Az Akadémia és a magyar EU-elnökség

Pálinkás József előadása a magyar EU elnökség 20112009. január 30-i nyitókonferenciáján

Az Akadémia és a magyar EU-elnökség

1. Az EU elnökség mint feladat és lehetőség A Magyar Tudományos Akadémia örömmel ad otthont a 2011 első félévében sorra kerülő magyar EU-elnökséget előkészítő konferenciasorozatnak. A jó vezetés – s így a jó kormányzás is – sokkal inkább intellektuális, mintsem adminisztratív feladat. Az EU-elnökségre ez – az Unió sajátos viszonyait, működési és döntéshozatali rendjét figyelembe véve – még inkább igaz. Magyarország, a magyar politikai és értelmiségi elit tehát jelentős intellektuális és szervezési feladat előtt áll. Magyarország uniós elnökségének sikere nem 2011-ben, hanem most, az előkészítés során dől el. Ez a munka, ez a feladat akkora, hogy ideje volna nem csupán álldogálni előtte, hanem valóban és érdemben nekikezdeni, mert egyre aggasztóbb késedelmet kell behoznunk a felkészülésben. A koncepciók kiérlelésében és a szervezési feladatokban egyaránt. 2. késésben vagyunk Talán ünneprontásnak tűnik, de a magyar tudós közösség szakmai és értelmiségi felelőssége megköveteli, hogy kimondjuk itt és most: a számok és tények világosan mutatják, hol szoktak volt tartani a már „gyakorlott” uniós tagállamok 23 hónappal a hivatalba lépésük előtt, és hol tartunk mi. Késésben vagyunk, és sajnos, elmaradásunk mértéke már veszélyezteti, hogy sikerrel éljünk azzal a lehetőséggel, amit az EU-elnökség az ország nemzetközi elismertségének növelésében kínál. Nemzeti ügy, hogy Magyarország ragadjon meg minden alkalmat, amely segítheti a globális versenyben való helytállásunkat, hogy új tagállamként jó teljesítményünkkel erősítsük az Unió fejlődésének

1


egyenletesebbé tételét. Ezért az Akadémia konkrét javaslatokat tesz a kormányzat, a politikai döntéshozók számára, mit tegyünk együtt az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtása érdekében. 3. az Akadémia partnersége Az EU-elnökség előkészítését nem tekinthetjük pusztán szervezési feladatnak, legalább ugyanennyire intellektuális kihívás. A több mint 3000 rendezvény, találkozó, egyeztetés, intézményközi fórum, ülés megszervezése ugyanakkor nem kis szervezési-adminisztratív jártasságot igényel, amelyhez megkerülhetetlen, hogy az előkészítésben részt vevők túllépjenek a közigazgatási pozícióharcokon. Amennyiben világosak a feladatok és biztosítottak a feltételek, az Akadémia helyszíneivel, felkészült munkatársaival és kutatóinak szakmai közreműködésével nagy szerepet vállalhat a szervezésben is. Hadd emlékeztessem Önöket arra, hogy az idén már negyedszer rendezzük meg a World Science Forum-ot, ami az ország legnagyobb szabású nemzetközi közéleti rendezvénye. Ez a 2003 óta kétévente, egyre nagyobb nemzetközi visszhanggal zajló esemény, valamint az Akadémia kutatóintézetei és vezető tudósai által szervezett nemzetközi tudományos és tudománypolitikai tanácskozások sikere tanúsítja, hogy az Akadémia rendelkezik a szükséges szervezési tapasztalattal. Ám mivel is akarunk Európa és a világ elé állni? Milyen ötleteket és elképzeléseket akarunk megvalósítani? Milyen szellemi hozzájárulásunk lesz az uniós elnökséghez? Ezen lényeges kérdések megválaszolásához kínálok a döntéshozóknak a Magyar Tudományos Akadémia nevében partnerséget. 4. az Akadémia mint a folyamatosság záloga Megkerülhetetlen, ezért beszélnünk kell arról is, hogy a felkészülésre rendelkezésre álló szűk két esztendő alatt a választók három ízben is az

