A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

XII. ÉVFOLYAM

12. SZÁM

2006. DECEMBER 29.

A MAGYAR–EU KAPCSOLATOKRÓL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS ÉRTESÍTÕJE Szerkesztõség: 1027 Budapest, Bem rkp. 47. Telefon: 458-3538

MEGJELENIK HAVONTA

Elõfizetési díj 1 évre 18 144 Ft Egy példány ára: 1596 Ft

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM Oldal

I. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, DOKUMENTUMOK 2006. évi LXXXIII. törvény az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekrõl szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõi határozatának kihirdetésérõl . . . . . . . . . . . . . . . .

242

27/2006. (XI. 29.) KüM határozat a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépésérõl .

245

Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra . . . . . . . . .

246

II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ESEMÉNYEI Külkereskedelmi forgalmunk az EU- és EFTA-tagállamokkal I–VIII. hó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

248

A kereskedelmi termékforgalom változása az EU- és EFTA-országokkal 2006. I–VIII. hónapokban árufõcsoportonként . . . . . . . . . . . .

249

Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

251

III. HÍREK, INFORMÁCIÓK Kétoldalú gazdasági kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

251

Gazdasági hírek az EU- és EFTA-országokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

253

Megjelent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

260

242

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

12. szám

I. Magyarország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó fontosabb jogszabályok, dokumentumok 2006. évi LXXXIII. törvény az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekrõl szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõi határozatának kihirdetésérõl* 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõinek az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekrõl szóló határozata (a továbbiakban: Határozat) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Határozatot e törvénnyel kihirdeti.

1. cikk Joghatóság alóli mentesség, házkutatás, lefoglalás, igénybevétel, elkobzás és a korlátozás bármely más formája alóli mentesség Az Ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Az Ügynökség helyiségei és épületei mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás vagy kisajátítás alól. Az Ügynökség vagyona és követelései nem képezhetik kényszerítõ közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.

2. cikk Az irattár sérthetetlensége Az Ügynökség irattára sérthetetlen.

3. § A Határozat hiteles szövege a következõ: „A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõi határozata (10/11/2004) az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és mentességekrõl

Adók és vámok alóli mentesség

Az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõi,

(1) Az Ügynökség, az Ügynökség eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentes mindenfajta közvetlen adó alól.

mivel: (1) 2004. július 12-én a Tanács elfogadta az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) létrehozásáról szóló 2004/551/KKBP együttes fellépést 1, (2) az Ügynökség mûködésének megkezdéséhez az Európai Unió ezen Ügynöksége és annak személyzete részére – kizárólag az Ügynökség és az Európai Unió érdekében – biztosítani kell az ehhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket, a következõképpen határoztak:

* A törvényt az Országgyûlés a 2006. október 30-i ülésnapján fogadta el. 1 HL L 245., 2004. 7. 17., 17. o.

3. cikk

(2) A tagállamok kormányai lehetõség szerint kötelesek megtenni a megfelelõ intézkedéseket az ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Ügynökség célkitûzéseinek, funkcióinak és feladatainak teljesítésére, hivatalos használatra jelentõs összegû beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen jellegû adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása azonban nem járhat a Közösségen belüli versenyt torzító hatással. (3) A közvetett, illetve a forgalmi adók alól a (2) bekezdés szerint mentes beszerzéseket kizárólag a mentességet biztosító tagállammal létrejött megállapodásban foglalt feltételek mellett lehet eladni vagy más módon elidegeníteni. (4) Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek közüzemi szolgáltatások díjának felelnek meg.

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ 4. cikk

Védelmi árucikkek átruházása az Ügynökség hivatalos használatára Az Ügynökség célkitûzése, funkciói és feladatai teljesítése érdekében hivatalos használatára szánt védelmi árucikkek tagállamok közötti átruházása tekintetében – az Ügynökség mentességet élvez a tagállamok által kirótt fizetési kötelezettségek és illetékek alól, kivéve az eljárási díjakat; – a tagállamok – a nemzeti törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban, a nemzetközi jogból fakadó kötelezettségeik sérelme nélkül – a lehetséges mértékben igyekeznek lehetõvé tenni az ilyen átruházást.

243

ez a mentesség a hivataluk megszûnését követõen is megilleti õket; b) minden hivatalos iratuk, dokumentumuk és egyéb hivatalos anyaguk sérthetetlen; c) házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá.

5. cikk

(2) Az Ügynökség szerzõdéses alkalmazottai, akiknek az illetménye és juttatása a 9. cikk értelmében az Ügynökséget megilletõ adó hatálya alá tartozik, az Ügynökség által kifizetett illetmények és juttatások tekintetében mentesül a nemzeti jövedelemadó alól. Ezek a fizetések és juttatások azonban figyelembe vehetõk a más forrásokból származó jövedelem után fizetendõ adó kiszámításánál. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerzõdéses alkalmazottainak és az azok eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra vagy egyéb juttatásokra.

A kapcsolattartásra vonatkozó könnyítések és mentességek

8. cikk

A tagállamok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ügynökség a területükön hivatalos célból szabadon, engedélyeztetés nélkül tartson kapcsolatot, és ezen jogosultságát védelemben is részesítik. Az Ügynökség jogosult rejtjeleket használni, továbbá hivatalos leveleket és egyéb hivatalos küldeményeket futár vagy lepecsételt poggyász útján küldeni és fogadni, amelyekre a diplomáciai futárokra és poggyászokra vonatkozó kiváltságok és mentességek vonatkoznak.

Mentességbõl való kizárás A 7. cikkben említett személyeknek biztosított mentesség nem terjed ki az adott személy által okozott közlekedési balesetbõl eredõ károkozás, haláleset vagy személyi sérülés okán harmadik személy által indított polgári peres eljárásra.

9. cikk 6. cikk Belépés, tartózkodás és távozás Szükség esetén a tagállamok biztosítják a 7. cikkben említett személyek hivatalos célú belépését, tartózkodását és távozását. Mindazonáltal igazolni kell, hogy az ebben a cikkben biztosított bánásmódra igényt tartó személyek a 7. cikkben meghatározott osztályba tartoznak.

7. cikk Az Ügynökség személyzetének kiváltságai és mentességei (1) Az egyes tagállamok területén az Ügynökség szerzõdéses alkalmazottai állampolgárságra való tekintet nélkül a következõ mentességeket élvezik: a) a hivatalos funkcióik gyakorlása során szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik, illetve végrehajtott cselekedeteik tekintetében mentességet élveznek a joghatóság alól,

Adózás (1) Az Ügynökség személyzeti szabályzatában meghatározott feltételek mellett és eljárások szerint az Ügynökség legalább egy évig foglalkoztatott szerzõdéses alkalmazottai az Ügynökség által részükre kifizetett illetmények és juttatások után kötelesek adót fizetni az Ügynökség javára. (2) Az Ügynökség e cikkben említett szerzõdéses alkalmazottainak, továbbá bármely más, az Ügynökséggel munkaszerzõdést kötött személynek a nevérõl és címérõl tájékoztatni kell a tagállamokat. Az Ügynökség a személyzet minden tagja részére éves kimutatást készít az Ügynökség által a kérdéses évben kifizetett javadalmazás teljes bruttó és nettó összegérõl, beleértve a kifizetésekre vonatkozó minden részletet és azok természetét, valamint a forrásnál visszatartott összegeket. (3) Ezt a cikket nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerzõdéses alkalmazottainak és azok eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra vagy egyéb juttatásokra.

244

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ 10. cikk A személyzet védelme

Az Ügynökség ügyvezetõ igazgatójának kérésére a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek az ebben a határozatban említett azon személyek biztonsága és védelme érdekében, akiknek biztonsága az Ügynökségnél való alkalmazásuk miatt veszélybe került.

11. cikk Lemondás a mentességrõl (1) Az e határozat által biztosított kiváltságok és mentességek megadása az Ügynökség és az Európai Unió érdekében, és nem az érintett személyek javára történik. Az Ügynökségnek és az ilyen kiváltságokat és mentességeket élvezõ személyeknek minden egyéb tekintetben kötelessége tiszteletben tartani a tagállamok törvényeit és rendeleteit. (2) Egy tagállam illetékes hatósága vagy bírósága kérésére az Ügynökség vezetõjének, illetve a tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértõk esetében az adott tagállam illetékes hatóságának le kell mondania az Ügynökség, annak ügyvezetõ igazgatója vagy személyzetének egyéb tagjai által a 7. cikk értelmében élvezett mentességrõl, amennyiben az ilyen mentesség akadályozza az igazságszolgáltatást, illetve amennyiben ez az Ügynökség érdekeinek sérelme nélkül megtehetõ. Az ilyen lemondással kapcsolatos jogvita esetén – amennyiben az illetékes hatósággal vagy bírósággal folytatott konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítõ eredményre – az ügyet a 12. cikkel összhangban kell rendezni. (3) Az Ügynökség mentességrõl való lemondása esetén a tagállam igazságügyi hatósága által elrendelt kutatást és lefoglalást az Ügynökség ügyvezetõ igazgatójának vagy egy általa kijelölt személynek a jelenlétében kell lefolytatni, a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályok betartása mellett. (4) Az igazságszolgáltatás zökkenõmentes mûködésének biztosítása érdekében az Ügynökség mindig együttmûködik a tagállamok illetékes hatóságaival, és megteszi a szükséges lépéseket az e határozatban biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való bármilyen visszaélés megakadályozására. (5) Amennyiben egy tagállamban az illetékes hatóság vagy a bíróság úgy ítéli meg, hogy az e határozat által biztosított kiváltsággal vagy mentességgel visszaélés történt, és a mentességrõl való lemondásra irányuló kérelmet nyújt be az Ügynökséghez, az Ügynökség és az illetékes hatóság vagy bíróság konzultációt tart az ilyen visszaélés tényének megállapítására. A lemondásról szóló döntést a (2) bekezdésnek megfelelõen kell meghozni. Amennyiben a kon-

12. szám

zultációk nem járnak mindkét fél számára kielégítõ eredménnyel, az ügyet a 12. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelõen kell rendezni.

12. cikk A viták rendezése A mentességrõl való lemondás megtagadásából, illetve az Ügynökségnek vagy a 7. cikk (1) bekezdés értelmében hivatalos pozíciójából fakadóan mentességet élvezõ személynek mentességgel való visszaélésébõl eredõ vitákat a Tanács vizsgálja ki a kérdés rendezése érdekében.

13. cikk Az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértõkre vonatkozó rendelkezések A 6. cikk, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk, a 11. cikk és 12. cikk rendelkezéseit az Ügynökséget létrehozó együttes fellépés 11. cikkének (3.2) bekezdése alapján az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértõkre is alkalmazni kell.

14. cikk Együttmûködés a tagállamok hatóságaival Az Ügynökség e határozat alkalmazása érdekében köteles együttmûködni a tagállamok illetékes hatóságaival.

15. cikk Értékelés Az e határozat hatálybalépését követõ két éven belül, illetve – attól függõen, hogy melyik következik be korábban – az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerzõdés hatálybalépését követõen, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezõ képviselõi, amennyiben szükséges, értékelik és módosítják ezen határozat rendelkezéseit, vagy határoznak azok lejáratáról.

