A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

XII. ÉVFOLYAM

10. SZÁM

2006. OKTÓBER 31.

A MAGYAR–EU KAPCSOLATOKRÓL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EURÓPAI GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓS ÉRTESÍTÕJE Szerkesztõség: 1027 Budapest, Bem rkp. 47. Telefon: 458-3538

MEGJELENIK HAVONTA

Elõfizetési díj 1 évre 18 144 Ft Egy példány ára: 1596 Ft

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét az értesítõ utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2007. évi elõfizetési árainkra

TARTALOM Oldal

I. MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖTTI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ FONTOSABB JOGSZABÁLYOK, DOKUMENTUMOK 22/2006. (IX. 11.) KüM h. A Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi II. törvény 2–3. §-a hatálybalépésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

202

192/2006. (IX. 20.) Korm. r. Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

202

Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra . . . . . . . . .

204

II. A GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ESEMÉNYEI A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január–július havi adatok alapján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

207

Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

210

III. HÍREK, INFORMÁCIÓK Kétoldalú gazdasági kapcsolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

210

Gazdasági hírek az EU- és az EFTA-országokból . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

212

Megjelent . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

219

202

KÜLGAZDASÁGI ÉRTESÍTÕ

10. szám

I. Magyarország és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatokra vonatkozó fontosabb jogszabályok, dokumentumok A külügyminiszter 22/2006. (IX. 11.) KüM határozata a Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi II. törvény 2–3. §-a hatálybalépésérõl

A 2006. évi II. törvénnyel, a Magyar Közlöny 2006. január 4-i, 1. számában kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény 38. cikkének 2. bekezdése szerint az Egyezmény a hatálybalépéshez szükséges belsõ eljárások befejezésérõl tájékoztató diplomáciai jegyzékváltás hónapját követõ harmadik hónap elsõ napján lép hatályba. Az Egyezmény 38. cikke szerinti jegyzékváltásra 2006. augusztus 28-án került sor. A fentiekre tekintettel, összhangban a 2006. évi II. törvény 4. § (3) bekezdésével, megállapítom, hogy a Magyar Köztársaság és Románia között a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 2006. évi II. törvény 2–3. §-a 2006. november 1-jén lép hatályba.

Dr. Göncz Kinga s. k., külügyminiszter

A Kormány 192/2006. (IX. 20.) Korm. rendelete az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében; az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el:

1. § Az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következõ bevezetõ rendelkezéssel egészül ki: „A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében; az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában megállapított feladatkörében a következõket rendeli el:”

2. § (1) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [E rendelet alkalmazásában] „m) közremûködõ szervezet: az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programok monitoring rendszerének kialakításáról és mûködésérõl szóló 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott fogalom;” (2) Az R. 2. §-a (1) bekezdésének o) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg az (1) bekezdés a következõ p)–r) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában] „o) monitoring bizottság: a Korm. r. 2. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott fogalom; p) Nemzeti Fejlesztési Terv: helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitûzéseinek megfelelõen a fejlõdésben lemaradó régiók fejlõdésének és strukturális átalakulásának elõsegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel; q) projekt: a Korm. r. 2. §-a (1) bekezdésének u) pontjában meghatározott fogalom; r) strukturális alapok: a Tanács strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1999. június 21-ei 1260/1999/EK rendeletében meghatározott alapok.”

10. szám


(3) Az R. 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A rendeletben szereplõ kifizetõ hatóság, program-kiegészítõ dokumentum, prioritás, intézkedés, végsõ kedvezményezett kifejezések a Korm. r.-ben foglaltak szerint értelmezendõk.”

203 8. §

Az R. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kohéziós Alapból támogatásra javasolt projekteket a Kohéziós Alap Irányító Hatóság vezetõjének javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos a Kormány elé terjeszti.”

3. § Az R. 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § (1) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság vezetõje vezetõ beosztású köztisztviselõ. (2) A Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság vezetõjének kinevezéséért és felmentéséért felelõs személyt e rendelet melléklete határozza meg.”

4. § Az R. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „13. § (1) Az operatív program irányító hatóságok mûködtetéséért, továbbá az operatív program irányító hatóságok vezetõinek kinevezéséért és felmentéséért felelõs személyt e rendelet melléklete határozza meg. (2) Az operatív program irányító hatóság vezetõje vezetõ beosztású köztisztviselõ.”

5. § Az R. 16. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az új pályázati felhívások kiírását megelõzõen a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelõs miniszterekkel egyeztetést folytat.”

6. § Az R. 18. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az új pályázati felhívások kiírását megelõzõen a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos a pályázati kiírások tartalmának megállapítása érdekében a szakmailag felelõs miniszterekkel egyeztetést folytat.”

7. § Az R. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „24. § (1) A Kohéziós Alap Irányító Hatóság vezetõje vezetõ beosztású köztisztviselõ. (2) A Kohéziós Alap Irányító Hatóság mûködtetéséért, továbbá az operatív program irányító hatóságok vezetõinek kinevezéséért és felmentéséért felelõs személyt e rendelet melléklete határozza meg.”

9. § Az R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kohéziós Alap közremûködõ szervezetet a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a Kohéziós Alap közremûködõ szervezet mûködtetéséért – ezen belül különösen a Kohéziós Alap támogatásainak hatékony és jogszabályoknak megfelelõ felhasználásáért – felelõs, az e rendelet mellékletében meghatározott miniszterrel együttes rendeletben határozza meg.”

10. § Az R. 30. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „30. § (1) Az operatív program irányító hatóság a negyedév utolsó napján, az éves jelentéshez pedig január 31-éig a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság számára megküldi az intézkedések elõrehaladásáról szóló jelentést. (2) A fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztos a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság és az operatív program irányító hatóságok jelentései alapján, évente, február 28-áig beszámol a Kormánynak a Közösségi Támogatási Keret megelõzõ naptári évi megvalósításáról. (3) A Kohéziós Alap végrehajtásában közremûködõ szervezeteket felügyelõ miniszterek, valamint az operatív programokban érintett miniszterek a fejlesztéspolitikáért felelõs kormánybiztossal együttesen félévente áttekintik a projektek elõrehaladását és a szükséges intézkedéseket.”

11. § Az R. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Felhatalmazást kap a) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, a pénzügyminiszter, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap felhasználásának általános eljárási szabályait – az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter egyetértésével – rendeletben megállapítsa;

204


b) az operatív program irányító hatóság irányítását ellátó miniszter, hogy az operatív program irányító hatóság javaslatára, a strukturális alapok közremûködõ szervezeteit rendeletben, illetve ha a strukturális alapok közremûködõ szervezete más minisztérium irányítása vagy felügyelete alatt áll, az érintett miniszterrel együttes rendeletben megállapítsa; c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter, hogy a Kohéziós Alap közremûködõ szervezet mûködtetéséért – ezen belül különösen a Kohéziós Alap támogatásainak hatékony és jogszabályoknak megfelelõ felhasználásáért – felelõs, az e rendelet mellékletében meghatározott miniszterrel a Kohéziós Alap közremûködõ szervezetet együttes rendeletben megállapítsa.”

12. § Az R. 34. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „34. § Ez a rendelet a következõ közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a Tanács 1999. június 21-ei, 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról; b) a Tanács 1999. június 21-ei, 1264/1999. és 1265/1999. számú rendeleteivel módosított 1994. május 16-ai, 1164/1994/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról.”

10. szám

Melléklet a 192/2006. (IX. 20.) Korm. rendelethez „Melléklet az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelethez A rendeletben meghatározott egyes intézmények mûködtetéséért felelõs személyek Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke

Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatóság


Nemzeti Fejlesztési Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irá- Ügynökség elnöke nyító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Humánerõforrás-fejlesztési Ügynökség elnöke Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság

földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Regionális Fejlesztési Operatív Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke Program és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Kohéziós Alap Irányító Hatóság


Kohéziós Alap környezetvédel- környezetvédelmi és vízügyi mi közremûködõ szervezet miniszter

13. §

Kohéziós Alap közlekedési közremûködõ szervezet

gazdasági és közlekedési miniszter

Kifizetõ Hatóság

pénzügyminiszter

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

”

Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti az R. 19. §-a, az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelõs intézményekrõl szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 53/2005. (III. 26.) Korm. rendelet 5., 11. és 12. §-a, valamint melléklete.

Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök

Figyelemfelhívás a magyar–EU gazdasági kapcsolatokat érintõ egyes magyar és közösségi jogszabályokra, dokumentumokra Magyar Mezõgazdasági tárgyú 64/2006. (IX. 11.) FVM r. A baromfihús- és tojáságazat rendkívüli piactámogatási intézkedéseirõl 65/2006. (IX. 11.) FVM r. A kedvezõ gabonatermésbõl származó elõnyök kihasználása érdekében az agrárterme-

10. szám


lõk részére érvényesíthetõ állami segítség feltételeirõl szóló 149/2004. (X. 1.) FVM r. módosításáról 69/2006. (IX. 25.) FVM r. A szõlõfeldolgozás és a borkészítés során keletkezõ melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról szóló 75/2004. (V. 4.) FVM r. módosításáról 70/2006. (IX. 27.) FVM r. A növényfajták állami elismerésérõl és a szaporítóanyagok elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló egyes miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról

Környezetvédelmi tárgyú 195/2006. (IX. 25.) Korm. r. A nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedõ levegõszennyezésrõl szóló, 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentésérõl szóló, 1999. december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzõkönyv kihirdetésérõl 68/2006. (IX. 27.) GKM–KvVM–PM e. r. Az egyes folyékony tüzelõ- és fûtõanyagok kéntartalmának csökkentésérõl szóló 17/2003. (IV. 4.) GKM–KvVM–PM e. r. módosításáról

Képzési tárgyú 36/2006. (IX. 11.) EüM–SZMM e. r. Az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzésérõl szóló egyéb tanúsítványok elismerésérõl, továbbá az ideiglenes mûködési nyilvántartásba vétel, valamint az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismertetéséhez szükséges igazolások kiadásának egyes eljárási szabályairól szóló 31/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosításáról

Egészségügyi tárgyú 35/2006. (IX. 7.) EüM r. Az egészségügyrõl szóló 1997. évi CLIV. Törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról

Közbeszerzési tárgyú 196/2006. (IX. 27.) Korm. r. A központosított közbeszerzési rendszerrõl, valamint a központi beszerzõ szervezet feladat- és hatáskörérõl szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. r. módosításáról

205

Közösségi Mezõgazdasági tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 243 számában megjelent a Bizottság 1319/2006/EK rendelete a sertéshúsra vonatkozó egyes információk tagállamok és Bizottság közötti cseréjérõl Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 248 számában megjelent a Bizottság 2006/75/EK irányelve a 91/414/EGK tanácsi irányelvnek a dimoxistrobin hatóanyagként való felvétele céljából történõ módosításáról

Pénzügyi szolgáltatások tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 59/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 60/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról

Távközlési tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 61/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról

Közlekedési tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 243 számában megjelent a Tanács 2006/592/EK határozata az Európai Közösség és a Szingapúri Köztársaság kormánya között létrejött, a légi közlekedési szolgáltatások egyes kérdéseirõl szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 62/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 63/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 64/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról

206


Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 65/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 66/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 67/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás IX. mellékletének módosításáról

