Rendszerezd! Hitler vagy Sztálin diktatúráját jellemzi! Írd a számokat a téglalapba!

HTKT KGÁI Nádor Utcai Tagintézmény

Kistérségi történelem szaktárgyi verseny

2009. 1. Rendszerezd! Hitler vagy Sztálin diktatúráját jellemzi! Írd a számokat a téglalapba! Sztálin rendszere

Hitler rendszere

1. Korlátlan hatalommal rendelkezett az országában. 2. Uralma idején senki sem érezhette magát biztonságban(még közvetlen munkatársai sem) 3. A zsidókat és az alacsonyabb rendőnek minısített népeket kíméletlenül üldözte, haláltáborokba küldte. 4. Az osztályharc ürügyén saját népének millióit is a halálba küldte. 5. A nehézipar fejlesztését, a hadiipar minden más elé állította. 6. Személyét csak dicsérni lehetett. 7. Titkosrendırsége, pártemberei gátlástalanul teljesítették parancsait, kívánságait. 8. Uralma alatt a lakosság életszínvonala nem nıtt, legfeljebb a kiváltságosoké 9. Szocializmust hirdetett, de annak tartalmát maga határozta meg. 12 pont. 2. Írd le, az Osztrák-Magyar Monarchia országrészei nevét a vaktérképen megadott számoknak megfelelıen!

1

9

5

1 2

3

2 3

7

4 4 8

5 6

6

7 8 9

9 pont

1



2009. 3. Milyen hatása volt a gazdasági világválságnak Magyarországon?

10 pont 4. A felsorolt államok közül melyik háromnak kellett a legtöbb területet átadnia az elsı világháború befejezése után? Húzd alá! a. Németország, Ausztria, Magyarország b. Bulgária, Törökország, Magyarország c. Németország, Törökország, Magyarország d. Ausztria, Magyarország, Törökország 1 pont 5. Egészítsd ki a szöveget! 1918-ban a monarchia országaiban egymást követték a ……………… ……………… megmozdulások. ……………. október 25-én Budapesten megalakult a ……………………………………, melynek vezetıje a ………………………… nézeteirıl és ……………………………. barátságáról ismert ………………………………….. lett. Október 28-án a tömeg a …………………. át a Várba indult, hogy Károlyi ……………………………. kinevezését követelje. A rendırök rátámadtak a tömegre, több halott és sebesült áldozata volt a „……………..……………..”. Október 30-31-re ……………………………..…… alakulatok is csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, a tömeg megszállta a város fontos pontjait, gyızött a ……………………………………………….. 11 pont 6. Húzd alá a párban álló események közül, melyik volt elıbb! A, A Tanácsköztársaság kikiáltása B, Clemenceau-jegyzék C, Gazdasági világválság D, Horthy bevonulása a fıvárosba C, Trianoni béke

ıszirózsás forradalom Vix-jegyzék átadása hadikommunizmus pengı megjelenése Bethlen –Peyer paktum 5 pont

2



2009. 7. Írd az események után az évszámot! Horthy Miklós kormányzóvá választása: A Vix jegyzék: A numerus clausus bevezetése: A gazdasági világválság kezdte: Hitler Németország kancellárja: Római jegyzıkönyv aláírása: A gyıri program meghirdetése: Müncheni egyezmény: Anschluss: Elsı bécsi döntés:

. . . .

10 pont 8. Fejtsd meg a keresztrejtvényt! 1. Zsidók számára elkülönített hely. 2. Az USA elnöke által javasolt jog. 3. Az USA elnöke volt. 4. Meghódított terület. 5. 1919-ben alakult nemzetközi szervezett. 6. Többségi párt a Szovjet-Oroszországban. 7. Francia miniszterelnök. 8. Felülvizsgálat. 9. Körülzárás, elszigetelés. 10. A vesztes országok fizették a gyızteseknek. 11. Szövetség. 12. Ilyen övezetté alakították a Rajna-vidéket.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Megfejtés: 13 pont

3



2009. 9. Írd le részletesen az elızı megfejtés tartalmát!

10 pont 10. Mely országokról van szó az alábbi adatok alapján ? (Az adatok az elsı világháborút követı évekre vonatkoznak.) a, A háborút befejezıen a világ legelsı pénzügyi nagyhatalmává vált. _________________________________ b, A szárazföldi Európa vezetı hatalma lett. A békeszerzıdés pontjainak kidolgozásában meghatározó szerepet játszott. _________________________________ c, Németország gyarmatbirodalmának és tengeri flottájának felszámolása után Európában , de az egész világon is tovább nıtt befolyása és ereje. _________________________________ d, Katonai és tengeri ereje megnıtt. Gazdaságilag összeomlott, így egy idıre kikerült a nagyhatalmak sorából. _________________________________

e, Felbomlott. Eltőnt a történelem színpadáról. _________________________________ 5 pont 11. Az alábbi megállapítások hazánk illetve szomszédaink ( Ausztriát nem számítva) külpolitikai törekvéseit jellemzik, a két világháború közötti idıszakban. Jelöld e törekvéseket az alábbi kódbetőkkel! SZ= szomszédink politikai törekvése H= hazánk politikai törekvése ________ Politikájának fı célja a trianoni szerzıdés megváltoztatása. ________ Politikájának fı célja a Trianonban szerzett területek megtartása,

4



2009. ________ Igyekszik a világ népei elıtt bebizonyítani Trianon igazságtalanságát, ________ Mindent megtesz, hogy a trianoni döntés igazságosságának látszatát fenntartsa ________ Szövetségeseket keres a nagyhatalmak között, célja eléréséhez, ________ Szövetséget kötnek egymással céljaik elérése érdekében. Mi a szövetség neve?

