Total Commander Gyakorlatilag szinte minden gépen megtalálható valamilyen „Commander” program. Az ebbe a kategóriába tartozó programok olyan segédprogramok, amelyek segítségével az operációs rendszerek bizonyos funkcióit jóval egyszerűbb végrehajtani. A sok-sok „Commander” közül a „Total Commander” nevű programot fogjuk bemutatni.
1. A program bemutatása A „Commander” programoknak van egy kellemes sajátossága: az egyiket megtanulva az összes többit is könnyedén használhatjuk, mivel nagyon hasonlítanak egymásra. Azonos feladatok elvégzésére tervezték őket. Ilyen funkciók például: a gyors mappaváltás; a mappák tartalmának folyamatos megjelenítése; a fájlok gyors kijelölése; a kijelölt fájlok és mappák másolása, áthelyezése, átnevezése, törlése; fájlok keresése; stb. Ezeken kívül lehetőséget biztosítanak az állományok gyors megtekintéséhez, a típusok alapján programokat rendelhetünk a fájlokhoz, valamint a segítségükkel távoli gépekre jelentkezhetünk be, majd állományokat tölthetünk le és fel. A „Commander” programokkal kapcsolatban szem előtt kell tartani a következőket: mivel az utasítások az egér használata mellett a funkcióbillentyűk segítségével is könnyen és gyorsan elérhetők, ezért előfordulhat, hogy figyelmetlenségből adódó rossz billentyűleütés nehezen visszafordítható, vagy akár visszafordíthatatlan hibát eredményez. Ettől eltekintve a programokat a könnyű kezelhetőség, és a felhasználóbarátság jellemzi.
2. A képernyő felépítése Amikor elindul a program, a Windows alkalmazásoknál már jól ismert képernyőelemekkel találkozhatunk. Ilyenek a címsor, a menüsor és az eszköztár. A képernyő többi része azonban kissé eltér a megszokottól, hiszen a felsorolt elemeken kívül a képernyő két vertikális ablakszerű elemre, úgynevezett panelre van osztva. A közöttük álló függőleges vonalat húzva a két panel szélessége tetszés szerint változtatható. A két panel közül mindig csak az egyik, a sötétkék színű az aktív. Az aktív panelt a leggyorsabban a TAB billentyűvel válthatjuk, de az egérrel a másik panelre történő kattintás is ugyanezt eredményezi.
Menüsor
Meghajtóváltás
Eszköztár
Panel címsora
A panelek mindig az általunk kiválasztott háttértár, vagy mappa tartalmát mutatják, melynek elérési útvonala a címsorban látható. Az aktív panelen belül egy apró pontokból álló keret, vagy inverz háttér jelzi, hogy melyik mappán illetve fájlon fog végrehajtódni az általunk kiválasztott parancs, ha nincsenek kijelölve fájlok, vagy mappák.
Ugrás egy szinttel feljebb Háttértár információk Panel címsora
Aktuális panel
Státusz sor Gyorsgombok
A keretet a ↑ / ↓ billentyűkkel tudjuk a kívánt helyre mozgatni. A görgetés a Page Up/Down billentyűkkel, vagy az egér segítségével lehetséges.
Mindkét panel felett elolvasható a választott háttértárra jellemző összes információ: a háttértár / partíció neve (már amennyiben van); valamint a teljes és a szabad kapacitása. Ugyanitt található a
gomb, mellyel egy szinttel feljebb, illetve a
gomb, mellyel a legfelső könyvtárszintre ugorhatunk.
A panelek alján található státuszsorban a kijelölésekkel kapcsolatos információk olvashatók le (kijelölt fájlok mérete / összes fájl mérete, valamint kijelölt fájlok száma / összes fájl száma). A panelek alatt látható a parancsok begépelését lehetővé tevő DOS parancssor. Az ide begépelt utasításokat az operációsrendszer ugyanúgy végrehajtja, mintha a hagyományos DOS prompthoz gépeltük volna be azokat. A képernyő legalsó sorában pedig egy gombsor” látható, amely azokat a funkcióbillentyűkhöz rendelt parancsokat tartalmazza, amelyeket a leggyakrabban használunk. Ezeknek a parancsoknak az ismeretében a program használata szinte gyerekjátéknak tűnik.