Közbeszerzési tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 68/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás XVI. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 69/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás XVI. mellékletének módosításáról

Statisztikai tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 70/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás XXI. mellékletének módosításáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 245 számában megjelent az EGT-Vegyesbizottság 71/2006. határozata az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodás XXI. mellékletének módosításáról

Kereskedelmi tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 250 számában megjelent a Bizottság 1350/2006/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó egyes volfrámelektródák behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetésérõl Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 251 számában megjelent a Bizottság 1350/2006/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból származó puhított bõr behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetésérõl és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedésérõl Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 270 számában megjelent a Tanács 1424/2006/EK rendelete az Indiából és a Koreai Köztársaságból származó polietiléntereftalát fólia behozatalára kivetett ideiglenes vám végleges beszedésérõl és a végleges dömpingellenes vám kivetésérõl szóló 1676/2001/EK rendelet módosításáról

10. szám

Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 270 számában megjelent a Tanács 1425/2006/EK rendelete a Kínai Népköztársaságból és Thaiföldrõl származó egyes mûanyag zsákok és zacskók behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetésérõl, valamint a Malajziából származó egyes mûanyag zsákok és zacskók behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetésérõl

Rendészeti tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 267 számában megjelent a Bizottság 2006/648/EK határozata a Vízuminformációs Rendszer kifejlesztésével kapcsolatos biometrikus jellemzõkre vonatkozó szabványokról szóló mûszaki elõírások megállapításáról

Szociális tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 254 számában megjelent a 2006/613/EK 204. határozat az 1408/71/EGK és az 574/72/EGK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges formanyomtatványokról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 270 számában megjelent a Bizottság 2006/652/EK EU-Svájci vegyes bizottság 1/2006. határozata az egyrészrõl az Európai Közösség és tagállamai és másrészrõl a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás II. mellékletének módosításáról

Társasági jogi tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 241 számában megjelent a Bizottság 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történõ végrehajtásáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 241 számában megjelent a Bizottság 1287/2006/EK rendelete a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és mûködési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történõ végrehajtásáról Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 264 számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2006/68/EK irányelve a 77/91/EGK tanácsi irányelvnek a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságok alapítása, valamint tõkéjük megtartása és átalakítása tekintetében történõ módosításáról

10. szám


207

Környezetvédelmi tárgyú Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 264 számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2006/44/EK irányelve a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylõ édesvizek minõségérõl

Az Európai Unió Hivatalos lapjának L 266 számában megjelent az Európai Parlament és a Tanács 2006/66/EK irányelve az elemekrõl és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekrõl és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl

II. A gazdasági kapcsolatok eseményei A magyar–EU kereskedelmi kapcsolatok alakulása 2006. január-július havi adatok alapján 2006. I–VII. hónap adatai szerint az EU többi 24 tagállamába való kiszállítás 24 216 M eurót (2005. I–VII. hónapjában 21 409 M eurót), a beérkezés 22 717 M eurót (2005. I–VII. hónapjában 20 319 M eurót) tett ki, így 2006 júliusában a múlt év azonos idõszakához képest, euróban mérve, a kiszállítások 13,1%-kal emelkedtek, a beérkezések 11,8%-kal nõttek. Ugyanezen idõszakban a magyar összkivitel valamivel nagyobb mértékben, 16,2%-kal (27 700 M euróról 32 187 M euróra) bõvült, az összbehozatal is az EU tagállamokból való beérkezésnél jobban nõtt, 14,6%-kal (29 316 M euróról 33 608 M euróra). Ennek megfelelõen a tagországok részesedése a magyar kivitelben 75,2%-ot (2005. I–VII. hónapjában 77,3%), a behozatalban 67,6%-ot (2005. I–VII. hónapjában 69,3%) tett ki (1. melléklet). A fentiek szerint a forgalom egyenlege az egy évvel korábbi azonos idõszakban regisztrált 1090 M eurós többlethez képest most 1499 M eurós többletet mutatott, miközben a teljes magyar forgalomban mért elõzõ évi deficit 1616 M euróról 2006. július végére 1421 M euróra mérséklõdött. A tagországokkal lebonyolított áruforgalom szerkezete a SITC árufõcsoportok szerinti megoszlás alapján a következõként alakult: (2. melléklet) A kiszállításban az élelmiszerek 1133 M eurót tettek ki, részesedésük így 4,7% (2005. I–VII. hónapjában 4,7%), a nyersanyagok értéke 525 M euró volt, mely 2,2%-os súlyt jelent (2005. I–VII. hónapjában 2,0%), az energiahordozók 500 M eurót értek el, ez 2,1%-os részesedés (2005. I–VII. hónapjában 2,2%), a feldolgozott termékek értéke 6513 M euró volt, ez 26,8%-os hányadnak felel meg (2005. I–VII. hónapjában 26,6%), míg a gépek- és beren-

dezések 15 546 M eurós forgalma 64,2%-os részarányt képvisel (2005. I–VII. hónapjában 64,5%). A beérkezések esetében az élelmiszerek 1212 M eurót tettek ki, így részesedésük 5,3% (2005. I–VII. hónapjában 5,2%), a nyersanyagok értéke 369 M euró volt, mely 1,6%-os súlyt jelent (2005. I–VII. hónapjában 1,6%), az energiahordozókból 812 M euró értékû érkezett be, ami 3,6%-os részaránynak felel meg (2005. I–VII. hónapjában 3,1%), a feldolgozott termékek beérkezése 9005 M eurót ért el, ez 39,7%-os hányadnak felelt meg (2005. I–VII. hónapjában 39,6%), míg a gépek és berendezések cikkcsoport 11 319 M eurós beérkezéssel 49,8%-os részesedést reprezentált (2005. I–VII. hónapjában 50,5%). Tájékoztatásul közöljük az EU-n kívüli legfontosabb partnerországokkal lebonyolított forgalom adatait is (3. melléklet). Ezek szerint 2006 elsõ hét hónapjában az átlagot lényegesen meghaladóan nõtt kivitelünk Oroszországba (+48%), Ukrajnába (+44%), Bulgáriába (+33%), jóval az átlag felett alakult a Romániába (+26%) és Horvátországba (+26%), az átlag körül a Szerbia-Montenegróba (+19%) irányuló exportunk is. Kisebb részesedéssel bír, de jelentõs növekedést mutat a kanadai (+72%) export forgalom. A Kínába irányuló export részaránya jelentõsen nõtt és a dinamikája is kiugró (+140%). Az átlag alatt volt a svájci, a japán és az USA forgalom növekedése. Behozatalunkban a legnagyobb részesedéssel bíró relációk közül az orosz forgalom az átlagnál lényegesen gyorsabban nõtt (+40%), a román import úgyszintén (+60%); az USA forgalom (+22%) és a kisebb volumenû ukrajnai (+34%) és Szerbia-Montenegróból származó behozatal (+22%) is jelentõsen emelkedett. Az átlag körüli mértékben nõtt a Horvátországból, Bulgáriából és Svájcból származó importunk. Az átlag alatti mértékben nõtt a japán és a kínai import. A Kanadából származó behozatal lényegesen visszaesett az elõzõ évhez képest.

208


10. szám

1. melléklet Az Európai Unió 25 tagországán belül bonyolított 2006. I–VII. havi áruforgalom (feladó/rendeltetési országok szerint) M.e.: M EUR KISZÁLLÍTÁS ORSZÁG 2005

Index 2006/2005

2006

BEÉRKEZÉS Megoszlás (%) 2006-ban

2005

Index 2006/2005

2006

Megoszlás (%) 2006-ban

Németország

8 579

9 726

113,4%

30,2%

8 352

9 391

112,4%

27,9%

Ausztria

1 567

1 549

98,8%

4,8%

1 921

2 038

106,1%

6,1%

Olaszország

1 572

1 877

119,4%

5,8%

1 508

1 592

105,6%

4,7%

Franciaország

1 464

1 509

103,1%

4,7%

1 507

1 678

111,3%

5,0%

Nagy-Britannia

1 390

1 482

106,6%

4,6%

733

729

99,6%

2,2%

Hollandia

1 048

933

89,0%

2,9%

1 241

1 401

112,9%

4,2%

Lengyelország

909

1 255

138,1%

3,9%

1 046

1 338

127,9%

4,0%

Spanyolország

874

1 175

134,5%

3,7%

428

451

105,3%

1,3%

Csehország

833

1 079

129,5%

3,4%

845

916

108,4%

2,7%

Finnország

290

193

66,8%

0,6%

287

248

86,3%

0,7%

Szlovákia

700

1 118

159,8%

3,5%

633

845

133,5%

2,5%

Belgium

632

679

107,5%

2,1%

671

737

109,7%

2,2%

Svédország

358

350

97,7%

1,1%

344

510

148,3%

1,5%

Szlovénia

327

379

116,0%

1,2%

166

195

117,3%

0,6%

Görögország

197

176

89,6%

0,5%

33

37

111,1%

0,1%

Dánia

225

188

83,4%

0,6%

191

208

108,5%

0,6%

Portugália

184

194

105,4%

0,6%

57

77

133,9%

0,2%

Írország

79

135

171,3%

0,4%

134

171

128,3%

0,5%

Litvánia

62

88

142,1%

0,3%

20

20

100,0%

0,1%

Lettország

40

42

103,2%

0,1%

6

5

86,5%

0,0%

Észtország

35

53

151,5%

0,2%

79

44

56,4%

0,1%

Ciprus

22

20

88,6%

0,1%

6

14

216,9%

0,0%

Luxemburg

17

13

75,7%

0,0%

33

34

101,5%

0,1%

4

2

50,0%

0,0%

77

38

49,8%

0,1%

EU összesen

21 409

24 216

113,1%

75,2%

20 319

22 717

111,8%

67,6%

Magyarország összesen

27 700

32 187

116,2%

100,0%

29 316

33 608

114,6%

100,0%

Málta

10. szám


209

2. melléklet EU 25 országon belüli árucsere-forgalom struktúrájának változása SITC Árufõcsoportok szerint 2006. I–VII. hónapban Kiszállítás Árufõcsoport

Élelmiszerek, ital, dohány

2005 M EURÓ

2005 %

Beérkezés

2006 M EURÓ

2006 %

2005

2005 M EURÓ

%

2006 M EURÓ

2006 %

1 012

4,7

1 133

4,7

1 047

5,2

1 212

5,3

Nyersanyagok

434

2,0

525

2,2

326

1,6

369

1,6

Energiahordozók

469

2,2

500

2,1

624

3,1

812

3,6

5 682

26,6

6 513

26,8

8 055

39,6

9 005

39,7

Gépek, gépi berendezések

13 812

64,5

15 546

64,2

10 268

50,5

11 319

49,8

Összesen

21 409

100,0

24 216

100,0

20 319

100,0

22 717

100,0

Feldolgozott termékek

3. melléklet Külkereskedelmi termékforgalom 2006. I–VII. hóban (feladó/rendeltetési országok szerint) M.e.: M EUR KISZÁLLÍTÁS ORSZÁG

