Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A

Talajvédelem

Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése

Bidló A.: Talajvédelem

A talajok víztelenítése és öntözése

Víz jelentősége vízellátás New York 220 km Los Angeles 500 km, Pécs 41 km


A víz körforgalma


Víz körforgalma

ködfázis szennyezések nagy része itt, savas üledékek eső-(jég) fázis kondenzációs magok, szennyezések felszíni vizek fázisa természetes tisztító hatás (evapotranszspiráció, talajon átszivárgás)


Vízhálózat kialakulása


Talajok víztelenítése

Cél a kialakult vízhálózat és a talaj vízháztartásának megváltoztatása


Víztelenítés okai

Használati mód változása mezőből szántó, stb. Gazdálkodás megkönnyítése járhatóság, művelés Hozam növelése és biztosítása jobb levegőzöttség Régi eszközök megújítása


Víztelenítés eszközei

Kiválasztás elve, mi a vizesség oka talajvíz (talajban szabadon mozog) állóvíz (nyílt vízfelület) pangóvíz (nem mozgó víz) források külső okok (nem megfelelő elfolyás, árvizek)


Víztelenítés típusai

Nagy területű Kis területű


Nagy területű víztelenítés

Ármentesítések Lecsapolások Vízrendezések


Magyarország vízhálózata a pleisztocén végén


Kárpát-medence vizei a honfoglaláskor


Magyarország folyószabályozások előtt


Természetes vízgazdálkodási mód

Fok gazdálkodás


Fok gazdálkodás jellemzői

Célja: megfelelő körülmények teremtése Halászat Legeltetés Erdő Gyümölcsös (Szántó)


Fok gazdálkodás

Tisztarján fokai


Fok gazdálkodás megszűnésének okai

XIV. – XV. Századtól Szántóföld nyerés Török hódoltság (lakosság száma csökken) Adózási kérdések


Fok gazdálkodás megszűnésének következménye

Elmocsarasodás


Folyószabályozások

XIX. század kezdete óta Eredménye új mezőgazdasági területek ezen a területen él a lakosság 30 %-a Kedvezőtlen hatás kiszáradás szervesanyag tartalom csökkenés szikesedés stb.


Folyószabályozások eredménye

ma az ország területének 1/3-a árvízveszélyes Utóbbi évek „eredménye”: gyakoribb árvizek magasabb árvízszint hosszabb levonulás nagyobb elöntött terület


Okok

Fakitermelések Folyómeder mélyülése Klíma változás


Belvizek jelentősége

Sík vidéken 20-25 % Évente 100-150 ezer ha:


Talajvíz szint átlagos mélysége


Belvíz helyzet 2006.02.23-án


Kis területű víztelenítés

Felületi víztelenítés (legelőkön, árkok) Víztelenítési árok (nagy felületi igény, költséges, táj képe megváltozik) Dréncsövezés (csak a szabad vizet vezeti le, 1896 óta, több ezer ha) Altalajmelioráció (jobb levegő- és vízháztartás) Mélylazítás (60-100 cm mély, nagy pórusok) Vakondrén Mélyszántás (rigolozás) (60 cm-nél mélyebb, drága)


Egyes víztelenítési eljárások hatása

Dréncsövezés - 30 év Vakondrén 3 - 5 év Mélylazítás 5 - 10 év Mélyszántás > 30 év


Vizes talajok tulajdonságai I.

redukció (glej, vas foltok) nitrát

(denitrifikáció)

NO3- →

NO2- → (HNO) → N2 → HONH2 → NH3 +5 +3 +1 0 -1 -3 Vas vegyületek kék szín: vivianit (Fe3(PO4)2 8 H2O) fekete szín: vas szulfid (pirit) (FeS) • levegőre kerülve elvesztik színüket vas

redukciója (glejesedés) 2 Fe(OH)3 + Fe2+ + 2 OH- → Fe3(OH)8 redukált vas vegyületek (ferro-vas) jobban oldódik redukciós szint vasban elszegényedik Bidló A.: Talajvédelem glejes szintben kevesebb a makrópórusok száma

Vizes talajok tulajdonságai II. mangán

redukció Mn (MnIII, MnIV) redukálódik MnII MnO2 + 4 H+ + 2 e- Mn2+ + 2 H2O Mn2O3 + 6 H+ + 2e- 2 Mn2+ + 3 H2O frissen elárasztott talajokban a redukált mangán jobban oldódik később MnCO3 alakban kicsapódhat sok redukált mangán káros lehet a növényekre kén esetén a szulfát szulfiddá alakul nő a pH (nő FeII mennyisége) H2S - gyökérméreg nátrium-szulfát → red. → nátrium szulfid + CaCO3 → szóda → elszikesedés Bidló A.: Talajvédelem

Vizes talajok tulajdonságai III. a

talaj eliszapolódik, szerkezet leromlik tápanyagok kilúgozódnak kedvezőtlen redukciós folyamatok alacsonyabb talajhőmérséklet nehéz a gépi művelés termesztett növények kipusztulhatnak erőteljes gyomosodás (víztűrő fajok)


Víztelenített talajok tulajdonságai

Ideális gyökér a kapilláris zónában Víztelenített talajokon oxidáció ammónium-nitrogén → nitrit → nitrát vasas foltok eltűnnek, megváltozik a talaj dinamikája


A víztelenítés hatása a talajra és az élőlényekre

Javul a levegőzöttség (csökken a talaj pH-ja) Nő a gyökerek tere Nő a víz-tározóképesség Jobban melegszik fel a talaj Változik az élőlények fajösszetétele Nő a biológiai aktivitás Gyorsabb a humuszbomlás Gyorsabb a mineralizáció Több tápanyag (nitrogén !)


