A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

XII. ÉVFOLYAM

6. SZÁM

2006. JÚLIUS 10.

A MAGYAR–EU KAPCSOLATOKRÓL AZ EURÓPAI ÜGYEK HIVATALÁNAK HIVATALOS ÉRTESÍTÕJE Szerkesztõség: 1133 Budapest XIII., Újpesti rkp. 31–33. Telefon: 441-7971

MEGJELENIK HAVONTA

Elõfizetési díj 1 évre 18 144 Ft Egy példány ára: 1596 Ft

ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. július 3-tól a Közlönybolt új helyre, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jogi szolgáltató és tájékoztató központjába költözik, ahol a megszokott kiadványokon kívül bõvebb szolgáltatások (jogszabálykeresés, irodai és nyomdai szolgáltatások, terméktámogatás, internetkávézó, olvasósarok stb.) állnak az ügyfelek rendelkezésére. Az új elérhetõségek: Közlöny Centrum 1072 Budapest, Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány utca–Nyár utca sarkán). Telefon: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected], www.kozlonycentrum.hu

TARTALOM Oldal

I. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, DOKUMENTUMOK 107/2006. (V. 2.) Korm. r. A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. r. módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

90

12/2006. (V. 31.) KÜM h. A szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépésérõl . . . .

91

Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra . . . . . . . . .

91

II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ESEMÉNYEI A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január–március havi adatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

94

Kereskedelmi forgalmunk változása az EU tagországaival 2005-ben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

97

Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

146

90

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

6. szám

I. Magyarország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó fontosabb jogszabályok, dokumentumok A Kormány 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelete a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról

megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozása következtében a megállapodásban szerzõdõ félként való részvételérõl szóló jegyzõkönyvet.

A foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 7. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következõket rendeli el:

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Melléklet a 107/2006. (V. 2.) Korm. rendelethez

1. § A Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõpiaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ bekezdés lép: „(2) A 2–5. § rendelkezéseit alkalmazni kell annak az államnak az állampolgárára és az állampolgár hozzátartozójára, amely nemzetközi szerzõdés alapján az Európai Unió tagállamaival azonos megítélés alá esik, vagy amely állam az Európai Unióval nemzetközi szerzõdésben állapodott meg a munkaerõ szabad áramlásáról.”

[1. számú melléklet a 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelethez]

A Magyar Köztársaság által alkalmazott viszonossági intézkedéssel érintett államok jegyzéke

A 2. § (2) bekezdés a) pontja szerinti országok: Ausztria Hollandia

2. §

Liechtenstein Németország

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

3. § (1) Ez a rendelet 2006. május 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet mellékletének elsõ oszlopában szereplõ Svájc vonatkozásában az R. akkor lép hatályba, amikor Magyarország törvényben kihirdeti az egyrészrõl az Európai Közösségek és tagállamai, másrészrõl a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló

Olaszország Svájc

A 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti országok: Dánia Belgium Franciaország Luxemburg Norvégia

6. szám


A külügyminiszter 12/2006. (V. 31.) KüM határozata a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Körtársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépésérõl

91

XXVIII. törvény 2–5. §-a 2006. június 1-jén, azaz kettõezer-hat június elsején lépnek hatályba a Magyar Köztársaság, valamint Lettország, Hollandia, Svédország és Szlovénia vonatkozásában. Egyúttal megállapítom, hogy mivel Csehország 2006. április 6-án helyezte letétbe megerõsítõ okiratát az Európai Közösségek Tanácsának Fõtitkáránál, a törvény 2–5. §-aiban kihirdetett nemzetközi szerzõdések 2006. július 1-jén lépnek hatályba a Magyar Köztársaság és Csehország vonatkozásában. A 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak az Európai Unió további tagállamai tekintetében történõ hatályba-lépésének naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követõen valamennyi tagállam esetében egyedi határozatával állapítja meg.

Dr. Somogyi Ferenc s. k., külügyminiszter

A 2006. évi XXVIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2006. február 23-ai, 21. számában kihirdetett, a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény ez utóbbi 5. cikkének értelmében az azt megerõsítõ államok között a második megerõsítõ okirat letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. A Magyar Köztársaság ötödik államként 2006. március 9-én helyezte letétbe megerõsítõ okiratát az Egyezmény 4. cikkének megfelelõen az Európai Közösségek Tanácsának Fõtitkáránál. Az említett idõpontig Lettország, Hollandia, Svédország és Szlovénia helyezte letétbe megerõsítõ okiratát. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi XXVIII. törvény 3. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi

Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra

Magyar Külgazdasági tárgyú 108/2006. (V. 5.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és Izrael Állam Kormánya közötti gazdasági együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl és kötelezõ hatályának elismerésérõl 121/2006. (V. 19.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttmûködésrõl szóló megállapodás kihirdetésérõl 126/2006. (V. 22.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya közötti gazdasági együttmûködés kialakításáról szóló Megállapodás kihirdetésérõl 7/2006. (V. 5.) Me h. A Magyar Köztársaság és az Azerbajdzsán Köztársaság között a beruházások ösztönzésérõl és kölcsönös védelmérõl szóló Megállapodás létrehozására adott felhatalmazásról

92

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ Környezetvédelmi tárgyú

109/2006. (V. 5.) Korm. r. Az üvegházhatású gázoknak a Magyar Állam kincstári vagyonába tartozó kibocsátási egységeivel való rendelkezés részletes szabályairól 127/2006. (V. 30.) Korm. r. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a környezetvédelem és természetvédelem terén való együttmûködésrõl szóló Egyezmény kihirdetésérõl

Közlekedési tárgyú 26/2006. (V. 5.) GKM r. Az autógáz töltõállomás építésének és üzemeltetésének szabályairól 27/2006. (V. 5.) GKM r. Az autógáz töltõállomások építési munkáiról és építésügyi hatósági eljárásairól

Mezõgazdasági tárgyú 21/2006. (V. 15.) EüM–FVM e. r. A növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetõ növényvédõszer-maradék mértékérõl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM–FVM e. r. módosításáról 36/2006. (V. 18.) FVM r. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról 37/2006. (V. 18.) FVM r. Az „EK-mûtrágya”-ként megjelölt mûtrágyák forgalomba hozataláról és ellenõrzésérõl 40/2006. (V. 24.) FVM r. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 150/2004. (X. 12.) FVM r. módosításáról

Támogatási tárgyú 5/2006. (V. 17.) TNM–GKM–FMM–FVM–KvVM– TNM e. r. Az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott operatív programok és a Kohéziós Alap támogatási döntéshozatalában részt vevõk, valamint a támogatások felhasználásával való elszámolást végzõ személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lebonyolításának részletes rendjérõl

Képzési tárgyú 8/2006. (V. 30.) TNM r. Az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeirõl és a szakmai vizsga szervezésére jogosult intézmények jegyzékérõl szóló 26/2005. (VIII. 5.) TNM r. módosításáról

6. szám

Közösségi Statisztikai tárgyú Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 118 számában megjelent a Bizottság 676/2006/EK rendelete a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a meghatározások tekintetében történõ végrehajtásáról szóló 1980/2003/EK rendelet módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 121 számában megjelent a Bizottság 698/2006/EK rendelete az 530/1999/EK tanácsi rendeletnek a munkaerõköltség-felvételi és a strukturális keresetfelvételi statisztikák tekintetében történõ végrehajtásáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 122 számában megjelent a Tanács 701/2006/EK rendelete a harmonizált fogyasztói árindexhez végzett árgyûjtés idõbeli lefedettsége tekintetében a 2494/95/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Mezõgazdasági tárgyú Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 121 számában megjelent a Bizottság 699/2006/EK rendelete a 2092/91/EGK rendelet I. mellékletének a baromfi szabadtéri kifutókhoz való hozzáférésének tekintetében történõ módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 122 számában megjelent a Bizottság 705/2006/EK rendelete a Belgium, a Cseh Köztársaság, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Svédország intervenciós hivatala birtokában lévõ cukor közösségi piacon történõ értékesítésére vonatkozó folyamatos pályázati felhívás megnyitásáról szóló 22/2006/EK rendelet módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 130 számában megjelent a Bizottság 2006/45/EK irányelve a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a propoxikarbazon hatóanyag specifikációjának tekintetében történõ módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 137 számában megjelent a Bizottság 780/2006/EK rendelete a mezõgazdasági termékek ökológiai termelésérõl, valamint a mezõgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekrõl szóló 2092/91/EGK tanácsi rendelet VI. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 142 számában megjelent a Bizottság 50/2006/EK irányelve a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv IV.A. és IV.B. mellékletének módosításáról

6. szám


Vám tárgyú Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 130 számában megjelent a Bizottság 739/2006/EK rendelete egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 137 számában megjelent a Bizottság 781/2006/EK rendelete bizonyos áruknak a Kombinált Nómenklatúrában történõ osztályozásáról

Közlekedési tárgyú Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 128 számában megjelent a Bizottság 730/2006/EK rendelete a légtér 195-ös repülési szint fölötti osztályozásáról és a látvarepülési szabályok szerinti járatok e szint fölötti útvonaláról

Kereskedelmi tárgyú Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 120 számában megjelent a Tanács határozata az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vámés Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt visszavonásával kapcsolatban egyes, meghatározott engedmények visszavonása tekintetében folytatott tárgyalásokat követõ, levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérõl Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 120 számában megjelent a Tanács határozata az Európai Közösség és a Thaiföldi Királyság közötti, az 1994. évi Általános Vámés Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a

93

Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt visszavonásával kapcsolatban egyes, meghatározott engedmények visszavonása tekintetében folytatott tárgyalásokat követõ, levélváltás formájában létrejött megállapodás végrehajtásáról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról és kiegészítésérõl Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 124 számában megjelent a Tanács 711/2006/EK rendelete az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt módosításával kapcsolatban levélváltás formájában létrejött megállapodás végrehajtásáról, továbbá a vám- és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének módosításáról és kiegészítésérõl Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 124 számában megjelent a Tanács Határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. Cikke 6. pontja és XXVIII. Cikke értelmében, a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történõ csatlakozása során történt módosításával kapcsolatban levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérõl Az Európai Unió Hivatalos Lapjának L 136 számában megjelent a Bizottság 777/2006/EK rendelete a veszélyes vegyi anyagok kivitelérõl és behozataláról szóló 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

94


6. szám

II. A gazdasági kapcsolatok eseményei A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január–március havi adatok alapján 2006. I–III. hónap adatai szerint az EU többi 24 tagállamába való kiszállítás 10 070 m eurót (2005. I–III. hónapjában 8744 M eurót), a beérkezés 9372 M eurót (2005. I–III. hónapjában 8107 M eurót) tett ki, így 2006. márciusban a múlt év azonos idõszakához képest, euróban mérve, a kiszállítások 15,2%-kal emelkedtek, a beérkezések közel hasonló mértékben 15,6%-kal nõttek. (1. sz. táblázat) Ugyanezen idõszakban a magyar összkivitel valamivel nagyobb mértékben 18,8%-kal (11 193 M euróról 13 300 M euróra) bõvült, az összbehozatal is az EU tagállamokból való beérkezésnél jobban nõtt, 19,2%-kal (11 706 M euróról 13 955 m euróra). Ennek megfelelõen a tagországok részesedése a magyar kivitelben 75,7%-ot (2005. I–III. hónapjában 78,1%), a behozatalban 67,2%-ot (2005. I–III. hónapjában 69,3%) tett ki. A fentieknek megfelelõen a forgalom egyenlege az egy évvel korábbi azonos idõszakban regisztrált 637 m eurós többlethez képest most 698 m eurós többletet mutatott, miközben a teljes magyar forgalomban mért elõzõ évi deficit 513 m euróról 2006. március végére 655 m euróra nõtt. A tagországokkal lebonyolított áruforgalom szerkezete a SITC árufõcsoportok szerinti megoszlás alapján a következõként alakult (2. sz. táblázat): A kiszállításban az élelmiszerek 510 m eurót tettek ki, részesedésük így 5,1% (2005. I–III. hónapjában 4,8%), a nyersanyagok értéke 227 m euró volt, mely 2,3%-os súlyt jelent (2005. I–III. hónapjában 2,3%), az energiahordozók 182 m eurót értek el, ez 1,8%-os részesedés (2005. I–III. hónapjában 2,0%), a feldolgozott termékek értéke 2739 m euró volt, ez 27,2%-os hányadnak felel meg (2005. I–III. hónapjában 27,5%), míg a gépek és berendezések 6413 m eurós forgal-

ma 63,6%-os részarányt képvisel (2005. I–III. hónapjában 63,4%). A beérkezések esetében az élelmiszerek 314 m eurót tettek ki, így részesedésük 5,4% (2005. I–II. hónapjában 5,1%), a nyersanyagok értéke 115 m euró volt, mely 2,0%-os súlyt jelent (2005. I–II. hónapjában 1,6%), az energiahordozókból 187 m euró értékû érkezett be, ami 3,2%-os részaránynak felel meg (2005. I–II. hónapjában 2,8%), a feldolgozott termékek beérkezése 2325 m eurót ért el, ez 40,1%-os hányadnak felelt meg (2005. I–II. hónapjában 41,5%), míg a gépek és berendezések cikkcsoport 2862 m eurós beérkezéssel 49,3%-os részesedést reprezentált (2005. I–II. hónapjában 49,0%). Tájékoztatásul közöljük az EU-n kívüli legfontosabb partnerországokkal lebonyolított forgalom adatait is (3. sz. táblázat). Ezek szerint 2006. elsõ két hónapjában az átlagot lényegesen meghaladóan nõtt kivitelünk Horvátországba (+44%) és Ukrajnába (+39%), jóval az átlag felett alakult az oroszországi (+34%) és a Bulgáriába (+32%), Romániába (+29%), Szerbia-Montenegróba (+32%) irányuló exportunk is. Kisebb részesedéssel bír, de jelentõs növekedést mutat a kínai (+246%), a japán (+45%) és a kanadai (+44%) export forgalom. Az átlag alatt volt a svájci és az USA forgalom növekedése. Behozatalunkban a legnagyobb részesedéssel bíró relációk közül az orosz forgalom az átlagnál lényegesen gyorsabban nõtt (+39%), a román import úgyszintén (+58%), az ukrán forgalom is jelentõsen emelkedett (+33%); az USA, a svájci és a szerb-montenegrói származású importunk növekedési üteme is az átlag felett alakult. Az átlag körüli mértékben nõtt a Horvátországból, Bulgáriából és Japánból származó importunk. Kínából az importunk az elsõ két hónapban csökkent az elõzõ évhez képest.

6. szám


95

1. sz. táblázat

Az Európai Unió 25 tagországán belül bonyolított 2006. I–III. havi áruforgalom (feladó/rendeltetési országok szerint) M.e.: M EUR Kiszállítás Ország 2005

Németország

Beérkezés

Index 2006/2005

2006

Megoszlás 2006-ban

2005

Index 2006/2005

2006

Megoszlás 2006-ban

3 437

4 080

118,7%

30,7%

3 307

3 800

114,9%

27,2%

Ausztria

631

632

100,2%

4,8%

754

860

114,0%

6,2%

Olaszország

645

771

119,5%

5,8%

602

652

108,4%

4,7%

Franciaország

594

639

107,5%

4,8%

618

681

110,1%

4,9%

Nagy Britannia

521

598

114,8%

4,5%

297

311

104,8%

2,2%

Hollandia

423

435

102,9%

3,3%

519

575

110,8%

4,1%

Lengyelország

391

475

121,4%

3,6%

395

550

139,2%

3,9%

Spanyolország

343

480

140,0%

3,6%

176

198

112,5%

1,4%

Csehország

332

436

131,1%

3,3%

338

364

107,8%

2,6%

Finnország

319

98

30,8%

0,7%

120

97

80,9%

0,7%

Szlovákia

230

421

182,6%

3,2%

250

304

121,6%

2,2%

Belgium

263

294

112,0%

2,2%

266

315

118,4%

2,3%

Svédország

158

162

102,6%

1,2%

138

294

212,6%

2,1%

Szlovénia

138

172

125,1%

1,3%

69

84

120,5%

0,6%

Görögország

82

85

103,6%

0,6%

15

14

94,0%

0,1%

Dánia

68

80

117,9%

0,6%

73

89

121,5%

0,6%

Portugália

61

71

116,5%

0,5%

35

37

106,9%

0,3%

Írország

34

52

153,4%

0,4%

53

70

132,3%

0,5%

Litvánia

25

36

143,1%

0,3%

12

9

69,6%

0,1%

Lettország

16

17

105,5%

0,1%

3

2

65,1%

0,0%

Észtország

15

20

137,6%

0,2%

25

29

114,1%

0,2%

Ciprus

9

10

112,3%

0,1%

2

3

156%

0,0%

Luxemburg

8

6

72,7%

0,0%

14

15

107,2%

0,1%

Málta

2

1

50,0%

0,0%

23

18

81,1%

0,1%

8 744

10 070

115,2%

75,7%

8 107

9 372

115,6%

67,2%

11 193

13 300

118,8%

100,0%

11 706

13 955

119,2%

100,0%

EU összesen Magyarország összesen

96


6. szám

2. sz. táblázat EU 25 országon belüli árucsere-forgalom struktúrájának változása SITC Árufõcsoportok szerint 2006. I–III. hónapban Kiszállítás Árufõcsoport

2005 M euró

2005 %

Beérkezés

2006 M euró

2006 %

2005 M euró

2005 %

2006 M euró

2006 %

Élelmiszerek, ital, dohány

419

4,8

510

5,1

409

5,0

512

5,5

Nyersanyagok

198

2,3

227

2,3

133

1,6

189

2,0

Energiahordozók

171

2,0

182

1,8

227

2,8

297

3,2

Feldolgozott termékek

2406

27,5

2739

27,2

3347

41,4

3684

39,2

Gépek, gépi berendezések

5550

63,4

6413

63,6

3991

49,2

4691

50,1

Összesen

8744

100,0

10070

100,0

8107

100,0

9372

100,0

3. sz. táblázat Külkereskedelmi termékforgalom 2006. I–III. hóban (feladó/rendeltetési országok szerint) M.e.: M EUR Kiszállítás Ország 2005

EU 25 ország

Index 2006/2005

2006

8 744

Egyes kiemelt EU-n kívüli országok

Beérkezés

10 070

115,2%

2005

Index 2006/2005

2006

8 107

Kivitel

Egyenleg

9 372

2005

2006

115,6%

637

698

Behozatal

Románia

379

496

130,9%

179

285

159,4%

200

211

Horvátország

145

213

146,7%

21

26

121,3%

124

187

Szerbia-Montenegro

100

127

127,6%

24

28

118,3%

76

99

68

99

144,0%

16

20

122,4%

52

79

Svájc

129

144

111,4%

139

162

117,2%

–10

–18

Oroszország

196

279

141,9%

816

1 148

140,7%

–620

–869

Ukrajna

123

181

146,4%

100

127

126,8%

23

54

USA

342

377

110,3%

207

265

128,2%

135

112

Kanada

15

23

148,4%

37

20

54,9%

–22

3

Japán

58

81

139,3%

358

431

120,3%

–300

–350

Kína

46

145

315,1%

715

688

96,2%

–669

–543

11 193

13 300

118,8%

11 706

13 955

119,2%

–513

–655

Bulgária

Magyarország összesen

6. szám


97

Kereskedelmi forgalmunk változása az EU tagországaival 2005-ben A csatlakozást megelõzõ várakozásainkkal összhangban a magyar külkereskedelem elmúlt két évben elért teljesítménye rendkívül kedvezõ. Az export értéke és volumene is kétszámjegyû ütemben nõtt (értéke 2004-ben több mint 17, 2005-ben több mint 11%-kal bõvült), miközben az exportdinamika (2004-ben több mint 2%ponttal, 2005-ben több mint 3%ponttal) magasabb volt az importénál, és a külkereskedelmi forgalom egyenlege folyamatosan javult (2004-ben 0,2 Mrd euróval, 2005-ben közel 1,1 Mrd euróval). Exportunkban – összhangban külgazdasági stratégiai törekvéseinkkel – az átlagosnál erõteljesebb fejlõdési potenciállal rendelkezõ országok– mindenekelõtt az EU új tagállamai és az EU-n kívüli európai országok – irányába történõ piaci átrendezõdés ment végbe. Az EU 25 országokba irányuló export az átlagtól elmaradva 2004-ben 14,6 százalékkal, 2005-ben 7 százalékkal növekedett, ezen belül a régi tagországokba ennél alacsonyabb, az új tagországokba jóval magasabb ütemben bõvült a kivitel. Az EU 25-öktõl származó import dinamikája az oda irányuló exportétól elmaradt (2004-ben 8,1%-kal, 2005-ben 2,5%-kal nõtt), a külkereskedelmi forgalom egyenlege mind a régi, mind az új tagállamokkal jelentõsen javult, összességében 2004-ben közel 1,9 milliárd, 2005-ben 1,6 milliárd euróval. A régi tagországokba irányuló export 2004-ben 12,5 százalékkal, 2005-ben 2,9 százalékkal bõvült, miközben az onnan származó import növekedése ennél alacsonyabb volt (2004-ben 6,3%-kal, 2005-ben 0,2%-kal nõtt). A forgalom dinamikájának visszaesését mind az export mind az import esetében a gépek, gépi berendezések szállításának csökkenése határozta meg (az árufõcsoport kivitele 2004-ben 13,9%-kal nõtt, 2005-ben 0,2%-kal csökkent; behozatala 2004-ben 3,7%-kal bõvült, 2005-ben 5,9%-kal elmaradt az elõzõ évitõl). Átlagon felül nõtt az export Finnországba (2004-ben csaknem háromszorosára, 2005-ben több mint másfélszeresére), Görögországba (2004-ben több mint másfélszeresére, 2005-ben közel 40%-kal) és Spanyolországba (2004-ben mintegy 20%-kal, 2005-ben több mint 27%-kal). A régi tagországokkal lebonyolított forgalomban a kereskedelem egyenlege jelentõsen, 2004-ben 1,7, 2005-ben közel 0,9 milliárd euróval javult. Az uniós csatlakozás kereskedelemteremtõ hatása elsõsorban az új tagállamok irányában érzõdött, és összességében Magyarország javuló pozícióját eredményezte. Az országcsoportba irányuló magyar export értéke 2004-ben 35 százalékkal bõvült, 2005-ben a növekedés üteme tovább, 40 százalékra gyorsult. Az innen származó import dinamikája (2004-ben közel 23 százalékkal, 2005 mintegy 19 százalékkal nõtt) ettõl elmaradt, amelynek eredményeként a forgalom egyenlege folyamatosan javult (2004-ben 176 M EUR-val, 2005-ben 717 M EUR-val), s a korábbi jelentõs hiány exporttöbbletbe fordult. A javuló pozíció egyértelmûen a nagy iramban bõvülõ gépipari exportnak volt köszönhetõ: a gépek, gépi berendezések exportjának értéke ebbe az országcsoportba 2004-ben csaknem 48 százalékkal, 2005-ben pedig már közel 53 százalékkal nõtt. Az új tagok közül 2004-ben Málta kivételével, 2005-ben Észtország kivételével minden országba dinamikusan emelkedett a magyar export, a növekedés üteme több partner esetében a 40 százalékot is meghaladta. A kereskedelmi termékforgalom változása az EU-tagországokkal 2005-ben árufõcsoportonként M.e.: MEUR, % Kivitel

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

2004 2005 INDEX Változás

1 823,9 2 104,9 115,4% 281,0

814,5 870,1 106,8% 55,6


1 411,0 1 610,5 114,1% 199,5

688,9 725,1 105,3% 36,2


412,9 494,4 119,7% 81,5

125,7 145,1 115,4% 19,4

Energiahordozók

EU 25 520,6 865,5 166,3% 344,9 EU 15 314,2 554,9 176,6% 240,7 EU 10 206,4 310,6 150,5% 104,2



Összesen

9 008,2 9 981,2 110,8% 973,0

23 285,8 24 117,0 103,6% 831,2

35 453,0 37 938,7 107,0% 2 485,7

7 528,5 8 026,0 106,6% 497,5

21 629,3 21 586,4 99,8% –42,9

31 571,9 32 502,9 102,9% 931,0

1 479,8 1 955,2 132,1% 475,4

1 656,5 2 530,6 152,8% 874,1

3 881,3 5 435,9 140,1% 1 554,6

98

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ Behozatal


Nyersanyagok


1 494,8 1 858,1 124,3% 363,3

513,6 590,9 115,1% 77,3


1 095,8 1 315,4 120,0% 219,6

409,5 486,4 118,8% 76,9


398,8 542,8 136,1% 144,0

104,1 104,5 100,4% 0,4

Energiahordozók

EU 25 855,5 1 227,8 143,5% 372,3 EU 15 471,4 650,4 138,0% 179,0 EU 10 384,1 577,4 150,3% 193,3

6. szám



Összesen

13 559,9 14 262,9 105,2% 703,0

18 365,5 17 733,4 96,6% –632,1

34 789,3 35 673,1 102,5% 883,8

11 513,5 12 074,5 104,9% 561,0

16 819,6 15 829,7 94,1% –989,9

30 309,8 30 356,4 100,2% 46,6

2 046,4 2 188,5 106,9% 142,1

1 545,9 1 903,8 123,2% 357,9

4 479,3 5 317,0 118,7% 837,7

Az Európai Unió gazdasága 2005-ben Az EU tagországainak növekedése a 2004. évi 2,4 százalékról 2005-ben 1,6 százalékra, ezen belül az euróövezeté 2 százalékról 1,3 százalékra lassult. A növekedés a belsõ fogyasztás, ezen belül is elsõsorban a beruházások bõvülésére vezethetõ vissza. A GDP növekedése az eurózóna 12 tagországa közül csupán Spanyolországban és Írországban gyorsult, az utóbbi egyben az övezet leggyorsabban fejlõdõ állama (4,7%) is volt. Kiemelkedõ ütemben fejlõdtek a 2004-ben csatlakozott országok, különösen a Baltikum országai (7,5 és 10% között). Az elmúlt évben az euróövezetben és az EU egészében is folytatódott a költségvetési hiány csökkenése. 2003-ban a deficit az övezetben és az EU-25-ökben is elérte a GDP 3 százalékát. 2005-ben a hiány az euróövezetben a 2004. évi 2,7 százalékról 2,4 százalékra, az EU egészében pedig a megelõzõ évi 2,6 százalékról 2,3 százalékra csökkent. A csökkenõ tendencia ellenére a deficit mértéke 7 tagországban – közötte 4 euróövezeti tagállamban is – változatlanul meghaladja a maastrichti kritériumok szerinti felsõ, 3 százalékos határértéket. Az infláció 2005-ben csupán mérsékelt ütemben emelkedett: mind az EU-25-öknél, mind az euróövezetben 2,2 százalékra gyorsult a megelõzõ évi 2,1 százalékról. Az energiaárak megugrása nyomán kora õsszel meglódult infláció az év végére – elsõsorban az energiaárak gyengülése következtében – ismét lassult, amihez az EKB kamatemelése is hozzájárult. A foglakoztatási helyzet valamelyest javult: a foglalkoztatottak száma kis mértékben emelkedett, a munkanélküliség szintje ugyan magas maradt, de mérséklõdött. A munkanélküliségi ráta 2005-ben az EU-ban az elõzõ évi 9,1 százalékról 8,7 százalékra, az euróövezetben a 2004. évi 8,9 százalékról 8,6 százalékra csökkent. A nagy tagországok közül az átlagot jóval meghaladó munkanélküliséggel küzd Németország, Franciaország, Spanyolország. Az EU-25-ök harmadik országokkal folytatott külkereskedelmében az export értéke (1069 Mrd EUR) 10 százalékkal, az importé (1175 Mrd EUR) 14 százalékkal bõvült, a tagországok egymás közötti forgalmának értéke (2144 Mrd EUR) 6 százalékkal növekedett (az eurózóna megfelelõ mutatóinak dinamikája ettõl elmaradt: 7, 12 ill. 5%). A kivitel a legnagyobb mértékben Indiába (+24%), Oroszországba (+23%), Dél-Koreába (+13%), Norvégiába és Törökországba (+10%), a behozatal Oroszországból (+32%), Kínából (+24%), Norvégiából (+21%), Indiából (+16%) és Dél-Koreából (+10%) emelkedett. Az export második félévtõl megfigyelhetõ erõsödését az olajexportáló országok importkeresletének bõvülése segítette. Az összességében kedvezõ 2006. évi gazdasági kilátások alapján az EU-ban a 2005. évit meghaladó növekedés várható. Az Európai Bizottság 2005. évi õszi elõrejelzését a külsõ konjunktúra javulását, a fogyasztói és üzleti bizalom erõsödését jelzõ felmérések alapján 2006. tavaszán felfelé módosította: az EU-ban 2,3, az euróövezetben 2,1 százalékos növekedést prognosztizált 2006-ra. A növekedés fõ hajtóerejét a belsõ kereslet, elsõsorban a beruházások, ezen belül is a gépberuházások (+5%) növekedése jelenti. A kedvezõ külsõ környezet támogatja az exportot és a munkaerõ-piaci helyzet fokozatos javulásával várhatóan a fogyasztás is fellendül.

