V. ÉVFOLYAM
15. SZÁM
2006. AUGUSZTUS 3.
A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 987 FORINT
TARTALOM Oldal
II. RÉSZ JOGSZABÁLYOK 2006. évi LXII. tv. az Európai Közösség és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia, volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Szerbia és Montenegró, Románia és az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó között az Európai Közös Légtér (EKLT) létrehozására irányuló többoldalú Megállapodás kihirdetésérõl (kivonatos közlés).......................
738
147/2006. (VII. 19.) Korm. r. „a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon” címû egyezmény kihirdetésérõl ....................................................................................................
763
163/2006. (VII. 28.) Korm. r. a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl ......................................................................................................
765
JOGSZABÁLYMUTATÓ A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési felelõsségi körébe tartozó, illetve a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen kiadott vagy a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok...............................................................................................................
769
III. RÉSZ MINISZTERI UTASÍTÁS 15/2006. (MK 94.) GKM ut. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról......................................................................
770
IV. RÉSZ KÖZLEMÉNY Elveszett körbélyegzõ érvénytelenítése..........................................................................................................................................................................................
894
738
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
Jogszabályok 2006. évi LXII. törvény az Európai Közösség és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Szerbia és Montenegró, Románia és az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó között az Európai Közös Légtér (EKLT) létrehozására irányuló többoldalú Megállapodás kihirdetésérõl* (kivonatos közlés) 1. § Az Országgyûlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Európai Közösség és azok tagállamai, valamint az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Szerbia és Montenegró, Románia és az ENSZ igazgatása alatt álló Koszovó között az Európai Közös Légtér (EKLT) létrehozására irányuló többoldalú Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § Az Országgyûlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti. 3. § A Megállapodás hiteles angol** és magyar nyelvû szövege a következõ: „Többoldalú megállapodás az Európai Közösség és tagállamai és az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója2, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és Szerbia és Montenegró között európai közös légtér létrehozásáról A Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, * A törvényt az Országgyûlés a 2006. július 10-i ülésnapján fogadta el. ** Az angol nyelvû szöveget a Magyar Közlöny 2006. évi 86. száma tartalmazza. 2 Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. sz. határozatában foglalt meghatározás szerint.
15. szám
az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, Málta, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a továbbiakban: EK tagállamok, és az Európai Közösség, a továbbiakban: a Közösség vagy az Európai Közösség, és az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Szerbia és Montenegró, Románia, és az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója a továbbiakban együttesen: a szerzõdõ felek felismerve a nemzetközi polgári repülés integrált jellegét, és olyan európai közös légtér létrehozásának szándékával, amely a szerzõdõ felek számára a légiközlekedési piac vonatkozásában kölcsönös piacra jutást tesz lehetõvé és a letelepedés szabadságán alapul, egyenlõ versenyfeltételek biztosítása és azonos szabályok betartása mellett – így a biztonság, a védelem, a légiforgalmi szolgáltatás, a társadalmi harmonizáció és a környezetvédelem terén; figyelembe véve, hogy az európai közös légtérrel kapcsolatos szabályok alkalmazása többoldalú annak területén, valamint azt, hogy ennek vonatkozásában különleges rendelkezéseket kell megállapítani; megállapodva abban, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés rendelkezéseinek sérelme nélkül célszerû az európai közös légtér szabályait az Európai Közösségben hatályban lévõ, e megállapodás I. mellékletében felsorolt, vonatkozó jogszabályokra építeni; felismerve, hogy az európai közös légtér szabályainak való teljes körû megfelelés feljogosítja a szerzõdõ feleket e közös légtér elõnyeinek kiaknázására, beleértve a piaci hozzáférést is;
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
szem elõtt tartva, hogy az európai közös légtér szabályainak való megfelelést, beleértve a korlátlan piaci hozzáférést, nem lehet egyetlen lépésben elérni, csak egyes korlátozott ideig érvényben maradó rendelkezésekkel megvalósított átmenettel; hangsúlyozva, hogy – adott esetben az átmeneti szabályokra is figyelemmel – a légifuvarozók piaci hozzáférésére vonatkozó szabályok kizárják a járatgyakoriságra, a kapacitásra, a légi útvonalakra, a repülõgép típusára vonatkozó korlátozásokat vagy kétoldalú légiközlekedési megállapodások, szabályozások útján történõ hasonló megszorításokat, valamint hogy a légifuvarozók nem kötelezhetõk kereskedelmi megállapodások vagy hasonló egyezmények elfogadására a piaci hozzáférés feltételeként; hangsúlyozva, hogy a légifuvarozókat megkülönböztetés mentes bánásmód illeti meg a légiközlekedési infrastruktúrákhoz való hozzáférés vonatkozásában, különösen, ha ezen infrastruktúrák csak korlátozott mértékûek; szem elõtt tartva, hogy az Európai Közösségek és azok tagállamai, és egyes más szerzõdõ felek közötti társulási megállapodások eleve elõírják, hogy az ilyen megállapodások részes felei közötti közlekedésnek a kölcsönös kereskedelmi igényekhez igazodó összehangolt fejlesztése és fokozatos liberalizációja érdekében a légiközlekedés területén a kölcsönös piaci hozzáférés feltételeit különleges megállapodásokkal kell megteremteni; szem elõtt tartva a társult felek azon óhaját, hogy légiközlekedési és vonatkozó jogszabályaikat az Európai Közösség ilyen jogszabályaival, ennek részeként a közösségi jog jövõbeni fejlõdésével összhangba hozzák; felismerve a technikai segítségnyújtás jelentõségét ebben a vonatkozásban; felismerve, hogy a Közösség és az EK-tagállamok Norvégiával és Izlanddal fennálló kapcsolatát továbbra is az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásnak kell szabályoznia; azzal az óhajjal, hogy lehetõség nyíljon az európai közös légtér jövõbeni bõvítésére; emlékeztetve az Európai Közösség és a társult felek között zajlott tárgyalásokra, melyek célja a légiközlekedés bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodások kötése révén biztosítani az EK-tagállamok és a társult felek közötti kétoldalú légiközlekedési megállapodásoknak a közösségi joggal való összhangját; a következõkben állapodtak meg:
Célkitûzések és alapelvek 1. Cikk (1) E megállapodás célja európai közös légtér (a továbbiakban: EKLT) létrehozása. Az EKLT alapját a szabad
739
piaci hozzáférés, a letelepedés szabadsága, az egyenlõ versenyfeltételek, valamint a biztonságra, védelemre, a légiforgalmi szolgáltatásra, a társadalmi és környezetvédelmi kérdésekre vonatkozó közös szabályok képezik. Ennek érdekében e megállapodás rögzíti a szerzõdõ felek között a következõkben meghatározott feltételek esetén alkalmazandó szabályokat. Az említett szabályok közé tartoznak az I. mellékletben felsorolt jogszabályok rendelkezései is. (2) E megállapodás rendelkezései annyiban alkalmazandók, amennyiben a légiközlekedésre vagy ehhez kapcsolódó, az I. mellékletben felsorolt témára vonatkoznak. (3) Ez a megállapodás az EKLT általános mûködését elõíró cikkekbõl (a továbbiakban: alapmegállapodás), mellékletekbõl – közöttük az alapmegállapodás keretén belül a szerzõdõ felek viszonyában alkalmazandó közösségi jogszabályokat tartalmazó I. melléklettel –, valamint jegyzõkönyvekbõl áll, mely utóbbiakból legalább egy készült minden társult féllel az adott fél esetében alkalmazandó átmeneti rendelkezések rögzítése céljából.
2. Cikk (1) E megállapodás alkalmazásában: a) ,,megállapodás”: az alapmegállapodás, annak mellékletei, az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok és a megállapodás jegyzõkönyvei; b) ,,társult fél”: az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Románia, Szerbia és Montenegró, illetve bármely olyan másik állam vagy entitás, amely a 32. cikk értelmében az egyezmény szerzõdõ felévé válik; c) „további társult fél”: az UNMIK, azaz az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. sz. határozatának megfelelõen; d) ,,szerzõdõ fél”: a Közösség és az EK-tagállamok vonatkozásában a Közösség és az EK-tagállamok, vagy a Közösség, vagy az EK-tagállamok. A kifejezéshez társított jelentést minden esetben e megállapodás releváns rendelkezéseibõl, valamint a Közösség és az EK-tagállamok vonatkozó, a Szerzõdésbõl eredõ hatásköreibõl kell kikövetkeztetni; e) ,,EKLT-partnerország”: egy társult fél, Norvégia, vagy Izland; f) ,,EK-szerzõdés”: az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés; g) ,,EGT-megállapodás”: az Európai Gazdasági Térségrõl szóló, 1992. május 2-án aláírt megállapodás, annak jegyzõkönyvei és mellékletei, a megállapodás szerzõdõ felei az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia;
740
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
h) ,,társulási megállapodás”: olyan megállapodás, amely egyrészrõl az Európai Közösség vagy az Európai Közösség és tagállamai, másrészrõl egy társult fél között társulást hoz létre; i) ,,EKLT-légifuvarozó”: olyan légifuvarozó, amely az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogszabályok elõírásaival összhangban e megállapodás követelményeinek megfelelõ engedéllyel rendelkezik; j) ,,illetékes polgári légiközlekedési hatóság”: olyan kormányszerv vagy jogalany, amely a szerzõdõ felek joghatósága alá tartozó területen törvény szerint jogosult termékek, szolgáltatások és engedélyek megfelelõségét ellenõrizni, ezeket hitelesíteni, használatukat és értékesítésüket korlátozni, valamint jogosult végrehajtó intézkedések foganatosítására annak érdekében, hogy a joghatósága alatt forgalmazott termékek és szolgáltatások megfeleljenek a különbözõ jogi követelményeknek; k) ,,egyezmény”: a nemzetközi polgári repülésrõl Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt egyezmény, annak módosításai és mellékletei; l) ,,SESAR”: az Egységes Európai Égbolt mûszaki megvalósulása, amely lehetõvé teszi az új generációs légiforgalmi szolgáltatási rendszerek térben és idõben összehangolt kutatását, fejlesztését és alkalmazását; m) ,,ATM fõterv (légiforgalmi szolgáltatási fõterv)”: a SESAR kiindulópontja; n) ,,EK-tagállam”: az Európai Közösség valamely tagállama. (2) Az „ország”, „nemzeti”, „állampolgárok” vagy „terület” szavak használata nem érinti az egyes szerzõdõ felek nemzetközi jogi státuszát.
3. Cikk Az e megállapodás II. mellékletével összhangban kiigazított I. mellékletben, vagy a vegyesbizottság határozataiban említett, vagy ott szereplõ jogi aktusok vonatkozó rendelkezései a szerzõdõ felekre nézve kötelezõ erejûek, és azok a szerzõdõ felek belsõ jogrendjének részét képezik vagy részévé válnak a következõk szerint: a) a valamely európai közösségi rendeletnek megfelelõ aktusokat a szerzõdõ felek belsõ jogrendjének részévé kell tenni; b) a valamely európai közösségi irányelvnek megfelelõ aktusok a szerzõdõ felek hatóságaira bízzák az alkalmazás formájának és módjának megválasztását.
4. Cikk A szerzõdõ felek minden megfelelõ – általános vagy konkrét – intézkedést megtesznek, amely szükséges az e megállapodásból fakadó kötelezettségek teljesítéséhez, és kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstõl, amely veszélyeztetheti e megállapodás céljainak elérését.
15. szám 5. Cikk
E megállapodás rendelkezései nem érintik az EGT-megállapodás szerzõdõ feleinek egymáshoz való viszonyát.
A megkülönböztetés tilalma 6. Cikk E megállapodás alkalmazási területén és a megállapodás különös rendelkezéseinek sérelme nélkül az állampolgársági alapon történõ megkülönböztetés tilos.
A letelepedéshez való jog 7. Cikk E megállapodás alkalmazási területén és feltételei szerint, valamint az I. mellékletben felsorolt vonatkozó jogi aktusok rendelkezéseinek sérelme nélkül nem szabad korlátozni az EK-tagállamok vagy EKLT-partnerországok állampolgárainak letelepedési szabadságát az említett országok bármelyikének területe tekintetében. A letelepedés szabadsága magában foglalja az önálló vállalkozói tevékenység kezdéséhez és gyakorlásához való jogot, vállalkozások, és különösképpen társaságok vagy cégek irányításához való jogot a letelepedés szerinti ország állampolgáraira vonatkozó törvényekben meghatározott feltételek mellett. Ugyanez vonatkozik képviseletek, fióktelepek vagy le ány vál la la tok va la mely EK-tag ál lam vagy EKLT-partnerország állampolgára által történõ létesítésére bármely ilyen ország területén. 8. Cikk (1) E megállapodás alkalmazási területén és az I. mellék let ben fel so rolt vo nat ko zó jo gi ak tu sok rendelkezéseinek sé rel me nél kül egy EK-tag ál lam vagy EKLT-partnerország jogával összhangban alapított vagy szervezett társaság vagy cég, amely üzleti tevékenységének fõ színhelyhelye az EKL területén található, ugyanolyan bánásmódban részesül, mint az EK-tagállamok vagy az EKLT-partnerországok természetes személyei. (2) „Társaság vagy cég” alatt a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság vagy cég értendõ, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, de kivéve a nonprofit szervezeteket. 9. Cikk (1) A 7. és 8. cikk rendelkezései nem vonatkoznak olyan tevékenységekre, amelyek bármely szerzõdõ fél területén,
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
akár eseti jelleggel, hatósági jogkör gyakorlásához kapcsolódnak. (2) A 7. és a 8. cikk rendelkezései, illetve az ezek alapján hozott intézkedések nem érintik a szerzõdõ felek azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek az alkalmazhatóságát, amelyek a beutazásra, tartózkodásra, munkavállalásra vonatkoznak vagy közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges bánásmódot írnak elõ a külföldi állampolgárokra nézve.
10. Cikk (1) A hatályos megállapodásokban elõírt kedvezõbb feltételek sérelme nélkül és e megállapodás alkalmazási területén, a szerzõdõ felek eltörlik azon mennyiségi korlátozásokat és azonos hatású intézkedéseket, amelyek felszerelésekre, ellátási készletekre, alkatrészekre és egyéb, az EKLT-légifuvarozó számára a légiközlekedési szolgáltatásnak e megállapodás feltételei szerinti fenntartásához szükséges eszközökre vonatkoznak. (2) Az (1) bekezdésben említett kötelezettség nem zárja ki, hogy a szerzõdõ felek akár közrendi vagy közbiztonsági okból, akár az emberek, az állatok és a növények élete és egészsége, illetve szellemi, ipari vagy kereskedelmi tulajdon védelme érdekében ezek szállítását megtiltsák vagy korlátozzák. Az említett tilalmak és korlátozások azonban nem szolgálhatnak az önkényes megkülönböztetés eszközéül vagy a szerzõdõ felek közötti rejtett kereskedelmi korlátozásként.
741
sek elrendelésében, amennyiben egy termék vagy szolgáltatás: (i) nem felel meg az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelményeknek, vagy (ii) súlyos aggályokat kelt – az (1) bekezdésben említett ellenõrzés során – azzal kapcsolatosan, hogy a repülõgép vagy a repülõgép üzemeltetése nem felel meg az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelményeknek, vagy (iii) súlyos aggályokat kelt azzal kapcsolatosan, hogy az Egyezmény értelmében megállapított minimumkövetelmények betartása és végrehajtása nem megfelelõ. (4) Amennyiben az illetékes polgári légiközlekedési hatóság a (3) bekezdés értelmében intézkedést hoz, arról köteles haladéktalanul tájékoztatni a többi szerzõdõ fél illetékes polgári légiközlekedési hatóságát, indokolva a fellépést. (5) Amennyiben a (3) bekezdés szerint hozott intézkedések nem szûnnek meg, noha azok indoka már nem áll fenn, bármelyik szerzõdõ fél a vegyesbizottság elé utalhatja az ügyet. (6) Az illetékes polgári légiközlekedési hatóság státuszának változását elõidézõ bármely nemzeti jogi módosításról a módosító szerzõdõ fél köteles értesíteni a többi szerzõdõ felet.
Légiközlekedés-védelem 12. Cikk
Repülésbiztonság 11. Cikk (1) A szerzõdõ felek megfelelõ intézkedésekkel biztosítják, hogy az egyik szerzõdõ fél területén bejegyzett repülõgép a másik szerzõdõ fél repülõterén való leszálláskor eleget tegyen az Egyezményben foglalt nemzetközi biztonsági követelményeknek, és az ilyen repülõgépet a másik szerzõdõ fél meghatalmazott képviselõi földi ellenõrzésnek vessék alá, amely fedélzeti vizsgálatból és a repülõgép körüljárásából áll, és célja ellenõrizni a repülõgép és annak személyzete iratainak érvényességét, valamint a repülõgép és annak felszerelései általános állapotát. (2) Bármely szerzõdõ fél bármikor kérhet konzultációt egy másik szerzõdõ fél biztonsági követelményeivel kapcsolatban, eltekintve az e megállapodás I. mellékletében hivatkozott jogi aktusok által szabályozott területektõl. (3) E megállapodás egyetlen pontja sem értelmezhetõ úgy, hogy az illetékes rendelkezõ polgári légiközlekedési hatóságot akadályozza a megfelelõ és azonnali intézkedé-
(1) A polgári légiközlekedésnek a jogellenes beavatkozásoktól való védelme érdekében a szerzõdõ felek kötelesek biztosítani, hogy a területükön található bármely repülõtéren alkalmazzák az I. mellékletében hivatkozott közös alapkövetelményeket és légiközlekedés-védelmi megfelelõség-ellenõrzési mechanizmusokat, az említett melléklet rendelkezéseivel összhangban. (2) A szerzõdõ felek kérésre minden szükséges segítséget megadnak egymásnak a polgári járatok jogellenes hatalombakerítése vagy egyéb, a polgári légi járatok, az utasok és a személyzet, a repülõterek és a léginavigációs berendezések biztonságát veszélyeztetõ jogellenes cselekmények elhárítása érdekében, illetve a polgári légiközlekedést fenyegetõ bármely veszély elhárítása érdekében. (3) A polgári repülõgép jogellenes hatalombakerítése vagy a repülõgép, az utasok és a személyzet, a repülõtér vagy a léginavigációs berendezések biztonsága elleni jogellenes beavatkozás, illetve ilyen fenyegetés esetén a szerzõdõ felek segítik egymás kommunikációját és egyéb megfelelõ intézkedésekkel is hozzájárulnak az eset mihamarabbi biztonságos megoldásához vagy a veszély elhárításához.
742
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
(4) Az Európai Közösség vonatkozó, az I. mellékletben felsorolt, jogszabályaival összhangban az Európai Bizottság végezhet vizsgálatokat a társult feleknél, és a társult felek felkérhetõk más szerzõdõ feleknél folyó európai bizottsági vizsgálatban való részvételre.
Légiforgalmi szolgáltatás 13. Cikk (1) A szerzõdõ felek együttmûködnek a légiforgalmi szolgáltatás terén annak érdekében, hogy az Egységes Európai Égboltot ki lehessen terjeszteni az EKLT területére a jelenlegi biztonsági követelmények és az európai légiközlekedés általános feltételeinek javítása céljával, a kapacitások optimalizálása és a késések csökkentése mellett. (2) Annak érdekében, hogy megkönnyítsék területükön az Egységes Európai Égboltra vonatkozó jogszabályok alkalmazását: – a társult felek saját hatáskörükön belül a lehetõ leghamarabb megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a légiforgalmi szolgáltatással kapcsolatos intézményi rendszerüket az Egységes Európai Égbolthoz igazítsák, különösképpen azáltal, hogy felügyeleti szerveket jelölnek ki vagy hoznak létre, amelyek legalább funkcionálisan függetlenek a léginavigációs szolgáltatást biztosító szervektõl; – az Európai Közösség megoszt a társult felekkel a léginavigációs szolgáltatások, a légtér és az interoperabilitás terén felmerülõ bármely olyan kezdeményezést, ami az Egységes Európai Égboltból indul ki, különösképpen pedig a kezdetektõl fogva igénybe veszi a szerzõdõ felek segítségét funkcionális légtérblokkok kialakításához. (3) Az Európai Közösség gondoskodik arról, hogy a társult felek részt vegyenek a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) fõterv kialakításában a Bizottság SESAR-programja keretében.
Verseny 14. Cikk (1) E megállapodás alkalmazási területén a III. melléklet rendelkezései irányadóak. Amennyiben más megállapodás, például társulási megállapodás is tartalmaz a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat két vagy több szerzõdõ fél között, azokat a szabályokat kell alkalmazni az érintett felek között. (2) A 15., a 16. és a 17. cikk nem alkalmazandó a III. melléklet elõírásai vonatkozásában.
15. szám Végrehajtás 15. Cikk
(1) E cikk (2) és (3) bekezdéseinek sérelme nélkül valamennyi szerzõdõ fél biztosítja, hogy az e megállapodásból, különösen az I. mellékletben említett jogi aktusokból fakadó jogok nemzeti bíróságok elõtt érvényesíthetõk. (2) Olyan esetekben, amikor létezõ vagy létesítendõ légiközlekedési szolgáltatás engedélyezése történik e megállapodás értelmében, az Európai Közösség intézményei élhetnek az I. mellékletben említett vagy felsorolt jogi aktusok rendelkezései által rájuk ruházott hatalommal. (3) Az Európai Közösség intézményei által e megállapodás értelmében, és különösen az I. mellékletben említett jogi aktusok értelmében hozott döntések jogszerûsége kizárólag az Európai Közösségének Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) hatáskörébe tartozik.
Értelmezés 16. Cikk (1) Mindaddig, amíg e megállapodás rendelkezései és az I. mellékletben említett jogi aktusok rendelkezései a lényeget illetõen megegyeznek az EK-szerzõdés vonatkozó szabályaival vagy az EK-szerzõdés alkalmazásában elfogadott jogi aktusokkal, ezeket a rendelkezéseket végrehajtásuk és alkalmazásuk során a Bíróság és az Európai Bizottság által e megállapodás aláírása elõtt hozott vonatkozó ítéletekkel és határozatokkal összhangban kell értelmezni. Az e megállapodás aláírását követõen hozott ítéletekrõl és határozatokról a szerzõdõ felek értesítést kapnak. A megállapodás megfelelõ mûködése érdekében a szerzõdõ felek kérésére a vegyesbizottság meghatározza az ilyen ítéletek és határozatok következményeit. A meglévõ értelmezéseket a megállapodás aláírása elõtt eljuttatják az EKLT-partnerországokhoz. A vegyesbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatai összhangban lesznek a Bíróság esetjogával. (2) Amennyiben e megállapodás, az I. mellékletben felsorolt jogi aktusok rendelkezései vagy az azok értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezései – amelyek lényegileg megegyeznek az EK-szerzõdés vonatkozó szabályaival, illetve az EK-szerzõdés alkalmazásában elfogadott jogi aktusokkkal – tekintetében értelmezési kérdés merül fel egy EKLT-partnerország bírósága elõtt folyamatban lévõ ügyben, ez a bíróság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához a kérdésre vonatkozóan döntésre van szüksége, a IV. melléklettel összhangban a Bírósághoz fordul. Az EKLT-partnerországok a IV. melléklettel összhangban dönthetnek úgy, hogy elõírják bíróságaik számára e rendelkezés alkalmazásának mértékét és módját. Az ilyen döntésrõl értesíteni kell a letéteményest és a Bíróságot. A letéteményes tájékoztatja a többi szerzõdõ felet.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
(3) A fenti bekezdés elõírásaival összhangban ha egy szerzõdõ fél olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség nem tud hivatkozni a Bíróságra, akkor a bíróság ítéletét a szerzõdõ félnek el kell juttatnia a vegyesbizottsághoz, amely megteszi a megállapodás egységes értelmezésének megõrzéséhez szükséges lépéseket. Ha a Bíróság esetjoga és egy szerzõdõ fél bíróságának ítélete közötti eltérést a vegyesbizottság elé tártak, és vegyesbizottság ettõl számítva két hónapon belül nem tudta megóvni a megállapodás értelmezésének egységességét, alkalmazhatók a 20. cikk rendelkezései.
Új jogszabályok 17. Cikk (1) A megállapodás nem érinti a szerzõdõ felek azon jogát, hogy a megkülönböztetésmentesség elvével és e cikk, valamint a 18. cikk (4) bekezdése rendelkezéseivel összhangban egyoldalúan új jogszabályokat fogadjanak el vagy módosítsák akár a légi közlekedésre, akár az I. mellékletben említett, a légi közlekedéshez kapcsolódó területre vonatkozó jogszabályaikat. A társult felek kizárólag ezzel a megállapodással összhangban lévõ jogszabályokat fogadhatnak el. (2) Amint egy szerzõdõ fél új jogszabályt fogad el vagy módosítja meglévõ jogszabályait, errõl legkésõbb egy hónapon belül tájékoztatja a vegyesbizottságon keresztül a többi szerzõdõ felet. A vegyesbizottság bármely szerzõdõ fél kérésére két hónapon belül megvitatja az ilyen új jogszabályok vagy módosítások e megállapodás megfelelõ mûködésére gyakorolt következményeit. (3) A vegyesbizottság: a) vagy határoz az I. melléklet olyan felülvizsgálatáról, amely részeként integrálja az új jogszabályt vagy módosítást, szükség szerint kölcsönösségi alapon; vagy b) úgy határoz, hogy az új jogszabály vagy módosítás e megállapodással összhangban lévõnek tekinthetõ; vagy c) bármely más intézkedést hozhat e megállapodás megfelelõ mûködésének biztosítása érdekében. (4) A megállapodás aláírása és hatálybalépése között elfogadott olyan jogszabályokat illetõen, amelyekrõl a szerzõdõ feleket tájékoztatták, a tájékoztatás kézhezvétele napját kell a beterjesztés idõpontjának tekinteni. A vegyesbizottság legkorábban az e megállapodás hatálybalépése utáni 60. nap elteltével hozhat határozatot.
743
végrehajtásának biztosítása. Ebbõl a célból a vegyesbizottság ajánlásokat tesz és az e megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz. A vegyesbizottság határozatait a szerzõdõ felek saját szabályaikkal összhangban hajtják végre. (2) A vegyesbizottság a szerzõdõ felek képviselõibõl áll. (3) A vegyesbizottság egyhangúlag hozza meg döntéseit. Egyes különleges esetekre azonban a vegyesbizottság többségi szavazási eljárást is megállapíthat. (4) E megállapodás megfelelõ végrehajtása érdekében a szerzõdõ felek megosztják egymással egyebek között az e megállapodás szempontjából releváns új jogszabályokra vagy döntésekre vonatkozó információikat, és bármely fél kérésére konzultációt folytatnak a vegyesbizottságban, akár társadalmi kérdésekrõl is. (5) A vegyesbizottság elfogadja eljárási szabályzatát. (6) A vegyesbizottság elnöki tisztjét egy EKLT-partnerország, illetve az Európai Közösség és tagállamai felváltva tölti be, a vegyesbizottság eljárási szabályzatában meghatározandó rend szerint. (7) A vegyesbizottságot elnöke legalább évente egyszer összehívja a megállapodás általános mûködésének áttekintése végett, és ha azt különleges körülmények indokolják, egy szerzõdõ fél kérésére is. A vegyesbizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Bíróság esetjogának alakulását. Ennek érdekében az Európai Közösség eljuttatja az EKLT-partnerországokhoz a Bíróság azon ítéleteit, amelyek relevánsak e megállapodás mûködése szempontjából. A vegyesbizottság három hónapon belül fellép a megállapodás egységes értelmezésének fenntartása érdekében. (8) A vegyesbizottság dönthet úgy, hogy munkacsoportokat állít fel, amelyek segítséget nyújtanak kötelességei teljesítéséhez.
19. cikk (1) A vegyesbizottság a szerzõdõ felekre nézve kötelezõ erejûek. Ha a vegyesbizottság egy határozata fellépést kíván meg a szerzõdõ felektõl, az érintett felek megtesznek minden szükséges lépést, és errõl tájékoztatják a vegyesbizottságot. (2) A vegyesbizottság határozatait az Európai Unió és az EKLT-partnerországok hivatalos lapjaiban közzéteszik. A határozatok tartalmazzák a szerzõdõ felek által történõ végrehajtás idõpontját és tartalmaznak bármely más, a gazdasági szereplõk számára lényegesnek tekinthetõ információt.
Vegyesbizottság Vitarendezés 18. Cikk 20. cikk (1) Vegyesbizottság jön létre, melynek feladata a 15. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 21. és a 22. cikk sérelme nélkül e megállapodás gondozása és megfelelõ
(1) A Közösség, az EK-tagállamokkal közösen, vagy bármely EKLT-partnerország az e megállapodás alkalma-
744
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
zását vagy értelmezését illetõ vitás ügyeket a vegyesbizottság elé terjesztheti, kivéve ha e megállapodás az esetre konkrét eljárást ír elõ. (2) Amennyiben egy vitás ügyet az (1) bekezdés értelmében a vegyesbizottság elé terjesztettek, a vitás felek között azonnal konzultációt kell tartani. Azokban az esetekben, amikor az Európai Közösség nem vitás fél, az egyik vitás fél meghívhatja az Európai Közösség képviselõjét a konzultációkra. A vitás felek javasolhatnak megoldást, amelyet azonnal be kell nyújtani a vegyesbizottsághoz. A vegyesbizottság ezen eljárás keretében hozott határozatai nincsenek kihatással a Bíróság esetjogára. (3) Amennyiben egy vita elõterjesztését követõen a vegyesbizottság négy hónapon belül nem tudott a vitát lezáró határozatot hozni, a vitás felek a Bíróság elé vihetik az ügyet, amely esetben a Bíróság határozata végleges és kötelezõ erejû. A IV. melléklet ismerteti a Bírósághoz való beterjesztés módjait. (4) Amennyiben a vegyesbizottság az elé terjesztett ügyben négy hónapon belül nem hoz határozatot, a szerzõdõ felek e megállapodás 21. és 22. cikkével összhangban legfeljebb hat hónapon keresztül megfelelõ védintézkedéseket alkalmazhatnak. A hat hónapos idõszak elteltével bármelyik szerzõdõ fél azonnali hatállyal felmondhatja a megállapodást. A szerzõdõ felek nem tehetnek védintézkedéseket olyan esetekben, amelyeket e megállapodással összhangban a Bíróság elé terjesztettek, kivéve a 11. cikk (3) bekezdésében említett eseteket és az I. mellékletben felsorolt jogszabályokban elõírt mechanizmusokkal összhangban való fellépést.
Védintézkedések 21. cikk A 11. cikk (3) bekezdése és a megállapodás jegyzõkönyveiben szereplõ biztonsági és védelmi értékelések sérelme nélkül a védintézkedések hatályát és idõtartamát szigorúan a helyzet kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozni. Azon intézkedéseket kell elõnyben részesíteni, amelyek e megállapodás mûködését a legkevésbé zavarják.
22. cikk (1) Az a szerzõdõ fél, amelyik védintézkedések alkalmazását mérlegeli, a vegyesbizottságon keresztül értesíti errõl a többi szerzõdõ felet, minden vonatkozó tájékoztatást megadva. (2) A szerzõdõ felek ekkor a vegyesbizottság keretében azonnali konzultációkat kezdenek annak érdekében, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találjanak.
15. szám
(3) A 11. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül az érintett szerzõdõ fél csak az (1) bekezdésben említett értesítés idõpontjától számított egy hónap elteltével tehet védintézkedést, kivéve, ha a (2) bekezdésben említett konzultációs eljárás ennél hamarabb lezárul. (4) Az érintett szerzõdõ fél az elrendelt védintézkedésekrõl késedelem nélkül értesíti a vegyesbizottságot, minden vonatkozó tájékoztatást megadva.
Információk nyilvánosságra hozatala 23. cikk A szerzõdõ felek képviselõi, küldöttei és szakértõi, valamint az ezen megállapodás értelmében eljáró tisztviselõk és egyéb alkalmazottak feladataik megszûnését követõen sem fedhetnek fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá esõ információkat, különös tekintettel a vállalkozásokra, ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevõire vonatkozó információkra.
Harmadik országok és nemzetközi szervezetek 24. cikk (1) A szerzõdõ felek bármely szerzõdõ fél kérésére a 25. és 26. cikkben elõírt eljárások szerint a vegyesbizottság keretén belül konzultálnak egymással: a) olyan légiközlekedési kérdésekrõl, amelyekkel nemzetközi szervezetek foglalkoznak; és b) a szerzõdõ felek és harmadik országok közötti kapcsolatokban a légiközlekedés területén bekövetkezõ lehetséges fejlemények különbözõ vetületeirõl, és az e területen elfogadott kétoldalú vagy többoldalú megállapodások mûködésének jelentõs elemeirõl. (2) Az (1) bekezdésben említett konzultációkat a kéréstõl számított egy hónapon belül kell megtartani, sürgõs esetekben pedig a lehetõ legrövidebb idõn belül.
25. cikk (1) A 24. cikk (1) bekezdésének a) pontjában elõírt konzultáció fõ célkitûzései a következõk: a) annak együttes meghatározása, hogy a kérdések közös problémákat vetnek-e fel; és b) az ilyen problémák jellegétõl függõen: – annak együttes mérlegelése, hogy az érintett nemzetközi szervezetekben a szerzõdõ felek fellépése összehangolt legyen-e, vagy – bármely egyéb, megfelelõ megközelítés közös megvitatása.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
(2) Az (1) bekezdésben leírt célkitûzésekre vonatkozóan lényeges információkat a szerzõdõ felek a lehetõ legrövidebb idõn belül kicserélik egymással.
745
Kapcsolat a kétoldalú légiközlekedési megállapodásokkal és szerzõdésekkel 28. cikk
26. cikk A 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában elõírt konzultáció fõ célkitûzései a lényeges kérdések vizsgálata és bármely megfelelõ megközelítés megvitatása.
Átmeneti szabályok
27. cikk (1) Az egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl az érintett társult felek között alkalmazandó átmeneti szabályokat és a megfelelõ idõszakokat az I–VIII. jegyzõkönyvek határozzák meg. Norvégia vagy Izland és a társult felek kapcsolatára ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl az érintett társult fél viszonyára. (2) Az (1) bekezdésben említett átmeneti idõszakok folyamán két társult fél között a légiközlekedési rendszerek lényeges elemeit az érintett társult felekre vonatkozó két jegyzõkönyv közül a szigorúbb alapján kell meghatározni. (3) Az egyes társult felek fokozatos átállása az EKLT teljes körû alkalmazására értékelések függvénye. Az értékeléseket az Európai Közösség az érintett társult féllel együttmûködésben végzi. Amikor egy társult fél meggyõzõdött arról, hogy egy átmeneti idõszak lezárásának a vonatkozó jegyzõkönyvben rögzített feltételei teljesülnek, tájékoztatja az Európai Közösséget egy értékelés szükségességérõl. (4) Ha az Európai Közösség megállapítja, hogy a követelmények teljesültek, errõl tájékoztatja a vegyesbizottságot, majd úgy határoz, hogy a szóban forgó társult fél átléphet a következõ átmeneti idõszakba vagy adott esetben teljes jogú résztvevõjévé válik az európai közös légtérnek. (5) Ha az Európai Közösség megállapítja, hogy a követelmények nem teljesültek, errõl is tájékoztatja a vegyesbizottságot. Ebben az esetben az Európai Közösség javaslatokat tesz az érintett társult félnek konkrét fejlesztésekre, és meghatározza az ezek végrehajtására szolgáló idõszakot, amelyen belül e fejlesztéseket ésszerûen végre lehet hajtani. A végrehajtási idõszak vége elõtt sor kerül egy második, illetve szükség esetén további értékelésekre is annak megállapítása céljából, hogy a javasolt fejlesztések valóban hatékonyan és kielégítõ módon megvalósultak-e.
(1) E megállapodás elõírásait elõnyben kell részesíteni az egyrészrõl a társult felek, másrészrõl az Európai Közösség, valamely EK-tagállam, Norvégia vagy Izland között, valamint maguk a társult felek között érvényben lévõ kétoldalú légiközlekedési megállapodások és/vagy szerzõdések vonatkozó rendelkezéseivel szemben. (2) Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére a 27. cikkben hivatkozott átmeneti idõszakok alatt az egyrészrõl a társult felek, másrészrõl az Európai Közösség, valamely EK-tagállam, Norvégia vagy Izland között, valamint maguk a társult felek között érvényben lévõ kétoldalú légiközlekedési megállapodásokban vagy kétoldalú szerzõdésekben a tulajdonjogra, a forgalmi jogra, kapacitásra, gyakoriságra, repülõgép-típusra vagy cserére, a közös üzemeltetésre és a díjszabásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a felek között, amennyiben az ilyen kétoldalú megállapodás és/vagy szerzõdés rugalmasabb, azaz nagyobb szabadságot enged az érintett légifuvarozóknak, mint az adott társult félre vonatkozó jegyzõkönyv. (3) A valamely társult fél és egy másik szerzõdõ fél között abban a tekintetben felmerült vitát, hogy a társult félre vonatkozó jegyzõkönyv vagy a kétoldalú megállapodások és/vagy szerzõdések rugalmasabbak-e az EKLT teljes körû alkalmazását szem elõtt tartva, az e megállapodás 20. cikkében elõírt vitarendezési mechanizmus keretében kell rendezni. Az egymásnak ellentmondó jegyzõkönyvek közötti viszonyt is hasonló módon kell rendezni.
A megállapodás hatálybalépése, felülvizsgálata, megszûnése és egyéb rendelkezések 29. cikk Hatálybalépés (1) E megállapodást az aláíró felek saját eljárásaikkal összhangban megerõsítik vagy jóváhagyják. A megerõsítõ vagy jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsának Fõtitkárságánál (letéteményes) helyezik letétbe, amely tájékoztatja errõl a többi aláíró felet és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet. (2) Ez a megállapodás az Európai Közösség és az EK-tagállamok, valamint legalább egy társult fél megerõsítõ vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének idõpontjától számított második hónap elsõ napján lép hatályba. Azon aláíró felek számára, akik ezen idõpont után erõsítik meg vagy hagyják jóvá, e megállapodás a megerõsítõ vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezése napjától számított második hónap elsõ napján lép életbe.
746
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstõl eltérve az Európai Közösség és tagállamai, valamint legalább egy társult fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen egymás között alkalmazzák a megállapodás rendelkezéseit az aláírás idõpontjától fogva, a hazai jogalkalmazással összhangban, és errõl értesítik a letéteményest, aki értesíti a többi szerzõdõ felet.
15. szám 33. cikk A gibraltári repülõtér
A megállapodást bármelyik szerzõdõ fél kérésére, de legkésõbb hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálják.
(1) E megállapodásnak a gibraltári repülõtérre történõ alkalmazása nem sértheti a repülõtér helyéül szolgáló terület szuverenitásával kapcsolatos jogvitában a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság által képviselt jogi álláspontokat. (2) E megállapodásnak a gibraltári repülõtérre történõ alkalmazását a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság külügyminisztere által, 1987. december 2-án, Londonban kiadott együttes nyilatkozatban szereplõ szabályok érvénybelépéséig fel kell függeszteni.
31. cikk
34. cikk
A megállapodás megszûnése
Nyelvek
(1) Bármelyik szerzõdõ fél felmondhatja a megállapodást a letéteményes értesítése útján, a letéteményes a felmondásról tájékoztatja a többi szerzõdõ felet, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet. Amennyiben a megállapodást az Európai Közösség és az EK-tagállamok mondják fel, úgy az az errõl szóló értesítés idõpontjától számított egy év múlva hatályát veszti. Amennyiben a megállapodást egy szerzõdõ fél mondja fel, a megállapodás hatálya csak e szerzõdõ fél számára szûnik meg az értesítés idõpontjától számított egy év múlva. A megállapodás megszûnésekor mûködtetett légiközlekedési szolgáltatások azonban a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) folyó menetrendi idõszakának végéig fenntarthatók.
Ez a megállapodás egy-egy eredeti példányban az Európai Unió intézményeinek, és – az Európai Közösségtõl és tagállamaitól eltérõ – valamennyi szerzõdõ fél hivatalos nyelvén készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
(2) Az Európai Unió tagjává vált társult fél a csatlakozás idõpontjától kezdve e megállapodás tekintetében automatikusan megszûnik társult fél lenni, és ehelyett EK-tagállammá válik. (3) A megállapodás hatályát veszti vagy felfüggesztésre kerül azon társult felek vonatkozásában, amelyekkel a társulási megállapodás hatályát veszti vagy felfüggesztésre kerül.
Az alábbi európai közösségi aktusok „Alkalmazandó rendelkezései” az alapmegállapodással és a horizontális kiigazításokról szóló II. melléklettel összhangban alkalmazandók, hacsak ez a melléklet vagy az I–VIII. jegyzõkönyvek másképp nem rendelkeznek. Szükség esetén konkrét kiigazítások egészítik ki az egyes aktusokra való hivatkozást:
30. cikk Felülvizsgálat
A fentiek hiteléül az alulírott, erre kellõen feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.
I. melléklet A polgári légiközlekedés szabályai
A. Piaci hozzáférés és kapcsolódó ügyek 32. cikk Az EKLT bõvítése Azt az államot vagy jogalanyt, amely hajlandó az Európai Közösség légiközlekedési és vonatkozó jogával összhangba hozni saját légiközlekedési és kapcsolódó területekre vonatkozó jogát, és amellyel az Európai Közösség szoros gazdasági együttmûködési keretet alakít vagy alakított ki, például társulási megállapodást kötött, az Európai Közösség felkérheti az EKLT-ban való részvételre. Ehhez a szerzõdõ felek megfelelõen módosítják a megállapodást.
