A MAGYAR DOHÁNYTERMESZTÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN

Májer Ágnes: A magyar dohánytermesztés az EU-csatlakozás fényében

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék

A MAGYAR DOHÁNYTERMESZTÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN (Vállalatgazdaságtan versenydolgozat)

Szeminárium vezető: Gáspár Judit Konzulens: Gáspár Judit

Pócspetri, 2003. november 24.

Készítette: Májer Ágnes CCT997

1


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS....................................................................................................... 2 A DOHÁNY FOGYASZTÓI ÉS TÁRSADALMI HATÁSA..........................4 A JÖVEDÉKI KERETEK KÖZÖTTI DOHÁNYGAZDASÁG.................... 4 A KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA...................................................5 A CAP REFORMJAI...................................................................................................................................................6 MIÉRT VAN SZÜKSÉG ÚJABB REFORMOKRA?...................................................................................................................7 A JELENLEGI KÖZÖS PIACI SZERVEZET.........................................................................................................................8 A CAP-REFORM LÉNYEGES ELEMEI............................................................................................................................. 9 1. Opció: A jelenlegi KPSZ átdolgozása........................................................................................................9 2. Opció: A CAP reformvonalak szétválasztása............................................................................................10 3. Opció: Fokozatos megszüntetés, a szektor keretein belül......................................................................... 10

VÁLTOZÁSOK MAGYARORSZÁGON.......................................................11 A JÖVEDÉKI ADÓ VÁLTOZÁSA.................................................................................................................................... 11 A VÁLTOZÁSOK HATÁSA A FEKETE GAZDASÁGRA.......................................................................................................... 12 DEROGÁCIÓ AZ ADÓEMELÉSRE...................................................................................................................................12 A VÁLTOZÁSOK HATÁSAI A DOHÁNYIPAR ÉRINTETTJEIRE................................................................................................ 13

A KOORDINÁCIÓS MECHANIZMUSOK.................................................. 16 ÖSSZEGZÉS – BEFEJEZÉS...........................................................................17 MELLÉKLET................................................................................................... 19 A TERMESZTÉSHEZ KAPCSOLÓD MUNKAHELYEK..........................20 ULT.................................................................................................................................................................... 21

FELHASZNÁLT IRODALOM....................................................................... 26

2


Bevezetés „Van e létjogosultsága a dohánytermesztésnek az Európai Unión belül, képes-e életben maradni a magyar dohányipar a csatlakozást követően?” – hangzik el

a

kérdés

manapság

oly

gyakran

mind

a

dohánytermesztők

mind

a

dohányfeldolgozók részéről. Az EU-csatlakozás nyomán bekövetkező változások, az egyre hevesebb dohányzás elleni kampányok nehéz helyzetbe hozzák ezt a vertikumot. Dolgozatom megközelítése.

célja

a

Beszélhetünk

fenti a

kérdés

körbejárása,

dohánytermesztők,

a

több

oldalról

dohányfeldolgozók,

való az

idénymunkások, a kereskedők, a környezetvédők és még számos egyéb érintett problémáiról, melyekre a későbbiekben részletesen kitérek. Magyarországon a dohánytermesztés a „kis” ágazatok közé tartozik, kincstári hozzájárulása azonban vetekszik a nagyobb nemzetgazdasági ágazatokéval. A teljes költségvetési befizetés meghaladja a 200 milliárd forintot. Mindemellett nem elhanyagolható a foglalkoztatásban játszott szerepe sem, valamint hogy a feldolgozóipar főként a hazánkban megtermelt nyersanyagbázisra épít. A dohánytermesztés, mint mezőgazdasági terület közel áll hozzám, hiszen a legjelentősebb

magyarországi

dohánytermesztő

régió,

Szabolcs-Szatmár-Bereg

megye a szülőföldem. Gyermekkoromat otthon töltöttem és láttam, mennyire meghatározó az itt élő emberek életében ez a növény. Számos családnak – akik nagyrészt az alacsony kvalifikációjú réteghez tartoznak - jelenti a megélhetést, sokan közülük a dohánytermesztéssel kapcsolatos kb. 8 hónap alatt szerzik meg egész évi jövedelmüket. Leginkább ezért foglalkoztat engem az adóemelés valamint a csatlakozás hatása. Helyzetem azonban több szempontból is ellentmondásos. Nem dohányzom, etikailag ellenzem, ezzel szemben most elsősorban mégis a dohánytermesztők oldalán foglalok állást. Az emberek maguk döntik el, hogy akarnak-e dohányozni, az ágazat megszűnése tehát nem oldaná meg az egészségügyi problémákat, mindössze a dohányimport és a munkanélküliség növekedéséhez vezetne. 3


Dolgozatomban szembe kerül egymással a dohányzók és nem dohányzók, a dohánytermesztők és a dohányfeldolgozó cégek, a dohánytermesztő országok és az északi, dohányt nem termesztő országok álláspontja. Mindemellett megjelenik a koordinációs mechanizmusokban rejlő ellentmondás, az erkölcs és a piaci viszonyok diktálta cselekvések összeegyeztethetetlensége. A téma tehát elég széles, ezen dolgozat keretein belül talán teljes mértékben fel sem dolgozható, minden bizonnyal lesznek területek, amelyek kimaradnak

az

elemzésből.

Lehetőségeimhez

mérten

azonban

mindent

megteszek azért, hogy egy színvonalas és egységes munka kerüljön ki a kezeim közül. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bényei Illésnek és Bukai Andrejnek, akik szakértelmükkel és tanácsaikkal segítségemre voltak a dolgozat megszületésében.

A dohány fogyasztói és társadalmi hatása1 A rendszer elemzése elképzelhetetlen a fogyasztói hatások elemzése nélkül, hiszen az egész ágazat a dohányosok fogyasztói szükségleteinek kielégítésére törekszik. A dohányáruk mindig különleges szerepet töltöttek be a piacon nagy adóhordozó képességük miatt. A dohányzást különleges társadalmi igénynek tekinthetjük, hiszen naponta jelentkezik, nincs helyettesítőterméke és fogyasztása nem halasztható el. Ezt az igényt a mindenkori fogyasztói ízlésnek megfelelően, a kívánt mennyiségben és minőségben, a felmerülés helyén és a társadalmak által elvárt kulturált formában, a fogyasztói kör által megfizethető áron kell kielégíteni. Az évszázadok során több próbálkozás is történt a dohányzás teljes elutasítására, betiltására, a társadalmak azonban ezt a megoldást elutasították. Nem vitatható a dohányzás egészséget károsító hatása, a társadalom romló egészségi állapota viszont nem írható csak ennek az egy tényezőnek a számlájára. Magyarországon a dohányfogyasztás az 1950-es évektől növekvő tendenciát mutat, biológiai telítettségi pontját 1986 körül érte el évi 27 milliárd szál cigarettával. Az egyes cigarettafajták életgörbéjéből kiderül, hogy ezek egymás rovására hódítják meg, vagy veszítik el a piacot. (Melléklet 1. ábra)

1

Borsos János D. Sc.(2002): A dohány termesztése és gazdaságkultúrája. Szaktudás Kiadó Ház Rt, Budapest