2


urnákhoz járulnak majd Magyarországon. Nem kétséges hogy a pártok komoly erőfeszítéseket fognak tenni meggyőzésük érdekében. Ami a mi szempontunkból fontos: egy másfél éves, ellentétekkel és vitákkal terhes kampányidőszak elé nézünk, amikor – legalább is a papírforma szerint – igen kevés esély szokott mutatkozni a megegyezésre, az együttműködésre. Bármilyen politikai összetételű lesz is az új kormány, a szervezetiszemélyi változások szükségképpen érintik a szervezés ügymenetét. Gondolom, nem kell ecsetelnem, ez milyen újabb késedelmekkel fenyeget a menetrendet tekintve. Amennyiben a magyar politika jelenlegi állapotát, az elmúlt évek tendenciáit vesszük alapul, akkor az előttünk álló csaknem két év a politikai konszenzuskészség és egységes fellépés terén semmi jóval nem kecsegtet. Ezért kérek arra minden döntéshozót: tettekkel cáfolja meg ezt a pesszimista előrejelzést! A politikusok felelősségén múlik, hogy képesek-e már most e kérdésben a célszerű folyamatosság jegyében együttműködni. A Magyar Tudományos Akadémia – csakúgy, mint a felkészülés intellektuális részében – a stabilitás megőrzése terén is kész minden segítséget megadni. A politika felett álló nemzeti intézményként nem kívánunk belefolyni a politikai döntésekbe, de a kormányzati ciklusokon átívelő folytonosság jegyében készek vagyunk együtt dolgozni ezen nemzeti léptékű feladat megvalósításán. Az Akadémia idei májusi Közgyűlése – a remélhetőleg mielőbb országgyűlési döntésre kerülő Akadémiai törvénymódosítás alapján – új Alapszabályt és működési rendet fogad majd el, ami szándékaink szerint még hatékonyabbá teheti az MTA részvételét a soros EU-elnökségből adódó feladatokban.

3


5. intellektuális felkészülés tematikai ajánlással Az Akadémia intellektuális felkészülésben való szerepvállalása azon a szakértői

bázison,

nemzetközi

szakmai

és

szakmapolitikai

kapcsolatrendszeren alapul, amivel Magyarországon csak a tudós közösség rendelkezik. Ezen tudományos intézményrendszer már jóval az ország uniós belépése előtt egyenrangú résztvevője volt az európai együttműködési programoknak, lassan egy évtizede befizetői és egyben kedvezményezettjei vagyunk a kutatási és fejlesztési együttműködéseknek, meg- és kitapasztaltuk az uniós működési mechanizmusokat. Mindezen tapasztalataink és elemzéseink alapján fogalmaztuk meg már két évvel ezelőtt hivatalosan is a magyar Országgyűlés és a kormány számára a felkészülés egyik legfontosabb kérdésében javaslatunkat: a magyar elnökség tematikus súlypontja a tudomány, a kutatás és a fejlesztés, a tudás ügye legyen! Mondhatják persze: mi mást is képviselhetne az Akadémia? – azonban ez a javaslatunk a magyar és uniós versenyképesség, valamint a magyar és uniós adottságok elemzéséből született. 6. a tudomány szerepe Ahhoz, hogy a politika méltón képviselje hazánkat az Unió élén, szükség van arra, hogy a magyar elnökség alatt az Unió politikája túlmutasson a folyó ügyek menedzselésén. Meg kell találnunk azt a központi gondolatot, amelyre Európa számára pozitív jövőképet építhetünk. Én úgy gondolom, ezt a félévet Magyarország és Európa egyik legfontosabb kincse, a tudomány határozhatná meg. Európa jelene és jövője a tudásban gyökerezik. Felesleges e falak között ecsetelnem, milyen felbecsülhetetlen eredményekkel szolgált hazánk a tudomány területén Európának és az emberiségnek. Ahhoz, hogy Európa és Magyarország a XXI. század globális

4


kihívásai közepette is megmaradhasson a tudás fellegvárának, témává kell tennünk magát a tudományt. Egyre inkább közismert, és a döntéshozók körében is felismert tény, milyen nagy mértékben függ a gazdasági-társadalmi versenyképesség és fenntarthatóság az intellektuális értékektől. Az a technológiai váltás, aminek küszöbén állunk, és ami legalább annyira átrendezi majd az egyes országok és gazdaságok nemzetközi pozícióit, mint a nyolcvanas évek technológiaalkalmazási forradalma, jutalmazni fogja a kutatásban és fejlesztésben élenjárókat, és nehezen megfordítható lemaradásba taszítja a tudomány műveléséről lemondókat. A társadalmi folyamatokra, a közösségek és nemzedékek lokális és globális

együttélésének

egyre

növekvő

feszültségeire

ugyancsak

a

mindinkább integrálódó társadalom- és bölcsészeti tudományok adhatnak válaszokat. A konkrét szakmai-tudományos megoldásoknál is fontosabb az az értékrend és szocializációs erő, amit mostanára már csak a tudomány és tudás-átadás – klasszikus hagyományokon nyugvó, ám az újhoz mégis a leggyorsabban alkalmazkodó – gondolati és intézményi rendszere kínál. A teljesítmény elismerése, az elődök és a mesterek tisztelete, a verseny és együttműködés egységének a kultúrája, a többféle megközelítés elfogadása a saját szakmai állásponthoz való hűség fenntartásával csak itt található meg. A munkához kötődő előbbre jutás elve, a nyilvánosság kontrollja, az igazmondás követelménye, hamisítás szigorú szankcionálása, az ifjú nemzedékek előbbre jutásának támogatása, a természeti törvényszerűségek esztétikumának csodálata, az ismeretlen kifürkészésének, a határok meghaladásának örök emberi vágya – mindez értékrendet kínál, az egyes embernek ösztönzést, a közösségnek pedig összetartozást ad.

