Ölveti Gábor A Szerepi Kelemen család A z e m b e r i s é g jelene és j ö v ő j e a m ú l t b a n g y ö k e r e z i k , s általa m e g h a t á r o z o t t . K ü l ö n ö s e n igaz ez a k ö z h e l y n e k h a n g z ó kijelentés a Szerepi előnevet viselő Kelemen család esetében. Múlt j u k ismertetése során feltárul az e g y m á s nyomdokaiba lépő n e m z e d é k e k tagjainak fáradhatat lan közéletisége, amelyet az államigazgatás és a g a z d á l k o d á s terén fejtettek k i . A család Erdélyből „szakadt" Biharba, és Szerepen, valamint D a n c s h á z á n bírt földesúri joggal. A leszármazottak által adott információ egybeesik a Nagy Iván által kiadott, m i n d m á ig népszerű c s a l á d g y ű j t e m é n y é b e n foglaltakkal. Eszerint Kelemen Péter és fia, A n d r á s 1746ban nyert c í m e r e s nemeslevelet Mária Terézia Habsburg uralkodótól, melyet 1747-ben hirdet tek k i Bihar v á r m e g y é b e n . A család c í m e r e : veres p ó l y á v a l balról jobbra haránt v á g v a , abban egy arany b ú z a k a l á s z . K é k pajzsban a vágási vonal felett és alatt l - l veres rózsa. Sisakdísz: c s ő r é b e n veres rózsát tartó fehér galamb. Takarók: k é k a r a n y - v e r e s e z ü s t . S z ó r v á n y a d a t o k lelhetők fel a címszerző Kelemen Péterről. í g y például 40 évig Bihar vár megye szolgabírája, István n e v ű fia pedig Bihar v á r m e g y e i a l a d ó s z e d ő , u t ó b b főszolgabíró volt, 1807-ben pedig táblabíró. István neje Klobusiczky Anna. E g y é b k é n t Kelemen Péter 1753-ban Szőllősön lakott. A család első, mai szóhasználattal élve köztisztviselői szolgálat vállalása itt fedezhető fel. 1
2
A korai s z a k í r ó k szerint a Szerepi előnevet felvett Kelemen család 1791-ben nyerte el kirá l y i a d o m á n y k é n t a n é v a d ó sárréti települést, amely magyar királyi kamarai birtok v o l t . A ma élő l e s z á r m a z o t t a k azonban rendelkeznek az eredeti donációs levéllel, amelyben M á r i a Teré zia 1767-ben jutalmazta meg a Kelemen családot. 3
A z a d o m á n y o z ó - az elhunyt Kelemen Péter nagyváradi kamarai felügyelő ö z v e g y é n e k , Csotka E r z s é b e t n e k a kérésére - elismerve az elhalálozott családfő h ű s é g é t és szolgálatait, a birtok határát és az átruházott királyi jogokat az alábbiakban határozta meg: „a teljes és egész Szerep helységet, továbbá a hozzá kapcsolt Nagy- és Kisgatallya pusztákat, valamint birtok részeket: tudniillik négy telket az úgynevezett Dancsháza és két telket az úgynevezett Sámson helységekben - amelyek Bihar vármegyében vannak és léteznek ... továbbá a teljes és összes királyi jogunkat, ha ilyet az előbb nevezett helységben, pusztákban és birtokrészekben is olyanképpen, amilyenképpen birtokolnánk, az összes haszonvételeikkel és bármiféle tartozé kaikkal, tudniillik a megművelt és a művelés alatt nem álló szántóföldekkel, mezőkkel, rétek kel, rónákkal, legelőkkel, kaszálókkal, szénatermő helyekkel, erdőkkel, berkekkel, hegyekkel, dombokkal, völgyekkel, szőlőkkel, szőlőhegyekkel, vizekkel, folyókkal, [- - -] halászóhelyekkel, halaknak a rekesztékeivel és vizeknek a folyásaival, malmokkal és azoknak a helyivel, nemkü lönben a korcsmákkal és mészárszékekkel. Általában pedig bármilyen más, igaz határok és ré gi határvonalak alatt lévő haszonvételeik és tartozékaik teljességével együtt, bármilyen név
1
2
3
Dr. Czemy Károly szíves közlése, amelyért ezúton is köszönetemet fejezem k i ; NAGY, 1857-1865. 6. köt. 167-168. BOROVSZKY, BIHAR, 634.; NAGY, 1857-1865. 6. köt. 167.; H B M L , IV. B. 411/d. Reszeghy-féle hagyaték ira tai, X X . sz. 12. cs. OSVÁTH, 1996. 361.;NADÁNYI, 1938. 511.
szavával neveztessenek is ezek, amelyek az előbb felsorolt helységhez, pusztákhoz és birtokré szekhez kell, hogy tartozzanak és csatlakozzanak jog szerint... " A z ö z v e g y Csotka E r z s é b e t e n kívül az a d o m á n y o z o t t a k között sorolják fel a Kelemen P é tertől fogant öt fiuk, István, Antal, I g n á c , József és J á n o s nevét. Bihar v á r m e g y é b e n M á r i a Terézia rendelete n y o m á n elkezdett úrbéri r e n d e z é s felmérései 1769 és 1771 között történtek meg. A z úrbéri tabellákból kiderül, hogy a Sárréti j á r á s b a n D a n c s h á z á n a 2 telekből Ve telek, Szerepen pedig a teljes 2Vs telek Kelemen Péternek és ár v á i n a k a tulajdona. A s á m s o n i tabellán nem szerepel a Kelemenek neve. A z 1770. november 15-én kelt és az ú r b é r r e n d e z é s k a p c s á n feltett kilenc kérdésre adott v á laszok Szerep h e l y z e t é r e és g a z d á l k o d á s á r a tartalmaznak adatokat. Eszerint a vásáros hely Debrecen öt mérföldre van a falutól, a h o v á a lakosok t e r m é k e i k e t eladásra hordják. S z á n t ó földjük egy fordulóban m e g l e h e t ő s e n kicsi, a szikes talaj, az árvíz, e s ő - és hóvíz miatt. 4-6 m a r h á v a l szoktak szántani a föld k e m é n y s é g e miatt k é t alkalommal. K a s z á l ó i k sasos szénája és a legelő e l e g e n d ő a szarvasmarha és sertés tartásához. Itatóvíz a határban van, sőt a lakók k e v é s pénzt is kapnak a csikászó v í z kihasználásáért. A tüzelésre, az épületre és eladásra for dítható nád b ő s é g e s m e n n y i s é g b e n n ő a határban. A k e n d e r á z t a t ó víz is e l e g e n d ő . A h e l y s é g ben zöldséges kertek a telkeken vannak. Őrölni az u r a s á g s z á r a z m a l m á b a n szoktak. 4
