m á z s n ö l ü K
2006. OKTÓBER
A
V Á R O S
K Ö Z É R D E K Û
I N F O R M Á C I Ó S
L A P J A
Rutin helyett küzdelmes változtatás jellemzi majd a ciklust
Letette a hivatali esküt az új közgyûlés
Letette hivatali esküjét Szeged újraválasztott polgármestere és képviselô-testülete. Az ünnepélyes alakuló ülésen nagy többséggel megválasztották a három alpolgármestert és a közgyûlési bizottságok elnökeit, alelnökeit, tagjait. Botka László polgármester beszédében hangsúlyozta: az elkövetkezô években nem a változatlanság, a rutin, hanem a küzdelmes változtatás lesz az érték. Akárcsak négy esztendôvel ezelôtt, úgy most, október 12-én is Beck Zoltán köszöntötte korelnökként a szegedi képviselô-testület alakuló ülésén a megjelenteket, az önkormányzati képviselôket és a meghívott vendégeket, országgyûlési képviselôket, egyetemi vezetôket, a gazdasági és társadalmi élet fôbb szereplôit. A legidôsebb városatya képviselôtársai nevében megköszönte a választók támogatását és aktív részvételét. Szerinte olyan sorsdöntô idôszak következik, amikor együtt kell mûködnie a balés jobboldalnak. Ehhez szerinte „balról kinyújtott, jobbról elfogadó kéz szükséges.” Az önkormányzati választás végeredményét Könczöl László ismertette. A helyi választási bizottság elnöke átadta Botka László polgármesternek és a képviselôknek a megbízólevelet. „Négy esztendeje alapvetôen
kétféle érzelemmel álltunk ezen a helyen. Hittel és elszántsággal. Ma ugyanaz a két érzelem vezet bennünket: a hit és az elszántság. Épp csak megerôsödve, megsokszorozódva. Mert Szeged legújabb történelmében elôször fordult elô, hogy a választók, mérlegelve az elmúlt négy év eredményeit, ismét bizalmat szavaztak nekünk. A polgármesternek és a 25 egyéni képviselôbôl huszonháromnak. A szegediek azt mondták: jó úton járunk” – kezdte programbeszédét Botka László. Az újraválasztott polgármester az új ciklus feladatairól szólva azt hangsúlyozta: „bizonyítanunk kell, hogy egy magasabb súlycsoportban, nagyobb fordulatszámon is képesek vagyunk helytállni.” A mi feladatunk – mutatott rá –, hogy kimondjuk, nem a meglévôhöz való ragaszkodás, nem a változatlanság, a rutin, hanem a küzdelmes változtatás, a magasabb minôség az érték. „Nekünk nem rendelôkben és kórházakban, nem óvodákban és iskolákban kell gondolkodnunk, hanem egészségügyben és oktatásban, szolgáltatásban és mûködésben” – hangsúlyozta a polgármester. Botka László a Fideszhez szólva azt hangsúlyozta, hogy a politikában nem legyôzni kell, hanem meghaladni. Szerinte Szegeden az lehet sikeres a politikában, aki képes a jónál is jobb megoldásokat kínálni; a tagadás nem
gyôzedelmeskedhet. A képviselôk titkos szavazással, 27 igennel megválasztották Solymos Lászlót várospolitikai, 29 igennel Szentgyörgyi Pált gazdasági, 27 igennel pedig Nagy Sándort városfejlesztési alpolgármesternek. Az ülés végén Oláh János képviselô, szegedi pártelnök, a Fidesz lista vezetôje megköszönte, hogy az alakuló ülésen lehetett, és bejelentette: elfogadják a balról jövô jobbot, s ennek szellemében politizálnak. Közölte: a következô közgyûlésig döntenek a Fidesz–KDNP frakció alakításáról. Az MSZP az SZDSZ és az MDF–Együtt Szegedért Egyesület már megalakította képviselôcsoportját. Az alakuló ülésen megválasztották a bizottságok elnökeit, alelnökeit, tagjait is. A jogi bizottság elnöke Pintér Ferenc, alelnöke Szôke Péter, a pénzügyi bizottság elnöke Virág András, alelnöke Póda Jenô, a sportbizottság elnöke Kohári Nándor, alelnöke Iványi Aurél, az oktatási bizottság elnöke Révész Mihály, alelnöke Bartáné Tóth Mária, a kulturális bizottság elnöke Kormos Tibor, alelnöke Haág Zalán, az egészségügyi bizottság elnöke Ványai Éva, alelnöke Tóth Károly, a tulajdonosi bizottság elnöke Gila Ferenc, alelnöke Oláh János, a városüzemeltetési bizottság elnöke Kalmár Ferenc, alelnöke pedig Katona Gyula lett.
2006. október
2 • Szegedi Tükör
Dr. Szentgyörgyi Pál: Felsôváros
Pintér Ferenc: Felsôváros
Ifjúsági ház és sportuszoda Áttekinthetôbb lakótelepet és sok játszóteret szeretne
Szeged gazdasági alpolgármestere, Dr. Szentgyörgyi Pál most második ciklusát kezdi képviselôként, ám négy esztendôvel ezelôtt listán jutott mandátumhoz, most azonban egyéniben gyôzte le riválisait.
Íróasztalhoz kötött emberként azért örülök a választási eredménynek, mert a jövôben emberközelbôl is megismerhetem a választókörzetemben élôk napi problémáit. Az 51 éves alpolgármesterre nagy feladatok várnak a belvárosi körzetben: az ifjúsági ház teljes rekonstrukciója mellett fedett uszodát terveznek építeni ebben a városrészben. Rekonstrukcióra vár a Széchenyi gimnázium, és a Stefánia teljes rehabilitációjára is sort kell keríteni a Tisza Szeged fôutcája elnevezésû program keretében. A városrész tavalyi legnagyobb beruházása, a Glattfelder tér felújítása után jövôre megkezdôdik a harmincéves ifjúsági ház teljes rekonstrukciója is. Tízmillió forintért már készülnek az épület átalakításának tervei. A munka – többek között emeletráépítés, liftszerelés, új akusztikai megoldások bevezetése és technikai korszerûsítés – jövôre kezdôdik és 2008 végére fejezôdik be. A város pályázaton nyert 300 millió forintot az ifjúsági ház teljes felújítására. Elkészülte után Magyarország egyik legkorszerûbb ilyen intézménye lesz majd a szegedi. Tavaly indult a Tisza Szeged fôutcája elnevezésû projekt, amelynek része a Stefánia teljes rehabilitációja is. A folyópartot azonban az elkövetkezendô években egészen a vízi sporttelepig szeretnék rendbe tenni. Ennek a munkának egyik fontos állomása a tiszai hajókikötô modernizálása. A város vízi kapujának korszerûsítése az elkövetkezendô évek feladata. A kikötôvel párhuzamosan a teljes folyóparti sétány arca is átalakul majd. Nagyszabású sportberuházásnak biztosít majd teret az Etelka sori pálya. Itt az elmúlt években mûfüves pályát is kialakítottak, az elképzelések szerint itt kapna helyet a város új
fedett uszodája. Szeged már tavaly bejelentkezett abba a programba, amely állami források igénybevételével és befektetôk bevonásával épít nagy sportlétesítményeket.
A 2-es számú választókörzet újraválasztott képviselôje a következô ciklus programját két nagy terület köré csoportosította. Egyrészt bicikliutakat építene, másrészt teljesen átalakítaná a lakótelepek struktúráját annak érdekében, hogy az rendezettebb, áttekinthetôbb képet mutasson.
Névjegy Dr. Szentgyörgyi Pál 51 éves pénzügyi szakközgazdász, szakmájából tudományos doktori fokozatot is szerzett. Közel két évtizedet dolgozott a bankszakmában, 2002 októbere óta a város gazdasági ügyekért felelôs alpolgármestere, de Szeged sportügyeit is ô felügyeli.
Nagy Sándor: Felsôváros, Tarján
Fiatalos lendület, gyakorlatias hozzáállás, mégis önkormányzati veterán státus: Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, a 3-as tarjáni választókerület önkormányzati képviselôje negyedik ciklusát kezdi idén ôsszel a torony alatt.
Névjegy Nagy Sándor 1967ben született Kunszentmártonban. Tanulmányai hozták Szegedre, ahol 1991ben szerzett programtervezô matematikus diplomát. Szakmájában dolgozott kis- és nagyvállalatnál, részt vett nemzetközi munkákban és elôadóként konferenciákon. A rendszerváltás óta politizál a Szabad Demokraták Szövetségének színeiben, szeged városfejlesztési polgármestereként számos nagy beruházási projektet indított útjára.
A Szilléri sugárút és a Kereszttöltés utca találkozásánál is van egy játszótér: azt a területet is rendbe kellene hozni. Erre egy zöldterületmegújítási tervet készíttetek, a beton focipályát pedig szeretném felújíttatni. Kisebbik részén bekerített játszóteret, másik felében pedig homokfocipályát hoznánk
A jogdoktor „újonc” Az október elsejei önkormányzati választáson hét új képviselô jutott be a negyvenkét fôs szegedi közgyûlésbe, közülük az egyik, az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként induló Dr. Kenyeres Lajos. A képviselô korábban már aktív politikai-közéleti szerepet vállalt a szabad demokraták szárnya alatt, s most a szocialisták támogatásával a 4-es választókerületben, Tarjánban fölényes gyôzelmet aratott.
zetének ügye és a városfejlesztési alpolgármesteri munkája szerencsésen fedi egymást a városi elektromos tömegközlekedés fejlesztése okán. Tervei szerint a ciklus végéig a helyi tömegközlekedés modernizálása lesz az egyik nagyprojekt, amely magában foglalja többek között a 10-es busz vonalának trolibuszvonallá konvertálását, a villamospályák és a villamosközlekedés fejlesztését. Beruházás a rehabilitáció területére is jut, Tarjánt érinti a közterületek rendbehozatala és folytatódik a már megkezdett és szélesebb körben ismert panelrekonstrukciós program, választókerületében újabb 810 épület átalakításával. Az elmúlt 12 évben a szegedi közgyûlésben szerzett tapasztalatok rutint és vértet adtak, hiszen ez idô alatt megtapasztalt sikereket, kudarcokat egyaránt. Büszke arra, hogy korábban ellenzékbôl képes volt olyan javaslatokat tenni, amit a közgyûlés elfogadott. Elsôként hozta nyil-
létre. Hasonló tervek vannak egyébként a Vajda utca és a Csaba utca közötti másik játszótérre is. A játszóterekkel Pintér nem csak a gyermekekre gondolt: a nyitva tartás szabályozásától azt reméli, a jövôben nem fordulhat majd elô, hogy éjszaka fociznak a fiatalok, háborgatva ezzel a környéken élôk nyugalmát. A zavartalan körülményeket egyébként még egy módon biztosítaná: lakóés pihenôövezetté szeretné nyilváníttatni a Kereszttöltés utca–Lugas utca–Etelka sor és Körtöltés által határolt területet, ami jelen pillanatban még 30-as övezetnek sem minôsül. A beruházásoktól a képviselô azt reméli, hogy a lakótelep teljesen más képet mutat majd néhány év múlva, mint most, hiszen megszûnnek majd az összevisszaságok, és eltûnnek a használhatatlan, betonból és vasszerkezetbôl épült játszóterek. – Élhetô, barátságos környezet lesz a kerületbôl, igazi terekkel – ígérte.