6. szám


99

Ausztria A gazdaság helyzete A gazdaság fejlõdése 2005. évben kissé lelassult: a GDP 1,9 százalékkal növekedett. A növekedés egyik húzóereje továbbra is az export, bár dinamikája az elõzõ évhez képest mérséklõdött. Az ipari termelés 5, a beruházások mintegy 2,7, a lakossági fogyasztás 1,4 százalékkal emelkedett. A gazdasági növekedés nem járt együtt a munkanélküliség csökkenésével: a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékra emelkedett. Az infláció 2,3 százalékra gyorsult. A konjunktúra élénkítése, a mûszaki fejlesztés, a kutatási-fejlesztési tevékenység, a versenyképesség növelése, a szakképzés és az oktatás javítása érdekében a kormányzat tudatosan vállalta az államháztartási hiány növelését. A költségvetési hiány már a negyedik egymást követõ évben emelkedik és 2005-ben elérte a GDP 1,7 százalékát. A középtávú kormányzati gazdaságpolitika célja a versenyszféra erõsítése, az állami tulajdon és az állami vállalati támogatások csökkentése, a tartományok és a szövetség közötti pénzügyi kapcsolatok átrendezése, valamint a nyugdíj- és adóreform. 2005-ben az adóreform második szakaszának beindítása is hozzájárult az államháztartási hiány növekedéséhez (a társasági nyereségadó pl. 34%-ról 25%-ra csökkent). Az átlagos adóterhelést 2010-ig 35 százalékra kívánják mérsékelni. A külkereskedelmi forgalom dinamikája lassult: az export értéke (93,9 Mrd EUR) 4,6 százalékkal, az importé (95,5 Mrd euró) 4,8 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. A kivitel 73 százalékát, a behozatal 74 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Németország, Olaszország, USA, Franciaország és Svájc. A külgazdasági stratégia földrajzi prioritásai: az új EU tagországok, a balkáni országok, illetve az ázsiai térségben Japán, Kína és India. A közép- és kelet-európai országok részaránya az osztrák külkereskedelemben 19 százalékra növekedett. Jelentõsen bõvült a Kínába, a Japánba és az Oroszországba irányuló kivitel is. A beáramló mûködõ tõke (az állomány 2005-ben megközelítette az 52 Mrd EUR-t) 83 százaléka az EU tagállamokból érkezik, ezen belül a német beruházások a meghatározóak. Az osztrák tõkekihelyezések állománya meghaladja az 51 milliárd eurót, amelybõl 21 milliárd kelet-európai országokba irányult. A magyar–osztrák külgazdasági kapcsolatok Ausztria második legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. 2005-ben hazánk Ausztria kivitelében és behozatalában is a 7. helyen állt. A közép-európai országok közül Magyarországra szállította a legtöbb terméket, az importban csak Csehország elõzte meg hazánkat. Kivitelünk értéke (2.989 M EUR) 6,3 százalékkal, a behozatalé (3.529 M EUR) 10,4 százalékkal csökkent. Az export több mint felét képviselõ gépek, gépi berendezések kivitele mintegy 30 százalékkal esett vissza. Az élelmiszerek exportja jelentõsen, több mint 14 százalékkal növekedett, jórészt annak köszönhetõen, hogy a multinacionális kereskedelmi cégek (pl. a SPAR, Billa-Merkur) a kibõvült belsõ piacon növelték központi beszerzéseiket. Az élelmiszerek behozatala közel 40 százalékkal emelkedett, ezen belül elsõsorban a hús- és a tejtermékek importja ugrott meg. A magyar–osztrák külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

3 224,6

2 989,2

3940,4

3 528,7

–715,8

–639,5


212,7

243,2

99,9

139,6

112,8

103,6

Nyersanyagok

154,1

162,8

58,2

96,8

95,9

66,0

Energiahordozók

206,3

398,9

256,5

286,2

–50,2

112,7


931,5

986,2

1 627,1

1 706,1

–695,6

–719,9

1 720,1

1 198,1

1 898,7

1300,0

–178,6

–101,9

Összesen


100


6. szám

Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2005. évben (%) Index (2005/2004)

Megoszlás

Árufõcsoport Behozatal

Kivitel

Kivitel

Behozatal

92,7

89,6

100,0

100,0


114,3

139,7

8,1

4,0

Nyersanyagok

105,6

166,3

5,5

2,7

Energiahordozók

193,4

111,6

13,3

8,1


105,9

104,9

33,0

48,4

69,7

68,5

40,1

36,8

Összesen


Tõkebefektetések A Magyarországon befektetett osztrák tõke állománya mintegy 3,9 milliárd euró, az összes külföldi beruházás közel 9 százaléka. A Magyarországon nyilvántartott közel 25 ezer külföldi érdekeltségû vállalat több mint 20 százaléka osztrák (kb. 5.700), befektetéseik fõként Budapestre, valamint Nyugat- és Északnyugat-Dunántúlra koncentrálódnak. A befektetések egyre inkább a meglévõ vállalatok feltõkésítésére, bõvítésére és modernizálására irányulnak. Legnagyobb befektetõk: Strabag, Erste Bank, Duropack, Spar, Voest-Alpine, OMV, Leier, Kapsch Telekom, Bank Austria, Volksbank és a Wiener Allianz. Az elmúlt idõszakban az osztrák befektetések egyre inkább a pénzügyi és szolgáltatói szférába irányultak (Postabank privatizációja, budapesti tõzsde megvásárlása). Az Ausztriába irányuló közvetlen magyar tõkeexport az utóbbi években indult meg és 2005-ben a befektetések értéke már megközelítette a 40 millió eurót. Az elmúlt években a legnagyobb magyar beruházás a Kürt és az In Vino Veritas cégé volt, ezen kívül több magyar tulajdonú szálloda is mûködik vidéki idegenforgalmi területeken. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A gazdasági és közlekedési miniszter 2005. februárjában, Bécsben az osztrák alkancellárral, közlekedési miniszterrel és a gazdasági és munkaügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. A 2005. májusában, Bécsben rendezett magyar-osztrák csúcstalálkozón EU belépésünk elmúlt egy évérõl cserélték ki tapasztalataikat az osztrák GYOSZ és a magyar üzleti élet jeles képviselõi. A gazdasági és közlekedési miniszter tárgyalást folytatott számos osztrák nagyvállalat vezetõjével és az osztrák gyáriparos szövetség, az Industriellenvereinigung (IV) elnökével. 2005. májusában a GKM külgazdasági helyettes államtitkára díszvendége és elõadója volt az Erste Bank elnökének tiszteletére szervezett rendezvénynek, amelyen a legtöbb osztrák bank és a bankfelügyelet elnöki, vezérigazgatói szinten képviseltette magát. A gazdasági és közlekedési miniszter meghívására 2005. novemberében az Osztrák Gyáriparosok Szövetsége elnökének vezetésével magas rangú osztrák üzletember delegáció tárgyalt Budapesten. A GKM politikai államtitkára 2005. novemberében az Österreichischer Grenzlandverein és az Österreichischer Gewerbeverein meghívására osztrák vállalati vezetõk számára tartott elõadást Bécsben. A GKM külgazdasági helyettes államtitkára 2005. decemberében elõadást tartott az Erste Bank vállalati ügyfelei részére Bécsben szervezett magyar gazdasági napon és konzultációt folytatott a magyarországi befektetés iránt érdeklõdõ cégekkel. Ausztria gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

213,4

221,0

226,1

235,1

246,5

%

1,1

0,9

0,8

2,0

1,9

Ezer EUR/fõ

26,3

27,4

28,0

28,9

29,9

Az infláció

%

2,5

1,8

1,3

2,1

2,3

Munkanélküliségi ráta

%

3,8

4,1

4,5

4,5

5,3

Mrd EUR

74,3

77,3

78,5

89,1

93,9

A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron Az egy fõre jutó GDP folyó áron

Az export értéke

Mrd EUR

2001

6. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ Megnevezés

Érték

2001

101 2002

2003

2004

2005

Az import értéke

Mrd EUR

78,7

77,1

81,0

89,4

95,5

A folyó fizetési mérleg egyenlege

Mrd EUR

–4,1

0,7

–1,1

0,6

0,9

Közvetlen mûködõ tõke import

Mrd EUR

6,3

2,4

6,2

2,3

1,8

Közvetlen mûködõ tõke export

Mrd EUR

5,7

8,1

6,3

1,9

2,6

A költségvetés egyenlege

a GDP %-a

0,3

–0,6

–0,9

–1,3

–1,7

Belgium A gazdaság helyzete A belga gazdaság fejlõdésének dinamikája 2005-ben az elõzõ évihez képest jelentõsen visszaesett és a GDP csupán 1,5 százalékkal bõvült. A növekedés elsõdleges forrása a beruházások emelkedése volt. Miközben a háztartások fogyasztása 1,3 százalékkal, addig a beruházások volumene 10 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. A jelentõs mértékû bruttó államadósság az évek óta tartó folyamatos csökkentés következtében már „csak” a GDP 94 százalékát tette ki. Az infláció az év egyes hónapjaiban átlépte a 3 százalékos küszöböt is, éves szinten azonban alatta maradt. A munkanélküliség fél évtizede évrõl évre mintegy 0,5 százalékkal nõ, az országon belüli megoszlása az elmúlt évben nem sokat változott; továbbra is a legalacsonyabb a flamand, magas a vallon és a legmagasabb a brüsszeli régióban. Belgium változatlanul az EU egyik legnyitottabb országa. Az export értéke 2005-ben (268,4 Mrd EUR) 8,9 százalékkal, az importé (257,3 Mrd euró) 12,1 százalékkal bõvült. A külkereskedelmi mérleg évrõl-évre jelentõs aktívumot mutat. Az áruforgalom mintegy felét hagyományosan három fõ szomszédjával, Németországgal, Franciaországgal és Hollandiával bonyolítja le. Az újonnan csatlakozott országok közül legfontosabb partnerei: Lengyelország, Csehország és Magyarország. A föderális államszerkezetben a gazdaságilag önálló régiók jellege és súlya erõsen különbözõ. A flamand régió adja a GDP 60 százalékát, innen származik az export 70 százaléka, és itt található a multinacionális és belga nagyvállalatok többségének székhelye. Brüsszel régió nemzetközi jellege fõként a pénzügyi szektornak jelent vonzó helyszínt. A nagy múltú, ám jelenleg gazdaságilag kisebb súlyú vallon régió egyetemeire építve az új iparágak (pl. biotechnológia) honosításával igyekszik csökkenteni relatív elmaradottságát. A magyar–belga külgazdasági kapcsolatok Belgium kereskedelmi partnereink sorában a 13., az EU-n belül a pedig 11. helyen áll. Hazánk teljes exportjának 2,1 százaléka ide irányult, és importunk 2,2 százaléka származott onnan. Exportunk értéke (1.024,6 M EUR) 3,4 százalékkal, az importé (1170 M EUR) 16,3 százalékkal nõtt. Az exportban több mint 2/3-os részaránnyal továbbra is elsõ helyen állnak gépipari termékek, amelyek kivitele 1,8 százalékkal bõvült. Az árufõcsoport forgalmát a multinacionális gépjármûipari vállalatok szállításai határozzák meg: a szentgotthárdi GM az antwerpeni Opel GM számára, a gyõri Audi Hungária pedig a brüsszeli VW számára szállít részegységeket, illetve motorokat. A legfontosabb magyar exportcikkek: gépek, híradástechnikai berendezések és alkatrészek, jármûvek, lámpák, ruházati cikkek, vegyi termék és mûanyagáruk. Jelentõs a Magyarországra települt belga termelõ cégek Belgiumba irányuló készáruexportja (pl. Massive – világítástechnikai termékek, Van de Velde – fehérnemû, Samsonite – bõröndök, táskák). Belgiumból származó importunk növekedését elsõsorban a feldolgozott termékek, azon belül is a személygépkocsik és vegyipari termékek behozatalának bõvülése eredményezte. A legfontosabb importcikkek: gépjármûvek, gyógyszerek, híradástechnikai berendezések és alkatrészeik, mûanyagáruk, vegyi anyagok és gépek. Importunk közel 1/3-a gépjármû, amelyek a Ford, a GM-Opel, a Volkswagen és a Volvo belgiumi összeszerelõ üzemeibõl kerülnek ki. A magyar–belga külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

Összesen Élelmiszer, ital, dohány

2005

2004

2005

2004

2005

991,3

1.024,6

1.005,5

1.170,0

–14,2

–145,4

42,9

48,8

45,3

42,8

–2,4

6,0

102

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ Kivitel

6. szám

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

15,1

12,8

18,9

9,7

–3,8

3,1

2,1

3,8

7,1

10,3

–5,0

–6,5


241,1

256,5

503,4

620,1

–262,3

–363,6


690,1

702,7

430,8

487,1

259,3

215,6

Nyersanyagok Energiahordozók


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

103,4

116,3

100,0

100,0


113,7

94,5

4,7

3,7

84,7

51,3

1,3

0,8

Energiahordozók

180,9

145,0

0,4

0,9


106,3

123,2

25,0

53,0


101,8

113,0

68,6

41,6

Nyersanyagok

Tõkebefektetések Belgium a befektetések területén is fontos partnerünk, a rendszerváltás óta mintegy 1 milliárd euró belga mûködõ tõke érkezett hazánkba. A Magyarországon megtelepedett közel 300 belga vállalat a pénzügyi szektor, energetika, ingatlanfejlesztés, élelmiszeripar, könnyûipar, vegyipar területén is megtalálható. A belga nagyvállalatok korábbi években történt magyarországi térfoglalása után 2005-ben a közepes és kisvállalatok érdeklõdése is növekedett. A magyar befektetõi, vállalkozói jelenlét továbbra sem jellemzõ a belga piacon. Az eddig egyetlen jelentõs magyar cég, a Waberer Rt., az év közepén bezárta antwerpeni irodáját. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A gazdasági és közlekedési miniszter és a GKM államtitkára 2005. májusában a belga gazdasági miniszterrel, a Bridgestone japán céggel a cég brüsszeli központjában, továbbá a KBC Bank, az Inbew, a GSK Biologicals és az Electrobel vezetõivel tárgyalt Brüsszelben. A vegyes bizottságok közül a magyar–flamand kormányközi bizottság 2006. februárjában Brüsszelben, a magyar– belga németajkú közösség 2006. márciusában Budapesten tartotta ülését. Mindkét VB-n 2007-ig szóló és nagyszámú gazdasági együttmûködési célt tartalmazó munkaprogramot fogadtak el. Az új típusú, EU tagságunknak megfelelõ flamand projekt-pályáztatás keretei között, 2005-ben, a Nyíregyházi Kereskedelmi és Ipar Kamara a romániai Szatmár megyei kamarával és a Kelet-Flandriai kamarával együtt, összesen 120 ezer euró vissza nem térítendõ támogatást nyert el a Plato Carpathia nevû kisvállalkozás-fejlesztési, képzési programjára. A belga gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

256,0

260,0

268,1

290,7

300,5

%

0,6

0,7

0,9

2,7

1,5

EzerEUR/fõ

24,9

25,6

25,9

27,9

28,8

Az infláció

%

2,4

1,6

1,4

2,2

2,5


%

6,7

7,3

7,9

8,4

8,8


Mrd EUR

2001

Az export értéke

Mrd EUR

211,4

228,6

225,7

246,4

268,4

Az import értéke

Mrd EUR

199,5

209,7

208,2

229,5

257,3


Mrd EUR

9,4

13,7

8,3

5,7

47,5

6. szám


Érték

2001

103 2002

2003

2004

2005


Mrd EUR

..

11,4

26,2

33,9

19,1


Mrd EUR

..

13,4

34,3

27,0

18,5


a GDP %-a

0,3

0,0

0,2

–0,4

0,1

Ciprus A gazdaság helyzete A gazdaság növekedése a 2002–2003. évi lassulást követõen 2004-ben 3,9 százalékra gyorsult és 2005-ben is magas ütemû, 3,8 százalék maradt. A növekedés motorja a fogyasztás emelkedése, a beruházások 2,5 százalékkal csökkentek. A szolgáltatóiparban állítják elõ a GDP 76 százalékát és foglalkoztatják a munkaképes lakosság 71 százalékát. A szolgáltató szektoron belül az idegenforgalom súlya meghatározó. A munkanélküliség tovább, 5,2 százalékra nõtt. Az infláció kis mértékben, 2 százalékra gyorsult. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 5,7 százalékára emelkedett, a költségvetés hiánya a GDP 2,4 százalékára csökkent. A ciprusi gazdaság fejlõdése ellenére – elsõsorban a turizmustól való függõség következtében – számos problémával küzd, mivel bevételei – a beutazó turisták számának csökkenése miatt – évrõl évre mérséklõdnek. A hosszú távú turisztikai tervek a szezon meghosszabbításával, s a minõségi turizmus fejlesztésével kívánják megõrizni pozíciójukat a térségbeli versenytársakkal szemben. Az ország külkereskedelme évek óta deficites, a forgalom 50–55 százalékát az EU tagországokkal bonyolítja le. Legfontosabb külkereskedelmi partnerei: Nagy-Britannia, Görögország és Izrael. A magyar–ciprusi külgazdasági kapcsolatok Exportunk értéke (41,2 M EUR) közel kétszeresére nõtt, az importé (9,2 M EUR) 8 százalékkal csökkent. Kivitelünkben a híradástechnikai, hangrögzítõ és lejátszó készülékek a teljes export 58 százalékát adták. Az importban a cellulóz és papírhulladék behozatala volt a meghatározó (45,6%). A magyar–ciprusi külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

21,1

41,2

10,0

9,2

11,1

32,0


1,8

7,2

0,2

1,0

1,6

6,2

Nyersanyagok

0,5

0,2

4,3

4,8

–3,8

–4,6

Energiahordozók

0,2

..

1,3

..

–1,1

..


3,4

4,4

2,5

1,9

0,9

2,5

15,1

29,4

1,7

1,5

13,4

27,9

Összesen



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

195,3

92,0

100,0

100,0


400,0

500,0

17,5

10,9

40,0

111,6

0,5

52,2

..

..

..

..


129,4

76,0

10,6

20,6


194,7

88,2

71,4

16,3


104


6. szám

Tõkebefektetések A kereskedelmi forgalom nagyságrendjéhez viszonyítva számottevõ, néhány 100 millió euró értékû ciprusi befektetések Magyarországon fõként a kereskedelembe irányultak. Cipruson több nemzetközi vállalkozás és ciprusi–magyar vegyes vállalat dolgozik, amelyekben a magyar érdekeltség alapvetõen tõkebefektetés jellegû.

Csehország A gazdaság helyzete A GDP növekedési üteme 2005-ben 6,0 százalékra gyorsult, amit az export kiemelkedõ bõvülése alapozott meg. A növekedésben meghatározó a feldolgozóipar (7,6%), ezen belül a gépjármûgyártás és a gépipar hozzáadott érték termelésének emelkedése. Számottevõ volt az energetikai, a kereskedelmi és a pénzügyi szektor teljesítménynövekedése is. A fogyasztás kismértékben növekedett és a beruházások bõvülése (3,7%) is mérsékeltebb volt az elõzõ évinél. Az infláció 1,9 százalékra csökkent, az átlagkeresetek 5,5 százalékkal, a reáljövedelmek 3,5 százalékkal emelkedtek. Magas a munkanélküliség szintje: a ráta 2005 végén 8,9 százalék volt. A költségvetési hiány a GDP 2,6 százalékára mérséklõdött. A költségvetési egyenleget kedvezõen befolyásolta, hogy a beruházások munkahely-teremtõ hatása nyomán nõttek az adóbefizetések, és az élénkülõ fogyasztás következtében emelkedtek az áfabevételek. A folyó fizetési mérleg hiánya a külkereskedelmi termékforgalom aktívumának (1,4 milliárd euró) köszönhetõen a GDP 2,2 százalékára csökkent. Az EU csatlakozás kedvezõen hatott a cseh külkereskedelmi forgalomra: az export értéke (62,9 Mrd EUR) közel 17 százalékkal, az importé (61,5 Mrd EUR) 13 százalékkal növekedett. Az EU tagországokba irányul az export 84 százaléka és onnan származik az import közel 71 százaléka, az EU országokkal lebonyolított kereskedelem egyenlege kiemelkedõen jó (+9,4 Mrd EUR). Legnagyobb kereskedelmi partnerei: az exportban Németország, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, az importban Németország, Szlovákia, Olaszország, Kína. A közvetlen külföldi befektetések állománya 2005 végén elérte az 50,9 milliárd eurót. A 2005 évi befektetések értéke (8,8 Mrd EUR) több mint kétszerese az elõzõ évinek (ebbõl 6,2 milliárd euró az alaptõke, 2,6 milliárd euró az újra befektetett jövedelem). A legnagyobb befektetõk: Hollandia, Németország, USA, Ausztria, Spanyolország, Franciaország. A cseh tõkekihelyezések állománya 3,5 milliárd euró, aminek 16 százaléka újra befektetett nyereség. A legjelentõsebb célországok: Szlovákia, Hollandia, Bulgária és Románia. Ez utóbbi esetében meghatározóak a Cseh Villamos Mûvek privatizációs tranzakciói. A kormány gazdasági stratégiájának új eleme az EU-n kívüli országokkal fenntartott gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok élénkítése, a beruházási javak exportjának kormányzati támogatása, illetve a tõkekivitel bõvítésének közvetett támogatása. A magyar–cseh külgazdasági kapcsolatok 2005-ben Csehország a 10. (exportban és importban is a 10.) legnagyobb kereskedelmi partnerünk volt. Kivitelünk értéke (1516,2 millió euró) 42,9 százalékkal, a behozatalé (1505,2 millió euró) 8,7 százalékkal bõvült. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom egyenlege több mint 330 millió euróval javult és a szaldó pozitívvá vált. A magyar export közel 60 százalékát gépek és gépi berendezések teszik ki, dinamikusan növekedtek gépjármûipari beszállításaink. Legfontosabb exportcikkeink: gépipari (fõként motorok), mûanyagipari (PVC polimer), gyógyszeripari, papíripari, bútoripari (ülõgarnitúrák), illetve alumínium alapanyagú termékek. Dinamikusan növekedtek mûtrágya, gépjármûalkatrész (fõleg fékrendszerek) és mérõmûszer szállításaink. Az import bõvülésében meghatározó a gépek és gépi berendezések, ezen belül a számítógép-alkatrészek, a személygépkocsik, néhány nagyobb gépjármûmotor és motoralkatrész, valamint a TV részegységek behozatalának kiugró növekedése. Jelentõsen növekedett az ásványi termékek, szerves vegyi- és mûanyagipari, gumiipari, ruhaipari termékek, faipari termékek, kõ-, cement, kerámiaipari, üveg- és hengerelt áruk, valamint bútor behozatala is. A korábbi gyakorlattal ellentétben Csehországnak 2004-ben az agrártermékek forgalmában exporttöbblete alakult ki. 2005-ben a magyar élelmiszer-szállítások ismét meghaladták a Csehországból származó import értékét. A magyar export növekedésének forrása az élõállat (hal, sertés), hús-, és húskészítmények, zöldség-gyümölcs, állateledelek, dohányáru, valamint a tea. A cseh élelmiszer-export sikeres termékei a csokoládékészítmények, a cukor, élõ állatok, tejtermékek a zöldség, gyümölcs és a sör.


6. szám

105

A magyar–cseh külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

1060,8

1516,2

1384,5

1505,2

–323,8

11,0

106,6

119,1

118,8

112,5

–12,2

6,6

19,4

18,3

19,8

15,6

–0,3

2,7

8,2

10,9

81,1

113,6

–73,0

–102,6


378,8

468,4

603,4

610,8

–224,7

–142,5


547,8

899,5

561,3

652,7

–13,6

246,8

Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

142,9

108,7

100,0

100,0


111,7

94,7

7,9

7,5

94,3

79,2

1,2

1,0

Energiahordozók

133,9

140,0

0,7

7,5


123,7

101,2

30,9

40,6


164,2

116,3

59,3

43,4

Nyersanyagok

A magyar turisztikai kínálatból a cseh látogatók körében az egészség-, illetve a fürdõturizmus, valamint az egyedi gasztronómia és a borkultúra a legkeresettebb. 2005-ben a Csehországból érkezõ vendégek száma 1,5 százalékkal, a vendégéjszakák száma jelentõsen (7,1%-kal), a cseh turisták magyarországi költésének szintje pedig mintegy 10 millió euróra növekedett. Tõkebefektetések A Cseh Nemzeti Bank adatai szerint a közvetlen magyar tõkebefektetések állománya 2005-ben 6 millió euróval nõtt és az év végén megközelítette a 100 millió eurót. A magyar befektetések szerkezete 2001 óta nem változott érdemben. A legnagyobb beruházás a BorsodChem-MChZ ostravai vegyi üzeme, ahol a BorsodChem 2006-ra megduplázza eredeti, 25 millió dolláros befektetését. Folyamatos fejlesztéseket hajt végre a Danubius is Mariánské- láznì-i gyógyszállóiban. További befektetõk: Trigránit (üzletközpont), Fotex (értékesítési hálózat). A cseh cégek magyarországi tõkekihelyezése az év során 4 millió euróval, a teljes állomány az év végéig 13,6 millió euróra nõtt. A cseh cégek többsége termékei magyarországi piaci helyzetének javítása érdekében kívánt céget alapítani Magyarországon (pl. VAPOL CZ s.r.o., Euromont Lešení s.r.o.). Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események 2005-ben Budapesten – a V4 elnökségünk keretében – a hagyományos tárcaszintû találkozók mellett (pénzügyi, közlekedési, mezõgazdasági miniszteri, illetve felsõ vezetõi szintû találkozói) élénk egyeztetés folyt energiapolitikai témakörökben. A kétoldalú megbeszélések intézményi alapját a külgazdasági konzultációs mechanizmus mûködtetése jelenti. Az EU csatlakozást követõen is igyekezünk megõrizni a szoros kapcsolatot a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A kereskedelmi iroda közremûködésével került sor – magyar cégek részvételére egy második kategóriás kiállításon (MSV Gépipari Kiállítás, 7 magyar cég), – üzemlátogatással egybekötött beszállítói rendezvény megszervezésére a csehországi Behr s.r.o., Witte Nejdek s.r.o. cégek részére Magyarországon, valamint beszállítók szervezésére a Honeywell prágai beszállítói fórumára, – borkóstolóval egybekötött üzleti találkozóra 25 soproni és Mátra vidéki borász cég részére, amelyen több mint 200 cseh cég jelent meg,


106

6. szám

– több magyar cég prezentációjának megszervezésére (pl. Goldenland, Hungerit). – A nagykövetség elsõsorban lobbytevékenységet igénylõ, nagyobb horderejû ügyekben járt el. (Trigránit nagyberuházásai ill. a Malév légi szövetséghez való csatlakozási törekvései.) Csehország gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005*

Mrd EUR

67,9

78,4

80,3

86,2

98,4

%

2,6

1,5

3,2

4,4

6,0

Ezer EUR/fõ

6,7

7,7

7,9

8,5

9,6

Infláció

%

4,7

1,8

0,1

2,8

1,9


%

8,9

9,8

10,3

9,5

8,9

Export értéke

Mrd EUR

37,2

40,7

43,1

53,8

62,9

Import értéke

Mrd EUR

40,7

43,1

45,2

54,5

61,5

Folyó fizetési mérleg egyenlege

Mrd EUR

–3,7

–4,4

–5,0

–4,5

–2,1


Mrd EUR

6,3

9,0

1,9

3,6

8,8


Mrd EUR

0,2

0,2

0,2

0,4

0,7

Költségvetés egyenlege

GDP %-a

–5,9

–6,8

–6,6

–2,9

–2,6

GDP értéke folyóáron GDP növekedése változatlan áron Egy fõre jutó GDP folyó áron

* Elõzetes éves adat.

