A szikes talajok osztályozása 2014
Cél Megismerkedni a szikes talajok osztályozásának főbb vonatkozásaival. A hazai szikosztályozási rendszerek, és használatuk ismertetése. Hogyan nevezik a szikes talajféleségeket a nemzetközi szakirodalomban. Vázlat Mivel a szikesedés numerikusan jól jellemezhető a szikesek osztályozásában lehet egyszerű praktikus, és talajfejlődési rendszer is. Nemzetközi rendszerek Külföldi rendszerek Hazai rendszerek
Szikes talajok esetén speciális vonások: a legfontosabb, élettanilag is számszerűsíthető hatású talajtulajdonságok miatt a hagyományos genetikus szemlélettől eltérő praktikus osztályokat lehet kialakítani amelyek a talajok hasznosításában közvetlenül alkalmazhatók. A morfológiai-analitikai kémiai szemlélet összecseng a szolonyeceknél, a szoloncsákoknák nemzetközileg igen különbözik. Ugyanakkor ezek a tulajdonságok időben változnak és emiatt a talaj besorolása évszak-függő lehet.
A kolloidok felületén adszorbeált, kicserélhető Na (Naex) (Seelig, 2000)
Ca++
Ca++
Na+
Na+
) Ha a kicserélhető Na (kis vegyérték, nagy hidrátburok) >15% akkor az agyagok diszpergálódnak, a talajszerkezet rossz ) Amikor Ca megfelelő arányban helyettesíti a Na-ot az agyag kicsapódik ) Stabil aggregátumok képződnek, a talajszerkezet jó A kicserélhető Na % határértékei
< 5% nem szikesedő, 5-15% gyengén szolonyeces, 15-25% erősen szolonyeces, > 25% szolonyec talaj
SAR =CNa/√(CCa+CMg)/2 (C -mekv/l) 40 0
kicserélhető Na% vagy
Összefüggés a talaj nátriumossága és áteresztőképessége között
0
20 átfolyó oldat koncentrációja (mekv/l)
Megoldás: Ca ionokkal kicserélni a Na ionokat 5
Dispersion of soil particles can have very severe consequences (Arany, 1956)
A növény vízellátását korlátozó talajtani tényezők nagy agyagtartalmú talajokban VÁRALLYAY, 2000
7
SOIL TAXONOMY
USA-ban lingua franca, emellett az eredeti series elnevezéseket használják.
VERTISOL: kereszteződő csúszási tükrök, vagy ékalakú aggregátumok & >= 30% agyag & repedések MOLLISOL: Mollic epipedon Vagy
Mollic-nak túlságosan vékony szint alatt albic és egyéb mollic-szerű B szint & S érték>=50% ALFISOL Argillic, kandic (kis T) vagy natric szint Vagy Agyaghártyás fragipan
INCEPTISOL … és többek között ESP > 15 & a talajvíz 1 m-en belül van
WRB=World Reference Base for Soil Resources, 2006 Solonetz=has a natric horizon starting within 100 cm of the soil surface DEFINITION OF NATRIC HORIZON -clay illuviation
-columnar/prismatic structure -ESP (Exchangeable Sodium Percent) > 15
Solonchak= has salic horizon starting within 50 cm of the soil surface; and 2. no thionic horizon starting within 50 cm of the soil surface.