F é n y e s Elek 1851-ben kiadott m ű v é b e n így ír Szerepről, amely Bihar v á r m e g y é b e n , Deb recenhez 5 mérföldnyire, Sárrét mocsarai mellett található: „Határa a kis és nagy gatályi, és zódonipusztákkal együtt 18.000 hold, mellynek azonban nagyobb része nádas rétség vagy mo csár, melly csikót, halat, teknősbékát, vadmadarakat nagy bőséggel szolgáltat, gazdag kaszáilóit a Berettyó árja rongálja. " A hajdani falut 1150 körül Zerep, 1322-ben Scerepmunustura, 1773-ban m á r Szerep n é v e n írják. A Scerepmunustura elnevezés arra a Szent G y ö r g y tiszteletére szentelt monostorra utal, amely az ú g y n e v e z e t t S ó s z u g b a n létezett, és a török i d ő k b e n pusztult e l . Sárréten a Z o á r d n e m z e t s é g ősi k ö z p o n t j a volt Szerep, melynek elöljárói a monostor kegyurai is voltak. Szerep pedig kétségkívül s z e m é l y n é v volt, annak neve, k i e monostor alapjait megvetette. A telepü lést, amely 1458-ban B é k é s m e g y é h e z tartozott, 1472-ben pedig ismét Bihar m e g y é h e z szá mították, a gyakori árvíz miatt 1751-ben a K ö r t v é l y e s é r m e l l é telepítették. Itt építették fel a református templomot, amely helyett 1826-ban újat emeltek. 1764-től találhatók meg a refor m á t u s a n y a k ö n y v e z é s első nyomai. A református e g y h á z k ö z s é g a Debreceni e g y h á z m e g y é h e z tartozott. Szerep közigazgatási státuszát tekintve 1773-ban k ö z s é g , 1882-ben n a g y k ö z s é g . A z ö m m e l őstermeléssel foglalkozó l a k o s s á g folyamatosan n ö v e k e d e t t az 1785. évi 449 főről 1900-ban 2030 f ő r e . 5
6
7
A Szerepi előnevet felvett Kelemen család tehát 1767-ben nyerte el az árvizes és mocsaras Sárréten fekvő szerepi birtokot. Arról a Nagysárrétről van szó, amely a 19. század derekáig a B e r e t t y ó mocsara volt. T á v o l a b b terült el a K ö r ö s m e n t é n a Kissárrét az árvízrendezésig ha s o n l ó a n vizenyős terület. N e m véletlenül fogalmazódott meg k é s ő b b a K ö r ö s ö k és a Berettyó e g y s é g e s á r m e n t e s í t é s é n e k s z ü k s é g e s s é g e . Osváth P á l , a Sárrét neves ismerője egy, az 1858-ban megejtett elkülönítésre hivatkozott, amikor megállapította, hogy Szerep határa
Dr. Czerny Károly közlése; DEZSŐNÉ, 2002. 95., 109., 111.; BÁRSONY - PAPP - TAKÁCS, 2001. 269-271., 346., 354., 356. 5 FÉNYES, 1851. 128.; KOVACSICS, 1997. 81.; NADÁNYI, 1938. 511. A romot Mesterházy Károly tárta fel 1968-69-ben. RNL, 17. köt. 558.; NADÁNYI, 1938. 511.; BUNYITAY, 1883. 2. köt. 144, 346., 425-426. NADÁNYI, 1938. 511.; KOVACSICS, 1997. 81-82.; KORMOS, 1984. 182., 188, 193, 196.
4
6
7
9770 kataszteri hold volt, „a víz miatt nagyrészben hasznavehetetlen. " „A sárréti falvak közt még az ötvenes években is e határ volt legvizesebb, 1851-ben a toronyból nézve a határt, ab ban a száraz, szemmérték szerint 5-600 holdnál többre nem számíthatott, mert a község is, csak mint a tengeren egy kis sziget, úgy libegett a roppant víz között. Ekkor csupán Udvari [Sárrétudvari] felől egy 1 '/2 öl keskeny, mindkét oldalról buja náddal szegélyezett földtöltésen lehetett Szerepre bejutni. " H i á b a költözött tehát a lakosság 1751 -ben a régi Pusztafalunak nevezett helyről a K ö r t v é l y e s é r magasabban fekvő partjára, a v í z miatt nehezen lehetett meg közelíteni. „A Nagysárrét 1200 körül Szerep-mocsár (lutum Zerep) ... néven említödik a korabeli írá sokban... " A z tény, hogy a m o c s á r belsejében települt falu és a Sárrét szorosan összetartozó fogalmak. A Sárrét mocsara, amely Bihar, B é k é s , Hajdú m e g y é k é s a N a g y k u n s á g s z o m s z é dos részein, k ö z e l 150 ezer kat. holdon uralkodott. A z itt élők a mostoha k ö r ü l m é n y e k miatt nem a szántás-vetéssel, sokkal i n k á b b az állattenyésztéssel foglalkoztak. A kevés szántóterü leten, főleg az ártérből k i e m e l k e d ő termőföldön a k é t s z e r b ú z a volt a j e l l e m z ő , vagyis fele b ú za, fele rozs. A z árpát, a tengerit vetették m é g az itteniek, de a k ö l e s , a dinnye és a kender is megtermett. A K ö r ö s - B e r e t t y ó - v ö l g y i k ö z s é g e k 1715. évi ö s s z e í r á s á b a n Szerepen a s z á n t ó föld 13 kat. hold 800 öl, ami 1720-ra 35 kat. hold 1200 ölre emelkedett. A z 1828. évi ö s s z e írásban a falu határán a bevetett földterület nagyságát 115 pozsonyi m é r ő b e n állapították meg. Ugyanez az összeírás 16 j á r m o s ökröt és tehenet, t o v á b b á 32 lovat említ. A szántóföld terüle te Szerep 18 000 holdas h a t á r á h o z k é p e s t valóban e l e n y é s z ő e n kicsi. A z állatállományt illető en említést é r d e m e l , hogy az összeírok a falubeli ólakat, esetleg a közeli legelőkről hazajáró állatokat vehették s z á m b a . Valójában a réti gulyának, j u h n y á j n a k , k o n d á n a k a mocsári legelő volt az otthona, és ezek s z á m b a vételére nem terjedt k i a felmérők figyelme. Nagy réti legelő volt például Szerep alatt a parttalan Berettyónál a K e m é n y - s z i g e t . 8