Dánia A gazdaság helyzete Az OECD augusztusi értékelése szerint Dánia Európa legerõsebb gazdaságainak egyike. A Világgazdasági Fórum 2005-ben a világ országainak versenyképességi rangsorában Dániát – Finnország, USA, Svédország és Tajvan után – az 5. helyre sorolta. Dánia gazdasági teljesítménye 2005-ben több, eddigi rekordot is megdöntött és a GDP 3,1 százalékkal bõvült. A vállalatok és a háztartások üzleti bizalmi indexe évek óta nem tapasztalt szintet ért el. A fizetési mérlegben a legutóbbi 10 év legnagyobb aktívuma keletkezett. Kiemelkedõ bevételi többlettel zárt az állami költségvetés is. Az állami adósság olyan mértékben csökkent, hogy a dán kormányzat 2010-re a teljes tartozás felszámolását tûzte ki célul. A munkanélküliség 30 éve nem volt ilyen alacsony. A gazdaság hajtómotorja ismét a lakossági fogyasztás volt. A kiskereskedelmi forgalom 5,9 százalékkal nõtt, ezen belül az elektronikus termékek eladása 30 százalékkal. Jelentõsen növekedtek a termelõ beruházások. 2006-ban az elemzõk továbbra is 3 százalék feletti gazdasági növekedést várnak, részben az Unió gazdaságának élénkülése, részben az USA valamint a jelentõs ázsiai országok folytatódó magas keresletének hatására, ugyanakkor a lakossági fogyasztás, valamint a beruházások folytatódó bõvülését is prognosztizálják. Változatlanul magas aktívumot valószínûsítenek a fizetési mérlegben és az állami költségvetésben (a GDP 2,7 illetve 2,9%-a). 2006-ban az export és az import is várhatóan 10 százalékot meghaladó ütemben növekszik. A 2006. évi költségvetés prioritásai: az oktatás, gyermeknevelés, egészségügy fejlesztése, a környezetvédelem és a K+F tevékenység. A kedvezõ konjunkturális kilátások mellett is kockázati tényezõt jelent ugyanakkor, hogy a munkanélküliség csökkenésével (az EU-ban tapasztalt legmagasabb foglalkoztatási szint mellett) egyre nehezebb megfelelõ képzettségû szakembert találni, és megnõtt az ingatlanpiac kipukkadásának veszélye is. A muzulmán országokban a Mohamed karikatúrák hatására egyes dán árukkal szemben alkalmazott bojkottot ugyanakkor nem tekintik igazi kockázati elemnek, mivel az érintett országcsoport részesedése a dán kivitelben mindössze 2 százalék. A kedvezõ konjunkturális helyzetben Dánia komolyabb megrázkódtatás nélkül viseli el a magas olajárak hatását. Banki elemzõk szerint csupán 80 dollárnál magasabb hordónkénti ár fejtene ki súlyosabb hatást a dán gazdaságra, amely – számításaik szerint – legfontosabb exportpiacaikon a kereslet beszûkülését okozná. A 65 dollárnál jóval magasabb árszint tartós kialakulását azonban nem tartják valószínûnek. A dán kormány ugyanakkor – nettó energia exportõrként – jelentõs bevételhez jut az olaj eladásából. Emellett a legutóbbi olajválság óta a vállalati szférában, de a lakosság körében is jelentõsen javult a fajlagos energia felhasználás.


6. szám

107

A magyar–dán külgazdasági kapcsolatok Kivitelünk értéke 2005-ben (334,9 M EUR) 8 százalékkal bõvült. Az átlagnál gyorsabban nõtt az élelmiszeripari termékek kiszállítása, 4 százalékos részesedésüket azonban nem sikerült növelni. A kivitel 65 százalékát jelentõ gépek, gépi berendezések exportja 18 százalékkal emelkedett. A behozatal értéke (350,1 M EUR) a kivitelénél gyorsabban, 14 százalékkal növekedett, amiben ugyancsak a gyorsan bõvülõ élelmiszeripari termék- és a gépimport (utóbbi a növekvõ dán beruházásokhoz kapcsolódva) játszott szerepet. A legfontosabb exportcikkek: hordozható telefonok, személygépkocsi alkatrészek, elektromotorok, videó- és dvd készülékek, generátor tartozékok, rádió és TV készülékek, háztartási hûtõ- és fagyasztó szekrények, porszívó, kézi- és egyéb elektromos gépek, adatfeldolgozó gépek és tároló egységek. Gyógyszer szállításaink legnagyobb tétele az inzulin. A magyar–dán külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

310,1

334,9

307,1

350,1

3,0

–15,2

12,3

13,6

28,5

36,3

–16,2

–22,7

Nyersanyagok

6,0

7,6

9,9

10,2

–3,9

–2,6

Energiahordozók

1,4

1,8

0,2

0,1

1,2

1,7


105,3

93,5

161,7

174,2

–56,4

–80,7


185,1

218,4

106,8

129,3

78,3

89,1



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

108,0

114,0

100,0

100,0


110,6

127,4

4,1

10,4

Nyersanyagok

126,7

103,0

2,3

2,9

Energiahordozók

128,6

50,0

0,5

..

88,8

107,7

27,9

49,8

118,0

121,1

65,2

36,9

Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

Tõkebefektetések A dán cégek magyarországi tõkebefektetéseinek állománya mintegy 220 millió euróra tehetõ. 2005-ben az MNB adatai szerint 8,7 millió euró közvetlen tõkebefektetés érkezett hazánkba Dániából. A hazánkban mûködõ, mintegy 120 dán vállalat csupán kis hányada foglalkozik termelõ tevékenységgel. A jelentõsebb dán befektetõk: Coloplast (egészségügyi termékek), Grundfos (keringtetõ szivattyúk, villanymotorok), Rockwool (kõzetgyapot), Hartman (csomagolóanyag), Danaeg (élelmiszer), IB Andersen Industri (acéldaraboló üzem), Lego (játékok), Nilfisk-Advance (takarítógépek), JYSK (lakás felszerelési áruházlánc), TDC (távközlés), ISS (ipari szolgáltatás), Eorocandle (gyertyaüzem), Danfarm (állattenyésztés, Velux (nyílászárók), Vest-Wood (nyílászárók). Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A Dán Kereskedelmi Kamara igazgatótanácsának 12 fõs delegációja együttmûködési lehetõségekrõl tárgyalt az ITDH-val és a Magyar Kereskedelmi Kamarával. A külképviselet rendezvényei Dánia több jelentõs városának üzleti közösségét célozták meg. A nagykövetség az aarhusi magyar tiszteletbeli konzullal együtt kapcsolatépítõ tárgyalásokat folytatott az Aarlborgi Egyetem kutatóintézetének képviselõjével a területi és a magyar cégek információtechnikai együttmûködésérõl, továbbá Aarhus megye iparfejlesztési, valamint nemzetközi osztályának képviselõivel a vállalati üzleti kapcsolatok fejlesztésérõl. Dán önkormányzati kezdeményezésre 2005. szeptemberében az Észak-Fyn térség kisvállalkozóinak és önkormányzati vezetõinek 66 tagú delegációja ismerkedett az üzleti és befektetési lehetõséggel. A látogatás keretében többek között megtekintették az ipari parkot és megyei vezetõkkel is találkoztak.


108

6. szám

2005. októberében került sor Koppenhágában a Hunsider befektetõi rendezvényre az Adecco, Allianz Hungaria, Dresdener Bank, Equis, GfK, KPMG, McCann Erickson cégek budapesti érdekeltségeinek részvételével, a legnagyobb dán kereskedelmi bank, a Danske Bank támogatásával. Az eseményen 43 dán üzletember jelent meg. A magyar vállalati résztvevõk a magyarországi befektetések különbözõ fázisaihoz kapcsolódó gyakorlati kérdésekrõl, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az ország versenyképességérõl tartott elõadást. A dán gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

177,5

181,8

187,1

190,8

197,4

%

0,7

0,5

0,7

1,9

3,1

EzerEUR/fõ

33,2

33,8

34,7

35,3

36,5

Az infláció

%

2,3

2,4

2,0

0,9

2,2


%

5,2

5,2

6,2

6,4

5,1

Az export értéke

Mrd EUR

57,0

59,6

57,8

61,2

68,2

Az import értéke

Mrd EUR

49,2

51,8

49,8

53,7

60,5


Mrd EUR

5,4

4,1

6,2

4,5

7,1


Mrd EUR

12,4

7,0

2,4

–8,4

4,0


Mrd EUR

14,5

6,0

1,1

–8,3

6,3


a GDP %-a

2,8

1,6

1,0

1,1

4,3


Mrd EUR

2001

Egyesült Királyság A gazdaság helyzete 2005-ben a gazdaság fejlõdésének dinamikája az elõzõ évben elért konjunkturális csúcs (3,1%-os növekedés) után jelentõsen mérséklõdött: a GDP 1,8 százalékkal nõtt. A növekedés hajtóereje a kivitel bõvülése, valamint a beruházások és a lakossági fogyasztás – elõzõ évinél szerényebb – emelkedése volt. 2005-ben a beruházások volumene – fõként az állami megrendelésû fejlesztéseknek köszönhetõen – 3,2 százalékkal, a lakossági fogyasztás – az elõzõ évi ütem nem egészen felével – 1,7 százalékkal nõtt. A termelõágazatok kibocsátásának 1,9 százalékos csökkenése a kitermelõ és a feldolgozóipar gyenge teljesítményének következménye: a brit ipari termelés, az Unión belül egyedüliként, 1,4 százalékkal csökkent. A GDP közel 80 százalékát elõállító, hagyományosan erõs szolgáltató szektor kibocsátása – különösen a pénzügyi, a logisztikai és az ingatlanpiachoz kötõdõ területeken – 2,8 százalékkal emelkedett. A munkanélküliség 4,9 százalékra mérséklõdött, az infláció éves átlagban 2,2 százalékra gyorsult. A gazdasági növekedés lassulása mellett folytatódott a fiskális hiány negyedik éve tartó növekedése, annak következtében, hogy a kormány a közszolgáltatások javítását szolgáló programját csak jelentõsen növekvõ központi eladósodás árán tudja megvalósítani. (A költségvetési hiány a GDP 3,4 százalékára, az államadósság 42,8 százalékára emelkedett.) 2005-ben a gazdaság élénkítésére a központi bank két év óta elõször alapkamatot csökkentett (4,5%-ra). Az Egyesült Királyság mintegy 6 százalékkal részesedik a világ áru- és szolgáltatás kereskedelmébõl. Az ország elkötelezett híve a nemzetközi kereskedelem teljes liberalizációjának, támogatja a versenypolitika erõsítését. A brit külkereskedelem jogi kereteit alapvetõen az EU szabályrendszere határozza meg, a mezõgazdasági termékek behozatalára – állategészségügyi megfontolásból – különösen szigorú szabályok vonatkoznak. 2005-ben a brit export értéke 6,2 százalékkal, az importé 8,3 százalékkal nõtt. A forgalom bõvülésének dinamikája ugyan az elõzõ évinél élénkebb volt, az EU 25 átlagától azonban elmaradt. A kereskedelmei mérleg hiánya növekszik és döntõen – az Unión belüli forgalmat meghaladó dinamikával bõvülõ – harmadik országokkal folytatott kereskedelemben halmozódik fel. 2005-ben a hiány 25 százalékkal emelkedett, és a második világháború utáni legnagyobb méretûre duzzadt. A kereskedelem 55,8 százalékát az EU tagországaival bonyolítja le. Az Unión kívüli legnagyobb partnere az USA, amellyel pozitív a forgalom egyenlege. A Kínából érkezõ import volumene és a növekedés dinamikája is meghaladja az oda irányuló brit kivitelét, így a kétoldalú forgalom egyenlege, a többi EU tagállamhoz hasonlóan növekvõ mértékben deficites.


6. szám

109

Az Egyesült Királyság a világ második legjelentõsebb tõke-exportõre és a harmadik legjelentõsebb tõkeimportõre (részesedése: 6,8%, ill. 11,7%). A brit mûködõ tõkekihelyezés döntõen vállalatfelvásárlások formájában történik, zöldmezõs beruházásokra ritkábban kerül sor. A magyar–brit külgazdasági kapcsolatok A britek a magyar gazdaságot viszonylagosan kicsi, de a régióban fejlett és viszonylag alkalmazkodó képes piacnak tartják. Magyarország gazdasági megítélése általában kedvezõ, amelynek komparatív befektetési elõnyei elsõsorban a magasabb hozzáadott értéket elõállító iparágakban érvényesülhetnek. A brit vállalatok azonban a helyi önkormányzatok szintjén gyakori problémának tartják a bürokráciát és a jogértelmezés nehézkességét, az elmaradott, fejleszteni kívánt területeken pedig gyakori gondot jelent a szakképzett, nyelvtudással rendelkezõ munkaerõ hiánya. A kétoldalú külgazdasági kapcsolatokban 2004 a brit piacra irányuló magyar export, 2005 pedig a Magyarországra irányuló brit befektetések tekintetében hozott kimagasló eredményeket. 2004-ben a magyar kivitel látványos növekedéssel (42,8%) 2,5 milliárd euróra emelkedett, így a brit a harmadik legjelentõsebb exportpiacunkká vált. 2005-ben kivitelünk értéke (2340,9 M EUR) 6 százalékkal, a behozatalé (1277,9 M EUR) 1,5 százalékkal volt kevesebb az elõzõ évinél. A kereskedelmi partnerek rangsorában visszacsúszott ugyan, a legnagyobb exporttöbblet azonban változatlanul a brit relációban keletkezett. Az áruforgalom az elmúlt öt évben megduplázódott, amelynek döntõ hányadát a két országban megtelepedett multinacionális, illetve brit tulajdonú vállalatok egymás közötti részegység szállításai adják. (A legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok: NOKIA, GE Hungary, Sony Hungária Rt., Flextronics, Magyar Suzuki Rt., Alcoa-Köfém). Az áruforgalom a technológiai fejlesztéseknek köszönhetõen a magasabb feldolgozottságú termékek irányába tolódott el. A magyar–brit külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

2.491,3

2.340,9

1.297,8

1.277,9

1.193,5

1063,0


95,4

102,0

31,5

35,8

63,9

66,2

Nyersanyagok

10,0

9,2

13,2

11,8

–3,2

–2,6

5,0

4,7

1,0

1,4

4,0

3,3

512,3

519,8

555,3

526,4

–43,0

–6,6

1.868,6

1.705,1

696,7

702,4

1.171,9

1.002,7

Összesen

Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

94,0

98,5

100,0

100,0

106,9

113,7

4,4

2,8

Nyersanyagok

92,0

89,4

0,4

0,9

Energiahordozók

94,0

140,0

0,2

..

101,5

94,8

22,2

41,2

91,3

100,8

72,8

55,0



Tõkebefektetések A közép-kelet európai régióba és a Magyarországra irányuló nem portfolió jellegû brit mûködõtõke-befektetés mind a brit befektetõi potenciálhoz, mind a többi tagállamból érkezõ tõkebeáramláshoz viszonyítva elmarad. A Magyarországon mûködõ több mint 500 brit érdekeltségû vállalat többsége a szolgáltató szektorban található. A brit cégek más országokon keresztül történt befektetéseit, valamint a 2005 végén magvalósított eddigi legnagyobb brit befektetést (BAA) is figyelembe véve, az összes befektetett tõke, brit adatok szerint meghaladja az 5 milliárd eurót, ami a teljes magyarországi állomány 9,4 százalékát teszi ki és a 6. legnagyobb befektetõi pozíciót jelenti. Markáns a brit befektetõi jelenlét a kereskedelem, a szállodaipar és ingatlanfejlesztés, az üzemanyagok, az élelmiszer-feldolgozás, a telefó-

110


6. szám

nia, és különösen a pénzügyi szolgáltatások területén. A gazdaság számos technológiai és infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolható területén azonban nincs, vagy csak sporadikus a brit jelenlét, a KKv-k aránya pedig elhanyagolható. Ugyanakkor jelentõs, a mûködõtõke-befektetést talán sokszorosan meghaladó a pénzügyi befektetések értéke (elsõsorban állampapírokba). Emellett a magyarországi ingatlanok is mind népszerûbbek az intézményi, illetve magánbefektetõk körében. A legnagyobb brit befektetõk: a BAA, a TESCO, a CP Holdings, a British American Tobacco, az Unilever, a Tate & Lyle, a GlaxoSmithKline, az Astra Zeneca, a Shell, a BP, a Vodafone Airtouch, a British Telecom, a Dixon’s, a Diageo, az Avis Europe, a Provident. 2004 óta jelentõsen megnõtt a City-beli pénzügyi szolgáltatók érdeklõdése, a bankok közül az HSBC, a biztosítók közül az AVIVA és a Provident érdemel említést. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események Áprilisban külgazdasági konzultációra került sor a brit tárca kereskedelempolitikai igazgatójával. Októberben a GKM politikai államtitkára tartott elõadást a gazdaságfejlesztés PPP konstrukciókon túlmutató lehetõségeirõl rendezett konferencián. Az év második felében akciót indítottunk a brit befektetõi aktivitás fellendítése érdekében. A gazdasági miniszter augusztusban tárgyalt a legnagyobb brit vállalkozói érdekképviseleti tömörülés, a CBI fõigazgatójával és elõadást tartott a szervezet novemberi londoni konferenciáján. A brit nemzetközi kereskedelmi és befektetési különleges megbízottként októberben Magyarországra látogató Duke of Yorkkal való megbeszélésen is a gazdasági-befektetési témák álltak a középpontban. Októberben, a magyarországi befektetések kérdéseirõl Londonban rendezett szemináriumon a GKM helyettes államtitkára tartott elõadást. Külgazdasági kapcsolataink London központúságának oldását is szolgálták a gazdasági miniszter által vezetett delegáció novemberi skóciai tárgyalásai potenciális befektetõkkel, a skót vállalkozásokért felelõs miniszterrel és a kutatás-fejlesztés kereskedelmi hasznosítását gondozó szakemberekkel.

Észtország A gazdaság helyzete 2005-ben a gazdasági növekedés 9,8 százalékra gyorsult. A növekedés motorja a gyorsan emelkedõ export volt. Az adóharmonizáció és a jövedéki adó megemelése következtében az infláció 2004-ben 4,5 százalékra ugrott, 2005-ben az áremelkedés üteme 4,2 százalékra mérséklõdött. A megnövekedett adóbevételeknek köszönhetõen a költségvetési szuficit a GDP 1,6 százalékát teszi ki. A munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra csökkent. A folyó fizetési mérleg hiánya kismértékben, a GDP 10,9 százalékára mérséklõdött. Az export értéke (6,2 Mrd EUR) közel 32 százalékkal, az importé (8,1 Mrd EUR) 20 százalékkal bõvült. A kereskedelemi forgalom 78 százalékát az EU tagállamokkal, 11 százalékát a FÁK államokkal bonyolítja le. A legnagyobb külkereskedelmi partnere és egyben az egyik legnagyobb befektetõ Finnország. További jelentõs kereskedelmi partnerek: Svédország, Nagy-Britannia, a közép-európai térségben Lengyelország. A külföldi mûködõ tõke állománya meghaladja a 10 milliárd eurót. 2005-ben a tõkebefektetések 60 százaléka újra befektetett jövedelem volt. A legnagyobb befektetõk: Svédország, Finnország, USA, Hollandia és Norvégia. Az EU csatlakozást követõen az orosz tõke erõsítette jelenlétét az észt piacon. Észtország 2005 végéig összesen 8,1 milliárd eurót ruházott be külföldön, elsõsorban Litvániában, Lettországban és Oroszországban, ahol a legnagyobb befektetés az orosz Kvest Bank részvényeinek 100 százalékos megvásárlása volt. 2004-ben Észtország csatlakozott az ERM-II árfolyamrendszerhez. Az euró bevezetésének tervezett idõpontját – a kedvezõtlenül alakuló inflációs folyamatok következtében – 2007-rõl 2008-ra halasztották el. A magyar–észt külgazdasági kapcsolatok Exportunk értéke (66,9 M EUR) a 2004. évi több mint 50 százalékos növekedés után, 2005-ben 3,4 százalékkal, az importé (108,1 M EUR) több mint 55 százalékkal nõtt, így a kétoldalú áruforgalomban a magyar passzívum több mint 8-szorosára emelkedett. A legfontosabb exportcikkek: Ganz Transelektro trolibuszok, Nokia készülékek, Nestlé, Alcoa-Köfém, Samsung termékek és feldolgozott cikkek, illetve kisebb hányadban élelmiszerek. Élelmiszer kivitelünk az erõs verseny következtében csökkent. A kétoldalú áruforgalmat a nagy multinacionális cégek leányvállalatai közötti áruszállítások (Elcoteq, Nokia) határozzák meg, ezért erõteljes hullámzás jellemzi változását. A szolgáltatáskereskedelem alacsony, 2005-ben a magyar turisták által Észtországban eltöltött vendégéjszakák száma nõtt. Magyarország továbbra is népszerû turisztikai célpont az észtek számára, különösen a magyar gyógyturizmus (fürdõkultúra) és a borkultúra.

6. szám


111

A magyar–észt külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

Összesen

64,6

66,9

69,6

108,1

–5,0

–41,2


16,7

9,9

1,6

2,1

15,1

7,9

0,1

0,1

0,5

1,0

–0,4

–0,9

..

..

0,1

0,3

–0,1

–0,3


15,8

21,5

7,6

8,5

–8,2

13,0


32,0

35,3

59,7

96,2

–27,7

–60,9



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

103,4

155,4

100,0

100,0


59,7

125,5

14,9

1,9

Nyersanyagok

89,7

196,9

0,2

1,0

..

284,3

0,0

0,3


136,0

112,0

32,1

7,9


110,2

161,2

52,8

89,0

Összesen

Energiahordozók

Tõkebefektetések Az észt és a magyar tõkebefektetések alacsony szinten maradtak az utóbbi években, amelyben a piac kis mérete és a földrajzi távolság is szerepet játszhat. Az észtországi magyar mûködõtõke-állomány – a meghiúsult Intercom befektetés miatti 2004-es tõkekivonás után – kismértékben emelkedett és mintegy 0,8 millió euróra becsülhetõ. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események 2005-ben magas szintû, gazdasági delegáció látogatására nem került sor a két ország között. Több gazdasági elõadás, turisztikai bemutató, észt utazási irodák és szakemberek részére tartott tájékoztató keretében népszerûsítettük Magyarországot, és az elsõ észt nyelvû magyar turisztikai kiadvány bemutatására is sor került. Az Ikarus Buszgyár 2005 májusában bemutatót tartott a tallinni városi Közlekedési Vállalatnak. Észtország gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

6,7

6,8

7,2

7,8

8,5

%

6,4

7,2

5,1

6,2

9,8

ezer EUR/fõ

4,5

5,0

5,5

6,6

7,4

Infláció

%

4,2

3,7

1,4

4,5

4,2

Munkanélküliségi ráta*

%

6,5

5,9

5,3

4,5

4,1

Export értéke

Mrd EUR

3,7

3,0

4,0

4,7

6,2

Import értéke

Mrd EUR

4,6

4,0

5,7

6,7

8,1


Mrd EUR

–0,3

–0,7

–0,9

–1,1

–1,1


112


Érték

2001

6. szám 2002

2003

2004

2005


Mrd EUR

0,6

0,3

0,7

0,7

0,5


Mrd EUR

..

0,1

0,1

0,2

0,5


a GDP %-a

0,8

1,0

2,4

1,5

1,6

* Regisztrált.

Finnország A gazdaság helyzete Finnország változatlanul a világ egyik legversenyképesebb gazdasága, ugyanakkor nem végleges adatok szerint a növekedés üteme 2005-ben az elõzõ évitõl jelentõsen elmaradt és 2,1 százalékra lassult. Az egész évi teljesítményt kedvezõtlenül befolyásolták az elhúzódó tavaszi (fa- és papíripari) sztrájkok. Az állami beruházások enyhe növekedése ellensúlyozta a magánszférában tapasztalt csökkenést, így a beruházások tavaly gyakorlatilag szinten maradtak. Az építõiparban a lakásépítés dinamikusan nõtt, az ipari építõ beruházások mérséklõdtek. A munkaerõ-piaci helyzet javult: a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra csökkent. Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy Finnország 2006. május 1-jével feloldja a munkaerõ mozgása elõtti korlátozásokat az új EU tagországokkal szemben. Az infláció 1 százalékra emelkedett. A munkabérek 4,6 százalékkal, a lakossági fogyasztás 2,9 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. Finnország pénzügyi helyzete változatlanul stabil. Az államháztartás szuficites, az államadósság csökkenõ tendenciát mutat és a politikai pártok elkötelezettsége erõs és egységes, hogy ez így is maradjon. A behozatal értéke (46,8 Mrd EUR) a kivitelénél (52,4 Mrd EUR) több mint kétszer gyorsabban nõtt. Az Európai Unió részesedése a finn külkereskedelmi áruforgalomban mérséklõdött, az ide irányuló kivitel (+5%) és az innen származó behozatal (+13%) bõvülése is elmaradt az átlagtól. A kivitel 56,8 százalékát, a behozatal 58,5 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolítja le. A legnagyobb kereskedelmi partner továbbra is Németország (12,52 Mrd EUR), de erõsen felzárkózóban van Oroszország (12,29 Mrd EUR), Svédország (10,56 Mrd EUR) viszont nem tudja tartani a lépést és a harmadik helyre csúszott vissza. Kína agresszív terjeszkedése Finnország esetében is jól megfigyelhetõ: 2005-ben 42 százalékkal több kínai áru érkezett (2,8 Mrd EUR), de a finn cégek kivitele Kínába 21 százalékkal csökkent (1,6 Mrd EUR). Nagyon dinamikus a forgalom növekedése a 10 új EU tagállammal. A magyar–finn külgazdasági kapcsolatok A magyar kivitel 2004-ben megháromszorozódott, 2005-ben pedig további 54,8 százalékkal növekedett és értéke megközelítette az 1,4 milliárd eurót. Ezzel Finnország a 11. legnagyobb exportpiacunkká vált. A kivitel növekedését alapvetõen a magyarországi telephellyel mûködõ finn cégek termelés- és exportnövekménye határozza meg. A leggyorsabban ismét a gépek és berendezések árufõcsoport exportja nõtt, és részaránya a kivitelen belül 96,8 százalékra emelkedett, ami szinte példa nélküli koncentrációt jelent. A behozatal értéke (457,1 M EUR) 5,6 százalékkal csökkent. Az elmúlt két évben a korábbi hagyományos finn kiviteli többlet helyett, jelentõs magyar exporttöbblet alakult ki, amely 2005-ben már megközelítette a 940 millió eurót. A magyar–finn külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

901,8

1.396,0

484,4

457,1

417,4

938,9

13,3

11,3

0,5

1,0

12,8

10,3

Nyersanyagok

1,4

1,4

6,0

4,6

–4,6

–3,2

Energiahordozók

0,8

1,1

0,2

..

