A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolájának Szervezeti és Működési Szabályzata

A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2015.

1


TARTALOMJEGYZÉK: 1. A törvényes működés alapdokumentumai ................................................................................. 4 1.1. A szabályzat hatálya ................................................................................................................ 4 2. Az iskola legfontosabb jellemzői ................................................................................................. 5 2.1. Az iskola alapadatai ................................................................................................................. 5 2.2. Az iskola bélyegzői: .................................................................................................................. 8 3. Az intézmény közösségei ............................................................................................................. 9 3.1. Az iskola vezetői ...................................................................................................................... 9 3.1.1. Az intézmény tanácsadó testülete .............................................................................. 9 3.1.2.

Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás ....................................................... 10

3.1.3.

Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje ......................................................... 11

3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

Gazdasági szervezet............................................................................................................... 11 Szakalkalmazottak közössége ................................................................................................ 11 A nevelőtestület .................................................................................................................... 11 Az osztályközösség és osztályfőnök ...................................................................................... 13 Az intézmény diákönkormányzata ........................................................................................ 14 Az intézmény szülői közössége.............................................................................................. 15 3. Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................... 18 3.1. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái ...................................................................... 19 3.1.1. Vezetők közötti kapcsolattartás .................................................................................... 19 3.1.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás ...................................................... 19 3.1.3. Munkaközösségi értekezlet ........................................................................................... 20 3.1.4. Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás ....................................................... 20 3.1.5. A tanulók tájékoztatásának formái................................................................................ 21 4.2. A dolgozók munkarendje....................................................................................................... 21 4.2.1. A vezetők munkarendje............................................................................................. 21 4.2.2.

A pedagógusok munkarendje .................................................................................... 21

4.2.3.

A pedagógus ügyelet rendszere ................................................................................ 22

4.2.4.

Az intézmény tanulóinak munkarendje..................................................................... 22

4.2.5.

A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei .......................................................... 23

4.2.6.

Szabadság kiadásának elvei ....................................................................................... 24

4. 5. 6.

Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás ....................................................................... 25 A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai .................................................................... 26 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése............................................................................... 27 6.1. A belső ellenőrzés célja, ütemezése ...................................................................................... 27 6.2. Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak ................................................................. 27 6.3. A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján ..................................................................... 28 7. A működés rendje ..................................................................................................................... 28 7.1. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje .............................................. 28 8. 2. Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítése ..................................... 28 7.3. Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje .......................... 29 8. A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje ..................................................................... 30 9. Intézményi munkacsoportok ..................................................................................................... 31 10.1. Szakmai munkaközösségek ................................................................................................... 31 9.2. Célfeladatra alakuló csoportok.............................................................................................. 33 9.3. Gyermek- és ifjúságvédelem ................................................................................................. 33 10. A tanév rendje ........................................................................................................................... 35 2


11. Az intézmény munkarendje....................................................................................................... 35 11.1. Az intézményben tartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban állók részére ................... 35 12.1.1. Az intézmény dolgozóinak helyiség használati rendje .................................................. 37 12.1.2. Az intézmény tanulóinak helyiség használati rendje..................................................... 38 12.1.3.

Kártérítési felelősség ................................................................................................. 38

11.2. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére ............................ 39 11.3. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ..................................... 40 11.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje ................................................................................... 41 12. A tankönyv-ellátás szabályai...................................................................................................... 41 12.1. A tankönyvrendelés menete: ................................................................................................ 41 13. Az iskolai könyvtár használatának rendje.................................................................................. 42 14.1 Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata .......................................................... 43 14. Ünnepélyek, megemlékezése rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok .............. 47 15.1. Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények ................................................................ 47 15. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje .............................................................. 50 15.1. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok .......... 50 15.2. Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan ellátandó feladatok 51 15.3. Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai .................................................. 51 16. Tanulói jogok és kötelezettségek .............................................................................................. 51 17.1. A fegyelmező intézkedések rendje........................................................................................ 51 16.2. A fegyelmi bizottság .............................................................................................................. 53 16.3. A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................................. 53 17. A felnőttoktatás ......................................................................................................................... 54 18. Intézményi védő, óvó előírások................................................................................................. 55 19. Az iskola külső kapcsolatai ........................................................................................................ 57 20.1. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést tartó intézménnyel ........................................................ 58 20.2. Kapcsolattartás a fenntartóval/tatabányai tankerülettel. ....................................................... 58 20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .................................................... 60

3


1. A törvényes működés alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló - alapdokumentumok határozzák meg: 

jelen szervezeti és működési szabályzat



pedagógiai program,



házirend

Az SZMSZ, a pedagógiai program és a házirend nyilvánosak, papíralapú adathordozón és elektronikus formában is egyaránt hozzáférhetők, megtekinthetők és tanulmányozhatók: 

az intézmény könyvtárában



az intézmény honlapján: www.mikes-tbanya.sulinet.hu

A pedagógiai program megtekinthető az intézmény titkárságán. Az intézmény további dokumentumai:

1.1.



