Szikes talajok javítása Dr. Blaskó Lajos
A talajjavítás fogalma • Talajjavításon, azoknak az eljárásoknak az összességét értjük, • amelyek a talaj termékenységét tartósan növelik valamely talajhiba kiküszöbölésével, • vagy valamely eddig hiányzó kedvezı talajtulajdonság létrehozásával
A talajjavítás módjai, eszközei • A megcélzott állapot eléréséhez felhasznált eszközöket tekintve • kémiai, • mechanikai • és biológiai talajjavításról beszélünk. • A teljes javítási és vízrendezési eszköztár térségi szemlélető együttes alkalmazása az ún. “komplex melioráció”.
• A kémiai javítás a talaj kémhatásának 5,5-8,2pH értékek között tartását, és kicserélhetı kalcium uralkodóvá tételét célozza. • A mechanikai javítás olyan lazítási eljárásokat jelent, amelyek a talaj tömıdöttségét a szokásos mővelt rétegnél mélyebben (60-90cm) mérséklik. • A biológiai javítás fogalomkörébe tatoznak mindazon eljárások, amelyek a talaj biológiai aktivitását, szervesanyag készletét növelik, és ezáltal javítják fizikai, kémiai és kolloidikai tulajdonságait. • A teljeskörő vízrendezés a felesleges vizek elvezetését, a talajvízszint szabályozását és esetenként a hiányzó víz öntözéssel való pótlását jelenti
Szikes talajok javításának történeti áttekintése
•
Sámuel (1742-1820) meszes altalajterítés (digózás) • szikes talajra a sárga altalajból felhozott meszes, agyagos földet terítenek• a szolonyec típusú szikesek egyik javítási módja. A szikes terület közelében (v. altalajában) szénsavas meszet és gipszet bıven tartalmazó ún. sárgaföld van. Ezt a (valaha olasz kubikosokkal kitermeltetett és ezért digóföldnek is nevezett) réteget terítik el és keverik össze a szolonyeces feltalajjal. • Nagyváthy János (1755-1819)–mészkıpor égetett mész
•
• Irinyi János (1819-1895) szódás szikeseken –gipsz
•
A konyári tó" (1839), amelyben az ott található sziksóval és annak elıállításával foglalkozott. Ebben a szikes talajok javítására is kitért, kalciumsókkal (kalcium-klorid, kalcium-nitrát, mészkı, gipsz) akarta megkötni a sziket. A magyar szódás szikesek gipsszel történı javítását, amely késıbb általánosan alkalmazott eljárás lett, elıször Irinyi javasolta.
•
• 1975
•
• •
• •
• Tessedik
a mésszel javítható szikesek javítása befejezıdött • Szikes talajok mélylazítása • Komplex meliorációs rendszerek kialakítása
Talajjavítás és vízrendezés kapcsolata
Ca- tartalmú javítóanyag
Porózus Ca-talaj
Ca
A só-felhalmozódás folyamatának megszakítása A sók kilúgzásának javítása A kicserélhetı kationok megfelelı arányának beállítása A talaj fizikai vízgazdálkodási tulajdonságainak javítása
Nátrium
Diszpergált Na-talaj A rendszerbıl távozó Na-ion
A szikes talajok hasznosítása és a különbözı hasznosítás érdekében szükséges talajjavítási módszerek alkalmazása
• Az 1950-es1960 években a szikes talajú gyepek feltörése • A jelen : 1985-ben még 2700 ha-n végeztek szikes talajjavítást, 1995 óta megjavított szikes talaj csak néhány száz hektár. • Magyarországon a szántóterület a közeljövıben várhatóan 1 millió hektárral fog csökkeni. A szikes talajok területe közel1 millió hektár. • Kivonandó terület= Szikes talaj???
Javítsuk-e a szikes talajt?
• Ellenérvek: • Elegendı jó minıségő talajjal rendelkezünk. • A jobb talajokra irányuló befektetések sokkal nagyobb hatékonysággal térülnek meg. • A növénytermesztés ökonómiai mutatói kedvezıtlenek.