0,6

1,1

39,5

31,2

191,4

198,1

–151,9

–166,9

846,8

1.351,0

286,3

253,4

560,5

1.097,6



6. szám


113


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

154,8

94,4

100,0

100,0

85,0

200,0

0,8

0,2

Nyersanyagok

100,0

76,7

0,1

1,0

Energiahordozók

137,5

..

0,1

..

79,0

103,5

2,2

43,3

159,5

88,5

96,8

55,4


Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Tõkebefektetések

A Nokia befejezte komáromi mobiltelefon gyárának bõvítését és ezzel megduplázta termelõkapacitását. Az Elcoteq a következõ 3 évben 54 millió euró értékû beruházást valósít meg Pécsett, amelynek eredményeként további 700 új munkahely létesül. A cég európai társasággá alakult (elsõ finn cégként) és úgy döntött, hogy európai (regionális) irodáját Budapesten nyitja meg. Az oului székhelyû LK Products 2005-ben megkezdte a rejtett antennákat elõállító üzemének építését. A gyártás elkezdõdött és az üzem az év végén már 100 fõt foglalkoztatott. A cég a tervezett bõvítés érdekében további munkaerõ-toborzást végez. A Stora Enso bõvíti magyarországi csomagolóanyag termelését. A Mecanova 2005-ben Kecskeméten vásárolt mûködõ céget, amelyben elektronikai alkatrészek és részegységek elõállítására kíván hosszabb távon berendezkedni. A Sanoma a „vezess.hu” honlap megvásárlásával folytatta terjeszkedését a magyar médiapiacon. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A gazdasági és közlekedési miniszter májusi finnországi látogatásán a kereskedelmi és ipari miniszterrel, a közlekedési és távközlési miniszterrel, valamint a Finn Munkaadók Szövetségének ügyvezetõ igazgatójával tárgyalt, és munkaebéd keretében találkozott a legnagyobb finn befektetõkkel. Az Elcoteq elnökével külön tárgyalás keretében az Elcoteq magyarországi tevékenységének jövõjét és a cég európai regionális központja helyszínének kérdését vitatták meg. A finn gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

135,2

139,7

142,5

147,0

151,9

%

1,2

2,2

2,4

3,6

2,1

EzerEUR/fõ

26,1

26,8

27,5

28,3

28,7

Az infláció

%

2,6

1,6

0,9

0,2

1,0


%

9,1

9,1

9,0

8,8

8,2

Az export értéke

Mrd EUR

47,8

47,1

46,2

48,8

52,4

Az import értéke

Mrd EUR

35,9

35,4

36,4

40,3

46,8


Mrd EUR

9,4

10,3

7,4

6,8

3,8


Mrd EUR

4,2

8,4

2,9

2,8

3,7


Mrd EUR

9,4

8,1

–2,0

–0,9

2,2

a GDP %-a

5,2

4,3

2,1

1,9

1,8

A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy fõre jutó GDP folyó áron


114


6. szám

Franciaország A gazdaság helyzete A francia gazdaság növekedése 2005-ben 1,4 százalékra, a 2004-et megelõzõ két év szintjére lassult. A gazdaság az egyes negyedévekben egyenlõtlen ütemben fejlõdött. A növekedéshez az ipar, építõipar és a szolgáltatások, a keresleti oldalon pedig az export egyaránt hozzájárultak. Az ipari termelés 3,1 százalékkal bõvült, dinamikáját elsõsorban az autógyártás megtorpanása fékezte, ugyanakkor kedvezõen alakult a fogyasztási cikkek és a beruházási termékek, valamint a szolgáltatások iránti kereslet. A lakossági fogyasztás növekedése a 2004. évi 2,3 százalékról 2005-ben 2 százalékra mérséklõdött. Az élelmiszeripari termékek árának stagnálása és az iparcikkek árszintjének csökkenése ellensúlyozni tudta az energiahordozók mintegy 10 százalékos drágulását, így az infláció 1,7 százalékra lassult. A munkanélküliek száma egy év alatt 4,5 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta 9,5 százalékra mérséklõdött. Az elõzetes adatok alapján a költségvetési deficitet a 2004. évi 3,6 százalékról 2005 végére sikerült a GDP 2,9 százalékára leszorítani. A folyó fizetési mérleg hiánya – elsõsorban az áruforgalmi deficit növekedése következtében – 2005-ben az elõzõ évi több mint ötszörösére emelkedett. Az export 4,1 százalékkal, az import 9,2 százalékkal bõvült, a külkereskedelmi forgalom hiánya elérte az elõzõ évi háromszorosát. Az egyenleg romlása elsõsorban az energiahordozók áremelkedésének (44%) tudható be. Franciaország legfontosabb partnerei továbbra is az EU országai, a forgalom bõvülése a 2004. évi mérsékelt ütemben (+1,5%) folytatódott. Az újonnan csatlakozott EU országokkal lebonyolított forgalom kiemelkedõ ütemben nõtt: a kivitel 9,1 százalékkal, a behozatal 27,1 százalékkal bõvült. Folytatódott a Franciaországba érkezõ mûködõ tõke 2000 óta tartó csökkenése és 2005-ben már „csak” 17,5 milliárd euró befektetés érkezett az országba. A külföldre irányuló francia befektetések a 2000-es csúcs óta (193 Mrd EUR) szintén jelentõsen csökkentek, 2005-ben pedig az elõzõ évihez hasonló nagyságrendû (38 Mrd EUR) francia tõkét ruháztak be külföldön. Franciaország az USA, az Egyesült Királyság és Németország után továbbra is a 4. legnagyobb befektetõ a világon. A magyar–francia külgazdasági kapcsolatok Franciaország az exportban a 4., importban az 5. legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. 2005-ben kivitelünk értéke (2393,8 M EUR) hosszú évek óta elõször csökkent (-3,5%), az importé (2543,7 M EUR) 13,9 százalékkal bõvült. A kétoldalú forgalom egyenlege közel 400 millió euróval romlott és negatívvá vált. Exportunk 94, importunk 91 százalékát továbbra is a feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések adják. Exportunk legjelentõsebb tételei a kép és hangfelvevõ és lejátszó berendezések, valamint gépek és mechanikus berendezések. A legfontosabb importtermékek: személygépkocsik, kiszerelt gyógyszerek és integrált áramkörök. A magyar–francia külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések

2005

2004

2005

2004

2005

2481,0

2393,8

2232,6

2543,7

244,4

–149,9

117,4

117,5

83,7

94,6

33,7

22,9

20,1

21,3

32,4

32,3

–12,3

–1,1

2,0

3,0

59,9

97,7

–57,9

–94,7

626,3

621,6

936,2

1150,5

–140,4

–528,9

1715,2

1630,5

1120,4

1168,6

594,8

461,9


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

96,5

113,9

100,0

100,0


100,0

113,0

4,9

3,7

Nyersanyagok

106,0

99,7

0,9

1,3

Összesen


6. szám

115

Index (2005/2004)

Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

150,0

163,1

0,1

3,8


99,2

122,9

25,9

45,2


95,1

104,3

68,1

45,9

Energiahordozók

Magyarország egyike a francia külgazdaság szempontjából legfontosabb 25 országnak, amelyre a francia Külkereskedelmi Minisztérium külön akciótervet dolgozott ki. A hároméves (2004–2006) program kereskedelemfejlesztési célországai a feltörekvõ piacokon egyrészt Kína és India, másrészt az újonnan csatlakozott tagországok közül Magyarország, Lengyelország és Csehország. Tõkebefektetések Franciaország az ötödik legnagyobb befektetõ Magyarországon, a beruházások néhány ágazatra (energia- és élelmiszeripar, nagykereskedelem, gyógyszeripar, vízgazdálkodás-környezetvédelem) koncentrálódnak, és alapvetõen nagyvállalatok invesztícióit jelentik. A 2005 végén hazánkban mûködõ mintegy 350 francia érdekeltségû vállalat összesen több mint 60 ezer fõt foglalkoztat. A legjelentõsebb francia befektetõk: EDF (villamos energia), Sanofi (gyógyszeripar) GDF (gázszolgáltatás), Servier (gyógyszeripar), Vivendi (vízszolgáltatás), Alcatel (telekommunikáció), Total Fina (olaj-, festékipar), Michelin (gumiabroncs) és Auchan (kereskedelem). A Magyarországon jelen lévõ francia érdekeltségû cégek közül tíz a világ 100 legnagyobb transznacionális vállalata közé tartozik (Suez, Lyonnaise des Eaux, Renault, Rhône-Poulenc, Total Fina, Alcatel, Peugeot, Vivendi, Michelin, Danone, Carrefour). 2005. januárjában a Hungexpo privatizációs pályázatát a GL Events francia kiállításszervezõ cég nyerte meg, amely a következõ 4–5 évben mintegy 40 millió euró beruházást tervez. Egy-egy jelentõsebb tervezett beruházás a multinacionális francia nagyvállalatok részérõl még mindig meghatározó a beruházások szintjének emelkedésében. Ezek közt említhetõ az Accor szállodaipari csoport 30 millió eurós beruházása (a Novotel melletti Kongresszusi Központ felújítása és két Ibis szálloda építése), a Sanofi-Aventis júliusban átadott új csomagoló üzeme (mellyel megduplázta csomagoló-kapacitását), vagy a Decathlon elsõ magyarországi áruházának felépítése. Elsõsorban a 2005. évi franciaországi Magyar Gazdasági Év hozadékaként 2005-ben jelentõs mértékben növekedett a magyarországi partnerkapcsolatok iránt érdeklõdõ francia kis- és közepes vállalatok száma és mintegy húsz francia cég telepedett le hazánkban befektetési vagy egyéb kereskedelmi-szolgáltatási céllal. 2005-ben nemzetközileg jól ismert, nagy francia cégek (Vinci, Veolia, Suez, Colas, Alstom) metróépítési, autópályaépítési, szennyvíztisztító versenytárgyalási kiírásokat nyertek el, ezzel is növelve a francia jelenlétet hazánkban. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A francia köztársasági elnök 2004. februári budapesti látogatása során megállapodás született arról, hogy 2005 a Magyar Gazdaság Éve lesz Franciaországban, és ez alapvetõen meghatározta a gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési eseményeket. A Magyar Gazdasági Év megnyitójára 2005. március 24-én a párizsi Szenátus épületében került sor a gazdasági és közlekedési miniszter jelenlétében, aki a francia külkereskedelmi és ipari miniszterrel, a MEDEF (Francia Gyáriparosok Szövetsége) elnökével, valamint nagyszámú francia üzletemberrel is találkozott. A gazdasági és közlekedési miniszter és a meghívására 30 fõs üzletember delegáció kíséretében Magyarországon tartózkodó francia ipari miniszter 2005. áprilisában az együttmûködés erõsítését szolgáló közös nyilatkozatot írt alá. A magyar miniszterelnököt 2005 októberi párizsi hivatalos útjára elkísérte a gazdasági és közlekedési miniszter, a külügyminiszter és az EU ügyekért felelõs miniszter. A látogatásnak két, kifejezetten gazdasági vonatkozású eseménye: a MEDEF székházában üzletemberek számára tartott konferencia és a Magyarországon legjelentõsebb francia beruházó vállalatok vezetõivel történõ találkozás. A franciaországi Magyar Gazdasági Év ünnepélyes zárására 2006. március 9–10-én, elnöki látogatás keretében került sor Párizsban. A magyar köztársasági elnököt elkísérõ gazdasági és közlekedési miniszter a francia gazdasági és az ipari miniszterrel is tárgyalt.


116

6. szám

A francia gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

1497,2

1548,6

1585,2

1648,4

1699,9

%

2,1

1,2

0,8

2,3

1,4

ezerEUR/fõ

24,1

24,2

24,2

24,6

24,8

Az infláció

%

1,6

1,9

2,1

2,1

1,7


%

9,0

9,0

9,7

9,9

9,5

Az export értéke

Mrd EUR

327,3

328,8

318,9

341,4

355,5

Az import értéke

Mrd EUR

327,1

321,5

314,8

349,7

382,0


Mrd EUR

24,0

15,4

7,0

–6,7

–34,1

Közvetlen mûködõtõke import

Mrd EUR

61,7

56,8

41,6

19,6

17,5

Közvetlen mûködõtõke export

Mrd EUR

103,9

66,0

50,7

38,5

38,0

a GDP %-a

–1,4

–3,2

–4,2

–3,6

–2,9



Görögország A gazdaság helyzete A görög gazdaság növekedése 2005-ben 3,7 százalékra lassult és az ország változatlanul az iker deficittel küzd. A költségvetési hiánya csökken ugyan, de változatlanul magas, a GDP 4,5 százaléka volt. Az áremelkedés üteme – az olajár, a szolgáltatások ára, a közlekedési tarifák növekedése és a lakhatással kapcsolatos költségek széleskörû emelkedése következtében – elérte a 3,5 százalékot. A munkanélküliségi ráta továbbra is 10 százalék felett maradt és az EU átlagánál alacsonyabb, 60,3 százalék a foglalkoztatási ráta. Az olimpiát követõen a gazdaság a várakozásoknál jobban alkalmazkodott a központi beruházások csökkenéséhez. A gazdaság jó teljesítményéhez hozzájárult a beutazó turizmus jelentõs mértékû növekedése, az export bõvülése és a tengerhajózásból származó bevételek emelkedése, valamint a lakossági fogyasztás továbbra is magas szintje. A fogyasztási hitelek növekedése és a lakosság eladósodása azonban veszélyeket hordoz. Az Európai Unió olyan strukturális reformokat vár a görög kormánytól, amellyel hosszabb távon biztosítani lehet a költségvetés egyensúlyát és egyben növelni a gazdaság versenyképességét, a kormányzat azonban a célokat a lehetõ legkisebb társadalmi feszültség és népszerûségvesztés mellett kívánja elérni. A GDP több mint 117 százalékára rúgó államadósság – az EU-ban a legmagasabb – is nyomasztó teher a költségvetés számára. Az adósságszolgálat eléri a GDP 17-18 százalékát. A külföldi mûködõ tõke beáramlás (212 millió euró) továbbra sem jelentõs húzóerõ a gazdaság számára. A külföldi tõke „becsalogatására” tett kezdeti lépések (a társasági adó fokozatos csökkentése a 2004-es 35 százalékról, 2005-ben 32 százalékra, majd 2007-ig 25 százalékra) ellenére a mûködõ tõke beáramlás növekedését az összességében magas bérköltségek, a túlburjánzó bürokrácia, a kiugróan magas korrupció, a tulajdonviszonyok rendezetlensége, a gazdaság egyes szektoraiban továbbra is meglevõ kötöttségek és monopolhelyzetek akadályozzák. A magyar–görög külgazdasági kapcsolatok A Görögországba irányuló magyar export 2005-ben újabb rekordot ért el: az export értéke (356 millió euró) az elõzõ évhez viszonyítva 37 százalékkal bõvült és ezzel a 2001. évi közel háromszorosát tette ki. Importunk értéke (65 millió euró) 3 százalékkal csökkent, így a magyar aktívum az elmúlt évben csaknem 100 millió euróval emelkedett, s összességében megközelítette a 300 millió eurót. A forgalom ugrásszerû bõvülésével a magyar kivitel szerkezete is jelentõsen átalakult: a mezõgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja (122 millió euró) az elmúlt évben több mint 75 százalékkal nõtt, és ezzel részaránya jelentõsen, a néhány évvel korábbi 10 százalékról 34 százalékra emelkedett. Görögország a magyar mezõgazdasági és élelmiszeripari export fontos piacává vált. Jelentõs lökést adtak exportunk bõvülésének a Bombardier MÁV kft. vasúti kocsi szállításai (2004-ben és 2005-ben is 40-40 millió euró értékben). A mintegy 300-400 magyar exportáló között sok a kis és közepes méretû vállalkozás.


6. szám

117

EU csatlakozásunk óta Magyarország, mint kereskedelmi partner felértékelõdött a görögök számára, a biztonságosabb üzleti környezet, a vámok, kontingensek és kvóták teljes lebontása miatt. Tudatosul az is, hogy Magyarország a jelenlegi legközelebbi EU tagország szárazföldön Görögország számára, és egyben az EU legfejlettebb régióinak is közelében van. A Görögország fõ gazdasági befolyási övezetének tekintett balkáni régióban már több esetben kialakult magyar– görög verseny egy-egy privatizáció kapcsán (bankszektor, olajüzletág, telekommunikáció), a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban azonban nem okoztak feszültséget. Mindkét ország tudatában van annak, hogy ez a régió bõven kínál terjeszkedési lehetõséget a két ország vállalatai számára, elõfordultak megegyezések, illetve közös fellépés is. A magyar–görög külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

260,0

356,1

66,9

64,7

193,1

291,4

69,5

122,6

25,4

26,5

44,0

96,1

Nyersanyagok

3,9

2,9

2,1

2,2

1,8

0,7

Energiahordozók

1,8

1,7

0,1

0,05

1,7

1,65

43,1

43,1

33,2

28,3

9,9

14,8

141,7

185,7

5,9

7,6

135,8

178,1




Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

136,9

96,7

100,0

100,0


175,8

104,3

34,3

40,9

Nyersanyagok

74,4

104,8

0,8

3,4

Energiahordozók

94,4

50,0

0,5

0,1


100,0

85,2

12,1

43,7


131,1

128,8

52,2

11,7

Tõkebefektetések A Magyarországon befektetett görög mûködõ tõke állománya 2005. végére meghaladta az 500 millió eurót. A legnagyobb befektetõ (300 millió euró) továbbra is az athéni székhelyû és részben görög tulajdonú Coca-Cola Hellenic Bottling Co., amely átvette az amerikai márkatermék magyarországi elõállítását. A Zeritis csoport eddigi magyarországi befektetései – a piszkei és a szentendrei papírgyárak megvételével – elérik a 74 millió eurót. További jelentõs befektetések: a Plias cég folyékonyszappan-gyártó üzeme (5,9 millió euró), a Maillis csomagolóanyag-gyártó és csomagolási rendszereket forgalmazó cég Danubiapack néven raktárbázist üzemeltet (2,1 millió euró). Örvendetesen növekednek a görög cégek befektetései a magyar szoftver ágazatban. A legnagyobb görög IT cég (Intracom) a FORNAX Rt-ben, a Q and R csoport pedig a magyar Revolution kft-ben szerzett meghatározó részesedést. A szállodai, éttermi eszközök szállítására szakosodott Yalco cég Magyarországon nagykereskedelmi és raktárbázist hozott létre, és a környezõ országokra is innen tervezi kiterjeszteni tevékenységét. 2004-ben került sor az elsõ a magyar beruházásra Görögországban: magyar vállalkozók mintegy 300 ezer euróért vásároltak egy kisebb panziót Észak-Görögországban. A Mikonoszban tervezett vendéglátó-ipari beruházás azonban anyagi nehézségek miatt nem jött létre. Tapasztalataink szerint változatlan az érdeklõdés magyar vállalkozók részérõl görögországi ingatlanvásárlások iránt. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A magyar külügyminiszter decemberi hivatalos athéni látogatásán a magyar vasúti kocsi és autóbusz eladások elõsegítése érdekében tárgyalt a görög közlekedési miniszterrel. A magyar vezérkari fõnök athéni tárgyalásai során találkozott a görög katonai szállításokban érintett vezetõkkel, üzletemberekkel. Az EU és Délkelet-Európa energetikai megálla-


118

6. szám

podásának aláírására a GKM helyettes államtitkár érkezett a görög fõvárosba. Ígéretes kapcsolatfelvételre került sor a Fejér megyébõl érkezett önkormányzati és kamarai delegáció és az athéni prefektúra, valamint az athéni kamara között. Az egyetlen ITD-H által támogatott magyar kiállítási részvétel a 70. Thesszaloniki Vásáron való magyar megjelenés volt. A „Construction 2005” nemzetközi építõipari kiállításon az ITD-H athéni irodája információs standdal vett részt, ahol a magyar építõanyagok iránt nagy volt az érdeklõdés. Emellett több üzletember találkozó (a Somogy megyei, valamint a Gyõr-Moson-Sopron megyei kamara delegációja részvételével, magyar húsexportõrök a Magyar Hús Terméktanács fõtitkára vezetésével), prezentáció (a Görög Húsimportõrök Szövetségének meghívására a magyar hússzállítási lehetõségekrõl), borbemutató (Royal Tokaji Wine Company) segítette a magyar vállalkozások piacra jutását. Görögország fõ gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

131,7

142,3

154,1

167,1

183,7

%

4,0

4,0

4,5

3,8

3,7

Ezer Euró/fõ

12,0

12,9

14,1

15,1

16,6

Az infláció

%

3,4

3,6

3,5

3,1

3,5


%

10,5

10,2

9,5

10,5

10,2

Az export értéke

Mrd euró

11,5

10,9

11,9

12,2

13,9

Az import értéke

Mrd euró

33,1

30,5

36,3

40,4

41,7


Mrd euró

–8,0

–6,9

–8,8

–11,0

-14,0

Közvetlen külföldi mûködõ tõke import

Mrd euró

1,7

0,05

0,6

1,1

0,2


Mrd euró

0,7

0,7

0,04

0,5

0,8

a GDP %-a

–6,1

–4,9

–5,8

–6,9

–4,5

A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy fõre jutó GDP


Mrd euró

2001

Hollandia A gazdaság helyzete 2005-ben a gazdaság az elõzõ évinél kisebb ütemben fejlõdött: a holland bruttó nemzeti össztermék 1,1 százalékkal bõvült. A korábbi évekhez hasonlóan a gazdasági teljesítmény javulása szinte teljes egészében a kivitel növekedésének köszönhetõ. A beruházások volumene 2 százalékkal, a háztartások fogyasztása pedig mindössze 0,3 százalékkal emelkedett. A gazdasági növekedéshez döntõen a GDP közel 60 százalékát elõállító szolgáltató szektor ágazatai járultak hozzá (fõként a kereskedelem és a távközlés), a mintegy 15 százalékos részarányú feldolgozóipar kibocsátása alig nõtt. Erõteljesen élénkült az energia szektor: fõként a földgázkitermelés és annak kivitele növekedett. Az infláció üteme – fõként az energia- és üzemanyagárak növekedése következtében – 1,5 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottság – a növekvõ számban alkalmazott ideiglenes munkavállalónak köszönhetõen – kis mértékben javult, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra növekedett. 2005-ben folytatódott a holland külkereskedelem erõteljes bõvülése: a kivitel értéke 8,9, a behozatalé 9,1 százalékkal haladta meg az elõzõ évit. A kereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg továbbra is jelentõs aktívummal zárt. Az energiaárak és a kapcsolódó adóbevételek emelkedése következtében a költségvetésben a tervezetthez képest jelentõs többletbevétel (2 Mrd EUR) keletkezett. Az államháztartási hiányt 2004 végére sikerült ismét az uniós referenciaérték alá szorítani, 2005-ben pedig a deficit már a tervezettnél is kedvezõbben alakult: a hiány a GDP 0,75 százalékát tette ki. A magyar–holland külgazdasági kapcsolatok A holland külgazdasági politika irányítói, a szakmai szervezetek és üzletemberek Magyarországot – térségünk többi csatlakozó államával együtt – a holland vállalkozások számára hosszabb távon is kedvezõ üzleti és befektetési lehetõséget nyújtó országnak tekintik. A holland külkereskedelmi ügynökség, az EVD Magyarországot a kiemelt viszonylatok között tartja nyilván. A holland üzleti körök növekvõ érdeklõdéssel fordulnak a következõ bõvítés országai – elsõsorban Románia – felé. A holland kormány 2005-ben olyan holland finanszírozásban megvalósuló háromoldalú együttmûködésre tett javaslatot,


6. szám

119

amely az uniós felkészülés magyar tapasztalataira építve és magyar szakértõk bevonásával segítené elõ Románia EU csatlakozását. Hollandia a hatodik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. 2005-ben a kivitel értéke (1811 M EUR) 11,2 százalékkal nõtt, a behozatalé (2248,6 M EUR) közel 6 százalékkal csökkent. A kétoldalú kereskedelem hiánya több mint 320 millió euróval csökkent. A kivitel 75, a behozatal 54 százalékát a gépek, gépi berendezések forgalma adja. Az export döntõ hányadát a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai termékek, részegységek szállításai teszik ki. 2005-ben 5,5 százalékkal csökkent a feldolgozott termékek exportja. A korábbinál ugyan szerényebb mértékben, de 2005-ben is folytatódott a holland élelmiszerek importjának növekedése, ugyanakkor 8 százalékról 24 százalékra erõsödött az élelmiszer kivitel növekedésének dinamikája. A magyar–holland külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

1.628,4

1.811,0

2.389,9

2.248,6

–761,5

–437,6


75,5

93,6

240,2

253,6

–164,7

–160,0

Nyersanyagok

92,3

71,7

70,1

94,9

22,2

–23,2

6,1

1,6

4,1

4,0

2,0

–2,4

308,1

291,2

733,9

675,9

–425,8

–384,7

1.146,5

1.353,0

1.341,6

1.220,1

–195,1

132,9

Összesen



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

111,2

94,1

100,0

100,0


124,0

105,6

5,2

11,3

Nyersanyagok

77,7

135,4

3,9

4,2

Energiahordozók

26,2

97,6

0,1

0,2


94,5

92,1

16,1

30,1

118,0

90,9

74,7

54,3


Tõkebefektetések A holland befektetõk az elsõk között jelentek meg Magyarországon. Napjainkban a holland érdekeltségû vállalatok a magyar gazdaság szinte minden ágazatában megtalálhatók és 18 ezer fõt foglalkoztatnak. A termelõszférában jelen levõ nagyvállalatok az elmúlt 2-3 évben már kapacitásaik bõvítését és jelentõs technológiai korszerûsítéseket valósítottak meg. A kilencvenes évtized második felétõl megjelentek a pénzügyi és egyéb szolgáltatók, újabban pedig mindinkább a közepes vállalatok körébõl érkeznek a befektetõk. A legnagyobb beruházók: az elektronika és számítástechnikai iparban a Philips, a vegyi- és gyógyszeriparban az Akzo Nobel és az Organon, az élelmiszeriparban a brit-holland Unilever, a Friesland Koberco, a Heineken (Amstel) és a Douwe Egberts. Az energiaszektor fontos szereplõje a holland-brit Royal Dutch Shell és az SHV-Primagaz. A bank és biztosító ágazatban meghatározó az ING pénzügyi csoport, az AB Aegon N.V. 100%-os tulajdonosa. A távközlésben a UPC, a logisztika területén pedig a Rynart Transport – a Frieslandhoz hasonlóan – innen irányítja közép-kelet-európai tevékenységét. Az elmúlt két év jelentõs fejlesztései: a Getronics nemzetközi informatikai szolgáltató cég a Sysco System európai részlegével közös beruházásként Budapestre telepítette egyik európai szolgáltató központját; a GLS BV továbbfejlesztéssel megvalósított új integrált és gyorsküldõ csomagszállító központja, a svéd SCA holland leányvállalatának csomagolástechnikai befektetése és a Rynart által végrehajtott fejlesztések.