2407/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2407/92/EGK rendelete a légifuvarozók engedélyezésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–18. cikk és a melléklet, kivéve a 13. cikk (3) bekezdésében az EK-szerzõdés 226. (ex 169.) cikkére való utalást. 2408/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2408/92/EGK rendelete közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról, az alábbi módosításokkal, illetve kiigazításokkal:
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
– Az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeirõl szóló okmány 29. cikke – Az EGT-vegyesbizottság 1994. március 21-i 7/94 határozata az EGT-megállapodás 47. jegyzõkönyvének és egyes mellékleteinek módosításáról – A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeirõl, valamint az Európai Unió alapját képezõ szerzõdések kiigazításairól szóló okmány (a továbbiakban: a 2003-as csatlakozási okmány) 20. cikke Alkalmazandó rendelkezések: 1–15. cikk, valamint az I., a II. és a III. melléklet 2409/92/EGK A Tanács 1992. július 23-i 2409/92/EGK rendelete a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjairól Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk 95/93/EGK A Tanács 1993. január 18-i 95/93/EGK rendelete a Közösség repülõterein alkalmazandó résidõkiosztás egységes szabályairól, az alábbi módosításokkal: – Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 27-i 894/2002/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról – Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 22-i 1554/2003/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról – Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 793/2004/EK rendelete a 95/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk és a 14a. cikk (2) bekezdése A 12. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyesbizottság” értendõ 96/67/EK A Tanács 1996. október 15-i 96/67/EK irányelve a közösségi repülõterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról Alkalmazandó rendelkezések: 1–25. cikk és a melléklet A 10. cikk alkalmazásakor „a tagállamok” helyett „EK-tagállamok” értendõ A 20. cikk (2) bekezdésében „a Bizottság” helyett „a vegyesbizottság” értendõ 785/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 785/2004/EK rendelete a légifuvarozókra és a légi jármûvek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelményekrõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk és a 10. cikk (2) bekezdése
747 B. Légiforgalmi szolgáltatás
549/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 549/2004/EK rendelete az Egységes Európai Égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–4., 6. és 9–14. cikk 550/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 550/2004/EK rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az Egységes Európai Égbolt keretében történõ ellátásáról (,,léginavigációs-szolgálati rendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–19. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 551/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 551/2004/EK rendelete a légtérnek az Egységes Európai Égbolt keretében történõ szervezésérõl és használatáról (,,légtérrendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk 552/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 552/2004/EK rendelete az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat átjárhatóságáról (,,átjárhatósági rendelet”) Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk, valamint az I–V. melléklet 2096/2005/EK A Bizottság 2005. december 20-i 2096/2005/EK rendelete a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–9. cikk, valamint az I–V. melléklet 2150/2005/EK A Bizottság 2005. december 23-i 2150/2005/EK rendelete a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–9. cikk és a melléklet
C. Repülésbiztonság 3922/91/EK A Tanács 1991. december 16-i 3922/91/EGK rendelete a polgári légiközlekedés területén a mûszaki elõírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról, az alábbi módosításokkal: – A Bizottság 1996. november 13-i 2176/96/EK rendelete a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról
748
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
– A Bizottság 1999. március 25-i 1069/1999/EK rendelete a 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról – A Bizottság 2000. december 28-i 2871/2000/EK rendelete a polgári légiközlekedés területén a mûszaki elõírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló 3922/91/EGK tanácsi rendeletnek a tudományos és mûszaki fejlõdéshez történõ hozzáigazításáról – Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. és 12–13. cikk, a 4. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdésének második mondata kivételével, valamint az I–III. melléklet A 12. cikk alkalmazásakor „a tagállamok” helyett „EK-tagállamok” értendõ. 94/56/EK A Tanács 1994. november 21-i 94/56/EK irányelve a polgári légiközlekedési balesetek és repülõesemények vizsgálatának alapvetõ elveirõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk A 9–12. cikk alkalmazásakor „a Bizottság” helyett „minden más EKLT szerzõdõ fél” értendõ. 1592/2002/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 15-i 1592/2002/EK rendelete a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, az alábbi módosításokkal: – Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 22-i 1643/2003/EK rendelete az 1592/2002/EK rendelet módosításáról – A Bizottság 2003. szeptember 24-i 1701/2003/EK rendelete az 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkének kiigazításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–57. cikk, valamint az I. és a II. melléklet
15. szám
Alkalmazandó rendelkezések: 1–4. cikk és a melléklet. Az ebben a rendeletben említett átmeneti idõszakokat a vegyesbizottság határozza meg. 2042/2003/EK A Bizottság 2003. november 20-i 2042/2003/EK rendelete a légi jármûvek és repüléstechnikai termékek, alkatrészek és berendezések folyamatos légialkalmasságának biztosításáról és az ezzel összefüggõ feladatokban részt vevõ szervezetek és személyek jóváhagyásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–6. cikk és az I–IV. melléklet 104/2004/EK A Bizottság 2004. január 22-i 104/2004/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség fellebbezési tanácsának szervezésére és összetételére vonatkozó szabályok megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–7. cikk és a melléklet 488/2005/EK A Bizottság 2005. március 21-i 488/2005/EK rendelete az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség által felszámított díjakról és költségekrõl 2111/2005/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül mûködési tilalom alá tartozó légifuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltetõ fuvarozó kiléte tekintetében a légiközlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–13. cikk és a melléklet
D. Légiközlekedés-védelem
2003/42/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 13-i 2003/42/EK irányelve a polgári légiközlekedésben elõforduló események jelentésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet
2320/2002/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2320/2002/EK rendelete a polgári légiközlekedés biztonsága területén közös szabályok létrehozásáról, az alábbi módosítással: – Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 849/2004/EK rendelete a 2320/2002/EK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–12. cikk és a melléklet
1702/2003/EK A Bizottság 2003. szeptember 24-i 1702/2003/EK rendelete a légi jármûvek és kapcsolódó termékek, alkatrészek és berendezések légialkalmassági és környezetvédelmi tanúsítása, valamint a tervezõ és gyártó szervezetek tanúsítása végrehajtási szabályainak megállapításáról, az alábbi módosítással: – A Bizottság 2005. március 7-i 381/2005/EK rendelete az 1702/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról
622/2003/EK A Bizottság 2003. április 4-i 622/2003/EK rendelete az egységes légiközlekedés-védelmi követelményrendszer végrehajtásához szükséges intézkedések meghatározásáról, az alábbi módosításokkal: – A Bizottság 2004. január 15-i 68/2004/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról – A Bizottság 781/2005/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
– A Bizottság 2005. június 6-i 857/2005/EK rendelete a 622/2003/EK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk és a melléklet 1217/2003/EK A Bizottság 2003. július 4-i 1217/2003/EK rendelete a nemzeti polgári repülésbiztonság minõség-ellenõrzési programjaira vonatkozó közös elõírások megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 1486/2003/EK A Bizottság 2003. augusztus 22-i 1486/2003/EK rendelete a polgári légiközlekedés-védelem területén történõ bizottsági vizsgálatok lefolytatására vonatkozó eljárások megállapításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. cikk 1138/2004/EK A Bizottság 2004. június 21-i 1138/2004/EK rendelete a repülõtereken található szigorított biztonsági területek kritikus részeinek közös meghatározásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk
E. Környezetvédelem 89/629/EGK A Tanács 1989. december 4-i 89/629/EGK irányelve a polgári szubszonikus sugárhajtású repülõgépek zajkibocsátásának korlátozásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk 92/14/EGK A Tanács 1992. március 2-i 92/14/EGK irányelve a nemzetközi polgári repülésrõl szóló egyezmény második kiadásának (1988) 16. függeléke 1. kötete 2. fejezete II. részének hatálya alá tartozó repülõgépek üzemeltetésének korlátozásáról, az alábbi módosításokkal: – A Tanács 1998. március 30-i 98/20/EK irányelve a 92/14/EGK irányelv módosításáról – A Bizottság 1999. április 21-i 1999/28/EK irányelve a 92/14/EGK irányelv módosításáról – A Bizottság 2001. május 21-i 991/2001/EK rendelete a 92/14/EGK tanácsi irányelv mellékletének módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk és a melléklet 2002/30/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 26-i 2002/30/EK irányelve a Közösség repülõterein a zajvédelemmel összefüggõ üzemeltetési korlátozások bevezetésére vonatkozó szabályok és eljárások megállapításáról, a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosítva vagy kiigazítva Alkalmazandó rendelkezések: 1–15. cikk, valamint az I. és a II. melléklet
749
2002/49/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 25-i 2002/49/EK irányelve a környezeti zaj értékelésérõl és kezelésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. cikk és az I–VI. melléklet
F. Szociális ügyek 1989/391/EGK A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzõ intézkedések bevezetésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–16. és 18–19. cikk 2003/88/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 4-i 2003/88/EK irányelve a munkaidõ-szervezés egyes szempontjairól Alkalmazandó rendelkezések: 1–19., 21–24. és 26–29. cikk 2000/79/EK A Tanács 2000. november 27-i 2000/79/EK irányelve az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezésérõl szóló európai megállapodásról Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk
G. Fogyasztóvédelem 90/314/EGK A Tanács 1990. június 13-i 90/314/EGK irányelve a szervezett utazási formákról Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk 92/59/EGK A Tanács 1992. június 29-i 92/59/EGK irányelve az általános termékbiztonságról Alkalmazandó rendelkezések: 1–19. cikk 93/13/EGK A Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerzõdésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekrõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–10. cikk és a melléklet A 10. cikk alkalmazásában „a Bizottság” helyett „minden más EKL szerzõdõ fél” értendõ
750
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
95/46/EGK Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérõl és az ilyen adatok szabad áramlásáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–34. cikk 2027/97/EK A Tanács 1997. október 9-i 2027/97/EK rendelete a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõsségérõl, az alábbi módosítással: – Az Európai Parlament és a Tanács 2002. május 13-i 889/2002/EK rendelete a 2027/97/EK tanácsi rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk 261/2004/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelete a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–17. cikk
15. szám
demény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyûjtésrõl, az alábbi módosítással: – A Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete a 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról és módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–11. cikk, valamint az I. és a II. melléklet 1358/2003/EK A Bizottság 2003. július 31-i 1358/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaiküldemény-szállításra vonatkozó statisztikai adatgyûjtésrõl szóló 437/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint annak az I. és II. melléklete módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–4. cikk és az I–III. melléklet 2003/96/EK A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 14. cikk (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés
II. melléklet H. Egyéb jogszabályok 2299/1989/EGK A Tanács 1989. július 24-i 2299/89/EGK rendelete a számítógépes helyfoglalási rendszerek (CRS) ügyviteli szabályzatáról, az alábbi módosításokkal: – A Tanács 1993. október 29-i 3089/93/EGK rendelete a 2299/89/EGK rendelet módosításáról – A Tanács 1999. február 8-i 323/1999/EK rendelete a 2299/89/EGK rendelet módosításáról Alkalmazandó rendelkezések: 1–22. cikk és a melléklet 91/670/EGK A Tanács 1991. december 16-i 91/670/EGK irányelve a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeinek a polgári repülés területén történõ kölcsönös elismerésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–8. cikk és a melléklet 3925/91/EGK A Tanács 1991. december 19-i 3925/91/EGK rendelete a Közösségen belüli légijáraton utazó személyek kézi és feladott poggyászára, valamint a Közösségen belüli tengeri utazáson részt vevõ személyek poggyászára alkalmazandó ellenõrzések és alakiságok megszüntetésérõl Alkalmazandó rendelkezések: 1–5. cikk 437/2003/EK Az Európai Parlament és a Tanács 2003. február 27-i 437/2003/EK rendelete a légi személy-, áru- és postaikül-
Horizontális kiigazítások és bizonyos eljárási szabályok Ha az I. melléklet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben meghatározott jogi aktusok elõírásai a megállapodással és ezen melléklet 1–4. pontjával összhangban alkalmazandók. Az egyes jogi aktusok esetében szükséges különleges kiigazításokat az I. melléklet tartalmazza. A megállapodás az ezen melléklet 5. és 6. pontjában megállapított eljárási szabályoknak megfelelõen alkalmazandó. 1. A jogi aktusok bevezetõ részei Az említett jogi aktusok preambulumbekezdései nincsenek hozzáigazítva e megállapodás céljaihoz. Ezek e megállapodás keretén belül az egyes jogi aktusokban található rendelkezések megfelelõ értelmezése és alkalmazása szempontjából fontosak. 2. A jogi aktusokban alkalmazott meghatározások Az e megállapodás I. mellékletében felsorolt jogi aktusok következõ kifejezéseit az alábbiak szerint kell érteni: a) ,,Közösség” helyett „európai közös légtér”; b) ,,közösségi jog”, „közösségi jogszabályok”, „közösségi (jogi) eszközök” és „EK-Szerzõdés” helyett „EKLT-megállapodás”; c) ,,közösségi repülõtér” helyett „az európai közös légtér területén található repülõtér vagy repülõterek”;
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
d) ,,az Európai Közösségek Hivatalos Lapja” vagy „az Európai Unió Hivatalos Lapja” helyett „a szerzõdõ felek hivatalos lapjai”; e) ,,közösségi légifuvarozó” helyett „EKLT-légifuvarozó”.
751
nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, a szerzõdõ fél gondoskodik az angol nyelvre történõ szinkrontolmácsolásról.
III. melléklet 3. A tagállamokra való hivatkozások A 4. pont sérelme nélkül amennyiben az I. mellékletben említett jogi aktusokban „tagállam(ok)”-ra való hivatkozás olvasható, azt úgy kell érteni, hogy az EK-tagállamokon túl az EKLT-partnerországokra is vonatkozik. 4. Az európai közösség bizottságaira és a társult felekkel való konzultációra vonatkozó rendelkezések Amennyiben az I. mellékletben említett jogi aktusok elõírják az Európai Bizottság számára az Európai Közösség bizottságaival való konzultációt, és számukra tanácsuk vagy ajánlásuk benyújtására biztosítanak lehetõséget, az Európai Bizottság konzultál a társult felek szakértõivel, és lehetõséget biztosít számukra tanácsok nyújtására. A konzultációkra a meghívót az Európai Bizottság küldi; azokra az Európai Bizottság elnökletével a vegyesbizottságon belül, egy alkalommal, az Európai Közösség más bizottságaival folytatott konzultáció elõtt kerül sor. Hacsak valamilyen különleges körülmény rövidebb értesítési idõt nem indokol, az Európai Bizottság minden társult felet legalább két héttel a találkozó elõtt értesít, megadva minden szükséges tájékoztatást. A társult feleket fel kell kérni, hogy álláspontjukat ismertessék az Európai Bizottsággal. Az Európai Bizottság kellõen figyelembe veszi a társult felek tanácsait. A fenti rendelkezések nem vonatkoznak az e megállapodásban elõírt versenyszabályok alkalmazására, arra ugyanis a III. mellékletben elõírt konzultációs eljárások vonatkoznak. 5. Együttmûködés és információcsere A szerzõdõ felek illetékes hatóságai vonatkozó hatásköreinek gyakorlását megkönnyítendõ, az illetékes hatóságok felkérés esetén kölcsönösen megosztják egymással az e megállapodás megfelelõ mûködéséhez szükséges információkat. 6. Nyelvekre való hivatkozások A IV. melléklet sérelme nélkül a szerzõdõ felek jogosultak az e megállapodás körébe tartozó eljárások során az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik szerzõdõ fél bármelyik hivatalos nyelvét használni. A szerzõdõ felek azonban tisztában vannak azzal, hogy az angol nyelv használata megkönnyíti az eljárásokat. Ezért ha egy hivatalos okirat olyan nyelven íródott, amely nem az Európai Unió intézményeinek hivatalos nyelve, egyidejûleg mellékelni kell az Európai Unió intézményeinek egyik hivatalos nyelvén készült fordítását, az elõzõ mondat rendelkezésére figyelemmel. Amennyiben egy szerzõdõ fél szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely
Az alapmegállapodás 14. cikkében említett, a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok 1. cikk Állami monopólium A társult felek a kereskedelmi jellegû állami monopóliumokat fokozatosan kiigazítják olyan módon, hogy az e megállapodáshoz tartozó, az érintett társult félre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzítõ jegyzõkönyvben említett második idõszak végére áruk beszerzése és forgalmazása tekintetében ne maradjon fenn megkülönböztetés a szerzõdõ felek állampolgárai között. A vegyesbizottságot tájékoztatni kell az ezen célkitûzés elérése érdekében hozott intézkedésekrõl.
2. cikk Az állami támogatások és a versenyszabályok közelítése (1) A szerzõdõ felek elismerik, hogy a társult felek állami támogatásokra és versenyre vonatkozó meglévõ jogszabályi rendelkezéseinek az Európai Közösség hasonló jogszabályaihoz való közelítése mekkora jelentõséggel bír. Ezért a társult felek törekednek arra, hogy az állami támogatásokra és a versenyre vonatkozó hatályos és megalkotandó jogszabályi rendelkezéseiket fokozatosan az európai közösségi vívmányokkal összeegyeztethetõvé tegyék. (2) A jogszabályok közelítését e megállapodás hatálybalépésekor megkezdik, és az adott társult félre vonatkozó átmeneti szabályokat rögzítõ jegyzõkönyvben említett második idõszak végére fokozatosan kiterjesztik az Európai Közösség ebben a mellékletben említett, állami támogatásokra és versenyre vonatkozó elõírásainak minden elemére. A társult felek az Európai Bizottsággal egyetértésben meghatározzák a jogszabályi közelítés végrehajtása és a szükséges jogalkalmazási lépések nyomon követésére szolgáló módszereket.
3. cikk Versenyszabályok és egyéb gazdasági rendelkezések (1) A következõ magatartások nem egyeztethetõk össze e megállapodás megfelelõ mûködésével, amennyiben a két
752
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
vagy több szerzõdõ fél közötti kereskedelmet befolyásolhatják: (i) minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulása által hozott döntés, illetve vállalkozások közötti összehangolt magatartás, amelynek célja vagy hatása a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása; (ii) egy vagy több vállalkozás visszaélése a szerzõdõ felek területének egészén, vagy annak jelentõs részén meglévõ piaci erõfölénnyel; (iii) bármely állami támogatás, amely torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget azáltal, hogy elõnyben részesít egyes vállalkozásokat vagy egyes termékeket. (2) Az e cikkel ellentétes magatartásokat az Európai Közösségben alkalmazandó versenyszabályok követelményei szerint kell megítélni, különösen az EK-szerzõdés 81., 82., 86. és 87. cikke alapján, és az Európai Unió intézményei által elfogadott értelmezõ eszközök alapján. (3) A társult felek mindegyike gondoskodik arról, hogy egy mûködésében független közjogi szervezetet felruházzon az (1) bekezdés (i) és (ii) pontjának hiánytalan végrehajtásához szükséges hatalommal azon magán- és állami vállalkozások vonatkozásában, amelyek különleges jogokat élveznek. (4) A társult felek mindegyike kijelöl vagy létrehoz egy mûködésében független hatóságot, és azt felruházza az (1) bekezdés (iii) pontja hiánytalan végrehajtásához szükséges hatalommal. Ez a hatóság egyebek között jogosult a (2) bekezdéssel összhangban lévõ állami támogatási programok és egyedi támogatások engedélyezésére, valamint a jogszerûtlen állami támogatások visszakövetelésére. (5) A szerzõdõ felek biztosítják az állami támogatások átláthatóságát, egyebek mellett azáltal, hogy az Európai Közösségek állami támogatásokról szóló felmérése módszereit és felépítését követve a többi szerzõdõ fél számára éves jelentést vagy hasonló beszámolót készítenek. Egy szerzõdõ fél kérésére egy másik szerzõdõ fél köteles egyedi állami támogatási esetekrõl is tájékoztatást adni. (6) A társult felek összeállítják a (4) bekezdésben említett hatóság felállítása elõtt kialakított támogatási programok átfogó felsorolását, és az ilyen támogatási programokat összhangba hozzák a (2) bekezdésben említett követelményekkel. (7) a) Az (1) bekezdés (iii) pontja rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a szerzõdõ felek tudomásul veszik, hogy az adott társult fél vonatkozásában az átmeneti szabályokat rögzítõ, e megállapodáshoz csatolt jegyzõkönyvben említett idõszakok alatt az adott társult fél által nyújtott állami támogatás megítélésekor a társult felet olyan térségnek kell tekinteni, amely megegyezik az Európai Közösségnek az EK-szerzõdés 87. cikke (3) bekezdése a) pontjában meghatározott térségével. b) Az adott társult fél vonatkozásában az átmeneti szabályokat rögzítõ, e megállapodáshoz csatolt jegyzõkönyv-
15. szám
ben említett elsõ idõszak vége elõtt a társult fél benyújtja az Európai Bizottsághoz egy fõre esõ bruttó hazai terméke NUTS II-es szinten harmonizált adatait. A (4) bekezdésben említett hatóság és az Európai Bizottság közösen mérlegelik a társult fél egyes régióinak támogathatóságát, valamint a támogatások maximális intenzitását, és a vonatkozó európai közösségi útmutatások alapján létrehozzák a regionális támogatási térképet. (8) Amennyiben az egyik szerzõdõ fél úgy ítéli meg, hogy egy konkrét magatartás nem áll összhangban az (1) bekezdés elõírásaival, a vegyesbizottságon belül zajlott konzultáció után vagy az ilyen konzultáció kérése után harminc nappal megteheti a megfelelõ intézkedéseket. (9) A szerzõdõ felek a szakmai és üzleti titoktartás követelményei által megszabott korlátok figyelembevételével osztanak meg egymással információt.
IV. melléklet Beterjesztések az Európai Közösségek Bíróságához 1. A megállapodás 16. cikkével kapcsolatos alapelvek 1. Adott esetben az Európai Közösségek Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) által az Európai Közösség területén érvényes elõzetes döntéshozatalra való beterjesztésre megállapított eljárások irányadóak. Az elõzetes döntés meghozatala után a szerzõdõ fél bírósága alkalmazza a Bíróság által kihirdetett értelmezést. 2. A szerzõdõ felek e megállapodás alkalmazási területén az észrevételek Bírósághoz való beterjesztése vonatkozásában ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint az EK-tagállamok. 2. A megállapodás 16. cikkének (2) bekezdésében elõírt eljárás mértéke és módjai 1. Amikor a 16. cikk (2) bekezdésével összhangban valamely szerzõdõ fél határozatot fogad el a Bírósághoz való beterjesztés mértékérõl és módjáról, azt is meghatározza, hogy: a) a szerzõdõ fél bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetõség, elõzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújthat be a Bírósághoz egy elõtte folyamatban lévõ ügyben felmerülõ, és a 16. cikk (2) bekezdésében említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy b) a szerzõdõ fél bármely bírósága nyújthat be elõzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bírósághoz egy elõtte folyamatban lévõ ügyben felmerülõ, és a 16. cikk (2) bekezdésében említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy c) a kettõ kombinációja. 2. A 16. cikk (2) bekezdése alkalmazásának módjaihoz a Bíróság mûködését szabályozó jogi rendelkezések adnak elvi alapot, beleértve az EK-szerzõdés vonatkozó rendelkezéseit, a Bíróság alapokmányát és eljárási szabályzatát, valamint esetjogát. Amennyiben az említett rendelkezés alkalmazásának módjáról határoz, a szerzõdõ fél figyelembe veszi a Bíróság által kiadott gyakorlati útmutatásokat, amelyek a nemzeti bíróságok által elõzetes döntéshozatalra elõterjesztett kérdésekrõl szóló tájékoztatóban olvashatóak. 3. A megállapodás 20. cikkének (3) bekezdése szerinti beterjesztés A megállapodás 20. cikkének (3) bekezdése szerint a Bíróság elé terjesztett jogvitákat a Bíróság úgy kezeli, mint az EK-szerzõdés 239. cikkével összhangban lévõ beadványokat. 4. Beterjesztések az Európai Közösségek Bíróságához, valamint a nyelvek A Bíróság elõtt folyó, e megállapodás körébe tartozó eljárások során a szerzõdõ felek jogosultak az Európai Unió intézményeinek vagy valamely másik szerzõdõ félnek bármelyik hivatalos nyelvét használni. Amennyiben valamely hivatalos dokumentumban olyan nyelvet használnak, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, ahhoz egyidejûleg francia nyelvû fordítást kell mellékelni. Amennyiben valamely szerzõdõ fél a szóbeli eljárás során olyan nyelvet kíván használni, amely nem hivatalos nyelve az Európai Unió intézményeinek, a szerzõdõ fél gondoskodik a francia nyelvre történõ szinkrontolmácsolásról.
V. melléklet I. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl az Albán Köztársaság között
753
(2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Albánia eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére Albánia: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az Európai Polgári Repülési Konferencia (ECAC) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése) a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerõsíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy III. mellékletében említettek szerint. (2) A második átmeneti idõszak végére Albánia ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
1. cikk Átmeneti idõszakok
3. cikk
(1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az Albán Köztársaság (a továbbiakban: Albánia) eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére a) az elsõ átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az Albániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek
754
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
Albánia bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) sem Albánia, sem albán állampolgár nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói az Albániában engedélyezett légifuvarozóknak; b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az Albániában engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Albánia bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) az Albániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Albánia egyik pontját. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Albánia és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az elsõ átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Albánia vagy albán állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
4. cikk
15. szám 5. cikk Légiközlekedés-védelem
(1) A második átmeneti idõszak kezdetekor a I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Albánia megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Albániában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
II. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl Bosznia és Hercegovina között 1. cikk Átmeneti idõszakok (1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia és Hercegovina eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. (2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Bosznia és Hercegovina eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején Albánia megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Albánia szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Albániában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére Bosznia és Hercegovina: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az e megállapodás I. mellékletében felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irány el vet (föl di ki szol gá lás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése), és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) megerõsíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (v) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megtette a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint. (2) A második átmeneti idõszak végére Bosznia és Hercegovina: (i) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (ii) az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
3. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére a) az elsõ átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bosznia és Hercegovina bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Bosznia és Hercegovina vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozóknak; b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bosznia és Hercegovina bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Bosznia és Hercegovinában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tag ál la má ban ta lál ha tó bár mely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Bosznia és Hercegovina egyik pontját.
755
(2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Bosznia és Hercegovina és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az elsõ átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Bosznia és Hercegovina vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
4. cikk Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején Bosznia és Hercegovina megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az e megállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Bosznia és Hercegovina szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bosznia és Hercegovina által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
5. cikk Légiközlekedés-védelem (1) A második átmeneti idõszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Bosznia és Hercegovina megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bosznia és Hercegovina által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
756
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ III. Jegyzõkönyv
Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl a Bolgár Köztársaság között 1. cikk
15. szám
és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti idõszak kezdetétõl mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Bulgária vagy bolgár állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
Átmeneti idõszak (1) Az átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Bulgária) eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek, illetve Bulgária csatlakozik az Európai Közösségekhez. (2) Ebben a megállapodásban és annak mellékleteiben a „második átmeneti idõszak”-ra való utalásokat Bulgária esetében az (1) bekezdés szerinti átmeneti idõszakra való utalásként kell értelmezni.
2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek Az átmeneti idõszak végére Bulgária a megállapodás 3. cikkében elõírtak szerint az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
4. cikk Repülésbiztonság (1) Az átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Bulgária szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (2) Az átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bulgáriában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenõrzésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
5. cikk Légiközlekedés-védelem
3. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére, az átmeneti idõszak alatt: (i) a közösségi légifuvarozók és a Bulgáriában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bulgária bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között; (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Bulgária bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot; (iii) a Bulgáriában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Bulgária egyik pontját. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Bulgária
A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Bulgáriában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
IV. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl a Horvát Köztársaság között 1. cikk Átmeneti idõszakok (1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Horvát Köztársaság (a továbbiakban: Horvátország) eleget tesz az
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
ezen jegyzõkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. (2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint a Horvát Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. 2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére Horvátország: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az e megállapodás I. mellékletében leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerõsíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint. (2) A második átmeneti idõszak végére Horvátország ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben kell alkalmaznia.
3. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére a) a közösségi légifuvarozók és a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Horvátország bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között;
757
b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Horvátország bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Horvátországban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Horvátország egyik pontját; c) a második átmeneti idõszak végéig Horvátország vagy horvát állampolgár nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozónak. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Horvátország és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az elsõ átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Horvátország vagy horvát állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
4. cikk Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején Horvátország megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Horvátország szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenõrzésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
758
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ 5. cikk Légiközlekedés-védelem
(1) A második átmeneti idõszak kezdetekor az I. mellékletében említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Horvátország megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Horvátországban engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
V. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság között
15. szám
(iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a nemzeti szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ nemzeti szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerõsíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint. (2) A második átmeneti idõszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza ezt a megállapodást.
1. cikk 3. cikk Átmeneti idõszakok Átmeneti rendelkezések (1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. (2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására;
(1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére a) az elsõ átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Ma ce dó nia Volt Ju go szláv Köz társa ság vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozóknak; b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és más társult felek bármely két pontja között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve,
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
759
hogy a járat kiszolgálja Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egyik pontját.
kében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
(2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
6. cikk
(3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak. 4. cikk Egyes jogszabályok alkalmazása Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság által E jegyzõkönyv 2. cikke ellenére e megállapodás hatálybalépésekor Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: (i) alkalmazza a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (ii) az általa engedélyezett légifuvarozókkal betartatja a 261/2004/EK rendelet gyakorlati elõírásait; (iii) megszünteti vagy a közösségi joggal összhangba hozza a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Kormánya és a Macedonian Airlines (MAT) közötti szerzõdést.
5. cikk Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érde-
Légiközlekedés-védelem (1) A második átmeneti idõszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelem szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
VI. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl Szerbia és Montenegró között 1. cikk Átmeneti idõszakok (1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség megfelelõ hatósága által végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia és Montenegró eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. (2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség megfelelõ hatósága által végzett értékelés tanúsága szerint Szerbia és Montenegró eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikke (2) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek.
2. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére Szerbia és Montenegró: (i) teljes jogú tagjává válik a Társult Légügyi Hatóságoknak, és törekszik az I. mellékletben felsorolt repülésbiztonsági jogszabályok végrehajtására;
760
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
(ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az e megállapodás I. mellékletében leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 96/67/EK irányelvet (földi kiszolgálás), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a szabályozó szervet, létrehoz egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ szervet, megkezdi légtere átszervezését funkcionális blokk(ok)ba, és rugalmas légtér-felhasználási elvet alkalmaz; (v) megerõsíti a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében, vagy a III. mellékletben említettek szerint. (2) A második átmeneti idõszak végére Szerbia és Montenegró ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
3. cikk Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére a) az elsõ átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Szerbia és Montenegró bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) Szerbia és Montenegró vagy állampolgára nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozóknak; b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Szerbia és Montenegró bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot,
15. szám
(iii) a Szerbia és Montenegróban engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Szerbia és Montenegró egyik pontját. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Szerbia és Montenegró és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az elsõ átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Szerbia és Montenegró vagy annak állampolgára többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
4. cikk Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején Szerbia és Montenegró megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Szerbia és Montenegró szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Szerbia és Montenegró által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását. 5. cikk Légiközlekedés-védelem (1) A második átmeneti idõszak kezdetekor az I. mellékletben említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit Szerbia és Montenegró megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Szerbia és Montenegró által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethet-
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
ne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
761
Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl Románia között
(3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét az átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti Románia és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az átmeneti idõszak kezdetétõl mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve Románia vagy román állampolgár többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
1. cikk
4. cikk
Átmeneti idõszak
Repülésbiztonság
(1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint Románia eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 2. cikkében rögzített valamennyi feltételnek.
(1) Az átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza Románia szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben.
VII. Jegyzõkönyv
(2) Ebben a megállapodásban és annak mellékleteiben a „második átmeneti idõszak”-ra való utalásokat Románia esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti átmeneti idõszakra való utalásként kell értelmezni.
2. cikk
(2) Az átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Romániában engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenõrzésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
Az átmenetre vonatkozó feltételek 5. cikk Az átmeneti idõszak végére Románia ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
3. cikk Átmeneti rendelkezések (1) E megállapodás 1. cikke (1) bekezdése ellenére, az átmeneti idõszak alatt: (i) a közösségi légifuvarozók és a Romániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Románia bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között; (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Románia bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot; (iii) a Romániában engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Románia egyik pontját. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni.
Légiközlekedés-védelem Az átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy Romániában engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen védelmi értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
VIII. Jegyzõkönyv Átmeneti szabályok egyrészrõl az Európai Közösség és az EK-tagállamok, másrészrõl az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója között 1. cikk Az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója hatásköre E jegyzõkönyv rendelkezései nem érintik az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója
762
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
15. szám
(a továbbiakban: UNMIK) hatáskörét az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1999. június 10-i 1244. sz. határozatában meghatározottak szerint.
(2) A második átmeneti idõszak végére az UNMIK ezt a megállapodást az I. mellékletben felsorolt jogszabályokkal egyetemben alkalmazza.
2. cikk
4. cikk
Átmeneti idõszakok (1) Az elsõ átmeneti idõszak e megállapodás hatálybalépésétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az UNMIK eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 3. cikke (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek. (2) A második átmeneti idõszak az elsõ átmeneti idõszak végétõl addig az idõpontig tart, amikor az Európai Közösség által végzett értékelés tanúsága szerint az UNMIK eleget tesz az ezen jegyzõkönyv 3. cikke (2) bekezdésében rögzített feltételeknek.
3. cikk Az átmenetre vonatkozó feltételek (1) Az elsõ átmeneti idõszak végére az UNMIK: (i) különleges nemzetközi jogi státuszának sérelme nélkül alkalmazza a Társult Légügyi Hatóságok által elfogadott egységes légügyi elõírásokat, és törekszik az e megállapodás I. mellékletében elõírt repülésbiztonsági jogszabályok alkalmazására; (ii) alkalmazza az ECAC (Európai Polgári Repülési Konferencia) 30. számú okmányát, és törekszik az I. mellékletben felsorolt légiközlekedés-védelmi jogszabályok végrehajtására; (iii) az I. mellékletben leírtaknak megfelelõen alkalmazza a 3925/91/EGK rendeletet (a kézi és feladott poggyászra alkalmazandó ellenõrzések megszüntetése), a 2409/92/EGK rendeletet (a légi szolgáltatások vitel- és tarifadíjai), a 94/56/EK irányelvet (balesetek kivizsgálása), a 2027/97/EK rendeletet (a légifuvarozók baleset esetén fennálló felelõssége), a 2003/42/EK irányelvet (események jelentése), a 261/2004/EK rendeletet (visszautasított beszállás), a 2000/79/EK irányelvet (a polgári repülésben dolgozó munkavállalók munkaidejének szervezése) és a 2003/88/EK irányelvet (a munkaidõ); (iv) elválasztja egymástól a légiforgalmi szolgáltatót és a szabályozó szervet, létrehoz vagy kijelöl egy, a légiközlekedési szolgáltatásokat felügyelõ szervet; (v) gyakorlatban alkalmazza a nemzetközi légiszállítás egyes szabályainak egységesítésérõl szóló egyezményt (Montreali Egyezmény); (vi) az állami támogatásra és versenyre vonatkozó szabályok végrehajtásában megteszi a szükséges elõrelépéseket, vagy az alapmegállapodás 14. cikke (1) bekezdésében vagy a III. mellékletben említettek szerint.
Átmeneti rendelkezések (1) Az alapmegállapodás 1. cikke (1) bekezdésének ellenére a) az elsõ átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Koszovó bármely pontja és az EK tagállamainak bármely pontja között, (ii) az UNMIK vagy koszovói lakos nem lehet többségi tulajdonosa vagy irányítója egy közösségi légifuvarozónak, ahogy az EK tagállamai vagy azok állampolgárai sem lehetnek többségi tulajdonosai vagy irányítói az UNMIK által engedélyezett légifuvarozóknak; b) a második átmeneti idõszak során: (i) a közösségi légifuvarozók és az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók gyakorolhatják az (1) bekezdés a) pontja (i) alpontjában említett forgalmi jogokat, (ii) a közösségi légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek Koszovó bármely pontja és más társult felek területén található bármely pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgál egy, az EK egyik tagállamában található pontot, (iii) az UNMIK által engedélyezett légifuvarozók korlátlan forgalmi jogot élveznek az EK két különbözõ tagállamában található bármely két pont között, és bárhol cserélhetnek repülõgépet, feltéve, hogy a járat kiszolgálja Koszovó egyik pontját. (2) E cikk alkalmazásában „közösségi légifuvarozó” alatt az EK bármely tagállama, Norvégia vagy Izland által engedélyezett légifuvarozót kell érteni. (3) Az alapmegállapodás 7. és 8. cikkét a második átmeneti idõszak végéig nem kell alkalmazni; de ez nem érinti az UNMIK és a Közösség azon kötelezettségét, hogy az I. mellékletben felsorolt jogi aktusokkal összhangban az elsõ átmeneti idõszak vége után mûködési engedélyeket bocsásson ki azon légifuvarozók számára, amelyek az EK tagállamai vagy azok állampolgárai többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak, illetve az UNMIK vagy koszovói lakos többségi tulajdonában vagy irányítása alatt vannak.
5. cikk Nemzetközi egyezmények és megállapodások Amennyiben az I. mellékletben elõírt jogszabályok nemzetközi egyezményekben vagy megállapodásokban való részvételt írnak elõ, az UNMIK különleges nemzetközi jogi helyzetét figyelembe kell venni.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ 6. cikk
763
(5) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.
Repülésbiztonság (1) Az elsõ átmeneti idõszak elején az UNMIK megfigyelõként bekapcsolódik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség munkájába. (2) A második átmeneti idõszak végén az alapmegállapodás 18. cikke értelmében létrehozott vegyesbizottság meghatározza az UNMIK szerepét és részvétele feltételeit az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségben. (3) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a biztonság szempontjából hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy UNMIK által engedélyezett légifuvarozó külön biztonsági ellenõrzésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.
7. cikk Légiközlekedés-védelem (1) A második átmeneti idõszak kezdetekor az I. mellékletében említett védelmi célú jogszabályok titkos részeit az UNMIK megfelelõ hatósága rendelkezésére bocsátják. (2) A második átmeneti idõszak végéig, amennyiben a védelemben hiányosságok tapasztalhatók, az Európai Közösség megkövetelheti, hogy egy az UNMIK által engedélyezett légifuvarozó külön védelmi értékelésen essen át mielõtt az Európai Közösségbe tartó, onnan induló vagy azon belül közlekedõ járatokat üzemeltethetne. Az ilyen biztonsági értékelést az Európai Közösség mihamarabb elvégzi annak érdekében, hogy az ne késleltesse indokolatlanul a forgalmi jogok gyakorlását.” 4. § Az Országgyûlés jóváhagyja a Megállapodásnak az e törvény hatálybalépése napjától kezdõdõen történõ ideiglenes alkalmazását. 5. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E törvény 2–3. §-a a Megállapodás 29. cikkének 3. pontjában meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) E törvény 4. §-a a szerzõdés 29. cikkének 2. pontjában meghatározott idõpontban hatályát veszti. (4) A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, valamint a (2)–(3) bekezdésében meghatározott idõpontok naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
A Kormány 147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelete „a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon” címû egyezmény kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad „a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon” címû egyezmény (a továbbiakban: szerzõdés) kötelezõ hatályának elismerésére.
2. § A Kormány a szerzõdést e rendelettel kihirdeti.
3. § A szerzõdés hiteles magyar nyelvû szövege a következõ: „Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti csatlakozási pontjairól a magyar–ukrán határszakaszon A Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje (a továbbiakban: Szerzõdõ Felek) – törekedve a kölcsönös jószomszédi és baráti kapcsolatok fejlesztésére és erõsítésére, valamint az együttmûködés szélesítésére a nemzetközi kereskedelmet és turizmust szolgáló közlekedés területén; – figyelemmel a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttmûködés alapjairól Kijevben, az 1991. évi december hó 6. napján aláírt szerzõdés 13. cikkében foglaltakra; – tekintettel azon szándékukra, hogy megteremtsék a zavartalan nemzetközi, kétoldalú és határmenti közúti közlekedés feltételeit;
764
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
– különös tekintettel az V. számú összeurópai közlekedési folyosó [Velence–Trieszt/Koper–Ljubljana–Budapest–Uzshorod(Ungvár)–Lviv (Lvov)] fejlesztésérõl a Szerzõdõ Felek között a korábbiakban létrejött egyetértõ szándékra; és – idõszerûnek ítélve az V. számú összeurópai közlekedési folyosó irányának megfelelõ autópálya építésének elõkészítését a Magyar Köztársaság területén az M3 autópálya Nyíregyháza–országhatár közötti szakaszán, illetve Ukrajna területén Ukrajna nyugati határa és Kijev között, a következõkben állapodnak meg:
1. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy az V. számú összeurópai közlekedési folyosó a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti közúti kapcsolata új autópálya megépítésével, illetve a meglévõ közúti szakaszok korszerûsítésével, mint két egyenrangú útelágazással valósul meg. 2. Az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti kap cso la tá nak egyik ága a Nyír egy há za–Vásárosnamény–Záhony–Csop (Csap)–Uzshorod (Ungvár)–Munkacseve (Munkács) útvonal – Magyarországon gyorsforgalmi út –, amelynek a közúti csatlakozási pontja a jelenleg üzemelõ Záhony–Csop (Csap) nemzetközi határátkelõhely. 3. Az V. számú összeurópai közlekedési folyosó közúti kapcsolatának másik ága új autópálya megépítésével valósul meg, amelynek érdekében a Szerzõdõ Felek ezen Egyezmény alapján közösen meghatározzák a Magyar Köztársaság területén haladó M3 autópálya, illetve Ukrajna területén az Ukrajna nyugati határa és Kijev közötti autópálya közvetlen kapcsolatának csatlakozási helyét a magyar–ukrán államhatáron keresztül.
15. szám
2. Számítva arra, hogy a meglévõ Záhony–Csop (Csap) határátkelõhely Tisza-hídja és forgalomellenõrzõ létesítményei hosszabb távon esetleg nem elégítik ki a forgalom követelményeit, a Szerzõdõ Felek megvizsgálják a térségben egy új nemzetközi határátkelõhely létesítésének lehetõségét, amelyrõl szükség szerint külön állapodnak meg.
3. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy a) az 1. Cikk 3. pontjában megjelölt autópályákat a Nyíregyháza–Vásárosnamény–Barabás–Beregdaróc– Dyida (Beregdéda)–Koszini (Mezõkaszony)–Mizshirja (Ökörmezõ)–Ivano–Frankivszk irányban építik meg; b) ezen autópályák közös csatlakozási helye a magyar– ukrán államhatáron a Magyar Köztársaság területén lévõ Beregdaróc és az Ukrajna területén lévõ Dyida (Beregdéda) között lesz, a 212. és a 214. számú határjel között; c) a kiépítés elsõ szakaszában a magyar–ukrán határt keresztezõ autópálya mindkét állam területén egypályás útként épül ki a kétirányú forgalom számára, olyan mûszaki paraméterekkel, hogy a késõbbiekben az út kétpályás teljes autópályává legyen bõvíthetõ, mindkét irányban egyirányú közlekedéssel. 2. Az Ukrán Fél vállalja, hogy legkésõbb a Vásárosnamény–Beregdaróc autóút-szakasz üzembe helyezéséig megépíti és üzembe helyezi a csatlakozó Dyida (Beregdéda)–Munkacseve (Munkács) autóút-szakaszt.
4. Cikk A Szerzõdõ Felek a saját államuk területére esõ útszakaszt saját erõforrásaikból valósítják meg. A Szerzõdõ Felek az építkezés idõbeli ütemezésérõl külön állapodnak meg.
2. Cikk 5. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek megállapodnak abban, hogy tekintettel az 1. Cikk 3. pontjában meghatározott autópályák megvalósításának idõigényére, illetve a jelenleg meglévõ, az V. számú összeurópai közlekedési folyosó részét képezõ Nyíregyháza–Vásárosnamény–Záhony–Csop (Csap)– Uzshorod (Ungvár)–Munkacseve (Munkács) nemzetközi útvonal, a Záhony–Csop határátkelõhely és az arra települt, nagy hagyományokkal rendelkezõ és fejlesztés alatt álló logisztikai létesítmények folyamatos kiszolgálására, továbbá az V/a jelû Pozsony–Zsolna–Kassa–Uzshorod (Ungvár) összeurópai közlekedési folyosó tényleges csatlakozási pontjára, az ebben az irányban lévõ úton továbbra is biztosítják a forgalomnak megfelelõ közlekedési feltételeket. Ennek érdekében 2005-ben az Ukrán Fél 75 millió EUR értékû beruházás keretében befejezi a Csap (Csop)– Stryj szakasz, valamint 2008 végéig további 100 millió EUR értékben a Stryj–Brodi útszakasz rehabilitációját.
1. A 3. Cikk 1. b) pontjában megjelölt határcsatlakozási helyen építendõ nemzetközi autópálya-határátkelõhely létesítésével kapcsolatos feladatokat a Szerzõdõ Felek külön megállapodásban határozzák meg. 2. A határátkelõhelyen a határforgalom-ellenõrzéshez szükséges igazgatási célú épületek, objektumok és infrastruktúra létrehozását a Szerzõdõ Felek összehangolják az autópálya építésével. 3. A Szerzõdõ Felek a teljes körû infrastruktúrát saját lehetõségeikhez mérten, fokozatosan építik meg. A megvalósítás pénzügyi fedezetének biztosítása céljából a Szerzõdõ Felek megvizsgálják a nemzetközi források bevonásának lehetõségét mind az autópálya, mind a határátkelõhely tekintetében.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ 6. Cikk
A Szerzõdõ Felek az 5. Cikkben megjelölt nemzetközi autópálya-határátkelõhelyet folyamatos nyitva tartással, 00.00 órától 24.00 óráig a nemzetközi személy- és áruforgalom számára nyitják meg.
7. Cikk 1. Az ezen Egyezmény végrehajtására illetékes szerv a Magyar Köztársaságban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Ukrajnában a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium. 2. Az Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Szerzõdõ Felek illetékes szerveinek képviselõi által irányított tárcaközi szakértõi munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) koordinálja. A Munkacsoport állandó résztvevõi a közlekedésért, a környezet- és természetvédelemért, az örökségvédelemért, a területfejlesztésért, a külkapcsolatokért, a határõrizetért és a vámügyekért felelõs minisztériumok és hivatalok képviselõi. A Munkacsoportba más szakértõk is bevonhatók.
765
4. Ezen Egyezményt a Szerzõdõ Felek bármikor megszüntethetik a másik Szerzõdõ Félnek diplomáciai úton küldött írásos értesítéssel. Az Egyezmény a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követõ 6 (hat) hónap elteltével hatályát veszti. Készült Kijevben, 2006. március hó 21. napján, két eredeti példányban, magyar és ukrán nyelven. Mindkét szöveg egyaránt hiteles. A Magyar Köztársaság Kormánya nevében
Ukrajna Miniszteri Kabinetje nevében”
(aláírások)
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) E rendelet 2–3. §-a a szerzõdés 8. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba.
3. Mindkét Szerzõdõ Fél illetékes szerve kijelöli a Munkacsoport társelnökét és állandó tagjait, akiknek személyérõl írásban értesítik egymást.
(3) A szerzõdés, illetve e rendelet 2–3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
4. A Munkacsoport mûködési rendjét saját hatáskörben állapítja meg.
(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.
5. A Munkacsoport a) összehangolja az ezen Egyezményben foglaltak végrehajtását; b) javaslatokat dolgoz ki az érintett szervek bevonásával az ezen Egyezmény végrehajtásával összefüggésben felmerülõ kérdések megoldására; c) javaslatot tehet a Szerzõdõ Feleknek az Egyezmény kiegészítésére és módosítására. 6. A Munkacsoport üléseit szükség szerint tartja, felváltva a Szerzõdõ Felek államának területén.
8. Cikk 1. A Szerzõdõ Felek a jelen Egyezményt határozatlan idõre kötik. 2. A Szerzõdõ Felek diplomáciai úton, írásban kölcsönösen értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a jelen Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges belsõ jogi elõírásaiknak. Az Egyezmény a jóváhagyásáról szóló utolsó ilyen értesítés kézhezvételét követõ 30. (harmincadik) napon lép hatályba. 3. Ezen Egyezményt a Szerzõdõ Felek diplomáciai jegyzékváltás útján módosíthatják, a módosítások ezen Cikk 2. pontjában meghatározott módon lépnek hatályba.
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
A Kormány 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelete a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének c) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következõket rendeli el: 1. § A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a Kormány a) gazdaságpolitikáért, b) iparügyekért,
766
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
c) bányászati ügyekért, d) kereskedelemért, e) közlekedéspolitikáért, f) külgazdaságért, g) energiapolitikáért, h) informatikáért, i) elektronikus hírközlésért, j) postaügyért, k) kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelõs tagja.
2. §
A miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára, b) elõkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, c) elõkészíti a Kormány és a köztársasági elnök határozatait, d) felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, e) kezdeményezi és elõkészíti a nemzetközi szerzõdéseket, megköti a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ tárcamegállapodásokat, f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben, g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntéshozó és döntéselõkészítõ tevékenysége keretében képviselendõ kormányzati álláspont elõkészítésérõl és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel mûködõ döntés-elõkészítõ fórumokon való képviseletérõl, h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában, i) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, mûködtetésérõl és fejlesztésérõl, j) közremûködik a nemzeti fejlesztési terv elõkészítésében és megvalósulásának nyomon követésében.
3. §
(1) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a gazdasági versenyképesség javításával,
15. szám
b) a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, fejlõdésük támogatásával, c) a gazdasági kamarákkal, d) a beruházások ösztönzésével, e) a nemzeti akkreditálással összefüggõ jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, valamint f) javaslatot készít a pénzügyminiszterrel együttesen a Kormány gazdaságpolitikai céljaira, a gazdaságpolitikai programok végrehajtására és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre. (2) A miniszter az iparügyekért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a mérésügyrõl, b) a nemzeti szabványosításról, c) a nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl, tanúsításáról és forgalmazásáról, d) a telepengedélyezésrõl, e) a haditechnikai termékek gyártásáról és forgalmazásáról, f) a kábítószer-prekurzorokkal végezhetõ tevékenységekrõl, g) a mûszaki termékek termékbiztonságáról és piacfelügyeletérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (3) A miniszter a bányászati ügyekért való felelõssége körében elõkészíti a bányászatról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (4) A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a kereskedelemrõl, b) a vásárokról és a piacokról, az üzletek mûködésérõl, c) a vendéglátásról, d) a közraktározásról, e) a gazdasági reklámtevékenységrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (5) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselõ jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépõ kereskedelmérõl, b) a kettõs felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésérõl, c) a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (6) A miniszter a közlekedéspolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a közúti közlekedésrõl, b) a légi közlekedésrõl,
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
c) a vasúti közlekedésrõl, d) a vízi közlekedésrõl, e) a veszélyes áruk szállításáról, f) a kombinált árufuvarozásról, g) a közlekedési szolgáltatásokról, h) a közlekedési szolgáltatások hatósági árának megállapításáról, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekrõl, a közlekedési hatósági eljárások díjairól, i) a gyorsforgalmi utakról és az utakkal kapcsolatos egyéb szabályokról, j) a közlekedés védelmérõl, k) a közlekedés biztonságáról, l) a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról, m) a közlekedési szakemberek képzésérõl, vizsgáztatásáról, utánképzésérõl, n) a nemzetközi közúti fuvarozást végzõ egyes jármûvek személyzetének vezetési és pihenõidejérõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (7) A miniszter az energiapolitikáért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a villamos energiáról, b) a földgázellátásról, c) a villamos energia és a földgáz határon keresztül történõ szállításáról, d) a távhõszolgáltatásról, e) a központi fûtésrõl és melegvíz-szolgáltatásról, f) a behozott kõolaj és kõolajtermékek biztonsági készletezésérõl, g) a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásáról, h) a megújuló energiaforrások hõ- és villamosenergiatermelési céllal történõ felhasználásáról, i) az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendõ lépésekrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (8) A miniszter az informatikáért való felelõssége körében a) elõkészíti az informatikáról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki, továbbá b) közremûködik a közigazgatási informatikai feladatokkal és rendszerekkel összefüggõ jogszabályok elõkészítésében. (9) A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelõssége körében elõkészíti az elektronikus hírközlésrõl szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (10) A miniszter a postaügyért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a postai tevékenységrõl, b) a postai szolgáltatások ellátásáról
767
szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (11) A miniszter a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelõssége körében elõkészíti különösen a) a kutatás-fejlesztésrõl, b) a technológiai innovációról, c) a magyar formatervezési díjról, d) az iparjogvédelmi támogatásokról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörökben felhatalmazás alapján miniszteri rendeleteket ad ki. (12) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében közremûködik a) a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, b) a kormányzati PPP feladatokkal és rendszerekkel összefüggõ jogszabályok elõkészítésében, illetve megalkotásában.
