A HAJDUBOSZORNIENYI REF. ISKOLASZEK TORTENETE Monus Imre.
A tanugyigazgatas allami megszervezesenek gondolata a felvilagosult abszolutizmussal jelentkezett. Az 1723. evi torveny az iskolak es a neveles feliigyeletet, valamint a varmegyei hatosagok oktatasugyi tevekenysegenek ellenorzeset a Helytartotanacs hataskorebe utalta. Minthogy a Helytartotanacs ilyen iranyu munkaja formalis volt; a tanulmanyi felugyelet szakszerii ellatltharol nem beszelhetiink. A taniigyigazgatas egyseges, feliigyeleti rendszeret Maria Terezia valositotta meg. Elgondolasa az 1777-ben megjelent elso Ratio Educationisban oltott testet, mely az orszagot nyolc tankeriiletre osztotta, elen a tankeriileti foigazgatoval. Az 1790-9 1-es orszaggyiilben kikiildott Muvelodesugyi Bizottsag leszogezte, hogy a koznevelb iranyitasanak szoros kapcsolatban kell maradnia a magyar kozigazgatassal; "a kozoktatas megszervezese, vezetese es felugyelete allami ugy, semmifele mas testuletnek vagy szemelynek monopoliuma nem lehet".' Az 1845-0s iskolai szabalyzat azonban az uralkodoi felsegjogra hivatkozva elvetette ezeket a megoldasokat; a "megyei felulvizsgalatot" a jarasi szolgabiro hivatalahoz kotve, dij nelkiili "diszes kotelessegnek" tekintette, gyakorlatilag mellozte azt. 1848. jelentette az elso komoly kidrletet ennek a feladatnak a megoldasara is. Az elso magyar tanugyi kongresszus es Eotvos nepoktatasi torvenyjavaslata a polgari allam jogat es felelosseget hangsulyozta mind a nepoktatas felteteleinek megteremteseben, mind az oktatonevelo munka tartalmi meghatarozasaban, illetve a neveles-oktatas felugyeleteben. A torvenyjavaslat a kozsegi iskolak alsofoku feliigyeleti hatosagakent "a kozsegek altal valasztando bizottmanyok" felallitasat ter~ezte.~
'
Kelemen Elemer: A nepoktathsi torveny es a nepiskolai hatoshgok. SzAzidok 113. evfolyam, 1979. 3. szim. 480. p. * Torvenyjavaslat az elemi oktatasrol. 1848. 16. $., 18. 5 . Eotvos Jozsef Kulti~ra6s nevelCs. Szerk.: Mezei Mhrta. Bp. 1976. 294-300 p.
211
I
I
!i
'
Eotvos elkepzeleseibol, reformjaibol azonban semmi se lett. A polgari forradalom es szabadsagharc esemenyei a kozoktatas ugyenel sokkal fontosabb feladatokkal kenyszeriilt foglalkozni. A szabadsagharc bukasat kovetoen az elemi iskolakra vonatkozo 1849-es kormanyrendelet a becsi kozoktatasi miniszterium ala rendelte a kozigazgatasi keriiletkent letrehozott tanugyi szerveket es a mellejuk rendelt iskolatanacsokat; megerositette a katolikus klerus befolyasat, es kiserletet tett a protestans autonomia korlatozasara. Ez az osszbirodalmi taniigyi rendelet minden helyi adottsagot figyelmen kiviil hagyott. Ennek eroszakos alkalmazasa az abszolutizmus kenyszer jellegenek bizonyitekakent valsagos helyzetbe hozta a hajduvarosok partikulait nemcsak az akkor szetvalasztott kozepiskolai tagozatokban, hanem a levalasztott elemi iskolakban is. Az abszolutizmussal szemben kibontakozo politikai ellenallasnak ezert valt egyik legfontosabb feladatava a tanugy rendezese. 1 86 1-ben a tanugy iranyitasa - a forradalom elotti allapotnak megfeleloen - ismet a helytartotanacs kezebe keriilt. A visszaallitott 1845-0s iskolaszervezet ugyancsak kirekesztette a varmegyeket a nepoktatas felugyeletebol, illetve csak reszleges - foleg a tankotelezettseg betartasara es az iskolaallitasi es fenntartasi kotelezettseg ellenorzesere korlatozott - hatosagi jogkort ruhdzott r ~ j u k . ~
A kiegyezes utan az 1868. evi 38. nepiskolai torveny a Ratio Educationisban deklaralt uralkodoi felsegjogot immar a polgari allam joganak tekintve a tanugyigazgatas rendjenek es egysegenek megteremteset is feladatanak tartotta. Ez a torekves osszhangban volt azokkal a fokozodo kovetelmenyekkel, amelyeket a gyorsulo kapitalista fejlodes tamasztott az allammal, az allam erdekeit ervenyesito kozigazgatassal s z e ~ n b e n . ~ Az athidalo megoldasnak szant tankeriileti iskolatanacs Ietrehozasa
- szandekaiban - a torveny egyik legdemokratikusabb intezkedese volt. Az iskolai tanacs osszeteteleben kifejezesre jutott az igazgatas eotvosi dialektikaja: tagjai a varmegye teriileten letezo egyhazak, illetve kozsegi nepiskolai tanitok testuletenek kepviseloi, valamint a megyei kozgyules, a "varmegyei bizottmany" altal valasztott tagok - a tanfelugyelo elnokletevel (124 - 125. 9). Szerepet azonban eleve korlatozta, hogy 3
Kolc SAndor: Kozoktatas es pedagogia az abszoli~tizmuses a dualizmus koriban. 1849-1918. Bp. 1975. 9-18. p. 4 Kelc~ncnElemer: id. m. 482. p.
hataskore a tanintezetek kisebb hanyadat jelento kozsegi fenntarto iskokkra terjedt ki.5
A torveny nem szabalyozta pontosan a tanfelugyelonek az egyhazi hatosagok iranyaban kovetendo magatartasat; ezzel kapcsolatban k 6 sobb tobb korrendelet, illetve utasitas szuletett. A tanfelugyelonek a felekezeti iskolafenntartokkal es az egyhazi hatosagokkal szemben intezkedesi joga nem volt; eszreveteleit - a kozoktatasi miniszterhez felterjesztett jelentbeiben, ill. a miniszterium kozvetiteseben - az illeto hitfelekezeti hatosag utjan juttathatta el. A torvenynek e tetele heves tamadasnak tette ki a tanfelugyeloi intezmenyt, mert a felekezeti hagyomanyok "megsertese" allandoan kisertette a tanfelugyelot. A Tiszantuli Reformatus Egyhazkeriilet 1869. aug. 15-i ul6en megszuletett utasitas pl. figyelmezteti a lelkeszeket, tanitokat, hogy a tanfelugyelo altal eloszoval, vagy irasban elore jelzett keresnek csak az egyhazi hatosag veletnenyenek tneghallgatasa utan adhat valaszt. A tanfelugyelo egyebkent a kozoktatasi torveny vegrehajtasanak ellenorzese soran az iskolak anyagi-technikai felszereltsegenek vizsgalatan tul elsosorban a szellemi elorehaladast ~ r t e k e l t e . ~ Az egyhazak tortenetileg kialakult sajat tanugyigazgatasi szervezetet a torveny erintetlenul hagyta. Valamennyi egyhaz tanugyigazgatasi gyakorlatara egyarant jellernzo volt, hogy az iskolak felugyeletet elsosorban papjaik, lelkeszeik kttak el, s ebbe - nehany reformatus esperesseg kivetelevel - tanitoknak sem kozvetlenul, sern kozvetve nem volt beleszolasuk.