DEFINITION OF SALIC PROPERTIES -ECe>15 dS/m or if pH > 8.5 ECe>4
Not for field soil mapping
Natric horizon 1. has a texture of loamy sand or finer and 8 percent or more clay in the fine earth fraction; and 2. one or both of the following: a. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a lithological discontinuity, more clay than this overlying horizon such that: i. if the overlying horizon has less than 15 percent clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 3 percent more clay; or ii. if the overlying horizon has 15 percent or more and less than 40 percent clay in the fine earth fraction, the ratio of clay in the natric horizon to that of the overlying horizon must be 1.2 or more; or iii. if the overlying horizon has 40 percent or more clay in the fine earth fraction, the natric horizon must contain at least 8 percent more clay; or b. has evidence of clay illuviation in one or more of the following forms: i. oriented clay bridging the sand grains; or ii. clay films lining pores; or iii. clay films on both vertical and horizontal surfaces of soil aggregates; or iv. in thin sections, oriented clay bodies that constitute 1 percent or more of the section; or v. a COLE of 0.04 or higher, and a ratio of fine clay1 to total clay in the natric horizon greater by 1.2 times or more than the ratio in the overlying coarser textured horizon; and 3. has, if an overlying coarser textured horizon is present that is not ploughed and not separated from the natric horizon by a lithological discontinuity, an increase in clay content within a vertical distance of 30 cm; and 4. has one or more of the following: a. a columnar or prismatic structure in some part of the horizon; or b. a blocky structure with tongues of an overlying coarser textured horizon in which there are uncoated silt or sand grains, extending 2.5 cm or more into the natric horizon; or c. a massive appearance; and 5. has an exchangeable Na percentage (ESP2) of 15 or more within the upper 40 cm, or more exchangeable Mg plus Na than Ca plus exchange acidity (at pH 8.2) within the same depth if the saturation with exchangeable Na is 15 percent or more in some subhorizon within 200 cm of the soil surface; and 6. has a thickness of one-tenth or more of the sum of the thicknesses of all overlying horizons, if present, and one of the following: a. 7.5 cm or more, if it is not entirely composed of lamellae (that are 0.5 cm or more thick) and the texture is finer than loamy sand; or b. 15 cm or more (combined thickness, if composed entirely of lamellae that are 0.5 cm or more thick).
Salic horizon has: 1. averaged over its depth an electrical conductivity of the saturation extract (ECe) of 15 dS m-1 or more at 25 °C at some time of the year, or an ECe of 8 dS m-1 or more at 25 °C if the pH (H2O) of the saturation extract is 8.5 or more; and 2. averaged over its depth a product of thickness (in centimetres) and ECe (in dS m1) of 450 or more; and 3. a thickness of 15 cm or more.
WRB, 2006 QUALIFIERS Reference Soil Groups (RSGs) SOLONCHAKS
PREFIX QUALIFIERS Petrosalic, Hypersalic, Puffic, Folic, Histic, Technic, Vertic, Gleyic, Stagnic, Mollic, Gypsic, Duric, Calcic, Haplic SUFFIX QUALIFIERS Sodic, Aceric, Chloridic, Sulphatic, Carbonatic, Gelic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic, Drainic, Novic SOLONETZ
PREFIX QUALIFIERS Technic, Vertic, Gleyic, Salic, Stagnic, Mollic, Gypsic, Duric, Petrocalcic, Calcic, Haplic SUFFIX QUALIFIERS Glossalbic, Albic, Abruptic, Colluvic, Ruptic, Magnesic, Humic, Oxyaquic, Takyric, Yermic, Aridic, Arenic, Siltic, Clayic, Novic PLUS in other RSG-s in which Sodic Salic qualifiers are used
Praktikus osztályozások ‘Sigmond, 1927 SZIKES OSZTÁLYAI I-IV.
Osztály I II III IV
Só %(sa) < 0.1 0.1-0.25 0.25-0.5 >0.5
Szóda %(so) 0.-0.05 0.05-0.1 0.1-0.2 >0.2
A két alkotó kombinációjával áll elő (_sa és_so) I = Isa/Iso IIa= IIsa/Iso or Isa/Iiso, IIb=IIsa/IIso or IIIsa/Iso IIIa=IIIsa/IIIso or IIsa/IIIso, IIIb=IIIsa/IIIso or IVsa/Iiso IVa=IVsa/IIIso or IIIsa/IVso, IVb=IVsa/IVso
nemzetközi
pH_H2O
A ‘Sigmond által megadott 0,1 %-os szódatartalom határérték megegyezik a pH 8,5-ös határértékkel
9.5 9 8.5 8 0
0.05
0.1
0.15
0.2
Na2CO3 %
‘Sigmond
0.25
Hayward and Wadleigh, 1949 Talajféleség
ECe
ESP
pH
-------------------------------------------------------------------------------------Nem szikes
<4mS/cm
<15
<8.5
<4mS/cm
>15
>8.5
>4mS/cm
>15
<8.5
>4mS/cm
<15
<8.5
Non saline Nátriumos Alkali(=sodic) Sós nátriumos Alkali(=sodic) saline Sós Saline
FŐTÍPUS TÍPUS
ALTÍPUS
V. Szikes talajok 22. Szoloncsák talajok ... (kékes)szürke, vályog, karbonátos, fenolftaleinnel vörös, hidromorf 22/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%) 22/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%) 22/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%) 23. Szoloncsák-szolonyec talajok ...mint a 22., de lehet kilúgzott A és gyengén oszlopos B1 23/1 Karbonátos (karbonát + hidrokarbonát>20%) 23/2 Karbonátos-szulfátos (szulfát>50%) 23/3 Karbonátos-kloridos (klorid>30%) 24. Réti szolonyec talajok ...kilúgzott, esetleg szologyos A, B1 és B2, innentől hidromorf 24/1 Kérges (A<7cm) 24/2 Közepes (7
15 {20} cm) 25. Sztyeppesedő réti szolonyec talajok ... vastag A szint 25/1 Közepes (A<20 {25} cm) 25/2 Mély (A>20 {25} cm) Szabolcsnál:-szoloncsákosodás -anionok -karbonátok eloszlása -szologyosodás 26. Szology talajok ...Szürke porszerű szology réteg az A-ban, CaCO3 csak a B2-tol 27. Másodlagosan elszikesedett talajok ...bármely réti, öntés, csernozjom talajon lehet.
