!HU000005981T2! (19)
HU
(11) Lajstromszám:
E 005 981
(13)
T2
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal
EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA C01G 23/053
(21) Magyar ügyszám: E 06 764090 (22) A bejelentés napja: 2006. 07. 06. (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP 20060764090 (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP 1904404 A2 2007. 01. 18. (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP 1904404 B1 2009. 02. 25.
(51) Int. Cl.:
(30) Elsõbbségi adatok: 102005033208 2005. 07. 13.
(73) Jogosult: Sachtleben Chemie GmbH, 47198 Duisburg (DE)
DE
(72) Feltalálók: EICKSCHEN, Ralf, 47445 Moers (DE); HOCKEN, Jörg, 40670 Meerbusch (DE); KASTNER, Jürgen, 44803 Bochum (DE) (54)
(2006.01) C08K 9/00 (2006.01) C09C 1/02 (2006.01) C09C 1/04 (2006.01) C09C 1/36 (2006.01) C09C 3/06 (2006.01) C09C 3/10 (2006.01) C09C 3/12 (2006.01) A61K 8/19 (2006.01) C09C 3/08 (2006.01) C01F 11/46 (2006.01) C01G 9/08 (2006.01) (87) A nemzetközi közzétételi adatok: WO 07006711 PCT/EP 06/063942
(74) Képviselõ: Schläfer László, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest
Jelölt szervetlen adalék anyagok
(57) Kivonat
HU 005 981 T2
A találmány tárgya szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, azzal jellemezve, hogy a jelölés szilárdan be van építve az adalék anyagba.
A találmány kiterjed a fenti szervetlen adalék anyag elõállítására és alkalmazására.
A leírás terjedelme 6 oldal Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az 1995. évi XXXIII. törvény 84/H. §-a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.
1
HU 005 981 T2
A jelen találmány tárgya jelölt szervetlen adalék anyag, eljárás ennek elõállítására, valamint ennek alkalmazása. A jelen találmány tárgya közelebbrõl jelölt szervetlen pigment és töltõanyag, eljárás ezek elõállítására, valamint ezek alkalmazása. Élelmiszereknél, takarmányoknál, gyógyszerkészítményeknél, de sok ipari terméknél fennáll annak az igénye, hogy egyértelmûen jelöljék a termék eredetét. Így például reklamációs célokra szükséges annak igazolása, hogy a nyersterméket melyik gyártó szállította. Megfordítva a szállítók igénylik annak lehetõségét, hogy egyértelmû származási bizonyítékokkal megvédjék magukat az olyan kárpótlási igényektõl, amiket hibásan indítottak ellenük. A gyógyászatban például röntgen-kontrasztanyagként speciális szintetikus bárium-szulfátot alkalmaznak. A fejlõdõ országokban idõrõl idõre megjelennek olyan bárium-szulfát-termékek (hamisítványok) az említett felhasználási célra, melyek
2
gyengébb minõséggel rendelkeznek. Az ilyen termékek adagolása esetén nem zárható ki a betegek egészségének károsodása. Ezért a jó minõségû termékek elõállítójának érdeke, hogy a saját termékének alkalmazá5 sát kétséget kizáróan és a legkisebb mennyiségben is igazolni tudja azért, hogy szükség esetén megvédje magát a jogosulatlan kártalanítási igényektõl. A technika állásából ismert, hogy a szállított anyagok jelölhetõk oly módon, hogy ezekhez megnövelt 10 mennyiségû nehéz, stabil izotópokat tartalmazó anyagokat adagolnak. Minden kémiai anyagban különbözõ stabil izotópokból állnak össze azok a kémiai elemek, amelyekbõl a megfelelõ vegyület felépül. Ezek a stabil izotópok a természetben, és ezáltal a jelölendõ anya15 gokban is természetes eloszlási terjedelemben, úgynevezett „átlagos természetes gyakoriságban” fordulnak elõ (1. táblázat, Chiuz, 2005, 39, 93), ezért a jelölt anyagból nagyon nagy koncentrációt kell hozzáadni és bekeverni szignifikáns eltérés kiváltásához.