4


A jövedéki keretek közötti dohánygazdaság2 Magyarországon 1850-ig a dohány termesztése, feldolgozása, árusítása szabad keretek között folyt, szemben a birodalom többi tartományával. A szabadságharc leverése után azonban nálunk is adóköteles termékké és ezzel együtt tipikus családi szakmává vált. Magas eszköz-, munka- és technológiai igényessége miatt korlátozott volt a belépés erre a piacra, viszont „pénzes” növény lévén, magas jövedelmezőséget biztosított. Az

első

világháború

alatt

drasztikusan

lecsökkent

a

magyarországi

dohánytermelés, dohányhiány lépett fel, bármilyen mennyiséget értékesíteni lehetett volna. A m. kir. Dohányjövedék intézkedései nyomán hamar feltöltötték a készleteket és ezt követően Európa szerte kialakult a túltermelés. A trianoni békeszerződés nyomán számos dohánygyár és dohánybeváltó, valamint a dohánytermő területek 1/3-a átkerült a környező országok területére. A II. világháború után a kollektivizálás, nagyüzemesítés, a jövedéki rendszer degradálódása kapcsán sorozatos válságok sújtották a dohánytermesztést. Magas tőke- és munkaigénye miatt kiszorult a tipikus mezőgazdasági termények sorából, hamarosan már csak gyenge környezeti adottságú területeken termesztették. Az 1980-as évekre stabilizálódott a dohányipar helyzete, az ezredfordulón pedig a hazai dohánytermesztés összteljesítménye elérte a 15 200 tonnát. A magyarországi dohánytermékek iránti kereslet tipikusnak tekinthető, csak igen lassú változások mennek végbe ezen az oldalon. Az igények 80%-át hazai alapanyagból

fedezik

a

gyártók,

így

a

kereslet

alapján

nem

indokolt

a

dohánytermesztés válságáról beszélni. A magyar dohányágazat Európai Uniós csatlakozásának első lépése a privatizáció volt. A privatizáció előtt az alacsony kátránytartalmú cigaretták kizárólag importból származtak, ma azonban már a piac 50%-át ilyen termékek teszik ki. A köztermesztésben található dohányfajták honosított fajták, melyek fémzároltan, államilag szavatolt minőségben kerülnek a termelőkhöz.

2

Borsos János D. Sc.(2002): A dohány termesztése és gazdaságkultúrája. Szaktudás Kiadó Ház Rt, Budapest

5


A Közös Mezőgazdasági Politika A Közös Mezőgazdasági Politikát (CAP) Az Európai Unió tagállamai 1962ben hozták létre, lényege, hogy a mezőgazdaság területét a tagállamok hatásköréből kivonva, teljes egészében közösségi döntési szintre utalták. Az agrárpolitika a közös piac sajátos, elkülönült területe lett, amely leginkább mezőgazdasági támogatáspolitikaként

működik.

Fő

célja:

a

termelékenység

növelése,

az

agrárnépesség számára megfelelő életszínvonal biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás megfelelő mennyiségű, minőségű és elfogadható árszínvonalú biztosítása, a vidék fejlesztése3 . Az

EU

szabályozásnak

a

legfontosabb

eszközei

a

kvóta

–

és

prémiumrendszer, a termelést irányító és korlátozó intézkedések, a termelői csoportok működésének és a harmadik országokkal való kereskedelemnek a szabályozása, amik alig hagynak mozgásteret az egyes országok számára. Ez az átfogó reguláció megjelenik az adózási politikánál, a termék előállítását, a beltartalmat, a felhasználható és tiltott alkotó elemeket, a tájékoztató un. egészségügyi

feliratokat

stb.

meghatározó

szabályozásnál,

valamint

a

nemdohányzók és az ifjúság védelmével, a reklámozás kérdésével foglalkozó fogyasztóvédelmi területeken. Mindezek

miatt

a

tagállamoknak

olyan

ellenőrzési

rendszert

kell

kialakítaniuk, amely magában foglalja a dohánytermelő területek, a dohánylevél „útjának” és a dohány feldolgozásának ellenőrzését. A dohányt hazánkban jelenleg is koncentráltan termelik az ULT Magyarország Rt és a DOFER Rt szerevezésében, így az EU-ban érvényes szabályozások átvételének előfeltételei a mai termelési rendszerben jelen vannak. A szükséges adaptáció könnyen elvégezhető. A legnagyobb problémát a kvóta megállapítása jelenti.

A CAP reformjai

A CAP 1992-es reformjának a dohányágazatot érintő része egy olyan gazdasági helyzetben ment vége, amikor a dohány kínálata és kereslete korántsem fedte egymást, sőt az Unió a dohánytermelés támogatásának csökkentését tervezte. 3

Blahó András: Európai Integrációs Alapismeretek, Aula Kiadó 2003, 675-676. old.

6


A reform célja a nyersdohány piac stabilizálása, a dohánytermesztésből élők erkölcsi és anyagi talpra állítása volt elsősorban a minőségpolitika eszközeit alkalmazva. A támogatások lefaragására ekkor nem került sor, hiszen a döntéshozók jól látták annak várható következményeit: az uniós dohánytermesztők nagy része azokon az ökológiailag sérülékeny görög területeken él, ahol más növény termesztésére nincs lehetőség, ahol a magas munkanélküliség visszaszorítására tett legeredményesebb

kísérlet

szintén

a

magas

munkaigényű

minőségi

dohánytermesztés. A döntésben azonban nem csak ilyen erkölcsi szempontok játszottak szerepet. A támogatások megszüntetése maga után vonta volna az átállási próbálkozásokat más mezőgazdasági terményekre, azonban ezek piacán egyrészt már így is túlkínálat van, másrészt pedig ennek az EU különböző mennyiségi korlátjai – pl. kvóták – szabnak gátat. Az 1992-es reform lényeges sarokkövei a prémiumrendszer bevezetése, a kvóta visszavásárlás lehetősége, a termelői csoportok létrehozása és a Dohánykutató és Információs Alap költségvetését támogató hozzájárulás mértékének megemelése lettek 4 . Napjainkban újra felszínre került a CAP megreformálásának gondolata. Az érintettek véleményeinek összegyűjtése érdekében, mintegy vitaindítóként jelentet meg 2002. őszén Az európai dohánytermesztés zöld könyve nevet viselő kiadvány, mely a jelen helyzet felvázolása után várta az érintettek hozzászólását a témához valamint a reformjavaslatokat.

Miért van szükség újabb reformokra?

A CAP keretén belül az európai dohánytermesztés fenntartása és védelme érdekében 1970-ben létrehozták a Közös Piac Szervezetet (KPSZ), amit az időközben többször is aktualizáltak. A KPSZ dohánypolitikája a veszteséges kifizetések rendszerén alapszik, ami azt jelenti, hogy nincsenek a dohány esetében vámsorompók és EU szerte kilogrammonkénti prémiumot fizetnek a megélhetés 4

Magyar Dohányújság 2001/3-4 „Magyar dohánytermelés a 24. órában” , 31. oldal

7


biztosításához. Ez azonban első ránézésre irracionálisnak tűnhet: A mai, főként a piaci mechanizmus által koordinált gazdasági rendszerben miért kell fenntartani egy „életképtelen” gazdasági szektort?

A jelenlegi Közös Piaci Szervezet



Az éves termelés 350 000 tonna nyersdohány, ami 180 000 ha termőterületet jelent.



A világ nyersdohány szükségletének az EU csak a közel 5 %-át termeli meg, és importból fedezi a saját szükségleteinek 70%-át, ennek következtében a világ elsőszámú nyersdohány importőre.