A reformatus iskolak iranyitasat - az egyhazi szervezetekben hagyomanyosan nagy szerepet jatszo egyetemes tanugyi bizottsag altal osszehangoltan - az egyhazkeriileti tanugyi bizottsagok, illetve az egyes esperessegekben a korabbi nagyfoku autonomia jegyeben eltero modon szervezett tanugyi hatosagok lattak el. Az iskolaszek fogalma az 1868. evi torveny 1 16- 1 22.5-aban jelenik meg eloszor teljes feladatkorevel es szervezeti rendszer~vel.'A korabban miikodo taniigyi bizottmanyok es Az 1868: 38. tc-re - Cs a kesobbiekben a nepiskolai hatodgokrol szolo 1876: 6. tcre, valaiiiint az 1876: 28. tc-re torteno hivalkodsunk alapjx Magyarorsziigi torvenyek es rendeletek tira. Pest, 1868., 1876. 6 Hajdil-Bihar Me~yeiLeveltir XV. 2411. 6s 1V.B. 9O6/b - 80711883. 7 Magyarorstiigi tonlenyek es rendeletek tBra. id. m.
iskolatanacsok mukodesebol kiemelte es torvenybe iktatta azokat az elemeket, amelyek az alsofoku iskolak mukodtetesehez szuksegesek. Mukodesiik mintaul szolgalt a kulonbozo felekezetii egyhazkozsegek szamara is.
A torveny csak a kozsegi iskolai szekek felallitasat rendelte el, de a hitkozsegek is ietrehoztak, ill. ujjaszerveztek az iskola iranyitasara es a tanito munkajanak ellenorzesere hivatott helyi felugyeleti szerveket. A taniigyigazgatas kialakulo rendszereben kesobb oly ellentmondasos szerepet jatszo iskolaszekek, akar a kozsegi eloljarosagok, ezekben az evekben tulajdonkeppen a helyi~ket, feladataikat kerestek. Az 1868:38.tc.155-anak alapjan tett tanfelugyeloi intezkedesek ketsegtelenu1 kedvezo hatasat mutatja, hogy az 1870-71-ben kilatasba helyezett szankciok es a tenylegesen bekovetkezett miniszteri megintesek nyoman jelentosen megnott az egyhazi iskolafenntartok altal az iskolakra epitesukre, felszerelesukre es a tanitoi fizetesek rendezesere - forditott osszeg. A kozsegi iskolaszekek "mintajara" elszaporodo egyhazi iskolaszB kek is mutatjak azonban, hogy a kenyszerii gazdasagi intezkedeseket megfelelo politikai Iepesek kovettek; az egyhazak a nepiskolai torveny teremtette koriilmenyekhez alkalmazkodva eredmenyesen igyekeztek megszilarditani hatalmi poziciojukat a nepiskolai oktatas, egyaltalan a muvelodes teruleten. Az 1868. evi 38. torveny alapjan szervezett tankeriiletek idejen Hajdu megyenek meg nem volt onallo megyei szervezete. Az akkori Hajdukeriilet a szornszedos Szabolcs megyevel alkotott egy tankeriiletet. A Szabolcs megyei es Hajdukeriileti Tankeriilet vezetesevel az oktatasiigyi miniszter 1869. szepternber 1-en Tokaji Nagy Lajos tanfelugyelot bizta meg. A tankeriilet szekhelye 1872-ig Nagykallo volt, rnajd 1873-to1 Debrecen ~ e t t . ~ A Hajdu megyei tankeriilet illetekessege kiterjedt Debrecen varosara es az alabbi helyekre: Balmazujvaros, Egyek, Foldes, Hajduboszormeny, Hajdudorog, Hajduhadhaz, Hajdunanas, Hajdusamson, Hajduszoboszlo, Hajduszovat, Jozsa, Kaba, Mikepercs, Nadudvar, Piispokladany, Tetetlen, Teglas, Tiszacsege, Vamospercs. 8
Memo Zoltdnne: A nepiskolak Hajdi~szoboszlon1868- 1948 kozott. 400 Cv Hajduszoboszlo nevelCstortenetebo1. Hajdi~szoboszlo,1989. 90. p.
I I
I
! I
A tanfelugyeletet 1891-ig Kiss Jozsef gyakorolta, aki elete utolso napjaig ernyedetlen szorgalommal, nagy szakmai felkesziiltseggel munkalkodott a nepoktatas fejlesztesen. Az 1876. evi 28. torveny eloirta az iskolaszekek letrehozasat a hitkozsegekre vonatkozoan is kotelezo jelleggel es az 1868. evi 38. n 6 piskolai torveny az iskolaszekek hatosagi mukodesere vonatkozo paragrafusait hatalyon kiviil helyezte. Olyan konstrukciot hozott letre, amely biztositotta az iskolaugy egysegesebb, osszehangoltabb iranyitasat 6 a polgari kozoktatasi rendszer fejleszteset.
A kozsegi es az egyhazi iskolaszekek megszervezesevel lehetoseg nyilt arra, hogy a nep szeles retegei keriiljenek kapcsolatba az iskolaval, ismerkedjenek a nepoktatb problemaival, s segitsenek a hianyok felszamolasaban. Ez a folyamat azonban lassu volt es akadozott, mert tobb evszazadon at kialakult helyzetet kellett megvaltoztatni. Ugyanis a kialakulo magyar polgari tanugyigazgatas legsulyosabb fogyatekosshga az volt, hogy az allam "fofelugyeleti jogat" hangoztatva elismerte, sot megerositette az egyhazak feudalis elojogait, rest utve ezzel a polgari kozigazgatas kiepulo rendszeren; s valojaban nagyon keves beleszolast engedett a felekezeti iskolak belso eletebe.
