A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG HÍRLEVELE 2
0
0
7
.
s
z
e
p
t
e
m
b
e
r
2
„KEREK EGY ESZTENDŐ” I n t e r j ú
B a l o g h
T a m á s
l e l k i p á s z t o r r a l
Nagytiszteletű Úr éppen egy éve lett a gödöllői gyülekezet lelkipásztora. Hogy érzik itt magukat? Megszerették Gödöllőt és a gödöllőieket? Megszerettük a gyülekezetet és a várost is. Egy kisváros jobb élettér egy háromgyermekes családnak, mint Budapest. Itt lehet kerékpárral közlekedni, az utcán ismerősökkel pár szóra megállni, beszélgetni, gyermekeket kiengedni az utcára. Azt is látjuk viszont, hogy nem az életkörülmények a legmeghatározóbbak, hanem az, hogy a szívben mi van. Ha ott békesség van, akkor jól érzi magát az ember azon a helyen, ahol él.
.
Tartalomból
L e l k i p á s zt or i i n t er j ú
Á t t e k i nt ő a mú lt e s e m én y e ir ő l
A j o g erő s ít éle t N a g y K á r o l y e l le n
V á l a s z o k a le g f őb b k é r dé s e kr e
I n t er j ú g y ü leke z e t ün k g o n dn o k á va l
Ennyi idő alatt meddig lehet eljutni a gyülekezet megismerésében, a teendők feltérképezésében? Mivel telt ez a mozgalmas év? Egyrészt a gyülekezeti szolgálatokat végeztem, többet is, mint amennyi egy lelkésznek való, másrészt sokat imádkoztam és gondolkoztam a gyülekezet jövőjével kapcsolatban. Egy év után már kezdem látni, mik azok a konkrét lépések, amiket a gyülekezet jövője megkíván. Amikor megérkeztem, beszéltem az általam elképzelt jövőről, most már tudom, hogy melyik út vezeti oda közösségünket.
3
M e g té v e s z te tt r ef or m át u so k
Zár szó, tanácsok a j ö vő r e v on a tk o z ó a n
M e g ú ju l t g y ü le k e z e t i é l e t ün k
H í v og a tá s g yü l e k e z et i a l k a l m a in kr a
Milyen tapasztalatai és tervei vannak a konfirmációs oktatás terén? Missziói szempontból milyennek látja a gyülekezet helyzetét? Mit szeretne megvalósítani a következő években? A konfirmandus képzésen változtatni kell. A gyermekek még 12-13 éves korban éretlenek ahhoz, hogy a személyes hit kérdéseivel vagy a református hit tanításaival mélyebben foglalkozzanak. Erre a 14-15 éves korú gyermekek alkalmasabbak. Igaz, abban a korosztályban más nehézségekkel kell megküzdeni, de megéri, hisz nem kikonfirmálni akarjuk a gyermekeket, hanem élő és személyes hitre vezetni a gyülekezet közösségébe, amelyet sajátjuknak éreznek. A gyülekezet missziói helyzete is elég összetett. Missziói lehetőségeink jók, több szempontból is, ugyanakkor szembe kell néznünk azzal, hogy vasárnaponként nagyobb részben vagyunk közönség, mint közösség. A gyülekezetnek missziói közösségnek kell lennie, amely nemcsak programjain keresztül végez küldetést, hanem a személyes kapcsolatokon keresztül is. Ezért a közösségi életet és szemléletet kell erősítenünk. Ezt el is kezdtük a gyülekezeti hétvégékkel (ifis, szolgálói, vezetői), táborokkal (családos, ifi, hittanos), és kiszélesítjük több csoport felé is. A családlátogatások tapasztalatai alapján hogyan látja, sikerült-e a gyülekezetnek lezárnia a korábbi évek válságos történéseit? Lezárult a szívekben is? Azt hiszem, a szívekben nem zárult le, inkább csak abbamaradt és nem fejeződött be a perpatvar. Ezért is tartom szükségesnek ezt a lezáró lépésnek szánt kiadványt. Sok családnál tapasztaltam kiábrándultságot, tájékozatlanságot, bizonytalanságot, amely abból is eredt, hogy gyülekezetünk a folyamatban lévő ügyek lezárultáig – nagyon szépen és tisztességesen – nem nyilatkozott.
1
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA B
e
v
e
z
e
t
ő
l
e
l
k
i
p
á
s
z
t
o
r
i
i
n
t
e
r
j
ú
Mit tehet ez az újságszám azért, hogy begyógyítsa a sebeket? Most, hogy minden vizsgálat befejeződött, engedtessék meg nekünk – az oly sokszor megvádolt és sajtóban „kiszerkesztett”– közösségnek, hogy megszólaljunk. Ez a kiadvány 12 módosított változatban készült el mire megjelent. Elkészítése során végig azt kerestük, hogy ne önigazolás, visszavágás legyen benne, hanem az a szükséges és elégséges tájékoztatás, amellyel pontot lehet tenni a múltra. Azért húztunk ki belőle és írtuk át újra és újra tizenkétszer, hogy lehetőleg ne sebezzen meg, hanem gyógyítson. Nem abbahagyni akarjuk az ügyet, hanem befejezni. Elsősorban nem azért kell tisztázni ügyeket, személyeket, mert hamis vádak érték őket – bár ez is érthető lenne –, hanem mert itt a vádolt személyek, közösségek, intézmények együtt és külön-külön is Krisztushoz tartoznak. Közvetve Krisztus teste szenvedte el a hamis vádakat és a hitelvesztést. Az idő magától is begyógyítaná a sebeket, de miért várjunk erre egy nemzedéknyi időt, ha visszahívhatjuk azokat, akik elmaradtak? Miért ne hívjuk a csalódottakat, ha nemcsak tudjuk, de bizonyítottá is vált, hogy nincsen semmi, ami miatt távol kellene maradni? Az embereknek szükségük van Jézus Krisztusra és a református gyülekezetre, ezért kell a szennyet lemosni róla. Ez most a missziói feladatunk: megszüntetni az akadályt, amely a családok és Isten családja közé került. Ön – mint akinek semmi része nem volt a korábbi eseményekben – idejövetele után hogyan járt utána a dolgoknak? Milyen megállapításokra jutott? Egy regényt írhatnék ezzel kapcsolatban. Voltak gyülekezetünkön kívüli „jóakaró” telefonálók, akik figyelmeztettek, mit tegyek és mit ne. Volt, aki arra figyelmeztetett, hogy „a kölkeim is megkeserülik”, ha ezt vagy azt teszem... Személyes utánajárásaim során is több ilyen élményt szereztem, és ezek megrendítették bennem azt a korábbi hitet, hogy két krisztusi pártra szakadt volna a gyülekezet. A nagyon tanulságos családlátogatások és személyes beszámolók mellett – melyek légköre, modusa is önmagáért beszélt – el kellett olvasnom a presbiteri jegyzőkönyveket – amelyek szintén nagyon tanulságosak – és a vizsgálati anyagok elérhető dokumentumait is. Ezekkel kapcsolatban arra kérek minden olvasót, hogy ne mondjon semmit és ne ítélkezzen senki fölött, ha nem olvasta személyesen ezeket és ne hallgasson meg semmit olyanoktól, akik szintén nem olvasták ezeket. A hiteles dokumentumok, ahogy a lezárult vizsgálatok eredményei is önmagukért beszélnek. Milyen embereknek ismerte meg a presbitereket és a Líceum vezetőségét? A gyülekezetnek az elmúlt évek megtisztító tüzet jelentettek. A Presbitérium és a Líceum vezetősége is olyan időkön vezette keresztül a rájuk bízottakat, mint az a pilóta, aki óriási viharba kerül gépével. A próbatételek után egy érett, felelősségteljes, tájékozott, tapasztalt és legfőképpen testvéri munkatársi közösségnek tartom mindkét testületet. Nem volt hiábavaló a sok próbatétel. Mik a gyülekezet előtt álló legfontosabb feladatok? Vannak események, vannak folyamatok és személyi kérdések. A folyamatok már elkezdődtek és hónapok, évek fognak eltelni, míg észrevétlenül meghozzák gyümölcsüket. Nem lehet azt mondani, hogy 2007. szeptember 23-ra élő közösséggé váltunk, de a folyamatok nyomán egyre többen fogják egyszer csak észrevenni, hogy ez több, mint egy templom. „Itt jó lenni, ide akarunk tartozni”. Egyre többen fogják családi programjaikat a mi programjainkhoz igazítani, hogy jöhessenek szilveszterezni, táborozni, kirándulni velünk, vagy hétközben részt vehessenek valamelyik bibliakör életében. Az eseményekről pedig tájékozódni lehet minden vasárnap vagy hétköznap a hivatalban, vagy az internetes honlapunkon. Túl sokféle esemény áll előttünk ahhoz, hogy most itt ezekről szóljak. Folyamatosan figyelni kell a hirdetéseket. Lesz hitéleti, közösségi és szabadidős program a bibliatanulmányozástól a magyar népi-táncházig. A személyi kérdések között említem egy vágyunkat és szükségletünket, amit most még nem tudunk megoldani, de a jövőben szeretnénk: Szükség lenne még egy lelkipásztorra, hogy az épülő gyülekezetet jobban átfoghassa a krisztusi szolgálat és evangélium.
