VERESS DÁNIEL
A levélíró Zágoni Mikes Kelemen I. I. I r o d a l o m t ö r t é n e t i értékelés szerint Zágoni Mikes K e l e m e n a régi magyar irodalom klasszikusa, a késő b a r o k k b ó l k i a l a k u l t rokokó széppróza egyetlen k o r t á r s a á l t a l felül n e m m ú l t m ű v e l ő j e . Az övéhez m é r h e t ő minőségű elbeszélő és leíró prózát, a X I X . század derekáig, Petőfi Sándorig és A r a n y Jánosig m a g y a r nyelven n e m írt senki. U g y a n a k k o r az írónak a XVIII. század első felében keletkezett m ű v é t s z e m l é l e t m ó d j a a m a g y a r kora felvilágosodás eszmekörén belül helyezteti el. A többfelőli besorolás evidencia igényű, b á r m e l y irodalmi korszakolás, osztályozás és rendszerezés többértelműségével és viszonylagosságával. M i n d e n irodalmi m ű m e g h a t á r o z ó történelmi feltételek és korviszonyok közt keletkezik, a z o n b a n ez n e m jelenti szükségképpen egybeesését az ún. irodalmi korszakkal. A történelem ellentmondásos mozgások szövevénye. A m ű — m i n t sajátos i m m a n e n c i a — távolról sincs m a g á t ó l értetődő kapcsolatban a kor g y a k r a n csak utólag f e l i s m e r t — vagy egyáltalán f e l i s m e r h e t ő — lényegével. Ez természetes is, hiszen az alkotás, a m a g a személyes v o l t á b a n egyéni szemlélet, műveltség, alkotómódszer, ízlés egyed ü l v a l ó összetettsége. Egyoldalúsításhoz és csonkításhoz vezetne é p p egy magányos m ű a l k o t á s k a p c s á n homogén, t e h á t azonos tipológiai jegyekkel kifejezhető, lemerevített i r o d a l m i p e r i ó d u s b a n gondolkozni. Egy irodalmi korszak é p p e n a különbözőségek egységesülése folytán válik ö n m a g á v a l azonossá, és elsősorban n e m anynyira időszakokat tömbösít, jelöl, h a n e m alkotásokat, m ű v e k e t , eszményeket, világnézetet, erkölcsi m a g a t a r t á s t , é l e t f o r m á t , végső összegezésben gondolkodásmódot, szellemiséget. Mi több, a m a bizonyos korszellemet, mely tömöríti az indítékokat, r o k o n í t j a a célokat, egy kévébe köti az azokat képviselő, létrehozó, kifejező, k i f e j lesztő egyéniségeket, személyiségeket. Az utókor előtt szélesül tablóvá mindaz, a m i a m a g a keletkezési i d e j é b e n csak alkotók és m ű v e k szétszórt és esetlegesnek t ű n ő h a l m a z a volt. Igazoljuk állításainkat az említett két kulcsfogalom — rokokó, kora felvilágosodás — körüljárásával. A rokokó (a f r a n c i a rocaille-ből = kagylódísz, kacskaringós csigavonal) a belsőépítészeti és iparművészeti o r n a m e n t i k a f o g a l o m t á r á b ó l k e r ü l t át a képzőművészetbe, m a j d stílusirányzatot jelölő é r t e l e m b e n a szépirodalomba. U t ó b b i b a n a késő b a r o k k klasszicizmusból nőtt ki, alapvetően módosítva, m a j d szét is b o m lasztva azt. A barokk, a m a g a lázas, vad, szinte gigantikusan felfokozott vízióival, hevességével és szenvedélyességével, óriási és súlyos tömegeivel elsősorban a királyok és az u d v a r művészete volt. Az uralkodói reprezentáció és p r o p a g a n d a tökéllyel kivitelezett színpada és háttere. A rokokó intim társasági díszítőművészetnek indult, a f r a n c i a nemesség és nagypolgárság érzelemvilágát, életérzését, ízlését fejezte ki könnyedségével, elegáns lendületével, természethűségével. (Stílusjegyeinek eredeti s n e m későbbi, túlérett, m e s t e r k é l t v á l t o z a t a i r a gondolunk.) Az a l a p m o d e l l r ő l írta A r n o l d Hauser, hogy „a r o k o k ó a reneszánsszal kezdődő f e j l ő d é s utolsó fázisa és betetőződése; azt a dinamikus, liberális, felszabadító elvet, amellyel a fejlődés kezdődött, és a m e l y n e k a maradiság, a kötöttség és a szabályok elvével szemben m i n d i g ú j r a fel kellett v e n n i e a harcot, d i a d a l r a viszi. Csak a rokokóval teljesedik be végleg a reneszánsz művészeti törekvése; a rokokóval éri el a dolgok á b r á z o l á s a azt a szabatosságot és folyékonyságot, amelyet az ú j k o r i n a t u r a l i z m u s tűzött m a g a e l é . . . Csak akkor í t é l j ü k meg helyesen természetét, ha az u d v a r i b a r o k k és polgári p r e r o m a n t i k a közötti láncszemnek t e k i n t j ü k . A rokokó epikureizmusa, szenzualizmusa és esztet i z m u s a — a b a r o k k reprezentáció és a r o m a n t i k u s érzelmesség között középütt foglal helyet." A rokokó m i n t v i t a t h a t a t l a n u l elit művészet E u r ó p á b a n sokfelé e l t e r j e d t . A m a g y a r fő- és vagyonos középnemesség körében Bécs közvetítésével eresztett gyökeret. Módosulva, á t h a s o n u l v a lassan elveszíti eredetileg p e j o r a t í v arisztokratikus t a r t a l m á t . A f r a n c i á t ó l oly különböző közép-kelet-európai világban a polgáriasulás m ű v e l t s é g e l e m é v é válik, a laicizálódás és a természetes emberi lelki reakciók A Törökországi l e v e l e k e l s ő román n y e l v ű kiadásának u t ó s z a v a (Kriterion K ö n y v k i a d ó . Buk., 1980).
k i f e j e z ő j e lesz. Leegyszerűsítve m i n d a jelenséget, m i n d a folyamatot, a rokokó a f a n a t i z m u s m e n t e s értelem világossága és letisztulása felé vezetett: az élet é r t e l m é t az ésszerű boldogság ú t j á n a k keresésében vélte megtalálni. Hogy a létpróbák megoldási kísérletei mélyén m i l y e n e m b e r i bánatok, f á j d a l m a k , k u d a r c o k , sóvárgások, elégedetlenségek b u j k á l t a k , most ne kutassuk. A rokokó világa — a b a r o k k h o z viszonyítva — gyermeteg volt és játékos, k ö n n y ű és édes, a szelíd erkölcsök és az é r t e l e m d i a d a l á n a k felmagasztalása. A Mikes nevéhez kapcsolt felvilágosodással, főleg ha kora felvilágosodásnak nevezzük, n e m k ö n n y ű a helyzetünk. Ezúttal is csontrendszeréig kell l e h á n t a n u n k a jelenséget, a n é l k ü l hogy a csupasz vázra az olvasók s z á m á r a ismeretlen, t e h á t közömbös n e v e k és m ű v e k súlyos a n y a g á t r a k n á n k . A felvilágosodás, végső redukcióban, történelmileg szükségképpen létrejövő eszmei mozgalom, egyetemessé tágult ideológia volt, m e l y f i l o z o f i k u m á b a n átfogóbb ugyan, m i n t a kor erkölcsi és művészeti irányzatai, a z o n b a n sem t á r s a d a l m i lag, sem elméletileg n e m alkotott szigorúan k ö r ü l h a t á r o l h a t ó és egységes bölcseleti rendszert. Legalábbis olyant nem, melyből egyetlenegy változat kristályosodott — illetve kristályosodhatott — volna ki, m e l y egyetlen ú t k é n t vezethetett volna tovább. A felvilágosodás az észt igyekezett piedesztálra emelni, á m változataiban, hol a gyakorlati f o r r a d a l m i cselekvés eszmei előkészítőjévé, alápincézőjévé vált, hol a f o r r a d a l m i cselekvés elvetésének ideológiájává módosult. Az európai felvilágosodás belső e l l e n t m o n d á