A környezet és a talaj savanyodása, savanyú talajok javítása Dr. Blaskó Lajos
Kedvezıtlen adottságú területek Magyarországon (millió hektár) Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FM
Vízerózió által veszélyeztetett lejtıs terület
2,3
Szélerózió által veszélyeztetett terület
1,4
Savanyú talajok
2,3
Szikes talajok
0,6
Másodlagos szikesedéssel veszélyeztetett terület
0,4
Kedvezıtlen altalajú tömıdött talajok
1,2
Sekély termırétegő talajok
0,4
Savasodás • Természetes folyamatok • Mesterséges folyamatok
Természetes folyamat • Humíd klímában természetes folyamat a talajsavanyodás Okai: • - CO2 képzıdés (pl. gyökérlégzés, mikróba tevékenység) • nitrifikáció • biomassza lebontás, humuszosodás (szerves savak) -> természetes talajfejlıdés > következménye -> talaj degradáció Podzol talajok keletkezése
A savasodás emberi eredető okai, Környezeti savas terhelés
• • • •
Légköri savas terhelés Okok forrásai Talajsavanyodás
Savanyodás ÉNY Európában Elıször 1950-es évek Skandináv országok A folyók és tavak vize mérhetıen savanyúbb lett. Az esıvíz pH-ja csökkent „savas esı” Erdı- és halpusztulás Az erdık és tavak meszezése gyakorlattá vált.
A környezetszennyezés típusai
Légszennyezés Fı szennyezık: energiaipar, közlekedés, hulladékégetés Következmény: globális: klímaváltozás, ózonréteg vékonyodás Regionális: savas ülepedés, szmogok Londoni (1952)Téli, redukáló, széntüzelés SO2, CO, korom Los-Angelesi, nyári, oxidáló, közlekedés, NOX+ szénhidrogének + UV ⇒ O3 ….
Nitrogén, kén és széndioxid emisszió savanyító hatása
• A csapadékvízben a légköri SO2, NOx -> kénsavvá, • salétromsavvá alakul át -> savanyítja a csapadékvizet • Közép-Európában a csapadékvíz pH-ja 4,3 (átlagosan) A savanyodás 70 %-a a levegıbıl származik (Németországi mérések alapján)
Nedves és száraz ülepedés Savasodás
SO2, NO, NO2 (SOx, NOx) Forrásai: természetes, mesterséges
Nedves ülepedés A tiszta esıvíz pH-ja 5,6 (CO2 miatt) Savas esı: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5 0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti
Száraz ülepedés Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül. Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés. Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, -- transzmisszió
Savas esık: Forrásai: Kéndioxid (hıerımővek, egyéb ipari üzemek, kommunális főtés) Nitrogénoxidok (közlekedés, üzemek, kommunális forrás) Szilárd szennyezı anyagok, por, korom (ipari üzemek, hıerımővek, lakosság) Ezek a légkörbe kerülve csapadékkal keveredve visszakerülnek a talajban, utakra, épületekre, szobrokra → ezeket korrodálja, a talajt savanyítja. A talaj mésztartalma közömbösíteni tudja. A talaj pH értéke kb. 7-8 körül van. Savanyodás hatására lemegy 4-5-re. Így a növények nem tudják felvenni a szükséges tápanyagot, de az oldott mikro vegyületeket felveszik, így azok bekerülnek a táplálékba. Védekezési módszer: emisszió csökkentése, vagy a mésztartalom visszapótlása (úgy, mint a mőtrágyát).