Kenyeres Lajos: Tarján
A prosperitás elkötelezettje
A rendszerváltás óta politizál, Szeged és egyéni választókerületének ismeretében, 12 év önkormányzati tapasztalatával indult ismét a választásokon. Sikerrel. A fejlesztésre fókuszáló önkormányzati munka mármár védjegyévé vált, s ennek jegyében fog bele a következô négy esztendôbe is. Saját kör-
Az elôbbi csoportba két beruházás tartozik: a Csillag tér és az Etelka sor közötti rész, valamint a Lugas utcától a Körtöltésig tartó szakasz kiépítése a kerékpárosok számára. Az élhetôbb környezet kialakítása ennél jóval összetettebb feladatot jelent majd. Pintér Ferenc a körzet játszótérhelyzetét például komplex beruházásként oldaná meg. – Tervezem egy interaktív játszótér – egyfajta játékos sportközpont – kialakítását a Gyík utca és a Becsey utca közötti zöldterületen – mondta. – Ezzel egy idôben viszont megszüntetnénk a Kereszttöltés utcai garzonház elôtti téren a hat éven felüliek játszóterét, hiszen az elôbb említett venné át ennek szerepét, a helyén pedig közösségi park létesülne. Ennek a tervei egyébként már el is készültek. Itt kapna helyet egy olyan elkerített játszótér szökôkúttal és pancsolóval, ahol a hat éven aluliak játszhatnak biztonságosan.
Névjegy Dr. Pintér Ferenc a Ságvári gimnáziumban tanult, majd jogi diplomát szerzett. A politizálás mellett jelenleg is ügyvédként dolgozik. 2002 óta a 2-es számú választókörzet önkormányzati képviselôje. Öt gyermek édesapja.
vánosságra – akkor még ellenzéki padsorokból – a tervezett kórház-privatizáció mögötti politikai érdekkapcsolatokat, s más ügyekben is igyekezett a közélet tisztaságát védelmezni. Aktív része van abban, hogy Szeged új fejlôdési pályára állt, ami hite szerint új munkahelyeket és a korábbiaknál nagyobb prosperitást hoz a városnak. Városfejlesztési alpolgármesterként kiemeli a szegedi biopolisz, a tudásalapú gazdasági érvényesülés fontosságát, e projektbe a ciklus során több céget kívánnak bevonni. A klinikafelújításhoz szintén e ciklusban számos közlekedéssel, közmûfejlesztéssel, átalakítással kapcsolatos feladatra számít, s bár nem közvetlen városi feladat, számít az M43-as úttal kapcsolatos teendôkre is. Nagy Sándor szerint Szeged újabb, reálisan megvalósítható jó lehetôségek elôtt áll, amelyet hatékonyan ki kell használni, hogy mindenki elégedett lehessen.
„Négy éve még nem lett volna ilyen könynyû bekerülni a torony alá – mondja –, akkor még ugyanis nem volt akadálymentesítve az önkormányzat épülete, s mindenkinek fejtörést okozott volna a kerekes székkel való bejutásom.” Az akadálymenetesítés egyébként korántsem áll olyan rosszul, mint azt sokan vélik – mondja a képviselô. Többek között az adóhivatalba, több postára, bankfiókba, az Ady téri egyetemi információs központba, a nagyállomás épületébe, a polgármesteri hivatalba már könnyebben bejuthatnak a kerekes székkel közlekedôk. Persze van még tennivaló e téren is bôséggel, de nagy eredmény, hogy a a szó szoros értelmében is szabad az út Kenyeres Lajos elôtt, aki ôszinte lelkesedéssel veti majd bele magát az elôtte álló négy esztendô tennivalóiba. Mint mondja, Tarjánnal lesz dolga bôven, mert óriási fejlôdés elôtt áll a városrész. Több mint egymilliárd forintnyi, részben önkor-
Névjegy Dr. Kenyeres Lajos 1954-ben született Szegeden. Kisdiákként ságváris volt, majd a Szegedi Tudományegyetem jogi karán 1980-ban szerzett diplomát. Választókerületében szinte mindent és szinte mindenkit ismer, 1973-ban költözött Tarján városrészbe, s azóta is ott él. Tagja az Eötvös József Szabadelvû Társaságnak, s az SZDSZ-ben több éve aktívan politizál. mányzati, javarészben uniós támogatásból nyert pénzt fordíthatnak e városrész fejlesztésére. Magyarországon ez lesz az elsô ilyen típusú és léptékû úgynevezett közösségi térfejlesztés. A Lugas utca, Budapesti körút, József Attila sugárút által határolt, Retek utcával „elfelezett” részen teljes átalakulás várható a közterületeken: hamarosan megújulnak a szennyvízcsatornák, a parkok, a parkolók, a játszóterek, a zöldfelületek. Élhetôbb, kellemesebb környezet veszi majd körül a tarjániakat, s azután talán hasonló projekt „futja be” a Retek utcától délre esô városrészt is. Az újonc képviselô tervei között szerepel az is, hogy civilszervezetek bevonásával és városi segítséggel Szegeden is létrejöhessen a másutt már mûködô Hospice-szolgálat, amely a gyógyíthatatlan betegek testi és lelki ápolását tûzi ki célul. Kenyeres Lajos tisztában van azzal, hogy mozgáskorlátozottsága okán sokan várják tôle, hogy fellépjen sorstársai érdekében. Természetes, hogy segít, de mint mondja, Tarján képviselôjeként elsôsorban az ott lakókért kell dolgoznia, az ô érdekeiket kell képviselnie a közgyûlésben. Bízom abban, hogy a tarján városrészben élôk bizalommal fordulnak eztán is hozzám, hiszen könnyen lehet, hogy az ötletük, elképzelésük a segítségemmel megvalósítható – véli Kenyeres Lajos.
2006. október
Szegedi Tükör • 3
Az újraválasztott polgármester szerint az új ciklusban túl kell lépni az évtizedes struktúrákon
Botka László: Magasabb fordulatszám Szeged sikere nem azon fog múlni, hogy hány száz milliárd forint uniós forrás érkezik majd a városba különbözô fejlesztésekre, hanem azon, hogy képesek leszünk-e magasabb sebességre kapcsolni – mondta Botka László. Az újraválasztott polgármester az önkormányzati választás eredményében egyértelmûen annak az új politikai minôségnek a sikerét látja, amelyet szerinte az elmúlt négy évben sikerült kialakítania a szocialista–szabad demokrata városvezetésnek. Botka László hangsúlyozta: Szegedtôl senki és semmi nem tudja elvenni a régióközponti szerepet. – Hogyan értékeli az önkormányzati választás eredményét? – A szegediek most elôször döntöttek úgy a rendszerváltás óta, hogy elégedettek azzal az iránnyal, fejlôdési pályával, amire Szeged városa az elmúlt években ráállt. A szegedi polgármesterek között elsôként tervezhetek egy második ciklust. Ez óriási elôrelépés, hiszen Szeged volt az utolsó olyan magyarországi nagyváros, ahol eddig még senkinek nem adatott meg, hogy több cikluson át kormányozzon. A választási eredményben egyértelmûen annak az új politikai minôségnek a sikerét látom, amelyet az elmúlt négy évben sikerült kialakítanunk. Úgy vélem, egy európai nagyvároshoz európai politikai stílus illik, s egy európai közösség akkor lehet igazán sikeres, ha szétválik a pártpolitikai-nagypolitikai logika és a várospolitika. Akkor lehet igazán sikeres egy település, ha a várospolitikának önálló arculata, logikája van. Nekünk pártállástól függetlenül azon kell dolgoznunk, hogy a város fejlôdjön. Meggyôzôdésem, hogy Szeged érdekei, céljai minden más érdeket, logikát felülírnak. Ezt a politikai stílust, karaktert nagyon tudatosan próbáltam felépíteni az elmúlt négy évben. Úgy látom, hogy a szegediek döntô többségének tetszik ez a stílus. Nem hiszem, hogy van a városban 58 százaléknyi szavazata bármelyik politikai oldalnak. Biztos vagyok abban, hogy rám nem csupán szocialista és liberális, de konzervatív érzelmû választók is voksoltak. Egyértelmû a választók üzenete: itt, Szegeden a közös célok érdekében kell politizálnunk. Nekem ez volt a hatodik választási kampányom, s megvallom, igencsak szürreális napok után vagyunk. Politikai ellenfeleim, a kihívóm, a Fidesz nem is törekedett arra, hogy bármiféle alternatívát mutasson fel a szegedieknek, hanem egy tagadásra, indulatokra épülô politikát fogalmazott meg. Ez odáig süllyedt a választási hadjárat utolsó két hetére, hogy mi a magunk részérôl felfüggesztettük a kampányt, nem kerültek ki plakátjaink az oszlo-
Botka László: Szeged érdekei minden más érdeket felülírnak. (Fotó: Karnok Csaba) pokra és lemondtam az elôre meghirdetett fórumokat is, mert úgy láttam, hogy a józan ész és az indulatokra épülô tagadás politikája került egymással szembe. Remélem, hogy a választási eredmény tükrében minden politikai erô rájön arra, hogyan és miként lehet sikeresnek lenni Szegeden. Remélem, hogy minden politikai erô rájön arra, hogy a szegediek csak azt a politikát fogadják el hitelesnek, amelybôl egyértelmûen kitûnik, hogy együttmûködésre épül és van jövôképe. – A választások másnapján azt nyilatkozta, hogy bár abszolút többségben vannak, kísérletet tesz egy új logikájú, szélesebb, korszerûbb együttmûködésre a közgyûlésben. Mit jelent ez pontosan? – Válasszuk külön a szinteket. Engem polgármesterként eddig sem érdekelt, hogy egy szegedi szakembernek milyen pártpreferenciája van. Az alapján ítéltem meg az embereket, hogy milyen javaslatuk, ötletük, képességük van arra vonatkozóan, hogy a város sikerét elôre tudják mozdítani. Engem a jövôben sem fog érdekelni az, hogy kinek milyen a pártállása. Az érdekel csupán, hogy akar-e tenni, s ha igen, akkor mit akar tenni Szeged érdekében. A másik szegmens a köz-