2
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA A
m
ú
l
t
e
s
e
m
é
n
y
e
i
Az egyházközségünkben történt sajnálatos események nem zárhatók le egy tárgyilagos elemzés nélkül, melyet a 2006-os szilveszteri igehirdetés mondanivalója is megerősített: „Egy új időszakot csak akkor lehet megkezdeni, ha az elmúlttal már szembenéztünk, és levontuk a tanulságokat”. Sajnálatos módon egyházi törvényeink eddig nem adtak lehetőséget arra, hogy érdemi tájékoztatást kaphasson a külvilág a folyamatban lévő ügyekről. Tekintettel arra, hogy az egyházközségünket érintő minden egyházi vizsgálat jogerősen lezárult, most már nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is a sokak által várt hivatalos egyházközségi tájékoztatás, melyet a nyári elfoglaltságokat követően most tudtunk először megtenni. A történések hátterének megismeréséhez először érdemes sorra venni a legfőbb eseményeket. E nélkül elég nehéz megérteni, hogy mi miért történt. (Az újság cikkeit tehát érdemes sorban olvasni.)
A MÚLT ESEMÉNYEI Áttekintés
1991 – a Líceum indulása: a Gödöllői Református Egyházközség Isten kegyelméből megalapíthatta a Gödöllői Református Líceumot. Tekintettel arra, hogy a szigorodó törvényi előírások meghatározott méretű sportpályát tettek kötelezővé minden iskola számára, 2003 őszén presbitériumi döntés született a Líceum területének végleges kialakításáról: A Líceumnak túl kicsi pályája volt, a törvény alapján meg kellett növelni a méretét. A Presbitérium korábbi (1992. évi) elvi döntésével összhangban elhatározta: az előírások betartásához hiányzó területet a parókia hátsó kertjéből átadja a Líceumnak – tényleges használatra. 2004 tavasza – az első híresztelések, vádak: a fenti döntés félreértelmezéséből különféle híresztelések keltek szárnyra a városban a líceum sportcentrummá alakításáról, az iskola és az alapítványok vezetőinek állítólagos pénzügyi visszaéléseiről. Nagy Károly, volt lelkész sajnálatos módon ezektől nem határolódott el, sőt maga is táplálta a bizonytalanságot. Az egyházmegye esperesének, főgondnokunknak és a Líceum igazgatónőjének sem sikerült meggyőzni és megnyugtatni a vádaskodókat. 2004 nyara – a kollégium 1 évig üresen áll: a vádak és félrevezető információk hatására az akkori Presbitérium – Nagy Károly irányításával és egyetértésével – nem szavazta meg az iskola alapító okiratának módosítását. Emiatt a 2004/2005-ös tanévben üresen állt a kollégium; tetemes anyagi (milliós nagyságrendű) és felbecsülhetetlen erkölcsi kárt okozva ezzel mind a Magyar Református Egyháznak, mind egyházközségünknek, mind a Líceum tantestületének, diákjainak, valamint szülői közösségének. 2004 ősze – az elhíresült „Derzsi-vizsgálat”: annak érdekében, hogy a terjesztett vádak tisztázódhassanak, mind az intézmények vezetői, mind a korábbi Presbitérium egyhangúlag elfogadták a Nagy Károly által javasolt Derzsi György egyházkerületi könyvvizsgáló megbízását az egyházközség és intézményei teljes könyvvizsgálatára és átvilágítására. (A vizsgálattal későbbi cikk részletesen foglalkozik..) 2004 vége: miután még a Derzsi-féle könyvvizsgálói jelentés sem találta semmilyen alapját a rágalmaknak, érthetetlen módon újabb híresztelések kezdtek el keringeni arról, hogy az egyházközség és a Líceum alapítványai kivitték az egyházközség ingatlanvagyonát az egyházból, és ezeket vissza kell szerezni. Sok félrevezetett régi gödöllői református ősei munkájának eredményét próbálta védeni. Érthető okokból arra gondoltak, hogy egy lelkész állításaiban feltétlenül meg kell bízniuk. Nem tájékozódtak megfelelően, s az egyoldalú információk hatására elhamarkodottan ítélkeztek és cselekedtek. Fel sem merült bennük, hogy később a bíróság mondja ki, hogy Nagy Károly vádjai alaptalanok. 2005 elejétől: számtalan „névtelen” feljelentés érkezik az alapítványok és a Líceum ellen több állami hatósághoz (APEH, Ügyészség, Főjegyzői Hivatal, Nemzeti Nyomozóiroda, Rendőrség). A vizsgálatok befejeződtek. Minden vizsgálat jogerősen lezárult, melyek tételesen és érdemben cáfolták az alaptalan vádakat.