A Sárrét vize r e n d k í v ü l gazdag volt halban, messze keresett árucikk volt a t e k n ő s b é k a , a csík, a rák és ismert a m a d á r v i l á g a . H a s o n l ó a n j ö v e d e l m e z ő volt a j ó m i n ő s é g ű nád, amelyet szekéren a közeli Debrecenbe vittek, összekötött állapotban pedig úsztatással juttatták el Mezőtúrig. 1715-ben a j o b b á g y t e l k e k o r s z á g o s összeírása során a biztosok szinte elnéptelenedve talál ták a K ö r ö s - B e r e t t y ó völgyét. „Néhány ezer pásztor ember csatangolt nyájával e vidéken, er dők, lápok és mocsarak közt óraszámra kellett keresgélni, míg járt útra, egy-egy pásztorvis kóra vagy majorságra akadt az ember. " 9
A vidék csekély gazdasági értékére utal, hogy a nemesi c s a l á d o k ősi jussuk visszaigénylé sére egyáltalán nem vagy nagyon l a n y h á n tettek kísérletet. „Hasznothajtó gazdaságokat pe digfárasztó és költséges telkesítéssel, a vízrendezés nehéz munkájával kellett megszerezni. " Szerep a d o m á n y o z á s á v a l tehát a Kelemen család m á s i k nagy k i h í v á s a a „ köztisztviselői" szerepvállalás mellett a v í z s z a b á l y o z á s és az ármentesítés embert p r ó b á l ó n e h é z s é g e . Kelemen J á n o s n a k , mint a v á r m e g y e i küldöttség esküdt tagjának a n e v é t 1785-ben említi a szerepi nemes communitas protocolluma, amikor a j ú l i u s 17-i új „széképítés " alkalmával Ba j o m k ö z s é g b e n részt vett a h a d n a g y v á l a s z t á s o n . A n a p l ó 1821. november 3-án kelt b e j e g y z é sében olvasható az említett szerepi földesúr mint főtáblabíró. N y i l v á n akkor a v á r m e g y e i tör v é n y s z é k ü l n ö k e k é n t tevékenykedett. 1836-ban pedig egy kártétel k a p c s á n Szerepi Kelemen 1 0
8
9
1 0
OSVÁTH, 1996. 361., 362.; SZŰCS, 1965. 9-11. SZŰCS, 1965. 12-16.; G A L L A C Z , 1896. 521., 526.; BOGDÁN, 1990. 390.; FÉNYES, 1851. 128. GALLACZ, 1896.515-516.
J á n o s m á r királyi f i s k á l i s . N y i l v á n v a l ó a n a n e v ü k b e n is azonos apáról és fiáról van s z ó , h i szen a szerepi születésű ifjú Kelemen v é g e l g y e n g ü l é s b e n halt meg 1874-ben, 80 éves korá ban, tehát nem lehetett 1785-ben a v á r m e g y e i k ü l d ö t t s é g esküdt tagja. 1847-ben viszont kirá l y i táblai ülnök, alországbíró. F e l e s é g e pedig a r ó m a i katolikus g r ó f Haller Klára. 11
A z apáról szól viszont a tudósítás az 1824-25. é v e k b ő l , amikor a megye a Berettyó 2 m é r föld széles szivárgását csatorna ásásával akarta k i k ü s z ö b ö l n i . A szerepi határban a félbema radt m u n k á t idős Kelemen J á n o s saját k ö l t s é g é n f o l y t a t t a . Kezdetleges m u n k á l a t o k a t a vizek szabályozatlan állapotából s z á r m a z ó k á r o k enyhítése v é gett m á r az 1790-es években v é g e z t e k e l s ő s o r b a n a v á r m e g y é k . 1802-től a helytartótanács k i rályi biztosokat nevezett k i a K ö r ö s és a B e r e t t y ó rendezésére. E g y m á s s a l összefüggésben nem álló árkolások történtek a v í z időleges elterelése céljából, illetve a v í z folyását k á r o s a n befolyásoló vízi malmok lebontásáról gondoskodtak. 1811 -ben a S e b e s - K ö r ö s árterületén az 5 öl szélességben ásott szeghalmi csatorna Kornádi k ö z s é g k ö r n y é k é r e k e d v e z ő n e k bizonyult. A Berettyó folyó alsó részén, M e z ő t ú r n á l a csekély esésű folyó vizét felduzzasztó v í z i m a l o m l e r o m b o l á s á v a l c s ö k k e n t a Bihar megyei Udvari, R á b é , Bajom és Szerep k ö z s é g e k árvízve szélye. 12
A z uralkodó 1815-ben egy főigazgatót és öt vízépítészeti felügyelőt bízott meg a vizek sza b á l y o z á s á n a k t a n u l m á n y o z á s á r a . A t o v á b b i i n t é z k e d é s e k m e g h o z a t a l á t siettette t ö b b e k között az 1816. évi árvíz, amely a B e r e t t y ó árvize által a Sárréten fekvő összes községet, így Szerep belsőségeit is elöntötte. H a s o n l ó n a g y s á g r e n d ű volt az 1830. évi á r a d á s is. A z előbb említett u r a l k o d ó i r e n d e l k e z é s n y o m á n H u s z á r M á t y á s k i r . kamarai m é r n ö k b í z a t o t t meg a K ö r ö s - B e r e t t y ó - v ö l g y t a n u l m á n y o z á s á v a l és a s z a b á l y o z á s t e r v é n e k elkészítésével. Kelemen J á n o s tehát a csatorna építésében é p p e n akkor hozott áldozatokat, amikor az e g y s é g e s szabá lyozási terv kialakítása folyamatban volt. A terv nélkül nem lehetett megoldani a nagyobb víz ü g y i p r o b l é m á k a t . N e m véletlen, hogy például Bihar megye is tanácstalanul állt a mocsarak ban létesítendő v í z l e c s a p o l á s o k k a l szemben. 