120

6. szám

Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A magyar miniszterelnök 2005. márciusi hágai látogatása idején a legnagyobb holland munkáltatói szövetség rendezvényén elõadást tartott és holland befektetõkkel is találkozott. A Holland-Magyar Fórum elsõ ülését márciusban rendezték meg Budapesten. A „Magyarország és Hollandia egy versenyképes Európáért – partnerség az állam, az üzleti élet és a tudomány között” címmel megrendezett tanácskozáson a két ország vezetõ kormányzati tisztségviselõi, gazdaságkutatók, vezetõ üzletemberek és gazdasági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek vettek részt. A Fórum megnyitása elõtt a két gazdasági tárca vezetõi is tanácskoztak. Az ITD-H, a budapesti Értéktõzsde és az ING Bank áprilisban befektetési és tõkepiaci szemináriumot rendezett holland üzletembereknek és pénzpiaci szakembereknek a bankcsoport amszterdami központjában. Decemberben az ITD-H sikeres befektetés ösztönzési szemináriumot rendezett. Az üzleti kapcsolatok fejlõdésének jelentõs állomása a „Hungarian Business Network”, a magyarországi üzleti, illetve befektetési kapcsolatokkal rendelkezõ, az iránt érdeklõdõ holland üzletemberek önszervezõdõ fórumának megalakulása és két sikeres rendezvénye. Az üzleti klub tagjainak száma látványosan növekszik, rendezvényeiken színvonalas szakmai elõadások tájékoztatnak a magyar gazdaságról, üzleti és befektetési lehetõségekrõl. A holland gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

447,7

465,2

476,3

488,6

..

%

1,4

0,1

–0,1

1,7

1,1

EzerEUR/fõ

25,2

26,8

27,6

27,9

28,2

Az infláció

%

4,5

3,4

2,1

1,4

1,5


%

3,4

4,1

5,3

6,2

6,5


Mrd EUR

2001

Az export értéke

Mrd EUR

240,8

232,7

232,4

257,8

280,7

Az import értéke

Mrd EUR

217,2

205,6

204,5

228,0

248,8


Mrd EUR

10,9

11,6

26,0

43,6

32,1


Mrd EUR

58,0

26,6

19,3

0,4

32,8


Mrd EUR

56,5

34,0

39,1

13,9

99,1


a GDP %-a

0,2

1,9

3,2

2,1

0,75

Írország A gazdaság helyzete Az ír gazdaság fejlõdése a 2003. évi mélypontot követõen a második egymást követõ évben erõsödött: a GDP növekedése 2005-ben 4,8 százalékra gyorsult. A növekedés hajtómotorja a lakossági fogyasztás, valamint az áruexport dinamikájának erõsödése volt. A beruházások 7,9 százalékkal, lakossági fogyasztás 5,3 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal emelkedett. Figyelemre méltó a belföldre dolgozó, alacsonyabb termelékenységû építõipari és a még kevésbé versenyképesen mûködõ szolgáltató szektorok térnyerése a csökkenõ teljesítményû feldolgozó- és gépipari ágazatok rovására. A munkanélküliség továbbra is az EU országok között az egyik legalacsonyabb: a munkanélküliségi ráta az elõzõ évivel azonos, 4,4 százalék volt. A növekvõ népességû országban a foglalkoztatás az EU átlaghoz képest kimagaslóan jó: a foglalkoztatottak aránya 2005-ben 69 százalékra emelkedett. Az erõs versenynek köszönhetõen az árnövekedés továbbra is mérsékelt maradt: az infláció 2,6 százalékra lassult. A bérek és keresetek éves szinten az inflációt meghaladó ütemben, 5 százalékkal emelkedtek. A költségvetés megõrizte stabil helyzetét, és 0,4 százalékos GDP arányos többlettel zárt. Írország a világ egyik legnyitottabb gazdasága, az ország külkereskedelmi forgalma jelentõsen meghaladja a megtermelt bruttó nemzeti össztermék értékét. A kulcságazatok erõs importfüggõsége következtében az export és az import egymással szoros összhangban változik. A külkereskedelmi forgalomban a nagy multinacionális cégek szerepe meghatározó, termékösszetételét tekintve a korszerû távközlési és elektronikus eszközök, valamint gyógyszerek és gyógyszer alapanyagok dominálnak. Legfontosabb piacai az EU országok (ezen belül elsõsorban a UK) és az USA. Az ír behozatalban huzamosabb ideje szembetûnõ Kína részesedésének növekedése.


6. szám

121

Az export értéke (88,4 Mrd EUR) 5,2 százalékkal, az importé (56,5 Mrd EUR) 13 százalékkal növekedett, az ír árukivitel azonban 2005-ben is jelentõsen meghaladta a behozatalt és a kereskedelmi mérleg továbbra is jelentõs aktívummal zárt. Az ország fizetési mérlege – döntõen a befektetett külföldi tõkével kapcsolatos transzferek következtében – növekvõ mértékû hiányt mutat. A magyar–ír külgazdasági kapcsolatok Az ír kormányzati és üzleti körök általában kedvezõen ítélik meg a magyar gazdaságot és fejlõdési lehetõségeit, és az országot jelentõs kooperációs partnernek tekintik. A gazdasági elemzõk ugyanakkor aggodalommal figyelik a magyar költségvetés helyzetét és veszélyesnek ítélik az euró bevezetésének késedelmét. Írország 10 új tagországgal folytatott kereskedelmének közel egynegyedét Magyarországgal bonyolítja le. Az ír importban az új tagállamok közül Magyarország a legnagyobb szállító, ezt követi Csehország és Lengyelország. A térségbõl – Lengyelország és a Csehország után – Magyarország a harmadik legnagyobb piac az ír exportõrök számára. 2005-ben exportunk értéke (150,5 M EUR) több mint 19 százalékkal csökkent, az importé (205,5 M EUR) közel 12 százalékkal nõtt, a kétoldalú kereskedelem egyenlege mintegy 60 millió euróval romlott és negatívvá vált. A forgalom döntõ részét a két országban letelepedett külföldi befektetõk leányvállalatai közötti komponens és részegység szállítások teszik ki. A magyar kivitelben meghatározóak a számítástechnikai (híradás-technikai, hangrögzítõ és lejátszó) berendezések, így exportunk 2005. évi csökkenését döntõen az ír számítástechnikai szektor teljesítményének és nemzetközi értékesítési pozícióinak visszaesése határozta meg, mivel az ennek következtében jelentkezõ forgalomcsökkenést egyéb termékek exportjával nem sikerült kompenzálni. További jelentõs exportcikkek: irodagépek, gépi adatfeldolgozók, villamos gépek és különféle ruházati cikkek. Az ír szállítások legfontosabb tételei: villamos gépek, irodagépek, gyógyszerek és egyéb feldolgozott termékek. A magyar–ír külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

186,6

150,5

183,5

205,5

3,1

–5,5


2,3

1,9

8,9

8,4

–6,6

–6,5

Nyersanyagok

0,7

0,7

2,3

0,1

–1,6

0,6

Energiahordozók

0,5

0,8

0,1

..

0,4

0,8

31,8

29,8

79,7

69,7

–47,9

–39,9

151,3

117,3

92,5

127,2

58,8

–9,9

Összesen



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

80,7

112,0

100,0

100,0


82,6

94,4

1,3

4,1

Nyersanyagok

100,0

4,3

0,5

..

Energiahordozók

160,0

..

0,5

..


93,7

87,5

19,8

33,9


77,5

137,5

77,9

61,9

Tõkebefektetések Írországban a külpiaci terjeszkedésre készülõ, vagy arra alkalmas vállalkozások döntõ része multinacionális cégek ír leányvállalata, amelyeknél a külföldi befektetésre vagy a termelõ tevékenység kihelyezésre vonatkozó döntést az anyavállalatnál hozzák meg. Az ír befektetõk másik jelentõs része közepes méretû cég, amely multinacionális cégének beszállítójaként és azt követve települ külföldre. További csoportot jelentenek azok a – szintén közepes méretû – vállalkozások, amelyek külpiacon értékesíthetõ sikeres terméket vagy szolgáltatást fejlesztettek ki, és az egyre drágább termelési költségû hazai elõállítás helyett akarják kapacitásaikat olcsóbb termelõ helyen bõvíteni, illetve onnan kívánják a térség

122


6. szám

piacait ellátni. Magyarországon az „igazi” ír befektetõk döntõ része ebbõl a harmadik kategóriából kerül ki (pl. Kingspan). A Magyarországon jelenlévõ ír tõke másik jelentõs része az ingatlan fejlesztésben érdekeltek cégek kategóriájába tartozik. (Four Seasons Hotel, Ballymore Properties, Zala Springs). Az elmúlt években Magyarországra befektetett ír mûködõ tõke értéke meghaladja a 200 millió eurót. Ezen kívül mintegy 5-6 ezer ír állampolgár vásárolt befektetési céllal ingatlant. A magyarországi ingatlanbefektetések iránti ír érdeklõdés 2002 óta folyamatosan növekszik. 2005-ben a Ballymore Properties a Magyarországon Markland Holdings Kft. néven bejegyzett vállalatán keresztül – a tervek szerint összesen 2 milliárd eurót elérõ – ingatlanfejlesztési projekt megvalósításába kezdett Budapesten, a Ferdinánd híd környékén, a MÁV-tól megvásárolt területen. A MÁV és a Pólus Center között az ingatlan értékesítése kapcsán kezdõdött peres eljárás nem akadályozta a kivitelezés megkezdését. A Fly Balaton névre keresztelt Sármelléki repülõteret 99 évre a Cape Clear Aviation ír konzorcium lízingelte. A 8.5 millió euró értékû beruházás eredményeként 2005. júniusától az új repülõtér rendszeresen fogad menetrendszerinti és charter gépeket. A Fly Balaton sikerének is köszönhetõen – „Zala Springs” néven – 75 millió euró költséggel, döntõen ír tõkébõl, nemzetközi versenyekre alkalmas golfpálya, sport- és üdülõpark építésrõl döntöttek. A Kehidakustány és Zalacsány térségében megvalósuló befektetés kivitelezése 2006 elején kezdõdött el. Ír magánbefektetõk eddig mintegy 2 milliárd forint értékben kötöttek szerzõdést az ott felépülõ üdülõingatlanok megvásárlására. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A köztársasági elnök 2005. februári írországi hivatalos látogatásán a magyar delegáció az ír gazdasági tárca államtitkárával és az ír befektetési ügynökség (IDA) vezérigazgatójával is konzultációt folytatott. A 30 fõs üzleti delegáció kíséretében szeptemberben Budapestre látogató ír gazdasági miniszter magyar partnerével tárgyalt. Októberben a Hunsider programsorozat részeként magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztései szemináriumra került sor Dublinban. Az eseményhez kapcsolódóan átadták az IHEA eddig tevékenységének elismeréseként adományozott gazdasági miniszteri elismerõ oklevelet. Magyar gazdaság-promóciós üzenete volt az IHEA – nagykövetség támogatásával –120 résztvevõvel, júniusban, a híres Trinity College-ban megtartott díszebédjének is. Az ír miniszterelnök 2005. novemberi budapesti látogatásán találkozott a magyar miniszterelnökkel és a gazdasági miniszterrel. Jelenlétükben írták alá a budapesti székhelyû Irish Hungarian Bussiness Circle alapító dokumentumát. Az ír gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

117,1

130,5

139,1

148,6

159,0

%

6,0

6,1

3,7

4,5

4,8

EzerEUR/fõ

32,6

34,0

35,0

35,9

38,5*

Az infláció

%

4,9

4,6

3,5

2,8

2,6*


%

3,7

4,3

4,8

4,4

4,4*

Az export értéke

Mrd EUR

92,7

93,7

82,2

84,0

88,4

Az import értéke

Mrd EUR

57,4

55,3

47,5

50,0

56,5


Mrd EUR

–0,8

–1,3

–2,0

–1,2

–3,1


Mrd EUR

10,8

25,8

23,8

11,3

11,5


Mrd EUR

4,5

3,3

3,1

9,2

3,6


a GDP %-a

1,1

–0,2

0,2

0,9

0,4


* Az ír Department of Finance becslése.

Mrd EUR

2001

6. szám


123

Lengyelország A gazdaság helyzete A lengyel gazdaság 2005-ben – a két évig tartó élénkülést követõen – szerényebb ütemben fejlõdött: a GDP 3,2 százalékkal növekedett. A gazdasági növekedés hajtóerejét elsõsorban a beruházások és részben az export jelentette. A beruházások 6,2 százalékkal, a belföldi fogyasztás 1,9 százalékkal, ezen belül a lakossági fogyasztás 2,3 százalékkal bõvült. Az ipar teljesítménye – az elõzõ évi dinamikától lényegesen elmaradva – 4 százalékkal (ezen belül a feldolgozóiparé 4,3%-kal) javult. Különösen erõteljes volt a növekedés üteme az exportra termelõ ágazatokban (jármûipar, távközlés, elektronika). A mezõgazdasági termelés 2,1 százalékos csökkenése a növénytermesztés 9,1 százalékos visszaesésére vezethetõ vissza, amit az állattenyésztés teljesítménye (+5,8%) nem tudott kompenzálni. A költségvetési deficit GDP-hez viszonyított aránya az elõzõ évhez képest lényegesen (-4,5%-ról -2,8%-ra) csökkent, és a tervezett összeget sem érte el, annak ellenére, hogy a privatizációs bevételek csak részben (68%) teljesültek. A külsõ egyensúly is tovább javult: a folyó fizetési mérleg hiánya 3,9 milliárd eurót, a GDP-hez viszonyítva 1,6 százalékot tett ki. Lengyelország adósságállománya 2005. végére tovább nõtt, és várhatóan eléri a 110 milliárd eurót. Az infláció – a 2004. évi átmeneti növekedés után – ismét mérséklõdött (2,1%). Változatlanul magas a munkanélküliség: a ráta 2005 végére csak 17,6 százalékra mérséklõdött (2,8 millió fõ). Az erõs zloty és a fõ kereskedelmi partnerek keresletének csökkenése ellenére a lengyel kivitel kiugró mértékben növekedett. Lengyelország külkereskedelmi forgalma (71,4 Mrd EUR export és 80,6 Mrd EUR import) 2005-ben meghaladta a 150 milliárd eurót, a külkereskedelmi mérleg hiánya (9,3 Mrd EUR) több mint 2,4 milliárd euróval, ezen belül az EU országokkal lebonyolított forgalomban 3,7 milliárd euróval javult. Az EU tagországok részaránya kissé csökkent mind az exportban (77%), mind az importban (66%). Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere változatlanul Németország (40 Mrd EUR), de külpiaci kapcsolatai az elmúlt évben a közép-kelet-európai térség országaival fejlõdtek a leggyorsabb ütemben. 2005-ben 7 milliárd euró értékû mûködõ tõke áramlott be, ami 2001 óta a legjobb eredmény. Ezzel a rendszerváltás óta összesen több mint 90 milliárd euró értékû külföldi invesztíció valósult meg Lengyelországban. A legnagyobb befektetõk: Franciaország, Hollandia, USA és Németország. 2005-ben több szolgáltató központ létesítésére, továbbá az LG Philips LCD képernyõket és elektronikus háztartási eszközöket elõállító, a MAN teherautókat gyártó és a vegyiparban mûködõ SK Eurochem üzemek létesítésérõl szóló megállapodások aláírására került sor. A magyar–lengyel külgazdasági kapcsolatok Lengyelország 2005-ben a 7. legnagyobb kereskedelmi partnerünk (exportban a 7., importban a 8.), Magyarország teljes kereskedelmébõl 3,4 százalékkal, az EU országokkal folytatott kereskedelmébõl pedig 4,5 százalékkal részesedik. Az áruforgalom az elmúlt évben is az átlagot jelentõsen meghaladó ütemben bõvült. Kivitelünk értéke (1617,6 millió euró) 26,5 százalékkal, a behozatalé (2004 millió euró) 28,3 százalékkal nõtt. A forgalom növekménye az exportban kisebb volt (+338,6 millió euró), mint az importban (+442,4 millió euró). Az export szerkezetét tekintve különösen szembetûnõ a magyar agrárkivitel térvesztése, amelynek következtében nettó agrár-importõri pozíciónk még hangsúlyosabbá vált. A legfontosabb exportcikkek: rádiótelefonok, monitorok, kamerák, kõolajtermékek, gyógyszerek, jármûmotorok és -alkatrészek, mûszálak és mûanyagok, adatfeldolgozó gépek, állateledel, kukorica, zöldségkészítmények, dinnye, kávéés teakivonatok voltak. A legfontosabb importcikkeink: személygépkocsik és jármûalkatrészek, automata és ellenõrzõ mûszerek, bútorok, kozmetikai készítmények, édesipari termékek, kávé- és teakivonatok, tej- és tejtermékek, valamint a dohányáruk. Az áruforgalom nagyságát és szerkezetét döntõen a multinacionális cégek tevékenysége és kereskedelempolitikája határozza meg. A magyar–lengyel külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

1279,1

1617,6

1561,6

2004,0

–282,5

–386,4

119,6

120,6

169,0

267,7

–49,4

–147,1

Nyersanyagok

20,6

17,6

6,3

8,7

14,3

16,9

Energiahordozók

37,7

24,3

130,6

162,9

–92,9

–138,6


540,6

674,1

766,7

852,8

–226,1

–178,7


560,6

781,1

488,9

711,8

71,7

69,3



124

6. szám


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

126,5

128,3

100,0

100,0


100,9

158,4

7,5

13,4

Nyersanyagok

85,3

137,2

1,1

0,4

Energiahordozók

64,3

124,7

1,5

8,1


124,7

111,2

41,7

42,6


139,3

145,6

48,3

35,5

A turisztikai kapcsolatok dinamikus fejlõdése elsõsorban a lengyel turisták magyarországi beutazásainak köszönhetõ. 2004-ben mintegy egy millió lengyel kereste fel hazánkat, 2005-ben számuk 18 százalékkal emelkedett. A Lengyelországba látogató magyarok száma 2005-ben 17 százalékkal, 248 ezerre növekedett az elõzõ évhez képest. Tõkebefektetések A Lengyelországban befektetõ magyar cégek köre egyre inkább bõvül (Richter Gedeon, Dunapack, Egis, Globus, Fotex, WizzAir, Trigránit). 2005 októberében a BorsodChem megvette a lengyel Ciech Rt. tulajdonában álló – benzolt és toluolt gyártó – Petrochemia Blachownia Rt. 100 százalékos tulajdonrészét. Az elkövetkezõ években a magyar befektetések további növekedése várható. A Magyarországon beruházó lengyel cégek elsõsorban a termelõ (Bella Hungaria, Polmetal Pruszynski, Maspex), a kereskedelmi (KAN/Tatuum, LPP/Reserved) és szolgáltatási ágazatokban (szállítmányozás, idegenforgalom, logisztika, stb.) fektettek be, de van már példa a bankszektorban is beruházásra (a BRE Bank a Magyar Faktor 50%-os tulajdonosa). A lengyel statisztikák 56 millió euró magyar befektetést tartanak nyilván, ami a kereskedelmi-szolgáltatási tevékenységgel együtt eléri a 150 millió eurót. A Trigránit folyamatban levõ nagyberuházásának figyelembevételével a lengyelországi magyar tõkeállomány – egyes becslések szerint – meghaladja a 700 millió euró értéket. A lengyelországi magyar érdekeltségek székhelye Varsó és környéke, valamint Dél-Lengyelország térségében van. A magyarországi lengyel befektetések állománya mindössze 55-65 millió euróra becsülhetõ. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események Az állami és intézményi kapcsolatok terén az elmúlt évben – különösen a magyar V4 elnökségnek köszönhetõen – ugrásszerûen megnövekedtek a kormányfõk és a szaktárcák vezetõi szintjén, visegrádi és V4+ körben rendezett találkozók. Ugyanakkor érzékelhetõen ritkábban került sor a kifejezetten kétoldalú keretben tartott találkozókra, konzultációkra. – A gazdasági tárcák vezetõi Lengyelországban folytattak rövid, kétoldalú konzultációt a katowicei magyar befektetés megnyitóján. Megbeszéléseik alapvetõen egyes nemzetközi találkozókhoz kapcsolódtak, s az energiabiztonság elõtérbe kerülésével élénkebbé és gyakoribbá váltak. – Más tárcák vezetõi, államtitkárai és helyettes államtitkárai az elõzõ évinél gyakrabban vitattak meg aktuális (regionális, környezetvédelemi, közlekedési, munkaügyi) kérdéseket elsõsorban EU fórumokon és a visegrádi országok találkozóin. – Ezt jól egészítették ki a Lengyelországban rendezett különbözõ nemzetközi konferenciákon (EQUAL, OECD, Krynicai Fórum) való részvételhez kapcsolt találkozások. Lengyelországban is fontos szerepet töltenek be a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési fórumok, a regionális kapcsolattartást szolgáló rendezvények. 2005-ben mintegy 30-35 üzleti rendezvényen, vásáron, üzletember-találkozón, konferencián vettek részt magyar cégek, illetve kaptak magyar vállalatok – esetenként a külgazdasági képviselet révén – megjelenési lehetõséget: – a PLASTPOL vegyipari vásáron 4 magyar cég vett részt, – a Taropak csomagolástechnikai, a Domexpo bútoripari és a Polagra élelmiszeripari vásáron 2-2 cég, míg – az IFE, az ENOEXPO és az ECRM élelmiszeripari rendezvényeken összesen 30-40 vállalkozás, – volt magyar résztvevõje a POLEKO környezetvédelmi vásárnak (ProfiKomp), valamint a CEPIF ingatlanberuházási fórumnak (TriGránit), – 4 magyar cég érkezett Gdañskba a Bon Courage elnevezésû, KKV-knak címzett EU üzletember találkozóra.


6. szám

125

Az önállóan szervezett üzletember-találkozók sorából – a Tállyai Szövetkezet, Bionet, KMGY, stb. mellett – a varsói InterCharm kozmetikai-szépségápolási vásárt érdemes kiemelni, ahol sikerült költségmentesen egy információs standot felállítani, berendezni és mûködtetni. A kiállításon a Szennapak és a Bionet képviselõvel, a Caola termékeivel volt jelen. A külgazdasági iroda segítségével, s részben közvetlen szervezésével 5 üzleti rendezvény Magyarországon zajlott. Lengyelország gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005*

207,3

202,6

185,3

195,0

240,4

%

1,0

1,4

3,8

5,4

3,2

Ezer EUR/fõ

5,4

5,3

4,8

5,3

6,3

Az infláció

%

5,5

1,9

0,8

3,5

2,1


%

19,4

20,0

20,0

19,1

17,6

Az export értéke

Mrd EUR

40,2

43,5

47,5

59,7

71,4

Az import értéke

Mrd EUR

56,0

58,5

60,4

71,4

80,6


Mrd EUR

–6,0

–5,4

–4,1

–8,4

–3,9


Mrd EUR

8,3

6,3

5,6

6,4

7,0


Mrd EUR

0,21

0,08

0,33

0,66

0,9

A költségvetés egyenlege**

a GDP %-a

–4,3

–4,9

–4,4

–4,5

–2,8


Mrd EUR

2001

* Elõzetes éves adat. ** A hivatalos lengyel számítási metodika szerint.

Lettország A gazdaság helyzete 2005-ben az erõsödõ belsõ kereslet, valamint az új exportpiacok eredményeként a lett gazdaság a megelõzõ évinél is magasabb ütemben fejlõdött: a GDP 10,2 százalékkal bõvült. A legnagyobb gazdasági problémát változatlanul a folyó fizetési mérleg tartósan magas (a GDP 12,5%-a) hiánya, a gazdaság strukturális gondjai (döntõen bérmunka ágazatok, alacsony hozzáadott értéket termelõ vállalatok), a termelékenység és gazdasági aktivitás alacsony szintje jelenti. Az EU csatlakozást követõen a jövedéki adók és a szolgáltatások árszintjének emelkedése következtében 2004-ben ugrásszerûen emelkedõ (7,3%) infláció 2005-ben kis mértékben, 7,4 százalékra nõtt. A munkanélküliség valamelyest csökkent, de továbbra is magas: a munkanélküliségi ráta a 2004. évi 8,5 százalékról 2005-ben 7,8 százalékra mérséklõdött. A külkereskedelmi forgalom 80 százaléka az EU tagországokkal bonyolódott le. Az export értéke (4 Mrd EUR) közel 33 százalékkal, az importé (6,8 Mrd EUR) 28 százalékkal nõtt, így a külkereskedelmi egyenleg nem tudott hozzájárulni a folyó fizetési mérleg hiányának tervezett csökkenéséhez. Lettországban kevés a magas hozzáadott értéket képviselõ exporttermék, a fõ kiviteli cikkek a fa és a faipari termékek. A külföldi mûködõtõke-beáramlás az elmúlt két évben megélénkült, a befektetések állománya 2005-ben már meghaladta a 3,7 milliárd eurót. A legtöbb tõke Svédországból érkezett. További jelentõs befektetõk: Németország, Oroszország, Hollandia és Dánia. Lettország 2005-ben csatlakozott az ERM II árfolyamrendszerhez. Az egységes európai fizetõeszköz átvételét 2008-ra tervezik, de az idõpont a magas infláció miatt késedelmet szenvedhet. A magyar–lett külgazdasági kapcsolatok Exportunk értéke (70,2 M EUR) több mint 37 százalékkal bõvült, az importé (12,1 M EUR) 3 százalékkal csökkent. A kivitel növekedésének a jármûipari kiszállítások (100 Ganz trolibusz, 10 IKARUSZ midibusz) és a gyógyszeripari eladások adtak jelentõs lökést. További fontos, magas hozzáadott értékû exportcikkek: mûszerek, rádiótelefon alkatrészek, elektronikai termékek (Samsung, GE Tungsram). Az importban a nyersanyagok, faipari termékek helyett egyre inkább a feldolgozott termékek a meghatározóak: 2005-ben a gépek behozatala háromszorosára növekedett. A Lettországból származó élelmiszerimport 2004-ben látvá-

126


6. szám

nyosan, több mint 12-szeresére emelkedett, és 2005-ben további 60 százalékkal nõtt. (Nagy része feldolgozott hal és haltermék.) A lett idegenforgalom egyelõre Rigára összpontosul, a konferencia és hagyományos turizmus erõsödését azonban a szállodai kapacitások korlátozzák. A magyar–lett külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

Összesen

51,0

70,2

12,5

12,1

38,5

58,1


12,1

10,6

0,9

1,4

11,2

9,2

Nyersanyagok

0,7

0,8

1,8

0,3

–1,1

0,5

Energiahordozók

0,1

0,2

0,3

0,5

–0,2

–0,3


16,1

22,4

8,6

7,0

7,5

15,3


22,1

36,2

0,9

2,8

21,2

33,3


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

137,4

96,7

100,0

100,0

87,8

160,5

15,2

11,9

Nyersanyagok

113,0

16,7

1,1

2,5

Energiahordozók

234,1

174,8

0,3

3,8


139,0

81,3

31,9

58,2


163,9

330,3

51,5

23,5


Tõkebefektetések A Lettországba irányuló magyar tõkekivitel néhány 100 ezer eurót tesz ki. Ezzel hazánk a 45. helyen van a lettországi befektetõk rangsorában. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események Az állami kapcsolatok megfelelõek a két ország között, a mindennapi kapcsolattartást azonban nehezíti, hogy nincs állandó magyar külképviselet Rigában. 2005-ben magas szintû gazdasági delegáció nem látogatott a Baltikumra. Az Ikarus Egyedi Buszgyár Kft 2005 májusában bemutatót tartott Rigában, amelyre több helyi buszvállalat képviselõje kapott meghívást. Lettország gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

8,5

8,9

9,9

11,0

12,6

%

7,9

6,1

7,5

8,5

10,2

ezer EUR/fõ

3,6

3,8

3,9

4,7

5,5

Infláció

%

2,5

1,4

2,9

7,3

7,4


%

7,7

7,6

8,6

8,5

7,8

Export értéke

Mrd EUR

2,5

2,2

2,5

3,0

4,0

Import értéke

Mrd EUR

3,9

3,4

4,6

5,3

6,8


6. szám


Érték

2001

127 2002

2003

2004

2005


a GDP %-a

–0,9

–0,6

–0,7

–1,3

–1,5

Közvetlen mûködõ tõke import*

Mrd EUR

2,1

2,4

2,5

3,1

3,7


Mrd EUR

..

