A Best Practice Modellértékű projektek

• Ökorégió Alapítvány A Fenntartható Fejlõdésért •

A „Best Practice” – Modellértékű projektek

Kiadta: Ökorégió Alapítvány, 8977 Dötk, Fõ u. 39. Tel./fax: 83/376-178 E-mail: [email protected] www.okoalapitvany.hu

Ökorégió füzetek XI.

A „Best Practice” – Modellértékű projektek

Ökorégió füzetek XI.

• A „Best Practice” – Modellértékű

projektek

ELŐSZÓ HELYETT Készítette: az Ökrégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért megbízásából a AQUALINE Z+Z Bt. Szerkesztette: Zajzon Imre Írta: Zajzon Imre – AQUALINE Z+Z Bt. Kocsis Anikó – Ökorégió Alapítvány Felelős kiadó: Kocsis Anikó Kiadó: Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért

„Nem a Föld Sérülékeny, hanem mi magunk. A Természet az általunk előidéz etteknél sokkal nagyobb katasztrófát is átvészelt már. A tevékenységünkkel nem pusztíthatjuk el a természetet, de magunkat annál inkább.” (James Lovelock) „Ha már felismertük a katasztrófális változások veszélyét, nem kellene teljesen új alapokra helyeznünk az egész vitát? Ha nem tudjuk, hogy az emberi tevékenység miképp fogja érinteni az életet biztosító létfeltételeket, beleértve a születést és a civilizációnk fejlődését, ha fogalmunk sincs róla, hogy a geofizikai hatások miképp hatnak majd a Föld egészére, nem lenne-e ésszerű ultra-konzervatív álláspontot felvenni és foggal-körömmel védeni a természetes világot a gazdasági növekedéssel szemben? Tényleg ennyire merészek vagyunk, hogy az emberi jólétet a természetes rendszerek elé helyezzük?” (William Nordhaus, Climate Change, 1996) „Hacsak nem állunk meg most azonnal, valóban tönkre fogjuk tenni utódaink életét. Ha még 40-50 évet töltünk el fontoskodással, nekik már semmi esélyük nem lesz, és minden visszaesik a kőkorszakba. Még lesznek emberek, de a civilizáció elbukik.” (James Lovelock, 2004)

KEOP-2009-6.1./A-0071

Energiatakarékosággal, energiahatékonysággal, az energiaszükséglet csökkentésével, a megújuló energiaforrások alkalmazásával a klímaváltozás mérsékléséért, az ökológiai láblenyomat csökkentéséért, a környezetvédelemért, a magasabb életminőségért.

3

A „Best Practice” – Modellértékű

projektek

•

Tartalomjegyzék Előszó helyett! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Néhány elgondolkodtató szó az éghajlatváltozásról . . . . . . . . . . . . . 5 MEGÚJULÓ ENERGIÁK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 1. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 1.1. Biomassza fűtőmű Körmenden . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 1.2. Közösségi biomassza fűtőmű – Pornóapáti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.3. Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra – Celldömölk – Izsákfa . . . . . . . . . . . . . 14 1.4 Faapríték fűtőmű – Torony . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 1.5. Bioszolár fűtőmű – Szombathely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 1.6. Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel – Nagypáli . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 1.7. Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési, HMV-rendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 1.8. Fahulladék tüzelésű kazán-Nagykanizsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .19 2. GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 2.1. Geotermikus energiahasznosítás – Zalaegerszeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .21 2.2. Geotermikus energiahasznosítás – Vasvár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .22 3. SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 3.1. Szélerőmű – Vép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .24 4.

NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25 A nap energia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 4.1. Használati melegvíz előállítás – Szentgyörgyvölgy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .27 4.2. Szakképző iskolai hőközpont – Nagykanizsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 4.3. Napenergia hasznosítás – Gellénháza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 4.4. Napenergia hasznosítás – hőszivattyú, Keszthely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 4.5. Napenergia hasznosítás – Hévíz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 4.6. Napenergia hasznosítás – Gyöngyöspuszta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 4.7. Napenergia hasznosítás – Szombathely . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .35

5. VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .36 5.1. Vízierőmű Ikerváron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .37 5.2. Lenti erdészeti, faipari és kisvasút múzeum – Lenti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .39 6. DÖTKI ÖKOLÓGIAI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁJKÖZPONT . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

4


projektek

NÉHÁNY ELGONDOLKODTATÓ SZÓ AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL A laboratóriumunkat természetes világgá alakítottuk át, de a kísérlet nem volt elég gondos, így nem vált alkalmassá könnyen megfejthető eredmények előállítására… Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a modellek inkább alábe csülik, s nem túlbecsülik az üvegházhatású gázok feldúsulásából fakadó éghajlati következményeket. (Lee Kump, A szén-dioxid, mint klímafaktor körüli bizonytalanságok csökkentése, NASA, 2002) Korunk legnagyobb kihívása a klímaváltozás mérséklése és a várható követ kezményekre való minél alaposabb felkészülés. Rohamos ütemben átalakítjuk éghajlati viszonyainkat, a Föld időjárását úgy, hogy még csak nem is igazán tudjuk, pontosan milyen folyamatok játszódnak le, melyik lépésünknek milyen következményei lehetnek. Az éghajlatváltozás legfőbb oka az emberiség által a légkörbe juttatott üveg házhatású gázok (széndioxid, metán stb.). A Földfelszíni hőmérséklete 2002-ben összességében 0,8 C-kal haladta meg az iparosodás előttit, a földfelszín 1,2 C-kal, míg a troposzféra 0,25 C-kal lett melegebb… A várható következmények: • Globális klímaváltozás: Melegedés • Regionális klímaváltozás: melegedés/hűlés régiónként más és más • Csapadékmennyiség egyre egyelőtlenebb megosztása • Időjárási szélsőségek • Tengerszint emelkedése • Biogeográfiai övezetek átrendeződése „Ami a globális felmelegedést különösen súlyossá teszi az, hogy a Gaia, a nagy Föld-rendszer a pozitív visszacsatolás ördögi csapdájába esett. Az extra hőmennyiség felnagyítódik és hatásai nem egyszerűen plusszértékként fognak jelentkezni. Kicsit ahhoz hasonló, mintha tüzet gyújtanánk, hogy felme legedjünk, de figyelmetlenül túltáplálnánk, és az ellenőrzésünk alól kiszabadult lángok elharapóznának a bútorainkon is. Ha ez megtörténik, már nem sok időnk marad eloltani a tüzet. A globális felmelegedés, akárcsak a tűz, folyton gyorsul és alig hagy időt a cselekvésre.” (James Lovelock, 2004) Sokan azt remélik, hogy ezekkel a problémákkal majd megküzd az állam, a szakértők, a nemzetközi szervezetek, a környezetvédők vagy a megfelelő jogi szabályozás, és biztosítják, hogy mi élhessünk úgy, ahogy eddig, vagy ha lehet, egy kicsit jobban. Csalódni fognak. Semmiféle törvény, szervezet, állam vagy civil szerveződés nem tudja megvédeni a Föld sérülékeny élő rendszere it helyettünk. Ne áltassuk magunkat, ezek a problémák nem tőlünk messze, egzotikus tájakon jelentkeznek, és nem mások – a növekvő népességű harma

5


projektek

•

dik világbeli országok vagy a túl nagy lábon élő amerikai polgárok – tehetnek róla, hanem mi magunk. Mindennapi választásainkkal, ha autóba ülünk, amikor mehetnénk busszal vagy biciklivel is, ha agyoncsomagolt bóvlikat vásárolunk, ha égve hagyjuk feleslegesen a villanyt, kinyitva a vízcsapot. Amikor tétlenül nézzük, hogy kiirtják a közelünkben az erdőt, beépítik a zöldterületeket, amikor olyan politikusokat választunk helyben vagy országosan, akik számára az élő és élettelen környezet védelme puszta nyűg, uniós elvárás. Nekünk magunknak, egyéneknek, közösségeknek kell rádöbbennünk, hogy rajtunk is múlik, merre fordul a világ sorsa. Minél szélesebb körben tudatosíta nunk kell, hogy dolgunk van a világgal, hogy kölcsönösen függünk egymástól a nagy földi rendszerrel. VÁLTOZIK AZ ÉGHAJLATUNK! VÁLTOZZUNK HÁT MI IS, DE GYORSAN MERT MÁR EGYETLEN PERCNYI ELPAZAROLHATÓ IDŐNK SINCS!