A szántóhasznosítás és a talajjavítás melletti fıbb érvek
• A szikes talajok aránya egyes tiszántúli kistérségeken belül a 30%-ot is meghaladja. • Legeltetés, állatlétszám? • A kis mértékben szikes talajokon jó minıségő búza termelhetı
Szikes talajok típusai és javításuk Kialakulásukban és tulajdonságaikban a vízben oldható sók döntı szerepet játszanak. ( talajoldatban oldott állapotban,talajkolloidok felületén, kristályos sók alakjában) •Szoloncsák talajok •Szoloncsák-szolonyec talajok •Réti szolonyec talajok •Sztyeppesedı réti szolonyec talajok •Másodlagosan elszikesedett talajok
Szoloncsák talajok
• Felsıbb szintjeire a vízben oldható Na sók felhalmozódása jellemzı. • Szelvényfelépítésük nem mutat erıs tagolódást.a vízben oldható sók mennyisége legtöbbször már a feltalajban eléri a 0.3-0.5%ot és a sófelhalmozódás maximuma is a feltalajban van (szóda, ritkán NaCl, vagy NaMg-szulfát). • Legtöbb esetben már a feltalajban van szénsavas mész. Kémhatása erısen lúgos. A pH sokszor 9-nél nagyobb.
Elıfordulásuk / meszes szódás szikesek / • Duna-Tisza közén,fıleg a Kiskunságban,Szeged környékén,Kiskunfélegyháza környékén, valamint a tiszántúlon kisebb foltokban (Nyírség)
• Talajvíz:80 cm körül • Növényzet:Sziki mézpázsit /Puccinellia limosa/,pozsgás zsázsa /Lepidium cartilegineum/, útszéli zsázsa /L.draba/ • Szántóföldi hasznosításra nem alkalmasak! Vízgazdálkodásuk igen kedvezıtlen. • Javításuk gipszezéssel (90%-os gipszkıpor) • Legelınek, rétnek, skatulyázással és nitrogén trágyázással javíthatók a kedvezıtlen tulajdonságai.
Szoloncsák-szolonyec talajok
• Hasonló az elızı típushoz, a talajvíz mélyebben (-1-1.5 m körül) helyezkedik el. • A szintekre való tagozódás határozottan felismerhetı,a sok vízoldható sót tartalmazó B szint nehezen ázik át, glejfoltok, rozsdásak, helyenként humuszbemosódás. • Egyes változatoknál szologyosodás.
Elıfordulásuk, növényzetük
• Összefüggı területeket fıleg a Duna völgyben találunk.Kisebb szigetszerő foltokban a szoloncsákos legelı területekbıl kiemelkedve. • Sovány csenkesz (Festuca pseudovina), cickafark (Achillea millefolium) • Szántóföldi hasznosításra nem alkalmas talajok.
Réti szolonyec talajok • Hazánk legelterjedtebb szikes talaja. • A legfelsı szintekben megindulhat a kilúgzás-a só lefelé mozdul,a sós szint mélyebbre helyezıdikszolonyecesedésrıl beszélünk. • A kilúgzási A szint gyengén savanyú v. semleges körüli kémhatású,viszonylag kis só-és és kicserélhetı Na tartalmú, kedvezıbb vízgazdálkodású.Felszínét sokszor fehér por borítja. • Oszlopos szerkezető B szint! A talajvíz 1,5-3 m között változik.