gyûlés, ahol remélem, hogy értelmes vitákon csapnak majd össze az érvek. Az értelmes eszmecsere úgy alakulhat ki, hogy ugyanarról a dologról vitatkozunk. Az elmúlt négy évben azért nem volt értelmes vita a városházán, mert nem ugyanazzal foglalkoztunk. Mi ugyanis a várossal törôdtünk, foglalkoztunk, az ellenzék pedig velünk. Amikor megfogalmaztam azt az elvárást, miszerint kísérletet teszek egy új logikájú, szélesebb, korszerûbb együttmûködésre a közgyûlésben, azt gondoltam, hogy a szegedi Fidesz tanult a választási vereségébôl, s megérti, csak akkor lehet sikeres, ha nem tagadásra és támadásra építi a politikáját, hanem megpróbál alternatívát felmutatni a szegedieknek. Ezért kértem azt a többségben lévô kormánypárti frakcióktól, hogy valódi demokratához méltóan adjunk át meghatározó pozíciókat az ellenzéki képviselôknek az új közgyûlésben, adjunk át olyan pozíciókat, ahol keményen dolgozni kell. Ezt támogatták a kormánypárti frakciók, s a nyolc közgyûlési bizottsági elnöki és alelnöki posztból hármat-hármat ajánlottak fel az ellenzéknek, s mandátumarányosan osztották el a bizottsági helyeket is. Mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy világossá váljon min-
denki számára, hogy én együttmûködô közgyûlést szeretnék. – Az országos politika, fôként a mostani, felfokozott helyzetben óhatatlanul beszivárog majd a közgyûlésre. Mit gondol, mennyire lesz így hatékony a munka? – Mi dolgozunk tovább, hiszen rengeteg a feladatunk. A város mûködik, sok a tennivalónk. A Fidesz meg majd eldönti, mit akar csinálni. – Hogyan érinti Szegedet a regionális fejlesztési tanácsok körüli hercehurca? A megváltozott politikai felállásban hogyan tud majd Szegedért lobbizni? – A regionális fejlesztési tanács a regionális operatív fejlesztési program felett rendelkezik majd. Szeged jövôbeli nagyberuházásait nem ebbôl a programból tervezzük finanszírozni. A Nemzeti fejlesztési tervben kiemelt fejlesztési pólusként máshonnan finanszírozzuk majd a kétezer ágyas klinikai tömb és az M43-as építését, valamint az elektromos tömegközlekedés fejlesztését. Jelzem, hogy mivel a Fidesz nem szavazta meg a regionálisan választott önkormányzatot a parlamentben, továbbra is a kormányzat kezében van a döntés. A kormányzat rendelkezik a források elosztásáról. A tanács javaslatokat fogalmaz meg, természetesen fontos, hogy konszenzus legyen a kérdésekben. Mi egyébként aktív szerepet vállaltunk a regionális fejlesztési tanács munkájában, ahol ott vannak a megyék, nagyvárosok és kistérségek, valamint a kormányzat képviselôi. Bebizonyítottuk, hogy Szeged fejlôdése magával húzza a térséget, a régiót. Szegednek integráló szerepe van. Senki és semmi nem tudja elvenni a régióközponti szerepet, de nekünk meg kell tanulnunk régióközpontként viselkednünk. – Melyek lesznek az elkövetkezô négy év legfontosabb döntései? – Ennek a ciklusnak az lesz a legnagyobb kihívása, hogy egyszerre kell megvalósítani az óriási fejlesztéseket, amelyeket terveztünk, s amelyek valóban mérföldkövek lesznek a város történetében, másrészrôl tudomásul kell vennünk, hogy a fejlesztések, beruházások, az infrastruktúra, az új épületek és házak csak a keretet adják, tartalommal nekünk, szegedieknek kell megtöltenünk. Fel kell vennünk a versenyt az infrastruktúra fejlôdésével.
Megújulásra van szükség! Arra, hogy minél több szegedi intézmény, minél több szegedi ember érezze meg a szakmájában, hogy magasabb fordulatszámra kell kapcsolnunk. Ne gondoljuk azt, hogy az a sok tízmilliárd forint, amely a különbözô fejlesztésekre érkezett és fog érkezni a városba, az önmagában növelni fogja Szeged versenyképességét. Ez csak a szükséges, de nem elégséges feltétel. Egy város olyan, amilyenné a benne élôk teszik. Éreznünk kell a lehetôséget, s azt, hogy a meglévô értékeink mentén szükség van megújulásra, színvonalra és innovációra. Szegeden látok erre alkotóerôt. Megvan az alapunk arra, hogy nagyon sok területen húzóerô legyünk az országban, s értéket tudjunk teremteni Európa számára is. Ez azt is jelenti, hogy szemléletváltásra is szükség van. Ez az önkormányzat mûködését is érinti. Az elkövetkezô idôszak döntéseiben azt a logikát kell képviselni, ami abból indul ki, hogy nem a részérdekek a fontosak, hanem az egész. Ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszerben nem a harmincegy intézmény, hanem maga a szegedi oktatásügy az érték, hogy az versenyképes és hatékony legyen. Nem a harminckilenc épület az érték, ahol egészségügyi ellátás folyik a városban, hanem maga a szegedi egészségügyi rendszer, amelyben benne van az óriási humán tôke, a hivatásukat szeretô kiváló orvosaink. Természetesen kell hozzá XXI. századi infrastruktúra, de bizony hozzá kell nyúlni a rendszerhez, hogy ez a kettô találkozzon, s valóban új minôséget tudjunk létrehozni. Nagyon kemény és határozott döntések állnak elôttünk. Biztosan sértünk majd részérdekeket annak érdekében, hogy az egész rendszer jól tudjon mûködni. Sokszor elmondtam már, hogy Szeged sikere nem azon múlik, hogy hány száz milliárd forint uniós forrás érkezik majd a városba különbözô fejlesztésekre, hanem azon, hogy képesek leszünk-e magasabb sebességre kapcsolni. A siker nem negyvenkét emberen, a közgyûlés tagjain, hanem mindenkin múlik, aki Szegeden él. Túl kell lépnünk évtizedes struktúrákon, ehhez mindenki segítségére szükség van.
2006. október
4 • Szegedi Tükör
Folytathatja képviselôi munkáját az elkövetkezendô négy évben Tarjánban, az 5. számú választókörzetben Révész Mihály. Az MSZP városi alelnöke „szerencsés” körzetben indult: az elkövetkezendô években itt valósul meg ugyanis Magyarország elsô komplex lakótelep-rehabilitációs programja. A szomszédos választókerülettel közösen több mint egymilliárd forintot költhetnek majd a közterületek korszerûsítésére. – Több mint ötezer-kétszáz ember lakik ezen a területen, a házakkal együtt viszont a lakosság is öregszik, így rájuk külön is oda kell figyelni. Az
elmúlt négy évben a járdák, parkok mellett az Olajbányász téri kispiac is megújult, több mint 150 millió forintot költöttek az itt található oktatási intézmények korszerûsítésére. A terület lakói a panelfelújítási programban is jeleskednek: két év alatt itt fiatalodott meg a legtöbb házgyári épület. A régi-új képviselô – a lakókkal összefogva – azt szeretné elérni, hogy 2010-ig minden épület megújuljon. Ez azért is fontos, mert 2008-ig a terület szinte valamenynyi zöld- és közterülete megfiatalodik. A város ugyanis pályázaton nyert 1,1 milliárd forintot a régi lakótelep korszerûsítésére. Többek között új játszóterek és parkolók épülnek, növelik a zöldfelületek arányát, akadálymentesítik a középületeket. A nagyszabású rehabilitációs program mellett hamarosan játszótér épül a Gyevi temetô és az Építô utca közötti területen, a képviselôi alapból az elmúlt napokban már új padokat helyeztek ki, folytatódik a járda és útfelújítási program is. – Mivel ez a városrész is öregszik, hamarosan szeretnék egy nyugdíjas klubot szervezni, ez eddig hiányzott errôl a területrôl. Sokat javíthatna az itt élôk
közérzetén az úgynevezett nyitottiskola-program. Tervezem, hogy hétvégeken kinyitjuk az oktatási intézmények sportpályáit, tornacsarnokait, hogy minél többen mozoghassanak, töltsék el kellemesen a szabadidejüket a városrészben. A megújuló városrészben egyre fontosabb lesz a közbiztonság javítása is, hogy az újonnan létrehozott értékekre vigyázzanak. Révész Mihály azt tervezi, hogy szerzôdést köt a társasházakkal, az itt lakók így nemcsak óvhatják az értékeket, de gondozhatják is a fákat, a zöldterületeket. A városrészben egyébként önkormányzati támogatással évek óta sikeresen mûködik polgárôrség.
Névjegy Révész Mihály egy szegedi üzleti középiskola igazgatója. Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlésében 1994 óta önkormányzati képviselôként tevékenykedik. Révész Mihálynak Tarjánban, az 5-ös számú választókörben szavaztak ismét bizalmat a szegediek. Jelenleg az MSZP városi alelnöke is. Nôs, három gyermeke és két unokája van.