projektek

A megújuló energiaforrások előnyei Globálisan: • a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások • a környezetvédelmi világszemlélet előtérbe kerülése • a termelési folyamatok során keletkező melléktermékek hasznosításának lehetősége Országos és regionális szinten: • az import energia felváltása, a külső piac által kevésbé befolyásolt ener giapolitika • a környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlődés • nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása • az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése • munkanélküliség enyhítése • helyi energiaforrások jobb kihasználása • infrastruktúra-fejlesztés

A megújuló energiaforrások alkalmazhatósága, jövője (A Magyar Természetvédők Szövetsége állásfoglalása alapján)

A megújuló energiaforrások felhasználása környezeti szempontból csak akkor lehet eredményes, ha a megújuló energiaforrásokból származó energiamen� nyiség helyettesíti a fosszilis energiahordozókból származó energiatermelést, s nem járul maga is hozzá az emberiség rohamosan növekvő energiaigényé hez. Az OECD országok energiafogyasztása harminc év alatt a hatékonyság növekedése mellett is 57%-al nőtt, a nem OECD országok esetében pedig 124%-al. Az MTvSz állásfoglalása szerint az energiafelhasználás azonnali befagyasztá sára, majd pedig tervszerű csökkentésére van szükség. A csökkentés az ener giahatékonysági intézkedésekből származhat. Az első tíz évben átlag évi 1%-os hatékonyságnövekedést, s fogyasztás-csökkentést kell elérni, majd a következő tíz évben átlag 0,5%-os hatékonyság-növekedés célkitűzése indokolt. A célkitűzés teljesíthetőségét mutatja, hogy az OECD országok éven te átlag 1,1%-os hatékonyságnövekedést könyveltek el az utóbbi harminc évben. A mindenkori energiaforrás-felhasználáson belül kell gondoskodni arról, hogy a megújuló energiaforrások egyre növekvő mértékben helyettesít sék a nem megújuló energiaforrásokat. Ezen a téren évente a fennmaradó fosszilis energiahordozók 1%-ának helyettesítést tarjuk követhetőnek. A megújuló energiaforrások közül a nem kimeríthetők (nap, szél) felhasználást kell előtérbe helyezni a kimeríthetőkkel (biomassza) szemben. Magyarországot érő napsugárzás energiatartalma több ezerszerese az ország energiaigényének. Tiszta időben a sugárzás intenzitása maximum 900–1000 W/m2, amely kedvező a nemzetközileg elfogadott 800 W/m2 átlagértékhez mérten. Napenergia hasznosításra az ország egész területe alkalmas, a legke

6

7


projektek

•

vésbé napos területek az Alpokalja és a Kisalföld északnyugati része, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol 850 W/m2 a sugárzási intenzitás. Az ország többi részén 850-990 W/m2. Az évi 2000-2200 napsütéses óraszám 280-300 napon tenné lehetővé a nap kollektorok használatát. A melegvízhasználat 70-75%-át, a fűtési energiaszük séglet 30-35%-át lehetne napenergiával fedezni. Ha pusztán a napsugárzás energiatartalmát nézzük, a jelenlegi PV technológiákkal 320 km2-nyi napelem mel elő lehetne állítani Magyarország villamosenergia-szükségletét elmélet ben. Ekkora felületméret akár az épületeken is rendelkezésre áll. Jelen pillanatban a nagy beruházási költségek s a hosszú megtérülési idő nem teszi versenyképessé a piacon a napenergia felhasználást. A napenergia (aktív és passzív) hőtermelési alkalmazásának legfőbb akadálya eddig a rendkívüli mértékben támogatott földgázfelhasználás, a ’80-as évektől indult erőteljes gázhálózat-fejlesztési program volt. A földgáz kedvezményes áfa körbe tarto zott, és igen jelentős volt a lakossági gázár-kompenzáció is. Annak módja, hogy mind az államot, mind a fogyasztókat megszabadítsuk az egyre növekvő terhektől, s a külső függőségtől is megszabaduljunk, az ener giafogyasztás befagyasztása és a fosszilis energiahordozók a nem kimeríthe tő, megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése. A kimeríthető, megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségét az azokat megújító természetes rendszerek teljes eltartó- és tűrőképességének figyelem be vételével kell megtervezni.

8


projektek

Megújuló energiák

9


projektek

•

1. Biomassza hasznosítás

1.1. Biomassza fűtőmű Körmenden A projekt címe:

Biomassza fűtőmű

Fő tevékenységi köre:

Távfűtés

Település:

Körmend

Szervezet:

Régióhő Kft.

Cím:

9900 Körmend, Rákóczi u. 23.

Telefon:

+ 36 94/594-172, +36 94/594-173

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.regioho.hu

Kapcsolattartó:

Németh István


projektek

Mivel teljes egészében nem lehetett a városi energiaellátást a megújuló ener giaforrásokra alapozni, ezért azt kívánták elérni, hogy a lehető legnagyobb mértékben váltsa ki a fűtőmű a hagyományos gáz és olaj üzemű kazánok munkáját. Az alap fűtőmű a biomassza egység, csúcsidőben illetve karbantar tási időszakban működik a hagyományos földgáz alapú kazán. Százalékosan 80-20% a megoszlási arány. 2003-as próbaüzem után indult be a teljes üzemű működtetés és szükséges megszakítások kivételével a mai napig termel a berendezés. A fűtőmű a város belterületén, a régi földgáz üzemű fűtőmű közelében épült fel. Teljesítménye 5 MW. A távhő rendszerre 1500 lakás és kb. 500 lakásnak megfelelő mennyiségű egyéb épület kapcsolódik. Jelenlegi éves átlag hőtemelése 30.000 GJ. A fűtőmű rendelkezik egy kb. 4000 m3 kapacitású fedett tárolóval. A kazán tüzelőanyag ellátó rendszere és szabályozása automatikus működésű. A tüzelőanyag beszállítása az aprító telepről, vagy más feldolgozóhelyről 70-90 m3 térfogatú kamionokkal történik. Az égéstermékből a port és a pernyét elektrofilter választja ki, majd egy 21 m magas kéményen át távozik. A tapasztalatok szerint a berendezés a technológia gyermekbetegségeit leküzdve megbízhatóan működik, időnként az égéstérben lerakódott salak eltávolítása okoz a problémát. Helyszíni bejárásunkkor az üzemeltető személyzet elmondása szerint az épü let tervezésével vannak gondjaik, hiszen nagyobb méretű kamion nem fér be a tüzelőanyag raktárba, így megnehezedik a biomassza égéstérbe való bejut tatása. Hiányolják ezen kívül azt a raktárkapacitást, ahol stratégiai készletet lehetne felhalmozni, körülbelül két hétre elegendő tüzelővel. A fűtőmű az eredeti tervek szerint bioszolár rendszerben üzemelt volna, de az anyagi lehetőségek szűkössége miatt a napkollektorok beépítése nem valósulhatott meg. A megújuló energia út lehetséges állomáshelyeként teljes körűen tudnák biztosítani a bemutathatóság szempontjából támasztott követelményeket.

Körmend Város 1998-ban elkészítette az Energiagazdálkodási Koncepcióját, melyben célul tűzte ki a megújuló energiaforrások energiahatékony módon történő felhasználását a távhőszolgáltatásban. Ehhez a koncepcióhoz, elhatá rozásképp egy biofűtőmű létrehozása kapcsolódott, amely a térségben kelet kezett vágástéri, erdészeti és faipari hulladékok felhasználásával bekapcsol ható a városi fűtési rendszerbe.