 A dohányt nyolc tagállamban (Görögország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Portugália, Németország, Belgium és Ausztria) termelik, melyek közül kettőben, Görögországban és Olaszországban koncentrálódik az EU össztermelésének 75%-a. (Melléklet 1. táblázat) 

Mindez nagy földrajzi koncentráltságot von maga után: a dohánytermő területek több mint 72%-a 12 régióban található.



A gazdaságok száma alacsony (az összes EU mezőgazdasági egység 1.3%-a), és a méretük is nagyon kicsi, átlagosan 1.6 ha dohány és 9.4 ha hasznos mezőgazdasági terület.



A dohánytermelés nagyon munkaigényes, még akkor is, ha főként családi munkán alapul (fajtától függően évi 1400-1600 munkaóra)



A kereskedelem

is

fontos: az EU-ban

megtermelt 350,000

tonna

nyersdohánynak az 55%-át exportálják. Az EU több mint 500,000 tonnát importál, amely a dohánytermelésének 160%-ával egyenlő.

8


 A legtöbb más európai mezőgazdasági terméktől eltérően, a hazai árak általában a világpiaci árak 1/3-a és ½-e között mozognak (kivéve a görögországi oriental típusú dohányokat). 

Általában és főként a farmok nagyon kis mérete miatt a dohánytermelők jövedelme nagyon alacsony a más terményeket termelőkkel szemben. Nagy mértékben függ a termelési prémiumtól, amely átlagban a dohánytermelésből származó bevételük 75%-a. Az uniós dohánytermesztés tehát főként Görögország és Olaszország

területére

korlátozódik,

a

támogatásokat

viszont

természetesen

a

közös

költségvetésből fizetik, tehát néhány – főként északi – országban csak fizetnek ezért az ágazatért, de nem kapnak vissza semmit ebből a befizetésből. Ez az alapvető konfliktus a dohányvertikumot illetően, amit azonban még tovább tetéz az a tény, hogy a dohánytermékek egészségre károsak és függőséget alakítanak ki. Ezek alapján tehát nem csak Európa dohányt termelő és nem termelő része, hanem a fogyasztó és nem fogyasztó, a dohányzást támogató és ellenző része is szembe kerül egymással. Az EU-t a legtöbb támadás a dohányszektornak nyújtott magas támogatás miatt éri, holott, ha egy kicsit utánaszámolunk, ez csak első ránézésre tűnik magas összegnek. Szembeállítva a cigarettaadóból szármató évi 63 milliárd euró adóbevétellel a 0,93 milliárd eurónyi támogatást, már rögtön változik a kép. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A WHO és más egészségügyi, a dohányzás

visszaszorításáért

harcoló

szervek

megkerülhetetlen

lépésnek

tartják a dohányipar felszámolását, a dohánytermékeket érintő adók emelését, a dohányreklámok betiltását.

A CAP-reform lényeges elemei A CAP-reform három lehetséges opciót vázol fel a KPSZ-ben rejlő problémák megoldására: 5

5

Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel: Dohányrendszer – Bővített hatáselemzés 2003.

9


1. Opció: A jelenlegi KPSZ átdolgozása

 A termelői árak sokkal alacsonyabbak, mint az import árak. Azonban az EU nyersdohány jó minőségének biztosítania kellene az árak emelkedését, ha a prémium szintek lecsökkennek. 

A fajtákra megállapított garantált küszöbértéket, teljesen meg kell szüntetni, vagy le kell csökkenteni.



A visszavásárlási program által meg kell könnyíteni a termelés abbahagyását.



A prémiumok csökkentése, valamint a küszöbök megszüntetése illetve csökkentése

által

elért

megtakarításokat

fel

lehetne

használni

az

újjászervezett Dohány Alap finanszírozására.

2. Opció: A CAP reformvonalak szétválasztása

 Egy fokozatos megközelítést alkalmazva a jelenleg összevont dohány prémium növekvő részét szét lehetne választani és beépíteni az Egyszeri Farm Támogatásba (Single Farm Payment): vagyis a támogatások ezentúl nem függenének a terméstől és a termelők szabadon választhatnának, hogy folytatják-e a dohánytermelést vagy pedig másképpen hasznosítják a földjüket. A szétválasztást fokozatosan lehetne bevezetni, de a bevezetési szakasz végéig teljesen meg kellene valósítani. 

A szétválasztás fokozatos elkerülhető a termelés és a helyi gazdaságok széthullását.



A Dohány Alapot, mint olyant meg kell szüntetni és egy új eszközzel kell helyettesíteni,

egy

átszervezésére, amely

pénzügyi

csomaggal

a termelő régiókban

a

dohánytermő

területek

a termelő családján kívüli

dolgozókra vonatkozó intézkedéseket is tartalmazza.

10


3. Opció: Fokozatos megszüntetés, a szektor keretein belül

Ez a módszer megtartja a jelenlegi keretet, de fokozatosan csökkenti az egység összegeket, pl. a 10%-ot tíz kumuláló lépésben. 

A támogatást egy tízéves időszak alatt fokozatosan szüntetnék meg, 10%onként évente. (Ez a pont hagy némi kívánni valót maga után, hiszen így az első 3-4 év alatt 30-40%-kal csökken a támogatás, ami az ágazat összeomláshoz vezet, tehát ez a módszer csak elméleti síkon lehet hatásos.)



A Dohány Alap szintén megszűnne, és a fokozatos megtakarítások teljes mértékben áttevődnének az átszervezési pénzügyi csomaghoz.

A CAP változásai természetesen a májusi Uniós csatlakozást követően ránk is hatással lesznek, hazánkban azonban első lépésben a jövedéki adó változásával kapcsolatos problémákra kell megoldást keresnünk.

Változások Magyarországon A jövedéki adó változása

2002 augusztusától 2004. január 1-jéig terjedő 17 hónap alatt 94,5 százalékkal nőtt a cigaretta jövedéki adója6 . Ez az adógyarapodás a Dohánytermék Tanács elnöke szerint példa nélküli Magyarországon, de még világviszonylatban is. Papp Ferenc, a Magyar Dohánytermék Tanács elnöke az említett cikkben elmondja, hogy a legkeresettebb cigaretta dobozonkénti fogyasztói ára majd egy százassal drágul, azaz 365 forintról 450 forintra emelkedik majd. Ez 23 százalékos árnövekedést jelent, és az inflációt önmagában 0,6 százalékponttal növeli. A kormányzat mindamellett, hogy jelentős bevétel növekedést remél az adóemléstől, úgy gondolja, hogy ez az utolsó lehetőség arra, hogy nagyobb

6

Magyar Hírlap - Szilágyi Béla 2003. szeptember 24. Füstbe ment milliárdok.

11


tömegeket „kényszerítsenek” a dohányzással való felhagyásra és ezzel csökkentsék az egészségügyi károkat és költségeket. Az érintettek szerint azonban ez hamis illúzió. Ahogy Bukai Andrej, a FVM Ipari növények szakreferense is elmondta, valóban be fog következni a legális fogyasztás visszaesése, viszont a leszokás esetleg a „zsebpénzből élő” diákok esetében jelenhet meg reális esélyként.