Iványi Aurél: Szôreg
Folytatná a ligetrekonstrukciót Kormos Tibort másodszor választották meg a 6. számú választókerület egyéni képviselôjévé. Az elôzô ciklusban a Kulturális, Közmûvelôdési és Idegenforgalmi Bizottság elnöki posztját betöltô városatya generális panelfelújítási programot indítana az Odessza városrészben. – Fontosnak tartom, hogy a népliget kertvárosi részére is nagyobb gondot fordítsunk a következô négy évben. Jó néhány utcának – a Jankovich, a Pillich Kálmán, a Kállay Albert és a Pécskai utcának – szinte nincs is járdája, ott feltétlenül meg kell oldanunk a biztonságos gyalogos közlekedést – mondja 6. számú választókerületben újraválasztott SZDSZ-es Kormos Tibor. – Az Odessza városrész gondjait is orvosolnunk kell. Mivel ez a város talán második legrégebbi lakótelepe, mindenképp szükség lesz egy generális panelfelújítási programra, ahhoz hasonlóra, mint amilyet Tarjánban is elindítottunk. Mivel meglehetôsen korlátozott – az elôzô ciklusban évi négymillió forint volt – a képviselôi keretünk, ebbôl csak a legégetôbb, legsürgôsebb problémákat tudom megoldani. Kormost Tibor úgy véli, az elôzô ciklusban 99 százalékban sikerült megvalósítania, amit képviselôjelöltként a 2002-es választási kampányban megígért. Az elsôk között folytatódott a liget rekonstrukciója az új tükörpark kialakításával, a bejárat megújításával, a Halas fiúval és a medencével. A Torontál teret is sikerült rendbe tenni. Büszke a felújított újszegedi iskolákra és óvodákra. Közvilágítást kapott a Népkert sor. Van egy gyöngyszem is: a szegedi születésû szobrászmûvész, Farkas Pál Pénzeskárász címû szobra sokak tetszését elnyerte. – A Kulturális, Közmûvelôdési és Idegenforgalmi Bizottság elnökeként is büszke lehe-
tek arra, hogy az elmúlt négy évben hihetetlen mértékben fejlôdött a város idegenforgalma. Szeged az elsô tíz olyan magyarországi település között van, ahol a legnagyobb volt az igenforgalom növekedése. A közmûvelôdés terén nagyon fontosnak tartom az intézményeink felújítását. Évrôl évre sikerült 10 millió forinttal támogatni sok-sok rendezvényt, kulturális projektet. Számos, a város számára fontos nívós kiadvány megjelenéséhez is hozzá tudtunk járulni.
Névjegy Kormos Tibor Szegeden született 1948. március 15-én. A JGYTF rajz–földrajz szakán szerzett tanári diplomát. Házasságban él, két 23 éves ikerfiú édesapja. Tizenhárom éven át a JATE-klub vezetôjeként dolgozott. 1992-tôl 1995-ig a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. Jelenleg egy marketing- és reklámügynökség vezetôje. 2002-ben választották elôször önkormányzati képviselôvé, az elmúlt ciklusban az SZDSZ szegedi frakciójának vezetôje volt a közgyûlésben.
Dr. Szondi Ildikó: Belváros
Idecsalogatni a turistákat Tiszta és virágos Szegedért Hatezer-ötszáz szôregi nagy része szavazott ismét bizalmat Iványi Aurélnak, aki így 2010ig folytathatja négy éve megkezdett képviselôi munkáját Szeged egyik leghíresebb településrészén. A képviselô az utak rendbehozatala mellett a rózsaünnepet szeretné látványosabbá, gazdagabbá tenni, és az apátságdombon történelmi emlékhelyet kíván kialakítani.
Négy éve Szôreg hivatásos képviselôje és a település részönkormányzatának vezetôje Iványi Aurél. Évekkel ezelôtt sikeres vállalkozását ruházta át családjára, hogy minden idejét a közéletnek szentelhesse. Bár a településrész szerencsésen túljutott az évtized legnagyobb beruházásán, a csatornázáson, ám ez máris újabb munkát adott. A csatornázás és a burkolatfelújítás nyomán ugyanis megemelkedtek az utak, a negyvenéves járdák és vízelvezetôk pedig ehhez képest megsüllyedtek. A probléma Szôreg 58 utcájának nagyját érinti, így az elkövetkezendô négy esztendô egyik legfontosabb feladta a járdák és a vízelvezetôk rendbetétele, hogy a csapadék ne találjon
utat magának a házak udvaraiba. A település egy része ráadásul mélyen fekvô, ami súlyosbítja a problémát. – A következô négy esztendôben más munkák várnak rám, mint az elôzô ciklusban. Véget ért egy látványos, nagy beruházás, most az apró munkák ideje jön, de csak így nyerheti el az igazi arcát Szôreg – mondja. Ugyancsak a víz okoz
gondot a néhány éve több millió forintból kialakított szabadidôparkban is. A mélyen fekvô terület jelenlegi formájában nem használható, két éve víz alatt áll a terület egy része. Most azt tervezik, hogy mesterséget tavat hoznak létre az egykori bányagödörben, hogy az záportározóként elvezesse a vizet. Szôreg az elmúlt években országos hírûvé lett rendezvényeirôl, leginkább a rózsaünnep tart számot nagy érdeklôdésre. A fesztivált jövôre új alapokra szeretnék helyezni: látványosabbá, érdekesebbé tennék. A településrészen ugyanis háromszáz család foglalkozik rózsatermesztéssel, ôket szeretnék még jobban bevonni a fesztivál lebonyolításába. Újabb turisztikai vonzerôvel is gazdagodhat Szôreg, ha sikerül kialakítani azt a történelmi emlékhelyet, amelynek az apátságdomb adna helyet. Az Árpád-kori település egy része ugyanis a DélAlföld legutolsó dombvidékére támaszkodik. Most kilátót és emlékhelyet terveznek az egykori apátság romjai mellett.
Névjegy Iványi Aurél 1969-ben született, nôs, egy gyermeke van. Mûvelôdésszervezô szakon végzett, ám évekig egy építôipari vállalkozása volt, közéleti elfoglaltságai miatt cégét évek óta családja viszi. A szôregi részönkormányzat vezetôje, most második képviselôi ciklusát kezdi.
A belvárosi polgárok bizalmát elnyerve második ciklusát kezdheti a 10. választókörzet újraválasztott képviselôje, dr. Szondi Ildikó. Az MSZP-s képviselô fontos feladatának tartja, hogy a belváros minden tekintetben megszépüljön. A most induló új ciklusban szeretném elérni, hogy a Kölcsey utcából sétálóutca váljon. A belvárosi kis mellékutcákban úgy kell helyrehoznunk a járdákat, hogy eltûnjenek a gyökerek miatt kialakult balesetveszélyes hepehupák. A Bartók Béla tér szépítését is folytatnunk kell, hogy a betonkatlanból egy humanizált tér alakulhasson ki – sorolja a terveit dr. Szondi Ildikó, aki második ciklusát kezdheti a közgyûlésben a 10. választókörzet képviselôjeként. – A belvárosban lakókat nagyon zavaró zajos rendezvényeket úgy szeretnénk megszervezni a jövôben, hogy azok ne jelentsenek elviselhetetlen zajterhelést. Azon is gondolkodom, hogy egyéni képviselôi indítványt nyújtanék be arra nézvést, hogy akik feltûnôen gondatlanul szemetelnek, elriaszthatók legyenek ettôl. Dombóváron például bevezettek egy olyan önkormányzati rendeletet, amely alapján a felelôtlenül szemetelôket immár büntetni is tudják. Egy ilyen rendelet Szegeden is elrettentô és megelôzô jellegû intézkedés lehetne például azokkal szemben, akik számolatlanul dobálják el a cigarettacsikkeket a belvárosban. Szeged az egyik legtisztább magyar város, ezt a tisztaságot azonban jó lenne a kevésbé kirakatban lévô mellékutcákban is garantálni. Mint ahogyan a nevezetes koldusrendelet kapcsán, ebben az esetben sem a büntetés, hanem a megelôzés a fontosabb. Abban is bízom, hogy egyre több belvárosi polgárt rá tudunk majd venni arra, hogy tovább folytatódjék az erkélyek virágosítása. A Széchenyi téren szeretnénk zenélô pavilonokat kialakítani, ahol rendszeresen lennének programok. Ebben már többen is fölajánlották a segítségüket. Fontosnak tartom a belvárosi udvarok megszépítését is. Az utak állapotát is javítani szeretnénk. A szelektív hulladékgyûjtést is minél szélesebb körben
meg kell honosítani a belvárosban. Mindig az a legfôbb szempont, hogy mit kívánnak az ott lakók. Ezért rendszeresen tartom a kapcsolatot a választóimmal, rendszeres bejárásokat is tervezek. Ezekre a sétákra szeretném magammal vinni a problémákkal foglalkozó illetékeseket, akik választ tudnak adni a konkrét kérdésekre. Folytatnunk kell a belvárosi paloták megszépítését is. Az elmúlt ciklus legnagyobb eredményei közé sorolom a gyönyörûen megszépült Tisza Lajos körutat és a Rákóczi teret, folyik a rakpart felújítása, folytatjuk az Anna-kúti csomópont fejlesztését. A lakók csatlakoztak a Sellô-ház felújítási programjához, így megfiatalodhatott az épület. Az egyéni képviselôi alapomból megszépítettük a Hild-kaput is.
Névjegy Dr. Szondi Ildikó Nyírmegygyesen született 1955-ben. Szegeden, a JATE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1980 óta a jogi kar Statisztikai és Demográfiai Tanszékén dolgozik oktatóként. Egy évtizeden át az Egyetem Kulturális Titkárságát is vezette. 1984-tôl szervezi a Szegeden létrehozott Irodalmi Kávéházi Estéket, a rendszerváltást követôen a Szegedi Közéleti Kávéház estjeit. 2002-ben választották meg elôször a 10. választókörzet, azaz a belváros önkormányzati képviselôjévé az MSZP színeiben. Az elôzô ciklusban az Oktatási Bizottság alelnöke volt. Férjezett, egy nyolcadikos leánya van.