4. §
(1) A miniszter az iparügyekért való felelõssége körében irányítja az Országos Mérésügyi Hivatalt. (2) A miniszter a bányászati ügyekért való felelõssége körében a) irányítja aa) a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központot, ab) a Bányászati Utókezelõ és Éjjeli Szanatóriumot; b) felügyeli a Magyar Bányászati Hivatalt. (3) A miniszter a kereskedelemért való felelõssége körében irányítja a) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, ennek keretében a turizmusért felelõs miniszterrel együttmûködik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-ának d)–f) és h) pontjában foglalt idegenforgalmi feladatok tekintetében, b) a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot. (4) A miniszter a közlekedéspolitikáért való felelõssége körében a) irányítja aa) a Polgári Légiközlekedési Hatóságot, ab) a Közlekedési Fõfelügyeletet, a Központi Közlekedési Felügyeletet, a területi közlekedési felügyeleteket, ac) az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságot, ad) a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálatot, ae) a MÁV Közegészségügyi Intézetet, a budapesti MÁV Kórház és Rendelõintézetet, a szolnoki MÁV Kórház és Rendelõintézetet, a budai MÁV Kórházat, af) a Közlekedési Múzeumot; b) felügyeli ba) a Magyar Vasúti Hivatalt,
768
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
bb) a Közlekedésbiztonsági Szervezetet. (5) A miniszter az energiapolitikáért való felelõssége körében a) irányítja a Magyar Geológiai Szolgálatot, b) felügyeli a Magyar Energia Hivatalt. (6) A miniszter az informatikáért való felelõssége körében irányítja a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet. (7) A miniszter a hírközlésért és a postaügyért való felelõssége körében felügyeli a Nemzeti Hírközlési Hatóságot. (8) A miniszter a kutatás-fejlesztésért és a technológiai innovációért való felelõssége körében irányítja a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt. (9) A miniszter irányítja a GKM Gazdasági Igazgatóságot.
5. §
(1) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége és az iparügyekért való felelõssége körében közremûködik az energia- és anyagtakarékos építési hulladékot újrahasznosító környezetbarát építés feladataival összefüggõ, az épületek energiaellátásával, az épületgépészettel, épületvillamossággal kapcsolatos pályázatok tartalmának meghatározásában. (2) A miniszter a gazdaságpolitikáért való felelõssége körében ellátja a gazdasági versenyképesség javításával kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását.
6. §
(1) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendõ, illetve ezektõl érkezõ értesítések és bejelentések továbbításával összefüggõ feladatokat. (2) A miniszter a külgazdaságért való felelõssége körében a) az érdekelt miniszterekkel együttmûködve kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, az Európai Unió kereskedelem- és vámpolitikájával kapcsolatos álláspontot és azokat az Európai Unió illetékes szerveinél képviseli; b) irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó külképviseleteket (így különösen az OECD melletti Magyar Állan-
15. szám
dó Képviseletet és a WTO melletti Magyar Állandó Képviseletet), valamint a szakdiplomatákat; c) a külügyminiszterrel egyetértésben javaslatot tesz az OECD melletti Magyar Állandó Képviseletet és a WTO melletti Magyar Állandó Képviseletet vezetõ nagykövet személyére, dönt a szakdiplomaták személyérõl; d) stratégiát dolgoz ki a külföldi mûködõtõke befektetések ösztönzésére, az áruk és szolgáltatások külkereskedelmének és a hazai vállalkozások mûködõtõke-exportjának elõsegítésére; e) irányítja, értékeli és ellenõrzi a kereskedelemfejlesztést és a befektetés-ösztönzést szolgáló hazai intézményrendszert.
7. §
(1) Ez a rendelet 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a) a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központról szóló 59/1990. (IX. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Központ központi hivatal, amelynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter látja el.” b) a mérésügyrõl szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az OMH irányítására kijelölt miniszter a gazdasági és közlekedési miniszter, aki az OMH, a mérésügyi szolgáltatások igénybevételében érdekelt tárcák és egyéb szervek képviselõibõl álló Országos Mérésügyi Tanácsot hoz létre, amelyet tanácsadó szerveként mûködtet. A tanács mûködtetéséhez szükséges feltételeket az OMH biztosítja.” c) a Magyar Geológiai Szolgálatról szóló 132/1993. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Magyar Geológiai Szolgálat központi hivatal, amelynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter látja el.” d) az egységes közlekedési hatósági szervezet feladatés hatáskörérõl szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A közúti és a vasúti közlekedéssel, valamint a hajózással kapcsolatos közlekedési hatósági feladatokat – a HM vagyonkezelésében lévõ ingatlanokon megvalósuló katonai célú létesítményekre vonatkozó hatósági feladatok kivételével – a közlekedéspolitikáért felelõs miniszter irányítása alatt mûködõ egységes közigazgatási szerv látja el, amelynek területi szervei a megyei (fõvárosi) közlekedési felügyeletek (a továbbiakban: területi felügyeletek) és
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF), e szervek felett a felügyeletet, és az általuk, valamint a Polgári Légiközlekedési Hatóság (a továbbiakban: PLH) által hozott határozatok esetében a másodfokú hatósági feladatokat ellátó központi hivatal a Közlekedési Fõfelügyelet (a továbbiakban: Fõfelügyelet).” e) a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 216/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet ea) 2. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „2. § (1) A Hivatal központi hivatal, amelynek irányítását – (2)–(3) bekezdésben meghatározott szakmai kérdésekben az oktatási és kulturális miniszter közremûködésével, illetve együttmûködésével – a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) Az oktatási és kulturális miniszter a Hivatal irányítása tekintetében a következõ szakmai kérdésekben mûködik közre: a) a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felhasználásáról készült éves beszámoló; b) a kutatás-fejlesztést, valamint a technológiai innovációt érintõ jogszabályok, a Hivatalról szóló jogszabály kivételével. (3) Az oktatási és kulturális miniszter szakmailag együttmûködik a miniszterrel a Hivatalról szóló jogszabály tekintetében.” eb) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Hivatal elnökét – az oktatási és kulturális miniszter véleményének meghallgatásával – a miniszter nevezi ki és menti fel. A Hivatal elnökhelyetteseit a Hivatal elnökének javaslatára a miniszter nevezi ki. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezéseket megelõzõen a miniszter egyeztet a Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület elnökével.” f) a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 297/2005. (XII. 23.) Korm. rendelet fa) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Hivatal országos hatáskörû szerv, központi hivatal, amelynek irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.” fb) 1. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A Hivatal vezetõjét (a továbbiakban: fõigazgató) és a fõigazgató-helyettest – a fõigazgató javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel. (6) A munkáltatói jogokat a fõigazgató felett a miniszter, a fõigazgató-helyettes felett a fõigazgató gyakorolja.”
Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök
769
Jogszabálymutató A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési felelõsségi körébe tartozó, illetve a gazdasági és közlekedési miniszterrel együttesen kiadott vagy a gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok (Magyar Közlöny 2006. évi 86-88. száma) A) A gazdasági és közlekedési miniszter jogszabály-elõkészítési felelõsségi körébe tartozó egyéb jogszabályok 47/2006. (VII. 21.) GKM rendelet az ITD-H Befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tanácsadás célelõirányzat felhasználásának és kezelésének szabályozásáról szóló 29/2005. (V. 5.) GKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6340. oldal) 48/2006. (VII. 21.) GKM rendelet a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6343. oldal) 49/2006. (VII. 21.) GKM rendelet a nem lakossági közüzemi fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról szóló 59/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6343. oldal) C) A gazdasági és közlekedési miniszter feladatkörét érintõ egyéb jogszabályok 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet a budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6323. oldal) 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6328. oldal) 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet az M3 autópálya Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentõségû üggyé nyilvánításáról (Magyar Közlöny 88. szám 6335. oldal)
770
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
Miniszteri utasítás A gazdasági és közlekedési miniszter 15/2006. (MK 94.) GKM utasítása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 65. §-ában foglaltak alapján – a miniszterelnök jóváhagyásával – jelen utasítás mellékleteként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom. 2. § (1) Ez az utasítás 2006. augusztus 1-jén lép hatályba. (2) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2005. (XI. 16.) GKM utasítás, valamint az ennek módosítására kiadott 2/2006. (I. 31.), 5/2006. (III. 19.), 9/2006. (IV. 10.) és 13/2006. (VI. 8.) GKM utasítás.
Dr. Kóka János s. k.,
gazdasági és közlekedési miniszter
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
771
Melléklet a 15/2006. (MK 94.) GKM utasításhoz
A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK 1. A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköre 1)
A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Alkotmány és más jogszabályok, valamint a Kormány és a miniszterelnök a hatáskörébe utal.
2)
A miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezete útján gyakorolja.
3)
A minisztérium székhelye: 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.; postacíme: 1880 Pf. 111.
4)
A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár tevékenyégét, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A miniszter, a minisztériumot vezető munkáját a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) megállapított rend szerint az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (a továbbiakban együtt: felsővezetők) útján látja el.
2. A minisztérium szervezete A minisztérium szervezete a miniszter irányítása alatt működő államtitkárból, szakállamtitkárokból, kabinetből és főosztályból, az államtitkár irányítása alatt működő titkárságból, a szakállamtitkárok irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságokból áll. 3. A minisztérium szervezeti egységei és felügyeleti rendjük 1)
A minisztérium szervezeti egységei: főosztály, titkárság, osztály. A főosztályok az SZMSZ-ben foglaltak szerint tagozódnak osztályokra; a főosztályi feladatok osztályok közötti megoszlását a főosztályok – miniszter által jóváhagyott – ügyrendje tartalmazza.
772
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2)
A minisztérium szervezeti és felügyeleti rendjét az 1. melléklet tartalmazza. A melléklet függeléke rendelkezik az egyes főosztályok/vezetők korábbi szervezeti rendtől eltérő jogutódlásának egyes kérdéseiről.
3)
A miniszter által alapított, valamint a hozzá rendelt tartós állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek (közhasznú társaságok, alapítványok, szövetkezetek) szakmai felügyeleti ellátási rendjét a 3. melléklet, a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények szakmai felügyeleti rendjét a 4. melléklet tartalmazza.
4)
A 3. és 4. mellékletben felsorolt szervezetek tulajdonosi (részvényesi) jogait a Magyar Állam, mint tulajdonos nevében a miniszter gyakorolja, aki a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság javaslatának figyelembevételével, a szakmai felügyeletet ellátó felsővezető véleménye alapján hozza meg a tulajdonosi (részvényesi) határozatokat, adja ki a képviseletre szóló meghatalmazásokat és mandátumokat.
4. A minisztériumi vezetői megbeszélések rendje 1)
Heti Miniszteri Értekezlet Az értekezletet a miniszter, vagy – távolléte esetén – az államtitkár vezeti. Időpont: Hetente, a kormányülést követően Résztvevők köre: A miniszter, a felsővezetők, a Miniszteri Kabinet delegáltja, a miniszter személyi titkára, a szóvivő, a Jogi és a Koordinációs Főosztály, valamint a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály vezetője (a továbbiakban együtt: állandó tagok), valamint az értekezlet vezetője által meghívott más személyek. Az állandó tagokat, akadályoztatásuk esetén, az általuk megbízott személy helyettesítheti azzal, hogy a szakállamtitkárokat csak az általuk kijelölt főosztályvezető, a főosztályvezetőket csak a helyettesük helyettesítheti.
2)
Középvezetői Értekezlet Az értekezletet a miniszter, vagy az általa kijelölt felsővezető vezeti. Időpont: Havonta, az értekezlet kijelölt időpontját három munkanappal megelőzően jelzett időpontban. Résztvevők köre: A miniszter, illetve az általa kijelölt felsővezető, a főosztályokat vezető főosztályvezetők, a titkárságok vezetői, valamint az értekezlet vezetője által meghívott más személyek.
15. szám
3)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
773
Stratégiai Értekezlet A Stratégiai Értekezlet vezetője a miniszter, illetve az általa kijelölt személy. Időpont: Általában 4-6 hetente, illetve szükség szerint, az ülés vezetőjének döntése alapján. Résztvevők köre: A felsővezetők, valamint a Miniszteri Kabinet, a Jogi és Koordinációs Főosztály, valamint a Stratégiai Főosztály egy-egy delegáltja (állandó tagok). A Stratégiai Értekezlet tagsága személyre szóló, az értekezleteken a részvétel kötelező, helyettesítés csak indokolt esetben lehetséges. Az értekezletre a miniszter egyetértésével – tanácskozási joggal – meghívhatók a tárgyalt terület szakértői, illetve a minisztérium által felügyelt intézmények, társaságok vezetői, valamint a témában érintett központi közigazgatási szervek képviselői. A Stratégiai Értekezlet tagjai javaslatot tehetnek az egyes ülésekre meghívandó személyek körére. Fő feladatai: a) stratégiailag összehangolt döntés-előkészítés és -támogatás biztosítása a miniszter feladatés hatásköréről szóló kormányrendeletben megfogalmazottak végrehajtásához, b) a minisztérium átfogó, stratégiai jelentőségű kormány-előterjesztéseinek, miniszteri rendeleteinek a közigazgatási egyeztetést megelőző megtárgyalása, c) a tárca hatáskörébe tartozó területek átfogó kérdéseiről készült stratégiai anyagok, koncepciók, programok megvitatása, az ezekre vonatkozó összehangolt álláspont kialakítása d) a minisztérium EU tagsággal kapcsolatos feladatainak, a szakpolitikai fórumokon való részvételének tartalmi összehangolása, e) állásfoglalás a minisztérium által kezelt célelőirányzatok és alapprogramok prioritásainak kijelölésében, a pályázatok meghirdetés előtti összehangolásában, a minisztériumi hatáskörbe tartozó EU-s pályázati rendszerekben, f) állásfoglalás a miniszter feladatkörébe tartozó kutatási témakörökről és a pályázati rendszerről, g) minden, a Stratégiai Értekezlet tagjainak javaslata alapján a kabinetfőnök által jóváhagyott, a Stratégiai Értekezlet elé terjesztett téma megvitatása, h) a Stratégiai Előkészítő Bizottság által a Stratégiai Értekezlet elé terjesztett kérdés megtárgyalása, illetve döntés ezen ügyekben.
A Heti Miniszteri Értekezlet és a Középvezetői Értekezlet titkársági feladatait (a napirendi javaslatok előkészítése, az értekezletek összehívása, az írásbeli előterjesztések megküldése, az ülések emlékeztetőinek összeállítása stb.) a
774
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
Miniszteri Kabinet, a Stratégiai Értekezlet vonatkozásában a titkársági feladatokat a Stratégiai Főosztály látja el. Amennyiben valamely vezetői megbeszélésen a minisztériumi munkatársak nagyobb csoportját érintő téma kerül megvitatásra, úgy annak előkészítő anyagát a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egység véleményezésre megküldi a szakszervezetek részére, illetve az értekezletre meghívja a szakszervezetek vezetőit. 5. Miniszteri biztos, munkacsoport A miniszter a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 32. §ában foglaltak alapján kiemelt fontosságú feladat ellátására – normatív utasítással – miniszteri biztost nevezhet ki. A miniszter a Tv. 67. §-ában foglaltak alapján eseti feladat elvégzésére – normatív utasítással – munkacsoportot hozhat létre. 6. Munkabizottságok A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására (döntés-előkészítés, javaslattétel, szervezés, koordináció stb.) a minisztériumban a következő munkabizottságok működnek: 1)
Stratégiai Előkészítő Bizottság
Fő feladata a Stratégiai Értekezlet feladatkörébe tartozó kérdések előzetes megtárgyalása, illetve a Stratégiai Értekezlet számára előterjesztések készítése. A Stratégiai Előkészítő Bizottság vezetője a Stratégiai Főosztály vezetője, állandó tagjai az államtitkárság, a szakállamtitkárságok, a Miniszteri Kabinet és a Stratégiai Főosztály egy-egy képviselője. A Stratégiai Előkészítő Bizottság üléseire a Bizottság vezetője meghívhatja a főosztályok képviselőit, illetve a tárgyalt napirend szakértőit. A Bizottság szükség szerint ülésezik, az üléseket a Stratégiai Főosztály szervezi. 2)
Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság
A Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság vezetője a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, állandó tagjai a Vagyongazdálkodási Főosztály, a Jogi és Koordinációs Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály és a Miniszteri Kabinet vezetője vagy az általuk kijelölt köztisztviselő. A Bizottság üléseire a tárgyalt témáktól függően más is meghívható. A Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság kizárólagos hatásköre - a társaságokkal – kivétel a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt. és az MFB Rt. cégcsoportba tartozó társaságok – kapcsolatosan kiadni
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
tervezett tulajdonosi határozatok és a közgyűlésen, részvételre feljogosító mandátumok, valamint
775
taggyűlésen
való
- a 4. mellékletben felsorolt valamennyi költségvetési intézmény vonatkozásában kiadni tervezett intézmény-felügyeleti jogkörben előkészített határozatoknak – így különösen szervezeti döntések elrendelésének, személyi kérdések (a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, részére jutalom kifizetésének engedélyezése), az Igazgatás kivételével a létszámok jóváhagyása, létszámváltozások elrendelése, elemi költségvetés jóváhagyása, elemi beszámolók elfogadása, az intézmény szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása – valamint a Kormány részére szóló javaslatok megtárgyalása, illetve – a szakállamtitkárok TIB ülést megelőzően kialakított véleményének figyelembevételével – miniszteri jóváhagyásra történő előkészítése. A Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. 3)
Közbeszerzési Bizottság
A Közbeszerzési Bizottság működéséről a minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság beszerzéseinek bonyolításáról szóló miniszteri utasítás rendelkezik. 4)
Kijelölési Bizottság
A Kijelölési Bizottság a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján működik. 5)
Kijelölési Bizottság II.
A Kijelölési Bizottság az egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján működik. 6)
Kijelölési Bizottság III.
A Kijelölési Bizottság az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetek kijelölésére irányuló eljárást az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet 3. §-ának (2) bekezdése alapján működik. 7)
Nemzeti Minőségi Díj Bizottság
A Nemzeti Minőségi Díj Bizottság a Nemzeti Minőségi Díj alapításáról szóló 3/1996. (VI. 19.) ME rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján működik.
776 8)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
ÁPV ZRt. Koordinációs és Előkészítő Bizottság
A Bizottság vezetője a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője, illetve az általa kijelölt személy. Állandó tagjai: a Vagyongazdálkodási Főosztály, a Jogi és Koordinációs Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály, a Miniszteri Kabinet, valamint a témában érintett más főosztályok delegáltjai. A Bizottság szükség szerint ülésezik, az üléseket a Vagyongazdálkodási Főosztály vezetője szervezi. A Bizottság kizárólagos hatásköre: Állásfoglalás kialakítása az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő ZRt. portfóliójába tartozó társaságokat érintő és a tulajdonost megillető, valamint a tárca szakmai irányítása alá tartozó állami vállalkozói és kincstári vagyont érintő ügyekben az ÁPV ZRt. Igazgatói Ülésére előterjesztett szakmai anyagokról, a téma szerinti szakmai főosztály előzetes véleményezése alapján. A Bizottság ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá. 7. A munkavégzés szabályai 1)
A munkavégzés általános szabályait, a minisztériumi köztisztviselők feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint ennek végrehajtásáról rendelkező jogszabályok, miniszteri utasítások, illetve szabályzatok tartalmazzák.1
2)
A felsővezetők, a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (feljegyzés), kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők – a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül – az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.
3)
A minisztériumi köztisztviselők a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselőkkel, valamint a minisztériumi felsővezetőkkel – a rendkívüli esetek kivételével – a hivatali (szolgálati) út betartásával tartanak kapcsolatot. A hivatali (szolgálati) utat (alá-, illetve fölérendeltségi viszony) a 1. mellékletében, valamint a B. fejezetben foglaltak szerint kell értelmezni. A szolgálati út meg nem tartásának indokáról a köztisztviselők közvetlen vezetőiket haladéktalanul tájékoztatni kötelesek.
4)
A beszámoltatás, az ellenőrzés és a felelősségre vonás a 3. pontban meghatározott rendben történik.
1
Lásd különösen a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzatot, a Közszolgálati Szabályzatot, valamint a Titkos Ügykezelési Szabályzatot.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
777
5)
A köztisztviselők az egyes ügyeket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik.
6)
A vezetői megbízású köztisztviselők – általános szabályként – az adott ügyben illetékes (személyre szóló munkaköri leírással rendelkező) köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A felsővezetők, valamint a vezetői megbízatással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét – szükség szerint – tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.
8. Hatáskör gyakorlása 1)
A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység vagy az A. fejezet 5. és 6. pontjában megjelölt személy, illetve bizottság rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, akinek, illetve amelynek a hatáskörét az SZMSZ megállapítja.
2)
A szervezeti egység vezetője az ügyintézés és a döntés jogát a szervezeti egység hatáskörébe tartozó bármely ügyben magának tarthatja fenn.
3)
Az esetleges hatásköri vitában – a szervezeti egységek felügyeletét ellátó felsővezetők közötti eredménytelen egyeztetés esetén – a miniszter dönt.
9. A főosztályok közötti kapcsolatok, az ügyintézés szabályai, felelősségi rend 1)
A főosztályok az SZMSZ-ben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek.
2)
A főosztályok feladataikat – általános szabályként – főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben (a továbbiakban: ügy) az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SZMSZ megállapítja; e szabálytól a miniszter rendkívüli esetben eltérhet. A főfelelős – az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében – önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.
3)
A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztály(ok) közötti véleményeltérés esetében az ügyet döntésre elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló felsővezető részére.
4)
Ha valamely intézkedés más főosztály hatáskörét is érinti vagy az intézkedés más főosztály tevékenységére jelentős hatással van, illetőleg ha az intézkedés ismerete más főosztály munkájának ellátásához szükséges, az intézkedést láttamoztatni kell az adott ügyben érdekelt főosztály vezetőjével. A láttamozás
778
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
elmaradásából adódó felelősség az ezt a kötelezettséget megszegő főosztály vezetőjét terheli. 10. Kiadmányozás 1)
A kiadmányozási jog az arra feljogosított köztisztviselőnek az ügy érdemi elintézésére vonatkozó eljárási rendelkezését jelenti. Ez utóbbi tartalmazza – különösen – a) az intézkedések (szóbeli, írásbeli) jóváhagyásának, b) az érdemi döntés meghozatalának, c) az írásbeli intézkedés irattárba helyezésének jogát.
2)
A miniszter távollétében az államtitkár kiadmányozza a kormány-előterjesztést, miniszteri rendeletet, utasítást, irányelvet és tájékoztatót.
3)
A kiadmányozási jog a minisztert – hatáskörén belül – korlátlanul, a felsővezetőket – az irányításuk alá tartozó területeken – általános jelleggel, az egyes főosztályok vezetőit a hatáskörükbe tartozó ügyek vonatkozásában illeti meg. E jogot távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a helyettesítésükkel írásban megbízott köztisztviselő gyakorolhatja.
4)
A közigazgatási egyeztetésre érkezett kormányelőterjesztés-tervezetekre, miniszteri rendelet-tervezetekre vonatkozóan kialakított minisztériumi állásfoglalást tartalmazó levelet a miniszter vagy az államtitkár, távollétükben az államtitkár által felhatalmazott szakállamtitkár, illetve a kabinetfőnök kiadmányozhatja.
5)
A minisztériumon belüli ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket az adott ügyekben hatáskörrel rendelkező vezetői megbízású köztisztviselő vagy az általa felhatalmazott más köztisztviselő írhatja alá.
6)
A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat, mint vezető jogtanácsos a Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője jogosult aláírni; e jogkörét a perben eljáró jogtanácsosra átruházhatja. Amennyiben munkaügyi jogvitában a Humánpolitikai Főosztály képviseli a minisztériumot, úgy az adott perben a kiadmányozás joga a Humánpolitikai Főosztály eljáró jogtanácsosát illeti meg.
11. Ügyintézési szabályok 1)
A minisztériumba beérkező ügyiratokat a beérkezés napjától számított – általános szabályként – 30 napon belül kell elintézni, kivéve, ha jogszabály, a Kormány ügyrendje vagy minisztériumi felsővezető, vezetői megbízatású köztisztviselő vagy az SZMSZ más határidőt állapít meg, vagy a rendkívüli sürgősség más határidő megállapítását igényli.
2)
A köztársasági elnöktől, az állami vezetőktől (a Tv. hatálya alá tartozó személyektől), a Legfelsőbb Bíróság elnökétől, a legfőbb ügyésztől, az országgyűlési biztosoktól, a főpolgármestertől, a megyei önkormányzati
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
779
közgyűlések elnökeitől érkezett ügyiratokat – ha a megkeresés más határidőt nem tartalmaz – 10 munkanapon, a miniszterelnöktől érkezetteket 3 munkanapon, az országgyűlési képviselői megkereséseket 15 munkanapon belül kell elintézni. 3)
A határidőket naptári napban (kivételesen órában) kell meghatározni. Az ügyiratok elintézési határidejére vonatkozóan utasítást – saját hatáskörük keretében – a felsővezetők és a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők adhatnak. Az így megállapított határidő módosítására a határidő megállapítója, illetve annak felettese jogosult. Az egyes ügyek intézésére vonatkozó minisztériumon belüli határidőket úgy kell megállapítani, hogy a minisztériumot kötelező határidő megtartható legyen. Valamely véleményezésre megállapított belső határidő eredménytelen leteltét – ha a határidő hosszabbítását nem kezdeményezték – egyetértő állásfoglalásnak kell tekinteni.
4)
Szervezeti, illetőleg személyi változás, valamint hosszabb távollét esetén az ügyek átadás-átvételének rendjét a Közszolgálati Szabályzat állapítja meg.
5)
Az iratkezeléssel, valamint a minősített adatok védelmével kapcsolatos szabályokról külön szabályzat rendelkezik.
12. A sajtótájékoztatás szabályai A minisztérium hivatalos állásfoglalásának közzétételéről (nyilatkozat, tájékoztatás adása) külön miniszteri utasítás rendelkezik. B. FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Miniszter 1)
A miniszter, mint a Kormány tagja, az Alkotmányban és más jogszabályokban2, valamint az Országgyűlés és a Kormány által egyébként meghatározott rendben a feladat- és hatáskörébe utalt esetekben önállóan jár el, és ezért felelősséggel tartozik.
2)
A miniszter előkészítteti és ellenjegyzi a köztársasági elnöknek az Alkotmány szerint ellenjegyzést igénylő azon intézkedését, amely jogszabály, vagy a Kormány döntése alapján a feladat- és hatáskörébe tartozik.
3)
A minisztert távolléte esetén a) az Országgyűlés ülésén az államtitkár, ez utóbbi akadályoztatása esetén a miniszterelnök által kijelölt másik miniszter, b) a Kormány ülésén az államtitkár,
2
Különösen a Tv.-ben, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendeletben.
780
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az Országgyűlés bizottsága ülésén az államtitkár, akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt felsővezető, vagy állásfoglalásra feljogosított más vezetői besorolású köztisztviselő helyettesítheti. c)
4)
A miniszter általános feladatai – az előbbiekben felsoroltakkal összhangban – különösen a következők: a) részt vesz az Országgyűlés munkájában, b) részt vesz – a Kormány által meghatározott rendben – a Kormány és kabinetjei munkájában, c) a Kormány politikájának érvényre juttatása érdekében a Kormány által megállapított módon és rendben, a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, gyakorolja az irányítási (felügyeleti) és tulajdonosi jogokat a külön jogszabályokban meghatározott szervek és szervezetek felett, d) jóváhagyja a központi államhatalmi, közigazgatási szervek részére készített és a feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, javaslatokat, írásbeli anyagokat, és gondoskodik a nevezett szervek határozataiból adódóan a minisztériumra háruló közigazgatási feladatok végrehajtásáról, e) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó esetekben gyakorolja a jogszabályalkotás, valamint törvény és kormányrendelet vonatkozásában a jogszabály-előkészítés jogát, f) ellátja a Kormány, vagy a miniszterelnök által hatáskörébe utalt feladatokat.
5)
A minisztérium irányítása keretében a miniszter különösen: a) meghatározza a minisztérium szervezeti felépítését és működésének főbb szabályait, és azt jóváhagyásra a miniszterelnök elé terjeszti, b) meghatározza a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei minisztériumi előkészítésének, egyeztetésének szakmai rendjét, a gazdálkodás, a munkavégzés, az ügykezelés előírásait, c) irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó köztisztviselők és főosztály(ok) munkáját, d) jóváhagyja a minisztérium munkatervét, ellenőrzési tervét és ennek végrehajtásáról szóló éves ellenőrzési beszámolót, e) jóváhagyja a minisztérium éves költségvetési tervét, f) gyakorolja a kitüntetések (címek), szakmai elismerések alapításával, adományozásával és megvonásával összefüggő, jogszabályokban meghatározott jogokat, g) gondoskodik a miniszter feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, kormányzati intézkedések végrehajtásáról, h) meghatározza az általa alapított gazdasági társaságok alapító jogai gyakorlásának rendjét, a hozzá rendelt tartós és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok képviseleti, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendjét, i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt, illetve saját hatáskörében fenntartott ügyekben.
15. szám 6)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
781
A miniszter a) gyakorolja a részére külön szabályzatban megállapított és az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat, b) dönt a Miniszteri Kabinetben miniszteri (fő)tanácsadói munkakörök létesítéséről3, illetve e munkakörök politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősítéséről, valamint kinevezésükről.
2. Államtitkár 1)
Az államtitkár – törvényben meghatározott kivételekkel – a miniszter teljes jogkörű helyettese, tevékenységét a miniszter irányítása alapján végzi.
2)
Az Államtitkári Értekezleten az államtitkár képviseli a minisztériumot. Akadályoztatása esetén a képviseletre általa kijelölt szakállamtitkár vagy a kabinetfőnök képviseli a minisztériumot.
3)
Az államtitkár az 1)-2) pont szerinti tevékenységét a szakállamtitkárságok, a kabinetfőnök, valamint az érintett főosztályok és titkárságok támogatásával végzi.
4)
Az államtitkár a hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek, illetve a miniszternek felelősséggel tartozik.
5)
Az államtitkár gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök vagy a miniszter a feladatkörébe utal.
6)
Az államtitkár irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó titkárság munkáját.
7)
Külön szabályzat által megállapítottak szerint az államtitkár gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
3. Szakállamtitkár 1)
A szakállamtitkár tevékenységét a miniszter irányítása alapján végzi.
2)
A szakállamtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium – SZMSZ-szel feladatkörébe utalt – főosztályainak, titkárságának munkáját, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
3)
Feladatai különösen a következők: a)
3
biztosítja – a feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi esetben – a javaslatok, előterjesztések kidolgozását és gondoskodik a vonatkozó döntések végrehajtásáról,
A munkakörökről külön utasítás rendelkezik.
782
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ b)
c) d)
e) f) g) h)
15. szám
felelősségi körében irányítja a jogszabályok, a valamint az állami irányítás egyéb eszközeinek végrehajtását, és ennek érdekében kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, irányítja a feladat- és hatáskörébe tartozó szervezeti egységeknek és azok vezetőinek munkáját, külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat, dönt a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek között felmerült vitában, biztosítja a minisztérium képviseletét az irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatáskörébe tartozó ügyekben, szervezi és irányítja a feladatkörébe tartozó esetekben a más minisztériumokkal, központi közigazgatási szervekkel való kapcsolattartást, ellátja azokat az egyéb hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter, vagy az államtitkár a személyes hatáskörébe utal.
4. Kabinetfőnök 1)
A kabinetfőnök a miniszter közvetlen irányítása alatt működik.
2)
A kabinetfőnök a miniszternek felelős a Miniszteri Kabinet és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek működéséért, a részére meghatározott feladatok teljesítéséért, illetőleg azok végrehajtásának ellenőrzéséért.
3)
A kabinetfőnök önállóan jár el a miniszter által meghatározott feladat- és hatáskörében.
4)
A kabinetfőnök ellátja azokat a hatásköröket, amelyeket jogszabály, a Kormány, a miniszterelnök, vagy a miniszter személyes hatáskörébe utal.
5)
A kabinetfőnök különös feladatai azonosak a B. fejezet 3. pontjának 3) pontjában a szakállamtitkár részére megállapított feladatokkal.
5. Főosztályvezető 1)
A főosztályvezetőt a miniszter bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.
2)
A főosztályvezető a jogszabályok, az SZMSZ előírásai és a vezetők utasításai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, illetve ellátja a személyes hatáskörébe utalt feladatokat.
3)
Külön szabályzat által a részére megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
783
4)
A főosztályvezető felelős a) a főosztály munkájának irányításáért, biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a miniszter feladat- és hatásköréhez, b) a főosztály területén a minisztérium más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremtésének kezdeményezéséért.
5)
A 2) pontban foglaltak alapján a főosztályvezető feladata – különösen – a) intézkedés a főosztály részletes ügyrendjének és a személyekre lebontott munkaköri leírások összeállításáról, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezéséről, b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések kidolgozása, a felsővezetők jóváhagyása alapján a minisztériumi álláspont képviselete. A felsővezetői intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele a hatáskörrel rendelkező felsővezető részére, c) a főosztály feladatkörébe tartozóan – részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában, – gondoskodás a minisztérium által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel (pl. kamarák, érdekképviseletek, szakmai szövetségek, regionális szervezetek, egyetemek, főiskolák) megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról, – részvétel a Kormány és más központi szervek által létrehozott (tárcaközi) szakmai bizottságok, más testületek munkájában, – meghatározott döntés-előkészítési feladatok ellátása, – gazdálkodás a hatáskörébe utalt (cél)előirányzatokkal, költségkeretekkel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.
6. Főosztályvezető-helyettes, osztályvezető 1)
Főosztályvezető-helyettesi és osztályvezetői megbízást a miniszter adhat.
2)
A főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői megbízású köztisztviselő a felsővezetőktől és a főosztályvezetőktől kapott utasítások, a jogszabályok és az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység (osztály) tevékenységét.
3)
Az önálló szervezeti egységet vezető főosztályvezető-helyettes vagy osztályvezető külön szabályzat által megállapítottak szerint gyakorolja az ideiglenes külföldi kiküldetések elrendelésével, illetve engedélyezésével kapcsolatos jogosultságokat.
4)
A főosztályvezető-helyettes, osztályvezető felelős – különösen – a) szakmai felettesei által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a minisztériumi képviselet ellátásáért,
784
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ b)
c)
5)
15. szám
az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselőik munkájának rendszeres értékeléséért, az osztály ügykörét érintő, a minisztérium más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok, javaslatok (előterjesztések) véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó és a Kormány, valamint a kabinetjei részére készülő előterjesztések, jelentések, tájékoztatók és más egyéb anyagok kidolgozásáért.
A főosztályvezető-helyettesi megbízású köztisztviselő (több főosztályvezetőhelyettesi megbízású köztisztviselő esetében a főosztályvezető által kijelölt főosztályvezető-helyettes) vagy ilyen megbízású köztisztviselő hiányában a főosztályvezető által kijelölt osztályvezető – a főosztályvezető távollétében, annak jogkörében eljárva – helyettesíti a főosztályvezetőt.
7. Köztisztviselő 1)
A köztisztviselő – a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint – a felettük közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörükbe utalt ügyek (hivatalos ügyek) ellátásáért önálló felelősséget visel.
2)
A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős – különösen – a) az ügyek – a minisztérium vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló – folyamatos intézéséért, b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzetnek, az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért, c) a szükséges belső és külső egyeztetés (koordináció) eredményes megvalósításáért, d) az általa alkalmazott, vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal, kormányzati döntésekkel való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért, e) a minisztérium informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek – a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelő – rendeltetésszerű használatáért.
3)
A köztisztviselő a feladatkörébe tartozó ügyekben önállóan is eljárhat a minisztériumi főosztályoktól közvetlenül kapott megkeresés alapján, azonban a megkeresésről és intézkedéseiről köteles a vezetői megbízással rendelkező közvetlen szakmai felettesét tájékoztatni.
8. Ügykezelő 1)
Az ügykezelő a közigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőkre a köztisztviselőkre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
785
A munkáltatói jogkör gyakorlásának rendje 1. A miniszter a) gyakorolja a munkáltatói jogokat – az államtitkár felett, a kinevezés és felmentés kivételével, – a szakállamtitkárok felett, a kinevezés és felmentés kivételével, – a közvetlen irányítása alá tartozó főosztályok köztisztviselői felett, – a miniszteri (fő)tanácsadók, politikai (fő)tanácsadók felett, – a kabinetfőnök felett; b) gyakorolja a jogszabály, a Kormány, és a miniszterelnök által a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat; c) javaslatot tesz a miniszterelnöknek a szakállamtitkár kinevezésére és felmentésére; d) véleményezi a miniszterelnök javaslatát az államtitkár kinevezésére a köztársasági elnök felé; e) gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása jogkörét a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára; f) kinevezi és felmenti a miniszteri biztosokat; g) javaslatot tesz a miniszterelnöknek az államtitkár alapilletménynek legfeljebb 30 %-kal történő megemelésére; h) át nem ruházható hatáskörében a szakállamtitkár alapilletményét – a miniszterelnök jóváhagyását követően – legfeljebb 30%-kal megemelheti; i) át nem ruházható hatáskörében dönt a köztisztviselők alapilletményének legfeljebb 30%-kal történő megemelése, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben történő megállapításáról a teljesítményértékeléstől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára; j) át nem ruházható hatáskörében dönt a kabinetfőnök, valamint a főosztályvezető alapilletményének a Ktv. 43. §-ának (5) bekezdése szerinti megemeléséről, vagy csökkentéséről a vezetői munkájuk értékelésétől függően, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára; k) dönt szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozásáról és visszavonásáról, a munkáltatói jogkört gyakorló állami vezető, kabinetfőnök javaslatára. 2. Az államtitkár a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó titkárság köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével; b) javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó titkárság köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére. 3. A szakállamtitkár a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével;
786
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ b)
15. szám
javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére.
4. A kabinetfőnök a) gyakorolja a munkáltatói jogokat az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői felett, a miniszter munkáltatói jogkörébe tartozó döntések, intézkedések kivételével; b) javaslatot tesz a miniszternek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek köztisztviselői tekintetében vezetői megbízásra, illetve annak visszavonására, szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím adományozására, az alapilletmény eltérítésére. C. ELŐTERJESZTÉSEK, JOGSZABÁLYOK, AZ IRÁNYÍTÁS EGYÉB JOGI ESZKÖZEI 1. Előterjesztések 1)
A Kormány és kabinetjei részére szóló minisztériumi előterjesztések elkészítéséért – a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a tárca belső szabályzatai figyelembevételével – az ügyben hatáskörrel rendelkező szervezeti egység vezetője a felelős.
2)
A Kormány és kabinetjei részére készített előterjesztések előzetes egyeztetésére vonatkozó szabályokat a Kormány (kabinetek) ügyrendje, továbbá a jogszabályok esetében a jogalkotásról szóló törvény rendelkezései tartalmazzák. Az egyeztetések lefolytatását követően véglegesített előterjesztés és jogszabály tervezetek miniszteri, államtitkári jóváhagyására vonatkozó eljárási rendet külön szabály tartalmazza. A Kormány és kabinetjei részére készített és jóváhagyott előterjesztések benyújtásáról a Jogi és Koordinációs Főosztály intézkedik, az Országgyűlés, illetve bizottságai részére készített előterjesztések benyújtása a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály feladata.
3)
Az A. fejezet 4. pontja szerinti értekezletekre előterjesztést felsővezető, valamint az adott ügyben hatáskörrel rendelkező főosztályvezető készíthet, illetve nyújthat be.
2. Jogszabályok 1)
A miniszter – feladat- és hatáskörében eljárva, törvényben vagy a Kormány rendeletében kapott felhatalmazás alapján – jogosultságot, illetőleg kötelezettséget jogszabályban (miniszteri rendeletben) állapíthat meg.
2)
A miniszteri rendeletet a miniszter, vagy akadályoztatása esetén a minisztert helyettesítő jogkörében az államtitkár adja ki.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
787
3)
Jogszabály szakmai koncepcióját és tervezetét a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység készíti elő, a tervezettel kapcsolatos kodifikációs tevékenységet a Jogi és Koordinációs Főosztály végzi.
4)
Amennyiben jogszabály kiadására jogharmonizációt igénylő uniós jogi aktussal való összeegyeztethetőség megteremtése céljából kerül sor, az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről szóló 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozat szerinti jogharmonizációs javaslat tárcán belüli és tárcaközi egyeztetésének – a 1036/2004. (IV. 27.) Korm. határozatban foglaltak szerinti – lefolytatása a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység feladata.
5)
A jogszabálytervezetek közigazgatási egyeztetésére vonatkozóan a C. fejezet 1. pontjának 1)-2) alpontjában foglaltak az irányadóak. A műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Műszr.) szerinti, bejelentési kötelezettség alá eső jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés lefolytatása után a szakmai előkészítésért felelős szervezeti egység bejelentés céljából megküldi a Notifikációs Központot működtető Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztálynak.
6)
A külső szervektől véleményezésre érkező jogszabálytervezetekre a minisztériumi álláspont kialakítása – a tervezet tartalmától függően – a hatáskörrel rendelkező főfelelős szervezeti egység feladata. Jogszabálytervezetre és jogszabály tervezetet tartalmazó kormány-előterjesztésre a főfelelős által kialakított tárcavéleményt annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi és Koordinációs Főosztály részére be kell mutatni. Az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvények esetében a Jogi és Koordinációs Főosztály készíti elő a tárcavéleményt.
7)
A Műszr. szerinti – külső szervektől közigazgatási egyeztetésre érkező – műszaki tartalmú jogszabálytervezeteket a Jogi és Koordinációs Főosztály mindenkor az SZMSZ II. Különös Része szerinti és az adott ügyben hatáskörrel rendelkező – főfelelős – főosztálynak küldi meg. Amennyiben a főfelelős úgy ítéli meg, hogy az adott ügy a Műszr. hatálya alá tartozó kérdést érint, a tervezetet megküldi a Notifikációs Központnak. Amennyiben a Notifikációs Központ azt állapítja meg, hogy a jogszabálytervezet szabályozási tárgya vonatkozásában fennállhat a Műszr. szerinti bejelentési kötelezettség, úgy az adott ügyben hatáskörrel rendelkező – főfelelős – főosztály útján felhívja a jogszabálytervezet elkészítéséért felelős külső szerv figyelmét az esetleges bejelentési kötelezettségre.
3. 1)
Az állami irányítás egyéb jogi eszközei A miniszter jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Az
788
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
utasítás a jogszabályok által meghatározott jogkörben a miniszter hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását szolgálja. Az utasítás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. Az utasítás kibocsátására a C. fejezet 2. pontjában foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni. Miniszteri utasítás tervezetét a Jogi és Koordinációs Főosztály útján lehet előterjeszteni. Az utasításokat – aláírásukat, illetőleg jóváhagyásukat követően – a Jogi és Koordinációs Főosztály látja el számmal. A számmal ellátott utasítást a Jogi és Koordinációs Főosztály küldi el a tárca hivatalos lapjainak, illetve a Magyar Közlöny szerkesztősége részére az utasítás közzététele céljából, valamint megküldi az utasítás előkészítéséért felelős szervezeti egységnek. Az utasítás előkészítéséért felelős szervezeti egység gondoskodik az utasításnak az intranetre való feltételéről, és a tárca szervezeti egységeinek való megküldéséről. 2)
A miniszter irányelvet és tájékoztatót (együtt: jogi iránymutatás) adhat ki. A jogi iránymutatás szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A jogi iránymutatás előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.
3)
Az utasítást és a jogi iránymutatást – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a minisztérium hivatalos lapjaiban vagy – tartalmától függően – a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
4)
Az utasítást és a jogi iránymutatást, annak aláírásra történő felterjesztését megelőzően, törvényességi szempontból történő ellenőrzés céljából a Jogi és Koordinációs Főosztály részére be kell mutatni.
5)
A szabályzatok szakmai előkészítése a szabályozás tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetőjének a feladata. A szabályozás egyeztetésére és kiadására az utasításra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.
6)
Az utasítással, a jogi iránymutatással és a szabályzattal érintett ágazati és funkcionális szervezeti egységek kötelesek azokat figyelemmel kísérni, és amennyiben szükséges módosításukat, hatályon kívül helyezésüket, illetve új utasítás, szabályzat kiadását kezdeményezni.
A minisztérium hivatalos lapja 1)
A minisztérium hivatalos lapja a Gazdasági Közlöny (úgy is, mint a megszűnt Informatikai és Hírközlési Közlöny utódja) és a Közlekedési Értesítő.
2)
A minisztérium hivatalos lapjainak (főszerkesztő) a miniszter bízza meg.
szerkesztéséért
felelős
személyeket
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
789
II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 1. MINISZTER 1.1. MINISZTERI KABINET
Feladata: 1) véleményezi a miniszter részére érkezett javaslatokat, előterjesztéseket, egyéb anyagokat, 2) intézkedéseket kezdeményez a közvetlenül a miniszterhez címzett beadványokkal kapcsolatban (felelős kijelölés, feladat-meghatározás stb.), 3) koordinálja a Miniszteri Keret Szakmai Bizottság munkáját, és részt vesz annak döntés-előkészítő munkájában, 4) ellátja mindazokat az egyedileg meghatározott feladatokat, amelyekkel a miniszter megbízza, és amelyek nem sorolhatók egyetlen főosztály kizárólagos hatáskörébe sem, 5) közreműködik a miniszter országgyűlési (plenáris és bizottsági ülések) és kormányzati tevékenységének szervezésében, a kormányülésekhez kapcsolódó anyagok előkészítésében, 6) kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati munka stratégiai irányítását ellátó államtitkára irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, valamint a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkárságával, részükre – az általuk kért témakörök vonatkozásában – tájékoztatást ad, 7) együttműködik más minisztériumok kabinetjeivel, 8) elősegíti a roma mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági életbe való integrálását, elsősorban forrásokhoz segítésük és képzési programok lebonyolítása által, feltérképezi a részükre nyújtható egyéb támogatási lehetőségeket, kapcsolatot tart a roma érdekképviseleti szervekkel, együttműködési megállapodásokat készít elő és köt meg velük, 9) hivatalos kapcsolatot tart a szociális és társadalmi kérdésekre fókuszáló államigazgatási intézményekkel, illetve koordinálja a velük történő közös elemzéseket és stratégiai egyeztetéseket; koordinálja továbbá a gazdaságpolitikai döntéseket megalapozó és azok hatásait elemző kutatásokat, 10) a miniszternek az MFB Rt. feletti, a tulajdonosi joggyakorlásából és a minisztériumnak az MFB Rt. kormányzati kapcsolatai koordinációjából adódó feladatait előkészíti, és szervezi azok végrehajtását, 11) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Kormány által delegált tagjainak, valamint elnökének személyére javaslatot tesz a miniszternek, 12) a vezetői megbeszélések titkársági feladatainak ellátása az SZMSZ I. Általános Részében foglaltak szerint.