A változások hatása a fekete gazdaságra Az adóemelés valódi nyertese egyértelműen a fekete gazdaság lesz. Bényei Illés MADOSZ elnök elmondása szerint a feketegazdaság már ma is 20% körülire becsülhető, ez az adat pedig csak nőni fog. Legalábbis májusig mindenképpen, hisz onnantól kezdve, hogy a lengyelekkel, szlovákkal, szlovénokkal együtt uniós tagországok leszünk, már nem számít majd csempészésnek az onnan behozott, a magyar cigarettával egyforma minőségű, de 450 forintos dobozonkénti árral szemben sorrendben 215, 310, 395 forintért kínált cigaretta értékesítése. A fent említett három nemzet ugyanis hazánkkal együtt szintén derogációt kapott, amit ki is használnak.

Derogáció az adóemelésre A Magyarországon gyártott cigaretta fogyasztásában legalább 20 %-os visszaesés lesz tapasztalható, ami egyértelműen a jövedéki adó emelésének tudható be. De miért ez a hirtelen áremelés, ha 2009-ig sikerült kiharcolnunk a derogációt? Miért kell már jövőre 1%-kal meghaladnunk az előírt 57 %-os adómértéket? A helyzet szemléltetésére Vámos Zoltán diplomamunkájában7 hozott példát említeném: „ Képzeljünk el egy mentőautót, amiben mint menthető beteg fekszi a termelő, mint képzett és minden szükséges adottsággal rendelkező műtősök vannak jelen a fermentálók és a dohánygyárak (régen túl a megengedhető túlórán). A 7

Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar 2001

12


mentőautó öreg és lassú, de legalább jó korház felé tart, a felszerelése szegényes, de az életmentéshez elegendő, az EU kórházban van szabad hely, de a mentőorvos nem vesz tudomást a helyzetről. A beteg hiába szenved, a mentősök hiába készítenek mindent elő, a kórházban hiába járna a legjobb ellátás… a mentőorvos nem teszi meg a csak általa megtehető mozdulatokat. Hogy ki az orvos, azt a Tisztelt Olvasó fantáziájára bízom.” A jövedéki adó növelése tehát csökkenteni fogja a magyarországi cigaretta keresletét, minek következtében a fermentáló üzemek csökkentik a felvásárolni kívánt szárazdohány mennyiségét, tehát csökkenteni kell a termesztést olyan régiókban – főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az Alföld homokos tájai – ahol egyébként sincs más megélhetési forrás, ahol magas a munkanélküliség és ahol a szakképzetlen munkaerő semmi máshoz nem ért, csak a dohánytermesztéshez. Tragikus kilátások. A helyzetet súlyosbítja, hogy idén a gazdák nem kapnak minőségi prémiumot 8 és hogy a fermentálók a dohány felvásárlási árát a következő évre alig 50%-ára akarják csökkenteni. Azonban itt újra szembe kerül két álláspont, két interjúalanyom véleménye. Bukai

Andrej

kétségbeesett

kérdésemre,

hogy

valóban

meg

fog-e

szűnni

Szabolcsban a dohánytermesztés azt felelte, hogy nem a dohánytermesztők vannak válságban, hanem a fermentálók, tehát nincs miért aggódni. Uniós tagok leszünk, a legrosszabb, ami történhet, hogy nem a magyar földön működő fermentálók fogják megvásárolni a magyar dohányt, hanem spanyol, olasz cégek. Az érdekképviselet elnöke azonban nem látja ilyen derűsen a helyzetet. Hiszen a lehetőség elvileg tényleg adott, de a gyakorlatban még nem épült ki a kapcsolatrendszer, amin keresztül ezt valóban megvalósíthatnánk, még csak az ismerkedés stádiumában tartanak. A csatlakozás hatásai mint tudjuk, nem egyik napról a másikra lesznek érezhetőek, de ez most itt mégis életbevágó kérdés.

A változások hatásai a dohányipar érintettjeire A támogatások és a jövedéki adó megváltozásának várható hatását kell figyelembe venni mind a közvetlenül, mind a közvetve érintett szereplőkre, vagyis 8

A Bényei Illéssel készült interjú alapján

13


nem csak termelési és feldolgozási szinten, hanem a marketing, kereskedelmi, vidékfejlesztési, közegészségügyi, környezetvédelmi és ellenőrzési szempontokat is. A termelési szinten bekövetkező hatásokról már beszéltünk, ehhez csak egy apró kiegészítés kívánkozik ide. A CAP-reform keretében szétválasztott támogatási rendszer miatt a támogatás immár nem a termékre, hanem a termelőnek fog járni. Ez termelésre ösztönző tényezőként hathat olyan emberekre is, akik eddig nem foglalkoztak

dohánytermesztéssel.

Viszont

esetükben

már

nem

garantált

a

betakarítás. Egyrészt a kvóták megszűnésével nincs ilyen kötelezettségük, másrészt pedig a támogatást már év elején megkapják, ami szintén nem ösztönző erő. A feldolgozás termén bekövetkező változásoknak lehetünk tanúi minden bizonnyal az elkövetkező néhány évben. Reálisnak tűnik a jóslat, miszerint a nagy dohánygyárak kivonulnak hazánkból, hogy olcsóbb alapanyag és jobb adózási feltételeket keressenek. Hiszen a magyar dohány előállítása már eddig is drága volt, aminek legfőbb oka a viszonylag (Brazíliához, Indiához, Tanzániához, Nepálhoz, stb. viszonyítottan) magas munkabérben keresendő. Előnyünk a kiváló minőségben és a sokszínű fajtaválasztékban állt eddig, de ez ma már kevés. A fermentálók pedig csak a felvásárlási ár csökkentését látják megvalósíthatónak, de ahogy Bényei Illés elmondta, 300 Ft/kg-os ár alatt nem lesznek hajlandóak termelni. Ez pedig 120-130 Ft-tal magasabb ár kilógrammonként, mint amit a felvásárlók ajánlanak. A marketing területén bekövetkező változások okozói lehetnek a fent említett két tényező változása mellett az Egészségügyi Világszervezet által kiharcolt szigorítások; mint a dohányreklámok betiltása, a cigaretta dobozának két nagyobbik oldalának legalább 40-40%-át kitevő, a dohányzás káros hatásaira figyelmeztető ábrák és szövegek elhelyezése. A cigarettareklámokban nem szerepelhetnek fiatal korúak, a megcélzott közönség a felelősségteljesen dönteni tudó felnőtt lakosság kell, hogy legyen. Kereskedelmi szempontból – ahogy már írtam – a hazai forgalom visszaesésére kell számítani, viszont felpezsdülhet a határokon átívelő forgalom, elképzelhető, 14


hogy a csatlakozást követően az üzletek polcain többségben lesz a külföldi dohányáru. A vidékfejlesztés területén jelentkezik majd talán – a termelőkre gyakorolt hatás mellett, de azzal összefüggően – a legerősebben a változások hatása. Tőkét fognak kivonni ezekről az amúgy is tőkehiányos területekről, csökkenni fog a foglalkoztatottság