10

11


projektek

•

1.2. Közösségi biomassza fűtőmű Pornóapáti A projekt címe:

Osztrák mintára biomassza falufűtés Pornóapátiban


Közösségi használati melegvíz és fűtés szolgáltatás

Település:

Pornóapáti

Szervezet:

Pornóapáti Község Német Települési Kisebbségi Önkormányzat

Cím:

9796 Pornóapáti, Körmendi u. 27.

Telefon:

+ 36 94 /351-180

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.pornoapati.hu

Kapcsolattartó:

Purker Walter polgármester


projektek

A tartályból az igényeknek megfelelően történik a melegvíz kiadása a távfűtő rendszerbe. Ily módon hőszolgáltatás egész évben lehetséges, úgy, hogy a nyári hónapokban a napkollektoros rendszer egyedül ellátja a használati melegvíz (hmv) szolgáltatást, és az átmeneti hónapokban is hozzájárul a fűtés hez. A kollektorok egész éven át üzemelnek, téli hőtermelésük természetesen nem jelentős. Így az 1,2 MW névleges kapacitású fűtőmű mellett létrejön a napkollektor-rendszer is. Fontos, hogy a fűtőművi épület tetőszerkezete úgy került kialakításra, hogy alkalmas legyen a kollektorok elhelyezésére. Az apríték-tároló tetőszerkezetét már erre a célra tervezték.

Pornóapáti község Vas megyében található Szombathelytől 16 km-re a Pinka patak mentén az osztrák határ mellett. Mivel német nemzetiségű kisebbségi önkormányzatról van szó és a faluból is sokat járnak át a szomszédos Ausztriába, ahol nem egy közösségi fűtőmű működik sikeresen 2003-ba a falu elöljáróiban is felmerült a helyi megújuló energiaforrásokra alapozó közösségi fűtőmű létrehozásának gondolata. A falu vezetősége olyan ésszerű, reális lehetőséget keresett a település energiaellátására, amely biztosítja a lakosok életminőségének növekedését és kialakíthatja az országos energiaellátás díjá nak bizonytalansági tényezőitől való függetlenséget. Hosszas előkészítés, igényfelmérés után 2005. 10. 28-án beindult a termelés, ettől a naptól számítva a falu azon része, amely bekapcsolódott a távfűtő rendszerbe saját maga kezébe vette a fűtésének és a melegvíz előállításának sorsát. A tervek szerint a teljes rendszer bio-szolár fűtőműként üzemelne, ugyanis a nyári használati melegvíz ellátást a napkollektorok által nyert hőenergia biztosítaná. Jelenleg ezt a feladatot is az apríték tüzelésű kazán látja el. A napkollektoros rendszer két részben, a meglévő fűtőmű épület és az új aprítéktároló szín déli tetősíkjában kerül beépítésre. A fűtőmű épület tetőszerkezetének leszerelt hullámlemezei a tárolószínnél felhasználásra kerülnek. A 225+225 m2 felületű napkollektor-rendszer a kazánház épület és az aprítékoló szín déli tetősíkjába kerül beépítésre. A 450 m2 felületű integrált, folyadéktöltetű napkollektor rendszer hőcserélőn keresztül csatlakozik a fűtőművi vízrendszerhez. A fűtőműben a napkollektorok hőjének tárolására és a hőtermelés-felhasz nálás kiegyenlítésére egy 30 m3 térfogatú hőtároló tartály (puffer) kerül beépítésre.

12

13


projektek


•

1.3. Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra – Celldömölk-Izsákfa

1.4. Faapríték fűtőmű – Torony

A projekt címe:

Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra

A projekt címe:

Fahulladék fűtésű faipari szárítókamra


Faipari termékek gyártása és forgalmazása



Település:

Torony

Település:

Torony

Szervezet:

Csercsics Faipari Kft.

Szervezet:

Csercsics Faipari Kft.

Cím:

Cím: +36 94/540-650

Telefon:

+36 94/540-650

E-mail:

[email protected]

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.csercsics.hu

Weboldal:

www.csercsics.hu

Kapcsolattartó:

Csercsics Antal

Kapcsolattartó:

Csercsics Antal

Telefon:

A Fa-Gyula Kft. faipari termékek gyártásával foglalkozik, így meglehetősen sok fahulladék keletkezik a munkafolyamatok során. 2004-ben elhatározták, hogy nem hagyják veszendőben menni meglévő nyersanyagot, ezért nekiláttak a szárítókamra és a műhely fűtés korszerűsítésének. A beruházás fő célja a költségtakarékosság volt, de nem feledkeztek meg az egyéb szempontokról sem, lásd környezeti állapot magasabb szintű védelme és a környezettudatos szemlélet minél szélesebb körű elterjesztése. A rendelkezésre álló 50 tonna/hó mennyiségű vágástéri hulladék és a 100 tonna/hó faapríték alapanyag felhasználásával a 120 kW teljesítményű biomas sza fűtésű szárítókamra évi 525.000 kWh energiát termel. Emellett a műhelyfűtés, melyet szintén faapríték felhasználásával oldanak meg évi 350.000 kWh energiát igényel.

14

projektek

Csercsics Faipari Kft. Magyarország egyik vezető faipari vállalkozása, amely több mint másfél évtized gazdag tapasztalatára tekinthet vissza a bútoripari alkatrészek gyártásában és a szerelvények forgalmazásában. A gyártás során felhalmozódó 2-300 m3 bútorlap maradékot korábban hagyo mányos módon eltüzelték, vagy elszállították az üzemből. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében 2002-ben pályázatot adtak be faaprítékos fűtés kivitelezésére, melynek kedvező elbírálása után 2003-ban üzembe is helyezték a 2 db 500 kW-os kazánt. A beruházás céljaként a költségtakarékosság mellett a jelenlegi energiaszol gáltatótól való függőség csökkentést jelölték meg. A vállalkozás vezetője ezek mellett a környezeti állapot magasabb szintű védelmét és a környezettudatos szemlélet elterjesztését is fontosnak tartotta.

15


projektek


•

1.5. Bioszolár fűtőmű – Szombathely

1.6. Közintézmény fűtése és használati melegvíz-ellátása bioszolár rendszerrel – Nagypáli

A projekt címe:

Bioszolár fűtőmű


Lakossági távhőszolgáltatás

A projekt címe:

Közösségi ház HMV ellátása és fűtése

Település:

Szombathely



Szervezet:

Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.

Település:

Nagypáli

Cím:

Szombathely, Mikes Kelemen u.

Szervezet:

Önkormányzat Nagypáli

Telefon:

+36 94/324-031

Cím:

8912 Nagypáli, Arany J. u. 26.

E-mail: Weboldal:

www.szombathelyi-tavho.hu

Kapcsolattartó:

Popovics Attila

A Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. beruházásában a Joskar-Ola lakótelep mellett – a meglévő hagyományos gázkazánok kiváltására – egy új 7 megawat tos faapríték üzemű fűtőmű épült. Az épület egy nagy belmagasságú kazán térből és egy vasbeton-acél tárolószínből áll. A fűtőmű faaprítékból, tehát megújuló energiaforrásból állít elő hőenergiát. A kazánház mellett egy kisebb gázmotoros fűtőerőmű is létesült, ahol földgáz felhasználásával elektromos áramot és hőenergiát termelnek. A kapcsolt energiatermelés a hagyományos villamos erőműveknél nagyobb hatásfokkal működik, igy a földgázban lévő energia jobban hasznosul. A gázmotoros fűtőerőmű egész évben áramot ter mel, közben használati melegvízzel látja el a lakótelepet. A faaprítékos kazán ház csak a téli idényben üzemel.

16

projektek

Telefon:

+36 92/564-041

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.nagypali.hu

Kapcsolattartó:

Köcse Tibor, polgármester

A nagypáli önkormányzatnál 2004-ben indították el azt a projektet, amely a Polgármesteri Hivatal és a Közösségi Ház fűtés- és melegvízellátó rendsze rének megújuló energiaforrás alapra helyezését célozta meg. A projekt 2005ben megvalósult és a téli szezonban elvégzett egyedi beállítások után a mai napig problémamentesen működik. A bioszolár rendszer alapjait alkotó nap kollektoros használati melegvíz előállítását végző napkollektor felület 140 m2 kiterjedésű 8 kW teljesítményű és egy 1000 literes tartályban állítja elő a kívánt hőmérsékletű vizet. A rendszer másik összetevőjét, amely az épület fűtését végzi kettő darab faelgázosító kazán végzi, melyek közül az egyik 50 kW, a másik 35 kW teljesítményű. A kazánok fűtőanyag ellátását saját, önkormányzati területekről begyűjtött fahulladékkal biztosítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a berendezés mind technikailag mind a várt költségtakarékossági szempontból jól vizsgá zott. A településen olyannyira beváltak a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések, hogy a térségben egyedülálló módon létre kívánnak hozni egy a „Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma” elnevezésű konfe rencia- és innovációs központot a hozzá tartozó egyéb energiahasznosító létesítményekkel. Erről a projektről bővebben szólunk a tanulmány „Tervezett megújuló energiát hasznosító projektek” fejezetében.