Szakmai alapdokumentum,



intézményi esélyegyenlőségi program,



éves munkaterv,



további, intézményi működést meghatározó belső szabályzatok.

A szabályzat hatálya

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolájának szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény-vezető előterjesztése után a nevelőtestület 2015. augusztus 24én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolai diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásának napján lép hatályba.

4


2. Az iskola legfontosabb jellemzői 2.1.

Az iskola alapadatai

Az iskola neve: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Székhelye: Tatabányai Szakképzési Centrum 2800 Tatabánya Fő tér 4. telephelyei: o ügyviteli telephelye: 2800 Tatabánya Béke u. 8. o intézmény telephelye: 2800 Tatabánya Posta u.6. Törzsszáma: 832210 OM azonosító: 203064 Elérhetőségek: Telefon:

intézmény: 34/512-340

E-mail:

intézmény: suli504@ mikes-tbanya.sulinet.hu

Honlap:

www.mikes-tbanya.sulinet.hu

Bankszámlaszám: MÁK 10036004-00335539-00000000 Adószám: 15832214211 KSH azonosító: 15832214-8532-312-11 Szakmai alapdokumentum kelte és száma: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 21.§ (3) bekezdése és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VII.31.) EMMI rendelet 123. § (1) bekezdése alapján 2013. 08.05-én megjelent Magyar Közlöny. Az iskola működési területe: Közép-dunántúli régió, igény szerint az egész ország. Az intézmény közfeladata, alaptevékenységei:

5


I.

Nappali rendszerű szakiskolai és szakközépiskolai oktatás a) nappali rendszerű, 2+(1-3) évfolyamos szakiskolai oktatás b) nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés

II.

Iskolarendszerű felnőttoktatás a) nappali oktatás munkarendje szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi felnőttoktatás b) esti munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás c) levelező munkarend szerinti 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás d) esti és levelező munkarend szerinti érettségire épülő szakképzés

Az alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladatok: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856000 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és –támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

6


856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 841907 Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szerveikkel 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Az alaptevékenység ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységekhez kapcsolódó szakfeladatok: 562917 Munkahelyi étkeztetés 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 856092 Munkaerő-piaci felnőttképzéshez kapcsolódó szakmai szolgáltatások A megszerezhető végzettségeket a Szakmai alapdokumentum tartalmazza. Az intézmény alapítási éve: 1964. október 13. (2015. július 01.) Az intézmény alapító szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium Fenntartó és felügyeleti szerv: Nemzetgazdasági Minisztérium A fenntartó székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. Jogelőd intézményei: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: 031944 Óvárosi Középiskola és Szakiskola OM azonosító: 031944 Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola OM azonosító: 201298

7


Az intézmény típusa: Többcélú köznevelési intézmény. Az engedélyezett osztályok száma: Nappali tagozaton: 

a szakiskolai képzésben és az érettségire épülő szakképzésben



gimnáziumi képzésben és nappali tagozaton a felnőttoktatásban

10-11osztály 5-6 osztály

(összesen: 16 osztály) Esti és levelező tagozaton 

a felnőttoktatásban

26 osztály

Az intézmény épületegyüttesében egyidejűleg 16 osztály helyezhető el. Felvehető maximális tanulólétszám az intézménybe:

2.2.



a nappali tagozaton:

490 fő



az esti és levelező tagozaton:

1000 fő

Az iskola bélyegzői:

Hosszú bélyegző: Felirata: Tatabányai SZC Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája 2800 Tatabánya I., Béke u. 8. OM azonosítója: 203064 Adószáma: 15832214-2-11 Lenyomata:

Körbélyegző: Felirata: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája

8


Lenyomata:

Az intézmény további bélyegzőit és azok használatát külön szabályzat tartalmazza.

3. Az intézmény közösségei Az iskola vezetői

3.1.

Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét az igazgatótanács bevonásával gyakorolja, amelynek tagjai Az intézmény-vezetők. A 2007. évi CLII. törvény alapján, ezen személyek vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek az iskola Vagyonnyilatkozattételi Szabályzatában foglaltaknak megfelelően. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMMI rendelet 188. §-a alapján az igazgató megbízza Az intézmény vezetőjét, hogy Az intézmény tekintetében gyakorolja mindazokat a hatásköröket – beleértve a vizsgadokumentumok aláírásának (kiadmányozás) jogát is – amelyeket a szakképzésről szóló illetve a szakmai és az érettségi vizsga szabályairól szóló rendeletek a vizsgaszervező intézmény vezetőjére ruháznak. 3.1.1.