Szegedi Tükör • 5
Dr. Szabó László: Újszeged
Révész Mihály, az 5. választókerület képviselôje Kormos Tibor: Újszeged, Odessza
Milliárdos felújítások
2006. október
Farkasné Pocsai Blanka: Újszeged
Fiatal ember – régi javakért Szolgáltatóház Hargitába Dr. Szabó László, a Fidesz, a KDNP, a Szegedért Egyesület és az MDF közös támogatottjaként került újabb négy esztendôre a Szegedi közgyûlésbe Újszeged 7-es számú választókerületébôl. Idén ôsszel kezdôdik számára a második önkormányzati ciklus, melyben az elôzô négy esztendôhöz hasonlóan síkra száll a helyi értékek védelméért legyen az kulturális, néprajzi, építészeti emlék. Az ellenzékben végzett munka igen nehéz, sok esetben hálátlan feladat – mondja Szabó László – ennek ellenére soha eszembe nem jutott volna, hogy politikai ellenfeleimmel szemben negatív kampányt folytassak, s ezt nem is tartom helyesnek. „Ellenzéki kitartását” mutatja: az elsô, képviselôként töltött esztendôben több elôterjesztést nyúj-
tott be, mint a korábbi ciklus ellenzéki képviselôi összesen. Aktivitását a legtöbb esetben az értékvédelem motiválta, s motiválja a következô négy esztendôben is. Több értékmentô és városvédô indítványt, tervezetet dolgozott ki és terjesztett a Szegedi Közgyûlés elé. Ezek közül Újszegedet közvetlenül érinti az Ármentesítés 100 éves emlékmûvének (Bertalan emlékmû) újraépítése, s egy Árvíztörténeti kiállítóhely létrehozása. Sajnálja, hogy nem sikerült a világhírû tudós, Szentgyörgyi Albert újszegedi villáját – melyet a Nobel díj összegébôl
Névjegy Ifj. dr. Szabó László 1969-ben született, a kitartó Bak jegyében, szegedi polgárcsalád gyermekeként. Orvosegyetemi tanulmányait Szegeden végezte, majd 2002-tôl független képviselô, a 7. körzetben, Újszeged képviselôjeként. 2004-ben megalapította a Szögedi Védegyletet. Nôs, négy apró gyermek édesapja.
Tóth Károly: Belváros
Farkasné Pocsai Blanka, a 8. választókerület képviselôje. Második ciklusát kezdi az egyéni körzetében Újszegeden. Rengeteg feladatot szeretne megvalósítani: szolgáltatóház, gyermekorvosi rendelô építését, járdák, zöldterületek felújítását tûzte ki célul.
vásárolt, s melyben 1940-45 között lakott – emlékházzá alakítani, de eredmény, hogy az épület legalább nem lett az enyészeté. Szabó László úgy véli, az újszegedi Heavytex jó néhány blokkja, valamint a Bakay Nándor utcában álló Kenderfonó patinás épülete is jobb sorsa lett volna⁄lenne érdemes, véleménye szerint nem volna szabad durván bontani, sokkal inkább a külföldi példákat tanulmányozva átalakítani, hasznosítani-fejleszteni ezeket az ingatlanokat. Szabó László annak érdekében is tenni kíván a következô ciklusban, hogy a DélÚjszeged és a déli híd jelenlegi terveit felülvizsgálják, mert véleménye szerint azok jelenlegi formájukban a város és a városrész lakói érdekei ellen valók.
A közel egy évtizedes önkormányzati tapasztalata, jó munkabírása és az 1998–2002-es önkormányzati ciklusban a 8-as választókörzetben végzett munkája felajánlásával indult el az egyéni képviselôi mandátumért Farkasné Pocsai Blanka Újszegeden, amit szoros versenyben sikerült megnyernie. Képviselôi programjának fôbb pontjai: Marostô közösségi életének, kezdeményezô képességének visszaállítása. Fiataloknak találkozóhely létesítése, újszegedi vállalkozók népszerûsítése, rendszeres lakossági tájékoztatók. A marostôi lakóparkban több probléma vár megoldásra, amit meg kell szerveznie. A járda nélküli utcákon az átmenô forgalom, és a gyorshajtók miatt az úton járók biztonságát meg kell oldani. Majd egy évtizede létezik egy szolgáltatóházterv a Hargitai ABC melletti füves területre. Több funkció jelenhetne itt meg: újszegedi vállalkozók és
A belváros, annak ellenére, hogy minden szegedi számára „szem elôtt” van, Tóth Károly számára az elmúlt négy esztendôben nem bizonyult hálátlan feladatnak. Már csak azért sem, mert a körzet eredményei Szeged határából is láthatók: a Honvéd téri református templom és a zsinagóga a múlt ciklus idején kapott impozáns díszkivilágítást. A körzet városfejlesztési tervében egyébként már 2004-ben olyan, azóta javarészt megvalósult projektek szerepeltek, mint a Tisza Lajos körúti villamospálya korszerûsítése, a nagykörúti épületek homlokzati renoválása, az új zsinagóga felújítási programja, az árvízi emlékmû felújítása, a Szentháromság utca– Bécsi krt. keresztezôdésében körforgalom kialakítása, a Honvéd téri játszótér és buszmegálló felújítása, és a városi kéményfelújítási és az óvodakorszerûsítési program, hogy csak néhányat említsünk. Ebben a választókörzetben valósult meg 2004 végén a legjelentôsebb hazai felsôoktatási beruházás az Ady téri tanulmányi és információs
Névjegy Farkasné Pocsai Blanka 1964-ben született Szegeden. Férje közgazdász matematikus, fia 16 éves gimnazista. A képviselô Újszegeden, a 8-as választókörben él és dolgozik. Pedagógusként húsz éve, igazgatóhelyettesként nyolc éve látja el feladatait. Szeged Megyei Jogú Város Közgyûlésében 1994 óta Oktatási Bizottsági tagként, 1997 óta önkormányzati képviselôként tevékenykedik.
Lauer István: Móravárostól Béketelepig Katona Gyula: Móraváros
„Az én körzetem A tanyától a panelig mindig szem elôtt van“ Névjegy Tóth Károly a belváros 11-es választókörzetében indult az önkormányzati képviselôk versengésében, s 5920 fôs szavazókörzetében a voksok 45,44 százalékát sikerült megszereznie.
fiatalok találkozó helye lehetne valamint egy orvosi rendelô is helyet kaphatna. Az új lakóparkban sok a kisgyermek, a választókörben nincs orvosi rendelô. A gyermekorvosi rendelô nyitásának lehetôségét azonnal meg kell vizsgálni. A Gulácsy park parkosítását el kell kezdeni – sorolta a képviselô a legsürgetôbb feladatokat a marostôi lakóparkban. Több elhanyagolt zöldfelületet kell rendbe hozni. A Víz-
torony tér felújítása elodázhatatlan feladat. Tovább kell folytatni az Erdélyi tér fejlesztését és a Kállay liget elkészült tervek szerinti kialakítását is el kell indítani. Fontos feladat a Hargita utcai játszótér állagmegóvása és karbantartása. – Mivel a választókörbôl rengetegen járnak tömegközlekedési eszközzel dolgozni, ezért a Fô fasoron és a Hargitai utcán a fedett buszvárók telepítését el kell kezdeni – emelte ki Farkasné Pocsai Blanka, aki az útfelújításra négyéves ütemterv elkészítését szorgalmazza.
központ, több mint nyolcmilliárd forint értékben, s nagy volumenû, 300 millió forintos ráfordítást jelentett a Vasvári szakközépiskola teljes felújítása. A jövô sem ígérkezik eseménytelennek: a korábban sikeres lakásés kéményfelújítási pályázatok a soron következô ciklusban is folytatódnak – ígéri a képviselô, aki úgy véli, jelenleg a Domus–Tesco profilváltás, a Honvéd téren épülô parkolóház, valamint a biopolisz által érintett utcák ügye igényli leginkább a lakossági érdekek kép-
Lauer István megôrizte mandátumát egy nagy területû, problémákban bôvelkedô körzetben. Elindult a Mars és a Kálvária tér átrendezése, csatornáztak és utat építettek – erre büszke. Maradt dolga: járdákat rendbe tenni, Béketelepen parkosítani.
viseletét. Sokan ismerhetik Tóth Károlyt a helyi idegenforgalom kapcsán. A képviselô kiemeli, hogy azt a határokon átnyúló, regionális turisztikai csomagot, melyben Szeged, Szabadka és Temesvár együtt szerepel idegenforgalmi programként. Tóth Károly úgy véli, idegenforgalmi fejlesztésekben is az ehhez hasonló komplex, régiókat kínáló turisztikai kínálaté a jövô.
Névjegy Tóth Károly Tiszaföldváron született 1958-ban. Szegeden 1979-ben telepedett le. Hallgatója volt a Juhász Gyula Tanárképzô Fôiskola magyar–népmûvelés szakának, majd a szegedi egyetemen középiskolai tanári, ezt követôen az ELTE-n politológia szakos diplomát szerzett. 1998ban elvégezte a Friedrich Ebert Alapítvány és a Villányi Úti Alapítvány 3 féléves EUmultiplikátor továbbképzési programját. 1989–1992 között a JGYTF fôigazgatói hivatalát vezette. 1993-tól a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzô Intézet Csongrád Megyei Tagozatát igazgatja, emellett tanár úrnak szólítják a tanárképzô fôiskolai karon.
– Meglehetôsen vegyes összetételû a körzetem, azaz Móraváros és Béketelep. A régi típusú panelházak és a kisebb társasházi közösségek éppúgy megtalálhatók benne sajátos problémáikkal, mint a többséget képviselô magánházas területek. És ne feledkezzünk meg a külterületi tanyás részekrôl, amelyek szintén hozzám tartoznak – haladtunk a képviselôvel a képzeletbeli térképen. – Érdekes kihívás, mert egészen mások a gondok, sôt olykor szélsôséges elképzelések is elôfordulnak. Büszkeségei közül a képviselô a városi beruházásban épülô és szépülô Mars téri piacot
Lauer István közgazdász szakmérnök, a Gabona Trans Rt. termelési igazgatója. Kilenc telephelyen gabonatermeltetéssel és -tárolással foglalkoznak. Négy lánya van. 2002-tôl MSZP-s egyéni képviselô Móravároson és Béketelepen. A közgyûlés két bizottságában dolgozott eddig, a pénzügyi és a városüzemeltetési testületben.
emelte ki. A tavaly kezdôdött átalakítás nyomán már áll két esztétikus, tágas és világos csarnok. A kereskedôk beköltöztek és berendezkedtek. Az épületek mellett elkészült a több mint háromszáz autót befogadó parkoló, ahová a vásárlók ingyen állhatnak be, ha csak egy óra hosszat tartózkodnak a piacon. Ugyancsak sikeresnek könyveli el a képviselô a Kálvária tér rekonstrukcióját. Eddig megközelítôleg tízmillió forintot költött a képviselôi alapjából, hogy a benzinkút helyén igényes közteret terveztessen és építtessen. Idén elkészülhet a díszburkolattal, díszkivilágítással és sétautakkal ellátott igényes park.