Réti szolonyec talajok elıfordulása, javítása
• Fıleg a Tiszántúlon,Nyugati fıcsatorna mentén, Hortobágyon,JNK-Szolnok megye területén,Debrecen,Körös-Berettyó,Békéscsaba, Hódmezıvásárhely,Szeged,Tisza jobb partja mentén Tokajtól a Zagyváig kisebb foltokban.Duna-Tisza közén fıleg karbonátos változata. • Sótőrı gyepnövényzet, szántóföldi mővelésre a mély esetleg közepes réti szolonyec alkalmas, • ı. árpa, búza, cirok, lucerna, köles, napraforgó. • Meszezés, gipszezés, sárgaföld-terítés
Sztyeppesedı réti szolonyec • A talajvíz mélyebben helyezkedik el (3 m –nél mélyebben),ezért egy szántóföldi hasznosítás szempontjából kedvezıbb kilúgzási folyamattal találkozunk. • Talajvízszint csökkenés oka lehet: folyók bevágódása,teraszok kialakulása, lecsapolás,ármentesítés. • Legjobb tulajdonságú, termısziknek nevezzük. • Oldható sók és a mész is mélyebben van.(C szint)
Sztyeppesedı réti szolonyec Növényzet, javítás
• Könnyen javítható szikesek,meliorációval termékenységük javítható.(meszezés, sárgafölddel való terítés, gipszezés) • Elıfordulása a Tisza völgyéhez kötött,Tiszántúl, Nagykunság,Körösök környéke, Tisza jobb partján, karbonátos változatok a Duna-Tisza közén • Általában szántóföldi mővelés alatt álló területek,v. jó minıségő legelık. • Sziki pozdor, fehér tippan, réti ecsetpázsit,sziki utifő, veresnadrágcsenkesz
Talajvízszint szabályozás: A magyarországi szikes talajokban a só-felhalmozódás legfıbb forrása, a felszín közelébe emelkedı sós talajvíz. A talajvíz felemelkedése és ezzel a szikesedés végérvényes megszüntetése olyan területeken, ahol talajvízszint emelkedési tendenciák hatnak csak altalajcsövezéssel vagy nyílt árkos drénezéssel oldható meg teljes biztonsággal.
Felszíni víz elvezetése: A szikes talajok többsége rossz vízáteresztı képessége következtében még olyan területeken is, ahol a talajvíz mélyebben van felszíni vízborítástól is veszélyeztetett.
A mélyebb
talajviző, de belvízképzıdésre hajlamos talajon nélkülözhetetlen a mővelési eljárás a felszíni víz elvezetését biztosító felszínalakítás, amit a tervezett vízvezetı vápa vonalában folyamatos szétszántással, valamint vetést követıen a csatornanyitó eke használatával oldhatunk meg.
Talajjavítás a talajvíz helyzete szerint Genetikai tipus
1 Szoloncsák-szolonec Réti szolonec szologyos talajok (sekély és közepes) 2 Szteppesedı réti szolonec szologyos talajok
3 Mély szolonyec és szology, Szolonyeces réti talajok
Talajvíz
Állandó magas talajvízhatás
Idıszakos
talajvíz-hatás
Nincs
talajvíz-hatás
A felszíni réteg Talajavítás vízoldható sótartalma Több,mint 0.2 % (kb. 4 mS)
Drénezés és kémiai javítás
kb 0.2 % (kb. 4 mS)
Kémiai javítás, mélylazítás és drénezés, ha szükséges
Kevesebb, mint 0.2 % (≤4mS)
Kis mennyiségő javítóanyag, megfelelı agrotechnika és növény (mélylazítás, lucerna stb.)
A javítóanyag megválasztása • A szikes talajok sokfélesége miatt a javítóanyag meghatározásának módszere sem lehet egységes minden talajon. • Az alkalmazható javítóanyagféleségek eldöntéséhez szükség van a feltalaj kémhatásának és a mészmentes réteg mélységének ismeretére. • 7,20 pH-ig, ha a karbonátos réteg 30 cm-nél mélyebben van: CaCO3-tartalmú javítóanyag (digóföld, mészkıpor, cukorgyári mésziszap, lápi mész) alkalmazható. • 7,21-8,20 pH értékek között CaCO3 CaSO4 * 2H2O tartalmú kombinált javítóanyag alkalmazható. (A gipszbıl származó Ca aránya pH-tól függıen 10-30 % között változik.) • pH>8,21: CaSO4, 2H2O, CaCl2, Fe,SO4, Al(SO4)3 savak, lignit és más kéntartalmú anyag alkalmazására van szükség.
Vízvisszatartás Szikes gyepterületeken a víz visszatartás válhat szükségessé, amelynek jól kidolgozott, de ritkán alkalmazott módja a “skatulyázás” néven ismert eljárás, amikor a rétegvonalak mentén ekével létrehozott barázdákkal gátolt 150-200 m2-es parcellákat hoznak létre, amelyek megakadályozzák a felszíni víz elfolyását.