EU 25 ország

2005

2006

21 409

24 216

Egyes kiemelt EU-n kívüli országok

BEÉRKEZÉS Index 2006/2005

113,1%

2005

2006

20 319

22 717

KIVITEL

EGYENLEG Index 2006/2005

2005

2006

111,8%

1 090

1 499

BEHOZATAL

Románia

991

1 251

126,2%

476

763

160,4%

515

488

Horvátország

409

516

126,1%

59

69

116,4%

350

447

Szerbia-Montenegro

260

309

119,0%

60

73

122,4%

200

236

Bulgária

174

232

133,3%

45

50

113,0%

129

182

Svájc

310

315

101,8%

323

370

114,4%

–13

–55

Oroszország

491

725

147,7%

1 991

2 777

139,5%

–1500

–2052

Ukrajna

333

480

144,4%

267

359

134,3%

66

121

USA

837

862

102,9%

496

605

122,0%

341

257

31

54

172,3%

69

41

60,1%

–38

13

Japán

154

171

110,8%

990

1 001

101,0%

–836

–830

Kína

154

368

239,7%

1 625

1 673

103,0%

–1471

–1305

27 700

32 187

116,2%

29 316

33 608

114,6%

–1616

–1421

Kanada

Magyarország összesen

210


Figyelemfelhívás a Közösség egyes jogszabálytervezeteire, állásfoglalásaira Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos lapjának C 216 számában megjelent a Bizottság közleménye – az orvostechnikai eszközökrõl szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében – az aktív beültethetõ orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelv végrehajtása keretében – az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrõl szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtása keretében Az Európai Unió Hivatalos lapjának C 224 számában megjelent C-231/04. sz. ügy: A Bíróság (második tanács) 2006. május 11-i végzése (Tribunale Amministrativo Regionale del Lazio – Olaszország elõzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Confcooperative, Unione regionale della Cooperazione Fvg Federagricole, Friulvini Soc. coop. rl, Cantina Sociale di Ramuscello e S. Vito kontra Ministero delle Politiche Agricole e Forestali, Regione Veneto (Az eljárási szabályzat 104. cikke 3. §-ának elsõ bekezdése – Külkapcsolatok – A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között a bormegnevezések kölcsönös védelmérõl és ellenõrzésérõl szóló megállapodás – Egyes Magyar-

10. szám

országból származó borokra vonatkozó megnevezés védelme a Közösségben – A Tokaj földrajzi megjelölés – Levélváltás – A Tocai szó használata a Tocai friulano vagy Tocai italico kifejezésekben egyes olasz borok, különösen a meghatározott területen termesztett (m.t.) minõségi borok leírására és bemutatására egy, 2007. március 31-ig tartó átmeneti idõszak folyamán – E lehetõség kizárása az átmeneti idõszak letelte után – Érvényesség – Jogalap – Az EK-Szerzõdés 133. cikke – A szerzõdésekkel kapcsolatos nemzetközi jogi elvek – A TRIPs egyezmény 22–24. cikkei – Az alapjogok védelme – A tulajdonhoz való jog) Az Európai Unió Hivatalos lapjának C 237 számában megjelent a C-312/06 sz. ügy: A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága által 2006. július 18-án benyújtott elõzetes döntéshozatal iránti kérelem – OTP Garancia Biztosító Rt. Kontra Vas megyei Közigazgatási Hivatal Az Európai Unió Hivatalos lapjának C 229 számában megjelent a Régiók Bizottságának véleménye – javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a tiszta közúti jármûvek használatának elõmozdításáról

Notifikáció: Az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C 226 és a C 232 száma tartalmazza a Bizottság tájékoztatását a mûszaki szabályozásban bekövetkezett változásokról

III. Hírek, információk Kétoldalú gazdasági kapcsolatok Hivatalos látogatások, események – Dr. Sólyom László köztársasági elnök 2006. szeptember 7-én litván kollégájával együtt felkereste a Vilniusban megrendezett magyar–litván üzletember-találkozót, ahol az elnökök rövid köszöntõjükben szorgalmazták a kétoldalú gazdasági, ezen belül különös hangsúllyal a befektetési kapcsolatok élénkítését. Az eseményen 12 magyar vállalat és mintegy 50 litván vállalkozás képviselõi vettek részt. – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 22-én Berlinben találkozott Angela Merkel szövetségi kancellárral, továbbá – német, belga és francia hivatali partnerével együtt – elõadást tartott a Bertelsmann Alapítvány nemzetközi konferenciáján. A magyar-német kormányfõi találkozón – egyebek között – Németország 2007 elsõ félévi EU-elnökségével összefüggõ kérdésekrõl és az energetikai ellátás biztonságáról volt szó.

– Bajnai Gordon, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kormánybiztosa részt vesz a Lisszaboni Stratégia továbbfejlesztésérõl, továbbá a fenntartható gazdasági növekedésrõl, innovációról és foglalkoztatottságról tartandó október 5-6-i lisszaboni konferencián. – Szeptember 6–9. között a XVI. Krynicai Gazdasági Fórumon a GKM részérõl Garamhegyi Ábel államtitkár vett részt. – Az ír üzletembereket tömörítõ Irish-Hungarian Business Association – amelynek magyarországi testvérszervezete Irish-Hungarian Business Circle néven 2005 novemberében Budapesten a magyar és ír miniszterelnökök jelenlétében alakult meg – idei éves díszebédjét szeptember 26-án a nagy tekintélyû Trinity College ebédlõjében tartotta, több mint 120, a magyar gazdaság iránt érdeklõdést mutató ír üzletember részvételével. – A Magyarországi Régiók brüsszeli irodájának szervezésében a Szekszárdi Kistérségi gazdasági társulás vállalatai mutatkoztak be szeptemberben Brüsszelben.

10. szám


– A Nyugat-Dunántúli Régió brüsszeli irodájának szervezésében a gyõri kamara elnökének vezetésével járt üzleti delegáció Brüsszelben. – A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 1-jén hivatalosan is megnyitja irodáját Brüsszelben, az iroda vezetõje Kazatsay Dása.

211

– A szlovák SARIO és az osztrák ABA Közép-Európai Befektetési Konferenciát rendezett Pozsonyban a régió, elsõsorban Nyugat-Szlovákia és Bécs befektetési lehetõségeirõl.

Kiállítások, üzletember-találkozók, konferenciák Befektetések, mûködõ tõkeberuházások, befektetésösztönzés – Szeptemberben ünnepélyes keretek közt adták át a belga GSK Biologicals gödöllõi vakcinagyárát, amely egy 3 éves, összesen 100 millió euró értékû beruházás befejezését jelenti. A GSK Biologicals a világ egyik vezetõ védõoltás-gyártója, központja a Brüsszel melletti Rixensartban van. A hajdani Human Rt. akvizícióján és felfejlesztésén alapuló gödöllõi üzem termékeit világszerte fogják exportálni, így a cég hazánk egyik legnagyobb biotechnológiai exportõre lesz. A foglalkoztatottak létszáma több mint 200 fõ. – A Rezidor SAS cég, amely a dán SAS Group és az amerikai Carlton Hotels tulajdona, a közelmúltban nyitotta meg az új Park Inn láncolat elsõ szállodáját Sárváron, amelyet terveik szerint régiónkban további 2-3 létesítmény követ. A magyar beruházás 4,5 milliárd forintot tett ki. – A 2006-os befektetésösztönzési munkaprogram keretében szeptember 24–25-én az ITDH vezérigazgatója elõadóként részt vett a Párizsban megrendezett European IT Forum konferencián. Az alapvetõen számítástechnikai szakemberekhez, felhasználókhoz és vállalati vezetõkhöz szóló kétnapos konferencián közel négyszáz, az IT szektorban érdekelt világcég (Skype, Google, HP, Intel, IDC, SAP, France Telecom, Microsoft, Xerox, Rhodia, Sun Microsystem) vezetõje vett részt. – 2006. szeptember 30-án az IC & PARTNERS GROUP nemzetközi kereskedelmi tanácsadó cég a Treviso-i Iparszövetséggel együttmûködve workshopot rendezett Zerman di Mogliano Veneto-ban. A rendezvény több mint 200 részvevõje (melynek mintegy fele vállalat vagy konzulens cég volt) elõtt ismertették az olasz vállalati jelenlét tapasztalatait a Szlovák, a Cseh, a Lengyel, a Magyar és Balti Köztársaságokban, bemutatva az egyes országok befektetõi környezetét. Az elõadásokat az IC & PARTNERS GROUP helyi irodájának vezetõi tartották. A Magyarországot ismertetõ elõadó érintõlegesen kitért a hazánkban az elmúlt hetekben kialakult belpolitikai helyzetre jelezve: az október 1-jei helyi választások eredményétõl függhet, hogy a kedélyek lecsillapodnak, vagy a politikai bizonytalanság elhúzódik. Aláhúzta, hogy tapasztalatai szerint a helyzet nem keltett különös nyugtalanságot olasz partnerei körében. Az elhangzott országprezentációk ugyanakkor összehasonlításra is lehetõséget adtak az egyes országok gazdasági eredményeirõl, ami Magyarországra nézve nem volt elõnyös.

– A szeptember közepén lezajlott 71. Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron 9 magyar cég mutatta be termékeit 100 m2 belsõ és 100 m2 külsõ területen. A bemutatott magyar áruk skálája – az orvosi eszközöktõl, a gyógyászati és gyógyhatású készítményeken át, az alumínium létrákig – széles spektrumot képviselt. Évrõl évre van olyan magyar kiállító, aki a Thesszaloniki Vásáron történõ eredményes bemutatkozással kerül be a görög piacra. (Pl. Zargess Kft., Kecskemét, Polifoam Kft., Budapest) – Magyarország reprezentatív standdal illetve kiállításokkal képviseltette magát Ausztriában, a grazi és a welsi vásárokon. Miután ezek általános vásárok, a magyar vállalati megjelenés az idegenforgalomra, a könnyûiparra és a kézmûvességre koncentrálódott. A grazi magyar kiállítást meglátogatta az osztrák köztársasági elnök és a kancellár is. – Szeptember 16–20. között Poznañban rendezték Közép-Kelet Európa talán legnagyobb élelmiszer-ipari vásárát, a Polagra Food-ot, szeptember 18–20. között pedig a Taropak csomagolási szakvásárt, melyen 3 magyar cég mutatta be/ajánlotta termékeit: Hacona csomagológépek, Albuplast mûanyag rekeszek stb., Alcoa mûanyag zárókupakok. – Szeptember 21–23. között Varsó volt a házigazdája a TT Warsaw Tour&Travel turisztikai vásárnak, melyen a Magyar Turizmus Rt. szervezésében tucatnyi magyar vállalkozás ajánlotta szolgáltatásait. – Szeptember 28–30. között Varsó modern kiállítási központjában rendezték meg a tradicionális világítási-világítástechnikai szakvásárokat, melyekhez szakmai fórumok is kapcsolódtak. A tavalyi évhez hasonlóan kiállított a Szarvasi Vas-Fémipari Rt. (különbözõ világítótestek, kávéfõzõk) és új piaci szereplõként a Rábalux (világítótestek). – Szeptember 28-án Varsóban lengyel borimportõrök egy csoportja elsõ alkalommal szervezte meg a jelenlegi és potenciális partnereikhez címzett, a Világ Borainak Fesztiválja elnevezésû promóciós-kereskedelmi rendezvényét, amelyen részt vett a Skarbnica Winnic cég is, és a magyar borok/pincészetek széles választékát kóstoltatta/ajánlotta. – Az ITDH szakmai és pénzügyi támogatásával üzletember-találkozó került megrendezésre a brünni Gépipari Vásár idején, szeptember 20-án. A rendezvényen 12 magyar cég vett részt. – A rigai gépipari vásárral egy idõben, október 18-án megrendezésre kerülõ magyar-lett üzletember-találkozó

212


elõkészületei folyamatban vannak a vilniusi ITDH és a tallinni Magyar Nagykövetség közös szervezésében. Az üzletember-találkozó a gépipari cégeket célozza meg.