790
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ 1.1.1.
15. szám
MINISZTERI TITKÁRSÁG
Feladata: 1) gondoskodik a miniszterhez érkező iratok feldolgozásáról, 2) továbbítja és számon tartja a miniszter által a Titkárságon keresztül véleményezésre, előterjesztésre vagy végrehajtásra kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, e jogkörében eljárva a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kér, 3) koordinálja a miniszter hivatalos programjait, közreműködik ezek előkészítésében, lebonyolításában, figyelemmel kíséri a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítását, 4) a felsővezetőkhöz kötődő protokoll feladatok ellátása: a minisztérium meghívására érkező külföldi delegációk protokolljának teljes körű szervezése és lebonyolítása, felsővezetők rendezvényeinek (sajtótájékoztató, tárgyalások, aláírások, kitüntetések) megszervezése, a minisztérium reprezentációs keretével való gazdálkodás, felsővezetők utaztatásával kapcsolatos protokolláris teendők intézése (Ferihegy Kormányváró, gyorsított határátlépések intézése), a miniszter programjain való részvétel, ajándékraktár feltöltése, rendezvényekre ajándékok intézése, 5) ellátja a miniszter által személyesen meghatározott teendőket. 1.1.2. PARLAMENTI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
Feladata: 1) az Országgyűlés törvényalkotási és a kormányzati munkát ellenőrző szerepéből adódó és a minisztériumot érintő feladatok összefogása, 2) az Országgyűlés plenáris ülésén a miniszteri, államtitkári részvétel előkészítése, megszervezése, 3) az országgyűlési bizottságok részére készülő beszámolók, jelentések, tájékoztatók stb. előkészítése, összeállítása, a tárcaképviselet bizottsági üléseken való biztosítása, 4) a miniszterhez intézett országgyűlési képviselői megkeresésekre – az érintett szakfőosztályok bevonásával – a válaszok elkészítése, 5) az országgyűlési képviselők részére rendszeresített miniszteri fogadóórák szervezése, előkészítése, 6) a minisztérium által beterjesztett törvényjavaslatok parlamenti tárgyalásának figyelemmel kísérése, a módosító indítványok értékelése, véleményezésének összefogása, folyamatos tájékoztatás a parlament tárcát érintő munkájáról, 7) a minisztérium parlamenti kapcsolattartási koncepciójának kialakítása, a minisztérium parlamenti kapcsolatainak szervezése, a minisztérium által kezdeményezett javaslatok (törvény, országgyűlési határozat, jelentés, tájékoztató, beszámoló) parlamenti benyújtása.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
791
1.1.3 JOGI ÉS KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Általános Jogi Osztály, – Jogszabály-előkészítő Osztály, – Koordinációs Osztály. A Főosztály feladatai: 1) kialakítja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó jogszabály-tervezetek és az állami irányítás egyéb jogi eszközei kodifikált szövegét, ennek keretében biztosítja a szabályozás magyar jogrenddel való összhangját, véglegesíti a jogszabály-tervezeteket, 2) jogi és kodifikációs szempontból véleményezi a főfelelős szervezeti egységgel együttműködve, amennyiben annál jogász végzettségű köztisztviselőt nem foglalkoztatnak, a más minisztériumok és egyéb szervek által előkészített jogszabálytervezetek, illetőleg jogszabálytervezetet tartalmazó kormányelőterjesztések tervezeteinek kivéve az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó, továbbá az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló, valamint a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényeket, 3) koordinálja a tárca jogalkotási programjának összeállítását és a Kormány törvényalkotási programjára és munkatervére vonatkozó minisztériumi javaslat előkészítését, 4) kialakítja az Alkotmány megváltoztatására vonatkozó törvényekkel, az alkotmányos alapjogok és alapvető emberi jogok érvényesülését garantáló törvényekkel, a büntetőjogi, a polgári jogi, a családjogi és az igazságszolgáltatást érintő törvényekkel kapcsolatos tárcaálláspontot, 5) ellátja a minisztérium jogi képviseletét a bíróságok és hatóságok előtt indult eljárásokban – kivéve, ha az eljárás tárgya szerint érintett főosztálynál jogi végzettségű munkatársat foglalkoztatnak, ide nem értve azokat az eseteket, amelyekben a miniszter ettől eltérően rendelkezik –, nyilvántartja a peres ügyeket, 6) jogi szempontból véleményezi a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteket, a szerződések módosításait, a vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki, 7) részt vesz a Közbeszerzési és a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság ülésein és az alapdokumentumok jogi szempontú véleményezését ezen keresztül gyakorolja, 8) véleményt alakít ki a szakfőosztályok részéről történő megkeresés alapján a minisztérium által nyújtott támogatásokkal kapcsolatos jogi megítélést igénylő ügyekben, 9) előkészíti a miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervek alapító és megszüntető okiratait, azok módosításait, továbbá – jogi szempontból – véleményezi a miniszter alapítói jogkörébe tartozó gazdasági társaságok, alapítványok alapító és megszüntető okiratait, illetve társasági szerződéseit, azok
792
10)
11)
12)
13)
14)
15)
16) 17) 18) 19) 20) 21) 22) 23)
24)
25) 26) 27)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
módosításait, a vélemény a gazdasági-célszerűségi megfontolásokra nem terjed ki, közreműködik az állampolgároktól és a külső szervektől (ideértve az Alkotmánybíróságot és az országgyűlési biztosokat is) érkező, jogértelmezést igénylő beadványokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakításában, a szakmai főosztályokkal együttműködve részt vesz az Országgyűlés bizottságai előtt a tárca jogszabály-előkészítési felelősségébe tartozó törvénytervezetek képviseletében, közreműködik a nemzetközi szerződések megkötésének előkészítésében, tárgyalásában, ellátja ezzel kapcsolatban a jogalkotási törvényből, a Kormány ügyrendjéből eredő feladatokat, ellátja a tárca jogszabály-előkészítési felelősségi körébe tartozó jogszabályok hatályosulásának vizsgálatával, valamint érdemi és technikai deregulációjával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinációját, nyilvántartja a miniszteri utasításokat, belső szabályzatokat és körleveleket, a jogalkotási programban ütemezi a minisztérium jogközelítési célú jogalkotási feladatait és figyelemmel kíséri azok végrehajtását, véglegesíti a jogközelítést célzó jogszabály tervezeteket és gondoskodik arról, hogy azok összhangban legyenek a közösségi acquis-val, közreműködik a közösségi szabályok végrehajtásával, a közösségi jogszabályok átültetésének elmulasztásával (kötelezettségszegési eljárás), valamint az uniós intézményektől érkező jogközelítéssel összefüggő megkeresések megválaszolásával kapcsolatos feladatokban, jogi szempontból közreműködik a telepengedélyezési ügyekkel kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításában, véleményezi a minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben hozott felügyeleti intézkedéseket koordinálja a tárca – kormányhatározatban foglalt – országos bűnmegelőzési feladatait, gondoskodik a Kormány és kabinetjei, valamint az Államtitkári Értekezlet ülésein részt vevő minisztériumi képviselő felkészítéséről, biztosítja a felsővezetői szintű tárcaközi egyeztetéseken a minisztérium részvételét és képviseletét, jóváhagyásra előterjeszti a külső szervektől beérkező előterjesztés-tervezetekkel kapcsolatos vezetői szintű minisztériumi álláspontot, gondoskodik a minisztériumi előterjesztések (jogszabálytervezetek) vezetői szintű tárcaközi egyeztetéséről, vizsgálja a minisztérium által készített kormány-előterjesztések, az előterjesztésekkel szemben támasztott formai és tartalmi követelmények megtartását, gondoskodik azok a benyújtásáról a Kormány és kabinetjei részére, gondoskodik a miniszter által aláírt jogszabályok kihirdetéséről, nyilvántartja az egyes határozatokat (Kormány és kabinetjei, miniszter), gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, kijelöli a feladatok végrehajtásáért felelős minisztériumi vezetőt, ellenőrzi az e körbe tartozó határidős feladatok teljesítését, kialakítja, irányítja, ellenőrzi a minisztérium ügyirat-kezelési rendjét, átveszi, érkezteti a minisztériumba érkező küldeményeket, gondoskodik az érdekeltekhez történő eljuttatásáról, ellátja a minősített adatok védelmével kapcsolatos és a miniszter hatáskörébe tartozó feladatokat,
15. szám 28) 29) 30) 31)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
793
nyilvántartja a belső szabályzatokat, körleveleket, ellátja a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos szabályozásból adódó teendőket, működteti a minisztérium könyvtárát, összeállítja a minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatát.
minisztériumi
1.1.4. STRATÉGIAI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Elemzési és Értékelési Osztály, – Strukturális Politikák Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a minisztérium célkitűzéseihez való hozzájárulás a stratégiai menedzsment támogatásával, a professzionális programozás és értékelés megteremtésével, valamint a szervezeti hatékonyság növelésével, 2) a minisztérium intézményi stratégiájának kidolgozása, a stratégia végrehajtásának koordinációja, éves értékelés/státuszriport összeállítása az intézményi stratégia előrehaladásáról, a szakállamtitkárságok féléves jelentései alapján, 3) a minisztérium szakállamtitkárságain készülő középtávú szakpolitikai stratégiák, akció- és intézkedési tervek kidolgozásának, felülvizsgálatának koordinációja, 4) a minisztérium felsővezetői szintű stratégiai döntéshozatal támogatása a) a szakállamtitkárságokat átfogóan érintő gazdaságpolitikai elemzések elkészítésével és beszerzésével (különös tekintettel, a gazdasági növekedés, a nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképesség, és a magyar gazdaság EU belső piaci integrációjának alakulására), b) a fontosabb makrogazdasági és gazdaságpolitikai hírekről, adatokról, eseményekről rendszeres jelentések és összefoglalók készítésével, c) mértékadó nemzetközi szervezetek felmérései, országtanulmányai és jelentései alapján készített értékelések és ajánlások összeállításával, d) a magyar gazdaság helyzetét és kilátásait bemutató, negyedévente megjelenő makrogazdasági elemző kiadvány készítésével, e) eseti jellegű háttéranyagok és prezentációk, illetve nyilvános tájékoztató anyagok készítésével; 5) a stratégia-vezérelt szakpolitika-alkotással, a fejlesztéspolitikai tervezéssel, valamint az ágazati szabályozással kapcsolatos tárcafeladatok koordinálása, 6) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és egyéb fejlesztéspolitikai tervezési dokumentumok (pl.: Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia) minisztériumot érintő részei kialakításának koordinálása, 7) a Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram mikrogazdasági/struktúrapolitikai részével kapcsolatos tárcateendők összefogása, 8) az EU regionális/kohéziós politikájával, illetve a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap tervezésével kapcsolatos tárcafeladatok koordinálása,
794 9) 10) 11)
12)
13) 14) 15)
16)
17)
18)
19)
20)
21)
22) 23)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret minisztériumot érintő részei kidolgozásának koordinálása, az operatív programokra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák koordinálása, részvétel a minisztérium kompetenciájához közvetetten kapcsolódó, de más tárcák felelősségébe tartozó Operatív Programok tervezésével összefüggő feladatokban, a minisztérium képviselete az összkormányzati stratégia-alkotáshoz, a tárcaközi szintű stratégiai tervezéshez kapcsolódó szervezetek, tanácsok, bizottságok, munkacsoportok munkájában, egységes minisztériumi álláspont kialakítása más tárcák szakpolitikai stratégiaszintű előterjesztéseivel kapcsolatosan, a felsővezetői szintű EU-tárgyalások, nemzetközi miniszteri találkozók szakmai előkészítése, a minisztérium regionális és kiemelt térségi (Balaton, Budapesti Agglomeráció, Tisza-völgye – Vásárhelyi Terv) szintű szakmapolitikai feladatainak összefogása, a területfejlesztési koncepciókkal és tervekkel kapcsolatban az országos hatáskörű ágazati politikákkal összehangolt tárcaálláspont kialakítása és érvényesítése, a területfejlesztési szervezetekbe delegált tárcaképviselők munkájának összehangolása, részvétel az általános gazdaságpolitikai programkészítés munkájában, a nem a minisztérium hatáskörébe tartozó makrogazdasági politikák (különösen a pénzügypolitika és a foglalkoztatáspolitika) folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése, a Kormány, az Államtitkári Értekezlet és a Gazdasági Kabinet számára benyújtott makrogazdasági, gazdaságpolitikai és közgazdasági szabályozási tárgyú előterjesztések és tájékoztatók véleményezése, azokról miniszteri és államtitkári felkészítők készítése, a szakmai főosztályok számára módszertani támogatás a szakpolitikai programok, projektek, és szabályozási feladatok (előzetes és utólagos) értékeléséhez, hatásvizsgálatához, a költségvetéssel, a társadalombiztosítással, a támogatási rendszerrel, a lakáspolitikával, az agrárgazdasággal, illetve agrárszabályozással, valamint a pénzintézetek működésével és az államháztartás szabályozásával összefüggő makrogazdasági feladatokból következő minisztériumi teendők ellátása, illetve összefogása, az azokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása és képviselete, a gazdasági társaságok és a lakosság jövedelmi helyzetének elemzése (elsősorban a társasági adó- és a személyi jövedelemadó-bevallások adatbázisa alapján), illetve modellszámítások készítése az adórendszer tervezett és megvalósult változásainak lehetséges hatásairól, a minisztérium adó-, járulék-, és illetékrendszerrel kapcsolatos álláspontjának kidolgozása és képviselete, illetve az adó-, járulék- és illetékrendszer javítására irányuló javaslatok elkészítése (különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének javítását szolgáló javaslatokra), a minisztérium munkaügyi szabályozással, bér- és foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatainak ellátása, illetve összefogása, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkájával kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálása, az ebből adódó teendők ellátása,
15. szám 24)
25)
26) 27) 28)
29) 30)
31)
32)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
795
az energetikai és a közlekedési (tömegközlekedési tarifa, fogyasztói árkiegészítés, közlekedési hatósági díjak, autópálya-használati díj) területek kivételével a minisztérium feladatkörébe tartozó árszabályozási feladatok ellátása, a díjrendeletek kiadásra történő előkészítése, a minisztérium statisztikai feladatainak ellátása, illetve koordinálása, különös tekintettel az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében működő minisztériumi statisztikai adatgyűjtési rendszer tartalmi kialakítására és a statisztikai tájékoztatási feladatok ellátására, szükség esetén a szakmai főosztályokkal együttműködve önálló, statisztikai adatfelvételek kezdeményezése, a minisztérium képviselőjeként részvétel az Országos Statisztikai Tanács munkájában, a minisztérium képviselőjeként részvétel az EU Gazdaságpolitikai Bizottsága (EPC) és az OECD Gazdaságpolitikai Bizottsága STEP és WP1 munkacsoportjának munkájában; ez utóbbi munkacsoport esetében a magyar kormányzati részvétel koordinálása, az OECD magyar ország-tanulmányának előkészítésével kapcsolatos tárcafeladatok koordinálása, a minisztérium álláspontjának képviselete, koordinálja és ellátja a közoktatás, a felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az ifjúságpolitika állami feladatainak teljesítéséből adódó tárcafeladatokat, továbbá kialakítja az ezekkel kapcsolatos koncepcionális és stratégiai kérdésekben a minisztériumi álláspontot, tárcaképviseletet biztosít az Országos Felnőttképzési Tanácsban, a Felnőttképzési Akkreditációs Testületben és a Felsőoktatási Kutatási és Tudományos Tanácsban, ellátja a minisztérium megbízásával folytatott elemzési és kutatási feladatok minisztériumon belüli összefogását az ügyben érintett szakmai államtitkárságok bevonásával; a kutatási javaslatokról előterjesztést készít a Stratégiai Értekezletnek. 1.1.5. KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) a minisztérium kommunikációs terveinek összeállítása és végrehajtása, 2) a minisztérium bel- és külföldi sajtókapcsolatainak, sajtó és PR programjainak szervezése, koordinálása, sajtófigyelő-szolgálat, 3) a minisztérium arculatának elkészítése, folyamatos gondozása, az előírások betartásának felügyelete, 4) a minisztérium egyéb kommunikációs feladatainak ellátása: kommunikációs kampányok szervezése és lebonyolítása, kiadványok szerkesztése és kiadása, hirdetések megjelentetése, 5) sajtószóvivői feladatok ellátása, 6) a minisztériumi internet és intranet portál szerkesztése és a főosztályok javaslatai alapján gondoskodás a jogszabályi kötelezettségeken alapuló interneten történő közzétételi kötelezettségekről
796 7)
8) 9)
10)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az egységes kormányzati kommunikáció érdekében szervezi az együttműködést a Miniszterelnöki Hivatal kormányzati kommunikációért felelős államtitkárának irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel, a minisztérium ügyfélszolgálatának működtetése a 8. mellékletben foglaltak szerint, közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok szakszerű átvétele, ezek közül a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek szakfőosztályokhoz közvetítése, a minisztérium tájékoztató kiadványainak hozzáférhetővé tétele, ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése. 1.1.6. VAGYONGAZDÁLKODÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó (kivétel az MFB Rt. és az MFB Rt. cégcsoportba tartozó társaságok) és a miniszterhez rendelt tartós állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági és közhasznú társaságokban, valamint alapítványokban az állam részvényesi, tagsági, alapítói jogának gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásának a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottságon keresztül történő koordinálása, 2) miniszteri hatáskörbe és a koncessziós törvény hatálya alá tartozó vagyon és vagyoni értékű jog hasznosításával kapcsolatos feladatok koordinálása, a vonatkozó szerződések megkötésének előkészítése, 3) a vagyonpolitikai irányelvek kidolgozása, privatizációs döntések előkészítése és a privatizáció koordinálása, 4) a minisztérium képviselete az ÁPV Rt. portfóliójába tartozó társaságokat érintő és a tulajdonost megillető, valamint a tárca szakmai irányítása alá tartozó állami vállalkozói és kincstári vagyont érintő döntéshozatalban, 5) a kizárólagos állami tevékenységek ellátásával kapcsolatos szabályozási, nyilvántartási és monitoring tevékenység elvégzése, 6) részvétel a tárca által alapított, illetve felügyelt társaságok által végzett közszolgáltatások működési (pénzügyi, gazdálkodási) feltételrendszerének kialakításában, a végrehajtás szervezésében és a közszolgáltatás költségtérítésének kidolgozásában, 7) a minisztérium felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek, továbbá a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok kezelésében lévő kincstári vagyonnal való gazdálkodás felügyeletének ellátása, az ebből eredő feladatok elvégzése, 8) a miniszter alapítói jogkörébe tartozó gazdasági társaságok alapító és megszüntető okiratainak, illetve társasági szerződéseinek (azok módosításainak) elkészítése, 9) a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok beszámoltatási, értékelési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, működtetése, a szükséges nyilvántartások vezetése, 10) a miniszter tulajdonosi jogkörébe tartozó társaságok keresetszabályozására és a vezető tisztségviselők javadalmazására vonatkozó bérpolitikai javaslat
15. szám
11)
12) 13)
14)
15)
16)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
797
kialakítása, valamint az egyéb állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok bérpolitikai kérdéseiben a tárca képviselete, az állami tulajdonban lévő gazdasági és közhasznú társaságok vagyonváltozásával összefüggő, miniszteri hatáskörbe tartozó feladatok végzése, továbbá részvétel az állam vállalkozói vagyonának, valamint a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó szakmai szabályozási koncepciók kidolgozásában, a tulajdonosi információs rendszer (TIR) kialakítása, fejlesztése és működtetése, a vasútegészségügy fejlesztési, működtetési koncepciójára vonatkozó javaslatok kialakítása, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény végrehajtásának, valamint az egészségügyi szabályozással összefüggő minisztériumi feladatoknak tárcán belüli koordinációja, a fejezet által felügyelt intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével, tevékenységi körük módosításával összefüggő feladatok ellátása, valamint az intézményi kontrolling rendszer működtetése, a fejezet által felügyelt intézményekkel kapcsolatos miniszteri döntést igénylő feladatok a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottságon keresztül történő koordinálása, a közigazgatási reformmal, illetve az intézményfejlesztéssel kapcsolatos teendők ellátása. 1.1.7. BELSŐ FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) változáskezeléssel (Change management) kapcsolatos feladatok ellátása, 2) a Központi Projekt Iroda működtetése, részvétel a projekt definiálásában a szakmai területek vezetőivel, 3) a projekt erőforrások tervezése és elosztása, megvalósíthatósági- és hatástanulmányok elkészítése, 4) a projekt menedzser(ek) kijelölése, projekt indító dokumentum és munkaterv elkészítése és jóváhagyatása az érintett területek vezetőivel, 5) a projekt-monitoring tevékenység ellátása, 6) az erőforrások hozzárendelése az érintett területekről, projekt lezáró jóváhagyás feltételeinek, kritériumainak tisztázása, 7) a projektmunka során felmerülő javaslatok, problémák kezelése, koordináció, kommunikáció az érintett területekkel, 8) módszertani, döntés-előkészítő és kontroll funkciók kialakítása, hatásvizsgálatok előkészítése, lebonyolít(tat)ása és értékelése, 9) a minisztériumi munkafolyamatok, hatás- és feladatkörök elemzése, javaslattétel fejlesztési projektek generálására, 10) a belső szervezetfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátása, projektek kidolgozása és végrehajtása, 11) munkakörök, kompetenciák elemzése, teljesítményértékelési rendszer kidolgozása és implementálása, 12) az elfogadott stratégián alapuló intézményfejlesztési projektek meghatározása,
798 13) 14)
15) 16) 17) 18) 19) 20)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a fejlesztési projektek menedzselése az érintettek bevonásával, a minisztérium és háttérintézményeinek feladat-összehangolása, az intézményrendszer ténylegesen szakmai háttérmunkát végző szervezetrendszerré alakítása, a hosszú távú vezetésfejlesztési koncepció kidolgozása, megvalósítása, a karrier és utánpótlás tervezés módszertanának és a toborzási folyamatok kialakítása, a létszámtervezés alapján a minisztérium feladatainak elvégzésére képes minőségi munkaerő biztosítása, a képzési és fejlesztési rendszer kialakítása, és működtetésének szakmai irányítása, a változásokhoz szükséges készségek és kompetenciák meghatározása és fejlesztése, a minisztérium belső szervezeti korszerűsítésére vonatkozó miniszteri döntések előkészítése. 1.2. BELSŐ ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály – Költségvetési Belső Ellenőrzési Osztály. A Főosztály feladatai: Objektív ellenőrző és tanácsadó tevékenységével hozzájárul a minisztérium feladatellátásának és működésének eredményességéhez, hatékonyságához, gazdaságosságához, szabályszerűségéhez. A belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok, a PM által kiadott módszertani útmutatók és a minisztériumi belső ellenőrzési kézikönyvek figyelembevételével végzett kockázatelemzéseken alapuló ellenőrzések és elemzések alapján ajánlásokat, tanácsokat és információkat ad a minisztérium vezetése számára a tárca céljainak megvalósításához. További feladatai: 1) elkészíti a minisztérium kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési tervét, amelynek magában kell foglalnia a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek fejlesztésére, a képzésre és továbbképzésre, esetenként külső erőforrás bevonására vonatkozó javaslatokat is, 2) indokolt esetben kezdeményezi az éves ellenőrzési terv módosítását, 3) összesíti a tárcához tartozó költségvetési szervek ellenőrzési terveit és gondoskodik a minisztérium ellenőrzési tervével együtt a pénzügyminiszter részére történő megküldéséről, 4) elkészíti a minisztérium éves ellenőrzési beszámolóját és a tárcához tartozó költségvetési szervek ellenőrzési beszámolói összesítésével együtt gondoskodik a pénzügyminiszter részére történő megküldéséről,
15. szám
5)
6) 7) 8)
9)
10)
11) 12) 13)
14)
15) 16) 17)
18)
19)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
799
nyilvántartást vezet az ellenőrzési feladatok megvalósításáról és az ellenőrzési jelentések alapján készített intézkedési tervek végrehajtásának állásáról, együttműködik a PM-mel az egységes nyilvántartást szolgáló informatikai rendszer fejlesztésében, kidolgozza, és szükség szerint aktualizálja a belső ellenőrzési kézikönyveket, fokozatosan kiterjeszti, és 2010-ig teljes körűvé teszi a tárcához tartozó költségvetési szervek éves beszámolóinak megbízhatósági felülvizsgálatát, aktívan együttműködik a PM-mel az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok kidolgozása, módosítása, az ellenőrzési rendszer fejlesztése, módszertani útmutatók elkészítése tekintetében, ellátja a tárcát érintő ÁSZ és KEHI vizsgálatokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat (kapcsolattartó személy kijelölése, a vizsgálat zavartalan lefolytatásának elősegítése, a jelentéstervezetek véleményezésének-, intézkedési tervek készítésének koordinálása stb.), a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetői javaslatára véleményezi az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési egység vezetőjével kapcsolatos személyi ügyeket (kinevezés, felmentés), fejleszti és működteti az ellenőrzések minőségbiztosítási rendszerét, koordinálja és kialakítja az ellenőrzésre és a számvitelre vonatkozó jogszabálytervezetekkel kapcsolatos minisztériumi álláspontot, vizsgálja és értékeli a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítése, működése, jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, ellenőrzést végez a tárca felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, ellenőrzi a fejezeti kezelésű pénzeszközök felhasználását a tárcához tartozó többségi állami tulajdonú szervezeteknél, valamint a fejezet költségvetéséből adott juttatásokat és támogatásokat a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szervezeteknél, elvégzi a vezetői igények vagy közérdekű bejelentések, panaszok alapján a miniszter által elrendelt vizsgálatokat, koordinálja az „üvegzseb” tv. alapján készített minisztériumi intézkedési tervek végrehajtásának ellenőrzését, amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindításra okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatja, és javaslatot tesz a megfelelő eljárások megindítására, kapcsolatot tart a tárca felügyelete alá tartozó belső ellenőrzési vezetőkkel, számukra szakmai, módszertani segítséget nyújt a feladataik színvonalas végzése érdekében (szakmai továbbképzések, konzultációk szervezése), a főosztályon belül funkcionálisan elkülönített egységként működő Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztálya – a főosztályra vonatkozó általános előírások figyelembevételével – a feladatait a 360/2004. (XII. 26.), a 119/2004. (IV. 29.) és a 179/2004. (V. 26.) Korm. rendeletekben előírt speciális szabályok alapján a 7. mellékletben részletezettek szerint végzi.
800
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2. ÁLLAMTITKÁR4 Feladata: 1) a miniszter általános helyettesítése, valamint a miniszter által hatáskörébe utalt ügyek ellátása, 2) közreműködik a tárca gazdaságstratégiai céljainak meghatározásában és megvalósításában, a fejlesztéspolitikai koncepciók kialakításában, valamint a makrogazdasági és mikroszintű versenyképesség erősítésében, 3) hozzájárul az ország versenyképességének és tőkevonzó képességének javításához, a működőtőke-befektetések ösztönzéséhez. Részt vesz a külpiaci tevékenységgel, az iparral, az energetikával, a kereskedelemmel, a mikro-, kis- és középvállalkozásokkal, valamint a közlekedéssel kapcsolatos ágazati stratégiai célok meghatározásában és végrehajtásában, illetve közreműködik az EU források hatékony felhasználásában. 2.1. ÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA
Feladata a civil szervezetekkel, elsődlegesen az egyházakkal, társadalmi szervekkel, munkaadói szervezetekkel, a munkavállalók érdekképviseleteivel, továbbá az Országgyűlés frakcióival (a frakciók munkabizottságaival) történő együttműködés, kapcsolattartás minisztériumon belüli összefogása, továbbá az államtitkár által meghatározott egyéb feladatok ellátása. 3. NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG 3.1. TITKÁRSÁG
Feladata a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása. 3.2. VÁLLALATI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Befektetői Kapcsolatok Osztály, – Kereskedelemfejlesztési és Ellentételezési Osztály, – Külgazdaság-stratégiai Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházásokkal, valamint a multinacionális vállalatok magyarországi befektetéseivel kapcsolatos kormányzati feladatok előkészítésének és végrehajtásának irányítása; az egyedi támogatásokról szóló előterjesztések elkészítése, 4
Feladatait az Általános Rendelkezések B. részének 2. pontja határozza meg.
15. szám 2)
3)
4) 5)
6) 7)
8) 9) 10)
11)
12) 13)
14)
15)
16) 17) 18) 19)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
801
a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházások támogatására vonatkozó folyamatszabályozás – beleértve az eljárásrend kidolgozása, karbantartása, szükség esetén módosítások kezdeményezése, az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján megítélt támogatások folyamatának irányítása, a közreműködő szervezetek és az ITDH bevonásával, továbbá a társminisztériumok által kezelt, az EKD-hez kapcsolódó támogatási lehetőségek közvetítése az érintett vállalatok felé, az EKD szerződéses feltételeinek kialakítása, a szerződés előkészítése a közreműködő szervezetek és a társminisztériumok bevonásával, a Magyarországon megtelepedett külföldi befektetőkkel, multinacionális cégekkel való rendszeres és folyamatos kapcsolattartás; a működésük során felmerülő problémák megoldásának kormányzati szintű koordinálása, az ITDH befektetés-ösztönzési tevékenységének szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása, kapcsolattartás a befektetők magyarországi érdekképviseleti szervezeteivel, közreműködés észrevételeik, javaslataik kezelésében, és az általuk felvetett problémák megoldásában, a nemzetközi nagyvállalatokat összefogó Befektetői Tanács működésével kapcsolatos kormányzati tevékenységek ellátása, részvétel az EU Strukturális Alapjaiból társfinanszírozott beruházás-ösztönzési intézkedésekre/programokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában, a külföldi működő-tőke bevonását elősegítő stratégia, valamint annak eszközrendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozása, az ITDH által gyűjtött és a saját tevékenységi körben szerzett tapasztalatok alapján, a befektetés-ösztönzési célú vezetői tárgyalásokkal és megjelenésekkel összefüggő előkészítő tevékenység koordinálása, az ezekből eredő feladatok ellátása, proaktív részvétel a gazdaságdiplomáciában, a kétoldalú államközi gazdasági vegyes bizottságokon belül működő befektetési munkacsoportok vezetése, a szakállamtitkár feladatkörébe utalt Beruházásösztönzési Célelőirányzat, valamint Nemzeti Beruházásösztönzési Célelőirányzat tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, az MFB Rt.-vel és az MVF Kht-val, részvétel a főosztály feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközökből finanszírozott támogatások hatékonyságára vonatkozó mérési és monitoring rendszerek kidolgozásában, az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel történő egyeztetése, ezek működtetése, közreműködés a szakállamtitkár felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a Vezetői Információs Rendszer kialakításában és működtetésében, a havi kontrolling jelentéshez adatszolgáltatás és értékelő elemzés készítése, a fejezeti tervezéshez, beszámoláshoz, és egyéb feladatokhoz kapcsolódó, a szakállamtitkárságot érintő feladatok koordinálása és összefogása, részvétel a közreműködő szervezetek finanszírozására vonatkozó szerződések megkötésében, közreműködés az ITDH finanszírozására vonatkozó szerződések kidolgozásában, az ellentételezési tevékenység szabályozása, kormányzati szintű koordinációja,
802 20) 21)
22)
23)
24)
25) 26)
27) 28) 29) 30) 31)
32) 33) 34)
35)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az ellentételezési teljesítések nyilvántartását ellátó Ellentételezési Koordinációs Iroda munkájának irányítása, a haditechnikai beszerzési pályázati felhívások ellentételezési fejezetének összeállítása, részvétel az ajánlatok értékelésében és az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalásokban, a minisztérium képviselete a haditechnikai beszerzési pályázatokat lebonyolító és értékelő munkabizottságokban, a haditechnikai beszerzésekhez kapcsolódó ellentételezési megállapodások szövegének kitárgyalása és aláírásra előkészítése, az ellentételezési programok végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, az ellentételezésben érdekelt szakmai és érdekképviseletekkel létrejött együttműködési megállapodás végrehajtásának szervezése, a projekt bázisok karbantartása, az EU és NATO védelmi programokban való magyar részvételhez kapcsolódó ellentételezési tevékenység koordinálása, a vonatkozó megállapodások előkészítése, az Ellentételezési Bizottság munkájának irányítása, a Bizottság titkársági teendőinek ellátása, részvétel a magyarországi vállalkozások beszállító képességének, tevékenységének fejlődését elősegítő programok kidolgozásában, valamint ezek lebonyolításában, együttműködve az ITDH-val; javaslatok kidolgozása a beszállító-ipar fejlesztési stratégiájának továbbfejlesztésére, az OECD Befektetési Bizottságának (IC) keretében létesített Nemzeti Kapcsolattartó Pont működtetése, a külkereskedelem-fejlesztési tevékenység stratégiájának, eszközrendszerének kidolgozása a kereskedelemfejlesztési módszerek fejlesztése, a külgazdasági stratégiában szereplő kereskedelemfejlesztési célok megvalósításának szakmai irányítása, a kereskedelemfejlesztési eszközök, támogatások hatékonyságára vonatkozó mérési és monitoring rendszerek kidolgozása és működtetése, a külgazdasági-kereskedelemfejlesztési eszközrendszerhez és kapcsolódó háttérintézmények, köztük az MFB Rt., az EXIMBANK ZRt., MEHIB, Corvinus ZRt. és más, tőkejuttatással foglalkozó társaságok, szervezetek tevékenységében a kereskedelemfejlesztési szempontok megfelelő érvényre juttatása, részvétel az exportfinanszírozási, hitelbiztosítási és segélyhitelezési tevékenység, valamint az azokhoz kapcsolódó intézményrendszer továbbfejlesztésében, az ITDH éves kereskedelemfejlesztési programjának kialakítása; a végrehajtás felügyelete, a programok megvalósulásának ellenőrzése és értékelése, a feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök kiadási előirányzatának tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, közreműködés a kereskedelemfejlesztési pályázatok feltételrendszerének kidolgozásában, meghirdetésében, ellenőrzésében; a pályázati rendszer működtetésében, a döntések előkészítésében; a pályázat elbírálását végző tárcaközi bizottság működtetésében; a pályázati rendszer működtetésében részt vevő szervek, szervezetek tevékenységében,
15. szám 36)
37) 38)
39)
40)
41)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
803
a világkiállításokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításának koordinációja, kapcsolattartás a Világkiállítások Nemzetközi Irodájával (BIE), javaslattétel a képviselendő magyar álláspontra, a működőtőke-export fejlesztési lehetőségeinek figyelemmel kísérése, a tőkekihelyezés-ösztönzési koncepciójának kialakítása, a rendelkezésre álló eszközrendszer alkalmazására és továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatok elkészítése révén a potenciális magyarországi tőkeexportőr cégek akvizíciós és beruházási tevékenységének segítése, ösztönzése, az államilag támogatott exportfinanszírozással kapcsolatos tevékenység koordinációja, az exportfinanszírozás nemzetközi képviseletével kapcsolatos feladatok ellátása, közreműködés az EXIMBANK ZRt. és a MEHIB támogatási konstrukcióinak kidolgozásában, a segélyhitelezési (tied aid) politika kidolgozása, a kormányközi megállapodásokat előkészítő nemzetközi tárgyalások irányítása, részvétel a végrehajtás megszervezésében; közreműködés a támogatásra javasolt projekteket elbíráló Kötött Segélyhitelezési Koordinációs Munkacsoport tevékenységében, a Munkacsoport titkársági feladatainak ellátása, részvétel a külföldre irányuló segélypolitika minisztériumot érintő feladatainak elvégzésében, a tárca képviselete a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés tárcaközi szakmai bizottságaiban.
3.3. KERESKEDELEMPOLITIKAI ÉS EU KOORDINÁCIÓS FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Kereskedelempolitikai és Nemzetközi Szervezetek Osztály, – Kereskedelmi Védelmi Eszközök Osztály, – EU Koordinációs Osztály. A Főosztály feladatai: 1) az EU közös kereskedelempolitikáját érintő ügyekben kialakítja a magyar szakmai álláspontot, felhatalmazás alapján képviseli azt az EU tanácsi és bizottsági munkaszervek ülésein, 2) szervezi az EU 133-as Bizottságban és annak szektorális albizottságaiban (Szolgáltatások, Textil, Acél, Kölcsönös elismerés és gépjárművek), illetve egyéb kereskedelempolitikai tárgyú EU-testületekben (különösen: Nyersanyag munkacsoport, GSP munkacsoport, Kereskedelmi kérdések munkacsoport, Piacvédelmi bizottság, Antidömping bizottság, Piacrajutási tanácsadó bizottság, Vámunió munkacsoport, Származási szabályok munkacsoport) képviselendő egységes magyar pozíció kialakítására irányuló minisztériumi, illetve tárcaközi együttműködést, 3) ellátja az EKTB 25. Külgazdasági kapcsolatok szakértői munkacsoport vezetését és titkársági teendőit, részt vesz a hatáskörébe tartozó témákkal foglalkozó egyéb EKTB munkacsoportok tevékenységében,
804 4)
5)
6)
7)
8)
9)
10) 11)
12)
13)
14) 15) 16)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az európai uniós tagságból fakadó kereskedelempolitikai követelmények feltárása, meghatározása és megfelelő érvényre juttatása érdekében folyamatosan elemzi az e körbe tartozó közösségi követelményrendszert, a közösségi politikákat, és – az érintett szervezeti egységekkel együttműködve – gondoskodik az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról, a kormányzati döntés előkészítés során a minisztérium álláspontjaként, észrevételeként érvényre juttatja az uniós tagságból fakadó kereskedelempolitikai követelményeket, ellátja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD), az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia (UNCTAD), a WTO/UNCTAD Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) és a nemzetközi többoldalú áruegyezmények tevékenységében való magyar részvétel irányítását, a 6) pontban felsorolt szervezeteket illetően szervezi a magyar álláspont kidolgozását és egyeztetését, gondoskodik a magyar tevékenység összehangolásáról, ellátja a magyar külgazdasági érdekek képviseletét, biztosítja azok összhangját az EU közös kereskedelempolitikájával, és szükség szerint az ott született döntések végrehajtását szolgáló intézkedési javaslatokat tesz, ellátja a genfi Állandó WTO Képviselet, a párizsi Állandó OECD Képviselet, valamint a brüsszeli Állandó EU Képviseletre a tárca által delegált szakdiplomaták irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai, és hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, gondoskodik a fenti állomáshelyekre kihelyezésre kerülő szakdiplomaták szakmai felkészítéséről, tevékenységük ellenőrzéséről és értékeléséről, az OECD, WTO és UNCTAD tagállamok minisztereinek és a szervezetek vezető tisztviselőinek – e szervezetek tevékenységével kapcsolatos – látogatásai esetében ellátja a látogatások szervezésével kapcsolatos feladatokat, ellátja az OECD Magyar Nemzeti Bizottság titkársági teendőit, a 6) pontban fel nem sorolt nemzetközi gazdasági szervezetek tevékenységét illetően az érintett szervezeti egységekkel, illetve társszervekkel együttműködésben részt vesz a minisztérium álláspontjának kialakításában és képviseletében, a hatáskörébe tartozó külgazdaságpolitikai ügyekben irányítja a munkát, ellátja a vámpolitikára, vámtarifára és azok érvényesítésére vonatkozó közösségi javaslatok, jogszabályok véleményezését, a Vámtarifa Bizottság titkársági teendőit, a vámunióval, vámjoggal kapcsolatos tagállami feladatok minisztériumi koordinálását, ellátja az EU kereskedelmi védelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos nemzeti álláspontok kialakításával, egyeztetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat, véleményezi a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetekben vállalt magyar kötelezettségek szempontjából a gazdasági jogszabályok tervezeteit, közreműködik a külgazdaságpolitikai elemző és értékelő feladatok ellátásában, részt vesz a Magyarország vagy az Európai Unió által kötendő nemzetközi kereskedelmi, gazdasági szerződések előkészítésében és a vonatkozó tárgyalásokon, ellátja a szerződésekből adódó, hatáskörébe tartozó végrehajtási feladatokat,
15. szám 17)
18)
19)
20) 21) 22) 23)
24) 25)
26)
27)
28)
29)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
805
információt gyűjt az áru és szolgáltatás exportot akadályozó gyakorlatokról, ezeket rendszerezi, értékeli és szükség szerint intézkedési javaslatokat dolgoz ki, működteti a Kereskedelmi Akadályok Tájékoztató Irodáját, figyelemmel kíséri és értékeli az EU-n kívüli országok, regionális együttműködések kereskedelempolitikáját és a nemzetközi kötelezettségek betartását, e tárgykörben kidolgozza az EU relációs külkapcsolati munkacsoportjaiban képviselendő magyar szakmai álláspontot, előkészíti és szervezi a kereskedelempolitikai tárgyú találkozókat, a nemzetközi tárgyalásokhoz a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben ismertetőket, háttéranyagokat készít, javaslatot ad a képviselendő magyar álláspontra, részt vesz a külgazdasági szakdiplomaták szakmai felkészítésében, valamint éves beszámoltatásukban, tevékenységük ellenőrzésében és értékelésében, Magyarország nemzetközi gazdasági kötelezettségei szempontjából véleményezi a kétoldalú beruházás-védelmi megállapodások tervezeteit, a minisztérium európai uniós ügyekkel kapcsolatos feladatainak összefogása, kapcsolattartás az Európai Unió intézményeivel – különösen az Európai Tanáccsal, az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az Európai Bírósággal, a Régiók Bizottságával és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal – és a Magyar Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletével, továbbá az európai uniós ügyekben az Országgyűlés és az Európai Parlament képviselőivel a Parlamenti Kapcsolatok Főosztály bevonásával, az Európa Tanács tárcát érintő ügyeinek koordinálása, a minisztérium képviselete az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságban (EKTB), valamint részvétel a tárca illetékességébe tartozó EKTB munkacsoportokban (közlekedés, áruk szabad áramlása, piacfelügyelet, iparpolitika, kis- és középvállalkozási politika, energetika, különleges és kizárólagos jogok, külgazdasági kapcsolatok) a koordinált, egységes működés biztosítása érdekében és a minisztériumi álláspont Európai Unió felé történő kialakítása és/vagy koordinálása, a közösségi joganyagok megjelenésének figyelemmel kísérése, a jogharmonizációs javaslatok elkészítésével és a harmonizációt megvalósító hazai jogszabályok bejelentésével (notifikációjával) kapcsolatos feladatok összefogása, a közösségi jogban foglalt kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok elvégzése és koordinálása (kötelezettségszegési eljárások, európai bírósági ügyek), a Transz-európai Közlekedési Hálózat (TEN-T) magyar szakaszának kialakításával kapcsolatos feladatok elvégzése, és a „Tágabb Európa” kezdeményezéssel kapcsolatos minisztériumi feladatok koordinálása, a Magyarország európai uniós tagságát érintő ügyekben a minisztérium vezetői szintű, két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, más kormányzati szervek EU tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatok összeállítása, a tárgyalásokból adódó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseinek – az érintett ágazati főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a tárca vezetése részére, európai uniós ügyekben felhatalmazás szerint a minisztérium képviselete két- és többoldalú tárgyalásokon, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és koordinációja,
806 30) 31)
32) 33)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a Közösség harmadik országokkal létesítendő egyezményeivel összefüggő tárcafeladatok koordinációja, más tárcáknak az Európai Uniót érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, valamint európai uniós ügyeket érintő külső megkeresésekre (Országgyűlés Külügyi Hivatala, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása, a minisztérium költségvetésében szereplő EU tagsággal kapcsolatos feladatok fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői feladatainak ellátása, a tagállami működés során az EU tanácsi és bizottsági munkacsoportjaiban részt vevők európai uniós továbbképzési feladatainak ellátása a Humánpolitikai Főosztállyal együttműködve.