A kémia talajjavítás fı célja szikes talajokon Szikes talajokon: a szikes talajok kémiai javításának fı célja az adszorbeált nátrium kicserélése, és a telítetlen állapot megszőntetése. Ezzel a talaj fizikai tulajdonságai is javulnak. MÓDJAI: altalajterítés (sárgaföld terítés, digózás) a gipszezés azoknak a lúgos talajoknak a megjavítására alkalmas, melyek már feltalajukban tartalmaznak szénsavas meszet és vízben oldható sókat. kombinált eljárásról beszélünk, ha a meszezést, vagy az altalajterítést egészítjük ki kisebb-nagyobb gipsz adagokkal. a lignitporos talajjavítást elsısorban lúgos kémhatású szikesek javítására használják. Biológiai talajjavítás során a talaj kedvezıtlen tulajdonságait termesztett növény segítségével szüntetjük meg. Ilyen módszer a zöldtrágyázás.
A szikes talajok javítás szerinti osztályozása Genetikai típus Szteppesedı réti szolonyec (mély)
Szteppesedı réti szolonyec (mély és közepes)
Javítás szerinti osztályozás Mésztelen, gyengén savanyú
Javítási eljárás Meszezés, vagy meszes altalajterítés (digóföld)
Mésztelen, semleges Meszezés, vagy kémhatású meszes altalajterítés (digóföld)
A szikes talajok javítás szerinti osztályozása (2) Genetikai tipus
Szteppesedı réti szolonyec (közepes) Közepes és sekély réti szolonyec
Javítás szerinti osztályozás Mésztelen, gyengén lúgos
Javítási eljárás a)Meszezés, vagy mész+gipsz b)digózás) 1)Feketeföld aláterítéssel 2)Gipszezéssel kombinálva
Feketeföld: a digóbányák humuszos talajú fedırétege)
A szikes talajok javítás szerinti osztályozása (3)
Genetiai tipus
Javítás szerinti osztályozás
Közepes és sekély réti szolonyec, szódás szolonyec
Lúgos, vagy meszes szódás (szekezetes Bszinttel)
solonchaksolonetz
Meszes szódás Lignit por, vagy CaCl2, H2SO4, HCl (szekezetsB-szint tartalmú javítóanyag, vagy nélkül) melléktermék
Javítási eljárás
Lignit por, vagy CaCl2, H2SO4, HCl tartalmú javítóanyag, vagy melléktermék
A javítóanyag mennyiségének meghatározása 7,2 pH érték alatti talajokon a savanyú réti talajokkal megegyezı számítási eljárást alkalmazzuk: Mészszükséglet = y1 * 0,1 * KA * 1,73 7,21 – 8,20 pH tartományon belül a MEHLICH-módszerrel meghatározott kicserélhetı Na-mal egyenértékő Ca mennyiséget adjuk a talajhoz. 8,21 pH érték fölött: A HERKE módszerével meghatározott kicserélhetı + szóda formában levı Na-mal egyenértékő Ca-mennyiségével számolunk. A javítóanyag mennyiségi számításhoz szükség van a javítandó réteg mélységének ismeretére. A talaj térfogattömegét 1,3 g/cm3-nek feltételezve 1 meé Na kicserélésére 1 cm mélységben 65 kg/ha CaCO3, illetve 112 kg/ha CaSO4 * 2H2O-val számolunk. Kis sótartalmú talajokon (0,1 % alatt) alkalmazható a HERKE-féle ülepítéses eljárás, amikor az 1:2,5 talaj: víz arányú talajszuszpenzióhoz növekvı mennyiségő javítóanyagot adunk és a sorozat azon tagját vesszük alapul, ahol a szuszpenzió kitisztul.
Szikesek B szintjének javítása 1960-as évek: Intenzív melioráció a Bszint javítása érdekében:
İszi búza termése réti szolonyec talajon 4 év átlagában különbözı meliorációs módszerek alkalmazásával
Kezelés
Termésátlag t/ha
Terméstöbblet %
t/ha
Kezeletlen
2.42
100
-
CaCO3 a feltalajba
2.69
111
0,27
CaCO3 a feltalajba/0,5CaSO4B-szintbe
2.99
123
0,57
CaCO3 a feltalajba/1,0 CaSO4B-szintbe
3.20
132
0,78
A szikes talaj javíthatóságának alapkérdései
Biztosítható-e drénezés nélkül hoszabb távon a negatív só mérleg? Milyen a javulás sebessége? Melyik a leghatékonyabb javítási mód? Milyen növénnyel hasznosítható a javított szikes talaj?
