak a mesék, és kik a szereplőik? Kiknek a fejében születnek a mesék? Én is kitalálhatok meséket? A jó és a rossz Kik a jók és kik a rosszak a mesékben? Honnan tudjuk? Mi mindent tesznek a jó és mit a gonosz szereplők? Miért és hogyan harcolnak egymással a mesékben a jó és gonosz oldal hősei? Növények és állatok a környezetünkben Miért jó, hogy vannak körülöttünk növények? Mi változna meg, ha hirtelen eltűnnének? Hogyan tudunk vigyázni rájuk és részt venni a gondozásukban?
115
Vajon felelősek vagyunk-e az erdőkben és a réteken élő növényekért is? Mit tudunk tenni értük? Milyen állatok élnek a környezetünkben? Hogyan tudunk részt venni a gondozásukban? Mit jelentenek számunkra a velünk élő házi állatok? Mi az, amit megtehetünk egy állattal, és mi az, amit nem szabad megtennünk? A természet védelme Melyek a kedvenc helyeim a vidékünkön, és miért éppen ezeket szeretem? Miért hívnak egyes tájakat, növényeket vagy állatokat védettnek? Én hogyan tudok hozzájárulni a természet és az élővilág értékeinek megóvásához? Kulcsfogalmak/fogalmak: Természet, vidék, környezet, táj, növény, állat, felelősség, gondozás, védett növény és állat, természetvédelem. Kicsi, nagy, óriási, közel, távol, múlt, jövő, mese, álom, képzelet, jó, rossz, gonosz, harc. Minimum követelmények: Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. A környező világ képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: o A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. o Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. o Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. o Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. o A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. o Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. o Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. o Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. o Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. o Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. o Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. o Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.
116
3. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Tulajdonságaim Milyen külső és belső tulajdonságaim vannak? Mi változott meg rajtam az iskolába lépésem óta és mi nem? Mitől változnak a tulajdonságaim? Miben vagyok ügyes, és miben kevésbé? Milyen a kapcsolatom másokkal? Milyen tulajdonságaimat szeretem a legjobban? Miért? Mit nem szeretek magamban és miért? Mi az, amin szeretnék változtatni? Szokásaim, érzelmeim és indulataim Hogyan szoktam játszani? Hogyan tanulok? Hogyan vigyázok az egészségemre? Milyen feladataim vannak otthon, a családban és az iskolában? Mivel és hogyan töltöm a szabad időmet? Mit teszek, ha örülök, ha szomorú vagy dühös vagyok? Mit teszek, amikor önző vagyok, és mit teszek, amikor önzetlen? Szoktam-e segíteni a szüleimnek, a testvéreimnek és az osztálytársaimnak? Miben és hogyan? Ahogy mások látnak engem Mit szeretnek bennem a szüleim, a testvéreim, a nagyszüleim és más rokonaim? Milyennek látnak a tanáraim, a barátaim és mások? Ők mit szeretnek bennem és miért? Mit nem szeretnek és miért? Fontos-e, hogy mindenki szeresse az embert? Hősök és példaképek Kik a kedvenc hőseim és miért? Kire szeretnék hasonlítani? Miben és miért? Milyen tulajdonságaimon szeretnék változni? Miért és hogyan tudnám ezt megtenni? Kulcsfogalmak/fogalmak: Külső tulajdonság, belső tulajdonság, önismeret, szokás, érzelem, indulat, öröm, szomorúság, düh, önzés, önzetlenség, segítőkészség, példakép. Párbeszéd Milyen helyzetekben beszélünk vagy beszélgetünk valakivel? Vannak-e a párbeszédnek szabályai? Mi segítheti, és mi gátolhatja a párbeszédet? Mi mindent tudunk jelezni egymásnak arcjátékkal, testtartással, hanglejtéssel? Honnan tudom, hogy pontosan megértettem-e, amit a másik mondani akar? Mi mindent kell figyelembe vennem ahhoz, hogy a másik pontosan megértse, amit közölni akarok vele? Hogyan beszélgetünk otthon? Mi a különbség a családi és az iskolai beszélgetések között? Az igazi barát Mitől függ, hogy kikkel vagyok szívesen együtt? Kikkel tudom megosztani örömeimet és bánataimat? Kinek mondhatom el a titkaimat? Kit nevezhetek a barátomnak? Mit tesz, és mit nem tesz egy igazi barát? Mi mindent tennék meg a barátomért? Mit tegyek, ha a barátom olyasmit csinál, amivel én nem értek egyet? Békében és haragban Mi a jó és fontos nekem? Mi a jó és fontos másoknak?
117
Szoktam-e veszekedni vagy verekedni? Ha igen, miért? Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek, és hogyan lehetne elkerülni ezeket? Ki szoktunk-e utána békülni? Hogyan lehet egy összeveszés után kibékülni? Hogyan lehet elérni, hogy a béke tartós legyen? Elfogadva és elutasítva Mikor szoktam egyedül érezni magam? Milyen érzés ez? Mit csinálok ilyenkor? Honnan tudom, hogy szeretnek-e a társaim, vagy sem? Milyen lehet az, ha valaki úgy érzi, senki sem szereti? Milyen okai lehetnek ennek? Mit tegyek, ha valakivel kapcsolatban ezt tapasztalom? Kulcsfogalmak/fogalmak: Párbeszéd, odafigyelés, testbeszéd, arcjáték, testtartás, hanglejtés, barátság, öröm, bánat, titok, harag, veszekedés, kibékülés, magányosság, elfogadás, kirekesztés. Közösségeim Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Vannak-e új közösségek az életemben? Van-e olyan közösség, amelyikkel szorosabbá vagy lazábbá vált a kapcsolatom? Mi lehet ennek az oka? Mit jelent nekem a családom az életem jelenlegi szakaszában? Változott-e valami a kapcsolatunkban a korábbiakhoz képest? A mi osztályunk Mi minden kapcsol egymáshoz bennünket az osztályban? Mi a közös bennünk, és miben különbözünk egymástól? Milyen közös szokásaink vannak? Összetartó csapat vagyunk-e? Miből derül ez ki? Miben és hogyan tudjuk segíteni egymást? Az osztály működése Milyen közös szabályaink vannak az órán, a szünetben és egyéb helyzetekben? Ki találta ki ezeket a szabályokat? Készen kaptuk, vagy magunk alakítottuk ki őket? Melyik szabálynak mi a célja? Mennyire tartjuk be ezeket a szabályokat? Kinek jó, ha betartjuk őket? Mi a következménye annak, ha megszegjük a szabályokat? Van-e olyan szabályunk, amelyet esetleg érdemes lenne megváltoztatni? Hogyan lehetne ezt véghezvinni? A mi iskolánk Ki az iskolánk névadója, és mivel érdemelte ki, hogy iskolát neveztek el róla? Milyen szokások és hagyományok vannak a mi iskolánkban? Fontosak-e ezek? Vajon máshol milyenek az iskolák, és milyenek a hagyományaik? Lehet-e közöttük olyan, amelyet érdemes lenne átvenni? Kulcsfogalmak/fogalmak: Csoport, közösség, csapat, összetartozás, hagyomány, szabály, szabályszegés, büntetés, szabályalkotás, felelősség. Minimum követelmények: Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? a tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdon-ságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. kialakul az önkontroll és a szociális magatartás. 118
Közösségben és egyedül – a társaim és én képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók Az osztály és az iskola felismeri, hogy mindannyian többféle közösséghez tartozunk. érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében. kész a megértett szabályok betartására. részt tud venni szabályok kialakításában. 4. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: A nyelv, ami összeköt Milyen nyelven beszélek én, a szüleim, a nagyszüleim; milyen nyelven beszélnek egymással és velem? Milyen nyelvet használnak a szomszédaink? Hogyan kapcsol össze bennünket a közös nyelv? Milyen érzéseket kelt bennünk, ha valaki nem érti a nyelvet, amelyen mi beszélünk? És milyen érzés az, amikor mindenki más nyelven beszél körülöttünk? Mit lehet tenni egymás megértése érdekében, ha nem érjük egymás nyelvét? Hogyan lehet segíteni a közösség más anyanyelvű vagy nyelvi nehézséggel küzdő tagjait? Szokások és jelképek Milyen népszokások élnek a mai Magyarországon? Fontos-e ezek megőrzése? Milyen jelképek fejezik ki a magyarság összetartozását? Mit jelentenek számomra ezek a jelképek? Ünnepek Milyen ünnepeket tart meg a magyar családok többsége? Közülük melyik mennyire fontos nekem? Melyek a nemzeti és állami ünnepeink? Mit ünneplünk ilyenkor, és mit jelentenek nekem ezek az ünnepek? A Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokásai Milyen kulturális közösségek élnek Magyarországon? Miben különböznek ezek szokásai és ünnepei és miben hasonlítanak egymásra? Más kultúrák – más szokások – más ünnepek Milyen érdekes szokásokat ápolnak, és milyen ünnepeket tartanak a világ más részein élő kulturális közösségek? Kulcsfogalmak/fogalmak: Anyanyelv, jelkép, nemzeti jelkép, népszokás, családi ünnep, nemzeti és állami ünnep, vallási ünnep. Lakóhelyi épített örökségünk Milyen utcákat, tereket, épületeket örököltünk az előttünk élő nemzedékektől? Mit érdemes megőrizni és miért a múlt építményeiből? Hol vannak ezek jobb helyen: ott, ahová eredetileg épültek vagy a múzeumfalvakban? 119
Tárgyaink világa Milyen tárgyak vesznek körül minket? Miben különböztek ezektől szüleink és nagyszüleink gyermekkorának tárgyai? Milyen régi tárgyakat őrzött meg a családunk, és miért? Miért őrzik a régi világ tárgyait számos múzeumban? Miért változnak a tárgyaink? Mi történik napjainkban a megunt, elromlott vagy divatjamúlt tárgyakkal? Lehetne esetleg más is a sorsuk? A világ öröksége Mi mindent hagy örökül egy nemzedék az utána következőre? Mit lehet az összes ember közös kincsének tekinteni a mai világban? Melyek a világ legszebb, legkülönlegesebb helyei és építményei? Vajon miért fontos ezek védelme és megőrzése? Kulcsfogalmak/fogalmak: Épített örökség, tárgyi örökség, nemzedék, hagyomány, emlékezet, múzeum, világörökség. Kezdet és vég Hogyan keletkeznek a dolgok a világban? Hogyan és miért érhetnek véget? Hogyan képzelték el az emberek a világ és egyes dolgok keletkezését különböző mítoszokban? Milyen kép jelenik meg a Bibliában a világ teremtéséről és a végéről? Mit gondolnak az emberek a halálról? A világ megismerése Mi lehet az oka annak, hogy kíváncsiak vagyunk a világra és kutatjuk a titkait? Milyen módon, milyen forrásokra támaszkodva tudhatok meg dolgokat saját magamról és a körülöttem lévő világról? Mi az, amiről képes vagyok személyes tapasztalatokat szerezni? Létezhet-e olyan dolog a világban, amiről nem nyerhetünk közvetlen tapasztalatot? Fantázia és kreativitás Hogyan működik a képzeletem? Mi minden jelenhet meg benne? Ki tudok-e találni, létre tudok-e hozni olyan dolgokat, amelyek most még nem léteznek a világban? Kulcsfogalmak/fogalmak Születés, elmúlás, kezdet, vég, élet, halál, mítosz, eredetmonda, túlvilág, képzelet. Minimum követelmények: Kulturális-nemzeti közösség érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa. kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. A mindenség és én – Születés és elmúlás képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni 120
képes a kezdet és a vég elvont kategóriáinak jelentéssel való megtöltésére A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: o A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. o Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. o Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. o Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. o Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. o Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. o Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. o Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. o Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. osztály 1. Szóbeli közlés, kifejezés Fejlesztési követelmények: – Használjon a tartalomnak megfelelő beszéddallamot, hangerőt és közepes tempót közléskor, kéréskor, felszólításkor. – Alkosson eseményt ábrázoló képről állításotkat, kérdéseket, bővítse ezeket az esemény helyére, a szereplők legjellemzőbb tulajdonságára utaló kérdések alapján.. - Fejezzen ki rövid közléseket, kéréseket, szükség szerint indokolja ezeket. Minimum követelmények: Ejtse a tanuló tisztán a hangokat a szavakban. Alkosson eseményt ábrázoló képről állításokat, kérdéseket. Mondjon el közös játékokat, átélt eseményeket társainak, nevelőinek 2. Az olvasás és a szövegértés Fejlesztési követelmények: – Ismerje fel a kis-és nagybetűket. Érzékeltesse rajzzal, szómagyarázattal, mondatba foglalással a némán vagy a hangosan olvasott szavak jelentését. – Értelmezze rajzzal, cselekvéssel, szócserével, bővítéssel a némán vagy a hangosan olvasott mondatokat. – Olvasson a tanuló némán nyolc-tízsoros szövegeket, Önállóan oldja meg a szövegekhez kapcsolódó feladatokat:húzza alá a szereplők nevét, nevezze meg a főbb eseményeket. Készüljön fel a szöveg hangos olvasására: képezze helyesen a
– –
hangokat, tartsa meg a hangok időtartamát, jelezze szünettel az írásjeleket a hangos olvasás során. Olvasson néma olvasással három-négy egyszerű mondatból álló, ismert eseményt tartalmazó szövegeket; értelmezze a mondatokat a nevelő kérdéseinek segítségével. Látogasson el a könyvtárba. Nevezzen meg legalább két könyv íróját és címét.
Minimum követelmények: Ismerje fel a kis-és nagybetűket. Érzékeltesse rajzzal, a némán vagy a hangosan olvasott szavak jelentését. Értelmezze rajzzal, cselekvéssel, a némán vagy a hangosan olvasott mondatokat. Olvasson néma olvasással három-négy egyszerű mondatból álló, ismert eseményt tartalmazó szövegeket; értelmezze a mondatokat a nevelő kérdéseinek segítségével. 3. Az írás és az íráshasználat Fejlesztési követelmények: – Alakítsa és kösse a tanuló a kis-és nagybetűket, az írásjeleket másoláskor és tollbamondáskor. – Másoljon szavakat és rövid mondatokat írott és nyomtatott szövegről. Írjon rövid szavakat, két-három szóból álló mondatokat-előzetes látási és hallási megfigyelés után- tollbamondásra. – Írjon emlékezetből két (négy) betűből álló szavakat. (A szavak hangsora egyezzen meg a betűsorral. A tanulók kirakhatják a szavakat mozgatható betűkből írás előtt.) – Az írás teljesítményének szintje érje el a percenként 8-12 betűt. Minimum követelmények: Alakítsa és kösse a tanuló a kis-és nagybetűket, az írásjeleket másoláskor és tollbamondáskor. Másoljon szavakat és rövid mondatokat nyomtatott szövegről. Írjon rövid szavakat, előzetes látási és hallási megfigyelés után- tollbamondásra. Írjon emlékezetből két betűből álló szavakat. Az írás teljesítményének szintje érje el a percenként 8-12 betűt. 4. A helyesírás Fejlesztési követelmények – Bontson hangokra és rakjon ki mozgatható betűkből két-három (három-négy) hangból álló szavakat. Ismerje fel a megnevezett hangokat a szavakban. – Jelölje a magánhangzók hosszúságát ékezettel, kezdje nagybetűvel és fejezze be írásjellel a mondatokat a figyelem ráirányításával. – Írja helyesen az alapszókészlet, a kiegészítő szókészlet szavait. Minimum követelmények: Bontson hangokra és rakjon ki mozgatható betűkből két-három hangból álló szavakat. Jelölje a magánhangzók hosszúságát ékezettel. Írja helyesen az alapszókészlet. 5. Irodalmi és társadalmi ismeretek, tevékenységek Fejlesztési követelmények:
– – – – –
Nevezze meg és gyűjtse össze az olvasott mesék gyakran előforduló szereplőit (csodálatos lények, emberek, állatok.) Fejezze ki szóban, érzékeltesse bábjátékkal a szereplők magatartását, jellemző megnyilatkozásukat. Jelezze tetszés szerint a versek ritmusát. Nevezzen meg egy-két értékes irodalmi szemelvényt az évszakok jellegzetességeivel, a családtagok munkájával kapcsolatban. Nyilvánuljon meg tettekben is szülei és testvérei iránti szeretete, figyelmessége. Kapcsolódjon be az osztály közös munkáiba, a közös játékokba; tevékenyen vegyen részt ezek előkészítésében.
Minimum követelmény: Nevezze meg és gyűjtse össze az olvasott mesék gyakran előforduló szereplőit (csodálatos lények, emberek, állatok.) Jelezze tetszés szerint a versek ritmusát. Nevezzen meg egy-két értékes irodalmi szemelvényt az évszakok jellegzetességeivel. Nyilvánuljon meg tettekben is szülei és testvérei iránti szeretete, figyelmessége. Kapcsolódjon be az osztály közös munkáiba, a közös játékokba 6. Dráma Fejlesztési követelmények: – Mondóka, vers mondásának követése mozgással a ritmusnak megfelelően. Énekes gyermekjátékok. Megtanulandó költemények: – Egy, megérett a meggy…(mondóka); Gyertek haza, ludaim! (gyermekjáték) Csiga (népköltés); találós kérdések; Kölcsey: Himnusz (1. vsz.); Móra Ferenc : Zengő ABC; Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők; Petőfi Sándor: Mi kék az ég!, Nemzeti dal (1.vsz.); Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba!, Száncsengő, Tekereg a szél. Kassák Lajos: Testvérkék. Minimum követelmények: Megtanulandó költemények: Egy, megérett a meggy…(mondóka); Gyertek haza, ludaim! (gyermekjáték) Weöres Sándor: Szunnyadj, kisbaba! Kassák Lajos: Testvérkék. 2. osztály Fejlesztési követelmények: 1. Szóbeli közlés, kifejezés – Ejtse tisztán a tanuló a hangokat, és ismerje fel ezeket a szavakban. Használja a tartalomnak megfelelő dallamot, tempót, hangerőt. Tagolja mondatokra az összefüggő beszédet. – Gyűjtse az egy-egy szó jelentéscsoportjába tartozó szavakat, kifejezéseket (ősz, ősszel, őszies; eső, esős, esőkabát,esőre jár,) – Magyarázza a szavak jelentéstartalmát, a gyermeklexikon segítségével is. – Számoljon be átélt eseményekről, az iskolában és otthon olvasott történetekről, képek és képsorok eseményeiről. Reprodukálja az eseményeket három-négy mondatban; jelölje az esemény idejét, helyét és szereplőit a nevelő kérdéseire. – Mondja el részletezőbben vagy tömörebben az olvasmányok eseménysorát.
2. Az olvasás és szövegértés – Azonosítson, olvasson eléggé gyorsan a tanuló szavakat és könnyen áttekinthető szószerkezeteket (két szóból állóakat). – Olvasson némán szóanyagában ismert, kb. fél oldalnyi szépirodalmi szöveget; bizonyítsa a szövegértést kérdések helyes megválaszolásával, feladatok szóbeli vagy írásbeli megoldásával. Nevezze meg a szereplőket és a hozzájuk kapcsolódó főbb eseményeket, az események színhelyét és idejét; alkosson új címket a szöveghez; jelezze , hogy mire tanít a szöveg mondanivalója, a szereplők magatartása. – Olvasson hangosan kb. tíz-tizenöt soros szöveget előzetes felkészülés és gyakorlás után folyamatosan, a tartalomnak megfelelő hangerővel és tempóban. Vegye figyelembe az írásjeleket és jelezze ezeket szünettel. – Elevenítsen meg bábozással meséket, elbeszéléseket. Készítsen mesékhez, történetekhez képet, képsort. – Látogassa a községi könyvtárat ; ismerje három-négy könyv írójának a nevét, a könyv címét; használja a könyvek tartalomjegyzékét. 3. Az írás és az íráshasználat – Másoljon a tanuló nyomtatott szövegről megfelelő vonalvezetéssel két-három percig megszakítás nélkül, legfeljebb egy-négy hibával. illetve hibátlanul előzetes látási és hallási megfigyelés után. Írjon emlékezetből legalább két tartalmilag összefüggő mondatot képről. Írjon szavakat emlékezetből – tárgykörösen is. – Javítsa önállóan írásmunkáját alaki, helyesírási és tartalmi szempontból. – Írásteljesítményének szintje érje el a percenkénti tíz-tizenhat betűt. Írása legyen tiszta, tetszetős és könnyen olvasható. 4. Nyelvtan és helyesírás – Ismerje fel a tanuló a felsorolt nyelvi jelenségeket önállóan, illetve nevelői segítséggel beszédben, szövegben meghatározás nélkül: a mondat, a kijelentő, a kérdő, a felkiáltó, a felszólító,és az óhajtó mondat a legegyszerűbb esetekben; a szavak; a szavak csoportosítása ki? mi? mit csinál? milyen? kérdések szerint; a több jelentésű, a hasonló és ellentétes jelentésű szavak; a szótő és a toldalékok elsősorban ragos főnevek esetében. A szótagok; a hang és a betű; a magánhangzók és a mássalhangzók szavakban is. – Írás közben használja tudatosan, önállóan: a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket; válassza el a szavakat egyszerűbb esetekben; jelölje a magán- és mássalhangzók időtartamát az alap és a kiegészítő szókészlet körében; írja helyesen a ragos főneveket közös elemzés után. Kerülje a hibajegyzékben felsorolt súlyosabb helyesírási hibákat. 5. Irodalmi és társadalmi ismeretek, tevékenységek – Különböztesse meg a verset a prózától. Tudja, hogy mindkettőnek van témája, címe, szerzője (költő, író). Tudja, hogy a vers rendszerint tagoltabb, versszakok alkotják, ezek sorokból épülnek fel, a versszakokban érezhető a ritmus. Jelezze ezt tetszés szerinti módon. – Különböztesse meg a tündér –és a reális meséket; sorolja fel a mesék eseménysorát, a szereplőket, a helyszínt, a próbatételeket és a kezdő-befejező nyelvi fordulatokat.
6. Dráma – Vegyen részt a tanuló közös előkészítés után dramatizálásban, bábos megjelenítésben. – Utánozzon mozgásokat, gesztusokat, mimikákat. – Maga is próbáljon megjeleníteni érzéseket, gondolatokat, eseménysorozatokat, tárgyakat, élőlényeket. Megtanulandó költemények: Népköltészet: néhány mondóka, soroló, találós kérdés, mese. Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra… Anyám tyúkja József Attila: Altató Szabó Lőrinc: Csigabiga Weöres Sándor: Regélő, Nyári este Minimum követelmények: Szóbeli közlés, kifejezés Ejtse tisztán a tanuló a hangokat, és ismerje fel ezeket a szavakban. Magyarázza a szavak jelentéstartalmát. Számoljon be átélt eseményekről, az iskolában és otthon olvasott történetekről, képek és képsorok eseményeiről. Mondja el az olvasmányok eseménysorát. Az olvasás és szövegértés Azonosítson, olvasson a tanuló szavakat és könnyen áttekinthető szószerkezeteket (két szóból állóakat). Olvasson némán szóanyagában ismert, kb. fél oldalnyi szépirodalmi szöveget; bizonyítsa a szövegértést kérdések helyes megválaszolásával. Olvasson hangosan kb. tíz-tizenöt soros szöveget előzetes felkészülés és gyakorlás után. Vegye figyelembe az írásjeleket és jelezze ezeket szünettel. Elevenítsen meg bábozással meséket, elbeszéléseket. Készítsen mesékhez, történetekhez képet. Ismerje három-négy könyv írójának a nevét, a könyv címét Az írás és az íráshasználat Másoljon a tanuló nyomtatott szövegről, legfeljebb egy-négy hibával. Előzetes látási és hallási megfigyelés után. Írjon szavakat emlékezetből Javítsa önállóan írásmunkáját alaki, szempontból. Írásteljesítményének szintje érje el a percenkénti tíz betűt. Írása legyen tiszta, és könnyen olvasható. Nyelvtan és helyesírás Ismerje fel a tanuló a felsorolt nyelvi jelenségeket, illetve nevelői segítséggel beszédben, szövegben meghatározás nélkül: a mondat, a kijelentő, a kérdő, mondat a legegyszerűbb esetekben; a szavak. A szótagok; a hang és a betű; Írás közben használja írásjeleket, jelölje a magán- és mássalhangzók időtartamát az alap szókészlet körében, Kerülje a hibajegyzékben felsorolt súlyosabb helyesírási hibákat. Irodalmi és társadalmi ismeretek, tevékenységek Különböztesse meg a verset a prózától. Tudja, hogy mindkettőnek van témája, címe, szerzője. Különböztesse meg a tündér –és a reális meséket; sorolja fel a mesék eseménysorát, a szereplőket, a helyszínt, a próbatételeket.