3.4. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Fejlesztési Projektek Osztály, – EU- tagországok Bilaterális Kapcsolatai Osztály, – EU-n kívüli Bilaterális Kapcsolatok Osztály, – Nemzetközi Kapcsolatok Szervezési Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a társfőosztályokkal együttműködésben javaslatot tesz a gazdaságdiplomáciai tevékenység súlyponti célkitűzéseinek meghatározására, szervezi és irányítja azok hazai és külföldi megvalósítását, 2) a kiemelt relációk tekintetében a külgazdasági kapcsolatok alakítása irányelveinek kidolgozása, 3) a kétoldalú külgazdasági kapcsolatrendszer gondozása, a kétoldalú kapcsolatokat érintő magyar álláspontok véleményezése, 4) a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz a tárcát érintő javaslatok összeállítása, a tárgyalások külgazdasági részanyagainak összeállítása (a kizárólag közlekedési témájú ügyek kivételével), 5) a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásaiból adódó intézkedési terv elkészítése, az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseinek kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és beszámoló készítése a tárca vezetése részére (a kizárólag közlekedési témájú ügyek kivételével), 6) más tárcák külgazdasági (a befektetés-ösztönzési, kereskedelemfejlesztési és kereskedelempolitikai kérdések kivételével) vonatkozású ügyeket érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspontot kialakítása, valamint a tárcát érintő külső megkeresésekre (Országgyűlés Külügyi Hivatala, Köztársasági Elnöki Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium stb.) adandó válaszok összeállítása,
15. szám 7)
8)
9) 10)
11)
12) 13)
14)
15)
16)
17)
18)
19)
20)
21) 22)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
807
a két- és többoldalú nemzetközi egyezmények és megállapodások kidolgozásával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása (a kizárólag közlekedési témájú ügyek kivételével), az állam- és kormányközi, tartományi és regionális szintű külgazdasági konzultációk, valamint gazdasági vegyes bizottságok működtetése, a titkársági feladatok ellátása, feladat és hatáskörében a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a külgazdasági szakdiplomaták és a hazai vállalkozások, érdekképviseletek jelzései alapján a partnerországok piacra jutási lehetőségeket akadályozó rendelkezéseinek, illetve gyakorlatának elhárítása érdekében azok megszüntetésére vonatkozó intézkedések kezdeményezése, közreműködés a szükséges lépések megtételében, szakmai irányítás és felügyelet gyakorolása, az ITDH közreműködésével, a hatáskörébe tartozó országokban tevékenykedő külgazdasági szakdiplomaták munkája felett, kezdeményezi kiválasztásukat, koordinálja a velük kapcsolatos hazai feladatokat, részt vesz szakmai felkészítésükben, valamint éves beszámoltatásukban, tevékenységük ellenőrzésében és értékelésében, szakmailag kezeli a külgazdasági szakdiplomata hálózat szakmai irányításához kapcsolódó fejezeti kezelésű költségvetési célelőirányzatot, rendszeres kapcsolattartás a Kormány által meghatározott, feladatkörébe tartozó országcsoportokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kinevezett kormánybiztosokkal, kormány-megbízottakkal, a tárca külgazdasági ügyeiben kapcsolatot tart a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkba akkreditált diplomáciai testületekkel és a külföldi szakmai körök szervezeteivel, kamaráival, a külgazdasági szakdiplomaták éves, féléves és egyéb szakmai jelentései, a rendelkezésre álló szakmai információk, külkereskedelmi statisztikák, feldolgozása és az érintett szervezeti egységekhez történő eljuttatása, a feladatkörébe tartozó regionális nemzetközi együttműködésekben a tárca munkájának és az ott vállalt, a minisztériumot érintő feladatok végrehajtásának koordinációja, az egyes relációk külgazdasági politikájának figyelemmel kísérése, azok magyar gazdaságra és a kétoldalú kapcsolatokra gyakorolt hatásának értékelése, elemzése, a feladatköréhez tartozó relációk tekintetében a külkereskedelmi folyamatok alakulásának figyelemmel kísérése, ezekről a nemzetközi információforrások és statisztikai adatok alapján elemzések, értékelések, prognózisok készítése, az EU külkereskedelmi folyamatairól információs és tájékoztató anyagok készítése, a feladatkörébe tartozó relációk esetében a külgazdasági diplomaták rendszeres tájékoztatása a magyar külkereskedelmi forgalom, valamint a külgazdasági politika alakulásáról, aktuális kérdéseiről, az EFTA Tanácsi Munkacsoport vezetési feladatainak ellátása, ezzel összefüggésben a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben a brüsszeli EU Állandó Képviselet illetékes munkatársainak irányítása, a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet irányításával és felügyeletével kapcsolatos szakmai és hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása, az ideiglenes külföldi kiküldetések szervezésével, bonyolításával összefüggő feladatok ellátása, az utazási keret felosztása és ellenőrzése, az úti-jelentések
808
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
regisztrálása, nyilvántartása; a tárca hivatalos anyagainak (idegen nyelvre/-ről történő) fordításával kapcsolatos teendők ellátása. 4. INFRASTRUKTÚRA SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG 4.1. TITKÁRSÁG
Feladata: 1) a szakállamtitkárság feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, 2) közreműködés a szakállamtitkár felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a Vezetői Információs Rendszer kialakításában és működtetésében, a havi kontrolling jelentéshez adatszolgáltatás és értékelő elemzés készítése, 3) a fejezeti tervezéshez, beszámoláshoz, és egyéb feladatokhoz kapcsolódó, a szakállamtitkárságot érintő feladatok koordinálása és összefogása, 4) a szakállamtitkár személyi és szakmai asszisztenciájának ellátása, kiemelt projektek menedzsmentje, 5) a kiemelt közlekedési, hírközlési, környezetvédelmi és védelemkoordinációs projektek, a villamosenergia és gáz piacok liberalizációjának, a vasúti reformnak, a közlekedési operatív programok elkészítésének szakmai koordinációja, 6) az államtitkárság munkájának koordinálása, a kapcsolattartás és a kommunikáció módjának megszervezése az államtitkárság főosztályai, és a minisztérium más államtitkárságai, valamint a külső partnerek között, 7) a szakállamtitkár felügyeletébe utalt társaságok és intézményekkel kapcsolatos szakmai felügyelet ellátása, a tulajdonosi joggyakorlást előkészítő döntések szakmai megalapozása, 8) közlekedési, energetikai, informatikai és elektronikus hírközlési területhez kapcsolódóan az államtitkárság kompetenciáját képező nemzetközi kapcsolattartásból eredő feladatok ellátása, 9) a szakállamtitkárság nemzetközi kapcsolattartásának koordinálása, ezen belül: a) a közlekedési ügyekben a minisztérium vezetői szintű két- és többoldalú nemzetközi tárgyalásainak előkészítése, más kormányzati szervek nemzetközi tárgyalásaihoz a közlekedést érintő javaslatok összeállítása, a tárgyalásokból adódó közlekedésre vonatkozó intézkedési tervek elkészítése, az ezekből eredő feladatok tárcán belüli felelőseinek – az érintett szakmai főosztályokkal folytatott egyeztetés alapján történő – kijelölése, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése és arról beszámoló készítése a tárca vezetése részére, b) a közlekedést érintő nemzetközi ügyekben, felhatalmazás szerint, a minisztérium képviselete a nemzetközi két- és többoldalú tárgyalásokon, a nemzetközi kormányközi szervezetekben, a vegyes bizottságokban, a részvétel és érdekérvényesítés összehangolása és koordinációja; a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságban a minisztérium képviseletének ellátása, a tárcaközi bizottság határozatai végrehajtásának koordinálása,
15. szám c)
d)
e)
f)
g) h)
i)
j)
k) l)
m)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
809
más tárcáknak a nemzetközi közlekedési ügyeket is érintő előterjesztéseire vonatkozó minisztériumi álláspont kialakítása, illetve megkereséseire adandó válaszok összeállítása, a közlekedést érintő átfogó nemzetközi ügyekben a külföldi társminisztériumokkal, a magyar külképviseletekkel, a hazánkban akkreditált diplomáciai testületekkel és a külföldi szakmai körök szervezeteivel való kapcsolattartás; szakmai irányítás gyakorlása a Magyar Köztársaság Moszkvai Nagykövetségére a tárca által delegált közlekedési szakdiplomata felett, a tárca nemzetközi regionális közlekedési együttműködésekben való munkájának és az ott vállalt, minisztériumot érintő közlekedési feladatok végrehajtásának koordinációja, a határon túli magyar közösségekkel és a szomszédos országokkal fenntartott közlekedési kapcsolatok fejlesztésében való közreműködés, a minisztérium éves nemzetközi közlekedési tevékenységi programtervének összeállítása, a minisztérium költségvetésében szereplő Nemzetközi tagdíjak fejezeti kezelésű előirányzat kezelői feladatainak ellátása, a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása, a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet és a megyei közlekedési felügyeletek szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátása, az érintett főosztályok bevonásával, az úthálózat-fejlesztéssel, közúti beruházásokkal kapcsolatos vizsgálatok, műszaki-gazdasági információk, társadalmi-gazdasági hatásvizsgálatok elvégeztetése, elemzése, az utakkal és közúti közlekedéssel kapcsolatos kutatási-fejlesztési tevékenység irányítása, az országos közúthálózat fenntartását és fejlesztését célzó költségvetési előirányzat, illetve állami források kezelésével megbízott költségvetési szerv (UKIG) feletti felügyelet és ellenőrzés, valamint az országos közúthálózat kezelésére létrehozott közhasznú szervezet (fő- és mellékúthálózat fenntartása) és állami tulajdonú részvénytársaságok (gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése és fenntartása) feletti szakmai felügyelet, azok tevékenységi kereteinek meghatározása, részvétel a Pince-, partfal-veszélyelhárítás Tárcaközi Bizottság munkájában, részvétel a közúti közlekedési területet érintő nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, így különösen: az ENSZ EGB munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása; közúthálózat-fejlesztési célok, közúti határcsatlakozások kidolgozásában, fejlesztésében, közreműködés a két- és többoldalú közúti személyszállítási és/vagy árufuvarozási megállapodások kidolgozásában, módosításában; valamint a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel, továbbá a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, a Duna Bizottságban a Magyar Köztársaság állandó kormányképviselőhelyettesi feladatainak az ellátása, valamint a Bizottság közgyűlésén és szakértői értekezletein a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, továbbá a Rajnai Hajózás Központi
810
10)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
Bizottságában a megfigyelői státusszal összefüggő szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, n) az ENSZ EGB belvízi hajózási munkacsoportjában és bizottságában, a Nemzetközi Tengerészeti szervezet bizottságaiban és munkacsoportjaiban, valamint az OECD és a ECMT munkacsoportjaiban a szakmai munkában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, o) a tagállami működés programjaival összefüggésben az Európai Bizottság mellett működő szakmai bizottságok és munkacsoportok munkájában való részvétel és a szakmai képviseletből adódó feladatok ellátása, p) külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása, q) a Légiközlekedés Védelmi Bizottság titkári és a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság elnöki teendőinek ellátása, r) a Polgári Légiközlekedési Hatóság és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat szakmai irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével kapcsolatos szakmai feladatok ellátása, közreműködés a Közlekedési Főfelügyelet szakmai irányításában és felügyeletében, s) a minisztérium képviselete a nemzetközi légiközlekedési szervezetekben, a szervezeti tagsággal járó feladatok, valamint az ECAC elnöki tisztségből, az ICAO tanácsi tagságunkból, a CERG soros elnökségből és az EASA igazgatósági tagságból eredő feladatok ellátása, t) EU, továbbá két- és többoldalú nemzetközi tárgyalások előkészítéséhez szakmai háttéranyagok, javaslatok összeállítása a minisztériumi vezetők számára; u) együttműködés a társfőosztályokkal a nemzetközi kapcsolatokban a légiközlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítésében; nemzetközi szakmai programokon való részvétel koordinálása; v) kapcsolattartás az Európai Unió légiközlekedésért felelős szervezeteivel, a tagállami státuszból adódó légiközlekedést érintő feladatok koordinálása, így különösen az uniós tagságból adódóan az Európai Tanácsban a különböző légiközlekedési témákban a képviselendő álláspont kialakításában a szakmai közreműködés biztosítása, valamint az Európai Bizottság és az Európai Tanács légiközlekedést érintő szakértői munkabizottságaiban, illetve munkacsoporti értekezletein a szakértői részvétel biztosítása és a magyar álláspont képviselete; w) vasúti közlekedési ügyekben a minisztériumi szintű nemzetközi feladatok ellátása, képviselet ellátása különböző nemzetközi szervezetekben, az ENSZ EGB munkacsoportjaiban, x) a COREPER testület és a Közlekedési Miniszterek Tanácsának ülésére a mandátumok elkészítése védelemkoordinációs feladatok ellátása, ezen belül: a) a gazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása tervezési, elemzési feladatainak végrehajtása, a gazdaságmozgósítási célú adatgyűjtés szakmai felügyelete, a vonatkozó jogszabályok előkészítése, az országos tervezési rendszer informatikai támogatásának biztosítása, a minisztériumok és a megyei önkormányzatok gazdaságfelkészítési tevékenységének irányítása, b) a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek minősített időszaki igényei kielégítésének szervezése előszerződések megkötésével, a rögzített
15. szám
11)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
811
hadiipari kapacitások fenntartásával, az ágazati céltartalékok kezelésével, a munkaerő meghagyásának szabályozásával, c) a védelmi célú állami tartalékok kezelésével összefüggő és a miniszter feladatkörébe tartozó teendők ellátása, d) a lakosság alapvető létszükségleti cikkekkel történő minősített időszaki ellátásának előkészítése, e) a védelmi (honvédelmi, katasztrófavédelmi és polgári védelmi) ágazati követelmények és feladatok meghatározása, az ágazatok védelmi felkészítési feladatai végrehajtásának ellenőrzése, a közreműködők felkészítése, gyakoroltatása, f) a terrorizmus elleni védekezéshez kapcsolódó, valamint a tárca hatáskörébe tartozó létfontosságú infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtása és összefogása, g) a minisztérium riasztási, készenlétbe-helyezési feladatainak, főügyeleti rendszerének működtetése, a rendkívüli események kezelésével kapcsolatos feladatok koordinálása, h) a védekezési munkabizottságok működtetése, a védekezés tárcafeladatainak szervezése és irányítása, i) közreműködés az ágazati nukleáris baleset-elhárítási feladatok végrehajtásában, az ipari katasztrófa-elhárítási információs rendszer szakmai működtetése, j) hazánk NATO tagságából adódó tárcafeladatok koordinálása, nemzeti képviselet ellátása a NATO polgári közlekedési és ipari tervező tanácsaiban és bizottságaiban, k) az ágazatok védelmével és biztonságával összefüggő kérdéskörökben a minisztérium képviseletének ellátása az EU és más nemzetközi szervezetekben, l) a tárca védelmi felkészülési célú költségvetési előirányzatainak tervezése és kezelése, m) közreműködés a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezése során, n) a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtása és az ellenőrzés rendje során, o) a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezése során a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hozott elsőfokú határozat ellen a miniszterhez benyújtott jogorvoslati kérelmek elbírálásában az Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály által előkészített másodfokú határozat megalapozásában, p) közreműködés az ellentételezés minisztériumi feladataiban; a minisztérium hatáskörébe utalt, környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, ezen belül: a) a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU és nemzeti stratégiák tárcaszempontú érvényre juttatásának elősegítése, a környezet- és természetvédelem tárcát érintő feladatainak összefogása, összehangolása; a kormányzati koordinációban a tárca környezetvédelmi szempontjainak képviselete és érvényesítése,
812
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i)
j)
k)
l)
15. szám
részvétel a tagállami kereteknek megfelelően az EU Bizottságnak a gazdasági ágazatokat és környezetvédelmet együttesen érintő munkájában; a tárca szempontrendszerének érvényesítése a magyar álláspontok kialakításában, részvétel az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiból finanszírozott, környezetvédelemmel és infrastruktúrával összefüggő fejlesztések javaslattételi, véleményezési, értékelési, támogatási folyamatában, az országos környezetvédelmi programokból és fejlesztési tervekből (Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Környezeti Kármentesítési Program, Országos Hulladékgazdálkodási Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv, Átfogó Fejlesztési Terv, Gyorsforgalmi Közúthálózat Fejlesztési Terve, Hosszú Távú Közúthálózat-fejlesztési Terv stb.) eredő ágazati feladatok szakfőosztályokkal összehangolt tervezése, végrehajtásának kezdeményezése, a környezeti hatásvizsgálatok módszertanának fejlesztése, a stratégiai értékelések (Strategic Environmental Assessments) tárca-specifikus gyakorlatának kialakítása, javaslat ágazati eljárások kialakítására, a feldolgozóipar, energiaipar, kereskedelem és a közlekedés, valamint az informatika és a hírközlés környezetvédelmi és környezetbiztonsági stratégiájának kialakítása, közreműködő javaslattétel a stratégiák megvalósítását szolgáló intézkedésekre, az ágazatok végrehajtást elősegítő környezetvédelmi programjainak összehangolására, a környezetvédelmi ipar fejlesztésére, az integrált szennyezés-megelőzés, a hulladékgazdálkodás és a fenntartható vízhasználat ágazati feladatainak összefogása, a minisztériumi álláspontok kialakítása, közreműködés az erre vonatkozó szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, a szén-dioxid kibocsátás-kereskedelemmel, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatban a tárcára háruló feladatok végzése; a Kiotói Mechanizmusok Tárcaközi Bizottságában a minisztérium képviseletének, illetve egyéb, az éghajlat-változás tárgykörébe eső feladatoknak az ellátása, közreműködés az ipari balesetek megelőzésére vonatkozó törvényekből és jogszabályokból a tárcára háruló feladatok végrehajtásának irányításában, szervezésében, a közlekedési eszközök, gépek és tartós fogyasztási cikkek kibocsátásaira és energiafogyasztására, a termékek környezetvédelmi jellemzőinek tanúsítására és ellenőrzésére vonatkozó EU és hazai szabályozások érvényre juttatása, szükség szerinti korszerűsítése, a hazai Környezetbarát Termék áruvédjegy, továbbá az EU öko-címke odaítélésére hivatott tárcaközi bizottságban a minisztérium álláspontjának képviselete, a veszélyes áruk szállítására vonatkozó hazai szabályok kimunkálása és folyamatos korszerűsítése; részvétel az ENSZ EGB keretein belül a nemzetközi szállításokra vonatkozó előírások kidolgozásában; részvétel az EU Bizottságának a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységében, az EU jogszabályok honosításában, továbbá a veszélyes áruk szállítási biztonságával kapcsolatos egyéb jogszabályok szakmai előkészítésében,
15. szám
813
a közlekedés/szállítás energia-hatékonyságának növelésére és környezeti teljesítményének javítására vonatkozó programok, intézkedések kidolgozása, összhangban az energia- és közlekedéspolitikával, n) javaslattétel a gépjárművek rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálata útján az ellenőrző hatóságoktól befolyó pénzeszközök K+F és innovációs célú felhasználására, a települési környezetvédelemmel összefüggő fenntartható városi mobilitás feladatai (környezetileg hatékony tömegközlekedés, mobilitási tervek, nem motorizált közlekedés, környezetkímélő privát közlekedési módok stb.) megoldásának elősegítésére, o) a nemzetközi környezetés természetvédelmi egyezmények végrehajtásából a tárcára háruló feladatok végrehajtásának összefogása, p) tárca-specifikus közreműködés a nemzetközi szervezetek – ENSZ (Közgyűlés, Európai Gazdasági Bizottság, UNDP, UNIDO, UNEP, UNESCO, UNDRO, UNOCHA, WHO, WMO, IAEA, IMO, ILO stb.), továbbá OECD, NATO, EBESZ, Európa Tanács, Duna Bizottság, Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság – környezetpolitikai/környezetvédelmi tevékenységéhez kapcsolódó magyar részvételben, q) az Európai Mobilitási Hét és Európai Autómentes Nap kezdeményezésekben való magyar részvétel kormányzati koordinációja, a települési önkormányzatok bekapcsolódásának ösztönzése, a társadalmi háttér (egészségügyi, környezetvédelmi profilú civil szervezetek, ifjúsági szervezetek, iskolák, lakossági és fogyasztói csoportok, piaci és kereskedelmi szervezetek, hatóságok, sajtó- és médiaszervezetek) támogató attitűdjének formálása, r) részvétel a tárca környezetpolitikai és környezetvédelmi PR tevékenységének koordinációjában, s) részvétel a Duna-Tisza-közi Homokhátság Tárcaközi Bizottság munkájában; a szakállamtitkárság hatáskörébe tartozó oktatási feladatok koordinálása: a) az intézményi keretben folyó közlekedésre nevelés irányítása, az országos közlekedésre nevelési versenyek szervezése, az oktatási-nevelési intézmények támogatása oktatási anyagokkal, a pedagógusok közlekedésszakmai felkészítése, a közlekedést érintő ifjúságpolitikai és közművelődési feladatok koordinálása, ellátása, b) a közlekedési szakképzés egészének szakmai irányítása, összefogása, fejlesztése, valamint ennek részeként a középfokú közlekedési szakképzésben a szakképesítésért felelős tárcafeladatok, a felnőttképzéssel összefüggő tevékenységek, az EU tagsággal összefüggő közlekedési szakképzési feladatok ellátása, továbbá a közlekedési felsőoktatás intézményeivel való kapcsolattartás és képzési, kutatási programjaik szakmai támogatása, a közlekedési hatósági képzésekkel kapcsolatos koordináció, döntés-előkészítés végzése a szakmai főosztályokkal együttműködve, c) közlekedési innováció, és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének koordinációja, d) az informatikai és elektronikus hírközlési szakképzés stratégiájának kidolgozása, az informatikai és a hírközlési ágazat tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter jogkörének gyakorlása, a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkájának segítése, az államilag m)
12)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
814
13)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
elismert szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek elkészítése, jogszabályban történő kiadása, a szakképesítések képzési időtartamának, szakmai tantárgyainak, központi programjainak elkészítése, kiadása, az írásbeli és szóbeli vizsgatételek elkészítése, kiadása, a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények kijelölése, az OKJ-val kapcsolatos szakképesítési feladatok ellátása, a szakképesítések szakmai vizsgáinak előkészítésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása, a szakképesítések országos szakértői és országos vizsgaelnöki névjegyzékeinek elkészítése, kiadása és gondozása, a szakmai tantárgyak szakmai tankönyveivel kapcsolatos feladatok ellátása, a külföldi bizonyítványok által tanúsított szakképesítések törvény szerinti elismerése, az ágazatba tartozó országos szakmai tanulmányi versenyek előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok szervezése, a szakképesítések felnőttképzéssel összefüggő feladatainak ellátása, az iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás, az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács szakképzéssel kapcsolatos szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő munkáiban való részvétel és képviselet, e) a közlekedési kutatás-fejlesztési tevékenységének összefogása; a szakállamtitkársághoz rendelt informatikai, elektronikus hírközlési és postaügyi tevékenységek koordinálása, ezen belül különösen: a) a hírközlési politika kidolgozása és érvényesítése, b) 1021/2005. (III. 10) Korm. határozatból adódó feladatok koordinációja (Dtv KB működtetése, a Kormány éves tájékoztatása), c) Digitális átállás projekt koordinációja (Digitális Stratégia, végrehajtás, RRC 06 Egyezmény implementálása), d) szakmai tárgyú nemzetközi bírósági perben képviselet ellátása. . 4.2. KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Regionális Kapcsolatok Osztálya, – Közszolgáltatás-fejlesztési Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a helyi és helyközi (elővárosi, környéki) személyszállítás koordinálásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátása, a helyi (városi), elővárosi és helyközi közlekedés fejlesztési koncepciójának kialakítása, 2) a közlekedési szövetségi szabályozás előkészítése, kialakítása, 3) a személyszállítási igények alakulásának és azok kielégítésének figyelemmel kísérése, javaslat készítése a mennyiségi és minőségi igények jobb kielégítésére, 4) a belföldi helyközi menetrend szerinti közlekedési hatósági ár és díj megállapítási feladatok ellátása, díjszabás-politika, áralkalmazási feltételek meghatározása,
15. szám 5)
6) 7)
8)
9)
10) 11) 12) 13) 14) 15)
16) 17) 18)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
815
javaslattétel a személyszállítási utazási kedvezményrendszer, valamint a szolgáltatók bevétel-elmaradását ellentételező fogyasztói árkiegészítés rendszerének szabályozására, az ingyenes utazások után járó fogyasztói árkiegészítés megállapításával kapcsolatos feladatok, az illetéktörvény szerinti közlekedési hatósági eljárási díjak rendszerére vonatkozó javaslat elkészítése, a közúti közlekedési szolgáltatások végzése feltételrendszerének meghatározása, a jogi szabályozás szakmai előkészítése és a végrehajtásának szakmai irányítása; a menetrend szerinti közúti személyszállítás működési rendszerét meghatározó elvek, valamint a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés működtetése feltételrendszerének kialakítása, az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az önkormányzatokkal történő megállapodások megkötésével, továbbá ugyanezen törvény 14. § (1) bekezdése szerinti belföldi külön-célú menetrend szerinti járatra vonatkozó, 15. §-a szerinti országos közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló és 16. § (1) bekezdése szerinti belföldi menetrend szerinti személyszállítási kabotázs tevékenység végzésére jogosító járati engedélyek kiadásával, valamint a hivatkozott törvény alapján megkötött közszolgáltatási szerződések mellékletét képező szolgáltatói menetrendek módosítási kérelmeinek megalapozottságával és jóváhagyásával kapcsolatos feladatok ellátása, kerékpáros közlekedés fejlesztés állami teendőinek összehangolása, elsődlegesen az országos kerékpárút törzshálózaton, a személyszállítási célú víziközlekedési tevékenységekkel kapcsolatos közlekedéspolitikai célok megvalósítása, a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok menetrendjének jóváhagyására vonatkozó döntés előkészítése, a beérkező javaslatok kezelése, az állam és a közszolgáltatási feladatokat ellátó vasúttársaságok közötti szerződéses kapcsolatok kidolgozása, a posta fejlődését elősegítő koncepciók kialakítása, érvényesítése, a postával összefüggő állami feladatok végrehajtásának összehangolása, az egyetemes postai szolgáltatás ellátásának figyelemmel kísérése, az egyetemes postai szolgáltatás intézményének működéséhez szükséges intézkedések előkészítése, végrehajtásuk irányítása, a postai privatizáció nemzetközi tapasztalatainak figyelemmel kísérése, javaslattétel a kijelölt egyetemes posta szolgáltató privatizációjának stratégiájára, javaslattétel a kijelölt egyetemes posta szolgáltató által összeállított tervezet alapján az éves bélyeg-kibocsátási tervre és annak módosítására, a vasúti közlekedési szolgáltatások feltételrendszerének kidolgozása, a döntések előkészítése, a vasutakkal kapcsolatos tervezési, előkészítői és végrehajtói feladatok koordinálása, a jogharmonizációs követelményeknek megfelelő új szervezeti struktúra kialakítása, az új szervezetek létrehozásának menedzselése.
816
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
4.3. HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Infrastruktúra-fejlesztési Programok Osztálya, – Operatív Programok Osztálya, – Kiemelt Projektek Osztálya. A Főosztály feladatai: 1) a közlekedéspolitikával kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása, különös tekintettel a politika kidolgozására, a döntések előkészítésére és azok megvalósításának figyelemmel kísérésére, a közlekedéssel kapcsolatos ágazati szintű tervezésre és a feladatok végrehajtásában történő közreműködésre, 2) a nemzeti és nemzetközi szintű tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel a Országos Területrendezési Tervvel és a Transz-európai Közlekedési Hálózattal (TEN-T), valamint az országos közúthálózat üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével összefüggő állami feladatok ellátására, 3) az intermodális logisztikai központok hálózata fejlesztésének irányítása, 4) a közutak kezelésének normatív és – az országos közutak tekintetében – operatív irányítása, az országos közutak, hidak és tartozékaik kezelésével (fenntartásával, üzemeltetésével és fejlesztésével) kapcsolatos minisztériumi feladatok elvégzése, rendkívüli helyzetek alkalmával közreműködés a közúti forgalom szervezésében, 5) a rév- és kompközlekedés fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő teendők koordinálása és ellátása, 6) a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánítása, hajózási szempontú követelményrendszerének, valamint a kikötőhálózat és alapinfrastruktúrája fejlesztési koncepciójának meghatározása és a vonatkozó jogszabályok szakmai tervezetének elkészítése, és közreműködés a kodifikáció és az egyeztetési folyamat során, 7) a vízi utak, az országos közforgalmú kikötők, a szükségkikötők és határkikötők jogszabályban meghatározott állami fenntartásával és fejlesztésével, illetve a közforgalmú kikötők fejlesztésének támogatásával kapcsolatos feladatok ellátása, 8) javaslattétel a polgári légi közlekedési infrastruktúra légi közlekedési koncepcióval összhangban történő fejlesztésére, 9) társtárcákkal együttműködve a stratégiai légtér gazdálkodási feladatok ellátása 10) közreműködés a két- és többoldalú légiközlekedési megállapodások kidolgozásában, módosításában, azok légiközlekedési szakmai tartalmának meghatározása és kialakítása, 11) szakmai közreműködés a minisztérium légiközlekedést érintő vagyonkezelési feladatainak ellátásában, 12) kétoldalú vasúti határforgalmi egyezményekkel, azok felülvizsgálatával kapcsolatos szakmai feladatok ellátása; határellenőrzési nemzetközi szerződések vasútra vonatkozó elemeinek véleményezése, azok tárgyalásain felkérésre
15. szám
13)
14) 15)
16) 17) 18) 19)
20) 21)
22) 23) 24) 25) 26)
27) 28)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
817
szakértői részvétel, a vasúti határátkelőhelyek nemzetközi egyezmények szerinti fejlesztésének menedzselése, részvétel a Fejlesztési Koordinációs Tárcaközi Bizottság (FKTB) munkájában, különös tekintettel a Nemzeti Fejlesztési Terv vasúti komponensének kimunkálására, továbbá a munkaközi tervezetek egyeztetése, véleményezése, a rendelkezésre álló anyagok átvizsgálása, korrekciója, részvétel az EU Bizottságának közlekedésfejlesztési projektjeiben, a nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igényeknek az információs társadalommal összefüggő, a hírközlési szolgáltatások és tevékenységek során történő érvényesítése, hírközlési politika, rádióspektrum politika kidolgozása és érvényesítése, és az ezzel kapcsolatos állami feladatok ellátásában történő közreműködés, a Nemzeti Hírközlési Hatóság feladatainak felülvizsgálata és aktualizálása, a Hatóság feladatellátásának folyamatos felügyelete, hatályban lévő mobil koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása, rádió berendezések, elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségével, forgalomba hozatalával, piacfelügyeletével összefüggő szabályozási feladatok ellátása, egyes hírközlési és informatikai termékek megfelelőségét vizsgáló vagy ellenőrző, illetőleg tanúsító szervezetek kijelölésével kapcsolatos feladatok ellátása, az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak irányítása, hírközlési tárgyú nemzeti szabvány kidolgozásának irányítása, részvétel a nemzeti szabványok szakmai lektorálásában, nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és a kijelöléssel összefüggő feladatok irányítása, műholdas hírközlő rendszerek szakmai feladatainak ellátása, frekvenciagazdálkodással kapcsolatos központi feladatok ellátása, EU elektronikus hírközlési, rádióspektrum politikával összefüggő jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe, jogharmonizáció, implementáció, kijelölés alapján a nemzetközi távközlési és frekvenciagazdálkodási szervezetekben, kormányközi szervezetekben, az Európai Unió szervezeteiben, illetőleg más államok távközlési igazgatásainál a tárca szakmai képviselete, a hírközléssel szabályozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése a közlekedéssel kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, más operatív programok összeállításában a szakállamtitkárságot érintő területeken közreműködés. 4.4. INFRASTRUKTÚRA SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Jogharmonizációs Osztály, – Légi-, Vasúti és Víziközlekedés Szabályozási Osztály, – Közúti- és Gépjármű-közlekedési Szabályozási Osztály, – Elektronikus Hírközlési, Posta- és Energetikai Szabályozási Osztály.
jogkörű
818
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
A Főosztály feladatai: 1) a közlekedési, energetikai, illetve a tárca hatáskörébe tartozóan az informatikai, hírközlési, postai, környezetvédelmi és védelemkoordinációs területek szabályozási feladatainak koordinálása, előkészítése, ellátása, a kombinált árufuvarozás szabályozásával kapcsolatos teendők ellátása, 2) a fogyatékos személyek jogaival és esélyegyenlőségének – a közlekedés területén történő – biztosításával összefüggő feladatok ellátása, 3) közösségi személyközlekedési szabályozási ügyekben történő részvétel, a közszolgáltatási kötelezettségek általános kereteinek kialakítása, 4) a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának megállapításával összefüggő minisztériumi feladatok ellátása, 5) a két- és többoldalú nemzetközi közlekedési egyezmények és megállapodások kidolgozásával, módosításával, aláírásával, jóváhagyásával és kihirdetésével összefüggő feladatok ellátása; illetve közreműködés a nemzetközi közlekedési tevékenységre vonatkozó szabályozások kialakításában, 6) a nemzetközi közúti áru- és személyszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározása, részvétel a vonatkozó nemzetközi megállapodások fejlesztésében, valamint a kétoldalú vegyes bizottságok működtetése, 7) a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények meghatározása, a közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése és a szükséges intézkedések szervezése, a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Program tárca-feladatainak koordinálása, a közúti közlekedésben való részvételre, a közúti közlekedési szabályokra vonatkozó előírások, továbbá a pályaalkalmassági vizsgálatokkal és utánképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok kialakítása, 8) a közúti áru- és személyszállításhoz kapcsolódó szakemberképzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással, járművezető képzéssel, továbbképzéssel és vizsgáztatással, közúti jármű műszaki vizsgálatokkal összefüggő hatósági képzések irányítása, összefogása, a kapcsolódó szabályozások kialakítása, 9) a járműimport műszaki követelményeinek és a közúti járműbehozatalhoz kapcsolódó közlekedési hatósági eljárási rend kialakítása, a közúti járművek üzembe helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó műszaki előírások meghatározása, 10) a közúti járműállomány eszközállományával kapcsolatos rekonstrukciós feladatok szakmai irányítása, 11) a közúthálózat nyomvonalainak, útkategóriájának és keresztmetszeti jellemzőinek meghatározásával kapcsolatos állami feladatok ellátása, 12) műszaki szabályzatok készíttetése és kiadása, szabvány alóli felmentések elbírálása és engedélyezése, 13) javaslattétel a közutakkal kapcsolatos jogszabályok megalkotására, a nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztésére, a nemzetközi egyezmények és megállapodások szakmai tartalmára, részvétel azok létrehozatalának előkészítésében, 14) az országos közúthálózat forgalomirányítási és tájékoztatási rendszerének meghatározása, 15) az úthálózat állapotjellemzői, forgalmi, forgalomszabályozási és baleseti adatai gyűjtésének, karbantartásának és kezelési rendjének kidolgozása, az útvagyon értéke meghatározásának és nyilvántartásának irányítása, a közúti információszolgáltatás rendszere feltételeinek, a közutak egységes forgalmi
15. szám
16)
17)
18)
19)
20)
21) 22) 23)
24)
25) 26) 27)
28)
29)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
819
rendje elveinek, a közutak forgalombiztonságának javítását célzó intézkedéseknek a meghatározása, az úszólétesítmények és a kedvtelési célú kishajók tervezésének, építésének és hajózásra való alkalmasságának, illetve megfelelősége vizsgálatának, tanúsításának és ellenőrzésének, valamint ezek javításának személyi- tárgyi és intézményi feltételeire vonatkozó jogszabályok szakmai tervezetének elkészítése és közreműködés a kodifikáció és az egyeztetési folyamat során, nem EU tagállam lobogója alatt közlekedő úszólétesítmény üzemeltetője által benyújtott, nemzeti víziút használatának engedélyezése iránti kérelmek elbírálása, a belvízi- és tengerhajózással összefüggő nemzetközi Egyezmények felhatalmazása alapján működő Vegyes Bizottságok munkájában való részvétel, a polgári légi közlekedés koncepciójára és fejlesztésére vonatkozó javaslat kidolgozása, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése, az alágazat műszaki információs, valamint telematikai rendszerére vonatkozó követelmények nemzeti kidolgozása, beleértve a nemzetközi követelményrendszerek kidolgozásában való aktív közreműködést is, az alágazat nemzetközi kapcsolatrendszerével összefüggő tárca állásfoglalások kialakítása, a hajózással és a kikötőkkel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, valamint környezetvédelmi célú műszaki és hajózásbiztonsági követelményrendszer meghatározása és a vonatkozó jogszabályok szakmai tervezetének elkészítése és közreműködés a kodifikáció és az egyeztetési folyamat során, közreműködés a rév- és kompközlekedés fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő hajózási szabályozási tárgyú teendők ellátásában, a Közlekedésbiztonsági Szervezet szakmai irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok előkészítése, a légi közlekedés biztonságával és védelmével kapcsolatos követelmények meghatározása, a légi közlekedés biztonsága és védelme érdekében szükséges jogi szabályozások szakmai előkészítése és a szükséges intézkedések szervezése, részvétel a jogellenes légi közlekedési cselekmények elleni védelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi feladatok ellátásában, a polgári légi közlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet 7. §-ában a közlekedésért felelős miniszter hatáskörébe utalt légi közlekedés védelmi feladatok ellátása; a Magyar Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány (AIP) kiadatása; a nemzetközi szakmai szervezetek döntései, ajánlásai végrehajtásának szervezése és koordinálása, adatszolgáltatás ellátása, a két- és többoldalú nemzetközi szerződésekből eredő szakmai szabályozási, engedélyezési, tájékoztatási, együttműködési, valamint adatszolgáltatási tevékenység végzése, a vasútnak minősülő kötöttpályás közlekedés alapvető szabályainak kidolgozása, az ezzel kapcsolatos műszaki szabályok kialakítása és karbantartása, az erre vonatkozó jogszabályok szakmai tervezetének elkészítése és közreműködés a kodifikáció, és az egyeztetési folyamat során, az unió második vasúti jogszabálycsomagjának magyarországi alkalmazásához szükséges, a már hatályos magyar jogszabályok átdolgozása; a „Harmadik vasúti csomag” jogszabályainak Tanácsi Munkacsoporti üléseken történő tárgyalásain való aktív részvétel,
820 30) 31)
32) 33) 34)
35)
36)
37)
38)
39) 40) 41)
42)
43)
44) 45)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
közreműködés az igazságügyi szakértők engedélyezési eljárásában, a nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igényeknek az információs társadalommal összefüggő, az elektronikus hírközlési és postai szolgáltatások és tevékenységek során történő érvényesítése, a Nemzeti Hírközlési Hatóság piacszabályozói és hatósági feladatai ellátásának szakmai felügyelete, az információs társadalommal összefüggő szabályozások elektronikus hírközléssel és postával kapcsolatos munkarészeinek kidolgozása, az információs társadalommal kapcsolatos jogszabályok, a gazdaság és a civil szféra szereplőinek önszabályozását elősegítő állami keretszabályozás, a bíróságon kívüli vitarendezési eljárások szabályainak és fórumrendszerének kidolgozása, az elektronikus hírközlés- és postapolitikára vonatkozó előterjesztések szakmai előkészítése, az elektronikus hírközlési, postai és informatikai tevékenységek, szolgáltatások jogi, szakmai, személyi, műszaki feltételeinek megállapítása, illetőleg azok meghatározásának kezdeményezése, az elektronikus hírközlés fejlődését elősegítő koncepciók kialakítása, érvényesítése, az elektronikus hírközléssel összefüggő állami feladatok végrehajtásának összehangolása, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás ellátásának figyelemmel kísérése, az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás intézményének működéséhez szükséges intézkedések előkészítése, végrehajtásuk irányítása, az elektronikus hírközlés és posta piac működésének figyelemmel kísérése a piaci elégtelenségek feltárására, továbbá az ágazati jogszabályok nem várt, szabályozási korrekciót igénylő mellékhatásainak felderítésére, az azonosítók nemzeti felosztási tervének (ANFT) rendszeres felülvizsgálata és a piaci igényekhez igazítása, a hatályban lévő távközlési koncessziós szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellátása, EU tagsággal összefüggő közösségi jogalkotási feladatokban a hazai elektronikus hírközlés és posta szakmai képviseletének ellátása, EU elektronikus hírközlési és postai jogszabályok átültetése a hazai jogrendszerbe, jogharmonizáció, implementáció, kijelölés alapján a nemzetközi postai szervezetekben, kormányközi szervezetekben, illetőleg más államok postaigazgatásainál a tárca szakmai képviseletének ellátása, kijelölés alapján a nemzetközi távközlési szervezetekben, kormányközi szervezetekben, illetőleg más államok távközlési igazgatásainál a tárca szakmai képviselete, elektronikus hírközlés, posta- és informatikai szabályozással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése, elektronikus hírközlés, posta és informatikai tárgyú, minisztériumok közötti – nemzetközi szerződésnek nem minősülő – tárcaközi egyezmények kidolgozásának irányítása.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
821
4.5. FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Kiemelt Projektek Osztálya, – Finanszírozás Tervezési Osztálya, – Költségvetési Kapcsolatok Osztálya, – Monitoring Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a minisztérium illetékességébe tartozó állami feladatellátás alapinfrastruktúrájának fejlesztését és működtetését szolgáló források (EU források, költségvetési és egyéb támogatások, hitelek, kölcsönök) allokálása, kezelése, figyelemmel kísérése, tervezése, visszacsatolása, javaslattétel az éves költségvetés felhasználására, 2) a minisztérium feladatkörében koordinálja/végzi a folyamatban lévő Európai Unió PHARE programja, valamint Kohéziós Alap (KA), TEN-T támogatás, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás felhasználásával kapcsolatos stratégiaalkotási, előkészítő, tervezési, projekt menedzsment, pénzügyi lebonyolítási, könyvelési és monitoring munkát, továbbá a gazdasággal, illetve közlekedéssel kapcsolatos egyedi támogatásokra vonatkozó közreműködést, 3) a minisztérium feladatkörében ellátja a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet (KA KSZ) feladatait (11. melléklet) a Működési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, 4) a minisztérium feladatkörében ellátja a Schengen Alap Közreműködő Szervezet feladatait (10. melléklet.) a Működési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően, 5) ellátja a TEN-T támogatás Végrehajtó Hatóság feladatait (12. melléklet) az Eljárásrendnek megfelelően, felelős a TEN-T támogatás fogadásához szükséges pályázat-benyújtási, megvalósítási-közreműködői, pénzügyi és monitoring feladatok ellátásáért, 6) a minisztérium feladatkörében ellátja az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozott, közlekedési infrastruktúra-fejlesztéssel kapcsolatos Környezetvédelem és Infrastruktúra operatív program (KIOP) támogatások felhasználásával összefüggő közreműködő szervezeti feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint KIOP Irányító Hatósággal kötött megállapodás, valamint a KIOP Közreműködő Szervezet (KSZ) Működési kézikönyv alapján, 7) gondoskodik az egységes monitoring informatikai rendszer (EMIR) használatáról a KA és a KIOP minisztérium feladatkörébe tartozó végrehajtása során, a helyben keletkezett adatokkal tölti az EMIR rendszert, illetve ellenőrzi, hogy a kedvezményezettek eleget tesznek-e feltöltési kötelezettségüknek, 8) a minisztérium feladatkörében ellátja a KA és a KIOP monitoringgal kapcsolatos jelentéstételi feladatok előkészítését, 9) végzi a minisztérium feladatkörében az Európai Unió PHARE programja, a Kohéziós Alap, az Átmeneti Támogatás, a TEN-T, az EGT Pénzügyi Eszköz és Norvég Alap, illetve a Schengen Alap, KIOP támogatással kapcsolatos, továbbá az INTERREG tárcán belüli koordinációs, irányítási és tájékoztatási feladatokat, valamint részt vesz e feladatok nemzetközi koordinációjában,
822 10)
11)
12)
13) 14)
15)
16)
17)
18) 19)
20)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
ellátja a 2007-13 EU költségvetési periódus közlekedési infrastruktúra nagyprojektjeivel kapcsolatos előkészítő feladatokat, valamint közreműködik az egységes Közlekedési OP, valamint a megvalósítás részleteit rögzítő Közlekedési OP Akcióterv előkészítésében és kialakításában, képviseli a minisztériumot az Európai Unió strukturális támogatási eszközeinek infrastruktúra-fejlesztéssel foglalkozó európai uniós szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, az Európai Bizottság Regionális Politika Főigazgatóságánál, a hatáskörébe tartozó EU támogatásokkal kapcsolatos egyeztetések során, ellátja a Kohéziós Alap és egyéb EU támogatással megvalósuló projektekhez kapcsolódó nemzetközi fejlesztési intézményi (elsősorban EIB) hitelek fogadásának előkészítését és kezelését a megvalósulás során. Előkészíti és koordinálja a tárca EU-támogatással megvalósuló közlekedési projektjeihez kapcsolódó egyes állami hitelfelvételeket, ebben együttműködik a Pénzügyminisztériummal, felelős a PHARE társfinanszírozású Energia-takarékossági vegyes Hitelrendszer működtetéséért, összefogja az egyes támogatási konstrukciók uniós forrásait, illetve azok igénybevételéhez kapcsolódó hazai társfinanszírozási lehetőségek megteremtésére vonatkozó munkálatokat, koordinálva a szakmai társfőosztályokkal, képviseli a minisztériumot az FKTB Pénzügyi Albizottságában, a Központi Monitoring Bizottságban és a Vegyes Monitoring Bizottságban, a Szektor Monitoring Albizottságban, a Kohéziós Alap Monitoring Bizottságban a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságban, illetve a hatáskörébe tartozó EU támogatásokhoz kapcsolódó további bizottságokban és munkacsoportokban, ellátja a képviseletet a TEN-T Finanszírozási Bizottságban, valamint a TEN-T Hálózatokkal kapcsolatos bizottsági munkacsoportban. A bizottságok részére a szükséges anyagokat előkészíti, véleményezi. Tagsági képviseletet lát el a páneurópai folyosók Irányító Bizottságaiban (IV., V., VI., X.), analitikus nyilvántartást vezet forintban (a Költségvetési Főosztálytól kapott adatok alapján) és euróban a PHARE, Átmeneti Támogatás, TEN-T, az EGT Pénzügyi Eszköz és Norvég Alap, valamint a Schengen Alap támogatási programokkal kapcsolatos bevételekről és kiadásokról, illetve kötelezettségvállalásokról. Gondoskodik a programok lezárása után a végső elszámolásról, könyveli a Kohéziós Alap, a KIOP, a Schengen Alap, a TEN-T támogatással megvalósuló projektek pénzügyi folyamatait, amelyekről évente beszámolót készít. Gondoskodik a projektek lezárása után a végső elszámolásról, részt vesz a tárca illetékességébe tartozó területekkel kapcsolatos EGT Pénzügyi Eszköz és Norvég Alap pályázatok NFÜ által működtetett értékelő bizottságában, együttműködik a Miniszterelnöki Hivatallal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, mint Kohéziós Alap és KIOP Irányító Hatósággal, Schengen Alap Felelős Hatósággal, továbbá (a PHARE és az Átmeneti Támogatás esetében) mint Nemzeti Segélykoordinátorral, együttműködik a Pénzügyminisztériumon belül a NAO Hivatallal, a Kifizető Hatósággal,
15. szám 21)
22) 23)
24) 25)
26)
27)
28)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
823
együttműködik a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységgel (CFCU) a Schengen Alap, a Phare és az Átmeneti Támogatás pénzügyi lebonyolítása során, ellátja a TEN-T támogatás programozási és pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, ellátja a lebonyolítói illetékességén kívül eső egyes EU támogatások és Közösségi Kezdeményezések (INTERREG, INTERACT) minisztériumon belüli koordinációját, képviseli a minisztériumot az INTERREG Monitoring és Irányító Bizottságokban, továbbá az INTERREG-CADSES Magyar Nemzeti Bizottságban és az együttműködési bizottságokban, képviseli a KA KSZ-t az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) Tárcaközi Bizottság EU Támogatások Albizottságában, kialakítja a minisztérium álláspontját a KIOP-ot, Kohéziós Alapot, Schengen Alapot, TEN-T támogatást és egyéb EU támogatásokat érintő, más minisztériumok által kidolgozott előterjesztésekkel kapcsolatosan, biztosítja a Belső Ellenőrzési Főosztály számára az általa kezelt EU és hazai források felhasználásával, valamint minden egyéb tevékenységével kapcsolatos dokumentumokhoz való korlátlan hozzáférést, és munkájukat minden lehetséges eszközzel segíti, segíti az ÁSZ, a KEHI, az EU Bizottság, az OLAF, az Irányító hatóságok és más ellenőrzési joggal rendelkező szervezetek ellenőrzéseinek munkáját minden lehetséges eszközzel, részükre lehetővé teszi a dokumentumokhoz való korlátlan hozzáférést, kialakítja szervezetén belül a PPP egységet, elemzi a PPP nemzetközi gyakorlatát a hasznosítható elemek átvétele érdekében, kapcsolatot tart a magyarországi PPP befektetésekben érdekelt pénzügyi, jogi és befektetői csoportokkal, valamint tanácsadókkal, kiadja a PPP struktúrák alkalmazhatóságához kapcsolódó egyes szakértői megbízásokat, részt vesz továbbá a PPP finanszírozási koordinációjában, a PPP projektek kiválasztásában és lebonyolításában. 4.6. ENERGETIKAI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Energiatakarékosság és Megújuló Energiák Osztálya, – Energiagazdálkodási és Energiakoordinációs Osztály. A Főosztály feladatai: 1) energiapolitikai döntések meghozatalának előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése, 2) az energetikai tárgyú jogszabályok előkészítése, 3) az EU energetikai jogszabályainak előkészítésében való magyar részvétel, a tagságból adódó feladatok ellátása,
824 4)
5) 6) 7)
8)
9) 10)
11) 12) 13) 14)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával kapcsolatos feladatok ellátása, a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyongazdálkodással, a földtani kutatással összefüggő döntések előkészítése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggő közszolgálati feladatok ellátása, az energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása, a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendők ellátása, a minisztérium költségvetésében szereplő „Energiafelhasználási hatékonyság javítása” (EHJC), az „Energiagazdálkodási előirányzat” (EGC), „A magyarországi uránércbánya bezárása” központi beruházás, az „Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás”, valamint a „Tájrendezési célelőirányzat” fejezeti kezelésű előirányzatok kezelői feladatainak ellátása, a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása, ellátja az EKTB 10. Energia szakértői munkacsoport vezetését és titkársági teendőit, a COREPER testület és az Energetikai Miniszterek Tanácsának ülésére a mandátumok elkészítése, az energetikai aranyrészvények joggyakorlatával kapcsolatos mandátumok előkészítése. 5. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI SZAKÁLLAMTITKÁRSAG
A szakállamtitkár feladatai – különösen – - részvétel a minisztérium stratégiai szintű gazdaságpolitikai javaslatainak kialakításában, - ellátja a magyar gazdaság versenyképességének, tőkevonzó-képességének, termelékenységének emelésével kapcsolatos tervezési, szabályozási, és végrehajtási feladatokat, Lisszabon 2. fejezet felügyelete, együttműködés az 1. és 3. fejezet kapcsán, - vállalkozásfinanszírozás, gazdaság üzleti környezet és vállalkozásfejlesztéspolitikai tervezés, a vállalkozói finanszírozó, támogatásközvetítő intézményrendszer (MFB, KSZ Rt.) szakmai felügyelete, - üzleti környezetet érintő szabályzás, akadálymentesítés irányítása, - K+F és innovációs stratégia kidolgozása, annak végrehajtása, az innovációs értéklánc fejlesztése, a fejlesztési fókuszok finanszírozásának tervezése és a végrehajtás, a K+F és innovációs intézményrendszer (NKTH) szakmai felügyelete, a K+F és innovációs tevékenységet érintő szabályozás, - az infokommunikációs kultúra, a digitális írástudás, a tartalomfejlesztés, és az @gazdaság fejlesztése.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
825
5.1. TITKÁRSÁG
Feladata: 1) 2)
3)
4)
a szakállamtitkár által meghatározott teendők ellátása, a szakállamtitkárság feladatkörébe utalt költségvetési támogatási eszközök tervezése, a támogatási programokhoz, a támogatási jogcímekhez rendelt források optimalizálása, részvétel a költségvetési források tervezésében, együttműködés a közreműködő szervezetekkel, közreműködés a szakállamtitkár felügyelete alá tartozó feladatok, költségvetési előirányzatok tekintetében a Vezetői Információs Rendszer kialakításában és működtetésében, a havi kontrolling jelentéshez adatszolgáltatás és értékelő elemzés készítése. a fejezeti tervezéshez, beszámoláshoz, és egyéb feladatokhoz kapcsolódó, a szakállamtitkárságot érintő feladatok koordinálása és összefogása. 5.2. VÁLLALKOZÁS FINANSZÍROZÁSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti. A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Gazdaságfejlesztés Tervezési Osztály, – Finanszírozó Termékek Fejlesztése Osztály, – Finanszírozás Szabályozási és Koordinációs Osztály. A Főosztály feladatai: 1) az MFB Rt.-t érintő stratégiai döntések előkészítése, a végrehajtásában való részvétel, 2) közreműködés az MFB Rt. külföldi forrás-bevonásához kapcsolódó – a pénzügyminiszter és a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter által közösen kialakított – előzetes egyetértési jog alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásában, 3) a minisztérium által kezelt támogatási és pályázati rendszerek és az MFB Rt. ehhez kapcsolódó tevékenységének koordinációja, 4) az MFB Rt.-vel kapcsolatos jogalkotási feladatok szakmai megalapozása, a minisztérium szervezetén belül az MFB Rt. tevékenységével összefüggő feladatok körében részvétel a javaslatok kialakításában és az MFB Rt. közreműködését igénylő végrehajtásban, 5) a versenyképes gazdasággal kapcsolatos operatív programra vonatkozó, a minisztérium feladatkörébe tartozó tervezési munkák ellátása, az együttműködés biztosítása a közreműködő szervezetekkel, illetve a gazdasági és szociális partnerekkel, 6) a gazdasági versenyképességet segítő, beruházásokat ösztönző támogatáspolitika gyakorlatának elemzése és értékelése, az ez irányú hazai tevékenység koordinálása, a támogatáspolitika kidolgozása, 7) a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzattal kapcsolatos kezelői döntések előkészítése, keretgazdai, valamint ellenjegyzői feladatok ellátása,
826 8)
9)
10)
11)
12)
13)
14)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődését segítő, a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból finanszírozott pályázati rendszer működtetése, ezen belül a pályázati feltételek meghatározása, a döntés-előkészítés, a támogatással kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatok ellátása, valamint a pályázatos támogatási programok hatékonyságának elemzése és értékelése, a GVOP kis- és középvállalkozás-fejlesztési prioritásának szakmai megalapozása, a pályázatokkal kapcsolatos állásfoglalások szakmai kialakítása, részvétel a döntés-előkészítésben, a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását szolgáló pénzügyi konstrukciók működtetése és továbbfejlesztése (pl. Széchenyi Kártya), új támogatási konstrukciók kialakítása, a Mikrohitel Program szakmai felügyelete, javaslattétel a mikrohitel feltételrendszerének korszerűsítésére, az Országos Mikrohitel Bizottság elnöki teendőinek ellátása, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.-ben a tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása, kapcsolattartás a Beszállítói Befektető Rt.-vel, az Informatikai Befektető Rt.-vel, és a Corvinus Rt.-vel a kockázati tőke kisvállalkozás-fejlesztésben játszott szerepének erősítése érdekében, intézkedések kezdeményezése az elmaradott térségek vállalkozásainak felzárkóztatására, részvétel az INTERREG III. programok megvalósításában, valamint a vállalkozások hálózati együttműködési projektjei kidolgozásának és működtetésének elősegítésében, a vállalkozások folyamatos tájékoztatása pályázati lehetőségekről, pénzügyi konstrukciókról, EU felzárkóztatási programokról, valamint egyéb vállalkozásfejlesztési intézkedésekről különböző fórumokon, rendezvényeken.