száma,

megkezdődhet

az

elvándorlás,

a

területek

elnéptelenedése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a statisztikai adatok alapján az ország legszegényebb területe. A gyenge, homokos talajon csak erdőgazdálkodásra, gabonanövény-termesztésre vagy dohánytermesztésre van lehetőség. Az ország dohánytermelésének 80%-a származik erről a területről. A csatlakozást követően a legszélső, a Nyugattól legtávolabb eső megyék egyike leszünk. Még ma is kevés a külföldi működőtőke-beruházás ezen a területen – ezzel is magyarázható a magas munkanélküliségi ráta -, a távolság is csak a hátrányunkra dolgozik. Ha nem a mezőgazdaság, hanem pl. a falusi túrizmus területén gondolkodunk, akkor sincsenek jobb esélyeink, mert bár nagyon szép megye, de sík, lapos terület, távol mindentől, tehát nem igazán vonzza a turistákat. A dohányszektor mindezek mellett egy olyan vertikum, amelynek igen nagy a tőkeigénye és olyan berendezéseket használ, amelyek más növények termesztésében nem, vagy esetleg alig alkalmazhatóak. Nehéz a kilépés ebből az iparágból éppen ezek miatt a költségtényezők miatt. A befektetett tőke szinte bizonyos, hogy elvész, az új beruházáshoz így még nehezebb forrásokat találni. Ha kivonul a dohányágazat hazánkból, akkor csak nagyon nagy mértékű támogatások útján lehet elérni, hogy legalább a jelenlegi színvonalat fenntartsuk, amire azonban nincs túl sok esély. Ha most szűnik meg ez az ágazat és a csatlakozás valódi hatásai csak 10-15 év múlva érezhetőek, akkor elsorvad ez a megye, nem tudja túlélni ezt az időszakot. A közegészségügy az a terület, ahonnan leginkább támadható a dohányipar. A WHO szerint a dohányzás miatt évente 500 000 európai hal meg, ami azt jelenti, hogy ez a legfontosabb halálozási ok. A dohányzás jelentős mértékben növeli a tüdőrák, a felső légutak és egyéb rákbetegségek, a szívbetegség, a szívroham, a krónikus légzőszervi betegségek és számos egyéb betegség által okozott halálozás 15


mértékét. A passzív dohányzás szintén veszélyes az egészségre, és a terhesség alatti dohányzás káros hatással van a magzat fejlődésére. Mindezek

mellett

azonban

nem

szabad

elfelejtenünk,

hogy

a

dohánytermesztés a „piszkos, koszos” munkák közé tartozik. Rengeteg a por, a kapálás – épp a munkanélküliség enyhítése végett – általában még mindig emberi erővel történik, a betakarítás szintén kézi munkát igényel, holott a dohány egy zsíros, ragadós növény. A szárítás formájától függően a természetes szárítás esetén kézzel fűzik fel a dohányleveleket, majd szárítás után válogatják, mesterséges szárítás estén pedig - mivel a szárítás meleg levegő befújásával történik - szintén hatalmas mennyiségű por kering a levegőben. A

környezetvédelmi

szempontok

betartásában

hazánk

már

eddig

is

világszínvonalon termelt, hiszen a dohányipar az az ágazat, ahol törekedni kell az amúgy is egészségkárosító termék negatív hatásainak csökkentésére. Ahogy Bényei Illés elmondta, a nikotintartalom csökkenthető a nitrát tartalmú műtrágyák alkalmazásának a csökkentésével, a későbbi tetejezéssel, a környezet védelme érdekében a metil-bromidos palántanevelési módszerekről áttértek az úsztatott palántanevelésre, a szárítóberendezések fűtésére általában földgázt használnak.

A koordinációs mechanizmusok Ebben a vertikumban szembe kerül egymással a piaci, a bürokratikus és az erkölcsi koordináló mechanizmus (agresszívről szerencsére érdemben nem kell beszélnünk) 9 . Még mindig gyerekcipőben jár a szabályozás, még mindig nem találták meg azt az egyensúlyi szintet, ahol mindegyik megfelelő mértékben érvényesülhet. A piaci mechanizmus szerepe egyértelmű ebben az esetben, hiszen a termékek, szolgáltatások, munkaerő és a tőke szabad áramlásával szabad utat kapott a cigaretta kereslete és kínálata, kialakulhat az egyensúly, a mindenki számára megfelelő termelési szint. A helyzet azonban sajnos nem ilyen egyszerű. A veszteséges termelés miatt szükség van a bürokratikus szabályozási rendszerre, a támogatásokra. Az etikai mechanizmus pedig kettős szerepben jelenik meg: 9

Kornai János: Bürokratikus és piaci koordináció, Közgazdasági Szemle 9. szám 1983. 1026-1038. oldal

16


egyrészt nem ítélhetik munkanélküliségre Európa 111 000 dohánytermesztőjét és 345 000 szezonális munkását10 . Ha megszüntetik a dohányvertikumot, akkor alternatívát kell biztosítani a számukra, másrészt viszont a dohányzás káros – gondoljunk csak a passzív dohányzás ártalmaira – tehát vissza kell szorítani. A bürokratikus mechanizmus érvényesítése az a terület, amely körül napjainkban a legnagyobb viták folynak. Be kell-e avatkoznia az EU-nak a dohánytermesztésbe,

mennyire kell

folyamatát?

ma

–

ez

a

szabályozni

legfontosabb

a

kérdés.

termesztés

és

Mindemellett

a

gyártás

egészségügyi

szempontokat figyelembe véve szabályozni kell a reklámokat, a cigarettadobozok megjelenési formáját. Érvényesül tehát mindaz, amit Kornai János leírt a tanulmányában: csak külön-külön

egyik

mechanizmus

sem

jelenik

meg,

több

hatás

együttes

érvényesüléséről kell beszélnünk. Ami azonban természetesen nem rossz, csak még meg kell találni az arany középutat.

Összegzés – Befejezés A téma tehát még messze nincs lezárva. „Félszáz magyar, zömében szabolcsi dohánytermelő tegnap történelmet írt” – írja cikkében11 Galambos Béla. 2003. november 17-én tárgyaltak Brüsszelben az EU agrárminiszterei a CAPreformról, ezért az európai dohánytermelők is erre a napra időzítették tüntetésüket. A kb. 5000 részvevőből mindössze 50 volt magyar – szemben a franciák 2000, vagy az olaszok közel 1000 fős létszámával – de nem szabad elfelejtenünk, hogy ez volt az első ilyen megmozdulás amiben képviseltettük magunkat. Ahogy Bényei Illés Galambos Bélának adott interjújában elmondja, a tüntetés kiváltó oka a reformok nyomán megnyirbálásra kerülő dohánytermelési támogatás volt. Az ún. érzékeny növények (gyapot, olajbogyó, cukor, dohány) csoportjából egyedül a dohány az, amelynek

a

támogatását

csökkenteni

akarják,

ezt

pedig

az

európai

dohánytermesztők nem hajlandók elfogadni. Az uniós agrárminiszterek tanácsa még aznap délután fogadta a demonstrálók ötfős küldöttségét és átvette a petíciót. Az európai dohánytermesztők tehát 10 11

Melléklet 2. táblázat Kelet-Magyarország 2003. november 18. : Az első magyar tüntetés Brüsszelben

17


megtették az első lépést azért, hogy megmentsék ágazatukat, hogy továbbra is biztosítani tudják családjuk számára a megélhetést. Magyarországon azonban ettől még nem oldódott meg a helyzet. A dohányföldi termelésre már tél végén alapozni kell, amihez szükség lenne legalább a támogatás ígéretére. „Sokat tanultunk demonstrációszervezésből, a révén elérhető lélektani hatásokból egyaránt. Látványosnak kell lennie, hogy odafigyeljen rá mindenki, és hallják, még a döntéshozók is. … Könnyen elképzelhető, hogy a most tanultakat nagyon hamar itthon is alkalmazni kényszerülünk.”12 A dohánytermesztők tehát úgy döntöttek, hogy igenis van létjogosultsága a dohánytermesztésnek,

küzdenek

a

munkájukért.