Írd le részletesen amit tudsz a szervezetrıl!

12 pont 12. Kitıl származnak a következı idézetek? Írd a nevüket az idézet után! „A magyar hazát ma elsısorban nem a kard, hanem a kultúra taníthatja meg, és teheti naggyá!”

______________________________________

„Ezt a háborút elvesztettük!”

______________________________________

„….Nincs más út! 50-100 évvel vagyunk lemaradva a fejlett országok mögött. …Vagy véghez visszük ezt, vagy szétmorzsolnak bennünket!” ____________________________ „Mi nem akartuk még átvenni a hatalmat, mi szervezni akartuk erıinket. De eközben már az egész forradalom kifejlıdött.”

______________________________________

„Mire a falevelek lehullanak a gyıztes katonáim otthon lesznek!” ______________________________________ 5 pont

13. Mi volt az elsı világháború kirobbanásának oka:

ürügye: 3 pont 5



2009. 14. A békekötéssel egy idıben jött létre a Népszövetség, mely a tartós nemzetközi stabilitást kívánta szolgálni. A, Mely mai nemzetközi szervezetnek volt az elıdje?

B, Mi volt a népszövetség legfontosabb célja? C, Létrejöttében jelentıs szerepet játszott Wodrow Wilson amerikai elnöknek a békekötésekkel kapcsolatos négy kiegészítı pontja, melyet az alábbiakban közlünk. Karikázd be annak a pontnak a számát, amely a Népszövetség létrehozásában szerepet játszott! A wilsoni 4 pont 1. Az autrokratikus, nem a népek önrendelkezési jogán alapuló uralmak megsemmisítése. 2. Valamennyi állam megegyezése, hogy a jövıben a tárgyalóasztal mellett, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával rendezik konfliktusaikat. 3. A népek önrendelkezési jogának elismertetése valamennyi államban. 4. Nemzetközi békeszervezet létrehozása.

3 pont 15. A gazdasági válságból a kormányok keresték a kiutat. Anglia elıször szigorú takarékossági intézkedéseket vezetett be, és az ún. westministeri statútummal(1931.dec.11) szuverén állammá nyilvánított hat brit domíniumot. Az Egyesült Államok a New Dealt megvalósító ún. „ száznapos törvényhozással”(a 100 nap kezdete: 1933.márc. 4.) szervezte át gazdaságpolitikáját.( a két ország kiútkeresése döntı az egész világgazdaság számára, mert az országok többsége pénzügyileg vagy a dollár- vagy a fontsterling-övezethez tartozott.) Milyen módszereket alkalmaztak a válság leküzdésére! Angliában

Egyesült Államokban

10 pont

6



2009. 16. A három háttérbe szorított nagyhatalom a harmincas években területhódító politikába kezdett. Melyik ország milyen területeket foglalt el, egyelıre anélkül, hogy világháborús válságot okozott volna? A, Japán

B, Olaszország

C, Németország

6 pont 17. Kapcsold össze a neveket a hozzájuk tartozó fogalmakkal! Írd a betőket a sorszámok után! 1. Vix 2. Károlyi Mihály 3. IV. Károly 4. II. Vilmos 5. Tisza István 6. Horthy Miklós 7. Gavrilo Princip 8. Moltke 9. Hindenburg 10. Schliffen 1. 2. 3. 4. 5.

a, Nemzeti Tanács b, villámháború c, hadsereg fıparancsnok d, vezérkari fınök e, terrorista diák f, tengerészeti fıparancsnok g, miniszterelnök h, német császár i, osztrák császár j, francia alezredes 6. 7. 8. 9. 10 10 pont

18. Melyik miniszter nevéhez kapcsolódnak a következı fogalmak? Írd mellé a betőjelet! Peidl Gyula Bethlen István Károlyi Gyula Gömbös Gyula

a, a statárium bevezetése b, a 95 pontból álló Nemzeti Munkaterv c, szakszervezeti kormány d, az ellenforradalmi rendszer konszolidációja 4 pont