A sótartalom változása 1977-2000 között
2/
A kicserélhetı Na-tartalom(meq6100g) változása 1977-1989 között
Mélység cm
DIGO
CaSO4 D/0
CaSO4 CaSO4 D/0
CaSO4 CaSO4 D/5 m
D/0
0-20
-6.71**
-5.56**
-5.17**
-5.81**
20-30
-6.67**
-8.14**
-6.79**
-9.60**
30-40
-6.60**
-4.93**
-3.93**
-9.77**
80-90 90-100
2.00 2.47*
3.17** 3.68**
6.33** 4.54*
-0.33 -3.17*
100-110
2.74*
2.46
5.36**
-1.83
**Szignifikáns p= 1 % D/0=drénezés nélkül
* Szignifikáns p= 5% D/5m=5m szívótávolságú drén
A-szint
A réti szolonyec típusú szikes talaj altípusai:
B-szint
A kilúgzott A-szint mélyülésének sebessége?
A kilúgzott A-szint mélyülésének sebessége különbözı talajjavítási kezelések hatására 2 A:CaCO3(Digóföld)/B:0:/D0 4 ACaSO4/BCaSO4/D0
7 ACaCO3/BCaSO4/D5m
3
3
Mélység (cm)
0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80 -90 -100 -110 -120 1975
6 ACaCO3/B0/D5m/
3 A:CaSO4/B:0/D0 5 ACaCO3/B0/D0
D5m
4 2 7
5 D5m
1980
1985
1990
1995
6
2000
Termıréteg mélység és a különbözı növények termése közötti összefüggés
7
Õ . búza K ö le s
N a p ra fo rg ó C iro k
L u c ern a s z . Õ . á rp a
Termés(t/ha)
6 5 4 3 2
ciro k õ szi b ú za õ szi á rp a
l u c ern a sz.
n ap rafo rg ó kö les
1 0 0 20 40 60 80 100 120 140 A k is N a ta rta lm ú ta la jré te g m é lys é g e (c m )
A szikes talajokon termeszthetı növények
A szikes talajon termeszthetı növények körét elsıdlegesen a
sótőrı-képesség határozza meg: Tőrıképesség
Növény
Erısen sótőrı
cukorrépa, takarmányrépa, lucerna, spárga, spenót
Mérsékelten sótőrı
cirok, árpa, búza, zab, rizs, kukorica, paradicsom, burgonya, hagyma, uborka
Sóra érzékeny
vöröshere, borsó, bab
A növények kiválasztásánál a sótőrı-képesség mellett figyelembe kell venni a vetési idıben leggyakrabban elıforduló talajállapotot
Az ıszi gabonafélék vetésének idején a szikes talaj viszonylag jól járható és megmunkálható állapotban van. A nyár végi - kora ıszi vetéső növények, mint pl. a repce vetési idején a talaj túlságosan száraz, és elegendı nedvesség hiányában vontatott lehet a kelés. A nyár végi telepítéső lucerna kiválóan alkalmas a talaj biológiai javítására is. A kora tavaszi vetéső növények (pl. takarmányrépa, szegletes lednek) talajmunkáit a nagyobb nedvességtartalom és a talajon járás nehézkessége késleltetheti. A késı tavaszi vetésidejő növények (cirok, szudánifő, köles) vetésének idején a talaj állapota többnyire megfelelı a magágy készítésre
A fıbb szántóföldi növények talaj fıtípusonkénti 5 éves(1984-1989)
termésátlaga (t/ha) Jász- Nagykun- Szolnok megyében a nagyüzemi gazdálkodás utolsó éveiben
Növény
İszi búza Kukorica Napraforgó Cukorrépa İszi árpa Borsó
Mezıségi talajon
Szikes talajon
Réti talajon
451 tábla
481 tábla
1286 tábla
4,38 5,65 2,02 34,90 3,25 3,41
4,11 1,77 3,8 2,41
4,58 5,77 2,03 24,8 3,79 2,54
İszi búza szikes talajon
Kukorica már a kismértékő szikesedésre is jelentıs terméscsökkenéssel reagál
.