3. Aktuális lemezegység, mappa és könyvtárfa beállítása A „Total Commander” két paneljének tartalmát mindenki a saját igényei szerint állíthatja be. Beállítható például, hogy: az egyik panel a könyvtárfát (az adott háttértár könyvtárstruktúráját), míg a másik egy konkrét mappa tartalmát jelenítse meg; mindkét panel egy-egy mappa tartalmát mutassa. A mappa tartalom megjelenítésére szintén többféle módszerünk is van. Ez utóbbi lehetőségeket a „Nézet” menü segítségével állíthatjuk be. Előbb azonban tekintsük át, hogyan állíthatjuk be, hogy melyik lemezegység, és melyik mappa jelenjen meg az egyes paneleken!
3.1 Lemezegység csere és mappaváltás Ahhoz, hogy a számunkra éppen érdekes mappát teljes tartalmával együtt láthassuk, előbb ki kell választanunk azt a lemezegységet (partíciót), amelyen a mappa elhelyezkedik. A lemezegység kiválasztásához kattintsunk a kérdéses panel feletti legördülő listára. A lenyíló lista a számítógépünkben található háttértárakat tartalmazza. A megfelelőt kiválasztva az aktuális panelben megjelenik a választott lemezegység legfelső szinten lévő mappájában található összes mappa és fájl listája. A panel feletti sorban láthatjuk a lemezegység címkéjét, méretét, és a rendelkezésre álló szabad terület nagyságát. A sor végén két ikonnal is találkozunk. A ikonra történő kattintás a legfelső szinten lévő mappába történő közvetlen ugrást eredményezi, függetlenül attól, hogy hány szinttel lejjebb álltunk a könyvtárstruktúrában. A ikon az egy mappa szinttel való feljebblépéshez alkalmazható. Miután kiválasztottuk a lemezegységet, a panelen csak duplát kell kattintani a megnyitni kívánt mappára, aminek hatására a kérdéses mappa tartalma rögtön megjelenik. Természetesen a másik oldalon ugyanígy kell eljárni. Ha a két panel tartalma eltérő, az olyan műveletek, mint a másolás, mozgatás, törlés, átnevezés könnyebben követhetővé válnak. A program egyik nagy előnye pontosan ez.
3.2 A panelek tartalma és sorrendje Nézet menü Miután megadtuk, hogy melyik mappa tartalmát szeretnénk látni, a „Nézet” menü segítségével megadhatjuk, hogy: mi legyen a panelek tartalma, azaz milyen adatokat lássunk a fájlokról; szűrhetjük a tartalmat, azaz kijelölhető, hogy csak mely fájlokat jelenítse meg a program; a megjelenített elemek milyen sorrendben kövessék egymást.
3.2.1 A panelek tartalma Azt, hogy mi legyen az egyes panelek tartalma, azaz, hogy egy-egy fájlról, vagy mappáról milyen adatok jelenjenek meg, a „Nézet” menüpont segítségével választhatjuk ki. Természetesen ugyanerre a célra használhatóak az egyes billentyűkombinációk is.
3.2.2 A tartalom sorrendje A sorrendet a „Nézet” menü megfelelő pontjának kiválasztásán kívül a panel fejlécében a kérdéses oszlopfejre történő kattintással is beállíthatjuk. A lehetőségek: Kiválasztott tulajdonság Név szerint Kit. szerint Méret szerint Dátum szerint Rendezetlen
Hatására a sorrend fájlnév szerinti abc; kiterjesztés, filetípus szerinti abc; nagyság szerinti; létrehozás, illetve utolsó módosítás ideje szerinti; a lemezre kerülés szerinti.
A rendezés során megadhatjuk, hogy a választott rendezés növekvő, vagy csökkenő sorrendben történjen-e, de mindig csak egyetlen szempont szerint rendezhetünk. Alapbeállításként a „Név” és „Típus” szerinti rendezés növekvő, míg az „Idő” és „Méret” szerinti csökkenő. A rendezés irányát a „Nézet” menü „Fordított sorrend” menüpontjával, vagy a panelen, a megfelelő oszlop nevére történő kattintással lehet megváltoztatni. A program a beállított rendezési szempontot úgy jelzi, hogy a kiválasztott oszlop halványabb színű, míg a rendezés iránya az oszlop neve előtti nyílról olvasható le.