Megtanulandó költemények: Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra… Anyám tyúkja József Attila: Altató 3. osztály A fejlesztés várt eredményei: – A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. – Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. – Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. – Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. – A memoritereket szöveghűen mondja el. – Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. – Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. – A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. – Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. Minimum követelmény: A tanuló képes legyen: tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására beszéd közben; a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére; fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; szövegek csoportosítására; könyvek használatára ismeretek szerzéséhez;
cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; a többes szám kifejezésének fölismerésére; a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére; az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elválasztására önállóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; az időrend megtartására események leírásakor; a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével; írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.
4. osztály A fejlesztés várt eredményei: – A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. – Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. – Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. – Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. – A memoritereket szöveghűen mondja el. – Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. – Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. – A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. – Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. Minimum követelmény:
Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen: feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben (elbírálás az egyéni lehetőségek figyelembevételével); a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel; legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; tájékozódásra a szótárokban; a könyvek tartalomjegyzékének használatára; az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása; közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél; a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1. osztály Fejlesztési követelmények: – Információk célzott keresése tapasztalati úton (megfigyeléssel), valamint a tanár által bemutatott nyomtatott (rövid szöveg, egyszerű ábra, rajz, kép), illetve elektronikusan megjelenített (kép, hang, videó) forrásokban. – A nyert információk alapján a megfelelő technológia kiválasztása segítséggel.
– Alkotás folyamata a probléma felismerésétől a megoldáson keresztül az értékelő elemzésig. – Kézügyesség fejlesztése. – Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata. – Szabálykövetés. Rend és tisztaság a munkakörnyezetben. – Tanulási szokások alakítása. – Az anyagok, az energia, az idő célszerű és takarékos, egészség- és környezettudatos felhasználása a szabályok, előírások és a kapott utasítások szerint. A használt eszközök megóvása. – Figyelem és elővigyázatosság; a tervezett és az aktuálisan végzett tevékenységgel kapcsolatos veszélyérzet kialakítása, törekvés a biztonságra. Balesetvédelmi rendszabályok ismerete. Segítségkérés baleset esetén. Minimum követelmények: Tudjon példákat a természetes és a mesterséges környezetből. Nevezzen meg néhány az agyaghoz kapcsolódó foglalkozást. Tudjon papírt alakítani az eddig tanult módokon. Ismerje fel és nevezze meg a környezetében előforduló anyagfajtákat. Legyen képes a legegyszerűbb eszközök és szerszámok helyes és balesetmentes használatára. Tudjon síkban minta és egyéni elképzelés alapján építeni. Legyen képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és anélkül. Tudja a szülei foglalkozását. Ismerje az alapvető egészségügyi követelményeket, és azokat alkalmazza is a mindennapi életben. Ismerje a lakás berendezési tárgyait és azok rendeltetésszerű használatát. Ismerje a célszerű takarékosság néhány szabályát. 2. osztály Fejlesztési követelmények: – Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. – A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. – A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. – Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. – Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. – A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. – Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. – Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése. – Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. – Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása. – Építés mintakövetéssel és önállóan. – Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. – A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. – Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. – Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során.
– A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Minimum követelmények: Legyen képes tárgyakat felismerni alaprajzról. Ismerje a kicsinyítés, nagyítás fogalmát. A papír, textil, fa legfontosabb tulajdonságainak ismerete. A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete. Udvarias magatartás a közlekedésben. Higiénés szokások a táplálkozásban, öltözködésben. A családi munkamegosztásban való aktív részvétel, kulturált viselkedés otthon, közterületeken. Ismerje a pénz szerepét (a családban). Legyen tisztában azzal, hogy mi hol kapható (bélyeg – posta, tej – ABC). Ismerjen néhány hulladékhasznosítási módot a gyakorlatban. Ismerje és alkalmazza a helyes viselkedési szabályokat munka közben, a gyalogosközlekedésben és a leggyakrabban használt tömegközlekedési eszközökön. A környezetben előforduló jelzőtáblák jelentésének ismerete. Tartsa rendben a munkahelyét. Takarékos anyagfelhasználás. 3. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. – Használati utasítások értő olvasása, betartása. – Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). – A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. – Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. – Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. – A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. – A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. – Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. – Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Minimum követelmények: Tudatosan bővítse ismereteit az anyag tulajdonságainak területén. Természetes, mesterséges anyagok tulajdonságainak megkülönböztetése. Az anyagok tulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolat felismerése. Fogadja el, lássa be a szimbólumok szükségességét a műszaki információközlésben. Tudjon megkülönböztetni a műszaki rajzban használatos vonalfajtákat, legyen képes nézeti rajzok elemzésére. Egyszerű makett készítése.
Összetett modellek építése térben – egyéni elképzelések kivitelezése. Ismerje és alkalmazza a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályait. Ismerje néhány élelmiszer élettani hatását. Tanúsítson érdeklődést a népi hagyományok iránt. Aktív részvétel tárgykészítő tevékenységben. Munkaeszközök megfelelő használata, védelme, megbecsülése, gondozása. Ismerje a lakás belső tereinek funkcióit. Baleset, betegség esetén tudja, mit kell tennie. Tudja a leggyakoribb betegségek megelőzésének módjait. A tiszta környezet iránti igény mind az iskolában, mind otthon. A háztartási munkát megkönnyítő szolgáltatások szerepe. Ismerjen fel néhány – a háztartásban nélkülözhetetlen – alapvető szerszámot, eszközt.
4. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. – Használati utasítások értő olvasása, betartása. – Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). – A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. – Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. – Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. – A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. – A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. – Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. – Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Minimum követelmények: Alaprajz, nézetrajz készítése önállóan. Mérés centiméteres pontossággal. Rend, tisztaság megtartása munka közben. Munkaeszközök karbantartásának fontossága, gondozása. A lakás belső terei, azok funkciói. Díszítőelemek használata, a lakás otthonossá tétele. Önellátás otthon, iskolában, segítés. Ésszerű takarékosság idővel, pénzzel, energiával. Szolgáltatások megfelelő igénybevétele. Részvétel tárgykészítő tevékenységben – tárgykészítés saját ötlet alapján. A célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Rend, tisztaság munka közben. A készítendő tárgy sajátosságaihoz illő anyag és munkaeszköz választása. A tárgy rendeltetése, funkciója, anyaga, alakja és mérete közötti kapcsolat felismerése. Jártasság a gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak alkalmazásában. Az egészséges életmód elemi szabályának ismerete.
A teendők megnevezése egyes betegségeknél – a mentők telefonszáma. Ismerje a háztartásban használatos eszközök és gépek rendeltetését és használatát. MATEMATIKA 1. osztály Fejlesztési követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (20-as számkör). – Római számok írása, olvasása (I, V, X) – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. – Összeadás, kivonás, bontás, pótlás. – Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. – Páros és páratlan számok megkülönböztetése. – Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – A test és a síkidom megkülönböztetése. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete. – A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, nap, hét, hónap, év. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika – Adatokról megállapítások megfogalmazása. Minimum követelmények:
Hasonlítson össze rendezetlen halmazokat egy-egyértelmű párosítással, és állapítsa meg, hogy az elsőnek több, kevesebb vagy ugyanannyi eleme van-e, mint a másodiknak. Legyen képes értelmesen használni a több, kevesebb, nagyobb, kisebb ugyanannyi, ugyanakkora stb. kifejezéseket és a < = > jeleket. Ismerje és használja a számok nevét és jeleit 0-tól 20-ig. Legyen jártas a szóbeli összeadások és kivonásban, a 20-as számkörben. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat megoldani. Legyen képes hosszúságokat, űrtartalmat, tömeget összehasonlítani és mérni. Tudjon mérőszámmal és egységgel megadott mennyiséget kimérni (hosszúság, űrtartalom, tömeg)
2. osztály Fejlesztési követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. – Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). – Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. – Számok képzése, bontása helyi érték szerint. – Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. – Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. – Szorzótábla ismerete a százas számkörben. – A műveletek sorrendjének ismerete. – Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. – Páros és páratlan számok megkülönböztetése. – –Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. Összefüggések, függvények, sorozatok – Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. – Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Geometria – Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. – A test és a síkidom megkülönböztetése. – Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. – Tájékozódási képesség, irányok ismerete.
– A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Mennyiségek közötti összefüggések felismerése. Mérőeszközök használata. – Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Valószínűség, statisztika – Adatokról megállapítások megfogalmazása. Minimum követelmények: A százas számkörben legyen képes a következő műveletek végzésére: megszámlálás, leszámlálás, becslés. Alakuljon ki megfelelő készsége a számok írásában és olvasásában. Tudja a számokat kifejezni alapműveletek eredményeként különféle módokon: összegalakban és különbségalakban. Találja meg a természetes számok helyét a számegyenesen. Legyen képes összeadni, kivonni a százas számkörben/ egy és kétjegyű számokat / , eszközhasználattal és anélkül is. Legyen képes szorozni és osztani. Tudjon nyitott mondatokba számokat vagy más elemeket helyettesíteni, eldönteni,hogy a nyitott mondatot a beírt érték igazzá vagy tévessé teszi-e. Tudja a mérőeszközöket használni / mérőszalag, egyenlő karú mérleg, különböző űrtartalmú edények/ , alkalmi és szabvány mértékegységekkel egyaránt. Ismerje a következő mértékegységeket: m, dm, l, dl, g, dkg, kg, nap, óra, perc, másodperc. Legyen képes az adott feltételeknek megfelelő kombinatorikus lehetőségeket megkeresni tárgyakkal, rajzokkal, jelekkel. 3. osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. – Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (1 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 1 000-es számkörben.. – Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1 000-es számkörben. – Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. – A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. – Fejben számolás százas számkörben. – A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben.
– – –
Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egyjegyű számmal írásban. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.
Összefüggések, függvények, sorozatok – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése. – Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Geometria – A szabvány mértékegységek:,cm,dm,m,km,dkg,kg,t, másodperc,perc,óra,nap,hét,hónap,év. – Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). – Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög felismerése, jellemzőik. – A test és a síkidom közötti különbség megértése. – Kocka, téglatest, felismerése,jellemzői. – Gömb felismerése. – Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Négyzet, téglalap kerülete. Valószínűség, statisztika – Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. – Adatgyűjtés, adatok lejegyzése. – Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek – Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata.. Együttműködés interaktív tábla használatánál. Minimum követelmények: Gondolkodási módszerek: Tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba. Ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát. Állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot. Tudjon megfogalmazni igaz-hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni. Tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis, véges alaphalmazon. Értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni. Számtan, algebra: Tudjon biztosan tájékozódni 10-es számrendszerben, 1000-es számkörön belül. Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.
Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét. Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást. Tudjon szorozni, osztani 10-el, 10zal. Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval) Becslést, ellenőrzést eszközként használja. Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus használatával. Geometria, mérés: Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel. Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során. Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) Valószínűség, statisztika: Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Képes legyen adatokat gyűjteni, azokat lejegyezni, táblázat adatait értelmezni, diagramot leolvasni. 4. osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. – Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. – A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. – Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra – Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. – Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). – Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. – Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. – A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. – Fejben számolás százas számkörben. – A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. – Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. – Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás és osztás egy- és kétjegyű, számmal írásban. – Műveletek ellenőrzése. – Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata.
–
Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete.
Összefüggések, függvények, sorozatok – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. – Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. – A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Geometria – Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. – A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. – Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). – Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. – Kör fogalmának tapasztalati ismerete. – A test és a síkidom közötti különbség megértése. – – Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. – Gömb felismerése. – Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. – Négyzet, téglalap kerülete. – Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Valószínűség, statisztika – Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. – Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. – Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek – Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. – Egy rajzoló program ismerte; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. Együttműködés interaktív tábla használatánál. Minimum követelmények: Gondolkodási módszerek: Tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani. Tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni. Legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására. Tudja eldönteni állítások igazságtartalmát, igaz, hamis állításokat megfogalmazni. Tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát. Ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát. Tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján. Tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban. Számtan, algebra: Tudjon biztosan tájékozódni a 10-es számrendszerben 10000-es számkörön belül. Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi, alaki és valódi érték szerint.
Tudjon számokat nagyság szerint sorba rendezni, összehasonlítani. Ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét. Tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást. Tudjon szorozni és osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egy-, és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval) Becslést, ellenőrzést eszközként használja. Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot, a megoldási algoritmus alkalmazásával. Ismerje a törteket a mindennapi életben, nevezze meg, állítsa elő. Geometria, mérés: Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat. Ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat. Tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel. Ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek számát) Ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során. Tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, k dkg, g, hl, l, l, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc ), szám és szöveges feladatokat. Tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét. Valószínűségi játékok, statisztika: Tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat. Tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni. Tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni. Kimeneti követelmények: o Legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására. o Tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett, vagy választott tulajdonság alapján. o Használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, = ) o Legyen biztos számfogalma 10-es számrendszerben, 10000-es számkörön belül. o Helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten. o Tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást. o Tudjon szorozni és osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel. o Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egy-, és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval) o Tudja ellenőrizni a számítások helyességét. o Tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel megoldható szöveges feladatot, a megoldási algoritmus alkalmazásával. o Ismerje fel és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat (négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört)
o Ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat. (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) o Tudja megmérni és kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetben.
KÖRNYEZETISMERET 1. osztály Fejlesztési követelmények: – Legyen képes méréseket végezni alkalmilag választott és szabvány egységekkel, használja helyesen a tanult mértékegységeket. – Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel a jellemző jegyeit. – Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint. – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. – Ismerje fel a tanult jellegzetességeket rajzról, képről. – Ismerje az egészséges életmód alapvető elemeit. Minimum követelmények: Tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján a megfigyeléseiről, tapasztalatairól. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Tájékozódjon jól saját testén. 2. osztály Fejlesztési követelmények: – Képes legyen a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint. – Ismerje fel a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között. – Végezzen egyszerű megfigyeléseket a természetben, képes legyen egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére. – Legyen képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására. – Igényelje az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára. – Tisztelje az élővilág sokféleségét, ismerje fel a természetvédelem fontosságát. Ismerje az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezze; ismerje az időjáráshoz illő szokásokat. – Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. – Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Minimum követelmények: Tudja az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni. Tudja és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit.
Tudja összehasonlítani a mesterséges és természetes életközösséget. Tudjon bemutatni a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel a jellemző jegyei. Tudjon tájékozódni az iskolában és környékén. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Tudja az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz. Tudjon méréseket végezni alkalmilag választott és szabvány egységekkel, használja helyesen a tanult mértékegységeket. Ismerje fel a halmazállapotokat. Tudja megkülönböztetni a mesterséges és a természetes anyagokat.
3. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. – Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. – A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. – Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. – Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. – Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. Minimum követelmény: Legyen képes a zöldterületeken élő leggyakoribb élőlények felismerésére, jellemzésére, megnevezésére. Vegye észre a növények és állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani. Ismerje a növényi szervek feladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát. Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget. Lássa hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot. Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja a mentők, rendőrség, tűzoltóság telefonszámát, értesítésük módját. Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Tudjon példát mondani. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen, iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit.
Vegye észre, hogy a helytelen emberi magatartás hogyan veszélyezteti az élőlények életét. Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban, rajzban rögzíteni.
4. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. – Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. – A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. – Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. – A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példán keresztül, a hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. – Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. – Egy természetes életközösség bemutatása. – Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. – Magyarország elhelyezése a földrajzi térben, néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete. – Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. Minimum követelmények: Keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az élethez szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatását. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben, az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Legyen képes elemi szinten tájékozódni Magyarország domborzati térképén. Tudjon irányokat meghatározni a fővilágtájak segítségével. Találja meg lakóhelyét és a nagytájainkat a domborzati térképen. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Nevezze meg lakóhelyén élő népcsoportokat, beszéljen szokásaikról, hagyományaikról.
Rendelkezzen életkorának megfelelő környezeti erkölccsel, társadalmi- természeti felelősséggel, együttműködő képességgel, a személyes és közös felelősségtudat alapjaival. Kimeneti követelmények: o Ismerje a saját testhez viszonyított irányokat. Tudjon tájékozódni otthon, az iskolában, az iskola környékén, a lakóhelyén. o Ismerje a felszíni formák jelölését. Tájékozódjon elemi szinten Magyarország domborzati térképén. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. o Legyen képes útbaigazítást adni saját lakóhelyén. o Tudjon méréseket végezni, a mérési eredményeket helyesen lejegyezni. Használja helyesen a mértékegységeket. o Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel megfelelő sorrendben a hét napjait, a hónapokat és az évszakokat. Ismerje ezek időtartamát. o Tudja jellemezni az időjárást (aktuális, évszakoknak megfelelő) az időjárási elemek segítségével. o Tudjon különbséget tenni az anyagok neve, változásai és tulajdonsága között. o Ismerje az anyag halmazállapotait és azok néhány jellemzőjét. o Vegye észre az élettelen környezetben végbemenő változásokat. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. o Ismerje fel, nevezze meg és jellemezze lakóhelyének egy-egy gyakori élőlényét, a növények, gombák, rovarok, madarak, emlősök csoportjából. Tudjon példát hozni élőlények közötti kapcsolatokra. o Nevezze meg az élőlények életműködéseit, életfeltételeit. o Bizonyítsa példákkal az élőlények alkalmazkodását a környezet változásaihoz. o Tájékozódjon jól saját testén. Nevezze meg és jellemezze a főbb életszakaszokat. o Ismerje az egészségmegőrzéssel kapcsolatos tudni- és tennivalókat. o Ismerje néhány fontosabb szerv nevét és működését. o Tudja, hogy a környezet változása hogyan hat az életünkre. o Ismerje a mentők, rendőrség, tűzoltóság telefonszámát, értesítésük módját. o Nevezze meg a környezetszennyező forrásokat, legyen tudatában ezek káros következményeivel. Cselekedjen a természet megóvása érdekében. o Szerezzen ismereteket más ismerethordozók segítségével. o Legyen képes a kérdésre néhány összefüggő mondatos felelettel válaszolni. o Tudja tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit írásban rögzíteni. VIZUÁLIS KULTÚRA 1. osztály Fejlesztési követelmények: – Legyen képes egyszerű lenyomat készítésére. – Ismerje fel a műalkotások témáit. – Legyen képes látványok, műalkotások néhány perces szemlélésére. – Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után. – Legyen képes a médiaélmények változásának és médiatapasztalat alakíthatóságának felismerésére. Minimum követelmények:
Tudja a felszerelését önállóan rendben tartani. Tudja személyes élményeit megjeleníteni képi formában. Tudjon különbséget tenni szobor, festmény, tárgy, épület között. Tudjon mintázni, gyurmával plasztikát létrehozni.
2. osztály Fejlesztési követelmények: – Legyen képes egyszerű báb tervezésére. – Legyen képes néhány művészeti alkotás és azok alkotóinak megnevezésére. – Legyen képes egyszerűbb tárgyak ábrázolására közvetlen szemlélet és emlékezet után. – Legyen képes a médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény azonosításra, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerésre (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). és a közvetett kommunikáció. – Legyen képes a személyes kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. – Legyen képes az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlására, és az abban rejlő veszélyek felismerésére. Minimum követelmények: Tudja, mi az ismétlés, ritmus. Tudjon szabályos vonal, folt és színritmusra épített sor- és terülődíszt alkotni. Ismerje az alapszíneket és a kevert színeket. Tudjon egyszerűbb tárgyakat rajzolni modellezés után. Tudjon az életkorának megfelelő, felismerhető ábrázolást készíteni. Tudja a téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségleteit felismerni. Tudja az alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal térbeli hely és irány, felismerését, használatát. Legyen képes a médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználatra. Legyen képes a médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerésére. 3. osztály A fejlesztés várt eredményei: – A játékok anyagainak megfigyelése, felismerése (pl. népi játékok növényekből, építőjátékok fából vagy műanyagból.) – Egyszerű formájú játék, látvány utáni ábrázolása. – Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. – Meseillusztráció készítése – Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. – Különböző alakú fák jellemzése.
– – – – – – – – – – – – – – – – –
A különös fákat ábrázoló festmények jellemzőinek felsorolása. Különleges fákat ábrázoló alkotások, meseillusztrációk elemzése. A négy évszak jellegzetességeinek kifejezése színekkel és formákkal. A forma látvány utáni ábrázolása a jellegzetességek kiemelésével. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Műalkotások összehasonlítása a képolvasás adott szempontjainak alkalmazásával. Dombormű készítése: Egy természeti forma, pl. levél, fakéreg vagy kisebb termések lenyomatának készítése agyagból vagy gipszből. Egyszerű alaprajzok és térképek nézegetése, megbeszélése, értelmezése, a tér- és a síkábrázolás összehasonlítása. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Emberábrázolás különböző nézőpontból. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.