1. táblázat Egyes izotópok „átlagos természetes gyakorisága” Elem
Izotóp szimbólum
Hidrogénatom
1H 2H
Szénatom Nitrogénatom Oxigénatom
Kénatom
Standard Mean Ocean Water = Pee Dee Belemnite = Air Nitrogen = Canyon Diablo Troilite =
12C
Megnevezés (rövidítés)
Standard R
F (atom%)
99,9855
Standard Mean
0,0145
0,000 155 76
Ocean Water (V¹SMOW)
98,892
PEE Dee Belemnite (V¹PDB)
0,001 123 7
Air Nitrogen (Air)
0,003 676 5
Standard Mean
0,002 005 2
13C
1,1080
14N
99,6337
15N
0,3663
16O
99,7587
17O
0,0375
Ocean Water
18O
0,2039
(V¹SMOW)
32S
95,0180
33S
0,7500
Troilite
34S
4,2150
(CDT)
35S
0,0200
Canyon Diablo
0,045 004 5
standard átlagos óceáni víz Pee Dee belemnit levegõ nitrogénje Diablo-kanyonbeli troilit
A táblázatban megadtuk az elemeket és ezek stabil izotópjait, amelyek pigmentek vagy töltõanyagok jelölésére alkalmazhatók, ezek F relatív átlagos gyakoriságát (F=[izotóp]/[Sizotóp]), a nemzetközi izotóp standard nevét és a két leggyakoribb stabil izotópra vonatkozó R izotóparányt (R=[a izotóp]/[b izotóp]). A gyakorlatban azonban a kémiai vegyületekben minden elemre kismértékû helyi és idõbeli eltérések mutathatók ki a megadott gyakoriságtól. Ezért minden minta pontos izotóp koncentrációját a mindenkori nemzetközi standardhoz viszonyított relatív eltérés formájában adják meg ezrelékben kifejezett d¹értékben. Ez azt jelenti, hogy a kü-
lönbözõ pigmenteknél és töltõanyagoknál elõször meg50 határozzák a releváns izotópok d¹értékét (például a BaSO4 esetében a megfelelõ standard V¹SMOW-értékkel szembeni 18O/16O izotóp arányt vagy ZnS esetében a megfelelõ standard CDT-értékkel szembeni 34S/32S izotóp arányt), amit azután az adott vegyületre 55 az alkalmazott körülmények (felhasznált nyersanyagok, elõállítási körülmények) esetén érvényes természetes izotóparánynak minõsítenek. Az élelmiszerek hitelesítésére alkalmas stabil izotópok alkalmazását ismerteti Ulberth Franz: „Analyti60 cal Approaches for Food Authentication”, Mitteilungen 2
1
HU 005 981 T2
aus Lebensmitteluntersuchung und Hygiene, 95(6), 2004. A technika állása szerinti jelölésnél figyelembe kell venni azt a problémát, hogy a jelölõizotópok mennyisége a jelölendõ anyagban például eljárástechnikai lépések miatt csökkenhet. Így adott esetben felhígulnak azok a minták, melyek eredetét azonosítani kell. Ez különösen takarmányoknál és élelmiszereknél, például gyümölcsleveknél fordul elõ. Például izotóppal jelölt víz hozzáadása esetén ez szárítással vagy hasonló lépésekkel eltávolítható a jelölendõ anyagból. Ahhoz, hogy az eredet igazolható legyen, arra van szükség, hogy a stabil izotóp koncentrációja hígítás vagy szárítás után is szignifikánsan nagyobb vagy kisebb legyen, mint a természetben elõforduló koncentráció. Az eredmény az, hogy a jelölt anyagot megfelelõen nagy koncentrációban kell hozzáadni. Ennek következménye azonban, hogy a jelölt anyagot nagy mennyiségben kell alkalmazni, ami nagy költségekkel jár. Emellett elsõsorban élelmiszereknél fordulhat elõ, hogy a jelölt anyag nem kívánt nagy koncentrációja toxikus mellékhatásokat vált ki, ami elfogadhatatlan. Ha a hígítás tetszõlegesen nagy, akkor a jelölés adott esetben már nem mérhetõ. Méréstechnikai oldalról ezt a problémát részben megoldja a DE–A–102 00 802 technikai kitanítása. Ez az eljárás azonban csak deuterizált vízzel végzett jelölésre