Az 1876. evi 28. torveny 1. §-a igy fogalmaz: A nepiskolaugy kozigazgatasat a vallas- es kozoktatasiigyi miniszter, s annak vezetese alatt a torvenyhatosagok es azoknak kozigazgatasi bizottsagai, a tanfelugyelok, a kozsegi hatosagok, s az iskolaszekek eszkozlik az 1868.' 38. torveny, a kozigazgatasi bizottsagrol szolo 1876. 6. torvkny es a jelen torvlny ertel~neben.~ A torveny 2 . 9-a szerint mindegyik varmegye a hatarai kozott fekvo s on6110 torvenyhatosagi joggal biro varosokkal egyutt kulon tankeriiletet kepez, ugy mindezenaltal, hogy ezen varosok nepiskolai ugyei, sajat kozigazgatasi bizottsagaik hataskorebe tartoznak. 3 . §. A tanfelugyelot az oktatashoz es a kozigazgatas ugyeihez erto egyenek kozul a vallas- es kozoktatasiigyi miniszter nevezi ki, kulonos . . tekintettel azokra, kik az oktatas es iskola~~gazgatasteren magukat gyakorlatilag is kituntettek. A tankeriiletekbe tanfelugyelok, segedek es 3
Magyar Tiin~inytiir1875-1876. Budapest. 464-473. p. 1- 13. $-boi kiemelvc a felekezeti iskolikra Cs az iskoiaszekre vonatkozo pontok.
.
megbizottak alkaltnazandok, hogy az allamkormany ezen kozegei minden iskolat evenkent legalabb egyszer ~~leglatogathassanak. 4. 9. A hitfelekezeti iskolak folott az allami felugyeletet a vallas- es kozoktatasugyi lniniszter a 3. $-ban elnlitett kozegei altal gyakorolja a fennallo torvenyek ertelmeben.
9.
A kozigazgatasi bizottsag intezkedik az irant, hogy a kozigazgatasiigyi miniszternek az iskolai torveny vegrehajtasara vonatkozo rendeletei a kozsegi es f-klekezeti iskolai hatosigok iltal kelk idoben foganatosittassanak, hogy a kozsegi es felekezeti iskolai hatosagok az iskolaugyben kotelessegeiket rendesen teljesitsek. 6.
Felterjesztest tesz a kozoktatasi miniszterhez azon felekezeti isko1ak megintese irant, amelyekrol a tanfelugyelo jelenteseibol meggyozodott, bogy a torvenynek meg nem feleltek. 9. 9. Minden hitkozsegben, amely a nepiskolat tart fenn, legalhbb 5 valasztott tagbol a110 iskolaszek alakittatik. E tagokat a kebelbeli lakosok koziil - lehetoleg az iskolaiigyhoz elto, de mindenesetre irni? olvasni tudo - egyenekbol a kozseg kepviselotestiilete, illetoleg a hitkozseg kepviseliitestiilete valasztja. Ahol a hitkozsey sern az 1868. evi torveny, sen1 az 1876. evi torveny eletbelepeset lnegelozo gyakorlat alapjan szervezett kepviselettel neln bir, ott az iskolaszek tagpit az illetekes felekezeti hatosag altal megallapitando szabalyzat szerint lnindazok valasztjak, akik mint hitkozseg tagjai, vagy azon kiviil is az iskola fenntartisihoz allandoan hozzajarulnak. A felekezeti iskolaszeknek az illetekes lelkesz mindenesetre taga. A kozsegi iskolaszekek ugyrendjet a vallis- es kiizoktatasiigyi lniniszter szabalyrendelettel allapitja meg. 10. 5 . A kozsegi iskolaszek tagai harom evre valasztatnak, azonban mindannyiszor ujra valaszthatok.
13. 5. Az iskolaszek a helybeli iskolakat egy taga iltal hetenkent legalabb egyszer meglatogattatja. A tandijra nezve az illetekes kozsegi hat6sriggal egyetkrtiileg hatiroz. ~ r k d d i k ,hogy a tankoteles gyermekek beirassanak es rendszeresen jarjanak iskolaba. A mulasztok sziiloit vagy gondviseloit elsosorban meginti, azutan a ~nulasztasokjegyzeket legalabb minden ket hetben a kozsegi eloljarosagnak a biintetesek kiszabasa s vegrehajtasa veyett atadja. Feliigyel a tanitasra s az iskolai torvenyek es felsobb rendeletek pontos vegrehajtisara. A kozsegi hatosaggal egyetertoleg intezkedik az iskolai epuletek kello javitksa, az is316
I I
I
!i
kolaknak taneszkozokkel valo ellatasa es a tanitok illetmenyenek pontos kiszolgaltatasarol. A gondnoktol szamot ker, s szamadasait megvizsgalja. A felekezeti iskolaszek szervezetet es teendoit, a fentebbiek szem elott tartasa mellett, a felekezeti iskolaugyet vezeto illetekes fohatosag szabja meg, azonban az iskolamulasztok iranyaban koteles ugy eljarni mint a kozsegi iskolaszekre nezve meg van allapitva. Mind a kozsegi, mind a hitfelekezeti iskolaszek a neptanitok nyugdijazasarol szolo torveny ertelmeben reabizottakat vegrehajtja. Hajduboszormenyben 1876. evi 28. torveny megelenese elott a reformatus egyhazkozseg felekezeti iskolait az egyhazi iskolatanacs iranyitotta. Jegyzokonyvebol olvashato 1872. evre a tanitoi teljes fizetes az alabbiakban: 200 Ft keszpenz, 64 veka rozs, 64 veka buza, 6 01 gallyfa, 2 koblos fold, lakas termeszetben, vagy 40 Ft lakbertamogatas es 10 evenkent 40 Ft jutalom. Az egesz javadalom penzze atszamitva 524 Ft-nak felelt meg. 1891-ben a fizetest 500, kesobb 550 Ft-ra felemeltek. A lakbkrt 120 Ft-ra emeltek fel. '
A hajduboszormenyi ref. iskolaszek megalakulasa evere adatokkal nem rendelkezunk, de a jegyzokonyv tanusaga szerint 1892. evben mar Szolnoky Gerzson lelkeszelnok iranyitotta az iskolaszek munkajat. 1902-ben ujra fizetesemeles volt. A ferfiak 550 Kor. a nok 400 Kor. fizetest kaptak. Akik idosebb tanitok, mar 1869. ev ota tanitanak, azoknak beret szemelyre szoloan allapitottak meg. Beruk lehetett 1 100 Kor., 240 Kor. lakber, 3 ol fa. 1906-ban is Szolnoky Gerzson az iskolaszek elnoke. Tagai tobbek kozott Dr. Baltazar Dezso esperes, Kalman Lajos fogondnok, Somossy Bela, U Szabo Antal, Dobo Sandor es Magi Sandor jegyzokonywezeto. Uleseiket altalaban a fiuiskolaban tartjak. Foglalkoznak minden olyan kerdessel, ami az iskolat erinti. Az iskola tartalmi es gazdasagi munkaja a meghatarozo. Az anyagiak sziikosek. Tobb tanitoi allasra lenne szukseg. Egy-egy alsobb osztalyba 88-98 fo tanulo jar. Ez a letszam tobb, mint amit egy tanito eredmenyesen oktathat. Le sern tudjak 'O Tiszintidi Refonnilus Egyhizkeriilet Levellira Debrecen. I66/g. 1 .d. Hajdiiboszortnenyi iskolasdk iratai.