3
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA A
m
ú
l
t
e
s
e
m
é
n
y
e
i
2005 tavasza – média szereplések: Nagy Károly ebben az időben már személyesen és nyíltan élére állt a vádaskodásoknak. Miután sem az egyházi, sem a világi hatóságok előtt nem tudta érvényesíteni saját szándékát, a médiához fordult. Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtóban, mind pedig a televízióban (pl.: Gödöllői Hírek, Népszabadság, Reform, Hetek, Klub Rádió, NetNewsTV, Napkelte) több alkalommal hangoztatta állításait a könyvvizsgálói jelentés félremagyarázásával. Az addig lezárt vizsgálatok tisztázó eredménye ellenére továbbra is fenntartotta és hangoztatta a vélelmezett szabálytalanságokról szóló véleményét, továbbá az ügyet megpróbálta ellene irányuló személyes illetve politikai támadásnak feltüntetni. (A különböző vizsgálatok eredményei a következő cikkekben részletesen bemutatásra kerülnek.) 2005. június – felfüggesztés, fegyelmi eljárás: 2005 nyarán minden egyházi oktatási intézménynek kötelezően módosítania kellett az alapító okiratát formai okokból. A Líceum alapító okiratának módosítását a volt lelkész szándékosan megakadályozta, ezzel már az iskola létét is veszélyeztette (szeptembertől nem kapott volna így állami finanszírozást az iskola, így nem indulhatott volna el a tanítás). A Líceum bezárásának veszélye miatt Mészáros Balázs egyháztagként panasszal élt az egyházmegyei bíróságon. Az egyházmegyei bíróság Nagy Károlyt hivatalából – a vizsgálat időtartamára – felfüggesztette, ellene egyházi fegyelmi eljárást indított, továbbá öt presbiter tisztségét is felfüggesztette. A gyülekezetben fél évig Csuka Tamás vác-alsóvárosi, majd további kilenc hónapig Gulyás László nyugdíjas monori lelkipásztor látták el a helyettes lelkészi szolgálatot. 2005. július eleje – alapító okirat módosítás: A helyettes lelkész vezetésével megtörténtek az alapító okirat módosításához szükséges előkészítő lépések. A korábbi Presbitérium Nagy Károlyt támogató tagjai azonban különböző névleges indokokkal egyszerre lemondtak tisztségükről, ezzel kívánták elérni a presbitérium határozatképtelenségét. Az Egyházmegyei Tanács a Presbitérium megmaradt tagjait a 2005. év végéig teljes jogkörrel hatalmazta fel (tekintettel arra, hogy egy időközi választás lebonyolítására a rendes tisztújítás év végi esedékessége miatt már nem lett volna idő). Az alapító okiratot a Presbitérium ezt követően elfogadta, benyújtotta. A lemondott presbiterek az engedélyező hatóság előtt további adminisztratív akadályokat próbáltak gördíteni annak elfogadása elé. A hatóság által ennek hatására előírt számtalan további dokumentumot sikerült a rövid határidők ellenére is benyújtani, melynek eredményeképpen, Istennek hála, az iskola az utolsó pillanatban, 2005. augusztus 31-én megkapta a működési engedélyt, így a mindenki által elismert oktatási-nevelési tevékenység folytatódhatott, Líceumunk nem szűnt meg. 2005. július közepe – újabb feljelentések: Nagy Károly – felfüggesztését követően, mintegy retorzióként – magánvádas állami büntető feljelentést tett Mészáros Balázs ellen rágalmazás vétsége miatt. Támogatói az egyházi bíróságok előtt feljelentést tettek Tibold Győző gazdasági gondnok, Guba Lajos iskolaügyi gondnok, Mészáros György líceum alapítványi elnök, valamint Csákai Gyula főgondnok ellen is. Az első két esetben beadott egyházi panaszokat nyilvánvaló alaptalanság miatt elutasították. A Mészáros György ellen beadott 7 panaszpont közül 1 esetében javasoltak kivizsgálást, amely panasz szerint ő az egyházi alapítvány kuratóriumának tagja, az alapítvány pedig szerintük aránytalanul alacsony bérleti díjért adott bérbe családtagjának helyiségeket. Csákai Gyula ügyében az egyházkerületi bíróság kezdte meg a panaszpontok kivizsgálását. 2005. szeptember – Nagy Károly elsőfokú ítélete: a fegyelmi eljárásban Nagy Károlyt az egyházmegyei bíróság 2005 őszén első fokon elmarasztalta. (Az ítéletet részletesen lásd a 6. oldalon.) A másodfokon eljáró egyházkerületi bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, amely így 2006. március 28-án lett jogerős. Az ítélet megállapította, hogy Nagy Károly hivatali jogaival visszaélt, kötelességeit megszegte, hivatali teendőiben mulasztást követett el, hűtlenül kezelte az egyházi anyagi javakat, az egyháznak kárt okozott, továbbá egyháztagokat, tisztségviselőket rágalmazott, nagy nyilvánosság előtt hamisan vádaskodott. Ezek alapján főbüntetésként megfosztották gödöllői vezető lelkészi beosztásától, továbbá a jogerőre emelkedéstől számított 2 évre eltiltották a magasabb tisztségre való választhatóságtól. Ennek értelmében 2008. március 28-ig csak beosztott református lelkészi szolgálatot végezhetett volna, azonban időközben megszűnt református lelkészi státusza Magyarországon. 2005. október – kettős presbiterválasztás: időközben egyházi törvényeinknek megfelelően lezajlott a 2005. évi rendes tisztújítás. A hivatalos választással párhuzamosan a volt lelkész támogatásával többen "ellenválasztást" rendeztek. Ezzel kapcsolatos tevékenysége miatt Nagy Károly ismételt fegyelmi büntetést kapott. Mindezek ellenére mind a presbiter, mind a gondnok választás törvényes és eredményes volt, a formailag hibás fellebbezéseket az egyházi felsőbbségek tételesen is kivizsgálták, és megalapozatlanság miatt elutasították. 2006-tól így az újonnan megválasztott Presbitérium léphetett munkába.
4
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA A
m
ú
l
t
e
s
e
m
é
n
y
e
i
2005 végétől – „olvasói levelek” a Gödöllői Hírek c. újságban: folyamatosan jelentek meg különféle híreszteléseket és rágalmakat tartalmazó cikkek. Egyházközségünk és az érintett intézmények tekintettel a folyamatban lévő ügyekre egyházi törvényeink értelmében hivatalos állásfoglalást nem adhattak ki, csupán azok helyreigazítását kérhették. A kérelmeknek az újság nem tett eleget, a valótlanságok megjelentetése miatt így bíróság kötelezte helyreigazításra. (Sajnálatos módon még 2007-ben is több alkalommal jelent meg az újságban színvonaltalan vádaskodás, melyekre vonatkozóan az újság a korábbi tapasztalatokból okulva egyházközségünk felszólítására már leközölte a helyreigazítást.) 2006 szeptembere – új lelkészünk van: Az előző lelkész jogerős felmentésére való tekintettel gyülekezetünknek új vezető lelkészt kellett választania. 2006 nyarán új Presbitériumunk - gondos előkészítés után - egyhangúan Balogh Tamás korábbi rákoshegyi lelkipásztor meghívása mellett döntött, és a gyülekezetnek őt ajánlotta megválasztásra. A lelkészválasztó közgyűlés Balogh Tamást döntő többséggel választotta gyülekezetünk vezető lelkipásztorává. 2006 októberében zárult le Csákai Gyula főgondnokunk fegyelmi eljárása is, amely során a Tiszántúli Egyházkerületi Bíróság a panaszt - minden panaszpont részletes kivizsgálását követően - alaptalannak találta és elutasította. A Zsinati Bíróság a panaszosok fellebbezését 2007 nyarán kivizsgálta és elutasította, így az elsőfokú felmentő határozat jogerőre emelkedett. 2006 decemberében a Gödöllői Városi Bíróság megszüntette a Nagy Károly által Mészáros Balázs ellen rágalmazás vádja ügyében indított eljárást. A bíróság megállapítása szerint Mészáros Balázs az egyházi élet tisztaságának védelmében tett panaszt a megfelelő egyházi jogorvoslati lehetőségekkel élve, így nem valósíthatott meg rágalmazást, különösen, hogy a panaszban foglaltak később az egyházi bíróságokon jogerősen megállapítást is nyertek. Nagy Károly az ítéletet megfellebbezte, azonban a másodfokú bíróság 2007 nyarán a fellebbezést elutasítva immár jogerősen is megerősítette az elsőfokú ítéletet. 2007 tavasza, Mészáros György perújrafelvétele: megnyugtatóan rendeződik az az egyetlen ügy, mely során egyházi bíróság – az alaptalan vádak alapján – egy presbitert első fokon elmarasztalt. Az újrafelvétel során eljáró egyházmegyei bíróság megállapította, hogy a korábbi határozatban eljáró bíróság megállapításai nem voltak helytállóak, alaptalanok voltak a korábbi vádak és a kiszabott büntetés (Mészáros György presbiteri tisztségétől való megfosztása az előző ciklus, 2005 végéig). A bíróság felmentette a korábbi határozat hatálya és minden jogkövetkezménye alól. A korábbi határozatban eljáró bíróság nem vette figyelembe, hogy Mészáros György hiteles dokumentumokkal támasztotta alá, hogy semmilyen formában nem vett részt sem a kifogásolt bérleti szerződéssel kapcsolatos testületi döntésekben, sem az előkészítésben, továbbá hogy az alapítvány több független ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel támasztotta alá, hogy a panaszban kifogásolt bérleti díj megfelelő mértékű. A bérleti díj megfelelő mértékét időközben a panaszosok nyilvánosan is elismerték. Az ítélet 2007. június 28-án jogerőre emelkedett. Mészáros György, gyülekezetünk megbecsült tagja, a gazdasági bizottság vezetője minden tekintetben feddhetetlen. 2007 júniusa – a munkaügyi per megszüntetése: Nagy Károly állami munkaügyi pert indított a Gödöllői Református Egyházközséggel szemben, melyben majdnem 2 millió forintos kártérítést követelt annak ellenére, hogy a nyilvántartásunk szerint éppen ő tartozik egyházközségünknek. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság egyházközségünk álláspontját elfogadva megszüntette az eljárást. Nagy Károly a határozatot megfellebbezte, melyet a másodfokon eljáró bíróság jogerősen elutasított. 2005-től napjainkig tehát több mint 20 nem kívánatos állami és egyházi eljárás indult meg, melyek jogerős végeredményei alapján mind alaptalannak találták Nagy Károly és támogatói vádjait, miközben fény derült sok általuk elkövetett szabálytalanságra, melyeket a korábbi túlzott bizalom miatt a gyülekezet nem észlelhetett. Jelenleg is van még folyamatban ellene egyházi fegyelmi eljárás. Ennek során egyházközségünk indítványozta, hogy az egyházi bíróság számszerűen állapítsa meg a – lelkészsége alatt, ill. után – jogellenesen felvett, illetve be nem fizetett összegek mértékét, kötelezve arra, hogy térítse azt meg egyházközségünknek. Ez számításaink szerint összesen kb. 1,5 millió forintot tesz ki. A kollégium késedelmes megnyitása miatt elveszett milliókat, a hatalmas erkölcsi kárt, a szakadások árát, a presbitereknek és a líceum vezetésének és a gyülekezet tagjainak okozott lelki sebeket viszont már nem téríti meg senki. Mégis nagy örömünkre szolgál, hogy új lelkészünk lehet, akit mind a líceum, mind a presbitérium, mind pedig a gyülekezet nagyon szeret, és aki hitbeli elkötelezettséggel kezdte meg a gyülekezet szervezeti és lelki újjáépítését.