17


projektek


•

1.7. Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési, HMV-rendszere

1.8. Fahulladék tüzelésű kazán-Nagykanizsa A projekt címe:

Fahulladék hasznosítás

A projekt címe:

Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont bioszolár fűtési rendszere


Bútorgyártás


Természet- és környezetvédelem, ökologikus vidékfejlesztés

Település:

Nagykanizsa

Szervezet:

Kanizsa Trend Kft.

Település:

Dötk

Cím:

8800 Nagykaizsa, Szemere u. 4.

Szervezet:

Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért

Telefon:

+36 93/500-100

Cím:

8799 Dötk, Fő u. 39.

E-mail:

Telefon:

+36 83/376-178

Weboldal:

www.kanizsatrend.hu

E-mail:

[email protected]

Kapcsolattartó:

Wilheim Gábor

Weboldal:

www.okoalapitvany.hu

Kapcsolattartó:

Kocsis Anikó

A Tájközpontot az Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlődésért hozta létre és működteti a régió fenntartható, ökológiai szempontú vidékfejlesztése érde kében. Központi épülete a tájba illő ÖKOHÁZ 370 négyzetméteres épülete kizárólag természetes anyagokból, fából és vályogból készült. Az ökológiai tájközpont melegvíz-ellátását egy 34 négyzetméteres napkollektor, meleg levegős fűtését faelgázosítással működő berendezés biztosítja. A nem ivóvíz céljára szolgáló használati vizet egy 12 m3 -es esővízgyűjtő-tisztító berende zéssel oldják meg, így jelentősen csökkenthető a vízkészlet felesleges felhasz nálása. Az épületben 33 főt befogadó szálláshely mellett két oktatástechnika ilag jól felszerelt, organikus stílusú előadóterem várja a vendégeket. A szintén organikus stílusban felújított turistaházban további 30 fő elhelyezésére van lehetőség.

18

projektek

A csaknem 420 főt foglalkoztató bútorgyárat a bútorgyártás során keletkező hulladék fával fűtik, a beruházás a 80-as évek elején történt. ekkor került beüzemelésre a 750 kW teljesítményű kazán, amely azóta is hiba nélkül látja el a feladatát.

19


projektek


•

projektek

2.1. Geotermikus energiahasznosítás-Zalaegerszeg

2. Geotermikus energia hasznosítás

A projekt címe:

Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer


Kútfúrás, hideg-melegvizes vízmű építés

Település:

Zalaegerszeg

Szervezet:

AQUQPLUS Kft.

Cím:

6762 Sándorfalva, Sövényházi út 1.

Telefon:

+36 62/251-747

E-mail:

[email protected]

Weboldal: Kapcsolattartó:

Kurunczi Mihály

A kedvező geotermális adottságú Zalaegerszegen nagy hangsúlyt fektet nek a megújuló energiaforrások közcélú felhasználására. Ennek keretében 2002-ben kezdték el kidolgozni a termálvíz felhasználására vonatkozó programot. A Zalaegerszeg-Pózva termálrendszer 7 MW-os teljesítménnyel, a 2005-ös üzembe helyezése óta évi átlag 4.000.000 kWh energiát termelt. Jelenleg részlegesen működik.

20

21


projektek

•


projektek

2.2. Geotermikus energiahasznosítás-Vasvár A projekt címe:

Geotermikus távfűtőmű


Távfűtés

Település:

Vasvár

Szervezet:

Régióhő Kft.

Cím:

9900 Körmend, Rákóczi u. 23.

Telefon:

+ 36 94/594-172, +36 94/594-173

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.regioho.hu

Kapcsolattartó:

Németh István

3. Szélenergia hasznosítás

A körmendi Régióhő Kft. által működtetett vasvári fűtőmű korábban hagyo mányos energiahordozóval, szénnel üzemelt. A város határában termálvi zet tártak fel és a fenntarthatóság jobb megvalósítása érdekében 1994-ben rákötötték rá a városi hálózatra. A rendszer megbízhatóan működik és átlagosan 3000 GJ hőenergiát termel évente. A Régióhő Kft. előszeretettel alkalmazza a megújuló energiaforrásokat a működési területén.

22

23


projektek

•


projektek

3.1. Szélerőmű – Vép A projekt címe:

Vép szélerőmű


Villamosenergia-termelés

Település:

Vép

Szervezet:

Szélerő Vép Energiatermelő Kht.

Cím:

9751 Vép, Alkotmány u. 39.

Telefon:

+36 94/353-520

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.szel.hu

Kapcsolattartó:

Boldizsar Sandor

4. Napenergia hasznosítás

A Szombathelytől 7 km-re található Vép közég határában 2005. nyarán üzem be helyezett szélerőmű-beruházás előkészítő munkálatai 2002-2003-as évekre nyúlnak vissza. A 78 méter magas acéltoronyra helyezett 44 méter átmérõjű rotorok által 600 kilowatt áramot termel a berendezés. A villamos energiát a közelben húzódó villamos hálózatra táplálják be értékesítés céljából. A szélerőmű park Magyarországon eddig szokatlan, közösségi modellben kerül megvalósításra úgy, hogy minél nagyobb mértékben a helyieké legyen a szélerőművek haszna. A szélerőmű-park három szakaszban fog megvaló sulni a későbbiekben ismertetettek szerint. A harmadik ütem befejezésekor Vép község alanyi jogon kap 20% tulajdonrészt, tehát az önkormányzaton keresztül közvetetten minden helyi lakos tulajdonosa lesz a szélparknak. Lehetőség lesz arra is, hogy a község lakói közvetlenül is tulajdonosok legyenek a szélerőműveket működtető vállalkozásban. A földtulajdonosok összesen 5% tulajdonrészt kapnak a cégben, további 40 % tulajdonrészt pedig ökojegyek formájában terveznek értékesíteni. A szélpark teljes befejezése 2008 végére képzelhető el. Az önkormányzat és a Szélerő Kht. közti megállapodás értelmében a falu közvilágításához ingyen kapják a villamos energiát a társaságtól, amellyel jelentős megtakarítást érhetnek el. A Kht. munkatársai az energia előállításon túl jelentős szemléletformáló hatást kívánnak elérni, tartalmas előadást bemutatva a térségből és az ország min den részéből érkező látogatók számára a szélenergia hasznosításáról és a vépi létesítményről. 2006. nyarára a vendégkönyvük szerint a látogatók száma meghaladta a 6000-et. Az erőmű által termelt zöld áram a jelenlegi adatok szerint megha ladta a 900.000 kW-ot, ami nagyjából megfelel az előzetes várakozásoknak. A gépet műszaki okok miatt még nem kellett leállítani, minden időszaki karban tartás az ütemterv szerint rendben lezajlott.

24

25


projektek


•

A napenergia

A legnagyobb, legtisztább és egyben kimeríthetetlen energiaforrásunk a Nap Nap egy forró gázgömb, egy folyamatosan működő fúziós reaktor, melyben a gyors kémiai reakciók során hatalmas mennyiségű, elektromágneses sugár zás formájában jelentkező energia szabadul fel. • A Föld felszínére érkező, sugárzás formájában fellépő energia nagy része hővé változik, a levegőben, a vízben és a talajban tárolva. • Egy kisebb része kémiai úton növények (biomassza) és fosszilis tüzelőanyagok formájában tárolódik, • illetve meteorológia energiává válik (szél, hullám, csapadék, víz).

projektek

4.1. Használati melegvíz előállítás – Szentgyörgyvölgy A projekt címe:

Melegvízellátás napkollektorral


Szabadidőkozpont, sportcentrum, szálláshely

Település:

Szentgyörgyvölgy

Szervezet:

Gódor Kft.