5.3. ÜZLETI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Üzleti Környezet Elemző és Monitoring Osztály, – Stratégiai és Üzleti Környezet Fejlesztési Osztály, – Üzleti Környezet Szabályozási Osztály. A Főosztály feladatai: 1) a magyar gazdaság versenyképességi helyzetének elemzése, az üzleti környezet állapotával kapcsolatos, nemzetközi versenyképességi módszereken, illetve indexen alapuló jelentési rendszer működtetése, 2) a mikro-, kis- és középvállalkozások országos szinten összehangolt és átfogó, a vállalkozások méretéből és jellegzetességéből adódó igényeknek megfelelő, az EU belső piaci feltétel- és követelményrendszeréhez igazodó, a versenyképesség javítását és a foglalkoztatás bővítését szolgáló fejlesztési és felzárkóztatási koncepciójának és programjainak kidolgozása, stratégia kialakítása,
15. szám
3) 4)
5)
6)
7)
8)
9)
10)
11)
12)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
827
együttműködve az érintett társtárcákkal, gazdasági kamarákkal, szakmai szövetségekkel, érdekképviseleti és civil szervezetekkel, a Kormány mikro-, kis- és középvállalkozási stratégiájában megfogalmazott feladatok végrehajtásának koordinálása, a kisvállalkozásokkal kapcsolatos törvényi adatszolgáltatási kötelezettségek kezelése és koordinálása, a magyarországi kis- és középvállalkozások helyzetének, teljesítményének elemzéséhez szükséges monitoring-rendszer megszervezése, működtetése, valamint továbbfejlesztése, a vállalkozások gazdasági jellemzőinek rendszeres feldolgozása, értékelése a társas vállalkozásokra vonatkozó társasági, és az egyéni vállalkozókra vonatkozó személyi jövedelemadó, valamint az evás vállalkozásokra vonatkozó bevallási adatok felhasználásával, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben előírt országgyűlési beszámoló elkészítése, éves jelentés készítése a magyar kis- és középvállalkozások helyzetéről, elemzések az Európai Unió régi és új tagállamainak, tagjelölt országainak kis- és középvállalkozási szektorairól és fejlesztési politikájáról, az Európai Unión belül történő vállalkozásfejlesztésre irányuló stratégiák és dokumentumok figyelemmel kísérése, információforrások feltárása, az EU és OECD tagországok vállalkozásfejlesztési gyakorlatának elemzése, az adaptálható elemek átvétele, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat érintő jogi feltételrendszerre vonatkozó, a vállalkozásbarát környezet kialakítását célzó javaslatok kidolgozása, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény gondozása; a Vállalkozásfejlesztési Tanács ügyrendjének kidolgozása, a Tanács, valamint az általa létrehozott munkabizottságok működtetése, tevékenységük koordinálása, illetve az ezzel kapcsolatos titkársági feladatok ellátása, a közösségi joganyag kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó részéhez kapcsolódó jogharmonizációs feladatok elvégzése, részvétel a Lisszaboni Stratégiában és a Kisvállalatok Európai Chartájában foglalt célkitűzések megvalósításában, valamint a hazai megvalósításról szóló éves jelentések elkészítése, kis- és középvállalkozás-fejlesztési együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi feladatok ellátása, az EKTB 12. számú Kis- és Középvállalkozási Szakértői Csoportjának vezetése, Magyarország képviselete az EU Tanácsi Munkacsoport, Növekedés és Versenyképesség, KKV-k Fizetési Problémáinak Rendezése Albizottságban, részvétel az EKTB Kis- és Középvállalkozások Fejlesztése, a Növekedés és Versenyképesség, valamint az Áruk Szabad Áramlása Munkacsoportokban, a minisztérium képviselete más nemzetközi szervezetek (pl. OECD, ENSZ EGB) kis- és középvállalkozás-fejlesztési munkacsoportjaiban, a kis- és középvállalkozások uniós szintű programokba való bekapcsolódási lehetőségeinek feltárása, szakértői részvétel a programok keretében működő bizottságok munkájában, a végrehajtáshoz szükséges együttműködési megállapodások létrehozása, a megvalósításhoz szükséges forráslehetőségek feltárása, a megvalósítás koordinálása, a „Szülőföld Program” gazdaságfejlesztési és munkahely-teremtési keretprogramjának koordinációja, a vonatkozó tárcaközi bizottság (Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Kerekasztal) titkársági feladatainak ellátása, a határon túli magyar kis- és középvállalkozások gazdasági
828
13)
14)
15)
16)
17) 18)
19) 20)
21) 22)
23) 24) 25)
26)
27)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
integrációjának elősegítése, a hazai EU felkészítő-felzárkóztató, képzési programok határon túli kiterjesztése, az uniós tapasztalatok és ismeretek átadása, a vonatkozó kormány-előterjesztés előkészítése, vállalkozói kultúra szintjének emelése, a versenyképesség növelése, az uniós követelményeknek való megfelelés érdekében oktatási, képzési és tanácsadási projektek kidolgozása, szakma- és téma-specifikus kiadványok megjelentetése, a gazdasági kamarák, szakmai szövetségek, érdekképviseleti és civil szervezetek ilyen irányú tevékenységének támogatása és koordinálása, együttműködés kamarákkal, szakmai szövetségekkel, érdekképviseleti, valamint civil szervezetekkel, együttműködési megállapodások létrehozása és a megvalósítás koordinálása, a magyar vállalkozások németországi vállalkozási szerződéses tevékenységére vonatkozó kormánymegállapodás végrehajtásához kapcsolódó bilaterális és hazai koordinációs feladatok ellátása, a Német-Magyar Munkaügyi Vegyes Bizottság magyar társelnöki tisztjének ellátása, a bizottság működtetéséhez kapcsolódó feladatok végrehajtása, a minisztérium képviselete a Távmunka Tanács (TT) munkájában, közreműködés a Távmunka Program célkitűzéseinek meghatározásában, a program kidolgozásában és végrehajtásában. a hazai kereskedelem ágazati kialakítása, a kereskedelmet érintő jogi szabályozás koncepciójának kialakítása, a hazai vendéglátás (ideértve a közétkeztetés és munkahelyi étkeztetés területét is) ágazati stratégia kialakítása, a vendéglátást érintő jogi szabályozás koncepciójának kialakítása, a vendéglátás igazgatási, működési feltételeinek szabályozása, a kereskedelmi, valamint a vendéglátó-ipari ágazat folyamatainak, és az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) nagykereskedelmi adatainak elemzése, javaslatok kidolgozása a szükséges szabályozásra, beavatkozásra, ideértve az intervenciós intézkedésekre vonatkozó kezdeményezést is, a kereskedelemhez és a vendéglátáshoz kapcsolódó jogszabályok előkészítése és karbantartása, a kereskedelemre és a vendéglátásra vonatkozó pénzügyi, adózási, képzési, oktatási, versenyképességi és környezetvédelmi szabályok, a hatáskörébe tartozó nemzetközi szervezetekben vállalt magyar kötelezettségek szempontjából a gazdasági jogszabályok tervezeteinek véleményezése, a szakmai álláspont kialakítása, jogharmonizációs feladatok ellátása, az elektronikus kereskedelem kiszélesítése érdekében részt vesz a kapcsolatos jogalkotási, szakmai és fejlesztési feladatok ellátásában, a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében közreműködik a feketegazdaság elleni intézkedések kezdeményezésében, és végrehajtásában, az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos szabályozásban való részvétel, az ágazati szempontok képviselete a MÉBIH Tanácsadó Testület, valamint a Codex Alimentarius Bizottság munkájában, a gazdasági verseny tisztaságának, a tisztességtelen versennyel szemben a gazdaság szereplőinek védelme érdekében együttműködés a Gazdasági Versenyhivatallal, a gazdasági reklámtevékenységgel kapcsolatos koncepció és szabályozás kialakítása, jogharmonizációs feladatok végrehajtása, a szabályozásból adódó
15. szám
28) 29)
30)
31) 32)
33)
34) 35)
36)
37) 38)
39)
40)
41)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
829
feladatok végrehajtása, a reklámtilalommal összefüggő jogalkalmazási feladatok ellátása, részt vesz a közraktári tevékenységgel kapcsolatos jogalkotási feladatok ellátásában, ellátja az európai uniós tagságból fakadó hazai kereskedelemi szabályozási követelmények feltárását, elemzését, részt vesz az áruk szabad áramlása, a kisés középvállalatok, a fogyasztóvédelem, a szolgáltatások szabad áramlása, a környezetvédelem, valamint a vállalati versenyjog EU Szakértői Munkacsoportok munkájában, részt vesz a feladatkörébe tartozó – vámpolitikára, vámtarifára és azok érvényesítésére vonatkozó – közösségi javaslatok, jogszabályok véleményezésében, közreműködik a kereskedelemfejlesztési, és a befektetés-ösztönzési tevékenység irányainak és súlypontjainak kialakításában, közreműködik az ágazati szempontok Nemzeti Fejlesztési Tervben történő érvényesítésében, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében megvalósuló támogatások feltételeinek kidolgozásában, a pályázatokat értékelő szakértői munkacsoportok munkájában, ellátja a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a kereskedelem és a vendéglátás ágazati irányításával összefüggő hatósági és felügyeleti jogalkalmazási feladatokat, és szakmai kapcsolatot tart a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatallal, működteti a Kereskedelmi Tanácsadó Testületet, ellátja ügyvezetői és titkársági feladatait, ellátja a kereskedelem, illetve a vendéglátás szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel való együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, összhangban a szakmai szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban rögzített kötelezettségekkel, a kereskedelem és a vendéglátás fejlesztését szolgáló programok, szakmai kiállítások vonatkozásában az ágazati szempontok megjelenítése, az azokkal kapcsolatos támogatási javaslatok kidolgozása, kapcsolattartás az ITDH-val, részt vesz a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testület és a Piacfelügyeleti Tanács munkájában, ellátja a piacfelügyeleti stratégia kidolgozásával, a piacfelügyeleti intézményrendszer fejlesztésével összefüggő feladatokat, figyelemmel kíséri a piacfelügyelettel összefüggő EU támogatások programjának szakmai megalapozását és megvalósulását, véleményezi a fogyasztási cikkekre vonatkozó országos piacfelügyeleti programot, meghatározza az ágazati szempontból kiemelten ellenőrizendő területeket, ellátja az általános termékbiztonsággal, a vámáruk fogyasztási cikkekre vonatkozó piacfelügyeletével kapcsolatos szabályozási, irányítási, koordinálási feladatokat, a Belső Piac Piacfelügyeleti Alcsoport vezetésével kapcsolatos teendőket, közreműködik az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által működtetett turisztikai pályázati rendszer támogatási céljainak kialakításában, a pályázati feltételrendszernek a vendéglátásra vonatkozó javaslatai kidolgozásában, részt vesz a vendéglátásra vonatkozó pályázati kérelmeket elbíráló bizottságok munkájában,
830 42) 43) 44)
45)
46) 47)
48)
49) 50) 51)
52) 53)
54)
55) 56)
57) 58)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
ellátja a Vendéglátóipari Múzeum szakmai irányításával összefüggő feladatokat, az iparpolitika koncepciójára vonatkozó javaslat kidolgozása, az ezzel összefüggő döntések előkészítése, a végrehajtás figyelemmel kísérése, a világgazdasági és regionális válságok magyar ipari gazdálkodókra gyakorolt hatásának vizsgálata, működési zavarok esetén megoldási javaslatok kidolgozása, az ipari folyamatok figyelemmel kísérése, szükség esetén piac- és iparvédelmi intézkedések kezdeményezése, a gyógyszergyártási és gyógyszer-kereskedelmi engedély kérelmekkel, valamint a kábítószerek tiltott gyártásához használt egyes vegyi anyagokkal, továbbá az egyéb ipari célú géntechnológiai módosításokkal kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakítása, a hadiipar fejlesztésével kapcsolatos minisztériumi feladatok összefogása, az áruk szabad áramlása, piacfelügyelet és az Iparpolitika EKTB munkacsoportok vezetésével, működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, részvétel az Európai Unió intézményeinek és munkacsoportjainak munkájában, piacvédelmi és dömping ügyekben az ipari termékek vonatkozásában a termelői, felhasználói, valamint fogyasztói oldal érdekei, szempontjai figyelembevétele, érvényre juttatása, az EU Bizottság felé történő eljárás megindítására vonatkozó kezdeményezések véleményezése, szükség esetén iparági, valamint tárca egyeztetések lefolytatása, a hazai iparpolitikai szempontok képviselete a nemzetközi ipari, együttműködési tárgyalásokon, uniós ill. kétoldalú bizottságokban, munkacsoportokban. részvétel a Vámtarifa Bizottság Szakértői Bizottsága munkájában, illetve a Vámés Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által felvetett – ipart érintő – vámpolitikai kérdések rendezésében, a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) törvényességi felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátása, az ipar műszaki szabályozási, termékbiztonsági, mérésügyi és szabványosítási feladatainak, továbbá a műszaki biztonsági felügyelettel kapcsolatos szabályozásnak az ellátása, jogharmonizációs feladatok elvégzése, az egyes veszélyes ipari tevékenységek munkavédelmi biztonsági követelményeinek szabályzat formájában történő kialakítása, a tárcát érintő munkavédelmi, műszaki biztonságtechnikai hatásvizsgálatok koordinálása, a kémiai biztonságra vonatkozó törvényekből és jogszabályokból a tárcára háruló feladatok végrehajtásának irányítása, szervezése, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséhez kapcsolódó jogszabályok és szabályozás kidolgozása, a kijelölés és az uniós bejelentés intézményrendszerének működtetése, a Nemzeti Minőségi Díj, a regionális minőségi díjak és az IIASA-Shiba Díj működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, felelős az áruk szabad áramlása érdekében a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendeletben előírt műszaki tartalmú jogszabálytervezetekre vonatkozó bejelentési eljárást és 44/2004. (III. 16.) Korm. rendeletben meghatározott, további értesítési és bejelentési eljárásokat végző Notifikációs Központ működtetéséért, valamint a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá eső tárgykört szabályozó jogszabálytervezet esetén az adott ügyben hatáskörrel rendelkező – főfelelős – főosztály útján felhívja a jogszabálytervezet elkészítéséért felelős külső szerv figyelmét az esetleges bejelentési kötelezettségre,
15. szám 59)
60)
61)
62) 63) 64) 65)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
831
a beszállító ipar fejlesztési stratégiájának továbbalakítása a magyarországi vállalkozások beszállító képességének, tevékenységének közép- és hosszú távú fejlődését elősegítő programok kidolgozása, a GKM fejezet felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos kezelői feladatok ellátása „a szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok”, a „Magyar Szabványügyi Testület támogatása”, valamint a „hadiipari technológia korszerűsítő beruházások támogatása” megnevezésű célelőirányzatok esetében, szakmai szempontból – az Infrastruktúra Államtitkárság Titkárságának bevonásával – előkészíti, és a miniszter elé terjeszti érdemi elbírálás és a jogerős közigazgatási határozat meghozatala céljából – a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezése során, – a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtása és az ellenőrzés rendje során, – a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezése során – a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által hozott elsőfokú határozat ellen a gazdasági és közlekedési miniszterhez benyújtott jogorvoslati kérelmeket; az EU Belső Piaci Főigazgatóság (DG MARKT) keretein belül működő European Business Test Panel (EBTP) nemzeti kapcsolattartó pont feladatainak ellátása, az OECD Ipari Bizottságában (CIBE) a magyar képviselet ellátása, korkedvezményes nyugdíjazási kérelmek elbírálásához ágazati felügyeleti vélemény összeállítása, a fenntartható fejlődésre vonatkozó EU és nemzeti stratégiák tárca-szempontú érvényre juttatásának elősegítése, a környezet- és természetvédelem tárcát érintő feladatainak összefogása, összehangolása, a kormányzati koordinációban a tárca környezetvédelmi szempontjainak képviselete és érvényesítése. 5.4. INNOVÁCIÓS ÉS K + F FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) a vállalkozások innovációs képességének fejlesztéséért, ezen belül a tudás- és technológia transzfer intézményeinek fejlesztéséért, a vállalkozások szellemi tulajdonvédelmének erősítéséért, a nagy növekedési képességű vállalkozások technológiai inkubációjának támogatásáért felelős tárca képviselőjeként részt vesz a kutatás-fejlesztési és az innováció-politikát érintő kormányzati döntések kialakításában, a stratégiák kidolgozásában és megvalósításában, 2) részt vesz az uniós tagságból adódó stratégiai tervezési munkákban, részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Tervek, valamint a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret prioritásainak, programjainak és finanszírozásának meghatározásában, 3) részt vesz az innovációt ösztönző jogszabályi környezet alakításában,
832 4)
5)
6) 7) 8)
9) 10) 11) 12) 13)
14) 15) 16) 17) 18) 19) 20) 21)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
koordinálja a minisztérium technológiai-innovációs és innováció-fejlesztési tevékenységét, részt vesz a fejlesztéspolitikai döntések megalapozásában, a kutatás-fejlesztés információs rendszerének és infrastruktúrájának továbbfejlesztésében, részt vesz a gazdasági versenyképességgel foglalkozó európai uniós és hazai szakmai bizottságok, munkacsoportok munkájában, és azokban képviseli a minisztérium szakmai szempontjait, ellátja az EU Versenyképességi és Innovációs Programjának (CIP) hazai koordinációs feladatait, részt vesz a kutatás-fejlesztési tevékenység elismerését, az innováció terjedését segítő díjak odaítélésének előkészítésében, a díjazottak népszerűsítésében, közreműködik a gazdaság- és területfejlesztési politika céljainak megvalósítását segítő üzleti és innovációs intézményrendszer fejlesztésében (ipari és technológiai parkok, logisztikai központok, inkubátorházak, innovációs és technológiai központok), az ezt segítő programok, támogatási rendszerek kidolgozásában és megvalósításuk koordinálásában, közreműködik a hálózati gazdaság fejlesztésében, beleértve a klaszterek és együttműködő hálózatok működési feltételeinek javítását, gondoskodik az „Ipari park” cím és a minősített ipari park címek elnyerésére kiírt pályázatok előkészítéséről, bíráltatásáról, és a döntések végrehajtásáról, kialakítja az ipari parkok értékelő és monitoring rendszerét; szervezi annak működtetését és továbbfejlesztését, ellátja az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának titkársági feladatait, intézkedéseket dolgoz ki az innovatív, technológia-intenzív kis- és középvállalkozások fejlődését segítő eszköztár és intézményrendszer bővítésére, javaslatokat tesz a kockázati tőke, illetve más tőkejuttatási formák befogadását elősegítő inkubációs projektek támogatására, a források bővítését szolgáló feltételek kialakítására, részt vesz a biztonsági és védelmi kutatás-fejlesztés feltételeit és az eredmények polgári hasznosítását segítő kormányzati feladatok elvégzésében, ellátja a miniszternek a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szakmai felügyeletével kapcsolatos operatív feladatait, közreműködik a szellemi tulajdon védelmét és hasznosítását szolgáló kormányzati stratégia megalkotásában, programokat dolgoz ki és működtet a vállalkozások szellemi tulajdonvédelmi tevékenységének erősítése érdekében, szervezi a miniszter Magyar Szabadalmi Hivatallal összefüggő feladatait, ideértve a formatervezéssel kapcsolatos feladatokat is, közreműködik kiemelkedő magyar találmányok hasznosításában, a költségvetési források felkutatásában és a piaci bevezetés lehetőségeinek feltárásában, az illetékes szakmai szövetséggel együttműködve részt vesz az innovációs menedzserképzés szakmai tartalmának kialakításában, koordinálja a minisztérium tevékenységét az információgazdaság nemzeti politikájának kidolgozásában és megvalósításában, ezen belül az állami szerepvállalás eszközeinek, intézményeinek meghatározását az információkkal való gazdálkodás, az elektronikus gazdaság és az elektronikus kereskedelem területén, beleértve az információgazdaságnak a tudásgazdasággal és a hálózatos rendszerekkel való kölcsönös összefüggéseit is,
15. szám 22)
23)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
833
biztosítja „Az e-gazdaság, mint a KKV-fejlesztés eszköze” című Phare finanszírozással indított program továbbvitelét és kiterjesztését, és a létrehozott elektronikus eszközök gazdaságos, funkciógazdag üzemeltetését, valamint a nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k virtuális technológiai inkubációját szolgáló pályázati rendszer kidolgozását, ellátja a kezelésébe utalt célelőirányzatokkal kapcsolatos tervezési, szerződéskötési, beszámolási kötelezettségeket, valamint a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatokat. 5.5. INFOKOMMUNIKÁCIÓS, E-GAZDASÁG FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti. A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Piacelemzési és Monitoring Osztály, – Stratégiai, Piacfejlesztési és Program-koordinációs Osztály, – Informatika Szabályozás Osztály. A Főosztály feladatai: 1) hazai kis- és középvállalkozások e-gazdaság keretei közötti helytállását lehetővé tevő támogatási formák kidolgozása, 2) magyar gazdaság nemzetközi e-gazdasághoz való csatlakozásának elősegítése, 3) regionális különbségek felszámolását szolgáló, az e-gazdaságot érintő fejlesztési tervek kidolgozása, 4) e-gazdasággal (annak eszközeivel, módszereivel és informatikai szakmai tartalmának meghatározásával) kapcsolatos feladatok meghatározása, 5) e-gazdasághoz kapcsolódó K+F programok támogatása, 6) e-gazdaság fejlesztését szolgáló pályázatok kezdeményezése és végrehajtásának ellenőrzése, 7) új technológiai eljárásoknak és megoldásoknak a kormányzati munkában és a gazdaságban történő meghonosításának kezdeményezése, erre vonatkozó intézkedések kidolgozása, 8) az elektronikus kereskedelem elterjesztése módozatainak kidolgozása, 9) az elektronikus kereskedelem és pénzügyi szolgáltatások eszközeinek, módszereinek fejlesztése, elterjesztése az érdekelt piaci cégek közreműködésével, 10) az elektronikus kereskedelemmel összefüggő jogszabályok végrehajtásában az Európai Unió tagállamaival együttműködés, 11) a fogyasztói bizalom növeléséről intézkedés, 12) a fogyasztói bizalom erősítését szolgáló akciók, kampányok szervezése, 13) felhasználói, fogyasztói bizalomnövelést célzó intézkedések kidolgozása, 14) a fogyasztói bizalom növelésében érdekelt piaci cégek bevonása, 15) együttműködés a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel az elektronikus kereskedelmet érintő ügyekben, szükség esetén jogszabály alkotási javaslatok, 16) új technológiai eljárásoknak és megoldásoknak a kormányzati munkában és a gazdaságban történő meghonosításának kezdeményezése, 17) informatikai K+F pályázatok támogatása
834 18) 19) 20) 21) 22) 23) 24)
25) 26) 27)
28) 29)
30) 31) 32)
33) 34)
35) 36)
37) 38)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
az információs adatbázisok szabványosításának és kialakításának támogatása, a társadalom felkészítése az új eszközök és módszerek alkalmazására, társadalmi, kulturális, oktatási, gazdasági, informatikai programok tervezése, kivitelezése, működtetése, az információs műveltség legjobb gyakorlatainak hazai implementálása, az informatikai, hírközlési és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését elősegítő kezdeményezésekről intézkedés, egyes tárcák informatikai fejlesztési terveivel és az információs társadalmat érintő K+F terveivel kapcsolatos egyeztetés, az állami szolgáltatások színvonalának, széles körű elérhetőségének – informatikai eszközök segítségével történő – javítására irányuló programok előkészítése, a szakképesítésért felelős miniszter jogkörének gyakorlása, a szakirányába tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkájának segítése, az informatikai és hírközlési ágazathoz tartozó államilag elismert szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek elkészítése, jogszabályban történő kiadása, az informatika ágazatába tartozó szakképesítések képzési időtartamának, szakmai tantárgyainak, központi programjainak (tanterveinek) elkészítése, kiadása, az informatika ágazatba tartozó szakképesítések írásbeli és szóbeli vizsgatételeink elkészítése, kiadása, forgalmazása, az informatika ágazatába tartozó szakképesítésekben a szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézmények kijelölése, jogszabályban történő kiadására javaslattétel, az Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelettel (OKJ) kapcsolatos szakképesítési feladatok (pl. OKJ-be történő felvétel, módosítás, törlés) ellátása, az informatika ágazatába tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak előkészítésével kapcsolatos minisztériumi feladatok ellátása, az informatika ágazatába tartozó szakképzések szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzéséről, valamint a szakmai szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről való gondoskodás, az informatika ágazatába tartozó szakképesítések országos szakértői és országos vizsgaelnöki névjegyzékeinek elkészítése, kiadása és gondozása, az informatika ágazatába tartozó szakképesítések szakmai tantárgyainak szakmai tankönyveivel (a tankönyvellátással, a tankönyvvé nyilvánítási eljárással) és egyéb tanulmányi segédleteivel kapcsolatos feladatok ellátása, a külföldi bizonyítványok által tanúsított informatikai és hírközlési szakképesítések törvény szerinti elismerése, az informatika ágazatába tartozó országos szakmai tanulmányi versenyek [Országos Tanulmányi Verseny (OKTV), valamint a Szakma Kiváló Tanulója Verseny (SZKTV)] előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok szervezése, az informatika ágazatába tartozó szakképesítések felnőttképzéssel összefüggő feladatainak ellátása, az iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézményekkel való kapcsolattartás, illetve aktuális feladatok ellátása,
15. szám 39)
40) 41) 42)
43) 44) 45) 46) 47) 48) 49) 50) 51) 52) 53) 54) 55) 56) 57) 58) 59)
60) 61) 62)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
835
az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) és az Országos Felnőttképzési Tanács (OFkT) szakképzéssel kapcsolatos szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő munkáiban való részvétel és képviselet, a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprészének felhasználásához kapcsolódó stratégiai kutatások, felmérések, elemzések végzése, az MPA képzési alaprészének bevételéhez (a szakképzési hozzájáruláshoz) kapcsolódó feladatok megvalósításában való közreműködés, az Európai Unió szakképesítések átláthatóságának fóruma ajánlásai alapján a Nemzeti Szakképzési Referencia Pont feladatainak (EUROPASS) ellátásában való részvétel, az Európai Unió által kezdeményezett szakképzési innovációs és kutatási programokban való részvétel, az informatikai és távközlési szakképzés stratégiájának kidolgozása, az Informatikai és Távközlési Szakképzési Stratégiai Bizottság létrehozása és működtetése, a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Program szakképzési intézkedéseinek megvalósításában való közreműködés, az információs társadalom fejlesztésére kiírt tartalomszolgáltatási projektek megvalósítása, a hazai internetes és digitális tartalom növelésének biztosítása, a nemzeti kulturális örökség digitális megőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos kormányzati feladatokhoz szükséges tudáscentrum kialakítása a nemzeti kulturális vagyon digitális megjelenítésével kapcsolatos programok készítése és végrehajtásuk figyelemmel kísérése, a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) működtetése, szakmai felügyeletének ellátása, a magyar nyelvű digitális szolgáltatások fejlesztése, az információs társadalom kialakulását, az infokommunikációs technológiák elterjedését segítő pályázatok kezdeményezése, az EU e-Content projektjeiben való részvétellel kapcsolatos feladatok ellátása, az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok társadalmi elérhetőségével kapcsolatos feladatok ellátása, az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok biztonságos és hiteles társadalmi elérhetőségének tervezése, az elektronikus úton terjesztett közérdekű adatok biztonságos és hiteles társadalmi elérhetőségének biztosítása, a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti – az információs társadalomba való integrálódás érdekében szükséges – együttműködés fejlesztése, a partneri kapcsolat kialakítása, a gazdasági szereplők és a civil szféra együttműködése informatikai feltételeinek megteremtésére kezdeményezések kidolgozása, a gazdaság és civil szféra fokozottabb szerepvállalása kereteinek kialakításával kapcsolatos feladatok ellátása, a gazdaság szereplői és a civil szféra közötti elektronikus kommunikáció alapú együttműködés fejlesztéséhez és a partneri kapcsolat kialakításához szükséges felhasználói bizalomerősítő intézkedésekre javaslatok kidolgozása,
836 63) 64) 65) 66) 67) 68) 69) 70) 71) 72) 73)
74)
75) 76) 77) 78) 79) 80) 81) 82) 83) 84)
85) 86)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a társadalom információs társadalomról alkotott képének formálása a sajtó tájékoztatásának eszközével, az állampolgári jogok elektronikus úton történő biztonságos gyakorlásának lehetővé tétele, az internetes elérés, a digitális média elterjedésének biztosítása, az internet elérést biztosító távközlési infrastruktúrával való ellátottság tekintetében elmaradott régiók felzárkóztatásának elősegítése, az internethez való széles körű hozzáférés feltételeinek kialakítása, az állampolgárok, intézmények számára az internetelérés biztosítása, az állampolgárok, intézmények számára a szélessávú internet-elérés biztosítása (Informatikai Közháló Program), az települések internethez kapcsolódásának terjesztéséről és széles körű elérhetőségéről gondoskodás, a digitális írástudás elterjedésével kapcsolatos feladatok ellátása, az információs technológiák elterjesztése, az információs technológiák – az informatikai termékek és szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését elősegítő kezdeményezések elterjesztése, az információs technológiák – az informatikai termékek és szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését elősegítő kezdeményezések – piacra jutásának, exportjának elősegítése, a biztonságos információs technológiák elterjesztésére javaslatok kidolgozása, a szükséges információs adatbázisok szabványosítása és kialakítása, az információs adatbázisok kialakításának és szabványosításának támogatása, a védett szervezeti struktúrák szabványosítása, az informatikai biztonsággal kapcsolatos hazai szakmai tevékenység összehangolására, harmonizálására javaslattétel, az informatikai biztonság területén bekövetkezett rendkívüli, azonnali beavatkozást igénylő esetekben egyedi intézkedésre javaslattétel, az információs technológiákkal szemben fellépő veszélyek elleni védekezésre alkalmas biztonsági szabványok, rendszerek kialakítása, elterjesztése, az informatikai biztonság megvalósításához szükséges technológiai fejlesztésekre vonatkozó javaslatok kialakítása, az informatikai biztonság technológiai követelményeinek fejlesztése, az információs technológiákkal szemben fellépő veszélyek elleni védekezésre alkalmas biztonsági szabványok közigazgatási alkalmazásának, elterjesztésének koordinálása, az információs társadalom kialakításánál a hálózat és informatikai veszélyeztetettség monitorozása, a nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi igényeknek az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások és tevékenységek során történő érvényesítése,
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
837
6. GAZDASÁGI, INFORMATIKAI ÉS HUMÁNPOLITIKAI SZAKÁLLAMTITKÁRSÁG 6.1. TITKÁRSÁG
A Szakállamtitkár Titkársága az általános titkársági feladatokon túlmenően ellátja a szakállamtitkár által meghatározott feladatokat. 6.2. KÖZBESZERZÉSI, TERVEZÉS-KOORDINÁCIÓS ÉS KONTROLLING FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) ellátja a tárcát érintő többirányú költségvetési, gazdálkodási koordinációt igénylő feladatokat, 2) tervezéskoordinációs feladatkörében összefogja a fejezet költségvetési előirányzatait érintő költségvetési tervező munkát a minisztériumon belül, ellátja a szakmapolitikai elképzelések pénzügyi-gazdasági megalapozását szolgáló döntés-előkészítés feladatait, 3) a Vezetői Információs Rendszer részeként a vezetők rendszeres tájékoztatását biztosító kontrolling jelentést készít a GKM fejezet előirányzataira vonatkozóan, 4) szabályozás-koordinációs feladatkörében – összhangban a hatályos jogszabályokkal, a költségvetés-politikai, tervezési, zárszámadási irányelvekkel – összefogja a fejezet költségvetésére, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználására vonatkozó szabályrend kialakítását és folyamatos aktualizálását, 5) összefogja a költségvetési és zárszámadási törvénytervezeteket érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás kialakítását, 6) az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez fejezeti szintű koordinációt biztosít, 7) végzi a közbeszerzésekkel kapcsolatos, valamint a hazai pályázati stratégiai, monitoring tevékenységek összefogását, 8) ellátja a minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság értékhatár feletti beszerzéseivel kapcsolatos szervezési, döntés-előkészítési feladatokat, szervezi és működteti a Közbeszerzési Bizottság munkáját, 9) kidolgozza a támogatási célú költségvetési források – kivéve az EU támogatásokkal kapcsolatos költségvetési forrásokat – pályázati feltételrendszerét, gondoskodik a működtetés összefogásáról, ellátja az ezzel összefüggő szabályozási feladatokat, koordinálja a pályázati forrásból megvalósuló programokhoz kapcsolódó monitoring tevékenységet, 10) ellátja a minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről (FEUVE) szóló szabályozási feladatokat, koordinálja a FEUVE Bizottság vezetői feladatokhoz kapcsolódó előkészítő tevékenységet, értékeli, egyezteti a kijelölt szakmai kezelők által készített FEUVE dokumentumokat (kockázati mátrix, ellenőrzési nyomvonal).
838
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
6.3. KÖLTSÉGVETÉSI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti. A Főosztály szervezetileg az alábbi osztályokra tagolódik: – Fejezeti Osztály, – GKM Igazgatási Osztály, – Intézmény-felügyeleti Osztály, – Forrás-támogató Osztály. A Főosztály feladatai: 1) összhangban a szakmapolitikai elképzelések pénzügyi, gazdasági megalapozását szolgáló döntésekkel összeállítja a költségvetési törvénytervezet GKM fejezetre vonatkozó számszaki mellékleteit és szöveges indoklását, melynek keretében elvégzi a szakterületi javaslatok számszaki ellenőrzését és rögzítését az informatikai rendszerben, 2) zárszámadási törvénytervezet GKM fejezetre vonatkozó számszaki mellékleteinek és szöveges indoklásának összeállítása, ellenőrzése, 3) közreműködik a költségvetési és zárszámadási törvénytervezetek GKM-et érintő képviselői és bizottsági módosító indítványokkal kapcsolatos minisztériumi állásfoglalás kialakításában, 4) a szakmai kezelők és a felügyelt intézmények által elkészített elemi költségvetést, és a negyedéves előirányzat-felhasználási terveket valamint kimutatásokat, a havi előirányzat-felhasználási keret (támogatás) ütemezését felülvizsgálja, gondoskodik a fejezetszintű feldolgozásukról s a MÁK részére történő átadásukról; elkészíti a főosztály feladatkörébe tartozó előirányzatok negyedéves mérlegjelentéseit, féléves és éves beszámolóit, valamint gondoskodik az előírás szerinti adatfeldolgozásukról fejezetszinten, ellenőrzésüket követően a hibátlan adatállományt átadja a MÁK részére, 5) a GKM fejezethez tartozó költségvetési intézmények költségvetésének tervezésével, beszámolásával és annak ellenőrzésével összefüggő tevékenységek összefogása és koordinálása, a költségvetési intézmények elemi költségvetésének, a negyedéves mérleg-jelentéseknek, a féléves és éves beszámolóknak az ellenőrzése, 6) a fejezet felügyelete alá tartozó költségvetési szervek támogatási, kiadási valamint bevételi előirányzatai alakulásának nyilvántartása és figyelemmel kísérése, előirányzat-maradványainak felülvizsgálata, 7) a fejezethez tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek költségvetési-gazdálkodási tevékenysége felügyeletének ellátása, 8) az intézményi törzskönyvi nyilvántartáshoz, intézményi számlanyitáshoz, adatmódosításhoz, megszüntetéshez szükséges információ- és adatszolgáltatás biztosítása, az intézményi adatokra vonatkozó az ÁHT szerinti közzétételi feladatok ellátása, 9) fejezeti kezelésű előirányzatok és a költségvetési intézmények felügyeleti szervi hatáskörű előirányzat módosításainak engedélyezése illetve engedélyeztetésre történő előkészítése, 10) költségvetési előirányzatok nyilvántartása fejezetszinten, 11) azon fejezeti kezelésű előirányzatoknál, melyek számviteli feladatait nem közreműködő szerv végzi, a számviteli szabályozás ellátása, az integrált rendszer
15. szám
12)
13)
14)
15) 16) 17) 18) 19)
20)
21)
22)
23)
24)
25)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
839
alkalmazásával teljes körű analitikus és főkönyvi nyilvántartás vezetése, a kötelezettségvállalások nyilvántartása, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, a beszámolók és időközi mérlegjelentések elkészítése, a fejezet maradvány-elszámolásának összefogása és jóváhagyásra történő előterjesztése, a fejezeti kezelésű előirányzatok előirányzat-maradványainak felülvizsgálata, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásához és a szabályzatok folyamatos aktualizálásához irányelveket határoz meg a szakmai kezelők felé, a szabályozás során gondoskodik a költségvetési szakmai szempontok érvényre jutásáról, a fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési felügyeletének ellátása, az előirányzatok felhasználásáról – az adott fejezeti kezelésű előirányzat pénzügyi és számviteli feladatait ellátó szervezetek bevonásával – megbízható, átlátható információk szolgáltatása a kontrolling rendszerhez, a fejezeti tartalék felhasználásának engedélyeztetésével összefüggő feladatok ellátása, részvétel a FKTB Pénzügyi Albizottság és az Államháztartás Belső Pénzügyi Ellenőrzési (ÁBPE) Tárcaközi Bizottság FEUVE Albizottság munkájában, részvétel a minisztérium Közbeszerzési Bizottságában, a költségvetési szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása érdekében, költségvetési adatszolgáltatás ellátása, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által kezdeményezett, valamint a felügyeleti ellenőrzéshez teljesítendő információ- és adatszolgáltatás biztosítása, a GKM Igazgatás alcím pénzügyi, gazdálkodási feladatainak ellátása, ennek keretében javaslat készítése a költségvetési törvényben jóváhagyott kiemelt előirányzatok belső felosztására, engedélyeztetésére, szabályozására, a felhasználás szabályszerűségének ellenőrzése, a kötelezettségvállalások ellenjegyzése, azok analitikus nyilvántartásának vezetése és az intézményi adatokra vonatkozó közzétételi feladatok ellátása, a GKM Igazgatás alcím költségvetési előirányzatai teljesítésének nyilvántartása, a jogszabály által előírt számviteli szabályozási és mérlegkészítési kötelezettségek teljesítése, a számviteli törvénynek megfelelően a jogutód nélkül megszűnt költségvetési intézmények vagyonának nyilvántartása, kezelése, követeléseik és kötelezettségeik rendezése, a minisztériumi személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos gazdálkodás koordinálása a Humánpolitikai Főosztály közreműködésével; a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján a személyi juttatások tervezése, jogcímenkénti felosztási javaslatának elkészítése és engedélyeztetése, jogszabályok, belső szabályzatok szerinti felhasználása, illetve pénzügyi ellenjegyzése és teljesítése, nyilvántartása, az intézményi jelentőfelelősi feladatok ellátása és az ebből eredő egyes adatszolgáltatások, a magánnyugdíj-pénztárak részére adatszolgáltatás, a Humánpolitikai Főosztály adatszolgáltatása alapján a természetbeni juttatások, illetve a „cafeteria” rendszerbe bevont költségtérítésekkel kapcsolatos beszerzések és értéktárolási feladatok ellátása, pénzügyi teljesítések és a teljesítések nyilvántartása, a bel- és külföldi kiküldetések költségeinek elszámolása,
840 26) 27)
28)
29) 30)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
készpénzforgalom bonyolítása és házipénztár működtetése, a minisztériumi dolgozók lakáscélú támogatásához kapcsolódó kölcsönök számlakezelésével összefüggő feladatok ellátása, a Lakásügyi Bizottságba tag delegálása, a GKM Igazgatás kezelésében lévő vagyontárgyak, valamint a mérlegében szereplő részesedések nyilvántartásának vezetése, a vagyonban bekövetkezett változásokról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság értesítése, a vagyonkezelési szerződés aktualizálása, a tárca költségvetési gazdálkodás IT rendszer szakmai rendszergazdai feladatok végzése, a költségvetési intézmények gazdasági vezetői kinevezésének véleményezése. 6.4 HUMÁNPOLITIKAI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető főosztályvezető-helyettes helyettesít.
vezeti,
akit
az
általános
jogkörű
A Főosztály feladatai: 1) a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó humánpolitikai döntések előkészítése, végrehajtása, 2) a minisztérium munkaügyi tárgyú belső szabályzatainak (Közszolgálati Szabályzat, közszolgálati adatvédelmi szabályzat, a lakáscélú támogatási rendszeréről szóló szabályzat) kidolgozása és folyamatos aktualizálása, 3) a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről, az egyes munkaköri megnevezésekről, valamint a miniszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat tételéről szóló miniszteri rendeletek kidolgozása, módosítása, 4) a minisztériumi köztisztviselők, ügykezelők, munkavállalók (a továbbiakban együttesen: munkatársak) tekintetében a felvételi/kiválasztási és pályázati rendszer működtetése, a vezetői, és szakember utánpótlás rendszerének kidolgozása, 5) a minisztériumban foglalkoztatott munkatársakkal, valamint a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények vezetőivel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott humánpolitikai teendők ellátása, 6) a miniszter által alapított gazdasági társaságok (közhasznú társaságok) első számú vezetőivel kapcsolatos humánpolitikai feladatok ellátása, részvétel a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság munkájában, 7) a köztisztviselői minősítési és teljesítményértékelési rendszer működtetése, a munkatársak javadalmazási és juttatási rendszerének kidolgozása, a munkatársak jóléti ellátási és szociális támogatási rendszerének kialakítása, fejlesztése, 8) a minisztériumi létszám-gazdálkodással összefüggő feladatok ellátása, adatszolgáltatás a személyi juttatások tervezéséhez, felhasználásához és ellenőrzéséhez, a „cafeteria” rendszerrel kapcsolatos nyilvántartás és adatszolgáltatás, 9) a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők jogviszonyát érintő közszolgálati nyilvántartás és az állami adatszolgáltatási feladatok ellátása, a közszolgálati jogviszonnyal (munkaviszonnyal) kapcsolatos igazolások kiadása,
15. szám 10)
11) 12)
13)
14)
15) 16) 17) 18) 19) 20) 21)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
841
a munkatársak képzési és továbbképzési rendszerének kialakítása, a minisztériumi munkatársak továbbképzésével, európai uniós képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos feladatok koordinálása és lebonyolítása, a GKM költségvetési fejezet intézményei képzési és továbbképzési tevékenységének felügyelete, a fejezeti szintű terv összeállítása, a jogszabályokban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzések előkészítése, közreműködik a minisztériumot is érintő közoktatási, szakképzési, felsőoktatási, felnőttképzési álláspontok kialakításában; koordinálja a hatósági képzések tartalmi követelményeinek (szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek) meghatározását; részt vesz az energetika, ipar, kereskedelem, külgazdaság és vendéglátás ágazatok speciális képzési követelményeinek kidolgozásában, tárcaképviselet biztosít a más minisztériumok által működtetett képzési és továbbképzési bizottságokban (Országos Szakképzési Tanács, Közigazgatási Továbbképzési Kollégium), a minisztériumi munkatársak gazdasági társaságokban (közhasznú társaságokban, alapítványoknál) betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagságának nyilvántartása, személyi javaslattétel e tisztségek betöltésére, részvétel a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati munkában, az ebből adódó minisztériumi feladatok összefogása, a minisztérium köztisztviselőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos feladatok ellátása, kapcsolattartás a minisztériumi érdekképviseleti szervezetekkel, az állami és miniszteri kitüntetések és díjak adományozásával kapcsolatos feladatok ellátása, a Kitüntetési Bizottság titkársági feladatainak ellátása, a Központi Állomány működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása, a Lakásügyi Bizottság titkársági feladatainak ellátása, a nyugállományú köztisztviselőkkel való kapcsolattartás, a Nyugdíjas Bizottság működtetése. a minisztérium képviselete munkaügyi perekben.