Hamarosan

eldől,

hogy az

agrárminiszterek tanácsa hajlandó-e változtatni a CAP-reformon, vagy mintegy diszkriminálva csak a dohány támogatását csökkenti. Sok szempont szól a dohányágazat mellett és ellen is, de a legerősebb érv mindmáig a szektor felszámolását követő megugró munkanélküliség, a gyenge termőképességű régiók esetleges elnéptelenedése. Ezt minden bizonnyal nem hagyhatják figyelmen kívül a döntéshozók sem. A

CAP-reformban

és

számos

külföldön

megjelent

cikkben

is

erős

elhatározást láthatunk az ágazat megszüntetését illetően, azonban nem lehet csak gazdaságossági szempontokat figyelembe venni a döntésnél. Amíg a társadalomban meg nem jelenik az elhatározás, hogy felhagy a dohányzással, addig ennek a növénynek van jövője Európában, ha pedig ez így van, akkor mi értelme lenne kontinensünkön kívül élőknek fizetni a termesztésért? Valóban válságról beszélhetünk a jelen helyzetben, de ez a gazdaságtörténetben nem meglepő jelenség, és mint ilyen, túlélhető, ha kompromisszum születik a termesztők és feldolgozók, a nem dohányzók és dohányzók, a döntéshozók és az érdekképviseleti szervek között.

12

Galambos Béla: Végveszélybe került a minőség? Kelet-Magyarország 2003. november 21.

18


MELLÉKLET

19


Cigarettafajták életgörbéje 14

millió szál

12 10

Fecske

8

Románc

6

Sopiane család

4

Symphonia család

2

19 60 19 65 19 70 19 75 19 80 19 85 19 90 19 95 20 00

0

1. ábra Forrás: Borsos János D.Sc.: A dohány termesztése és gazdaságkultúrája, Szaktudás Kiadó Ház Rt., Budapest, 2002, 16. oldal

A 2003-2004. évi garantált kvóták felosztása dohánytípusonként Virginia Olaszország Görögország Spanyolország Franciaország Németország Portugália Belgium Ausztria Összesen 1. táblázat

48 263 35 242 29 028 10 490 4 728 4 906

Burley

29

47 689 11 842 5 545 9 262 2 588 1 028 149 426

132 686

78 529

Tűzön szárított 15 682 6 255

Sötét

6 388 5 170 3 731

Keleti 9 331 74 762

127 220 121 846 40 991 24 922 11 047 5 934 1 553 551

84 093

334 064

30

1 404 96 32 471

6 285

Összesen

Forrás: Das Weissbuch zum Tabakanbau in Europa, April 2002

20


A termesztéshez kapcsolód munkahelyek

Görögország Olaszország Franciaország Spanyolország Németország Portugália Belgium Ausztria

Termelők Szezonmunkások 63 586 147 614 32 559 102 441 5 793 42 714 7 179 31 321 1 301 14 699 570 3 080 263 678 89 ND

Összesen 211 200 135 000 48 507 38 500 16 000 3 650 941 89

2. táblázat Forrás: Das Weissbuch zum Tabakanbau in Europa, April 2002

Magyarország 2002-évi dohánytermelési adatai13 terület ha

megnevezés

ULT

DOFER CSONGOR Kft Összesen

termésátlag to/ha

árbevétel ezer Ft

átlagár Ft/kg

árbevétel Ft/ha

Hevesi

2 667

5 364,0

2,01

2 140 236

399,0

802 488

Burley összesen

1 666 4 333

3 440,6 8 804,5

2,07 2,03

1 011 536 3 151 772

294,0 359,0

607 164 727 388

Hevesi

461

693,0

1,50

230 283

332,3

499 529

Burley összesen

254 715

456,0 1 149,0

1,80 1,60

127 361 357 644

279,3 311,3

500 421 500 201

Burley

12,5

12,6

1,01

7 215

571,2

577 250

Hevesi

3 128

6 057,0

1,94

2 370 519

391,4

757 839

Burley

1 933,5

3 909,6

2,08

1 146 112

293,2

592 762

5 062

9 966,0

1,97

3 510 632

352,2

693 527

Mindösszesen

Szerződést kötött termelők létszáma: Ebből: - Virginia - Burley - mindkét levélfaj Szezonálisan foglalkoztatottak száma:

13

termés to

2 816 fő 412 fő 2 404 fő 90 fő 12 184 fő

Forrás: Bényei Illés

21


Interjúalany: Bényei Illés (1950. 07. 18. Máriapócs) Mezőgazdasági gépész üzemmérnök, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán végzett 1971-ben. 1992 januárjától a máriapócsi szövetkezetből kivált a „Petri” Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, amelynek jelenleg is a vezetője mint az igazgatóság elnöke. 1999-től, a Szövetség megalakulásától kezdve a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke. Az interjú helyszíne: „Petri” Mg. és Szolg. Szöv., elnöki iroda Időpontja, hossza: 2003. november 14. 10.00 - 11.00 Módszertan: beszélgetés, jegyzetelés, utólagos reprodukció

M.Á.: Üdvözlöm, Elnök Úr, köszönöm, hogy fogadott. B.I.: Igazán nincs mit, nagyon szívesen látom. -

Kérem, mondja el néhány szóban, hogy mi is a MADOSZ feladata és Ön mióta áll ennek a szervezetnek az élén!

-

Rendben. Előszöris tisztáznunk kell egy általános félreértést: a MADOSZ nem termelői

csoport,

hanem

érdekképviseleti

szerv,

amelynek

célja

a

hazai

dohánytermesztés szakmai, gazdasági és társadalmi érdekében a közös fellépés és érdekérvényesítés demokratikus jogok útján, piacgazdasági viszonyok között. -

Hogy teljes képet kapjunk, beszéljen kérem a magyarországi dohánytermelés jelenéről!

-

Ha a dohánytermelők teljes költségével számolunk, akkor a tavalyi évben kb. 1.5 milliárd forintnyi veszteséget kellett elviselniük. Természetesen ez a valóságban egy kicsit túlzó szám, hiszen ott spórolunk, ahol tudunk: spórolunk a növényvédő szerekkel, a műtrágyával, az öntözéssel, a munkabérrel – hiszen sok családi gazdaságban nem alkalmaznak munkavállalókat, hanem családi összefogással termesztik a növényt – és még sorolhatnám a költségcsökkentő próbálkozásokat.

-

Ennyire tragikus a helyzet és mégsem kapnak állami támogatást?

-

Ez azért nem egészen így van. 1999-ben 200 millió, 2001-2002-ben pedig 300 millió forint minőségi prémiumot kaptunk az államtól, ezt tekinthetjük a MADOSZ eddigi működésének legnagyobb eredményének. 22


Magyarországon egyébként két dohányfermentáló cég létezik: az ULT Magyarország Rt, amely amerikai kisbefektetői tulajdonban lévő részvénytársaság és a budapesti DOFER Rt, amely magyar tulajdonban van. A 2003. évre azonban úgy tűnik, hogy nem kapunk minőségi prémiumot, ugyanis nincs rá fedezet a költségvetésben. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a fermentálók a felvásárlási árak 8 %-os csökkentését tervezik, amit tetéz az idei év aszálya, ami újabb többletköltségeket ró a dohánytermelőkre, és így összességében a gazdák dohánytermelésből származó jövedelme kb. 20 %-kal fog csökkenni! -

És mi várható a jövőben? Hogyan hat ránk az uniós csatlakozás?

