LÁSZLÓ CSABA
AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA 2007-2015
MI EZ AZ EGÉSZ? KPMG – GKI tanulmány Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére 5 hónap (2016. augusztus – december) 30 ember 1000 oldal Lehet-e még ebben a ciklusban bármit változtatni? Ez már csak a következő pénzügyi ciklus felkészítését segítheti? Megrendelő elégedett volt
NAGYSÁGREND Mintegy 14 ezer Mrd Ft (kohéziós, agrár és minden egyéb!) támogatás hatásainak elemzése Több mint ~56 ezer EMIR és ~200 ezer IIER ügyfél, több mint 1 millió db támogatás Összesen 9 darab makro tényező, 21 szektor és 13 uniós támogatási beavatkozási terület részletes mikró vizsgálata Összehasonlítás a Visegrádi négyekkel Összesen 25 adatbázis 17 adatgazdától
UNIÓS TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL A GDP 4,6%-OS NÖVEKEDÉS HELYETT 1,8%-KAL CSÖKKENT VOLNA A GDP alakulása 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon)
26 000
25 000
24 000
23 000
22 000 2006
2007
2008
GDP tény
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
GDP EU támogatások nélkül
V4-EK KÖZT LEMARADTUNK A V4 országok GDP-növekedése % (2006 = 100)
World Economic Forum Versenyképességi Indexe szerint: •V4-ek közül 2006-ban 12 pillérből 7-ben első két helyen voltunk, s csak 1 pillérben voltunk utolsók. •2016-ban egyetlen pillérben sem voltunk az első kettő között és 10 pillérben az utolsó helyen álltunk.
EGY LAKOSRA ÉS GDP-RE VETÍTVE EGYARÁNT TÖBB EU-FORRÁST KAPTUNK, MINT A TÖBBI V4 ORSZÁG Az évente átlagosan kifizetett európai uniós forrás egy lakosra és GDP-re vetítve a visegrádi országokban, 2007-2015 Egy lakosra jutó kifizetések Euró 500 400
Kifizetések GDP-re vetítve % 6
437 363
300
332
4,0
350
5 4
2,9 2,4
2,3 200
3 2
100
1
0
0
Csehország
Lengyelország
Magyarország
Szlovákia
UNIÓS TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL A HÁZTARTÁSOK FOGYASZTÁSA A 2006-2015 KÖZÖTTI 5%-OS HELYETT 11%-KAL CSÖKKENT VOLNA A fogyasztás alakulása 2006 és 2015 között 16 000
Mrd Ft (2006-os árakon)
15 000
14 000
13 000
12 000 2006
2007
2008
2009
Fogyasztás tény
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Fogyasztás EU-támogatások nélkül
UNIÓS TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL A BERUHÁZÁSOK 2006-2015 KÖZÖTT NEM EMELKEDTEK VOLNA 3%KAL, HANEM 31%-KAL VISSZAESTEK VOLNA A beruházás alakulása 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon)
6 000
5 000
4 000
3 000
2 000 2006
2007
2008
Beruházás tény
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Beruházás EU-támogatások nélkül
2015
A FOGLALKOZTATÁS 2006-2015 KÖZÖTT UNIÓS TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL 280 EZER FŐ HELYETT CSAK 105 EZER FŐVEL NÖVEKEDETT VOLNA A foglalkoztatottak száma 2006 és 2015 között Ezer fő
4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 2006
2007
2008
2009
Foglalkoztatás tény
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Foglalkoztatási EU támogatások nélkül
Az időszak végére már teljesen megváltozott a piaci helyzet: munkaerőhiány és közmunkás-többlet jött létre.
AZ EU-FORRÁSOK AZ EXPORTRA ÉS AZ IMPORTRA VISZONYLAG KIS HATÁSSAL VOLTAK, EZEN BELÜL AZ IMPORTOT NÖVELTÉK INKÁBB A külkereskedelmi egyenleg 2006 és 2015 között Mrd Ft (2006-os árakon)
3 000 2 000 1 000 0 2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
-1 000
Külkereskedelmi egyenleg tény Külkereskedelmi egyenleg EU-támogatások nélkül Az EU-csatlakozás hatása viszont óriási: •évente a GDP 9%-ára rugó exporttöbblet. •2015-ben HU aktívuma DE irányába 3 milliárd euró, az EU-15-tel szemben 6, a V3-akkal szemben 4 milliárd euró.
AZ EU-FORRÁSOK JELENTŐSEN HOZZÁJÁRULTAK A BELSŐ ÉS A KÜLSŐ STABILITÁS MEGTEREMTÉSÉHEZ
Az államháztartás hiánya és az uniós hiánycél 0
%
-1 -2 -3 -4 -5 -6 -7
2007 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Államháztartás hiánya (GDP %) Tényellentétes államháztartási hiány - a befizetések állami beruházások Tényellentétes államháztartási hiány - a befizetések hiánycsökkentőek Az EU-források nélkül a költségvetés hiánya mindvégig 3%-on vagy felette lett volna, az államadósság nem csökkent, hanem a GDP 84%-ára emelkedett volna. Az EU-források a külső stabilitást nagymértékben segítették 40 milliárd euró forintra váltásával, s ez által devizatartalékká változtatásával.
EU TÁMOGATÁS - GDP
FŐ KÖVETKEZTETÉSEK HU az elsők között tudta teljesen lekötni a forrásokat. 14 ezer milliárd Ft hatásaként nőtt a GDP, a fogyasztás, a beruházás és a foglalkoztatás, javult az ország külső és belső stabilitása. EU-források nélkül a magyar GDP és beruházás csökkent volna, nem kerültünk volna ki a túlzott deficit eljárásból, emelkedett volna az államadósság, sokkal nehezebb lett volna a makrogazdasági stabilitás megteremtése. A nemzetközileg magas egy főre jutó források ellenére HU versenyképessége romlott, nem sikerült lépést tartani a régió országaival.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