5
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA A
z
í
t
é
l
e
t
Nagy Károly ellen – az előzőekben említettek szerint – egyházmegyei fegyelmi eljárás indult. Első fokon és másodfokon jogerősen is megállapításra került, hogy fegyelmi vétségeket követett el. A következőkben az első fokú fegyelmi határozat rendelkező részét adjuk közre. A másodfokú ítélet csupán jóváhagyta azt, így annak leközlése nem szükséges. Az ítélet megértését a későbbi kapcsolódó cikkek segítik. (Megjegyzés: a kitakarások adatvédelmi okból szükségesek.)
Az ítélet rendelkező része
6
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA K
é
r
d
é
s
e
k
,
v
á
l
a
s
z
o
k
Az ítélet h) pontja így szólt: „egyházi felsőbbségnek, egyházi szolgáknak és egyháztagoknak, szóban vagy írásban történő rágalmazása, egyházi vagy világi hatóságok, vagy nagy nyilvánosság előtti hamis vádaskodás”. Nagy Károly vezetésével, ill. hatására az elmúlt 3 év alatt számtalan vádat fogalmaztak meg és adtak be névvel vagy névtelen feljelentés formájában, terjesztettek szóban, írásban, interjúkban, TV szereplésekben… Ezek közül most a 3 legfontosabbat mutatjuk be, választ adva röviden rájuk. Érdemes felfigyelni arra, hogy számtalan vizsgálat folyt le a feljelentések nyomán, és mindegyik alaptalannak találta a vádakat. Az egyházi bíróság még ezek után sem tapasztalt Nagy Károly részéről semmilyen megbánást, talán ezért születhetett ilyen súlyos ítélet… Néhány, gyülekezetből kivált személy azonban még mindig hangoztatja őket, családlátogatásokkor számtalan esetben teszik fel ezeket a kérdéseket, sokan még nem tudják azt, hogy minden tisztázódott. Fontosnak ítéljük az érdemi tájékoztatást, ezért tartjuk szükségesnek, hogy ezekről is írjunk röviden. A vádaskodások a Líceummal kapcsolatban kezdődtek. A legjelentősebb vád szerint „a Líceum jogtalanul vett fel nagyságrendileg százmillió forint állami normatívát az elmúlt években, mert igazából nem is egyházi iskola, hanem alapítványi”.
1.
a) A Líceum nyilvánvalóan egyházi iskola, nézzük meg a működését: •
A Líceumot a Gödöllői Református Egyházközség alapította;
•
Alapító okiratában fenntartóként mindenkor az egyházközség szerepelt és szerepel ma is,
•
A legfontosabb ügyekről (pl. igazgató kinevezéséről) mindig a Presbitérium döntött és dönt most is;
•
Az iskola egyik legfontosabb irányító szervét, az igazgatótanácsot a lelkész vezeti; vétó joga van számos kérdésben;
•
A Líceumnak hívő tanári kara, több más felekezetű óraadó és egy főállású református hitoktató lelkésze van;
•
Minden reggel van áhítat, heti két hittan, év végén a csendes napok kötelező programok;
•
A diákok felé elvárás, hogy lehetőleg 12-13 éves korban konfirmációs fogadalmat tegyenek a gyülekezet előtt.
b) Az iskola egyházi, ezt minden szakértő megerősítette: •
Az egyházmegye által felkért egyházi oktatási szakértő,
•
A Református Zsinati Oktatási Iroda munkacsoportja,
•
A Pest megyei főjegyző által kirendelt világi oktatási szakértő.
c) Az APEH alapos vizsgálat után megerősítette, hogy: •
A Líceum mindenkor pontosan annyi pénzt kapott, amennyit a tanulók száma indokolt.
•
Mindössze egyetlen olyan apró adminisztrációs hibát fedezett fel, melyről mind a korábbi Presbitériumnak, mind Nagy Károlynak már 2005-ben tudomása volt, amiért a minimálisan kiszabható, 50e Ft összegű névleges bírságot szabott ki.
d) Attól, hogy egy iskolának van alapítványa, még nem alapítványi. •
Például a Petőfi Sándor Általános Iskolának is van alapítványa, mégis nyilvánvalóan önkormányzati iskola.
e) Ráadásul, még ha alapítványi iskola is lett volna, akkor is járt volna a kiegészítő támogatás. •
Az Orbán-kormány idejétől az alapítványi iskoláknak is jár nagyságrendileg ugyanaz a kiegészítő összeg, ami az egyházi iskoláknak. Így végképp érthetetlen, mondvacsinált a vád.
A LÍCEUM TEHÁT MINDEN TEKINTETBEN TISZTA.
7
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA K
2.
é
r
d
é
s
e
k
,
v
á
l
a
s
z
o
k
A vádak másik nagy csoportja szerint „néhány presbiter család az alapítványokon keresztül az egyház vagyonát elprivatizálta, vissza kell szerezni, meg kell védeni – Nagy Károlynak az állása sem volt drága, hogy megvédje e vagyont, de összefogtak ellene mind az egyházi vezetés, mind az állami szervek, köztük az APEH és az Ügyészség is.”
a) Számtalan vádat nyújtottak be névtelenül mindenféle hatósághoz, ezeket sorra kivizsgálták, s mindent rendben találtak: •
Mind az APEH, a Pest Megyei Ügyészség és Pest Megye Önkormányzatának Főjegyzője
•
Mind a Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és más állami és egyházi szervezetek is.
b)Sőt, a Pest Megyei Ügyészség szakértői átvizsgálták az alapítványok gazdálkodását visszamenőleg, s megállapították, hogy •
az Alapítványok (ezen keresztül közvetetten az alapító egyház) vagyona nem csökkent, sőt jelentősen nőtt;
•
a bevételeikkel költségtakarékosan és az alapítványi céloknak megfelelően gazdálkodtak;
•
pénzfelvétel a kurátorok részéről (pl. tiszteletdíj, költségtérítés) egyáltalán nem történt;
•
a gazdálkodást az APEH is rendben találta.
c) A földhivatali bejegyzés szerint az egész alapingatlan kizárólag a református egyházközség tulajdona ma is, • az alapítványnak a könyveiben kell nyilvántartania az általa emelt épületet, de azt önmagában nem használja, hanem az alapítványi céloknak megfelelően hasznosítja, ill. a gyülekezet/iskola élete és működése céljára ingyenesen biztosítja; • az alapítványok létrehozásának egyik hangsúlyos célja az volt, hogy a jogszabályok engedte kereteken belül előnyösebb gazdálkodási feltételeket biztosítson, és a bevételekből támogatni tudja az egyházközség hitéletét és működését. Nem pénzkivétel volt tehát a cél, hanem ellenkezőleg: hatékonyabban segíteni elő az egyházközség működését. AZ EGYHÁZI VAGYON TEHÁT NÖVEKEDETT ÉS EGYHÁZI VAGYON MARADT.