Minimum követelmény: Tudja, mi az azonosság, hasonlóság. Legyen tisztában a beállítás tárgyainak arányával. Ismerje a fő- és mellékszíneket. Tudja a tempera és vízfesték jellemző fogásait alkalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt megfogalmazni. Tudjon valamely eseményt, élményt vizuálisan megjeleníteni. Legyen képes egyszerű bábokat tervezni, megalkotni. Ismerjen néhány népművészeti technikát. Legyen képes alkalmazni néhány technikát (pl.: fonás). Gyermekkori sajátosságainak megfelelően tudjon jeleket felismerni, új jeleket alkalmazni a közlekedésben. Legyen képes élmény befogadására saját és társai munkájának elemzése során. Ismerjen legalább 3-3 műalkotást és alkotóját, azokról tudjon összefüggően beszélni. Ismerje lakóhelyének legalább egy nevezetes műalkotását. Tudja, mi a tájkép, csatakép, emlékmű. Legyen képes alkalmazni néhány kézműves-technikát. 4. osztály
A fejlesztés várt eredményei: – A színismeretekben jártasság: főszínek, mellékszínek, néhány színkontraszt, pl. kiegészítő színek, hideg-meleg színek, semleges színek. – Színellentéteket alkalmazó műalkotások elemzése – A múlt emlékeinek tiszteletben tartása és a hagyományok őrzése a népművészet emlékeinek megismerése kapcsán. – Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. – Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. – Meseillusztráció készítése – Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. – Különböző alakú fák jellemzése. – A különös fákat ábrázoló festmények jellemzőinek felsorolása. – Különleges fákat ábrázoló alkotások, meseillusztrációk elemzése. – A négy évszak jellegzetességeinek kifejezése színekkel és formákkal. – A forma látvány utáni ábrázolása a jellegzetességek kiemelésével. – Műalkotások összehasonlítása a képolvasás adott szempontjainak alkalmazásával. – Egy természeti forma, pl. levél, fakéreg vagy kisebb termések lenyomatának készítése agyagból vagy gipszből. – Egyszerű alaprajzok és térképek nézegetése, megbeszélése, értelmezése, a tér- és a síkábrázolás összehasonlítása. – A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). – Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. – Cipő- és ruhatervek készítése. – Emberábrázolás különböző nézőpontból. – Véleményalkotás a textilek különböző mintázási technikáiról – A textilminták változatainak megfigyelése az osztály tanulóinak viseletén. Batikolás. – Az évszakok hangulatának kifejezése a közvetlen környezet díszítésével. Csendéletek jellegzetességeinek megfigyelése és összehasonlítása. – A magyar népművészet tárgyainak és jellegzetes díszítő motívumainak megismerése. – Szokatlan viseletek megismerése a régi korszakokból. – A magyar népviselet jellegzetességei. – A különböző állatábrázolások összehasonlítása – Kedvenc állat sík- vagy térbeli ábrázolása látvány (kép) alapján vagy emlékezetből. – A látvány utáni, valósághű rajz készítése. – Különböző művészeti korokban készült keveréklények jellegzetességeinek megfigyelése – Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, alkalmazása élőszóban. – A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. – Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges
viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. Minimum követelmények: Legyenek képesek személyes élményeik életkoruknak megfelelő szinten történő megjelenítésére képen és plasztikában . Legyenek képesek a valóság téri viszonyait rajzukban takarással, feljebb-lejjebb helyezéssel, nagyságviszonyuk érzékeltetésével kifejezni. Tanári irányítással tudják az összetettebb mesterséges és természetes formák arányait, részarányait megközelítő pontossággal ábrázolni nézőpont figyelembevételével takarásban, rálátásban. Legyenek képesek tárgyak folyamatos megfigyelésére, megjelenítésére megfigyelés alapján . Legyenek képesek tárgyak különböző nézeti rajzának elkészítésére . Ismerjék a fő- és mellékszíneket, legyenek képesek a színek keverésére, a színárnyalatok megkülönböztetésére. Ismerjék a 12 tagú színkör színeinek nevét, tudják kikeverni ezeket . Tudják a látványnak megfelelően meghatározni a rajzlap helyzetét . Legyenek képesek értékelő véleményt mondani saját és társaik munkájáról. A műalkotások elemzése során ismerjék fel a tartalmi vonatkozásokat. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, környezetük művészeti emlékeivel, népművészeti hagyományaival. Igazodjanak el a számukra fontos jelekben, ábrákban, tudjanak maguk is jól értelmezhető jelet konstruálni. Ismerjenek legalább három műalkotást és azok alkotóját . ÉNEK-ZENE 1. osztály Fejlesztési követelmények: – Tudjon az osztály 20 dalt (a törzsanyag dalait játékkal, mozgással) egységes hangszínnel, pontos ritmusban, 6 hang terjedelemben, egy oktáv közötti magasságban,a járás tempójában énekelni. – Tudja az osztály az egyenletes lüktetést, a negyed értékű hangot, a páros nyolcadot, és a negyed értékű szünetet,a dalok ritmusát, a kettes ütem hangsúlyait érzékeltetni és folyamatosan olvasni. – Ismerje fel az osztály a tanult gyermekdalokat, ritmus- és dallammotívumaikról. – Tudja az osztály: o A szó-mi-lá hangokból álló motívumokat szolmizálva énekelni, korongokkal a vonalrendszeren kirakni; o Betűkottáról a dallammotívumokat énekelni. – Ismerje azt osztály az ütemvonalat, az ismétlőjelet és a záróvonalat. – Ismerje fel az osztály: o A tanult dalokat egyszerű szöveg nélküli feldolgozásokban is. – Tudjon az osztály néhány percig(2-3 perc) a tanító énekére, zene hallgatásra figyelni. – Tudjon a tanuló: o egyenletes lüktetést érzékeltetni;
o ritmusmotívumot folyamatosan olvasva hangoztatni; o éneklés közben az egyenletes lüktetést vagy a dalritmust hangoztatni. – Ismerje a tanuló a szó-mi-lá dallamhangok nevét, kézjelét és viszonyított helyét a vonalrendszeren,korongkirakón. – Ismerje fel a tanuló hallás után: o a gyermek, női és férfi énekhangot; o az énekkar és a zenekar hangzását; o a zongora, furulya hangját. Minimum követelmény: Tudjon a tanuló: ritmusmotívumot folyamatosan olvasva hangoztatni; Ismerje a tanuló a szó-mi-lá dallamhangok nevét, kézjelét és viszonyított helyét a vonalrendszeren,korongkirakón. Ismerje fel a tanuló hallás után: a gyermek, női és férfi énekhangot; az énekkar és a zenekar hangzását; a zongora, furulya hangját. 2. osztály Fejlesztési követelmények: – Tudjon az osztály 20 dalt (a törzsanyag dalait) tisztán, egységes hangszínnel, pontos ritmusban, oktáv terjedelemben, a dalok hangulatának megfelelő tempóban és dinamikával énekelni. – Ismerje az osztály: o a félértékű hangot és szünetet; o az egyenletes lüktetés és a dalritmus közötti különbséget. – Tudja az osztály: o A felismert ritmusmotívumot hangoztatni és lejegyezni; o A ritmikai és dallami elemeket írásban összekapcsolni; o Ismert gyermekdal 1-2 motívumnyi ritmusát emlékezetből hangoztatni. – Tudja az osztály: o A dó, ré, alsó lá hangokból álló motívumot különböző dó hellyel a vonalrendszeren elhelyezni, és azt visszaénekelni. o A dó, ré alsó lá hangokat a szó-mi-lá dallamhangokkal együtt motívumokban énekelni és a dallamkirakón több dó hellyel kirakni, majd leírni; o Az ismert gyermekdalokat váltakozva hangos és belső énekléssel megszólaltatni. o Tudjon az osztály tartott hanggal egy időben ismert dallamot énekelni. – Ismerje fel az osztály a bemutatott dalokban és hangszeren játszott művekben a tempó (lassú, gyors) és dinamikai (halk, erős) különbségeket. – Ismerje fel az osztály a bemutatott zene hangulatát. – Különítse el az osztály a magasabb és mélyebb hangokat. – Ismerje fel a tanuló hallás után az egyenletes lüktetést. – Tudja a tanuló: o A negyed értékű hangot, nyolcadpárt és negyed szünetet változatos módon megszólaltatni és lejegyezni; o A dó, ré, alsó lá dallamokat a szó- mi-lá hangokkal együtt a kottakirakón elhelyezni.
– Tudjon a tanuló néhány percig (2-3 perc),a tanító énekére vagy zenei bemutatásra odafigyelni. – Ismerje a tanuló a hegedű, a fuvola, fagott hangját. – Tudja a tanuló a vonós-és fúvós együttes hangzását megkülönböztetni Minimum követelmények: Ismerje fel a tanuló hallás után az egyenletes lüktetést. Tudja a tanuló: A negyed értékű hangot, nyolcad párt és negyed szünetet változatos módon megszólaltatni. A dó, ré, alsó lá dallamokat a szó- mi-lá hangokkal együtt a kottakirakón elhelyezni. Tudjon a tanuló néhány percig (2-3 perc),a tanító énekére odafigyelni. Ismerje a tanuló a hegedű, a fuvola, fagott hangját. Tudja a tanuló a vonós-és fúvós együttes hangzását megkülönböztetni 3. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: – A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: o tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg, párban vagy csoportosan) – differenciált karakterű zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); o a figyelem időtartamának növelése hosszabb énekes és zenehallgatási anyag segítségével; o teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésre koncentráló feladattal; o zenei memória gyakorlatok. – Zenei jelenségek megfigyeltetésével: o hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése; o a hangszerek hangszínének megkülönböztetése és azonosítása a o hangadás módja szerint; o zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes, vonószenekar, énekkar és zenekar együttes megszólalása, a zenei analízis képessége a következő fogalmak használatával: azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció és különbözőség, a forma mozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet; o differenciált karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése, o ellentétpárok: szóló-tutti, forte-piano, egyszólamú-többszólamú; o a dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése. – Fejlesztő hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése: o rövid történetek zeneszerzőkről, híres előadóművészekről; o a dalok szövegének értelmezése, dramatizált előadás; vizuális megjelenítés (különböző technikák); o népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros hangszerek. – Zenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása az énekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódva: – Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban. – Különböző zenei karakterek, ellentétpárok. – Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nőikar és férfikar, vegyeskar.
– Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum, ritmus), zenei szemelvények az azonosság, különbözőség, hasonlóság és a variáció megtapasztalásához. – Zenés mese, gyermekopera, balett. – A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. – A szereplők karakterének azonosítása, kifejezőeszközök felismerésével. – Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag felidézésével a szereplő felismertetése. Minimum követelmények: A tanuló tudjon 5, több versszakból álló népdalt emlékezetből. Legyen képes tanári segítséggel, kézjelről vagy betűkottáról szolmizálni. Könnyebb ritmussor alkotása önállóan 2/4 vagy 4/4 ütemekkel. Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Önálló nyolcad hang és szünetjele, szinkópa ritmusképlet felismerése. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről. 4. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: – Zeneelméleti alapismeretek megszerzése az előkészítés - tudatosítás gyakorlás/alkalmazás hármas egységében. – Ritmikai elemek, metrum: – Ritmikai elemek: nyújtott és éles ritmus. – Ütemmutató, ütemfajta: ¾. – Dallami elemek: – Belépő szolmizációs hangok:, alsó ti, fá, és ti. – A pentaton, pentachord, hexachord és a hétfokú hangsor dallamfordulatai. – Hangközök: – Tiszta hangközök: oktáv, kvint, kvart, prím Ismeretek/fejlesztési követelmények: – A teljes figyelem kialakításának fejlesztése: o tánccal és/vagy szabad mozgás improvizációval (egyénileg, párban vagy csoportosan) - differenciált karakterű zeneművek vagy zenei részletek többszöri meghallgatásával (ismétlődő lejátszásával); a o figyelem időtartamának növelése hosszabb énekes és zenehallgatási anyag segítségével; o teljes zenei befogadás kiegészítve egy-egy zenei megfigyelésre koncentráló feladattal; o zenei memória gyakorlatok. – Zenei jelenségek megfigyeltetésével: o hangfajták (szoprán, mezzo, alt) hangszínhallás fejlesztése; o a hangszerek hangszínének megkülönböztetése és azonosítása a hangadás módja szerint; o zenei együttesek (szimfonikus zenekar, fúvós együttes, vonószenekar, énekkar és zenekar együttes megszólalása, a zenei analízis képessége a következő fogalmak használatával: azonosság (visszatérés), hasonlóság, variáció és különbözőség, a forma mozgásos és vizuális ábrázolása, kérdés-felelet;
-
–
– – – – – – – – –
o differenciált karakterek zenei ábrázolásának megfigyeltetése, o ellentétpárok: szóló-tutti, dúr és moll jelleg, forte-piano, egyszólamútöbbszólamú; a o dallam és kíséret különbözőségeinek megfigyelése. Fejlesztő hatás fokozása, tanult ismeret elmélyítése: o rövid történetek zeneszerzőkről, híres előadóművészekről; o a dalok szövegének értelmezése, dramatizált előadás; vizuális megjelenítés (különböző technikák); o népi játékhangszerek készítése: dobok, sípok, húros hangszerek. Zenei példák hallgatása és zenei tartalmak megfogalmazása az énekes, generatív tevékenységeihez és a befogadói kompetenciák fejlesztéséhez kapcsolódva: Természet ábrázolása a klasszikus zeneirodalomban. Különböző zenei karakterek, ellentétpárok. Énekhang: a gyermekkórus hangszíne, nőikar és férfikar, vegyeskar. Kapcsolódás a zeneelméleti ismeretekhez (pl. metrum, ritmus), zenei szemelvények az azonosság, különbözőség, hasonlóság és a variáció megtapasztalásához. Zenés mese, gyermekopera, daljáték, balett. A cselekmény és a zenei folyamatok összevetése. A szereplők karakterének azonosítása, kifejezőeszközök felismerésével. Feszültség és oldás megfigyeltetése zenei anyag felidézésével a szereplő felismertetése.
Minimum követelmények: A tanuló tudjon 5 több versszakból álló népdalt emlékezetből. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. A vegyes kar szólamainak megfigyelése, megnevezése (emberi hangfajták). Gyermek-, női-, férfikórusok felismerése. Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és - képletekkel, a tanult ütemformákban. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is. SZLOVÁK NYELV ÉS IRODALOM 1. osztály Minimum követelmények: érdeklődés felkeltése a nyelv iránt megérti az egyszerű utasításokat, kéréseket, társai közlését tisztán artikulál, helyesen képezi a szlovák hangokat tanult kifejezések helyes használata egyszerű mondatmodellben beszédbátorság, szereplési vágy, önbizalom növelése képes a tanult, egyszerű szavak összeolvasására érdeklődést mutat a versek, mesék iránt 6 gyermek- és népdal ismerete ismeri az írás alapvető funkcióját
2. osztály Minimum követelmények: hibátlanul alakítja és kapcsolja a tanult betűket írásképe olvasható, rendezett megérti az egyszerű utasításokat, kéréseket, társai közlését meg tudja nevezni családtagjait meg tudjon nevezni közlekedési eszközöket, gyümölcsöket, zöldségeket, állatokat helyesen, artikuláltan ejti a tanult hangokat, megérti az olvasottak lényegét néhány verset emlékezetből is fel tud idézni 3. osztály A fejlesztés várt eredményei – A tanuló nyelvi ismeretei váljanak rendezetté. Tudatosuljon benne, hogy anyanyelvén kívül szlovák nyelven is sikeresen kifejezheti magát. – A nyelven túl ismerje az évfolyam során megtanult népi kultúra elemeit és a hagyományokat. Beszéde legyen érthető. Értse meg a felnőttek egyszerű utasításait, kéréseit és magyarázatait, valamint társai közléseit, végezze el jól a feladatokat. A kérdésekre reagáljon érthetően, válaszoljon mondatokkal. – Kérdések segítségével tudjon beszámolni olvasásélményeiről. Rendelkezzen megfelelő alapszókinccsel a feldolgozott témákon belül. Aktív szókincsét tudja alkotó módon használni más helyzetekben, új szövegkörnyezetben is. – A tanult memoritereket idézze fel szöveghűen. Aktívan vegyen részt a tanult játékok előadásában. – Alkalmazza sikeresen az írásbeli szövegalkotás tanult szabályait. Legyen igénye a helyes írásbeli nyelvhasználatra. – Ismerje az évfolyam során elsajátított helyesírási szabályokat, legyen képes alkalmazni is őket. – Törekedjen teljesítménye reális értékelésére. – Kézírása megfelelő, tetszetős és olvasható. Önálló ismeretszerzése során legyen képes információkra szert tenni a könyvtár használatával. Ismerje a számítógép használatát, tudja szintjének megfelelően használni a nyelvi programokat. Minimum követelmények: A tanuló kis kiejtésbeli hibákkal használja az új szókincset, kiejtés során kevés artikulációs hibát ejt. többnyire helyesen válaszol az adott témával kapcsolatos tanítói kérdésre.. képes a mondanivalóját rövid mondatokkal kifejezni, hibáit tanítói segítséggel javítani tudja képes egyszerű párbeszéd folytatása. az ismert szöveg olvasásakor kevés kiejtésbeli hibát ejt. illusztráció segítségével képes kifejezni az olvasott szöveg tartalmát. előzetes felkészülés után egyszerű ismeretlen szöveget kevés hibával olvas, amit segítséggel javít. törekszik a hangsúlyos olvasásra. segítséggel tájékozódni tud az olvasott és lefordított szövegben.
képes egyszerű mondatok lefordítására. szavak, mondatok másolásakor kevés hibát ejt. írás során törekszik a szép külalakra. helyesen vagy kevés hibával alkalmazza a szótagolás szabályait. helyesen jelöli az időtartamot és a magyar nyelvtől eltérő szlovák betűket. mondatok másolásakor ritkán vét hibát. tollbamondás írásakor kevés hibát vét. helyesen jelöli a mondatfajtákat. nyelvi emlékezetét memorizálással fejleszti, amely során dalokat, verseket, mondókákat, találós kérdéseket sajátít el. 4. osztály A fejlesztés várt eredményei – A tanuló nyelvi ismeretei váljanak rendezetté. Tudatosuljon benne, hogy anyanyelvén kívül szlovák nyelven is sikeresen kifejezheti magát. – A nyelven túl ismerje a két évfolyam során megtanult népi kultúra elemeit és a hagyományokat. Beszéde legyen érthető. Értse meg a felnőttek egyszerű utasításait, kéréseit és magyarázatait, valamint társai közléseit, végezze el jól a feladatokat. A kérdésekre reagáljon érthetően, válaszoljon mondatokkal. – Kérdések segítségével tudjon beszámolni olvasásélményeiről. Rendelkezzen megfelelő alapszókinccsel a feldolgozott témákon belül. Aktív szókincsét tudja alkotó módon használni más helyzetekben, új szövegkörnyezetben is. – A tanult memoritereket idézze fel szöveghűen. Aktívan vegyen részt a tanult játékok előadásában. – Alkalmazza sikeresen az írásbeli szövegalkotás tanult szabályait. Legyen igénye a helyes írásbeli nyelvhasználatra. – Ismerje az évfolyam során elsajátított helyesírási szabályokat, legyen képes alkalmazni is őket. – Legyen jártas az önellenőrzésben, hibáit többnyire vegye észre és javítsa is ki, ha kell, kérjen segítséget. Törekedjen teljesítménye reális értékelésére. – Kézírása megfelelő, tetszetős és olvasható, írása automatizált. Önálló ismeretszerzése során legyen képes információkra szert tenni a könyvtár használatával. Ismerje a számítógép használatát, tudja szintjének megfelelően használni a nyelvi programokat. Minimum követelmények: A tanuló helyesen ejti a tanult szavakat, szókapcsolatokat, tisztán, helyesen artikulál. ritkán vét hibát a tanult szókincs alkalmazásakor. helyesen válaszol a tanítói kérdésekre a tanult témával kapcsolatban. képes mondanivalóját összefüggő mondatokban kifejezni egy adott témával kapcsolatban képes rövid párbeszéd alkotására. ismert szöveg olvasásakor ritkán vét hibát. előzetes felkészülés után valamennyi szlovák hangot helyes kiejtéssel olvas, esetleges hibáit utasításra javítani tudja. törekszik a hangsúlyos olvasásra. önállóan tájékozódik az olvasott és írott szövegben. ki tudja keresni a szövegrészlet legfontosabb adatait. egyszerű formában válaszol a szöveggel kapcsolatos kérdésekre.
szavak, mondatok, szövegek másolásakor csak ritkán vét hibát, amit az önellenőrzés során javítani tud. íráskor ügyel a szép külalakra. felismeri és helyesen alkalmazza a tanult nyelvtani szabályokat. memorizálással elsajátít néhány dalt, verset, találós kérdést, kiszámolót és közmondást. NEMZETISÉGI NÉPISMERET 1. osztály Minimum követelmények: A tanuló Ismeri a lakóhelyének nemzetiségi jellegét. Ismeri, meglátogatja környezete emlékhelyeit, emlékműveit. Tud tájékozódni lakóhelyén és környékén. Ismeri környezetének azon épületeit, amelyek jelentős szerepet játszanak a nemzetiségi élet alakulásában. Szlovák nyelven tudja köszönteni ismerőseit névnapjukon, születésnapjukon. Ünnepi mondókák ismerete. Ismeri a néptánc alaplépéseit. 2. osztály Minimum követelmények: A tanuló Ismeri a lakóhelyének nemzetiségi jellegét. Ismeri iskolájának felépítését, címét. Képes megnevezni szlovák nyelven az iskola helyiségeit. Tud tájékozódni lakóhelyén és környékén. Ismeri környezetének azon épületeit, amelyek jelentős szerepet játszanak a nemzetiségi élet alakulásában. Ünnepi mondókák, versikék ismerete. Ismeri a néptánc alapjait. 3. osztály Fejlesztés várt eredményei: – A megalapozott szókincs fejlődése, gazdagodása, a tanuló emlékező- és kommunikációs képességének fejlődése. – A tanuló ismeri lakóhelye nemzetiségi jellegét, környezete emlékhelyeit, emlékműveit. – Ismeri azon épületeket, melyek jelentősek a nemzetiségi élet alakulásában. – Tud születés- és névnapot köszönteni. – A közösségi élet során aktívan alkalmazza a tanult mondókákat, népdalokat és gyermekjátékokat, aktívan ismer 10-15 népdalt, 5 gyermekjátékot. – Tudja az olvasott műveket képekben megjeleníteni, ábrázolni. – Aktívan részt vesz tárgykészítő, hagyományőrző tevékenységekben, ünnepségeken.
Minimum követelmények: A tanuló tudja megfelelően alkalmazni a tanult szavakat, szókapcsolatokat. helyesen ejti a tanult szavakat, szókapcsolatokat. néhány mondatban ki tudja fejezni gondolatait szlovák nyelven. ismerje a fontosabb ünnepeket. ismerje a fontosabb ünnepekhez kapcsolódó népszokásokat. ismerjen a tanult ünnepkörökhöz kapcsolódó verseket, dalokat, mondókákat. ismerje lakóhelye nemzetiségi jellegét. ismerjen a helyi településhez kötődő dalokat, gyermekjátékokat. ismerje meg lakóhelye emlékhelyeit, emlékműveit, és a nemzetiségi életben szerepet játszó épületeket szlovák nyelven tudja köszönteni ismerőseit, rokonait születésnapjukon és névnapjukon 4. osztály Fejlesztés várt eredményei: – A megalapozott szókincs fejlődése, gazdagodása, a tanuló emlékező- és kommunikációs képességének fejlődése. – A tanuló ismeri lakóhelye nemzetiségi jellegét, környezete emlékhelyeit, emlékműveit, kétnyelvű feliratait, alapvető népviseleti jegyeit. – Ismeri azon épületeket, melyek jelentősek a nemzetiségi élet alakulásában. – Tud születés- és névnapot köszönteni. – Fel tudja sorolni az évszakok, a hónapok, a hét napjainak alapvető jegyeit. – A közösségi élet során aktívan alkalmazza a tanult mondókákat, népdalokat és gyermekjátékokat, aktívan ismer 10-15 népdalt, 5 gyermekjátékot. – Megismeri a helyi nyelvjárási szavakat. – Ismeri a naptári ünnepekhez kapcsolódó tevékenységeket. – Meg tud nevezni néhány települést, ahol szlovákok élnek. – Tudja az olvasott műveket képekben megjeleníteni, ábrázolni. – Aktívan részt vesz tárgykészítő, hagyományőrző tevékenységekben, ünnepségeken. – Ismeri a helyi népviselet főbb ruhadarabjait, népművészeti motívumait, népi hangszereit. Minimum követelmények: A tanuló tudja helyesen alkalmazni a tanult szavakat, szókapcsolatokat. helyesen ejti a tanult szavakat, szókapcsolatokat. ki tudja fejezni magát szlovák nyelven. ismerje a helyi emlékhelyeket, nevezetességeket. értsék meg a kétnyelvű feliratokat a középületeken. ismerjék a szlovák zászlót és himnuszt. meg tudja nevezni a személyi adatait szlovák nyelven. ismerje fel és használja a rokoni kapcsolatokban használatos helyi nyelvjárási elnevezéseket. ismerje az iskola jellemzőit szlovák nyelven, tudjanak megnevezni néhány szlovákok által lakott magyarországi települést.
ismerje az évszakokat és jellemzőit. meg tudja nevezni szlovák nyelven a hónapokat és a hét napjait. ismerjen szlovák népdalokat, gyermekjátékokat, vegyen részt tárgykészítő tevékenységben.
IDEGEN NYELV 4. évfolyam A fejlesztés várt eredménye: – KER szintben nem megadható. – A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. – Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. – Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. – Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. Minimum követelmény: Hallott szöveg értése o a tanuló követi a nonverbális elemekkel támogatott és egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést. o megérti, és cselekvéssel válaszol az osztálytermi tevékenységekre vonatkozó, nonverbális eszközökkel támogatott, rövid és egyszerű tanári utasításokra. o az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy szóból, rövid mondatból álló kérdéseket és kijelentéseket megérti. o felismeri rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavakat, fordulatokat, és képes ezekből a lehetséges tartalomra következtetni. Szóbeli interakció beszédszándékát egyszerű nyelvi eszközökkel fejezi ki. tud a számára ismert témákról egyszerű kérdéseket feltenni, a hozzá intézett kérdésekre egyszerű nyelvi eszközökkel reagálni tud. a tanult minta alapján rövid párbeszédeket folytat társaival az ismert témákról, szükség szerint nonverbális elemekkel támogatva. részt vesz rövid, egyszerű szövegek közös előadásában. Összefüggő beszéd a tanuló elmond rövid, egyszerű szövegeket. társaival közösen előad egyszerű szöveget, párbeszédet, gyerekdalt, tanári segítséggel. be tudja mutatni munkáját egyszerű nyelvi eszközökkel, esetleg tanári segítséggel. törekszik a célnyelvi normához közelítő kiejtés, intonáció és beszédtempó elsajátítására. Olvasott szöveg értése a tanuló észreveszi az anyanyelven, illetve a tanult idegen nyelven történő olvasás közötti különbségeket.
képes ismert szavak néma olvasására és megértésére, valamint törekszik tanári minta után a szavak helyes felolvasására. képes rövid szöveg közös megismerése és feldolgozása után az önálló olvasására. követi az ismert témákról elhangzó szöveg írott változatát. felismeri az ismert szavakat és kifejezéseket idegen forrásban.
Íráskészség a tanuló azonosítja az anyanyelvén, illetve a tanult idegen nyelven történő írás közötti különbségeket. ismeri az adott nyelv ábécéjét. különböző nyelvi tevékenységek során lemásol, illetve leír rövid szavakat, mondatokat. bekapcsolódik írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekbe. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1. osztály Fejlesztési követelmények: Előkészítő és preventív mozgásformák – Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. – A testrészek megnevezése. – A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. – A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. – Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. – Az iskolatáska gerinckímélő hordása. – A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. – A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. – Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. – Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák – Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. – A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák – A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. – Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. – A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. – A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban
– Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. – Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. – Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. – A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. – A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban – A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. – Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. – Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban – Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. – Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. – A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. – A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. – A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban – Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. – A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. – A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. – Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben – Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. – A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. – A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. – Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.
