A talajok vízgazdálkodása • • • •
a tárolt víz mennyisége, mozgékonysága, eloszlása jellemzi, szoros összefüggésben van a termékenységgel, • döntően befolyásolja a talaj biológiai aktivitását
A kapillárisok vízvisszatartó és vízemelő képessége - az adhéziós (adszorpciós) erők és - a kohézió (a vízmolekulák közötti vonzóerő) összetett hatásaként értelmezhető az adhézió biztosítja hogy a vízmolekulák a kapillárisok falához tapadjanak, a kohézió pedig a víz/levegő határfelületen kialakuló felületi feszültséget hozza létre, víz/talaj/levegő rendszerekben az adhézió nagyobb, mint a kohézió
A pórusok méret szerinti csoportosítása póruscsoport neve mikropórusok finom
átmérő vízgazálkodási (µm) funkció <0,2 kötött víz
mezopórusok
0,2-10
közepes
kapilláris víz
makropórusok közepesen durva 10-50 durva magapórusok repedések
igen durva repedés
kapilláris50-1000 gravitációs >1000
gravitációs
vízkapacitás azt a vízmennyiséget jelenti, amit a talaj különböző körülmények között befogadni és/vagy visszatartani képes Értéke kifejezhető tömeg %, térfogat %, mm és m3/ha
A vizsgálati körülmények szerint megkülönböztetünk - szabadföldi - maximális - minimális vízkapacitást
A talaj által visszatartott víz - a kötőerők fajtájától, - nagyságától, - érvényesülésétől függően különböző mozgékonyságú nedvesség formákból áll
A nedvességformák aránya szoros kapcsolatban van a talaj szemcseösszetételével a szervesanyag tartalmával a pórusméret megoszlással
Szabadföldi vízkapacitás (VKsz) az a vízmennyiség, amit a talaj beázás után, a gravitációval szemben, természetes környezetben vissza tud tartani Értéke függ a talaj szemcseösszetételétől, szerkezetétől, rétegezettségétől, duzzadóképességétől és a talajvízszint elhelyezkedésétől
Maximális vízkapacitás (VKmax) a talaj pórusterét teljesen kitöltő víz mennyisége
Minimális vízkapacitás (VKmin) a talaj vízvisszatartó képessége laboratóriumi körülmények között, a gravitáció érvényesülése esetén a talajban maximálisan tárolható víz mennyisége
A nedvességformák talajfizikai értelmezése a kötőerők nagysága a víz mozgékonysága szerint a következő nedvességformákat lehet megkülönböztetni - kötött víz - kapilláris víz - szabad víz
A pórusok méret szerinti csoportosítása póruscsoport neve mikropórusok finom
átmérő vízgazálkodási (µm) funkció <0,2 kötött víz
mezopórusok
0,2-10
közepes
kapilláris víz
makropórusok közepesen durva 10-50 durva magapórusok repedések
igen durva repedés
kapilláris50-1000 gravitációs >1000
gravitációs
Kötött víz a talajrészecskék felületi erői által megkötött vízfilmet nevezzük kötött víznek,
fizikai erőkkel kötött (adszorbeált) víz a kolloidok felületén adszorbeált kb. 1-1000 vízmolekula vastagságú vízfilm a kötőerők hatása a felülettől távolodva fokozatosan csökken, a növények nem tudják hasznosítani HOLTVÍZ
Kapilláris víz jelentős mennyiségű növényi tápanyagot és egyéb vegyületet old, ezeket a talajban mozgó víz, a kisebb nedvességtartalmú terek felé magával viszi, HASZNOS VÍZ
Szabad víz csak a kapilláris pórusok telítődése után jelenik meg a talajban egyáltalán nem, vagy csak igen gyengén kötődik a szilárd fázishoz több formája van kapilláris-gravitációs víz gravitációs víz talajvíz vízgőz
Kapilláris-gravitációs víz átmenetet jelent a kapilláris és a gravitációs víz között lassan szivárgó víz Gravitációs víz vagy eléri a talajvizet, s növeli annak mennyiségét, vagypedig a szárazabb altalaj visszatartja (kapilláris és kötött víz formájában) gyorsan szivárgó víz
nagy mennyiségű sót tudnak feloldani/szállítani mozgásuk az oldott anyagok és a kolloidok lemosódását vonja maga után
Talajvíz az altalaj legfelső vizetzáró rétege fölött kialakult összefüggő víztükör a talajvíz szintje alatti rétegekben valamennyi pórus vízzel telített a talajvíz szintjének felszíntől való távolsága évszakonként változik emelkedését a csapadék, a folyók áradása, a rendszeres túlöntözés idézheti elő
Vízgőz a hőmérséklettől függően különböző a mennyisége a magasabb hőmérsékletű helyekről a hidegebb felé mozogva kicsapódhat, növeli az adott réteg nedvességtartalmát
a talaj-víz-növény kapcsolatrendszerben növényélettani szempontból két nedvességformát, a holtvizet és a hasznosítható vizet kell megemlíteni
holtvíz (HV) a talajnedvességnek - a növényzet által nem hasznosítható, - a gyökerek szívóerejénél erősebben kötött része ha a talaj csak holtvizet tartalmaz, tartós hervadás jelei mutatkoznak a növényeken mennyisége függ a talaj tulajdonságaitól hasznosítható (DV) víz a talaj nedvességnek a növények számára hozzáférhető része.