3.
„De hát mi van a „Derzsi-jelentéssel”, az mindent bizonyít, nem?” – teszik fel sokan a kérdést. „Abban benne vannak a visszaélések.” Erre a jelentésre hivatkozva kezdte el a vádakat Nagy Károly terjeszteni.
a) A jelentést készítő könyvvizsgálót a presbitériumnak maga Nagy Károly javasolta, amely tény így utólag más megvilágításba helyezi magát a jelentést is. A könyvvizsgáló feladata lett volna az egyházközség és intézményeinek teljes körű átvilágítása és könyvvizsgálata, beleértve az egyházközséget is. A könyvvizsgáló sajnálatos módon másként vizsgált, •
az eredeti presbiteri határozatban szereplő könyvvizsgálat helyett csak egy részleges átvilágítást készített,
•
a végleges jelentésből az első tervezetben még szereplő, a volt lelkészt érintő kritikus részeket kihagyta,
•
az intézményeknél már korábban ismert kisebb, technikai jellegű problémákat feltűnően túlhangsúlyozva több félreérthető megállapítást is tett, mellyel félrevezette a korábbi Presbitérium nagy részét. b) A könyvvizsgáló jogszabályba ütköző javaslatokkal állt elő: •
A presbiteri üléseken megfogalmazott javaslatai állami jogszabályokba ütköztek. A könyvvizsgáló, a volt lelkész és az őt támogató presbiterek -a jegyzőkönyvek és hangfelvételek tanúsága szerint- keresztyén emberhez méltatlan hangnemben és módszerekkel söpörték félre a törvénytelenségeket észrevételező személyek hiteles jogi véleményét, továbbá számos a könyvvizsgáló javaslatára alapozott presbiteri határozatot szavaztak meg. Ezeket a törvénytelen határozatokat az egyházmegye utóbb rendre megsemmisítette, és új határozat meghozatalára szólította fel a korábbi Presbitériumot, amely ezeknek nem tett eleget. (Információink szerint könyvvizsgálót azóta a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is elmarasztalta tevékenysége miatt.) c) Mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtóban, mind pedig a televízióban több alkalommal hangoztatta Nagy Károly a könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva azon állításait, melyektől még maga a könyvvizsgáló is nyilvánosan elhatárolódott. EGYIK JELENTÉS, VIZSGÁLAT SEM IGAZOLTA NAGY KÁROLY VÁDJAIT.
8
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA G
o
n
d
n
o
k
i
I
n
t
e
r
j
ú
A következőkben egy rövid interjút közlünk gyülekezetünk gondnokával, Csákai Gyulával. Az elmúlt időszakban leginkább őt támadták, azonban az egyházi bíróság kimondta: mind a 18 vádpont alaptalan. A méltatlan meghurcolás után szerettünk volna számára is szót adni, a leginkább őt érintő kérdésekről tőle választ kapni.
„JÉZUS VALÓSÁGOSAN A BÉKESSÉG FEJEDELME” Interjú Csákai Gyula gondnokkal Hogyan érintették az elmúlt három év eseményei? Huszonnyolc éve vagyok a gödöllői gyülekezetnek tagja. Először az ifjúsági csoportban, azután a presbitériumban, majd főgondnokként szolgáltam a gyülekezetet, építettem a közösséget. A gyülekezetben támadt zavar elsősorban nem a személyem elleni vádak miatt, hanem a gyülekezet három részre szakadása, a lelki és anyagi kár miatt nagyon bántott, ezért folyamatosan próbáltam mindent megtenni a református közösség érdekében. Először nagyon kétségbe estem, mert előre láttam a gyülekezet meghasonulását, de minden történésben egyre jobban megláttam, hogy Isten Úr, minden háborúságunkban támaszunk, és Jézus valóságosan a Békesség Fejedelme. Ez a békesség vezetett mindannyiunkat, amikor a korábbi sajnálatos templomi rendzavarásokat követően egyik esetben sem kezdeményeztünk semmilyen egyházi vagy állami eljárást egyháztagokkal szemben. Miképpen kell értelmezni a „három részre” szakadást? A korábbi gyülekezeti tagok túlnyomó része továbbra is jár a gyülekezetbe. Sajnálatos módon azonban sokan nem. Közülük jó páran – megdöbbenve azon, amit tapasztaltak – nem járnak egyáltalán sehova. Néhányan pedig Nagy Károly által vezetett alternatív összejövetelekre járnak, volt református egyháztagokból alakult Független Történelmi Protestáns Egyház keretében. Mik derültek ki Nagy Károly felfüggesztése után, a kassza átvételekor? Az eltelt 13 év alatt lassan, fokozatosan, számunkra is átláthatatlanul, a pénzügyek irányítása egyre jobban Nagy Károly kezében összpontosult. Kölcsönösen megbíztunk egymásban, a lelkipásztorban, és vitás esetben elfogadtuk a közgazdasági végzettséggel is rendelkező lelkész véleményét. A banki kivonatokat (vagyis a valós pénzügyi helyzet egyik legfőbb dokumentumait) korábban csak Nagy Károly nézhette meg. Az átvételt követő első meglepetés: alig volt pénz a kasszában. Tételesen átnézve az adott időszak kiadásait, a lelkész személyi alapbére és például a telefonköltség jelentősen meghaladta a jóváhagyott, ill. a jóváhagyható mértéket. Míg a presbitérium által jóváhagyott fizetésemelés mértéke 2004-re vonatkozóan 8,5% volt, az általa ténylegesen felvett összeg 35%-os emelkedést mutatott. Ezen felül saját nyugdíjjárulékát, -presbiteri határozat nélkül, jogtalanul- segélyként is rendszeresen felvette. A gyülekezet gazdálkodása eközben nem volt egyensúlyban, a kiadások jobban nőttek, mint a bevételek, a gyülekezet felélte a tartalékait. Mindezt idejében nem volt módunk átlátni. A pénzügyeken kívül az anyakönyvek vezetése is példátlannak bizonyult: 2005 júliusában azt tapasztaltuk, hogy abban az évben még egyetlen anyakönyv sem lett vezetve, egyetlen bejegyzést sem találtunk bennük. Milyen tanulságai vannak a történteknek? Többekben felmerülhet a kérdés, hogy vajon ki-ki személy szerint tehetett-e volna többet, jobban annak érdekében, hogy ne történjen ilyen probléma gyülekezetünkben. A gyülekezetekben a lelkész–gyülekezet viszonynak alapvetően a bizalomra kell épülnie. Emellett azonban – református egyházi törvényeink értelmében – folyamatos szabályszerű működés és ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy az alapvető bizalom megalapozott és hosszú távú legyen. Sajnálatos módon a mi gyülekezetünkben a lelkész iránti túlzott bizalom és ezzel együtt a szabályszerű gazdálkodás ellenőrzésének hiányosságai, valamint az ennek érdekében tett konkrét intézkedések hiánya vezettek ehhez a súlyos válsághelyzethez, melynek következtében nemcsak gyülekezetünk gazdálkodása, de még líceumunk léte is veszélybe került.