A savterhelés forrásai (1) Savas esık: Forrásai: Kéndioxid (hıerımővek, egyéb ipari üzemek, kommunális főtés) Mezıgazdaság
A kén- dioxid forrásai
Lakosság Szolgáltatás Közlekedés Hıerımővek Egyéb hıtermelés Ipar, főtési eredető
Hıerımő
Ipar, technológiai Mezıgazdaság
A nitrogén –oxid kibocsátás forrásai
Mezıgazdaság A nitrgén-oxid forrásai
Hıerımő Közlekedés
Lakosság Szolgáltatás Közlekedés Hıerımővek Egyéb hıtermelés Ipar, főtési eredető Ipar, technológiai Mezıgazdaság
Nitrogénoxidok (közlekedés, üzemek, kommunális forrás)
A kén és a nitrogén nedves ülepedése
(g/m2)
K-puszta
Nitrogén (nitrogénegyenértékben) 1998 1999 2000 2001 1998 1999 2000 0,591 0,869 0,466 0,570 0,563 0,935 0,488
2001 0,428
Nyírjes
0,877 0,884 0,616 0,568 0,656 0,601
0,479
0,461
Farkasfa
0,638 0,744 0,545 0,385 0,708 0,825
0,711
0,591
Hortobágy 0,520 0,697 0,443 0,583 0,458 0,653
0,462
0,513
Megnevez és
Kén (kénegyenértékben)
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat
Nitrogén oxidok - Kialakulásuk és fontosságuk A nitrogén oxidok fontos szerepet játszanak a légköri folyamatokban. Hogyan alakulnak ki, miért fontosak?
Honnan származnak a nitrogén oxidok?
Levegı összetétel
Térfogat %
nitrogén
78,09
oxigén
20,93
Szén-dioxid
0,031
Argon
0,93
Egyéb nemesgázok
0,002
• A legfontosabb nitrogén oxid a nitrogén monoxid NO és a nitrogén dioxid NO2. Kettıjüket együtt NOx-nek is nevezzük. •
A nitrogén molekula (N2) a levegıben nagyon stabil, és nem könnyő oxidálni.
•
Néhány baktérium kifejlesztett egy speciális eljárást, amivel felbontja a N-N hármas kötést és oxidált vegyületet alakít ki.
Ennél sokkal lényegesebb az a folyamat, ahol a kötés hı hatására szakad fel. Ez csak extrém körülmények között megy végbe. Egy példa: az üzemanyag elégése az autó motorjában. A legtöbb antropogén (= ember általi) NOx ebbıl a forrásból származik. Ez más nagyon forró reakcióban is elıfordulhat, például az égı biomassza legmelegebb lángjaiban. Végül a villámlás is egy fı forrás. A kisülési csatornában a hımérséklet eléri a 30,000 Celsiusfokot, és itt könnyen felbomlanak a nitrogén kötései
levegıszennyezettség • Nitrogénoxidok: a gépkocsiközlekedés jelentıs mennyiségő és többféle nitrogén-oxiddal szennyezi a települések légterét. • NO +O3 → NO2 + O2 • 2NO2 + H2O → HNO2 + HNO3 (salétromossav és salétromsav) NO2 + OH* → HNO3 NO +NO2 + H2O → 2HNO2 Élettani hatás: már nagyon kis koncentrációban szem-, tüdı- és hörgıbántalmakat okoz.
•Az ammónia kibocsátás fıként az állati ürülékbıl, illetve annak szétterítésébıl származik. .
Ha N2O5 alakul ki a szennyezett levegıben, reakcióba lép a cseppekkel, vagy a nedves felszínnel és salétromsav HNO3 alakul ki. A HNO3 hozzájárul az esı savas jellegéhez.
Dinitrogén oxid kialakulhat baktériumos lebontási folyamat során
Az ammónia a legfontosabb alapvetı gáz a légkörben. Forrásai például az állattartó telepek és a trágya, de mikrobiológiai bomlásból (baktériumok révén) szintén keletkezik. A salétromsavval együtt ammóniumnitrátot NH4NO3 alkothat
A SO2-terhelés trendje Németországban
1 9 8 7
A savterhelés trendje Magyarországon
Savterhelést okozó emissziók Magyarországon 1200
ezer tonna
1000 Kéndioxid
800
Nitrogén-oxid
600
Lebegı szilárdanyag
400 200 0 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000
Kén-dioxid jelentısen csökken Nitrogén-oxid kevésbé
Talajsavanyodást okozó emissziók Nitrogén mőtrágya felhasználás, 2 t/km
Kén-dioxid kg/fı
Nitrogén-oxidok kg/fı
Szén-dioxid t/fı
5,4
64,5
19,4
5,7
6,4
39,2
40,6
11,1
HUN
OECD*
A szén-dioxid kibocsátás forrásai
Mezıgazdaság A szén -dioxid forrásai
Ipar
Hıerımő
Lak.