s a i n a k elemzői közül többen, például H o r k h e i mer, Adorno, vizsgálódásaikban é p p a rációban kiéleződő feszültségek és negativitások l é t r e j ö t t é n e k f o n t o s m o z z a n a t á r a helyezték a hangsúlyt. N e m k ü l ö n b e n P. F r a n c a s t e l is, miközben a felvilágosodás e s z t é t i k á j á n a k ú j s z e r ű b b , t e h á t á r n y a l t a b b megközelítésére hívta fel a művelődés- és irodalomtörténészek figyelmét. T é n y , hogy bizonyos k o r á b b i egyszerűsítő prekoncepciók egyoldalúsították, leszűkítették és szükségképpen csonkították is a felvilágosodás fogalomkört. Ily m ó d o n g á t o l t á k történelmi súlyához, ideológiai, közművelődési és i r o d a l m i jelentőségéhez m é r t többoldalú, érzékenyebb megközelítését, h a j l é k o n y a b b értékelését. A beskatulyázás i r á n y á b a m u t a t ó e l j á r á s m i n d e n e k e l ő t t az ún. periodizáció kérdését érintette. A m a g y a r irodalomtörténetírás, ö n m a g a v o n a t k o z á s á b a n , az 1772-es k o r s z a k h a t á r t f o g a d j a el a felvilágosodás kezdetének. Időközben, a k u t a tási e r e d m é n y e k szaporodásával és a módszerek f i n o m o d á s á v a l , n y o m a t é k o s u l t az az igazolható felfogás, m e l y szerint a felvilágosodás elemei, csírái, előjelei jóval k o r á b b a n f e l b u k k a n t a k , éspedig a p r o t e s t á n s és katolikus egyházi k ö r ö k b e n jelentkező szellemi e r j e d é s b e n , m á r az 1730-as évek t á j á n . Az ekkor kezdődő, m i n t egy négy évtizedes időszakot nevezik kora felvilágosodásnak. Így hát a felvilágosodás időben tagolódó f o l y a m a t , m e l y n e k első k i t a p i n t h a t ó jelentkezése a kor hivatalos filozófiája, h a g y o m á n y o s gondolkodása, t ú l h a l a d o t t ízlése, v a l a m i n t az ébredező ú j e s z m e á r a m l a t közt t á m a d t feszültség, polémia, m a j d fokozatosan erősödő és nyílttá váló küzdelem volt. A h a r c t a r t a l m a , célja, eszköztára sokrétű s távolról sem egyértelmű, m i k é n t m a g a az eszmei-filozófiai mozgalom is r e n d k í v ü l összetett és bonyolult volt. Ám n é h á n y lényeges közös p o n t mégis m e g r a g a d h a t ó anélkül, hogy indokolt l e n n e a k o m p l e x i t á s egyik vagy m á s i k jellemzőjét egyoldalúsítva k i e m e l n i vagy kisebbíteni. A felvilágosult gondolat igyekszik visszaállítani az „egyensúlyt" a valóság é s az azt megismerni vágyó t u d a t közt, a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k felismerései által t á mogatott rációt a józan „polgári" ésszel azonosítva. A felvilágosodás f o g a l o m k é s z letét — ismeretelméleti, lélektani, erkölcsfilozófiai és esztétikai v o n a t k o z á s b a n — a polgárság t á r s a d a l m i előretörése ügyének rendeli alá, összekapcsolván a n e m z e t i t u d a t építését az anyanyelvi műveltséggel. K ü l ö n kérdés, hogy m i u t á n a m a g y a r felvilágosodás képviselői á l t a l á b a n a nemesség soraiból k e r ü l t e k ki, hiszen az alsóbb n é p r é t e g e k s z á m á r a n e m v o l t a k m e g i s m e r h e t ő k a h a l a d ó nyugati tanok, a szabadság és egyenjogúság e s z m é j é b e n lényegében s a j á t jogaik igazolását l á t t á k . Ö n m a g u k a t értették az észlények közösségén is, s a feudális r e n d i h a g y o m á n y o k a l a p j á n ö n m a g u k a t azonosították a nemzettel. A m a g y a r felvilágosodás az e l m a r a d t t e r m e l é s i - t á r s a d a l m i viszonyok és a H a b s b u r g - e l n y o m á s k ö r ü l m é n y e i közt n y o m a t é k o s a n nemzeti jellegű volt. Előbbi tényből több sajátosság következik: a nemesi jellegnek domináló h a t á s a volt, m á r pedig a nemesség, különösen Erdélyben, származási-regionalitásbeli tősgyökerességet is jelentett, erős helyi színekkel. Másrészt a megismerés t a r t o m á n y a i , a n y u gatihoz viszonyítottan kétségkívül késett f e j l ő d é s folytán, Erdélyben ez idő t á j t még n e m v á l t a k el egymástól. N e m vált el az író a tudóstól, a szépirodalom a t á g a b b a n értelmezett műveltségtől, az á l l a m t a n a történetírástól, jogtól, esztétikától, természetismerettől.
Az említett szempontok f o l y t á n egyetemesen h a t ó ideológiáról n e m lehetett szó. N e m b e s z é l h e t ü n k az i r o d a l m i alkotások tiszta egyneműségéről sem. Sokkal i n k á b b különbségeikről, s t í l u s á r a m l a t o k keveredéséről, illetve változataikról. Ez l e h e t n e az a nagy v o n a l a k b a n vázolt keret, m e l y b e — m i n t d e t e r m i n á n s konstrukcióba — az i r o d a l o m t ö r t é n e t í r á s Mikest, illetve f ő m ű v é t elhelyezi, t u d v á n , hogy a kivételek erősítik a szabályt, de a m e r e v e n ráolvasott szabályok sok von a t k o z á s b a n kérdésessé képesek tenni a kivételek besorolását. Es h a a m a g y a r i r o d a l o m b a n v a n „kivétel", szinte legegyedibb p é l d a k é n t Mikes m ű v e , a Leveleskönyv az. Helyét, elhelyezését m i n d e n e k e l ő t t szerzőjének élete, p á l y á j a teszi sajátossá, jórészt r e n d h a g y ó v á . Mikes a k u r u c s z a b a d s á g h a r c b u k á s a (1711) u t á n vált f é r fivá. K a m a s z k é n t k e r ü l t II. Rákóczi F e r e n c f e j e d e l e m u d v a r á b a . A h a d v e z é r - á l l a m f é r f i m e l l e t t nőtt fel, öntudatosult, szolgálatában töltött el szinte h á r o m évtizedet. Egész t u d a t o s élete külföldön, m a i szóhasználattal e m i g r á c i ó b a n telt el. Tehát a szülőföldön, a hazán, v a l a m i n t az itthoni t á r s a d a l m i és szellemi k ö r n y e zeten kívül, abból kirekesztve, száműzve. Egy isten h á t a mögötti poros és pestises görög-török-örmény fészekben, a M á r v á n y - t e n g e r p a r t j á n élte le élete j a v á t . Ott hozta létre kora legjelentősebb m a g y a r szépirodalmi alkotását. Élete, sorsa, r e n d kívüli művészi képességei, i r o d a l m i a l k o t á s á n a k s a j á t o s jellege egyedülálló jelenséggé teszik a m a g y a r széppróza öt évszázados t ö r t é n e t é b e n . Valóságos „csodává", hiszen a klasszikus m a g y a r szépírás h e g y v o n u l a t á b a n a tíz l e g m a g a s a b b csúcs közt Mikes m ű v e az egyik. R á a d á s u l esztétikai m é r c é v é és etikai p é l d á v á vált m ű v e úgy negyed ezredévvel ezelőtti, hogy bizonyos é r t e l e m b e n ízig-vérig m a i is. M á s f é l évszázad óta n e m csökkenő, ellenkezőleg egyre növekvő népszerűségére — a m a g y a r u l olvasók k ö r é b e n — az alkotás „titkait" hüvelyezve a d h a t u n k v á laszt. N e m k ü l ö n b e n Mikes „modernségére", h a t á s á n a k az a n y a n y e l v i h a t á r o k o n túli szétsugárzására, a m ű közérdekűségére és egyetemességére is.
II.