– Végre bitumenes a Lajta utca. Nagyon örülök, hogy elkészült a dorozsmai körforgalom és a mentesítô út. Leveszi a terhet a belsô utakról – emelte ki a városatya. – Létrejött a megállapodás a finomöntödével, vállalták, hogy rövid határidôvel kiköltöznek a logisztikai központba. Béketelepen kész a csatornázás, és megépült az összes út. Szintén csatornázták a Vasas Szent Péter utcát és a teljes belvárost. A béketelepi közösségi ház is kész; az iskola területén hárommillió forintból felújíttattam a barakképületet. Megújult a körzet összes óvodája. Halad a fedett buszvárók kihelyezése: a Dorozsmai út után Béketelepen és a külterületen is. A belvárosi padokra és járdákra a képviselô kétmillió forintot költött. A béketelepi csatornázott területeken azonban még rengeteg tennivaló maradt. Épül még a Hosszú utcai csatorna, és utána következik az út. Feltöltötték a béketelepi tavat, annak a helyére a következô négy év alatt közösségi parkot szeretne, játszótérrel.
„Nyugdíjas vagyok!” A közgyûlés veterán képviselôje Katona Gyula. Függetlenként az ötödik, szocialista támogatással az elsô ciklusát kezdi. Büszkesége egész Móraváros – a szülôhelye, a munkája, az élete. – Rengeteg munka árán a városrész szinte minden utcájában sikerült megoldani a szennyvízelvezetést – említette egyik legnagyobb büszkeségét a szegedi közgyûlés egyik legrégebbi tagja. – Valamennyi utcánknak legalább kohósalakos szilárd burkolata van. Az aszfaltozással is mindenhová el szeretnék érni. Büszke vagyok a Kolozsvári téri játszótérre, mert nagyon szép, legutóbb két új játékot vittünk ki több mint két és fél millió forint értékben. A járdáink aránylag tûrhetôek, sok helyen javítottunk és építettünk. Ezt is lehet folytatni, mert a betonlapos járdák helyére jó lenne aszfaltos burkolatot készíteni. Móraváros rengeteg facsemetével gyarapodott. Az utakra, járdákra és parkosításra költöttem a 6,8 milliós képviselôi alapom jó részét. Szívemhez nôtt a vadaspark. Attól a pillanattól, ahogy a Móravárosba költözött, rendszeresen figyelemmel kísérem a mûködését. Ott a fejlôdés iránya lehet, hogy a parkot rácsatlakoztassuk a csatornahálózatra. – Régebben a Kolozsvári téri iskolát bezárás fenyegette. Végül sikerült megmenteni a Móra-iskola összevonásával, és azóta is mûködik – idézte fel. – Sok roma gyereket tanítanak, és törekszünk rá, hogy mindenki elsajátítsa az alapvetô értékeket. Az épületben legutóbb félmillió forintból nyílászárókat cseréltünk. Támogatom a Katona József és a Szél utcai óvodákat, oda fôként játékokat vásárolok. A Móra, a Tápai és az élelmiszer-ipari középiskola is hozzám tartozik, az ô életükben is aktívan részt veszek. Még szerencse, hogy nyugdíjas vagyok, különben nem érnék rá ennyi mindenre! Ne felejtkezzünk el a szép új Vadaspark lakóparkról sem. A városatya az elsô lakók beköltözésétôl fogva
tartja a közösségekkel a kapcsolatot. Segített nekik például a közvilágítás megszervezésében. Azóta a városrész új városrészét utak hálózták be, játszótér és labdapálya épült. Az ottani fejlesztést a képviselô a Horgosi úti körforgalom kialakításával tervezi folytatni, amelyre óriási szükség van. A belsô csinosításhoz padokkal és játszótérrel kíván hozzájárulni.
Névjegy Katona Gyula 1940-ben született Móravárosban, azóta ott él. Kohóipari technikumot végzett, 38 évig a vas- és fémipari szövetkezetben dolgozott. Nyugdíjasan is aktív. 1977-tôl tanácstag, 1990-tôl a közgyûlés független egyéni képviselôje. ötödik ciklusát MSZP-s támogatással kezdte meg. A móravárosi víz- és gázvezeték építésekor folyt bele a közmûmunkák felügyeletébe. Ebbôl alakult ki és azóta is városszerte tevékeny a csatornamû társulat, amelynek elnöke. Hat éve a városôrség móravárosi alakulatának feje és járôre. Feleségét elvesztette, két lánya és négy unokája a szeme fénye.
2006. október
Szegedi Tükör • 7
Dr. Szôke Péter: Belváros
Kónya Gábor: Felsôváros, Északi városrész, Gedó és Fodorkert
Egy „keményvonalas” képviselô
Dr. Szôke Péter neve és arca nem ismeretlen a szegediek számára: azon túl, hogy a 18-as választókörzet, Belváros képviselôje, korábban a város rendôrkapitányaként ismerhették ôt. Szôke Péter négy esztendôt dolgozott már önkormányzati képviselôként, s most újabb négy évre szóló mandátumot kapott. Terveinek középpontját minden esetben a zöldterületek megóvása, fejlesztése adja. Még az idén ôsszel fásítási akciót szeretne az Osztróvszky és a Lengyel utcában, valamint környékükön, mert mint mondja, Szeged arculatához hozzátartozik a kényelmes-kellemes zöld környezet. Feladatának tekinti a Klapka tér nem gazdasági övezetté nyilvánított részének teljes rendbehozatalát, elkelne oda is fû, fa, virág, játszótér, park. Ez azonban nagyobb forrásokat emésztô feladat, mint amennyit saját
képviselôi alapja elbírna, így ehhez kéri majd a testület segítségét. Tervei szerint befejezôdik a Stefánia sétány felújítása, parkosítása a színház vonalától egészen a középiskoláig, s ésszerû megoldásokat szorgalmaz a Keresztöltés, a Jakab Lajos, a Rózsa utcában zajló forgalomhoz kapcsolódóan. Büszkeséggel tölti el a Szent István tér újjászületése; minden túlzás nélkül állítja, Szeged egyik legszebb szabad sétálóterületévé vált a korábban szürke tömb. Büszkén emlékszik vissza arra is, hogy amikor hosszú évekkel ezelôtt szó volt a tér magánosításáról, akko-
riban az ott lakókkal együtt küzdött, fellebbezett, dolgozott az egységes tulajdonban maradásért, melynek mára meglett a gyümölcse, s így az uniós forrásokat hozzárendelve a projekthez minden szegedi gyönyörködhet a térben. Hitvallása szerint a napi, helyi politikában részt vennie csak annak érdemes, aki anyagi és morális értelemben egyaránt megvesztegethetetlenül és emberséggel képes ellátni feladatát. Mióta képviselô, sokan megkeresték kisebbnagyobb egyéni kérésekkel, intézne el ezt-azt, ám ezen kéréseket határozottan visszautasította, s hárítja el a jövôben is, mondván mandátumot nem protekciószerzésre kapott, s nem lesz soha „kijáróembere” senki anyagi, vagy lobbiérdekének. Kitartással viszi azonban végig azokat az ügyeket, melyek valóban a köz javát szolgálják, s sokakat érintenek, vagy épp egyéni nyomorúságot, bajt lehet segítséggel megszûntetni. Szôke Péter keményvonalas ember, aki továbbra is úgy szeretne dolgozni a közért, ahogyan édesapja tanácsolta: soha ne legyen ok arra, hogy bárkitôl is bocsánatot kelljen kérni.
A pihenôparkok és a panelek barátja Harmadszorra jutott be a szegedi képviselô-testületbe Kónya Gábor, a 19. számú választókerület szocialista politikusa. Amíg 1994–98 között listás képviselôként, 2002tôl már egyéni jelöltként képviseli választókörzete érdekeit a Városházán. Amíg 1994–98 között a lakásügyi bizottság elnöke volt, az elôzô önkormányzati ciklusban a tulajdonosi és az oktatási bizottság munkájában vállalt szerepet Kónya Gábor. Felsôváros, Északi városrész, Gedó és Fodorkert szocialista politikusa harmadik ciklusát kezdi el a városházán: tizenkét éve listás képviselôként, 2002-ben és idén egyéni jelöltként jutott be a szegedi képviselô-testületbe. A szocialista politikusnak bôven van mire emlékeznie önkormányzati képviselôként eltöltött esztendôirôl. – Részem van az ország legelsô panelfelújításaiban, ami Szegeden a lakásbizottság élén eltöltött idôszakomban vette kezdetét – nosztalgiázott a politikus, aki az elmúlt ciklusban kétezer-hatszáz facsemetével telepített ligetet valósított meg a Tölgyes utcában, közepén egy családi fôzô-, sütô-, pihenôhellyel. Ugyanilyen pihenôhelyet szeretne létrehozni a Lomnici utcában, a töltés mellett, valamint a Dugonics temetônél már felújított szabadidôparkban.
Névjegy Szôke Péter Csongrádon született 1944-ben. Élete 1958 óta kötôdik Szegedhez, itt végezte jogi tanulmányait, s késôbb sem hagyta el a várost. 1967-tôl a rendôrség kötelékében dolgozott, 1987 és 1999 között Szeged rendôrkapitányi posztját töltötte be. Nôs, felesége pedagógus, egy lánya és egy unokája köti le kevés szabadidejét.