4. Fájlkijelölés Magára a kijelölésre több módszer is alkalmazható, melyeket két nagy csoportba lehet sorolni. a fájlokat kijelölhetjük egyenként; és csoportosan. A panelek alján mindig leolvasható, hogy hány állomány van kijelölve, és mekkora azok együttes mérete. Ez sokszor hasznos, például másoláskor a cél háttértár szabad kapacitását ismerve könnyen eldönthető, hogy a kijelölt fájlok ráférnek-e, vagy sem.
4.1 Fájlok kijelölése egyenként Egyenként úgy tudunk kijelölni fájlokat, hogy vagy rákattintunk a jobb egérgombbal a fájl nevére, vagy miután a kurzormozgató billentyűk segítségével ráálltunk, megnyomjuk az Insert billentyűt. Mindkét esetben a kiválasztott fájl neve piros színűre változik. Egy már kijelölt fájlon újra végrehajtva a kijelölést, a kijelöltsége megszűnik.
4.2 Fájlok kijelölése csoportosan A csoportos kijelöléshez válasszuk a „Kijelölés” menü „Csoportos kijelölés” menüpontját, vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „+” gombját. A megjelenő párbeszédablakban adjuk meg nem egyértelmű fájlnévvel a kijelölendő fájlokat. A kijelölés megszüntetéséhez válasszuk a „Kijelölés” menü „Csoportos kijelölés megszüntetetése” pontját vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „-” gombját, majd adjuk meg a nem egyértelmű fájlnevét most azoknak a fájloknak, melyeket a kijelöltek csoportjából ki szeretnénk venni. Ez a módszer első hallásra talán bonyolult, de roppant jól bevált. Amikor egy mappa összes fájlját egyszerre szeretnénk kijelölni, akkor erre a célra használjuk a „Kijelölés” menü „Mindent kijelöl” menüpontját, vagy
nyomjuk le a Ctrl - + billentyűkombinációt (a Windows Intézőből megszokott Ctrl - A is működik). A kijelölés megszüntetéséhez válasszuk a „Minden kijelölés megszüntetése” elemet, vagy alkalmazzuk a Ctrl - - billentyűkombinációt (a „+” és a „-” billentyűt a numerikus billentyűzeten kell használni).
4.3 Kijelölések megfordítása További érdekes lehetőség az, amikor a kijelöltek, és a nem kijelöltek körét fel szeretnénk cserélni. Ehhez válasszuk a „Kijelölés” menü „Ellentétes kijelölés” pontját, vagy nyomjuk meg a numerikus billentyűzet „*” gombját.
5. A funkcióbillentyűk használata A képernyő alsó sorában azok a leggyakrabban használt parancsok vannak összegyűjtve, amelyek a megfelelő funkcióbillentyű lenyomásával gyorsan elérhetőek. Eljárás Nézőke Szerkesztés Másolás Áthelyezés/Átnevezés Új könyvtár Törlés Kilépés
Funkcióbillentyű F3 F4 F5 F6 F7 F8 Alt - F4
5.1 Mappa készítés F7 billentyű A mappa készítése szinte teljesen megegyezik a Windows programban tanultakkal: mivel mindig az aktuális mappa alá kerül az új mappa, ezért előbb jelöljük ki azt a mappát aktuálisnak, amely alatt mappát akarunk létrehozni. Ezután nyomjuk meg az F7 funkcióbillentyűt, vagy az „Új könyvtár” gombot. A megjelenő párbeszédablakban csak meg kell adnunk az új mappa nevét és jóváhagyni Enter billentyűvel, vagy „OK” gombbal. Tetszőleges helyre is létre hozhatunk új mappát, ha megadjuk a lemezegység, elérési út, új mappa neve hármast.