Az intézmény tanácsadó testülete

Az intézmény vezetőjének munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét)

középvezetők

segítik

meghatározott

kötelezettségekkel. Az intézmény tanácsadó testületének tagjai: 

Az intézmény-vezető



Az intézmény-vezető helyettesek



munkaközösség-vezetők.

9

feladatokkal,

jogokkal

és


Az intézmény tanácsadó testülete konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Heti rendszerességgel rendes, szükség esetén rendkívüli megbeszélést tart, melyről írásos emlékeztető feljegyzés készül. A tanácsadó testület tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösséggel, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel, a közalkalmazotti tanáccsal, a szakmai munkaközösségekkel. A tanácsadó testület jogkörei: Döntési 

Saját munkaprogramja.



Az intézmény feladatainak összehangolása.



A Pedagógiai Programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekről és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekről.

Véleményezési 

Az alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerését jelentő ügyekben.



Az intézményi fejlesztési, beruházási, felújítási, karbantartási tervek.



Az intézményi költségvetés belső keretei felosztásának tervezete.



A kibocsájtásra kerülő intézményi szabályzatok, az intézmény éves beszámolója.

Állásfoglalási 

Szakmai, pedagógiai kérdésekben.



Az intézmény működését befolyásoló pénzügyi, költségvetési, személyi és tárgyi feltételeket érintő javaslatokról.



Minden olyan kérdésben, amelyről az intézmény igazgatója állásfoglalást kér.

Javaslattételi: 

minden Az intézmény működését érintő témakörben.

3.1.2.

Az intézmény vezetői közötti feladatmegosztás

A nevelési-oktatási intézmény intézmény-vezetőjének feladatköre, felelőssége 

A Knt.69.§.-a alapján készült munkaköri leírása tartalmazza. Az intézmény-

vezető helyettesek feladatait a munkaköri leírások szabályozzák.

10


3.1.3. Az intézmény vezetőinek helyettesítési rendje Az intézmény vezetője képviseli Az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetőjét helyettesítheti: 

távollétében a munkaköri leírásában meghatározott feladatokban teljes joggal az l.sz. intézmény-vezető helyettes teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett.



Az 1. sz. intézmény-vezető helyettes távolléte esetén a 2. sz. intézmény-vezető helyettes helyettesíti Az intézmény-vezetőt teljes felelősséggel és beszámolási kötelezettség mellett. Mindegyikük távolléte esetén Az intézmény-vezető a nevelőtestület egy tapasztalt tagját bízza meg a helyettesítéssel, akinek hatásköre az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3.2.

Gazdasági szervezet

Az intézmény az Intézményfenntartó Központ jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit az Intézményfenntartó Központ költségvetésének melléklete tartalmazza.

3.3.

Szakalkalmazottak közössége

A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, gazdasági ügyintézők, rendszergazda, oktatás technikus, takarítók, karbantartó. Közvetlen feladatuk Az intézmény működésének biztosítása. A szakalkalmazottak az igazgató, Az intézmény-vezető közvetlen irányítása alatt állnak. Feladataikat részletesen munkaköri leírásaik tartalmazzák. Részt vesznek Az intézmény minden dolgozóját érintő megbeszéléseken, értekezleteken.

3.4.

A nevelőtestület

A nevelőtestület - a köznevelési törvény 4. §-a (20) alapján – a nevelési-oktatási intézményben

közalkalmazotti

jogviszony,

11

munkaviszony keretében

pedagógus-


munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Az

intézmény

nevelőtestülete

a

nevelési-oktatási

kérdésekben

Az

intézmény

működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogköre A nevelőtestület dönt a köznevelési törvény 70.§. (2) bekezdése a) – k) pontjaiban meghatározott kérdésekben. Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben nem rendelkezik szavazati joggal. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a köznevelési törvény 70. §-ának (3) bekezdésében, valamint a 20/2012. EMMI rendelet 117. §-ában foglaltak szerint. A nevelőtestület értekezletei Az intézmény nevelőtestülete a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet.



őszi és tavaszi nevelési értekezlet,



félévi osztályozó értekezlet,



tanév végi osztályozó értekezlet,



szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze Az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve Az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról Az intézmény nevelőtestülete dönt. Az osztályközösségek problémáinak megvitatása osztályértekezleti formában is lehetséges. Az osztályértekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztályértekezletek időpontjait az osztályfőnökök határozzák meg, bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére. Az intézmény nevelőtestület döntései, határozatai

12


A nevelőtestületi értekezlete akkor határozatképes, ha az iskola főállású pedagógusainak legalább 80%-a jelen van. A nevelőtestületének döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén Az intézmény-vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok – fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. Az intézmény nevelőtestületének átruházott feladatai, a beszámolás rendje 

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.



A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására.

3.5.