Kenderesi-Szabó Mihály: Makkosház
Garázsoktól a polgárôrcsapatig
Névjegy Kenderesi-Szabó Mihály 1951-ben született Szegeden, tanulmányait is a városban végezte. Nôs, két gyermek édesapja. Szakmája fogtechnikus, laboratóriumát direkt Makkosházra költöztette, hogy az ott élôknek minden nap elérhetô legyen. Hobbija a futball – egy fiatalokból álló makkosházi futballcsapatot is létrehozott, aminek mez és egyéb költségeit is állja – és a horgászat. A képviselô egyedül azt sajnálja, hogy kedvelt elfoglaltságaira egyéb teendôi miatt egyre kevesebb ideje marad.
– Azokon a sáros csapásokon, amiket az emberek eddig kitapostak, járdákat sikerült építenünk – mesélte. Útjavítások történtek Fodorkertben is, ahol a kátyús utcákat sikerült feljavítaniuk. Körzetében két játszóteret az uniós szabványok szerint korszerûsítettek. A tarjáni végállomásnál elkészült villamosfordulónál díszburkolatos tér és sétányok építése kezdôdött el, aminek parkosítását, rendezését tovább folytatják. Szeretné felújítani, korszerûsíteni a József Attila sugárút 136–138. elôtti elhanyagolt teret. A Gáspár Zoltán utca–Ág utca tömbbelsô vasjátszóterét korszerû, uniós játszóhellyé alakítaná át, köré családi pihenôhelyet tervez. Emellett folytatni akarja a járdafelújításokat, az aszfaltozást, valamint a választókerületére jellemzô kikötôpadok kihelyezését. A továbbiakban is támogatja körzete oktatási intézményeit, nyugdíjasklubjait. – Jelenleg is több száz panel felújítása zajik a körzetemben. Örömmel tudatosult bennem, hogy egy kis segítséggel újabb és újabb pályázatokat nyújtanak be. Ezeket a magam módján az elsô társasházi közgyûlésektôl egészen a megvalósulásig próbálom majd segíteni– mondta a képviselô.
Dr. Solymos László: Északi városrész
Panelvárosi közérzet Dr. Solymos László, az MSZP–SZDSZ közös jelöltjeként nyerte meg a választást az Északi városrészben. Szeged alpolgármestere 2005 márciusában vette át a körzet képviselôségét, ekkor lett alpolgármester is.
A 20-as számú választókerület gyôzteseként jutott immár másodszor egyéni önkormányzati képviselôi mandátumhoz Kenderesi-Szabó Mihály. A szocialista politikus szerint az embert tettei minôsítik. Második ciklusára készül a szegedi képviselôtestületben Kenderesi-Szabó Mihály, Makkosház önkormányzati képviselôje. – A szöveg elszáll, de a munkának látszatja van. Az elmúlt négy évben egy becsmérlô szót sem kaptam a körzetemben, amire úgy vélem, joggal lehetek büszke – fogalmazott a szocialista politikus. Úgy véli, a személyes kapcsolatokon áll vagy bukik egy képviselô sikeressége, ezért a lakókkal a jövôben is minél többször és több helyen szeretne találkozni. – Az elmúlt ciklusban játszóterek épültek Makkosházon, megalakult a nyugdíjasklub, harminc férôhelyes parkoló épült a makkosházi iskola mellett, családi fôzôhelyet alakítottunk ki a Gyöngyvirág utcában, ahova rendszeresen gyerek-, és családi napokat, fôzôversenyeket szervezünk – mondta a képviselô. Amíg az elmúlt négy évben az iskola és környéke szépült látványosan, a következô ciklusban a járdák rendbetétele, a nagy ívû fásítás és parkosítás áll képviselôi programjának élén. Ugyan-
Névjegy Villamosmérnök, tanár, közgazdász és gyakorló számítógépes kisvállalkozóként mutatta be magát a 19-es választókerület szocialista képviselôje, aki óraadóként közép- és felsôoktatásban is tanít. Kónya Gábor hobbija a kézilabda; öregfiú meccseken a mai napig pályára lép. Rendkívül büszke 18 éves fiára, aki Szingapúrból, a fizika diákolimpiáról ezüstéremmel tért haza. Kónya Gábor kétszeresen is panellakó politikusnak vallhatja magát: lakását és számítástechnikai boltját is választókörzete panelházaiban kell keresni.
ilyen fontosnak tartja, hogy Makkosházon új garázsok épüljenek: a Lomnici utcai garázssor építésének folytatását tervezi. – Már el kellett volna készülnie a Makkosházi körút–Ortutay utca sarkán levô buszmegálló befedésének, de ennek kialakítása anyagi okok miatt erre a ciklusra maradt – magyarázta Kenderesi-Szabó Mihály, aki a panelokban élô kutyatulajdonosokra is gondol: választókerületében kutyafuttatót szeretne kiépíttetni. – Sajnos azt a kutyavécét, amit kirakattam, vandál kezek zúzták szét – kesergett a képviselô, aki hitet tett amellett, mostantól jobban ellenôrizik majd a környéket. Ennek elsô lépése annak a polgárôrcsapatnak a felállítása lenne, amit a makkosházi polgárokból akar verbuválni. Az új képviselô-testületben egyébként ketten is képviselik majd a városrészt. Kenderesi-Szabó Mihály egyéni mandátumán kívül ugyanis listáról, szintén e városrész képviselôjelöltje, a fideszes Gyimesi László is bekerült a szegedi önkormányzatba. A szocialista politikus azt reméli, annak ellenére, hogy másmás politikai oldalon vannak, a választókerület érdekében közösen és eredményesen tudnak majd együttmûködni.
– Bár az elmúlt másfél év rövid idônek számít, mégis sikerült a körzetben olyat létre hoznunk, amire büszkék lehetünk. Megvalósult a Kodály tér teljes rekonstrukciója: felújítottuk a kispiacot, szökôkutat építettünk, rendeztük a parkokat és egy játszótér kialakítására is futotta. Sôt. Húsz éve nem volt példa arra, hogy utat, járdát építsenek a területen, most erre is sor került a Margaréta és a Vág utcában. A városrész abban is jeleskedik, hogy egyre többen vesznek részt a panelfelújítási programban. Két év alatt 950 család jelentkezett, hogy szeretné komfortosabbá, szebbé tenni otthonát. A közel hétezres városrészben az elkövetkezendô négy esztendô egyik legfontosabb feladata a franciahögyi lakópark közlekedési rendjének átalakítása. Hamarosan 200 millió forintból teljesen rendezik a Körtöltés utcát és a Makkoserdô sort, azaz a Csongrádi sugárút és a Rókusi körút közötti területet. A nagyszabású beruházás során új utat építenek, megoldják a vízelvezetést, gyalogátkelô és kerékpárút létesül, parkolókat és zöldterületeket alakítanak ki. A felújítás nyomán a terület közlekedési rendje is megváltozik. Ugyancsak az itt élôk élet-
minôségét teszi majd jobbá az a pihenôpark, amelynek kialakítására a Margaréta utcai kiserôben kerül majd sor. Bár az elmúlt években kisebb rekonstrukción már átesett a Csô utcai bölcsôde és óvoda, a tervek szerint hamarosan teljes körû felújítás vár az épületekre. A mára elavult panelépületeken nyílászárókat cserélnek, hôszigetelô vakolattal látják el, és a belsô tér is teljesen megfiata-
lodik majd. – Bár már eddig is szép számmal jelentkeztek az itt lakók a panelfelújítási programra, azt szeretném a jövôben elérni, hogy minél nagyobb arányban újuljanak meg az itteni épületek. Ehhez természetesen a lakók akarata is fontos, ám az állam és az önkormányzat jelentôs segítséget nyújt ahhoz, hogy az itt élôk is komfortosabb körülmények között élhessenek.
Névjegy Dr. Solymos László 30 éves, nôs, jogász-közgazdász. 2002-tôl a polgármesteri kabinet vezetôje, 2005 márciusától városüzemeltetési alpolgármester, a 21. választókerület képviselôje, ahol most az MSZP–SZDSZ közös jelöltjeként újraválasztották. Az új önkormányzati testületben várospolitikai alpolgármester, Botka László általános helyettese.
2006. október
8 • Szegedi Tükör
Ménesi Imre: Újrókus
Kalmár Ferenc: Rókus
Várja a 43-as elkerülôt
Nagyon fontos a városrész közlekedési rendje
A 22-es számú választókörzet újraválasztott képviselôje a következô négy év egyik legfontosabb feladatának a panelrekonstrukciós program folytatását, valamint az egész várost – körzetében elsôsorban a Rókusi körutat – érintô kérdést, a 43-as elkerülô út megépítésének elkezdését tartja. Ezek mellett azonban még számos más fejlesztést is tervez a közeljövôben, melyek kifejezetten a körzetben lakók kényelmét szolgálnák. – A Búvár-tó környékén néhány hónapja görkorcsolyapályát építettük, ez volt az egyik legsikeresebb beruházása az elmúlt idôszaknak. Ezen a részen azonban további fejlesztésekre lenne szükség – kezdte Ménesi Imre. – Elsôsorban az utakat szeretnék megcsinálni, és ha tudunk pályázati pénzt szerezni, további sportpályaépítésen is gondolkodom. Az elôzô ciklusban a Rókus II-es számú Általános Iskolában mûanyag borítású sportpálya épült. A régi pálya azonban még mindig ugyanolyan,
Kalmár Ferenc 12 éve képviselôje Rókus városrésznek. Úgy látja: az elmúlt három ciklusban sikerült visszahozni a városrészt a fejlôdôk körébe, ez viszont több problémát generált. Elvégzendô feladatként sorolja a csapadékvíz elvezetésének megoldását, a romos házak helyzetének rendezését, az utcák aszfaltozását.
használhatatlan állapotban van: az aszfalton átütnek a fagyökerek. – Ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit, hogy pontosan milyen fejlesztést valósítunk meg, azt még nem döntöttük el – mondta a képviselô. Ménesi az elmúlt négy évben a legtöbb pénzt a Rókusi körúton lévô lámpás csomópont kialakítására fordította. Ugyanitt valósulhatna
Névjegy Ménesi Imre 1961-ben született. Iskoláit Szegeden végezte, gépipari szakközépiskolában szerzett szakképesítést. A 90-es évek eleje óta foglalkozik politikával, 2002 óta önkormányzati képviselô. Elvált, egy gyermek édesapja. Mivel régebben az élvonalban focizott, ma is ez a kedvenc sportja: öregfiúk mérkôzéseken most is rendszeresen részt vesz.
meg a következô idôszak legnagyobb beruházása is: ha sikerülne rá uniós forrást szerezni, erre fejlesztenék tovább a város villamos közlekedését. – Ez a 2007–2013-as uniós költségvetésben szerepelne, tehát elképzelhetô, hogy már a ciklus végére meg is valósulhatna. A további beruházások között a képviselô megemlítette még a Zsitva sor és a Körtöltés közötti elhanyagolt, nádas, gazos terület rendbetételét annak érdekében, hogy a beépíthetetlen rész legalább fûnyírókkal rendben tartható legyen, valamint a Vértóba folyó szennyezett csapadékvíz elôzetes ülepítését és tisztítását. – Ha mindezeket meg tudjuk valósítani a következô ciklusban, már nagyon boldog leszek.