A Törökországi levelek — a címet K u l t s á r István, a k ö n y v első k i a d ó j a a d t a — összesen kétszázhét hosszabb-rövidebb levelet t a r t a l m a z . Keltezésük szerint 1717 októbere és 1758 d e c e m b e r e közt keletkeztek, t e h á t Mikes és a törökországi k u r u c emigráció életének negyven esztendejét f o g j á k át. M i n d a m a g y a r , m i n d az európai episztolairodalomban a m ű v e t egyedülállóvá az t e s z i , hogy c í m z e t t j ü k nemlétező, t e h á t f i k t í v személy volt. Lényegében valódi leveleket „utánzó" levelekről v a n szó. Meggondolkoztató tény, hogy a m a g y a r i r o d a l o m első, tőrőlmetszett n a g y realista m ű v e keletkezésében a leg-l'art p o u r l ' a r t - a b b alkotás. Í r ó j u k n a k soha n e m j u t o t t eszébe, hogy ezeket a leveleket b á r k i n e k is e l k ü l d j e , hiszen a m a P é r á b a n , K o n s t a n t i n á p o l y e u r ó p a i a k l a k t a negyedében élő n ő r o k o n Mikes képzeletének teremtménye. A b ő r b e kötött, 223 írott és számozott oldalas kéziratos k ö n y v kezdő oldalán, az első levél fölött ez az ugyancsak Mikes kézírásával írt „főcím" olvasható: Constantinapolyban groff P.... E.... irot leveli M.... K.... A z o n b a n mielőtt e különleges írói vállalkozás alkotáslélektani rugóit vizsgáln á n k , t e k i n t s ü k át a Mikes á l t a l választott m ű f o r m a l é t r e j ö t t é n e k személyes előzményeit, a mikesi változat m ű f a j i ú j d o n s á g á t , s a j á t o s jegyeit, v a l a m i n t j e l ö l j ü k ki helyét — lehető pontossággal — a m a g y a r szépprózában. 1700 ősze (?) és 1707 m á j u s a közt Mikes a jezsuita r e n d 1579-ben alapított kolozsvári kollégiumának, az A c a d e m i a C l a u d i o p o l i t a n a e - n a k t a n u l ó j a volt. A korabeli tanítás nyelve Európa-szerte a latin. Csak a legalsó osztályban, az ún. „előkészítőben" t a n u l n a k a diákok m a g y a r u l , hiszen a f r i s s e n b e k e r ü l t e k , m a g y a r o r szági és erdélyi m a g y a r , székely, r o m á n , szász, szlovák, lengyel nemesi családok és módos városi polgárok fiai r e n d s z e r i n t n e m vagy csak gyengécskén t u d t a k latinul. Az osztályokat a f ő t a n t á r g y a k — nyelvtan, költészettan, szónoklattan, logika, bölcselet stb. — szerint osztották fel. A t a n u l ó k — t á r g y u n k s z e m p o n t j a szerint ezt kell k i e m e l n ü n k — m á r az első g r a m m a t i k a i osztályban olvasták és f o g a l m a zási m i n t a k é n t h a s z n á l t á k M. T. Cicero leveleit. A r ó m a i klasszikus m ű v e i n e k , v a l a m i n t a levélírás s z a b á l y a i n a k t a n u l m á n y o z á s a , kötelező elsajátítása, a levélfogalmazás gyakorlása a felsőbb osztályok t a n r e n d j é b e n is szerepelt. Mikes a szabatos, világos, gördülékeny f o g a l m a z á s eszményét és igényét Kolozsvárott szívta m a g á b a , t a n u l t a meg, elsősorban elméletileg, a klasszikus latin szerzők m u n k á i t olvasgatva. A gyakorlati levélírás mesterségét később, Rákóczi u d v a r á b a n s a j á t í t h a t t a el, ahol m i n t f e j e d e l m i apród segített az u d v a r i k a n c e l l á r i á n a levelek m á solásában. A f e j e d e l e m belső környezetében forgolódónak nyilván arról is tudom á s a volt, hogy az u d v a r t a r t á s h o z tartozók közül többen, pl. R á d a y Pál, P á p a i
J á n o s vezetnek ún. leveles-diáriumot, m e l y a korabeli levelezés adatszolgáltató a l a p j a volt. 1707 és 1710 közt Beniczky G á s p á r is készített feljegyzéseket Rákóczi n a p j a i n a k teltéről. Mikes a p r ó d t á r s a , S z a t h m á r i K i r á l y Á d á m n a p l ó j á b a n életük 1711 és 1717 közti időszakát, a lengyel- és franciaországi időzésüket örökítette meg. A bővíthető névsor elejére a mindvégig rengeteget levelező, a száműzetésben v a l lomásait és e m l é k i r a t a i t is megíró Rákóczi nevét kell á l l í t a n u n k , akiről Mikes többször is feljegyezte, hogy „csak a sok í r á s b a n tölti az időt". Mikes t e h á t sereg írogató e m b e r közt nőtt fel, élemedett, az olvasás iránti szenvedélyét, a tollforgatás iránti v o n z a l m á t személyes é l m é n y e k és t a p a s z t a l a t o k erősítették, t a r t o t t á k ébren. Mikes önkifejezési formakeresését, stílustörekvései i r o d a l m i a s u l á s á n a k kialak u l á s á t a k o r t á r s erdélyi m a g y a r n á l korszerűbb, m ű v é s z i b b ideálnak, a „ f r a n c i a iskolá"-nak köszönheti. A franciaországi emigráció éveiben (1713. január—1717. augusztus) i s m e r k e d i k m e g a gazdag és jelentős h a g y o m á n n y a l rendelkező, kontinentális szintű f r a n c i a l e v é l k u l t ú r á v a l . P é l d á u l a f e j e d e l e m fiatalkori k ö n y v t á r á ban m e g t a l á l h a t ó volt — egyebek közt — P i e r r e Dortigue de V a u m o r i é r e első k i a d á s b a n 1689-ben, két k ö t e t b e n m e g j e l e n t m ű v e : Lettres sur toutes sortes de sujets, avec des avis sur la maniere de les écrire, et des résponses sur chaque espéce des Lettres. Ez a m ű , v a l a m i n t a hozzá hasonlók, a levélírás művészetét tanító l e v é l g y ű j t e m é n y e k , p é l d a t á r a k , a f r a n c i a m ű v e l t társaság á l l a n d ó olvasmányai közé tartoztak. A p é l d á k a t kísérő f e j t e g e t é s e k eligazítást n y ú j t o t t a k a levél felépítése, v a l a m i n t a s t í l u s n e m kiválasztása kérdésében. Az említett szerző a f r a n c i a b a r o k k levélirodalom két kiemelkedő képviselőjének, J e a n - L o u i s Guez, seigneur de B a l z a c n a k (1597—1654) és Vincent Voiture-nek (1598—1648) levelezéséből idéz m a g y a r á z a t o k k a l ellátott részleteket. V a u m o r i é r e m ű v é t , s hasonló kézik ö n y v e k e t bizonyosan f o r g a t o t t Mikes is. A z o n b a n a Leveleskönyv motívumrendszerében l e g i n k á b b két — u t ó b b v i l á g h í r ű v é vált — f r a n c i a levélíró h a t á s a - p é l d á j a fedezhető fel. Az egyik Roger de R a b u t i n , comte d e Bussy (1618—1693), a másik Marie de R a b u t i n - C h a n t a l , m a r q u i s e de Sévigné (1626—1696), Bussy R a b u t i n u n o k a testvérével, M a d a m e de Sévignével folytatott l e v é l v á l t á s á n a k egy része, megközelítőleg háromszáz levél, két kötetben, 1697 és 1716 között kilenc k i a d á s b a n jelent meg, s a párizsi, v a l a m i n t vidéki szalonokban irodalmi. ínyencségnek számított. Mikesnek is olvasnia kellett ezeket a társalgást pótló leveleket, a kor bestsellereit, m i k é n t egyes átvételek s m é g i n k á b b a k i m u t a t h a t ó érzelmi, h a n g u l a t i p á r h u z a m o k bizonyítják. P é l d á u l Mikesnek a címzett „édes néné"-vel való évődése, incselkedése nagyon hasonlít Bussy R a b u t i n n e k a „chére cousine"-hez í r t levelei h a n g j á hoz, tónusához. Egyébként m a g a a cousine-fogalomkör is igencsak hasonlatos a Mikes háromszéki világából való „néne" gyermek-, illetve d a j k a n y e l v i szóalakhoz, mely a p o n t o s a b b rokoni fokozat megjelölését — a l i g h a n e m szándékosan — homályban hagyja. Ennek a sajátos motívumnak használatát Hopp Lajos perdöntő bizonyítéknak t a r t j a a hatásvizsgálatnál, s m e g á l l a p í t j a , hogy „amikor a m a g y a r levélíró r e m e k írói képzelettel a különös m o t í v u m o t levelezésének leikévé transzponálta, s a j á