5.2 Fájlok és mappák másolása F5 / F6 billentyű A másolás mindig a kijelölt fájlokra, vagy mappákra érvényes, ha nincs semmi sem kijelölve, akkor pedig arra az aktuális bejegyzésre vonatkozik, amelyen az aktív panelben éppen állunk. A másoláshoz az F5 billentyűt, vagy az „F5 Másolás” gombot kell választanunk. Természetesen, ha egy mappát másolunk, akkor a mappa a teljes tartalmával kerül átmásolásra. Akár mappát, akár fájlt másolunk, a program a másolás céljául a képernyő másik paneljén feltüntetett elérési utat ajánlja fel elsőként, de ezt természetesen megváltoztathatjuk. Ha a másolást floppyról winchesterre, vagy fordítva szeretnénk végrehajtani, akkor úgy célszerű eljárnunk, hogy az egyik panelen a floppy, míg a másikon a winchester cél, illetve forrás mappájának tartalmát jelenítjük meg. Ezután a forrás ablakába lépünk, kijelöljük a másolandó állományokat, és az F5 billentyű lenyomásával elindítjuk a másolást. Ennek a módszernek a magyarázata az, hogy mint az már korábban is elhangzott, alapesetben a másolás feltételezett célja a másik panel tartalma. A másolás során a program két vonaldiagrammal ki is jelzi, hogy éppen hol tart az aktuális fájl másolásában, illetve a teljes másolási feladatban. Ha még nem végzett, az ESC billentyű lenyomásával le is lehet állítani a műveletet. Az állapotot jelző vonaldiagramot azonban csak nagy méretű állományok másolásakor látjuk a képernyőn (kis fájlok esetében a másolás túl gyorsan történik).
Abban az esetben, ha a célterületen már van egy ugyanolyan nevű fájl, a program erre felhívja a figyelmünket, és döntést kér. A párbeszédablakban a következő lehetőségek közül választhatunk: A gomb
Hatása
Felülírja Mindet felülírja Kihagyja Mégse A régebbit felülírja Mind kihagyja Átnevezi Hozzáadja
a régi fájlt felülírja az újjal; ha még több egyező fájlt talál, a továbbiakat kérdés nélkül automatikusan felülírja; ha talál egy ugyanolyan nevű fájlt, az új fájlt nem másolja át, hanem folytatja a másolást a következővel; megszakítja a másolást; a fájlok utolsó módosításának figyelembevételével csak a régebbi fájlokat fogja felülírni; ha még több egyező fájlt talál, azokat kérdés nélkül kihagyja a másolásból; a régi fájl megmarad, a most készülő másolathoz pedig egy ablakban bekér egy fájlnevet; a már meglévő fájlhoz úgy adja hozzá a másolás alatt lévő fájlt, hogy agyszerűen a végéhez fűzi.
A másolásra a Windowsnál már megszokott módon az egeret is használhatjuk. Az eredmény azonban mindenképpen másolat lesz, ha nyomjuk a Ctrl-t, ha nem (áthelyezéshez a Shift billentyűt kell nyomni)!
5.3 Fájlok és mappák áthelyezése F6 billentyű A áthelyezéskor minden pontosan ugyanúgy történik, mint másoláskor (persze azzal a különbséggel, hogy az áthelyezett fájlok és mappák az eredeti helyükön letörlésre kerülnek). Az áthelyezést az F6 funkcióbillentyűvel, vagy az „F6 Áthely/Átnev.” nyomógombbal végezhetjük el.
5.4 Fájl, mappa átnevezése Shift-F6 billentyű Az átnevezéshez csupán valamelyik panelen az átnevezendő állományra kell állni, megnyomni a Shift-F6 billentyűkombinációt, majd a fájl új nevét begépelni. Amennyiben több fájlt is kijelölünk, akkor lehetséges azok típusának globális megváltoztatása. Az ilyenkor megjelenő párbeszédablakban „*.új_típus” alakban kell megadni az új típust.
5.5 Fájl, mappa törlése F8 billentyű A törlésre is ugyanaz vonatkozik, mint a másolásra és mozgatásra: ha van kijelölt fájl vagy mappa, akkor azokat, ha pedig nincs, akkor az aktuális állományt (amin éppen állunk) törli a „Total Commander”. A törléshez az F8 funkcióbillentyűt, az „F8 Törlés” nyomógombot vagy a Delete billentyűt használhatjuk. Nagyon vigyázzunk, mert egy mappa természetesen akkor is törölhető, ha nem üres. A program minden törlési parancs előtt visszakérdez, és egy megerősítést is kér. Ha a fájl írásvédett, rejtett, vagy rendszerfájl, akkor egy második megerősítés is szükséges (már ha egyáltalán látszanak az ilyen fájlok, ami a beállításoktól függ). Az üres mappák a megerősítés után letörlésre kerülnek, míg nem üres mappa esetén a program felhívja a figyelmünket arra, hogy a mappa fájlokat tartalmaz. A „Törli” vagy „Mindet” hatására egy vonaldiagram jelzi a törlés folyamatát, akárcsak a másolás esetében. A „Kihagyja” és „Mégsem” gombok segítségével megszakíthatjuk a törlést. A már végrehajtott törlés visszavonása ugyan ebből a programból közvetlenül nem lehetséges, de a Windows segítségével igen, mert a törölt fájlok alapesetben ekkor is a „Lomtárba” kerülnek (a Shift-F8 billentyűkombinációt használva a Windowshoz hasonlóan most is rögtön végleges lesz a törlés).