-

Magyarország az egyszerűsített kifizetési rendszert választotta, amit Brüsszel is elfogadott. Területalapú támogatás lesz érvényben, aminek a mértékét a 2003-as szintről 2004-re 55 %-kal megemelik. Hazánk 12 355 tonna dohány termesztésére kapott kvótát, amiből 5786 tonna Virginia és 6578 tonna Burley14 típusú. Az erre járó 55%-os támogatás 25 %-át az EU, 30 %-át pedig a magyar kormány fogja fedezni. Ha ezek alapján a termelési adatok alapján tovább számolunk, akkor látjuk, hogy összesen 6338 hektáron folyó dohánytermesztésre kapunk támogatást, amire hektáronként 680.000 forint támogatás jut. Azonban itt jön a probléma: az uniós csatlakozás után már nem csak szerződéssel lehet majd dohányt termeszteni és a terület alapú támogatás miatt háttérbe kerül a minőség, valamint aki csak elülteti a dohánypalántákat, de esze ágában sincs betakarítani, az is megkapja majd a támogatást… Mindennek következtében még nőne a termelők jövedelme, de a felvásárlók csökkenteni akarják a felvásárlási árat a 2002-es 352 Ft/kg-os árról 180 Ft/kg-ra. Ilyen ár mellett azonban nem fogunk dohányt termeszteni! Ha a gazdáknak nem tudják garantálni az évi 1 200 000 forintos árbevételt, akkor egyszerűen meg fog szűnni a magyarországi dohánytermesztés! A MADOSZ a minimum 300 Ft/kg-os felvásárlási árat tartaná elfogadhatónak. Ha ennél alacsonyabb, akkor legfeljebb áttérünk a rozstermesztésre!

-

Nagyon érdekes, amit mond, tegnap ugyanis beszéltem Bukai Andrejjel, és ő megnyugtatott, hogy nincsenek válságban a magyar dohánytermelők, nem fog megszűnni a magyar dohánytermesztés, mert az uniós csatlakozás nyomán legfeljebb nem a magyar fermentálóknak fogják eladni a dohányukat, hanem külföldi: spanyol, olasz cégeknek.

14

Virginia mesterséges, míg a Burley természetes szárítású dohányfajta

23


-

Igen, vannak ilyen utópisztikus nézetek is. De az igazság az, hogy még nem épült ki ez a kapcsolatrendszer, sőt talán azt kell mondanom, hogy még az ismerkedés előtti fázisban tartunk. Nemrég beszéltem egy görög cég vezetőjével arról, hogy mikor tudunk majd találkozni és elkezdeni érdemleges dolgokról beszélni. Körülbelül itt tartunk most. Viszont valóban inkább a termesztők vannak erősebb érdekérvényesítési pozícióban, mint a fermentálók. Hisz csak gondoljon bele! Velük mi lesz, ha megszűnik az alapanyag-ellátottságuk?

-

Akkor mégsem fog megszűnni a magyar dohánytermesztés?

-

90%, hogy megfog, én is ezt mondom, de azért van még ott 10% esély arra, hogy talán mégsem. Ez lenne a legjobb, de tudja mit: Lehet, hogy csak a láncainkat veszítjük el. Amit az előbb mondtam - a rozs termesztés - azonban sajnos csak egy lehetőség. A dohánynak ugyanis egy rendkívül nagy eszközigényű növény, ami megnehezíti a kilépést ebből a szektorból. Termesztéséhez speciális technikai háttérre van szükség, ráadásul olyan háttérre, ami másra nem használható fel, gondolok itt például a bakháthúzóra, a törőkocsira, a tűkeretberakóra, a kétféle szárítás eszközeire. 2000-ben végeztem egy kalkulációt arról, hogy mennyi az egy hektárnyi területen történő dohánytermesztés valódi költsége, ha mindent összeszámolunk: 2 millió forintos eredményre jutottam. Ma ez az összeg kb. 2.5 millió forint. A dohány egy igen melegigényes növény, de a magas termelési költségek miatt nem engedhetjük meg magunknak az aszály jelentette kockázatot, ezért kénytelenek vagyunk az öntözésbe is befektetni. Ennek a növénynek igen nagy a munkaigénye, az EU-ban 1400-1600 órányi, hazánkban ez a viszonylag magas munkabérek miatt 300 órával kevesebb, tehát 11001300 óra. Ennél nagyobb mértékű emberi erő felhasználással hazánkban nem lehetne veszteség nélkül dohányt termeszteni.

-

Igen, ezeket az adatokat már én is olvastam és azt hiszem ezzel van összefüggésben a területi eloszlás is.

-

Pontosan. Dohánnyal ott foglalkoznak, ahol más növény már nem nő meg, ahol a terület esetleg erdőtelepítésre lenne még alkalmas, azonban annak alacsony a munkaerő-szükséglete, tehát növekvő munkanélküliséget vonna maga után. SzabolcsSzatmár-Bereg megyéből kerül ki a dohány 80%-a, 15% pedig az Alföld homokos területeiről. Az évente megtermelt kb. 10 000 tonna dohány 15 000 család életkörülményeire van közvetlen hatással a jövedelemszerzésen keresztül. Ezeken a 24


területeken a munkanélküliség már ma is a legsúlyosabb szociológiai problémák közé tartozik. Magyarországon a dohánykultúrának 400 éves hagyománya van, és voltak időszakok, amikor 27-29 000 tonna dohányt is termesztettünk, amelyet hazánkon belül fel is használtunk. Ma ez a mennyiség alig 10 000 tonna, amiből még exportálunk is. -

Ez az jelenti, hogy csökkent a magyar dohány versenyképessége?

-

Igen, és ennek több oka is van. Egyrészt a hazai viszonylag magas munkabérek, szemben a brazíliai, indiai, tanzániai, nepáli bérekkel; másrészt pedig a nyugat-európai dohány versenyképesebb a jóval nagyobb támogatások miatt.

-

Mit lehet tenni ennek az állapotnak a javítása érdekében?

-

Nagy hangsúlyt fektetünk a cigaretta és egyéb dohánytermékek beltartalmi értékeire. A nikotin szint csökkenthető, ha kevesebb nitrát tartalmú műtrágyát használunk, ha a töveket távolabb ültetjük egymástól, ha a tetejezést később végezzük, stb. Környezetbarát technológiákat alkalmazunk, palántanevelésnél a metil-bromid és származékainak

alkalmazása

helyett

áttértünk

az

úsztatott

palántanevelési

technológiára. Pontosan betartjuk az engedélyezett növényvédőszerek listáját, az előírt időkorlátokat. -

Mindezek ellenére rengeteget lehet hallani a dohányzás káros hatásairól, a WHO és egyéb egészségügyi szervek dohányzásellenes próbálkozásairól.

-

Azt mi sem vitatjuk, hogy a dohányzás káros, de hadd hozzak néhány példát a védelmünkre:

a

füstöltáruk

kátránytartalma

több

százszorosa

a

cigaretta

kátránytartalmának, a különböző ízesített szénsavas üdítőitalok olyan adalékanyagokat tartalmaznak,

amik

függővé

tesznek.