t o s egyéni alkotás született belőle, amelyből kiérzik a mikesi egyéniség és előadás sava-borsa". A k a d olyan i r o d a l m i átvétel is a Leveleskönyv ben, m i n t az 58. levélben olvasható, a k ö v e t n é s z o k n y á j a alatt á t g u r u l ó m e n n y k ő r ő l szóló, m e l y e t a k u t a t ó k eddig m á s u t t n e m t a l á l t a k meg, csak Bussy R a b u t i n levelezésében. A p i k á n s t ö r t é n e t k é t s z a l o n p l e t y k á n a k vélik, m e l y n e k e r e d e t i j é t h i á b a is k e r e s n é n k a Mikesnél eléggé g y a k o r t a f e l b u k k a n ó v á n d o r a n e k d o t á k közt. M á s szerzők h a t á s á r a v o n a t k o z t a t h a t ó a d a t o k m á r n e m b i z o n y í t j á k a közvetlen átvételt, sem a szükségképpen közvetlen hatást. Az irodalomtörténész és nyelvész Mikes-kutató, Zolnai Béla szerint a Törökországi levelek mikrofilológiailag összevetve M o n t e s q u i e u levélregényével, a Lettres persanes-nal, bizonyos levéltechnikai és stílusfordulatbeli hasonlóságokat sejtetnek. N e m k ü l ö n b e n ilyesfélékre b u k k a n h a t u n k Mikes levelei, v a l a m i n t a Lettres persanes közvetlen előzményéül szolgáló Espion turcje, J e a n - P a u l M a r a n a m u n k á j a közt is. A Mikes-kutatás mai állása szerint az t a r t h a t ó a legvalószínűbbnek, hogy Mikes á l t a l á b a n i s m e r t e Montesquieu m ű v é n e k a m ű f a j i előzményeit, ami a n n á l hihetőbb, m e r t a f r a n c i a klasszikus író k ö n y v é n e k első a n o n i m k i a d á s a 1721 elején jelent meg, t e h á t négy esztendővel azután, hogy Mikes megkezdte irodalmi levelezését. Érdekes viszont az, hogy n o h a a keleti világ és élet személyes élmény, átélt m i n d e n n a p o s valóság volt számára, melyről n e m egy sora vall, a 172—192-es számú leveleiben leírt török életmód és szokások P a u l Ricaut angol szerző The history of the present state of Ottoman Empire című m u n k á j á n a k kivonatos f r a n c i a f o r d í t á s á b ó l származnak, m e l y egy m á s i k m ű v é n e k , a History of the Turcsnak a f ü g g e l é k e k é n t jelent meg 1709-ben. Itt jegyezzük meg, hogy m i k é n t a levelekből számos szemelvénnyel igazolható, Mikes különös módon vonzódott a kuriózumokhoz, az egzotikus, k a l a n d o s tör-
B A R C S A Y J E N Ő : 1. S Z E N T E N D R E I M O Z A I K (RÉSZLET)); 2. R E G G E L ; 3. G Y Á S Z O L Ó K III.
térietekhez. É r z é s ü n k szerint m a lelkes bűnügyiregény-olvasó volna. Rodostóban, Mikes helyzetében s é l e t k ö r ü l m é n y e i közt a k a l a n d és egzotikum é l m é n y p ó t l é k lehetett. Az 53., 85., 96., 99. és 102. számú leveleiben t ö r t é n e t k é k e t vett á t M a d a m e d e Gomez, k o r á b a n — de még u t ó b b is jó ideig — divatos f r a n c i a írónő Journées amusantes című elbeszélésfüzéréből, melyből 1745-ben egy egész kötetre valót v á logatott ki és f o r d í t o t t m a g y a r r a Mulatságos napok címmel. A m ű n e m r é g olcsó t ö m e g k i a d á s b a n is m e g j e l e n t : éppoly szórakoztató a m a i olvasó s z á m á r a , m i n t m o n d j u k a régi olasz és f r a n c i a keretes elbeszélések vagy a k á r D u m a s . A kalandosságot-érdekességet kedvelő Mikes több színes történetet v e t t á t az A d d i s o n és Steele által alapított The Spectator című, k o r á b a n igen n é p s z e r ű folyói r a t 1714 és 1726 közt H o l l a n d i á b a n f r a n c i a nyelven m e g j e l e n t első hat kötetéből is. Mindezt a k á r Mikes széles k ö r ű érdeklődése és olvasottsága p é l d á i k é n t is e m l í t h e t n é n k , de főleg a n n a k igazolásaként, hogy a mikesi levélmodell k i a l a k u l á s á hoz sokféle f o r r á s szolgáltatott m i n t á t , azonban a Leveleskönyvet egyetlen m ű h a t á s á b ó l levezetni n e m lehet. Csakis sokféle és különböző hatásról beszélhetünk, m i n d e n r e n d ű o l v a s m á n y o k változó é r t é k ű asszimilálásáról. A h a t á s k u t a t á s b a n e l k e r ü l h e t e t l e n a legendák képződése. Feltevéseké, m e l y e k az irodalmi k ö z t u d a t b a n r e n d s z e r i n t m a k a c s u l t o v á b b élnek. A Mikes-szakirodal o m b a n g y a k r a n b u k k a n u n k César de Saussure (1705—1783) nevére. S a u s s u r e 1732—1735 közt h á r o m évet töltött T e k i r d a g b a n . Rákóczi u d v a r i n e m e s e volt, belső politikai környezetéhez tartozott. Élvezte a száműzött f e j e d e l e m bizalmát, tervei b e a v a t o t t j a s t a l á n segítője volt. Ő stilizálta-javította „szeretett u r a " önigazoló politikai m ü v é n e k , az Histoire des révolutions-nak f r a n c i a nyelvét. S a u s s u r e a belső k a m a r á s Mikessel szükségképpen k a p c s o l a t b a n volt. T a l á n b i z a l m a s a b b viszony is k i a l a k u l t közöttük, hiszen S a u s s u r e - t Mikes b a r á t j a , Zay Zsigmond h í v t a m e g Rodostóba. Mikes Saussure t á r s a s á g á b a n csempészte á t a legn a g y o b b t i t o k b a n a f e j e d e l e m holttestét K o n s t a n t i n á p o l y b a , s t e m e t t é k el papi segédlettel a galatai t e m p l o m b a , a n y j a , Zrínyi Ilona mellé, aki Thököly I m r e feleségeként szintén száműzetésben h a l t meg, török földön. A svájci utazó rodostói tartózkodása alatt, a k á r c s a k előbbi és későbbi u t a zásain is, feljegyzéseket készített. Ezek a l a p j á n élményeit évekkel később f i k t í v levelek f o r m á j á b a n fel is dolgozta. M ű v e jelentós d o k u m e n t u m Rákócziról, terveiről, az említett időszak eseményeiről. A Lettres et voyages... h á r o m testes kéziratos kötete, m e l y n e k m é g a törökországi a n y a g a sem k e r ü l t c s o n k í t a t l a n u l teljes m a g y a r n y o m t a t á s o s k i a d á s r a , 1954 óta a lausanne-i k a n t o n á l i s és egyetemi könyvt á r b a n található. T ö b b m a g y a r irodalomtörténész n é h á n y török népszokásra, életm ó d r a , a f a u n á r a v o n a t k o z ó passzus a l a p j á n a r r a következtetett, hogy Saussure m ű v e m i n t á u l szolgált Mikesnek, ihletője volt a Törökországi leveleknek. A feltételezés elsietettnek bizonyult, m i k é n t 1975-ben, f i g y e l m e t érdemlő t a n u l m á n y á b a n Dénes Tibor a t é n y e k e t f e l t á r v a és összegezve bizonyította. Mikes első levelét 1717b e n írta. S a u s s u r e első peregrinációjáról, a lausanne—londoni ú t j á r ó l 1727. m á j u s 24-i keltezéssel számolt be, s csak öt évvel később j u t o t t el Törökországba. Mikor Rodostóba került, Mikes m á r a kilencvenedik levelénél tartott. M á r a puszta k r o nológiai összevetés e l l e n t m o n d m i n d e n feltételezhető h a t á s n a k . A f e l b u k k a n ó h a sonlóságokat a közös é l m é n y e k r e , v a l a m i n t az azonos o l v a s m á n y o k r a lehet viszszavezetni. Az e l m o n d o t t a k ellenére a francia szellemi-irodalmi hatást lebecsülni nem lehet, de túlbecsülni sem szabad. Kétségtelen, hogy Mikes f r a n c i a olvasmányai, k a r öltve a f r a n c i a n y e l v ű társalgással alapvetően h o z z á j á r u l t a k levélírói m a g a t a r t á s á n a k kialakulásához, tudatosulásához, művészi eszközei k i m u n k á l á s á h o z , levéls t í l u s á n a k kiképzéséhez, k i f e j e z é s m ó d j a csiszoltságához. A f r a n c i a p é l d a Mikesre felszabadítólag és serkentően hatott. P á r i z s b a n , a csiszolt és