5


7. a tudomány mint európai program Bizonyára észrevették, hogy a tudomány gazdasági-társadalmi hatásának és értékrendbeli jelentőségének a számbavétele nem valamiféle elvont okoskodás csupán, hanem éppen az „Európa-projekt” leírása. Olyannyira így van ez, hogy nem csupán a legjelentősebb európai gondolkodók, közéleti és kulturális személyiségek állnak ki az Unió tudásalapú fejlesztésének igénye mellett, hanem a legtöbb elemző is a lisszaboni folyamat kudarcának legfontosabb okaként a kutatási és fejlesztési vállalások teljesítésének elmaradását jelöli meg. Vagyis, ha az uniós elnökségünk témájaként a tudományt választjuk, akkor elsőrendű és aktuális európai kérdésre kínálunk választ. 8. a tudomány mint magyar program Mégpedig olyan választ, amit mi, magyarok hitelesen tudunk megadni. Ebben a körben felesleges felemlegetni azokat a történeti előzményeket, teljesítményeket, amelyek révén az ország nemzetközi hírének és a nemzettudatnak is meghatározó eleme a tudomány. Annyit azonban érdemes megemlíteni, hogy ezek miatt hitelesek lehetünk, ha ezt a tematikát választjuk. A hitelesség pedig az országról alkotott kép formálásának és a sikeres érdekérvényesítésnek is nélkülözhetetlen eleme. De vegyük inkább számba adottságainkat és érdekeinket! A kor és a térség olyan nagy kihívásai, mint a szűkülő energiaforrások, a klímaváltozás, a demográfia, vagy a migráció problémáira igazán pozitív és valóban a saját hatókörünkbe eső válaszokat a tudomány, a kutatás és fejlesztés területén tudunk adni. Nemzetgazdasági érdekünk, hogy a magas technológiai kultúrájú területeken növekedjen tőkevonzó-képességünk. A természettudományos és műszaki továbbtanulást választó fiatalok számarányát tekintve drámai a helyzetünk. Ugyanakkor az ország gazdasági teljesítményét meghaladja

6


részvételünk a nemzetközi tudományos együttműködésekben, tudományos műhelyeink, tudósaink még mindig olyan bázist jelentenek, ami büszkén vállalható és jól hasznosítható a gazdaság, a közösségek számára. Mindebből látható, hogy van mit mondanunk, van mit nyújtanunk uniós társainknak a kutatás és fejlesztés égisze alatt, és sokat nyerhetünk Magyarország előbbre jutásához a tudomány ügyének középpontba állításával. 9. a tudomány mint a magyar egyetértés lehetősége Amint korábban említettem, Magyarországon három választásra is sor kerül 2011-ig. Ilyenkor a politikai erők szükségképpen élesebben fogalmazzák meg azonosságukat és kritikáikat majd’ minden kérdésben. Azonban talán éppen a tudomány lehet az, aminek a ügyében a leginkább mérsékelni lehet a professzionális építkezést és felkészülést megzavaró pártpolitikai szembenállásokat, és lehetséges a politikai erők közötti konszenzus felmutatása. Mindehhez intézményes alapot kínál a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek hitelessége a társadalom előtt garancia arra, hogy egyetlen politikai erő sem lehet képes kisajátítani a tudományt, mint nemzeti uniós elnökségi programot. A tudomány ügyének a középpontba állítása, és az Akadémia intenzív részvétele arra is megoldást kínál, ami a felkészülés késedelme mellett a másik legnagyobb probléma: nevezetesen az uniós elnökség jelenléte a közbeszédben, a társadalmi gondolkodásban. Ha az uniós elnökség nem lesz valódi nemzeti ügy, azzal olyan lehetőséget szalasztunk el a magyar társadalom nemzeti önbecsülésének és uniós öntudatának az erősítésében, amiért szégyenkeznie kell majd a döntéshozóknak, mindannyiunknak. Márpedig az Akadémia bebizonyította, hogy képes a tudományt színvonalasan megjeleníteni, a tudomány, a tudósok bemutatásán keresztül a

7


világ, a természet, a technika, a társadalom, az erkölcs, a történelem kérdéseit mindennapi beszédtémává tenni. 10. a javaslat Mindezek

alapján

tehát

egyértelműen

és

nyilvánosan

is

megfogalmazzuk Önöknek a Magyar Tudományos Akadémia ajánlatát: legyen az uniós elnökség központi témája a tudomány, a kutatás és a fejlesztés, egyszóval a tudás. Használják fel az Akadémia által kínált intellektuális és szervezési bázist az előkészítésre, és működjünk együtt a magyar elnökség hazai és nemzetközi kommunikációjában! Természetesen a döntést Önök hozzák, de azt a magyar tudós társadalom joggal várja el, hogy javaslatunkat nyilvános és vállalt érvek alapján mérlegeljék – ez a konferencia-sorozat illetve a hivatalos fórumok alkalmasak lesznek minderre.

8

Az Akadémia és a magyar EU-elnökség

Recommend Documents