Talajok nitrogén-dinamikai vizsgálatai Nagyüzemi táblákon feltárt mintegy 500 talajszelvény rétegeinek nitrát-tartalmát mértük meg, az átalakulási folyamatokat kisparcellás kísérletekben kísértük figyelemmel. Hetenkénti mintavételbıl mértük a Lajta-folyó nitrát-tartalmi változásait. 1. Megállapítottuk, hogy a talajokban a természetes nitrát-képzıdés szezondinamikát követ, a felszín-közeli rétegekben nagyobb mennyiség keletkezik, mint mélyebben. 2. A Lajta-folyóban kora tavaszi idıszakban mértünk megnövekedett nitrát-tartalmat. 3. Megállapítottuk, hogy a mőtrágyával kijuttatott, vagy abból képzıdött nitrát tartalom egy vertikálisan 80-100 cm széles, idıvel tovább szélesedı, koncentráció értékeiben a normális eloszláshoz közeli görbével leírható, maximum ponttal rendelkezı sávban mozog lefelé, és idınként felfelé is. 4. Publikált eredményeink bázisán más kutatók megmintázták az OTK kísérletek nagy nitrogén adagokkal kezelt parcelláinak mélyebb rétegeit és több méteres mélységekben megtalálták az általunk leírt paraméterekkel jellemezhetı nitrát sávokat.
A témában megjelent fontosabb publikációink: 1. Szőcs M. (1984): Distribution of nitrate in soils of large-scale farms. 9th World Fertilizer Congress Proceedings. Budapest. vol. 2. 193-196. 2. Szőcs M. (1985): A Lajta folyó oldott sótartalmának évszakos változásai. ATEK Mosonmagyaróvári Kar Közl. XXVII. 7. 267-282. 3. Szőcs M. (1986): A nitrátion migrációja nyugat-dunántúli és kisalföldi talajokban. Kandidátusi értekezés. 4. Szőcs M. (1991): Nitrate movement in the soil. Roczniki Gleboznawcze (Poland). vol. XLII. No. 3/4. 115-120. 5. Szőcs M., Van Cleemput O. and Hofman G. (1996): Field measured net N mineralization pattern in an alluvial Chernozem soil in the Szigetkoz region of Hungary. Progress in Nitrogen Cycling Studies. Kluwer Academic Publishers. p. 299-302.
Magyarországi talajok esszenciális mikroelem ellátottságának térképezése: A tanszék mikroelem vizsgálati adatai bázisán térinformatikai módszerek felhasználásával elkészítettük a magyarországi talajok ellátottsági térképeit az 5 esszenciális mikroelem (B, Cu, Mn, Mo, Zn)vonatkozásában. Bór és molibdén vonatkozásában ebben az idıben a Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Szolgálat nem rendelkezett térképezhetı mérési adatokkal.
A talajok bór ellátottsága
A talajok molibdén ellátottsága
A témában megjelent fontosabb publikációink: 1. Szőcs M.(1982): A talaj mikroelem-ellátottságának ellenırzése permettrágyázással. ATEK Mosonmagyaróvári Kar Közl. XXIV. 6. 209-219. 2. Szûcs M. (1995): Soil trace-elements availability maps of Hungary. Computers, Environment and Urban Systems, vol. 19. No.2. pp.117-122.
Talajtulajdonságok hosszú idı alatt bekövetkezı változásainak vizsgálata: Az 1970-es évek elején létrehozott talajminta bankunk mintavételi nyomvonatait 26-31 év elteltével felkerestük és újramintáztuk. A bankban légszáraz állapotban tárolt és az ugyancsak légszáraz állapotba hozott új minták egyidejő vizsgálatait használtuk fel a változások követésére. A minták egy része a Nyugat-Dunántúl különbözı földrajzi kistájairól, savanyú talajok-, másik része a mezıföldi meszes talajok mővelt rétegébıl származott. 1. Az általános talajtulajdonságok vizsgálata során megállapítható volt, hogy a feltalajok humusztartalma nem változott, a savanyú talajok kálium-kloridban mért pH-értéke viszont általában 0,5-0,9 pH-val csökkent, a Vasi-Hegyháton a csökkenés mértéke elérte az 1,5 pH-t. A csökkenés az idıszakra jellemzı rendszeres nagyadagú mőtrágyázásra és a légköri kiülepedésbıl származó savas anyagokra vezethetı vissza, mely hatásokat a savanyú talajok nem tudtak pufferelni. 2. A rendszeres nagyadagú mőtrágyázás természetes velejárója, hogy a könnyen oldható foszforés kálium tartalom mindenütt megnövekedett. Méréseink alapján úgy tőnik, hogy nagymértékő mőtrágyahasználat megszőnése után a tartamhatás ideje hosszabb lesz, mint azt korábban gondolták. A nitrogén a mővelt rétegben nem halmozódott fel, hanem, mint azt egy másik kutatási témában boncolgattuk, a mélyebb rétegekbe mosódott, ahol a talajvizet szennyezi.
3. A könnyen oldható mikroelemek mennyisége nem változott lényegesen, a bór kivételével, amelynek értéke a savanyú talajokban igen lényeges csökkenést mutatott. A jelenség további kutatást igényel, mert mind az okok, mind pedig a várható következmények leírásában a szakirodalom meglehetısen szegényes.