Cím:

8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi u. 1.

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.go-na.hu

Kapcsolattartó:

Gódor Mihály

Szentgyörgyvölgyön megépített napenergia hasznosító berendezés feladata a nyári időszakban a szabadidő központ medencéjének fűtése és a használati melegvíz biztosítása a szálláshelyeken (fő épület és vendégház), valamint a ven déglátó konyhájához. Az őszi, téli és tavaszi időszakokban, mivel a medence nem üzemel az itt felszabaduló energia, a fűtésre segít rá. A fűtésrásegítés a teljes fűtési rendszernél biztosított. A teljes fűtési rendszer áll a lakásból, a szállás és vendéglátóhelyből, valamint a vendégháznak nevezett különálló épületből. A fűté si rendszer már ki volt alakítva, amikor felmerült a napenergia hasznosítás lehető sége. Ezért a nagyteljesítményű gázkazánhoz illesztett fűtőtestek (radiátorok) nem ideális méretűek. Sokkal hatékonyabb lenne a fűtésrásegítés, ha padló- vagy falfűtés valósított volna meg a beruházó. Az üzemeltetés során gondot okozott, hogy a medence víztisztító rendszere nem üzemelt folyamatosan és ezért a medence hőcserélőjéhez tartozó keringető szivattyújába került homokszennye zés roncsolta a tömítéseket. A gondot egy szűrő utólagos beépítésével megszün tette a kivitelező. A napenergia begyűjtését 64 db síkkollektor, 112,64 m2 elnyelő felülettel biztosítja. A lehetséges éves energiahozam: 60 800 kWh. Az elektronika által vezérelt keringető szivattyúk, a síkkollektorok fagyálló hőközlő folyadéktöl tete segítségével, hőcserélőkön keresztül szállítják a hőenergiát a 2 db 3 000, vagy az 1 db 1000 literes puffer tárolóba, vagy a medencébe. A hőtárolókban lévő használati melegvízből, a korábban kiépített villanybojlerek táplálása biztosított, hőcserélők segítségével pedig a fűtési rendszerre juttatható és hasznosítható a begyűjtött hőmennyiség.

A sugárzás teljesítménye hatalmas: 3,72 Tetrawatt (1 TW=1012 W). Ez 17.000–20.000-szer annyi energiát jelent, mint amennyit jelenleg a Földön felhasználunk. Más szavakkal kifejezve, a Nap minden 20-30. percben leküldi azt az energiamennyiséget, amit ma a Föld valamennyi lakója egy év alatt elfogyaszt. A fentiek alapján az éves átlagban beérkező sugárzás mennyisége: 800-1100 kWh/m2

26

27


projektek

4.2. Szakképző iskolai hőközpont – Nagykanizsa A projekt címe:


•

4.3. Napenergia hasznosítás, Gellénháza

Szakképző iskola hőközpontja, hőszívattyú, napkollektor

A projekt címe:

Napenergia hasznosítás


Napenergia hasznosítás, irányítástechnika


Oktatás, épületgépészet

Település:

Gellénháza

Település:

Nagykanizsa

Szervezet:

IRTEKIS Kft.

Szervezet:

Zsigmondy-Széchenyi Szakképző Iskola

Cím:

8981Gellénháza, Táncsics M. u. 25.

Cím:

Nagykanizsa

Telefon:

+36 92/566-035

Telefon:

+36 93/536-330

E-mail:

[email protected]

E-mail:

[email protected], [email protected]

Weboldal:


Kapcsolattartó:

Bundics Sándor

Antalics Dezső igh, Takácsné Szarka Enikő

Az oktatás helyszínét biztosító épületegyüttes eredeti funkciója szerint helyet biztosított, a gyakorlati foglalkozásokat előkészítő tanóráknak és a szerelési, karbantartási tevékenységeknek. Az országban egyedülálló körülmények között folyik a Megújuló-energia gazdálkodási szakirányú Energiatermelő és -hasznosító technikus képesítést adó szakoktatás. Felismerve a megújuló energiák hasznosításának fontosságát a Szakiskola vezetése 2003 tavaszán az Erdész úti gyakorlótelepen kazánházi rekonstruk ciója keretében pályázati úton, önkormányzati és vállalkozói támogatással megújuló energiát hasznosító berendezéseket vásároltak. Üzembe állítottak két Stiebel Eltron WPWE 14 kW-os hőszivattyút, talajszondákkal, mely a használati melegvíz és a fűtési energia egy részét biztosítja. A napenergia felhasználásával, napkollektoros rendszerrel (Stiebel Eltron Kft) használati melegvizet biztosítanak, illetve villamos energia termelésre napelemes rendszert (BP Solar) helyeztek üzembe. Az energiafogyasztási csúcsokon 3 db kondenzációs gázkazán (Stiebel Eltron, Viessmann) nyújt segítséget a megújuló energiás rendszernek. A tervezett szélenergetikai oktatáshoz megkezdték a meteorológiai adatok számítógépes gyűjtését és feldolgozását egy rádió-napelemes állomás üzemeltetésével. A hőközpontban felszerelésre kerültek hőmennyiség-, hőmérséklet-, térfogat áram- és nyomásmérők valamint automatikus szabályozók, amelyek biztosít ják az energetikai számítások, elemzések alapadatait. Az így kialakított rendszer nem csak az energia ellátását, hanem az oktatás alapvető feltételeit is biztosítja. Távlati tervként egy megújuló energiaforrásokat hasznosító prezentációs épületet kívánnak megvalósítani, melynek az építési engedélye a kész építé szeti tervekkel együtt elkészült.

28

projektek

Szentgyörgyvölgyön megépített napenergia hasznosító berendezés feladata a nyári időszakban a szabadidő központ medencéjének fűtése és a használati melegvíz biztosítása a szálláshelyeken (fő épület és vendégház), valamint a vendéglátó konyhájához. Az őszi, téli és tavaszi időszakokban, mivel a medence nem üzemel az itt felszabaduló energia, a fűtésre segít rá. A fűtés rásegítés a teljes fűtési rendszernél biztosított. A teljes fűtési rendszer áll a lakásból, a szállás és vendéglátóhelyből, valamint a vendégháznak nevezett különálló épületből. A fűtési rendszer már ki volt alakítva, amikor felmerült a napenergia hasznosí tás lehetősége. Ezért a nagyteljesítményű gázkazánhoz illesztett fűtőtestek (radiátorok) nem ideális méretűek. Sokkal hatékonyabb lenne a fűtésrásegítés, ha padló- vagy falfűtés valósított volna meg a beruházó. Az üzemeltetés során gondot okozott, hogy a medence víztisztító rendszere nem üzemelt folyamatosan és ezért a medence hőcserélőjéhez tartozó kerin gető szivattyújába került homokszennyezés roncsolta a tömítéseket. A gondot egy szűrő utólagos beépítésével megszüntettük. A napenergia begyűjtését 64 db síkkollektor, 112,64 m2 elnyelő felülettel biztosítja. A lehetséges éves energiahozam: 60 800 kWh. Az elektronika által vezérelt keringető szivattyúk, a síkkollektorok fagyálló hő közlő folyadéktöltete segítségével, hőcserélőkön keresztül szállítják a hőener giát a 2 db 3 000, vagy az 1 db 1 000 literes puffer tárolóba, vagy a medencébe. A hőtárolókban lévő használati melegvízből, a korábban kiépített villanybojle rek táplálása biztosított, hőcserélők segítségével pedig a fűtési rendszerre juttatható és hasznosítható a begyűjtött hőmennyiség.

29


projektek


•

4.4. Napenergia hasznosítás, hőszivattyú, Keszthely A projekt címe:

Képzés új kutatóhelyinek létesítése


Napenergia hasznosítás, irányítástechnika

Település:

Keszthely

Szervezet:

Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar

Cím:

8360 Keszthely, Deák F. u. 16.

Telefon:

+36 83/545-020

E-mail:

[email protected]

projektek

berendezés alakítja át a szekunder kör hőenergiájává. A szekunder körben találhatók a hőleadó elemek. A primer és a szekunder kört, és a kettő között elhelyezkedő hőszivattyús berendezést szemlélteti az alábbi ábra.