İszi árpa Szikesebb talajfolt Jobb talajfolt
A talajt nitrogénnel gazdagító növények: Szegletes lednek és ıszi borsó
Alapmővelés: törekedni kell a talaj lehetı legmélyebb mővelésére,
Réti szolonyec típusú szikes talajon a forgatásos mővelés nem lehet mélyebb a kilúgzott A-szint mélységénél.
Ellenkezı esetben a szántás felszínre hozza a szolonyeces Bszint anyagát, amely nagyobb agyag, kicserélhetı nátrium és víz-oldható humusztartalma miatt rendkívül kedvezıtlen kémiai és fizikai tulajdonságú, ezért szikes talajon különösen fontos a forgatás nélküli lazító eljárások alkalmazása
• a mélymővelés egyetlen lehetséges módja a mélylazítás,
• minden mővelés, így a mélylazítás is, az optimális nedvességi határértékeken (a VK 60-70%-áig) telített talaj) belül történjen, • ha ez nem lehetséges, akkor az optimális nedvességhatárértéknél szárazabb állapotban mőveljük a talajt, • nedvesebb talaj mővelése legtöbbször mozgási nehézségei miatt lehetetlen.
a
gépek
Alapmővelés elmunkálása, magágy készítése: • mivel a talaj eliszapolódásra való hajlama igen nagy, ezért az ısszel felszántott területet nem célszerő finomra elmunkálni, • tavasszal rendszerint nedves és tömörödött a talaj felsı rétege, simító és kultivátor nem használható, • a tavaszi mővelés munkagépe a tárcsa és a nehéz rögtörı henger, • vetıágyat is kissé rögösre kell hagyni, mivel a talaj esı hatására elfolyósodik és ezt a réteget a növény nem tudja áttörni.
Talajhasználati lehetıségek
A=0-10cm
A=10-20cm
1/3 rész „erdıs sztyepp„ rehabilitáció
A>20cm
1/3 rész szántó, fıleg gabona
1/3 rész eredeti állapot
Az „erdıs sztepp” rehabilitáció lehetıségei
Hipotézis: A különbségek fı oka a domborzat és ebbıl adódóan a vízgazdálkodás különbözısége
Mély fekvéső
Átmeneti fekvéső
Magas fekvéső
Természetes vegetáció késı tavasszal
Száraz
/
sót tőrı fajok Erodált folt
Festuca pseudovina Veresnadrág csenkesz A ráfolyó víz a mélyfekvéső részt sokáig nedvesen tartja.
Eroded freckle
Nedves körülményeket kedvelı fajok
Alopecurus pratensis Réti ecsetpázsit
Különbözı fekvéső szikes talaj humusztartalma
Mélység (cm)
0 -10
Rmé
Rma
-20 -30 Rá: átmeneti fekvés
-40 -50
Rmé: mélyebb fekvés R ma: magasabb fekvés
0
1
2
3
4
Humusz%
5
6
7
Humusz felhalmozódás
A kilúgzási folyamat felgyorsul
Különbözı fekvéső szikes talaj sóprofilja
A fásítás lehetısége
Az erdısáv-telepítés lehetıségei szolonyec talajú szikes gyepen
• • • •
Érvek az erdısáv-telepítés mellett Bakhátas erdıtelepítési technológia Talajtani tényezık – alkalmas fafajok Na- és szódatartalom hatása
A fásítás lehetısége
Fásításra alkalmas fajok
Fásításra alkalmas fajok
Az ezüstfa spontán szaporodásra is képes
29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól •
•
• • • • • • • • • • • •
. § (1) A termıföldön folytatott mezıgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termıföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajtani szakvélemény készítése szükséges a következı tevékenységekhez: 1
a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, b) a tereprendezéshez, c) az ültetvények telepítéséhez (szılı és gyümölcs) mint mezıgazdasági beruházáshoz, d) a mélyforgatáshoz, e) a termıföldön történı beruházások megvalósítása során a humuszos termıréteg mentéséhez, f) a mezıgazdasági célú hasznosítást lehetıvé tévı rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, g) az öntözéshez, h) a hígtrágya termıföldön történı felhasználásához, i) a szennyvíz és szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználásához, j) a mezıgazdasági területek vízrendezéséhez, k) a nem veszélyes hulladékok termıföldön történı felhasználásához, 1) az erózió elleni mőszaki talajvédelem megvalósításához. a)
Szikes talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye • A talajjavítás indokolt: • Meszezéses szikjavítás esetén, ha • a 0-30 cm-es talajrétegben a pH (H2O) értéke kisebb, mint 6,8 és a hidrolitos aciditás nagyobb, mint 5, • - a vízben oldható összes sótartalom kisebb, mint 0,2%, • - a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30, • - az oldható és kicserélhetı Na+ nagyobb 1,0 mgeé/100 g talajnál.