16. cikk Területi hatály a) Ezt a határozatot kizárólag a tagállamok anyaországaiban kell alkalmazni.

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

b) Bármely tagállam értesítheti az Európai Unió Tanácsának fõtitkárát, hogy ezt a határozatot más olyan területeken is alkalmazni kell, amelyek nemzetközi kapcsolataiért az adott tagállam felelõs.

17. cikk Hatálybalépés Ez a határozat az azt követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, hogy tíz tagállam, valamint az a tagállam, amelyben az Ügynökség található, értesítette a Tanács fõtitkárságát, hogy az ezen határozatnak a nemzeti jogrendjükben történõ alkalmazásához szükséges eljárások befejezõdtek, és azon tagállamok tekintetében, amelyek ilyen értesítést küldtek. Ezt a határozatot ezekben a tagállamokban – a nemzeti jog sérelme nélkül – az elfogadás napjától kell alkalmazni. Ez a határozat a többi tagállam tekintetében az azt követõ második hónap elsõ napján lép hatályba, hogy az adott tagállam a Tanács fõtitkársága részére értesítést küldött a saját nemzeti jogrendjében történõ alkalmazásához szükséges eljárások befejezésérõl.

18. cikk Kihirdetés Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.” 4. § Az Országgyûlés jóváhagyja a Határozat e törvény hatálybalépése napjától történõ ideiglenes alkalmazását. 5. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 4. §-a a Határozat 17. cikk elsõ bekezdés elsõ mondatában meghatározott idõpontban hatályát veszti. (3) A Határozat hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott idõpont naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter azok ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. (4) A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a honvédelmért felelõs miniszter, a külpolitikáért felelõs miniszter, a rendészetért felelõs miniszter és az adópolitikáért felelõs miniszter gondoskodik.

Sólyom László s. k.,

Dr. Szili Katalin s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

245

A külügyminiszter 27/2006. (XI. 29.) KüM határozata a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak hatálybalépésérõl A 2006. évi XXVIII. törvénnyel a Magyar Közlöny 2006. február 23-ai, 21. számában kihirdetett, a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény ez utóbbi 5. cikkének értelmében az azt megerõsítõ államok között a második megerõsítõ okirat letétbe helyezését követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. A Magyar Köztársaság ötödik államként 2006. március 9-én helyezte letétbe megerõsítõ okiratát az Egyezmény 4. cikkének megfelelõen az Európai Közösségek Tanácsának Fõtitkáránál. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi XXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a szerzõdéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, Rómában, 1980. június 19-én aláírásra megnyitott egyezmény és jegyzõkönyvei, valamint az azokat módosító egyezmények, továbbá a Ciprusi Köztársaságnak, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Szlovák Köztársaságnak és a Szlovén Köztársaságnak az említett egyezményhez és jegyzõkönyveihez történõ csatlakozásáról szóló, Brüsszelben, 2005. április 14-én aláírt egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-a a Magyar Köztársaság, valamint – a Szlovák Köztársaság vonatkozásában 2006. augusztus 1-jén,

246

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

– a Finn Köztársaság vonatkozásában 2006. szeptember 1-jén, – az Észt Köztársaság, valamint a Luxemburgi Nagyhercegség vonatkozásában 2006. október 1-jén, – az Osztrák Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság vonatkozásában 2006. november 1-jén hatályba léptek. Egyúttal megállapítom, hogy a törvény 2–5. §-aiban kihirdetett nemzetközi szerzõdések a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság között 2006. december 1-jén, a Görög Köztársaság vonatkozásában pedig 2007. február 1-jén lépnek hatályba. A 2006. évi XXVIII. törvény 2–5. §-ainak az Európai Unió további tagállamai tekintetében történõ hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követõen valamennyi tagállam esetében egyedi határozatával állapítja meg. Horváthné dr. Fekszi Márta s. k.,

12. szám

Támogatási tárgyú 10/2006. (XI. 3.) MeHVM–SZMM–FVM–GKM– KvVM–PM együttes rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési elõirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM–FMM–FVM–GKM–KvVM–PM–TNM együttes rendelet módosításáról 217/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról 78/2006. (XI. 13.) GKM rendelet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyes támogatási programjainak részletes szabályairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet módosításáról

Foglalkoztatás tárgyú

külügyminisztériumi államtitkár

218/2006. (XI. 9.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történõ csatlakozást követõen alkalmazandó munkaerõ-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosításáról Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra

Adózási tárgyú 61/2006. (XI. 15.) AB határozat a házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény megsemmisítésérõl

Magyar Mezõgazdasági tárgyú 77/2006. (XI. 3.) FVM r. a vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM r. módosításáról 80/2006. (XI. 23.) FVM r. a cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseirõl

Közlekedési tárgyú 76/2006. (XI. 3.) GKM r. a közúti jármûvek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának mûszaki feltételeirõl szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet módosításáról 1112/2006. (XI. 29.) Korm. határozat egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl a Marokkói Királyság között létrejött euro-mediterrán légiközlekedési Megállapodás szövegének végleges megállapításáról, kihirdetésérõl és ideiglenes alkalmazásáról

Vám tárgyú 2006. évi LXXXIX. törvény az Európai Unióról szóló szerzõdés K.3 cikke alapján létrehozott, a vámigazgatási szervek közötti kölcsönös segítségnyújtásról és együttmûködésrõl szóló, Brüsszelben, 1997. december 18-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl

Pénzügyi tárgyú 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökrõl 234/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet a magán-nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységérõl szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról 235/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezõ pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

236/2006. (XI. 24.) Korm. rendelet a pénztárak központi nyilvántartásával összefüggõ egyes feladatokról, a pénztáraknak, valamint a foglalkoztatóknak a pénztártagokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségérõl szóló 172/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról 21/2006. (XI. 24.) MNB rendelet a pénzforgalom lebonyolításáról

Energetikai tárgyú 80/2006. (XI. 24.) GKM r. a villamosenergia-termelõi engedélyes által értékesített, közüzemi célra lekötött villamos energia legmagasabb hatósági árainak megállapításáról

Közösségi Mezõgazdasági tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 311 számában megjelent a Bizottság 2006/92/EK irányelve a 76/895/EGK, a 86/362/EGK és a 90/642/EGK tanácsi irányelv mellékleteinek a kaptán, a diklórvosz, az etion és a folpet maximális szermaradék-határértékei tekintetében történõ módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L312 számában megjelent a Tanács 2006/91/EK irányelve a kaliforniai pajzstetû elleni védekezésrõl Az EU Hivatalos Lapjának L 314 számában megjelent a Bizottság 1683/2006/EK rendelete a Románia és Bulgária csatlakozására való tekintettel a mezõgazdasági termékek kereskedelme területén meghozandó átmeneti intézkedésekrõl Az EU Hivatalos Lapjának L 320 számában megjelent a Bizottság 1662/2006/EK rendelete az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 320 számában megjelent a Bizottság 1663/2006/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 320 számában megjelent a Bizottság 1664/2004/EK rendelete a 2074/2005/EK rendeletnek az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetû termékekre vonatkozó intézkedések végrehajtása és bizonyos végrehajtási intézkedések hatályon kívül helyezése tekintetében történõ módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 325 számában megjelent a Bizottság 1729/2006/EK rendelete az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására

247

szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és III. mellékletének a firocoxib és a triclabendazol tekintetében történõ módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 325 számában megjelent a Bizottság 1730/2006/EK rendelete a benzoesav takarmány-adalékanyagként való engedélyezésérõl Az EU Hivatalos Lapjának L 329 számában megjelent a Bizottság 1742/2006/EK rendelete az Albán Köztársaságból származó borokra vonatkozó közösségi vámkontingensek megnyitásáról és kezelésérõl

Ipari tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 330 számában megjelent a Bizottság 2006/119/EK irányelve a gépjármûvek és pótkocsijaik fûtésérõl szóló 2001/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez való hozzáigazítása céljából történõ módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 330 számában megjelent a Bizottság 2006/120/EK irányelve a motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok típusjóváhagyásáról szóló 97/24/EK és 2002/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazítás érdekében történõ módosításáról szóló 2005/30/EK bizottsági irányelv helyesbítésérõl és módosításáról

Energetikai tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 330 számában megjelent a 2006/851/Euratom a Bizottság ajánlása a nukleáris létesítmények leszerelésére, illetve a kiégett fûtõelemek és radioaktív hulladékok kezelésére szolgáló pénzügyi források kezelésérõl

Kulturális tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 304 számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 1622/2006/EK határozata az Európa kulturális fõvárosa eseménysorozat 2007–2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 324 számában megjelent a Tanács 2006/796/EK határozata a Kultúra Európai Fõvárosa 2010. évi eseménysorozatról

Pénzügyi tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 306 számában megjelent az Európai Központi Bank 1637/2006/EK rendelete az euro szlovéniai bevezetését követõen a kötelezõ tartalé-

248

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

koknak az Európai Központi Bank által történõ alkalmazására vonatkozó átmeneti rendelkezésekrõl Az EU Hivatalos Lapjának L 309 számában megjelent a Tanács 1647/2006/EK rendelete az euró bevezetésérõl szóló 974/98/EK rendelet módosításáról Az EU Hivatalos Lapjának L 309 számában megjelent a Bizottság 1685/2006/EK rendelete az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetésérõl és a 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérõl szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet 72. alkalommal történõ módosításáról

Adózási tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 309 számában megjelent a Tanács 2006/774/EK határozata a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében elõírt eljárásnak megfelelõen egyes tagállamokban bizonyos munkaerõ-igényes szolgáltatások vonatkozásában kedvezményes HÉA alkalmazásának engedélyezésérõl

12. szám

Környezetvédelmi tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 334 számában megjelent a Bizottság 1737/2006/EK rendelete a Közösségen belüli erdõk és környezeti kölcsönhatások megfigyelésérõl szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

Közlekedési tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 305 számában megjelent a Bizottság 2006/90/EK irányelve a veszélyes áruk vasúti szállítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló 96/49/EK tanácsi irányelvnek a mûszaki fejlõdéshez történõ hetedik hozzáigazításáról

Kereskedelmi tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 332 számában megjelent a Tanács 1755/2006/EK rendelete az Ukrajnából származó egyes acéltermékek behozataláról

Statisztikai tárgyú

Szabvány tárgyú Az EU Hivatalos Lapjának L 315 számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 1673/2006/EK határozata az európai szabványosítás finanszírozásáról

Az EU Hivatalos Lapjának L 332 számában megjelent a Tanács 2006/856/EK határozata a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság létrehozásáról

II. A gazdasági kapcsolatok eseményei Külkereskedelmi forgalmunk az EU- és EFTA-tagállamokkal I–VIII. hó (2006. évi exportunk csökkenõ sorrendjében) M.e.: MEUR KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