Dr. László Alfréd

Az Agrárműszaki Tanszéken működő hőszivattyús rendszer A hőszivattyús rendszer a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudo mányi Karának Agrárműszaki Tanszék Oktató-Kutató Bázisán lett kiépítve. A talajba épített hőcserélők két típusa a talajkollektor és a talajszonda. Hogy mikor melyik megvalósítása célszerű, azt a terep- és talajviszonyok döntik el. Talajkollektor esetén megfelelő nagyságú és hővezető képességű kiásható felület, talajszonda esetén pedig 50-70 m mély, fúrásra alkalmas terület szük séges. A telepítés helyszínén mind a talajkollektoros, mind pedig a talajszondás rend szer megvalósítására adottak voltak az előbbi feltételek, ezért kutatási célból mindkét típus kiépítésre került az udvar erre alkalmas részén. A megvalósítás helyszínét mutatja az alábbi ábra. A talajkollektor az alábbi ábrán látható épület előtt lévő fűvel borított terület alatt került kiépítésre, a talajszondák helyét a kép jobb oldalán két piros nyíllal jelöli. A Tanszék területén a kollektor csövekkel lefedett felület 1458 m2. A 2 talaj szonda 50 m mély szondalyukakban került elhelyezésre. A hőszivattyú a „B” épületben van.. Az épület egy acél vázszerkezetű szín, utólag 30-as külső téglafallal ellátva. A belső térelválasztók 12-es téglafalak. Az ablakok acél kere tűek, a külső ajtók is acél anyagúak. A nyeregtető hullámpalával borított, alatta hungarocell szigetelésű álmennyezet található. A gyakorlóban 21°C, a szervizhelyiségben 15°C az előírt hőmérséklet. A hide gebb téli időszakban a meglévő központi fűtési rendszerrel kiegészíthető a fellépő hőigény. A hőszivattyús rendszer 3 fő részből áll: primer kör, maga a hőszivattyús berendezés, szekunder kör. A talajba épített hőcserélők alkotják a hőszivattyús rendszer primer körét. A primer körben lévő hőenergiát villamos energia segítségével a hőszivattyús

30

A hőszivattyú telepítés helyszíne

Napkollektoros melegvízellátó rendszer A kiépítésre került fototermikus melegvízellátó rendszerünk két párhuzamos fűtőkörrel rendelkezik, amelyek egy 500 literes melegvíz tároló tartályra dolgoznak rá. Az egyik fűtőkörre 3 db, egyenként 1,76 m2 hasznos felületű szelektív síkkollektor (típusa: Heliostar 202 N2L-CF) került felszerelésre, a másik fűtőkörben pedig egy 3 m2-es vákuumcsöves kollektor (típusa: Viessmann Vitosol 200 D30) szolgálja a hőtermelést. A két körnek külön keringtető szivattyúja van a párhuzamos felmenő ágakban szerelve, melyeket két különálló automatika vezérel. Így lehetőség nyílik a két kollektoros kör egy mástól független üzemeltetésére, és azonos környezeti viszonyok közötti összehasonlítására. A gyakorlóműhely tetején található 3 db fotovoltaikus BP Solar napelem amelyek 0,3 kW teljesítményűek és egy évben 600 kW villamos energiát állítanak elő. Mindhárom rendszer adati egy számítógépes program segítségével rögzítésre és értékelésre kerülnek, felhasználva a kutatásban és az oktatásban.

31


projektek


•

projektek

4.5. Napenergia hasznosítás, Hévíz

Napenergia hasznosítás, Keszthely

A projekt címe:




Település:

Hévíz

Szervezet:

MEGA-SOL Kft.

Cím:

8380 Hévíz, Attila u. 34.

Telefon:

+36 83/341-829

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

http://www.mega-sol.hu

Kapcsolattartó:

Gyapay Árpád

Hévízen az Attila u. 34. szám alatt található családi ház használati melegvíz ellátásáról 2 db 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor gondoskodik egy 400 literes puffertároló segítségével. 2001-ben helyezték üzembe a berende zést, azóta problémamentesen működik.

Vákuumcsöves napkollektor és a vákuumcső keresztmetszete

A vákuumcsöves napkollektor és a speciális hőcserélős tárolótartály zárt rendszerben működik, amely környezetbarát fagyálló-folyadékkal van feltöltve, így egész évben üzemeltethető. A vezérlőegység érzékelők segítségével utasí tást ad egy szivattyú egységnek, amely lassú keringtetéssel biztosítja a megfele lő hőleadást a jól szigetelt tartályba. A így előállított melegvíz azonnal felhasz nálható fürdésre, fűtésrásegítésre stb.. A meglévő bármilyen energiával üzemel tetett bojlerek és kazánok is csatlakoztathatóak a rendszerhez. A 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor hasznos felülete 1,5 m2. Igény szerint egymással sorba vagy párhuzamosan csatlakoztathatók. A 1514 KR típusú vákuumcsöves napkollektor várható élettartam megfelelő üzemeltetés estén 40 év.

32

33


projektek


•

4.6. Napenergia hasznosítás, Gyöngyöspuszta

projektek

4.7. Napenergia hasznosítás, Szombathely

A projekt címe:

Használati melegvíz előállítás napenergiával „Magas Cédrus” Szociális Otthon

A projekt címe:

Használati melegvíz előállítás és fűtésrásegítés napenergiával Assisi Szent Ferenc Kollégium


Épületgépészet, megújuló energia hasznosítás


diákotthon

Település:

Kőkút-Gyöngyöspuszta 1

Település:

Szombathely

Szervezet:

Lehoczky és Büki Kft.

Szervezet:

Ferences Rendtartomány

Cím:

7562 Segesd, Kossuth L. u. 107.

Cím:

9700 Szombathely, Aréna u. 1.

Telefon:

+36 82/598-045

Telefon:

+36 94/311-689

E-mail:

[email protected]

E-mail:

[email protected]

Weboldal:

www.ferkollegium.hu

Kapcsolattartó:

Reisz P. Pál ferences, igazgató


Lehoczky Vilmos

A Somogy Megyei Önkormányzat kezelésében lévő „Magas Cédrus” szociális otthon melegvíz-ellátásának korszerűsítésére 2004-ben napkollektoros rend szer beállítását határozták el. A kivitelezés 2005-ben befejeződött, azóta problé mamentesen üzemel. A beépített vákuumcsöves napkollektorok hatásfoka ősszel, télen és tavasszal jóval nagyobb, mint a hagyományos síkkollektoroké, a forgalmazó szerint egy vákuumcsöves kollektor éves átlagban ugyanakkora abszorber felületre vonat koztatva kb. 50%-kal nagyobb energiát termel. Az intézményben élő 150 fő gondozott és 70 fő személyzet napi igénye 8.000 liter 50°C hőmérsékletű melegvíz. A szoláris rendszer beállításáig a fűtésre és a használati melegvíz előállításra alkalmazott energiahordozó a tartályos propán-bután tartályos gáz volt, melyből évente melegvíz előállításra 34.675 kg-ot használtak fel, 2004-es árakon számítva 5.201.000 Ft-ot (2004 ár) A35 db vákuumcsöves napkollektorból álló rendszer szoláris részaránya 60,5%, így a megtakarított gázmennyiség ára 3.146.000 Ft (2004. évi PB-gáz áron számolva.

