Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdımérnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék
Réti talajok Szoloncsákos réti talaj Szolonyeces réti talaj Típusos réti talaj Öntés réti talaj Csernozjom réti talaj Lápos réti talaj
Réti talajokról általában • A lecsapolások elıtt, fıleg a síkságokon, nagy területeken uralkodó talajtípus volt. • Ma egy részük csernozjommá vagy szikes talajjá alakul át. • A réti talajok fejlıdését a bı nedvesség, mégpedig a közeli talajvíz vagy az összefutó felszíni víz határozza meg. • A kedvezı vízellátású talajon a réti vegetáció dús szerves-anyag-termelésébıl sok humusz képzıdik. A humusz bomlása az idıszakos levegıtlenség miatt korlátozott, ezért vastag, jellegzetes réti humuszú Aszint alakul ki, amelyik egyenletesen megy át a Cszintbe. • Gyakori ebben az átmeneti rétegben a vasborsó, a vasfolt, a CaCO3- vagy vasfelhalmozódás, a levegıtlenségre utaló glejesedés.
Réti talajokról általában • A réti talajok, az éghajlattól függetlenül, a bı vízellátású területeken mindenütt kialakulhatnak. • A háborítatlan réti talajok fátlanok, mert a levegıellátás az erdı számára nem megfelelı, legfeljebb bokorfüzesek, égercsoportok találhatók rajtuk. A lecsapolások és a vízrendezések óta megváltozott vízviszonyok miatt ma a legtöbb réti talaj körülményei megváltoztak, és más típusokká alakulásuk folyamatban van. • Hazánkban a réti talajok más típusokkal nagyon keverten és változatos termıerıvel fordulnak elı. Területüket becsülni is nehéz. Hozzávetılegesen 400 ezer hektáron érvényesül a réti jelleg.
Réti talajok legfontosabb talajképzı folyamatai és tulajdonságaik Folyamat humuszosodás
eredménye sötét színő, levegıtlen viszonyok mellett keletkezı szerves anyag, alsó határa mindig éles, következménye a tapadós, gyakran nehezen mővelhetı talajfelszín
kilúgozás
magas talajvízállás és a felületen összefolyó többletvíz hatására a sók egy része kilúgozódik,
vasmozgás
tartós vízborítás, levegıtlenség hatására kékeszöldes glejes, márványozott rétegek, vasszeplık, vas-, mangánborsók keletkezhetnek, következménye, hogy a gyökerek nem nınek bele,
sófelhalmozódás
magas sótartalom és s felszín közeli talajvíz és a párolgás a felszín közelében a sók betöményedését eredményezi, hatására romlik a talajszerkezet, a vízgazdálkodás és a tápanyagellátottság, gyakran alakulnak ki mészkıpadok
kicserélhetı nátriumtartalom
szikesség mértékét még nem elérı, de magas nátrium ill. magnéziumtartalom
Szoloncsákos réti talaj 1. A lecsapolások elıtt, fıleg a síkságokon, nagy területeken uralkodó talajtípus volt. 2. A karbonátos réti talajok ott alakulnak át szoloncsákos réti talajjá, ahol a sós talajvizet a vízrendezéssel 1 m körülire csökkentették. A káros sók, elsısorban a nátrium-karbonát felhalmozódik a feltalajban. A szoloncsák talajokkal keverten, fıleg a Duna-Tisza közén fordul elı. 3. A réti talaj morfológiája jellemzı, de 1. a réti humusz egérszürke lesz, 2. a vízben oldható sók az A-szintben is kimutathatók (fenolftaleinlúgosság), 3. a szerkezet leromlik. 4. A vízvezetés csökken. 5. A kémhatás lúgos, sıt erısen lúgos. 6. A szódalúgosság az átmeneti szintben a 0,10%-ot meghaladja. 4. Kizárólag erdıssztyepp klímában fordulhat elı. Szélsıséges vízgazdálkodású talaj. Tavasszal, nyár elején túl vizes, nyár közepétıl szélsıségesen száraz. Ehhez járulnak a rossz fizikai-kémiai tulajdonságok. 5. Természetes növénytársulása a sziki gyep, amelyikben a régi réti növényzet egyes elemeit is megtaláljuk. Legelıként hasznosítható.