Szikes talajok talajjavítási talajtani szakvéleménye (2) • Gipszezéssel javítható szikes talajok esetén, ha • a felszíni és az alatta levı (50 cm-ig) talajrétegben a pH (H2O) értéke nagyobb, mint 8,0, illetve a fenolftalein lúgosság nagyobb, mint 0,05%, • - a vízben oldható összes sótartalom nagyobb, mint 0,2%, • - a kötöttségi szám (KA) nagyobb, mint 30, • - az oldható és a kicserélhetı Na+ nagyobb, mint 1,0 mgeé/100 g talaj.
Helyszíni talajmintavétel rendje • Minimum 5 hektáronként, szükség esetén javítandó foltonként, 1 db 150 cm mélységő talajszelvény feltárása, genetikai szintenként mintavétel, talajvíz viszonyok megállapítása, szükség esetén talajvíz mintavétel. • Laboratóriumi vizsgálatok: • Minden esetben vizsgálandó: • kémhatás pH (H2O), • - vízben oldható összes sótartalom (%), • - fenolftalein lúgosság, • - összes karbonát tartalom (CaCO3%), vagy hidrolitos aciditás (y1), • - kötöttségi szám (KA), • - humusztartalom (%), • - báziscsere vizsgálat.
Szakmailag indokolt esetben vizsgálandó
:
• - 1:5 vizes talajkivonatból a sótartalom és só-összetétel (0,2% vízben oldható sótartalom felett), • - talajvíz sótartalma és só-összetétele.
Tartalmi követelmények:
• • • •
A szakvéleménynek tartalmaznia kell - a talajjavítás szükségességének megállapítását, - a javasolt talajjavító anyag féleségét, - a szükséges hatóanyag dózist (t/ha) területegységenként, • - az összes javítóanyag szükségletet, • - a talajjavítás kiviteli technológiáját, • - a rendezett vízállapot megállapítását. • Mellékletként csatolni kell: • azonosítható térképvázlatot a javítandó területek dózisonkénti lehatárolásával
ELİADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZİ KÉRDÉSEI • • •
Ismertesse a szikes talajok javítására felhasználható javítóanyagokat, a javítóanyag szükséglet számításának módjait! Ismertesse a szikes talajok Szántóföldi növényekkel és gyeppel történı hasznosításának lehetıségeit! Válasszon kémiai javítóanyag-féleséget és határozza meg a szükséges javítóanyag adagját a mellékelt vizsgálati eredményekkel jellemzett talajra!
ELİADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A szikes talajok tulajdonság szerint különbözıek, a javítási eljárásoknak, a javítóanyag-féleségeknek igazodnia kell a változatos tulajdonságokhoz. A szikes talajok javítás után is elsısorban gabonatermesztésre alkalmasak.
ELİADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai
• •
Prettenhoffer I.: Hazai szikesek javítása és hasznosítása (tiszántúli szikesek). Akadémiai Kiadó, Budapest. 1969. Szabolcs I.: European solonetz soils and their reclamation. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1971.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZİ ELİADÁS/GYAKORLAT CÍME A talajok fizikai tulajdonságainak javítása, mélylazítás •
Következı elıadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: talajtömörödés, mélylazítás
Elıadás anyagát készítették: Dr. Blaskó Lajos