természetes társalgási n y e l v k ö z p o n t j á b a n szívta m a g á b a a leveleit jellemző közvetlen-csevegő hangot, v a l a m i n t v o n t a le a tanulságot, hogy levelet úgy ír az ember, ahogy beszél. Életét közelről vizsgálva, esetleg t e k i n t e t b e v e h e t j ü k B o n n a c n é szellemi és nyelvi serk e n t ő h a t á s á t is. A m á r k o r á b b a n is ismert k o n s t a n t i n á p o l y i f r a n c i a követet, illetve feleségét Mikes 1718—1719-ben g y a k r a n felkereste b u y u k d e r e i n y a r a l ó j u k b a n , valam i n t jeniköji v i l l á j u k b a n . A z asszonyról e l r a g a d t a t á s s a l ír: „olyan, m i n t egy d a r a b n á d m é z ; azt is e l m o n d h a t n i , hogy olyan az asszonyok között, m i n t a jóféle gyöngy a többi gyöngyök között." Miért z á r n á n k ki — h a filológiailag t a l á n soha n e m is lesz igazolható — a d á m a í r á s r a inspiráló h a t á s á t s azt, hogy olvasmán y o k a t kölcsönözhetett Mikesnek? V o n j u n k le egy következtetést az eredetiség, illetve u t á n z á s k é r d é s é b e n . Szó sincs arról, hogy Mikes t ü k ö r k é p k é n t utánozta vagy másolta volna a f r a n c i a levélmodellt. N e m is tehette, hiszen szellemi k ö r n y e z e t k é n t ég és föld volt a k ü lönbség Párizs és Rodostó, előzőleg Zágon, Zabola, A b a f á j a , Kolozsvár, M u n k á c s ,
Torun, G d a n s k , Grobois é l e t f o r m á j a , élményvilága, r i t m u s a , közérzete, életstílusa, v a l a m i n t a C a r n a v a l e t - h á z és a provence-i G r i g n a n - k a s t é l y közt, a h o l M a d a m e d e Sévigné leveleit írta, a válaszleveleket v á r t a . Csillagnyi a távolság a rodostói k u r u c b u j d o s ó kopár, rideg, alig bútorozott legénylakása és a f r a n c i a szalonok közt. Magányosan, belekeseredve — de a m i n d e n k o r i r e m é n y t élesztgetve — írta Mikes leveleit kecskefaggyú g y e r t y á j a fényénél, az asztalhoz vagy i m á h o z szólító dobszótól meg-megszakítva. Okkal í r h a t t a k o r u n k jeles író-gondolkodója, N é m e t h László, hogy „Mikes K e l e m e n n e m a f r a n c i á k t ó l t a n u l t a el, a m i a legjobb b e n n e " . A gondolkodásmód, lelki prediszpozíciók, v a l a m i n t az a l k o t á s összefüggéseire é r zékeny szellemi e m b e r — feltételezésem szerint — a g e n e t i k u s kódoktól is d e t e r m i n á l t alkati-pszichikai tényezőkre utalt. Mikes haláláig f r i s s e n megőrzött gyer e k k o r i élményeire, a szülőföld elhatározó, sorsszerűvé vált b e f o l y á s á r a , v a l a m i n t a b u j d o s á s évtizedei alatt is c s o r b í t a t l a n u l megőrzött a n y a n y e l v i h a t á s o k r a , s n e m a felnőtt, utólag m a g á r a vett műveltségére. Ezért megszívlelendők az i r o d a l o m történész Tolnai G á b o r észrevételei is, aki Mikes „művészi s z á r m a z á s a h o m á l y á n a k " eloszlatásával foglalkozva azt í r j a , hogy a k u t a t ó k l e g i n k á b b „az író k ü l földi kapcsolatait hangsúlyozták, s alig figyeltek az erdélyi szülőföld f o r r á s t e r ü letére, mely pedig a f r a n c i a m i n t a k é p e k n é l n e m kisebb m é r t é k b e n f o r m á l t a m e g a rejtélyes nagy író művészi természetét". Vizsgálódásaink a l a p j a i t bővítve t á g í t s u n k t e h á t g o n d o l a t m e n e t ü n k ö n is. K a p csoljuk össze a Mikest alakító külföldi h a t á s o k k a l a h a z a i a k a t : p i l l a n t s u n k szét a gyökerek körül.
III. Mikes Leveleskönyvében a levélírás művészetére, m ó d j á r a , t a r t a l m i elemeire, stílusára vonatkozó számos utalás, tételes k i j e l e n t é s e l á r u l j a , hogy f o g a l m a z ó j u k tudatosan, néhol éppenséggel r a v a s z k o d v a átgondolta a m ű f a j törvényeit é s szabályait, szerbe-számba v e t t e az igényes — m o n d j u k így: i r o d a l m i — levélfogalm a z á s m i n d e n ismérvét és követelményét. M ű f a j i b r a v ú r j a — a m a g y a r széppróz á b a n egyedülálló t e l j e s í t m é n y é t v a k m e r ő n e k kell m i n ő s í t e n ü n k — az, ahogy a szülőföldje nyelvét, m i n t legfőbb hazai „útravalót", v a l a m i n t a z u g y a n c s a k i t t h o n felszívott m á s i k örökséget, az erdélyi m a g y a r b a r o k k és u d v a r i prózastílust, minőségileg újat teremtve, beoltotta a f e j l e t t f r a n c i a levélirodalommal, miközben k i fejezési m ó d j á t és eszközeit legszemélyesebb h a j l a m a i h o z h a j l í t o t t a . A nyelvvel — ezt m á r előlegezetten m e g á l l a p í t h a t j u k — M i k e s n e k és a m a gyar i r o d a l o m n a k különös szerencséje volt. M i k é n t elmés esszéjében Cs. Szabó László fejtegette, Mikes „a Székelyföld nyelvi d e m o k r a t i z m u s á b a n nőtt fel; az úri társaság szava ott úgy lejtett, m i n t a népbeszéd s m e g f o r d í t v a : a n é p ékes, mesélő, m o n d h a t n á m k i r á l y f i nyelvet h a s z n á l t f a v á g á s és zabvetés közben is. A m i k o r tolla, f r a n c i a m i n t á r a az élőbeszédhez simul, a m a g y a r n é p n y e l v legköltőibb elágazását h a s z n á l j a , s n e m a szalonok nyelvét, amely c s u p á n F r a n c i a o r s z á g b a n hangzott erőltetés nélkül. Stílusa é p p e n ezért rokon F o n t e n e l l e és M o n t e s q u i e u stílusával, m e r t lényegi és n e m külsőleges az összefüggés. Elkerüli u t á n z á s u k a t , s u g y a n a k k o r — p é l d á j u k r a — ragaszkodik a természetes beszédhez. Ezt a f r a n c i á k egy okos h e r cegnő, g r ó f n ő vagy polgárasszony f o g a d ó s z o b á j á b a n h a l l h a t t á k és gyakorolták, Mikes a parasztos u d v a r h á z körül." A Törökországi levelek hazai természetes előzménye, m ű v e l é s t á h í t ó p a r i a g a a nehézkes, rostos, lompos, szétindázó m o n d a t ú — latin s z a v a k k a l - m o n d a t o k k a l tűzdelt — családi levelezés mellett a napló, e m l é k i r a t és önéletírás. Ezek a m ű f a j változatok j e l e n t e t t é k a felvilágosodás koráig az u r a l k o d ó prózai m ű f a j o k a t Erdélyben. E m u n k á k n a g y o b b része elsősorban értékes történeti k ú t f ő , k o r d o k u m e n t u m (Mindszenti Gábor, Bethlen F a r k a s , Szamosközi István, Borsos T a m á s , Nagy Szabó Ferenc, Szalárdi János), de l e g j o b b t u l a j d o n s á g a i k b a n irodalmi v e r e t ű e m b e r i - l é l e k tani l e n y o m a t o k is, m e l y e k b e n a történelmi-közéleti-politikai e s e m é n y e k r a j z á t e m beri megnyilvánulások, jellemképek, a m a g á n é l e t epizódjai t a r k í t j á k . A n y o m a t é k egyre i n k á b b a személyes h a n g v é t e l r e és a vallomásos jellegre esik (Kemény János, Cserei Mihály, B e t h l e n Miklós, Tótfalusi Kis Miklós). Mikes k o r t á r s a i n a k műveiben, a XVIII. századbeli m e m o á r o k b a n (Bethlen K a t a , Bod Péter, Rettegi György, H e r m á n y i Dienes József) m á r ú j elbeszélő f o r m á k v a j ú d n a k , f o r m á l ó d n a k , szétfeszítvén a klasszikus e m l é k i r a t kereteit, távlatosan, lehetőségeikkel az elbeszélés, n o vella sőt a regény felé m u t a t v a . E b b e n a f o l y a m a t b a n , irodalomtörténeti visszapillantásban, kiemelt hely illeti meg a Leveleskönyvet. Ez a f i k t í v levelekből álló levélegyüttes határműfaj: az önéletírás, emlékirat, krónika, novella, a n e k d o t a érintkezési p o n t j a i n helyezkedik el.