Sötétebb szín, tömődöttebb szint, prizmás szerkezet
27/1 Szoloncsákos (só%>0,1% {0,15}) 27/2 Szolonyeces (kicsNa/S% >20 {5})
A szikes talajokra jellemző folyamatok Sófelhalmozódás
Semleges vagy lúgosan hidrolizáló sók. Karbonát és hidrogénkarbonát esetén a CaCO3 kicsapódás miatt a Na gyorsan uralkodóvá válik.
Na megkötés és oszlopos szint kialakulása
A Na hatására fokozott duzzadás/zsugorodás lép fel.
Kilúgzás
A szolonyecek esetén előfordul. Agyagbemosódás is jellemző, a szerkezeti elemek felületén agyaghártya, és a Na humát miatt fekete bevonat. Eredménye a texturdifferenciálódás. Előrehaladott állapotban jelentkezik a szologyosodás, a szemcsék szétesése vázrészre és lehúzódó kolloidokra.
Humuszképződés
A humusz a Na miatt mozgékony, a tócsákban Na humát. A humuszosodás előrehaladott fokozata a sztyeppesedés ami a szerkezet megjavulását okozza.
SZOLONCSÁKSZOLONYEC
RÉTI SZOLO -NYEC
MÁSOD LAGOS SZIKES
FOLYAMATOK (Filep) SÓFELHALMOZÓDÁS JELAZ A-SZINTBEN LEMZŐ
SZTYEPPESEDŐ RÉTI SZOLONYEC
KÍSÉRŐ
-
-
KÍSÉRŐ
SÓFELHALMOZÓDÁS A B-SZINTBEN
ALAP
ALAP
ALAP
ALAP
JELLEMZŐ
-
JELLEMZŐ
JELLEMZŐ
ALAP
-
KÍSÉRŐ
KÍSÉRŐ
ALAP
ALAP
ALAP
-
-
-
JELLEMZŐ
-
-
-
KÍSÉRŐ
ALAP
-
SZIKES TALAJOKAT SZO-
LÉTREHOZÓ
OSZLOPOS SZINT KIALAKULÁSA
HUMUSZOSODÁS A FELTALAJ
SZERKEZETÉNEK
LONCSÁK
JAVULÁSA
KILUGZÁS
Szoloncsák talaj (sós talaj, szerkezetnélküli szikes talaj) FOLYAMATOK ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ban KÍSÉRŐ: humuszosodás
Tvízszint < 1m Nagy sótartalom, sókivirágzások, monoton szelvény, erős hidromorf bélyegek.
Alap
Szoloncsák-szolonyec, karbonátos (sós-alkáli talaj) FOLYAMATOK ALAP: sófelhalmozódás B-ben
JELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása KÍSÉRŐ: humuszosodás, sófelhalmozódás A-ban
Tvízszint 1-1,5 m Sós talaj, oszlopos B szinttel.