Szoloncsákos réti talaj Talajszelvény
1. A-szint, szürkésfekete, homokos vályog, szemcsés, erısen meszes, határozott átmenet
2. AC-szint, szükre, homokos vályog, tömött, erısen rozsdafoltos, fehéres mészkiválás, fokozatos átmenet
3. C-szint, sárga, szürke erısen rozsdás, tömött iszap, erıs vasfoltosság, glejesedés, talajvíz 100 cm körül
Javasolható célállományok Klíma: ESZTY, Talajtípus: SZKR Természetes erdıtársulás: nincs Hidr. TVFLEN VÁLT
IDİSZ
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány ISE SE
H,V, A
VÁLT
SE
H,V, A
ISZ
Elegyek
-
-
KST,TUSZ
-
szolonyeces réti talaj • A vályogos, agyagos réti talajok elszikesedésekor alakul ki, ha a talajvizet a vízrendezések folyamán 1,5-2,0 m mélyre csökkentik. Fıleg a Tiszántúlon gyakori átmeneti talajtípus. • A réti talaj morfológiája még alig változott, csak az Aszint alja és az átmeneti szint vált tömötté, és az oszlopos szerkezet is kezd kifejlıdni. Ebben a szintben a vízben oldható káros sók a 0,15-0,20 %-ot meghaladják. A CaCO3 az A-szint alján mindig megjelenik, az átmeneti szintben felhalmozódik. Gyakori ennek a rétegnek a glejessége, ami már talajhibának számít. • Kizárólag erdıssztyepp klímában fordul elı. Változó vízellátású, az idıjárástól függı vízgazdálkodású talaj. Leginkább legelıként hasznosítható.
szolonyeces réti talaj Talajszelvény
1. A-szint, fakó barnásszürke, vályog, porosan morzsás, semleges, határozott átmenet
2. AC-szint, szükre, agyagos vályog, tömött, kezdıdı oszlopos szerkezet, fokozatos átmenet
3. C-szint, világosodó, szürke, erısen rozsdás, tömött iszap, erıs vasfoltosság, glejesedés, talajvíz 100150 cm körül
Javasolható célállományok Klíma: ESZTY, Talajtípus: SZCR Természetes erdıtársulás: nincs Hidr.
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány
TVFLEN VÁLT
SE,KMÉ
IDİSZ
SE MÉ
V,A
VÁLT
KST,TUSZ
V,A ISZ-FSZ KST,CS,FRNY NNY
Elegyek CS,MJ,MSZ,FR NY
Típusos réti talaj • Az ország síkságain, völgyeiben, a mély fekvéső területeken, különösen a lecsapolások, vízrendezések elıtt, nagyon elterjedt talajtípus volt. Ma jelentıs részük, a vízviszonyok megváltozása miatt, más típussá alakul. • A réti talajképzıdési folyamat feltétele a bı nedvesség, amelyik a felszíni vízösszefolyásból vagy a közeli talajvízbıl adódik. A túl bı nedvesség és a vele járó levegıtlenség csak idınként és a tenyészidıszak második felében csökken olyan mértékben, hogy a felsı talajrétegben a levegıgazdálkodás is megfelelıvé válik. • A réti talajképzıdésre jellemzı a nagy mennyiségő szervesanyag-képzıdés. • Ma zavartalan réti talajképzıdés, a múlthoz viszonyítva kis területen található.
Típusos réti talaj • A típusos réti talajokat három altípusba soroljuk, és ezek kémiai-fizikai tulajdonságai eltérıek. Ezek a karbonátos réti talajok, a nem karbonátos réti talajok és a mélyben sós réti talajok. Ez utóbbi esetben a vízben oldható sótartalom 150 cm-en belül eléri a 0,10 %-ot. • Fizikai talajfélesége lehet homok, vályog vagy agyag és valamennyi klímában kialakul, mivel a képzıdésük döntıen a bı nedvességhez kötıdik. • Természetes növénytársulása a réti növényzet. • A réti talaj állandó vízhatású, vagy vízzel borított, vizes vízgazdálkodású. A közelmúltban végzett vízrendezés eredményeként többletvízhatástól független, változó vízellátású és idıszakos vízhatású réti talajjal is találkozunk.