A levelekben a felsoroltak számos elemére b u k k a n u n k . N e m kevesebb, m i n t negyven-ötven, részben személyes élményből származó, részben olvasmányaiból kölcsönzött a n e k d o t á t találunk. Ezek mellett szabályos elbeszélést, f a b u l á t , novellisztikus jellegű históriát, történetkét, útleírást, legendát, moralizáló esszét, életképet, karcolatot, sőt még riportot is. V a l a m i n t ugyancsak a kisepika g y ű j t ő f o g a l o m alá vonható példázatot, mintegy százötven közmondást és szólásmondást. A levél Mikes tollán „enciklopédikus m ű f a j j á " vált, az alakuló-átváltozó m a g y a r széppróza számos elemét m a g á b a olvasztotta. A X V I I I . század m ű f a j a i n a k mozgását, k i a l a k u lását k u t a t ó irodalomtörténész, Gyenis Vilmos e k k é n t összegezte v é l e m é n y é t : „Mikes eredeti p r ó z á j á n a k lényege t e h á t a b b a n foglalható össze, hogy a szerző k i t ű n ő szintézisbe t u d t a olvasztani és m a g a s r e n d ű k i s e p i k á r a váltani egyfelől a hazai e m l é k í r á s s z u b j e k t í v a l a p m o t í v u m a i t , másfelől a túlsúlyba k e r ü l ő objektívebb, a n e k dotikus meseelemeket, s m i n d e z t a fiktív l e v é l f o r m á b a n ú j r a t e r e m t e t t e . A nagy koncepciójú, h a j d a n i e m l é k í r á s és m o d e r n l e v é l f o r m a sikeres összegezését egy közbülső, á t m e n e t i kisepikai f o r m a tette lehetővé s z á m á r a : az a l a k u l ó b a n levő hazai a n e k d o t i k u s gyakorlat Rodostóban is élő h a g y o m á n y a . Hogy nincs ellentétben a fiktív levélforma az emlékirati-anekdotai tartalommal, mutatja, hogy a f r a n c i a vizsgálatok is joggal összefüggésbe hozzák a kettőt [...] a levélform á t sokszor csak az e m l é k i r a t á l c á z á s á n a k tekintik, n e m egy esetben pedig [...] a n e k d o t á k gyűjtőhelyének." Az összefüggések t á r s a d a l m i d e t e r m i n á l t s á g a kézenfekvő. Erdélyben a megszállás t e r e m t e t t e helyzetben a közéletből visszavonultak, a m a g á n é l e t b e húzódtak, mintegy „belső száműzetésbe". A háromszéki, a l t o r j a i A p o r P é t e r b ő l a kor legkit ű n ő b b e m l é k i r a t á t , a Metamorphosis Transylvaniaet préseli ki 1736-ban az „új Erdély" változása, f e l f o r d u l t állapota, koldussága, kevély és c i f r a i d e g e n m a j m o l á s a . A beszűkült, elprivatizálódott élet részben múltidézésre, részben m i n d e n n a p j a i k apróságainak feldolgozására t e r e m t csak lehetőséget. Mikes esetében, a „külső emigráció" k ö r ü l m é n y e i közt is hasonlóról v a n sző: á l l a n d ó a n e s e m é n y h i á n y r a p a n a s z k o d i k : „Nincsen mit írnom", „de m i t í r j a k ? " , „ha csak az i d ő j á r á s r ó l diáriumot n e m csinálok, n e m tudok mit írni" stb. Tehát az a m ű f a j v á l t o z a t , m e l y e t — m i n t k i t ű n i k — csakis á r n y a l ó f i n o m í t á sokkal n e v e z h e t ü n k „levél"-nek, E r d é l y b e n m á r igényként jelentkezett, létrejöttének szükségessége — m i n t m o n d a n i szokás — a kor levegőjében volt. Ismeretes, hogy a rendszeres levelezés feltételeit biztosító, elősegítő diáriumok, r e g e s t r u m o k és n a p l ó k egyetlen v a l a m i r e v a l ó nemesi u d v a r h á z b ó l sem hiányoztak. Jellemző a d a t n a k t a r t j u k , hogy a m i k o r Mikes ú j r a felveheti kapcsolatait az erdélyi rokonsággal, féltestvérétől m i n d e n e k e l ő t t k a l e n d á r i u m o t kér (1760. m á r c i u s 25- n kelt misszilis levél). Ezek a k i a d v á n y o k h a j d a n n é p s z e r ű o l v a s m á n y o k voltak s hogy a r o m á n i a i m a g y a r s á g életében ez a tradíció m a is él, bizonyítja az Előre-, Hargita- s m á s n a p t á r a k kelendősége. A k a l e n d á r i u m o k a f o n t o s a b b dolgok előjegyzésére, v a l a m i n t a n a p i e s e m é n y e k feljegyzésére szolgáltak. Mikes, amellett, hogy szeretett volna eligazodni a keresztény n é v n a p o k r e n d j é b e n , ilyesfélére is gondolhatott, m i k o r azt irta, hogy „első, t a l á n utolsó is lesz ez a kérésem". A Leveleskönyv n y e r s a n y a g á t időszaki feljegyzések szolgáltatták. A Mikes kézí r á s á b a n f e n n m a r a d t p é l d á n y úgynevezett „szerzői másolat", s a feltételezések szer i n t még n e m végső tisztázat. Az ősfogalmazvány n e m ismeretes. Máig sem sikerült megállapítani, hogy a leveleket v a l ó b a n a keltezés i d ő p o n t j á b a n írta-e, vagy utóbb, tömbökben, több levelet írt, illetve másolt egyszerre. V a n levele, m e l y a datáláshoz viszonyítva egy csak később bekövetkezett e s e m é n y r e utal. M á s u t t a levél keltezését j a v í t o t t a át. H o m á l y födi, hogy mikor, hol, hogyan is m á s o l t a át, bővítette ki a pillanatrögzítő feljegyzéseket. A kézirat azt m u t a t j a , hogy a másolati példányon többször is alapos, gondos szöveggyomlálást, stílusjavítást végzett. H a Mikesnek kezdetben a megtervezés n e m is lehetett szándéka, a levelek öszszességükben, naplószerű kidolgozottságukban „ l e v é l f o r m á b a n írt e m l é k i r a t " benyom á s á t keltik, egy sereg megkülönböztető, egyénítő jeggyel és sajátossággal. Figyelmet, továbbgondolást igényel az i r o d a l o m t ö r t é n e t í r ó Szerb A n t a l m e g á l l a p í t á s a : „Az erdélyi ö n é l e t r a j z í r ó k a l k o t j á k a természetes előjátékot Mikes K e l e m e n Törökországi Leveleihez [...] ők m i n t e g y a f a j i előzményei a mikesi m ű n e k , k o r á b b i h a j t á s o k abból a talajból, a h o n n a n Mikes k i s a r j a d t . Mert Mikes összetett lényében és sokfelé h á n y a t o t t életében az alapvető, a legfontosabb mégis az erdélyi származás. Mikes volt a legerdélyibb erdélyi, talán éppen azért, m e r t h a z á j a f ö l d j é t egy hosszú életen át n e m l á t h a t t a viszont, csak meszsziről, hegyek ormáról, a »köpönyegét«. Mindig székelynek m o n d t a magát, és n e m m a g y a r n a k , fordításait székely n y e l v r e fordította; ha az erkölcsi posztulátumot érezte ö n m a g á b a n , a k k o r m i n d i g a » n e m e s erdélyi vér« szólalt meg benne, s m i n d halálig az erdélyi asszonyokat vallotta legszebbeknek.