6. Fájlok tömörítése, tömörített állományok kezelése 6.1 Becsomagolás „Fájl” menü, „Becsomagolás…” Gyakran előfordul, hogy munkánk során olyan nagyméretű állományok keletkeznek, amelyek nem férnek rá egy-egy mobil adathordozóra, vagy interneten keresztül csatolt fájlként el akarjuk küldeni, de a mérete problémát okoz (sokáig fog tartani, illetve el sem fér a címzett postafiókjában). Az ilyen állományok nagyságát a tömörítőprogramok segítségével jelentősen csökkenthetjük. Ehhez csak a „Fájl” menü „Becsomagolás…” menüpontjára kell kattintanunk, vagy nyomjuk le az Alt-F5 billentyűkombinációt. Egy olyan ablakot kapunk, ahol a tömörítés paramétereit kell megadnunk. Az(z) x fájl csomagolása A becsomagolt fájl nevének és mentési helyének megadására szolgál. Ez alapesetben a másik panel lemezegysége és mappája, a fájlnév pedig a forrás helyének könyvtárneve. Ha nem a program által felajánlott helyre szeretnénk menteni a becsomagolt fájlt, a „Könyvtárfa” gombra kattintva a már tanult módon új helyet választhatunk. Tömörítő A tömörítő program kiválasztására szolgál. A választható programok közül a RAR és a ZIP egy másik fejezetben bemutatásra is kerül. Beállítás… Bármelyik tömörítő programot is választjuk, erre a gombra kattintva meghatározhatjuk a választott tömörítő egyéni beállításait, illetve megadhatjuk a tömörítőprogramok elérési útvonalát. Célszerű, hogy csak a gyakorlottabb felhasználók próbálkozzanak e paraméterek átállításával, hiszen a program alapesetben úgyis a számunkra optimális beállításokat ajánlja fel. További fontos beállítások közül is választhatunk Könyvtárbejegyzéssel együtt: a csomagba bekerüljön-e a mappa elérési útvonala is; Alkönyvtárakat is: megadhatjuk, hogy az aktuális mappa belső mappáit is becsomagolja-e; Többlemezes csomagolás (csak PKZIP és ARJ): ha a csomagolt állomány mérete miatt nem fér rá egy lemezre, több, egyenként lemeznyi méretűre darabolja-e; Tömörítettbe áthelyez (csomagolás és törlés): a tömörítésre kijelölt állományok a tömörítés után letörlésre kerüljenek-e; Önkicsomagoló ZIP fájl készítése (Windows 3.1/95-höz): olyan önkifejtő „EXE” állományt hozzon-e létre, amelyre duplát kattintva a kicsomagolás automatikusan végrehajtódik (ez a szolgáltatás a Windows XP-be már beépített); Különálló csomagolt fájl készítése fájlonként é s mappánként Célszerű, ha ez utóbbi jelölőnégyzetek közül az első kettőt bekapcsolva hagyjuk (ez az alapeset), hiszen ezáltal a tömörített mappák alkönyvtárainak fájljai ugyanolyan szerkezetben kerülnek becsomagolásra, mint a kiindulási állapot. A másik négy jelölőnégyzet közül pedig mindig azokat válasszuk, amelyek adott szituációban a legoptimálisabbak. Maga az „OK” gombbal elindított tömörítés is nyomon követhető egy ablakban. A másoláshoz hasonlóan a két sáv közül a felső az aktuális fájl, az alsó a teljes folyamat állapotára utal. Az eljárást bármikor megszakíthatjuk az ESC billentyű, vagy a „Mégse” gomb lenyomásával.