1829. szeptember 1-5. között V á r a d - O l a s z i b a n tartott értekezletet a K ö r ö s - B e r e t t y ó vizek r e n d e z é s é r e a kiküldött királyi biztos, v á s o n k e ö i g r ó f Zichy Ferenc az érdekelt v á r m e g y é k és Debrecen sz. kir. város képviselői részére. A királyi biztos az é r d e k e l t s é g tagjaiból a m u n k á latok ellenőrzésére küldöttséget alapított b á r ó Wenckheim J ó z s e f elnökletével. Ugyanakkor a biztos elrendelte, hogy a v á r m e g y é k k ö z ö n s é g e gondoskodjék a meder- és csatornatisztítási m u n k á l a t o k , az átvágások e l v é g z é s é r ő l , m í g az érintett birtokosok feladatává tette a v í z n e k a birtokosok földjéről való lecsapolását. A Berettyó á r k á n a k előállításában érdekelt Heves, B é k é s , Bihar v á r m e g y é k n e k , illetve a K u n kerületnek 2000 embert kellett biztosítani. M i v e l a Berettyó Sárrétjén á t h ú z ó d ó „vezérárok" az ottani birtokosság h a s z n á r a szolgált, a közerőért egy bizonyos összeget kellett befi zetniük. A z uralkodó a feladat irányításával H u s z á r M á t y á s t a központi építészeti igazgatóság mér n ö k é t bízta meg. A királyi biztos által megállapított m u n k á l a t o k a t 1829-ben k e z d t é k el és 1834-ben fejezték b e . A m u n k á l a t o k n y o m á n a v í z s z i n t 6 4i lábbal szállott le, melynek e r e d m é n y e , hogy a hencidai határ j á r h a t a t l a n n á d v á g ó rétjei kiszáradtak é s „rövid időn át... legbujább kaszálókká 13
H B M L , V. 670/a. Feudális kori iratok, 1787-1848. 1. cs. 12 H B M L IV. B. 422. 2. k.; OSVÁTH, 1996. 362.; G A L L A C Z , 1896. 363., 365. '3 GALLACZ, 1896. 229., 377., 383-386. 1 1
váltak. " A Berettyó Sárrétje m e n t é n fekvő k ö z s é g e k l a k o s s á g á n a k az e l ő n y é r e vált a rét k ö z e p é n a láptalaj felső rétegéből (a k o t u b ó l ) kivájt 136 000 öl h o s s z ú v e z é r á r o k . E z u t á n 1855-ig j e l e n t ő s e b b m u n k á l a t o k a t a Berettyónál nem végeztek. Szerepen, a n é v a d ó faluban két kastély volt, az egyiket Kelemen J á n o s a 19. s z á z a d első fe l é b e n építtette, a m á s i k a t a k ö z s é g h e z t a r t o z ó gatályi p u s z t á n G r ó s z Zsigmond. 1826-1832 között építették fel a k ö z s é g református t e m p l o m á t . „Az egyházi épületek kicsinosítása későb ben s nagyrészt Kelemen János áldozatkészsége folytán történt. " F é n y e s Elek írta az 185 l-ben megjelent m u n k á j á b a n , hogy a birtokos Kelemen J á n o s „sok és szép szarvasmarhát te nyészt... " 1 4
Sorsfordító e s e m é n y volt a Kelemenek életében is az 1848-1849-es forradalom és szabad s á g h a r c . Kelemen J á n o s 1848-ban a fővárosban székelő királyi ítélőtáblánál alországbíró volt, m í g l e g i d ő s e b b fia, M i h á l y h o n v é d h a d n a g y k é n t szolgált és a szenttamási c s a t á b a n a 3. zász lóalj katonájaként k ö n n y ű sebet kapott. 1849-ben, miután W i n d i s c h g r ä t z elfoglalta a fővárost, a Debrecenbe költöző k o r m á n y z a t feloszlatta a Pesten maradt felsőbb b í r ó s á g o k a t , Kelemen J á n o s hazatért Szerepre. M i h á l y n a k a s z a b a d s á g h a r c leverése után sokáig bujdosnia kellett, majd a k i e g y e z é s után a B e r e t t y ó - E r - s z a b á l y o z á s i m u n k á k közbirtokossági ü g y e i t szervezte. J á n o s g a z d á l k o d ó k é n t tevékenykedett, ö z v e g y e 1897-ben is tulajdonosa a d a n c s h á z i 104 ka taszteri hold n a g y s á g ú birtoknak. Ez a megmaradt kis családi ö r ö k s é g szántóból (39 kh), rét ből (32 kh), legelőből (27 kh), kertből (2 k h ) és használatlan területből állt. A gazdaságot összeíró a j e g y z é k b e n 3 cselédet, az e s z k ö z ö k közül két ekét, egy-egy s z e c s k a v á g ó t és boro nát, h á r o m igás szekeret, az állatállományból 12 szarvasmarhát, öt lovat és tíz sertést tüntetett fel. Tehát az ö z v e g y v a l ó b a n egy kisebb g a z d a s á g g a l rendelkezett D a n c s h á z á n , Szerephez k ö zel m é g az 191 l-es földbirtok k i m u t a t á s szerint i s . 1 5
1855-ben a Bodoki K á r o l y f ő m é r n ö k által készített terv szerint folytatódott a Berettyó sza b á l y o z á s a . A különös az volt, hogy a B e r e t t y ó - v ö l g y alsó részén B a k o n s z e g t ő l lefelé Bucsáig a 39 k i l o m é t e r hosszú m o c s á r b a n nem volt a folyónak természetes medre, t o v á b b pedig a 45 k i l o m é t e r h o s s z ú v ö l g y b e n 106 kilométer hosszan, rendkívül kis eséssel és iszapos mederben k a c s k a r i n g ó z o t t a folyó. E helyett m á r H u s z á r M á t y á s 1829-ben javasolt terve szerint is a Be rettyó vizét a régi nyomvonal helyett, egy B a k o n s z e g t ő l kiinduló és Szeghalom alatt a SebesK ö r ö s b e torkolló új csatornán keresztül k e l l levezetni. A B e r e t t y ó tehát az eredeti 224 kilomé ter helyett 85,7 kilométer h o s s z ú lett, és ezzel egyidejűleg az esési viszonyai is k e d v e z ő e n vál toztak. A z 1856 és 1861 között végzett s z a b á l y o z á s i m u n k á t csak kis részben az á r m e n t e s í t ő társu latok, legnagyobb r é s z b e n a nagyváradi cs. kir. helytartótanács intézkedése n y o m á n közerő vel hajtották végre. Jól ismert, hogy Széchenyi István g r ó f 1845. szeptember 2 7 - é n kezdte meg a Tisza vidékét v é g i g utazni, melynek során a b i r t o k o s s á g o t igyekezett megnyerni az á r m e n t e s í t é s ü g y e iránt. A k e z d e m é n y e z é s n y o m á n k é s ő b b is alakultak társulatok. K ő r ö s - L a d á n y b a n 1854. március 14-én alakult meg a B e r e t t y ó - K ö r ö s i V í z s z a b á l y o z ó és Á r m e n t e s í t ő Társulat, amely négy kü lön társulat, az ivánfenéki, hosszúfoki, alsó berettyói és alsó fehér k ö r ö s i k ö z ö s neve. 1856. j ú l i u s 7-én a szeghalmi társulati ülésen, m i n t érdekelt birtokos Kelemen J á n o s is részt vett. A m i n t h o g y j ó v a l k é s ő b b , 1866. j ú l i u s 12-én Debrecenben a Dobozy István elnökletével meg tartott B e r e t t y ó - és Ér-szabályozási társulat k ö z g y ű l é s é n is képviselve volt a szerepi Kelemen