..

..

..

..


a GDP %-a

–2,1

–2,3

–1,2

–0,9

0,2

* Állomány.

Litvánia A gazdaság helyzete A gazdasági növekedés üteme 2005-ben 7,3 százalékra gyorsult. A GDP növekedését a fogyasztás (+9,6%) és a már részben az EU Strukturális Alapokból finanszírozott beruházások növekedése (+14,4%), valamint az export bõvülése eredményezte. Az infláció 2,7 százalékra lassult, a reálbérek 9 százalékkal nõttek. A munkanélküliségi ráta 9,6 százalékra csökkent. Az export értéke (9,5 Mrd EUR) 27,1 százalékkal, az importé (12,4 Mrd EUR) 25 százalékkal bõvült. A kereskedelmi mérleghiány növekedése ellenére 2005-ben a fizetési mérleg hiánya a GDP 7,2 százalékára csökkent. Az államadósság a GDP 20 százalékára emelkedett. A külföldi mûködõtõke-beáramlás erõsödött, és állománya a 2004. évi mintegy 4,5 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nõtt. Litvánia 2004-ben csatlakozott az ERM-II árfolyamrendszerhez és megkezdte az elõkészületeket az euró 2007-ben történõ bevezetéséhez, de egyre több jel utal arra, hogy ezt elhalasztani kényszerül. A magyar–litván külgazdasági kapcsolatok Magyarország Litvánia 23. kereskedelmi partnere, Magyarország európai kereskedelmi partnerei között Litvánia a 31. helyen található. Kivitelünk értéke (123 M euró) 34,6 százalékkal bõvült, a behozatalé (33,5 M euró) mintegy 7 százalékkal csökkent, a magyar aktívum 60 százalékkal nõtt. Az áruforgalom több mint 80 százalékát – az exportban és az importban egyaránt – a feldolgozott termékek és a gépek, gépi berendezések teszik ki. A magyar–litván külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

Összesen

91,4

123,0

35,9

33,5

55,5

89,6


19,6

20,9

2,5

4,0

17,1

16,9

2,2

1,4

2,0

1,2

0,2

0,2

..

0,7

1,2

1,2

–1,2

–0,5


43,1

55,4

18,7

18,7

24,3

36,6


26,6

44,7

11,5

8,3

15,1

36,3



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

134,6

93,1

100,0

100,0


106,8

162,6

17,0

12,0

63,7

60,9

1,2

3,6

Nyersanyagok

128


6. szám

Index (2005/2004)

Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

..

96,9

0,6

3,5


128,5

99,8

45,0

55,9


168,2

72,5

36,3

24,9

Energiahordozók

A kétoldalú szolgáltatáskereskedelem legjelentõsebb tétele 2005-ben a Szolnoki MÁV Jármûjavító Kft. vasúti dízel ikermozdonyok generál felújítására szóló fõvállalkozói szerzõdése, melynek szolgáltatási része közel 4,8 millió eurót tett ki. Ezen kívül a Bull Hungary magyarországi IT fejlesztõ vállalkozás kapott – állami közbeszerzések keretében – néhány százezer euró értékû megrendelést elektronikus cégregisztrációs rendszer telepítésére és beüzemelésére. 2005-ben Litvániából 57 ezren utaztak Magyarországra, a kereskedelmi szálláshelyeken litvánok által eltöltött vendégéjszakák száma 13 ezer volt. Sokat lendíthet a kétoldalú idegenforgalmi kapcsolatok fejlõdésén a regionális kapcsolatok erõsödése, valamint az AirBaltic légitársaság 2006-ban beinduló, a két fõvárost összekötõ közvetlen légi járata. Tõkebefektetések A litván statisztikai adatok szerint a magyar tõkekihelyezések 2004-ben 2,9 millió eurót, 2005-ben 4,7 millió eurót tettek ki, amely a Litvániában regisztrált összes közvetlen külföldi tõkebefektetésnek csupán 0,1%-a volt. Ezzel Magyarország a külföldi befektetõk rangsorában a 29. helyre lépett elõre. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események 2005-ben magas szintû gazdasági delegáció nem látogatott a Baltikumra, így a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését elsõsorban a vállalati igények alapján folytatott kereskedelemfejlesztés határozta meg. A lebonyolított kereskedelemfejlesztési akciók, kiállítások és termékbemutatók során litvániai piackutatás és a kapcsolatfelvétel támogatása is segítette több magyar vállalkozás piaci megjelenését. Regionális együttmûködés keretében 2005. tavaszán az ITD Hungary valamint a vilniusi Magyar Nagykövetség szervezésében Békés megyei politikai és üzletemberekbõl álló küldöttség látogatott az észak-litvániai Paneveys városába. Litvánia gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

14,0

14,9

16,3

17,9

20,5

%

6,4

6,8

9,7

6,7

7,3

ezer EUR/fõ

3,9

4,3

4,8

5,3

6,0

Infláció

%

2,0

–0,3

–1,3

2,9

2,7


%

16,4

13,5

12,7

10,8

9,6

Export értéke

Mrd EUR

5,4

5,9

6,4

7,5

9,5

Import értéke

Mrd EUR

6,7

8,2

8,6

9,9

12,4


Mrd EUR

–0,7

–0,8

–1,1

–1,3

–1,5

Közvetlen mûködõ tõke import*

Mrd EUR

3,1

3,8

3,9

4,5

5,3


Mrd EUR

0,06

0,06

0,1

0,3

0,8

a GDP %-a

–1,9

–1,4

–1,2

–1,5

–0,5


Költségvetés egyenlege * Állomány.


6. szám

129

Luxemburg A gazdaság helyzete A luxemburgi statisztikai hivatal nem végleges adatai szerint a GDP 2005-ben 4 százalékkal növekedett. A luxemburgi gazdaság teljesítõképességét alapvetõen befolyásolta a befektetések, különösen az ipariak nagymértékû visszaesése 2005-ben. A gazdasági fejlõdés egyik fõ problémája a versenyképesség stagnálása. A korábbi évekhez képest romló gazdasági helyzetben a munkanélküliek száma 2005. õszére elérte és meghaladta az ottani viszonyok között kritikus lélektani határt, vagyis a 10 ezer fõt, ami a munkaképes korú lakosság 4,7 százaléka. A munkanélküliségi ráta éves átlaga 4,3 százalék volt. A fogyasztói árak emelkedése 2005. októberében meghaladta a 3 százalékot, ami 2001. szeptembere óta a legmagasabb érték. 2005. átlagában a fogyasztói árak 2 százalékkal emelkedtek. A magyar–luxemburgi külgazdasági kapcsolatok Exportunk értéke (29,7 M EUR) 9,2 százalékkal, az importé (58,2 M EUR) 12,2 százalékkal csökkent. A kétoldalú kereskedelmi forgalom egyenlege – a korábbi évekhez hasonlóan – 2005-ben is passzív volt (28,5 M euró). Exportunkban a nyersanyagok kivitele jelentõsen visszaesett, a gépek, gépi berendezések szállítása ugyanakkor jelentõsen megnõtt. Importunkban továbbra is a feldolgozott termékek, valamint a gépek, gépi berendezések teszik ki a forgalom döntõ hányadát, annak ellenére, hogy 2005-ben mindkét árufõcsoport behozatala csökkent. A magyar–luxemburgi külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

32,7

29,7

66,3

58,2

–33,6

–28,5

..

..

1,0

1,6

–1,0

–1,6

13,6

0,4

..

0,1

13,6

0,3

..

0,1

..

0,1

..

0,0


9,1

19,3

49,7

47,5

–40,6

2,2


9,9

1,0

15,6

8,9

–5,7

–6,7

Összesen Élelmiszer, ital, dohány Nyersanyagok Energiahordozók


Megoszlás


Kivitel


Kivitel

Behozatal

90,8

87,8

100,0

100,0

..

160,0

..

2,7

2,9

..

1,3

0,2

..

..

0,3

0,2

212,1

95,6

65,0

81,6

10,1

57,1

3,4

15,3

Tõkebefektetések A Magyarországon megvalósított luxemburgi tõkebefektetésekben a luxemburgi központtal rendelkezõ multinacionális cégek (Electrolux, Guardian, RTL Club, Profi) beruházásai a meghatározóak. Ezen kívül csak néhány kisebb helyi cég van jelen (Securicor, Euroscript). 2005. végén egy élelmiszeripari gépgyártó és egy nyomdatechnikai cég befektetése volt folyamatban. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események 2005. decemberében a nagykövetségen az ITD-H brüsszeli irodájával közösen szakmai konferenciát és üzleti napot rendeztek a magyarországi termálvíz hasznosításának lehetõségeirõl.

130


6. szám

A luxemburgi gazdasági kamara 2005. októberében a magyarországi piaci lehetõségek bemutatására magyar információs napot szervezett. 2006. februárjában a Luxemburgi Kereskedelmi Kamara, a Magyar Nagykövetség és az ITDH közös rendezésében Magyar Gazdasági Fórum néven, befektetésösztönzési konferenciára került sor Luxemburgban. A luxemburgi gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

A GDP értéke folyóáron A GDP növekedése változatlan áron

2001

2003

2004

2005

Mrd EUR

21,9

22,4

23,0

23,9

25,6

%

1,0

1,3

1,7

4,2

4,0

40,8

41,3

42,4

56,4

59,8

EzerEUR/fõ

Az egy fõre jutó GDP folyó áron

2002

Az infláció

%

3,3

2,3

1,9

2,2

2,0


%

2,6

2,6

3,8

4,2

4,3

Az export értéke

Mrd EUR

9,3

9,1

9,0

9,7

10,1

Az import értéke

Mrd EUR

12,5

12,2

12,0

13,3

14,0


Mrd EUR

1,9

2,6

1,6

2,8

2,8


Mrd EUR

29,9

33,2

30,0


Mrd EUR

10,0

15,7

13,7


a GDP %-a

2,0

2,0

–0,6

–1,1

Málta A gazdaság helyzete Az elõzõ kétévi visszaesés után 2005-ben a gazdaság növekedésnek indult: a GDP 2,5 százalékkal bõvült. A növekedés motorja a belsõ kereslet emelkedése, ezen belül is a beruházások – fõként a Strukturális Alapokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetõ – bõvülése (6%) volt. A közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökkent és a költségvetési hiány a GDP 3,3 százalékára mérséklõdött. Az 1995 óta emelkedõ államadósság 1,5%ponttal csökkent ugyan, de még mindig megközelíti a GDP 75 százalékát. A foglalkoztatás növekedése 0,6 százalékra lassult, a munkanélküliségi ráta a 2004. évi 7,3 százalékos szinten maradt. Az infláció 2,5 százalékra mérséklõdött. Az elektronikai ipar gyenge exportteljesítményének hatására a kivitel 4 százalékkal csökkent, a behozatal növekedése 0,2 százalékra lassult. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 12,9 százalékára emelkedett. A magyar–máltai külgazdasági kapcsolatok Néhány millió euró nagyságrendû exportunk értéke (5,7 M EUR) több mint kétszeresére, az importé (131,4 M EUR) pedig közel kétszeresére nõtt. Kivitelünk döntõ részét az élelmiszer, ital, dohányáruk, azon belül is a gabona (3,9 M EUR) szállítása teszi ki. A behozatal csaknem teljes egészében gépi berendezésekbõl, azon belül is villamos gép, készülékbõl (115,7 M EUR) áll. A magyar–máltai külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

Összesen

2,6

5,7

68,8

131,4

–66,2

–125,7


0,3

4,1

0,1

0,1

–3,8

4,0

..

..

..

..

..

..

Energiahordozók

0,1

0,1

..

..

0,1

0,1


1,5

0,5

0,7

2,7

0,8

–2,2


0,7

1,0

68,0

128,6

–67,3

–127,6

Nyersanyagok


6. szám

131


Megoszlás


Kivitel


Kivitel

Behozatal

219,2

191,0

100,0

100,0

1.366,7

100,0

71,9

..

..

..

..

..

100,0

..

1,8

..

33,3

385,7

8,8

2,1

142,9

189,1

17,5

97,9

Tõkebefektetések A legnagyobb máltai befektetõ Magyarországon a Corinthia-csoport. A már több éve üzemelõ Aquincum Hotel mellett, 150 millió dolláros beruházással 2003. tavaszán elkészült a Grand Hotel Royal. A magyar tõke jelenléte Máltán nem kimutatható.

Németország A gazdaság helyzete A német gazdaság fejlõdése 2005-ben (0,9%) a 2004. évi ütemtõl (1,7%) elmaradt ugyan, de a 2002. és a 2003. évi stagnáláshoz közeli állapothoz képest jobb teljesítményt jelent. Az átlagon belül a tartományok között jelentõsek a különbségek, és tovább nõtt a keleti tartományok nyugatiakkal szembeni lemaradása. A Saar-vidék a 2004. évi 3,6 százalék után 2005-ben 2,7 százalékkal – a tartományok között a legmagasabb dinamikával – növekedett. Ezt követi BadenWürttemberg és Schleswig-Holstein, és átlagon felüli teljesítményt mutatott fel Hamburg, Bajorország és a SzászAnhalt is. A fejlõdés motorja továbbra is az export. A magánháztartások fogyasztása stagnált, az állam fogyasztási kiadásai 0,4 százalékkal csökkentek. A bruttó beruházások a gépi beruházások erõteljes növekedése (4,0%) ellenére kis mértékben csökkentek (-0,3%), mivel az építési beruházások volumene ismét mérséklõdött (-3,6%). A feldolgozóipar termelése 2005-ben 3,3 százalékkal emelkedett, az építõipar teljesítménye tovább csökkent (5,6%-kal). A német vállalatok versenyképessége javult, az egy munkaórára jutó termelés 1,5 százalékkal emelkedett. A feldolgozóiparon kívül egyetlen ágazat sem járult hozzá a növekedéshez, ami különösen igaz a kereskedelemre, a vendéglátásra és a szolgáltató szektorra. Németország továbbra is a világ legnagyobb exportõre és – az USA után – a 2. legnagyobb importõre. Az export értéke (786,2 Mrd EUR) 7,5 százalékkal, az importé (625,6 Mrd EUR) 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, kereskedelmi mérleg aktívuma ismét rekord nagyságú. A munkanélküliek száma 2006. februárjában meghaladta az 5 millió fõt, az egy évvel korábbinál 4,5 százalékkal alacsonyabb. A munkanélküliségi ráta az összes foglalkoztatottra vetítve 12,2 százalék, 0,5%ponttal alacsonyabb a 2005. februárinál. A fogyasztói árak növekedése gyorsult, 2005. decemberében 2,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési hiány már az egymást követõ negyedik évben haladta meg a GDP 3 százalékát és az EU Bizottság – a gazdaságkutató intézetek elõrejelzéseihez hasonlóan – 2006-ban és 2007-ben sem számol a 3 százalékos határon belül maradásával. 2006-ban a szövetségi kormány várakozásai szerint 1,6 százalékos, a vezetõ gazdaságkutató intézetek becslése alapján 1,8 százalékos ütemben bõvül a gazdaság. A korábban feltételezettnél magasabb gazdasági növekedés nyomán a foglalkoztatási helyzet is várhatóan kedvezõbben alakul, 150-160 ezer új munkahely létrejötte valószínûsíthetõ. A növekedés hajtóereje továbbra is az export marad, ugyanakkor a gazdaság kimászni látszik a korábbi évek beruházási hullámvölgyébõl és fejlõdéséhez a beruházási tevékenység élénkülése is hozzájárul. A kivitel várhatóan a 2005. évihez hasonló ütemben bõvül, jóllehet az olajárak magas szintje fékezõ hatást gyakorolhat a világ-, s ezen belül a német gazdaság fejlõdésére. A német nagykoalíció, miután a novemberi hivatalba lépése utáni elsõ hónapok a március végén Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Szász-Anhaltban rendezett tartományi választásokra történõ felkészülés jegyében teltek, e vá-


132

6. szám

lasztások után kezdhette meg a valódi munkát. A választások utáni kormányüléseken terítékre került többek között a 2006-os költségvetés tervezete, az energia- és családpolitika, az egészségügyi reform és a német állampolgárság megszerzésének szabályozása is. A magyar–német külgazdasági kapcsolatok Németország elsõszámú gazdasági-kereskedelmi partnerünk. Hazánk a német importban a 16. helyrõl a 17. helyre csúszott vissza, míg a német kivitelben – ugyancsak a 16. helyrõl – a 15. helyre lépett elõ. Kivitelünk értéke 2005-ben (14.481 M EUR) 2,7 százalékkal, a behozatalé (14.372,3 M EUR) 1,1 százalékkal növekedett. Németország részesedése a teljes magyar kivitelben az elõzõ évi 31,6 százalékról 29,1 százalékra, a behozatalban 29,3 százalékról 27,3 százalékra mérséklõdött. Exportunkban a gépek és szállítóeszközök részaránya 2,6%ponttal csökkent, a feldolgozott ipari terméké 2%ponttal emelkedett, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek részaránya minimális mértékben mérséklõdött. Az élelmiszerek importja 33,1 százalékkal emelkedett, a korábbi évek magyar aktívuma ebben az árufõcsoportban szinte teljes mértékben megszûnt. A német tartományok közül elsõszámú exportpiacunk Bajorország, részesedése azonban a német kivitelben a korábbi évek 30-32 százalékáról 26,1 százalékra mérséklõdött. A teljes német export több mint egy ötöde továbbra is BadenWürttemberg-be irányul, így a két dél-német tartomány részaránya ma is megközelíti a teljes forgalom felét. Északrajna-Vesztfália részaránya ugyancsak meghaladja a 20 százalékot. A teljes forgalom 4,5 százaléka a keleti tartományokba, s ennek mintegy fele egyetlen tartományba, a Szász Szabadállamba irányul. A magyar–német külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

14.098,4

14.481,0

14.217,0

14.372,3

–118,6

108,7


470,7

452,4

339,1

451,2

131,6

1,2

Nyersanyagok

178,5

205,9

116,2

119,1

62,3

86,8

80,0

131,0

133,1

243,6

–53,1

–112,6

3.234,8

3.641,1

4.590,1

4.821,3

–1.355,3

–1.180,2

10.134,5

10.050,7

9.038,5

8.737,1

1.096,0

1.313,6

Összesen


2004

2005


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

102,7

101,1

100,0

100,0

96,1

133,1

3,1

3,1

Nyersanyagok

115,4

102,5

1,4

0,8

Energiahordozók

163,8

183,0

0,9

1,7


112,6

105,0

25,1

33,5

99,2

96,7

69,4

60,8



Tõkebefektetések A német vállalatok által megvalósított beruházások a Magyarországon befektetett külföldi mûködõ tõke mintegy 30 százalékát teszik ki. Jelentõs a német érdekeltségû vállalatok nyereségének a tevékenységbe történõ visszaforgatása is. A hazánkban tevékenykedõ német érdekeltségû vállalatok mintegy 250 ezer fõt foglalkoztatnak. A német befektetõk az ipar (ezen belül elsõsorban a közútijármû-gyártás, gépgyártás, elektronika és elektrotechnika), a kereskedelem és a szolgáltatások területén egyaránt megtalálhatók. A magyar exportõrök rangsorát éveken keresztül az Audi Motor Hungaria Kft. vezette, amely a vállalati árbevétel nagyságát tekintve a második legjelentõsebb magyarországi iparvállalattá fejlõdött. A nagy német ipari befektetõk között érdemel említést – többek között – a Siemens, a Bosch, a Knorr Bremse, a ZF, a Thyssen, a Messer Griesheim, a Sennebogen gépgyár, a távközlésben a Deutsche Telekom, a nagykereskedelemben a Metro, a kiskereskedelemben a Spar üzletláncot mûködtetõ Tengelmann és újabban a


6. szám

133

Lidl, a pénzügyi szolgáltatásokban a Hungária Biztosítót megvásárló Allianz és az MKB többségi tulajdonosa, a Bayerische Landesbank. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események Az elmúlt év kiemelkedõ gazdaságdiplomáciai eseményei – a januári stuttgarti „kis-Duna-találkozó” (Magyarország, Bajorország, Baden-Württemberg, továbbá Ausztria kormányfõjének részvételével), és a magyar miniszterelnök találkozója a rendezvénynek otthont adó Baden-Württemberg magyar kapcsolatokban érdekelt vezetõ üzletembereivel; – februárban a német szövetségi kancellár, az északrajna-vesztfáliai és a magyar miniszterelnök részvételével Bonnban megrendezett magyar befektetési fórum; – a magyar miniszterelnök októberi berlini találkozója az ügyvezetõ, illetve a leendõ kancellárral; – a gazdasági és közlekedési miniszter áprilisi müncheni látogatása (beleértve a bajor gazdasági miniszterrel és a magyarországi érdekeltséggel rendelkezõ cégek vezetõivel lebonyolított találkozóját), júniusi elõadása a Munich Summit nemzetközi gazdasági konferencián, szeptemberi látogatása a frankfurti nemzetközi autóvásáron, melynek során találkozott a hesseni miniszterelnökkel, valamint novemberi berlini látogatása, az új szövetségi kormány gazdasági és technológiai miniszterével és közlekedési és építésügyi miniszterével folytatott megbeszélése, valamint a nagy német cégek képviselõi elõtt tartott elõadása; – a Német-Magyar Fórum decemberben tartott 15. éves közgyûlése, melyen elõadást tartott a két külügyminiszter. A kilencvenes évek eleje óta hét tartománnyal (Bajorország, Baden-Württemberg, Északrajna-Vesztfália, Hessen, Szászország, Türingia, Brandenburg) mûködtetünk általános vagy a gazdasági együttmûködés fejlesztését szolgáló vegyes bizottságot, együttmûködési fórumot. Kapcsolatainkban emellett kiemelkedõ szerepet játszanak a vásári részvételek (Construma, Industria, Öko-Tech, Foodapest), és a részben ezekhez kapcsolódó, részben önálló rendezvényként szervezett gazdasági információs napok (pl. az ún. Hunsider rendezvények), valamint üzletember találkozók. Kapcsolataink erõsítésének perspektivikus elemei: a beszállítói kapcsolatok erõsítése, együttmûködés a K+F területén, a harmadik piaci együttmûködés, különös tekintettel a balkáni térségre, az EU pályázataiban való közös részvétel, valamint együttmûködés a Magyarországon uniós támogatással megvalósuló új projektek létrehozásában. A német gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

2001

2002

2003

2004

2005

2074,0

2107,0

2163,0

2215,0

2245,0

%

0,8

0,1

–0,1

1,7

0,9

EzerEUR/fõ

25,1

25,5

26,2

26,8

27,2

Az infláció

%

1,9

1,3

1,1

1,7

2,0


%

10,4

10,8

11,6

10,5

11,1

Az export értéke

Mrd EUR

638,2

651,3

664,4

733,4

786,2

Az import értéke

Mrd EUR

542,7

518,5

534,5

577,3

625,6


Mrd EUR

1,7

45,6

45,7

84,5

90,4


Mrd EUR

23,6

38,3

11,4

28,1

17,0


Mrd EUR

–41,2

–9,2

–2,2

5,8

19,7


a GDP %-a

–2,8

–3,5

–3,9

–3,9

–3,3


Érték

Mrd EUR

Olaszország A gazdaság helyzete Az olasz gazdaság 2005-ben stagnált és ezzel az Európai Unió országai közül a leggyengébb teljesítményt nyújtotta. Az ország rossz teljesítménye csak részben indokolható az olasz export számára oly fontos német piac gyengélkedésével, az erõs euróval, a dráguló üzemanyagárakkal, és a nagy mennyiségû kínai áruk világpiacra jutásával. Az ipari termelés 0,8 százalékkal mérséklõdött. A hagyományos könnyûipari termékek (elsõsorban a textil-, a cipõ-, a bõripar) és számos összeszerelt ipari termék (közlekedési eszközök, elektromos és elektronikai ipar, bútoripar) elõállítá-

134


6. szám

sának költséghatékonyságában nem tudja felvenni a versenyt a kelet-európai és a távol-keleti országokkal. Olaszország nemzetközi versenyképessége folyamatosan romlik, és ez a hagyományos olasz termékek piacvesztéséhez vezet. Az olasz vállalatok közel 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás, sok esetben családi vállalkozás, amelyek elsõsorban könnyûipari termékeket (textil és ruházati termékek, bõr- és cipõipari termékek, bútorok és lakásdekorációs tárgyak, élelmiszeripari termékek) és gépipari termékeket állítanak elõ, és még a kiváló minõség mellett sem képesek az árversenyben talpon maradni az olcsó munkaerõt foglalkoztató országok áruival szemben. A munkanélküliség az elmúlt években folyamatosan csökkent, 2005-ben 7,7 százalékot tett ki. A költségvetési hiány tovább, a GDP 4,1 százalékára növekedett. A maastrichti kritériumok közül az államadósság szintje is tovább nõtt (106,4%), ugyanakkor az infláció 1,9 százalékra esett vissza. A külkereskedelmi forgalom növekedése 2005-ben is folytatódott. Az energiahordozó-behozataltól való nagy függõség és az olajárak emelkedése következtében az import értéke 10,6 százalékkal, az exporté azonban ennél mérsékeltebben, 6,9 százalékkal bõvült és a külkereskedelmi mérleg hiánya ugrásszerûen emelkedett. A kereskedelem 60 százalékát változatlanul az uniós tagországokkal bonyolítja le. Legjelentõsebb partnerei: Németország, Franciaország, USA, Nagy-Britannia és Spanyolország. A magyar–olasz külgazdasági kapcsolatok Olaszország továbbra is a 3. legnagyobb külkereskedelmi partnerünk. Hazánk az olasz kivitelben a 20., a behozatalban a 23. helyen áll. Exportunk értéke (2.683 millió euró) 9,5 százalékkal növekedett, az importé (2.592 millió euró) 4,6 százalékkal csökkent, így a kétoldalú kereskedelem egyenlege több mint 350 millió euróval javult és hosszú évek óta elõször magyar aktívum keletkezett. A forgalom felét mind kivitelben, mind behozatalban a feldolgozott termékek, több mint egyharmadát a gépek, gépi berendezések teszik ki. Legfontosabb exportcikkeink: elektromos gépek és felszerelések, gépek és mechanikus berendezések, jármûvek, ruházati cikkek, mûanyagok, valamint vas- és acéláru. A magyar élelmiszeripari termékek (elsõsorban húskészítmények, friss és szárított gyümölcs és zöldségek, konzervek) iránt változatlanul meglévõ kereslet kielégítését és a látványos exportnövekedést árualap hiány nem teszi lehetõvé. Jelentõsebb az igény továbbá faipari alapanyagokra, fémipari félkész termékekre, kézmûipari cikkekre, mûanyagipari termékekre. Számos bérmunka ajánlat érkezik nyomtatott áramkörök összeszereléséhez, valamint a fém-, mûanyag-, textil- és ruházati iparban, a magas bérköltségek miatt azonban többnyire nem jön létre üzletkötés. A magyar–olasz külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