7



2009. 19. Az utolsó magyar királyt és osztrák császárt, IV. Károlyt 1916-ban koronázták meg. 1918-ban azonban a forradalmi események miatt lemondott a magyar államügyekben való részvételérıl. 1921-ben IV. Károly két alkalommal is megkísérelte visszatérését Magyarországra, hogy elfoglalja a trónt. A két sikertelen királypuccs után Károlyt Madeira szigetére számőzték, ahol 1922-ben elhunyt. Ezt megelızıen, 1921 novemberében a parlament elfogadta a Habsburg-ház trónörökösödésének megszüntetését. Olvasd el figyelmesen a törvényrészletet! Mi a legfontosabb döntés? Mikor volt még Magyarországon trónfosztás. Írd le pontosan az idıpontot és, hogy milyen esemény kapcsán. ( Kihirdettetett az Országos Törvénytárnak 1921. évi november hó 6-án kiadott 23. számába) 1. §. IV. Károly uralkodói jogai megszőntek. 2. §. Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt Pragmatica Sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette, és ezzel a királyválasztás elıjoga a nemzetre visszaszállt. 3. §. A nemzet és a királyság ısi államformáját változatlanul fenntartja, és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas idıben javaslatot tegyen. 4. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe.

6 pont 20. Hitler szeretett órák hosszat beszélni, fecsegni világuralmi terveirıl, tervezett módszereirıl Hatalomra jutásának elsı éveiben ezeket a monológokat lejegyezte Hermann Rauschning, aki Hitler bizalmas voltam címő írásával betekintést nyújt Hitler gondolatvilágába. Ebbıl való a következı részlet. Olvasd el figyelmesen és fogalmazd meg Hitler elgondolásait! Jellemezd személyét.

8



2009. Történelmi tanulmányaid alapján igazold, hogy a tervek, mennyire valósultak meg 1939-ig. Az új háború egészen más lesz, mint amilyen az 1924-es volt. Nem lesz gyalogostámadás, nem lesznek zárt tömegrohamok. Ami pedig a front lassú lemorzsolódását jelent, amely évekig elhúzódhat, hát biztosíthatom, magukat, hogy ilyesmirıl szó sem lesz többé… A szükség szabja meg, mi lesz a fegyverem. Az új mérges gázok szörnyőek, de végeredményben mi a különbség a drótsövényen vergıdı lassú haldoklása és gázmérgezett szenvedése között? A jövıben egész népek fogják rávetni magukat a másikra s nem csak egy had fog küzdeni más ellenséges hadat ellen. Alá fogjuk ásni ellenségeink testi egészségét ugyanúgy, ahogy lelki ellenállásukat megtoroljuk… Én fogam vezetni a háborút. Én fogom meghatározni a támadásra alkalmas pillanatot. Ezt a legkedvezıbb pillanatot vaskövetkezetességgel ki fogom várni s nem engedem kisiklani a kezembıl. Minden akaraterımet latba fogom vetni, hogy kikényszerítsem. Ez lesz az én feladatom. S ha a siker már a kezemben lesz, vele együtt enyém lesz a jog is , hogy halálba hajszoljam az ifjúságot, mert egyre nyilvánvaló lesz, hogy mindeddig annyi németet kíméltem meg, amennyi csak lehetséges volt… A tábornokok továbbra is úgy akarnak viselkedni, mint a hajdani lovagok. Lovagokkal nem tudok mit kezdeni. Nekem fölfordulás kell! A fölforgatás elméletét tettem politikám alapjává. Nem fogok visszariadni semmitıl. Nincs az a nemzetközi jog, nincs az a szerzıdés, ami visszariasszon attól,hogy megragadjam a kínálkozó alkalmat. Az új háború szörnyőségesen véres és kegyetlen lesz. Ugyanakkor ez a legkegyetlenebb háború, amely nem tesz majd különbséget civil és katona között… A háború olyan lesz, amilyennek én akarom. A háború – én vagyok!... Igen, mi barbárok vagyunk, s barbárok akarunk lenni. Megtisztelı elnevezés. Mi fogjuk megfiatalítani a világot. A mostani a végét járja. Egyetlen feladatunk, hogy szétmarcangoljuk… Mi nem játszhatjuk az emberbarátot. Nem fogok végeláthatatlan vizsgálatokat sem tartani, hogy kiválasszuk a jó szándékúakat és ártatlanokat. Le kell rázni magunkról minden érzelgısséget és keménynek kell lennünk. Ha egy szép napon háborút üzenek, vajon elérzékenyülhetek-e annak a tízmillió fiatalembernek a sorsán, akit a halálba küldök? Nevetséges… Ne vonjanak a polgári erkölcs mértéke alá. A Reichstag felgyújtása kezembe adta a cselekvés eszközeit, s én cselekedni is fogok. A terrort jogosulttá teszi az a szükség, hogy megdöbbentsük a polgárságok, felébresszük bennük a rettegést a kommunista merényletekrıl, s ugyanakkor riadt tiszteletet keltsünk bennük parancsolójuk ökle iránt… A terror a leghatalmasabb politikai fegyver, s nem mondok le róla annak ürügyén, hogy néhány bamba polgár megütközik rajta. Kötelességem minden eszközt megragadni, hogy megkeményítsem a német népet és hogy elıkészítsem a háborúra.

9


Kistérségi történelem szaktárgyi verseny 2009.

15 pont 10

Rendszerezd! Hitler vagy Sztálin diktatúráját jellemzi! Írd a számokat a téglalapba!

Recommend Documents