és
Elvárható ismeretek az első évfolyam végére: Helyváltoztató mozgások egyszerűbb akadálypályán. Járás, futás, oldalazás, szökkenés, szökdelés egy és két lábon, kettőzött szökdelés, galoppszökdelés mint alapvető természetes mozgáskészségek, valamint kombinációik végrehajtása. Alapvető tartásos és mozgásos szakkifejezések megismerése és végrehajtása. Dobások különböző méretű labdákkal. Alsó-felső-melső variációkban. Gurulóátfordulások előre-hátra. Gyermekjátékok, sportjátékok ismerete (kidobók és fogójátékok). Játékszabályok betartása. Labdavezetés egy kézzel helyben és járás közben.
Futás iramváltással valamint akadályok megkerülésével. 2.osztály Fejlesztési követelmények: Előkészítő és preventív mozgásformák – Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. – A testrészek megnevezése. – A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. – A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. – Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. – Az iskolatáska gerinckímélő hordása. – A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. – A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. – Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. – Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák – Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. – A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák – A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. – Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. – A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. – A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban – Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. – Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. – Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. – A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. – A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban – A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. – Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban.
– Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban – Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. – Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. – A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. – A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. – A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban – Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. – Tudatos levegővétel. – Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. – Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben – Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. – A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. – A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. – Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.
és
Minimum követelmények: A tanuló ismerje az egy ill. kétsoros oszlopban, ebből testfordulattal vonalra történő sorakozást. Kitartó, gyors játékgyakorlatok eszközökkel együtt. Ira és irányváltások ismerete (egyre gyorsabban). Célba dobás 50%-os biztonsággal, javuljon teljesítménye a távolba dobásoknál. Biztonsággal tudja a labdát elfogni és továbbítani. Ismerjen témánként 3-4 új játékot. Labdarúgás, mini kosárlabda, mini röplabda, szivacskézilabda. Kötélhajtás végzése helyben, futás közben, helyből távolt ugrani (páros lábról- páros lábra érkezni). Gurulóátfordulás előre, hátra; tarkóállás, bátorugrás, lebegő- és mérlegállás, kézállást előkészítő gyakorlatok. 3. osztály Előkészítő és preventív mozgásformák – Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. – Önálló pulzusmérés. – A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. – A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. – A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. – Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. – A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása.
– A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. – Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák – Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. – Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. – A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. – A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák – A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. – A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. – A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. – A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban – Részben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. – A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő felés leugrás. – Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. – Gurulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. – A tempóváltozások érzékelése és követése. – A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban – A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. – A 3 lépéses dobóritmus ismerete. – A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. – Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. – A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. – A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban – A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. – Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. – Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. – Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. – A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. – A sportszerű viselkedés értékké válása.
Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban – Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. – Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. – A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. – A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. – A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. – Az saját agresszió kezelése. – Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben – Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. – A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. – A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. – A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. Minimum követelmények: A rendgyakorlatok változatos felhasználásával a tanulók tudatos, rendezett mozgása. Szabad és kéziszerszám gyakorlatok ismerete és pontos végrehajtása (kar, törzs és lábgyakorlatok). Legyen képe 6-8 percig kitartóan futni. Gyorsfutást végezni 30-40 m-en. Dobásának erejét tudja szabályozni. Hajító mozdulatok pontos végrehajtása. Vízhez szoktatás, siklás elsajátítása. Célba dobás 8-10 m-es távolságba 50%-os pontossággal. Tudjon párban, csoportban együtt játszani. Tudjon esni, változatos terepen könnyen mozogni. Ismerje a talajtorna elemeket: mérlegállás, gurulóátfordulások, szekrényugrások stb.) 4.osztály Előkészítő és preventív mozgásformák – Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. – Önálló pulzusmérés. – A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. – A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. – A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. – Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. – A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. – A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. – Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák – Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása.
– Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. – A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. – A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák – A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. – A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. – A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. – A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. – A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban – Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. – A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő felés leugrás. – Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. – Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. – A tempóváltozások érzékelése és követése. – A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban – A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. – A 3 lépéses dobóritmus ismerete. – A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. – Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. – A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. – A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban – A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. – Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. – Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. – Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. – Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. – A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. – A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban – Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. – Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. – A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. – A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása.
– A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. – Az saját agresszió kezelése. – Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban – Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. – Fejesugrással vízbe ugrás. – Az uszodai rendszabályok természetessé válása. – A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben – Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. – A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. – A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. – A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. Minimum követelmények: Különböző alakzatok kialakítása : kör, sor, oszlop, szórt alakzat. Kötetlen futás 12 percig. Gyorsfutás 60 m-en. 1 percig folyamatosan ugrókötél áthajtást végezni. Magasugrás lépő technikával 3-4 lépés nekifutással. Távolugrás helyes technikájának elsajátítása. Helyből, lépésből, lassú futásból kislabdahajítás. Legyenek víz biztosak, egy úszásnemben 25 m-t folyamatosan leúszni. Fejesugrással vízbe érkezni. Siklások, gördülések, gurulások, gurítások különféle eszközökkel. IDEGEN NYELV 5.osztály A fejlesztés várt eredményei: – A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat. – Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. – Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatokban válaszol; – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmaz. – Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért. – Ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír. Minimum követelmény: Hallott szöveg értése a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; a célnyelvi óravezetés követése
adott szövegből való információ kiszűrésének stratégiáját ismeri Szóbeli interakció A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre; tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel Összefüggő beszéd Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata Olvasott szöveg értése ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése, megértése írott szövegből való információ kiszűrésének stratégiáját ismeri egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése Íráskészség Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása; írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó egyszerű írásbeli feladatok elvégzése 6. osztály A fejlesztés várt eredményei A1 szintű nyelvtudás: – A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket – Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál – Felkészülés után elmond rövid szövegeket – Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. – Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot Minimumkövetelmény: Hallott szöveg értése az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; a célnyelvi óravezetés követése a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből tanári segítséggel néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása Szóbeli interakció egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre tanult minta alapján egyszerű mondatokban párbeszédeket visszaad
önállóan egyszerű kérdéseket tesz fel Összefüggő beszéd tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő, leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, eseményekről néhány alapvető nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal Olvasott szöveg értése a különböző műfajú, autentikus szövegek lényegének megértése; autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért Íráskészség Ismert téma rövid leírása Megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása; a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó egyszerű írásbeli feladatok elvégzése
7. osztály A fejlesztés várt eredményei: A1 szintű nyelvtudás: – A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket – Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál – Felkészülés után elmond rövid szövegeket – Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. – Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot Minimumkövetelmény: Hallott szöveg értése a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, beszédfordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; a célnyelvi óravezetés követése adott szövegből való információ kiszűrésének stratégiáját ismeri és segítséggel használja Szóbeli interakció és közvetlen információcserét igénylő feladatokban kommunikáció ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal a célnyelvi óravezetés követése Egyszerű, tényszerű információk megszerzése és továbbadása
Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben Összefüggő beszéd Rövid, de egyre bővülő szókincs, egyszerű beszédfordulatok alkalmazásával, összefüggő beszéd saját magáról és közvetlen környezetéről; ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intonációval és beszédtempóban néhány nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután) Olvasott szöveg értése Az ismerős témákról szóló rövid szövegek megértése; írott szövegből való információ kiszűrésének stratégiáját ismeri egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; 8. osztály A fejlesztés várt eredményei: A2 szintű nyelvtudás: – A tanuló egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről – Rövid szövegeket megért, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat – Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról Minimumkövetelmény: Hallott szöveg értése az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése; az ismert témakörökben, elhangzó szövegekben a beszélők gondolatmenetének követése a célnyelvi óravezetés követése a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből néhány, a megértést segítő alapvető stratégia önállóbb alkalmazása Szóbeli interakció kapcsolatfelvétel, rövid társalgásban való részvétel, spontán kommunikálás célnyelvi beszélőkkel a saját mondanivaló átfogalmazása, egyszerűsítése, pontosítása a kommunikáció fenntartása érdekében a célnyelvi óravezetés követése a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből néhány, a megértést segítő alapvető stratégia önállóbb alkalmazása Összefüggő beszéd tanult minta alapján magyarázatok, indoklások, ok-okozati kapcsolatok kifejezése kötőszavakkal (pl. mert, ezért, tehát) Önálló vagy csoportban létrehozott előadás vagy prezentáció jegyzetek alapján –
néhány nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata Olvasott szöveg értése a különböző műfajú, autentikus szövegek lényegének megértése; autentikus szövegekből alapvető információ kiszűrése jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű szövegeket megért Íráskészség Ismert téma rövid leírása életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5. osztály Minimum követelmények: Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai (tárgyi, írásos) között. Legyen képes az adott korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később és mennyivel. Ismerje az időszalag használatát. Kr.e. és Kr.u. események idejének kiszámítását. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző típusú és léptékű térképeken megmutatni – beleértve a kontúrtérképet is. Tudja, hogy az egyest történelmi eseményekhez milyen nevek kapcsolódnak. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudja jellemezni az őskori emberek szerszámait anyaguk, megmunkálási módjuk alapján. Ismerje fel, milyen szerepet játszottak az ókor nagy folyamai a földművelés kialakulásában, a mezőgazdaság fejlődésében. Ismerje fel, hogy az ókori görögséget a közös nyelv, a vallás, a katonai szövetségek és az olimpiai játékok kapcsolták össze. Ismerje a pannóniai római örökségünk kulturális emlékeit. 6. osztály Minimum követelmények: Legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon a történelmi képeken távolságot becsülni, számításokat végezni.
Ismerje fel, hogy a különböző népek vallása, kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenysége kölcsönösen hat egymásra. Ismerje fel a középkori keresztény államok kialakulásának jelentőségét. Társadalmi csoportok jellegzetességeinek felismerése, összevetése (pl. földesúr, jobbágy, hűbérúr, hűbéres, lovagok, szerzetesek, stb.) Legyen képes kérdéseket megfogalmazni egyszerű írásos források alapján. Legyen képes lehelyezni a térképen a tanult nagy birodalmakat. Az időszalag használata: a tanult események elhelyezése az időszalagon. A magyarság régmúltjának megismerése. Ismerje fel a mondák és a valóság közötti kapcsolatokat és ellentmondásokat egyaránt. Lássa a történelmi személyiségek szerepét, jelentőségét (Géza, István, Koppány) Legyen képes tetteiket megindokolni. Ismerje fel a földrajzi felfedezések jelentőségét, azok hatását az európai és amerikai életmódra. Értse meg a XVI.-XVII. sz-i vallási megújulás okait és jelentőségét. Ismerje fel a török terjeszkedés megállításának jelentőségét hazánk és a keresztény Európa szempontjából. Legyen képes egymásnak ellentmondó források értékelésére. 7. évfolyam Minimum követelmények: Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét. Ismerje egy-egy korszak legfontosabb jellemzőit. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni – tanári segítséggel. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat értelmezni, elemezni. Ismerje meg az adott témához kapcsolódó történelmi személyeket, legyen tisztában tevékenységükkel és ennek hatásaival, következményeivel. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit (térképidőszalag). Legyen képes leolvasni a térképről egy-egy ország területváltozásait. Tudja megállapítani, hogy a magyar és az egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak. Lássa a középkori államok és a polgári nemzetállamok közti különbségeket. Értékelje a polgári nemzetállammá válás, békés és erőszakos útját. Ismerje a reformkor legjelentősebb eredményeit. Ismerje, hogy a középkori és az újkori vezető államok közül néhány a XIX. században és ma is vezető szerepet tölt be a politikai és gazdasági életben. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait, kiemelkedő gazdasági és társadalmi folyamatait, fontosabb történéseit a XIX. század második feléből. Legyen képes elemezni a korszak eredményeit, összehasonlítva a korábbi magyarországi fejlődés ütemével, illetve a korabeli európai viszonyokkal. Ismerje az első világháborúhoz vezető történelmi folyamatokat, benne a szövetségkötéseket. Legyen képes önállóan tájékozódni, a katonai eseményeket nyomon követni a térképen.
Ismerje és értse meg, hogy a háborút lezáró békéket kizárólag a győztesek érdekeinek megfelelően kötötték meg. Legyen képes nyomon követni a térképen a változásokat. 8. osztály Minimum követelmények: Tudjon önálló kutatómunka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi eseménye és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Ismerje a XX. századi egyetemes és magyar történelem legfontosabb fordulópontjait, ennek idejét. A trianoni békediktátum, annak következményei. Ismerje, hogy a két világháború közötti magyar politikát döntően a trianoni döntésre választ adó revízió határozta meg. Legyen képes a térképen bemutatni a Trianont követő területi változásokat, majd a revíziók ideiglenes eredményeit. Ismerje az emberiség legnagyobb háborújának fontosabb eseményeit. Tudja ábrázolni pl. időszalagon azok kronológiai sorrendjét. Legyen képes a térképen az egyidejűleg több fronton is zajló események nyomon követésére. Legyen tájékozott a háború fontosabb szereplőiről, megfelelően értékelve tevékenységüket. Legyen tisztában a demokratikus és diktatórikus társadalmi rendszerek közötti különbségekkel az emberi szabadságjogok biztosítása terén. Ismerje Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakításának fontosabb eseményeit. Ismerje a két világrendszer vetélkedésének főbb történéseit, a szovjet típusú országokban végbemenő rendszerváltozás lényegi elemeit.
MATEMATIKA 5.osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Számtan, algebra Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között). A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Összefüggések, függvények, sorozatok Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Geometria Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete. Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában. Téglalap kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása. Valószínűség, statisztika Egyszerű diagramok értelmezése, Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok Minimum követelmények: Számtan, algebra
A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.
Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek, (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.
Függvények
Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.
Geometria
Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.
Valószínűség, statisztika
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
6. osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek Részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös része, két véges halmaz uniója, uniójának felírása, ábrázolása. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra Reciprok felírása. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata. Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata. Szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése. 171
A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában. A deltoid kerületének és területének kiszámítása. A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. Minimum követelmények: Gondolkodási módszerek Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra
Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét, arányossági feladatok megoldása következtetéssel. Egyszerű, elsőfokú, egy ismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.
Függvények
Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.
Geometria, mérés
A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.
Valószínűség, statisztika
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.
7. osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése. Állítások érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Fagráfok használata feladatmegoldások során. 172
Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során. A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése. Minimum követelmények:
173
Gondolkodási módszerek
Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.
Számtan, algebra
Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolút értékű egészek, törtek, tizedes törtek körében, egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű, konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. Egyszerű, elsőfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.
Összefüggések, függvények, sorozatok
Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.
Geometria
Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése, szabványos mértékegységének ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.
Valószínűség, statisztika
A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.
8. osztály A fejlesztés várt eredményei: Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Fagráfok használata feladatmegoldások során.
174
Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során. A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban. 175
Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése. Minimum követelmények: Gondolkodási módszerek
Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. Szövegértelmezés egyszerű esetekben. A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.
Számtan, algebra
Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben, a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. Elsőfokú egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.
Függvények
Az a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.
Geometria
Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).
Valószínűség, statisztika
Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban
TERMÉSZETISMERET 5. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Ismerjék szerepét az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi szabályainak betartásával. Tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. – Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és háziállatait. Kulcsszavak segítségével jellemezzék azokat. – Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet – szervezet – életmód működése közötti összefüggéseket. – Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Tudjon tájékozódni a térképen. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. – Tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából. Legyen képes egyszerű kísérleteket, méréseket biztonságosan elvégezni.
176
– Anyag- és energiatakarékos életvitelével önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Az internet segítségével legyen képes tudását bővíteni. Minimum követelmények: ismerje a főbb növényi szerveket ismertesse a tanult terméseket fogalmak: gerinces, emlős, madár, ragadozó, mindenevő, növényevő, teljes átalakulás, rovar Magyarország helyének meghatározása Magyarország nagy tájai fő égtájak földrészek, óceánok szélességi, hosszúsági körök halmazállapot-változások felismerése 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, az élőlények szerveződésének, sokoldalú kapcsolatrendszerének vizsgálatával. – Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti – társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. – Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi- és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. – Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. – Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. Minimum követelmények: a víz jelentősége a földi élet szempontjából életközösség fogalma vízi élethez való alkalmazkodás bemutatása egyszerű táplálkozási láncok összeállítása egysejtűek közös jellemzői természetes és mesterséges életközösségek jellemzői ismerje hazánk nemzeti parkjait ismerje hazánk szomszédjait, fő tájegységeit, jelentősebb gazdasági központokat ismerje a Dunántúli- és az Északi-középhegység részeit
177
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 7. osztály A fejlesztés várt eredményei: – A tanuló érti az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggését az adott térséget jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismeri a globális környezetkárosítás veszélyeit, érti, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismeri és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tud belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Be tudja mutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit, ismeri az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tud különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között, tisztában van a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismeri az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Morfológiai jellegzetességek alapján ismert élőlényeket el tud helyezni a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). Minimum követelmények: vízszintes övezetek megnevezése övezetenként a környezethez való alkalmazkodás felismerése táplálkozási láncok összeállítása a különböző övezetekben élő és élettelen környezeti tényezők fogalom: életközösség, tűrőképesség, anyagforgalom, üvegházhatás, savas eső, entrofizáció, táplálkozási hálózat, populáció főbb rendszertani csoportok ismerete élőlények országainak felsorolása egy tetszőlegesen választott növény ismertetése: élőhely, testfelépítés, alkalmazkodási forma 8. osztály A fejlesztés várt eredményei: – Látja a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Érti a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismeri az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Tisztában van saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival, a férfi és nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológia-pszichológiai problémáival. – Ismeri a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. – Érti a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. – Önállóan és társaival együttdolgozva tud megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni, valamint jártassággal rendelkezik a mikroszkóp használatában. Minimum követelmények: szerveződési szintek 178
sejtalkotók és feladatuk a kültakaró legfontosabb jellemzői mozgásszervrendszer részei a tápcsatorna szakaszai légzőszervrendszer részei véralkotók és feladatuk a keringés folyamata érzékszervek felsorolása feltétlen és feltételes reflex jellemzői
179
ERKÖLCSTAN 5. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Fejlődés és szükségletek Hogyan változtak testi, lelki, szellemi tulajdonságaim az évek során? Mire van szükség ahhoz, hogy a testem jól fejlődjön? Mi kell a lelkem és az értelmem fejlődéséhez? Melyek az ember legfontosabb fizikai, lelki és szellemi szükségletei? Miben térnek el egymástól a gyerek, a felnőtt és az idős ember szükségletei? Miben különbözik egy ember az összes többi élőlénytől, és miben hasonlít rájuk? Egészség és betegség Milyen az egészséges ember? Hogyan kerülhet veszélybe és hogy védhető meg az egészség? Én egészségesen élek? Van olyan szokásom, amelyen jó lenne változtatnom az egészségem érdekében? Miben különbözik egy beteg ember az egészségestől? Hogyan és miért betegedhet meg valaki? Mi változik meg ettől az életében? Milyen az, amikor én beteg vagyok? Mért tartozom felelősséggel saját testi épségemért? Fogyatékosság Milyen képessége hiányozhat annak, aki valamilyen téren fogyatékos? Vannak-e olyan speciális képességeik a fogyatékkal élőknek, amelyekben ügyesebbek másoknál? Mi a különbség a fogyatékosság és a betegség között? Hogyan alakulhat ki ilyen állapot? Miben és hogyan akadályozza a fogyatékkal élő embereket állapotuk a hétköznapi tevékenységekben? Hogyan lehet elhárítani vagy csökkenteni ezeket az akadályokat? Hogyan lehet egy fogyatékkal élő gyereket támogatni az osztályban? Mit tanulhatnak az ép gyerekek fogyatékkal élő társuktól? Élhetnek-e teljes értékű életet a fogyatékos emberek? Ép testben ép lélek? Milyen a jó és milyen a rossz lelkiállapot? Milyen lehet a lélek, amikor sérült vagy beteg? Milyen jelei vannak ennek? Hogyan őrizhetjük meg a lelki egészségünket? Lehet-e beteg lélek ép testben, és beteg vagy fogyatékossággal élő testben ép lélek? Mi minden befolyásolhatja ezt? Egy belső hang: a lelkiismeret Mi minden hat a döntéseinkre? Mi a lelkiismeret, és miből érezzük a jelenlétét? Hogyan hat a tetteinkre? Mi történik, amikor hallgatunk rá, és mi történik, amikor nem? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Testi tulajdonság, lelki tulajdonság, szellemi képesség, szükséglet, fejlődés, egészség, betegség, fogyatékosság, befogadás, elfogadás, lelkiismeret, szándék, döntés. Kapcsolataim Kikkel tartok szorosabb vagy lazább kapcsolatot? Kihez mi fűz, és milyen mélységűek ezek az érzések? Mi tesz vonzóvá és mi tesz ellenszenvessé valakit? Milyen módon lehet elnyerni valakinek a rokonszenvét? Milyen eszközöket nem szabad vagy nem érdemes használni ennek során? Miért? Baráti kapcsolatok 180
Lehetnek-e a barátoknak titkaik egymás előtt? Mit jelent az, hogy őszinték vagyunk valakihez? Megengedhető-e a hazugság a barátok között? Csak szavakkal lehet hazudni vagy más módon is? Mit jelent a barátságban a másik tisztelete? Hogyan tudják segíteni egymást a barátok? Mi az, amivel fájdalmat tudnak okozni egymásnak? Hogyan lehet bocsánatot kérni és megbocsátani? Van-e olyan vétség, ami megbocsáthatatlan? A kapcsolat ápolása Milyen formái vannak a szeretet kimutatásának és a figyelmességnek? Milyen szerepe van a kapcsolat ápolásában a személyes találkozásoknak, a telefonnak, az internetnek és a közös programoknak? Milyen problémák és milyen konfliktusok zavarhatják meg a barátságot? Hogyan lehet feloldani ezeket? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Barát, ismerős, rokonszenv, ellenszenv, barátság, őszinteség, hazugság, szeretet, tisztelet, közömbösség, harag, fájdalom, megértés, sértés, megbocsátás, konfliktus. Közösségeim Milyen csoportokhoz tartozom? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Milyen okai vannak a változásnak? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm, és miért? A mi csoportunk Melyik csoportomban érzem a legjobban magam, és miért? Mi minden kapcsolja össze a csoport tagjait? Milyen közös tevékenységeink, jeleink, szokásaink és szabályaink vannak? Egyenrangú-e mindenki a csoportban, vagy van-e valamilyen különbség a tagok között? Mások csoportjai Milyen más csoportok vannak körülöttem, amelyekbe nem tartozom bele? Milyennek látom e csoportok tagjait? Mit tudok róluk? Valóban különböznek-e a mi csoportunk tagjaitól? Ha igen, miben? Mi az oka annak, ha valakit vagy valamilyen csoportot idegennek érzünk? Mi mindenben különbözhet tőlünk egy idegen? Válhat-e baráttá, aki korábban idegen volt? Ha igen, milyen módon? Ha nem, miért nem? Konfliktusok a csoportban Milyen problémák és milyen konfliktusok fordulhatnak elő a csoportokon belül? Hogyan lehet ezeket megoldani, és mi történik, ha nem sikerül? Mi történik, ha valaki véletlenül vagy szándékosan kárt okoz a csoport többi tagjának? Mit fejez ki a büntetés, milyen elfogadható és el nem fogadható módjai vannak a bűnhődésnek? Mitől függ, hogy helyre lehet-e hozni egy vétséget? Lehet-e valaki egyszerre két egymással vetélkedő csoport tagja? Ha igen, hogy oldható ez meg? Ha nem, miért nem? Kulcsfogalmak/fogalmak: Csoport, közösség, összetartás, beilleszkedés, idegen, kirekesztés, általánosítás, előítélet, hiba, vétség, bűn, megbocsátás, jóvátétel, felelősség. Minimum követelmények: Test és lélek 181
a tanuló tisztában legyen az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. tudatában legyen annak, hogy az emberek sokfélék, fogadja el és értékelje a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. gondolkodjon saját személyiségjegyein, törekedjen a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagosan értékelje. Kapcsolat, barátság, szeretet gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. Kortársi csoportok fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. 6. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Etnikai közösségek Milyen népcsoportok élnek hazánkban, illetve a környékünkön? Kik vannak többségben az országban, és kik alkotják a kisebbséget? Én hová tartozom? Mit tudunk a magyarországi kisebbségi népcsoportokról? Milyen sajátos jelképeik, szokásaik, hagyományaik és ünnepeik vannak? Jó-e, ha egy országban többféle nép és többféle kultúra él egymás mellett? Milyen értékek és milyen nehézségek forrása lehet ez a helyzet? Lehet ugyanaz a népcsoport egyik helyen kisebbségben, míg más helyen többségben? Van-e felelőssége a többségi népcsoportok tagjainak a kisebbségiekkel szemben? Vallási közösségek Milyen vallási közösségek működnek Magyarországon, illetve a környékünkön? Melyek alkotják a többséget, és melyek tartoznak a kisebbséghez hazánkban? Mit tudunk róluk? Jó-e, ha egy társadalomban többféle vallási csoport él egymás mellett? Milyen értékek és milyen problémák származhatnak egy térségben a vallási sokszínűségből? Társadalmi egyenlőtlenségek Kire mondhatjuk, hogy gazdag, illetve szegény? Minek alapján? Miért alakulnak ki vagyoni különbségek az emberek között? Mennyire függ az egyéntől, hogy milyen anyagi körülmények között él? Elképzelhető-e olyan társadalom, amelyben mindenki egyforma anyagi helyzetben van? Ha lenne ilyen, az igazságos társadalom lenne? Kell-e a gazdagoknak segíteniük a szegényeket?