Uo. 390-391.; BOROVSZKY, BIHAR, 152.; OSVÁTH, 1996. 363.; FÉNYES, 1851. 128. 15 HEGYESI, 2000. 71., 73., 153.; DEZSŐNÉ, 2002. 101., 102.; GAZDACÍMTÁR, 1897. 348-349.; RUBINEK, 1911. 150. 1 4
család. Nevezetesebb a társulat 1867. december 10-i debreceni k ö z g y ű l é s e , amikor az elnök bejelentette, hogy Kelemen Albert alsó osztálybeli v á l a s z t m á n y i tag meghalt. H e l y é r e a k ö z g y ű l é s az elhunyt testvérét, Kelemen Sándort választotta m e g . Kelemen Albert 1851-ben r ö v i d ideig s e g é d s z o l g a b í r ó , 1855-ben pedig a b á r á n d i kerület ben képviselőjelölt volt. Kaba, Szerep, U d v a r i , Báránd, N a g y r á b é , Torda, Bakonszeg és De recske országos képviselőit, B á r á n d , Kaba, U d v a r i és Szerep megyei képviselőit B á r á n d o n v á lasztották meg. A teljesség k e d v é é r t meg k e l l jegyezni, hogy b á r a k ö z s é g adta a j á r á s elneve zését, de sohasem volt szolgabírói járás. A b á r á n d i kerület 1860-ban választotta meg ország gyűlési képviselőjévé Kelemen Albertet. 1 6
1863-ban az országos a s z á l y k ü l ö n ö s e n nagy károkat okozott B á r á n d o n . V á g ó Ferencnek, a k ö z s é g j e g y z ő j é n e k a k e z d e m é n y e z é s é r e alapították meg az í n s é g S e g é l y e z ő és í n s é g Enyhí tő Bizottságot. V á g ó Ferenc, aki 1850-től h á r o m éven át v o l t Szerep j e g y z ő j e , Kelemen A l bert ottani birtokost is bevonta a bizottság t e v é k e n y s é g é b e , aki akkor m á r országgyűlési k é p viselőként is j e l e n t ő s ö s s z e g e t szerzett a károsultak m e g s e g í t é s é r e . 17
1867. december 10-én, t e h á t a Berettyó- é s Ér-szabályozási debreceni társulat debreceni k ö z g y ű l é s é n az elhunyt Kelemen Albert helyett testvérét, S á n d o r t n e v e z t é k k i választmányi tagnak. A k ö v e t k e z ő év április 15-i k ö z g y ű l é s e két s z e m p o n t b ó l is fontos volt, egyrészt az É r társulat különvált, m á s r é s z t határoztak a s z é k h e l y D e b r e c e n b ő l N a g y v á r a d r a helyezéséről. A határozat ellenére Dobozy I s t v á n elnök a v á l a s z t m á n y i ülést 1868. o k t ó b e r 10-én Debrecenbe hívta össze, amely ellen Kelemen Sándor választmányi tag óvást jelentett be, majd két társá val együtt e l t á v o z o t t . 1870 májusára a B e r e t t y ó Szabályozási Társulat D e b r e c e n b ő l Nagy v á r a d r a került. A z átköltözést a társulat m e g b í z á s a alapján Kelemen S á n d o r elnök irányította. M á j u s 2-án a N a g y v á r a d o n tartott k ö z g y ű l é s e n bejelentette, hogy a társulati iroda részére V á r a d - O l a s z i U r i u t c á b a n a Markovics-féle h á z b a n gyűlés tartására is alkalmas szobát bérelt, és pályázat alapján a rendszeresített tisztviselői állásokat betöltették. A folyó é v június 30-i k ö z g y ű l é s e n Kelemen S á n d o r b e s z á m o l t arról, hogy a K ö r ö s és B e r e t t y ó folyók szabályozá sára alakult társulatok elnökei kérvényt nyújtottak be a miniszternek, amelyben kérték a Ket t ő s - és H á r m a s - K ö r ö s m e d r é n e k á t m e t s z é s e k általi rövidítését állami költségen. A társulat az e l n ö k é n e k a m e g b í z á s a körüli fáradozásáért elismerését és k ö s z ö n e t é t j e g y z ő k ö n y v i l e g fejez te k i . 18
A m . kir. k ö z m u n k a és k ö z l e k e d é s i m i n i s z t é r i u m szeptember 19-i leiratában értesítette a tár sulatot, hogy a Kettős- és a H á r m a s - K ö r ö s m e d r é n e k s z a b á l y o z á s a állami költségen történik, de az egyéb ármentesítési, t o v á b b á m a g á n é r d e k e k v é d e l m é r e s z ü k s é g e s m u n k á l a t o k a társu latok teendői maradnak. Ezzel e g y i d ő b e n a K ö r ö s - B e r e t t y ó - v ö l g y i társulatok központosított igazgatása végett felállított v á l a s z t m á n y 1870. november 2 9 - é n Pesten gyűlt össze. A K ö r ö s - B e r e t t y ó - v ö l g y i k ö z p o n t i igazgató v á l a s z t m á n y szervezeti szabályzatában m e g h a t á r o z t a minden olyan m u n k á l a t sorrendjét, melynek hatása m á s társulatok é p í t m é n y e i r e vagy árterü leteire is kiterjed. Intézi a társulatok k ö z ö s ügyeit, kezeli a társulatok között felmerülő egye netlenségeket, a társulati k í v á n a l m a k a t közvetíti a h a t ó s á g o k n á l és a k o r m á n y n á l . Nagyjelentőségű e s e m é n y r e került sor 1871. június 18-án a B e r e t t y ó Szabályozási Társulat N a g y v á r a d o n tartott r e n d k í v ü l i k ö z g y ű l é s é n , amikor a társulat alsó és felső osztálya egyesült. A Berettyó folyót Farnos k ö z s é g határától kezdve lefelé Turtóig, vagyis a bánrévi pusztáig s z a b á l y o z ó társulat alsó és felső osztályának elkülönülése nem felelt meg sem az osztályok GALLACZ, 1896. 438., 442., 446-^47, 325.; H B M L , IX. 443/a. Testületi iratok, 1854-1948. 1. köt. OSVÁTH, 1996. 361.; OSVÁTH, 1875. 2. köt.133.; BOROVSZKY, BIHAR, 634.; BALASSA, 1985. 108., 121. 18 H B M L IX. 443/a. Testületi iratok, 1854-1948. 1., 9. köt.