ORSZÁG 2005

2006

Index

Változás

2005

2006

Index

Változás

1164,7

2006

419,6

Vátozás

Németország

9668,9

11075,0

114,5%

1406,1

9490,7

10655,4

112,3%

241,4

Olaszország

1743,5

2053,1

117,8%

309,6

1672,7

1760,8

105,3%

88,1

292,3

221,5

Ausztria

1789,2

1791,1

100,1%

1,9

2209,9

2334,6

105,6%

124,7

–543,5

–122,8

Franciaország

1630,8

1692,0

103,8%

61,2

1694,0

1879,6

111,0%

185,6

–187,6

–124,4

Nagy-Britannia

1602,7

1666,5

104,0%

63,8

828,3

837,7

101,1%

9,4

828,8

54,4

Spanyolország

967,5

1267,8

131,0%

300,3

476,2

505,3

106,1%

29,1

762,5

271,2

Hollandia

1210,5

1067,5

88,2%

–143,0

1420,7

1589,9

111,9%

169,2

–522,4

–312,2

Belgium

710,8

765,0

107,6%

54,2

766,6

827,7

108,0%

61,1

–62,7

–6,9

Svédország

416,5

397,8

95,5%

–18,7

390,2

553,9

142,0%

163,7

–156,1

–182,4

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ KIVITEL

249

BEHOZATAL

EGYENLEG

ORSZÁG 2005

2006

Index

Változás

2005

2006

Index

Változás

2006

Vátozás

Finnország

349,5

217,3

62,2%

–132,2

325,4

282,1

86,7%

–43,3

–64,8

–88,9

Portugália

204,4

215,7

105,5%

11,3

65,0

88,6

136,3%

23,6

127,1

–12,3

Dánia

259,2

214,4

82,7%

–44,8

221,7

235,9

106,4%

14,2

–21,5

–59,0

Görögország

223,0

195,8

87,8%

–27,2

38,5

41,7

108,3%

3,2

154,1

–30,4

Írország

93,4

158,7

169,9%

65,3

151,3

192,1

127,0%

40,8

–33,4

24,5

Luxemburg

19,5

15,6

80,0%

–3,9

38,1

38,2

100,3%

0,1

–22,6

–4,0

20889,4

22793,3

109,1%

1903,9

19789,3

21823,5

110,3%

2034,2

969,8

–130,3

EU 15 Lengyelország

1034,0

1433,3

138,6%

399,3

1224,8

1530,6

125,0%

305,8

–97,3

93,5

Szlovákia

811,9

1301,8

160,3%

489,9

748,4

986,2

131,8%

237,8

315,6

252,1

Csehország

957,0

1231,9

128,7%

274,9

962,7

1061,0

110,2%

98,3

170,9

176,6

Szlovénia

374,1

420,9

112,5%

46,8

187,2

224,8

120,1%

37,6

196,1

9,2

Litvánia

73,0

101,3

138,8%

28,3

22,8

23,6

103,5%

0,8

77,7

27,5

Észtország

41,4

60,6

146,4%

19,2

95,1

54,0

56,8%

–41,1

6,6

60,3

Lettország

45,0

48,0

106,7%

3,0

7,1

6,3

88,7%

–0,8

41,7

3,8

Ciprus

30,2

22,9

75,8%

–7,3

6,5

13,9

213,8%

7,4

9,0

–14,7

Málta

4,3

2,5

58,1%

–1,8

101,9

43,2

42,4%

–58,7

–40,7

56,9

EU 10

3370,9

4623,2

137,2%

1252,3

3356,5

3943,6

117,5%

587,1

679,6

665,2

EU 25

24260,3

27416,5

113,0%

3156,2

23145,8

25767,1

111,3%

2621,3

1649,4

534,9

360,3

357,9

99,3%

–2,4

361,6

409

113,1%

47,4

–51,1

–49,8

Norvégia

96,9

96,5

99,6%

–0,4

28,2

12,2

43,3%

–16,0

84,3

15,6

Liechtenstein

13,2

15,7

118,9%

2,5

2,9

4,0

137,9%

1,1

11,7

1,4

Izland

17,8

9,0

50,6%

–8,8

0,7

2,7

385,7%

2,0

6,3

–10,8

EFTA

488,2

479,1

98,1%

–9,1

393,4

427,9

108,8%

34,5

51,2

–43,6

Svájc

A kereskedelmi termékforgalom változása az EU- és EFTA-országokkal 2006. I–VIII. hónapokban árufõcsoportonként M.e.: MEUR, % KIVITEL

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

Energiahordozók

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések

ÖSSZESEN

EU 25 2005

1 185,3

492,3

532,2

6 436,5

15 614,0

24 260,3

2006

1 319,6

611,8

576,9

7 407,9

17 500,6

27 416,8

INDEX

111,3%

124,3%

108,4%

115,1%

112,1%

113,0%

134,3

119,5

44,7

971,4

1 886,6

3 156,5

Változás

EU 15 2005

898,4

406,6

379,5

5 197,3

14 007,3

20 889,1

2006

961,1

511,7

377,7

5 829,3

15 113,7

22 793,5

107,0%

125,8%

99,5%

112,2%

107,9%

109,1%

62,7

105,1

–1,8

632,0

1 106,4

1 904,4

INDEX Változás

250

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ KIVITEL

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

Energiahordozók

12. szám

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések

ÖSSZESEN

EU 10 2005

286,8

85,7

152,8

1 239,2

1 606,7

3 371,2

2006

358,4

100,1

199,2

1 578,6

2 386,9

4 623,2

125,0%

116,8%

130,4%

127,4%

148,6%

137,1%

71,6

14,4

46,4

339,4

780,2

1 252,0

INDEX Változás

EFTA 2005

40,2

6,8

44,2

135,1

261,9

488,2

2006

30,1

7,6

40,6

139,3

261,4

479,0

INDEX

74,9%

111,8%

91,9%

103,1%

99,8%

98,1%

Változás

–10,1

0,8

–3,6

4,2

–0,5

–9,2

BEHOZATAL

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

Energiahordozók

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések

ÖSSZESEN

EU 25 2005

1 215,1

378,6

733,5

9 170,9

11 647,6

23 145,7

2006

1 390,9

418,1

945,4

10 272,6

12 740,4

25 767,4

INDEX

114,5%

110,4%

128,9%

112,0%

109,4%

111,3%

175,8

39,5

211,9

1 101,7

1 092,8

2 621,7

Változás

EU 15 2005

859,3

314,3

403,2

7 797,2

10 415,0

19 789,0

2006

963,3

354,1

498,8

8 680,0

11 327,4

21 823,6

112,1%

112,7%

123,7%

111,3%

108,8%

110,3%

104,0

375,4

95,6

882,8

912,4

2 034,6

INDEX Változás

EU 10 2005

355,7

64,3

330,3

1 373,7

1 232,5

3 356,5

2006

427,5

64,0

446,5

1 592,6

1 413,0

3 943,6

120,2%

99,5%

135,2%

115,9%

114,6%

117,5%

71,8

–0,3

116,2

218,9

180,5

587,1

INDEX Változás

EFTA 2005

4,1

2,7

35,6

229,9

121,1

393,4

2006

1,8

0,9

61,9

244,4

119,1

428,1

43,9%

33,3%

173,9%

106,3%

98,3%

108,8%

–2,3

–1,8

26,3

14,5

–2,0

34,7

INDEX Változás

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira Közlemény Az Európai Unió Hivatalos lapjának C 270 számában megjelent a Bizottság közleménye azon vámhivatalok listájáról, ahol a 1635/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletében felsorolt termékek az Európai Közösségben való szabad forgalomba bocsátásra bejelenthetõk Az EU Hivatalos Lapjának C 272A számában megjelent Mezõgazdasági Növényfajok Közös Fajtajegyzéke – Hatodik kiegészítés a 24. teljes kiadáshoz Az EU Hivatalos Lapjának C 273 számában megjelent a Számvevõszék 2006/3. sz. véleménye a Bulgária és Románia csatlakozásának alkalmából az Európai Közösségek tisztviselõinek felvételére vonatkozó különleges ideiglenes intézkedések bevezetésérõl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

251

Az EU Hivatalos Lapjának C 277 számában megjelent a Bizottság közleménye az orvostechnikai eszközökrõl szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében Az EU Hivatalos Lapjának C 277 számában megjelent a Bizottság közleménye az aktív beültethetõ orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében Az EU Hivatalos Lapjának C 277 számában megjelent a Bizottság közleménye az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrõl szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében

Notifikáció Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C 271 száma tartalmazza a Bizottság tájékoztatását a mûszaki szabályozásban bekövetkezett változásokról

III. Hírek, információk Kétoldalú gazdasági kapcsolatok Hivatalos látogatások, események – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezette az Európai Unió október 20-án, a finnországi Lahtiban tartott csúcstalálkozóján részt vevõ magyar delegációt. A napirenden az energia és az innováció aktuális kérdései álltak a középpontban. A megbeszélések egy részére Putyin elnök is meghívást kapott. – Északrajna-Vesztfália gazdasági, középvállalati és energetikai minisztere október 3-i budapesti látogatásán dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel folytatott bilaterális megbeszélést. – Október 3-án a magyar–északrajna-vesztfáliai gazdasági együttmûködési vegyes bizottság eddigi formájában utolsó ülését tartotta Budapesten, melyet a jövõ év elsõ felében aláírásra kerülõ megerõsített partnerségi nyilatkozat alapján egy általános kormányközi vegyes bizottság fog felváltani. – Október 4-én került felavatásra a düsseldorfi Magyar Fõkonzulátus, amelytõl a térségben rejlõ gazdasági lehetõségek eddigieknél hatékonyabb feltárását reméljük. – Október 25-én a magyar nagykövet jelenlétében felavatták a türingiai tiszteletbeli konzul kezdeményezésére az erfurti ipari és kereskedelmi kamara épületében létrehozott türingiai–magyar gazdasági kapcsolati irodát. (Verbindungsbüro). Ezzel lehetõségünk nyílik a jövõben a

kamara konferenciatermének és infrastruktúrájának térítésmentes igénybevételére. – Október 27-én a lengyelországi £añcut-ban négyoldalú (magyar–lengyel–szlovák–litván) közlekedési miniszteri konferenciára került sor, melynek keretében közös nyilatkozatot írtak alá a Kaunastól Debrecenig elõirányzott – mintegy 1000 km hosszú – gyorsforgalmi út jelentõségérõl, a megvalósítását illetõ elképzelések támogatásáról. A találkozón a magyar delegációt a GKM szakállamtitkára vezette. – Október 30-án a lengyel gazdasági minisztérium regionális villamos-energetikai konferenciát szervezett, melyen a Magyarországról érkezett 4 fõs szakértõi delegációt a GKM szakállamtitkára vezette. – 2006. október 27-én az észtországi Tartuban beiktatásra került Bán István tiszteletbeli konzul. Bán István, aki a Richter Gedeon magyar vállalat észtországi képviseletének vezetõje, a konzuli feladatok ellátása mellett nagy mértékben erõsíti a magyar–észt vállalati együttmûködést, valamint vezeti a helyi magyar közösséget tömörítõ szervezetet.