6.2 Tömörített fájl tartalmának megtekintése, illetve tömörítés ellenőrzése Dupla kattintás a fájlra illetve „Fájl” menü, „Csomagolt fájl tesztelése…” Ha a „Total Commander” programban egy betömörített fájlra duplát kattintunk, vagy fájlon állva lenyomjuk az Enter billentyűt, a program megmutatja a tömörített állomány tartalmát, amely alkönyvtárakat és fájlokat egyaránt tartalmazhat. Ha a panel első sorában található jelre, vagy magára a bejegyzésre duplán kattintunk, ismét magát a tömörített állományt látjuk. A tömörített állományban lévő fájlok tulajdonságai is megtekinthetőek úgy, ha duplát rákattintanunk az adott fájlra. Ekkor egy ablakban elolvashatjuk a fájl méretére és tömörítésére vonatkozó információkat. A „Bezár” gombra kattintva becsukhatjuk ezt az ablakot, a „Kicsomagol és futtat” gombra kattintva pedig a futtatás idejére kicsomagolja a tömörített állományt, így lehetőségünk nyílik annak megtekintésére. Néha előfordul, hogy a becsomagolás nem jól sikerül, vagy utólag megsérül az állomány. Ez mindenképpen komoly problémát jelent, mert ilyenkor nem lehet majd kibontani a fájlokat. Ezt kizárhatjuk, ha ellenőrizzük a tömörített állományt a „Fájl” menü „Csomagolt fájl tesztelése” menüpontjával. Ha elindítjuk, a program leellenőrzi a tömörítést, amit a jól ismert vonaldiagram segítségével követhetünk is.
6.3 Kicsomagolás � „Fájl” menü, „Kicsomagolás…” � A becsomagolt állományokat egyszerűen csak rá kell másolnunk egy lemezre, és már vihetjük, vagy küldhetjük is át egy másik gépre a fájlt (a mailben elküldendő állományokat is célszerű tömöríteni). Ahhoz azonban, hogy a betömörített fájlok valódi tartalma elérhető legyen, előbb ki kell csomagolni az állományokat (ezt a műveletet szokták még kifejtésnek, kiritkításnak is nevezni). Elsőként jelöljük ki a kicsomagolandó fájlt, majd válasszuk a „Fájl” menü „Kicsomagolás” menüpontját, vagy nyomjuk le az ALT-F9 billentyűkombinációt. A megjelenő párbeszédablakban meg lehet adni, hogy hová történjen a kicsomagolás, illetve azt is meghatározhatjuk, hogy csak meghatározott típusú fájlokat csomagoljon ki a program. Itt is bekapcsolható három jelölőnégyzet. A „Kicsomagolás az alkönyvtárakkal együtt” alapesetben be van kapcsolva és célszerű ebben az állapotban hagyni. Az „Azonossal felülírja” jelölőnégyzet célszerű állapota viszont teljesen szituációfüggő. Ezeken kívül kérhetjük még minden fájl külön könyvtárba történő kicsomagolását, amire nem túlságosan gyakran lesz szükségünk. Magát a műveletet az „OK” gombra kattintással indíthatjuk el, amit azután szintén egy vonaldiagramon követhetünk is.
7. Fájlokkal végezhető egyéb műveletek (csak felsorolás szintjén) 7.1 Fájl attribútumok módosítása „Fájl” menü, „Attribútum váltás…”
7.2 Fájlokhoz alkalmazás társítása „Fájl” menü, „Hozzárendelés…”
7.3 Fájl tulajdonságainak megtekintése „Fájl” menü, „Verzióinformáció…”
7.4 Fájl nyomtatása „Nyomtatás”
7.5 Fájl darabolása, fájlok egyesítés „Fájl” menü, „Fájldarabolás…”, illetve „Fájlegyesítés…”
7.6 Fájlok kódolása, dekódolása „Fájl” menü, „Fájlkódolás”, illetve „Fájldekódolás”
8. Fájlok le- és feltöltése a „Total Commander” segítségével „Hálózat” menü, „FTP kapcsolódás…” és „Új FTP kapcsolat…”
9. A „Total Commander” legfőbb jellemzőinek beállítása „Beállítások” menü, „Általános beállítások…”