1 6
1 7
é r d e k e g y s é g é n e k , sem a társulat céljának: „A közgyűlés kijelenti, hogy az osztályok egyesíté se a társulati elnök Kelemen Sándor ügybuzgalmának, kitartó és fáradhatatlan munkásságá nak gyümölcse, ezért köszönetet szavaz és azt jegyzőkönyvileg megörökíttetni rendeli. " J e l e n t ő s változást hozott az 1870. és 1871. é v e k nagy árvize, amely m e g r o n g á l t a a védpartot. A Berettyó v í z b ő s é g é t a Kraszna k i ö n t é s e és az Ér vizével történő e g y e s ü l é s e okozta. A társulat megállapította, hogy a m u n k á s k é z h i á n y a miatt Mayer Antal vállalkozó nem tudta kel lő ü t e m b e n építeni a védtöltést. Ehhez h o z z á kell tenni, hogy a k ö z m u n k a e r ő t , valamint a k ö z s é g e k ingyenes m u n k a e r e j é t 1871-től kezdve, ú g y a m e d e r s z a b á l y o z á s i , m i n d a töltésépítési m u n k á l a t o k n á l többé nem alkalmazták. A nagy árvíz után a társulat 1872. m á r c i u s 23-i ülésén Kelemen S á n d o r e l n ö k javaslatára 500 000 forint kölcsön felvételét határozta el a magyar általános földhitel r é s z v é n y társulattól a v é d p o n t o k láncolatának kiépítésére. Ezen a rendkívüli k ö z g y ű l é s e n a fiú, S á n d o r és az apa, Kelemen J á n o s mint a n a g y v á r a d i latin szertartású p ü s p ö k s é g i uradalom után legnagyobb ér dekeltség, m é g együtt szavazott a hitelfelvétel mellett. A társulat alapvető feladataként hatá rozta meg az egész vidéket oltalmazó védtöltés kiépítését, az árvizek által okozott kitörések betöltését, a hiányos töltésvonalak ö s s z e k ö t é s é t é s a m e g l é v ő töltések kellő m a g a s s á g r a eme lését. A hitelfelvétel után a B e r e t t y ó Szabályozási Társulat 1874-ben a nagysárréti v é d p o n t o k k i építésével Lusztig M ó r vállalkozót bízta meg. Ugyanezen a rendes évi k ö z g y ű l é s e n , február 16-án „a kormányzó választmány Szerepi Kelemen János társulati tagnak, 1874-ik évi január hó 7-ik napján történt elhunytát bejelenti, - és azon elismerésének, mellyel az elhunyt érdemei iránt mindenkoron viseltetett, az uton vél maradandó értéket emelni, hogy jegyzőkönyvbe igtatja, miszerint a Berettyó szab. társulat az elhunytban, egy munkás, a kezdeményezés ne hézségeinek leküzdésében ernyedetlen, és mindenkoron áldozatkész tagját vesztette el. - Ezen határozatról a közgyűlés, a társulatot ért veszteség feletti mély sajnálatának és részvétének ki fejezése mellett, az elhunytnak özvegyét, gróf Haller Klára ő méltóságát, értesíttetni rendeli. " 1875. j a n u á r 16-án a k ö z g y ű l é s megállapította, hogy az előző é v b e n a B e r e t t y ó folyónál víz á r e m e l k e d é s nem volt, és a k e d v e z ő időjárás lehetővé tette a nagy-sárréti v é d t ö l t é s e k kiépíté sét m i n d k é t oldalon. A k ö z g y ű l é s elismerését fejezte k i a v á l a s z t m á n y m u n k á s s á g á é r t , amely a 100 000 holdon felüli ártereknek a vízáradásoktóli v é g l e g e s m e g m e n t é s é t e r e d m é n y e z t e . Ennek is tudható, hogy az ülés 3 évre újból Kelemen Sándort választotta e l n ö k é v é . Sajnos ezt az elnöki ciklust m á r nem tudta kitölteni. 1876. február 10-én a választmányi ü l é s e n jelentet te be az alelnök, hogy Szerepi Kelemen S á n d o r folyó év j a n u á r 8-án meghalt. M á r c i u s 11-én pedig a k ö z g y ű l é s hozott határozata szerint: „ Osztja és magáévá teszi a közgyűlés kormányzó választmányának a társulat elnöke Szerepi Kelemen Sándornak elhunyta felett jelentésében ki fejezett sajnálatát, s miután a társulat a elhunytban, érdekeit helyes odaadással felkaroló ki tartás és munkásságában kitűnő elnökét vesztette el, az irányában nyilvánuló kiérdemelt elis merést jegyzőkönyvileg megörökíteni rendeli. " 1 9
1884 előtt járt K . Nagy Sándor Szerepen é s a Bihar-ország c í m ű m ü v é b e n a k ö v e t k e z ő k e t írja: „Ma már nem egy ölnyi széles, buja nádassal szegélyezett keskeny töltésen lehet bejutni Szerepre, mint a Berettyó szabályozása előtt, midőn a falu még sziget gyanánt lebegett a rop pant nádasok között s az egész megyében a legvizesebb hely volt; - az ötvenes évek óta nagyon sokat hátasodott ez a vidék, nagyon sok gazdagon termő szántó föld emelkedett ki a mocsa rakból, habár a tavaszi vízáradások néha most is sok vetést elborítanak s víz alá temetnek. " A v í z s z a b á l y o z á s és ármentesítés hősies m u n k á j a nem bizonyult hiábavalónak. 19 Uo. 23. köt.; GALLACZ, 1896. 353.
1853 és 1895 között Szerep k ö z s é g földterületének sorban a művelési ágak v o n a t k o z á s á b a n történt.