Befektetések, mûködõ tõkeberuházások, befektetés ösztönzés – Az egészségügyi termékeket elõállító dán Coloplast cég hivatalosan bejelentette, hogy új gyárat létesít Kelet-

252

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

Magyarországon, és ezzel 1000 új munkahelyet teremt. 2011-re várhatóan a nagyvállalat forgalmának 80 százaléka származik majd Magyarországról és Kínából. – A Quadrant multinacionális cég belga vállalatának szigetszentmiklósi gyára megkezdte termelését. A jelenleg 30 fõvel dolgozó üzem az autóipar számára gyárt olyan mûanyag alkatrészeket és elemeket, amelyekkel belgiumi üzemük termelését egészítik ki. – Október 8-án a KBC/K&H szervezésében az Egis, a Richter és az OTP bank mutatkozott be Brüsszelben, a KBC bank székházában szakmai befektetõknek. A rendezvényen mintegy 30 fõ vett részt. – Október 26-án Befektetési és Tõkepiaci Roadshow-ra került sor a Fortis bank brüsszeli székházában. Prezentációval mutatkozott be a BÉT, az ÁKK, a MOL, a FHB, a Freesoft és az OTP. A csekély költséggel szervezett, jól sikerült rendezvényen 117 fõ vett részt a belga gazdasági életbõl, amely a jelenlévõk számát tekintve az elmúlt évek leglátogatottabb rendezvénye volt. – A Dél-Svédországi Kereskedelmi és Iparkamara „Üzleti lehetõségek a Közép-Európai régióban” címmel szemináriumot rendezett október 25-én, amin 18 cégtõl 25 üzletember vett részt. A szemináriumon a CzechTrade és a CzechInvest képviselõi mellett elõadást tartott a magyar vezetõ külgazdasági szakdiplomata is a magyarországi befektetési környezetrõl, valamint az ITDH szerepérõl. Az elõadásokat követõen 5 cég képviselõivel folytatott konkrét magyar exporttal és együttmûködéssel kapcsolatos tárgyalásokat. – A november 6-i sevillai befektetés-ösztönzési és kereskedelemfejlesztési szemináriumon az ITDH stratégiai igazgatója tart elõadást a magyarországi befektetési klímáról és üzleti lehetõségekrõl. A szemináriumot követõ ebéden a magyar delegáció 14 üzletemberrel találkozik.

Kiállítások, üzletember találkozók, konferenciák – A Milánóban megrendezett üzletember találkozón 17 magyar vállalat vett részt. A lombard kereskedelmi kamarák nemzetközi szervezete, a Centro Estero segítségével, és az ITDH finanszírozásával létrejött rendezvényen több magyar cég folytatott eredményes tárgyalásokat beszállítói tevékenység megkezdésérõl. – A Milánóban 25. alkalommal megrendezett szerszámgépipari világkiállítással (Bimu) párhuzamosan nyitotta meg kapuit a Sfortec rendezvény, melyen az ITDH standot bérelve 9 magyar cég beszállítói kapacitását ajánlotta az érdeklõdõknek. A hatnapos rendezvény során több száz látogató fordult meg a standon és kért információkat a magyar cégekrõl, tevékenységükrõl. – Az idén 9. alkalommal megrendezett ExpoRealra, a befektetési hasznosítású ingatlanok müncheni szakvásárára a nyitva tartás 3 napja alatt 65 országból 21 ezer, az elõzõ évinél 20 százalékkal több szakmai látogató érkezett. Magyarország elsõ alkalommal jelent meg kollektív

12. szám

kiállítással és a többi közép-kelet-európai országhoz hasonló nagyságú alapterületen (közel 300 m2). Ez minõségi ugrás a korábbi magyar kiállításokhoz képest. A vásári jelenléthez rendezvények és prezentációk sora csatlakozott. – A Systems Információtechnológiai Szakvásár a müncheni vásártársaság szemszögébõl is a zsugorodó vásárok egyike – a nagy versenytárs hannoveri CeBit rovására. 2006-ban a Messe München ugyanazon a napon nyitotta meg a Systems-t, mint München és egyben Európa egyik leglátogatottabb és leggyorsabban növekvõ szakvásárát, az ExpoRealt. A két azonos idõpontban megrendezett vásár sajnos nem volt „átjárható”. A magyar standon az IVSZ és az ITDH mellett 8 kiállító cég volt jelen. – Október 4-én Varsó modern kiállítási csarnokában rendezték a gyógyszertáraknak, kereskedõknek címzett gyógyszerészeti szakvásárt/ work shop-ot. A magyar cégek közül hagyományos résztvevõje a rendezvénynek a Richter Gedeon és az Egis, illetve lengyel vállalata (Anpharm), valamint a Sanofi, de szerepeltek a Magyarországon beruházott lengyel cégek is, így a Polski Lek (Plusssz tabletták), a TZMO (kötszerek, stb.). – 2006. október 5-én az ITDH által szervezett gépjármûipari beszállítói fórumra és üzletember találkozóra került sor a szlovéniai Lendván. A résztvevõ közel 50 szlovén és magyar vállalat és szervezet összesen mintegy 200 megbeszélést folytatott egymással, illetve a Magyar Suzuki Rt., a szentgotthárdi General Motors Opel, illetve a két ország autóipari klasztereinek (AMCS, illetve Pannon Autóklaszter) vezetõivel. – Október 12–15. között Poznañ adott otthont a hagyományos Polagra-Farm nemzetközi mezõgazdasági vásárnak. A magyar résztvevõk, a Helioplast és a Partium vállalatok különbözõ mûanyagipari termékeket, elsõsorban kötözõ zsinegeket mutattak be/ajánlottak. – Az október 19–22. között rendezett Krakkói Könyvvásáron a Cartographia különbözõ térképeit lengyel partnere, vevõje, az Intermap állította ki. – Az október 25–28. között a poznañi Tour Salon-on a Magyar Turizmus Rt.-vel együtt 9 magyar vállalkozás szerepelt. – 2006. október 18-án Rigában megrendezett magyar–lett üzletember találkozón magyarországi gépipari, vegyipari és szolgáltató vállalatok is képviseltették magukat. A magyar cégekhez átlagosan 5 partner érkezett. A vállalatok másnap megtekintették a rigai gépipari vásárt, ahol lehetõség nyílt új partnerek felkutatására. 2006. október 19-én került sor az EAG Buszgyár 100. midibuszának ünnepélyes átadására. Az Ikarus EAG további buszok megrendelésére számíthat.

Üzleti események, hírek, felhívások, lehetõségek – Október 10-én adták át Szlovéniában a koperi kikötõ új gyümölcstároló hûtõházát, amely a teljes kikötõi hûtõtároló kapacitás 10 százaléka. A kikötõi igazgatóság buda-

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

pesti képviselõjének értékelése szerint 2006-ban a kikötõn keresztül várhatóan több mint 1 millió tonna magyar viszonylatú forgalom bonyolódik le, amely a három évvel ezelõtti kétszerese. A forgalom zöme ma is konténeres áru, de jelentõs a személygépkocsik és az ömlesztett termékek (pl. gabona) forgalma is, amely ma már egyenletesebben oszlik meg Constanca és Koper között, mint korábban, amikor Koper a román kikötõ túlsúlyára panaszkodott. – A dániai Esbjergi Kereskedelmi Kamara jelzése alapján szívesen fogadnák olyan magyar munkaerõ közvetítõ cég jelentkezését, amely 200–250 építészmérnököt illetve gépészmérnököt tudna számukra biztosítani. A nyugat-dániai kikötõváros az északi-tengeri olajfúrási tevékenység, valamint a világ legnagyobb tengeri szélerõmû parkjának kiszolgáló központja. A szervezet címe az ITDH-nál elérhetõ. – Felhívás lengyelországi üzleti rendezvényeken való részvételre: = 2007. április 17–19. között Varsó ad otthont – a Barcelona Meeting Point által szervezendõ – 2. Nemzetközi Ingatlan Szimpózium és Bemutatónak. Bõvebb információ a www.centraleuropemeeting.com honlapon. = 2007. április 20–22. között Wroclaw lesz a színhelye a konferenciákkal színesített 16. REFE Nemzetközi Ingatlan és Beruházási Vásárnak. Bõvebb információ a www.refe.pl honlapon. = 2007. május 24–26. között a varsói Expo XXI kiállítási csarnokban negyedszer rendezik meg az interCharm nemzetközi kozmetikai/ „szépségipari” vásárt. Bõvebb információ a www.intercharm.pl honlapon.

Elemzések, vélemények – Az amerikai Goldman Sachs befektetési bank elemzése szerint sok éve most elõször látszik realistának a magyar kormány költségvetési tervezete. A bankház a tervezettnél kevéssel kisebb deficitet vár jövõre. A magyar kormány tudja, hogy minden maradék hitelét elveszti, ha a jövõ évi költségvetési terv gyanúra adna okot, írták a bank elemzõi. Lehetséges kockázatnak tartják, hogy vajon mennyire lassul a gazdasági növekedés. Ameddig a GDP 2 százalék körül bõvül jövõre – ahogyan a Goldman Sachsnál várják –, a költségvetési tervben van valamelyes biztonsági tartalék. – Az Audi autógyár azon szándéka, hogy a társaságokra kivetett szolidaritási adó miatt felfüggeszti öt évre szóló, egymilliárd eurós magyarországi beruházási tervét, újabb jelzése a kiigazító csomag növekedésfékezõ és versenyképességet rontó hatásának, Magyarország azonban továbbra is vonzó célterepe a külföldi mûködõ tõkének – áll az egyik vezetõ londoni befektetési ház, a Dresdner Klein-

253

wort elemzésében. A ház továbbra is azzal számol, hogy a Gyurcsány kormány szilárd marad a reformintézkedések ügyében, „legalábbis a legközelebbi negyedévekben”.

Gazdasági hírek az EU- és EFTA-országokból Konjunktúra – A hat vezetõ német gazdaságkutató intézet õszi elõrejelzésében a korábbi 1,8 százalékról 2,3 százalékra módosította az idei éves gazdasági növekedésre vonatkozó várakozását. A korábban feltételezettnél jóval erõteljesebb gazdasági növekedés jótékony hatást gyakorolt a foglalkoztatás alakulására (a munkanélküliek száma 300 ezer fõvel mérséklõdött). A német vállalatok olyan kedvezõnek tartják a gazdasági helyzetet, amilyenre nem akadt példa az elmúlt tizenöt esztendõben. A jövõ évre – a forgalmi adó 3 százalékpontos emelése, valamint az adóemelések és egyes adókedvezmények megvonásának együttes hatására mérséklõdõ vásárlóerõ, lanyhuló belsõ konjunktúra következtében – a vezetõ gazdaságkutató intézetek csupán 1,4 százalékos növekedést prognosztizálnak. Az elõrejelzés alapján az euró-övezet és a német gazdaság növekedési dinamikája közti különbség a 2006. évre jelzett 0,3 százalékpontról jövõre 0,7 százalékpontra emelkedik. Az ipari és kereskedelmi kamarák szerint a vállalatok érzékelhetõen sötétebben látják a jövõt a jelenlegi helyzetnél, a derûlátóbb intézetek szerint döntõ jelentõségû a nagyszámú munkahely-teremtés konjunktúrát serkentõ hatása. A kamarai szakértõk leginkább az exportorientált iparágak ambiciózus beruházási és munkahely-teremtési terveire alapoznak. A német gazdaság nemzetközi versenyképessége javulásához nagyban hozzájárultak a termelés racionalizálását szolgáló intézkedések, valamint a szociális partnerek megállapodása, (másként fogalmazva a munkavállalók visszafogott béremelési igénye), továbbá a munkaerõ-igényes gyártmányok termelésének kihelyezése. Az export boom eredményeként sok vállalat elérte kapacitása felsõ határát. – Az elsõ nyolc hónapra publikált német külkereskedelmi forgalmi adatok szerint a német kivitel 12,5, a behozatal 18,3 százalékkal emelkedett, a kereskedelmi aktívum (101,8 Mrd EUR) az elõzõ két évhez viszonyítva mérséklõdött. Az EU új és leendõ tagországai közül a magyart meghaladó mértékben emelkedett a lengyel (29,2%), a cseh (24,0%), a nagyságrenddel alacsonyabb román (23,0%) és a volumenében attól is szerényebb szlovén (23,3%) kivitel Németországba. Németország exportja a közép- és kelet-európai térség országai közül az átlagot meghaladó ütemben bõvült Lengyelországba (33,9%), a