182
Mikor jogos valakit kedvezményben részesíteni? Hogyan lehet és hogyan nem szabad másokkal szemben előnyösebb helyzetbe jutni? Virtuális közösségek Milyen okai lehetnek annak, hogy az interneten gyorsan ki tud alakulni egy virtuális közösség? Milyen előnyei és milyen hátrányai lehetnek az ilyen csoportokhoz való tartozásnak? Mi az, amit nem illik vagy éppen veszélyes közreadni magunkról és másokról egy internetes közösségi oldalon? Kulcsfogalmak/fogalmak: Népcsoport, vallási közösség, többség, kisebbség, szokás, hagyomány, ünnep, társadalom, vagyon, egyenlőség, egyenlőtlenség, igazságosság, igazságtalanság, tisztességes és tisztességtelen előnyszerzés, gazdagság, szegénység, szolidaritás, virtuális közösség. Az ökológiai lábnyom Milyen kapcsolatban áll egymással az ember és a természet? Miért nem egyforma az emberek ökológiai lábnyoma a Föld minden részén? Mit tehetek a saját ökológiai lábnyomom csökkentése érdekében? Az ember és a technika Hogyan befolyásolja a technika fejlődése az ember életét? Melyek a mai világ legfontosabb technikai eszközei? Hogyan hat ezek jelenléte az egyének és a közösségek életére? Mik az előnyeik, mik a hátrányaik és mik a veszélyeik? Lehet-e függővé válni egy technikai eszköztől? Enyém, tied, mienk Mit tekinthetek a saját tulajdonomnak? Milyen védelem illeti meg a magántulajdont? Lehet-e közös tulajdonom más emberekkel? Hogyan használható és miként védhető meg a közös tulajdon? Kié a köztulajdon? Hogyan használható és miként védhető meg? Mikor lehet és mikor nem közös tulajdont vagy köztulajdont magáncélra használni? A mozgóképek hatása Miért van annyi reklám a tévében és az interneten? Milyen eszközökkel próbálnak meg befolyásolni minket a reklámok? Miért és hogyan hatnak ránk a televíziós filmsorozatok? Hogyan alakítják a reklámok és a tévésorozatok a választásaimat és a véleményemet? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Ökológiai lábnyom, fogyasztás, technikai eszköz, függőség, magántulajdon, közösségi tulajdon, köztulajdon, visszaélés, média, reklám. A vallás mint lelki jelenség Miért gondolja az emberek jelentős része, hogy létezik egy embernél hatalmasabb erő is a világban? Milyen elképzelések alakultak ki különböző kultúrákban erről az erőről? Hogyan próbálnak az emberek kapcsolatba lépni a természetfeletti világgal, és miért fontos ez nekik? El lehet-e képzelni a világot természetfeletti erő létezése nélkül is? Vallási közösség és vallási intézmény
183
Milyen keretei, szertartásai és jelképei alakultak ki a természetfeletti erő(k) tiszteletének? Milyen helyeket, könyveket és tárgyakat tartanak szentnek egyes kultúrákban az emberek? A világ vallásai közül melyek vannak jelen a lakóhelyünkön és Magyarországon? A tudomány Mit csinálnak a tudósok? Milyen kérdésekre keresik a válaszokat és milyen módon? Vajon mitől függ, hogy találnak-e választ az általuk feltett kérdésekre? Milyen mélységben ismerhető meg a világ? Én milyen kérdéseket tennék fel a világról, ha tudós lennék? A művészet Mit csinálnak a művészek? Miért fontos számukra az, amit tesznek? Milyen eszközeik vannak arra, hogy kifejezzék az érzéseiket és a gondolataikat? Miért érdekel olyan sok embert az, amit mások előadnak vagy alkotnak? Bárkiből lehet művész? Hozzám melyik művészeti terület áll a legközelebb és miért? Kulcsfogalmak/ fogalmak: Természeti erő, természetfeletti erő, vallás, egyház, templom, szertartás, vallási jelkép, ima, böjt, zarándoklat, szent könyv, szent hely, tudomány, tudományos megismerés, művészet, művészi alkotás, világkép, világnézet. Minimum követelmények: Társadalmi együttélés érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek. képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára. törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. A technikai fejlődés hatásai ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait. felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek. kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. A mindenséget kutató ember érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek). felismeri, hogy ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: o A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. o Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, elfogadja és értékeli a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. o Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik a megalapozott véleményalkotásra, illetve vélekedéseinek és tetteinek utólagos értékelésére. o Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. 184
o Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. o Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. o Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. o Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. o Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. o Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. o Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. o Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz. 7. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Nyelv és gondolkodás Vajon hogyan születik a gondolat? Mi minden befolyásolja, hogy mit gondolok? Mindig vane célja a gondolkodásnak? Milyen kapcsolat van a gondolkodás és a nyelv, a fogalmak és a szavak között? Milyen kapcsolat van a szavak és a tettek között? Hogyan befolyásolhatja a nyelvhasználat a társas kapcsolataimat? Vajon aki más nyelvet beszél, az másképp is gondolkodik? Tudás és értelem Mi az, ami igazán érdekel? Hogyan és mit tanulok könnyen? Miben vagyok sikeres? Mi az, amiben kevésbé vagyok sikeres, és vajon miért? Akarok valamin változtatni ezen a téren? Ha igen, miért és hogyan? Miben vagyok tehetséges? Hogyan használom és hogyan fejlesztem a tehetségemet? Vajon már a születéskor eldől, hogy milyen teljesítményt érhet el valaki, vagy a tanulás és a gyakorlás szerepe a meghatározó? Ösztönzők és mozgatóerők Mi minden befolyásolja a tetteimet és a döntéseimet? Mik az ösztönök, és hogyan hatnak a viselkedésünkre? Mikor jó, hogy hatnak ránk, és mikor nem? Tudjuk-e befolyásolni az ösztönös késztetéseinket? Hogyan hatnak a testi és lelki állapotunkra, tetteinkre a pozitív és a negatív érzések és érzelmek? Lehet-e befolyásolni az érzelmeket? Milyen igények, vágyak és célok alakítják a döntéseinket? Mi az, ami akarattal elérhető, és mi az, ami nem? Hogyan hat ránk a siker, a kudarc és a válság? Ha én nem vagyok magamért, akkor ki van értem? Elég-e az, ha csak magamért vagyok? Érték és mérték 185
Mi az, ami igazán fontos az életemben? Vannak-e olyan értékek, amelyek mindenkinek egyformán fontosak? Mik az én értékeim? Előfordult-e már olyan döntési helyzet, amikor ütköztek ezek az értékek egymással, és választanom kellett közöttük? Mit tettem akkor, és mit tennék hasonló helyzetben most? Tudok-e valamilyen sorrendet felállítani az értékeim között? Kulcsfogalmak/fogalmak: Nyelv, gondolkodás, szó, fogalom, tett, nyelvhasználat, tudás, értelem, tehetség, siker, kudarc, felelősség, ösztön, érzés, érzelem, igény, vágy, cél, döntés, válság, akarat, érték, értékrend, értékütközés. Közösségeim Milyen csoportokhoz tartozom és miért? Mi változott ezen a téren az utóbbi időben? Milyen okai vannak a változásnak? Melyik csoporthoz mennyire kötődöm? Melyikben mennyire érzem szabadnak magam? Erőt adó közösség Miért van szükségünk arra, hogy együtt legyünk másokkal? Miben különbözik a közösséghez tartozás a páros kapcsolattól, és miben hasonlít rá? Milyen szerepet töltök be a közösségeim életében? Mit kapok tőlük, és mit adok nekik? Mitől érzem magam jól vagy rosszul egy csoportban? Mit tehetek azért, hogy a csoportban, amelyhez tartozom, mindenki jól érezze magát? Korlátozó közösség Milyen érzés, ha valamilyen kérdésben mást gondolok, mint a csoport többi tagja? Lehet-e egy csoporton belül másképp viselkedni, mint ahogy a többség teszi? Milyen következményekkel járhat ez? Meg tudja-e változtatni egy ember egy csoport nézeteit vagy viselkedését? Szabadság és korlátozottság Mennyire vagyok szabad és önálló a tetteimben és a választásaimban? Mi az, amihez alkalmazkodnom kell egy közösségben, és mi az, amiről valóban szabadon dönthetek? Kitől kaphatok segítséget, ha döntenem kell? Kiknek és milyen szabályoknak kell mindenképp engedelmeskednem? Milyen előnyei és milyen veszélyei lehetnek az engedelmességnek? Van-e olyan helyzet, amikor nem kell vagy nem szabad engedelmeskednem? Hogyan segíthet a lelkiismeret a jó és a rossz, a bűn és az erény közötti választásban? Milyen helyzetekben mondhat mást a lelkiismeretem, mint a szabályok vagy a közösségem tagjai? Figyelmeztet-e a lelkiismeretem saját tévhiteimre és előítéleteimre? Kulcsfogalmak/fogalmak: Csoport, közösség, önállóság, korlátozás, alkalmazkodás, engedelmesség, szabály, lelkiismeret, választás, bűn, erény, előítélet, tévhit. Minimum követelmények: Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet? a tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Párkapcsolat és szerelem 186
képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. érti, hogy milyen szerepet játszik az intim párkapcsolat az emberek életében Egyén és közösség életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. 8. évfolyam Ismeretek/fejlesztési követelmények: Tágabb otthonunk: Európa Melyek az Európai Unió jelképei, és mit jelentenek ezek számomra? Európa mely térségeiben élnek olyan emberek, akiket közelebbről vagy távolabbról ismerek? Mi kapcsol össze velük? Miben hasonlítanak egymásra Európa különböző országainak lakói, és mi mindenben különböznek egymástól? Színesedő társadalmak Miért akarnak egyes emberek máshol tanulni vagy dolgozni, mint ahol megszülettek? Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek e jelenségnek az egyének és a közösségek életére? Mi az oka annak, hogy sokan elmenekülnek saját hazájukból, és más országban akarnak letelepedni? Be kell-e engedni egy gazdagabb országnak a saját területére a világ szegényebb térségeiből menekülőket? Milyen előnyei származhatnak a külföldiek befogadásából egy országnak, és milyen problémák forrása lehet ez? Vajon ugyanolyan jogok illetik-e meg a külföldről érkezőket, mint a befogadó ország polgárait? Melyek a más néphez vagy más kultúrához tartozó emberekkel szembeni sztereotípiák és előítéletek forrásai? Miért fordulnak elő Magyarországon és Európa más részein is etnikai hátterű konfliktusok? Mire van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön a bizalom és az együttérzés a különböző kultúrákhoz tartozó emberek között? A társadalmi együttélés közös normái Milyen jellegű szabályok vonatkoznak a társadalom minden tagjára? Milyen esetekben fogadható el a kivételezés? Hogyan alakulnak ki ezek a közös szabályok? Miért baj, ha egyesek nem tartják be ezeket a szabályokat? Jogos-e, ha ezért megbüntetik őket? A büntetés milyen formái fogadhatók el? Milyen módon lehet jóvátenni, ha valaki vétett a társadalom közös normái ellen? Milyen formában próbálnak egyes emberek mások által nem elérhető előnyökhöz jutni? Meg lehet-e szüntetni a vesztegetést és a korrupciót? Lehet-e a hála jele a hálapénz? Hibázik-e az, aki adja vagy az, aki kapja? Melyik hatékonyabb, a büntetés vagy a megelőzés?
187
Mit tehet az egyén és a közösség a társadalmi normák általános érvényre jutása érdekében? Meg lehet-e tartani azt az elvet, hogy ne tegyünk senkivel olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk megtörténjen? Új technikák, új szabályok Vajon az, ami fenn van a világhálón, a világ közös tulajdonának tekinthető? Mi az, amit szabadon használhatunk fel az interneten elérhető tartalmak közül, és mi az, amit nem? Mi az, amit szabadon letölthetünk onnan, és mi az, amit nem? Honnan lehet tudni, hogy mit véd a szerzői jog és mit nem? Vannak-e a mobil telefon használatának közösségi szabályai? Kulcsfogalmak/fogalmak: Európai Unió, menekült, befogadó ország, sztereotípia, előítélet, etnikai konfliktus, társadalmi norma, szabályszegés, vesztegetés, korrupció, hálapénz, büntetés, megelőzés, szerzői jog. Jóllét és jólét Mivel lehet a legnagyobb örömet, illetve bánatot okozni nekem? Mitől érzem jól magam a bőrömben, és mitől érzem rosszul? Miről tudnék könnyen lemondani a jelenlegi életem javai és lehetőségei közül? Mi az, amihez mindenképp ragaszkodnék? Mit szeretnék elérni az életemben? Mit lehet pénzért megkapni és mit nem? Mit kell tennem azért, hogy egészséges maradjak? Boldogulás, boldogság Hogyan képzelem el a jövőmet? Mikor érezném sikeresnek, értelmesnek az életem alakulását? Milyen szerepe lehet ebben a tanulásnak, a pénznek, a munkának, az alkotásnak és az emberi kapcsolatoknak? Milyen foglalkozásokat tudok elképzelni magamnak? Mit tartok még fontosnak a boldoguláshoz? Mivel tudom enyhíteni a rosszkedvemet vagy a bennem lévő feszültséget, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elképzeltem? Mit gondolok ezzel kapcsolatban a drogról és az alkoholról? Vajon mindent érdemes kipróbálni az életben, vagy van olyasmi, amit egyszer sem? Amit sokan tesznek, azt helyes is tenni? Mit tehetek és mit nem szabad tennem a boldogulásomért? A média és a valóság Mit tudhatunk meg a világról a tévéből, az újságokból és az internetről? Honnan tudjuk, hogy a valóságot mutatja-e be az, amit az újságban olvasunk, a tévében látunk, az interneten találunk? Mitől függ, hogy egy információt hitelesnek érzünk-e vagy sem? Hogyan kell tájékozódnunk ahhoz, hogy valós információhoz jussunk? Tudjuk-e mi magunk is alakítani a világot a médián keresztül? Kulcsfogalmak/fogalmak: Jólét, öröm, bánat, elégedettség, boldogság, boldogulás, vágy, remény, hiányérzet, elégedetlenség, boldogtalanság, stressz, drog, alkohol, függőség, értelmes élet, média, befolyásolás, korrupció, hitelesség. Az ember mint értékelő és erkölcsi lény Hogyan tudunk különbséget tenni a tények és a vélekedések között? Miért fontos ezek megkülönböztetése? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy állítás igaz vagy nem? Miért fontos ezt tudni?
188
Hogyan alakulnak ki a tévhitek, a sztereotípiák és az előítéletek? Mi járul hozzá ezek fenntartásához, és mi segíti elő a lebomlásukat? Mi a különbség a meggyőződés, a hit, a világkép és a világnézet között? A nagy világvallások világképe Milyennek mutatja be a világ kezdetét, működését és végét a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus? Milyen egyéb világképek élnek más vallásokban? Miben hasonlítanak ezek egymáshoz, és miben különböznek? A nagy világvallások erkölcsi tanításai Mit mond a kereszténység a jóról és a rosszról, a helyesről és a helytelenről? Mit mondanak ugyanerről a judaizmus, az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus tanításai? Melyek a világvallások közös értékei? Párbeszéd és együttműködés Miről érdemes együtt gondolkodniuk a mai világban a különböző keresztény felekezetek képviselőinek, a keresztény és zsidó vallású embereknek, a keresztényeknek és más vallások követőinek, a hívőknek és a nem hívőknek? Milyen új vallási mozgalmak kialakulásának lehetünk tanúi napjainkban? Vajon miért nem a régi vallások közül választanak maguknak ezek követői? Kulcsfogalmak/fogalmak: Tény, vélemény, állítás, értékelés, tévhit, sztereotípia, előítélet, Tízparancsolat, meggyőződés, világkép, világnézet, hit, vallás, világvallás, erkölcsi tanítás. Minimum követelmények: Helyem a világban kialakultak benne az európai identitás csírái. nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére. Mi dolgunk a világban? tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Hit, világkép, világnézet képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet. ismeri a nagy világvallások legfontosabb tanításait. Felismeri a világértelmezések közötti párbeszéd fontosságát. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén: o A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások megértésre és önmaga vizsgálatára. 189
o Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik, nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. o Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire.Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. o Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek közötti választással együtt járó belső feszültséget. o Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. o Tisztában van vele, hogy baráti- és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. o Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására.Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak.Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. o Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. o Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére. o Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. o Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. o Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM NYELVTAN 5. osztály Ismeretek/fejlesztési követelmények: – A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. – A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. – A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik: o magánhangzók, mássalhangzók; o magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú; o mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. – Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, kiesés, összeolvadás, rövidülés. – A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. Minimum követelmények: A magánhangzók és mássalhangzók felismerése, időtartam szerinti megkülönböztetése A hangrend szerinti megkülönböztetés Az írásban jelölt teljes hasonulás felismerése Különböző kezdőbetűvel kezdődő szavak betűrendbe sorolása Egyszerű szavak elválasztása A hosszú és rövid hangok helyes ejtése 190
A szóelemek megkülönböztetése A leggyakoribb régi magyar családnevek írása és ejtése A gyakran használt ly-s szavak helyesírása A kétjegyű mássalhangzók hosszú alakjának írása Az egyjelentésű, a többjelentésű, az azonos alakú, a rokon értelmű, az ellentétes jelentésű, a hangutánzó és a hangfestő szavak felismerése A legismertebb szólások, közmondások jelentésének ismerete Egyszerű és összetett szavak megkülönböztetése A szótő felismerése, a toldalék fajtáinak felismerése Tájékozódás az órán használt szótárakban
6. osztály Ismeretek/fejlesztési követelmények: – A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. – Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. – Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. – A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. – A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban. – A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. – A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani, szótani szerkezetével. Minimum követelmények: A főnév megfogalmazása; toldalék nélküli főnév felismerése A köznév és tulajdonnév megkülönböztetése A tulajdonnév fajtái Egytagú tulajdonnevek helyesírása A melléknév megfogalmazása, felismerése, fokozása A számnév meghatározása, felismerése; határozott és határozatlan számnév felismerése A számnév helyesírása A személyes, a birtokos, a kérdő, a mutató névmás felismerése Az igekötő szerepe, a leggyakoribb igekötők és helyesírásuk (az egybeírt és elváló igekötők) A főnévi igenév felismerése 7. osztály Minimum követelmények: Magánéleti kommunikáció fontosabb megnyilvánulásai: köszönés, stb. Az egyszerű mondat fajtái a beszélő szándéka szerint, a mondatvégi írásjelek helyes használata 191
A tő és bővített mondat fogalma, felismerése Az alany-állítmány felismerése, jelölése, ábrázolása A tárgy felismerése, jelölése, ábrázolása, ragja, helyesírása A hely-, idő-, mód-, ok- és részeshatározó felismerése, jelölése, ábrázolása A minőség-, mennyiség- és birtokos jelző felismerése, jelölése, ábrázolása
8. osztály Minimum követelmények: Az A, T, H, J alárendelő összetett szavak felismerése A mellérendelő összetett szavak fajtái: a szóismétlés, az ikerszó felismerése Ismerje fel igeképzésnél az alapszó és a képzett szó szófaját! Ismerje fel névszóképzésnél az alapszó és a képzett szó szófaját! Az –ul, -ül, -ít képzők helyesírása Egytagú képzett melléknevek helyesírása Az ellentétes, kapcsolatos, választó mellérendelő összetett mondat felismerése, ábrázolása Az alárendelő összetett mondat felismerése, fajtái, ábrázolása A vessző, mondatzáró írásjel helyes használata Kérvény, önéletrajz írása
IRODALOM 5.osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, a hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismeri és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: líra, epika, dráma, epizód, megszemélyesítés, ballada. 192
Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. Minimum követelmények: Ismerjen néhány találós kérdést, közmondást! A népdal, a nép- és műmese, mesetípusok felismerése Tíz-tizenöt versszak a János vitéz c. műből memoriterként Az elbeszélő költemény, ellentét, hasonlat, megszemélyesítés felismerése Memoriterként tudjon három versszakot a Családi körből Művek ismerete-felismerés szintjén: Arany János Családi kör Egy szabadon választott regényrészlet olvasása, ismerete Ismerje a minimum fogalmakat a felismerés és megnevezés szintjén 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, sms, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Képes az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértésére, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. El tudja különíteni a rímes, ritmikus szöveget a prózától. Meg tudja nevezni, melyik műnem mond el történetet, melyik jelenít meg konfliktust párbeszédes formában, és melyik fejez ki érzést, élményt. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő allegóriát, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, Toldi, A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Minimum követelmények: 193
Tudjon megnevezni és felidézni két mondát Ismerje a ballada és a konfliktus fogalmát Tudja felidézni Arany János: A walesi bárdok c. balladájának történetét Hat versszakot tudjon memoriterként a Toldiból Tudjon elbeszélést írni jellemzéssel Az alliteráció, életkép, elbeszélő költemény fogalmának ismerete Ismerje Gárdonyi Géza: Egri csillagok c. regényének egy részletét Az epigramma fogalma, felismerése
7. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Minimum követelmények: Kölcsey Ferenc: Himnusz; Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor Nemzeti dal; Szeptember végén Ismerje a himnusz, a dal és az epigramma fogalmát 194
A megszemélyesítés, a hasonlat és metafora felismerése A novella fogalma; egy Mikszáth novella ismerete Tudjon írni levele leírással Az életkorának megfelelő szinten képes egyszerű médiaszöveg létrehozására
8. osztály A fejlesztés várt eredményei: Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. Minimum követelmények: Ady Endre két verse Móricz Zsigmond: Hét krajcár c. novellája József Attila: Tiszta szívvel Mama Születésnapomra Radnóti Miklós egy verse (Nem tudhatom c. vers egy részlete) Kétféle önéletrajz írása (hagyományos, modern) A Nyugat költőinak, íróinak felsorolása Legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. ÉNEK-ZENE 5. osztály 195
A fejlesztés várt eredményei: Az énekes anyagból 10 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). Minimum követelmények: Tudjon 5 dalt csoportosan énekelni Felsorolás szintjén nevezzen meg népi hangszereket Tudja felsorolni a tanult zenei korszakokat Ismerjen fel többször meghallgatott zeneműveket "Ki nyer ma?" játék során 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték. Minimum követelmények: Tudjon 5 dalt csoportosan énekelni Ismerje a szolmizációs hangokat Ismerje fel a tanult hangszereket hangzás és alak alapján Ismerje fel a többször meghallgatott zeneműveket 7. osztály A fejlesztés várt eredményei: Az énekes anyagból 15 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Minimum követelmények: Tudjon 5 dalt egyénileg elénekelni Legyen képes megkülönböztetni az új és régi stílusú népdalokat Ismerje meg az új zenei kifejezéseket Ismerje fel a többször meghallgatott zeneműveket 8. osztály 196
A fejlesztés várt eredményei: A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Képesek egy - egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 20 alkotás) megismerték, a hallott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. Minimum követelmények: 1. Tudjon 5 dalt egyénileg elénekelni 2. Tudjon 5 ballagási dalt csoportosan énekelni 3. Tudjon tájékozódni a zenei vonalrendszeren 4. Ismerje az ábécés törzshangokat
VIZUÁLIS KULTÚRA 5. osztály A fejlesztés várt eredményei: A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Minimum követelmények: A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata. A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása. A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti csoportosítása. 197
Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Minimum követelmények: A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével kérdések alapján vizuális alkotások elemzése. A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése. Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása (őskori művészet, Egyiptom, Mezopotámia művészete, görög és római művészet) értelmezése, és elemzése. Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása.