9
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA G M
e
g
t
é
o v
n e
d s
n z
o t
e
k
i
I
n
t
e
r
j
t
t
r
e
f
o
r
m
ú
, á
t
u
s
o
k
Ez, természetesen, nem azt jelenti, hogy hitéletünket helyettesítsük be a paragrafusok böngészésével, de fontos, hogy még az apróbb dolgokban is betartsuk az előírt szabályokat, mert a kis szabálytalanságok halmozódva rendkívül súlyos gondokat okozhatnak. Fontos és súlyos tanulság volt ez mindannyiunknak. Mi garantálja azt, hogy a jövőben a gyanú árnyéka se merüljön fel egy gyülekezetben a pénzügyekkel kapcsolatban? A presbitérium számvizsgáló bizottságának rendszeresen, részletekre és lényegre hatóan ellenőriznie kell. Kifizetések csak két aláírással történhetnek. A perselypénzeket több ember együttesen számolja, a befolyt pénz összegét rögtön könyvelik. A könyvelési rendszerbe minden tétel belekerül. A lelkész nem kezel pénzt, és a pénztárhoz sincsen kulcsa, saját érdekében nem kifogásolja, hanem elvárja, hogy ellenőrizzék. Költséget csak megfelelő tartalmú számla esetén számolhat el az engedélyezést követően, utólagosan. Hogyan látja a gyülekezet jövőjét, megerősödését, megújulását? A legfontosabbnak azt látom, hogy a lelkipásztor a gyülekezet és az egyes emberek életének dolgait a „saját lelkén átszűrve” helyezze az Ige világosságába, és valóban a Szentlélektől megáldottan hirdesse a megújító, sebeket gyógyító, Isten szeretetéről bennünket biztosító örök Igét. Rendkívül fontosnak tartom továbbá, hogy mi, gyülekezeti tagok naponként olvassuk az Igét, imádságban tartsuk a kapcsolatot az élő Istennel, akinek vezetése alatt egymásra figyelve tevékeny munkával vegyünk részt a gyülekezet és a város életében. Ez a gyülekezeti tagok „igehirdetése”, bizonyságtétele.
MEGTÉVESZTETT REFORMÁTUSOK A Független Történelmi Protestáns Egyház 2006-ban a gyülekezettől eltávolodott reformátusok külön vallási közösséget alapítottak Független Történelmi Protestáns Egyház néven, amely az ipartestület egy termében tart összejöveteleket vasárnaponként. Bár hivatalosan Nagy Károly nem vezető és nem alapító, az alkalmakat rendszerint ő tartja, keresztel, esket és temet is – református lelkészi palástban. Családlátogatások során derült ki, az a hír járja, hogy „nem kell a kereszteléshez a templomba bejönni, a lelkész házhoz megy”. Hogyan is viszonyulunk ezen a magát egyháznak nevező közösséghez? Egyrészt nagyon becsüljük ezeket az embereket, több okból is. Fontos számukra az istentiszteletre járás. Fontos számukra, hogy reformátusok (közösségük magát –helytelenül- reformátusnak tartja), úgy látják kényszerből kellett eljönniük a református gyülekezetből. Ráadásul fontos volt számukra annyira az igazság, a gyülekezet, hogy sokat akartak tenni annak védelmében (pl. a korábbi aláírásgyűjtésnél). Ezek jelentős dolgok. Sokan közülük korábban fontos, lelkiismeretes szolgálatot vállaltak a gyülekezetért, munkájukkal, adományukkal rendszeresen segítették a hitéletet. Sajnos, sokan még ma sem látják be, hogy egyoldalú információkra alapozva akaratukon kívül is tudatos félrevezetés áldozatai, így némely személyek és politikai csoportok – egyházi érdeknek álcázott – saját céljaik elérése érdekében eszközként használják fel őket a hétköznapi életben, de még az országgyűlési és önkormányzati választások személyes és pártpolitikai kampányában is. Imádságainkban rendszeresen hordozzuk ezért őket, és talán ez a kiadvány segíthet a teljes, hiteles és részletes tájékoztatásával. Az egyházunkban kialakult helyzet is több súlyos problémát hordoz. Az egyik legnagyobb gond az, hogy nagyon rossz képet mutat a város és a többi gödöllői gyülekezet felé ez a szükségtelen szakadás, esetenként ellenséges viszony. Sok református döntött emiatt úgy, hogy se ide, se oda nem jön, nem jár istentiszteletre.
10
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA M
e
g
t
é
v
e
s
z
t
e
t
t
R
e
f
o
r
m
á
t
u
s
o
k
A Független Történelmi Protestáns Egyháznak semmilyen kapcsolata nincsen a Magyar Református Egyházzal, nem használhatják a református nevet, református egyházi keresztelésre, konfirmációra, esküvőre, temetésre Gödöllőn kizárólag a Gödöllői Református Egyházközségben van mód, mivel ez az egyetlen gödöllői református gyülekezet. Talán sokuk által nem is ismert információ, hogy Nagy Károly – a Magyarországi Református Egyház hivatalos állásfoglalása alapján – nem használhat református palástot, föveget, és jelenleg már nem is rendelkezik Magyarországon református lelkészi jelleggel. A gyülekezeti élet lehetőségei továbbá egyetlen helyiségben nagyon korlátozottak. Gondoljunk a gyerekekre, unokákra. A Gödöllői Református Egyházközségben, a Szabadság téren vannak hittantermek, hitoktatók, a konfirmandusok részt vehetnek évi két konfirmandus hétvégén, nyári táborban, utána ifjúsági körökbe járhatnak, van kerékpártúra, hittan tábor, ifjúsági istentisztelet. Mivel a Független Történelmi Protestáns Egyház alkalmain csak kevés fiatal van jelen, s nincs igazán közösségi programra mód, ezért nagy a veszélye annak, hogy konfirmáció után soha többet nem látjuk, látják őket viszont. Közös célunk: az ifjúság becsületes, vallásos életet éljen, Istent kövesse hűségesen. Erre megfelelő feltételekkel csak a Gödöllői Református Egyházközségben van mód. Súlyos gond az is, hogy Nagy Károly vezeti a gyülekezetet. Ő rengeteg becsületes, régi reformátust tévesztett meg. Lelkészként – hivatását saját elhatározásából elhagyva magát közéleti szereplőnek tekintette – kihasználta, hogy feltétlen megbíznak benne az emberek. Bebizonyosodott, hogy ő maga kezelte hűtlenül az egyházi vagyont, okozott többletköltségeket, vett fel a jogosnál magasabb fizetést stb. Majd éppen azon hű reformátusokat kezdte el vádolni, akik talán a legtöbbet tették a gyülekezetért, iskoláért. Mindezt azért, hogy saját tettei ne derüljenek ki? Jézus mondja: „rossz fa nem teremhet jó gyümölcsöt”. Ezért sajnáljuk nagyon az oda járókat, hogy ilyen „lelki vezetőre” hallgatnak – meggondolatlanul. És sokan a szűkös lehetőségeik ellenére is támogatják anyagilag – naivul. A megvádolt presbiterek nem tudták, hogy mit tegyenek. Ilyen helyzettel még nem álltak szemben. A vádaskodók eszközeihez hasonló ellenkampányt nem kívántak vívni, ezért sokan nem tájékozódva elhitték a vádakat. A vizsgálatok azonban lezárultak, a vádak alaptalanoknak bizonyultak. Ezt most már mindenki tudja. Mi következik mindezekből? Mindenkit bátorítunk és kérünk: térjen vissza a gyülekezetbe! Ne maradjon – méltatlanul – kettészakadva a gyülekezet. Várunk vissza minden becsületes reformátust. A templom ajtaja nyitva áll. Azokra, akik eddig máshová jártak-járnak, krisztusi hittel nem tekinthetünk és nem is tekintünk „ellenségként”. Ugyanúgy testvéreink. A gyülekezetben már régóta békesség van. Új, fiatal lelkészünk van. (Ő nem érintett a korábbi történésekben, senkit nem ismert az érintettek közül.) Személyisége őszinte és hiteles, igehirdetésének stílusa is újszerű, az Istentiszteleteknek immár van lelki tanulsága, személyesen megérintő mondanivalója. A prédikációk változatosak, érdekesek, Krisztus központúak, építőek, sok időszerű példát tartalmaznak a lelkész úr életéből és korábbi lelkipásztori beszélgetésekből. Emellett több régi közösségi foglalkozás is újraindult: családlátogatások, ifjú házas kör, gyülekezeti kórus, gyerekek megajándékozása születésnap alkalmából, húsvét hajnali temetői istentisztelet…. Várunk vissza mindenkit szeretettel. Senki ne érezze azt, hogy „kinézik”, ha visszatér. (És nem is kezeljük őket „megtérő bűnösökként”, mint ahogy páran gondolják.) Ha gondot okozna a visszatérés, akkor jöjjenek egyszerre többen, vagy jöjjenek be a hivatalba hét közben beszélgetni a lelkésszel. Jöjjenek először el a szerdai bibliaórára. Többen már megtették, és rendszeresen járnak ismét. Istennek hála, az újságokban még most is néha megjelenő lejárató cikkek hatása a gyülekezeten belül egyáltalán nem érezhető. Közösségünk épül. Kérjük, gondolják át a fent leírtakat, és térjenek vissza. Mindenkit szeretettel várunk.