254

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

balti köztársaságokba (30–50%), Romániába (22,0%), Csehországba (19,1%) és Magyarországra (18,8 %). – A spanyol gazdaság az euró-övezet átlagát meghaladó ütemben fejlõdik, csökken az infláció, javul a külgazdasági teljesítmény, csökken a munkanélküliség. A II. negyedévi gazdasági növekedés üteme 3,7 százalék, amelynek motorja továbbra is elsõsorban a hazai fogyasztás, azon belül is az ingatlanpiaci kereslet generálta építõipari fellendülés. A három éve gyengélkedõ külgazdaság az elmúlt két hónapban – Spanyolország legfontosabb külgazdasági partnerei (Franciaország és Németország) javuló gazdasági teljesítménye következtében – magára talált: 2003 októbere óta elsõ ízben növekedett gyorsabb ütemben a spanyol kivitel (13,5%) a behozatalnál (13%), így minimális mértékben ugyan, de sikerült mérsékelni a kereskedelmi mérleg deficit növekedését. Az olajárak csökkenésének eredményeként mérséklõdött az euró-övezet átlagát jelentõsebb mértékben meghaladó és a versenyképesség eróziójához hozzájáruló infláció. Az áremelkedés üteme októberben 2,6 százalék volt, ami a 2002. márciusában regisztrált 2,2 százalék óta a legalacsonyabb inflációs mutató. (2006. közepén még 4% körül mozgott az infláció.) Folytatódott az új munkahelyek teremtésének emelkedõ tendenciája: szeptember végéig 2,9 százalékkal növekedett a foglalkoztatottság. – A Finn Gyáriparosok Szövetségének (Confederation of Finnish Industries) konjunktúra elemzése kedvezõ folyamatokat jelez, mind az ipar, mind a szolgáltatások, mind az építõipar területén. Elõrejelzésük szerint az év hátralevõ részében is fennmarad a gazdaság gyorsulása, és a GDP bõvülése a tavalyihoz képest lényegesen erõteljesebb lesz. A növekedés továbbra is exportvezérelt: az év elsõ nyolc hónapjában a kivitel 20, a behozatal 18 százalékkal nõtt. Az EU tagországokkal folytatott kereskedelem bõvülésének üteme ettõl elmaradt (18 illetve 14%). A kivitelben az USA (+50%), a behozatalban Kína (+59%) szerepe erõteljesen megnõtt. – A lengyel statisztikai hivatal legújabb számítása szerint 2004-ben az egy fõre jutó GDP 24.181 zlotyt tett ki (akkori árfolyamon mintegy 5.330 EUR). Az átlag nagy különbségeket takar: a 6 közül a legfejletlenebb, keleti régióra vonatkozó adat 17.407 zloty (az átlag 72,0 %-a), a legfejlettebb, Varsót is magába foglaló „középsõ” régióra 31.820 zloty (131,6 %). A 16 vajdaságot tekintve még nagyobbak különbségek (az országos átlaghoz viszonyított arányok 69,4 % és 151,5 % között változnak). A legújabb becslések szerint a 2006. harmadik negyedévi GDP bõvülés 5,5, az egész évre vonatkozó növekedés 5,3 százalék körül alakulhat. Az elsõ háromnegyedévben az ipari termelés összességében 12,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar termelése 13,7 százalékkal bõvült. Az építõipar teljesítménye 14,4 százalékkal növekedett. – A lengyel autógyártás ebben az évben várhatóan kiemelkedõ eredményeket, rekordokat könyvelhet el: 2006. elsõ háromnegyedévében a megelõzõ év azonos idõszakához képest mintegy 20 százalékkal több (összesen

12. szám

528,8 ezer) jármûvet állítottak elõ, ezen belül szeptemberi kibocsátás 68,5 ezer autót tett ki, mely az elmúlt négy év legjobb eredménye. A trend folytatódása esetén az ez évi gyártás 700 ezer darab körül alakulhat. Az év elsõ 9 hónapjában –a Zafira gyártásának köszönhetõen – különösen a Gliwicei-i Opel növelte termelését (72 %-kal). Igen sikeres évet zárhatnak a lengyel autóbusz-gyártók. Míg a nagy nyugati autóbuszgyártó országokban csökken a termelés, Lengyelország Európa 5. legnagyobb gyártójává vált – a növekvõ belsõ keresletnek (a megelõzõ évhez képest 37%-kal nõtt a hazai vásárlás) és a külföldi eladásoknak köszönhetõen. A nagy konszernek lengyel üzemeinek (MAN, Volvo), és a lengyel gyáraknak (Solaris, Autosan, Jelcz) a kibocsátása is bõvült. Szeptember végéig a gyártott buszok száma közel negyedével haladta meg a tavalyi mennyiséget. – Az elmúlt években a lengyel élelmiszeripar, elsõsorban a hús-, a tej- és az édesipar exportja (közte a Magyarországra irányuló is) jelentõsen fejlõdött. Egy most publikált adat szerint 2006. I. negyedévében a tejipari termékek magyarországi exportja 9,4 millió eurót tett ki (a teljes export mintegy 5%-a), mellyel hazánk a 6. legnagyobb kiviteli piaccá vált. (A legjelentõsebb Németország 46,7 millió euró – 23%, a második Olaszország 20,2 millió euró – 10%). – A Greens Konjunktúrakutató Intézet prognózisa szerint a következõ 2–3 negyedévben ismét dinamikus, 3 százalék körüli gazdasági növekedés várható Dániában. A 11 negyedévet felölelõ ciklussal az ország várhatóan az 1986 utáni idõszak leghosszabb növekedési szakasza elé néz. Banki felmérések szerint a fogyasztói bizalom az idei évben az 1994 óta tapasztalt legmagasabb szintet érte el. Az inflációs nyomás csökkentése érdekében a Dán Központi Bank 25 bázisponttal – az Európai Központi bank kamatemelésével összhangban – 3,50 százalékra emelte az irányadó kamatlábat. – Kedvezõen alakulnak Görögország fontosabb gazdasági mutatói: a 2004-es 7,4 százalékos GDP arányos költségvetési hiányt sikerült leszorítani 3 százalék alá, úgy, hogy közben a gazdasági növekedés euró zónához mért magas üteme is fennmaradt. (Az elsõ hat hónapban 4,1%, 2006-ban várhatóan eléri a tervezett 3,8%-ot.) A munkanélküliségi ráta érezhetõen, 8,8 százalékra csökkent. Az áremelkedés üteme kissé lassult (szeptemberben éves bázison 2,9%) de ezzel együtt is az egyik legmagasabb az euró övezetben. A gazdasági növekedés húzóereje továbbra is a belsõ fogyasztás bõvülése, az export lendületes növekedése (a 2005-ös 13,1%-os bõvülés után 2006 elsõ felében 22%), a beutazó turizmusban regisztrált újabb lendületes fejlõdés. A turizmus bõvülését az olimpia utáni idõszakban nagymértékben segítette a sikeresen lebonyolított rendezvény által kialakult pozitív ország image, a megvalósult infrastrukturális beruházások, és az erõteljes marketing. Ugyanakkor továbbra is kiugróan magas az államadósság, és emelkedik a fizetési mérleg hiánya, (75%-os növekedéssel már az elsõ hét hónapban elérte a

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

14,6 Mrd EUR-t, ami a GDP 7,5%-a) jórészt az ország kereskedelmi mérlegének romlása miatt. A rendszeresen deficites görög kereskedelmi mérleg – az import erõteljes bõvülése és a kõolajimport 55,8 százalékos drágulása következtében – tovább romlott valamivel több, mint 30 százalékkal. A legnagyobb probléma továbbra is az EU országok közötti kiugróan magas, a GDP 107,5 százalékának megfelelõ államadósság, amelynek kamata önmagában 10 milliárd euró terhet jelent a költségvetés számára. – A világpiacon és a svájci belsõ piacon tapasztalható erõs konjunktúra következtében az elsõ háromnegyedévben a svájci export és import is kétszámjegyû ütemben (12, illetve 10,4%-kal) növekedett, az aktívum pedig rekordértéket, 8,5 milliárd CHF-t ért el. Az exporttöbbletet felmutató tíz ágazat közül hat esetében a növekedés 9,3 és 14,0 százalék között mozgott (köztük a nagy svájci export ágazatok azaz a vegyipar, az elektronika és a gépipar is). Átlag alatti ütemben növekedett a ruházati ipar (5,9%), a papír- és nyomdaipar (2,6%), valamint a textilipar (1,7%) kivitele. A forgalom a legnagyobb ütemben az ún. transzformációs országok viszonylatában (25%-kal) növekedett, de az uniós országok irányába is átlagon felüli (10,1%) volt.

Gazdaságpolitika – A tavasszal megalakult kormány október 13-án bemutatta a norvég parlamentben a 2007. évi költségvetés tervezetét. Az elõterjesztõ pénzügyminiszter a tervezetet egy kezdeményezõ kormány költségvetéseként jellemezte, mely választási ígéreteit megtartva erõsíteni kívánja a legfontosabb jóléti kötelezettségeket. Bevételi oldalon a költségvetés jelentõs, 71 milliárd NOK (8,5 Mrd EUR) mértékû, az olajalapból átcsoportosított forrásnövekedéssel számol, de mintegy 2 milliárd NOK (238 M EUR) adóemelést is tartalmaz (ez utóbbi a 2004 évi adózási szint visszaállítását jelenti, az elõzõ kormány adócsökkentési politikájának elvetéseként). – Az új svéd kormány a múlt héten terjesztette a parlament elé a 2007. évi költségvetés tervezetét. A költségvetési javaslat a munkaerõpiac tekintetében tartalmazza a legfontosabb újdonságokat. Az abban javasoltak szerint – összhangban a polgári pártok választási ígéreteivel – 2007-tõl könnyebb lesz munkához jutni, és jobban megéri majd dolgozni, ugyanakkor a munkanélkülieket illetõ járandóságok visszafogásra kerülnek. A foglalkoztatás növelését célzó tervezett intézkedések közül legfontosabbak: a kis- és közepes keresetûeket érintõ jövedelemadó-csökkentés; a huzamosabb ideje munkanélküli személyek, valamint fiatalok alkalmazásához kötõdõ járulékkedvezmény; az idõsebbek foglalkoztatását sújtó különadó megszüntetése; a háztartás közeli szolgáltatások adóterhelésének csökkentése; a táppénz számítási szabályainak munkavállalók számára kedvezõtlen módon történõ változtatása. Az új kormány 2007-ben jelentõsen csökkenteni szán-