oket ultetni a tanteremben, Inert nincs eleg pad. Szuksegesse valt uj padok beszerzese. Ot tanitoi allast hirdettek meg, hogy negyedik osztalytol a leanytanulokat tanitonok tanithassak. Az ot allasra 31 fo tanitono jelentkezett, ami mutatja a tanitonok elhelyezkedesi nehezsegeit, mert a szazadfordulo utan altalaban meg ferfi tanitokat alkalmaztak. Hajduboszormeny ref egyhaztanacsa az uj allasok elfoglalasaval az eddigi 30 tanitoi allast 36-ra emelte. Ugyanakkor - a Bocskai terre n B zo ablakokkal - uj emeletes iskola epiteset is tervbe vettek.
A Reformatus Egyhaz Esperesi Hivatala a presbiterium utjan felmereseket vegez az iskola egyes osztalyaiban, hogy az eredmenyek alapjan ertekelje es osztalyozza, minositse a tanitok munkajat. Az eredmenyek alapjan a varos 36 tanit* nevszerint az alabbi osztalyzatot kapta: kituno: 4 fo, jeles: 6 fo, jo: 1 1 fo, elegseges: 14 fo, elegtelen 1 fo. Az elegtelen osztalyzatot elert tanitono munkajanak hianyossagait eleg reszletesen taglalja a jegyzokonyv, vegul a presbiterium es az iskolaszek arra az elhatarozasra jut, hogy meg egy evig ideiglenesen tanithat, de ha akkor sem tnutat fel elfogadhato eredmenyt, munkaviszonyat megszuntetik. Ugyanebben az ertekelesben Dobo Sandor tanito elegseges osztalyzatot kapott, pedig szemelye kiemelkedo volt a varos tanitoi kozott." Megalakitoja volt a felekezetkozi tanitoegyletnek. Az egylet 43 taggal mukodott. Sajtoorganum is csatlakozik nevehez. A Tanitok Lapjanak Ielobb Protestans Neptanitol szerkesztoje. A szerkesztest mindvegig Hajduboszormenyben vegeztek. A nyomdai eloallitas is sokaig Hajduboszormenyben volt. A Tanitok Lapja szellerni tekintelye az egesz orszagra kisugarzott, szerkesztoje nem felt kenyes kerdesekhez sem hozzinylilni." Mint a hajdliboszormenyi ref. tanitotestulet elnoke fordul az iskolaszek fele, s azon keresztul a presbiteriumhoz, a delelotti tanitasra valo atteres miatt, melynek biologiai, pedagogiai, pszihologiai erveit felsorolja. az 0 inditvanyara az egyhazkeriileti kozgydes kimondotta, hogy a Nepiskolai Szervezet 54. $-at torli, illetve az 56. 9sal egyesiti oly forman, hogy az egyhuzamban valo tanitas targyaban az iskolaszek dont. Ha a ketto kozott nezetelteres meriilne fel, a legfelsobb dontest az esperes kezebe teszi le.
pen
11
U. o. Espcrcsi Hivatal leirata. J h o s - Nyakas Miklos: A ~niivelodCstortenele 1876-161 napjainkig. Hajdilbozor~ncnytortenete. Debrecell, 1973. 566. p. " Bencsik
2 18
Bakoczi Endre iskolaszeki elnok kijelenti, hogy alnig felettes hatosagi dontes nem szuletik, addig hozzajarul a delelotti tanitashoz egyhuzamban. Ez az engedmeny 1933. szeptemberetol tarthatott, Inert az egyhazkeriileti vegzessel szemben a presbiterium az egesznapos tanitast kivanta ervenyben tartani. Az iskolaszeki elnoknek az a velernenye: "Kar, hogy az egyhaztnegye nem dontott e tekintetben veglegesen, most ismet foglalkozni kell az egyhaztanacsnak e kerdesse~."'~
A tanitotestulet tagpi koziil Dobo Sandor, a tanitotestiilet elnoke, Kiss Jozsef alelnok, Gyori Gyula tanito is szakmai es pedag6giai ervekkel erzekeltette, hogy a delelotti tanitas gyermeknek, szulonek, tanitonak szellelnileg is, fizikailag is jobb lesz, anyagiakban megsporoljak a Iampaolajat, a delutani iskolafutest. A felszolalok a tantestulet neveben kerik az iskolaszeki elnokurat, hogy a fenti tartalonmal reszletesen leirt jegyzokonyvi kivonatot az egyhaztanacs iilesen olvassa fel, hogy az esperes a szakrnai ervek alapjan dontson. Az ervek kozott szerepel, hogy a legtobb telepulesen mar felnapos tanitas van, csak a hajduboszormenyi ref. egyhaz presbiteriuma a11 ellene a hatarozat megvalositasanak. A helyi Bocskai Istvan girnnaziurnban egy eves kiserlet utan mar 19 13-ban bevezettek a delelotti tanitast. Az iskolaszek gazdasagi es hatosagi feladatai szorosan osszefonodtak az iskolaalapi foldek j6vedelmenek hasznositasara. A penzsziike lniatt a jelentkezo uj tanitoi feladatokat segedtanitok beallitasaval lehetne megoldani. 1930 utan a dragasag naprol napra no. A tanitoi fizetB sek nehezen biztositjak a csaladok megelheteset. Az iskolaszek iileseinek egyre tobb napirendi pontja foglalkozik a fizetesek emelesevel, potlekok javitasaval. a tanitok rnagasabb fizetesi kategoriaba valo atsorolasaval. A tanitoegylet dragasagi potlek bevezeteset koveteli. 1932- 193 1 -ig Klebelsberg Kuno a kultuszminiszter, aki anyagiakat biztosit tanyai iskolak Ietrehozasara. A polgarrnester ertesiti az iskolaszeket 3 tanyasi iskola epitesenek lehetosegerol, rnelyet kozol a varos tobbi egyhazanak elnokeivel is. /rorn.kat., gor.kat., izr.. bapt. hitkozseg .I 14
l 3 Jqgyziikiinyvi kivonat a l~ajdiiboszor~iiei~yi refor1116tusiskolaszek 1924. mhjus 1en tartott iileserol. HBML. Hajdilboszorm@nyiFioklevtlrhra VIII. 2 0 8 h 1. doboz. l 4 TREL.l66/g. 1.d. 1925.