A Ferences Rendtartomány a költségek racionálása érdekében 2002-ben köz beszerzés kiírását határozta el az Assisi Szent Ferenc Kollégium használati melegvíz-ellátása és a fűtésrásegítés megoldása érdekében. A közbeszerzés sikeres volt és az alábbi rendszer került kiépítésre: • SONNENKRAFT IMK típusú napkollektor tetősíkban elhelyezve, kollekto ronként 10 m2, egybeszerelve a 18 kollektor összesen 180 m2 felüleletet alkot. • Szolárbojler 3000 literes 4 db. • PWT 80 t. lemezes hőcserélő 2 db. • Primer oldal: szigetelt vörösréz csővezeték hőszigetelt kivitelben 2 db GRUNDFOS UPS keringető szivattyúval • Szekunder oldal: rézcső hálózat 1 db GRUNDFOS UPS 80B. szivattyúval • Elektronikus vezérlés: a kollektor és a bojler hőfokának egyidejű digitális kijelzésére SH8 VEP szabályozóval külön elektromos bekötéssel • Túlmelegedési védelem PWT 80 t. hőcserélővel. A meglévő gázüzemű kazánt össze kellett kötni a napenergiás rendszerrel, mert kollégiumról lévén szó több napos felhős idő esetén sem lehet meg kockáztatni a melegvíz ellátást. Komoly feladatot jelentett a napkollektoros rendszer és a központi kazánrendszer összekötése, az együttműködés kiépítése beüzemelése szükséges tervezésekkel, valamint a villamos betápláló és belső elosztó rendszer kiépítése és tervezése úgy, hogy a meglévő rend szerrel együttműködve automatikus üzemmódban üzemeljen egész éven át. Mivel műemlék épületről van szó az összes beépítést, átalakítást nagy körül tekintéssel és szigorú felügyelet mellett kellett elvégezni. Sajnos a kollégiumvezető elmondása szerint a vezérlés tökéletlensége miatt a rendszer nem az eltervezett hatásfokkal üzemel, jelenleg dolgoznak a probléma kiküszöbölésén.

34

35


projektek


•

projektek

5.1. Vízierőmű Ikerváron

5. Vízenergia hasznosítás

A projekt címe:

Ikervári vízerőtelep


Villamosenergia-termelés

Település:

Ikervár

Szervezet:

Szombathelyi Vízerőmű Kft.

Cím:

9756 Ikervár, Vízerőtelep

Telefon:

+36 94/569-713

E-mail:

[email protected]


Kupi Istvánné

A Rába vízenergiáját immár 1895 óta az ország első közcélú vízierőműveként hasznosítja az ipartörténeti kuriózumnak is beillő ikervári vízerőmű. A Rábából kivezetett csatorna felduzzasztott vizet hajtja az öt turbinát, mely közül a legré gebbi (iker FRANCIS turbina) 1925 óta folyamatosan üzemel és még egyszer sem szorult javításra. Egykor a Batthyány-grófok uradalmát, s a vasi városokat látta el energiával, korszerűsített generátorai azonban már az országos háló zatot is táplálják árammal. Az első magyar vízerőmű, amely teljesítménye a Tiszalök I. és II., illetve a Hernád és a Sajó vizét hasznosító Kesznyéten után a legnagyobb az ország ban. Az ikervári áramtermelés kezdetei egy évszázadnál is korábbra nyúlnak vissza. A vasi község határában elterülő Batthyány-birtokon már az 1700-as években vízimalom működött a Rába folyásirányában. A lapátkerékre rőzse gáttal vezették a vizet. Ezt tavaszonként mindig elmosta az áradás, mígnem az 1800-as években olasz mérnökök úgynevezett beeresztőzsilipet készítettek. Ők tettek javaslatot a gróféknek a Rába vízmennyiségének hasznosítására is, akik megfogadták a tanácsot. 1895-ben Batthyány Ferenc gróf vezetésével megalakult a Vas vármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság. Az impo záns múzeumban kiállított eredeti építési napló bejegyzésének tanúsága sze rint „A munkálat megkezdetett 1895. évi szeptember hó 20-án.” Az elsárgult okmány szomszédságában látható az eredeti vízjogi engedély is. A grófok Svájcból, a zürichi gépgyárból szállították dinamót, turbinákat. 1896-tól 1919-ig ezekkel üzemelt az ikervári erőmű. Létének köszönheti múltját Sárvár és Szombathely közvilágítása, az 1900-ban megnyitott soproni városi vasút és a környék ipari üzemeinek áramellátása. A három turbina-generátoregységgel megépült első főáramkör jelentette az ország első közcélú villamos erőművét.

36

37


projektek

Az egyenáramot azonban nem lehetett transzformálni, ezért 1925-27 között korszerűsítették az erőművet. Az 1890-ben készült, „Ganz és tsa. Budapest” gyártóhely-megjelölésű egyenáramú dinamó nyugdíjba vonult, a korabeli generátorok, az 1925-ből való „centrifugál turbinaszabályozó” és Roné Thury (1860-1938) dinamójának társaságában most múzeumi tárgy valamennyi. A következő nagy átalakítás 1994-ig váratott magára, de századik születés napját már felfrissítve, modern technikába öltöztetve ünnepelte Ikervár – és az ország – ipartörténeti büszkesége. A centenáriumra Svédországból érkeztek az új gépi berendezések. A négy, egyenként 520 kW teljesítményű új turbina, akárcsak a generátor, négy méterre lent, a víz alatt van, így nagyobb a rázúdu ló víztömeg meghajtó ereje. A termelt áramot betáplálják az országos villamos energia hálózatba. Az erőmű emeleti részében a megújuló Energia Út tematikájába tökéletesen illeszkedő hat részből álló múzeumot találunk. A kiál lítás első része a vízenergia általános célú hasznosítását mutatja be az ókortól napjainkig. Működő hajómalom-makett és régi vízimalmi berendezések maradványai egészítik ki a színes tablókat. A második rész az ikervári vízerőmű létesítését, fejlődését taglalja. Terepasztal mutatja be az erőmű létesítmé nyeinek térbeli elhelyezkedését, az üzemvízcsatorna és a Rába folyó csatlako zását. A harmadik rész a Rába-környezet élővilágát és a vizet, mint az élet egyik fontos elemét szemlélteti az őskortól a jelenkorig. Külön tabló ismerteti a vízszennyezés káros hatását, a kárelhárítás folyamatát. A negyedik rész a vízgazdálkodás és az árvízvédelem munkáját ismerteti. Az ötödik rész a nyugati törpe vízerőművek telepítési helyeit és egy jellegzetes kialakítási módját mutatja be. A világító zöld pontok a térség kiserőműveit jelentik, a piros pont pedig az ikervári helyét mutatja. A hatodik rész a témánk szempontjából talán a legfontosabb, ugyanis a megújuló energiaforrásokat, azok energetikai hasznosításának lehetőségeit tartalmazza. Egy makett a napelemes villamos energia-termelést és háztartási hasznosítását szemlélteti, egy másik makett pedig a szélenergia lehetséges hasznosítását mutatja be egy szélgenerátorra kapcsolt villamos fogyasztóval. Egy háztetőrészlet a napkollektoros melegvíz előállítás gyakorlati megvalósíthatóságát mutatja be.

Erőmű épülete és a gépterem

38


•

projektek

5.2. Lenti erdészeti, faipari és kisvasút múzeum – Lenti A projekt neve

Lenti erdészeti, faipari és kisvasút múzeum

Létesítés ideje

2005

Megye

Zala

Település

Lenti

A létesítmény tulajdonosa (i)

Zalai Erdészeti és Faipari Részvénytársaság Zrt.

Kapcsolattartó:

Bánokszentgyörgyi Erdészet: 93/546-910

Használt energia típusa

Biomassza

Névleges kapacitása Energiaellátás forrása

Faapríték, biohulladék

Energia hasznosítás helye, módja

Biomassza hasznosítás korabeli bemutatása 245 m2-en, gőzmozdony, vasúti szállítás, kazán, ipari gépek meghajtása, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal

A Zalaerdő Rt. 2005. május 6-án nyitotta meg erdészeti-, fűrészipari- és vasút történeti kiállítását a Lenti kisvasútállomás mellett. Az épületek egykori urának, Eszterházy hercegnek uradalmi épületeit idézik. Itt kapott helyett Magyarország

39


projektek


•

leghosszabb erdei kisvasútjának állomásépülete mellett a kiállítás is, mely az egykori emberek mindennapjának bemutatása mellett az e vidékre jellemző erdők színes világát, a hagyományos erdészeti munkát és a nagy múltú erdei vasút történetét is megismerteti a látogatókkal. A kiállításon megismerhetjük a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeit és az egykor méltán oly híres lenti fűrészipar emlékeit is. A Zalaerdő Rt. 2004-ben építette meg erdei vasút jának állomásépületét Lentiben, amely várótermével és kiállítási célra kialakí tott másik két termével, 2005. május 6-tól ad otthont a „GÖCSEJ KINCSEI, AZ ERDŐ ÉS A FA” címet viselő erdészet-, fűrészipar- és vasúttörténeti, állandó jellegű kiállításnak. A stílusában és hangulatában az egykor legnagyobb göcseji erdőbirtok, a herceg Esterházy hitbizomány uradalmi épületeit idéző vasútállomás termeinek dokumentum-, fotó- és tárgyi anyagán át, a látogató bepillanthat az itteni vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világá ba, az értük dolgozó erdészek nehéz és önzetlen munkájába, a közel évszáza dos erdei vasút nagy múltú történetébe, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, s nem utolsó sorban az egykor méltán híres lenti fűrészipar emlékeibe. Kiállításon megismerhetjük a biomassza hasznosítás korabeli tech nológiatörténeti módszereit és eszközeit, amik még ma is működőképes álla potba vannak, úgymint a hő- és gőztermelő gőzmozdony, vasúti szállítás, kazánok , ipari gépek meghajtása, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. 2004 nyarán újabb jelentős vasúti fejlesztés eredményeként megépült Lentiben, a Táncsics M. utca 11/A. szám alatt az erdei vasút végállomása. Az állomás épületegyüttesének régi helyén eredetileg a lenti fűrészüzem favázas raktár épülete állt, amelyet az 1940-es évek végén körbefalaztak. A régi raktárépüle tet az építés során a padlóvonalig visszabontották, mivel födém nélkül látható, függesztőműves, főszaruállásos fedélszerkezetet kellett megjeleníteni, jelentő sen túlnyúló szarufavégekkel. A faszerkezetek a herceg Esterházy hitbizomány egykori épületeire jellemzően, sötétzöld színben jelennek meg, maga az épü letegyüttes pedig tört fehér vakolattal, gondosan fugázott téglalábazattal, peronpillérekkel, valamint a nyílászárók körül, tégla-kerethúzásokkal készült. Az épületegyüttes összterülete 363 m2, amelyből a jegypénztár és a kiállító termek 245 m2-t, a fedett peron 79 m2-t, a vizesblokk (mosdók) 23 m2-t, a pince pedig 16 m2-t foglal el.

projektek

Külön ki kell emelni azt a magas színvonalú, igényes műszaki munkával resta urált gőzkazánt, amely a fűrészipari bemutatónak otthont adó teremben helyeztek el. A lenti fűrészüzemben több évtizeden át, hűségesen, hibátlanul működő – a „Rökk István és Első Brünni Gépgyár Rt.” által 1922-ben gyártott, s ipartörténeti értékként nyilvántartott – transzmissziós gőzgép, valamint a hasonló történeti értékű gőzkazánok homlokfalai igazi látványosságok.

A gőzgép kazánjai

Transzmissziós gőzgép

40

41


projektek

•

DÖTKI ÖKOLÓGIAI ÉS VIDÉKFEJLEZTÉSI TÁJKÖZPONT


projektek

A Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpontot az Ökorégió Alapítvány A Fenntartható Fejlődésért hozta létre és működteti a régió fenntartható, ökológikus fejlődése érdekében. Az Ökorégió Alapítvány tevékenységének gyakorlati és szellemi központja a Dötki Tájközpont. A Tájközpont általános célja és sikerének alapja az, hogy a kistérségi döntéshozókat, gazdálkodókat, a lakosságot rádöbbentse arra: a környezeti-, a gazdasági- és a szociális érdekek szembeállítása nem szükségszerű, VAN MÁSIK ÚT, ami a fenntartható fejlődés! A Tájközpont, mint bemutató ökoház: Tájba illő, organikus ökoház, favázszerkezetes vályogtégla épület, melyben semmilyen környezet/egészségkárosító anyag nincs: agyagvakolat és túró val kevert mészfesték a falakon, lenolajjal és gyógynövénykivonatokkal kezelt fafelületek, a szigetelőanyag újrahasznosított papír. Az energiaellátást megújuló energiaforrások biztosítják: bioszolár (napkollektor (34 m2) és ATMOS faelgázosító kazán), illetve tervezés alatt áll a fotovoltaikus rendszer a villamos energia előállítására. Az épületben hasznosítják az esővizet. Dötkön folyamatban van a természetközeli szennyvíztisztítás kialakítása.

Az Ökorégió Alapítvány 1998 év elején jött létre Zalaegerszegen. Jelenleg 5 főállású alkalmazottal és mintegy 30 fős aktivistával ill. „külsős” szakértői csapattal működünk. 2002-ben – a Tájközpont elkészültekor – az Ökorégió Alapítvány központját Dötkre helyzetük át. Dötk egy idillikus környezetű, 30 lakosú zsákfalu Észak-Zalában a Zala folyó kanyarulatánál, mintegy 23 km-re Zalaegerszegtől. Működési területünk elsősorban, de nem kizárólagosan a nyugat- és délnyugatdunántúli régió, e terület kistérségei, de vannak országos és nemzetközi programjaik is. Az Alapítvány célja: • A természet és a környezet védelme elsősorban, ezen belül az emberi és az ember által előidézett hatások következtében veszélyeztetett élőlények, élőhelyek fennmaradásának elősegítése, • a biodiverzitás megőrzése, a fenntartható területhasználat, a fenntartható környezeti forrástér-használat, a fenntartható fejlődés elősegítése. A tevékenységünk középpontjában a biológiai sokféleség megőrzése, a fenntartható fejlődés, az ökológikus vidékfejlesztés elősegítése áll. A fenntartható fejlődés, a fenntartható vidékfejlődés/fejlesztés megvalósításához többek között olyan – tájanként megvalósuló – kristályosodási gócokra van szükség, amelyek a táj gazdálkodásával kapcsolatos innováció húzóereje, kisugárzó központjai lehetnek.

42

A Tájközpont épülete 2006-ban megkapta az Év Faépítészeti Díját a régióban Programok – szolgáltatások: A fenntarthatóságot, az ökológikus vidékfejlesztést szolgáló projektek megvaló sítása, bemutatása. Képzések, bemutatók, szaktanácsadás, szakértői tevékenység különböző témakörökben: fenntartható fejlődés, természet- és környezetvédelem, ökológikus vidékfejlesztés, környezetgazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, ökoturizmus stb. Szállás-ellátás biztosítása rendezvényekhez, képzésekhez: A Tájközpontban 30 fõs szálláshely és két oktatástechnikailag jól felszerelt, organikus stílusú előadóterem van. További szálláslehetőség 30 főnek az Erdei Iskola épülete. Környezeti tanácsadás a lakosságnak, önkormányzatoknak, gazdálkodóknak. (Környezeti Tanácsadó Iroda) Környezeti nevelés minden korosztálynak. Erdei Iskola működtetése önálló programmal egész évben

43


projektek

•


projektek

Ökoturisztikai programok Bemutatók: • Öko-Környezettechnológiák Bemutató Parkja: 15 állomásból és model lekből álló tanösvény, mely egyrészt a fenntarthatóságot szolgáló ökokörnyezettechnológiák (megújuló energiaforrások, eső – és szürkevízhasznosítás, komposztálás, természetközeli szennyvíztisztítás alkalma zását kívánja bemutatni, másrészt azon globális környezeti problémákra hívja figyelmet fel, melyeket az öko-környezettechnológiák alkalmazásával mérsékelhetünk. • Nemzetközi Megújuló Energia Út állomáshely: Osztrák-szlovén-magyar közös tematikus hálózat. Magyarországon egyelőre 6 helyszíne van. A Dötki Ökológiai és Vidékfejlesztési Tájközpont az ökoház épület és a bioszolár energiaellátó rendszere jogán kapta meg a lehetőséget, hogy a tagja legyen. • Zsupp-pince és tájgazdálkodási tanösvény: 200 éves felújított zsuppos pince, mit Tájház a hozzátartozó 7 bemutató állomással a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták, a hagyományos szőlészet-gyümölcsészet és a népi építészet bemutatására. • Hagyományos kemence és aszaló

44

45


projektek

•

Jegyzet

46


projektek

Jegyzet

47


projektek

•

Jegyzet

48

A Best Practice Modellértékű projektek

Recommend Documents