255

dékozik a munkaerõ-piaci intézkedések alatt álló személyek számát, a munkanélküli segélyezés rendszerét pedig úgy akarja átalakítani, hogy az ne ösztönözzön a munkaerõpiac elhagyására. A tervezett változtatások különösen a huzamosabb ideje munka nélkül állókat érintenék kedvezõtlenül és a szakszervezetek heves tiltakozását váltották ki. – A cseh pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint ez év szeptemberében az államadósság 746,3 milliárd CZK-t (25,7 Mrd EUR-t) tett ki, ami június vége óta 17,4 milliárd CZK (600 M EUR) növekedést jelent. Az egy fõre jutó államadósság így 73 ezer CZK-ra (2.517 EUR) növekedett, ami elemzõk szerint még mindig viszonylag alacsony a szomszédos országokhoz viszonyítva. – A kedvezõ gazdasági helyzetnek és a szigorú takarékossági fegyelemnek köszönhetõen a svájci államháztartásban az idén a tervezett 697 millió deficit helyett, 2,2 milliárd többlet várható. A kedvezõ gazdasági évnek köszönhetõen ugrásszerûen megnövekedtek a nyereségadóból és a forgalmi adóból származó bevételek és külön bevétel jelentkezett a Swisscom, melynek többségi részvényese az államszövetség, részvényeibõl is. Ennek ellenére 2008 évre a kiadásokat 700 millió CHF-kal szeretnék csökkenteni. A megszorítások szociális területeken valamint a közlekedési kiadásoknál jelentkeznek majd. Ezzel párhuzamosan azonban növelni szeretnék a képzésre és a kutatásra fordított kiadásokat (éves szinten 6%-kal). – A szlovén közlekedési miniszter ismertette a 2020-ig szóló nemzeti közlekedésfejlesztési terv fõ vonásait. Az úthálózat korszerûsítésére a prioritásokat élvezõ körzetekben kerül sor, három fõ tengely mentén: = észak-déli irányban, Metlika – Novo Mesto – Celje – Velenje – Dravograd; = horvát határ – Ljubljana – Kranj – osztrák határ; = nyugat-keleti irányban Koper – Ljubljana – Celje – Maribor – osztrák, illetve (kettéágazással) magyar határ. E fõ irányokban az autópálya kiépítése 1,4 milliárd euróba kerül, melybõl mintegy 1 milliárd eurót a központi költségvetés, a fennmaradó összeget PPP együttmûködés, illetve EU források biztosítanák. – A görög kormány döntött a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a 2007–2013 közötti idõszakban rendelkezésre álló EU támogatások (24,4 Mrd EUR a különbözõ EU alapokból, a saját erõvel kiegészülve összesen 36,4 Mrd EUR) elosztásáról. A terv meghatározó eleme, hogy a fejlesztési eszközök 82 százaléka vidékre kerül. A kormány a korábbi idõszakhoz képest kevesebb programot, egyszerûbb és rugalmasabb felhasználási formákat vett tervbe azzal a céllal, hogy hatékonyabb legyen a végrehajtás. A fõbb felhasználási területek: infrastrukturális beruházások (42%), innováció, digitális felzárkóztatás, versenyképesség (21%), foglakoztatás elõsegítése (12%), oktatási rendszer fejlesztése (14 %), egészségügy (4%), egyéb ágazatok (7%). A vidéki régiók 82 százalékos részesedése az-

256

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

zal magyarázható, hogy a lakosság több mint 40 százalékát koncentráló központi régió (Attica) fejlettsége miatt hamarosan ki fog kerülni a támogatható körbõl, ugyanakkor ez a térség a 2004-es athéni olimpia kapcsán nagyarányú fejlesztésekben és támogatásban részesült a 2000–2006 közötti, úgynevezett III. EU Támogatási Keretbõl. Ugyancsak fontos célja a kormánynak a vidéki infrastrukturális és más irányú fejlesztésekkel az elmaradottabb régiók alkalmassá tétele beruházások (közöttük külföldi) vonzására. Kiemelt cél a foglalkoztatás bõvítése vidéken. 2007–2013 között a legtöbb támogatást Kelet-Makedónia/Thrákia, Epirusz, Thesszália, Jón szigetek, NyugatGörögország, Peloponézoszi félsziget, Északi – Égei tengeri szigetek, Kréta régiók kapják. A minisztériumok közül jelentõs forráshoz jut a Környezetvédelmi –Vidékfej lesztési- és Közmunkaügyi tárca (PEHODE), valamint a Munkaügyi Minisztérium, amelyek a fejlesztési források 50 százaléka felett rendelkeznek. Az új görög Nemzeti Fejlesztési Terv figyelembe veszi a Lisszaboni stratégia által támasztott követelményeket, ezen belül is a termelékenység növelésére, az üzleti környezet javítására és a foglalkoztatás bõvítésére koncentrál. Kiemelten kezeli a kisés közép vállalatok mûködési feltételeinek javítását. – Élénk visszhangot váltott ki mind Görögországban, mind az EU Bizottságában a görög pénzügyminiszter azon bejelentése, hogy a GDP adatok felülvizsgálata során be akarják számítani a fekete és szürke gazdaság teljesítményét is. Az elõzetes számítások alapján ezzel a görög GDP volumene akár 25 százalékkal is nõhet, ami drasztikusan érintené a GDP arányosan számolt költségvetési hiány és az államadósság mutatószámait is. A bejelentés váratlanul érte a brüsszeli bizottságot is, amely elõször a tényleges adatokat szeretné megvizsgálni, és egyben felhívta Görögország figyelmét az EU támogatások és az egy fõre esõ GDP uniós átlaghoz mért szintje közti összefüggésre. – Az Brit Statisztikai Hivatal (ONS) 2001-ig visszamenõleg felülvizsgálta az állami és magánszektor közös (PPP) beruházásait, amelynek eredményeként – elsõ lépésben – 4,92 milliárd fonttal megemelte a brit államadósságot. Az államadósságot eredetileg nem növelõ PPP projektek azért kerültek át az adósságot növelõ rovatba, mert azokat a felülvizsgálat operatív lízing helyett pénzügyi lízinggé minõsítette át – az állami megrendelõk kevés kockázatot hárítottak át a magánszektorra. A 2001. és a 2004. évek között 42,7 milliárd fontnyi PPP szerzõdés került aláírásra, amelynek több mint felét sorolta át az ONS. A 24 milliárd fontnyi beruházást a további lépcsõkben, a projektek átadását követõen írják hozzá az államadóssághoz. A PPP konstrukciójú projekteket folyamatos kritika kíséri az Egyesült Királyságban és a jelek szerint a jövõben csökkenni fognak az állami célt szolgáló, magánpénzbõl finanszírozott beruházások. – A gazdasági sajtóban publikált információ szerint a flamand régiós hatóságok pénzügyi támogatásban ré-

12. szám

szesítik azokat a flamand kis és középvállalkozásokat, amelyek külföldön leányvállalatot hoznak létre. A támogatás módja hitelnyújtás vagy a támogatás értékének megfelelõ részesedés szerzése a cégben, mértéke maximum 1 millió euró. A lépés oka, hogy több tanulmány szerint a külföldi leányvállalat létrehozása az esetek nagyobb részében nem jelent munkahely megszûnést Flandriában, sõt éppen ellenkezõleg, a bõvülõ tevékenység az anyavállalatnál is létszámbõvítést tesz lehetõvé, és az elõnyös a vállalati innovációra is.

Jogszabályi környezet változása – 2007. január 1-jétõl elektronikus útdíj-fizetési rendszer lép életbe Csehországban a 12 tonnánál nagyobb megengedett össztömegû gépjármûvek részére. A „postpay” fizetési mód alapján mûködõ rendszer igénybe vételéhez elõregisztráció szükséges. Az útdíj tarifák mértékét kormányrendelet rögzíti. Az útdíj mértékének meghatározásakor döntõ jelentõségû egyrészt az útszakasz hossza (kilométerek száma), másrészt a jármû kategóriája, mely a tengelyek számából és az emissziós osztályból adódik. Bõvebb információ magyar nyelven a www.premid.cz honlapon található. – 2006. október 21-én életbe lépett a közlekedési miniszter rendelete, mely szabályozza, módosítja a lengyel közutak használatáért fizetendõ útdíjat. A matricás útdíj a 3,5 tonnát meghaladó gépjármûveket és az autóbuszokat érinti. Fajtái: 1 és 7 napos, továbbá havi és éves matrica (jogszabályi alap a 2006. augusztus 8-i miniszteri rendelet, kihirdetve a Dziennik Ustaw közlönyben: 151. számú Dz.U./200.08.28., 1089. tétel). A változások jelentõsek és a legkisebb szabálytalanság is – az eddigi tapasztalatok szerint – aránytalanul nagy büntetés kiszabását vonja maga után. A napijegy (a lyukasztástól számított 24 órás) csak az adott nap éjfélig érvényes. A régi, 2006. október 20-ig vásárolt matricák 2007. október 21-ig használhatók fel. – 2006. november 1. után a 16 tonna megengedett teljes tömegnél súlyosabb jármûvel a csúcsidõkben (7–10 óra és 16–20 óra között) Varsóba behajtóknak speciális engedéllyel kell rendelkezniük. Az engedélyt nem a szállítmányozó, hanem – csak kellõ indok esetén – a szállítmányozó megbízója kérheti konkrét jármûre, idõszakra és útvonalra. A kérelem a www.zdm.waw.pl honlapról (www. zdm.waw.pl/docs/doc1386.pdf) tölthetõ le. – A lengyel gazdasági minisztérium helyettes vezetõjének bejelentése szerint a jogalkotási folyamat elhúzódása miatt – a korábbi tervekkel ellentétben – 2007. január 1-jétõl biztosan nem lesz lehetõség az egyablakos vállalatalapítási rendszer bevezetésére, és várhatóan 2008. október 1-jéig alapvetõen nem változik a gazdasági tevékenység megkezdésének és folytatásának jelenlegi szabályozása.

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

Gazdasági élet, együttmûködés, intézményi változások – Írország csak hét éves átmeneti idõszak után fogja megnyitni munkaerõpiacát a román és bolgár munkavállalók elõtt. A döntést néhány perccel a szintén negatív brit döntés bejelentését követõen tették közzé. A döntést a munkaügyi miniszter a bevándorlók rendkívül magas számával indokolta, amelyhez hasonló mértékû munkaerõ beáramlás más országok esetében 30–40 év alatt következik be. A sok bevándorló nagyon megterhelte az oktatási és egészségügyi rendszert, illetve a lakáspiacot és a közlekedést is. Az ír kormány álláspontja szerint jelenleg a hangsúly az integráción kell, hogy legyen. Írország, amelynek a gazdasági növekedés fenntartásához évente mintegy 50 ezer új munkavállalóra van szüksége, a miniszter szerint a hatályos szabályozások alapján is biztosítottnak látja az utánpótlást. Az ír parlamenti pártok is üdvözölték a döntést, amelynek értelmében a román és bolgár munkavállalóknak továbbra is munkavállalási engedélyre lesz szükségük, illetve az ír vállalatok csak akkor alkalmazhatnak román vagy bolgár állampolgárt, ha bizonyítani tudják, hogy máshonnan nem tudnak munkaerõt szerezni. – A bajor gazdasági minisztérium október 6-án a Bayern International, a Bayern Innovativ, valamint a müncheni magyar és román fõkonzulátusok képviselõi részvételével egyeztetõ megbeszélést hívott össze a háromoldalú környezetvédelmi és környezettechnikai együttmûködés továbbvitelének megvitatására. A cél egy 2007. tavaszán, Aradon megtartandó üzleti információs és együttmûködési rendezvény feltételeinek megteremtése.