11
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA K
é
r
é
s
e
i
n
k
„MUNKÁLJÁTOK ENNEK A VÁROSNAK A JAVÁT” Kérések, zárszó, A gyülekezet java, épülése legyen a középpontban Mielőtt bármit teszünk vagy mondunk, fontos, hogy előtte gondoljuk át, hogy az a gyülekezet javát szolgálja-e. Krisztus nagy feladatot bízott a református gyülekezetre: „Ti vagytok a világ világossága.” Gyülekezetünknek olyan helynek kell lennie, ahol az Istenről szóló Ige hangzik, ahova az embereket el lehet hívni, hogy Istennel találkozzanak, megtisztuljanak, átalakuljon az életük.. Ne keltsük gyülekezetünk rossz hírét, ne is hallgassunk pletykákat – azzal Krisztus ügyének ártunk Pletykákat mondani izgalmas dolog, azonban ezzel Krisztus ügyének ártunk! Inkább mondjuk azt, hogy „sok gond volt a gyülekezetünk körül az elmúlt években, sok vád elhangzott – de ezeken már túl vagyunk, érdemes templomba járni, érdemes hozni a gyerekeket, unokákat hittanra, konfirmációra, bibliakörökre, istentiszteletre.” Ha pedig valakinek őszinte aggályai vannak, adjuk oda neki ezt a kiadványt. A továbbra is kétkedőkért pedig folyamatosan imádkozva kérjük Istent, hogy gyülekezetünknek és iskolánknak az ő kegyelméből lehetséges anyagi és lelki fejlődésén keresztül láttassa meg velük az igazságot. Kérdéseinknek járjunk utána hiteles forrásból, ne csak egy oldalról Ebben az összeállításban igyekeztünk részletesen körbejárni az előző három év történéseinek hátterét. Ha valakiben ennek ellenére nyitott kérdés maradt, tegye fel nyugodtan személyesen a lelkészi hivatalban, győződjön meg az igazságról saját maga a hiteles dokumentumok alapján. Jöjjünk vissza, a templomajtó nyitva áll! A gyülekezeti alkalmak mindenki előtt nyitottak. Nem nézzük azt, ha valaki már régen nem volt itt. Jöjjünk bátran. Ez mindannyiunk temploma. Itt mindenkit szeretet, béke és Isten igéje vár. Nekünk, gödöllői reformátusoknak itt a helyünk, itt van az igazi lelki otthonunk. A gyülekezeti alkalmak a következő oldalon találhatók. Z Á R S Z Ó : Jelen Hírlevelünk a Gödöllői Református Egyházközség összefoglaló, hivatalos állásfoglalása a múltbéli eseményekről. A hírlevélben említett, rendelkezésünkre álló hivatalos dokumentumok a lelkészi hivatalban egyháztagjaink számára megtekinthetőek. Rendkívüli kiadását – amint címe is jelzi – a visszatekintés jegyében szerkesztettük. Bár hitünk szerint a keresztyén ember Istenbe vetett hite által bátran tekinthet előre, két indoka is van annak, hogy most – egy lapszám erejéig – mégis inkább visszatekintünk: Egy esztendeje annak, hogy Balogh Tamás nagytiszteletű úr egyházközségünk lelkipásztora lett. Érdemes áttekinteni, hogy milyen változást, épülést hozott ez az év gyülekezetünk életében. Istennek hála, lezárultak – immár jogi értelemben is – azok a folyamatok, amelyek különböző vizsgálatokkal, feljelentésekkel indultak, a méltatlan média nyilvánosságában is teret kaptak, a korábbi lelkész felmentéséhez, többek gyülekezetből való kiválásához vezettek; legvégül pedig új lelkész választását eredményezték. Most van alkalom arra, hogy széleskörű, tényszerű és hivatalos tájékoztatást adjunk a történtekről – a pontos és hiteles áttekintés és érthetőség érdekében talán egy kicsit hosszadalmasnak is tűnő részletességgel – annak érdekében, hogy a tények ismeretében mindenki véglegesen lezártnak tekinthesse a múltat. Szeretnénk ezzel hozzájárulni a bizalom légkörének újrateremtéséhez; ahhoz, hogy keresztyénekhez méltóan előre tekinthessünk, és közösen a jövő építésén munkálkodhassunk.
12
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA M
e
g
ú
j
u
l
t
g
y
ü
l
e
k
e
z
e
t
i
é
l
e
t
ü
n
k
MEGÚJULT GYÜLEKEZETI ÉLETÜNK Beszámoló az elmúlt egy év eseményeiről A gyülekezetet Isten még a válság kellős közepén sem hagyta magára. Olyan helyettes lelkészeket vezényelt Gödöllőre, akik a hozzá hű, állhatatos munkájukkal a kibontakozást szolgálták. Megerősítette hitükben és kitartásukban azokat a presbitereket, gyülekezeti tagokat, akik a béketeremtésen fáradoztak. S végül, de nem utolsó sorban új lelkipásztort adott egyházközségünk élére, akinek irányításával új lendületet vett a gyülekezeti élet: Ennek szemléltetésére – a teljesség igénye nélkül – a következőket érdemes felidézni az elmúlt egy év gyülekezeti eseményeiből: Az új Presbitérium – azon kívül, hogy bizottságokban végzi a szakmai munkát – minden hónapban legalább egyszer ülést tart, ahol megtárgyalja a gyülekezet előtt álló aktuális ügyeket, és meghozza a szükséges döntéseket. Ezek közül kiemelkedő fontosságúak a gyülekezet tervszerű, zárt és áttekinthető gazdálkodása érdekében hozott intézkedések. Mind a presbiterek, mind a mellettük egyéb munkát vállaló, önkéntesen szolgáló egyháztagok részvételével rendszeressé tettük a csendes hétvégéket. Ezek az alkalmak – közös igeolvasással, énekekkel, imaközösséggel, bizonyságtételekkel, valamint kikapcsolódást és pihenést nyújtó szabadidős programokkal – az egymás közelebbi megismerését, a gyülekezet érdekében végzendő munkában az egységes gondolkodást és cselekvést szolgálják. A presbitérium több tagja rendszeresen részt vesz a kisköri presbiteri konferenciákon, ahol presbiteri továbbképzés keretében folyamatos tájékozódás nyílik a környező református gyülekezetek életéről. A hitben való elmélyülést segítik a – gyülekezeti szokásos alkalmakon túl – a kisebb házi bibliaórás csoportok. Ezekből immár négy is működik a gyülekezetben, amelyekhez a közel lakók közül bárki bármikor csatlakozhat; illetve nyitott a lehetőség újabb kiscsoportok alakulása előtt. Ez év nyarán indult pl. a fiatal családosok bibliaköre, amely havonta tartja alkalmait a családok életében felmerülő aktuális kérdésekre közös, hitbéli válaszokat keresve. Tavasszal a Budapest Pasaréti gyülekezet egyik lelkipásztora tartott evangelizációt gyülekezetünkben; sokak lelki épülésére. Szinte külön fejezetet érdemelne a mozgalmas ifjúsági élet részletezése. A rendszeres pénteki ifiken túl idén is volt velencei csendes hétvége, a