B e n n e teljesedik ki az erdélyi szellem ö n m a g a felé forduló, m a g á t t a n u l m á nyozó iránya, az individualista Erdély legfőbb i r o d a l m i m o n d a n i v a l ó j a , és m é l y vallásosságának meg széles h u m á n u m á n a k az a szintézise, a m i szintén erdélyi h a g y o m á n y volt Dávid F e r e n c óta. Az erdélyi h a g y o m á n y r a a z u t á n r á r a k ó d o t t a f r a n c i a n a g y k u l t ú r a emelete. Mikes, m i n t a száműzött f e j e d e l e m u d v a r t a r t á s á n a k szerény t a g j a , ott ü l f r a n c i a n a g y u r a k előszobájában, f r a n c i a nevelők o k t a t á s á b a n részesül, színházba j á r , ü n n e pélyeket lát, P á r i z s utcáin nyílt lélekkel barangol, m i n t u t á n a a n n y i m a g y a r , és fogékony székely esze m a g á b a s z í v j a a G r a n d Siécle szelleméből azt, a m i r e Erdély előkészítette. Azt, és n e m többet [...] De m e g t a n u l j a azt, a m i a f i n o m a b b f r a n c i a levegőben úszott, a század gáláns, précieux, u d v a r i h a n g u l a t á t [...] f r a n c i a f o r d í tásaiból m e g t a n u l j a az ú j írói attitűdöt, m e l y szakítva előző korok t u d o m á n y o s feszességével és h u m a n i s t a életidegenségével, » n y á j a s s á « lett, szociális jelenséggé és az élet tényezőjévé." Szerb Antal, az o b j e k t í v d e t e r m i n á n s o k jelzése mellett, a személyiségtipológia és alkotáslélektan felé mélyíti a kérdést. Okkal, hiszen mi a Leveleskönyv m a is élő, friss, eleven h a t á s á n a k „titka"? T a l á n y a — h a egyáltalán ilyesféléről beszélh e t ü n k — a szövegben kitárulkozó, a sorokból-mondatokból kiágaskodó lélek. Az a jellegzetesítő, összetéveszthetetlen gondolkodásmód, különös szépségű, m e g h a t ó érzékenységű, b á j ú , m i n d e n hajszálgyökerével a szülőföldbe t a p a d ó - k a p a s z k o d ó érzésvilág, melyet ő, k o r á b a n szokatlan egyszerűséggel, természetességgel és bölcs h u m o r r a l a m a g a s é r t e l e m b e n vett i r o d a l o m eszközeivel ki t u d o t t fejezni. R e m e k m ű v e az egyéniség, az élet és a m ű s a j á t o s szervesülése, összekristályosodása. Mikes K e l e m e n a m a g y a r olvasók t u d a t á b a n n e m pusztán egy író, h a n e m egy teljesebb erkölcsi való is, Zágon és Rodostó helységnevek összekapcsolásában szimb ó l u m m á nőtt m o r á l i s példakép. N e m véletlen, hogy m á s f é l századon át, a legnagyobb költőkön kezdve, m i n t Vörösmarty, Petőfi, A r a n y , Madách, Ady, a m a i kort á r s l e g f i a t a l a b b a k i g n e m kevesebb, m i n t félszáz verset í r t a k Mikesről, Mikes ü r ü gyén. Ismereteim szerint csak az utóbbi h á r o m é v b e n két hosszabb poéma, v a l a m i n t hét k ö l t e m é n y jelent m e g ebből a tárgykörből. S t a l á n több, m i n t p u s z t a érdekesség, hogy egy m ú l t századbeli közepes tehetségű költő, Lévay József öt zömök kötet v e r s t e r m é s é b ő l egyetlenegy v e r s m a r a d t f e n n — a n t o l ó g i a d a r a b b á n e m e s e d v e — az olvasók t u d a t á b a n , a Mikesről szóló, telitalálat soraival szállóigévé v á l v a , n e m r é g sikeresen megzenésítve. A Leveleskönyv h a t á s á t összetettségében vizsgálva, a n y o m a t é k egyidőben a m ű a l k o t á s r a , a b e n n e kifejeződő m a g a t a r t á s r a , a jelentéshordozó p é l d a k é p r e esik. A „tapintatos" elhallgatás n e m teszi semmissé a t é n y e k e t : Mikes a m a g y a r olvasók gondolkodásában, v i l á g k é p é b e n g y a k r a n r o m a n t i z á l t mítosz is. K o n s t r u k t í v a b b a n az é r t e l e m b e n , hogy pozitív felelet a honnélküliségre, egy történelmileg ismert e m beri határhelyzetre, m e l y n e k k i h í v á s a i r a Mikes eredeti és ö n m e g t a r t ó - i n s p i r á l ó módon tudott válaszolni. T é n y k é n t f o g a d t a el a m e g v á l t o z h a t a t l a n kényszerűségeket, bölcs és d e r ű s fölénnyel viaskodva a m e g v á l t o z h a t a t l a n n a l , lelkileg n e m c s a k elviselve, de g y a k r a n a dolgok fölé is e m e l k e d v e erkölcsileg. Ezzel a gesztusával v á l t a Hűség, Áldozat, Önfeláldozás, az Eszményhez való Következetesség, a Szülőföldhöz, az A n y a n y e l v h e z való ragaszkodás azóta felül n e m m ú l t megtestesítőjévé, jelképévé. Gondolkodására, érzelemvilágára jellemző, hogy világbahullottságát, b u j d o s á sát 1707-től, Erdély e l h a g y á s á n a k i d ő p o n t j á t ó l számította. S z á m á r a az Otthon, a Haza a K á r p á t o k k a r é j á n belüli f ö l d d a r a b volt. Ezenkívül m i n d e n f ö l d r a j z i t á j , ahol h á n y a t t a t á s a i b a n m e g f o r d u l t , csak „külföld", ahol ő, még h a egész életét ott élte is le, n e m lehetett más, m i n t „ z a r á n d o k és bujdosó". A Mikesben m u n k á l ó érzés, a m i t n e v e z h e t ü n k lokálpatriotizmusnak, h í v h a t u n k regionalizmusnak, szülőföldhöz való kötődésként mélyebb, g a z d a g a b b és változatosabb annál, m i n t s e m h i n n é n k . A f e j e d e l e m kíséretében b e b a r a n g o l t a földrészünket. Élt világvárosokban, k i rályi u d v a r o k b a n , főúri k a s t é l y o k b a n , agyaggal bevert f a l u falusi h á z i k ó k b a n . Ácsorgott Gdansk, Hull, Marseille és K o n s t a n t i n á p o l y mólóin. Rodostói szállása a b l a k a alatt is tenger locsogott. Szemtől szemben l á t h a t t a a kor hatalmasságait, a f r a n c i a királyt s családtagjait, az orosz cárt és kíséretét, a török császárt, nagyvezéreket, t a t á r k á n o k a t , lengyel h e t m a n o k a t , Moldva és H a v a s a l f ö l d f a n a r i ó t a fejedelmeit, magyarországi és erdélyi f ő u r a k a t . Hajózott, kétszer szinte h a j ó t ö r é s t szenvedve az Északi- és a Földközi-tengeren, csónakázott a Visztulán, S z a j n á n , D u n á n , és mégis, mégis v é n e m b e r koráig az Oltot, a Szamost, a f ü r g e Bodza vizét emlegette. Átkelt a Balkán-hegységen, de a zágoni havasokat, az erdélyi „nagy hegyeket" dédelgette emlékezete. F ü l é b e n a zágoni m a l m o k , f e n y ő r ö n k ö k e t hasító f ű r é s z e k kelepelteksivítottak. Sétált Versailles-ban, Passyban, Chaillot-ban, csodálatos geometriai alakzatokban nyírt k e r t e k b e n , p o m p á s a n kiépített c s a t o r n á k p a r t j á n , mesteri p a r k o k b a n