Beruházások, mûködõ tõkebefektetések – A világ második legnagyobb gépjármûgyártója, a Toyota, újabb csehországi beruházást jelentett be. A kolini Toyota-Peugeot-Citroen ez évi beüzemelését követõen, Közép-Európát ellátó alkatrész-logisztikai központot (Toyota Parts Centre-t) kíván Csehországba telepíteni a Teplice város melletti Krupce településen. A logisztikai központ 75 új munkahelyet jelent. – Az utóbbi egy évben egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a cseh gazdaságban az indiai beruházások. A legnagyobb indiai beruházások: Mittal Steel (acélipar), Jemèa Jemnice (teafeldolgozás), Mileta (textilipar), Avia (Ashok Leyland) (gépjármûgyártás). A cseh beruházási ügynökség, a CzechInvest mintegy 10 további indiai beruházási ajánlatot kezel, amelyek a gépjármûipart, az IT és szolgáltatási szektorokat illetve az italkereskedelmet célozzák meg. – A cseh ipari és kereskedelmi miniszter ismertette a beruházási törvény módosítását célzó javaslatait, amely szerint állami támogatásra csak abban az esetben számíthatnak a beruházók, amennyiben a teljes összeg 60 százalékát technológiába fektetik be (ez az arány jelenleg 40%), illetve termeléshez használt gépi berendezések legfeljebb

257

5 évesek. A beruházási összeg alsó határát ugyanakkor a felére, 100 millió CZK-ra (mintegy 3,4 M EUR-ra) tervezik leszállítani. – A 13 milliárd CZK (mintegy 450 MEUR) értékû csehországi beruházást tervezõ finn Myllykoski papírfeldolgozó elállt befektetõi szándékától, miután közel kétéves erõfeszítései ellenére sem sikerült környezetvédelmi engedélyt kapnia a cseh hatóságoktól (a beruházás ellen a környezetvédõk és a helyi lakosok is tiltakoztak). A beruházás Németországban valósul meg, ahol a szükséges engedélyeket 3 hónap alatt szerezte meg a beruházó. Hasonló okokból korábban a mexikói Nemak fontolgatta beruházási terveinek visszavonását, amit ugyanakkor egy másik, holland beruházó, a Hyes Lemmerz meg is lépett. – A lengyel befektetési ügynökség (PAIiIZ) empirikusan, „önbevallás” alapján összeállított listáján, amely az 1 millió USD-nél nagyobb összeget beruházott külföldi cégeket összesíti, 5 magyar vállalkozás szerepel: a BorsodChem, az Egis, a Richter Gedeon, a Globus és a Nordénia. – Október 16-án a szerbiai Valjevóban átadták a szlovén Gorenje konszern hûtõkészülék gyárát, amely jelenleg 330, majd fokozatosan bõvítve, 2010-re már 1000 fõnek ad munkát. A szlovén cég vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az ügylet számos, a beruházással szemben a bizonytalan politikai és gazdasági helyzet miatt érvelõ szaktanács ellenére jött létre, és a 20 millió euró értékû befektetés a Gorenje elsõ külföldi termelõ beruházása. Az illetékes szerb miniszter hangsúlyozta, hogy az új üzem egy dolgozójára jutó állami támogatás 4 ezer euró, ami a szerb állam részérõl a beruházás fontosságát jelzi. Az átadást a belgrádi kormány érzékelhetõen az ország külföldi tõke számára biztonságos jellegének demonstrálására is felhasználta. – Az Ernst&Young tanulmánya szerint 2005-ben, Svájcban 510 új külföldi vállalkozás telepedett meg, melyek összesen 2500 új munkahelyet teremtettek. Jelenleg 6500 külföldi vállalat tevékenykedik a szövetségi állam területén, amelyek európai központként mûködnek, de jelentõsek a K+F befektetések is. Svájc kedvezõ telephely jellemzõi közül kiemelkedik a magas életminõség (a megkérdezettek 72%-a szerint), a rugalmas munkajogi szabályozás (56%), a vonzó adózási klíma (57%). A vállalatok többségének véleménye szerint az utóbbi években az adózási és oktatási reformok, az Unióval kötött bilaterális megállapodások, valamint a személyek szabad áramlásának következtében tovább javultak a befektetések keretfeltételei. Az elmúlt egy év alatt Svájc megduplázta részesedését az Európán kívülrõl érkezõ invesztíciókban, amelynél jelentõsebb növekedést csak Belgium tudott elérni. – A görög üzleti szféra elbizonytalanodott a törökországi gazdasági terjeszkedést illetõen, amiben a török belpolitikai fejlemények és a török EU tagság romló perspektívája játszanak szerepet. Eddig 70 görög vállalat fektetett be Törökországban, 520 millió USD értékben, fõként a kereskedelemben és a szolgáltatásokban. A görögországi

258

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

török befektetések száma elenyészõ, a török fél az ismert okokon kívül a legnagyobb akadálynak a török állampolgárok munkavállalási engedélye megszerzésének rendkívüli nehézségeit tartja.

Vállalati hírek – A Gazprom orosz gázipari óriáscég vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy saját finanszírozással, külföldi befektetõk nélkül kívánják megvalósítani a szibériai Stokman gázmezõ fejlesztését, és a kitermelt gáz Európába irányul a Balti tenger alatt megépítendõ vezetéken, nem az USA-ba, ahogy az korábban a tervek között szerepelt. A Stokman a Föld harmadik legnagyobb gázmezõje, készlete nagyobb, mint a norvég és a brit készletek együttvéve. A Kreml határozott álláspontja körvonalazódik a döntés mögött, amely szerint az orosz cégek valósítsák meg a hazai gáz és olajkészletek kitermelési projektjeit, valamint a mögött is, hogy az USA nem részesül a gázellátásból. Az orosz államfõ német kancellárral folytatott drezdai megbeszélései során annak a reménynek adott hangot, hogy Németország az orosz földgáz legnagyobb fogyasztójaként közremûködik az orosz készletek európai elosztásában is. A két politikus síkraszállt a Balti-tenger fenekén húzódó – Lengyelországot és a balti államokat megkerülõ – közös gázvezeték felépítése mellett. – A Linde-konszern Wiesbadenbõl Münchenbe helyezi át székhelyét, és The Linde Group-ra változtatja nevét. Ennek az oka, hogy a konszern ipari gáz üzletága mindig is Münchenben volt, ugyanakkor a cég nemrégiben 12,7 milliárd euróért megvásárolta a brit BOC gázipari nagyvállalatot. A Magyarországon (Kazincbarcika, Répcelak) jelentõs érdekeltségekkel rendelkezõ Linde ezzel az ipari gázok területén a világpiac 2. legnagyobb szereplõjévé nõtt. Egy másik tranzakció keretében a Linde megvált anyagmozgató berendezéseket gyártó üzletágától, és részben az ebbõl származó bevételbõl finanszírozta az ipari gáz akvizíciót. A Linde-központ Münchenbe költözésével a harminc DAX-jegyzésû német tõzsdei cégbõl nyolcnak Münchenben van a székhelye. – A francia elnök októberi kínai látogatása alkalmával 150 darab A 320 típusú Airbus repülõgép eladására is sor került, csatakozva ahhoz a nagy szerzõdéshez, amelyrõl a napokban a francia Alstom cég a Datong kínai céggel együttmûködésben 500 db teher lokomotív eladására írt alá szándéknyilatkozatot. – Az autóipari beszállítással foglalkozó osztrák KKV-k az üzleti kilátások szempontjából nem tartják hátrányosnak az üzemanyagárak tartósan magas szintjét. Ez arra ösztönzi a gépjármû ipart, hogy új, korszerû fogyasztáscsökkentõ technológiákat építsenek be az új gépkocsikba, és e téren az osztrák vállalatok élenjáró termékeket és eljárásokat tudnak ajánlani, ugyanígy fontos megrendeléseket kaphatnak az erre szakosodott egyetemi és egyéb kutatóhelyek.

12. szám

– A Telekom Ausztria (TA) bejelentette, hogy versenybe lép a görög állami távközlési vállalat, az OTE privatizációjában. A görög kormány az OTE részvényeinek várhatóan 25 százalékát ajánlja fel megvételre, de egyben stratégiai partnert is keres a vevõben. A TA számára ez legalább 2,5 milliárd euró invesztíciót jelent. Miután a TA Szerbiában is megpróbál erõs piaci pozíciókat megszerezni, a görög „bevásárlási” szándék a terjeszkedés logikus lépése. – Osztrák politikai és gazdasági elemzõk szerint a következõ években, Európában rendkívül aktívak lesznek az orosz állami és magán óriásvállalatok. Az átvételi-vásárlási hullám Ausztriát sem kerülheti el. Egyértelmû, hogy az elsõ számú célpont az osztrák olaj és gáz vállalat, az OMV lesz, amit az utóbbi idõben rendkívül hatékonyan és eredményesen mûködõ vas- és acélipari nagyvállalat, a VOESTALPINE megvásárlása követ. A folyamatot nem tekintik negatívnak, hanem a nemzetközi gazdasági élet normális eseményeként értékelik és rámutatnak arra, hogy pl. az ország energia ellátásának biztonsága növekedhet. – Az osztrák nemzeti légitársaság az AUA jelentõs, 350 milliós tõkeinjekciót kap (tõkeemelés formájában), amelynek az ára, hogy kemény szanálási folyamaton kell keresztül mennie. Ennek keretében mind a vonalhálózatot, mind a járatszámot és flotta nagyságát is csökkentik, ami összesen 8600 munkahely sorsát veszélyezteti. – A magyarországi érdekeltséggel is rendelkezõ Eastern Sugar cukorfeldolgozó bejelentette, hogy a kabaihoz hasonlóan, a három csehországi gyárát is bezárja. A cégcsoport 400 fõt foglalkoztat Csehországban, a 102 ezer tonnás uniós kvóta visszaadása a hazai termelés 20 százalékos csökkenését eredményezi, és Csehország önellátása megszûnik. – A legmagasabb vételi árat kínáló szlovák Penta csoport érdekeltségébe tartozó Oakfield a.s. nyerte a csehországi, hadiipari megbízásokat is teljesítõ Aero Vodochody a.s. repülõgépgyár privatizációs tenderét. A vételár 2,9 milliárd CZK (mintegy 100 MEUR). A Cseh Posta privatizációját ugyanakkor az ügyvivõ kormány elhalasztotta. – A lengyel és a külföldi tulajdonban lévõ lengyelországi vállalatok a globalizáció és a növekvõ konkurencia kihívásaira többek között a mind nagyobb számú és értékû vállalatfelvásárlási tranzakciókkal és vállalati fúziókkal válaszolnak. Ebbõl a szempontból az idei év rekordot hozhat. A Rzeczpospolita címû napilap összesítése szerint az eddig publikált tranzakciók értéke 5 milliárd zloty (mintegy 1,3 Mrd EUR) körül van. – A svéd Electrolux tovább folytatja a termelés részbeni áttelepítését az alacsony költségû országokba, ugyanakkor a beszállítói hálózatát is jelentõsen karcsúsítja. Eddig összesen 22 üzemet zártak be, s további 10 egységet zárnak be a magas termelési költségû országokban. Ezzel egyidõben új gyárakat nyitottak Mexikóban, Thaiföldön és Lengyelországban, és a beszállítóikat is arra próbálják rábírni, hogy az Electroluxhoz hasonlóan, helyezzék át ter-