Gila Ferenc: Baktó, Petôfitelep
Felszíni vízelvezetés kell Gila Ferenc, a 24. választókerület – Baktó, Petôfitelep, Újpetôfitelep – képviselôje. Harmadik ciklusát kezdi az egyéni körzetben. Tanácsnoki tisztséget is betöltött már. Szándéka szerint a következô négy évben többek között befejezik a felszíni vízelvezetô rendszer korszerûsítését Petôfitelepen és Újpetôfitelepen. Gila Ferenc 1994 óta egyéni körzetben – Baktóban, Petôfitelepen, Újpetôfitelepen – önkormányzati képviselô. A városházán 1994 és 1998 között tanácsnoki feladatot is ellátott, az elmúlt négy évben pedig a munkabizottság elnöke volt. – Arra törekedtünk, hogy Baktóban, Petôfitelepen, Újpetôfitelepen is kézzel fogható eredményeket érjünk el. A csatornázás során nemcsak az otthonunk komfortja javult, de az utak is új burkolatot kaptak. Korszerûsítettük a Petôfi általános iskolát és a Gábor Áron óvodát. Felújítottuk és bôvítettük a mûvelôdési házat. Javítottuk az elöregedett utak burkolatát, kerékpárutat építettünk a Pihenô utcában. Megkezdôdött a kiskertekben a közvilágítás és a járda kiépítése. Hét új buszváróval és A fejlesztések azonban ebben a körotthonunk biztonságát növelô belvíz és csatornahálózattal gazdagodott a környék zetben sem érnek véget. Még élhetôbb, otthonosabb városrészt szeretnének kiala– foglalta össze az elmúlt négy év munkákítani. Felszámolják a környék földútját Gila Ferenc képviselô. jait, szilárd burkolat lesz majd a Gábor Áron és a Déli út között. Befejezik a felszíni vízelvezetô rendszer korszerûsítését Petôfitelepen és Újpetôfitelepen. A környezet megóvása érdekében a Pihenô utcában és a Déli úton szelektív hullaGila Ferenc 1945-ben született, dékudvart létesítenek. Körforgalmat épínôs, két felnôtt gyermek édesaptenek az Algyôi, Ladvánszky, Baktói és a ja. Két unokája is van. SzerveDiadal utca találkozásánál. Kerékpárút zés-vezetés szakközgazdász. Dolkészül Algyô és Tápé felé. Folytatják a kisgozott vállaltoknál segédmunkertekben a közvilágítás és a járda kiékásként, elektromûszerészként, pítését a biztonságos környék megteremmûvezetôként. Járási- városi szertése érdekében. Ahol szükséges sebesség vezetben munkatársként és oszés súlykorlátozást vezetnek be az utcáktályvezetôként, majd kft. ügyveban. Megvalósítják a Délceg utcai öböl zetô igazgatójaként. Az MSZP alaköztéri rendezését. Bôvíteni szeretnék az pító tagja. autóbusz-nyomvonalat is.
Névjegy
A mostani választáson a Rókuson 12 éve képviselôként dolgozó Kalmár Ferenc gyôzött: a szavazatok 56,55 százalékát szerezte meg. Kalmár Ferenc elôször a közgyûlésben eltöltött három ciklus során elért eredményeket értékelte. – Sommázva az elmúlt 12 esztendôt, azt tudom mondani, hogy Rókust sikerült visszahozni a fejlôdô városrészek körébe. Ezért most a fejlôdésbôl származó problémákkal kezdünk szembenézni, ezeket kell megoldjuk – állapította meg a körzet régi-új képviselôje – Az elmúlt idôszakban sikerült az utolsó utcadarabot is csatornázni Rókuson, szennyvízelvezetés mindenhol van. Bár nem minden utcánk aszfaltozott, mindegyik járható. A jelenlegi ciklus teendôit – programjának
Névjegy Kalmár Ferenc 1955-ben született. Nôs, két gyermek édesapja. Fizikusi, villamosmérnöki és mérnök-közgazdász végzettségekkel rendelkezik. Beszél angol, francia és román nyelven. 1991-ben kezdett politizálni, akkor lépett be a KDNP-be. 1994 óta képviseli Szeged Rókus városrészét a helyi önkormányzatban. 2003-ban a KDNP országos alelnökévé választották, azóta tölti be ezt a posztot.
alapelemeit – hosszasan sorolta. Az egyik feladat az lesz, hogy megoldják a városrészben a csapadékvíz elvezetését, hiszen a nagy esôzések megmutatták, hogy ez problémát jelent. Továbbá egy ütemterv szerint kell sorba venni azokat az utcákat, ahol még nincs aszfalt, vagy rossz minôségû az aszfaltozás. Így például be kell fejezni az Árvíz utca aszfaltozását. Nagyon régóta várja a rekonstrukciót a Bodzafa utca, erre is sort kell keríteni. A képviselô elmondta: a zöldfelületek karbantartása folyamatos feladatot ad, ahogyan a játszóterek korszerûsítése és fejlesztése is szükséges Rókuson. – Van még egy nagyon fontos téma a városrészben. Mégpedig hogy az egész terület közlekedési rendjét át kívánom vizsgáltatni szakemberekkel – hangsúlyozta Kalmár Ferenc. – Ez kapcsolódik a Franciahögyi problémához. A Körtöltés utca a határ a két választókörzet között, ennek az utcának a rekonstrukciója a közeljövôben várható. Ezek mind nagyon komoly problémák. És van még egy, amivel kívánok foglalkozni. Várom és elvárom a polgármester úr hathatós támogatását a Rókuson található maradék romos házak sorsának intézésben – tette hozzá.
Juhász Gyula: Tápé
Kulturális örökségek Tôsgyökeres szegedi polgárnak vallja magát a FIDESZ–KDNP önkormányzati képviselôje, Juhász Gyula, aki a 25. számú választókerületben 831 vokssal nyerte meg a választást. Tápén kilenc képviselô közül Juhász Gyula 831 voksot, a szavazatok 40, 34 százalékát szerezte meg. Aktívan 2002 óta politizál. Két éve csatlakozott a Fidesz szegedi szervezetéhez. Szerinte a helyi politikának a hétköznapi élet problémáit kell feltárnia, s olyan megoldásokat kell felmutatni, ami a közösség és az egyes emberek érdekeit egyaránt szolgálja. Úgy véli, képviselôként képességeit, tudását és tapasztalatait az egész tápai közösség szolgálatába állíthatja. Programjának mottója is ezt az igényt fémjelzi: „Élhetô lakókörnyezetet Tápén mindenkinek.” – Az elmúlt két évben szinte valamennyien tanúi és szenvedô alanyai voltunk a csatornázási munkálatoknak
Névjegy Juhász Gyula 1961-ben született Szegeden. Fôiskolai tanulmányokat Gyôrben, a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fôiskolán folytatott, majd a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt. 1984-ben okleveles távközlési üzemmérnök diplomát, 1989-ben mint okleveles villamosmérnök diplomát, 1998-ban gazdasági elemzôi diplomát szerzett. Dolgozott többek között a a Magyar Telekom Rt. fejlesztômérnökeként, az Antenna Hungária Rt. egyik fejlesztési igazgatójaként. 1988-ban nôsült, két fiuk Kristóf (15) és Áron (14). Kilencedik éve a tápéi Római Katolikus Egyházközség képviselô-testületének pénztárosa.
Tápén – mutat rá a képviselô. – Aggódunk a csatornahálózat minôsége miatt, a pénzünkért jó minôségû rendszert szeretnénk kapni. A hibákat ki kell javítani, az okozott károkat meg kell téríttetni. A belvízelvezetést is meg kell oldani a városrész több pontján. Juhász Gyula programja sokrétû. Aszfaltozott, folyamatosan karbantartott utakra, új játszóterekre van szükség. Sûríteni kell a 73-as és a 73Y-os járatokat. Rendbe kell tenni a köztereket Tápén – ezek a terek elengedhetetlenek a közösségi élethez. A Zsukov tér környékén élôknek élelmiszerbolt kellene. A tápai vállalkozókat és vállalatokat pályázatfigyeléssel, pályázati tanácsadással kell segíteni, hogy uniós forráshoz jussanak. – Támogatom az egyházközség kezdeményezését, hogy az Öregtemetô egy részén 50 férôhelyes szociális idôsotthon épüljön. Ez mintegy 30 új munkahelyet jelentene. Tápé kulturális örökségének megóvásához meg kell vizsgálni a Tápé nevéhez kötôdô tradicionális gyékényfeldolgozás,
kézmûvesség felfuttatásának feltételeit – mondta. Fontosnak tartja a templom XIII. századi freskóinak és az öregtemetô kápolnájának megóvását. A Lele József, Molnár Imre-féle népmûvészeti, néprajzi gyûjtemények gondozását is célul tûzte ki. Szeretné, ha a tápaiak beleszólhatnának a Bálint Sándor Általános Iskola két régi épületének hasznosításába. Méltányos költségvetést akar a mûvelôdési háznak, hogy az az ötezres városrész számára színvonalas programokat tudjon szervezni.
A lapot szerkeszti a szerkesztôbizottság Felelôs szerkesztô: Vécsey Ágnes Kiadja a Lapcom Kft. Délmagyarország Kiadó. Kiadóigazgató: Pap Klára Alapító: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ISSN 1589-4282