Apaj
Réti szolonyec (szerkezetes szikes talaj, kilúgzott szikes talaj, alkáli talaj) FOLYAMATOK
ALAP: sófelhalmozódás B-ben, humuszosodás JELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása KÍSÉRŐ: kilugzás, szologyosodás
China
Tvízszint 1,5-3 m
Kifejezett kilúgzási A (E) szint, alatta oszlopos B1 szint. A sófelhalmozódás maximuma a B2-ben. Kialakulásukhoz kis sócc, periódikus oldatmozgás,
Sztyeppesedő réti szolonyec
FOLYAMATOK ALAP: sófelhalmozódás B-ben, oszlopos szint kialakulása, humuszosodás, kilugzás JELLEMZŐ: feltalaj szerkezetének javulása=sztyeppesedés
Tvízszint >3 m Erős kilugzás, barna szín, morzsás szerkezet. Fotó: Dr László Péter
Másodlagosan elszikesedett talaj
FOLYAMATOK ALAP: humuszosodás, kilugzás JELLEMZŐ: oszlopos szint kialakulása, sófelhalmozódás B-ben JELLEMZŐ: sófelhalmozódás A-ben
Tvízszint < 2 m -túlöntözés miatt a tvízszint emelkedik, és/vagy
-nagy sótartalmú vízzel (talajvíz!) öntöznek
TALAJJAVÍTÁSI CSOPORTOK Genetikai
'Sigmond
Talajjavítási
Eljárás
Mély szty.r.sz
degradált v. savanyú
mésztelen gyeng. sav.
meszezés
Mély-köz. szty.r.sz
kilúgzott
mésztelen semleges körüli
meszes altalaj-terítés
Köz. szty.r.sz
kilúgzott &
mésztelen gy. lúgos mész+gipsz
köz. & kérg. r.sz
regradált
Köz. & kérg. r.sz
sós szikes
lúgos v. meszes szódás
sós szikes
meszes-szódás
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
v. gipszes meszes altalaj-terítés
szódás sz.
Szoloncsák sz.
lignitpor, CaCl2, H2SO4, HCl
lignitpor, CaCl2,H2SO4, HCl
‘Sigmond dinamikai rendszere 2. Főcsoport. Szerves és ásványi eredetű talajok … 4. Alcsoport. Humo-siallit-talajok … 12. Talajnem. Nátrium-talajok 1. Főtípus. Alkálisóstalajok 1-7. Altípus anionok szerint 1-3. Változatok domborzat, helyi klíma, hidrográfiai, kőzet és kifejlettség szerint 2. Főtípus. Sós alkáli talajok 3. Főtípus. Kilúgzott alkálitalajok 1. Altípus. Szolonectalajok 2. Altípus. Szolonecszerű talajok 4. Főtípus. Degradált alkálitalajok 5. Főtípus. Regradált alkálitalajok 1-2. Altípus. A Kreybig-féle térképsorozaton római számokkal jelölik, pl XII-III-I
'Sigmond, 1923 alkáli sós talaj
Jelenlegi besorolás szoloncsák
sós alkáli
szoloncsák
kilúgzott alkáli
szolonyec
degradált alkáli
szology
regradált alkáli
másodlagos szikes
A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 1. a) Talajadottságokat érintő kritérium: alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek jelenléte. (Olyan területek, amelyeknek a termőértéke nem éri el az országos átlag 80%-át. Az MTA 100 pontos termőérték mutatója alapján végzik a besorolást.) b) Ökonómiai kritérium: a mezőgazdasági teljesítmény fő mutatói alapján, az átlagosnál jelentősen alacsonyabb, illetve a természeti környezet alacsony termelékenységéből adódó termelési szint. (Azok a területek, amelyek bruttó termelési értéke, illetve az ehhez kapcsolódó bruttó gazdálkodási jövedelme nem éri el az országos átlag 80%-át.) c) Társadalmi, szociális kritérium: alacsony, illetve fogyatkozó létszámú, túlnyomórészt mezőgazdasági tevékenységből élő lakosság, amelynek gyorsuló csökkenése veszélyeztetné a terület életképességét és folyamatos lakottságát. (A népsűrűség az országos átlag 50%-a alatt van és a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya meghaladja 8,25%-ot. A két feltételnek egyszerre kell teljesülnie.) A 19. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 395.402 ha. A támogatás mértéke a 19. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 85,9 euró/ha. A 19. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években 100 – 130 ezer hektár között változott. Három feltétel együttes teljesülésére van szükség. Forrás: www.mosz.agrar.hu
A kedvezőtlen adottságú területek lehatárolása 2. A 20. cikk alapján történő lehatároláshoz az alábbi – talajadottságra vonatkozó feltételek közül legalább kettőnek teljesülnie kell: a) a talaj fokozott savanyúsága. (A savanyúság foka (pH) meghaladja 4,5 értéket.) b) a talaj extrém sótartalmú (szikesség). (Nátrium sók szintje 0,15% felett.) c) extrém vízgazdálkodási körülmények. (Gyenge vízáteresztő és erős vízvisszatartó tulajdonságú talajok.) d) extrém fizikai talajjellemzők. (Sűrű agyag és könnyű homok talajok.) A 20. cikk alapján lehatárolt terület nagysága 488.156 ha. A támogatás mértéke a 20. cikk szerint lehatárolt fizikai blokkban 10,94 euró/ha. A 20. cikk alapján ténylegesen támogatott terület nagysága az elmúlt években 65-75 ezer hektár között változott.