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

melésüket az alacsonyabb költségû országokba. A beszállítók számát is drasztikusan csökkentik, ezáltal a megmaradók a korábbinál nagyobb szériában gyárthatják a komponenseket, így kedvezõbb árat tud elérni a fehéráru-gyártó konszern. A koncentrált és karcsúsított beszállítói hálózat lehetõséget ad arra is, hogy a részegységek gyártmányfejlesztési munkáit is a beszállító cégek végezzék. Az Electrolux összességében 15-30 százalékos költségcsökkenést vár a program a végrehajtásától, melynek célja, hogy a konszern a világ legnyereségesebb háztartási gép gyártójává váljon. – 2006. elsõ kilenc hónapjában a 20 legfontosabb svéd tõzsdei cég közül 17 növelte nyereségességét, összességében mintegy 20 százalékkal. A növekedés magasabb, mint ahogy azt az elemzõk korábban várták és a cégvezetõk az év negyedik negyedévére és 2007-re is további kedvezõ kilátásokat fogalmaznak meg. A kis- és közepes vállalatok eredményessége még a nagyokénál is jelentõsebb mértékben javult. A jó gazdasági teljesítmény legfontosabb oka elemzõk szerint a világgazdasági konjunktúra.

Elemzések, vélemények – Az EU 25 tagországának egymás közti kereskedelme messze elmarad az amerikai államokétól, ezen belül még az euró övezet jelenlegi 12 tagországa között is csak harmad annyi a külkereskedelem, mint arányosan az amerikai tagállamok között – állapítja meg egy brüsszeli tanulmány Az euró bevezetése ellenére az európai gazdaság sokkal széttagoltabb, mint az amerikai. Az európaiak általában továbbra is otthonuk közelében vásárolnak, dolgoznak, vagy fektetnek be. Az uniós államok nemzeti termékük 86 százalékát saját nemzeti termékeikre és szolgáltatásaikra költik, és csupán 10 százalékot az uniós szomszédoktól, illetve 4 százalékot a más országokból származókra. – A brit Közgazdasági és Társadalomkutatások Országos Intézetének tanulmánya megállapította, hogy a vendégmunkások jelenléte az elmúlt nyolc évben 3 százalékkal járult hozzá a brit gazdasági növekedéshez, a Nyolcak felvétele után pedig 5,3 százalékkal javult az eredmény. A bevándorlás igen kedvezõ az adóbevételek szempontjából is, hiszen az érkezõk általában többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyit onnan járadékok formájában visszakapnak. Ezúttal is kiderült, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók általában fiatalok, 60 százalékuk alacsony képzettséget igénylõ állásban dolgozik, ennek megfelelõen bérük alacsonyabb, mint brit kollégáiké – a szakmunkások, illetve a menedzserek esetében viszont magasabb. – A Financial Times közvélemény-kutatási adatokat közöl, miszerint a kelet-európai munkavállalók nagy száma kedvezõtlen visszhangot váltott ki a brit lakosság

259

körében: 76 százalékuk úgy tartja, hogy az érintettek túl sokan vannak, és helyes, ha a jövõben a hatóságok korlátozzák a beáramlást. Az öt nagy nyugat-európai országban elvégzett felmérés megállapította, hogy leginkább a britek nincsenek meggyõzõdve a vendégmunkások jelenlétének kedvezõ gazdasági hatásáról. 40 százalékkal ugyancsak õk a vezetõk abban a tekintetben is, hogy csak a különlegesen képzett munkaerõt szabadna beengedni az országba. – A stuttgarti ipari és kereskedelmi kamara elemzõi szerint Baden-Württemberg gazdasága továbbra is fellendülõben van, és a cégek jelen helyzete még az év eleji pozitív állapottal összehasonlítva is javult, mindenekelõtt az erõteljes külpiaci kereslet hatására. Az exportkilátások szempontjából a Közel-Kelet bizonytalan helyzete és az olajárak további emelkedése veszélyt jelenthet, emellett az erõs euró és az ÁFA 2007-re tervezett 3 százalékos emelésének hatása sem lesz közömbös. A 2006. évi adatok alapján a legdinamikusabb fejlõdés – az exportban és az importban egyaránt – nem a jelenleg meghatározó partnereknél következett be. Az elsõ félévben a tartomány kivitele Szaud-Arábiába (58,2%), Argentínába (55,9%), Írországba (40,6%), Litvániába (35,8%), az Egyesült Arab Emirátusokba (35,6%) növekedett a legnagyobb ütemben, ugyanakkor a legfontosabb célállomásai az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Hollandia. Importban a legnagyobb partnerek sorrendben az Egyesült Államok, Írország, Franciaország, Olaszország és Svájc, a behozatal növekedése pedig Egyiptomból (138%), Szíriából (80,8%), Bulgáriából (49,4%), Romániából (46,3%) és Hongkongból (44,4%) volt a legerõteljesebb. Magyarország nem szerepel az elsõ 10 között, bár a magyar-baden-würtembergi forgalom elsõ félévi növekedése is igen lendületesnek mondható: importunk 20, exportunk pedig 30,5 százalékkal bõvült. A stuttgarti Ipari és Kereskedelmi Kamara „export-barométere” Magyarországot, 8,7 százalékos részesedéssel a 21. helyen tartja számon, ugyanakkor a jelenlegi trend alapján az elkövetkezendõ év végéig 9,3 százalékos növekedést valószínûsít, amellyel a 18. helyre léphetünk elõre. – A Gazeta Wyborcza napilap cikke szerint Lengyelországban mintegy 1,5 millió fõ dolgozik „feketén”, amelynek következtében a jövõ évre tervezett költségvetési hiányt elérõ összegtõl, mintegy 30 milliárd zloty bevételtõl esik el az állam. – A Szlovén Export Társaság (a MEHIB és az EXIMBANK szlovén megfelelõje) a Romániával és Bulgáriával, mint az EU 2007-tõl várható új tagállamaival folytatott kereskedelem jelentõs kockázataira hívja fel a figyelmet a szaksajtóban. Eszerint Bulgáriában fõként a kisvállalatokban jelen van a maffia, a cégek fizetõképessége erõsen kétséges, s Romániában is elterjedt a korrupció, „keveredik a nyugat-európiai minta a balkáni felfogással”. Ezért a szlovén cégek számára mindkét országgal kapcsolatban fokozott óvatosságot tanácsolnak.

260

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

12. szám

Megjelent Az EU gazdasága Minden, amit az EU gazdasági és pénzügyi politikáiról tudni kell II. kiadás; szerkesztette: Marján Attila, HVG Könyvek, Budapest, 2006. Ár: 6500 Ft Oldalak: 850 Borító: puha borító Kiadás éve: 2006. ISBN: 963 9686 09 3 Ismertetõ: Elsõ kiadásakor hiányt töltött be ez az átfogó szakkönyv, amely szakszerûen, de közérthetõen tárgyalja az EU gazdaság, monetáris és pénzügyi politikáját. A kötet szerzõi az EU kialakulásától a pillanatnyi aktualitásokig a lehetõ legközelebbrõl, mindennapi munkájuk anyagaként ismerik az uniós gazdaságpolitika, és az egyes ágazati politikák fejlõdését – így a legilletékesebbek azok elméleti és gyakorlati bemutatására. A II., átdolgozott, bõvített kiadás már tartalmazza az Európai Unió 2007–2013-as pénzügyi perspektívájának elemzését is!

* * *

A szerkesztõbizottság elnöke: Váradi Tibor A szerkesztõbizottság tagjai: Antal Péter Dr. Gordos Árpád Ifflandné Szabó Rozália Kosaras Ferenc Zsolnay Tamás Felelõs szerkesztõ: Mocsáry Péter

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

261

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

262

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

12. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. évi III. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–III. címû könyvet. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) e magyarázata elkészítésének fontos szempontja volt, hogy ne csak a jogászi szakma gyakorlói, de a laikus jogkeresõ közönség számára is megfelelõen forgatható kiadvány készüljön el. Elegendõ arra gondolni, hogy a polgári igazságszolgáltatásban az elmúlt másfél évtizedben – a rendszerváltást követõen a bírósághoz fordulás emberi és alkotmányos jogával élõ polgároknak köszönhetõen – jelentõsen megnövekedett mind a peres, mind a nemperes ügyek száma, és új pertípusok (mint a közigazgatási perek vagy a társasági perek) keletkeztek. A kommentár – amelynek szerzõi nemcsak oktatják, de a gyakorlatban is jól ismerik a polgári eljárás szabályait – célja, hogy a folyamatosan módosuló, és egyre gazdagodó bírósági gyakorlattal értelmezett, illetve egyre több európai uniós szabályt felvonultató Pp. szabályait közérthetõ formában mutassa be. A Polgári perrendtartás magyarázata – a törvény fejezeteit követve – három kötetre tagolódik. A kiadvány egyenlõ súlyt helyez az egyes rendelkezések értelmezésére és magyarázatára, az elméleti alapokra, valamint a bírósági gyakorlat bemutatására, hogy e három pillérre helyezve a lehetõ legteljesebb képet mutassa be az élõ polgári eljárásjogról. Az 1544 oldal terjedelmû, háromkötetes kiadvány ára 4893 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL SZÓLÓ 1952. évi III. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–III. címû, 1544 oldal terjedelmû háromkötetes kiadványt. (ára: 4893 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

12. szám

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

263

264

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

12. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny Jogtanácsadó

(Az árak az áfát tartalmazzák.) 99 792 Ft/év Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ 15 372 Ft/év Közlekedési Értesítõ 22 932 Ft/év Kulturális Közlöny 5 544 Ft/év Külgazdasági Értesítõ 18 900 Ft/év Munkaügyi Közlöny 4 788 Ft/év Oktatási Közlöny 25 452 Ft/év Pénzügyi Közlöny 22 176 Ft/év Sportértesítõ 27 720 Ft/év Statisztikai Közlöny 3 528 Ft/év Szociális Közlöny 18 396 Ft/év Turisztikai Értesítõ 23 436 Ft/év Ügyészségi Közlöny 6 552 Ft/év Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele 18 648 Ft/év Pénzügyi Szemle 15 876 Ft/év L'udové noviny 6 804 Ft/év Neue Zeitung

15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év 3 780 Ft/év 4 788 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 72 000 Ft 25 munkahelyes hálózati változat 5 munkahelyes hálózati változat 130 000 Ft 50 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 160 000 Ft 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

9 771218 843109

06012

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkesztésért felel: Mocsáry Péter. Telefon: 458-3538. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj: 18 144 Ft áfával. Egy példány ára: 1596 Ft áfával. 2007. évi éves elõfizetési díj: 20 160 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1218–8433 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.4057 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.