Közl.
Lakosság Szolgáltatás Közlekedés Hıerımővek Egyéb hıtermelés Ipar Mezıgazdaság
A talaj savanyodás folyamata
• A talaj savanyodás folyamata lényegesen összetettebb, mint a légköré, mivel sokkal többféle savanyodást okozó anyag található a talajban, és a mennyiségük is nagyobb, egységnyi térfogatra számítva. • A talajsavanyúság alakulásában nagy szerepük van a talajalkotóknak, illetve a talaj tompítóképességének is. Ezektıl függ a talajban lévı savas anyagok hatására kialakuló talajsavanyodás mértéke és minısége. E folyamatban szerepet játszanak a karbonátok, a szilikátok mállása és a kation-csere.
A talaj savassága * Hidrogén és aluminum kationok a talajsavanyúság fı okozói * A kicserélhetı H+ a savasság fı hordozója pH 6-nál és e fölött. * pH 6 alatt az alumínium savasság fı okozója. Ok: az Al oldódása az agyagásványok kristályrácsából .
A talaj savanyodása
Savasodás= H+ növekedés
A savanyodás kémiai értelemben a savtermelı folyamatok összességét jelenti, és ennek eredıje a kémhatás csökkenésével mérhetı és jellemezhetı.
Elektron +
és
Proton
H+
Elektron
Kicserélhetı kationok • Ca2+, Mg2+, Na+, és K+hatására nem keletkezik H+ a talajban, ezért “bázikus kationok-”nak nevezzük. • Al3+ és Fe3+ reakciói során H+ ionok keletkeznek ezért ezeket “savképzı kationok”-nak hívjuk. • A “bázis telítettség” a kicserélı kapacitás (CEC) azon része, amelyet bázikus kationok foglalnak el. Szoros összefüggésben van a talaj pH-val.
Miért savas az Al3+? • Al3+ ionokat az oldatban vízmolekulák veszik körül (oktaéderes elrendezés). • Az Al3+ erısen pozitív töltése elektronokat von el a víz oxigénjébıl (H2O). • Ez H2O-t erısebben savassá teszi. • A jelenséget “Al hidrolízisnek” hívjuk • A Fe3+ hasonlóan viselkedik.
Al3+ + H20 ----> Al(OH)++ + H+ Al(OH)++ + H2O ---> Al(OH)2+ + H+ Al(OH)2+ + H20 ---> Al(OH)3 + H+
A H+ keletkezés legfontosabb folyamatai A környezet savavanyodásának fı okai
• • • • • • • •
S oxidáció kénsav Külsı környezeti N, NH4 oxidáció okok NOX ülepedés salétromsav NH4-tartalmú trágyák Biológiai, Légköri N-kötık mezıgazdasági okok CO2 szénsav Gyökér Kation---H-ioncsere Betakarított, ill. lelegelt terméssel elvitt bázisalkotók
Kén oxidáció Bányászati-meddıhányok a pirit (FeS2) oxidációja révén erısen elsavanyodhatnak: FeS2 + H2O + 7/2O2 → FeSO4 + H2SO4
Növények kation-felvétele
1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentısége
A kalcium és a magnézium kioldódása és kilúgozódása a feltalajból. - a nitrogén , majd a foszfor és a kálium kilúgozódásával felbomlik a tápanyagarány. -az alumínium és a vas, illetve toxikus elemek mozgékonyságának növekedése. - a humuszanyagok kedvezıtlen minıségi változása, a mikrobiológiai és a biológiai folyamatok feltételeinek leromlása. -a talajszerkezet leromlása, a talaj víz-, és levegıháztartásának kedvezıtlenné válása. a trágyázás hatékonyságának csökkenése.