Forrás: www.mosz.agrar.hu
Az Európai Közösség közös agrárpolitikájának (KAP) reformja következtében a kedvezőtlen adottságú területek lehatárolásában bevezetésre került szikesedéssel kapcsolatos „biofizikai kritériumok”
Forrás: www.mosz.agrar.hu
Szikes talajok országos térképei
Practical biological classification of de Sigmond, 1927 based on samples form 0-30 and 30-120 cm Salt % Soda % Class I < 0.1 0.-0.05 ~3 mS/cm ~pH8.5 Class II 0.1-0.25 0.05-0.1 Class III 0.25-0.5 0.1-0.2 Class IV >0.5 >0.2
Tóth G, Adhikari K, Várallyay Gy., Tóth T, Bódis K, Stolbovoy V. 2008. Updated Map of Salt Affected Soils int he European Union. In. Tóth G, Montanarella L and Rusco E (eds.) 2008. Threats to Soil Quality in Europe EUR 23438 EN 151 pp Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities; 65-77. Készült Szabolcs István 1974-es térképe alapján
Magyarország szikes talajainak kategóriái a Nagyalföld területén Szabolcs (1974) alapján -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Talajtípus Terület A foltok száma Átlagos foltméret neve a térképen Szórás (A típus száma) km2 % % km2 km2 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Sodic solonchak(No 2) 200.9 0.4 17 4.0 11.8 8.7 Sodic solonchak-solonetz(No 3) 1135.5 2.5 51 11.9 22.3 56.0 Calcareous meadow solonetz(No 4) 61.7 0.1 7 1.6 8.8 3.7 Calcareous solonetzic 462.4 1.0 19 4.4 24.3 26.2 meadow soil (No 6) Meadow solonetz(No 7) 3451.7 7.5 71 16.6 48.6 27.4 Meadow solonetz turning 2503.5 5.4 67 15.6 37.4 63.2 into steppe formation(No 8) Solonetzic meadow soil(No 9) 1585.5 3.4 57 13.3 27.8 86.0 Chernozem and meadow 3552.4 7.7 45 10.5 78.9 36.1 chernozem salty in deeper layers(No 10) Potential salt16827.6 36.6 83 19.3 202.7 63.2 affected soils(No 11) Non salt-affected soils(No 12) 16185.9 35.2 12 2.8 1348.8 2744.7 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen 45967.1 100.0 429 100.0 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
1.6
1.6.13
1.6.11
1.7.11 1.10.12
1.10.21
1.9.33
1.6.14
1.9.32
1.10.11
1.9.11
1.9
1.11.11 1.7.13
1.7
1.7.14 1.2.11 1.1.21
1.7.22
1.1.22
1.13.21
1.13
1.2.14 1.1.23
1.1.24
1.13.12
1.13.22
1.2.15
1.8.12
1.13.11
1.8
1.3
1.8.11
1.3.12 1.1.25 1.1.26
25
0
1.12.22
1.12
Középtáj
1.12.23
Kistáj
1.13.23
1.2 1.3.11
1.12.21
1.12
1.2.16
1.12.13
1.12.12
1.12.23
1.7 .23
1.2.13
1.11.12
1.12.11
1.2.12
1.10.14
1.11
1.9.12 1.7.15
1.1
1.7.31
1.9.22
1.7.21
1.1.12
1.10.13
1.1 2.1 4
1.1.11
1.7.12 1.9.21
1.6.12
1.10
1.9.31
1.6
25
Egységes Országos Vetület
50 km Kilometers
A szikesek kistájon belüli területi részaránya [%] 0 - 10 11 - 20 21 - 30 31 - 41 42 - 51 52 - 61 62 - 71 72 - 82