6.5. INFORMATIKAI FŐOSZTÁLY
A Főosztály munkáját főosztályvezető vezeti. A Főosztály feladatai: 1) a minisztérium informatikai stratégiai tervének kialakítása, az éves informatikai munkaterv és a GKM Igazgatás költségvetésben informatikai tartalmú feladatokra fordított források felhasználásának megtervezése (informatikai költségvetés), az informatikai költségvetés forrásfelhasználásának kezdeményezése, irányítása, felügyelete, és a más szervezeti egységek Igazgatás költségvetésen kívüli informatikai célú pénzeszközei felhasználásának felügyelete, 2) a kormányzati informatikai koordináció illetékes szervezeteinek munkájában és annak szakmai munkabizottságaiban a minisztérium képviselete, kapcsolattartás a nemzetközi és hazai szakmai szervezetekkel, közreműködés az információs társadalom és az információs gazdaság megvalósítására irányuló kormányzati feladatokban,
842 3) 4)
5)
6)
7) 8)
9)
10)
11)
12)
13)
14)
15) 16)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
a minisztérium informatikai rendszeréhez kapcsolódó kormányzati fejlesztések minisztériumi megvalósítása, a minisztérium és a GKM Gazdasági Igazgatóság informatikai eszközellátásának és informatikai támogatásának biztosítása a minisztérium informatikai rendszerében, a minisztérium informatikai rendszere, annak alrendszerei és elemei fejlesztéseinek kezdeményezése, irányítása, felügyelete, a minisztérium más szervezeti egységeit érintő informatikai tartalmú fejlesztések informatikai részének irányítása, felügyelete, a minisztérium információs rendszerének a szakfőosztályi igények alapján történő kialakítása, a minisztérium által kezelt statisztikák, átvett és előállított adatbázisok rendszerbe integrálása, a minisztérium informatikai rendszerének (hálózat, alaprendszer, alkalmazások) üzemeltetése, az informatikai üzemeltetéssel és fejlesztéssel kapcsolatos számítástechnikai eszközök (hardver, szoftver és kapcsolódó licenceik) életciklusának műszaki szempontú naprakész nyomon követése, az informatikai tárgyú szabályzatok kidolgozásának kezdeményezése, a szabályzatokban meghatározott előírások és követelmények megfelelő ellátása, ellenőrzése, az informatikai tárgyú jogszabály-tervezetek, kormány-előterjesztések véleményezése, az informatikai szabályozást megvalósító egyéb rendelkezések, eljárási rendek, valamint hazai és nemzetközi szakmai elemzések véleményezése, figyelése, a minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó intézmények (ágazat) informatikai tevékenységének tárca szintű felügyelete, a kormányzati és az ágazati informatikai stratégia érvényesítése, e tevékenységek összefogására az Ágazati Informatikai Bizottság működtetése, a minisztérium dolgozói részére informatikai oktatások igény és szükséglet szerinti szervezése, együttműködve a Humánpolitikai Főosztállyal, az oktatóterem és számítástechnikai berendezéseinek felügyelete, OSAP keretében működő, valamint más jogszabályok által előírt, a Stratégiai Főosztály által tartalmilag meghatározott minisztériumi adatgyűjtési rendszer és az erre épülő adatbázisok és adatpiacok informatikai fejlesztése és működtetése, a különböző hazai és külföldi adatbázisokhoz, információs kiadványokhoz történő hozzáférés és a jogszabályi keretek között engedélyezett másodlagos adatátvétel biztosítása, az átvett adatokra épülő adatbázisok – ezen belül különösen a külkereskedelmi adatbázis – informatikai fejlesztése és működtetése a Stratégiai Főosztállyal való együttműködésben, a tárca tevékenységi körébe tartozó információszolgáltatási feladatok támogatására térinformatikai rendszer kialakítása és működtetése, a külön utasításban meghatározott befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos feladatok ellátása.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
843
1. melléklet
844
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
Függelék az 1. melléklethez A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium név- és feladatváltozással érintett szervezeti egységeinek jogutódlása JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
Miniszteri Kabinet
Miniszteri Kabinet
Miniszteri Kabinet
MFB Titkárság (tulajdonosi joggyakorlás, kormányzati kapcsolatok tekintetében)
Miniszteri Kabinet
Kabinetfőnök (IHM)
Miniszteri Kabinet
Kabinetiroda (IHM)
Miniszteri Titkárság
Miniszteri Titkárság
Miniszteri Titkárság Parlamenti Kapcsolatok Főosztály Parlamenti Kapcsolatok Főosztály Stratégiai Főosztály Stratégiai Főosztály
Miniszteri hivatal (IHM) Parlamenti Titkárság Parlamenti és társadalmi kapcsolatok titkársága (IHM) Miniszteri Kabinet (stratégiaalkotás tekintetében) Stratégiai Tervezési Főosztály (a vállalkozásfejlesztést, ill. a közlekedésfejlesztést célzó tervezés kivételével)
Stratégiai Főosztály
Közgazdasági Főosztály
Kommunikációs Főosztály
Sajtó Főosztály
Kommunikációs Főosztály
Kommunikációs és PR iroda (IHM)
Jogi és Koordinációs Főosztály Jogi és Koordinációs Főosztály Jogi és Koordinációs Főosztály
Jogi Főosztály Koordinációs Főosztály Közigazgatási főosztály (IHM)
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Jogi és Koordinációs Főosztály Jogi és Koordinációs Főosztály Belső Fejlesztési Főosztály Vagyongazdálkodási Főosztály Vagyongazdálkodási Főosztály
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Jogi szolgáltatási önálló osztály (IHM) Kodifikációs Főosztály (IHM) (kodifikáció tekintetében) Működésfejlesztési iroda (IHM) Vagyongazdálkodási Főosztály (PPP és infrastruktúra finanszírozási projektek kivételével) Közgazdasági és portfóliókezelési Főosztály (IHM)
Belső Ellenőrzési Főosztály
Ellenőrzési Főosztály
Belső Ellenőrzési Főosztály
Ellenőrzési főosztály (IHM)
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Szakállamtitkár Titkársága
Külgazdasági Helyettes Államtitkár Titkársága
Vállalati Kapcsolatok Főosztály
Befektetési Főosztály
Vállalati Kapcsolatok Főosztály
Gazdaságfejlesztési Programok Főosztály (támogatási programok kivételével)
Vállalati Kapcsolatok Főosztály
Kereskedelemfejlesztési Főosztály
Kereskedelempolitikai és EU Koordinációs Főosztály Kereskedelempolitikai és EU Koordinációs Főosztály Kereskedelempolitikai és EU Koordinációs Főosztály Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
EU Koordinációs Főosztály Kereskedelempolitikai Főosztály (stratégia és tervezés tekintetében) EU ügyek főosztálya (IHM) EU tagországok Külgazdasági Főosztálya
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
EU-n kívüli országok Külgazdasági Főosztálya
Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály
Külkapcsolatok főosztálya (IHM)
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága
845
Közlekedési Helyettes Államtitkár Titkársága
846
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Titkársága Közszolgáltatások Szervezése Főosztály Közszolgáltatások Szervezése Főosztály Közszolgáltatások Szervezése Főosztály Közszolgáltatások Szervezése Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály
15. szám
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Energetikai és Ipari Helyettes Államtitkár Titkársága Infokommunikációs szabályozási helyettes államtitkárság (IHM) (nemzetközi bírósági ügyek és digitális átállás tekintetében) Környezetvédelmi Főosztály Védelem-koordinációs Főosztály Védelemszervezési önálló osztály (IHM) Közlekedési Stratégiai és Nemzetközi Főosztály (nemzetközi feladatok tekintetében) Stratégiai Tervezési Főosztály (a közlekedésfejlesztést célzó tervezés tekintetében) Vasúti Közlekedési Főosztály (közszolgáltatások tekintetében) Hajózási Főosztály (közszolgáltatások tekintetében) Légiközlekedési Főosztály (közszolgáltatások tekintetében) Közúti Közlekedési Főosztály (közszolgáltatások tekintetében) Vasúti Közlekedési Főosztály (hálózati infrastruktúra tekintetében) Hajózási Főosztály (hálózati infrastruktúra tekintetében) Légiközlekedési Főosztály (hálózati infrastruktúra tekintetében) Közúti Közlekedési Főosztály (hálózati infrastruktúra tekintetében) Közlekedési Stratégiai és Nemzetközi Főosztály (közlekedés stratégiai feladatok tekintetében) Vasúti Közlekedési Főosztály (szabályozás tekintetében) Hajózási Főosztály (szabályozás tekintetében)
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály Finanszírozási Programok Főosztály
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Légiközlekedési Főosztály (szabályozás tekintetében) Közúti Közlekedési Főosztály (szabályozás tekintetében) Szabályozási Főosztály IHM) (elektronikus hírközlés és posta tekintetében) Kodifikációs Főosztály (IHM) (szabályozás tekintetében) Piacfejlesztési Főosztály (IHM) Vasúti Közlekedési Főosztály (finanszírozás tekintetében) Hajózási Főosztály (finanszírozás tekintetében) Légi Közlekedési Főosztály (finanszírozás tekintetében) Közúti Közlekedési Főosztály (finanszírozás tekintetében) Vagyongazdálkodási Főosztály (PPP és infrastruktúra finanszírozási projektek tekintetében) Kohéziós Alap és Nagyprojektek Főosztály KIOP Főosztály (közreműködő szervezeti feladatok tekintetében)
Energetikai Főosztály
Energetikai Főosztály
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkárság Titkársága
EU Fejlesztési Alapokért Felelős Helyettes Államtitkár Titkársága Vállalkozás-fejlesztési Helyettes Államtitkár Titkársága
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkárság Titkársága Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály
847
Piacelemzési főosztály (IHM) Szabályozási főosztály (IHM) (informatika tekintetében) Tartalomszolgáltatási és pályázatkezelési főosztály (IHM) Infokommunikációs szolgáltatási és biztonsági főosztály (IHM) (IT programok tekintetében )
848
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály Infokommunikációs és E-gazdaság Főosztály
15. szám
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ eKözigazgatás és ágazati programok főosztály (IHM) Stratégiai főosztály (IHM) Fejlesztéspolitika és EU-támogatások főosztály (IHM) e-szolgáltatások főcsoport (IHM)
Innovációs és K+F Főosztály
Innovációs Főosztály
Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főosztály
Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály
Ipari Főosztály
Üzleti Környezet Fejlesztése Főosztály Vállalkozás Finanszírozási Főosztály Vállalkozás Finanszírozási Főosztály Vállalkozás Finanszírozási Főosztály Vállalkozás Finanszírozási Főosztály
Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Főosztály (finanszírozás kivételével) Kis- és Középvállalkozás Fejlesztési Főosztály (finanszírozás tekintetében) MFB titkárság (tulajdonosi joggyakorlás, kormányzati kapcsolatok kivételével) Gazdaságfejlesztési Programok Főosztály (támogatási programok tekintetében) Stratégiai Tervezési Főosztály (a vállalkozásfejlesztést célzó tervezés tekintetében) Gazdaság-koordinációs és Pénzügyi Helyettes Államtitkár Titkársága
Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkár Titkársága Gazdasági, Informatikai és Gazdasági helyettes államtitkárság (IHM) Humánpolitikai Szakállamtitkár Titkársága Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkár Titkársága Közbeszerzési önálló osztály (IHM) Közbeszerzési, Pályázati és Monitoring Titkárság Költségvetési Főosztály
Költségvetési Főosztály
Költségvetési Főosztály
Költségvetési Főosztály (IHM)
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
JOGUTÓD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
849
JOGELŐD SZERVEZETI EGYSÉG/VEZETŐ
Költségvetési Főosztály
Közgazdasági és költségvetési főcsoport (IHM)
Költségvetési Főosztály
Gazdasági és üzemeltetési főosztály (IHM)
Humánpolitikai Főosztály
Humánpolitikai Főosztály
Humánpolitikai Főosztály
Humánpolitikai Főosztály (IHM)
Informatikai Főosztály
Informatikai Főosztály
Megszűnő szervezeti egységek: • Politikai Államtitkár Titkársága I. • Politikai Államtitkár Titkársága II. • Politikai Államtitkári Hivatal (IHM) • Közigazgatási Államtitkár Titkársága, • Közigazgatási Államtitkári Hivatal (IHM) • Stratégiai és e-szolgáltatások helyettes államtitkárság (IHM)
850
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2. melléklet A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium engedélyezett létszáma Szervezeti egység neve
Engedélyezett létszám
Miniszter és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
6
Államtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egység
6
Kabinetfőnök és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
90
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokért felelős Szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
110
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
150
Gazdaságfejlesztésért Felelős Szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
110
Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkár és az irányítása alá tartozó szervezeti egységek
80
Központi Állomány
31
Összesen:
583
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
851
3. melléklet A gazdasági és közlekedési miniszter által alapított, valamint a hozzá rendelt tartós állami és részben állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek (közhasznú társaságok, alapítványok, szövetkezetek) szakmai felügyeletének ellátása∗
TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
1.
Magyar Fejlesztési Bank ZRt.
2.
Magyar Államvasutak ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
3.
Nemzeti Autópálya ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
4.
Állami Autópályakezelő ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
5.
Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
6.
Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
7.
Paksi Atomerőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
8.
Info Park Rt.
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
9.
Kisvállalkozásfejlesztési Pénzügyi Rt.
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
10.
Villamosenergia-ipari Kutató Intézet Rt.
∗
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
A tulajdonosi joggyakorlás körében hozandó döntéseket a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság készíti elő.
852
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
11. Észak-dunántúli Gázszolgáltató Rt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
12. Közép-dunántúli Gázszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
13. Délalföldi Gázszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
14. Tiszántúli Gázszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
15. Dél-dunántúli Gázszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
16. Duna-menti Erőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
17. Vértesi Erőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
18. Bakonyi Erőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
19.
Pannon Hőerőmű Energiatermelő, Kereskedelmi és Szolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
20. Mátrai Erőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
21. AES-Tisza Erőmű Kft.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
22. Budapesti Erőmű ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
E. ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
23.
15. szám
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
853
TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
24.
E. ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
25.
Dél-magyarországi Áramszolgáltató NyRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
26.
E. ON Tiszántúli Áramszolgáltató ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
27.
Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
28. Budapesti Elektromos Művek NyRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
29. Országos Villamostávvezeték ZRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
30. Magyar Telekom Távközlési NyRt.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
31.
Közúti Társaságok Vendégháza Balatonföldvár Kft.
Kabinetfőnök
32.
Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Kft.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
33.
Építőipari Közszolgáltató, Kereskedő és Oktató Kft.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
34. Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.
35.
KISRÓKUS 2000 Ingatlanhasznosító Kft.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Kabinetfőnök
854
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGOK
36.
TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-H)
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Szakállamtitkár
37. Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Budapesti Közlekedési Szövetség Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
39. Közlekedéstudományi Intézet Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
38.
40. Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht.
Kabinetfőnök
41. Magyar Közút Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
42. Ipari Hulladékhasznosító Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
43.
EXVÁ Robbanásbiztos Villamos Berendezéseket Vizsgáló Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
44.
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
45. Energia Központ Kht. IT Információs Társadalom 46. Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht.
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
47.
Jövő Háza Központ Tudományos és Kulturális Kht.
Kabinetfőnök
48.
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.
Kabinetfőnök
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
855
SZÖVETKEZETEK TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
49.
Dél-alföldi Garancia Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
50.
Dél-Dunántúli Garancia Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
51.
Észak-alföldi Garancia Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Észak-Magyarországi Garancia 52. Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Közép-Dunántúli Garancia 53. Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Közép-Magyarországi Garancia 54. Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
Nyugat-Dunántúli Garancia 55. Regionális Tagi Vállalkozást Segítő Szövetkezet
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
ALAPÍTVÁNYOK TÁRSASÁG MEGNEVEZÉSE
56. Universitas Alapítvány
SZAKMAI FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
57.
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
58.
SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
59. Ipar a Környezetért Alapítvány 60.
Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítvány
Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
856
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
4. melléklet A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények felügyeleti rendje∗
INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE
FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
1.
MAGYAR ENERGIA HIVATAL
Miniszter
2.
MAGYAR VASÚTI HIVATAL
Miniszter
3.
KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET
Miniszter
4.
NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG
Miniszter
5.
NEMZETI INFORMÁCIÓS INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉSI INTÉZET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
6.
HUNGAROCONTROL MAGYAR LÉGIFORGALMI SZOLGÁLAT **
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
7.
POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
8.
KÖZLEKEDÉSI FŐFELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
9.
KÖZPONTI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
10.
BARANYA MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
11.
BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
∗
A miniszteri döntéseket a Tulajdonosi és Intézmény-felügyeleti Bizottság készíti elő. ** A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE
857
FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
12.
BÉKÉS MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
13.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
14.
CSONGRÁD MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
15.
FEJÉR MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
16. FŐVÁROSI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
17.
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
18.
HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
19.
HEVES MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
20.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
21.
KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
22.
NÓGRÁD MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
23.
PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
24.
SOMOGY MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
858
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE
15. szám
FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ
25.
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
26.
TOLNA MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
27.
VAS MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
28.
VESZPRÉM MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
29.
ZALA MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
30.
ÚTGAZDÁLKODÁSI ÉS KOORDINÁCIÓS IGAZGATÓSÁG ∗∗
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
31. MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
32. MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
33.
MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
34.
SZÉNBÁNYÁSZATI SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI KÖZPONT
Infrastruktúráért Felelős Szakállamtitkár
35. MAGYAR BÁNYÁSZATI HIVATAL
Miniszter
36. ORSZÁGOS MÉRÉSÜGYI HIVATAL
Miniszter
37. MAGYAR SZABADALMI HIVATAL
Miniszter
∗∗
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
INTÉZMÉNY MEGNEVEZÉSE
38.
NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATAL
39.
MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL
859
FELÜGYELETET ELLÁTÓ FELSŐVEZETŐ Miniszter Gazdaságfejlesztési Szakállamtitkár
40. GKM GAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG **
Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai Szakállamtitkár
41.
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM **
Kabinetfőnök
42.
BÁNYÁSZATI UTÓKEZELŐ ÉS ÉJJELI SZANATÓRIUM **
Kabinetfőnök
43.
MÁV KÓRHÁZ ÉS KÖZPONTI RENDELŐINTÉZET BUDAPEST **
Kabinetfőnök
44. BUDAI MÁV KÓRHÁZ ** 45.
MÁV KÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET SZOLNOK **
Kabinetfőnök Kabinetfőnök
46. MÁV KÖZEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET **
Kabinetfőnök
47. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM **
Kabinetfőnök
** A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó költségvetési szerv.
860
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
5. melléklet Egyedi közigazgatási hatósági ügyekben való eljárás rendje 1)
Azokban az esetekben, amikor a miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó államigazgatási szervek a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint hozzák meg az első és másodfokú közigazgatási hatósági határozatokat, de felügyeleti eljárás lefolytatására kerül sor, a felügyeleti eljárás ügyében az eljárás tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység – mint a felügyeleti szerv képviselője – készíti elő a felügyeleti eljárásban meghozandó határozatot. A határozatot – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.
2)
Azokban az esetekben, amikor jogszabályok szerint első fokon hozott határozat ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani, a másodfokú határozatot – a fellebbezés tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésében, törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal egyeztetve – a miniszter nevében és megbízásából az illetékes szakállamtitkár adja ki.
3)
Azokban az esetekben, ha törvényi rendelkezés alapján a miniszter jár el elsőfokú hatóságként valamely egyedi közigazgatási hatósági ügyben, az elsőfokú határozatot – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történt egyeztetést követően – a kérelem tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésére a miniszter adja ki.
4)
A miniszter irányítási, illetve felügyeleti jogkörében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2., illetve 4. §-a alapján meghozott határozatot – törvényességi szempontból a Jogi és Koordinációs Főosztállyal történt egyeztetést követően – a tárgya szerint érintett, szakmailag illetékes szervezeti egység előkészítésére a miniszter adja ki.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
861
6. melléklet A Ktv. 22/A. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételek alapján vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az alábbiakban meghatározott köztisztviselők a Ktv.-ben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek, illetőleg számot adnak a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásukról és annak okáról: I.
a főtisztviselő,
II.
a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, miniszteri főtanácsadó, miniszteri tanácsadó, valamint a politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó,
III.
a közigazgatási hatósági ügyben döntésre jogosult, az SZMSZ szerint kiadmányozási joggal rendelkező köztisztviselő,
IV.
a közbeszerzési eljárásban közreműködő, külön miniszteri utasításban meghatározott összetételű közbeszerzési bíráló bizottságban kijelölt és állandó tagként eljáró köztisztviselők, valamint a beszerző szervezeti egység kijelölt köztisztviselői,
V.
a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására (az államháztartás működéséről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet XII. fejezete alapján érvényesítésre, ellenjegyzésre, utalványozásra), valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult munkaköröket betöltő köztisztviselők,
VI.
az I–V. pont hatálya alá nem tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá a fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló 19/2003. (IV. 9.) GKM rendelet szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő.
862
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
7. melléklet Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztályának speciális feladatai a)
Elkészíti a PHARE és az Átmeneti Támogatás ellenőrzésére vonatkozó Éves Ellenőrzési Tervet és gondoskodik a KEHI részére a tárgyévet megelőző év december 31-ig történő megküldéséről.
b)
Gondoskodik a PHARE és az Átmeneti Támogatás ellenőrzéséről készült jelentések és az azokhoz kapcsolódó intézkedési tervek KEHI részére történő megküldéséről az ellenőrzés lezárását követő 40 napon belül.
c)
Elkészíti a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásához kötődő ellenőrzések stratégiai tervét és gondoskodik azok megküldéséről a pénzügyminiszter és a KEHI részére a programozási időszak kezdetétől számított 3 hónapon belül.
d)
Elkészíti a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap felhasználásához kötődő éves ellenőrzési terveket és gondoskodik azok megküldéséről a pénzügyminiszter és a KEHI részére minden év október 15-éig.
e)
A Belső Ellenőrzési Főosztály éves beszámolójához kapcsolódóan elkészíti az osztály előző évi feladatainak megvalósításáról és az általánosítható tapasztalatokról szóló beszámolóját.
f)
Feladatai végzésével összefüggésben kapcsolatot tart az Európai Unió Bizottságának ellenőri szervezetével, az ÁSZ-szal, a KEHI-vel és átruházott hatáskörben a Pénzügyminisztériummal. Ellátja az általuk végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos minisztériumi koordinációs feladatokat.
g)
Elkészíti és aktualizálja a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó kézikönyveket.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
863
8. melléklet A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ügyfélszolgálati Információs Irodájának Szervezete és Működése 1. Az Iroda jogállása, feladat- és hatásköre 1)
2)
Az Irodát a Kommunikációs Főosztály működteti, a minisztérium Közszolgálati Szabályzatában foglaltak alapján megbízott vezető vezetésével. Az informatikai eszközök és szolgáltatások biztosításáról az Informatikai Főosztály gondoskodik. Az Iroda ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály és az állami irányítás egyéb eszközei, így különösen az, valamint a minisztérium felsővezetői és a Kommunikációs Főosztály vezetője a Kommunikációs Főosztálynak az SZMSZben megállapított feladatköre alapján a hatáskörébe utal.
2. Az Iroda által nyújtott szolgáltatások 1) 2) 3)
Az Iroda személyes, telefonos és írásbeli (elektronikus és postai úton történő) tájékoztatást nyújt. Az Irodában az ügyfelek rendelkezésére áll egy számítógép, melyen elérhetők a legszükségesebb minisztériumi, kormányzati és uniós információs honlapok. Az általános tanácsadáson és információszolgáltatáson túl a Kommunikációs Főosztály gondoskodik arról, hogy az Irodában elérhető legyen minden olyan formanyomtatvány, írásbeli tájékoztató, amely az ügyfelek hatékony kiszolgálását segíti.
3 A munkavégzés szabályai 1)
2)
Az Irodában történő munkavégzés általános szabályait, az Irodában foglalkoztatott, szervezetileg a Kommunikációs Főosztályhoz tartozó köztisztviselők (ügyfélszolgálati referensek) feladatait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141–143. §-ai, valamint az SZMSZ, egyéb miniszteri utasítások, szabályzatok, illetőleg jelen szabályzat tartalmazza. Az ügyfélszolgálati referensek a következő feladatokat kötelesek ellátni: a) általános információ nyújtása a minisztériumról és a háttérintézményekről, valamint a Strukturális Alapokat érintő, illetőleg a minisztérium által meghirdetett pályázatokról; b) általános felvilágosítás a konkrét tájékoztatási feladatot végző háttérintézményekről, közreműködő szervezetekről; c) panaszok és közérdekű bejelentések szakszerű átvétele, ügyintézése, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek
864
3)
4)
5)
6) 7)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
szakfőosztályokhoz közvetítése; ügyiratok, megkeresések áttétele hatáskör és illetékesség hiányában; d) a közérdekű adatok megismerésével kapcsolatos minisztériumi szabályozásból adódó teendők ellátása, e) telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátása az Ügyfélszolgálati Információs Vonalon keresztül; f) javaslattétel az Ügyfélszolgálati Információs Vonal automatikus hangmenüjének, illetve a minisztérium internetes portáljának folyamatos frissítésére és fejlesztésére; g) a folyamatos kapcsolattartás a szakfőosztályokkal, továbbá a külső és belső igények felmérése és feldolgozása; h) a háttérintézmények ügyfélszolgálataival való folyamatos kapcsolattartás; i) szakfőosztályok bevonásával aktuális tájékoztatók, brosúrák elérhetővé tétele a beérkező kérdések, megkeresések alapulvételével; j) elektronikus ügyfélszolgálat működtetése a minisztérium portálján keresztül; k) ügyfélkapcsolati adatbázis kezelése és rendszerezése, azon belül a személyes adatok, illetve a közérdekű adatok iránti teljesített és visszautasított igények nyilvántartásának vezetése; l) a feladat elvégzéséhez kapcsolódó irattározási, iktatási és archiválási feladatok ellátása. Az ügyfélszolgálati referensek az egyes megkereséseket a személyükre megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján – az adott ügy előzményeinek és összefüggéseinek, továbbá a folyamatosan bővülő ügyfélszolgálati információs kincs ismeretében, az ügyben keletkezett valamennyi irat együttes kezelésével – intézik; a megkeresés típusának megfelelő intézkedés útján. A szóbeli megkeresést az ügyfélszolgálati referens köteles írásba foglalni. Az írásbeli megkeresést (panaszt és közérdekű bejelentést) – amennyiben a szakterület által rendelkezésére bocsátott anyagok nem nyújtanak elegendő információforrást, és a tárgyban még nem történt megkeresés azt megelőzően – az Iroda köteles három munkanapon belül, intézkedés és megválaszolás céljából az SZMSZ szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységhez továbbítani. E szervezeti egység a rá irányadó törvényi határidőn belül elkészíti a választ, és gondoskodik az ügyfélnek történő megküldéséről, mellyel egyidejűleg – dokumentálási célból – annak tartalmáról az Irodát is tájékoztatni köteles. Amennyiben más jogszabály, valamint az SZMSZ eltérően nem rendelkezik, írásbeli megkeresés esetén a harmincnapos elintézési határidő figyelembevételével kell eljárni. Ha az elintézési határidő előreláthatólag meghaladja a 30 napot, erről az ügyfelet a panasz/bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül – az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével – a Kommunikációs Főosztály vezetője, a megkeresés továbbítása esetén a válaszadásra kijelölt szervezeti egység vezetője tájékoztatja. Elektronikus úton érkezett megkeresés (e-mail) esetén az írásbeli megkeresésre irányadó határidők szerint kell eljárni. Telefonos megkeresés esetén az esetenként szükséges visszahívás határideje 3 munkanap. Amennyiben a válaszadáshoz a szakmai főosztályok megkeresése szükséges, úgy a megkeresésre egy munkanapon belül sort kell keríteni. A szakmai főosztállyal történő egyeztetés időtartama a visszahívási határidőbe beleszámít.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
865
4. A szervezeti egységek közötti kapcsolatok, felelősségi rend 1) 2) 3) 4)
5)
6)
A minisztérium szervezeti egységei közötti együttműködés, valamint a felelősség megosztása, illetve a felelősség rendje a jogszabályokon és az SZMSZ-en alapul. A megkeresésre adandó válasz szakmai tartalmáért a azt előkészítő szervezeti egység felel. Az ügyfélszolgálati ügyek intézése során keletkező ügyiratokat, feljegyzéseket a Kommunikációs Főosztály vezetője vagy az általa kijelölt köztisztviselő írhatja alá. Az ügyfélszolgálati tevékenység szakmai megalapozottsága és naprakészsége érdekében az ügyfélszolgálati referensek részére konzultációs lehetőséget kell biztosítani minden szervezeti egység részéről kijelölt kapcsolattartó útján. Az ügyfélszolgálati referens jogosult a kijelölt kapcsolattartótól információkat, adatokat bekérni, azok biztonságos felhasználása mellett, és a kijelölt kapcsolattartó munkájának akadályozása nélkül. Az ügyfélszolgálati referens kérésére a kijelölt kapcsolattartó köteles minden közérdeklődésre számot tartó információról, aktualitásról tájékoztatást adni. A tájékoztatás a következő módon történhet: a) a minisztérium intranetjén való közzététel; b) e-mail az ügyfélszolgálat elektronikus postafiókjába; c) telefonon történő tájékoztatás. Az ügyfélszolgálati referens a kijelölt kapcsolattartó hozzájárulása nélkül nem kapcsolhat részére ügyféli telefonhívást, és nem adhatja meg a kijelölt kapcsolattartó elérhetőségét az érdeklődőknek. Szükség esetén az adott szervezeti egység titkárságának telefonszáma, illetőleg általános e-mail címe megadható. Az ügyfélszolgálati referens nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek kiszolgáltatása az állam, a minisztérium és háttérintézményei számára hátrányos, vagy az ügyfél számára jogellenesen előnyös következményekkel járna.
5. Munkaidő, pihenőidő az ügyfélszolgálati referensek esetében 1)
2) 3) 4)
A Ktv. 39. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól és a Közszolgálati Szabályzat rendelkezéseitől eltérően az ügyfélszolgálati referensek munkaidő-beosztása a heti 40 óra munkaidő-keret figyelembevételével a következők szerint alakul: a) heti három napon a munkaidő 8.30-tól 17.00-ig; az ügyfélfogadás 9.00órától 16.30 óráig tart; b) heti egy napon a munkaidő 8.30-tól 17.00 óráig; az ügyfélfogadás 9.00órától 17.00-ig tart; c) pénteken a munkaidő 8.30-tól 14.30 óráig; az ügyfélfogadás 9.00-órától 14.00 óráig tart. A telefonon történő tájékoztatás időtartama egybeesik az iroda ügyfélfogadási rendjével. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti munkavégzés nem számít rendkívüli munkavégzésnek, így szabadidő megváltására nem jogosít. Az ügyfélszolgálati referensek szabadságolását a Kabinetfőnök hagyja jóvá, egyúttal gondoskodik arról, hogy az Irodában az ügyfélfogadás megfelelő létszámmal történjék. Az ügyfélszolgálati referens feladatait távolléte esetén, a munkaköri leírásában meghatározott helyettesítési rend szerint a Kommunikációs Főosztály más munkatársa látja el.
866
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
9. melléklet A GKM Szabálytalanságok Kezelésének Eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a következők szerint állapítom meg.∗ 1. Bevezetés Jelen szabályozás célja annak elősegítése és megszervezése, hogy a minisztérium és a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásával kapcsolatos szabálytalanságok kezelése egységes rendszerben történjen. Ennek érdekében úgy kell a belső folyamatokat kialakítani és működtetni, hogy azok biztosítsák a rendelkezésre álló pénzügyi források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A minisztérium köztisztviselőinek szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatos feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások tartalmazzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve a munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. Az államháztartási belső pénzügyi rendszer EU-konform átalakítása során kialakításra, illetve módosításra kerültek a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályok. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) határozza meg a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) fogalmát, amely a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Az Ámr. szerint a FEUVE rendszer elemei a következők: − az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése, − a kockázatkezelés rendszerének kialakítása, − a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása. Ez a szabályzat a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos feladatokat és eljárásokat tartalmazza. Hatálya a GKM Igazgatás, a GKM fejezeti kezelésű előirányzatok – a Magyar Köztársaság aktuális éves költségvetési törvény szerinti – költségvetésének gazdálkodására terjed ki és összhangban áll a pénzügyi források felhasználására vonatkozó más jogszabályokkal és belső szabályzatokkal. 2. Szabálytalanságok szervezetében
fogalma,
kezelésének
helye
a
minisztérium
A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható kisebb mulasztások, munka közben előforduló hiányosságok elkövetésétől kezdve ide tartoznak a súlyosabb fegyelmi, büntető, szabálysértési ügyek, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. ∗
Az Ámr. 145/B. §-a szerinti ellenőrzési nyomvonalról külön szabályzat rendelkezik.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
867
A szabálytalanság valamely hatályos szabálytól (törvény, rendelet, határozat, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetés gazdasági eseményeiben, az állami feladatellátás bármely tevékenységében és az egyes gazdálkodási műveletek végzése, illetve könyvelése során bármikor előfordulhat. Egységes kezelése, elemzése és értékelése azért szükséges, hogy az előforduló hasonló esetek megfelelő időben megelőzésre kerüljenek, ezáltal az eredendő kockázatok csökkenjenek. A szabálytalanságok – az elkövetők szempontjából vizsgálva – kétféle módon következhetnek be: -
szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés stb.), nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenség, hanyag magatartás, helytelenül vezetett nyilvántartás, számszaki hiba stb.).
Az eljárási rend a szükséges intézkedéseket az elkövetés módja szerint nem különbözteti meg. A szándékosság kérdése a megfelelő szankciók, illetve további hatósági intézkedések kezdeményezésekor vagy kiszabásakor kerülhet értékelésre és mérlegelésre. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) szerint a miniszter a jogszabályokban meghatározott irányító, ellenőrző és hatósági feladatait, jogkörét a minisztérium szervezete útján gyakorolja, a minisztériumot vezető munkáját az államtitkár, a szakállamtitkárok és a kabinetfőnök (felsővezetők) útján látja el. A FEUVE értelmezésében a szabálytalanságok kezelése a teljes vezetői kör közvetlen támogatását és bevonását igényli. Ezért az eljárási rend alkalmazása kiterjed az állami vezetőkre, valamint a Ktv. szerinti vezető besorolású köztisztviselőkre egyaránt. Alapvető követelmény, hogy minden szervezeti egység vezetője felelős a feladatkörébe tartozó szakterületen észlelt gazdálkodási szabálytalanságok feltárásáért, nyomon követéséért, dokumentálásáért, megelőzéséért, továbbá a Ktv.-vel összhangban a felelősségre vonással és hiányosságok megszüntetésével kapcsolatos intézkedések kezdeményezéséért és megvalósításuk ellenőrzéséért. Az észlelt szabálytalanságok jelzése a szolgálati út betartásával a vezető felé és megszüntetésük érdekében javaslatok adása, valamint az elrendelt intézkedések megvalósítása valamennyi minisztériumi dolgozó feladata és kötelessége. Ugyanakkor a köztisztviselők – beosztástól függetlenül – fegyelmi és kártérítési felelősséggel is tartoznak az általuk közszolgálati jogviszonyban elkövetett kötelezettségszegésekért.
868
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2.1. Minisztériumi szabálytalansági felelős A gazdálkodásért felelős szervezeti részlegek közül a tevékenység szakmai irányítója és koordinátora a Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkár. Az EU Alapok szabálytalansági felelőseinek szakmai munkáját a 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet alapján az infrastruktúra szakállamtitkár irányítja. A gazdálkodás körében elkövetett szabálytalanságok kezelésének operatív felelőse és szakmai összefogója a Költségvetési Főosztály. A Költségvetési Főosztályon a Gazdasági, Informatikai és Humánpolitikai szakállamtitkár által kijelölt operatív szabálytalansági felelős gyűjti össze, tartja nyilván, koordinálja és dokumentálja az egyes szervezeti egységek vezetőitől érkezett jelzéseket, jelentéseket, valamint figyelemmel kíséri a minisztérium különböző szervezeti egységei által készített, szabálytalanságokhoz kapcsolódó intézkedési tervekben előirányzott feladatok megvalósulását. A minisztériumi szabálytalansági felelős javaslatára a miniszter egyedi döntésével a több szervezeti egységet érintő ügyekben vagy a szabálytalanság különleges megítélése esetén Szabálytalansági Bizottságot jelölhet ki, amelynek feladatait, felelősségét és hatáskörét írásban határozza meg. A szabálytalanságok kezelésének gyakorlatát a Belső Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja keretében ellenőrzi és az Áht. 97. §-a, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. §-a szerint készített összefoglaló jelentés keretében megküldi az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer (ÁBPE) országos felelősének, a Pénzügyminisztériumnak. 3. Szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok bekövetkezésének megakadályozása az SZMSZ-ben meghatározott vezetők feladata és felelőssége. Ennek érdekében alapvető kötelezettségük, hogy -
a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a szervezet, a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel minden vezető, szabálytalanság észlelése esetén minél gyorsabban szülessen kellően hatékony intézkedés annak érdekében, hogy a szabálytalanság megszüntetésre, a hibás szabályzat korrigálásra kerüljön, a helytelen alkalmazási gyakorlat megszüntetése mellett a személyi vagy intézményi felelősség megállapításra kerüljön, a szükséges intézkedések megvalósuljanak.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
869
4. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése történhet a köztisztviselő, a minisztérium különböző szervezetei, valamint az ellenőrzést végző belső és külső szervek részéről. A szabálytalanságok kezelése a különböző esetekben a következőképpen valósul meg: 4.1.
A minisztérium valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a szabálytalanságot bármelyik minisztériumi beosztott dolgozó észleli, soron kívül köteles értesíteni a szolgálati jogviszony szerint közvetlen felette álló vezetőt. Amennyiben a köztisztviselő úgy ítéli meg, hogy közvetlen felettese az adott ügyben érintett, akkor a vezető felettesét, annak érintettsége vagy különlegesen súlyos, esetleg szándékos szabálytalanság észlelése esetén a minisztérium operatív szabálytalansági felelősét és a téma szerint illetékes felsővezetőt kell értesítenie. A munkahelyi vezető feladata a feltárt hiányosság kivizsgálása és – amennyiben ez saját hatáskörben megoldható – annak megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele. Ha a vezető a szabálytalanságot valósnak vélelmezi, de úgy ítéli meg, hogy az saját hatáskörben nem szüntethető meg, köteles értesíteni a szervezeti rangsorban felette álló vezetőt, aki az SZMSZ előírásainak és a jogszabályoknak megfelelően intézkedik a szabálytalanság megszüntetéséről. 4.2.
Valamely minisztériumi vezető észleli a szabálytalanságot
A vezető által észlelt szabálytalanság esetén először ugyancsak saját hatáskörben, az SZMSZ szerint meghatározott feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell a hiányosság megszüntetése érdekében intézkedni. Ha ez nem lehetséges, a vezető az ugyancsak a szervezeti rangsorban fölötte álló vezetőt, rendkívüli esetekben a témában illetékes felsővezetőt tájékoztatja. A szabálytalanságot észlelő vezető a szabálytalanságról – az intézkedés módjától függetlenül – a Költségvetési Főosztályon kijelölt operatív szabálytalansági felelőst köteles értesíteni. 4.3.
A Belső Ellenőrzési Főosztály észleli a szabálytalanságot
Amennyiben a Belső Ellenőrzési Főosztály éves ellenőrzési programja vagy soron kívül elrendelt ellenőrzései során tapasztal szabálytalanságot, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. Megállapításairól ezzel egyidejűleg a Költségvetési Főosztályon a kijelölt operatív szabálytalansági felelőst is tájékoztatja.
870
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
4.4.
15. szám
Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot
A külső ellenőrzési szerv (Állami Számvevőszék, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Unió ellenőrzést gyakorló szervei stb.) gazdálkodással kapcsolatos szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet a működését szabályozó jogszabályok alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a minisztérium feladatkörileg illetékes szervezeti egységének minden esetben intézkedési tervet kell kidolgoznia. 5. A szabálytalanság észlelését követő intézkedések A különböző beosztású minisztériumi vezetők felelősek az SZMSZ-ben előírt hatásköri feladataiknak megfelelően a szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért. A több szervezeti egységet érintő vagy magasabb szintű beavatkozást igénylő szabálytalanságok megszüntetése érdekében tervezett és megvalósított intézkedéseket (pl. minisztériumi szintű jogszabályalkotás, szabályzatkészítés) a Költségvetési Főosztály vezetője koordinálja, az operatív szabálytalansági felelős és a szakmailag érintett szervezetek közreműködésével. Az SZMSZ szerint a szervezeti egységek feladataikat főfelelősi rendszerben látják el, mely szerint a fő felelős – az ügyben feladat köre szerint érdekelt más szervezeti egységek álláspontjának ismeretében – önállóan dönt és viseli döntése felelősségét. A szervezeti egységek között felmerülő esetleges hatásköri vitákban a miniszter dönt. Az érintett szervezeti egységek vezetőinek feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyomon követése során: -
az elrendelt vizsgálatok, a hozott döntések, illetve a megindított eljárások figyelemmel kísérése, a vizsgálatok során készített javaslatok, intézkedési tervek megvalósulásának ellenőrzése, a feltárt szabálytalanságok alapján lehetséges további szabálytalansági lehetőségek beazonosítása, szükség esetén magasabb szintű jogszabály módosítások kezdeményezése.
Valamennyi szervezeti egység vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések (eljárások) saját szakterületén történő kezelése során: -
a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész vezetése, az észlelt szabálytalanságokhoz kapcsolódó írásos dokumentumok gyűjtése és iktatása,
15. szám
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
871
a megtett intézkedések és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási határidők nyilvántartása, a normatív, illetve pályázati úton felhasználásra kerülő költségvetési források, valamint a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló jogszabályok előírásainak megsértésével tapasztalt szabálytalanságok feltárása, és azok megszüntetése során megvalósított intézkedések nyilvántartása.
A saját hatáskörben elvégzett intézkedésekről és azok eredményeiről évente egy alkalommal – a tárgyévet követő év január végéig – főosztályi szinten összesítve tájékoztatni kell a minisztérium szabálytalansági felelősét. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes hatóságok (ügyészség, rendőrség) értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Az ezzel kapcsolatos döntések a miniszter által átruházott jogosítványként a kabinetfőnök hatáskörébe tartoznak.