Víztelenítés elterjedése

Csapadék mennyiségével nő mezőgazdasági területeken nagyobb az igény Talajvizes területek (völgyek, stb.) Forrásvizek (hegyekben) Pangó (álló) vizes területek talaj - glejesedés




Öntözés

Közvetlen hatás megváltozik a talajok vízgazdálkodás változik a talajok kémiai, fizikai és biológiai sajátsága változik a talajok termékenysége (kedvező és kedvezőtlen irányban) Közvetett hatás másodlagos rétiesedés, láposodás, szikesedés


Öntözőmód megválasztása Cél:

talajban a legjobb termékenységet biztosító nedvességtartalmat tartsuk fent megfelelő talajlevegőztetés, vízelvezetés ! Öntözési

módok: esőztető csepegtető árkos (felületi)


A talaj nedvességforgalmának jellemzői


Öntözés hatása a talaj nedvességforgalmára

Fontos ismernünk: talajok vízgazdálkodási jellemzőit: fizikai talajféleség szerkezet vízkapacitás holt víz hasznosítható nedvességtartalom pórustérfogat víznyelő és vízvezetőképesség stb. Bidló A.: Talajvédelem

Túlöntözés káros hatásai

emelkedik a talajvízszint nő a kimosódás kötött talajokon redukciós viszonyok lesznek másodlagos szikesedés léphet fel (sós öntözővíz)

fentiek jellemzésére folyamatos vizsgálatok


Réti csernozjom talaj nedvességének változása


A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők I.

Pórustérfogat Durva pórusok aránya Jelentős a vízszintes irányú mozgás is (ábra !) Csatornák közelében jelentősen megnőhet a vízszint


A talajvíz mélysége az öntöző csatorna közelében


A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők II.

Talaj mechanikai összetétele Idővel változik Öntözővízben finom szemcsék


A talajok vízgazdálkodását befolyásoló tényezők III.

Talajszerkezet Öntözés hatására Romlik a szerkezet (esőcseppek hatása) Tömődötté válik a talaj Eliszapolódás, repedezett lesz a talaj Kéregképződés: talajaggregátumok szétesése finomszemcsék vándorlás és leülepedése talajfelszín tömörödése szuszpenzió lerakodása a felszínre Bidló A.: Talajvédelem

Öntözés hatása a talajok tápanyagforgalmára

Jobb nedvességellátottság - jobb tápanyagfeltáródás Erősebb kilúgozódás (Ca, N, K, P) Rétiesedés (réti folyamatok megjelenése) Láposodás (vízi gyomok elszaporodása)


Öntözés hatása a talajok sóforgalmára

Öntözés hatására másodlagos szikesedés Oka: sók felhalmozódása nem megfelelő öntözővíz talajvíz emelkedése Másodlagos szikesedés típusai: semleges alkáli sók felhalmozódása a felszínen (NaCl, Na2SO4) semleges alkáli- és alkáliföldfém-sók felhalmozódása a mélyebb talajrétegekben lúgosan hidrolizáló nátriumsók (NaHCO3, Na2CO3) felhalmozódása (szolonyecesedés) Bidló A.: Talajvédelem

Másodlagos szikesedést befolyásoló tényezők

Öntözővíz minősége Talajvízviszonyok Öntözés körülményei


Öntözővíz minősége I.

Hatás talaj sótartalmának növelése talaj sótartalmának csökkentése Minőség megítélése: talaj, az öntözött növény sótűrőképessége, az öntözés módja alapján


Öntözővíz minősége II.

Származási helytől függ felszíni vizek (folyó és álló) felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) szennyvizek (kommunális, ipari és mg.)


Öntözővíz minősége III.

Legfontosabb jellemzők: Összes sótartalom (mg/l) Vizek nátriumszázaléka: Na

% = (Na+ / (Ca++ + Mg++ + K+ + Na+)) * 100 (mgeé/l)

Vizek szódatartalma (fenoftalein lúgossága) Víz magnéziumtartalma Mg

% = (Mg++ / (Ca++ + Mg++)) * 100 (mgeé/l)

a víz anion szerinti típusa Bidló A.: Talajvédelem

Öntözővíz minőségi normái

Anionok alapján: karbonátos karbonátos-szulfátos szulfát-karbonátos karbonát-klorid-szulfátos Csoportosítás használhatóság alapján


Öntözővizek minőségének javításának lehetőségei

Mechanikai javítás: hígításos (jobb vízzel) Kémiai vízjavítás Na2CO3

+ CaSO4 = Na2SO4 + CaCO3 szódából nátriumszulfát keletkezik


Öntözővíz minősítése vezetőképesség és SARérték alapján

Nemzetközi szakirodalomban terjedt el SAR (mgeé/l)=

(Na+/((Ca+++Mg++)/2))1/2


Hazai talajok vízgazdálkodási jellemzői

1-5: kedvezőtlen, 1. Nagy homoktartalom, 2. Nagy agyagtartalom, 3. Szikesedés, 4. Láposodás, 5. Sekély termőréteg 6-8: közepes, 6. Homoktartalom, 7. agyagtartalom szikes mélyebben 9. Bidló 8. A.: mérsékelten Talajvédelem Jó vízgazdálkodású talajok

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése. Bidló A

Recommend Documents