2.449,4

2.683,0

2.716,2

2.591,9

–266,8

91,1


214,2

280,2

110,2

135,6

104,0

144,6

Nyersanyagok

173,2

208,4

37,9

42,3

135,3

166,1

5,8

3,7

5,3

5,3

0,5

–1,6

1.160,4

1.201,5

1.592,8

1.508,9

–432,4

–307,4

895,8

989,1

970,1

899,7

–74,2

89,3

Összesen



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

109.5

95,4

100,0

100,0


130,8

123,4

10,4

5,2

Nyersanyagok

120,4

111,6

7,8

1,6

63,3

99,8

0,1

0,2


103,5

94,7

44,8

58,2


110,4

92,8

36,9

34,7

Energiahordozók


6. szám

135

Tõkebefektetések Olaszország a 9. legnagyobb külföldi befektetõ Magyarországon. Az olasz tõke a gazdaság szinte minden ágazatában jelen van. A magyarországi közel 2400 olasz érdekeltségû vállalat döntõ hányada kis- és közepes vállalat. A legnagyobb befektetõk: Pirelli (kábelgyártás), Ferruzzi-Csoport (cukor- és növényolajipar), Radici-Csoport (textilipar), De Benedetti-Csoport (porcelángyártás), Italgas (szolgáltatás), ILVA (acélgyártás), valamint az IntesaBci-csoport, a San Paolo-IMI és az Unicredito (bankszektor). Számottevõ beruházást hajtott végre továbbá az ENI (vegyipar), az AGIP (szolgáltatás), Zwack (italgyártás), Fiorucci (állattenyésztés), Bracco (gyógyszeripar), valamint a Generali (biztosítás). Magyarországot megbízható partnernek tekintik, ahol a piaci szabályozás és a banki szolgáltatások színvonala is az európai normákkal megegyezõ. A földrajzi közelség ellenére egyre több olasz vállalat dönt a tõlünk keletre esõ, alacsonyabb bérköltségû országokba történõ befektetés mellett. EU csatlakozásunk óta mind több olasz vállalat érdeklõdik olyan tevékenység indítása iránt Magyarországon, ahol az EU támogatásaiból maga is részesülhet. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események Januárban és májusban külgazdasági tárgyalásokra és konzultációra került sor Rómában az olasz külgazdasági miniszterhelyettessel, illetve a Termelõ Tevékenységek Minisztériumának fõigazgatójával. Az olasz Termelõ Tevékenységek Minisztériumának új irányítója júliusi budapesti látogatásán megbeszélést folytatott a gazdasági és közlekedési miniszterrel és több együttmûködési lehetõségrõl állapodott meg. A megállapodás eredményeképpen novemberben került sor a kétoldalú energetikai munkacsoport elsõ ülésére Rómában. Olaszország gazdasági mutatói Megnevezés

2001

2002

2003

2004

2005

1.218,5

1.260,6

1.300,9

1.351,8

1.383,7

%

1,8

0,4

0,3

1,1

0,0

Ezer EUR/fõ

22,8

23,1

22,8

23,3

24,0

Az infláció

%

2,7

2,5

2,7

2,2

1,9


%

9,1

8,6

8,4

8,0

7,7


Érték

Mrd EUR

Az export értéke

Mrd EUR

268,0

264,0

255,0

275,6

294,8

Az import értéke

Mrd EUR

258,0

254,0

253,5

276,0

305,2

A folyó fizetési mérleg egyenlege*

Mrd EUR

–35,9

–32,6

–37,8

–40,8

-19,8

Közvetlen mûködõ tõke import**

Mrd EUR

15,8

15,1

13,4

13,2

13,2+

Közvetlen mûködõ tõke export**

Mrd EUR

23,6

16,4

6,2

14,5

30,7+


a GDP %-a

–2,9

–2,9

–3,4

–3,4

–4,1

Forrás: ISTAT * Forrás: Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium. ** Forrás: Termelõ Tevékenységek Minisztériuma. + 2005. január–november .

Portugália A gazdaság helyzete 2005 második felének gazdasági folyamatai azt mutatják, hogy a portugál gazdaság a hosszan tartó recesszió után növekedésnek indul. Az év egészében a GDP 0,3 százalékkal bõvült. A belföldi kereslet 0,7 a magánfogyasztás 1,8 százalékkal emelkedett. A háztartások rendkívüli eladósodottsága és a munkanélküliség emelkedése fékezte, a külpiaci kereslet élénkülése, a bizalmi indexek folyamatos erõsödése és a jövedelmek kisebb mértékû bõvülése elõsegítette a növekedést. Az ipari termelés 0,3 százalékkal, a feldolgozóipar kibocsátása pedig 0,5 százalékkal emelkedett. Az építõipar bruttó termelése 5,3 százalékkal mérséklõdött, kapacitás kihasználtsága azonban az év végére 76 százalékra javult. A mezõgazdasági termelés értéke – az aszály következtében fellépõ jelentõs terméskiesések és erdõtüzek miatt – mintegy 12 százalékkal csökkent.


136

6. szám

A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag stagnált, ugyanakkor a munkaképes lakosságé 1,1 százalékkal növekedett, amelynek elsõdleges forrását az elmúlt évben is a bevándorlók jelentették. A munkanélküliek aránya elérte a 8 százalékos szintet. Az inflációt sikerült 2,2 százalékra leszorítani. A költségvetési bevételek 2005-ben, az elõzõ évhez képest kis mértékben csökkentek, a kiadások – a meghirdetett szigorú takarékossági intézkedések ellenére – még a 2004. évi rekord nagyságú kiadásokat is túlszárnyalták, a hiány elérte a GDP 6 százalékát. A bruttó adósság állomány meghaladja a GDP 65,5 százalékát. Az áruexport értéke (30,7 milliárd euró) 2,7 százalékkal nõtt, az Európai Unióba irányuló kivitel 1,7 százalékkal emelkedett és aránya 79,8 százalékra csökkent. Portugália legnagyobb exportpiacai: Spanyolország, Franciaország, Németország, Egyesült Királyság, USA és Olaszország. Az áruimport értéke (47,3 milliárd euró) 5,3 százalékkal bõvült, ezen belül az Európai Unióból származó behozatal 4,9 százalékkal növekedett. A legfontosabb partnerek: Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya 10,7 százalékkal, a GDP 11,4 százalékára nõtt. A folyó fizetési mérleg hiánya az elmúlt évben közel 29 százalékkal emelkedett, és elérte a GDP 9,3 százalékát. Portugália kiemelt hangsúlyt fektet a befektetõi bizalom visszaszerzésére, a külföldi mûködõtõke-befektetések további bevonására. A külföldi közvetlen tõkebefektetések állománya Portugáliában az év végére megközelítette az 55 milliárd eurót. A portugál közvetlen tõkebefektetések külföldön 2005-ben jelentõsen visszaestek, és nem érték el az 1 milliárd eurót. A gazdaságpolitika prioritásai: a versenyképesség javítása, a kis- és középvállalatok támogatása, a tudás-intenzív iparágak fejlesztése, a K+F, és az információs technológia elterjesztése. Fontos feladat az export dinamikus növelése, az idegenforgalom, az IT és logisztika intenzív fejlesztése, valamint a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg hiányának jelentõs csökkentése. A magyar–portugál külgazdasági kapcsolatok A közép-kelet-európai térségben Magyarország Lengyelország után továbbra is Portugália második legfontosabb kereskedelmi partnere. A magyar–portugál külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

264,7

257,3

82,0

143,5

182,7

113,8


5,3

4,3

0,5

1,0

4,8

3,3

Nyersanyagok

1,8

2,0

1,3

0,4

0,5

1,6

Energiahordozók

0,3

0,5

0,0

0,0

0,3

0,5

21,7

20,0

36,2

38,9

–14,5

–18,9

235,6

230,5

44,0

103,2

191,6

127,3

Összesen



Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

97,2

175,0

100,0

100,0


81,1

200,0

1,7

0,7

Nyersanyagok

111,1

30,8

0,8

0,3

Energiahordozók

166,6

0,0

0,2

0,0


92,2

107,5

7,8

27,1


97,8

234,5

89,5

71,9

A magyar export értéke (257 millió euró) közel 3 százalékkal csökkent, amiben az is szerepet játszott, hogy az EU által jóváhagyott 200 ezer tonnás intervenciós gabonaszállítások közel fél évet csúsztak. A kivitelben a jelentõs hozzáadott értéket képviselõ gépek, gépi berendezések a meghatározóak, amelyek exportjának döntõ többségét négy nagy multina-

6. szám


137

cionális vállalat (Audi, Digital Disc, Nokia és Philips) szállításai adják. A magyar import értéke (144 millió euró) 75 százalékkal emelkedett, és – az exporthoz hasonlóan – a gépek, gépi berendezések és a feldolgozott termékek forgalma határozza meg. Tõkebefektetések A portugál tõke érdeklõdésének homlokterében továbbra is a környezõ EU tagországok, Brazília, a volt afrikai gyarmatok és a Mediterrán-térség arab államai állnak. A jelentõs földrajzi távolság, a gazdaság már hosszabb ideje tartó gyengélkedése, továbbá a földrajzi prioritások következtében a Magyarországon befektetett portugál tõke állománya a régi EU tagországok között a legalacsonyabbak közé tartozik, 2005-ben azonban már érzékelhetõ volt a befektetõi és üzleti érdeklõdés erõsödése. A Magyarországon letelepedett és aktív tevékenységet folytató 14 portugál vegyes vállalat az építõipar, közmû fejlesztés, ingatlanpiac (Mota RT), a telekommunikáció (Hungaro DigiTel KFT), a parafa feldolgozás és borászat (Hungarokork Amorim RT, HP Cork KFT, ParaMetál KFT), az élelmiszeripar és édességipar (Danesita KFT), a textilipar (Fisipe KFT, Textilandia KFT), az autóértékesítés (Tecnicrédito RT), a gyógyszeripar (Hovione KFT), a nyomdaipar (Technogravura KFT), az ingatlanpiac (Poligrupo), továbbá a metróépítés és rekonstrukció, illetve az útépítések és közmû fejlesztések (Consulgal, Somague) területén tevékenykedik. További tõkebefektetések elõkészítése van folyamatban, összesen 35-40 M euró értékben a mélyépítés, az útépítések, a lakásépítések, az elektronikus autópálya és parkolás díjbeszedés, az idegenforgalom, különféle szolgáltatások és az ingatlanforgalmazás területén. Portugáliában néhány kisebb magyar érdekeltség található a vendéglátóipar, az idegenforgalom, a kereskedelem és az építõipar területén. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események Az Észak-Portugál Iparszövetség (AIMinho) által 2005 januárjában szervezett befektetési konferencián a 2004. évi magyarországi látogatás eredményeit értékelték. Az Aveirói Regionális Iparszövetség (AIDA) üzletember delegációjának januári magyarországi látogatása során magyar üzletemberekkel és az ITDH vezetõivel is tárgyaltak. Májusban Portugáliába látogatott az FVM közigazgatási államtitkára és 400 ezer tonna magyar gabona EU intervenciós konstrukcióban történõ átvételérõl tárgyalt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakmai delegációja az együttmûködés lehetõségeirõl folytatott megbeszéléseket a portugál kamarai partnerekkel. Portugália gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

128,5

133,8

135,7

141,1

145,0

%

1,7

0,5

–1,2

1,2

0,3

Ezer EUR/fõ

12,5

12,8

12,9

13,4

13,7

Az infláció

%

4,4

3,7

3,3

2,5

2,2


%

4,1

6,1

6,5

7,1

8,0

Az export értéke

Mrd EUR

27,2

27,7

28,4

29,9

30,7

Az import értéke

Mrd EUR

43,1

41,6

40,9

44,9

47,3


Mrd EUR

-12,5

-10,5

–8,1

-10,5

-13,5


Mrd EUR

6,5

1,9

7,6

1,9

2,5


Mrd EUR

8,5

0,2

7,1

6,4

0,9

a GDP %-a

–4,4

–2,9

–2,9

–3,2

–6,0



138


6. szám

Spanyolország A gazdaság helyzete 2005-ben Spanyolország az Európai Unió ötödik, a világgazdaság nyolcadik legnagyobb gazdaságává vált. A gazdasági növekedés üteme 3,4 százalékra emelkedett, amelynek húzóerejét az elmúlt évekhez hasonlóan a lakossági fogyasztás és a bruttó felhalmozás, azon belül is a bruttó állóeszköz felhalmozás jelentette. Az ipari termelés szerény ütemben, mindössze 0,6 százalékkal nõtt, az építõipar azonban – az elmúlt évekhez hasonlóan – 2005-ben is a gazdasági növekedés egyik húzóerejének bizonyult. Jelentõs sikereket értek el a munkanélküliség visszaszorításában: a munkanélküliek aránya 2005. végére 9,7 százalékra csökkent. A fogyasztói árnövekedés 2005 végére 3,7 százalékra gyorsult, ami az elmúlt három év és az euróövezet legmagasabb inflációját jelenti. Az import az exportnál lényegesen gyorsabb ütemben növekedett és rekord méretûre, a GDP 8 százalékára duzzadt a kereskedelmi mérleg hiánya. Az export értéke (153,5 milliárd euró) 4,5 százalékkal, az importé (231,4 milliárd euró) 11 százalékkal növekedett. A kivitel 72, a behozatal 61 százaléka EU tagországokkal bonyolódik le. Legfontosabb felvevõpiacai: Franciaország, Németország, Portugália, Nagy-Britannia, Olaszország, USA, Hollandia és Belgium. A gazdaság egyensúlyi és versenyképességi problémáinak megoldása érdekében a kormány több intézkedést hozott. A 35 százalékos társasági adókulcsot 2007-tõl évente 1%ponttal, 2011 végéig 30 százalékra csökkentik. (A mikro- és kisvállalatok esetében 30 százalékról 25 százalékra.) A távközlésben, valamint az energia szektorban transzparens tarifarendszer bevezetését, a független szabályozó hatóságok jogosítványainak megerõsítését, az engedélyezés rugalmasabbá tételét határozta el a kormány. A vasúti árufuvarozásban, a repülõtéri és kikötõi szolgáltatásokban a verseny feltételeinek megteremtését kívánja elérni. Állami eszközökkel segítik a digitalizációt, a digitális televíziózás beindítását és a KKV szektor bevonását az információ technológiába. A 2004-ben csatlakozott országok komoly versenytársai Spanyolországnak az exportpiacokon és a külföldi közvetlen befektetések piacán. Lengyelország továbbra is szilárdan õrzi vezetõ helyét a régióban, mint legfontosabb exportpiac és befektetési cél ország. Élénk az érdeklõdés Csehország, Magyarország és Szlovákia iránt, de az új „sikerország” ma Románia, amely lendületes gazdasági növekedésével és fõleg olcsóságával, a piac relatív nagyságával, a nyelvi rokonság látszatával tömegesen csábítja a spanyol befektetõket. A Romániában befektetett spanyol tõke nagysága ugrásszerûen megnõtt. 2005-ben a spanyol gazdaságdiplomácia prioritásaiban változás következett be: a világgazdasági súlypont áthelyezõdésének megfelelõen csökkent Latin-Amerika jelentõsége és növekedett az érdeklõdés Ázsia (Kína, Índia és Vietnám) iránt. A magyar–spanyol külgazdasági kapcsolatok Spanyolország az Európai Unión belül a 8., világviszonylatban a 9. legnagyobb felvevõpiacunk. Kivitelünk értéke (1586 millió euró) 27 százalékkal, a behozatalé (748 millió euró) 8 százalékkal haladja meg a 2004. évi szintet. Az exportban a legnagyobb termékcsoportok: elektronikai és informatikai termékek (464,9 millió euró), gépkocsi, ipari részegységek, alkatrészek (376,9 millió euró), háztartási elektronika (112,68 millió euró), elektromos anyagok és berendezések (112,7 millió euró), valamint a vegyipari termékek (74,13 millió euró). Erõteljesen növekedett a mezõgazdasági termékek (összhangban a kukorica és búza eladásokkal) és a személygépkocsik kivitele. A magyar–spanyol külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

1.244,6

1.586,2

691,7

748,5

552,9

837,7


48,7

81,0

76,0

80,2

-27,3

0,8

Nyersanyagok

10,7

11,3

8,4

10,3

2,3

1,0

1,1

1,4

2,0

1,5

-0,9

-0,1

180,2

188,1

213,2

269,9

-33,0

-29,2

1.003,9

1.304,4

392,0

386,6

611,9

917,8

Összesen


6. szám


139


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

127,4

108,2

100,0

100,0


166,3

105,5

5,1

10,7

Nyersanyagok

105,6

122,6

0,7

1,4

Energiahordozók

127,2

75,0

0,08

0,2


104,3

126,6

11,9

36,1


129,9

98,6

82,2

51,6

Tõkebefektetések A spanyol üzleti és kormányzati körök véleménye szerint Magyarország hagyományosan a német, francia, osztrák befektetõk érdekszférájába tartozik és nagyon nehéz a késõn érkezõ spanyol cégek betörése, akár a privatizáció, akár a közbeszerzések terén. A potenciális befektetõk körében kedvezõtlenül hatott Magyarország megítélésére az államháztartás magas hiánya és ennek következtében az euró bevezetésének csúszása. A Magyarországon mûködõ mintegy 110-130 spanyol vállalat többsége a szolgáltatási szektorban mûködik. A termelõvállalatok zöme az elektronikai szektorban, gépkocsi alkatrész iparban, bõriparban, mûszeriparban és a mezõgazdaságban, illetve élelmiszeriparban található. Jelentõs számú spanyol cég dolgozik az ingatlanszektorban, valamint a kisés nagykereskedelemben. A befektetõk többsége kis- és közepes vállalat. 2005-ben mintegy 20 spanyol céget alapítottak Magyarországon. A cégek többsége az ingatlanszektorban tevékenykedik, de van közöttük gépkocsialkatrész gyártással, szállítmányozással foglalkozó vállalkozás is. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A magas színtû kormányzati delegáció élén Spanyolországba látogató köztársasági elnök útja során üzletember találkozóra is sor került a Spanyol Kereskedelmi Kamarák Tanácsának székházában, amelyen 124 cég képviselõje vett részt. A katalán kereskedelmi, idegenforgalmi és fogyasztási miniszter júniusi budapesti látogatásán a GKM államtitkárával tárgyalt és megnyitotta a katalán kereskedelemfejlesztési konzorcium budapesti irodáját. Kétoldalú konzultációra került sor a két ország külügyminisztériumainak államtitkárai (a munkaerõ szabad áramlása témakörében), valamint az ÁSZ fõigazgatója és spanyol partnere között. Az ITDH által 2005. novemberében Zaragozában szervezett befektetés-ösztönzési konferencián aragóniai üzletembereket tájékoztattak a magyarországi befektetési környezetrõl és lehetõségekrõl. Spanyolország gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2002

2003

2004

2005

679,8

729,0

780,5

837,3

904,3

%

2,8

2,2

3,0

3,1

3,4

Ezer EUR/fõ

19,4

20,5

21,5

22,2

23,0

Az infláció

%

2,7

4,0

2,6

3,2

3,7


%

13,0

11,5

11,2

10,9

9,7

Az export értéke

Mrd EUR

129,8

133,3

138,1

146,9

153,5

Az import értéke

Mrd EUR

173,2

175,3

185,1

208,4

231,4


Mrd EUR

–26,3

–23,8

–27,9

–44,5

–60,7


Mrd EUR

26,7

27,3

14,8

8,2

21,5


Mrd EUR

40,5

27,6

19,9

18,7

50,6


a GDP %-a

–0,2

–0,3

–0,0

–0,1

1,1


Mrd EUR

2001

140


6. szám

Svédország A gazdaság helyzete A svéd gazdaság 2005-ben az Európai Unió átlagát meghaladó ütemben, 2,7 százalékkal fejlõdött. A növekedés hajtóereje a beruházások dinamikus bõvülése (8,3%), de jelentõsen hozzájárult az export emelkedése (6,4%) is. Az elemzõk többsége 2006-ban is viszonylag magas, 3 százalékos vagy azt meghaladó bõvülést vár. A dinamikus növekedés nem járt együtt a munkaerõ-piaci helyzet érdemi javulásával: a nyílt munkanélküliség 2005-ben átlagosan 5,9 százalékra, 2006 januárjában 6,3 százalékra emelkedett. A svéd munkaerõ-piaci statisztika ebben a mutatóban nem szerepelteti a munkaerõ-piaci programokon résztvevõket, ez utóbbival együtt a teljes munkanélküliség 2006 elejére elérte a 8-8,5 százalékot. Az infláció 2005-ben mindvégig 1 százalék alatt maradt, éves átlagban 0,5 százalékra csökkent. Az államháztartás a célul kitûzött 0,5 százalékos GDP-arányos többlettel szemben, a végleges adatok szerint 2,7 százalékos többlettel zárt. A folyó fizetési mérleg aktívuma (17,3 Mrd EUR) a GDP mintegy 7 százalékát éri el. A gazdaságpolitika célja, hogy megõrizze Svédország vezetõ szerepét a tudás intenzív technológiai ágazatokban, valamint a kutatás-fejlesztésben. A kutatás-fejlesztési beruházások aránya évek óta a GDP mintegy 4 százalékát teszi ki, ami az EU tagországok között messze a legmagasabb, és az OECD országok közül is csak Izrael rendelkezik magasabb GDP arányos K+F beruházási hányaddal (4,4%). A fejlesztések mintegy kétharmada a magánszektorban történik. 2005 õszén a miniszterelnök javaslatára energetikai szakértõk részvételével egy ún. olajbizottság alakult. A kormány ezzel párhuzamosan célul tûzte ki, hogy Svédország 2020-ig teljes mértékben függetlenedjen az olajtól, amelynek megvalósítására a bizottság 2006 nyaráig fogalmaz meg javaslatokat. A magyar–svéd külgazdasági kapcsolatok Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül három tartozik a svéd export harminc legfontosabb piaca közé: a 13. helyen szereplõ Lengyelország a svéd kivitel 1,8 százalékát adja, Magyarország 0,5 százalékos részesedéssel a 29., Csehország pedig hasonló értékkel a 30. helyen áll. Az importban a svéd adatok szerint az új tagállamok részesedése magasabb: 12. Lengyelország (2,2%), 21. Észtország (0,9%), 22. Csehország (0,8%), 23. Magyarország (0,8%), 27. Litvánia (0,5%), 28. Lettország (0,5%). Svédország a teljes forgalomban a tizennyolcadik, az európai országok között pedig a tizenötödik legjelentõsebb partnerünk. Exportunk 2002-es, majdnem 5-szörösére történõ megugrása óta a forgalom folyamatosan magyar aktívumot mutat. Kivitelünk értéke 2004-ben (-18,6%) és 2005-ben is (-33,6%) csökkent, 2005-ben a behozatal is elmaradt az elõzõ évitõl (-5,2%). A forgalom egyenlege 2005-ben több mint 300 millió euróval romlott, ennek ellenére továbbra is magyar aktívumot mutat. Kivitelünk mintegy 90 százaléka gép és gépi berendezés, a teljes export felét mobiltelefonok szállítása teszi ki. További fontos exportcikkek: színes TV-k, képfelvevõk, távbeszélõ és távíró készülékek, videó berendezések, digitális adatfeldolgozó egységek, porszívók. A magyar–svéd külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

1.006,9

668,4

628,2

595,6

378,7

72,8

30,8

38,0

5,0

7,0

25,8

31,0

Nyersanyagok

7,6

6,6

32,5

51,5

–24,9

–44,9

Energiahordozók

1,0

0,7

1,7

0,3

–0,7

0,4

83,3

92,6

209,4

238,4

–126,1

–145,8

884,1

530,6

379,6

298,4

504,5

232,2



6. szám


141


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

66,4

94,8

100,0

100,0

123,4

140,0

5,7

1,2

Nyersanyagok

86,8

158,5

1,0

8,7

Energiahordozók

70,0

17,6

0,1

0,1

111,2

113,8

13,9

40,0

60,0

78,6

79,4

50,1



Tõkebefektetések A mintegy 400, részben vagy egészben svéd tulajdonú magyarországi cég már közel 13 ezer fõt foglalkoztat. Minden jelentõs svéd nagyvállalat megtelepedett Magyarországon, beruházásaik a telekommunikáció (Ericsson), az elektrotechnikai ipar (ABB), a gépjármûgyártás (Volvo, Scania), az építõipar (Skanska, NCC), a gépgyártás (Atlas Copco, ITT-Flyght), a háztartási gépgyártás (Electrolux) és a csomagoló- és papíripar (Tetra-Pack, Stora-Enso) területén is megtalálhatóak. Számos nagyvállalat Magyarországot tekinti regionális központjának (pl. az Electrolux, mely folyamatos tõkeemeléseket, új beruházásokat hajt végre), az Ericsson és az AstraZeneca Magyarországra hozta oktatási és K+F tevékenységének egy részét is. További cél lehet olyan svéd cégek magyarországi megtelepedésének ösztönzése, amelyek tevékenységük során széles magyar beszállítói kört képesek aktivizálni. A gazdasági kapcsolatok kiemelkedõ jelentõségû eleme a Gripen ellentételezés. A felek a bérleti szerzõdést 2003. február 3-án módosították (a repülõgépek mûszaki képességei változtak). Emelkedett a bérleti díj, ezért szükségessé vált az ellentételezési kötelezettségek harmonizálása is. Az ellentételezés összege 114 milliárd forintról 191 milliárd forintra, a befektetési hányad értéke pedig 34 milliárd forintról 55 milliárd forintra nõtt. Az ellentételezési program futamideje az eredeti 12 évrõl 14 évre hosszabbodott. A 191 milliárd forint értékû összes kötelezettséggel szemben a Gripen International és partner vállalatai 2006. márciusáig összesen, nettó értéken – azaz szorzók nélkül számítva – 138 milliárd forintot teljesítettek. A program végrehajtása az idõarányosnál jóval magasabb, 72 százalék. Az összes teljesítésbõl 96 milliárd forint export, 42 milliárd forint pedig befektetések formájában valósult meg. Alapvetõ érdekünk, hogy a Gripen ellentételezésen túl is fenntartsuk a svéd vállalatok magyarországi befektetési tevékenységének magas szintjét. Az offsetnek természetesen kereskedelemösztönzõ funkciója is van, amelynek multiplikátor hatását célszerû az ellentételezés kifutása után is fenntartani. A következõ idõszak feladata a kis- és középvállalatok befektetési érdeklõdésének felkeltése és e vállalati kör befektetési tevékenységének élénkítése, ösztönzése. Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események A gazdaságdiplomáciai tevékenység EU tagságunk óta jelentõsen megélénkült. 2004-ben a Svédország magyarországi bemutatását és népszerûsítését szolgáló „Svédületes!” rendezvénysorozat számos gazdasági elemet is tartalmazott. Az 2005. áprilisi miniszterelnöki látogatást követõen, 2005. májusában a gazdasági és közlekedési miniszter kormányzati és cégtárgyalásokat folytatott Svédországban és megnyitotta az ITDH információ- és kommunikációtechnológiai befektetésösztönzési rendezvényét. Szeptemberben elsõ alkalommal került sor tõzsdei „road show”-ra Stockholmban, amelyen fõként befektetési alapok képviseltették magukat. A svéd gazdaság fõbb gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

