A magyar – és az EU népegészségügyi rendszer struktúrája és pillérei (5. tétel) Ihász Ferenc PhD.
• Az Európai Unió sajátos és összetett jogalkotási, közösségi döntéshozatali rendszerének három legfontosabb intézménye:
(1)Európai Bizottság (Commission), A Bizottság dolgozza ki és terjeszti elı a jogszabály-tervezeteket (2)Európai Parlament (European Parliament) elfogadása a Tanács és a Parlament feladata. (3)Európai Unió Tanácsa/Miniszterek Tanácsa (Tanács - Council) (a döntéshozatal részletes szabályairól és a jogalkotás eljárásairól az Alapszerzıdések rendelkeznek). • A tárcánkat érintı egészségügyi, ill. a szociális biztonságra vonatkozó uniós jogszabályokat – más, az állampolgárokat közvetlenül érintı kérdésekrıl (fogyasztóvédelem, a munkaerı szabad áramlása, szakképzés, környezet stb.) rendelkezı jogszabályokhoz hasonlóan - ún. együttdöntési eljárás (codecision) keretében fogadja el a Tanács és az Európai Parlament. (Az uniós jogalkotási eljárások közül az Európai Parlament súlya és szerepe az együttdöntési eljárás során a legnagyobb, lényegében a Tanáccsal egyenrangú jogalkotó). •
Az együttdöntési eljárás során a Bizottság által kidolgozott jogszabály-javaslat megjelenik az EU Hivatalos Lapjában, és egyidejőleg eljut a Tanácshoz és a Parlamenthez is, ahol megkezdıdik a munka. A Tanácsnak címzett bizottsági jogszabály-javaslatokat megküldik a hatáskörrel rendelkezı kormányhivatalokhoz, hogy a tagállamok kialakíthassák nemzeti álláspontjukat.
•
A hivatalos magyar álláspont, azaz a tárgyalási álláspont kialakítása jogszabályban meghatározott koordinációs rend szerint zajlik. Az álláspont kialakításának fórumai a következık: (1)Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) szakértıi csoportjai (2)Államtitkári értekezlet (3)Egyeztetés a külügyminiszter és az érintett miniszterek között Kormány • A napirenden lévı kérdésben a hatáskörrel rendelkezı kormányképviselıkbıl (általában miniszterekbıl) álló, tehát változó összetételő/elnevezéső Tanács munkájának elıkészítésében és összehangolásában a következı testületek játszanak fontos szerepet: • Állandó Képviselık Bizottsága (COREPER II, ill. COREPER I, Committee of Permanent Representatives), melya tagállamok brüsszeli képviseleteinek vezetıibıl, ill. azok helyetteseibıl áll, • Tanácsi Munkacsoportok (kb. 250 munkacsoport mőködik, melyek a Bizottság képviselıjébıl és tagállamonként 2-3 minisztériumi szakértıbıl állnak, a soros elnökséget betöltı tagállam képviselıje elnökletével). • A 27 tagállam nemzeti álláspontjának közelítése, egyeztetése, kompromisszumok keresése, a megegyezésre való törekvés, a Tanácsi döntés szakmai elıkészítése a Tanácsi Munkacsoportokban történik. Az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezı munkacsoport jelentést küld a COREPER-nek, ahol folytatódik a munka (politikai szempontú viták stb.). Konszenzus esetén, ill. a megegyezéshez közel a Tanácshoz kerül az anyag, melyrıl a Tanácsülések alkalmával a miniszterek döntenek.
•
Az Egészségügyi Minisztérium az Európai Unió alábbi tanácsi formációinak munkájában, ill. annak elıkészítésében vesz részt: • Fıfelelıs minisztériumként: (1)Foglalkoztatási, (2)Szociálpolitikai, (3)Egészségügyi, (4)Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa (Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council, EPSCO) - egészségügyi vonatkozású kérdések • Társfelelıs minisztériumként: • Versenyképességi Tanács (Competitiveness Council) • Bel- és Igazságügyi Tanács (Justice and Home Affairs Council, JHA) • Mezıgazdasági és Halászati Tanács (Agriculture and Fisheries Council) • Környezetvédelmi Tanács (Environment Council) • Oktatás, Ifjúság és Kultúra Tanácsa (Education, Youth and Culture Council, EYC) • Az Egészségügyi Minisztérium az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság alábbi szakértıi csoportjainak munkájában vesz részt a szakértıi csoportot vezetı minisztériumként: • Személyek szabad áramlása (2. szakértıi csoport) • Népegészségügy (3. szakértıi csoport) • A fentieken kívül, az Egészségügyi Minisztérium az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság számos szakértıi csoportjának munkájában vesz részt a csoport tagjaként (pl. Bel- és igazságügyi együttmőködés; Foglalkoztatás- és szociálpolitika; Fogyasztóvédelem, a fogyasztók egészségének védelme; Ifjúságpolitika és sportügyek; Környezetvédelem)
•
• • • •
• • • •
Magyarországnak az Európai Unió intézményeinek, konzultatív testületeinek, decentralizált szerveinek a munkájában történı részvételével kapcsolatosan az egészségügyi miniszter az alábbi tagok kijelölésérıl gondoskodik: Gyógyszerkészítményeket Értékelı Európai Ügynökség (European Agency for the Evaluation of Medicinal Products, EMEA) igazgatótanácsának magyar tagja Európai Betegségmegelızési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) igazgatótanácsa magyar tagja Magyarországnak az Európai Unió intézményeinek, konzultatív testületeinek, decentralizált szerveinek a munkájában történı részvételével kapcsolatosan az egészségügyi miniszter az alábbi tagok kijelölését szakmailag véleményezi: Európai Kábítószer- és Kábítószer-függıség Megfigyelı Központ (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, EMCDDA) igazgatótanácsának magyar tagja Európai Munkahelyi Egészségi és Biztonsági Ügynökség (European Agency for Safety and Health at Work) igazgatótanácsának magyar tagja Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (European Food Safety Authority) igazgatótanácsa magyar tagja
Az EU Népegészségügyi Programjának pillérei (2003• 1. Népegészségügyi információ és tudás. • 2. Gyors és hatékony és koordinált válasz az egészséget fenyegetı hatásokra. • 3. Egészség fejlesztése és a betegségek megelızése kockázatcsökkentéssel„cross cutting issues” • Több területet érintı kérdések (általános elvek), mint (1)a demokrácia (2)az emberi jogok, (3)a felelısségteljes kormányzás, (4)a gyermekek jogai, (5)az ıslakos népek jogai, (6)a nemek közötti egyenlıség, (7)a fenntartható környezet, stb.
(Az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) 61. Közgyőlése 2008. május 19-25. között Genfben került megrendezésre).