Ca veszteségek
• A savanyú talajainkon a növényi elvonás: 4080kg/ha/év, • a savas esık hatása: 10-20 kg/ ha/év, • a kimosódás: 40-200 kg/ ha/ év, • a mőtrágyázás: 40-80 kg/ha/év, • Összesen: 130-380 kg/ ha/ év, átlagosan mintegy 250kg/ha/év CaCO3 veszteséggel számolhatunk
• A talajok savas terheléssel szembeni érzékenysége • Talajképzı kızet • Szerves és ásványi kolloidok mennyisége, minısége
A talajok érzékenysége-
Talajképzı kızetek Alaphelyzet Lösz Ca-ban gazdag Folyóvízi üledék Alpokból eredı: sok Ca Kárpátokból:kevés Ca Homok: Duna-Tisza köze:Caos Nyírség: kevés Ca Az elárasztás, a folyók vándorlása változatos kombinációkat hozott létre. A Nagykunságban szigetszerő löszmaradványok, víz által szállított „átmosott löszön” és folyóvízi üledékeken indult meg a talajképzıdés.
Különbözı talajok puffergörbéi
Összefüggés a pH és a bázistelítettség között
Karbonát puffer
Kicserélhetı kationok pufferhatása
Alumínium vegyületek pufferhatása
Talajok puffer rendszere • CaCO3 puffer tartomány • kicserélhetı kation puffer tartomány • oxid/hidroxid puffer tartomány
Meszes talajok • Gyenge bázisként viselkednek: – CaCO3 jelenléte – Mindaddig, míg CaCO3 van rendszerben, a pH érték savas terhelés hatására, nem csökken.
Talajaink mészállapota
• Magyarország területének 38-40 %-án a talajok karbonátosak.. • talajaink több mint a felén (55-75 %-án) a szántott réteg karbonátmentes, erısen vagy gyengén savanyú kémhatású. • Az erısen savanyú kémhatású talajokon (13 %) az eredményes mezıgazdasági hasznosítást egyrészt a talajsavanyúság közvetlen hatása, másrészt az akadályozza, hogy ilyen körülmények között (elsısorban a közepes és nehéz mechanikai összetételő talajokon) az alumínium, mangán és vas nagyon aktívakká válnak és fiziológiailag károsítják a növényt, zavarják életfolyamatait.
A talajok érzékenysége savas terhelésekre
• Még nem érzékeny: karbonátos talajok • Érzékeny: a karbonáttartalmát elvesztı, semleges kémhatású, kis T- és S-értékő talajok • Már nem érzékeny: erısen elsavanyodott talajok
A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége
Hogyan változott talajaink kémhatása az utóbbi évtizedekben?
• Az elsı, egész országra kiterjedı, egy idıben végzett talajállapot felmérés 1977-ben a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szervezésében kezdıdött • Az 1977-1980. közötti változásokat BUZÁSNÉ CSERNÁTONYNÉ – HERCEG (1986) értékelte ki: hároméves ciklusban a 4,0 pH alatti talajok aránya 1,7 %-ról 3 %-ra nıtt, • a 6,1 – 6,5 pH kategóriába tartozó talajok területi aránya 13,2 %-ról 11,9 %-ra csökkent,
• összességében a 6,0 pH (KCl) alatti kémhatású talajok részaránya 7 %- kal nıtt.
A mőtrágyázás környezeti hatásai Talajok savanyodása
Mőtrágyák savanyító hatása Kémiai savanyító hatás: a mőtrágya kémiai tulajdonságából adódóan savanyít pl. NH4Cl mőtrágya NH4+ → NH3 + H+ Technológiai savanyító hatás: a mőtrágya gyártás technológiájából adódóan savanyítja a talajt pl. szuperfoszfát gyártás → szabadsav tartalom
Fiziológiai savanyító hatás: NH4+
növényi felvétel
NH4+
nitrifikáció
KCl
H+
talajba
NO3- + 4 H+ K+
felvétel
talajba
H+
talajba
Mőtrágyák savanyító hatása Ca2+ Ca2+
Ca2+
Ca2+ Ca2+
talaj
Ca2+
+ 20 H+
kolloid
Ca2+
Ca2+
Ca2+
Ca2+
+ + H+ H H H+ + H+ H + H H+ H+ talaj H+ + + H+ + kolloid H+ H H H+ H+ + H + H+ H+ H
10 Ca2+
Mésztrágyázás szükséges!