Üzleti események, hírek, felhívások, lehetõségek – A spanyol SEDESA bejelentette, hogy ajánlatot kíván tenni a taszári repülõtér hasznosítására. A spanyol cég szakemberei október elsõ felében mérik fel az objektum mûszaki állapotát. – A Mûszer Automatika KFT, Budaörs, továbbá a Neopul és Somague portugál vállalatokból álló konzorcium szeptemberben benyújtotta pályázatát a portugál vasút 4 millió eurós – 52 darab komplett sorompóra vonatkozó – tenderére. Az elsõ forduló idõközben sikeresen zárult, és a magyar–portugál konzorcium bekerült a tender második, versenytárgyalásos fordulójába. – Az ITDH meghívására szeptember elején Magyarországra látogatott a dán Politiken országos napilap valamint a VinAvisen bor-szaklap újságírója. Villányban, Tokajban, Egerben tettek látogatást vezetõ bortermelõknél, megtekintették továbbá a budapesti bor- és pezsgõ fesztivált. Mindkét újságírónak jelentõs szerepe van a vásárlói vélemény formálásában Dániában. – Új típusú üzletként egy jelentõs dán építõipari csoport hosszú távú együttmûködésre, dániai munkavégzésre magyar alvállalkozókat keresett. Az üzleti lehetõség az ITDH közvetítésével hozzáférhetõ az érdeklõdõ magyar vállalkozók számára. – Görögország 2006. május 1-jétõl megnyitotta munkaerõpiacát a magyarországi munkavállalók elõtt. Az eddigi tapasztalatok alapján elsõsorban a vendéglátóiparban jelentek meg a magyar munkavállalók a turisztikai idényben. – Felhívás lengyelországi üzleti rendezvényeken való részvételre: = 2006. november 17–19. között Krakkó lesz a házigazdája a HORECA nemzetközi hotel és gasztronómiai, a GASTROFOOD élelmiszer-ipari és ital vásárnak, valamint a tavaly is nagy érdeklõdést kiváltott, a magyar cégek által is kedvezõen értékelt ENOEXPO Borvásárnak. Bõvebb információk a www.targi.krakow.pl és a www.horeca.krakow.pl honlapokon szerezhetõk. = A varsói külgazdasági iroda megkeresésre információt nyújt a 2007. évi lengyel vásárok elõzetes programjáról. Az elmúlt évekhez hasonló érdeklõdést feltételezve a legfontosabb poznañi vásárok tervezett idõpontja: BUDMA/építõipar – 2007. január 23–26., tavaszi POLAGRA/mezõgazdaság – 2007. február 23–25., Poznañi Divat Napok/ruházat – 2007. március 6–8., POZNAN MOTOR SHOW/jármûipar – 2007. május 9–13., ipari szakvásárok – 2007. június 11–14.

10. szám

Elemzések, vélemények – Londoni piaci elemzõi vélemények a magyar gazdasági helyzetrõl: = Goldman Sachs: „Ezúttal tényleges”, igen meredek költségvetési kiigazításba fogott a magyar kormány, és a program végrehajtásával kapcsolatos aggodalmak túlzottak – ugyanakkor az eurócsatlakozás nem valószínû 2014 elõtt. Az általa figyelt feltörekvõ térségben (Magyarország, Csehország, Románia, Lengyelország, Oroszország, Izrael, Törökország és Dél-Afrika) a magyar gazdaságot tartja a legsebezhetõbbnek (magas államháztartási és folyó fizetési mérleg-hiány, viszonylag magas államadósság-ráta, alacsony tartalékok). = JP Morgan: A magyar kormány új konvergenciaprogramja csalódást keltõ abban a tekintetben, hogy nem irányozza elõ a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alá csökkentését 2009-ig. = Standard and Poor’s: A hitelminõsítõ illetékese szerint, ha a kormány következetesen végrehajtja költségvetési terveit, akkor „stabilizálódhat” a magyar besorolás kilátása. = Fitch Ratings: Nagyobb a valószínûsége a most elkezdett egyensúlyi program sikerének, mint kudarcának. = Lehman Brothers: Fontos, hogy Gyurcsány Ferenc hatalmon maradjon, legalábbis a következõ hónapokig. Az amerikai befektetési ház szerint ugyanis addigra a jövõ évi költségvetést már elfogadják, és elõbbre juthatnak a hosszabb távú reformtervek kidolgozásában is. = CIB Bank: A tõkekivonást Magyarországról féken lehet tartani mindaddig, amíg a mostani kormány hivatalban marad. = Credit Suisse: Gyurcsány Ferenc távozása a forint euróárfolyamát a 280-as szintre vinné le. = Feltörekvõ piaci elemzõk: A piaci nyomás és a kamatemelési várakozás erõsödhet, de kifejezett forintválság vagy a kormány bukása nem valószínû.

Gazdasági hírek az EU és EFTA országokból Konjunktúra – A július végén közzétett II. negyedéves növekedési adatok alapján az euróövezetben a francia gazdaság növekedett a leglátványosabban (1,2%-kal az elõzõ negyedévhez viszonyítva, ami 2000 óta a legmagasabb ütem).

10. szám


A gazdasági miniszter elõrejelzése szerint a francia gazdaság 2006-ban és 2007-ben is 2,0-2,5 százalék közötti ütemben fejlõdhet. Elemzõk azonban arra figyelmeztetnek, hogy hosszabb távon a külpiacoktól való függés fékezheti a francia növekedést is, miközben a világgazdaság növekedése már lassul. Az ipari termelés júniusban az elõzõ hónaphoz képest stagnált, sõt a feldolgozóiparban – az autóipar rossz teljesítménye következtében – 0,5 százalékkal csökkent, éves szinten azonban a francia ipar 3,8 százalékkal bõvült. A fogyasztói árak éves szinten várhatóan 1,9 százalékkal nõnek. A júliusi munkanélküliségi adatok szerint az álláskeresõk száma Franciaországban 9 százalék alá (8,9%) csökkent, ami 2002. márciusa óta a legalacsonyabb mutató. A fizetési mérleg hiánya ez év június végéig 14 milliárd euróra duzzadt, elsõsorban a 15,2 milliárd euróra növekedett külkereskedelmi deficit következtében. A Franciaországban befektetett külföldi tõke értéke 32,8 milliárd euró, a tõkekihelyezések értéke 32,5 milliárd euró volt. 2006 I. félévében az export értéke 11,5 százalékkal, az importé 11,3 százalékkal bõvült. A kivitelben jelentõs az Airbus repülõgépek, tengerjáróhajók, kommunikációs mûholdak értékesítése, és kiemelkedõ a fémipari félkész termékek, valamint az agrár- és élelmiszer-ipari termékek részaránya, ugyanakkor az elõzõ évek boom-ja után visszaesett a mobiltelefonok eladása, míg a személyautóeladások már jó ideje stagnálnak. Franciaország kivitelének 64,7 százalékát, behozatalának 60,7 százalékát továbbra is EU-országokkal bonyolítja le. A 10 újonnan csatlakozott ország részesedése az exportban 4,3, a behozatalban 3,6 százalék. A Kínába irányuló francia kivitel 31, az onnan származó behozatal 19 százalékkal nõtt, ami kormányzati értékelés szerint az elmúlt 3 évben követett tudatos kereskedelemfejlesztés és akcióterv eredménye. Elemzések szerint Kína jó úton halad ahhoz, hogy megelõzze az USA-t és Franciaország Európán kívüli elsõszámú kereskedelmi partnerévé váljon. – Az olasz gazdaság egy hosszú és nehéz idõszakot követõen végre ismét fellendülési szakaszba került: 2006-ban az elõrejelzések szerint a GDP 1,5 százalékkal nõ. Közel öt évig tartó zsugorodást követõen, ha nem is egységes intenzitással, de ismét nõ az ipari termelés (2,2%). Az olasz gazdaság fejlõdési perspektíváit a megindított reformok és a pénzügyi egyensúly megteremtése biztosíthatja. – A finn gazdaságban továbbra is kedvezõ irányú gazdasági folyamatok figyelhetõk meg. A gazdasági növekedés gyorsul, a prognózisok szerint 3,7 százalékos növekedés várható a tavalyi 2,1 százalék után. A növekedés egyik húzóereje az importnál gyorsabban bõvülõ export, így a tavalyi csökkenés után az idén ismét nõ a kiviteli többlet. A foglalkoztatottság bõvül, a munkanélküliség csökken, az infláció enyhén emelkedik. Az ország pénzügyi helyzete hagyományosan stabil, amit jól mutat az államháztartás kis mértékû többlete.

213

– A belga gazdaság ez évi növekedése várhatóan meghaladja a tervezettet: a Szövetségi Tervhivatal prognózisa szerint 2,7 százalék. A GDP elõállításában a külkereskedelem részesedése továbbra is kiemelkedõen magas, részaránya azonban csökkenõ tendenciát mutat. Az elsõ félévben az alacsonyabb exportdinamikát (+9,5 %) meghaladó importbõvülés (+12 %) következtében a belga kereskedelmi mérleg aktívuma tovább csökken, és történelmi mélypont felé tart. A GDP növekedésének fõ forrása a beruházási tevékenység élénkülése volt, amelyet elsõsorban a 2006. október 8-ra kiírt helyhatósági választásokhoz kapcsolódó építkezések generáltak. Mivel az utóbbi tényezõ 2007-ben már nem játszik szerepet, és a külkereskedelem illetve az export teljesítményének visszaesésére számítanak, a Tervhivatal a jövõ évi növekedést az ez évinél alacsonyabbra, 2,2 százalékra becsüli. – A holland gazdasági minisztérium független gazdaságpolitikai elemzõ intézetének (CPB) értékelése szerint a gazdaság felszálló ágban van: a GDP 2006-ban 3,3, 2007-ben pedig 3 százalékkal növekszik. A foglalkoztatás javulásának és a vásárlóerõ erõsödésének köszönhetõen mindkét évben 2 százalékkal bõvül a lakossági fogyasztás, a beruházások volumene ebben az évben 5,7, jövõre 4,7 százalékkal nõ, a kivitel mindkét évben 7,5 százalék körüli mértékben bõvül. Gyors iramban javul a kapacitáskihasználás, kedvezõen alakulnak a profitok, erõsödnek a tudás-intenzív gazdasági ágazatok (ipari elektronika és automatizáció, gyógyászati és laboratóriumi eszközök gyártása) és javul a termelõi bizalom-index. A kormány és a termelõvállalatok közötti béralku következtében a bérszínvonal átlagos növekedése mindössze fél százalékkal haladja meg az 1,5 százalék körüli inflációt. A 4,5 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabbak közé tartozik az Unión belül. A korábbi évek uniós figyelmeztetését is kiváltó államháztartási hiányt a kormány lefaragta, és a CPB elõrejelzése szerint az idei és a jövõ évi költségvetés már várhatóan egyensúlyban lesz. A GDP-arányos államadósság mértéke 2006-ban 50,2, 2007-ben 47,9 százalék. A gazdaság erõsödése és a költségvetés kiegyensúlyozott helyzete alapvetõen a kormány elmúlt három évben hozott és a gyakran heves társadalmi tiltakozás ellenére is következetesen betartott szigorító intézkedéseinek eredménye. A verseny egészségügybe való bevezetésével, a betegbiztosítási, a munkanélküliségi és a nyugdíjrendszer átalakításával lényegesen csökkentek a központi ellátórendszerek kiadásai. A kormány és a szakszervezetek visszafogott béremelésekben állapodtak meg, ami javította a termelékenységet és a nemzetközi piacokon az ország versenyképességét. A magas olajárak következtében megugrott gázárak egy nagy összegû (6 Mrd eurós) rendkívüli bevétellel is javították a költségvetést és a kormánynak (1 Mrd euróval) sikerült lefaragni az uniós befizetéseket is. – A dán gazdaság továbbra is jól teljesít. A Börsen üzleti napilapban közölt IMF elõrejelzés szerint 2006-ban Dániában az euróövezet átlagát meghaladó, 2,7 százalékos