és gyümölcsösökben, szőlőkben és gyapotmezőkön, de o r r á b a n az itthoni zord fenyvesek g y a n t á s illatát, a f r i s s e n kaszált hegyi r é t e k kesernyés szagát érezte. Ínye a háromszéki ásványvizek s a v a n y k á s pezsgését, a mézespogácsa édességét, a m é h s e r ízét k í v á n t a vissza. Visszaemlékezett a Kolozsvárt sütött k e n y é r illatára, a csurgatott-tészta leves p á r á j á t szippantotta képzeletben, a k o l d u s l á b n a k nevezett csörögét emlegette leveleiben. És l e g g y a k r a b b a n a káposztát, melyről több m i n t tíz levelében emlékezik változó szövegösszefüggésekben, egyszer éppenséggel költői h e v ü l e t ű sorokban. A h o n t a l a n b u j d o s ó — a jelenségre pontos lélektani m a g y a r á z a t a d h a t ó ! — szemével, f ü l é v e l s nyelvével is emlékezett szülőföldjére. N e m f a k u l ó é l m é n y k é n t őrizte m a g á b a n . Ez jelentette s z á m á r a az örökre elhagyott, mégis legkedvesebb tájat, egyszersmind a zaklatott g y e r m e k k o r t , a k o r á n m e g s z a k a d t k a m a s z k o r t . Egyszóval azt a h a m v a s i f j ú s á g o t , melyet egyetlen oltalomhelynek érzett visszaszálló képzelete. S z ü l ő f a l u j á n a k lakóit, E r d é l y b e n szétszórtan élő n é p e s c s a l á d j á n a k t a g j a i t f i k t í v leveleiben n e m emlegette. A p j á r ó l egyetlen m o n d a t a sincs, tanítóiról, nevelőiről egyetlen sort sem í r t le, hogy a z o n b a n r o k o n s á g á t m e n n y i r e észben t a r t o t t a , a k k o r d e r ü l t ki, a m i k o r i m m á r h e t v e n esztendősen a l k a l m a nyílt haza levelet küldeni. Buzognak belőle a személyek és az emlékek, r a j o s l a g lepik el a h a z a s ó h a j t ó levélíró üzeneteit. Hogy m e n n y i r e t u d a t - és szívmélyig h a t ó volt Mikes szülőföld-kötődése, azt leginkább az „édes n é n e " a l a k j á n a k megteremtése, közvetetten m a g a a f i k t í v levelezés igazolja. A nőrokon csak m á s o d s o r b a n írói m e g f o n t o l á s t e r e m t m é n y e . Elsős o r b a n egy érzés, egy h i á n y betöltésének szorongató p a r a n c s a , a h a z a v á g y ó d á s mély nosztalgiája, a szülőfölddel való k a p c s o l a t t a r t á s vágya. A honszeretet teremtette, bűvöltette életre. Az „édes néne", a költött sokarcú nőrokon mögött Mikes életének k o r á b b i kutatói hosszú ideig valóságos személyt s e j t e t t e k és nyomoztak. Valóságosnak hitték P. E. g r ó f n ő szeretetreméltó, h i b á t l a n u l életszerű a l a k j á t . A levelek c í m z e t t j é b e n hol P e k r i Esztert, hol P a k s y Erzsébetet, hol Pesselier M á r i a Ernesztint vélték felfedezni. A feltételezések az időbeli, v a l a m i n t m á s t é n y e k összevetése r é v é n k o r á n megdőltek. A z o n b a n valószínű, hogy a p é r a i asszony, a kedves r o k o n arc- és jell e m k é p é t Mikes több, s z á m á r a ismert és vonzó nőszemély vonásaiból állította össze. Lányokéból, asszonyokéból, akikkel a levélbeli érintkezés az otthoniasság, családiasság közelségét és h a n g u l a t á t lopta be az agglegény szállására. Hiszen a valóságos lehetőség, Kőszeghy Zsuzsi, a k i n e k „igen fösvényen osztogatták a szépséget, de rendes, tisztességes személy, és tiszta jóság", n e m lett a Mikes felesége, pedig az számított erre. É r d e k h á z a s s á g á t a jóval korosabb és betegeskedő k u r u c főgenerálissal, Bercsényivel, Mikes m e g é r t e t t e és megbocsátotta. Zsuzsi á r v a volt s vagyontalan, biztosítani a k a r t a jelenét s főleg jövőjét. Bercsényi h a l á l a u t á n ú j r a felfrissült a házasodási szándék Mikesben. I d e j e volt, hiszen betöltötte m á r a h a r m i n c ö t ö d i k évét. A z o n b a n Zsuzsi 1726-ban Rodostóból a k u r u c emigráció Lengyelországi telepére, Jaroszlóba költözött. Biztosan h í v t a Mikest is, hiszen az jókora úton elkísérte az áttelepülőket. T a l á n később is, K a j d a c s i n é által, ki többször m e g f o r d u l t Rodostóban. H a s z t a l a n volt m i n d e n hívás. Míg Rákóczi élt, Mikes még é d e s a n y j a hazahívó szavára sem mozdult. M a r a d t h á t az á r t a t l a n játék, az „édes néné"-vel. M a g a Mikes utal a r r a több ízben is h u n c u t mosollyal, hogy „még több vagyon az a t y a f i s á g n á l közöttünk". Mindez a széptevéshez tartozott. A g á l á n s u d v a r l ó l á b u j j h e g y e n körültipegte a rokon asszonyt, b e b o r í t o t t a ragaszkodásával, vonzódásával, szeretetével. Pletykaízű históriákkal, szerelmi t ö r t é n e t k é k k e l szórakoztatta, bokros k é r d é s e k b e n adott néki komoly hangon tanácsot, oktatta, korholta, megkövette, g o n d j a i t felezte, n é h a neheztelt hallgatásáért, m á s k o r lelkendezett „leveleit olvasva". Közben néhányszor m é g azt is elfelejtette, hogy Rodostóból K o n s t a n t i n á p o l y b a ír, és beszámolt egynémely, a t ö r ö k f ő v á r o s b a n t ö r t é n t dologról is, a m e l y n e k a n é n e a k á r szem- s f ü l t a n ú j a lehetett volna, ha v a l ó b a n létezik. A levélíró és a levelek c í m z e t t j e közötti kapcsolat m i n t lélektani helyzet vonzó és emberi, m i n t ötlet szellemes, m i n t írói fogás kitűnő. A valóvá írt, k ö r ü l u d v a r o l t körülhízelgett, zsörtölődve megpirongatott, panaszt, okoskodást, intelmet, tanácsot, kétértelműségeket, moralizáló gondolatokat e g y f o r m a t ü r e l e m m e l elviselő rokon hölgy elsősorban vagy végső soron azért kellett Mikesnek, hogy legyen „kezeügyéb e n " egy erdélyi székely asszony, akivel magától értetődő természetességgel t u d j o n beszélgetni élete folyásáról, m i n d e n n a p j a i eseményeiről vagy eseménytelenségéről, vágyairól, aggodalmairól, hazasóvárgásáról, szülőföldje gondjairól. Az „édes néne", a k i n e k Mikes volt a „legkedvesebb és d r á g á b b a t y j a f i a " , beszélgető t á r s volt, a levelek a társalgást, a társas életet pótolták. Mikes r o p p a n t leleményesen k i h a s z n á l j a a fikciót: cseveg, s z ó r a k o z t a t j a n é n j é t , s még egy vékonyszálú cselekményt is bele-
sodor a levelekbe, t a l á l k o z á s a i k r ó l , v o n z a l m u k h u l l á m z á s a i r ó l , a kölcsönösség látszatát e l h i h e t ő v é téve. N e m e s , á r t a t l a n , szívet f a c s a r ó , de életet f e n n t a r t ó m ó r i k á l á s volt ez az illúzióteremtés, m e l y k e z d e t b e n f e l s z a b a d í t o t t a a levélírót, k e r e t e t t e r e m tett személyes m o n d a n i v a l ó j a s z á m á r a , m a j d idő m ú l t á v a l , f o k o z a t o s a n k u r t u l ó , halkuló, szürkülő, végezetül elmeszesedő, k i s z i k k a d á s t m u t a t ó k a p c s o l a t t á , levelezéssé vált. A b b a n a p i l l a n a t b a n m e g is szűnt, a m i k o r J o s e p h S c h w a c h h e i m i s z t a m b u l i császári követtől Mikes h i v a t a l o s a n e n g e d é l y t k a p o t t a r r a , hogy erdélyi r o k o n a i n a k í r j o n . A k é p z e l t levelek m e g s z ű n t e k , az édes n é n é m összeszáradt s z e l l e m a l a k j á t elf ú j t a a valóságos lehetőség. A z o n b a n m o s t o h a ö c c s é n e k í r t misszilis levelei h a n g j a azonos a k é p z e l t r o k o n n a k k ö r m ö l g e t e t t l e v e l e k h a n g j á v a l . Mikes n y i l v á n szerepet játszott, de személyiségének t e l j e s átélésével. L í r á j a a f i k t í v l e v e l e k b e n a k t u á l i s líra, á m u g y a n a k k o r az író s z e m é l y i s é g j e g y e is, s h a ki is öregszik az u d v a r l ó j á t é k b ó l , érzelmi kincsei a r é g i e k m a r a d n a k , c s a k a z o k a t valóságos személyek felé szórja. Mikes m i n d a fiktív, m i n d a misszilis l e v e l e k b e n azonos volt s m a r a d t — ö n m a g á v a l .
Barcsay Jenő: Félelem