100 kg/ha mőtrágya hatóanyagra: ammóniumnitrát esetén
0,16 t/ha CaCO3
ammóniumszulfát esetében
0,54 t/ha CaCO3
karbamid esetében
0,18 t/ha CaCO3
kálisó esetében
0,16 t/ha CaCO3
Talajsavanyodás az OMTK hálózat talajain 1.Felszíntıl karbonátos talajok: NH, IR, MO 2.Gyengén/ foltokban karbonátos talajok: KE, HB 3.Nem karbonátos, savanyú talajok: BI, KA, PU, KO Talajtipusok (FAO osztályozás szerint)
KA: Karcag, Luvic Phaeosem KE: Keszthely, Eutric Cambisol KO: Kompolt, Haplic Phaeosem MO: Mosonmagyaróvár, Calcaric Fuvisol NH: Nagyhörcsök, Calcaric Phaeosem BI: Bicsérd, Haplic Phaeosem
HB: Hajdúböszörmény, Luvic Phaeosem IR: Iregszemcse, Calcaric Phaeosem PU: Putnok, Ochrich Luvisol
Karbonátos talajok pH(KCl)-értéke a 32.évben NPK
ISZ*
ISZ*
ISZ*
MO*
MO*
NH*
NH*
kezelés
A1732
B1732
C1732
A1732
B1732
A1732
B1732
N0P0K0
7,4
7,35
7,35
7,59
7,57
7,42
7,4
N1P0K0
7,41
7,39
7,38
7,61
7,58
7,38
7,39
N2P0K0
7,43
7,4
7,36
7,6
7,59
7,38
7,42
N3P0K0
7,41
7,41
7,33
7,62
7,54
7,42
7,36
N4P3K1
7,39
7,38
7,34
7,59
7,61
7,41
7,30
SzD5%
0,03
0,03
0,02
0,02
0,02
0,03
0,04
* Megjegyzés: ISZ – Iregszemcse, MO – Mosonmagyaróvár, NH Nagyhörcsök
Karbonát mentes talaj pH változása
Mőtrágyázás nélküli talaj pH változása
Ca-tartalom csökkenés a felsı talajrétegben
2000kg/ha N≈1meq/100g Ca csökkenés
Nitrogén és kálium mőtrágyázás hatása a kicserélhetı magnéziumra
Talajsavanyúság, mészállapot és a tápanyag-szolgáltatás néhány összefüggése
Meszezés hatására bekövetkezı nitrogén mobilizáció
Szervetlen foszfor formák a kémhatás függvényében
Víz-oldható és kicserélhetı foszfor
Alumínium és vasfoszfát arányának csökkenése
Kémhatás és a mikró-tápanyagok felvehetısége
pH,mészállapot mikroelem összefüggések
• •
A nagy változások a Ca-karbonát megjelenésekor tapasztalhatók.
pH,mészállapot mikroelem összefüggések
pH, mészállapot és néhány toxikus elem felvehetısége közötti összefüggések
pH, mészállapot toxikus elem összefüggések
Al toxicitás • __5,5____, pH érték alatt az Al3+ olyan koncentrációban lehet a talajoldatban, hogy az már toxikus növények számára.. • Erısen gátolja gyökér növekedését és a foszfor felvételét. • Az Al toxicitás a savanyú talajok legfontosabb problemája. Mn és Fe szintén toxikus lehet, mert oldékonyságuk megnı savanyú körülmények között.