198
7.osztály A fejlesztés várt eredményei: Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Minimum követelmények: A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése. A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása a tér illúzióját keltő módszerek ismeretében, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása, és ennek árnyalt vizuális kifejezése. Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (Ókeresztény művészet, bizánci művészet, a honfoglaló magyarok művészete, román és gótikus stílus, reneszánsz művészet) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, segítséggel alkalmazza a műelemzési módszereket. Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása (dekoratív felületek tervezése.) 8. osztály A fejlesztés várt eredményei: Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. 199
Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. Minimum követelmények: A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskörű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete, és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése, összehasonlítása kérdések és adott szempontok alapján. Műalkotások tartalmi és formai jegyeinek leolvasása A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése. A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Természeti formák, geometrikus testek, tárgyak ábrázolása (Monge-vetület, axonometrikus ábrázolás is), valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése. A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása, és ennek árnyalt vizuális kifejezése. Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése, adott szempontok szerint műalkotások összehasonlítása. Megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használata. Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása. A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása. INFORMATIKA 5. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló az informatikai eszközök használat témakörben ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; 200
A tanuló az alkalmazói ismeretek témakörben ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az információs társadalom témakörben ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; A tanuló a könyvtári informatika témakörben a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. Minimum követelmények: Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törölni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon segítséggel használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerje egy vírusellenőrző program kezelését. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni a leggyakoribb karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére 201
legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. Minimum követelmények: Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat. 7. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló az informatikai eszközök használata témakörben ismerje meg a különböző informatikai környezeteket; tudja használni az operációs rendszer és a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait;
202
segítséggel legyen képes az adott feladat megoldásához alkalmas hardver- és szoftvereszközök kiválasztására. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakörben tudjon dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket; tudjon kódolni algoritmusokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján; A tanuló az infokommunikáció témakörben legyen képes megkeresni a kívánt információt; legyen képes az információ értékelésére; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és védendő adatait; A tanuló az információs társadalom témakörben ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására. A tanuló a könyvtári informatika témakörben a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani. Minimum követelmények: A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használni az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az 203
interneten. Minimum követelmények: A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni. TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 5. évfolyam A fejlesztés várt eredményei: Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezet átalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. Minimum követelmények: ismerje az ételkészítéshez felhasznált nyersanyagok szerepét ételreceptek értelmezése élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése elemi szintű balesetvédelmi ismeretek szelektív hulladékgyűjtés jelentősége 6. évfolyam A fejlesztés várt eredményei: Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságosság, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása.
204
A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése. Minimum követelmények: egyszerű műszaki rajz a tanult elemek alkalmazásával ismerje a kerékpár szükséges szerelvényeit közlekedési táblák felismerése 7. évfolyam A fejlesztés várt eredményei: Az egészséges, biztonságok, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása. Minimum követelmények: elektromos energiafogyasztás takarékossági lehetőségei égethető és nem égethető hulladékok kezelése kerékpáros-közlekedési szabályismeret ismertesse az által választott pálya elsajátításának feltételeit
205
FIZIKA 7. osztály A fejlesztés várt eredményei: Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Képes legyen a sebesség fogalmát különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Minimum követelmények: A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
206
Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére. 8. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Képes legyen a sebesség fogalmát különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy a gravitációs erő egy adott testre hat és a Föld (vagy más égitest) vonzása okozza. A tanuló magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa és azokat a vita során felhasználja. 207
Képes legyen a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben az erő és a felület hányadosaként. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb és szilárd anyagokban a legnagyobb. Ismerje az áramkör részeit, képes legyen egyszerű áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztó elektromos energiát használ fel, alakít át. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos energia bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet. Minimum követelmények: A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültségés árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.
KÉMIA 7. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektronszerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. 208
Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában. Minimum követelmények: ismerje a tanult alapfogalmakat, ismerje az anyag részecskeszerkezetét, az elemi részecskék, valamint az atom, a molekula és az ion jellemző tulajdonságait, tudja csoportosítani az anyagokat, tudja megkülönböztetni az anyag fizikai és kémiai változásait, ismerje a periódusos rendszer első 25 elemének vegyjelét, a tanult molekulák és ionok képletét, ismerje a kémiai jelek mennyiségi jelentését, tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat, legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit, ismerje és tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket, tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait, tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni, tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztalatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni, tudja az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére használni. 8. osztály A fejlesztés várt eredményei: A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron209
szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában.
Minimum követelmények: ismerje az anyag szerkezetét, ismerje a periódusos rendszer kiépülésének elvét, az elemek rendszerezését, ismerje a legfontosabb főcsoportokat, elemcsoportokat, az elemeket, vegyületeket, ismerje a tanult anyagok jellemző tulajdonságait, előállítását, szerepét és alkalmazásukat a mindennapi életben, az iparban és a gazdaságban, sajátítsa el a tanult anyagok biztonságos felhasználásának módját, tudja értelmezni a megismert kémiai átalakulásokat, szerezzen gyakorlatot a kémiai átalakulások jelölésében, a reakcióegyenletek mennyiségi értelmezésében, tudjon megoldani egyszerű számítási feladatokat, legyen tisztában a környezetet veszélyeztető hatásokkal, ismerje azok csökkentésének, illetve elhárításának lehetőségeit, ismerje a társadalom növekvő energiaigényét, a legfontosabb energiaforrásokat és vegyipari eljárásokat, azok társadalmi és környezeti hatásait, ismerje a tápanyagok összetételét, élettani szerepét, az egészséges táplálkozás alapelveit, ismerje és tudja használni az egyszerű laboratóriumi eszközöket, ismerje a kémhatásokat, tudja értelmezni a különböző háztartási vegyszerek használati utasításait, tudja a fémek fontosabb tulajdonságait tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban elmondani vagy leírni, tudja a jelenségek vizsgálata során szerzett tapasztatait, megfigyeléseit szóban vagy írásban pontosan rögzíteni, tudja használni az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek kiegészítésére.
210
FÖLDRAJZ 7. osztály Minimum követelmények: Időfogalom – időbeli tájékozódás. Legyen tisztában az ember által tapasztalható időtartamok és a földtörténeti időegységek arányaival. (Emberi és természetföldrajzi időléptékek, időtartamok érzékelése) Legyen tisztában a kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatokkal. (A geológia és földrajzi erők korának értelmezése) Ismerje az éghajlati elemeket, az éghajlatot alakító és módosító tényezőket. Tudja értelmezni az éghajlati övezetességet. Legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmigazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok, stb. elemzésére, alapvető összefüggések megértésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, országokat, tájakat. Ismerje a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Tudja megmutatni a térképen és felismerni a kontúrtérképen a témához kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Eltérő szerepű országok (pl. világgazdasági nagyhatalom, „banánköztársaságok”…) földrajzi összehasonlítása. Legyen tisztában a „népességrobbanás” fogalmával és ennek következményeivel. (pl. Száhel övezet – éhezés, szegénység…) Tudja értelmezni: népességkoncentráció, városodás, városiasodás, agglomerációs zóna (példákon keresztül) Az Északi- és Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi elemzése. 8. osztály Minimum követelmények: Tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja értelmezni a medencei fekvés nagytájonként eltérő következményeit (alföldi, dombvidéki…) Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Tudja térképen megmutatni és kontúrtérképen felismerni a témához tartozó topográfiai fogalmakat. Legyen képes önálló információgyűjtésre különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, s tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Legyen tisztában hazánk környezeti értékeivel (pl. nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, stb.) 211
Ismerje hazánk népességszerkezetét. (népességfogyás értelmezése, társadalmi öregedés, …) Ismerje hazánk településhálózatát, a különböző településfajtákat. Ismerje a magyar gazdaság fő működési területeit (átmenő forgalom, idegenforgalom, a magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, az európai integrációban, „húzóágazatok”, „tudásipar” – ipari- és infoparkok)
SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV- ÉS IRODALOM, NEMZETISÉGI NÉPISMERET 5. osztály Minimum követelmények: Tematikai egység:
Beszédértés A hallott szöveg megértése
A tanuló a kommunikáció alapformáit szokás szintjén alkalmazza; megérti az órán elhangzott alapvető utasításokat, információkat, kéréseket és helyesen reagál rájuk; megérti a tanulás során feldolgozott, ismert témájú olvasmányokat, szövegeket Beszédkészség A tanuló beszédtechnikája megfelelő, artikulál, helyesen képzi a szlovák hangokat; Beszédkészség Szlovák nyelven történő kapcsolattartás Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A tanuló az elhangzott szöveget megérti a kérdések segítségével; helyesen alkalmazza a tanult szavakat, szókapcsolatokat mondatalkotás közben, kérdések felhasználásával; megérti az egyszerű kérdéseket, válaszaiban megfelelően reagál; képes mondanivalóját rövid, összefüggő mondatokkal kifejezni; Olvasásértés A tanuló motivált az értő olvasás fejlesztése iránt; megfelelő olvasás-technikával rendelkezik; alapszókincse kialakult; képes az olvasottakat megfelelő előkészítés után megérteni, értelmezni; Irodalmi kultúra Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése
212
A tanuló a tanult nép- és műköltészeti alkotásokat kifejezően olvassa; bekapcsolódik a dramatizálásba, szerepeket vállal; Az írás Az íráshasználat, íráskészség fejlesztése
A tanuló ismeri az írás alapvető funkcióját; eszközként tudja használni azt, ismert szöveget helyesen másol írott és nyomtatott formáról; tollbamondás során kevés hibát vét; Írás, szövegalkotás Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése Helyesírási készség fejlesztése A tanuló nyelvtani ismeretei rendszerezettek; tollbamondáskor kevés hibát vét; hibátlanul másol írott és nyomtatott formáról; helyesen tud egyszerű, rövid mondatokat írásban alkotni; SZLOVÁK NÉPISMERET Szlovákia fontosabb földrajzi adatainak – elhelyezkedés, fekvés, főváros, folyók, városok, hegyek – elsajátítása. A himnusz elsajátítása. A magyarországi szlovákok régiói, központjai, jelentősebb települései. 6. osztály Minimum követelmények:
Beszédértés felismeri, megérti a rádió- és tv-műsorok szlovák adásában elhangzó ismerős játékok, mesék, dalok, versek lényegét; együttműködő az órai munkában.
Beszédkészség megérti és megfelelően használja a tanult szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat; a gépi hang által elmondott szöveget megérti. Beszédkészség Szlovák nyelven történő kapcsolattartás Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása történetek, mesék előadása, dramatizálása során bátran szerepel; ügyel az előadásmódra, hitelességre; az ismert témakörök bővített szókészletét alkotó módon használja; pontatlanságait törekszik javítani; 213
Olvasásértés Az olvasott szöveg megértése A néma értő és a hangos olvasás képességének fejlesztése az olvasott szöveget képes segítő kérdések alapján feldolgozni, a lényeget kiemelni; hibáit tanári segítséggel tudja javítani; igyekszik némán és hangosan a korosztálya tudásának megfelelően olvasni; ismeri a szótár használatának módját, lehetőségeit; Irodalmi kultúra Irodalmi művek és népköltészeti alkotások értelmezése
felismeri a jellemzők alapján a nép- és műköltészeti alkotásokat; tizennyolc dalt, hat verset emlékezetből is fel tud idézni. a Nad Tatrou sa blýska, Daj Boh šťastia című dalokat ismeri.
Az írás Az íráshasználat, íráskészség fejlesztése írásképe egyéni, olvasható. kézírása folyamatos, szövegelrendezése megfelelő; előforduló hibáit segítséggel képes javítani. Írás, szövegalkotás Nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása, erősítése Helyesírási készség fejlesztése ismeri az elválasztás, szótagolás szabályait és helyesen alkalmazza őket; helyesen írja a tulajdonneveket és az y-ý betűket a szavakban; írásbeli feladatokban alkalmazza a ritmikai törvényt; ismeri a tanult szabályokat, melyeket írása során felhasznál; össze tud állítani minta alapján rövid szövegeket; SZLOVÁK NÉPISMERET
Szlovákia tájegységei és főbb nevezetességei. A nemzeti szimbólumok felismerése. A szlovákság által lakott települések elhelyezkedése; régiók, központok. 7. osztály Minimum követelmények: Beszédértés Az általános és ismert témakörökben a szóbeli közlés és az alapvető információk hallás utáni megértése. Hallás utáni közlésre adott reagálás. Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemutatásának aktív követése. A köznyelvi szókincs bővítése. Beszédkészség Aktív részvétel a kommunikációban Az érthető, kifejező beszéd fejlesztése. Az esetleges nyelvi-kiejtési hibák felismerése és javítása. Egyszerűbb, tényszerű információk megszerzése és továbbadása. Vélemény, gondolat, érzés kifejezése egyszerűbb nyelvi eszközökkel, törekedve a hibátlan kiejtésre. A leírás, bemutatás, külső-belső jellemzés gyakorlása a már 214
megismert szókincs alkalmazásával. Részvétel ismert témákhoz, mindennapi helyzetekhez kapcsolódó rövid párbeszédben, beszélgetésben. Beszédkészség Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi elemekkel megfogalmazott szöveg elmondása ismert témákról, felkészülés után. Törekvés az esetleges pontatlanságok javítására. Olvasásértés A szótárhasználat megfelelő alkalmazása. A hangos olvasás mellett a néma, értő olvasás gyakorlása. Az aktív és a passzív szókincs bővítése változatos szövegek olvasásával. A magyarországi szlovák irodalmi írók egyes műveinek megismerése. Írás, helyesírás, fogalmazás Egyéni, olvasható, rendezett íráskép kialakítása. Hibátlan másolás írott és nyomtatott formáról. Az alapvető nyelvtani szabályok ismerete. Saját gondolatok, vélemények írásban történő lejegyzése. Irodalmi kultúra A tanult nép- és műköltészeti alkotásokat kifejezően, művészi átéléssel olvassa. A magyarországi és anyaországi irodalmi képviselők alkotásaiból részleteket tud felidézni. SZLOVÁK NÉPISMERET A tanuló ismeri őseinek hazáját, államát, vezetőjét. Ismeri a tradicionális szlovák ételeket, a helyi jellegzetes ételeket. Ismeri a helyi és a hazai szlovák közélet szereplőit, intézményeket, önkormányzatokat, kulturális egyesületeket. 8. osztály Minimum követelmények: Beszédértés A tanult nyelvi elemek felismerése. A mindennapi helyzetekben megismert szófordulatok használatának megértése. A médiában előforduló információk felismerése, lényegének (a megértett szavakon keresztül) kikövetkeztetése. válasz adása a megismert témakörökhöz kapcsolódó olvasmányokról. Beszédkészség Aktív részvétel a kommunikációban Az esetleges nyelvi-kiejtési hibák felismerése. A beszélgetés során meg nem értés esetén ismétlés, magyarázat kérése. Ábrák, képek, illusztrációk szöveggel való kapcsolatának felismerése. Új témakörök alapszókincsének elsajátítása. Beszédkészség Szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Rövid, egyszerűbb történetek mesélése. Minta alapján összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása. A mondanivaló rövid, összefüggő mondatokkal való kifejezése. 215
Olvasásértés Lényeges információk megtalálása, kiemelése ismert és ismeretlen szövegekben. Szótár segítségével, különböző tartalmú és műfajú szövegtörzsek megfelelő fordítása magyarról szlovák, illetve szlovákról magyar nyelvre. Szótárhasználata önálló. Írás, helyesírás, fogalmazás A tanuló írásbeli munkáiban súlyos nyelvhelyességi hibák nincsenek. A ritmikai törvény alkalmazása. Szótár segítségével, ismert témakörben meghatározott, nyelvileg helyes szövegek létrehozása, az ezekben esetlegesen vétett nyelvtani szabálytalanságok felismerése. Irodalmi kultúra Felismeri és röviden jellemzi a nép- és műköltészeti alkotásokat. Fel tud sorolni szlovák és magyarországi szlovák gyermekirodalmi képviselőket, jellemezni tudja olvasott műveiket. SZLOVÁK NÉPISMERET A szláv (slovan) és szlovák népcsoport, az elnevezések jelentésének magyarázata. Cirill és Metód hittérítők tevékenységének ismerete. A szláv írásbeliség kialakulásának körülményei. Nagyobb ünnepek ismerete. A magyarországi szlovák média megjelenési formái: elektronikus és nyomtatott sajtó, rádió- és tv-műsor. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 5. évfolyam A fejlesztés várt eredményei: Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Sportjátékok
216
A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. 217
A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása. Minimum követelmények: A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékokba. A test – test elleni küzdelem vállalása. Rendgyakorlatok: Ismerjék az alapvető vezényszavakat, szakkifejezéseket. Lássák be a szervezettség és a fegyelmezettség előnyeit. Előkészítés, alapozás és prevenció: Ismerjék a gimnasztikai alapformákat Tudjanak bemutatni kötetlen formában 5-6 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások: Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket. Legyenek képesek futni 3-4 percig (leány-fiú) Érjenek el- helyből távolugrásban 120 cm-t, kislabdahajításban 14-15 m-t (leány-fiú) Torna jellegű feladatmegoldások: Ismerjék a tornában használatos alapvető szakkifejezéseket Tegyenek egy-két fogásnyi kísérletet mászásban Testnevelés és sportjátékok Sajátítsák el a következő alaptechnikai elemeket: Labdavezetés haladással, Labdaátvétel – átadás, A labda célba juttatása Támadó – védőszerepek felismerése 6. osztály A fejlesztés várt eredményei: Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. 218
Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás. Intenzív úszásra törekvés rövidtávon. Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. 219
Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása. Minimum követelmények: Rendgyakorlatok végzése az óraszervezés megkívánta formában. Jártasság a bemelegítésre és a képességfejlesztésre egyaránt alkalmas gyakorlatok végzésében. A tanult tornagyakorlatok biztonságos és az atlétikai mozgások összerendezett végrehajtása. Labdajátékokban a tanult technikai elemek alkalmazása. Néhány önvédelmi fogás ismerete. 220
Egy meghatározott távolság leúszása. Rendgyakorlatok: Értsék a rendgyakorlatok végzésének jelentőségét. Tudják követni a vezényszavakat. Előkészítés és prevenció: Ismerjék a gimnasztika legalapvetőbb szakkifejezéseit és vezényszavait. Tudjanak kötetlen formában bemutatni 8-10 gimnasztikai gyakorlatot. Atlétikai jellegű feladatmegoldások: Ismerjék az indítás mozgáselemeit. Legyenek képesek futni 4-5 percig (leány-fiú) - Érjenek el helyből távolugrásban 130 cm-t kislabda-hajításban 16-18 m-t (leány fiú) Torna jellegű feladatmegoldások: Ismerjék támasz-, és függéshelyzetekben a tanult gyakorlatelemek helyes technikai végrehajtását. Vállalják el a támaszugrást tanári segítségadás mellett. Testnevelési és sportjátékok: - Jártasságszinten sajátítsák el a következő elemeket: labdavezetés labdaátvétel-átadás a labda célba juttatása védőmozgás aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékokban Szabadidős sport tevékenységek Úszás: Tudjanak 15-20 métert a választott úszásnemben leúszni.
7.évfolyam Minimum követelmények: Rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés Küzdeni tudás és sportszerűség Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem (ek) be Rendgyakorlatok: Egységesen és gyorsan hajtsák végre a rendgyakorlatokat Előkészítés, prevenció Ismerjék a különböző gimnasztikai alapformák jelentőségét, a hatás növelésének néhány módozatát Mutassanak be önállóan összeállított 6-10 bemelegítő gyakorlatot Atlétikai jellegű feladatmegoldások Futástechnikájuk mutasson eltérést vágta- és tartós futás esetén Fejlődjön ugró- és dobóteljesítményük az előző évfolyamokhoz képest 221
Torna jellegű feladatmegoldások Tudjanak bemutatni egy-egy elemet talajon és szereken Testnevelés és sportjátékok Tudjanak együtt játszani a többiekkel Vállaljanak egyszerű szervezési feladatokat (csapatalakítás, játékvezetés…) Természetben űzhető sportok Rendszeresen végezzenek sport jellegű mozgástevékenységet a szabadban, és váljék igényükké a természetben végzett fizikai munka
8.évfolyam Minimum követelmények: Rendgyakorlatoknál a kapott utasítások fegyelmezett végrehajtása A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak életkoruknak megfelelő ismertetése és helyes végrehajtása Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása A tornagyakorlatok biztonságos végzése helyes testtartásra törekvéssel Alapvető labdakezelési ismeretek birtoklása, a játékhelyzetekhez való alkalmazkodás Rendgyakorlatok Tudják követni az utasításokat Prevenció, relaxáció Tudjanak önállóan 8–10 gyakorlattal bemelegíteni Tudják a légzésüket szabályozni nyugalomban és terhelés közben Atlétikai jellegű feladatmegoldások Ismerjék az atlétikában használatos alapvető szakkifejezéseket Javuljon a teljesítményük az előző évfolyamhoz képest o tartós futásban o távolugrásban és o kislabda hajításban Torna jellegű feladatmegoldások tudjanak bemutatni egy-egy elemet (szükség szerint segítségadás mellet) Testnevelési és sportjátékok Aktívan vegyenek részt a tanult sportjátékokban Szabadidős sport tevékenységek Rendszeresen folytassanak szabadtéri sport tevékenységeket
5.9.3 Írásbeli feladatok értékelése A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény tagozaton 0-50 %
alsó Teljesítmény tagozaton 0-33 % 222
felső Érdemjegy elégtelen (1)
51-60% 61-75% 76-89% 90-100%
elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
34-49 % 50-74 % 75-89 % 90-100 %
Szóbeli értékelés: A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. 5.10 A tanórai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tantárgyi tudás elsajátításában fontos szerepe van a megerősítésnek, gyakorlásnak. A házi feladatok adásakor csak olyan feladatot adhatunk a tanulóknak, amelyet tanórán kellőképpen előkészítettünk, megoldása nem állítja megoldhatatlan feladat elé a diákot. A szóbeli feladatok esetében is csak olyan tananyag elsajátítását követelhetjük meg, amelyet órán magyarázattal, lényeg kiemeléssel már hallhatott, megérthetett a tanuló. A feladatok kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. 5.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban – lehetőség szerint - csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a nemzetiségi nyelvet, az informatikát, a matematikát, magyar nyelv és irodalmat, történelmet, valamint a természettudományos tantárgyakat a mindenkori biztosított órakeret, tanári leköthető óraszám függvényében, a fenntartó szakmai véleményezését figyelembe véve. Törekszünk a szaktárgyi foglalkozások bontására is. Célunk ezzel, hogy a differenciálás módszerével az ismereteket jobban elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Minden évfolyamon alkalmazzuk a KIP módszert.
Csoportbontás 1- 3. évfolyamon
Heti időkeretből 20%
4. évfolyamon
35%
5. évfolyam
45%
6. évfolyam
45%
7. évfolyam
42,50%
8. évfolyam
42,50%
1-4. összevonásban
42,50%
223
A választható tantárgyak esetében a választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 5.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 5.12.1Testnevelés és sport A tantárgy alapvető feladata a művelés, vagyis egy bizonyos műveltségi anyag átszármaztatása. Ez a testnevelés esetében a mozgásműveltség és eredményként elsősorban a motorikus cselekvési biztonság. Ugyanakkor a művelés előfeltétele és következménye a tanulók megfelelő fejlődése-érése, kondíciója, jó egészségi szintje. A testnevelés eredményeként a tanulók személyisége értékes tulajdonságokkal gazdagodik. Ezek a személyiségvonások jelentős részben az affektív szférához tartoznak, és a társadalmi élet számos területén pozitív megnyilvánulásokban mutatkoznak meg. A testnevelésben és sportban a mozgásos cselekvésnek központi szerepe van, kimondottan cselekedtető tantárgy, ahol a tanulási tevékenység nyílt, a pedagógus és a tanulótársak előtt történik. A teljesítmények értékelésénél különbséget kell tenni az alsó évfolyam és a felső évfolyam között. Az előbbieknél a tanórákon való igyekezet, lelkes részvétel lehet az értékelés alapja. Tovább kell erősíteni azt a motivációs bázist, amely az életkori adottságokból adódóan a tanulók mozgás- és játékigényéből fakad. Az alapfokú nevelés első szakaszának testnevelése, a testkultúra elemeiből nyert értékekből olyan ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel, képességekkel kívánja felruházni a kisiskolásokat, amelyek későbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. A kisiskolások testnevelésének fontos feladata, hogy a generikus mozgások (készségek) terén mutatkozó deficitet bepótolja. Ezért a tananyag a természetes mozgások (járások, futások, szökdelések, ugrások, dobások, kúszások, mászások, emelések, hordások, egyensúlyozások, úszás) szerinti és nem pedig a sportágak szerint szerveződik. Az életkornak megfelelően a képességek fejlesztésében a hangsúly a koordinációs képességekre tevődik. A koordinációs képességek idegrendszeri meghatározottságúak, ezért fejlesztésük az idegrendszer fejlődésével mutat analógiát. Fejlődésük szenzitív szakasza 12 éves kor körül lezárul. Az egyik koordinációs alapképesség, a mozgástanulási képesség. Ennek hiányában tanulóink csak rossz hatásfokkal lesznek képesek új mozgásos cselekvéseket elsajátítani. Ezért a kisiskolásoknál a testnevelésben a hangsúly nem azon van, hogy mit tanítsunk, hanem inkább azon, hogy a későbbi tanulásra alkalmassá váljanak. A kondícionális képességek fejlesztésénél a gyorsaság fejlesztése lesz hangsúlyos, míg az erő és az állóképesség terén a megfelelő szerveket és a szervezet egészét kívánjuk úgy fejleszteni, hogy a későbbi intenzív fejlesztésre alkalmassá váljon.
