Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem

Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Bidló A.: Talajvédelem

Talajok szennyezése

Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek Szerves anyagok Radioaktív anyagok Gázok és meleg Trágyák


Trágyázás célja és mennyisége

Növények – 13 ásványi elem szükséges

Terméssel ezeket elvonják – pótolni kell őket

Trágyázás mennyiségét meghatározza: Talaj, klíma Termesztési cél Növény igénye


Trágyázás formái

Ásványi trágyák (N,P,K, Ca, Mg) Szerves trágyák Mesterséges

trágyák: tőzeg, ásványi anyagok Nem mesterséges trágyák: alom trágya, stb.

Talaj terhelése Nitrogén,

foszfor és kálium esetén Ballaszt anyagok hatása


Nitrogén trágyázás

Talaj felső szintjében 2000 - 9000 kg N/ha Mikrobiológiai lebontás : NH4+ szabadul fel, 40 - 180 kg N / ha Kémiai folyamat: R-NH2 + H2O -> R-OH + NH3 NH3 + H+ -> NH4+ -> adszorbció, felvétel NH4+ + 2O2- -> NO3- + H2O + 2H+ a felszabaduló H+ savasodást okoz


Nitrogén körforgalma


Nitrát (NO3-)

műtrágyázás (a nitrogén trágyák csak 50 %-a hasznosul) kimosódás függ talajvíz mennyisége (csapadék, evapotranszspiráció, talajforma) talajtípus (talajszemcsék mérete) talaj használat formája (erdők, mezők alatt kevesebb) trágyázás módja (szőlő, gyümölcsös alatt a legnagyobb a kimosódás) állattartó telepek környékén igen sok ivóvíz (főleg ott, ahol a sekély a kút) Bidló A.: Talajvédelem

Magyarország talajainak nitrát tartalma



A nitrát tartalom eloszlása a TIM pontokon


Nitrát érzékeny területek


Gázformájú nitrogén veszteségek

ammónia eltávozás légkörrel egyensúlyban

légkörből (csapadékkal) évi 3-6 kg NH4+/ha/év

ammónia forrása: állattartás trágyázás (hígtrágya !) istállótrágya meszes talajon nagyobb veszteség


Denitrifikáció

sok szervezetet nitrátot használ oxigén helyett NO3- -> N és N2O felhasználás mennyisége függ: hőmérséklettől talajban lévő NO3- koncentrációtól növényzet mennyiségétől


Ökológiai hatás

Nitrátkimosódás -> megjelenik az ivóvízben Oka: nitrát -> redukció -> nitrit ->hemoglobin centrális atomjához kötődik - csecsemőkre veszélyes Denitrifikáció

N2O -> az ózon csökkenéséhez vezet (üvegházhatás)

Ammónia eltávozás sztómákon keresztül felvehető, de a túl magas koncentráció káros (pl. állattartó telepek)


Nitrogén mérleg Magyarországon

Bevitel, kivitel, mérleg Bidló A.: Talajvédelem

Egyéb nitrogénforrások

Mezőgazdaság – állattartó telepek – ammónia Égetés Közlekedés


Globális nitrogén kibocsátás


Európai nitrogén kibocsátás megoszlása


Nitrogénülepedés néhány kiválasztott helyen


Nitrogén ülepedés Európában (becslés)


Foszfor trágyázás hatása

Talaj foszfortartalma: 0,01-0,1 % 60 % szervetlen, 40 % szerves Trágyázás: foszfát adszorbeálódik - lassan szabadul fel (trágyázást követő első évben 10-15 %-os a kihasználtság)


A foszfor körforgalma


A foszfor körforgalma

deszorpció

Agyag

műtrágyázás

növény

műtrágyázás

adszorpció

H

feltáródás

Fe és Al foszfát és hidroxidok

p 6 <

>7 p H

ár t l fe

ás d ó

Felvehető H2PO4+ HPO42-

Szerves mobilizálás P-nukleinsav immobilizálás P-lipidek, stb.

Ca(OH, Cl) PO4 Bidló A.: Talajvédelem

feltár ódás kicsa pódá s

Szervetlen P-ásványok

Foszfátvándorlás

általában 1 kg P/ha alatt (max. 6 kg P/ha - savanyú talajon) kimosódás mértéke: ugyanazon tényezők, mint nitrogénnél nagy mennyiségű P-trágyázásnál is csak a talaj legfelső rétegében felhalmozódás szerves trágyából származó foszfát mozgékonyabb erózióval kerülhet foszfor a felszíni vizekbe


Foszfát elvitel erózió hatására

mg. művelés -> nő az erózió veszély éves lemosódás függ: talajtípus lejtfok, kitettség növényzet csapadék védekezés trágyázás módja, ideje (bedolgozás a talajba)

A talaj foszfortartalma, A- gyengén, B- erősen trágyázott területen Bidló A.: Talajvédelem

Foszfát túltrágyázás ökológiai hatásai

túl sok foszfát gátolja a gombák tevékenységét vízben foszfor minimum faktor -> eutrofizáció


Foszfor körforgalma

Lassú és gyors szervetlen és szerves Elsődlegesen: apatit


Kálium trágyázás hatása

Talajban 0,2-3 % 98-99 % ásványokban stabilan Növények számára a másodlagos agyagásványokból válik felvehetővé Mozgása: kationcsere alapján Több agyagásvány, több káliumot köt le


Kálium kimosódást befolyásoló tényezők

Agyagtartalom – nagy agyagtartalom esetén kicsi a kimosódás Homok

talajon 5-36 kg/ha K+ Agyagtalajon 1-7 kg/ha K+

Leszivárgó víz mennyisége Trágyázás mértéke – ott, ahol az agyag < 12 % jelentős lehet a kimosódás


Káliumkörforgalma

K+ - körforgalom csak részben ismert Legfontosabb részei: Földpátok

– káliföldpát Rétegszilikátok (illitesedés) Mállási folyamatok (250 kg/ha K+ is lehet) Talajban – kicserélődéssel (kolloidok) Talajoldatban


A trágyázás hatása a talaj élőlényekre

Az edafonban mennyiségi és minőségi változásokat okoz Mezőgazdasági területeken ez nem túl jelentős (többi hatáshoz képest)


A talaj reakciói

Hatás a talajsavanyodásra Kation hozzáadása (szerves és istállótrágya) NH4+ -> (ásványi trágya) baktériumok katalikus reakcióiban H+ szabadul fel pH változás alapvetően befolyásolja talajorganizmusok mennyiségét és minőségét (meszezés hatása)


A szerves anyag bevitele

Fokozza a mikroorganizmusok tevékenységét Jelentős szén forrás, de sok szén a növényi maradványokban is Ásványi trágya is növeli a szerves anyag mennyiségét > nő a humusztartalom -> nő a talajélőlények mennyisége


Tápanyagok bevitele

Nitrogén gyakran limitáló faktor -> nitrogén trágyázás növeli a biomassza mennyiségét (kivétel N2 fixálók: akác Rhizobiumok)

Foszfát gátolja egyes mikrogombák működését


Túltrágyázástól való védelem lehetőségei

A trágya mennyiségének meghatározása N-esetén N-min

eljárás Adagolás ideje, módja Növényzet

Jogi lehetőségek Hígtrágya

(idő, mennyiség, tér) Mezőgazdasági területek kiváltása (erdősítés) Bidló A.: Talajvédelem

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Recommend Documents