tulajdonság
csernozjomok
réti talajok
szín (azonos humusztartalom mellett)
világosabb, barnás vagy szürkés fekete
sötétebb, fekete
szerkezet
kitőnıen morzsás
szemcsés, poliéderes
tömıdöttség
laza, gyengén tömött
tömött, erısen tömött
fizikai féleség
vályog
homok, vályog, agyag
átmenet az AC-szint között
fokozatos átmenet, gyakran csernozjom B-szint a fokozatos humuszcsökkenés szintje
éles átmenet az AC-határán, gyakran ez a vízmigrációs szint
mészkiválások
mészlepedék
mészgöbecsek
kiválások formái
legömbölyítettek
sarkosak, élesek
kémhatás
leginkább lúgos
savanyú, semleges vagy lúgos, erısen lúgos
vaskiválások
nem jellemzı
szélsıséges felhalmozódás
nem jellemzı
biológiai aktivitás
igen aktív, jellemzık a gilisztajáratok és az állatjáratok (krotovinák)
rozsdafoltosság, vas-, mangán szeplık, foltok, vasborsók, gyepvasérc mészkıpadok az AC-szint alatt kevésbé aktív, kevesebb giliszta és talajlakó állat
Típusos réti talaj 1. A réti talaj mindig kétszintes, jellegzetes átmeneti szinttel.
2. Az A-szint szürkés-fekete, 2-5% humusztartalmú.
3. A humusz mennyisége az átmeneti AC-szintben hirtelen lecsökken, színe világosszürke, tarka glejes vasfoltos és a változattól függıen kiválások, sófelhalmozódás jelenik meg.
4. C-szint, erısen rozsdás, iszapos
Öntés réti talaj •
• •
• •
Az árterek mély fekvéseiben - a bı nedvesség hatására - a nyers öntéstalajokból, ha újabb hordalékot nem kapnak, öntés réti talajok alakulnak ki. Legelterjedtebbek a Duna és Tisza árterében. A talajképzıdés azonos a réti talajokéval. Kétszintes talajtípus, amelynek A- és C-szintjében a különbözı mechanikai összetételő öntésrétegek a talajfejlıdés ellenére jól felismerhetıek. A tipikus réti talajhoz hasonlóan elkülönítünk karbonátos, nem karbonátos és mélyben sós öntés réti talajokat. Ezek kémiai-fizikai tulajdonságai, hidrológiai viszonyai majdnem azonosak a réti talajok változataival, de mész- és vaskiválások alig fordulnak elı, a szikesedés kismértékő. A levegıtlenségre utaló rozsdafoltok azonban mindig felismerhetıek. Az öntés réti talajok a leghumidabb klíma kivételével valamennyi klímában kialakulhatnak. Termıhelyeik sokfélék lehetnek, a sekély termırétegő, többletvízhatástól független homokos öntés réti talajoktól egészen a felszínig nedves agyagos öntés réti talajokig.
Öntés réti talaj 1. Kétszintes talajtípus, de az eltérı mechanikai összetételő öntésrétegek a szintekben többnyire jól felismerhetık. 2. Az A szint 40 cm körüli, humusztartalma a 2-4%-ot meghaladja, fekete, szemcsés szerkezető. A CaCO3-tartalom mennyisége változó. Kémhatása gyengén lúgos vagy lúgos. 3. Az átmeneti szint általában vékony, és gyakran egy öntésréteggel élesen elhatárolódik a C-szinttıl. 4. Az átmeneti szintben, de még inkább a C-szintben elıforduló rozsdafoltok az idınkénti többletvízhatásra utalnak.
Öntés réti talaj
Vas-, mangánborsók
Vasrozsdásodás
Csernozjom réti talaj • A lecsapolások következtében a felszíni vagy talajvíz hatásától 50-100 éve mentes, karbonátos réti talajok fokozatosan átalakulnak csernozjom talajokká, ezért mindkét talaj jellegzetessége megfigyelhetı a szelvényben. • Az A-szint réti humusza barnásfekete mezıségi humusszá alakul, a szerkezete morzsás lesz. Jellemzı az átmeneti és a Cszint vasfoltossága, és az alapkızetbe történı éles átmenet. Kémhatása gyengén lúgos, lúgos, és az egész szelvény CaCO3tartalmú. Az átmenetben szénsavas mészfelhalmozódás is elıfordul. • A csernozjom réti talaj csak erdıssztyepp klímában képzıdhet. • Természetes növénytársulása nem alakult ki. • A csernozjom réti talajok lehetnek többletvízhatástól független, száraz vízgazdálkodású talajok is. Tápanyagellátottságuk megfelelı. Elsısorban mezıgazdasági mővelés folyik rajtuk.
Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Talajtípus: R Természetes erdıtársulás: (GY-KST) Hidr. TVFLEN
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány SE, KMÉ
H,V, ISZ-SZ A
VÁLT
SE KMÉ
V,A
VÁLT
IDİSZ
SE MÉ
H,V, A
FSZ-Ü
Elegyek
CS,FRNY,A,EF GY,MJ,MSZ,K KST T,EH
KST,CS,FRNY EF KST,VT,MAK,F RNY,NNY
Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Talajtípus: R Természetes erdıtársulás: (GY-KST, É-LIG, T-K-SZ) Hidr.
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány
ÁLL
SE MÉ
FELSZ
SE KMÉ
H,V, A
Ü
KST,MAK,FRN Y,MÉ,NNY
H,V, A
N
FFÜ,MÉ
Elegyek
Csernozjom réti talaj A humuszos A-szint 40 cm-nél vastagabb szürkésbarna vályog. A humusztartalma 2 % feletti, a leiszapolható alkotórész 10% feletti, szerkezete mozsásan szemcsés, Az A-szint CaCO3-tartalmú, kémhatása gyengén lúgos. Az átmenet szürke, gyengén humuszos és a C-szinttıl viszonylag éles határral válik el, A C-szint humuszmentes karbonátos homok, világossárga, lúgos kémhatású. A csernozjom talajok közül ebben a típusban a legritkábbak az állatjáratok, krotovinák. A Cszintben elıfordul, hogy eltemetett humuszréteget találunk
Javasolható célállományok Klíma: KTT-CS, ESZTY
Talajtípus: CSR
Természetes erdıtársulás: (HO-KST,LÖ-KST, CS-KTT) Hidr. IDİSZ (KTT-CS)
IDİSZ (ESZTY)
Termır.v. Ffél. Erdıt. Célállomány SE, IMÉ SE MÉ
H,V, A
H,V, A
Elegyek
FSZ-Ü KST,CS,FRNY,A MJ,MSZ,VSZ,T KTT,NNY J,KT,EH
FSZ-Ü
KST,FRNY,A NNY
Lápos réti talaj • A réti és a láptalaj átmeneti típusa. A síklápok vízrendezése után elterjedése növekedett. Jellemzı, hogy a réti talajoknál is több, állandó nedvesség hatására alakulnak ki, gyakran a láptalajok tızegének teljes elhumuszosodása eredményeként. • Kémhatásuk a savanyútól a lúgosig változik. Lápos réti talaj minden klímában kialakulhat. Fı feltétel az év nagy részében felszínig vagy felszín közeléig emelkedı talajvíz. Természetes növénytársulása a dús vegetációjú láprét. Fás növényzet számára túl nedves. A lápos réti talajok vízzel borított vagy vizes talajok. Tápanyag-ellátásuk jó, de a túlzott nedvesség a tápanyagfelvételt idıszakosan gátolja. Kaszálóként, legelıként célszerő hasznosítani. Állandó vízhatás mellett magas kırises, magyar kırises, fehér nyáras, mézgás égeres állományok kialakítása lehetséges, mélyebb termıréteg mellett már a kocsányos tölgyesek ill. nemes nyárasok telepítésére is sor kerülhet.
Lápos réti talaj 1. A lápos réti talaj kétszintő. 2. Az A-szint fekete, a tipikus réti talajnál nagyobb humusztartalmú. 3. A homokos típusoknál 5-10 %, az agyagosoknál 7-20 % a humusztartalom. Az A-szint laza, porosan morzsás szerkezető. Ha láptalajból alakult át, akkor az Aszint alja tömött poliéderes is lehet. 4. Az A- és C-szint között éles az átmenet. A bı nedvességre utalnak a rozsdafoltok, a C-szint glejessége. 5. Az A-szint lehet CaCO3-mentes, gyakran sok inaktív csigahéjjal kevert.
Javasolható célállományok Klíma: GY-T, KTT-CS, ESZTY Természetes erdıtársulás: (É-LÁP, FÜ-NYI, T-K-SZ)
Talajtípus: LR Hidr. ÁLLV (GYT)
FELSZ (GYT-KTT,ESZTY) ÁLLV (KTT,ESZTY)
ÁLLV (KTT,ESZTY)
Termv. Ffél. Erdıt. SE, MÉ
Célállomány
Elegyek KST,VSZ,ZSM
H,V,A
Ü
MK,MAK,MÉ, NNY
H,V,A
NE
MAK,MÉ
ISE SE,
H,V,A
Ü-FN
MK,MAK,FRNY, MÉ, KST
KMÉ MÉ,
H,V,A
FN
SE MÉ
KST,MK,MAK,FRN Y, FTNY,MÉ, NNY