245,0

257,0

267,0

279,0

286,0

%

1,1

1,9

1,6

3,5

2,7

EzerEUR/fõ

26,8

27,3

27,8

28,7

29,5

Az infláció

%

2,9

2,3

2,0

0,9

0,5


%

4,1

4,1

4,9

5,5

5,9



142 Megnevezés

Érték

2001

6. szám 2002

2003

2004

2005

Az export értéke

Mrd EUR

113,0

113,0

117,0

129,0

100,0

Az import értéke

Mrd EUR

97,0

96,0

99,0

106,0

83,5


Mrd EUR

10,8

12,9

20,4

22,6

17,3


Mrd EUR

13,3

12,4

4,2

10,0

6,8


Mrd EUR

7,1

11,2

18,9

16,5

18,2

a GDP %-a

2,9

–0,3

0,3

0,4

2,7


Szlovákia A gazdaság helyzete A gazdaság 2005-ben az elõzõ évi magas dinamikát is meghaladó ütemben növekedett: a GDP 6 százalékkal bõvült. A lakossági fogyasztás 5,8 százalékkal, a beruházások volumene 12,4 százalékkal emelkedett. Az ipar 8,7 százalékkal, a mezõgazdaság 7,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Emelkedett a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 18,1 százalékról 16,2 százalékra csökkent. A szlovák gazdaság legégetõbb problémája azonban változatlanul a magas munkanélküliség. A fogyasztói árak 2,7 százalékkal emelkedtek. A költségvetés hiánya a GDP 2,4 százalékára csökkent. Szlovákia – a Visegrádi országok közül elsõként – 2005. novemberében belépett az ERM II árfolyamrendszerbe. Az export értéke (25,7 Mrd euró) közel 15 százalékkal, az importé (27,7 Mrd euró) mintegy 18 százalékkal növekedett. Az import kivitelnél gyorsabb ütemû bõvülése részben a nagy jármûipari beruházások nyomán megugró beruházási célú behozatalnak, részben a megnõtt lakossági fogyasztás import vonzatának a következménye. A gazdaság importigényessége 2005-ben 3,5%ponttal emelkedett. A kivitel 85 százaléka az EU tagországokba irányul és onnan származik a behozatal háromnegyede. Az EU tagországokkal folytatott kereskedelem egyenlege pozitív. A legnagyobb kereskedelmi partnerek: Németország, Csehország, Ausztria, Olaszország, Oroszország. A folyó fizetési mérleg hiánya – az árukereskedelmi deficit növekedése következtében – háromszorosára emelkedett. A bruttó külsõ adósságállomány 16,5 milliárd euróról 22,2 milliárd euróra növekedett. A 2005-ben beáramló, 500 millió euró külföldi mûködõ tõke 67 százalékát az újra befektetett nyereség teszi ki. A gazdaságpolitika prioritásai: a tudásalapú gazdaság megteremtése, a vállalkozások feltételrendszerének további javítása és a humán erõforrás fejlesztése. A magyar–szlovák külgazdasági kapcsolatok Szlovákia hazánk 13. legnagyobb kereskedelmi partnere (exportban a 14., importban a 12.). Hazánk Szlovákia 7. (exportban 6., importban 8.) legjelentõsebb kereskedelmi partnere. Exportunk értéke (1.338,8 M EUR) 61,3 százalékkal, az importé (1.215,3 M EUR) 25,6 százalékkal növekedett. A kivitelben meghatározó gépek és feldolgozott termékek részaránya az 50 százalékot meghaladó exportnövekedés ellenére kismértékben csökkent. A legfontosabb exporttermékek: belsõ égésû motorok, tévékészülékek, rádiótelefonok, háztartási porszívó, elektromos vízmelegítõk, videó lejátszó készülékek. Növekedtek beszállításaink a gyorsan fejlõdõ szlovákiai autóipar számára, de személygépkocsi exportunk is dinamikusan bõvült. Az energiahordozók exportja több mint duplájára, importja közel 80 százalékkal növekedett, egyrészt a kõolajárak emelkedése, másrészt a MOL-csoporton belüli árumozgások növekedésének következtében. Agrárexportunk 2005-ben közel kétszeresére nõtt, ennek ellenére a kétoldalú élelmiszerkereskedelem még mindig passzívumot mutat, mivel az olcsóbb szlovákiai élelmiszer behozatal (pl. tejtermékek, füstöltáruk) 2004-ben megindult növekedése folytatódott. A hazai termékeknek az azonos vagy rosszabb minõségû, de olcsóbb szlovákiai élelmiszerek nagy konkurenciát jelentenek. Az új magyar termékekbõl vagy különlegességekbõl (pl. égetett alkoholok, bacon szalonna) egyre több jelenik meg a szlovákiai üzletek polcain. A behozatalban a magas hozzáadott értéket képviselõ termékek részaránya 7,5%ponttal mérséklõdött. Jelentõsen bõvült az elektromos energia, a motorbenzin, a gázolaj, a vas- és alumíniumötvözetek, a hengerelt áruk, a cement, a sertéshús, a tej és tejtermékek, a liszt, a maláta és az ipari célú napraforgómag olaj importja.


6. szám

143

A magyar–szlovák külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

860,9

1388,8

967,9

1215,3

–107,0

173,5


54,7

109,2

95,7

139,9

–41,1

–30,7

Nyersanyagok

48,6

58,2

60,9

62,7

–12,3

–4,4

Energiahordozók

84,3

175,3

168,0

297,3

–83,6

–122,0


332,5

509,6

485,9

526,3

–153,4

–16,7


340,8

536,5

157,4

189,2

183,4

347,3

Összesen


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

161,3

125,6

100,0

100,0


199,8

146,1

7,9

11,5

Nyersanyagok

119,9

102,9

4,2

5,2

Energiahordozók

207,9

177,0

12,6

24,5


153,3

108,3

36,7

43,3


157,4

120,2

38,6

15,6

A kétoldalú szolgáltatás kereskedelem mintegy 57 százalékkal bõvült, és magyar passzívumot mutat. Az idegenforgalmi szolgáltatások közel 69 százalékkal, az egyéb szolgáltatások kereskedelme mintegy 25 százalékkal növekedett. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2005-ben Magyarország volt Szlovákia 3. legfontosabb idegenforgalmi partnere, a magyar beutazók száma 26,4 százalékkal, a szlovák kiutazók száma 40,7 százalékkal meghaladta az elõzõ évit. Tõkebefektetések A magyar tõkebefektetések állománya 2005-ben meghaladta az 1,2 milliárd eurót, ezzel a Szlovákiában befektetõ országok között a hetedik helyen állunk. A legnagyobb magyar befektetõk: MOL Rt., OTP Rt., DANUBIUS Rt., SYNERGON-csoport, SOLE Rt., Szabolcsgabona Rt., TRIGRÁNIT Rt., és INTERFRUCT Kft. Az OTP ingatlan-társaságán keresztül megjelent a szlovák lakáspiacon. Folyamatban lévõ, illetve a közelmúltban megvalósított nagybefektetések, beruházások, befektetési szándékok: – a TRIGRÁNIT Rt. a pozsonyi POLUS bevásárló központ és két irodaház (a befektetések együttes értéke 150 M EUR) mellett, további 150 millió euró értékû befektetéssel újabb, négy épületbõl álló irodaház-komplexumot alakít ki; – az OTP ingatlan-társaságán keresztül megjelent a szlovák ingatlanfejlesztési piacon (OTP Real Slovensko néven, 1,5 millió eurós alaptõkével) és 160 lakásos lakóházat épít; – a MOL-csoport piaci jelenlétének megerõsítése érdekében a SLOVNAFT-nál jelentõs, 145 millió euró értékû beruházással polipropilén-üzemet hozott létre, amely az élelmiszeriparban, a csomagolóanyag-gyártásban és az autógyártásban használatos termékeket állít elõ; – a WTS Slovakia wellness-szálloda beruházást valósít meg Donovalyban; – a Pannon Kastélyhasznosító Kft. kastélyszálló-láncát a Felvidéken szeretné bõvíteni; – a MÁV Rt. konzorciumban indult a szlovák tehervasút (Cargo Slovakia Vasúttársaság Rt.) privatizációs tenderén. 2005-ben a magyar kis- és közepes vállalkozások szlovákiai cégalapítási tevékenysége még erõteljesebbé vált, és egyre inkább a középes méretû vállalkozások formájában. Míg korábban a KKV-k elsõsorban a szolgáltatóiparban jelentek meg, az utóbbi idõben a hosszabb távú együttmûködésre lehetõséget nyújtó területek, így például a feldolgozóipar, a turizmus, a környezetvédelem, illetve a beszállítói ágazat kerültek elõtérbe. Magyarország a szlovák befektetõk 5. legfontosabb célországa (részarány: 5,3%). A MATADOR Rt. 2006. január 1-jével Matador Hungaria Kft. néven átvette a gyõri Horváth Gumi Kft. magyarországi üzlethálózatát (5 gumiáru szaküzlet és ahhoz kapcsolódó szervizhálózat). A Matador befektetésének célja egy ügyfélorientált üzlet- és szervizhálózat kialakítása a közép-európai térségben.


144

6. szám

Gazdaságdiplomáciai és kereskedelemfejlesztési események 2005-ben több vezetõi és szakértõi kormányzati megbeszélésre került sor a két ország között. Az államfõ decemberi pozsonyi látogatása alkalmával a gazdasági és közlekedési miniszter a miniszterelnök-helyettessel, a szlovák közlekedési miniszterrel, valamint a befektetésösztönzési ügynökség (SARIO) és a szlovákiai magyar érdekeltségû cégek vezetõivel tárgyalt. Hagyományosan nagy a magyar vállalatok érdeklõdése a pozsonyi CONECO Nemzetközi Építõipari Kiállítás, és a nyitrai AGROKOMPLEX-COOPEXPO Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás iránt. A GKM helyettes államtitkári szinten vett részt több vállalkozói konferencián. A magyar vállalatok célzott partnerkeresését segítették a Kereskedelmi Iroda által szervezett kontaktnapok és árubemutatók. Szlovákia gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

23,3

25,7

28,8

33,1

37,3

%

3,8

4,6

4,5

5,5

6,0

Ezer EUR/fõ

3,1

3,3

3,5

3,8

4,2

Infláció

%

7,3

3,3

8,5

7,5

2,7


%

19,2

18,5

17,4

18,1

16,2

Export értéke

Mrd EUR

14,1

15,3

19,4

22,4

25,7

Import értéke

Mrd EUR

16,5

17,5

19,9

23,5

27,7


Mrd EUR

–1,9

–2,0

–0,2

–1,1

–3,3


Mrd EUR

1,4

4,3

0,9

0,8

0,5


Mrd EUR

0,08

..

0,02

0,04

0,07

a GDP %-a

–4,6

–4,7

–4,7

–5,3

–2,4



Szlovénia A gazdaság helyzete A szlovén gazdaság 2005-ben a 2004. évivel azonos ütemben fejlõdött: a GDP 3,9 százalékkal bõvült. Az ipari termelés növekedési üteme 4,8 százalékról 3 százalékra esett vissza, a mezõgazdaság teljesítményének növekedése is 3 százalékra mérséklõdött. A munkanélküliségi ráta 6,3 százalékra emelkedett, az átlag azonban jelentõs regionális különbségeket takar. Különösen magas a munkanélküliségi arány a magyarlakta határ menti térségben (Muraszombat 16,3%). Az infláció tovább, 2,5 százalékra lassult. A költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya – a 2004. évi átmeneti, 2 százalékra történõ emelkedést követõen – a korábbi évek szintjére, 1,4 százalékra mérséklõdött. Az export értékének (14,26 Mrd EUR) növekedése az importétól (15,87 Mrd EUR) elmaradt, a külkereskedelmi passzívum növekedett, ami a szlovén gazdaság versenyképességének csökkenésére utal. Az EU tagállamok részaránya a kivitelben és a behozatalban lényegében változatlan. Szlovénia legnagyobb kereskedelmi partnerei: az exportban Németország, Olaszország, Horvátország, Ausztria, Franciaország, az importban Németország, Olaszország, Ausztria, Franciaország, Horvátország. A kereskedelmi kapcsolatokban és tõkeexportban változatlanul fontos a jugoszláv utódállamok szerepe. Változatlanul alacsony a külföldi mûködõ tõke beáramlása és a szlovén tõkekihelyezés szintje: a Szlovéniába befektetett külföldi mûködõ tõke állománya 3,67 milliárd euró, míg a zömében a jugoszláv utódállamokba történõ szlovén tõkekihelyezés 1,67 milliárd euró volt 2005. végén. 2005-ben az elõzõ évinél 244 millió euróval kevesebb, összesen mintegy 418 millió euró külföldi mûködõ tõke áramlott az országba. Szlovénia az EU csatlakozást követõen belépett az ERM-II árfolyamrendszerbe, a 2007-re megcélzott euróövezethez csatlakozásról nemzeti konszenzus alakult ki.


6. szám

145

A magyar–szlovén külgazdasági kapcsolatok Exportunk értéke 2005-ben (606,3 M EUR) a 2004. évi több mint 43 százalékos bõvülést követõen is magas ütemben 34,8 százalékkal növekedett, az importé (298,3 M EUR) – a gépek, gépi berendezések behozatalának visszaesése következtében – 19 százalékkal csökkent. A forgalom egyenlege közel 227 millió euróval javult és jelentõs, 308 millió euró magyar aktívumot mutat. A magyar export minden árufõcsoportban bõvült, a növekmény zömét azonban a gépipari és a feldolgozott termékek kivitelének emelkedése eredményezte. A magyar–szlovén külkereskedelem áruszerkezete (M EUR) Kivitel

Behozatal

Egyenleg

Árufõcsoport 2004

2005

2004

2005

2004

2005

449,7

606,3

368,5

298,3

81,2

308,0


81,6

92,8

9,9

14,1

71.7

78,7

Nyersanyagok

33,5

48,5

8,4

10,1

25,1

38,4

Energiahordozók

75,7

99,1

1,5

1,8

74,2

97,3


148,0

199,0

152,2

159,6

–4,2

39,4


110,9

166,9

196,5

112,7

–85,6

54,2

Összesen


Megoszlás


Kivitel

Kivitel

Behozatal

Összesen

134,8

80,9

100,0

100,0


113,7

142,4

15,3

4,7

Nyersanyagok

144,8

120,2

8,0

3,4

Energiahordozók

130,9

120,0

16,4

0,6


134,5

104,9

32,8

53,5


150,5

57,4

27,5

37,8

Tõkebefektetések A Magyarországon megvalósított mintegy 12 millió euró értékû szlovén befektetésbõl a legnagyobb beruházás a 2004-ben átadott Gorenje elosztó központ Budapesten. A szlovéniai magyar befektetések értéke 30,8 millió euró. A legnagyobb magyar befektetõk: Magyar Alumíniumipari Rt. (Silkem timföldgyár) és a MOL. A TriGránit 2005-ben megnyerte az új ljubljanai városközpont kivitelezésének fõvállalkozására kiírt pályázatot. Megvalósulása esetén a projekt Szlovénia második legnagyobb beruházását jelentené. Gazdaságdiplomácia és kereskedelemfejlesztési események A balkáni térségben megvalósuló együttmûködés közös, osztrák-magyar-szlovén gazdaságpolitikai teendõinek feltárásáról 2005-ben szakértõi szinten folytatódott az egyeztetés, melyet a 2006. tavaszán tartott újabb tárgyalási forduló megerõsített. A 2006. elején tartott energiapolitikai konzultáción a már EU tag visegrádi országok és Szlovénia, valamint a tagságra váró Románia és Horvátország megfogalmazta együttes törekvéseit az EU 2006. végéig elkészülõ energiapolitikai koncepciójának kialakításában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok új fórumát jelentõ Szlovén-Magyar Üzleti Tanács kereteirõl szakértõi szinten egyeztettek. A Tanács létrehozásáról szóló megállapodást várhatóan 2006 folyamán véglegesítik.


146

6. szám

Szlovénia gazdasági mutatói Megnevezés

Érték

2001

2002

2003

2004

2005

Mrd EUR

21,6

23,3

24,3

25,8

27,9

%

3,0

3,1

2,3

3,9

3,9

Ezer EUR/fõ

10,9

11,7

12,2

13,0

13,9

Az infláció %

%

8,4

6,5

4,6

3,6

2,5


%

5,9

6,5

6,8

5,8

6,3

Az export értéke

Mrd EUR

10,4

10,9

11,3

12,5

14,3

Az import értéke

Mrd EUR

11,3

11,6

12,2

13,8

15,9


Mrd EUR

0,04

0,33

0,02

–0,18

–0,54

Közvetlen külföldi mûködõ tõke import*

Mrd EUR

1,3

2,5

2,8

3,3

3,7

Közvetlen mûködõ tõke export*

Mrd EUR

0,3

0,5

0,9

1,3

1,7


a GDP %-a

–1,3

–1,5

–1,2

–2,0

–1,4

A GDP értéke folyó áron A GDP növekedése változatlan áron Az egy fõre jutó GDP változatlan áron

* Állományadatok.

Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira

Közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C 106 számában megjelent a Bizottság tájékoztatása a Kombinált Nómenklatúra egységes alkalmazásáról Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C 110 számában megjelent: – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatról – az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a zöld könyv a befektetési alapok EU-szintû keretének javításáról

Notifikáció: Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C 127 száma tartalmazza a Bizottság tájékoztatását a mûszaki szabályozásban bekövetkezett változásokról

6. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ A szerkesztõbizottság elnöke: Váradi Tibor A szerkesztõbizottság tagjai: Antal Péter Dr. Gordos Árpád Ifflandné Szabó Rozália Kosaras Ferenc Zsolnay Tamás Felelõs szerkesztõ:

Mocsáry Péter

147

148


6. szám

A MAGYAR HIVATALOS KÖZLÖNYKIADÓ megjelentette Hargitai József

Jogi fogalomtár címû kiadványát. A jogi fogalomtár a magyar jog szakmai fogalmainak gyûjteménye és részben magyarázata. Közel 15 000 szócikkben, a jogforrásra hivatkozva, tartalmazza a magyar jogban használt fogalmakat, és ahol indokolt, magyarázza a fogalom jelentésének tartalmát. Átfogja valamennyi jogág, az európai jog, valamint a nemzetközi jog által használt fogalmakat is. Elemzi azokat a fogalmakat, amelyeket a jogágak, valamint az egyes jogágakon belül is, egymástól eltérõ tartalommal használnak (pl. alkalmatlan, elévülés, arányosság, elismerés), vagy azokat a fogalmakat, amelyekre nézve több eltérõ tartalmú legáldefiníció is létezik (pl. közeli hozzátartozó, engedélyes, lakóhely). Megmagyarázza azokat a mozaikszavakat, amelyek EU-csatlakozásunkkal kerültek a jogrendszerbe. („DNS-profil”, „EMOGA”, „EUROPOL”, „FIFO-módszer”, „EINECS” stb.) A könyv nemcsak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak, valamint a jogi pályára készülõknek hasznos kézikönyv, hanem azoknak is, akik a mindennapi életben szeretnének eligazodni egy szakmai nyelv dzsungelében. A kiadvány 1712 oldal terjedelmû. Ára: 8399 Ft áfával. A kötet megvásárolható a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük a Jogi fogalomtár címû kiadványt (ára: 8399 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

6. szám


149

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Kormányrendelet felhatalmazása alapján jelenteti meg a Miniszterelnöki Hivatal a Magyar Közlöny mellékleteként a HIVATALOS ÉRTESÍTÕT. A lap hetente, szerdánként, tematikus fõrészekben hitelesen közli a legfõbb állami, önkormányzati, társadalmi, gazdasági szervek, illetve szervezetek személyi, szervezeti, igazgatási és képzési, valamint a hírközlési tevékenység (frekvenciagazdálkodás, távközlés, postaügy, informatika) közleményeit, továbbá az üzleti élet híreit. Térítési díj ellenében közzétesszük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vagyonértékesítési pályázatait, az állami, társadalmi, gazdasági szervezetek, parlamenti pártok, kamarák, helyi önkormányzatok, egyházak, különbözõ képviseletek közleményeit. Fizetett hirdetésként – akár színes oldalakon is – helyet kaphatnak az Értesítõben a gazdálkodó szervezetek, egyetemek, alapítványok, de magánszemélyek közérdeklõdésre számot tartó közlései is. Õszintén reméljük, hogy a hírek, információk, közlemények egy lapban történõ pontos és rendszerezett formában való közreadásával sikerül hatékonyabbá és eredményesebbé tenni elõfizetõink tájékozódását a hivatali és üzleti életben. Az érdeklõdõk számára egyéb hasznos információkat is nyújt a lap.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2004. május 1-jétõl az Európai Unió hivatalos nyelveként magyarul is megjelenik. A hivatalos lap L és C sorozatból áll. Az L (Legislation) sorozatban kerülnek kiadásra az Európai Unió hatályos jogszabályai, az ún. elsõdleges jogforrások (alapító szerzõdések, csatlakozási szerzõdések, társulási szerzõdések), továbbá az alábbi jogforrások: rendeletek, irányelvek, határozatok. Az EU Hivatalos Lapjában történõ közzétételt követõen az évfolyam és a kötet számára, valamint a megjelenés dátumára hivatkozással, cím szerint, 2004. május 1-jétõl folyamatosan tájékoztatást adunk a hivatalos lap L kiadásaiban megjelenõ jogi aktusokról a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben. A lap elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. címén, levélcím: 1394 Budapest 62., Pf. 357; faxszám: 318-6668. 2006. évi éves elõfizetési díja: 13 356 Ft áfával. A HIVATALOS ÉRTESÍTÕ egyes számai megvásárolhatók a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP

Megrendelem a HIVATALOS ÉRTESÍTÕ címû lapot ......... példányban, és kérem a következõ címre kézbesíteni: Megrendelõ neve: ..................................................................................................................................... címe (város/község, irányítószám): ....................................................................................... utca, házszám: ...................................................................................................................... Ügyintézõ (telefonszám): ........................................................................................................................... 2006. évi elõfizetési díj fél évre

6678 Ft áfával

egy évre 13 356 Ft áfával Számlát kérek a befizetéshez.

Kérjük, a négyzetbe történõ X bejelöléssel jelezze az elõfizetés idõtartamát. Kelt.: ..............................................................

............................................................................ cégszerû aláírás

150


6. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS A Miniszterelnöki Hivatal és a Belügyminisztérium közös szerkesztésében havonta megjelenõ

ÖNKORMÁNYZATOK KÖZLÖNYE az önkormányzatok számára mûködésük során hasznos és nélkülözhetetlen tájékozódási forrás. A kiadvány elsõ három része az önkormányzatokat érintõ, újonnan kihirdetett jogszabályokat (törvények, rendeletek – ideértve az önkormányzati rendeleteket is –, alkotmánybírósági és egyéb határozatok) közli. Negyedik fõrésze közleményeket, pályázati felhívásokat és tájékoztatásokat (szaktárcák közleményei, az Állami Számvevõszék ajánlásai, az önkormányzatok által elnyerhetõ támogatások pályázati feltételei, az önkormányzatok éves pénzügyi beszámolói, alapító okiratok stb.) tartalmaz. Az Önkormányzatok Közlönye elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) címén (postacím: 1394 Budapest 62. Pf. 357) vagy a 318-6668 faxszámán. 2006. évi éves elõfizetés díja: 5040 Ft áfával; féléves elõfizetés: 2520 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az Önkormányzatok Közlönye címû lapot ................. példányban. A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ........................................................................................................ Utca, házszám: ........................................................................................................................... Az ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ..................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk.

Keltezés: ……………………………………… …………………………………………… cégszerû aláírás

6. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a dr. Németh Gabriella és dr. Patyi András

A társasházi törvény magyarázata címû kiadványát. Hazánkban 1924 óta létezik a társasház intézménye, és a ma hatályos törvény immár a negyedik társasházi törvény. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény kommentárja a közös tulajdon ezen speciális formájának szabályait igyekszik megismertetni az olvasókkal. A kiadványt haszonnal forgathatják elsõsorban közös képviselõk, társasház-tulajdonosok, társasházi ügyekkel napi szinten foglalkozók, de a jogi pályák valamelyikén dolgozó szakemberek is. A törvényszövegbe illesztett magyarázatok önálló szövegként is, de a törvényszöveg kiegészítéseként is használhatók. Az egyetemi docens, illetve ügyvéd szerzõpáros könyvében jól ötvözi az elméleti és a gyakorlati megközelítés elõnyeit. A szerzõk sok helyütt igyekeznek megvilágítani, elmagyarázni nemcsak a konkrét jogszabályszöveget, hanem a társasházi jogviszonyok mögöttes, általános polgári jogi háttérintézményeit, jogelveit is (pl. jóhiszemû joggyakorlás elve, joggal való visszaélés általános tilalma stb.). Sõt, a kommentár szövegében megtalálhatjuk a szavazati arányokkal (pl. egyszerû szótöbbség, minõsített többség, abszolút többség) kapcsolatos tudnivalók általános ismertetését is. A kiadvány függeléke tartalmaz egy társasházi alapító okiratot és egy szervezeti és mûködési szabályzatot is. E két okirat természetesen mintadokumentum, melyek tartalmát az adott társasház alapítása során a konkrét tulajdoni és mûködési viszonyok függvényében mindenképpen pontosítani, kiegészíteni, módosítani kell, de mégis támpontul szolgálhat mintaszövegként mindazok számára, akik tanácstalanok abban, hogyan is induljanak neki egy társasház-alapításnak, immáron az új, negyedik társasházi törvény szabályai alapján. A kiadvány 144 oldal terjedelmû. Ára: 1155 Ft áfával. A kötet személyesen megvásárolható a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük A társasházi törvény magyarázata címû kiadványt (ára: 1155 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

151

152


6. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét. Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. A könyv személyesen megvásárolható a Közlöny Centrumban (1072 Budapest, Rákóczi út 30., bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán, tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 771218 843109

06006

Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

Szerkesztésért felel: Mocsáry Péter. Telefon: 441-7971. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, vagy faxon: 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2006. évi éves elõfizetési díj: 18 144 Ft áfával. Egy példány ára: 1596 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1218–8433 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.2137 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

Recommend Documents