Az iskolaszek megerositi, hogy a tanitok kulon dijazas nelkul kotelesek ellatni az analfabeta tanfolyamot Is ismetlo iskolai tanfolyamokat is. Ezzel a varosnak tartoznak, mert a fenntarto egyhaztol kapott fizetesuket potlekkal a varos is kiegesziti. 1932 utan az ismetlo iskolat a tanyai iskolakban is bevezetik. A kormany arra torekszik, hogy fokozottan erositse az emberek hazafias erzeset. Szolnoky Gerzson lelkbz ur keri a tanitokat, hogy istentiszteletek alkalmaval - kulonosen a hi~nnuszt- enekelni sziveskedjenek. Ezzel is peldat mutatvan mind a felnott, mind az ifju nemzedeknek. 1933. Az egyik tanito feljelentest tett kollegaja ellen. mert az utlegelte tanitvanyait az utcan koszonesi modjuk miatt, mert ugy koszontek "Szebb jovot!" Az iskolaszek elitelte az utcai feltunest kelto tanitot, mert ezt a koszonesi modot a tanulo az iskolaban hallotta, esetleges kifogasait a gyermek tanitojaval kellett volna megbeszelni.l5
A rendszer politikai 'valtozasaira a tanitok kulonbozokeppen reagaltak. Ez 1933. utan szembetiino. Volt olyan tanito, aki kulon enekorakat szervezett az irradenta dalok tanitash, masik tanito a debreceni Apollo Mozgokep Szinhazba szervezte a tanulokat militarista jellegu film megtekintesere. Ezek a mozzanatok is az iskolaszek hallgatolagos tamogatasaval tortentek.
A leventek oktatasaban, kepzeseben azok a ferfi tanitok vettek reszt, akik arra felkerettek. Ez is fokozta a tanitok iskolan kivuli elfoglaltsagat, de 0 k ezt legtobbszor onkent vallaltak, - kulonosen a militarista tanitok torekedtek leventeoktatokka lenni - mert munkajukert az Orszagos es Megyei Levente Parancsnoksagtol rendszeres tiszteletdijban reszesultek. A leventeintezmeny nem tarozott sem az egyhaz, sem az iskolaszek hataskorebe, de tnegis kellett foglalkozni az ugyukkel, mert az oktatashoz az iskola epiiletet hasznaltak altalaban delutani es esti orakban. Ennek olyan kovetkezmenyei voltak pl. hogy az epulet felszereleseben rongalodas kovetkezett be, amivel az iskolaszek foglalkozott, vagy az igazgato kerte az iskolaszek intezkedeset az ejszakaba nyulo leventefoglalkozasok leallitasara, mert masnap az iskolaban a gyerekek alu-
szekonyak, vagy tegyek az ilyen foglalkozasokat a het utolso munkanapjara. I6 1935-ben a tanulok sza~na3300 fo. Az osztalyletsza~noktovabb novekednek. Tanyasi iskola miikodik: Boda, Rokahat, Barsony iskola, Bakohat. Penzhiany miatt a tanitoi Ietszam nem nott, keves penzert segedtanitokat alkalmaztak, a varosban a helyettesiteseket pedig helyettes tanitokkal oldottak rneg dijmentesen. Ezek a helyettes tanitok is fiatal okleveles pedagogusok voltak, csak nern tudtak elhelyezkedni es vallaltak a helyettesitest dijrnentesen abban a remenyben, hogy nyugdijazas vagy mas okbol valo allasuresedes alkalmaval ok kapjak meg az allast. De ez sem sikeriilt mindig. 1935-ben a varos nagy elore Iepest tervez sze~nleltetooktatas iranyaba. A kapott mozgokepvetito gepet az elemi iskolai tanitas szolgblataba kivanja allitani. ~venkentosztalyonkent 7 vetitest terveznek. Ehhez olyan eloadoi teremre van szukseg, ahova egyszerre tobb szaz gyermek befer. Ennek kialakitasat a varos kozpontjaba tervezik. A megoldas surgeto, mert kulonben a mozgokepvetito gepet kihasznalatlansag ~niatta varosbol elviszik. A tanev elejen minden tanulonak 30 fillert kell beadni az iskolaba, hogy biztositva legyen az a 300 pengo, rnelybol 3 filmeloadast lehet finanszirozni.
Az 1935. evi jegyzokonyvben olvashato, hogy az egyik presbiter vadat emelt a bodai tanito ellen. A kivizsgalas utan a vad alaptalannak bizonyult, melybol az iskolaszek azt a tanulsagot vonta le, hogy a presbiterium egy-egy taaanak szemelyes eszreveteleit csak jelzesertkkiinek kell venni, de hivatalos megerositeset csak a testiilet velemenye alapjan fogadjak el. " A tanitotestulet elnoke levelet intezett erdekvedelmi cellal Szolnoky Gerzson lelkeszelnokhoz, rnelyben keri az egyhaztanacs elnokseget, "hogy a jovoben a tanitok megtamadasa, kipellengerezese es egyes presbitereknek a torvenyadta jogon tulmeno eljarasai sziintettessenek meg, s az egyhaztanacs elnoksege reszesitse vedelemben a nem mindig okkal es joggal megtamadott tanitokat." "'ML. HbFI. VIII. 208la. 1. doboz. 1933. 17 TREL. 1661g. 1 . d. 1935. HBML. HbFI. VLII. 208/a. 1.d. 1923. lpr. 21. 4 . s AL ~ iddzct Dobo Slndor tantestiileti elnok levcldbol \ d o .
A kiralyi tanfelugyeloseg elott az iskolakat az iskolaszek kepviselte. 1935136-0s tanevben Hajduboszormeny reformatus elemi iskolaibol az igazgatok javaslata alapjan a jegyzo a kiralyi tanfelugyeloseghez felterjesztette 345 tanulo felmenteset a mindennapos iskolaba jaras alol. Ebbol felmentest kapott 133 tanulo, de a tobbi tanulo egyebkent sem tudott jarni, mert szinte mind ruhatlan, nem beszelve arrol, hogy nagyobb resze cigany, aki nagyon szegeny es gondozatlan, akiket iskolaba kenyszeriteni lehetetlen.