vonatkozik. Ezért az eljárás hátránya, hogy csak akkor alkalmazható, ha a bevitt víz legalább részben tartósan a végtermékben marad. Ez az eljárás tehát nem alkalmazható szervetlen adalék anyagok, elsõsorban pigmentek és töltõanyagok jelölésére. Ezeket az elõállításuk és alkalmazásuk során többször alávetik szárításnak, illetve termikus kezelésnek, melynek során gyakran túllépik a 100 °C hõmérsékletet, például polimer szerkezeti anyagok extrudálása során. A jelen találmány feladata a technika állása hátrányainak kiküszöbölése. A jelen találmány feladata közelebbrõl olyan szervetlen adalék anyag és ennek elõállítására alkalmas eljárás kidolgozása, amely tartósan jelölhetõ egy vagy több nehéz, stabil izotóppal. A találmány további feladata olyan szervetlen adalék anyag kidolgozása, amelyben a jelölésre alkalmazott izotóp, illetve a jelölésre alkalmazott izotópok mennyisége termikus kezeléssel nem befolyásolható. A találmány értelmében ez a probléma meglepõ módon megoldható a fõigénypont jellemzõivel. Az elõnyös megvalósítási módok megtalálhatók az aligénypontokban. Ahhoz, hogy a jelölés a végtermék elõállítása során ne változzon meg vagy ne vesszen el, a jelölést tartósan, vagyis szilárdan be kell építeni az adalék anyag kémiai vegyületébe. Ha például egy szervetlen adalék anyagot, így TiO2, amely például fehér pigmentként alkalmazható, a felhasználás elõtt csak O18 jelölésû vízzel nedvesítünk meg, akkor elõfordulhat, hogy a jelölés a végtermék elõállítása során csak részben vagy egyáltalán nem kerül be a végtermékbe. Ez jelölt víz alkalmazása esetén mindig akkor fordulhat elõ, ha az ada-
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 3
2
lék anyag elõállítása, illetve a végtermék adalék anyag alkalmazása közben végzett elõállítása során egy termikus vagy vizet elszívó lépést alkalmazunk. A nehéz stabil izotópokkal végzett jelölést úgy kell megválasztani, hogy ezek mennyisége a végtermékben kétségek nélkül kimutatható legyen (például stabil izotóp tömegspektrometriával) még akkor is, ha a végtermékbõl csak néhány milligramm áll rendelkezésre. A találmány értelmében a problémát olyan szervetlen adalék anyaggal oldjuk meg, amely a természetben elõfordulóhoz képest megnövelt (a Dd-érték pozitív) vagy csökkentett (a Dd-érték negatív) mennyiségben tartalmaz nehéz stabil izotópokat, például 2H¹, 13C¹, 15N¹, 18O- és/vagy 34S-izotópokat. A szervetlen adalék anyag elõnyösen egy pigment vagy egy töltõanyag. Az ilyen szervetlen adalék anyagokra példaként említhetõ a TiO2, ZnS vagy BaSO4. A jelölést szilárdan beépítjük az adalék anyagba. A szilárd beépítés ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy egy meghatározott adalék anyag esetén a mindenkori Dd állandó értéket mutat. Emellett elérhetõ a nehéz izotóp meghatározott mennyisége, vagyis egy meghatározott Dd-érték. Ennek során a Dd-érték a nehéz izotóppal dúsított vegyület d¹értéke és a nem dúsított, „természetes” vegyület d¹értéke közötti különbség (például a 34S jelölésû ZnS d34S-értéke mínusz a „természetes” ZnS d34Sértéke). A találmány értelmében a Dd-érték 3 és 1000 ‰ közötti, elõnyösen 5 és 300‰ közötti, különösen elõnyösen 10 és 200‰ közötti, és/vagy –3 és –100‰ közötti, különösen elõnyösen –5 és –20‰ közötti. A nehéz izotópok, például 2 H, 13 C, 15 N, 18 O és/vagy 34S megnövelt vagy