4. Mőtrágya eredető nehézfém szennyezıdést (Cd) a talajok mővelt rétegében nem találtunk, viszont kivétel nélkül mindenütt megnövekedett az ólmozott benzin használatára visszavezethetı ólomtartalom mennyisége. Korábban az a nézet uralkodott, hogy a közlekedés eredető ólom szennyezı hatásával csak az utaktól néhány tíz méterre kell számolnunk. Az extrém nagy mennyiségek vonatkozásában ez továbbra is igaz lehet, méréseink szerint azonban a finom eloszlású részecskék a hosszú expozíciós idı alatt képesek voltak a táblák legtávolabbi részleteiben is felhalmozódást okozni. Szerencsére az ólmozott benzin használatának betiltása következtében további növekedéssel már nem kell számolnunk.
A talaj KCl-EDTA oldható Pb-tartalma 1970-ben és 2001-ben mintavételi helyenként
A témában megjelent fontosabb publikációink: 1. Szőcs M. – Szőcs M-né (2001): Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható mikroelem-tartalmának hosszú idı alatt bekövetkezett változása. Agrokémia és Talajtan. 50. 3-4. 285-294. 2. Szőcs M. – Szőcs L (2002): Savanyú talajok mőtrágyázás hatására bekövetkezı bór ellátottság csökkenése. 50 éves az Acta Agronomica Hungarica jubileumi tudományos ülés 2002. nov. 19. p. 313-318. 3. Szőcs M. – Szőcs Mné (2002): Néhány nyugat-dunántúli talaj könnyen oldható nehézfémtartalmának hosszú idı alatti változása. Agrokémia és Talajtan. 51. (3-4) 435-446. 4. Szőcs M. – Szőcs L (2003): Long-term changes in easily soluble trace element content of some West Hungarian soils. In:10th International Trace Element Symposium2002. (Ed.: Pais I.) Szent István University. Budapest. 297-307. 5. Szőcs M. – Szőcs M-né (2003): Mővelt talajok oldható P- és K-tartalmának változásai. Agrokémia és Talajtan. 52. 1-2. 53-66. Szőcs M. – Szőcs M-né (2003): Talajtulajdonságok hosszú idı alatt bekövetkezett változásai a Dunántúlon. Agrokémia és Talajtan. 52. (3-4) 293-304. 6. Szőcs M. – Szőcs M-né (2003): Mezıföldi talajok KCl-EDTA kivonószerrel oldható mikroelem-tartalmának hosszú idı alatt bekövetkezett változása. Agrokémia és Talajtan. 52. (3-4) 305-314.
A szigetközi eltemetett humuszos talajrétegek elıfordulása és radiokarbon kora: A Szigetköz és a Mosoni-síkság eltemetett humuszos rétegi folttérképének újabb pontosított változatát készítettük el 3 m mélységig terjedı fúrások segítségével. A jellemzınek ítélt szelvények eltemetett humuszos rétegei mintáiból radiokarbon kor vizsgálatokat végeztünk. 1. Több, mint 2000 szelvény vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy a szelvények kb. 25%-ában található eltemetett humuszos réteg, amelyeknek kevesebb, mint 20% van a felszín közelében. 2. Azok a szelvények, amelyekben egynél több eltemetett humuszos réteget találunk a Dunaremetétıl Lébényen át Gyırzámolyig vezetı félkör mentén helyezkednek el, délre eltávolodva a Mosoni-Duna jelenlegi vonalától. Ebben a sávban a talajképzıdést biztosító nyugalmi szakaszok után periodikusan visszatérı elöntések történtek. A félkör által határolt területen belül ilyen ciklikusság hatása nem volt megfigyelhetı. 3. A Duna és a Mosoni-Duna közelében az eltemetett humuszos rétegek kora 1-2 ezer év, távolabb a legrégebbi mért radiokarbon kor 4 ezer év körül volt. Ez közel azonos a Gyır-tatai teraszvidéken egy lejtıhordalék talaj mélyen eltemetett humuszos rétegében mért korral. A Szigetközben a több eltemetett humuszos réteget tartalmazó zónában a periodikus nagy hordalék szállítási ciklusok 500 – 1000 évente ismétlıdtek. 4. A terület déli részén, Lébény környékén a viszonylag vékony, de ciklikusan megjelenı hordalékszállítások a korábbi 7-10 ezer éves hansági tızegre rakódtak le. 5. A vizsgálati adatok segíthetnek a terület földtani és emberi település történeti kutatásában is.
Az eltemetett humuszos réteg foltok elhelyezkedése a Szigetközben és környékén
Eltemetett humuszos rétegek radiokarbon kor adatai (BP)
A témában megjelent fontosabb publikációink: 1. Szőcs M. (1995) : Area scale simulation of the ground water capillary rise for the Szigetkoz region of Hungary. Mathematical Modelling and Simulation in Agriculture and Bioindustries. First International Symposium. May 9-12, 1995, Brussels, Belgium. pp. VII/C.4. 1 - 6. 2. Szőcs M.(1996):GIS Based Water Management Map for the Szigetkoz Region of Hungary. GIS/LIS '95-96 • Central Europe Proceedings of the Conference held at Budapest, Hungary June 12-16 1995, June 10-14 1996. pp. 260-267. 3. Szőcs M. (1996): GIS Based Area Scale Simulation of the Changes in Ground Water Capillary Rise for the Szigetkoz Region of Hungary. XVIIIth Conference of the danube Countries. Graz, August 1996. Volume 19/2. C-79-84. 4. Szőcs M., Szőcs Mné (2006): Eltemetett humuszos talajrétegek elıfordulása a Szigetközben és környékén. Agrokémia és Talajtan. 55. (2) 315-328 5. Szőcs M., Szőcs Mné (2009): A szigetközi eltemetett humuszos talajrétegek radiokarbon kora. Agrokémia és Talajtan. 58. (1) 19-26