A meszezés alkalmazásának egyik legfontosabb indoka a nehézfémek felvételét mérséklı hatás
• a Te, Cd, Co, Li csökkenését mutatták ki meszezés hatására, • a Cr mobilitását ugyanakkor nem befolyásolta, • míg a Ti mozgékonyságát inkább növelte a meszezés
pH, mészállapot, nehézfém összefüggések
A jelentıs élettani hatású elemek felvehetıségének változása a talaj savanyodásával : Cd (mg/kg)
Mőtrágya szint
Sr (mg/kg)
meszezetlen meszezett
meszezetlen
meszezett
N0 P0 K0
99
50
295,5
254
N2 P0 K0
197,5
69,5
342
212,5
N2 P0 K1
54
57
234,5
213,5
N2 P2 K1
81,5
91,5
175,5
215,5
N4 P3 K1
70,5
69,5
212,5
280
100,5
67,5
251,9
235,1
(37)
-33
(61,2)
-16,8
Mőtr kez.átlag
(SzD5%)/Mért D
A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei 1. Alacsony kéntartalmú olaj és szén felhasználása. A nagy készletek szennyezettek, ezért felhasználás elıtti tisztítás. 2. Az égetéskor keletkezett emisszió csökkentése - CaCO3: mészkıinjektálásos módszer eredmény: kéndioxid - 50-70 % nitrogénoxid - 50 % → a keletkezı gipsz részben hasznosítható Nedves eljárás: - CaCO3, CaO: szuszpenzió permetezése a kémény gázkeverékéhez → 90 -95 %-os hatékonyság
A környezet savasodásának mérséklési lehetıségei
3. A közlekedési eszközök kipufogógázainak csökkentése katalizátorok A már elsavasodott környezet rehabilitációja
- felszíni álló vizek meszezése? - talajmeszezés
Folyók és tavak átlagos pH-értéke 1998-ban Forrás: Adatok hazánk környezeti állapotáról. Környezetvédelmi Minisztérium 2000
Duna ( Nagytétény)
8,38
Zala (Fenékpuszta)
7,69
Dráva (Drávaszabolcs)
8,13
Tisza (Tiszabecs)
7,80
Tisza (Tiszasziget)
7,94
Balaton (Főzfıi öböl)
8,50
Balaton (Zala torkolat)
8,32
Velencei tó (Gárdony)
8,81
Levegıkörnyezet Nemzetközi jogi eszközök Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedı levegıszennyezésrıl elfogadás Genf 1979 hatálybalépés 1983 Jegyzıkönyv a levegıszennyezı anyagok nagy távolságra való eljutásának meg-figyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttmőködési program hosszú távú finanszírozásáról Genf 1984, hatálybalépés 1988 Jegyzıkönyv a kénkibocsátások vagy azok országhatárokon való átáramlásának legalább 30 %-kal történı csökkentésérıl (SO2:30% - 1980/1993) Helsinki 1985 hatálybalépés
1987
Jegyzıkönyv a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon való átáramlásának szabályozásáról (NOX:0%1987/1994) Szófia 1988 hatálybalépés
1991
ELİADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZİ KÉRDÉSEI 1. Ismertesse a talaj kémhatásának környezetvédelmi jelentıségét, a talajsavanyodás fıbb okait és következményeit !
ELİADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A talajok savanyodásának természeti és emberi okai vannak. A természetes savanyodás a különbözı természeti folyamatok (vulkánkitörésekbıl eredı kén, villámlás okozta nitrátosodás, stb.) eredményeként savassá váló csapadék kationokat kilúgzó hatására és a növények kationfelvételére vezethetı vissza. Az ember által okozott savasodás legfıbb összetevıi az emberi tevékenységgel összefüggı kén- és nitrogén-kibocsátás, a mezıgazdasági táblák talajából az évi átlagos kalcium kivonás 250 kg/ha CaCO3. A talajsavanyúság formái: aktuális (pH), potenciális (y1, y2). A javítóanyag szükséglet meghatározás az y1 érték alapján történik. A talajsavanyúság következményei: Ca-hiány, toxikus Alionok oldódása, kedvezıtlen tápanyag-gazdálkodás, rossz talajszerkezet.
ELİADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • •
• • • •
Blaskó L.: A talajok savanyodásának okai és folyamatai. A környezet erısödı savasodása. Környezet- és természetvédelmi kutatások 7. Budapest, OKTH és MTA. 1987. 136-167. Blaskó L. – Balogh I.: A talajsavanyúság és a meszezés-mőtrágyázás összefüggései a talaj tulajdonságai alapján. (In: Debreczeni B. – Debreczeni Bné (szerk) Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1994. 150-160. Blaskó L. – Zsigrai Gy.: Mőtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain.) Kompolt-Keszthely. 2003. 225-273. Kerényi A. (2001): Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Kiadó, Szeged. Tamás J. – Németh T. (szerk.) (2005): Agrárkörnyezetvédelmi indikátorok elmélete és gyakorlati alkalmazásai. Debrecen.