224
A 3-4. évfolyamon konkrétabban jelennek meg a tanítandó tartalmak, itt már helye van számonkérésnek és értékelésnek. A legfőbb szempont itt is a motivációs bázis erősítése, a tantárgyhoz való kötődés segítése. A tanulók motorikus teljesítménye csak a képességek két nagy csoportjának, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az együttes mérésével jellemezhető. Az 1-4. osztályosok, valamint az idősebbek eltérő tesztjeit a mozgásfejlődésbeli különbségek indokolják. A 7-10 éves kor közötti időszakban jelentékenyen javul a motorikus tanulási képesség, melynek eredményeként rengeteg új mozgást képes a gyermek megfelelő színvonalon elsajátítani. A vetélkedés, a rivalizálás, a versenyszellem a gyermekek belső igénye. Ennek levezetésére nyílik lehetőség a testnevelési órán játék- és versenyhelyzetekben. A felmérés, a teljesítménymérés egy szabályok között folyó verseny, amelynek igen stabil motivációs bázisa van. A tanulók közötti különbségek megfigyelhetők és mérés formájában is kifejezhetők. A tényszerűség hozzásegíti a tanulót az önmegismeréshez, az önértékeléshez, amely másokkal való összehasonlítás eredménye. Miután a teljesítmények összehasonlításban nyernek értéket, elősegítik a rangsorállítást, a csoportképződés folyamatát. A megismerés folyamatában érzelmi kapcsolat alakul ki a csoportok között. A játék, a testgyakorlás közösségformáló tényező, ahol a teljesítménynek „kézzel fogható” értéke van. A tanulók rivalizálásának igénye, valamint a gyermek és a felnőtt tényszerűség iránti kíváncsisága fogalmazódik meg a mérésekben. 5.12.2 A teljesítménymérések célja
A fizikai teljesítmények mérése és törekvés a testi fejlődés, a biológiai érés ütemében és mértékének a meghatározására. Pedagógiai céloknak alárendelt teljesítménymérések, a tudatosabb makro- és mikrotervezés, valamint a legcélszerűbb módszerek kialakítása érdekében. A sportbeli kiválasztás, a sportági tehetséggondozás segítése használható tényszerű adatokra.
5.12.3 A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fő célja az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerűsítésével el kell érni, hogy minden tanuló – elméletben és gyakorlatban – elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendőek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. 225
5.12.4 A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utaltak – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el. Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését, kell előtérbe helyezni. A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztálya már rövid gyakorlási időszak után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelő végrehajtásához szükséges technikai szintet. A vizsgálat megkezdése előtt a résztvevőket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik. Az 1-4. próbában három kísérleti lehetőség adható. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, ez alapján kell a táblázatban a pontértéket megkeresni. 5.12.5 Általános mérési szempontok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 80. § (9) bekezdése szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. Az érintett tanuló fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskolai testnevelés tantárgyat tanító pedagógus végzi. A tanév rendjéről szóló 35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet 9. § (9) bekezdése szerint a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésében (a továbbiakban: fizikai fittségi mérés) a nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók vesznek részt. A mérés megkezdése előtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában – sportöltözetben célszerű végezni, végeztetni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni.
226
Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. Alsó és felső tagozatban a motorikus teljesítményeket nem egyformán mérjük. Alsóban inkább a koordinációs képességek mérésre kerül előtérbe iskoláinkban, míg a felső tagozatban már szerepet kap a kondicionális teljesítmények felmérése. 5.12.5.1 Az 1-4. osztályosok próbái
Szlalom futás. A rajtvonalra merőlegesen, attól 5, 10 majd 15 méterre kell elhelyezni egyegy medicinlabdát. A tanuló hullámvonalban futva kerülje el elsőként a labdát, majd megkerülve a harmadik labdát hullámvonalban fusson vissza és haladjon át a rajtvonalon. (Célszerű az első labdát balkéz felől kerülni.) Két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni. A mérést 0.1 s-os pontossággal kell végezni.
Szlalom labdavezetés kézzel. A tanulónak a szlalom pályán kézi labdavezetéssel kell haladnia. A célvonalon (ami a rajtvonal is) meg kell fognia a labdát. Két kísérlet közül a jobbik eredményt kell rögzíteni, 0,1 s-os pontossággal. Célszerű jól pattanó „pöttyös” labdát használni.
Korlátozott futás (20 lépéses futás). 10 méteres futás, egymástól 50 cm-re lévő vonalak közé lépve. Minden vonalra vagy vonalon túllépését 0,1 s-ot adunk hozzá az eredményhez.
Ritmusváltásos futás. 30 m-es pályán történik a futás. A rajthelytől 5 m-re lehelyezünk három egymáshoz érő karikát, a pálya közepén 5 egymáshoz érő karikát (a középsőt helyezzük a futás távolságának felezőpontjára), a célvonaltól visszaszámítva ugyancsak 5 m-re újabb három karikát helyezünk le. A tanulónak úgy kell futnia, hogy a karikák mindegyikébe belelépjen futás közben. Történhet két kísérlet, melyből a jobbikat jegyezzük fel, 0,1 s-os pontossággal.
Egyensúlyozás. A tanuló csukott szemmel, magas tartás ujjfűzés helyzetben vár. Jelre az egyik lábát térdben hajlítva derékszög helyzetéig emeli. Az órát akkor kell megindítani, amikor a tanuló felemelte a lábát. Az időt 0,1 s-os pontossággal mérni addig, amíg a lábát le nem teszi. A próba 1 percig tart.
Egyensúlyozó járás. A tanuló lapjára fordított tornapaddal szemben, az attól 1,5 m-re lévő rajtvonal mögött áll. „Elefántormánnyal” (egyik kezével az orrát fogja a másikkal ezen kinyúlva) kislabdát fog. Jelre végighalad a pad merevítő gerendáján, lerúgja a gerenda végére állított tömött labdát, majd egyensúlyozva visszafut. Az idejét a rajtvonal újra eléréséig 0,1 s-os pontossággal rögzítjük. Miden esetleges lelépést 1 s hozzáadásával büntetünk. 227
Tartós – 6 perces –futás: Jelöljünk ki egy 20 m x 10 m-es területet. Sarkaira tegyünk zászlót, labdát vagy bármilyen tárgyat, amit majd meg kell kerülni. A rajtvonalat úgy helyezzük el, hogy az első lépéseket a tanulók a hosszabbik oldal mentén tegyék meg. Az előbbiekben leírt terület körül kell futni folyamatosan 6 percig. Folyamatosan számolni kell a köröket. Az idő leteltét sípszó jelezze. Ekkor a tanulónak meg kell állnia azon a helyen, ahol éppen tartózkodik. Az utolsó körben megtett távolságot 1 m-es pontossággal kell meghatározni. A körök számát meg kell szorozni 60-al, és hozzá kell adni az utolsó körben megtett távolságot. Az így kapott eredmény kerül a jegyzőkönyvbe.
5.12.5.2 Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák felső tagozatban a központi rendeletben meghatározottak alapján kerülnek meghatározásra, megvalósításra, értékelésre Az egyéni eredmények feltöltése után az intézmény tanulóiról összefoglaló értékelést kapunk. Az eredmények értékelése az éves értékelő munka része. 5.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 5.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészség a WHO által korábban kidolgozott meghatározás szerint nem azonos a betegség hiányával. Az egészség aktív állapot, amelynek az örömteljes életvitel, testi- és lelki-egészség a feltétele. Aki egészséges, az harmóniát, összhangot teremt önmaga biológiai és lelki környezetével. A fizikai kondíció és az egészség nem jelentenek azonos dolgot. Nem nevezhetjük egészségesnek a kidagadó izmú, klinikailag ép, de érzelmileg sérült esetleg agresszív vagy éppen depressziós embert. Ugyancsak nem lehet egészséges egy derűs, vidám hangulatú gyerek, aki súlyosan elhízott, vagy éppen allergiás. Meg kell különböztetnünk a személy egészségét a közegészségtől. Az egyén fizikális, mentális és érzelmi jólétet éli meg egészségesnek. Mindez részben az öröklöttségtől is függ. A közegészség a kisközösségek egészére vonatkozó fogalom, amely azt fejezi ki, hogy a közösségek egészségét fenntartó intézkedések megtervezhetők, irányíthatók és kivitelezhetők. Ennek vannak kormányzati és magánszférában működő területei. Például ilyen közegészségügyi intézkedés az ivóvíz fluor tartalmának biztosítása, az autókba beépített biztonsági övekre vonatkozó előírások, vagy a dohányzás betiltása meghatározott helyeken. A tanulókat egészségre nevelni az életvitel apró titkaiba való beavatással lehet. Nemcsak a tanterv és a tananyag, hanem az iskolai élet egésze kell, hogy az egészségről szóljon, az egészségre vezessen, és azt értéknek ismerje el. 5.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés tágabb értelmezésben egy külső és egy belső környezethez fűződő viszonyt igyekszik összehangolni. A külső környezetre irányuló pedagógiai folyamat elsősorban a környezet iránti érzékenységet, a környezet felfedezését és megismerését serkenti, valamint a felelős, környezettudatos magatartási és életviteli szokások elemeit alapozza és formálja. 228
A belső környezetre irányuló nevelés önismeretre, önmagunk felfedezésére, az életvitel tudatosítására és folytonos kontrolljára vezet. Mindkét folyamat az aktivitást, a személyes felelősséget és az ember egészét képviseli. Mind a környezeti nevelés, mind az egészségre segítő pedagógiai hatás az értékközvetítésben ragadja meg célját. A környezethez fűződő viszonyok nem egyszerűen leckék és fogalmak. Ha a környezeti nevelés kizárólag a tankönyvekből megtanulható ismeretek, alapelvek és fogalmak megtanítását tartaná céljának, nem lenne biztosíték arra, hogy ez tartósan befolyásolja a gyermekek szokásait és leendő életvitelét. Ez csak látszateredményekre képes. A környezeti nevelés az erkölcsi tudatot is formálja, hiszen a környezethez való viszonyainkat a jó és rossz, az értékmegőrző és értékpusztító dimenzióiban helyezi el. A környezeti nevelés eredménye tehát nemcsak az okos, művelt, illetve a buta, műveletlen tanuló lehet, hanem a környezetének fenntarthatóságát elősegítő, etikailag magas értéket képviselő, illetve a jövőt ellehetetlenítő, erkölcstelen tanuló is. 5.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 5.14.1 A magatartás értékelésének elvei
A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, második évfolyam félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon, a tanuló magatartását az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök dönthet. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, 229
- óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmezetése, intője vagy megrovása. Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja, - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intője vagy megrovása. Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - feladatait nem minden esetben teljesíti, - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - igazolatlanul mulasztott, - osztályfőnöki intője van. Rossz (2) az a tanuló, aki - a házirend előírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei
A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén, második évfolyam félévkor az osztályfőnök szövegesen minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon, a tanuló magatartását az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök dönthet. 230
A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, - munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 5.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten * példamutató magatartást tanúsít, 231
* vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, * vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, * vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, * vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskola büntetésben részesítheti azt a tanulót, aki: - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti - a házirend előírásait nem tartja be - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely más módon árt az iskola jó hírnevének.
232
6. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HELYI TANTERVE A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményei 3 és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról hatálybalépését megelőzően folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. 6.1 Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei 6.1.1 A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. 6.1.2 Osztályok, csoportok szervezése:
3
Lsd.:1. számú melléklet
233
Amennyiben az egy évfolyamra járók száma nem éri el az átlaglétszámot sem, összevont csoportokban taníthatunk. A csoport létszáma ebben az esetben sem lehet több a törvényben előírt maximális létszámnál. 6.2 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választott foglalkozások óraszámai, a tantárgyak szakirányú feladatai, követelményei A képzés életkornak megfelelő szerkezeti, pedagógiai szakaszolása: Előképző: Alapfok: Továbbképző:
2 év minden tanszakon 6 év (hosszú tanszakok) zongora, furulya, gitár, trombita, szintetizátor-keyboard 4 év (rövid tanszakok) klarinét 4 év minden tanszakon (kivéve szintetizátor-keyboard tanszakon)
Teljes tantárgyszerkezet 6.2.1 A zeneművészeti oktatás heti óratervei 6.2.1.1 Zongora, furulya, gitár, trombita ( hosszú tanszakok) Előképző Alapfok
Továbbképző
Tantárgy
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
Szolfézs
2
2
2
2
2
2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2 1-2
Zeneirodalom Választható tárgy Összesen
2-4
2-4
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
6.2.1.2 Klarinét ( rövid tanszak ) Előképző
Alapfok
Továbbképző
Tantárgy
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Főtárgy
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
234
Szolfézs
2
2
2
2
2
2
Zeneirodalom Választható tárgy Összesen
2-4
2-4
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
2
2
2
2
2
2
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
A tanítási órák száma és képzési ideje
„A” tagozat A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje 1 heti időtartamra értendők. Főtárgy: Szolfézs előkészítő: Hangszeres előkészítő: „A” tagozat: hangszeres egyéni:
2X45 perc 2X45 perc 2X30 perc
Kötelező tárgy (szolfézs) A képzési idő min. 2X45 perc „A” tagozaton a negyedik évfolyam végéig
Kötelezően választható tárgy
Elméleti: „A” tagozaton az ötödik évfolyamtól zeneirodalom vagy szolfézs Gyakorlati: zongora, kamarazene, kórus Választható: Szolfézs, zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, kórus Korrepetíció (zongora kíséret) ideje: „A” tagozaton első évfolyam végéig 5 perc második évfolyam 10 perc harmadik évfolyamtól 15 perc A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a növendék más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti 235
ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet A furulyatanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) – a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét; – hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotóés előadóművészeit, – a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot, – differenciált hangindítást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával, – hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Tegye jártassá a növendéket a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében. Fordítson figyelmet – az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására, – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a különböző alaphangú furulyák használatakor az ábécés névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a növendék az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait. A növendék ebben az esetben is 236
– tudjon a tanult hangterjedelemben ábécés hangnévvel biztosan kottát olvasni, – rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával. A növendékek egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel: – legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára, – rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén (az előképző követelményein felül) A növendék – legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni, – rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel, – legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f 1 –(f 3 -ig) g 3 -ig – in F , – tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit, – ismerje az f 1 –(f 3 ) g 3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan, – ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.), – a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit, – ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén A növendék – legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e 1 )f 1 –a 3 (c 3 )-ig in F , – alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),
237
– ismerje az f 1 –a 3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a segédfogások önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről, – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, – a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg, – legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére, – legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A klarinéttanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató). Alakítson ki – megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket, – dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot, – differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást, – megfelelő tempójú repetíciót, – laza, egyenletes ujjtechnikát, – pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást, – könnyed hangszerkezelést. Gyakoroltasson rendszeresen – tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf
pp), az intonáció megtartásával, – hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben, – a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Fordítson figyelmet – a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, – a lapról olvasási készség fejlesztésére, – a tudatos zenei memorizálásra, – a művek zeneileg igényes kidolgozására, – a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a növendékeket a hangszer karbantartására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén A növendék 238
– legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb., – e–f 3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni, – alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait, – ismerje az e–f 3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, – törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit, – rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával, – tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével, – legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal, – ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan, – tudjon folyékonyan kottát olvasni, – ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, – a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.), – rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit, – ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, – a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg. További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén A növendék – legyen képes e–g 3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására, – tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani, – alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően), – ismerje az e–g 3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit, – legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására, – rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával, – legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről, – rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan, – legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.), – legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket, – a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,
239
– legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására, – rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel. A trombitatanítás szakirányú feladatai: a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása, a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása, a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása, a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása, az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása. Ismertesse meg a tanulókkal a trombita történetét, a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit, a hangszer irodalmát, a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat, a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát. Tudatosítsa a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát, a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát, a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét, a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát. Fejlessze a tanuló hallását, belső hallását, „intonációs” képességét, hangszeres adottságait, hangszertechnikai tudását, megformáló, és előadói képességét. Tegye képesség a tanulókat rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra, a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására, a tiszta intonációra, folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra, a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után 240
Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló a helyes test- és hangszertartást, a helyes légzéstechnikát, a hangszere múltját, irodalmát, a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére, az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a = mindennapi gyakorlatok segítségével: = fúvóka nélkül csupán ajakrezgetéssel, = csak fúvókával, = hangszerrel, az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített szép hang elérése a tiszta intonáció megtartásával, a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására, a tanult darabok stílushű megszólaltatására, folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra, a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására, skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Ismerje a tanuló a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát, a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget. Legyen képes a tanuló az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével, az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére, a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására, a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére, önálló hangolásra, a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására, skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben, az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni. A gitártanítás szakirányú feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) 241
a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit, a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait, a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket. Alakítson ki könnyed hangszerkezelést: helyes test- és hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket, dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot, differenciált pengetést és helyes fogástechnikát, laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát, a két kéz pontosan összehangolt mozgását. Tanítsa meg a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését, a legato játékot, a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását, a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok), a tompítás különféle lehetőségeit. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen hangsorokat különböző figurációkkal, a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat. Ösztönözze a tanulókat a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, a precíz hangszerhangolásra, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a rendszeres társas muzsikálásra. Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva. Tanítsa meg a tanulókat a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel. Alkalmazza a tanulmányai során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg. Ismerje a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit: fekvésjátékot, fekvésváltást, a kis és nagy barré-t, 242
a kötéseket (ráütés, elpengetés), a dallamjátékot apoyando és triando pengetéssel, az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit, a törtakkord megszólaltatását, a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt). Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására: dallam akkordkísérettel, harmóniafelbontásos játék, egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés. Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel. Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az „A” tagozat végén Rendelkezzék a tanuló ismeretekkel a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól, a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás), a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról, a hangszer múltjáról, hagyományairól. Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is. A zongoratanítás szakirányú feladatai Ismertesse meg a növendékekkel – a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait, – a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit, – a hangszer kialakulásának vázlatos történetét. Alakítson ki – a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést, – megfelelő kéztartást, – független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával, – rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő), – az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését), – differenciált billentést, ujjvégérzetet. Tegye képessé a növendéket arra, hogy – tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani, – tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal – tompító, jobb),
243
– a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben, hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani, – a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani. Fejlessze a növendék – muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával, – zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást, – metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását, – kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját, – hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával. Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén A növendék ismerje – hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény), – a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait, – a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét, – a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.), – a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit, – a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes – természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére, – egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni, – zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – a játszandó zongoraművek értelmes tagolására, – a zenei karakterek megvalósítására, – a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás), – életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására, – az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret). Rendelkezzék – biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel, – adottságainak megfelelő zenei memóriával, – képességei alapján kiművelt zenei hallással. További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után Az ,,A'' tagozat végén A növendék ismerje
244
– hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György ...), – a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra. Legyen képes – technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára, – a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni, – saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére, – a zongorapedálok tudatos használatára, – a zongoraművek formálására és kifejező előadására. Rendelkezzék – olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására, – az együttzenélés igényével. SZINTETIZÁTOR-KEYBOARD A szintetizátor tanításának célja, hogy felkészítse a tanulókat az elektronikus zenei hatások felismerésére, befogadására és ilyen jellegű zenei önkifejezésére. A szintetizátor-keyboard, digitális zongora tanításának szakirányú feladatai: Ismertesse meg a tanulókkal a hangszer sajátosságait, és alakítsa ki a hangszer biztonságos kezelését, alapozza meg a biztos technikai tudást a zeneelmélettel való szoros összefüggésben, adjon teret, lehetőséget a zenei fantázia kibontakoztatására, kreativitásra, a klasszikus zeneelméleti rendszeren keresztül vezesse rá őket a tánc- és jazz-zenei összefüggések logikájára, ismertesse meg a főbb tánc- és jazz-zenei stílusok sajátosságaira, összevetve azokat klasszikus zenetörténeti előzményeikkel, biztosítson olyan szilárd elméleti, technikai, gyakorlati tudásanyagot, amely a számítógép és MIDI-berendezések zenei alkalmazási területén is használható, adjon lehetőséget arra, hogy a fiatalok rajongása a szintetizátor iránt ne korlátozódjék csak a könnyűzene és a jazzművészet területére, hanem a szerzett zenei műveltség bármikor komolyzenére váltható legyen. Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal a szintetizátor-keyboard múltját, fejlődési szakaszait, a hangszer felépítési sajátosságait, a legfontosabb érintésvédelmi szabályokat. Alakítson ki könnyed klaviatúra- és funkciókezelést, önálló hangszín- és ritmuskezelést, kielégítő improvizációs készséget, megfelelő játéktechnikai biztonságot. Fordítson figyelmet a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, 245
a lapról olvasási készség fejlesztésére, a tudatos zenei memorizálásra, a művek zeneileg igényes kidolgozására, a rendszeres társas muzsikálásra. Tanítsa meg a tanulókat a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra. Követelmények a program elvégzése után Az „A” tagozat végén A tanuló ismerje a szintetizátor-keyboard múltját, fejlődési szakaszait (monofon-polifon szintetizátorok, zenei számítógépek) a tánc- és jazz-zenei stílusokat, stílusirányzatokat, a zeneszerzők és előadóművészek munkásságát, a legelemibb érintésvédelmi szabályokat, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat. Legyen képes a zenei anyag kottahű előadására, más hangszerekkel együtt játszani, kisebb zenekarokba beilleszkedni, repertoárjának egyharmad részét kotta nélkül is eljátszani és ennek az anyagnak az állandó kézben tartására, a szintetizátor-keyboard funkcióinak kezelésére, az előadott művek önálló hangszín- és ritmuskezelésére, megfelelő technikai tudásszintet elérni, mely az improvizációs gyakorlatokhoz szükséges. Rendelkezzék megfelelő előadókészséggel, ritmus- és periódusérzékkel, jó zenei hallással, művészi előadókészséggel, kreativitással, vizuális, koncentráló- és memorizálóképességgel, a hangszer megszólaltatásához szükséges alapvető elektronikai ismeretekkel. A szolfézstanítás szakirányú feladatai A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a zenét tanuló növendéket a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy – az általános zenei képességek fejlesztését, és – a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a növendéket a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével. A szolfézstanítás szakirányú feladatai: 246
– a növendék személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása, – átfogó zenei műveltség kialakítása, – a hangszertanulás segítése, – a társművészetek iránti nyitottság megalapozása, – a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken: = ritmus-metrum, = tiszta intonáció, = tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök), = dallamhallás, = többszólamúság – harmóniaazonosítás, = zenei olvasás-írás, = zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika), = zenei memória, = rögtönzés, = zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése), – a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra. A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni. Követelmények a program elvégzése után Általános követelmények Rendelkezzék a növendék – olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi, – mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához, – olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat, – a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I). Követelmények az alapfok elvégzése után Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak ,,A'' tagozat Ismerje a növendék a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is. Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K). Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J). Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K). Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J–I). Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K). Ismerje a pentaton hangsort (J–I). Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J–I), ismerje a modális hangsorokat (J–I). Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K). 247
Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban: – ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K), – ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J). Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptimhangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.) Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K). Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I). Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J–I). Ismerje a funkciós vonzást (I). Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát (J–I). Tudjon lejegyezni: – rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K), – igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K). Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K). Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni): – a magyar népzene stílusjegyeit, – a periódus fogalmát, – a kis formákat, – a triós formát, – a szonátaformát, – a rondót, – a barokk és klasszikus táncokat (J–I). Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J–I). Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét. Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket. Zenei anyag Tudjon – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül), – 20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan: a) középkor, b) reneszánsz, c) barokk, d) klasszika, e) romantika, f) XX. század. (Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.) Követelmények a továbbképző ,,A'' tagozat évfolyamainak elvégzése után Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és képleteket (K). 248
Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K). Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I). Rendelkezzék biztos tájékozódó képességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K). Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni: – melizma, – főhang, – váltóhang, – átmenőhang (J–I). Ornamensek (I). Ismerje a kvintkört (J). Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J–I). Ismerje – az egészhangú skálát, – az akusztikus hangsort, – a modellskálákat, – a Reihe-t (J). Tudja – a dodekafónia, – az aranymetszés fogalmát (J–I).