Az osztályközösség és osztályfőnök

Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök megbízásáról Az intézményben az igazgató és Az intézmény-vezető együttesen dönt. A megbízást határozott időre az igazgató adja. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztályértekezletének összehívására.

13


Az osztályfőnök feladatait munkaköri leírása, a javasolt osztályfőnöki témákat pedig az osztályfőnöki munkacsoport által elkészített helyi tanterv tartalmazza.

Az intézmény diákönkormányzata

3.6.

A köznevelési törvény 48. §-a és a 20/2012. EMMI rendelet 120. §-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. A törvény alapján, az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére - a Házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre. Ifjúsági- politikai szervezetek iskolán kívül szerveződhetnek. Az intézmény diákönkormányzatának működési rendje 

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is.



A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.



Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.



A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola vezetése a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.



A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról,

az

iskolai

diákönkormányzati

tájékoztatási

rendszerének

létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. 

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet Az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.



Az iskolai diákönkormányzat döntési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben, amit a köznevelési törvény 48. §-a (2).-e és a 20/2012. EMMI

14


rendelet 120. §-a meghatároz. Ez utóbbi szabályozza a diákközgyűlés összehívását, lebonyolítását. Diákönkormányzat

működését

részletesen

szervezeti

és

működési

szabályzata

tartalmazza. Kapcsolattartás a diákönkormányzattal A DÖK tevékenységét, az iskolai diákönkormányzatot a tanulók által választott, az igazgató által megbízott segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK a segítő tanár közreműködésével vagy közvetlenül fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat a saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve SZMSZ-ének jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével Az intézmény-vezető útján kéri meg. A jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. Az igazgató, Az intézmény-vezető a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákképviselő is meghívható.

3.7.

Az intézmény szülői közössége

A szülői munkaközösség saját SZMSZ-e és munkaterve szerint folytathatja munkáját. Működését szabályozza, véleményezési jogkörét meghatározza a köznevelési törvény 73. §-a és 20/2012. EMMI rendelet 16. §-a és a 119. §-a. A szülői munkaközösség vezetőjével az iskola igazgatója, illetve Az intézmény vezetője tart kapcsolatot. Az intézmény szülői munkaközösségének részére Az intézmény-vezető tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatást ad Az intézmény munkájáról. A szülői munkaközösség azon üléseiről, melyen az iskola képviselője részt vesz, a képviselő tájékoztatja a tantestületet. Az osztályok szülői munkaközösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. Ennek fő formája a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közösségének kérésére – az egész

15


közösséget, vagy annak túlnyomó részét érintő problémák megvitatására, megoldására – rendkívüli szülői értekezletet kell összehívni. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézményben A köznevelési törvény 72. §-a szabályozza a szülők jogait és kötelezettségeit. Kapcsolattartás: 

szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák)



rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében, nyomtatott naplókivonatban, elektronikus ellenőrzőben).

A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az éves munkatervben meghatározott időpontban tart szülői fogadóórát, melyről a szülőknek a tanév első szülői értekezletén szóban, majd az időpont előtt legalább 7 nappal írásban az osztályfőnök ad tájékoztatást. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni. Az érdemjegyekről és hiányzásokról szóló tájékoztatást a szülő kérésére az osztályfőnök a lezárt hónapot követő hó 10-ig a szülőnek megküldi. A szülői munkaközösség döntési joga van a következő esetekben: -

saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

-

tisztségviselőinek megválasztásáról.

Ezen fórum figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét és a gyermekeket érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet Az

16


intézmény vezetőjétől. Az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

17


3.

Az intézmény szervezeti felépítése

Intézményvezető

Intézmény-vezető helyettes

Intézmény-vezető helyettes

TANTESTÜLET Diákönkormányza t

Szülői munkaközösség

Közalkalmazotti tanácstagok

Iskolatitkárok

Oktatástechnikus

Gazdasági dolgozó

18

Technikai dolgozók


3.1. Az intézményen belüli kapcsolattartás formái 3.1.1. Vezetők közötti kapcsolattartás A tankerületi igazgatói értekezlet Szükség szerint, legalább havi rendszerességgel –, a megyeközponti tankerületi igazgatói értekezlet – szükség szerint, kétheti rendszerességgel – az elnök vezetésével áttekinti a területi szervek feladatkörébe tartozó feladatok ellátását. Célja a kölcsönös tájékoztatás az előző értekezlet óta történt jelentős eseményekről, a következő időszakra vonatkozó feladatok egyeztetése, összehangolása, tájékoztatás a végrehajtott feladatokról.

3.1.2. A vezetők és a beosztottak közötti kapcsolattartás Alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Az óraadók tanácskozási joggal vehetnek részt a 20/2012. EMMI rendelet 190.§ (5) alapján. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestületi értekezlet Tagjai:

a

vezetők,

valamint

a

Szakmai

alapdokumentumban

meghatározott

alaptevékenységre létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatottak. A nevelőtestület értekezleteit részletesen a 3.3.2. pont tartalmazza.