Az iskolaszek a kiralyi tanfelugyeloseg azon intezkedeset, hogy 112 tanulot nem mentett fel, tudomasul vette, de a fent leirt szegenysB guk miatt az 1932. evi 130. 7001VIII.a.s~.alatt kiadott rendelet 29. 5anak 5. es 9. pontja alapjan kezeljek a tanitok, vagyis e tanulok mulasztasat tekintsek igazoltnak "allandoan". A mulasztasi naplo rovataba az irando: ruhatlansag hetegsegl rniatt mulasztasa igazolt. Az iskola tanitoinak sziiksegiik van az iskolaszek intezkedesere, hogy arra hivatkozva igazoljak eljarasukat a kiralyi tanfelugyeloseg iskolai 1atogatSsa alkalmaval. 193S-ban az igazgatok megbizatasa lejart es a Nepiskolai Szervezet 217. $-a szerint a tantestulet belso ugyenek tekinti az igazgatojelolest. Ket szemelyt terjeszthet az iskolaszek ele a tantestuleti jegyzokonyv kisereteben, aki javaslataval, velemenyezesevel megvalasztasra ajanlja a presbiteriumnak.'-O Bakoczi Endre iskolaszek elnok jelenti, hogy 1938. oktoberere tudjak befejezni a venkerti uj iskola epiteset - "Ezert az osztalyok es tanitok beosztasara nezve mar a tanev elejen olyan javaslatot tegyen a tanitotestulet, hogy a venkerti iskolaba valo bekoltozkodes alkalmaval uj beosztas ne valjek szuksegesse, s ezaltal a tanitas sikerenek erdekeben a rend meg ne zavarta~sek."~' Az iskolaszek utasitja a tanitotestuletet az osztalyok es tanitok beosztasara nezve olyankeppen, hogy a venkertben elhelyezendo ket osztaly oktober 1-ig a Bethlen utcai iskola ket tantermeben talaljon elhelyezest. " U. 0. 20
"
1935.
U. 0. 1938. U. o. 1938. aug. 27. 1. JegyziikGnyvi kivonat a hajdi~boszormenyiref. iskolaszek
fenti iilcserol.
1938. julius 3 1 . Az esperesi hivatal 69711938. szamu rendelete ertelrneben az iskolaszek ertesiti a tantestuleti elnokot, hogy mind az ot varosi ref. iskola reszere meg kell rendelni a Debreceni Protestans Lapot 1938. szept. 1-tol, mivel ezen lap a hivatalos rendeleteket magaba foglalja. Fontosnak tarja az egyhaztanacs, hogy mint mas hivatalos szaklapot az iskolaban osszegyiijtsek, az ev vegevel bekottessek es leltarilag kezeljek. A megrendeles penzugyi fedezetet a gondnok biztositja." Az iskolaszek foglalkozik a helyi arvahaz sorsaval, az ott lako gyermekek ugyevel es Stiratban keri a tantestiiletet adakozasra az arvak javara. Ezt osszekotik az 1930. okt. 33-an tartando arvanapi unnepseggel, melynek musoraban a templomban Bakoczi Endre nagytiszteletii ur, iskolaszeki elnok mond egyhazi beszedet. Az unnepsegre a szu1ok is hivatalosak. Itt is a jokedvii adakozasra szolitjak fel a kozonseget az arvak javara, de az unnepseget koveto het minden napjan, - mint az arvak heten - penzbeli es termeszetbeni ado~nanytegyarant gyujtenek, s egyben adakozisra, a fillkrek megbecsiilCsCre nevelik a t a n i ~ l o k a t . ~ Ezekben az evekben az iskolaszek ulesein mindig visszatero gond, hogy a tanulok a szegenyseg ~niattnem fizetik be a fejenkenti 1 pengo beiratkozasi dijat. Ezekrol a tanulokrol az igazgatok kimutatast keszitenek, elkuldik a polgarmesteri hivatalnak, hogy hajtsa be kozado mbdjara. ~ t a d j a kaz iskolaszek elnoklnek, de a neln fizetes tenye csak fenn marad, a sokgyermekes szulok szegenysegivel igazoljak a csalad fizeteskeptelenseget, kiilonosen ott ah01 sok gyermek van. A tanitok romlo anyagi helyzetet meg csak sulyosbitja, hogy 1939. januar havi fizetesuknek csak egy reszet kaptak meg. A Nepiskolai Szervezet 16 1 .$-a szerint a felsobb hatosaghoz panasz csak 3 honap elmultaval teheto. A 175. 5. szerint azonban az iskolaszek koteles a fizetes kiszolgaltatasat ellenorizni. Egyelore a tanitotestulet elnoke csak azt teheti, hogy a 175. 5. masodik bekezdese alapjan panaszbeadvanynyal jarult a presbiteriurnhoz a fizetes pontos kiszolgaltatasa targyaban, rnelyet a presbiterium tudomasul is vett es a panaszt felvette a kovetkez6 gyiilesenek tirgysorozata 10-dik pontjakent.'J
" U. 0. 1938.jid. 3 1. 3. 2'1
U. o. 1937. okt. 22. 12. sz. U. o. 1939.jan. 16. 2 6 . s ~ .
A jogos illetmeny ugyeben nem sokat tudott tenni a presbiterium, mert a kovetkezo honapokban is hianyos volt a kifizetes. Miutan eltelt harom honap, Zolnai Mihaly tanitotestuleti elnok arrol tesz jelentest majus 15-en, hogy az egyhaz csak nem szolgaltatja ki a tanitok fizeteset teljesen. Most mar 2 havi fizetesiik van hatralekban. Panaszukat beterjesztik az esperesi hivatalhoz, addig azonban nagy hianyokat kell szenvedni a lenyegesen megcsonkitott fizetes miatt, kulonosen a csal& dos tanitoknak. Vancsa Dezso igazgatotanito javasolja, hogy a beterjesztessel parhuzamosan Dr. Uzonyi Gyorgy orszaggyiilesi kepviselo urat is kerje fel a testiilet, hogy jarjon kozbe illetekes helyen fizetesuknek pontos es hianytalan kiszolgaltatasa erdekeben. A kepviselo ur mar tobb izben megmutatta tanitosagunkkal szemben jo indulatat. Az inditvanyt elfogadtak.