csökkentett mennyiségével ezek az anyagok egyértelmûen és tartósan jelölhetõk és mérhetõk. A két vagy több izotóppal jelölt anyagoknál a jelöléshez felhasznált izotópok mindegyike lehet dúsított mennyiségben vagy mindegyike lehet szegényített mennyiségben vagy egy vagy több izotóp lehet dúsított mennyiségben, míg a másik izotóp, illetve a többi izotóp szegényített mennyiségben. A jelölés különbözõ eljárásokkal megvalósítható, melyekre példaként említhetõ: – a szervetlen adalék anyagot közvetlenül az elõállítás során egy megfelelõ nehéz stabil izotópnak a kémiai vegyületbe történõ beépítésével stabilan jelöljük, – a szervetlen adalék anyagokat, elsõsorban a pigmenteket és töltõanyagokat gyakran szervetlen és/vagy szerves utókezelésnek vetjük alá, elõnyösen bevonjuk ezeket. Az ilyen utókezeléssel az adalék anyag tulajdonságai úgy változtathatók, hogy optimálisan hozzáigazíthatók a felhasználási célokhoz (Jochen Winkler: Titán-dioxid, 3.4 fejezet, Hannover: Vincentz, 2003; Elizabeth Reck: Farbe & Lack, 102¹es évfolyam, 3/96, 40–48. oldal). Ez a szervetlen és/vagy szerves utókezelés is felhasználható a nehéz stabil izotóppal történõ tartós jelöléshez,
1
HU 005 981 T2
– a töltõanyagok és pigmentek, így például TiO2, ZnS vagy BaSO4 (szervetlen utókezeléssel vagy utókezelés nélkül) jelölhetõk megváltozott 13C¹, 18O¹, 15N- és/vagy 34S-izotóp-tartalommal rendelkezõ, nehezen oldódó termostabil szervetlen anyagokkal végzett specifikus szennyezõdés kialakításával is. Az ilyen szennyezõdésekhez alkalmazhatók például nehezen oldódó, oxigénatomot tartalmazó szervetlen Al¹, Ba¹, Si¹, Ti¹, Zr¹, Ca¹, Mg¹, Fe¹, Zn¹ és/vagy B¹vegyületek. Az ilyen szervetlen vegyületek nem feltétlenül oxidálótulajdonságúak, hanem tartalmazhatnak például olyan anionokat, mint a hidroxid¹, foszfát¹, karbonát¹, nitrát¹, szulfid- vagy akár szulfátanionok. Alkalmasak továbbá az említett eljárások tetszõleges kombinációi is. Az ilyen eljárásokkal elérhetõ, hogy a szervetlen adalék anyag tartósan jelölve van a nehéz izotóppal. A fent ismertetett eljárásokkal jelölt szervetlen adalék anyagok alkalmazhatók az adalék anyagok valamennyi felhasználási területén, például mint pigmentek és/vagy töltõanyagok, ezen belül például: a) mûanyagok/polimer szerkezeti anyagok (például PET-palackok, filmek/fóliák, szintézis- és kémiai szálak); b) festékek és lakkok; c) élelmiszerek; d) gyógyszerkészítmények; e) kozmetikai szerek; f) papír; g) gumi; h) üveg; i) takarmányok. Egyenként megnevezve a találmány tárgyát képezik a következõk: – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol a jelölés szilárdan be van építve az adalék anyagba; – szervetlen adalék anyag, amely tartósan nehéz, stabil izotóppal van jelölve; – szervetlen adalék anyag, ahol a jelölésre alkalmazott izotóp, illetve a jelölésre alkalmazott izotópok mennyisége termikus kezeléssel nem befolyásolható; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotópokkal van jelölve, amely 2H, 13C, 15N, 18O és 34S közül megválasztott egy vagy több izotópot tartalmaz; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, amely az izotópban dúsított; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, amely az izotópban szegényített; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol az adalék anyag mint olyan van jelölve;