n a g y s á g a kissé csökkent. V á l t o z á s első
1. sz táblázat A földterület változása művelési áganként Szerepen 1853-ban és 1895-ben 1895
1853
Szántó Rét Szőlő Legelő Nádas Földadó alá nem eső terület
hold
П öl
hold
Dől
4557
174
5558
1212
814
1051
937
9
952
2803
942
105
1
679
2169
1442
375
-
645
440
1210
679
349
1518
A vízszabályozás után tehát s z á m o t t e v ő e n növekedett a szántóföld és c s ö k k e n t a földadó alá nem eső terméketlen terület (mocsarak, tavak és vízjárások). A vízrendezés m á s i k nagy h o z a d é k a , hogy a K ö r ö s - B e r e t t y ó v ö l g y é b e n évről évre csökkent az áradás vagy a talajvíz e m e l k e d é s e miatt bevetetlen földterület, illetve az áradat hamarabb lehúzódott, tehát a további m ű v e l é s r e rövid idő alatt vált alkalmassá. E g y é r t e l m ű e n kimutat h a t ó , hogy a v í z r e n d e z é s óta a föld értéke m e g k é t s z e r e z ő d ö t t . A j ö v ő t illetően pedig a m ű v e l h e t ő földszaporulat n ö v e k e d é s é n e k befejeződésével m e g n y í l t az út a belterjes g a z d á l k o d á s irányába. A z 1876-ban meghalt Kelemen S á n d o r nemcsak s z e n v e d é l y e s gazda és a Berettyó Szabá lyozási Társulat fáradhatatlan elnöke volt, de a megyei g y ű l é s e k hasznos tagja is. 1861-ben a kinevezett tisztviselők m e g e r ő s í t é s é n kívül újakat is kineveztek, így lett tiszteletbeli főjegyző. Kelemen Sándor t ö b b e k között t á m o g a t ó l a g lép fel a Miskolc és Csaba között tervezett vas ú t v o n a l m e g é p í t é s e mellett, a konzorcium 1872. j ú l i u s 2 0 - á n kelt felhívása alapján. Ú g y ítél te meg az észak, déli v i d é k e k e t összekötő gyors és olcsó k ö z l e k e d é s i eszközt, mint amely „ az illető érdekeltség önsegélyezésének igénybevételével", a vasút m e n t é n fekvő birtokok értékét tetemesen felemeli. Ebben az időben m á r v a l ó b a n v i r á g z ó volt a családi birtok. O s v á t h Pál ír j a , hogy „ ma e kolokány fészkek tetején Kelemen Sándornak szép épületjei vannak s az őserejűföld, ha az idő rászolgál, dús kamatokkal adja vissza a belevetett magot. " 2 0
G r ó f Korniss K á r o l y az ősi család sarja 1877-ben jutott a Kelemen-birtokhoz örökösödési e g y e z s é g révén. Szerepi Kelemen J á n o s felesége, K l á r a és Korniss gróf neje, gróf Hallerkői Haller Anna testvérek voltak. A z 1897. évi g a z d a c í m t á r b a n foglaltak szerint Korniss K á r o l y g r ó f 181 kat. hold n a g y s á g ú g a z d a s á g o t birtokolt, t ú l n y o m ó r é s z t (124 kat. hold) szántóföldet. K . Nagy Sándor m á r idézett m ű v é b e n írja le gróf Korniss K á r o l y nagyhírű istállóját és a par kot, ami a kastélyt k ö r ü l v e t t e : „ Valóban ez az istálló megérdemli nagyhírét, mert 'Bihar országban' nincs nála szebb és rendesebb, - a berendezés, a tisztaság és czélszerűség 2 0
K. NAGY, 1884. 153.; G A L L A C Z , 1896. 536., 537., 562.; OSVÁTH, 1875. 361., 363.; BOROVSZKY, BIHAR, 634., 585.; H B M L , V. 668/b. Önkormányzati iratok. Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek, 1868-1942. 1. köt. 1872. aug. 18.
mintaszerű... A kastély, a roppant kert közepén, egy nagy kényelmes földszinti épület, melynek építésénél többet adtak a kényelemre, mint a külső czifraságra. És mégis van benne valami te kintélyes, valami ős-szerű, mit oly jól esik látni; az egész visszaemlékezés az elmúlt boldog időkre. " 2 1
A család k ö v e t k e z ő tagja Kelemen József, a köztisztviselői p á l y á n t e v é k e n y k e d e t t . Tiszte letbeli főszolgabíró, majd a Margittai j á r á s egyik szolgabírája, végül 1903. július 1-től szalárdi főszolgabíró. A z ártéri birtokosok k i m u t a t á s á b a n , 1900-ban szalárdi lakosként, 1902-ben bihartordai l a k o s k é n t D a n c s h á z á n á l szerepel a neve. Kelemen J ó z s e f N a g y v á r a d o n volt aljegyző, akit 1919-ben a r o m á n o k kiutasítottak, és fele ségével, M o r v a y Saroltával és lányukkal, Katalinnal együtt a m a g y a r o r s z á g i dancsházi birto kára települt á t . Katalin ö c c s e , István 1905. augusztus 2 7 - é n az erdélyi Szalárdon (ma R o m á n i a ) született. K ö z é p i s k o l á i t N a g y v á r a d o n , majd N y í r e g y h á z á n v é g e z t e , ahol érettségi b i z o n y í t v á n y t szer zett. A z 1923-1924. tanévben folytatta t a n u l m á n y a i t Debrecenben a pallagi G a z d a s á g i A k a d é m i á n . A z oklevelet 1928-ban kapta meg. Okleveles g a z d a k é n t dolgozott: 1928-1937-ig a Magyar Föld Rt. C u k o r g y á r i b é r g a z d a s á g b a n mint segédtiszt, majd mint gazdaságvezető, 1 9 3 8 - 1 9 4 l - i g Keglevich G á b o r n é alsóegreskatai g a z d a s á g á b a n mint intéző, 1942- ben N a g y v á r a d o n gazdasági felügyelőként, állami alkalmazottként, 1943- 1945-ig a Derecskéi j á r á s b a n g a z d a s á g i felügyelőként, 1945- 1946-ig a F ö l d m ü v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m b a n , majd 1946- 1 9 5 l - i g a V á c i j á r á s b a n is gazdasági felügyelőként. 1947- ben Pozsonyban a C s e h s z l o v á k i á b a n történő áttelepítések g a z d a s á g i szakértője. E z u t á n a m e g a l a k u l ó állami g a z d a s á g o k területén dolgozott: 1 9 5 l - l 9 5 4 - i g a Balatonnagybereki Á l l a m i G a z d a s á g b a n főállattenyésztő, majd f ő a g r o n ó mus lett, ahol a negybereki területek t e r m ő v é tételén m u n k á l k o d o t t . 1954-től a F ö l d m ü v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m b a h e l y e z t é k át, ahol az Á l l a m i G a z d a s á g o k K e reskedelmi Irodájánál főelőadóként az O l a s z o r s z á g b a és N é m e t o r s z á g b a irányuló szarvasmar ha-export kialakításán és fejlesztésén dolgozott. N y o l c esetben kapott miniszteri elismerést, és a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója" kitün tetést is elnyerte. A h á b o r ú alatt katonai szolgálatot teljesített. 1945. november 20-án tért ha za a bajorországi Porschbergből, amerikai fogságból. Feleségével, Zeman A n n á v a l h á r o m gyereket neveltek fel. Kelemen István 1968-ban halt meg A család tagjai között feltétlenül említést é r d e m e l Szerepi Kelemen A u r ó r a , Babits M i h á l y édesanyja, hiszen csak így teljes a felvázolt történet. A z e l ő z ő e k b e n említett M á r i a Terézia a d o m á n y l e v e l é b e n szerepelő ötödik fiú, J ó z s e f D u n á n t ú l r a került, az ő unokája Sz. Kelemen A u r ó r a Paulina Eufrozina, aki S z e k s z á r d o n született és halt meg. A z Új magyar lexikon így ír a híres író apjáról és anyjáról: „Latinos, literátus műveltségű nemesi családból származott. Édesapja Babits Mihály (1844-1898) törvényszéki, majd ítélőtáblai bíró, édesanyja, Kelemen Auróra (1854-1945) versszerető, művelt asszony. " 2 2
2 3
2 1
2 2
2 3
DEZSŐNÉ, 2002. 113.; GAZDACÍMTÁR, 1897. 350-351.; K. NAGY, 1884. 153., 157. BOROVSZKY, BIHAR, 634., 595., Biharvármegye Hivatalos Lapja, 1919. 1. sz. 11.; H B M L , IX. 443/d. Szám viteli iratok, 1880-1943. 18. köt.; Uo. I X . 443/c. Ügyviteli iratok, 1852-1948. 21. cs. 54/1902.; Dr. Czerny Ká roly szíves közlése. Kelemen István önéletrajzából. Dr. Czerny Károly szíves közlése; H B M L , V I I I . 11/c. Tanulókra vonatkozó ira tok, 1868-1936. 12. köt.