214


GDP növekedés várható, míg a Kieli Világgazdaság Kutató Intézet legújabb adatai szerint 3,2 százalékos. A Statistics Denmark az államadósság olyan ütemû törlesztésérõl számol be, melynek következtében 2007. szeptemberére az államadósság teljes mértékben megszûnhet. – A cseh gazdaság 2006. elsõ félévében 6,6 százalékkal növekedett (I. negyedév: 7,4%, II. negyedév: 6,2%). Az ipari termelés bõvülése (az elsõ hét hónapban 11,8%) húzza a gazdaságot, ezen belül továbbra is a legjelentõsebb növekedést a gépjármûipar produkálta. A külkereskedelmi forgalom egyenlege – a jelentõs forgalmi dinamika (az elsõ hét hónapban az export értéke 20,7, az importé 21,3%-kal nõtt), továbbá az energiahordozók magas árszintje ellenére is – lényegében a tavalyi év azonos idõszakához hasonló aktívumot mutat (az elsõ hét hónapban 1,25 Mrd EUR). Az infláció augusztusban (év/év összehasonlításban) 3,1 százalék, a munkanélküliségi ráta 7,9 százalék volt. A reáljövedelmek, s ezzel a háztartások fogyasztása növekszik. Az ipari termelés bõvüléséhez hasonlóan az építõipar teljesítménye is jelentõs dinamikával, 12,2 százalékkal bõvült júliusban a tavalyi év azonos idõszakához képest. A költségvetési hiány az év elsõ nyolc hónapjában a várakozásokhoz képest kedvezõbben alakult. A folyó fizetési mérleghiány 2006. elsõ hét hónapjában elérte a 2,6 milliárd eurót a rekord méretû profitátutalás miatt (1,27 Mrd EUR). A külföldi tõkebefektetések az év elsõ felében 2,2 milliárd eurót tettek ki, amelynek 88 százaléka újra befektetett tõke. – A szlovák GDP az elsõ félévben 6,5 százalékkal növekedett, elsõsorban a külföldi kereslet, belföldi beruházások és a lakossági fogyasztás bõvülése következtében. A fogyasztói árak augusztusban a húsz hónapja mért legmagasabb ütemben (5,1%) emelkedtek. A munkanélküliség augusztusban, 1993 óta nem tapasztalt mélypontra, 9,8 százalékra csökkent, a legnagyobb a rimaszombati járásban (28,5%), a legkisebb a pozsonyi régióban (2,5%). Szeptember 26-án a jegybank további 0,25 százalékponttal, 4,75 százalékra emelte az alapkamatot.

Gazdaságpolitika – A francia gazdasági miniszter által a kormány elé beterjesztett 2007. évi költségvetés tervezete a sajtó kommentárok szerint alapvetõ tendenciaváltást jelent, amennyiben a választás évére készített tervezetekhez képest szokatlan módon a reál folyamatokra épül. A tervezet felhívja a választásokat majdan megnyerõ többség figyelmét arra, hogy Franciaország nem élhet tovább hitelekbõl és folytatnia kell a költségvetési deficit és az államadósság csökkentését. A tervezet szerint a költségvetési deficitet az idén várható 2,7 százalékról a GDP 2,5 százalékára, az államadósságot az idén várható 2 százalékos csökkenés után további 1 százalékkal, 63,6 százalékra kívánják leszorítani. A tervezet a gazdasági növekedés ütemére 2-2,5 száza-

10. szám

lékos, a lakossági fogyasztás emelkedésére – adókönnyítések révén – 2,8 százalékos irányszámot tartalmaz, a vállalatok – a csúcsteljesítményt nyújtó kisvállalatokat leszámítva – nem számolhatnak kedvezményekkel. Az állami kiadások megkurtítása érdekében 15 ezer fõs csökkentést terveznek az állami szektorban. Újabb 250 ezer munkahely létrehozásával a munkanélküliséget a 8 százalékos határ alá kívánják leszorítani. – Szeptember 25-én a spanyol kormány benyújtotta a Kongresszusnak a 2007. évi költségvetés tervezetét. A tervezet 3,2 százalékos GDP növekedésre alapozza a bevételi és kiadási terveket. A költségvetés prioritásai az oktatás,a K+F+I, szociális kiadások, biztonság és védelem. Az oktatásra 26,1 százalékkal, a K+F+I fejezetre 33 százalékkal irányoz elõ több pénzt a kormány, mint ebben az évben. – A parlamenti vitára bocsátott 2007. évi holland költségvetés prioritásai: az oktatás, a közbiztonság és az egészségügyi ellátás fejlesztése. Emelkedik a társadalombiztosítási járulék és a kormány tervei között szerepel a nyugdíjak megadóztatása is, ugyanakkor a személyi jövedelemadó elsõ két sávjában csökkennek az adóterhek és folytatódik a vállalkozói nyereségadó mérséklése is (a 2004-es 34,5 %-ról 2007-ben 25,5 %-ra). A 2007-es költségvetési évben a holland Gazdasági Minisztérium kiemelt feladatának tekinti: = az energiaellátás biztonságának javítását (a bilaterális kapcsolatok és az EU-n belüli kooperáció erõsítése útján), annak promócióját, hogy Hollandia európai gáz-szolgáltató/elosztó központ legyen, az országos energia szolgáltató hálózat megszervezését és a megújuló energiaforrások terén való kutatások bõvítését; = a vállalkozásokat terhelõ bürokrácia csökkentését; = a fogyasztói érdekek hatékony védelme érdekében fogyasztói hatóság létrehozását, a kamarai törvény és a szellemi tulajdonjog védelmét szabályozó elõírások felülvizsgálatát; = a rendkívüli gázár bevételeket az infrastruktúra fejlesztésére, innovációra (molekuláris medicina) és az oktatás fejlesztésére fordítják, = kiemelt piacként támogatást nyújtanak a Törökországgal, Indiával és Oroszországgal kapcsolatos vállalati programoknak. – A Szejmnek benyújtott 2007. évi lengyel költségvetési törvény tervezete a fogyasztás és a beruházások által vezérelt gazdasági növekedés révén kíván hozzájárulni – a munkanélküliség további csökkentése érdekében is – még több munkahely megteremtéséhez. A tervezett fõbb gazdasági mutatók: = a GDP 4,6%-kal, a fogyasztás 3,7%-kal, a felhalmozás 10,4%-kal bõvül, = a folyó fizetési mérleg hiánya: 6,9 milliárd euró (a GDP 2,4%-a),

10. szám


= az export és az import volumenének növekedése 8, illetve 9%, = a bruttó államadósság a GDP 51%-a (idei várható: 49,2%), = az éves infláció 1,9 % (idei várható: 1,1%), = a munkanélküliségi ráta 2007 decemberében 14,1%, (idei várható: 15,3%), = a privatizációból származó bevételek: 3 Mrd zloty (mintegy 0,77 Mrd euró), jelentõsen elmaradva a 2006-ra tervezett (5,5 milliárd zloty körüli) értéktõl, = a nettó külföldi befektetések elõirányzata 7,7 milliárd euró, = a költségvetési bevételek 15,4, a kiadások 13,7 százalékkal emelkednek (a bevételek között most elõször szerepelnek az uniós források, több mint 3,7 Mrd euró értékben), az uniós módszertan szerint számolt költségvetési hiány a GDP 3,7%-át (a nyugdíjreform hatásai nélkül 2,7%-át) éri el. Az üzleti szféra képviselõi számos kritikával illetik a tervezetet, a kormánykoalíció szétesése is alapvetõen a 2007. évi költségvetés kidolgozásával függ össze, így a költségvetés elfogadását és véglegesítését még számos – mindenekelõtt belpolitikai eredetû – körülmény befolyásolhatja/hátráltathatja. – A görög miniszterelnök a szeptemberi Thesszaloniki Nemzetközi Vásárhoz kapcsolódóan ismertette a fõ gazdaságpolitikai célokat: = A megkezdett reformok következetes folytatása; = 2007–2013 között az EU-támogatások 80 százalékát a vidéki régiókra fordítják; = Nagyberuházások megkezdése Thesszalonikiben (metró, repülõtér); = Továbbra is kiemelt cél a közlekedési infrastruktúra korszerûsítése (utak, repülõterek, kikötõk); = A privatizáció folytatása; = Adóterhek fokozatos csökkentése; = Az alacsony nyugdíjak emelése; = Fokozott harc a korrupció és adóelkerülõk ellen; = A kormány célja Görögországot energiaelosztó központtá tenni. A görög miniszterelnök a reformok végrehajtásának szükségességét azzal is indokolta, hogy a 25 éve EU-tag Görögország nemcsak a régi, hanem az új tagokkal szemben is lemaradásban van. Folytatni kívánják a munka világának reformját, a köz- és magánszféra munkaügyi szabályainak közelítését és az adócsökkentés programját, amelynek keretében a társasági adó a korábbi 35 százalékos szintrõl 2007-ben 25-re csökken. Az eddigi sikeres privatizáció következõ eleme a görög távközlési mamut cég, az OTE magánosítása. A gazdaság versenyképességének növelése érdekében könnyíteni fogják a vállalatalapítást, új csõdtörvényt alkotnak. Az oktatás versenyképesebbé tétele érdekében lehetõvé teszik külföldi egyetemek alapítását Görögországban. A nyugdíjrendszer reformját

215

2007-ben társadalmi vitára kívánják bocsátani, de annak megvalósítására már csak a következõ kormányzati ciklusban, azaz 2008 után kerülhet sor. – A portugál pénzügyminisztérium, nemzeti bank és statisztikai hivatal egyeztetéseket kezdett az Eurostat szakértõivel a nagy infrastrukturális beruházások, elsõsorban az autópálya-építések költségvetésen kívüli elszámolásáról. Portugália 2015-ig 2600 km új autópályát kíván építeni a jelenleg már elkészült 2100 km-en felül. Az új elképzelés szerint a Portugál Autópálya Ügynökség (EP) saját PPP projekt keretében szerzõdne a magán kivitelezõkkel, szemben az eddigi költségvetést terhelõ megoldással. A kormány 100 éves koncessziós szerzõdést kötne az EP-vel, amelynek keretében az állam évente rendelkezésre állási díjat fizetne. Az EP átvállalná az infrastrukturális beruházások finanszírozását, amelyet hosszú távú, kedvezményes hitelbõl fedezne. A konstrukció elõfeltétele, hogy az EP saját javaiból és szolgáltatásaiból származó bevételének meg kell haladnia az összes kiadások 50 százalékát. – A Cseh Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint 2005-ben a központi költségvetés bruttó adósságállománya a cseh kormány által megadotthoz képest további mintegy 40 milliárd koronával (1,4 Mrd EUR) nõtt. A központi költségvetés intézményi elõirányzati pénzfelhasználása a korábbi 76,7 milliárd koronával szemben 107,6 milliárdot tett ki, ennek következtében a központi költségvetés GDP arányos hiánya 2005-ben nem csökkent a tavalyelõtti 2,9 százalékról 2,6 százalékra, hanem 3,6 százalékra nõtt, így Csehország tavaly nem teljesítette a 3 százalékos küszöbértéket. A jelentés szerint azonban az ország teljesítette a konvergencia-programját. A korrekció következtében Brüsszel részérõl szankciók nem várhatók, éppen azért, mert így is a vállalt célkitûzéseiken belül maradtak, s az euró 2010-es bevezetésérõl a politikai erõk gyakorlatilag lemondtak azzal, hogy a választás elõtti ígéretek betartása további deficitnövelõ kiadásokat jelent, ellenkezõ esetben ezeket vissza kellene vonniuk. – A cseh kormány autópálya-építésre fordítandó 25 milliárd koronás (közel 1 Mrd EUR) EIB hitel felvételét mérlegeli. Az újonnan hivatalba lépett jobboldali kormány korábban bejelentette, hogy az elõzõ (baloldali) kormány által vállalt autópálya-építési kötelezettségeket nem tudja teljesíteni. A pénzügyminiszter hangoztatta, hogy kedvezõ uniós hitel felvétele a fenti célokra még a költségvetési deficit növekedése ellenére is kedvezõ, mivel az infrastrukturális beruházások kedvezõ hatással vannak a gazdaság egészére. Az autópálya-hitelhez való hozzáállás változásának oka nyilvánvalóan összefüggésben van több folyamatban lévõ stratégiai beruházással kapcsolatban tett kötelezettségvállalással (Hyundai, Hitachi). – A ÈEZ a.s. áramszolgáltató 16 százalékos állami részvénycsomagjának tõzsdén keresztül történõ privati-

216


zációjára készül a cseh kormány. A tervek szerint befolyó 77 milliárd korona (2,65 Mrd EUR) bevételt infrastrukturális fejlesztésekre, illetve 31 milliárd koronát a költségvetési hiány csökkentésére kívánják fordítani. A privatizációs tranzakció után az áramszolgáltatóban továbbra is többségi állami tulajdon maradna (51%). – A szlovák és a cseh kereskedelmi kamarák szerint fel kell gyorsítani a Túroszentmártont és Ostravát összekötõ autópálya – 2014-re tervezett – építését, mivel a KIA beindulása utáni napi 300 kamionos forgalom elviselhetetlen helyzetet fog teremteni ezen a szakaszon. Az autópálya hiánya komoly problémákat okoz a KIA ellátásában is, s így valószínûleg képtelen lesz teljesíteni az évi 300 ezer gépkocsi legyártását. 2007–2013 között lelassulhat a sztrádaépítés, mivel a kormány a Nemzeti Fejlesztési Terv átdolgozott változatában 900 millió euróval kevesebbet szán erre a területre.

Jogszabályi környezet változása – A szlovák kormány szeptember 28-án elfogadta az áfa törvény módosítását, ami szerint a kétkulcsos rendszer visszaállításával 10 százalékra csökkentik a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök áfáját. A kormányprogrammal összhangban ugyancsak módosításra került a jövedelemadóról szóló törvény: a magánszemélyek jövedelemadójának adómentes része havi bruttó 47 600 koronától fokozatosan csökken, s 88 500 koronánál megszûnik, jogi személyeknél 2-rõl 0,5 százalékra csökken a nonprofit szervezetek számára felajánlható összeg, míg magánszemélyeknél megmaradt a 2 százalék, megszûnik a nem vállalkozás céljára alapított adóalany (nonprofit szervezetek) 300 ezer koronás adómentessége. Októbertõl 7600 koronára emelkedik a minimálbér, ami további olyan területeket érint, mint az egészségbiztosítási és társadalombiztosítási járulékok, személyi jövedelemadó adómentes része, létminimum, foglalkoztatási hozzájárulás. 2007. január 1-jétõl 4-rõl 5 százalékra emelkedik a munkavállalói egészségbiztosítási járulék. – A jobboldali-kisebbségi cseh kormány ismét elhalasztotta az áfás számlát kiadni képes pénztárgépek kötelezõvé tételét elõíró törvény életbe lépését, ezúttal 1 évvel, 2008. január 1-jére. A szürkegazdaság Csehország nemzeti össztermékének 15 százalékát teszi ki, amelyet az amúgy is laza számviteli fegyelem szigorításával, részben az áfás számlakiadás kötelezõvé tételével lehetne csökkenteni. Az elmúlt években ugyanakkor egyetlen kormány sem vállalkozott a multinacionális áruházláncok elõtörése ellenére még mindig nagyszámú, apró boltokra épülõ kereskedelmi struktúrák megrendszabályozására. – A szlovén pénzügyminiszter javasolni fogja – a gazdasági miniszter hírek szerint ellenzi – a benzin és a dízel üzemanyag bruttó árrésének 11,4, illetve 12,3 százalé-

10. szám

kos emelését. A minisztérium a lépést a többi EU tagállamban érvényes árréshez való alkalmazkodással magyarázza. Számítások szerint az intézkedés következtében a Petrol állami monopólium nyeresége 30,5 százalékkal növekszik. A szakmai közvélemény egy része szerint ennek zöme, a Lukoil-lal a közelmúltban történt megállapodás szerint az orosz céghez vándorol.

Gazdasági élet, együttmûködés, intézményi változások – A közelmúlt nagy sajtóvisszhangot kiváltó eseménye volt az olasz miniszterelnök által vezetett több mint 300 fõs delegáció látogatása Kínában, amelyben helyet kapott két gazdasági miniszter, a Confindustria (olasz GYOSZ) elnöke, valamint közel 300 kis- és középbefektetõ. Az olasz állam és néhány bank részvételével létrejött egy „Mandarin” elnevezésû alap (egyelõre 350 millió euróval), amely a kisbefektetõk és kiskereskedõk kezdeti lépéseit hivatott elõsegíteni, támogatni. Olasz elemzõk szerint még most sincs késõ jó piaci pozíciót szerezni, hiszen Kína területeinek nagy része erõsen elmaradott, fejlesztésre szoruló térség. Olaszország „Kelet kapuja” szerepét kívánja betölteni Európában, ami alatt a tengeren beérkezett kínai áruk olasz kikötõkben való fogadását, logisztikai kezelését értik. – Nagy-Britanniának meg kellene nyitnia munkapiacát a román és a bolgár munkavállalók elõtt is a két ország EU-csatlakozása után – nyilatkozta a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) fõtitkára. A Brit Gyáriparos Szövetség (CBI) vezérigazgatója szerint azonban a kelet-európai munkaerõ beáramlása már szociális következményekkel fenyeget: a tömeges bevándorlás hatással lehet a brit társadalom szövetére, a lakáshelyzetre és az általános életformára. Az ipar a brit állampolgárok szakképzettségének növelésére törekszik (a szakképzett munkaerõ importja helyett), de fennáll annak a kockázata, hogy Nagy-Britanniában nagyon képzetlen munkaerõállomány alakul ki, márpedig egyértelmû a kapcsolat a szakképzettség, a munkanélküliség, az egészségügy és a bûnözés között.

Beruházások, mûködõ tõkebefektetések – Finnországban folyik a balti tenger legnagyobb kikötõjének építkezése (Vuosaariban), amely nem csak teherkikötõ lesz, de logisztikai központ és ipari park is. Ez minden idõk legnagyobb finn kikötõi fejlesztése. – Litvániában a balti régió legnagyobb méretû logisztikai „városának” építése kezdõdött a „Via Baltica” névre keresztelt fõ közlekedési útvonal mellett szeptemberben. A JSC Via Baltic Logistic építõipari vállalat 24 millió eurót fektet be a tervezett projektbe. A megépült

10. szám


logisztikai központban várhatóan 400 új munkahely jön majd létre. – Európa egyik vezetõ sütõipari vállalkozása, a skót Lightbody Group, 4,5 millió euró értékû beruházás keretében kívánja megépíteni második kelet-európai sütõüzemét a csehországi Louny városában. A vállalkozás három éven belül 400 új munkahellyel számol. A beruházás kiemelt figyelmet kap a cseh sajtóban, mivel a két piacvezetõ sütõipari vállalkozás (Odkolek, Delta Pékárny) folyamatban lévõ egyesülése következtében 1000 munkahely megszüntetését jelentették be a közelmúltban. – A csehországi Glaverbel Czech a.s. (Asahi Glass Company) síküveg-gyártó cég teplicei üzemének bõvítésérõl döntött. A beruházás értéke közel 100 millió euró, amely a következõ néhány évben legalább 70 új munkahelyet teremt a térségben. – A cseh befektetésösztönzési ügynökség (CzechInvest) autóiparral és repülõgép-ipari listákkal bõvítette az interneten keresztül elérhetõ beszállítói adatbázisát. Az adatbázis így 2400 cseh cég profilját tartalmazza. – A hajdanán magyar beszállítókkal is rendelkezõ, az anyavállalat által „csõdbe rántott”, majd a termelést ismét beindító hranice-i LG Philips (hagyományos, katódos) TV képcsõ-gyár megállapodott a több mint 250 hitelezõ többségével, hogy egy éven belül, 7,4 milliárd korona (kb. 255 MEUR) értékû tartozásának 30 százalékát visszafizeti. A cseh állam, mint legnagyobb hitelezõ 801 millió koronát (27,6 MEUR-t) követel vissza az 1,36 milliárd korona (46,8 MEUR) értékben beruházási kedvezmény jogcímen juttatott állami támogatás-szerzõdésben vállalt kötelezettségek nem megvalósulása miatt. A megállapodás lehet az elsõ precedens arra, hogy a beruházási kedvezménytörvény alapján nyújtott állami támogatásból nemteljesítés jogcímen vissza is kap a kincstár. – Az elmúlt évi bejelentésével ellentétben a PSA mégsem építi fel a második csarnokot, ami további 350 millió eurós beruházást és 1800 új munkahelyet jelentett volna Szlovákiának. – A szlovák kormány szeptember 20-án bejelentette, hogy a SONY 73 millió eurós befektetéssel új LCD TV gyárat épít Nyitrán. A gyár 3000 fõt foglalkoztat, ebbõl 1500 fõt a nagyszombati gyárból helyeznek át, amit a cég 10 év után folyamatosan leépít. – A Slovenia Times szaklap az idén elõször nyújtotta át „Az év külföldi beruházása” díjat. Az eseményt panel beszélgetés vezette be a külföldi tõke szlovéniai szerepérõl, annak hiányáról és akadályairól. Szlovéniában alig több mint 5 milliárd euró külföldi mûködõtõke-befektetés valósult meg a függetlenség elnyerése óta. A bankszférában a piac 45 százaléka egyetlen állami bank, a Nova Ljubljanska Banka tulajdonában van, ezt az ugyancsak állami NKBM követi 10 százalékos részesedéssel. A távköz-