19


3.1.3. Munkaközösségi értekezlet Tagjai: az adott pedagógiai területhez tartozó pedagógusok Jogai: 



Döntési jogkör -

A munkaközösség éves munkatervéről.

-

A munkaközösség szakmai munkájáról.

-

A módszertani és szaktárgyi értekezletekről.

-

A bemutató foglalkozásokról.

-

A munkaközösség tagjainak fejlesztő szakmai programjáról.

-

Az egységes követelményrendszer kialakításáról, és bevezetéséről.

Véleményezési jogkör -



Az oktatás tartalmi fejlesztésének irányáról.

Javaslattételi, állásfoglalási jogkör -

A költségvetésben az előirányzatok felhasználására.

-

Tankönyvrendelések irányítása, ellenőrzése.

-

A pedagógusok továbbképzésére.

-

Az intézményi pályázatokban való részvételről.

Az alkalmazotti közösség tájékoztatása A tájékoztatás formái: 

Tájékoztatás írásban (az igazgató, ill. Az intézmény-vezető aláírással igazolják az értesítést).



Tájékoztatás a tanári szobákban lévő hirdetőtábla útján.



Tájékoztatás szóban munkaértekezleteken (jegyzőkönyv rögzíti).



Tájékoztatás elektronikus információs csatornákon (pl. email, web).

3.1.4. Nem pedagógus dolgozókkal való kapcsolattartás 

Az iskolaorvossal, az iskola védőnőjével Az intézmény-vezető és Az intézményvezető helyettes tartja a kapcsolatot.



A rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezésekor a védőnő az osztályfőnökökkel Az intézmény-vezető helyettesekkel egyeztet.

20


3.1.5. A tanulók tájékoztatásának formái 

szóbeli: osztályfőnök, szaktanárok által,



írásbeli: folyosón elhelyezett hirdetőtáblán, faliújságon,



elektronikus: iskola honlapja, iskolarádió, iskola TV.

4.2. A dolgozók munkarendje 4.2.1. 

A vezetők munkarendje Vezetői ügyeletet kell tartani munkanapokon, a munkaterv mellékletében szereplő, az adott tanévre vonatkozó beosztás alapján, szombaton a távoktatási napokon, illetve mindaddig, amíg az intézményben saját program folyik (versenyek, vetélkedők, mérkőzések, előadások, szakkörök, a diákönkormányzat által szervezett programok stb.). A vezetői ügyeletet Az intézmény-vezető, Az intézmény-vezetőhelyettesek láthatják el.



Vezetői ügyeletet kell tartani más napokon is, ha iskolai szintű rendezvény van az intézményben.

4.2.2. A pedagógusok munkarendje 

A pedagógusok jogait és kötelességeit A köznevelési törvény 62. §-a rögzíti.



A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását - a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt - a tantárgyfelosztás, az órarend és a feladat ellátási terv tartalmazza.



A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet Az intézmény-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében.



A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az iskola feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.



A pedagógus köteles l5 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni.



A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény

intézmény-vezetőjének 21

vagy

helyettesének,

hogy

közvetlen


munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot az intézmény-vezető helyettesekhez eljuttatni, hogy biztosítani lehessen a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra "utólagosan" engedélyt kérni nem lehet. 

Egyéb esetben a pedagógus Az intézmény-vezetőtől kérhet engedélyt egy nappal előbb távolmaradásra, a tanóra elhagyására, és minden egyéb, az órarendet érintő változtatásra.

Tantermek

elcserélését

Az

intézmény-vezető

helyettes

is

engedélyezheti. 

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében, hiányzás esetén lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell tartani.



A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést Az

intézmény-vezető

adja

Az

intézmény-vezető

helyettesek

vagy

a

munkaközösség - vezetők javaslatainak meghallgatása után. 4.2.3. A pedagógus ügyelet rendszere A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet Az intézményvezető helyettes állapítja meg az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. 4.2.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje 

A tanulók napi munkarendjét alapvetően az órarend határozza meg.



A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy intézmény-vezető az ill. intézmény-vezető helyettesek írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.



A házirend tartalmazza a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását.



A házirend betartása a tanulók számára kötelező.



Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. (Az ügyeleti rend beosztása Az intézmény-vezető illetve Az intézmény-vezető helyettes feladata.) A házirendet – Az intézmény-vezető előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével /köznevelési törvény 70. §-a./

22


4.2.5. A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei A közoktatási intézmény vezetője - a köznevelési törvény 68. §-a alapján- gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. 

Az intézmény-vezetőt és a gazdaságvezetőt az igazgató nevezi ki.



Az intézmény-vezető helyettesek kinevezése és kinevezésének visszavonása előtt az igazgató kéri a nevelőtestület véleményét.