872
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
10. melléklet A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata 1)
A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet kialakításának alapelvei
2)
A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet felépítése
3)
A Finanszírozási Programok Főosztályának feladatai és felelőssége
Függelékek 1. Függelék: A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet szervezeti felépítése 2. Függelék: A GKM funkcionális és szakmai főosztályainak együttműködése a Schengen Alap Közreműködő Szervezettel 1. A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet kialakításának alapelvei A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet (továbbiakban KSZ) a Magyarország és az Európai Unió között létrejött Csatlakozási Szerződés 35. cikke által létrehozott Schengen Alap támogatási eszközrendszer kormányzati végrehajtó szerve a közlekedés területén. Feladatai: A Schengen Alapból finanszírozásra kerülő projektek előkészítésének, végrehajtásának és monitoringjának koordinálása, illetve lebonyolítása. Feladatait a mindenkori EU szabályozás és a hazai jogrendszer elemei rögzítik. Kapcsolatrendszere: - Koordinációs munkáját a GKM szakfőosztályaival és osztályaival szoros együttműködésben végzi. Az együttműködés alapja az SZMSZ, - szorosan együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretein belül működő Schengen Alap Felelős Hatósággal (FH) és Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egységgel (KPSZE), - a Felelős Hatóság felhatalmazása alapján kapcsolatot tart az Európai Unió támogatási rendszerének működtetésére létrehozott különféle külföldi és hazai szervezetekkel, kiemelten az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival, - együttműködik az egyes projektekben érintett más tárcák hasonló szervezeteivel, - koordinálja a kedvezményezettek tevékenységét a projektek tervezése illetve lebonyolítása során - együttműködik a Magyar Államkincstárral a kifizetések teljesítése, illetve a feladatfinanszírozási dokumentumok benyújtása és jóváhagyása kapcsán.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
873
2. A GKM Schengen Alap Közreműködő Szervezet szervezeti felépítése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az 1. függelékben foglalt szervezeti felépítés szerint a következő személyeket és minisztériumi szervezeti egységeket jelöli ki az Európai Unió szabályozásának megfelelő KSZ feladatainak elvégzésére és azok irányítására és ellenőrzésére. 2.1. A Finanszírozási Programok Főosztálya A főosztály felelős a Schengen Alap támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok tervezéséért, előkészítéséért, szakmai és technikai megvalósításáért, nyomon követéséért, és a feladatokkal kapcsolatos szervezeten belüli belső koordináció végzéséért. Feladatait a minisztérium érintett szakmai és funkcionális főosztályaival szoros együttműködésben hajtja végre. 2.2. A Schengen Alap KSZ feladatainak elvégzésébe bekapcsolódó további minisztériumi szervezeti egységek -
Kereskedelempolitikai és EU Koordinációs Főosztály, Költségvetési Főosztály, Jogi és Koordinációs Főosztály, Hálózati Infrastruktúra Főosztály, Infrastruktúra Szabályozási Főosztály, Belső Ellenőrzés egyéb, az aktuális feladat elvégzéséhez kijelölt illetékes főosztályok.
A felsorolt szervezeti egységek a Schengen Alap KSZ-szel együttműködve, a vonatkozó EU, illetve hazai szabályozás szerint végzik a Schengen Alap támogatási konstrukcióval kapcsolatos tevékenységeket. Feladataikat és felelősségüket a 2. függelék tartalmazza. 3. A Finanszírozási Programok Főosztályának feladatai és felelőssége A főosztály feladatai és felelőssége: -
-
koordinálja a Schengen Alap felhasználásával kapcsolatos stratégiai tervezési, előkészítő, tervezési, lebonyolítási feladatokat, elvégzi a Schengen Alap pályázatba befogadott projektekkel kapcsolatos monitoring feladatokat, elkészíti a szükséges jelentéseket az Európai Bizottság különféle szervezetei, a magyar kormány és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes vezetői részére az előírt időpontokban, valamint gondoskodik az egyéb, különféle egyedi információs igények kielégítéséről, a rendszeres és egyedi ellenőrzési feladatok elvégzésében segíti az ellenőrzési feladatokat végző különféle külföldi és hazai szervezeteket (KEHI, ÁSZ, EU stb.); a Főosztály tagot delegál a Szektor Monitoring Albizottságba, a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságba,
874
-
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
rendelkezik a saját hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok hazai társfinanszírozását biztosító feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla felett, intézkedik a felelős hatóság kezdeményezésére, a Schengen Alap támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan utalásból, illetve felhasználásból eredő összegének visszautalásáról a felelős hatóság részére, projekt tervezés és a kiválasztás koordinációja, a projekt költségvetési tervezésének előkészítése, koordinációja, közreműködés a pályázati anyagok elkészítésében, a projektek indításához szükséges feladatok koordinálása a GKM érintett egységeivel, a kedvezményezettekkel, a Felelős Hatósággal és más, érintett szervezetekkel, a fejlesztési feladatok nyomon követése és a teljesítés igazolása, a projektek végrehajtásának koordinálása, kapcsolattartás az érintett külső intézményekkel, a kedvezményezettekkel illetve tárcán belül, a projekt adminisztratív támogatása, a projekt zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása, a projekt célok elérése érdekében szükség szerint módosítások kezdeményezése a Felelős Hatóság felé, a pénzügyi lebonyolítás koordinálása, a Schengen Alap támogatást kiegészítő, a hazai társfinanszírozáshoz kapcsolódó feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla megnyitásának kezdeményezése, a költségvetési törvényi sorral összefüggően a feladatfinanszírozási okmányok elkészítése és jóváhagyása, tartalmi és formai számlaellenőrzés, fizetési bizonylatok kiállítása, ellenőrzése, továbbítása a KPSZE és a MÁK részére az átutalás elvégzése céljából, a Schengen Alap támogatási eszközből és a kapcsolódó hazai társfinanszírozásból teljesített kifizetések adatainak nyilvántartása, pénzügyi jelentések összeállítása a fejlesztési feladatok pénzügyi helyzetét illetően a hazai társfinanszírozás tekintetében, részvétel a Schengen Alap kezelésével kapcsolatos pénzügyi szabályozás kidolgozásában, folyamatosan figyeli a projektek végrehajtása során a megállapodás szerinti, illetve előírt műszaki és pénzügyi mutatók/követelmények alakulását, előkészíti, koordinálja és továbbítja a Schengen Alap Monitoring Bizottság részére meghatározott időközönként készítendő projekt előrehaladási jelentéseket a projekt végrehajtók részére előírt kötelező jelentésszolgálati rendszer, valamint a helyszíni ellenőrzések adatai alapján, koordinálja a Schengen Alap közlekedési területének adatszolgáltatását a Szektorális Monitoring bizottság részére, segítséget nyújt és koordinálja az Európai Unió illetékes szervezetei, valamint a hazai illetékes szervezetek által végzendő ellenőrzések, valamint auditálás elvégzését.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
875
1. Függelék a 10. melléklethez A Schengen Alap Közreműködő Szervezet szervezeti felépítése (Az Európai Uniónak bejelentett ábrának megfelelően.) Miniszter
Infrastruktúra Szakállamtitkár
Belső Ellenőrzés
Költségvetési Főosztály
Titkárság
Vasúti Nagyprojektek Osztálya
Közúti és Egyéb Nagyprojektek Osztálya
Jogi és Koordinációs Főosztály
Finanszírozási Programok Főosztálya
Közösségi Közlekedés és Átmeneti Támogatáso k Osztálya
Pénzügyi Lebonyolítási Osztály (PLO)
Monitoring Osztály (MO)
Hálózati Infrastruktúra Főosztály; Infrastruktúra Szabályozási Főosztály Jelmagyarázat: függelmi viszony együttműködés
A Schengen Alap Közreműködő Szervezet feladataiban részt nem vevő egységek
876
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2. Függelék a 10. melléklethez A GKM funkcionális és szakmai főosztályainak együttműködése a Schengen Alap Közreműködő Szervezettel A Schengen Alap támogatással lebonyolított projektek előkészítési és végrehajtási folyamatában a projekt kedvezményezettjének szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi főosztályok, valamint funkcionális főosztályok közreműködése valósítandó meg a következők szerint: 1. A kedvezményezett szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi egységek feladatai és felelőssége Minden olyan főosztály, önálló osztály, vagy más egység, mely bármely, a tárcához tartozó Schengen Alapból finanszírozott projekt kedvezményezettjének a minisztérium ügyrendjében foglaltak szerinti szakmai felügyeletét, illetve irányítását végzi, részt vesz a Schengen Alap KSZ munkájában. Feladataik a következők: - az Európai Bizottság részére benyújtandó pályázatok tartalmának kialakításában: a projektek megfelelése az Európai Unió Schengen Alapra vonatkozó alapelveinek illetve projekt kiválasztási kritériumrendszerének. A projektekkel kapcsolatos tender dokumentáció műszaki tartalom és költség szempontjából történő ellenőrzése, - részvétel a tenderek elbírálásában. A Schengen Alap tendereket értékelő Bíráló Bizottságba egy fő szavazó tag delegálása szükséges. A delegált tag feladata a tender elbírálás során a szakmai vélemény képviselete, - a projektek végrehajtásának ellenőrzése. A projektek kivitelezésénél projektenként előre megállapított rendszerességgel ellenőrzéseket végeznek a kivitelezés szabályszerűségét, illetve minőségét és ütemes haladását illetően. Ezen ellenőrző tevékenységükbe szükség esetén külső, független szakértőt is bevonhatnak. 2. A költségvetési tervezésben és pénzügyi lebonyolításban közreműködő Költségvetési Főosztály feladatai Költségvetési tervezés: - a fejezeti szintű költségvetési tervjavaslat részét képezik a külön törvényi soron megjelenítendő Schengen Alap támogatásból megvalósuló projektek, - a főosztály a fejezet költségvetésében a projektek éves EU forrású előirányzatát a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti, és külön költségvetési soron jeleníti meg, - a Finanszírozási Programok Főosztálya az EU Bizottsághoz benyújtott, illetve az EU Bizottsági döntés alapján összeállítja a költségvetési tervezési előírásoknak megfelelően a Schengen Alap támogatásával megvalósuló programok több évre szóló költségvetési ütemezési tervét mind az EU források, mind pedig a hazai társfinanszírozás tekintetében. Ezt figyelembe véve a Költségvetési Főosztály a fejezet költségvetésében külön költségvetési soron betervezi a Schengen Alap előirányzatát.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
877
Pénzügyi lebonyolítás kapcsán a Költségvetési Főosztály az alábbi feladatokat látja el: -
-
ellenőrzi és jóváhagyatja a főosztály által összeállított feladatfinanszírozási okmányokat és továbbítja azokat a MÁK részére. Egyidejűleg intézkedik az „Schengen Alap támogatás” előirányzat megnyitásáról a MÁK-nál, egyezteti a Finanszírozási Programok Főosztálya által vezetett analitikus nyilvántartás hazai társfinanszírozási és Schengen Alap támogatásra vonatkozó adatait a fejezeti főkönyvelés adataival, közreműködik a fejlesztési feladatok során a GKM nyilvántartásába kerülő eszközök térítésmentes átadásában, vezeti a hazai társfinanszírozás és a kapcsolódó Schengen Alap támogatás pénzforgalmi tranzakciókkal kapcsolatos nyilvántartását, elkészíti a kötelezően előírt költségvetési beszámolókat, valamint az időközi mérlegjelentéseket a KSZ adatszolgáltatása alapján, megnyitja a hazai társfinanszírozáshoz kapcsolódó feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát, a Magyar Államkincstár által megküldött havi egyeztető bizonylatokat havonta, a banki bizonylatokat a beérkezést követően megküldi a KSZ részére, részt vesz a Schengen Alap támogatáshoz kapcsolódó szabályozás kialakításában és aktualizálásában, illetve a szabályozással kapcsolatosan felmerülő problémák megoldásában.
3. Belső Ellenőrzési Főosztály – Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály A Belső Ellenőrzési Főosztály Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály feladatait a 11. melléklet tartalmazza.
878
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
11. melléklet A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet Szervezeti és Működési Szabályzata
1)
A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet kialakításának alapelvei
2)
A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet felépítése
3)
A Belső Ellenőrzési Főosztály Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály feladatai és felelőssége
4)
A Finanszírozási Programok Főosztályának feladatai és felelőssége
5)
A Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet és a feladatok delegálása
6)
A támogatási források átadása a Kedvezményezett részére
Függelékek 1. Függelék: A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet felépítése 2. Függelék: Egyéb főosztályok együttműködése a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezettel 1. A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet kialakításának alapelvei A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet (KA KSZ) az Európai Unió Tanácsának 1264/1999/EC rendeletével módosított 1164/94 EC rendelet által létrehozott Kohéziós Alap támogatási eszközrendszer hazai felhasználásának kormányzati végrehajtó szerve a közlekedés területén. Feladatai: Kohéziós Alapból társfinanszírozásra kerülő közlekedési projektek előkészítésének, végrehajtásának és monitoringjának irányítása és koordinálása. Feladatait a mindenkori EU szabályozás és a hazai jogrendszer elemei rögzítik.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
879
Kapcsolatrendszere: - irányítási és koordinációs munkáját a GKM Hálózati Infrastruktúra Főosztályával, Infrastruktúra Szabályozási Főosztályával és funkcionális főosztályaival szoros együttműködésben végzi. Az együttműködés alapja az SZMSZ, - napi kapcsolatban van a Kohéziós Alap Irányító Hatósággal /IH/, - szükség esetén bevonja e munkába a tárcához tartozó intézményeket, vállalatokat, vállalkozásokat, - az IH felhatalmazása alapján kapcsolatot tart az Európai Unió támogatási rendszerének működtetésére létrehozott különféle külföldi és hazai szervezetekkel, kiemelten az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságaival, - együttműködik az egyes projektekben érintett más tárcák hasonló szervezeteivel, - együttműködik a Pénzügyminisztériummal a tárca területét érintő, Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől felvett hitelek elő készítésében és lebonyolításában, - együttműködik nemzetközi fejlesztési intézményekkel és pénzintézetekkel. 2. A GKM Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet szervezeti felépítése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az 1. függelékben foglalt szervezeti felépítés szerint a következő személyeket és minisztériumi szervezeti egységeket jelöli ki az Európai Unió szabályozásának megfelelő KSZ feladatainak elvégzésére és azok irányítására és ellenőrzésére. 2.1. Finanszírozási Programok Főosztálya A minisztérium Finanszírozási Programok Főosztálya látja el a Kohéziós Alapból származó támogatás bevonásával lebonyolított projektek előkészítésének, végrehajtásának és monitoringjának feladataival kapcsolatos tevékenységeket és azok koordinációját a különféle szakterületekkel. Feladatait a minisztérium további szakmai és funkcionális főosztályaival szoros együttműködésben hajtja végre. Részfeladatokat együttműködési megállapodás keretében delegálhat kompetens egyéb szervezetekre. 2.2. A GKM Kohéziós Alap KSZ feladatainak elvégzésébe bekapcsolódó további minisztériumi szervezeti egységek: - Jogi és Koordinációs Főosztály, - Költségvetési Főosztály, - Hálózati Infrastruktúra Főosztály - Infrastruktúra Szabályozási Főosztály - Belső Ellenőrzési Főosztály, - egyéb, az aktuális feladat elvégzéséhez kijelölt illetékes főosztályok. A felsorolt szervezeti egységek a Kohéziós Alap KSZ-szel együttműködve, a vonatkozó EU, illetve hazai szabályozás szerint végzik a Kohéziós Alap segélykonstrukcióval kapcsolatos, a főosztály munkájához kapcsolódó tevékenységeket. Feladataikat és felelősségüket a 2. függelék tartalmazza.
880
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
3. A Belső Ellenőrzési Főosztály Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály feladatai és felelőssége A Belső Ellenőrzési Főosztály Strukturális és Kohéziós Alapok Belső Ellenőrzési Osztály feladatait a 11. melléklet tartalmazza. 4. A Finanszírozási Programok Főosztályának feladatai és felelőssége A főosztály feladatai és felelőssége: -
-
-
-
-
az Európai Uniós pénzügyi eszközök (a folyamatban lévő PHARE, illetve az Átmeneti Támogatás, a Schengen Alap, a TEN-T, a Kohéziós Alap) felhasználásával kapcsolatos stratégiai tervezési, előkészítő, tervezési, lebonyolítási munkát koordinálja/végzi, a közlekedési projektekkel kapcsolatosan koordinálja a Kohéziós Alap igénybevételéhez szükséges hazai társfinanszírozás megteremtését, javaslatot dolgoz ki a közlekedési ágazat tekintetében a KA keretstratégiára, az Infrastruktúra Szabályozási Főosztály és a Hálózati Infrastruktúra Főosztály bevonásával, előkészíti, lebonyolítja és adminisztrálja a közlekedési projektekkel kapcsolatos forrásbevonást nemzetközi fejlesztési intézményekkel, illetve hazai és külföldi pénzintézetekkel együttműködve, elvégzi az Európai Unió Phare, Schengen Alap, Átmeneti Támogatás, TEN-T Támogatás és Kohéziós Alap pályázatba befogadott projektekkel kapcsolatos monitoring feladatokat, beleértve a MEMOR és Egységes Monitoring Informatikai Rendszer (EMIR) működtetését a közlekedési projektekre vonatkozóan, elkészíti a támogatási konstrukciókkal és a forrásbevonással kapcsolatosan szükséges jelentéseket az Európai Bizottság különféle szervezetei, a magyar kormány, és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes vezetői részére az előírt időpontokban, valamint gondoskodik az egyéb, különféle egyedi információs igények kielégítéséről, a rendszeres és egyedi ellenőrzési feladatok elvégzésében segíti az ellenőrzési feladatokat végző különféle külföldi és hazai szervezeteket (KEHI, ÁSZ, EU stb.); véleményezési joga van a tárca költségvetési illetékességébe tartozó intézmények nemzetközi fejlesztési intézményektől történő hitelfelvételében, a Főosztály tagot delegál a Szektor Monitoring Albizottságba, a Kohéziós Alap Monitoring Bizottságba, valamint az FKTB Kohéziós Alap Pénzügyi Albizottságába. Szakértőként részt vesz a Központi Monitoring Bizottság munkájában, a hazai költségvetés tervezése érdekében vagy a projektek megvalósítása során egyéb okból szükséges pénzügyi kimutatások és előrejelzések kidolgozása és azok továbbítása a KA IH és KH felé, Kohéziós Alap segélykonstrukcióval kapcsolatos tárcaszintű tervezés koordinációja,
15. szám
-
-
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
881
javaslatot tesz a közlekedési ágazaton belül – az Infrastruktúra Szabályozási Főosztály és a Hálózati Infrastruktúra Főosztály bevonásával – a KA-ból finanszírozásra ajánlott projektek listájára, az EU bizottsághoz benyújtandó támogatási kérelmek összeállítása, gondoskodik a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges valamennyi dokumentum elkészíttetéséről és független szakértő által elvégzett minőség ellenőrzéséről, a projektek megvalósítása során felmerülő költségek szükségességének, elszámolhatóságának igazolása, a költségek igazolásához szükséges dokumentumok ellenőrzése, a végrehajtást akadályozó problémák felderítése elemzése és a megoldást célzó intézkedések kidolgozása, megvalósítása a KA IH-val együttműködésben, a tárca költségvetési illetékességébe tartozó intézmények nemzetközi fejlesztési intézményektől történő hitelfelvételének véleményezése, a tárca szakterületeinek projektjeihez kapcsolódó nemzetközi hitelfelvételek előkészítése, az EU-s társfinanszírozással megvalósuló közlekedési fejlesztési projektek finanszírozásával kapcsolatos minisztériumi álláspont kialakításának koordinálása a nemzetközi szakmai szervezetekkel (EU, CEMT, AIPCR), az EU-s forrásból megvalósuló közlekedés-fejlesztési programokkal kapcsolatos tárcaálláspont kialakítása és a tárcaképviselet ellátása, szükség esetén bevonva az Infrastruktúra Szabályozási Főosztályt és a Hálózati Infrastruktúra Főosztályt, a Közbeszerzési Tenderek előkészítése (a tevékenység az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 28. §-a értelmében delegálható a Lebonyolító Testületekre illetve a kedvezményezettre a Támogatási Szerződés alapján, ezen esetben az irányítás/ellenőrzés feladata marad a Közreműködő Szervezetnél), a projektek megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatása (tevékenység delegálható, mint előbb). A KA projektek megvalósításával kapcsolatos szerződéskötések előkészítése, megkötése a Lebonyolító testületekkel ill. kedvezményezettekkel (tevékenység delegálható, mint előbb), felügyeli a projektek fizikai megvalósulását, e tevékenység ellátása során szükség esetén külső, független szakértőt is bevonhat, projektek utóértékelése, rendszeres és eseti adatszolgáltatás készítése a végrehajtásról, az EMIR rendszerben naprakész, az előkészítési és lebonyolítási, adatok rögzítése, pénzügyi lebonyolítás koordinálása, tartalmi és pénzügyi számlaellenőrzés, fizetési megbízások kiállítása, ellenőrzése, továbbítása a Magyar Államkincstár felé az átutalás elvégzése céljából, az EMIR rendszerben a pénzügyi menedzseri funkciók ellátása, részvétel az EU pénzügyi alapok kezelésével kapcsolatos pénzügyi szabályozási munkában,
882
-
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
folyamatosan figyeli a projektek előkészítése és végrehajtása során a megállapodás szerinti, illetve előírt műszaki és pénzügyi mutatók/követelmények alakulását, koordinálja az ellenőrző szervezetek és a kivitelezők munkáját, és részt vesz a projektek helyszíni műszaki /pénzügyi ellenőrzésében, előkészíti, koordinálja és továbbítja a Kohéziós Alap Monitoring Bizottság részére meghatározott időközönként készítendő projekt előrehaladási jelentéseket a projekt végrehajtók részére előírt kötelező jelentésszolgálati rendszer, valamint a helyszíni ellenőrzések adatai alapján, koordinálja a Kohéziós Alap közlekedési területének adatszolgáltatását a Központi Monitoring bizottság részére, segítséget nyújt és koordinálja az Európai Unió illetékes szervezetei, valamint a hazai illetékes szervezetek által végzendő ellenőrzések, valamint auditálás elvégzését, koordinálja és továbbítja az egységes adatszolgáltatást a Főosztály részéről, koordinálja az EMIR rendszerben a vonatkozó feladatokat, ellenőrzi és összesíti az időközi lehívások adatait, és megküldi az IH részére.
5. A KSZ és a feladatok delegálása A KA KSZ delegálhatja a projektek menedzselésének műszaki technikai feladatait az 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet 28. §-a értelmében a Lebonyolító Testületekre illetve a Kedvezményezettekre. A delegált feladatokat a Támogatási Szerződésben kell rögzíteni. A Támogatási Szerződésnek ki kell térnie az elvégzendő feladatokra, azok ellenőrzésére, a felelősségekre, valamint az esetleges szabálytalanságok és csalás kezelésére és szankcionálására. A pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos feladatok nem delegálhatók. A Lebonyolító Testületeknek illetve a kedvezményezetteknek biztosítaniuk kell a delegált feladatok végrehajtásához szükséges erőforrásokat. Bár az említett feladatok delegálhatók, és ezzel kapcsolatosan a Kedvezményezett ill. a Lebonyolító Testület felelőssége a Támogatási Szerződésben megfogalmazandó, az általános felelősséget a KA KSZ nem delegálhatja. 6. A támogatási források átadása a Kedvezményezett részére A támogatási források átadásáról a KA KSZ és a Kedvezményezett között kötendő Támogatási Szerződésben kell rendelkezni.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
883
1. Függelék a 11. melléklethez A Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet szervezeti felépítése (Az Európai Uniónak bejelentett ábrának megfelelően.)
Miniszter
Belső Ellenőrzési Főosztály
Infrastruktúra Szakállamtitkár
Költségvetési Főosztály
Titkárság
Vasúti Nagyprojektek Osztálya
Közúti és Egyéb Nagyprojektek Osztálya
Finanszírozási Programok Főosztálya
Közösségi Közlekedés és Átmeneti Támogatások Osztálya
Pénzügyi Lebonyolítási Osztály (PLO)
Jogi és Koord. Főosztály
Monitoring Osztály
Hálózati Infrastruktúra Főosztály; Infrastruktúra Szabályozási Főosztály
(MO) Jelmagyarázat: függelmi viszony együttműködés
A Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet feladataiban nem részt vevő egység
884
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2. Függelék a 11. melléklethez A GKM funkcionális és szakmai főosztályainak együttműködése a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezettel A Kohéziós Alap támogatással lebonyolított projektek előkészítési és végrehajtási folyamatában a projekt Kedvezményezettjének ill. a Lebonyolító Testületnek a szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi főosztályok, valamint funkcionális főosztályok közreműködése valósítandó meg a következők szerint: 1. A Kedvezményezett illetve a Lebonyolító Testület szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi főosztályok feladatai és felelőssége A Hálózati Infrastruktúra Főosztály, az Infrastruktúra Szabályozási Főosztály, valamint minden olyan főosztály, vagy más egység, amely bármely közlekedési Kohéziós Alap projekt Lebonyolító Testületének illetve Kedvezményezettjének a minisztérium ügyrendjében foglaltak szerinti szakmai felügyeletét, illetve irányítását végzi, részt vesz a Kohéziós Alap KSZ munkájában. Feladataik a következők: - az Európai Bizottság részére benyújtandó pályázatok műszaki tartalmának kialakításában: a közlekedés fejlesztésével kapcsolatos koncepciókkal való harmonizáció biztosítása, a pályázatok műszaki tartalmának a Kedvezményezettel ill. a Lebonyolító Testülettel való együttes kialakítása, illetve azok műszaki tartalmának első lépcsőben történő jóváhagyása, - a projektekkel kapcsolatos tender dokumentáció műszaki tartalom és költség szempontjából történő ellenőrzése, - részvétel a tenderek elbírálásában. A Kohéziós Alap tendereket értékelő Bíráló Bizottságba egy fő szavazó tag delegálása szükséges. A delegált tag feladata a tender elbírálás során a szakmai vélemény képviselete, - a projektek végrehajtásának ellenőrzése. A projektek kivitelezésénél a projekteket érintő ellenőrzésekben, és a kivitelezés szabályszerűségét, illetve minőségét és ütemes haladását vizsgáló ellenőrzésekben közreműködnek. Ezen ellenőrző tevékenységükbe szükség esetén külső, független szakértőt is bevonhatnak. 2. A költségvetési tervezés és a pénzügyi lebonyolítás elősegítésében közreműködő Költségvetési Főosztály Az éves költségvetési tervezési munka keretében – tervezési körirat alapján – a főosztály a külön törvényi soron megjelenítendő Kohéziós Alap támogatásból megvalósuló projektek költségvetési tervszámainak kialakításáról szükség esetén szakmai konzultációt folytat a Költségvetési Főosztállyal, illetve kérheti szakmai észrevételeit, illetve javaslatait a költségvetési tervszámok kialakításához. A Költségvetési Főosztály költségvetési tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, zárszámadási, pénzügyi lebonyolítási, szabályozási (ideértve a jogszabályokat is) kérdésekben a főosztály kérésére iránymutató, illetve egyéb javaslatokat tesz. 3. Belső Ellenőrzési Főosztály – Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály A GKM Belső Ellenőrzési Főosztály Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály feladatait a 7. melléklet tartalmazza.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
885
12. melléklet A TEN-T Végrehajtó Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata
1)
A TEN-T Végrehajtó Hatóság szervezet kialakításának alapelvei
2)
A TEN-T Végrehajtó Hatóság felépítése
3)
A Finanszírozási Programok Főosztályának feladatai és felelőssége
4)
A TEN-T Végrehajtó Hatóság szervezete
5)
TEN-T Végrehajtó Hatóság feladatainak delegálása
6)
A támogatási források átadása a Kedvezményezett részére
Függelékek 1. Függelék: A TEN-T Végrehajtó Hatóság szervezet felépítése és funkcionális kapcsolódásai 2. Függelék: Az egyéb főosztályok együttműködése a TEN-T Végrehajtó Hatósággal 1. A TEN-T Végrehajtó Hatóság kialakításának alapelvei Magyarország, az Európai Unió tagjaként, s a transzeurópai közlekedési hálózat egy részének „birtokosaként” – a hagyományosnak tekinthető Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap támogatásain túlmenően – jogosulttá vált arra is, hogy egyes, a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó irányelveknek megfelelő közlekedési projektjei TEN-T támogatásban részesüljenek, a projektek egyedi elbírálása alapján. A finanszírozásra vonatkozó Tanácsi Rendelet (2236/95 EK rendelet és módosításai) az Európai Unió valamennyi tagországára közvetlenül hatályos, a tagországok nem hozhatnak, vagy tarthatnak hatályban ezzel ellentétes jogszabályokat. Ugyanakkor a tagállamok feladata a Tanácsi Rendelet előírásainak teljes körű végrehajtását eredményező, nemzeti intézményrendszer kialakítása a projekt-előkészítéshez és lebonyolításhoz szükséges intézkedések meghozatala, amelyet a 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet tartalmaz. A TEN-T Végrehajtó Hatóság fő feladatai: a TEN-T támogatással finanszírozásra kerülő projektek előkészítésének, végrehajtásának koordinálása, valamint a pénzügyi lebonyolítás, a monitoringjának, és az értékelés elvégzése. Feladatait a mindenkori EU szabályozás és a hazai jogrendszer elemei rögzítik.
886
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
A TEN-T Végrehajtó Hatóság kapcsolatrendszere: -
-
-
koordinációs munkáját a Hálózati Infrastruktúra Főosztállyal és az Infrastruktúra Szabályozási Főosztállyal szoros együttműködésben végzi. Az együttműködés alapja az SZMSZ, valamint a Szakmai Felelős feladatait ellátó Hálózati Infrastruktúra Főosztály és az Infrastruktúra Szabályozási Főosztály tekintetében a projektenként megkötött Támogatási Szerződés, vagy – amennyiben az illetékes szakfőosztály a kedvezményezett is egyben – ugyancsak projektenként megkötött Lebonyolítási Rend, kapcsolatot tart az Európai Bizottság Közlekedési- és Energia Főigazgatóságával, részt vesz annak Finanszírozási Bizottságban (Financila Assistance Committee: FAC) és a TEN-T Hálózatokkal kapcsolatos bizottsági munkacsoportban (TEN-T Committee), koordinálja a kedvezményezettek és a Szakmai Felelősök tevékenységét a projektek előkészítése, illetve megvalósítása és lezárása során, együttműködik a Pénzügyminisztériummal a tárca hatáskörét érintő, Nemzetközi Fejlesztési Intézményektől felvett hitelek előkészítésében és lebonyolításában, együttműködik a Magyar Államkincstárral a kifizetések teljesítése kapcsán.
2. A TEN-T végrehajtó hatóság szervezeti felépítése A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az 1. függelékben foglalt szervezeti felépítés szerint a következő személyeket és minisztériumi szervezeti egységeket jelöli ki a végrehajtó hatóság (a továbbiakban: VH) feladatainak elvégzésére. A VH vezetője a Finanszírozási Programok Főosztályának vezetője. 2.1. A Finanszírozási Programok Főosztálya A főosztály, mint VH a fő kapcsolattartó a TEN-T támogatással kapcsolatos kérdésekben az Európai Bizottsággal. A TEN-T támogatással finanszírozásra kerülő projektek előkészítésének, végrehajtásának koordinálása, valamint a pénzügyi lebonyolítás, a monitoringjának, és az értékelés elvégzési feladatait a minisztérium érintett egyéb főosztályaival együttműködésben hajtja végre. A feladatokat a mindenkori EU szabályozás és a hazai jogrendszer elemei rögzítik. Részfeladatokat – az át nem ruházható feladatok kivételével – Támogatási Szerződés/Lebonyolítási Rend keretében delegálhat a Szakmai Felelősre és/vagy a Kedvezményezettekre. 2.2. -
A TEN-T VH feladatainak elvégzésébe minisztériumi szervezeti egységek
bekapcsolódó
további
Jogi és Koordinációs Főosztály, Költségvetési Főosztály, Hálózati Infrastruktúra Főosztály és Infrastruktúra Szabályozási Főosztály, mint Szakmai Felelősök,
15. szám
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
887
Belső Ellenőrzési Főosztály, egyéb, az aktuális feladat elvégzéséhez kijelölt illetékes főosztályok.
A felsorolt szervezeti egységek a TEN-T VH-val együttműködve, a vonatkozó EU, illetve hazai szabályozás szerint végzik a TEN-T támogatás felhasználásával kapcsolatos tevékenységeket. Feladataikat és felelősségüket a 2. függelék tartalmazza. 3. A Kohéziós Alap Infrastrukturális Nagyprojektek Főosztály feladatai és felelőssége A főosztály, mint VH feladatai és felelőssége: -
-
-
gondoskodás a TEN-T támogatás igényléséről és felhasználásáról szóló eljárásrend elkészítéséről, a TEN-T támogatás felhasználásával kapcsolatos stratégiai tervezési, előkészítő, tervezési, lebonyolítási feladatok koordinálása, a TEN-T támogatás kezelésére vonatkozó szabályok és eljárások betartásának felügyelete, támogatási kérelem-formanyomtatvány Hálózati Infrastruktúra Főosztály és Infrastruktúra Szabályozási Főosztály, mint szakmai felelős részére való eljuttatása a potenciális kedvezményezetteknek történő továbbítás céljából, a támogatási kérelmek formai és tartalmi szempontból történő ellenőrzése annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a TEN-T rendelet 5., 6., 7. és 9. cikkeiben foglalt információkat, döntés a támogatási kérelmek továbbításáról az Európai Bizottság részére, a támogatási kérelmeknek az Európai Bizottság írásbeli felhívására a Magyar Köztársaság, mint érintett tagállam képviseletében történő benyújtása az Európai Bizottsághoz; amennyiben a kérelmeket a jövőbeni kedvezményezett közvetlenül nyújtja be, azokat a végrehajtó hatóság jóváhagyásképpen igazoló ellenjegyzéssel látja el, gondoskodás a TEN-T támogatásból finanszírozott projektek éves költségvetési tervezéséről, a szakmai felelőssel való folyamatos tervegyeztetésről, a kedvezményezettől kapott információk és a támogatási határozat alapján, bankszámlanyitás és a hazai társfinanszírozáshoz kapcsolódó pénzügyi műveletek lebonyolítása, a költségvetési támogatások jogszerű nyilvántartása, elszámolása, együttműködés a Magyar Államkincstár szerveivel és a kedvezményezettel, a TEN-T támogatásnak a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által vezetett bankszámlák rendszerén keresztül történő fogadása és továbbítása, képviseli a minisztériumot az FKTB Pénzügyi Albizottságában, a Központi Monitoring Bizottságban és a Vegyes Monitoring Bizottságban, a Szektor Monitoring Albizottságban, a Kohéziós Alap Monitoring Bizottságban a Schengen Alap Tárcaközi Bizottságban, illetve ellátja a képviseletet a TEN-T Finanszírozási Bizottságban, valamint a TEN-T Hálózatokkal kapcsolatos bizottsági munkacsoportban (TEN-T Committee). A bizottságok részére a szükséges anyagokat előkészíti, véleményezi,
888
-
-
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
gondoskodás a saját erő adott projektre vonatkozó lebonyolítási bankszámlára történő beutalásáról, a támogatás felhasználásáról a végső elszámolás, valamint a végső elszámolást alátámasztó igazolás benyújtása az Európai Bizottság felé, a pénzügyi jelentési rendszer folyamatos és hatékony működésének biztosítása és felügyelete, a TEN-T támogatás euró és a hazai társfinanszírozás forint bankszámláival kapcsolatos Európai Bizottság felé történő egyeztetési, jelentéstételi és elszámolási feladatok ellátása, a végső elszámoláskor a fel nem használt, valamint a végrehajtás során jogosulatlanul vagy szabálytalanul felhasznált TEN-T támogatás Európai Bizottság részére történő visszautalásának kezdeményezése a kedvezményezettől, a jogosulatlanul vagy szabálytalanul igénybe vett összegek visszautalása az Európai Bizottság részére, a monitoring rendszer működtetése, éves pénzügyi jelentések megküldése az Európai Bizottság részére, a Kormány tájékoztatása a TEN-T támogatási igények benyújtását, valamint az Európai Bizottság támogatási határozatának kézhezvételét követően 1 hónapon belül.
A végrehajtó hatóság a feladatainak ellátása érdekében: -
-
-
a támogatási kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtásával egyidejűleg támogatási szerződést köt a fejlesztési feladatok megvalósítására vonatkozóan a kedvezményezettel a támogatás feltételeiről, a feladatok delegálásáról, a felelősségi és hatáskörök, jelentéstételi kötelezettségek meghatározásáról, valamint a pénzügyi és fizikai mutatók meghatározásáról, tájékoztatja a szakmai felelőst a kedvezményezett által lefolytatandó közbeszerzési eljárásról annak érdekében, hogy az ajánlatok elbírálását végző bíráló bizottságban (a továbbiakban: bírálóbizottság) szavazati joggal részt vehessen, részt vehet szavazati joggal a kedvezményezett által lefolytatott közbeszerzési eljárás során a bíráló bizottságban, jogosult a szakmai és pénzügyi lebonyolításra, hazai társfinanszírozásra, szabálytalanságokra vonatkozó adatok, dokumentumok és bizonylatok bekérésére, valamint kiegészítő információk kérésére a kedvezményezettől, jogosult a szakmai lebonyolítás és a pénzügyi műveletek, adatok, dokumentumok, valamint bizonylatok ellenőrzésére a kedvezményezettnél, a véglegesítést megelőzően véleményezi a kedvezményezett eljárásrendjét a pénzügyi lebonyolításra és az alkalmazott ellenőrzési és irányítási rendszerekre vonatkozóan. A végrehajtó hatóság át nem ruházható feladatai: a) a TEN-T támogatásban részesített projektek pénzügyi lebonyolítása, b) a TEN-T támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok egyéb uniós támogatásokkal való összehangolása és monitoringja, c) kapcsolattartás az Európai Bizottsággal,
15. szám d) e)
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
889
a végső elszámolás és a projekt megvalósításáról szóló jelentés továbbítása az Európai Bizottság felé, a delegált feladatok ellátásának ellenőrzése.
A végrehajtó hatóság a fejlesztési feladatok szakmai és technikai megvalósításával és nyomon követésével kapcsolatos feladatait a Szakmai Felelőssel egyetértésben és együttműködve látja el. 4. A TEN-T VH szervezete A TEN-T VH szervezeti felépítését az 1. függelék határozza meg. 5. A támogatási források átadása a Kedvezményezettek részére A támogatási források Kedvezményezettek részére történő átadásáról a VH, a Szakmai Felelős és a Kedvezményezett között kötendő Támogatási Szerződésben kell rendelkezni. Amennyiben a Szakmai Felelős Kedvezményezett is egyben, a források átadását a felek (VH és a Szakmai Felelős/Kedvezményezett) Lebonyolítási Rendben szabályozzák.
890
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
1. Függelék a 12. melléklethez A TEN-T végrehajtó hatóság szervezeti felépítése
Miniszter
Belső Ellenőrzési Főosztály
Költségvetési Főosztály Jogi és Koord. Főosztály Hálózati Infrastruktúra Főosztály és Infrastruktúra Szabályozási Főosztály
Infrastruktúra Szakállamtitkár
Finanszírozási Programok Főosztálya
Kedvezményezettek
Jelmagyarázat: A TEN-T Végrehajtó Hatóság feladataiban részt nem vevő egység
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
891
2. Függelék a 12. melléklethez A GKM funkcionális és szakmai főosztályainak együttműködése a TEN-T végrehajtó hatósággal A TEN-T Alap támogatással lebonyolított projektek előkészítési és végrehajtási folyamatában a projekt kedvezményezettjének szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi főosztályok, valamint funkcionális főosztályok közreműködése valósítandó meg a következők szerint: 1. A kedvezményezett szakmai felügyeletét ellátó minisztériumi egységek, mint Szakmai Felelős feladatai és felelőssége Szakmai Felelős az a főosztály, önálló osztály, vagy más egység, amely a TEN-T támogatásban részesülő kedvezményezettnek a minisztérium ügyrendjében foglaltak szerinti államigazgatási szakterületi felügyeletét látja el, illetve irányítását végzi. Amennyiben a GKM a kedvezményezett, a két feladatkör egybeesik. Feladatai a következők: - együttműködik a végrehajtó hatósággal a fejlesztési feladatok szakmai és technikai megvalósításával és nyomon követésével kapcsolatos feladatok ellátása érdekében, - egyetértését igazoló aláírása feltétele a TEN-T támogatásra készített kérelmek benyújtásának, - ellenőrzi a projektek szakmai szempontból történő végrehajtását, amelyet a teljesítésigazolásokon aláírásával igazol, - ellenőrzi a szakmai adatszolgáltatást, - a projekt előkészítés során felülvizsgálja a program TEN-T előírásoknak megfelelő szakmai-műszaki előkészítését, a projektek kiválasztását, - felel a végrehajtó hatóság tájékoztatásáért, a pályázati anyagok jóváhagyásáért, a határidőre történő benyújtásért, a támogatási szerződés előkészítéséért és a támogatási határozatnak megfelelő kiegészítések elvégzéséért, a teljesítésigazolások szakmai elfogadásáért, - a Bíráló Bizottságba egy fő szavazó tag delegálásával részt vesz a tenderek elbírálásában. A delegált tag feladata a tender elbírálás során a szakmai vélemény képviselete. A projekt előkészítés folyamatában a szakmai felelős és a végrehajtó hatóság együttműködik.
892
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
15. szám
2. A kedvezményezett feladata A kedvezményezett feladata a TEN-T támogatás vonatkozásában az alábbiakra terjed ki: a) b) c)
d)
e) f) g) h)
i) j) k) l)
m)
n)
a támogatási kérelmek összeállítása, a támogatási kérelem jóváhagyás céljából való benyújtása a szakmai felelősnek, majd annak írásbeli egyetértését követően a végrehajtó hatóság felé, a támogatási kérelmek – végrehajtó hatóság egyetértését igazoló ellenjegyzését követően a végrehajtó hatóság részéről kibocsátott felhatalmazás alapján – Európai Bizottság részére történő eljuttatása, a TEN-T támogatásból finanszírozott fejlesztési feladatok hazai társfinanszírozásának éves költségvetési tervezéséhez szükséges adatok végrehajtó hatóság részére történő rendelkezésre bocsátása, saját erő átutalása a projekt lebonyolítási számlára, a projekt szabályszerű lebonyolítása, a projekt végrehajtás nyomon követése és szakmai szempontú ellenőrzése, a fejlesztési feladatok lebonyolítása során olyan irányítási és ellenőrzési rendszerek működtetése, amelyek lehetővé teszik a közbeszerzési eljárások szabályszerűségét és a kifizetési folyamatok megalapozottságát, szabályszerűségét és hatékonyságát, közbeszerzési eljárások lefolytatása a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a támogatási szerződés értelmében szerződések megkötése minden fejlesztési feladatra vonatkozóan, a hazai társfinanszírozás saját forrás részének átutalása a támogatási szerződésben megadott számla javára, a TEN-T támogatás jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásából, vagy fel nem használásából eredő összegek visszautalása a végrehajtó hatóság megfelelő bankszámlájára, megfelelő nyilvántartási, jelentési és adatszolgáltatási rendszer működtetése a szakmai lebonyolítás minden szintjén, valamint az ezekre épülő jelentések és adatszolgáltatás biztosítása a végrehajtó hatóság felé, pénzügyi jelentés készítése a végrehajtó hatóság részére, a támogatási szerződésben megadott gyakorisággal.
Amennyiben a GKM a kedvezményezett, a VH és a kedvezményezett közötti együttműködés rendjét és a feladatköröket a GKM Szervezeti és Működési Szabályzata és a belső eljárásrend alapján kialakított feladatmegosztást tartalmazó Lebonyolítási Rend határozza meg.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTŐ
893
3. A költségvetési tervezésben és pénzügyi lebonyolításban közreműködő Költségvetési Főosztály feladatai Költségvetési tervezés: - a fejezeti szintű költségvetési tervjavaslat részét képezik a külön törvényi soron megjelenítendő Schengen Alap támogatásból megvalósuló projektek, - a főosztály a fejezet költségvetésében a projektek éves EU forrású előirányzatát a megfelelő előirányzatból elkülöníti, és külön költségvetési soron jeleníti meg, - a Finanszírozási Programok Főosztálya az EU Bizottsághoz benyújtott, illetve az EU Bizottság támogatási határozata alapján összeállítja a költségvetési tervezési előírásoknak megfelelően a TEN-T támogatással megvalósuló projektek több évre szóló költségvetési ütemezési tervét mind az EU források, mind pedig a hazai társfinanszírozás tekintetében. Ezt figyelembe véve a Költségvetési Főosztály a fejezet költségvetésében külön költségvetési soron betervezi a TENT támogatás előirányzatát. Pénzügyi lebonyolítás kapcsán a Költségvetési Főosztály az alábbi feladatokat látja el: -
-
ellenőrzi és jóváhagyatja a főosztály által összeállított feladatfinanszírozási okmányokat és továbbítja azokat a MÁK részére, egyidejűleg intézkedik az „TENT támogatás” előirányzat megnyitásáról a MÁK-nál, egyezteti a Finanszírozási Programok Főosztálya által vezetett analitikus nyilvántartás hazai társfinanszírozási és TEN-T támogatásra vonatkozó adatait a fejezeti főkönyvelés adataival, közreműködik a fejlesztési feladatok során a GKM nyilvántartásába kerülő eszközök térítésmentes átadásában, vezeti a hazai társfinanszírozás és a kapcsolódó TEN-T támogatás pénzforgalmi tranzakciókkal kapcsolatos nyilvántartását, elkészíti a kötelezően előírt költségvetési beszámolókat, valamint az időközi mérlegjelentéseket a VH adatszolgáltatása alapján, megnyitja a hazai társfinanszírozáshoz kapcsolódó feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámlát, a Magyar Államkincstár által megküldött havi egyeztető bizonylatokat havonta, a banki bizonylatokat a beérkezést követően megküldi a VH részére, részt vesz a TEN-T támogatáshoz kapcsolódó szabályozás kialakításában és aktualizálásában, illetve a szabályozással kapcsolatosan felmerülő problémák megoldásában, ellátja a 25/2005. GKM szabályzat szerinti feladatait.
4. Belső Ellenőrzési Főosztály – Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály A GKM Belső Ellenőrzési Főosztály Közösségi Támogatások Belső Ellenőrzési Osztály feladatait a 11. melléklet tartalmazza.
894
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
15. szám
Közlemény Elveszett körbélyegzõ érvénytelenítése A Veszprém Megyei Közlekedési Felügyelet által kijelölt vizsgálóállomás alkalmazotti vizsgabiztosa részére kiadott 19/355 sorszámú, címeres, kisméretû, kör alakú bélyegzõ elveszett. A bélyegzõ használata 2006. július 5-étõl érvénytelen.
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
895
A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette
Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét. Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
MEGRENDELÉS Megrendelem
Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): .............................................................................................................................................. Utca, házszám: .................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ......................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................
............................................... cégszerû aláírás
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ
9 771588 723896
06015
896
15. szám
KÖZLEKEDÉSI ÉRTESÍTÕ A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapja Megjelenik szükség szerint (általában kéthetenként). Fõszerkesztõ: dr. Bots Dénes. Szerkesztõség: 1055 Bp., Honvéd u. 13–15. Tel.: 374-2717. Telefax: 269-3483. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]). 2006. évi éves elõfizetési díj: 22 176 Ft áfával. Egy példány ára: 987 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. A Közlekedési Értesítõ elektronikus formában az interneten is elérhetõ a http://www.gkm.hu/tudastar/dokumentumtar/hiv_lapok /kozl_ertesito címen.
HU ISSN 1588–7235 06.2376 – Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.