Véleményem

szerint

a

kultúrált

cigarettafogyasztásnak sincsenek károsabb hatásai, mint ezen előbbieknek. -

Egyesek a dohányárukra vonatkozó jövedéki adó drasztikus mértékű emelésétől is a dohányzási kedv visszaszorulását várják.

-

2002-ben 200 milliárd forintnyi bevétele származott a költségvetésnek az ezen termékeket terhelő adókból. Tudjuk, hogy 2004. jan. 1-jétől a kormány ezeket az adóterheket még tovább kívánja növelni. Ennek következtében természetesen növekedni fog a cigaretta ára, a kiskereskedelmi ár 58%-át fogja kitenni az adó, ami a fogyasztói árak 16-20 %-os emelkedéséhez vezet. Magyarországon már ma is 20 % körülire tehető a feketekereskedelem nagysága, ami után természetesen egy fillér sem folyik be az állami kasszába. Hazánk ebben a témakörben derogációt kért az Uniótól, amit a környező országokkal egyetemben meg 25


is kapott. Ennek értelmében a jövedéki adó mértékének 2009-ig kellene elérnie az 57%-os szintet. Ezzel szemben mi már jövő év jan. 1-jével meghaladjuk azt 1 %-kal! Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia kihasználja ezt az EU által nyújtott lehetőséget, így ugyanaz a cigaretta, akár többszörösébe is kerülhet majd nálunk, mint valamelyik környező országban, ahonnan – ne felejtsük el! – a csatlakozás után immár legálisan hozható majd be a cigaretta. Nyilvánvaló, hogy vissza fog esni a legális – hangsúlyozom, a legális – cigarettafogyasztás, minek nyomán visszaesik a cigarettagyártás és a szárazdohány felvásárlás is legalább 20 %-kal. -

Elnök Úr, nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakított rám, engedje meg, hogy minden jót kívánjak a továbbiakhoz!

-

Nagyon szívesen, állok rendelkezésére máskor is, csak keressen. Addig is szeretnék adni egy példány az Európai Dohánytermesztés Zöld és Fehér Könyvéből, remélem hasznára lesz.

-

Köszönöm.

26


FELHASZNÁLT IRODALOM Chikán Attila (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest. Porter M. E (1993).: Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Blahó András (2003): Európai Integrációs Alapismeretek. Aula Kiadó, 675-676. old. Kornai János (1983): Bürokratikus és piaci koordináció. Közgazdasági Szemle 9. szám. 1026-1038. oldal Eduard R. Freeman (1993): Stakeholder-menedzsment. In: A vállalat és működése (szerk.: Czakó Erzsébet és Kocsis Károly) AULA., 81-94.old UNION INTERNATIONALE DES PRODUCTEURS DE TABAC: Das Grünbuch zum Tabakanbau in Europa, Herbst 2002 UNION INTERNATIONALE DES PRODUCTEURS DE TABAC: Das Weissbuch zum Tabakanbau in Europa, April 2003 Európai Közösségek Bizottsága Brüsszel: Dohányrendszer – Bővített hatáselemzés 2003. Dohánykutató és Minőségfejlesztő Intézet, DOKUT Rt : Magyar Dohányújság 2001/3-4 „Magyar dohánytermelés a 24. órában” , 31. oldal Szilágyi Béla.: Füstbe ment milliárdok. Magyar Hírlap 2003. szeptember 24. Galambos B.: Végveszélybe került a minőség? Kelet-Magyarország 2003. nov. 21. Galambos B.: Az első magyar tüntetés Brüsszelben. Kelet-Magyarország 2003. nov. 18. Vámos Zoltán diplomamunkája, Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar 2001 Borsos János D.Sc (2002): A dohány termesztése és gazdaságkultúrája. Szaktudás Kiadóház Rt., Budapest http://www.bat.hu/oneweb/sites/BAT_57KCC3.nsf/vwPagesWebLive http://www.lelegzet.hu Interjú: Bényei Illés a Magyar Dohánytermesztők Országos Szövetségének elnöke Bukai Andrej a FVM Ipari növények szakreferense 27


Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem

Értékelőlap Tudományos Diákköri Dolgozatok elbírálásához A dolgozat címe: A magyar dohánytermesztés az EU-csatlakozás fényében Szerző: Májer Ágnes A bíráló neve, beosztása: Gáspár Judit, egyetemi tanársegéd A bíráló munkahelye: BKÁE Vállalatgazdaságtan Tanszék Értékelje a dolgozatot az alábbi szempontok alapján, és írjon egy szöveges bírálatot a dolgozatról! Bírálati szempont 1. A vizsgált probléma elméleti és/vagy gyakorlati szempontból 2. A feldolgozott irodalom, forrásanyaga) 3. Az irodalom, forrásanyag feldolgozottsága15) 4. A kialakított vizsgálati keret, az alkalmazott vizsgálati módszerb) 5. A dolgozat felépítése, a szerző érvelése, gondolatmenete 6. A vizsgálat, elemzés kivitelezésec) 7. A probléma tárgyalásának, az irodalom, a forrásanyag felhasználásának módjad) 8. A szerző önálló gondolatai, következtetéseie) 9. Az elért eredmények, a felvetett új problémákf) 10. A dolgozat kivitelezése, stílusa, külalakja

5 pont nagyon fontos széles körű, releváns

3-4 pont

1-2 pont

0 pont

Pontszám 5

fontos

kevésbé fontos

nem fontos

megfelelő, releváns

hiányos

elégtelen

4

alapos

elfogadható

hiányos, pontatlan

elégtelen

5

tökéletes

jónak tűnik

elfogadható

elfogadhatatlan

logikus

nehezen követhető

módszeres

hiányos

részben újszerű

ismert

elavult

meggyőző erejűek többnyire újak

megalapozottak

kétségesek

homályosak

4

részben újak

ismertek

elavultak

4

példaszerű

jó

elfogadható

elfogadhatatalan

logikus, célratörő alapos, módszeres újszerű

követhetetlen elfogadhatatlan

Összpontszám (max. 50)

5 4 4 4

5 44

a)

A hivatkozások korrekt kezelése alapkövetelmény, azaz a felhasznált irodalomnak, illetve forrásanyagnak minden esetben azonosíthatónak és visszakereshetőnek kell lennie. Ennek hiányában a 2. és 3. szempontra nem adható pont. Plágium esetén a dolgozatra egyáltalán nem adható pont. b) Kérem, itt értékelje azt is, hogy a szerző mennyire határolta le a dolgozatában az elemzésre kerülő problémát c) Kérem, itt értékelje azt, hogy a szerző érvekkel megfelelőe alátámasztja-e az állításait, illetve tartalmaz-e önellentmondásokat a dolgozat.. d) Kérem, itt értékelje azt is, mennyire szakad el a szerző az irodalom puszta összefoglalásától, menyire újszerű az irodalom tárgyalása. e) Kérem, itt értékelje azt is, tartalmaz-e önellentmondásokat a dolgozat, és milyen a dolgozatban szereplő új ötletek kidolgozottsága. f) Kérem, itt értékelje azt is, hogy eljutott-e a szerző a válaszig. 15

28

A MAGYAR DOHÁNYTERMESZTÉS AZ EU-CSATLAKOZÁS FÉNYÉBEN

Recommend Documents