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
55
60 4
2
– szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol az adalék anyag bevonata van jelölve; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, amely az adalék anyag specifikus szennyezõdésében található; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol a Dd-érték 3 és 1000‰ közötti, elõnyösen 5 és 300‰ közötti, különösen elõnyösen 10 és 200‰ közötti és/vagy –3 és –100‰ közötti, különösen elõnyösen –5 és –20‰ közötti; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol az adalék anyag egy pigment és/vagy egy töltõanyag; – szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil izotóppal van jelölve, ahol az adalék anyag TiO2, ZnS vagy BaSO4; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a jelölés szilárdan be van építve az adalék anyagba; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a jelölést egy vagy több nehéz, stabil izotóppal és/vagy ezek vegyületével végezzük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, amely 2H, 13C, 15N, 18O és/vagy 34S közül megválasztott egy vagy több izotópot tartalmaz; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az izotóp dúsított mennyiségben van jelen; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az izotóp szegényített mennyiségben van jelen; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az adalék anyagot közvetlenül az elõállítás során egy nehéz stabil izotópnak az adalék anyag kémiai vegyületébe történõ beépítésével jelöljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az adalék anyagot a szervetlen és/vagy szerves utókezelés során nehéz stabil izotóppal jelöljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a szervetlen adalék anyagot nehezen oldódó termostabil szervetlen anyaggal végzett specifikus szennyezéssel jelöljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az adalék anyag egy pigment és/vagy egy töltõanyag; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol az adalék anyag TiO2, ZnS vagy BaSO4; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol TiO2 vagy BaSO4 18O-tartalmát növeljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol ZnS vagy BaSO4 34S-tartalmát növeljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a 18O-tartalmat a TiO2, ZnS vagy BaSO4 alumínium, szilícium, cirkon, mangán és/vagy ti-
1
HU 005 981 T2
tán 18O jelölésû oxidjával, illetve hidroxidjával végzett szervetlen és/vagy szerves utókezelésével növeljük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a 2H¹, 13C¹, 15N¹, 18O- és/vagy 34S-tartalmat megváltozott 2H¹, 13C¹, 18O¹, 15N- és/vagy 34S-izotóp-tartalommal rendelkezõ polialkoholokkal, aminovegyületekkel és/vagy szilikonolajokkal végzett szerves utókezeléssel növeljük vagy csökkentjük; – eljárás jelölt szervetlen adalék anyag elõállítására, ahol a 2H¹, 13C¹, 18O¹, 15N- és/vagy 34S-tartalmat megváltozott 2H¹, 13C¹, 18O¹, 15N- és/vagy 34S-izotóp-tartalommal rendelkezõ nehezen oldódó termostabil szervetlen anyagokkal, elõnyösen oxigéntartalmú szervetlen Al¹, Si¹, Ti¹, Zr¹, Ca¹, Mg¹, Fe¹, Zn¹ és/vagy B¹vegyületekkel végzett specifikus szennyezéssel növeljük vagy csökkentjük; – a találmány szerinti adalék anyag alkalmazása töltõanyagként és/vagy pigmentként; – a találmány szerinti adalék anyag alkalmazása mûanyag/polimer szerkezeti anyagok (PET-palackok, filmek/fóliák, szintézis- és kémiai szálak), festékek és lakkok, élelmiszerek; gyógyszerkészítmények, kozmetikai szerek, papír, gumi, üveg, takarmány, elõnyösen pigment és/vagy töltõanyag elõállításánál és feldolgozásánál. A találmányt közelebbrõl az alábbi példákkal mutatjuk be annak korlátozása nélkül: 1. példa Jelölt szervetlen adalék anyagok elõállítása a) TiO2 vagy BaSO4 18O-tartalmának növelése i. TiO2 elõállítása titántartalmú vegyületek, így titán-tetraklorid 18O jelölésû vízzel végzett hidrolízisével; a reakció olyan TiO2-terméket eredményez, ahol a d(18O)-érték +50‰; egy jelöletlen TiO2-termék d(18O)-értéke ezzel szemben –2,7‰; a Dd-érték tehát +52,7‰; ii. TiO2 elõállítása titántartalmú vegyületek, így titanil-szulfát-oldat 18O jelölésû vízzel végzett hidrolízisével; iii. BaSO4 elõállítása vizes bárium-klorid-oldatból 18O jelölésû kénsavval végzett kicsapással; a reakció olyan BaSO4-terméket eredményez, ahol a d(18O)-érték +33‰; egy jelöletlen BaSO4-termék d(18O)-értéke ezzel szemben –3‰; a Dd-érték tehát +36‰. b) ZnS vagy BaSO4 34S-tartalmának növelése: i. ZnS elõállítása ZnO és 34S jelölésû kénsav reakciójával cink-szulfáttá, és ezt követõen Na2S reagenssel reagáltatva ZnS végtermékké; ii. BaSO4 elõállítása vizes bárium-klorid-oldatból 34S jelölésû kénsavval végzett kicsapással. 2. példa Bevonatában jelölt szervetlen adalék anyagok elõállítása a) A 18O-tartalom növelése TiO2, ZnS vagy BaSO4 szervetlen és/vagy szerves utókezelésében.
2
A szervetlen utókezelésben nehezen oldódó, színtelen szervetlen vegyületeket csapunk ki az egyes pigmentrészecskékre. A felületi kezeléshez alkalmazhatók például az alumínium, szilícium, cirkon, mangán és/vagy titán oxidjai, illetve hidroxidjai. Ez 5 a kicsapási reakció megvalósítható 18O jelölésû nyersanyagok alkalmazásával. b) A 2H¹, 13C¹, 15N- és/vagy 18O-tartalom növelése TiO2, ZnS vagy BaSO4 szerves utókezelésében. Töltõanyagok és pigmentek felületének utókezeléséhez 10 alkalmazhatók például olyan vegyületek, mint polialkoholok, aminovegyületek vagy szilikonolaj. Ezek a vegyületek is eljutnak az adalék anyaggal a végtermékig, és ezért jelölésre felhasználhatók. 15 3. példa Jelölt pigmentek vagy töltõanyagok elõállítása specifikus szennyezéssel a) TiO2 szennyezése 18O jelölésû ZrO2 alkalmazásával; 20 b) ZnS szennyezése 13C jelölésû CaCO3 alkalmazásával; c) BaSO4 szennyezése 15N és/vagy 18O jelölésû MgNH4PO4 alkalmazásával; 25 d) TiO2 szennyezése 18O jelölésû BaSO4 alkalmazásával; 1 tömeg% 18O jelölésû BaSO4 hozzáadása TiO 2 -pigmenthez a szennyezett végtermékben +162‰ d(18O)-értéket eredményez; 1 tömeg% jelöletlen BaSO4 hozzáadása egy TiO2-pigmenthez ezzel szemben a szennyezett végtermékben –3‰ 30 d( 18 O)-értéket eredményez; a Dd-érték tehát +165‰. Lehetséges továbbá az 1–3. példák tetszõleges kombinációja. 35 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szervetlen adalék anyag, amely nehéz, stabil 40 izotóppal van jelölve, azzal jellemezve, hogy a jelölés szilárdan be van építve az adalék anyagba. 2. Az 1. igénypont szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag egy töltõanyag és/vagy egy pigment. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szervetlen ada45 lék anyag, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag TiO2, ZnS vagy BaSO4. 4. Az 1–3. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy 2H, 13C, 15N, 50 18O és/vagy 34S közül megválasztott egy vagy több izotópot tartalmaz. 5. Az 1–4. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy az izotópban dúsított. 6. Az 1–5. igénypontok bármelyike szerinti szervet55 len adalék anyag, azzal jellemezve, hogy az izotópban szegényített. 7. Az 1–6. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy az adalék 60 anyag mint olyan van jelölve. 5
