Szervtan 2
Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/12009-0016 azonosítószámú projekt keretében
A levél a szárhoz hasonló szövetekből és szövettájakból épül fel. Fő jellemzői: •nagy felület, •kiterjedt sejtközötti járatrendszer •fotoszintézishez és a párologtatáshoz való alkalmazkodás •raktározó szövetei nincsenek, •nem alakul ki periderma •nincs másodlagos vastagodás •élettartamuk korlátozott, általában egy vegetációs időszak •A hajtás tenyészőcsúcsának levéldudoraiból alakulnak ki •növekedésük korlátozott.
A levél filogenezise
• első szárazföldi telómás növényeken még nem voltak levelek. • fejlettebb növényeken már kisméretű, epidermisz eredetű mikrofillumok
• első lemezes levelek a páfrányoknál a telomák ellaposodása és összenövése útján alakultak ki: makrofillumok
A lomblevél szöveti szerkezete Bőrszövet Elsődleges kéreg zónája A központi henger zónája
Bőrszövet
•epidermisz, •vastag kutikulával •és változatosan elhelyezkedő, különböző méretű és számú gázcserenyílással
Elsődleges kéreg zónája asszimiláló alapszövet (klorenchima), gazdag intercelluláris járatrendszerrel. Három típusa van:
Szivacsos: laza, gömbölyű sejtekből álló klorenchima, sok intercellulárissal, Oszlopos vagy paliszád: a felületre merőleges irányban megnyúló, sűrűn álló sejtekből felépülő klorenchima. Karos palisszád klorenchima: egyes fenyők mezofillumában található: levél felületének csökkenése, a fotoszintézishez szükséges felület növelése
Karos oszlopos szivacsos
A külső és belső szimmetriaviszonyok alapján három levéltípus ismeretes: Bifaciális levél. kétszikűek levelében szivacsos a levél alsó részén, az oszlopos felül a színi és fonáki epidermisz különbözik Unifaciális levél. több egyszikűre jellemző a mezofillumot csak szivacsos klorenchima levél többnyire egyenesen felfelé áll, Ekvifaciális levél: a két oldal látszatra egyforma, de keresztmetszetben a szállítóelemek nem szimmetrikusan helyezkednek el
A tűlevelek szerkezete ekvifaciális levél egy vagy két nyaláb transzfúziós szövet endodermisz karos klorenchima kollenchima
sztómái süllyesztettek
fiziológiai szárazsághoz (így a fagyhoz) való alkalmazkodás
A központi henger zónája szállítószövet
levélerek formájában látszik szilárdító szerepük is van kollaterális zártak farészük legtöbbször a levél színe felé néz.
Az erezet különböző típusú lehet (lásd elágazások): Villás vagy dichotómikus erezetű levele a páfrányoknak és a páfrányfenyőnek (Gingko biloba) van.
Hálózatos erezet jellemző a zárvatermő kétszikűek, és néhány egyszikű leveleire.
A makroszkopikus erezet szárnyasan erezett: főér oldalerek tenyeresen erezett ölbefogottan erezett: oldalsó erei monochaziálisan ágaznak el párhuzamosan erezett: több egyenrangú ér
Az erezet sűrűsége: a víz- és fényviszonyok függvénye érhálózat annál nagyobb, minél szárazabb a termőhely, a napfénynek kitett leveleké hosszabb,
A levél szilárdítása: az érrendszer az epidermisz a nyalábhüvelyek
A kiválasztó szövetek: hidatódák, nyálka-, gyanta-, gumi-, illóolaj- és nektárkiválasztó
Levéltípusok A sziklevelek •a magban lévő embrió részei, •szerepük a csíranövény táplálása •sok (nyitvatermők) •kettő (kétszikűek) •egy (egyszikűek). Szerep: •tartalék tápanyagot közvetítik (például búza) •raktároznak (például bab) •fotoszintetizálnak (például bükk, ricinus).
Allevelek: a lomblevelek zónája alatt elhelyezkedő védő vagy raktározó funkció a rügyek és rizómák pikkelylevelei a hagyma buroklevelei és húsos allevelei. A lomblevelek: a fotoszintézis gázcsere párologtatás Fellevelek: a lomblevelek szintje fölött virágok murvalevelei kalászosok pelyvái kupacsosok
A levél morfológiája Alapesetben: •levéllemez •levélnyél •levélalap
A levélalap a levélnek a szárhoz illeszkedő része egyszerű levélhüvely függelékei a pálhák
A levél lehullása után maradt nyom: levélripacs
A levélnyél levéllemez és a szár közötti kapcsolattartás a lemeznek a fény irányába való fordítása hiányában: ülő levélnek
A levéllemez a levél ellaposodó része kerekded, tojásdad, szív, vese, lándzsa alakú, háromszögletű, nyíl, ár alakú, stb.
—csúcsa lehet hegyes, kicsípett, lekerekített (tompa);
—válla nyilas, szíves, ék alakú, nyélbefutó, füles, aszimmetrikus stb.
A levél széle ép fűrészes kétszeresen fűrészes fogas kanyargós csipkés
A levéllemez: tagoltak tagolatlanok A tagoltság: karéjos hasadt osztott szeldelt
egyszerű levél összetett levél: levélkék •szárnyasan összetett levél •tenyeresen összetett levél •ölbefogottan összetett levél
Levélállás: örvös keresztben átellenes szórt
Levélmódosulások környezethez való alkalmazkodás
Levéltövis: védekezésre módosult levél (például sóskaborbolya);
Pálhatövis: védekezésre módosult pálhalevél (például fehér akác);
Levélkacs: kapaszkodásra módosult levél a (például levéltelen lednek); Levélkekacs: kapaszkodásra módosult levélke (például borsó); Levélnyélkacs: kapaszkodásra módosult levélnyél (például erdei iszalag);
Szukkulens levél: raktározásra módosult levél (például bablevelű varjúháj); Rovarfogó levél: a talaj nitrogénhiánya miatt kialakult, rovarfogásra módosult levél érzőszőrökkel és emésztő mirigyszőrökkel (például harmatfű).
Nem levélmódosulás, de itt említendő: •heterofillia: a hajtás levelei nem egyforma alakúak vagy működésűek
•anizofillia: különböző nagyságú, de ugyanolyan alakú levelek