217

lésben 90 százalékos az állami tulajdon aránya. A brit nagykövet szerint azért olyan alacsony országa részaránya (2%) a szlovéniai tõkebeáramlásban, mert a brit cégek, az állami bürokrácia áthatolhatatlan falába ütközve visszalépnek szándékuktól. Hasonlóan nyilatkozott a Raiffeisen bank itteni képviselõje is, aki egyenesen protekcionizmust emlegetett. Néhány szlovén szakértõ a privatizációs terveket hangsúlyozta a kormány reformelképzeléseiben. – A Lengyel Nemzeti Bank legújabb adatai szerint 2005-ben 7.668 millió euró értékû külföldi közvetlentõke-befektetés valósult meg Lengyelországban, ami 23 százalékkal alacsonyabb a megelõzõ évinél (9.983 M EUR), de jelentõsen meghaladja a 2002. és 2003. évi tõkebeáramlás szintjét (4,3-4,4 Mrd EUR). 2006. elsõ félévében a PAIiIZ adata szerint 4,7 milliárd euró mûködõ tõke áramlott Lengyelországba. – Az ITDH lengyel társintézményének közelmúltbeli konferenciáján a lengyel gazdasági miniszterhelyettes bejelentette, hogy heteken belül megnyílik Japánban a PAIiIZ elsõ külföldi irodája. A lengyel nagykövetségek korábbi gazdasági-kereskedelmi részlegeinek bázisán még ebben az évben iroda létesül Shanghai-ban és New York-ban. A jövõ év végéig mintegy 60-ra nõ összesen az irodák száma.

Vállalati hírek – A Gazprom orosz gázipari óriáscég felfüggesztette a Royal Dutch/Shellel az eszközök cseréjérõl folytatott tárgyalásokat a Szahalin-2 projektet övezõ bizonytalanságok miatt. A Gazprom egyik szibériai gázmezejének feléért cserébe 25 százalékos részesedést kívánt szerezni a Szahalin-2 projektben (a világ legnagyobb cseppfolyósított földgázüzemének felépítése). A Gazprom azután döntött a felfüggesztésrõl, hogy az orosz hatóságok visszavonták a Szahalin-2 projektre vonatkozó környezetvédelmi engedélyt. A tárgyalásokon több mint egy éve, azóta nincs elõrelépés, hogy a projekt eredeti paramétereit megváltoztatták, és ehhez Oroszország nem adta jóváhagyását. – A Zürich kantonbeli orvostechnikai óriás, a Phonak csoport konkurense, a dán GN Resound megvásárlásával vezetõ piaci pozíciót szerzett: 34 százalékos piaci részesedésével megelõzi fõ versenytársait, a Siemenst (22%), valamint a William Demant (20%). Az akvizíciós ügylet értéke 3,3 milliárd CHF. A Phonak az átvétellel 6800 fõnek ad munkát szerte a világon. A svájci orvostechnikai ágazatban közel 600 cég dolgozik, amelyek háromnegyede 50 fõnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, és több mint fele 5 millió CHF-nél kisebb forgalmat bonyolít le. Átlag fölötti növekedést a tõzsdén jegyzett cégek közül a Phonak mellett a Synthes, a Starumann, a Nobel Biocare, valamint az Ypsomed ért el az ágazatban.

218


– A MÁV elõvárosi vasút tenderén gyõztes Stadler Bussnang AG, mely Magyarországon is gyártó bázist tervez létrehozni, újabb megrendelést nyert el. Helsinki városa számára szállít 32 FLIRT típusú motorvonatot 190 millió euró értékben. Ez újabb stratégiai lépést jelent új északi piacok, így Oroszország irányába is. – A német gyógyszeripari cég, a Merck megvásárolta az egyik legjelentõsebb svájci biotechnológiai céget, a Seronot 16,6 millió CHF értékben. A projekt szükségességét a Merck a kutatás terén elért kritikus határral indokolta és megerõsítette a genfi telephely fontosságát, hiszen összes biotechnológia tevékenységét a jövõben itt koncentrálja.

10. szám

Elemzések, vélemények – A Standard&Poor’s elemzése szerint valamelyes lassulással továbbra is erõteljes marad a világgazdaság növekedése, amelynek zömét az eddig „udvariasan fejlõdõnek nevezett”, most már azonban – csoportszinten – tényleg erõsen fejlõdõ térség adja. A világ legnagyobb hitelminõsítõje azzal számol, hogy a világgazdaság a tavaly mért – vásárlóerõ-súlyozással számolt – 4,8 százalék után az idén 4,9, 2007-ben 4,5 százalékkal fejlõdik. A világgazdasági növekedés kétharmadát a fejlõdõ országok adják, aminek részben az euróövezet és Japán gyenge teljesítménye is az oka, ez a két gazdaság ugyanis a globális növekedésbõl egyenként alig 4 százalékkal részesedik.

– Az ötödik legnagyobb európai távközlési társaság, a Telecom Italia gyökeres stratégiaváltást jelentett be: kettéoszlik, vezetékes és mobil üzletágát két külön cégbe szervezik a csoport keretében, és a cég elnökének kijelentése szerint a mobil üzletágat ugyan nem akarják eladni, de azért bármilyen jó ajánlatot szívesen megvizsgálnak. Az olasz kormányfõ „meglepetésének” adott hangot a bejelentéssel kapcsolatban. Az illetékes szakszervezetek eközben tiltakoztak és sztrájkkal fenyegetõztek. A Telecom Italiát 1997-ben privatizálták, de a kormány megtartotta a vétójogot biztosító aranyrészvényt. A Telecom Italia új stratégiája ellentétes a többi nagy távközlési cégével.

– Az Economist Intelligence Unit (EIU) Londonban kiadott, öt évre szóló elõrejelzése szerint idén a világgazdaságban végrehajtott közvetlen külföldi befektetések értéke meredek, 22 százalékos emelkedéssel eléri az 1165 milliárd dollárt. A mûködõtõke-beáramlásra továbbra is a teljes tõkeérték közel negyedét felszívó amerikai gazdaság gyakorolja messze a legnagyobb vonzerõt, az új EU-tagállamok részesedése pedig az összes kelet-európai befektetésbõl jelentõsen csökkenni fog. Magyarország a várt éves befektetési értékek alapján a világgazdaság középmezõnyében lesz. Az EIU szerint 2007-ben már csak 4,9, 2008-ban 5,1, 2009-ben 4,5, 2010-ben 4,8 százalékkal nõnek a befektetések a világ 82 legnagyobb gazdaságában.

– A cseh Delta Pekárny a.s. érdekeltségébe tartozó 7 magyarországi sütõipari vállalkozás (Vécsay, Dunakenyér, Kovász, Interback, Delta Magyar Pékség, DSL, Óbuda) – anyaországi fúzió következtében – az ugyancsak cseh bejegyzésû Odkolek a.s. tulajdonába került. Az Odkolek a.s. a Szlovákiában (4 üzem) és Lengyelországban (1 üzem) is terjeszkedõ Ramill Group tagja, a Delta – Odkolek fúziót követõen United Bakeries néven mûködik majd tovább a nemzetközi vállalkozás.

– A World Economic Forum (WEF) évenként megjelenõ versenyképességi rangsorában Svájc a tavalyi negyedik helyrõl az élre tört, letaszítva az eddig vezetõ USA-t. A kedvezõ helyezés annak köszönhetõ, hogy a versenyképesség kilenc tényezõje közül hét esetében a szövetségi állam a 2. illetve a 6. hely közötti eredményt ért el. Kiváló minõsítést kapott a kutatási infrastruktúra, a gazdaság és a kutatóintézetek együttmûködése, a vállalatok K+F kiadásai, valamint a közszféra transzparenciája terén, gyengébb helyezést csupán a makrogazdasági jelzõszámok, valamint az egészségügyi és képzési rendszerek területén.

– Hírek szerint a Lukoil új, orosz-szlovén közös vállalatán keresztül kívánja megvásárolni a Petrol állami kõolaj- és kõolajtermék monopóliumot. Bár a hírt a Petrol elnök-vezérigazgatója cáfolta, szakértõk úgy vélik, erre még az elõtt sor kerülhet, hogy az olasz illetékesek meghirdetik a mantovai kõolaj-finomító eladását, amelyért a Petrol versenybe száll majd. Egyes vélemények szerint a Lukoilnak fölösleges ajánlatot tennie, hiszen már megvásárolta a Petrol alaptevékenységét jelentõ kõolajszármazék kiskereskedelem felét. – Az osztrák OMV olajipari konszernt az utóbbi idõben komoly támadások érik Romániában a Petrom nemzeti olajvállalat megvásárlásával kapcsolatban. A román kritika tárgya nem csak az, hogy a vételár alacsony volt, hanem az is, hogy a kitermelési koncessziókért keveset fizettek, mivel a számítások 30 dolláros olajáron alapultak. Az osztrák vállalat nyilatkozata szerint szerzõdéseinek jogi alapja teljesen rendben van, szakértõk azonban nem zárják ki a szerzõdésmódosítás lehetõségét sem.

– A brit Gazdasági és Üzleti Kutatások Központjának igazgatója szerint mindenképpen hat majd az Unióhoz fûzõdõ diplomáciai és politikai kapcsolatok fontosságára, hogy 10 év alatt 55-rõl 40 százalékra csökkent az EU–24-ek aránya Nagy-Britannia exportbevételeiben. A tendencia változatlanul süllyedõ, a szakember becslése szerint 2015-ben már csak 30 százalék lesz. Az általa szeizmikus eltolódásnak nevezett változást két tényezõnek tulajdonítja: az Unión belül lassú a gazdasági növekedés, és a brit kivitelen belül mérséklõdött az áruk, ugyanakkor nõtt a szolgáltatások és beruházások részesedése. Mindez azt jelenti, hogy gyengülnek az euró bevezetése melletti érvek. – Az Ernst & Young összesítése alapján – fõként a fokozott indiai és amerikai érdeklõdésnek köszönhetõen – tovább erõsödött a britek vezetõ szerepe Európán belül a külföldi mûködõ tõkebeáramlás rangsorában. A Finan-

10. szám


cial Times (X. 5.) azt emeli ki, hogy a közvetlen külföldi beruházások száma 34 százalékkal nõtt az elsõ félévben, 2005 hasonló idõszakához képest. A legvonzóbb célpont az üzleti szolgáltatások és a szoftvergyártás területe, de a gépgyártás, valamint a vegyipar is jó eredményeket tud felmutatni. A britek az Unióban 22 százalékos arányt mondhatnak magukénak a külföldiek által finanszírozott beruházásokból, ami 1,1% pontos bõvülést jelent. – A brit kormány annak idején évente legfeljebb 5–13 ezer tartós letelepülõre számított Kelet-Európából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sõt az egyéni vállalkozókkal együtt meghaladja a 600 ezret – több mint kétharmaduk lengyel. Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemzõ központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bõvítés gazdasági utóhatásairól közölt legutóbbi elemzésében azt írta: a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt „Liverpool városáéval egyezõ pótlólagos vásárlóerõvel bõvítette” a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevû londoni gazdasági elõrejelzõ részlegének elemzése szerint a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása – a bérleszorító hatás miatt – fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna. – Az Economic Freedom Network legutóbbi, a gazdasági szabadságot értékelõ ranglistája szerint Lengyelország a lehetséges 10 pontból 6,7-et kapott és ezzel az 53. helyet foglalja el (egy évvel korábban 6,2 ponttal a 73. pozíciót). Ennél magasabb értéket ért el többek között Magyarország, a Balti államok, Csehország és Szlovákia. – A Világbank „Doing Business 2007” elnevezésû, most közzétett tanulmánya szerint Litvánia a 10 új EU tagállam között az élen áll a helyi vállalkozási tevékenység beindításának egyszerûsége tekintetében. A felmérés szerint Litvániában 26 napot vesz igénybe egy vállalkozás beindítása, míg ugyanez Kelet-Európában átlagosan 32 napig tart. A különféle engedélyeket Litvániában mindössze 14 nap alatt, míg az említett régióban azokat átlagosan csak 242 nap alatt lehet megszerezni.