Ismerje – a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről és felépíteni abszolút rendszerben (K), – a cluster fogalmát. Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében: – ismerje fel a funkciókat hallás után (K), – ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K–J), – ismerje az alterációk szerepét (J–I), – ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján (J–I). Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit: – alterációk, – tercrokonság (I). Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I). Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát. Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is. Ismerje – a barokk szonátaformát, – a Scarlatti-féle szonátaformát, – a klasszikus szonáta-rondót és a – romantikus szonátát (I–J). Tudjon lejegyezni – könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal, – könnyű romantikus dallamot vagy szemelvényt (K). Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot. Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I–J).
249
Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni. Zenei anyag Tudjon a növendék – 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt), – ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből: = gregorián zene, = reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus), = a középkor hangszeres világi zenéje, = kora barokk (Monteverdi, Purcell), = barokk: – J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek), – Händel (oratórium, concerto), – Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso), = klasszicizmus: – szonáta, – szimfónia, – kamarazene, – opera, – versenymű, = romantika: – zongoramuzsika (Chopin, Liszt), – dal, – szimfonikus költemény, – opera, = a századforduló zenéje: – impresszionizmus, – második bécsi iskola, = Bartók, Kodály, Sztravinszkij, = kortárs zeneszerzők. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai A zenetörténet-zeneirodalom tanításának a célja, hogy – a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zeneiskolai tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére, – legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni. A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai: – a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése, – hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése. Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira. Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a növendékeket 250
– rendszeres hangverseny- és operalátogatásra, – a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására, – a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre, – értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására, – aktív társas muzsikálásra. Alakítson ki szilárd értékrendet a növendékben, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud. Tegye nyitottá és érdeklődővé a növendéket minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben). Fejlessze a növendékek esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát Követelmények a program elvégzése után A növendékek mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban. Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit. Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket. Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben. Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével. FAFÚVÓS KAMARA Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás - különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti. A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik. Készítse fel a tanulókat az amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására. Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására. A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához. A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról. Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat. Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására. Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra. 251
Ismertesse meg a tanulókkal a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait. Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát. Követelmények a program elvégzése után A tanuló legyen képes önállóan hangolni, beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni, jól értelmezhetően be- és leinteni, pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján, saját maga jelezni a tempóváltozásokat, hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni, önállóan, tisztán intonálni, a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni, figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között, figyelemmel kísérni az együttes összhangzását, kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni, a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni, szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni, megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani, az alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére. Rendelkezzék a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamikai, artikuláció, stílus stb. terén, a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel, minimális partitúraismerettel. Legyen tisztában a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival, a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával. Ismerje a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat, az egyes tételtípusok jellegzetességeit. 6.2.2 Előírt tananyag
252
Iskolánk az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/1998. /VI.10./ MKM rendelettel kiadott kötelező követelményeket és tantervi programot, valamint az ebben megjelent részletes, évfolyamonként meghatározott javasolt tananyagot változtatás nélkül alkalmazza a pedagógiai program részeként. Az új rendeletben meghatározottakat a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni. 6.2.3 a) Klasszikus zene
I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát. A KÉPZÉS struktúrája Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, klarinét, Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, zenetörténet–zeneirodalom Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom. Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyaiból: szintetizátor- keyboard 253
Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül köteles egyet felvenni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy
Évfolyamok Előképző Alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2
3 2
4 2
2
2
2
Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0-2) (0-2) 0-2 tantárgy Összes óra: (4-6) (4-6) 4-6
5 2
6 2
Továbbképző 7 8 9 2 2 2
2
2
2
2
2
2
10 2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
0-2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, klarinét, trombita, gitár, zongora A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (képző– és iparművészeti, táncművészeti, szín– és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc
A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI 254
Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni, és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei, és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. 255
A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, zeneirodalom,
vagy zenetörténet–
2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy zenetörténet– zeneirodalom 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy „A” tagozat: főtárgy Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zenetörténet–zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zenetörténet–zeneirodalom, 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok („A” tagozat): főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető.
256
A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.
6.2.3 b) Elektroakusztikus zene I. Fejezet AZ ALAPFOKÚ ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására a digitális technika modern eszközeivel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak 257
Billentyűs tanszak tantárgyai: szintetizátor–keyboard Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, zenetörténet–zeneirodalom Hangszeres tantárgyak – egyéni képzés „A” tagozat Főtárgy: szintetizátor–keyboard Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező * Kötelezően választható tantárgy: zenetörténet–zeneirodalom, * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óraterv 1. Tantárgy
évfolyamok előképző alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2
Főtárgy Kötelező (2) tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra: (4)
(2)
(4)
2
4
2
4
3 2
4 2
2
2
4
4
5 2
6 2
továbbképző 7 8 9 2 2 2
10 2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
4
4
A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: szintetizátor–keyboard, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc Kötelezően választható tantárgy: 5 – 10. évfolyamig A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). 258
– A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége ( közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai 259
Az alapvizsga írásbeli szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy zenetörténet– zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy zenetörténet– zeneirodalom A szóbeli vizsga írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): főtárgy Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok („A” tagozat): szolfézs, vagy zenetörténet–zeneirodalom 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok („A” tagozat): szolfézs, vagy zenetörténet–zeneirodalom 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok („A” tagozat): főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés
260
Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A tanított hangszerek és az elméleti tantárgyak tanterve a pedagógiai program mellékletét képezi. (3.számú melléklet) 6.3 Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei
Feleljen meg az alapfokú művészetoktatás célrendszerének és követelményeinek Segítse a tanulást, motiváljon Szerkezete legyen világos, egyszerű Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású Adjon lehetőséget differenciált képességfejlesztésre Adjon mintát önálló feladatmegoldásokra Legyen több évig használható, könnyen kezelhető Beszerezhető, megszerezhető, hozzáférhető legyen
Az egyéb szükséges eszközök – hangszer – kiválasztása a Köznevelési törvény alapján történik, a szülőket erről a beiratkozáskor, ill. az órabeosztáskor tájékoztatjuk. 6.4 Magasabb évfolyamba lépés feltételei Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: A főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet és a zeneirodalom tárgyak, valamint a művészeti tanszakok esetén adható érdemjegyek: Jeles /5/, jó /4/, közepes /3/, elégséges /2/, elégtelen /1/. A zenei előképző, hangszeres előképző, kamarazene, korrepetíció illetőleg a zenekar tantárgyak esetén: Kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. 261
A felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztály tantervi követelményeit sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba tartozása, kötelező tárgy, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni. Az alapfok befejezése után művészeti alapvizsgát kell tenni, csak az a tanuló léphet továbbképző osztályba, aki a vizsgát sikeresen letette. / E szabály azoknál a tanulóknál alkalmazandó először, akik tanulmányaikat az 2004/2005. tanévben kezdték meg. / 6.5 A tanulók értékelésének rendje 6.5.1 A beszámoltatás követelményei és formái Az értékelés legfőbb célja, hogy a pedagógus és a tanuló is képet kapjon az elvégzett, illetve elsajátított tudásról. A kialakult értékelésnek kettős célja van: 1.) A gyerek látja azokat a hiányosságokat, melyeket pótolnia kell tudásának elmélyítéséhez. 2.) A tanár is észreveheti azokat a szakmai hiányosságokat, melyek nem feltétlenül a tanuló „nem tanulásából” fakadnak, hanem esetleges szaktanári mulasztásból erednek. Az értékelés legyen: - igazságos, tárgyilagos, mentes minden elfogultságtól, egyoldalúságtól, előítélettől - jóindulatú, segítő szándékú, az emberek iránti bizalomra épülő, akár méltányoló, akár bíráló jellegű - az értékelés az iskolában folyó oktató- nevelő munka megvalósításának az eszköze A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen / havonként / érdemjeggyel értékeli. A felnőtt tanulók értékelésénél, és csoportos művészeti oktatásnál a havi osztályzattól el lehet tekinteni, de egy-egy munkafolyamat befejezésekor itt is értékelni kell. A tanév folyamán a tanulók munkáját részjegyekkel is értékelhetjük. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen, azonban nevelési és pedagógiai szempontból nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegy között nagy az eltérés. Az érdemjegyek, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmező eszköz. 6.5.2 A félévi és a tanév végi osztályozás A tanuló munkáját - kivéve a hangszeres és a zenei előképző tanulóit - félévkor és a tanév végén osztályozni kell. A félévi, ill. a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, ill. egész évi munkáját, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítményét kell tükröznie. A zenei tanszakon félévkor is beszámolót tesznek a növendékek. A tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, bizottság előtt beszámolót kell tenni. A beszámolón az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg.
262
A bizottság elnöke az igazgató, vagy megbízottja. Alapfok és továbbképző végén független szakértő is részt vesz a bizottságban. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos, vagy rokon szakos tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón, valamint a tanuló elméletet oktató tanára. Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról hangverseny keretében adnak számot. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. A tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe, év végén a naplóba, a törzslapra és bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel, illetve a korábban felsorolt esetekben szöveges minősítéssel kell megjegyezni 6.5.3 A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A különböző vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Intézményünkben a helyi vizsgák tanszak vizsgák, amelyeknek vizsga terve a munkatervében található. A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény vizsgaszabályzata, időpontját pedig az intézmény munkaterve tartalmazza. Soha nem szabad elfelejteni, hogy a tanulók eredményei a mi munkánk tükörképét jelentik! 6.5.4 A tanulmányi munka elbírálásának általános elvei Az egyes tantárgyak érdemjegyeinek megállapításakor a tantervi követelményekhez viszonyítva elsajátított ismereteket és készségeket, azok technikai és művészi megformálásának fokát, a tanuló érdeklődését és figyelmét, kifejezőképességét és önállóságát vesszük figyelembe. /A számonkérés formái és az adott tantárgy követelményei a helyi tantervben kerültek megfogalmazásra. Az adott tanszak értékelésének speciális módjait is itt fogalmaztuk meg. / Jeles /5/ osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak teljes tantervi anyagát a követelményeknek megfelelően, tökéletesen ismeri és azt a feladatok megoldásában kiválóan és magabiztosan alkalmazza. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat életkorának megfelelően kiválóan alkalmazza. Szóbeli és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. Jó /4/ osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak teljes tantervi anyagát jól megértette és elsajátította, ebből az alapvető részeket tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza. Munkájában kielégítő önállóságot mutat, mondanivalóját korához mért fejlettséggel helyesen képes megfogalmazni és előadni.
263
Közepes /3/ osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált tanulmányi időszak tantervi anyagának alapvető ismeretanyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni. Kifejezőképessége nem hibátlan, de elfogadható. Elégséges/2/ osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagának alapvető ismereteit kezdetlegesen sajátította el, mechanizmusbeli hibái is hátráltatják azok biztos alkalmazását, még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek tartalmát illetően nagyon minimálisak, és folyamatos ellenőrzésre szorul. Elégtelen /1/ osztályzatot érdemel az a tanuló, aki a tantervi anyagnak még az alapvető részeiben is olyan tájékozatlan, hogy a felmerülő kérdések megoldására sem képes, fejlesztése nem lehetséges. /Elégtelen osztályzat esetén a tanulót az adott tanszakról el kell tanácsolni, vagy más tanszakra átirányítani./ 6.5.5 Javítóvizsga Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakot kell megjelölni. A javítóvizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé. A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató, vagy megbízottja, tagjai a szaktanár és még egy, lehetőleg azonos, vagy rokon szakos tanár. A javítóvizsga eredményét a főtárgy tanára vezeti be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanára írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. 6.5.6 Összevont beszámoló Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen összevont beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg lehet tartani. A tanulónak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A tanuló érdemjegyeit évfolyamonként kell megállapítani és rögzíteni. 6.5.7 Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban. Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudja, az igazgatótól legkésőbb május 10-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak tanulójaként folytathassa.
264
Az igazgató a szaktanár meghallgatása alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Az osztályát folytatja az a tanuló is, akinek igazolt mulasztása valamely tantárgyból meghaladja az összes óraszám egyharmadát. Ugyanabban az osztályban tanulmányokat folytatni egy-egy tárgyból is lehet. Ilyenkor a tanuló a többi tárgyból magasabb osztályba léphet. 6.6 A szorgalom értékelésének szempontjai A főtárgyi és kötelező tárgyban tanúsított szorgalmat havonként, folyamatosan értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás /5/, jó /4/, változó /3/,hanyag /2/. A szorgalom minősítését félévkor szám megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, tanév végén pedig a naplóba, törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni szám – és szómegjelöléssel. A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai - képességeinek megfelelő tanulmányi munka - a munkához való hozzáállás - órai aktivitás - önként vállalt feladatok elvégzése, azok eredményessége - versenyeken való részvétel Példás /5/ érdemjegyet érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak alatt a tantárgyhoz való viszonyában a legnagyobb odaadást tanúsított. Akinek szorgalma, kötelességtudása állandó, aki a tanártól kapott művészi, zenei, elméleti, technikai, mechanizmusbeli útbaigazításokat hibátlanul betartva készül fel, illetve szerepel az órákon. Akinek - annak ellenére, hogy esetleg kevesebb adottsággal rendelkezik - szorgalma és kötelességtudása előrehaladását nagymértékben segíti. Az a tanuló, aki a tanítási órákon - a szükséges eszközökkel - pontosan megjelenik, kottáit, hangszerét, az iskolától kölcsönzött taneszközöket, népviseletet rendben tartja, gondosan megőrzi. Aki rendszeresen jár hangversenyekre, érdeklődését állandóan bővíti, akire mint tanulóra, vagy mint közreműködőre az iskola mindenkor számíthat. Jó /4/ érdemjegyet érdemel az a tanuló, akinek fegyelme, rendszeretete, szorgalma és kötelességtudása komolyabb kifogás alá nem esik. Aki a művészeti alapiskolai tanulmányaiban lelkiismeretessége mellett komolyabb aktivitást nem mutat. Aki a tanártól kapott elméleti, technikai, mechanizmusbeli útbaigazításokat betartja. Aki jobb adottságokkal rendelkezik, de a tanulásban nem tud elmélyedni, nem érdeklődik különösebben a rendezvények iránt sem. Aki tanszereit, az iskola vagyontárgyait rendben tartja, megőrzi. Aki a tanítási órákon pontosan megjelenik és igazolatlan mulasztása nincs. Változó /3/ érdemjegyet érdemel az a tanuló, akinek fegyelme, rendszeretete, szorgalma és kötelességtudása ingadozó. Aki a tanár által feladott feladatok teljesítésében nem tud kellő kitartást mutatni, a feladatok végrehajtásában megbízhatatlan. Aki a rendszeres gyakorlási időt nem tartja be, nem törekszik a tanár által megjelölt zenei, technikai, mechanizmusbeli problémák kellő kijavítására. Aki a feladott gyakorlati anyagot csak felületesen tanulja meg, pontatlansága, felületessége nem teszi lehetővé - esetleg jobb adottságokkal rendelkező tanuló esetében - munkájának jobb kibontakozását. Aki a tanítási órákon pontatlanul jelenik meg, de igazolatlan mulasztása nincs. Aki tanszereit, az iskola vagyontárgyait rendben tartja, nem 265
törekszik azok tudatos rongálására. Aki nem érdeklődik a zenei rendezvények iránt, aki a szaktanár kérésére sem vesz részt szívesen iskolai növendékhangversenyeken, vagy egyéb szerepléseken. Hanyag /2/ érdemjegyet érdemel az a tanuló, akinek fegyelme, szorgalma és kötelességtudása teljesen megbízhatatlan. Aki a tanár által adott feladatokat nem teljesíti, az órákra való felkészülése rendszertelen. Aki az iskolába járásban pontatlan és igazolatlan mulasztási óráinak száma a hatot meghaladja, vagy olyan fegyelmi eljárás van a tanuló ellen folyamatban, amely azt szintén indokolja. Aki az iskola vagyonát gondatlanul kezeli vagy rongálja, aki a tanár meggyőző érvelése ellenére sem vesz részt az iskolai rendezvényeken. 6.7 Alap- és többletszolgáltatások rendje, feltételei 6.7.1 Alapszolgáltatás A Köznevelési törvényben a tanuló számára előírt heti 4-6 óra, mely a főtárgyi és kötelező tárgyi órákból tevődik össze. / minimum 180 perc / Hangszeres oktatásnál minimum 150 perc. 6.7.2 Többlet szolgáltatás: A hangszerrel nem rendelkező tanulók számára iskolánk díjazás nélkül biztosítja a gyakorlási lehetőséget, illetve a kölcsönözhető hangszert. A szülők hangszerkölcsönzési kötelezvényen, teljes anyagi felelősség mellett vehetik igénybe e szolgáltatást. 6.7.3 Többlet óraszámok
A legtehetségesebb, ill. a szakirányon továbbtanuló növendékekből – amennyiben a fenntartó engedélyezi – külön csoportot hozunk létre, vagy biztosítjuk az egyéni felkészítést a felvételi idejéig. Pl.: felvételi előkészítő zenetörténet csoport, beiskolázó szolfézscsoport.
6.8 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje A tanórán kívüli foglalkozások rendje: Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet, az iskolaszék, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezi a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, a terembeosztással együtt. Versenyek A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális versenyeken való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.
266
A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, ill. az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat, felkészítő tanáraikat és a zongorakísérőket a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól, és gondoskodik arról, hogy a győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és a közösségi élet fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon kerülhet megszervezésre, a hangverseny, a műsor időpontjától függően egész évben. Szülői értekezleten kell a szülői közösséggel egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. Az iskola alapítványa pályázat útján támogathatja a kiránduló csoportokat. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges - legalább 10 tanulóként 1 felnőtt. Az alapfokú művészetoktatási intézményben tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, cserehangversenyei, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. Az általános iskola tanulmányi kirándulásainak programját úgy állítjuk össze, hogy abban szerepeljen a művészeti oktatással kapcsolatos színházi, opera előadás, hangverseny, kiállítás is. Törekszünk arra, hogy tanulóink anyagi okok miatt ne maradjanak távol a kirándulásoktól. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, biztosítjuk a szaktanára részvételét. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. 6.9 Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvény előírásai értelmében érvényesíti iskolánk a követelményeket. Különös figyelemmel az alábbiakra: a felvételi során kizárólag a jelentkező testi alkalmasságát vizsgáljuk annak érdekében ill. az alkalmasságának leginkább megfelelő hangszert vagy más tevékenységet ajánljuk a felvétel elutasítása csak a választott tanszakra való alkalmatlanság miatt lehetséges mindenkire azonos követelmények, értékelési rendszer vonatkozik, de a lemaradókat, a hátrányos helyzetűeket segítjük a felzárkózásban 267
pályázattal. alapítványi támogatással segítjük a hátrányos anyagi helyzetben lévő gyerekeket, hogy részt vehessenek az iskola által szervezett programokon, versenyeken, fesztiválokon. ügyelünk arra, hogy a gyerekek csak megfelelő szintű produkcióval léphessenek fel, ezzel is igyekszünk elkerülni a nyilvános megszégyenülést, a kudarcot az értékelés, fegyelmezés nem lehet megalázó, bántó, emberi méltóságot sértő.
6.10 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei A művészeti alap- és záróvizsga témakörei és követelményei az alapfokú művészetoktatásról szóló 27/ 1998.(VI.10.) MKM rendelet előírásaira épülnek, mely a művészeti iskolák tantervi követelményeit és az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott tananyagát tartalmazza. Mivel iskolánk helyi tanterve nem tér el az e rendeletben meghatározottaktól, a művészeti alap- és záróvizsga tekintetében is elfogadjuk az e rendeletre épülő előírásait.
268
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI ZENEMŰVÉSZETI ÁG 1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. 2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. Hangszer („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet – zeneirodalom vizsgatantárgyak közül választhatnak. 3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 4. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga. Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető.
5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése 269
A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): Szolfézs vagy Zenetörténet-zeneirodalom Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A” tagozat): Szolfézs vagy Zenetörténet-zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak („A”tagozat): Főtárgy A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc. A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI A „záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama 270
Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat): Szolfézs Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat): Szolfézs vagy Zenetörténet-zeneirodalom A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Hangszer főtanszak ( „A” tagozat): Főtárgy Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően) elmélet: minimum 1x45 perc A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc.
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA ZENEMŰVÉSZETI ÁG 1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer főtanszakok A vizsgán az iskola választhat a) és b) feladat közül. Diktálás, elemzés a) feladat –
Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer hangozhat el.
– Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése 271
Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. b) feladat –
Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el.
–
Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4 -es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM
„A” tagozat Hangszer főtanszak A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei. A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei). A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán kersztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása.
272
2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA SZOLFÉZS „A” tagozat Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM „A” tagozat Hangszer főtanszak – Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz. – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni. FURULYA „A” tagozat Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén). Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.
273
KLARINÉT „A” tagozat Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén). Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Dancla: Románc [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György–Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74. nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. TROMBITA „A” tagozat - Egy másfél oktávos skála öt képlettel. - Egy etűd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén). - Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók, Mező Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén). Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. ZONGORA „A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis preludium 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdők zongoramuzsikája nehézségi szintjén). Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció (Könnyű szonatinák, 15 könnyű szonáta, Szonatina album, Clementi: C Op. 36 Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény I-II. kötet nehézségi szintjén). Romantikus mű (Schumann: Emlékezés, Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás, Pacsirtadal, Schubert: Táncok, Keringők nehézségi szintjén). XX. századi mű (Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok 5-10 nehézségi szintjén). A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.
274
GITÁR „A”tagozat - Egy etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 nr. 1., Aguado:Etűdök II.kötetből nr.9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op.48 nr. 20., 21., Leo Brouwer 8., 9., 10. nehézségi szintjén). - Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes (reneszánsz és barokk darabok: John Dowland: Táncok és Fantáziák; J.S.Bach: Könnyű tánctételek (Lantszvitek cselló szvit); klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli, Giuliani, F. Sor művei; tételek Vivaldi gitárversenyeiből, Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc, F. Tarrega: Marieta, Rosita nehézségi szintjén). - XX. Századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc, Villa-Lobos:Prelud II. V.). Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE 1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai Fúvóshangszerek megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes légzés, testtartás, hangszertartás, hangképzés, intonáció, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség. Pengetős hangszerek
megfelelés az előírt követelményeknek, helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás, hangminőség, hangszerkezelés, helyes ritmus és tempó, előadásmód, zenei stílusok és előadások megvalósítása, artikulációk és díszítések megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség, technikai felkészültség, 275
jobb és bal kéz-technika, intonáció. Billentyűs hangszerek megfelelés az előírt követelményeknek, technikai felkészültség, helyes test- és kéztartás, hangminőség, billentés, pedálhasználat, hangszerkezelés, artikulációk és díszítések alkalmazása, helyes ritmus és tempó, előadásmód, a zenei stílus és az előírások megvalósítása, memória, alkalmazkodóképesség, állóképesség. 2. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), zenetörténeti tájékozottság, stílusismeret, formai ismeretek, tájékozódás a zenei műfajok között.
276
7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program módosításának módja: A nevelőtestület, a szülők, az iskolavezetés kezdeményezésére, a véleményező közösségekkel egyeztetve, a nevelőtestülettel megszavaztatva. Amennyiben a módosítás érinti az iskola gazdálkodását, támogatási igényét, a módosítást a fenntartóval egyeztetni, elfogadtatni kell. A módosítás lehetséges indokai: - Személyi és tárgyi feltételek változása - Belső strukturális változtatások - Pedagógiai tartalmi változtatások - Fenntartó részéről kezdeményezett változtatások - Törvényi módosítások követése A programot évente felül kell vizsgálni az iskolavezetésnek, és szükség esetén kezdeményezni a módosításokat. A program publikálása formája: - Az iskolatitkári irodában, irattárban – nyomtatva, tagintézményekben telephelyeken CD formátumban. - Az intézmény honlapján, valamint a KIR-ben. Pitvaros, 2017. augusztus 25. Jóváhagyta: Bertáné Kecskeméti Katalin intézményvezető
277
278