pasaréti Filemon ifi vendégül látása, a Szilágyi Dezső tériek meglátogatása, pizza-verseny, kerékpár túrák, evezések, kosarazások, frizbizések, és ki tudná felsorolni az összes szép emléket és közösségi élményt nyújtó alkalmat! Külön öröm szólni a gyermek-istentiszteletek szépen gyarapodó látogatottságáról! Beérni látszik az ebben tevékenykedő testvéreink elhivatott, mindig újat kereső munkálkodása (bábozások, rajzpályázat stb.). A gyülekezet számára szívet melengetőek és felejthetetlenek lelkes ünnepi templomi szolgálataik! Színesíti ünnepi gyülekezeti alkalmainkat, és segíti egyházzenei életünk fejlődését az újjáalakult kórus; Gombos Viktor vezetésével. Igazi közösségformáló, lelki életet gazdagító hatása volt a valkói réten megtartott gyülekezeti családi napnak. A különböző táborok is jól szolgálták a lelki élet fejlesztését; amellett, hogy kellemes kikapcsolódást, felüdülést adtak. Januárban sítábor, nyáron a konfirmáltak részére Mátraházán ifjúsági tábor, a Bakonyban kerékpáros tábor volt. Ezek mellett már hagyományosan rendeztük meg a napközis és az angol tábort is. Nagy tapasztalatú népművész irányítása mellett lehet szőni tanulni, és a legszélesebb korosztály számára magyar népitáncházi rendezvények vannak. Kiadványunk megjelenésének hétvégéjén szombaton zajlott a Líceum tanári karának együttléte a lelkipásztor családjával, majd vasárnap zajlik a gyülekezeti nap, mindkettő a parókia kertben. A gyülekezeti napot a népi-táncház zárja. Mindezek természetesen nem adják az elmúlt esztendő történéseinek teljességét, de eseményszerűen jellemzik a gyülekezet megújulásának folyamatát. Az igazi megújulás persze a lelkekben zajlik, amit hitünk szerint Mennyei Atyánk munkál. Közösségi programjaink szervezését mindenkor a missziói parancs betöltésének célja járja át, mellyel a hozzánk jövőket a Szentlélek segítségével Krisztushoz próbáljuk vezetni.
13
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA M
e
g
ú
j
u
l
t
g
y
ü
l
e
k
e
z
e
t
i
é
l
e
t
ü
n
k
Életképek a „Dezső” ifjúsági kör mátraházi nyári táborából.
Valkói gyülekezeti nap (június) 14
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA E
l
ő
z
e
t
e
s
(
R
e
f
o
r
m
á
c
i
ó
i
K
ö
s
z
ö
n
t
ő
)
ELŐZETES Következő lapszámunk tartalmából
Szeretettel ajánljuk testvéreink figyelmébe a Reformáció Napja alkalmából október végén megjelenő lapszámunkat is, amely részletesen fog foglalkozni a reformációval. Az erről szóló vezércikket Balogh Tamás lelkipásztor jegyzi. A történelmi jelentőségű eseményekről, azok irányultságáról, Lutheri és Kálvini értelmezéséről Tompa Katalin teológa elemzését, míg a reformáció jelenkori összefüggéseiről dr. P. Tóth Zoltán presbiter írását olvashatjuk - Klaus Douglass nagysikerű könyve nyomán. A Halottak Napja ebben az évben is alkalom az előttünk elmentekre való emlékezésre. Erről Bakó Csaba presbiter; míg a temető üzemeltetés új rendjéről Mészáros Balázs tollából olvashatunk. Gyülekezetünk közösséggé formálódásában fontos szerepet játszanak a különböző táborok. Siposné Hajni a Tahiban tartott gyülekezeti táborról; Bokor Gergely pedig a bakonyi kerékpáros táborról írták meg élményeiket. A konfirmációs felkészítés új rendjéhez illeszkedik a nulladik évfolyam számára szervezett ifjúsági csoport, akiknél Egri Éva hitoktató gyülekezeti munkás szolgál; tájékoztató cikkét ugyancsak a következő lapszámban olvashatjuk. Egy iskolás gyermekét egyedül nevelő fiatalasszony súlyos betegséggel folyó harcáról, hitbeli vívódásairól ír. De Mello írásaiból szemezget dr. Soós Katalin. Az aktuális gyülekezeti alkalmakról ugyancsak részletes tájékoztatást ad következő lapszámunk.
15
A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG RENDHAGYÓ KIADVÁNYA G
y
ü
l
e
k
e
z
e
t
i
a
l
k
a
l
m
a
k
NYITOTT AJTÓ
Isten háza mindenkinek nyitva áll!
F Ő B B G Y Ü L E K E Z E T I A L K A L M A K Istentisztelet: vasárnap 10.00 (templom) Gyermekistentisztelet: vasárnap 10.00 (3 korcsoportban) Konfirmáció előkészítő (2. évfolyam) vasárnap 9 óra (gyülekezeti terem) Ifjúsági körök: miniifi (12 év) péntek 16.00 (ifjúsági terem) – KÉSZ ifi (15-18) péntek 17.00 – DEZSŐ ifi (13-14) péntek 18.30, nagyifi (18 év felett) péntek 19.30 (ifjúsági terem) Gyülekezeti bibliaóra: szerda 18.00 (káté magyarázat; gyülekezeti terem) Felnőttkonfirmáció: elindult, szerda 19:00. Jelentkezéseket továbbra is várunk. Ifjú házasok köre: minden hónap második vasárnapja 15.00 (változó helyszín) Baba-mama kör: csütörtök 10.00 (ifjúsági terem) Kék Kereszt (iszákosmentő) bibliaóra: csütörtök 18.00 (gyülekezeti terem) Női bibliaóra: kedd 17.00 (iroda) Házi bibliakörök: a házi bibliakörök szeretettel várják az érdeklődőket. Bárki csatlakozhat. A csoportok vezetői: Egri Éva (városközpont – Kossuth L. u. Tűztorony ház, B II. em. 28., hétfő 18.00-20.00), Bak János és felesége (alvég Lovarda u. kedd 18.00-20.00), Weidl Tamás és Trixi (alvég – Tavaszmező u., csütörtök 18.00-20.00). Boros Gyula lelkipásztor és felesége (Kőrösfői u. hétfő 18.00-20.00) Érdeklődni a lelkészi hivatalban vagy a vezetőknél lehet (elérhetőségük a hivatalban megkapható). Népi szövés-hímzés: péntek 16.00 (gyülekezeti terem) október 27. magyar népi-táncház Teszári Miklós vezetésével 17:00-18:30 óra gyermekeknek, 18:30-22:00 óráig ifjúsági és felnőtt korosztály számára élő zenével.
Az alkalmakra mindenkit sok szeretettel várunk! Bővebben érdeklődhet a hivatalban vagy az impresszumban található elérhetőségeken. Az ifjúsági körökre várunk minden konfirmált fiatalt; bővebb információ telefonon vagy személyesen a könyvasztalnál.
Impresszum VISSZATEKINTŐ – a Gödöllői Református Egyházközség rendhagyó kiadványa – 2007. szeptember 23. Felelős kiadó: A Gödöllői Református Egyházközség Elnöksége. Cím: 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. Tel.: (28) 410-191 Internet: http://reformatus.egyhaz.godollo.hu E-mail:
[email protected]
! A hivatal nyitvatartási ideje: hétköznap 9-12, vasárnap istentisztelet előtt és után. Szombaton zárva. !
16