219

– A WIFO gazdaságkutató intézet elõrejelzése szerint az osztrák iparvállalatok jelentõsen növelik belföldi befektetéseiket. Az iparban (építõipar nélkül) 2006 második felében és 2007 elsõ félévében a vállalati tõkebefektetések 18,5 százalékkal nõnek. Az építõipari cégek még ezt is meghaladó mértékben, közel 21 százalékkal növelik beruházásaikat, elsõsorban gép felszereltségüket fejlesztve. Figyelemre méltó, hogy az ipar egészét tekintve az elkövetkezõ két-három évben az osztrák vállalatok kutatási-fejlesztési ráfordításaikat 35–50 százalékkal tervezik növelni.

Megjelent A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok nemzetközi forrásai – szerkesztõk: Balázs Katalin és Ódor Bálint Kiadó: HVG-ORAC Terjedelem: 922 oldal ISBN/ISSN: 963 7490 42 6 Ár: 4500 Ft A dokumentumgyûjtemény elsõ alkalommal három nyelven (magyar, angol, francia) gyûjti össze az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az EU kisebbségi jogi szempontból legfontosabb dokumentumait. A gyûjtemény alapján felrajzolhatóak az egyes nemzetközi szervezeteken belül lezajlott, több évtizedes múltra visszatekintõ folyamatok, amelyek eredményeképp az emberi jogok védelme és ezen belül is a kisebbségi jogvédelem növekvõ jelentõségre tettek szert. A dokumentumok közlésének rendezõelve a jogforrási hierarchia és az idõrendiség. A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének sajátosságait, tendenciáit, a nemzetközi szervezetekben zajló munka eredményeit a kötet elején található tanulmány foglalja össze. A két szerkesztõ, Balázs Katalin és Ódor Bálint több európai uniós tanulmány, illetve könyv szerzõje. A Kárpát-medencei Magyar Képviselõk Fóruma tevékenységét segítve, az Országgyûlés Külügyi Hivatala munkatársaiként részt vesznek a magyar-magyar kapcsolatok parlamenti fóruma keretében több éve folyó mûhelymunkában.

* * *

A szerkesztõbizottság elnöke: Váradi Tibor A szerkesztõbizottság tagjai: Antal Péter Dr. Gordos Árpád Ifflandné Szabó Rozália Kosaras Ferenc Zsolnay Tamás Felelõs szerkesztõ: Mocsáry Péter

220


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A BÜNTETÕ TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I–III. KÖTET címû kiadványt. A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata – tekintettel a büntetõjog kialakult felosztására, továbbá a kommentár könnyebb használatának szempontjaira is – három kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Btk. Általános részének, a második és harmadik kötet pedig a Különös részének magyarázatát tartalmazza. A magyarázat nagymértékben támaszkodik a bírói ítéletek értelmezõ rendelkezéseire, az Alkotmánybíróság határozataira, valamint az ET, az EU és más nemzetközi fórumok releváns dokumentumaira; ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a fogalmak tudományos definiálására és rendszerezésére is. Tekintettel arra, hogy a jogtudomány és a jogalkalmazás által kialakított értelmezési tartomány ismerete nélkül nem lehet eligazodni a büntetõjog alapkérdéseiben, a kommentár nemcsak a szakmai felhasználók és a joghallgatók, jogi továbbképzésben részt vevõk számára jelenthet támpontot, hanem a büntetõjog iránt érdeklõdõk is segítségül hívhatják a kiadványt. A magyarázat a Hivatalos CD Jogszabálytárban megjelent Btk. kommentár szerkesztett változata. Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a A Büntetõ Törvénykönyv magyarázata I–III. kötet címû kiadványt ..................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: Az 1400 oldal terjedelmû kiadvány ára: 9597 Ft + postaköltség.

A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

10. szám


221

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt. A Polgári Törvénykönyv magyarázata – a polgári jog hagyományosan kialakult felosztását követve, figyelemmel az oktatásban megszokott rendezésre, továbbá a kötetek kezelhetõségének, használhatóságának szempontjaira is – öt kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Ptk. Elsõ és Második Részének (a bevezetõ rendelkezéseinek és a személyek jogának) kommentárját tartalmazza. A kommentárirodalom újdonságaként a kötetben bevezetõ tanulmány mutatja be történeti és nemzetközi aspektusból a jogintézmények fejlõdését, felhívva a figyelmet a lényeges csomópontokra. A kötet szerzõi (dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos, t. egyetemi tanár, dr. Sándor István, PhD, egyetemi docens, valamint a Ptk. magyarázatának szerkesztõje, prof. dr. Török Gábor, DSc, az MTA Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója) az elméleti alapokon, az Alkotmánybíróság döntésein és a bírói gyakorlaton túl külön figyelmet szenteltek az új Ptk. koncepciójának és tematikájának, amelynek megoldásait a kommentár megírásakor figyelembe vették. Szintén kiemelt figyelmet kapott a közösségi jog. A 344 oldal terjedelmû kiadvány ára 2990 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt (ára: 2990 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

222


10. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette DR. GECSÉNYI LAJOS, a történettudományok kandidátusa és DR. MÁTHÉ GÁBOR, az állam- és jogtudományok kandidátusa szerkesztésében

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû könyvét. Mi és hogyan történt 1956 õszén? Miként roppant meg fokozatosan a diktatúra az októberig vezetõ hónapok során, mit tettek és mit akartak a forradalom vezetõi, miközben az utcákon már a tankok dübörögtek és a fegyverek ropogtak? És mit tettek a nagyhatalmak, melyek közül az egyik birodalma sáncait védte, a többi pedig az együtt érzõ kívülállás paravánja mögül figyelte a példátlan bátorsággal vállalt harcot és bukást. Hiteles választ a kérdések láncolatára aligha adhat más, mint a korabeli források tanúsága. Ez indította a kötet szerkesztõit arra, hogy az 50. évforduló elõestéjén mindabból, amit fontosnak tartanak, a forradalom elõzményeit, az odáig vezetõ utat, majd a hõsi küzdelem hátterében folyó hazai és nemzetközi tárgyalásokat, döntéseket, értékeléseket illetõen, egy kötetbe gyûjtve a történelemtudomány szabályai szerint ismét közzétegyék. Magyar, orosz, angol, amerikai, osztrák levéltárak anyagából válogattak, és használták az elsõdleges közlés helyének megjelölésével az eddigi publikációkat is. Olyan gyûjtemény jött így létre, amely, ha nem is hiánytalanul, de meghatározó elemeiben átfogja 1956 történetét. A kötet 768 oldal terjedelmû, ára 6594 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

SUB CLAUSULA 1956 Dokumentumok a forradalom történetéhez címû, 768 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 6594 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

10. szám


223

224


10. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2007. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Az esetleges módosítást szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).

A 2007. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) Magyar Közlöny Hivatalos Értesítõ Határozatok Tára Önkormányzatok Közlönye Az Alkotmánybíróság Határozatai Bányászati Közlöny Belügyi Közlöny Egészségbiztosítási Közlöny Egészségügyi Közlöny Ellenõrzési Figyelõ Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ Gazdasági Közlöny Hírközlési Értesítõ Honvédelmi Közlöny Igazságügyi Közlöny

99 792 Ft/év 15 372 Ft/év 22 932 Ft/év 5 544 Ft/év 18 900 Ft/év 4 788 Ft/év 25 452 Ft/év 22 176 Ft/év 27 720 Ft/év 3 528 Ft/év 18 396 Ft/év 23 436 Ft/év 6 552 Ft/év 18 648 Ft/év 15 876 Ft/év

Jogtanácsadó Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítõ Közlekedési Értesítõ Kulturális Közlöny Külgazdasági Értesítõ Munkaügyi Közlöny Oktatási Közlöny Pénzügyi Közlöny Sportértesítõ Statisztikai Közlöny Szociális Közlöny Turisztikai Értesítõ Ügyészségi Közlöny Nemzeti Kulturális Alap Hírlevele Pénzügyi Szemle

6 804 Ft/év 15 120 Ft/év 24 696 Ft/év 18 900 Ft/év 20 160 Ft/év 15 372 Ft/év 21 924 Ft/év 30 492 Ft/év 5 040 Ft/év 13 104 Ft/év 15 624 Ft/év 11 844 Ft/év 6 552 Ft/év 5 040 Ft/év 19 908 Ft/év

Cégközlöny CD A Cégközlöny hatályos és hiteles céginformációs – az üzleti életben részt vevõk számára nélkülözhetetlen, naprakész – adatbázisát tartalmazó, heti rendszerességgel lemezen megjelenõ lap formátuma 2007. október 1-jétõl várhatóan megújul. Erre tekintettel a CD a 2007. évben január 1-jétõl szeptember 30-ig fizethetõ elõ. A háromnegyed éves elõfizetés díja a 20%-os áfával: 106 272 Ft. Közbeszerzési Értesítõ A hetente több száz, minden szakterületre kiterjedõ közbeszerzési felhívás részletes leírását és feltételeit tartalmazó Közbeszerzési Értesítõ címû hivatalos lap révén az elõfizetõk a leggyorsabban, autentikus forrásból értesülhetnek a pályázatokról. Az Értesítõ – a tervezett formátumváltás miatt – a 2007. évben fél évre fizethetõ elõ. A féléves elõfizetés díja áfával: 55 062 Ft. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (CD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díjai: (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

2006. december 31-ig történõ 2007. évi teljes éves elõfizetés esetén az önálló változat díja: 69 000 Ft. Az EU-JOGSZABÁLYTÁR (CD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2007. évi éves elõfizetési díja (Áraink az áfát nem tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

72 000 Ft 130 000 Ft 160 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

260 000 Ft 340 000 Ft 590 000 Ft

Egyszeri belépési díj: 7000 Ft.

9 771218 843109

06010

Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2006-os évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 12 000 Ft + áfa.

Szerkesztésért felel: Mocsáry Péter. Telefon: 458-3538. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj: 18 144 Ft áfával. Egy példány ára: 1596 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1218–8433 Formakészítés: SPRINT Kft. 06.3425 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A MAGYAR EU KAPCSOLATOKRÓL

Recommend Documents