A leszármazott, dr. Czerny K á r o l y felajánlására Szerep lakossága történelmi m ú l t j á n a k r é szeként a Kelemen család k ö z é l e t i s é g é n e k és m u n k á s s á g á n a k tisztelgett, amikor e m l é k t á b l á kat avatott és e m l é k o s z l o p o t állított fel. A szerepi ö n k o r m á n y z a t képviselő-testületének 2 0 0 1 . december 5-i ülésén hozott 131/2001. ( X I I . 5.) sz. határozata: „tisztelettel elfogadja dr. Czerny Károly felajánlását Szerep község történelmi emlékeihez kötődő 2 db emléktábla elhelyezésére és Kelemen emlékoszlop felállí tását a képviselő-testület döntése által kijelölt és méltóan kialakított emlékparkban. " A z első e m l é k t á b l a szövege a k ö v e t k e z ő : „Szerepi Kelemen János (-1874) királyi táblabí ró és alországbíró, Bártfa város díszpolgára. Az 1847-48-as reformországgyűlés követe, a forradalom és szabadságharc őszinte híve. Szerep önkormányzata - 2002." A másik e m l é k t á b l á n található e m l é k e z ő s z ö v e g : „Kelemen kisdedóvó. Építette gróf Komis Károly, a neki birtokot adományozó Szerepi Kelemen Sándor iránti tisztelete jeléül. Szerep ön kormányzata - 2002." A Kossuth utcai R ó z s a - k e r t b e n 2002. augusztus 18-án került sor az e m l é k o s z l o p avatására. Erre az alkalomra írta özv. Kelemen Istvánné m e g t i s z t e l ő levelét: „Hálás szívvel gondolok Önökre ezen a szép ünnepen, Szent István napján, amikor a szerepi Kelemen család, és ezen belül Kelemen István emlékére nevezik el rózsakertjüket, és ott emlékoszlopot avatnak... Úgy gondolom, hogy ez az emlékoszlop nem csak a Kelemen család, hanem minden szerepi polgár hősies helytállását is szimbolizálja, és kívánom, hogy a jövőben ez is erősítse tovább hitüket becsületes és szorgalmas munkájuk várható eredményeiben. " 2 4
Felhasznált források HBML IV. B. 411. IV. B. 422. V. 668. V. 670. V I I I . 11. IX. 443.
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Bihar vármegye levéltárának irattára, 1872-1940. Bihar vármegye római katolikus egyházi anyakönyvi másodpéldányainak gyűjteménye, 1836-1895. Sárrétudvari Nagyközség iratai, 1760-1944. Szerep Nagyközség iratai, 1787-1887. M . Kir. Gazdasági Akadémia, Pallag iratai, 1867-1945. A Berettyó-Körösi Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat iratai. 1852-1948. Felhasznált irodalom
BALASSA, 1985. BÁRSONY-PAPP TAKÁCS, 2001. BOGDÁN, 1990. BOROVSZKY, BIHAR BUNYITAY, 1883.
2 4
Báránd története és néprajza. Szerk. Balassa Iván. Báránd, 1985. Bársony István - Papp Klára - Takács Péter: Az úrbérrendezés forrásai B i har vármegyében. 1. köt. Az Érmelléki és Sárréti járás. Debrecen, 2001. Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601-1874. Bp., 1990. Magyarország vármegyéi és városai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1901.] Bunyitay Vince: A váradi püspökség káptalanai s monostorai a püspökség alapításától 1566. évig. Nagyvárad, 1883.
U M I L , 1994. 1. köt. 79.; Dr. Czerny Károly szíves közlése
DEZSONE, 2002. FÉNYES, 1851. GALLACZ, 1896.
Szárcsaríkatók. Szerk. Dezsőné Bácsi Irma. Püspökladány, 2002. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. köt. Pest, 1851. Monográfia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben ala kult vízrendező társulatokról. Szerk. Gallacz János. Nagyvárad, 1896. GAZDACÍMTÁR, 1897. A magyar korona országainak gazdaczímtára. Bp., 1897. Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-1849-ben. Debrecen, 2000. HEGYESI, 2000. K. Nagy Sándor: Bihar-ország. Nagyvárad, 1884. K. NAGY, 1884. KORMOS, 1984. Kormos László: Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Refor mátus Kollégium Levéltárának ismertetője. Debrecen, 1984. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 11. Hajdú-Bihar megye. KOVACSICS, 1997. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1997. Bihar-vármegye. Szerk. Nadányi Zoltán. Bp., 1938. NADÁNYI, 1938. NAGY, 1857-1865. OSVÁTH, 1875. OSVÁTH, 1996. U M I L , 1994. RNL RUBINEK, 1911. SZŰCS, 1965.
Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1965. Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása. Reprint. Debrecen, 1996. Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., 1994. Révai Nagy Lexikona, 1-20. köt. Bp., 1911-1927. Magyarországi gazdaczímtár. Szerk. Zsitvabessenyői Rubinek Gyula. Bp., 1911. Szűcs Sándor: A Sárrét múltjából. In: Sárréti írások. Néprajzi és helytörténet antológia. Szerk. Miklya Jenő. Szeghalom, 1965.
A Kelemen család
címere
A Rózsa-kert és az emlékoszlop Szerepen
A Kelemen István
emlékoszlop