A hazai szikesek elterjedése Magyarország tájainak felosztása alapján [Magyarország tájainak rendszertani felosztása] 1. Alföld 1.1.1. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p15 1.1.2. Dunamenti síkság KNP 1979-1980 TAKI jelentés Függelék p32 1.1.3. Dunamenti síkság 1.1.24. Tolnai Sárköz Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p13 1.2. Duna-Tisza közi síkvidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p189 1.3. Bácskai síkvidék 1.4.1. Mezőföld Várallyay-Szabolcs A és T Vol 15 p12 1.4.2. 1.5. Drávamenti síkság 1.6. Felső-Tiszavidék *Tiszabercel* 1.7. Közép-Tiszavidék Excursions A és T Vol 14 Suppl. p440 1.8. Alsó-Tiszavidék Szabolcs-Jassó A és T Vol 10 p184 1.9. Észak-alföldi hordalékkúp-síkság "J-37" TAKI könyvtár Szakvélemény, p6 1.10. Nyírség Szabolcs A és T Vol 16 p296 1.11. Hajdúság 1.12. Berettyó-Körösvidék Szabolcs A és T Vol 13 p177 1.13. Körös-Maros köze Ĺbrahám A és T Vol 16 p542
2. Kisalföld 2.1.1. Győri-medence 2.1.2. Győri-medence Szabolcs és Ĺbrahám A és T Vol 16 p100 2.2. Marcal-medence pld Répcelak 2.3. Komárom-esztergomi síkság pld. Tát 3.2. Répcesík Várallyay A és T Vol 13 p11
Középtáj Helység
só%
kicsNa%
pH
FizFé
CaCO3%
Avast sómax tvízmély talajtip
A B
A B
A B
A B
A B
cm
cm cm
14 30
3
1.5 135 szódás szk
24 31
3
1.5 88 szk-os l
1.1.1. Apaj KNP31
.44
.30
74 37
9.5 10
hv
v
1.1.2. Solt KNP67
.3
.2
40 34
8.9 9.7
v
1.1.24. Szekszárd1
.12
.65
16 57
8.8 9.4
hv
1.2. Cegléd 16
.45
.7
23 43
7.8 8
v
v
3 2.5
2.5
14
.12
.20
4.6 16
8.5 8.4
v
v
16 24
10
45
3
7.5 25 270 kszc
0 1
3
34 230 kszc
v v
1.1.3. - kszc
1.3. 1.4.1. Nagyhörcsök66 12
-
köszc
1.5. 1.6. 1.7. Hortobágy P2
.08
1
60 75
6.3 8.7
hv
av
1.8. Dorozsma5
.21
.23
49 52
7.4 7.8
ah ah
18 29
13
80 92
1.9. Szentistván1
.02
.2
18 25
5.1 6.5
hv
av
0 0
5
45 255 kszc
1.10. ůjfehértó1
.19
.9
40 24
8.9 9.5
hv
v
14 28
2
45 50 szk
1.12. Konyár3
.37 .14
18 55
7.8 8
h av
0 3
2.5
-
kszc
1.13. Csanádpalota9
.18
.23
4.5 25
7.5 9
v
.5
2
50 -
kszc
.48
.25
84 65
8.2 8.4
h h
31 36
6
5
szk
.18 .45
60 64
10 9.8
v v
7.5 4.4
2
35 -
a
20
szk
2.1.1. 2.1.2. Lászlómajor1
85
2.2. 2.3.
3.2. Iván
kszc
A és B: fizikai féleség, összes só, pH, mészállapot; A szint vastagság, sómaximum helye, talajvízszint mélysége, kicsNa%, talajtípus FizFél:hv=homokos vályog, v=vályog, a=agyag, av=agyagos vályog Talajtípus: szk=szoloncsák, szc= réti szolonyec, k=kérges, kö=közepes, l=láptalaj
Az egyes régiók összevonása KISTÁJ Herke et al. Treitz
'Sigmond
1.1.
1
1
1
1.2.
2
2
2
1.2.1.6. 2
2
14
1.3.
3
3
3
1.4.
4
4
4
1.5.
5
5
5
1.6.
6
6
6
1.7.
7
7
7
1.7.3.1. 7
15
7
1.8.
8
8
8
1.9.
9
9
9
1.10.
10
10
10
1.11.
11
11
11
1.12.
12
12
12
1.13.1.
13
13
13
1.13.2.
14
14
13
Kiskunfélegyháza vidéke
Hortobágy
Békéscsanádi löszhát
Mindenegyes síkvidéki középtájban előfordul szikes talaj. Részletes listát ad azokról az alföldi településekről amelyekben szikes talajok fordulnak elő Treitz Péter: CSM pp. 204-206.