Az 1939-40-es tanev elejetol allandoan erezheto a habonis hangulat az iskola munkajaban is. Sziikul az iskolai koltsegvetes, ami mindig visszatero tema az iskolaszeki I s tantestuleti jegyzokonyvekben egyarant. Koveteltek a tanitok az iskolaszek utjan az 50%-os vasuti igazolvany butositasat, illetve a kivaltasi koltseg fedezetet, de a presbiterium a gondnok utjan csak a koltseg 50%-anak kifizetesere tett eloterjesztest. 1939-ben a katonai behivasok miatt az iskolaszek gondjai tovabb nehezedtek, mert 6 fo ferfi tanero vonult be katonai szolgalatra es helyettesitesuket a tanulocsoportok szetosztasaval, vagy delutani tanitas vallalasaval a tobbi kolleganak kell megoldani, ez a presbiterium velemenye, melyet a nagytiszteletu iskolaszeki elnok urnak atiratban megkuldiitt. Ez a teny a tanitotestuletben nagy gondot okozott, mert egesz eves helyettesiteseket jelent. Ha minden honapban mas tanito helyettesit, az a tanitas eredmenyesseget veszelyezteti, ha csak 6 fore harul a teher anyagi dotacio nelkul, az igazsagtalan. Helyettes tanitok beallitasa lett volna megoldas, de azt a szukos koltsegvetes nem engedte meg. A megoldas az lett, hogy az osztalyokat szetosztottak es meg padokat tettek be a tanterembe, bar igy a Ietszam 100 koriil volt. Ezert a szetosztasert a szulokkel szemben az iskolaszeknek vallalni kellet a felelosseget.
1940-ben a ref. egyhaz presbiteriulna az iskolaszekbe 13 tagot nevezett ki: Bakoczi Endre, H Fekete Peter, Kalman Ferenc, Kiss Sandor, Konyari Antal, Sz. Molnk Imre, Racz Jeno, Dr. Szabo Imre, Dr. Szalkai Antal, Dr. Szell Gabor, Vincze Sandor, Balogh Imre. A ref. lelkesz ertesiti az iskolaszek elnoket, Kiss Jozsefet, hogy a tantestulet hat tagot valaszthat az iskolaszek tagpi soraba. A hat fo iskolaszeki , , tagsag ugy tevodik ossze, hogy 5 fo az ot iskolaigazgato /Somossyne Janosi Maria, Szocs Gyula, Varga Lajos, Vancsa Dezso, Zolnay Mihalyl es hatodik tagnak a tanitotestulet megszavazta Sillye Janos tanitot.25 1940. okt. 29-en az iskolaszek elnoke keri a tantestulet tagjait, bizonyara a haborus koriilmenyek lniatt - hogy ha bark a varosbol videkre tavozik, az elt6vozas okat feltetlenul jelentse oneki. 1940. Puspoki korlevel erkezik a tanitotestiilethez, - melyet az iskolaszek is tudomiisul vett - hogy tagai fizetesiik 3 %-it ajanljik fel a visszacsatolt Erdely lakossiganak megsegitesere. Hasonlo felajanlasok es gyujtesek mas-mas cellal adomanyok formajaban gyakran jelentkeztek a jegyzokonyvek tanusaga szerint. Ez most a tanitotestulet tagpit tnelyebben erintette, lniutan a fizetesuket teljes egeszeben - korabban irtam rola - honapokon at nem kaptak meg. A Felvidek visszacsatolasa 11th is, Erdely visszacsatolasa utan is javasoltak a tanitotestulet tagpi a visszacsatolt orszageszek ~negismertetesere iskolai tanulmanyi kirandulasok szervezeset. A javaslattal az iskolaszek egyet krtett , sot kisebb anyagi tamogatist is biztositott. 194 1 . marciusaban Bodan meguresedett a tanitoi allas, s a feladat ellatasara senki sem jelentkezett, igy az iskolaszek merlegeles utan Lovas Antal kozponti fiuiskolai tanitot rendelte ki a tanev vegeig, osztalyat pedig egy tanitono tanitotta tovabb. Az iskolaszek Lovas Antal kirendeleset Bodara a presbiterium hatarozata alapjin tette. Varga Lajos igazgatotanito a "kirendelte" szot sereltnesnek es jogtalannak talalta, "mert a hajdi~boszormenyiref. egyhaz tanitoinak mindegyike egy bizonyos szammal ellatott allasra valasztatott meg, s igy a varosban
mukodo tanitot kulteriileti iskolahoz kirendelni, vagy attenni nem lehet."x Ezt az inditvanyt a tantestulet hatarozatra is emelte. Az ugy az iskolaszek elnokenek is tudomasara jutott a jegyzokonyvi hatarozat alapjan , es kiegeszitve - esetleg - rosszindulatu megjegyzessel, mintha Varga Lajos az iskolaszeki elnokot tamadta volna, pedig felszolalasat a tantestulet erdekeben tette.
A tovabbi kellemetleliseg elkerulese vegett inditvanyat irasban is visszavonta, kerve a tanitotestiiletet, hogy az egesz ugyet meg nem tortentnek tekintsek. 1943. oktober I-to1 a presbiterium az iskolaszeki eloadoi tisztseg ellat&savalVancsa Dezsot, a fiuiskola igazgatojat bizta meg, aki megbizatasat ellatta, de 1944. januar 1-en megbizatasarol lemondott. Helyette Biro Janos tanitot valasztottak a tisztsegre, de ezt a valasztast az egyhaztanacs nem fogadta el, mert az iskolaszeki titkarnak csak igazgato fogadhato el az egyhaztanacs szerint, es fokeppen a fiuiskola igazgatoja, melt az itt van a varos kozpontjaban, az egyhaztanacs irodkjahoz kozel es telefonon is elerheto. Egyebkent is a tobbi iskolaigazgatonak tobb az elfoglaltsaga, de Vancsa Dezsonek sem nepiskolai, sem ipariskolai elfoglaltsaga nincs. Sillye Janos tanitot is javasolta az iskolaszek az eloadoi tisztsegre, de az o szemelyet se fogadta el az egyhaztanacs. Vancsa Dezso 30 pengos tiszteletdijat az egyhaztanacs 30 pengore ernelte, kifejezve a munkaja iranti megbecsulest. 1943. decembereben Sillye Janos, a tanitotestulet elnoke - mas telepuleseknel mar elfogadott modon - a havi fizetes 30 %-at karacsonyi segely cimen kerte a tanitotestulet tagpi reszere. Az ezzel kapcsolatos kimutatast is elkeszitette, kiszamitva mindenki reszere az esedekes 30 Oh-ot, es az iskolaszek tamogatasaval benyujtotta a presbiteriumnak. A felterjeszto szoveges indoklast is tett, hogy a szeretet unnepen nagyon nemes gesztus volna az egyhaztol, ha legodaadobb hiveit, a tanitosagot, karacsonyi segelyben reszesitene. A presbiterium a szukos anyagi ko~blmenyekrehivatkozva a kerelmet elutasitotta, donteserol Dr. Kalman Sandor iskolaszeki elnokot ertesitette.
26
U. o. Jegyzokonyvek 1939- 194 1. Idczct Varga Lajos inditvBn) Bbol. 193 I. 23.
LII$US
I
I
1944. aprilis 16411 D. Dr. Revesz Imre piispok beiktatasa alkalmival unnepi istentiszteletet tartanak a Kalvin-teri templomban, ah01 a piispbk ur mond iinnepi beszkdet 6s kiisziinti 0 t tijbbek kbzbtt az iskolaszek elnoke es Sillye Janos a tanitotestiilet elnoke. 1944. junius 16. A presbiterium kibovitett presbiteri ulest tart a varoshaza nagytermeben. 21 napirendi pontot targyalnak, s ebb01 7 napirendi pont az iskolaszek eloterjesztese; a katonai behivasok kapcsan sziikseges tanitoi helyettesitesek es a habonis helyzet ~niattkialakult anyagi gondok megoldasa az iskolaban es a tantestiiletekben.
Az 194611947-es tanev kezdeten Janossy Imre, az iskolaszek elnoke az 56311946. sz. alatt keri, hogy a tanerok a testi fenyitest lehetoleg bizzak a szulokre. Az iskolaszek kivanatosnak tartja az ellenorzo konyvecske bevezeteset. A tantestulet taglai tudornasul veszik az atiratot azzal, hogy nem Iatjak szukseget az ellenorzo konyvecske bevezetes6 nek. A testi fenyitest a legcsekelyebb mertekre szoritva, lelki rahatassal es szeretetben valo nevelessel igyekeznek a tanitok a szulok es az iskola kozotti jb kapcsolatot fenntartani." Az Egyetemes Konvent 488211947. sz. korlevele elrendeli a gimnaziumoknak kollegiumokka valo atalakitasat. A kollegium legalabb ket tagozatbol all, 1-8, osztalyu altalanos iskolabol es I-IV. osztalyu gimnaziumbol. Az uj intezmeny felelos iranyitoja a kollegium rektora. Kulon igazgatoja van a gimnaziumnak es kulon az altalanos iskolanak. A felugyelet a ket tagozaton azonos modon tortenik. Az uj intezmeny neve: Reformatus Bocskai Kollegium. Dr.Sarkadi Nagy Janos a Ref. Bocskai Kollegium rektora, a gimnazium igazgatoja a presbiteriumhoz atiratot kuld, melyben a konventi rendelkezesnek megfeleloen az altalanos iskola kiepitesere 1-4. osztalyt ker, az 5, 6, 7. osztaly pedig a gimnazium volt 1-3. osztalyanak tanuloi lesznek. Az iskolaszek elnokenek 43511947. sz. levele arrol ertesiti a kollegium igazgatojat, hogy az iskolaszek hatarozata ertelmeben a gimnaziumi altalanos iskola kifejlesztese erdekeben az 1-4. osztalyt egyenkent 60-as tanuloi Ietszammal kell inditani. Az 1. es 3. osztaly a kozponti fiu es kozponti leanyiskola 1-1 uresen maradt termeben tanuljon, a 3-4. osztalyt pedig a gimnaziumban kell elhelyezni. A Ref. Bocs" HBML. HbFI. VIII. 2 W a . 1. HajdCboszorn~enyiref. elemi iskola tantestiileti jegyzokonyve. 1930- 194%.Az 1946. nov. 20. jegyzokonyv 2.
I
I
:
I
I
!
227
--
-
kai Kollegium altalanos iskolai tagozatanak igazgatoja Dr. Molnar Pal ~ett." Dr. Sarkadi Nagy Janos rektor a Kollegium celjairol igy szol: "Szeretettel es tisztelettel udvozlom a Ref. Bocskai Kollegium altalanos iskolajanak es gimnaziumanak neveloi karat elso kozos ertekezletunkon. A kozos szot hangsulyozom ki, Inert ez nemcsak szervezeti kozosseget jelent a kollegium kebelen belul, hanem elohirnoke a kezdet kezdeten a110 jobb magyar nevelesnek is, annak a nevelesnek, amelyik egyforma lehetoseget ad minden magyar gyermeknek, hogy Istentol kapott szellemi tehetsegenek megfeleloen nevelest es oktatast kapjon.'13 1948. nyaran az iskolak allamositasa a nyolc osztalyos altalanos iskola kiepuleset meggyorsitotta. Az allamositasro1 az Eotvos Jozsef utcai altalanos iskola tanevzaro ertekezletenek jegyzokor,yvebol a kovetkezo olvashato: "Igazgato jelenti, hogy a mi napon az allamositassal kapcsolatban illetekesek az iskola epuleterol es felszereleserol leltart vettek fel. Zargondnok Katonka Gabor iskolatakarito. Bejelentes nelkul az iskolabol semmi felszereles nem viheto el."" Az iskolak allamositasat a 800011948, VKM illetve a Tf. 293011948, sz. rendelet alapjan hajtottak vegre, ami a felekezeti iskolakat kivette az egyhaz iranyitasa a101 es egyben az iskolaszekek miikodeset is felszamolta. HISTORY OF THE CALVINIST SCHOOL-BOARD OF HAJD~OSZORM~NY Imre Monus The autor introduces the historic background in which the conditions of formation of the school-board were forming in the 18 th
" U. o. HajdilboszorniCnyi ref. egyhiz iskolaszeki jegyzokonyv XII. (,/a. 1. 19091948. Bocskai Istvin Ginulazium 1947. szept. 16. 123. ''U. Bocskai Kollegiuni jkv. 1947-1948. XXVI. 66 1. 1. I .p. O.
30
U. o. VII1. 208Ia. 1 . Az 1948. ji~n.15. jcgyzokonyv 2.
and 19 th century. The Act 38 of 1868 declared the compulsory nature of establishing of school-boards in the elementary schools but that act didn't refer to the denominational schools. Nevertheless their work served as examples for the parishes of different denominat~ons. The Act 28 of 1876 ordained the compulsory establishment of school-boards also in parishes and invalidated the paragraphs regarding the offical work of school-boards in the public education act No. 38 of 1868. It created such a cronstruction that ensured more homogeneous and more coordinated control of the educational afYairs and development of the civil educational system. Further on the author enulnarates those paragraphs of the act which are the most important for operation of school-boards of denominational schools. There are no data regarding the year of establoshment of the Calvinist school-board of Hajduboszormeny, but it can be seen from the official report of school-board of 1892 that its operation was already continuous in the former years under the leadel-ship of Gerzson Szolnoky pastor-president. The member of the school-board were elected in every third year frornthe representatives of the church and from the representatives of the town and of the teaching stuff. Its scope of duties was many-sides namely the whole operation of the school. Arranged for registration the children of school-age, decided the rate of registration fee, strictly controlled the teaching, instituted proceedings against the parents of children who were absent from school, took care of supplying of school with educational appliances and were present at the examinations at the end of the semesters. It choose treasurers for schools based on the invoices to the schoolboard. The school-board was helping and managing the work of schools util 1948 that was the year of taking the schools into public ownership.