1
HU 005 981 T2
8. Az 1–7. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy az adalék anyag bevonata van jelölve. 9. Az 1–8. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy specifikus szennyezéssel van jelölve. 10. Az 1–9. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag, azzal jellemezve, hogy a Dd-érték 3 és 1000‰ közötti, elõnyösen 5 és 300‰ közötti, különösen elõnyösen 10 és 200‰ közötti és/vagy –3 és –100‰ közötti, különösen elõnyösen –5 és –20‰ közötti. 11. Eljárás az 1–10. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag elõállítására, azzal jellemezve, hogy a jelölést szilárdan beépítjük az adalék anyag kémiai vegyületébe. 12. A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szervetlen adalék anyagot közvetlenül az elõállítás során egy megfelelõ nehéz stabil izotópnak a kémiai vegyületbe történõ beépítésével tartósan jelöljük. 13. A 11. vagy 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szervetlen adalék anyagot nehéz stabil izotóppal végzett szervetlen és/vagy szerves utókezeléssel tartósan jelöljük. 14. A 11–13. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szervetlen adalék anyagot nehezen oldódó termostabil szervetlen anyaggal végzett specifikus szennyezéssel tartósan jelöljük. 15. A 11–14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a TiO2 vagy BaSO4 18Otartalmát növeljük.
5
10
15
20
25
30
2
16. A 11–15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a ZnS vagy BaSO4 34S-tartalmát növeljük. 17. A 11–16. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 18O-tartalmat a TiO2, ZnS vagy BaSO4 alumínium, szilícium, cirkon, mangán és/vagy titán 18O jelölésû oxidjával, illetve hidroxidjával végzett szervetlen és/vagy szerves utókezelésével növeljük. 18. A 11–17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 2H¹, 13C¹, 15N¹, 18Oés/vagy 34S-tartalmat megváltozott 13C¹, 18O¹, 15Nés/vagy 34S-izotóp-tartalommal rendelkezõ polialkoholokkal, aminovegyületekkel és/vagy szilikonolajokkal végzett szerves utókezeléssel növeljük. 19. A 11–18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a 2H¹, 13C¹, 18O¹, 15Nés/vagy 34S-tartalmat megváltozott 2H¹, 13C¹, 18O¹, 15N- és/vagy 34S-izotóp-tartalommal rendelkezõ nehezen oldódó termostabil szervetlen anyagokkal, elõnyösen oxigéntartalmú szervetlen Al¹, Si¹, Ti¹, Zr¹, Ca¹, Mg¹, Fe¹, Zn¹ és/vagy B¹vegyületekkel végzett specifikus szennyezéssel növeljük. 20. Az 1–10. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag alkalmazása pigmentként és/vagy töltõanyagként. 21. Az 1–10. igénypontok bármelyike szerinti szervetlen adalék anyag alkalmazása mûanyag/polimer szerkezeti anyagok, festékek és lakkok, élelmiszerek; gyógyszerek, kozmetikai szerek, papír; gumi, üveg, takarmány, elõnyösen pigment és/vagy töltõanyag elõállításánál és feldolgozásánál.
Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest