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után.



A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja.

A megbízott vezetőknek a megbízással együtt kell átadni új munkaköri leírásukat. A vezetői pótlék mértékét a mindenkori jogszabályok alapján kell meghatározni. Az iskola üres állásai nyilvános pályázat útján meghirdetésre kerülnek. A pályázatokat a közalkalmazotti tanács véleményezi. Többletmunkák kijelölése Az intézmény-vezető az alábbi többletmunkákkal bízhatja meg az intézményben tanító pedagógusokat a törvényi előírásoknak megfelelően: 



Óraszámmal kifejezhető feladatok: -

korrepetálások

-

helyettesítések és összevonások.

A tanulók kísérése versenyek, kirándulások, egyéb iskolán kívüli programok esetén.



Kirándulások szervezése, vezetése.



Versenyekre való felkészítés.



Szertárak kezelése, fejlesztése, őrzése, leltározás.



Szabadidős programok szervezése.



A tanulók felügyelete (tanítási órák előtt, között, tanulmányi versenyeken, egyéb rendezvényeken, összejöveteleken pl. ünnepélyen).



Szakmai munkaközösség vezetése.



Pályázatok készítése.



Minden, az alaptevékenységhez kapcsolódó feladat.

23


A fentiek ellátása minden pedagógus számára előírható feladat. A feladattal megbízott személyeket egyeztetés után - az egyenletes teherviselés figyelembe vételével – Az intézmény-vezető jelöli ki, s évente a munkatervben rögzítik. Tartós megbízatások: 

Osztályfőnök -

megbízatása általában négy évre szól,

-

egy osztályközösség felelős vezetője.



Szakmai munkaközösség-vezetők



Pályaválasztást segítő tanár -

iskolai szinten összefogja a pályaválasztási munkát,

-

a szükséges ismertetőkkel, nyomtatványokkal ellátja az osztályfőnököket és a tanulókat,

-

szervezi a nyílt napokon és tájékoztatókon való részvételt, ellátja ezek adminisztrációját.

Megállapodás alapján vállalható feladatok 

tankönyvfelelős.

A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízónak számolnak be előre meghatározott szempontok és forma alapján, a megbízáskor meghatározott időpontban. 4.2.6. Szabadság kiadásának elvei A szabadság kiadása a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves szabadságolási terv alapján történik, melyet a munkáltató véleményeztet a közalkalmazotti tanáccsal. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, ez nem veszélyeztetheti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógusok alap- és pótszabadságát elsősorban a nyári szünetben kell biztosítani. Indokolt esetben – hozzátartozó betegsége, szakmai képzés, külföldi út stb. – szorgalmi idő alatt is engedélyezhető szabadság a pedagógusok részére, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható. A szorgalmi időben kérhető szabadság igénylése a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Az adminisztrációját az igazgatói utasításnak megfelelően kell elvégezni.

24


4.

Felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás Az intézmény ellátja a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált oktatását, szakképzésben a szakmai egészségügyi követelmények szerint. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi gyermekben, tanulóban. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével – Az intézmény-vezető mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ehhez a kérelmet írásban kell beadni Az intézmény-vezetőhöz címezve. A mentesítési kérelem és a bemutatott dokumentumok alapján Az intézmény-vezetője határozatba foglalja a mentesítés tényét és feltételét: a fejlesztő foglalkozáson való részvétel kötelező jellegét. 



Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – a közoktatási törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat.

A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását,

25


szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.” Az integrált nevelésben résztvevő tanulók haladásáról tájékoztatóként az egyéni fejlődési lap (napló) vezetése szolgál. Kitűzött céljaink: 

a sajátos nevelésű igényű tanulók eredményes szocializációja,



a tanulók beilleszkedésének elősegítése,



a többi tanulóval való együtt haladás megvalósítása,



az esélyegyenlőség biztosítása.

A speciális, egyedi foglalkozások formáit és szabályait a pedagógiai program tartalmazza.

5.

A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai A 9 - 13. évfolyamon szakközépiskolai képzésben részt vevő (nem sajátos nevelési igényű) tanulók közül a tanórák látogatása alóli felmentést csak az a tanuló kérhet, aki előrehozott érettségi vizsgát (nyelvi előkészítő képzésben részt vett tanuló esetén az adott idegen nyelvből emelt szintű érettségi vizsgát) tett. A kérelmet írásban Az intézményvezetőnek címezve, illetve őszi vizsgaidőszakban tett érettségi esetén a vizsgaeredményt tanúsító okmány átvételét követő 10 napon belül kell benyújtani. A szakképzésben részt vevő diákok a tanórák látogatása, adott tantárgy(ak), modul(ok) esetén az értékelés, minősítés alól felmentést kérhetnek a pedagógiai programban meghatározott beszámítási lehetőségre hivatkozva. A kérelmet írásban Az intézményvezetőnek címezve kell benyújtani. Az intézmény-vezető a kérelmekről a beadást követően dönt. A tanórák látogatása alól felmentett tanulók az iskola területét az adott órák ideje alatt sem hagyhatják el, feltéve, hogy nem első, illetve utolsó órájukról van szó. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órák az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kerül megszervezésre. A könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre utaltakról, a testnevelés óra alóli teljes felmentettekről az iskolaorvos javaslata alapján a védőnő nyilvántartást készít. A nyilvántartás alapján Az intézmény-vezető határozatot hoz a felmentésekről. 26


6.

Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése

6.1. A belső ellenőrzés célja, ütemezése 

A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért Az intézmény-vezető felelős.



A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is.



Az ellenőrzés területeit, tartalmát, módszerét, ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet Az intézményvezető nyilvánosságra hozza.



Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról Az intézmény-vezető dönt.

6.2. Ellenőrzési tevékenységre jogosult munkatársak A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: 

az igazgató,



intézmény-vezető,



intézmény-vezető helyettesek,



a munkaközösség-vezetők,



a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint.

Az igazgató Az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi Az intézmény-vezető és Az intézmény-vezető helyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az intézmény-vezető, Az intézmény-vezető helyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következő saját területükön végzik a munkaköri leírás alapján. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes Az intézmény-vezető helyettest. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.

27


Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül a nevelőtestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra Az intézmény-vezető adhat engedélyt, kellő időben tájékoztatva erről a meglátogatandó pedagógust.

6.3. A dolgozók értékelése az ellenőrzések alapján 

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni.



Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.



Az értékelés alapja a munkaköri leírásban foglaltak teljesítése. A gyakornok értékelése a Gyakornoki szabályzat alapján történik.



A nem pedagógus dolgozók munkáját a gazdaságvezető, az igazgató és Az intézmény-vezető értékeli.

7.

A működés rendje

7.1. Elektronikus úton előállított dokumentumok kezelési rendje A tanügyi dokumentumok egy részét az országos oktatási információs rendszerek (KIR, Kétszintű érettségi szoftver, KIFIR, KIR-STAT, stb.), az iskolaadminisztrációs rendszer, valamint az elektronikus napló segítségével állítható elő. A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak.

8. 2. Elektronikus úton előállított papíralapú dokumentumok hitelesítése Az elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok hitelességét az iskola körpecsétje és az intézményvezető, bizonyos esetekben Az intézmény-vezető aláírása igazolja. Az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátuma eltérhet egymástól. A hitelesített irat keltezési dátuma a nyomtatás és a hitelesítés (aláírás) dátuma. Több oldalas dokumentum esetén a fenti hitelesítés mellett:

28


-

Az intézmény vezetője a dokumentum minden oldalát aláírásával látja el,

-

vagy olyan módon fűzi össze, amely biztosítja, hogy a dokumentum a hitelesítés

után ne legyen módosítható. Az elektronikus napló értékelési részéből előállított naplókivonatokat az osztályfőnök, a haladási naplót a szaktanár látja el kézjegyével, a törzslapot az intézményvezető, vagy aláírási jog átadása esetén Az intézmény-vezető hitelesíti. Az így keletkezett dokumentumokat a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

7.3. Elektronikus úton előállított, hitelesített dokumentumok kezelési rendje Iskolánkban a tanügyi dokumentumok jelentős része már számítógépes rendszerekben keletkezik. Ezek a következők: 1. Közoktatási információs rendszer – KIR, és alrendszerei pl. (KIFIR, KIR-STAT) 2. Kétszintű érettségi szoftver 3. Elektronikus napló, (iskola adminisztrációs rendszer) 4. Országos OKJ vizsgaszervező rendszer NFSZ 5. Iskolai Email rendszer Ezen szoftverekből hitelesített iratok két úton keletkezhetnek: -

nyomtatás és az azt követő hitelesítés

-

elektronikus hitelesítés

A hagyományos nyomtatványok mellett a megfelelően hitelesített elektronikus dokumentumok, valamint elektronikus úton előállított papír alapú dokumentumok is megfelelnek a jogszabályok elvárásainak. Ha az intézmény vezetője, vagy megbízottja

rendelkezik hitelesített elektronikus

aláírással, akkor a jogszabályokban meghatározott digitális dokumentumokat ezzel az aláírással hitelesíti. Ilyen lehetőség KIR, a Kétszintű érettségi rendszer, illetve az OKJ vizsgaszervező rendszer esetében áll fent. Az így hitelesített adatok a központi

29


adatbázisokban kerülnek tárolásra. Az intézmény, amennyiben lehetőség van rá, az elektronikus hitelesítés mellett nyomtat másolatot a rögzített adatokról és azt hitelesítés nélkül irattári kezelés alá vonja.

8.

A tanulók felvételének és elbocsátásának rendje A tanulók felvételének és elbocsátásnak rendje mind az alap-, mind a szakmai képzésben résztvevőkre egyaránt vonatkozik. Az iskola a Szakmai alapdokumentumban meghatározott beiskolázási körzetéből vesz fel tanulókat. 

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.



A felvétel és az átvétel jelentkezési lap alapján történik.



A felvételről vagy átvételről Az intézmény-vezető dönt a munkaköri leírásában meghatározottak alapján.



Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának döntése alapján a Szakiskolát a - 9. -10. évfolyamon-, mint kötelező felvételt biztosító iskolát jelölte ki.



A tanulói jogviszony a beíratás, ill. a beiratkozás napján jön létre.



Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a jelentkező, valamint a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével - Az intézmény-vezető dönt.



A felvétel tanulmányi eredmények alapján történik.

Ügyrend tanköteles tanuló más iskolába jelentkezése esetén: A Fogadó nyilatkozat bemutatása az osztályfőnöknek, illetve az iskolatitkárnak (dokumentálva „Leszerelési” adatlapon). Kivezetést végzi az iskolatitkár. Ügyrend a tanköteles tanuló iskolánkba való jelentkezése esetén: Adatlap kitöltése, leadása Az intézmény-vezető részére. Elfogadó vezetői döntés esetén a Fogadó nyilatkozat kitöltése, elküldése az adott iskolába. Az átiratkozás adminisztratív lebonyolítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában, aki már nem tanköteles, részt vehet akkor is, ha nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel.

30


Ha a szakiskola és szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi követelményeknek, pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. A pályaalkalmassági követelményeket és a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, ha: 

A tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.



A tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy tanulmányait nem kívánja tovább folytatni.



Az érettségi vagy a szakképesítő vizsga letétele napján.



A tankötelezettség megszűnése után, ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad.



A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem nélkül is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott igazolatlanul a tanuló.



Fegyelmi határozat alapján a tanuló kizárásra kerül a tankötelezettségre vonatkozó szabályoknak a betartásával.

9.

Intézményi munkacsoportok 10.1. Szakmai munkaközösségek Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény 71. paragrafusa rendelkezik. A szakmai munkaközösségek javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be az iskola vezetésébe. A szakmai munkaközösségek feladatai: 

Döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról.



Tanév végén elkészítik értékelésüket a munkaközösség tevékenységéről.



Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola vezetőségének munkáját.



Részt vesznek a nevelő-oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében.

31




Módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását.



Segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek.



Elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.



Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus-továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre.



Javaslatot

tesznek

a

szertárfejlesztés,

könyvbeszerzés,

folyóirat-rendelés

pénzkereteinek, valamint az iskola költségvetésében, illetve a szakképzési alapban szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközeinek felhasználására, és figyelemmel kísérik azt. 

Döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról.



Véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben.



Javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá a tanórán kívüli foglalkozások programjára.



Javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra.

A szakmai munkaközösségek tagjai munkaközösség-vezetőt választanak maguk közül, aki a felelős a fenti feladatok teljesüléséért. A munkaközösség-vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség-vezetőt a feladat ellátásával az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetőt órakedvezmény és pótlék illeti meg. A munkaközösség kezdeményezheti a kutatásokat és a kísérleteket, a speciális tagozatos csoportok indítását vagy megszüntetését A

szakmai

munkaközösségek

között

együttműködést

bármely munkaközösség

kezdeményezhet. A kezdeményező munkaközösség vezetőjének feladata a kapcsolat felvétele az együttműködésben tervezett munkaközösségekkel. Ha az együttműködésnek anyagi vonzata is van, a megállapodást írásban kell rögzíteni.

32


9.2. Célfeladatra alakuló csoportok Az iskolai szakmai munka elősegítésére, egyes aktuális feladatok megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a tanácsadó testület döntése alapján. A munkacsoportok határozott időre alakíthatók, vezetőjét az intézmény-vezető jelöli ki.

9.3. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával az iskolaz igazgatója bízza meg az iskola egy vagy több pedagógusát. Az ifjúságvédelmi felelős minden tanév elején tájékoztatja a tanulókat osztályfőnöki órákon, illetve a szülőket az iskolai szülői munkaközösségen keresztül személyéről és elérhetőségéről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: 

a 9. évfolyamra beiskolázott tanulók szociális helyzetének felmérése,



magasabb évfolyamon a hallgatók szociális helyzetének figyelemmel kísérése,



a hátrányos, halmozottan hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű diákok kiszűrése, nyilvántartása, segítése. A veszélyeztető ok feltárása érdekében családi környezettanulmány kezdeményezése és végzése. Anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése a törvény által meghatározott szerveknél, hivataloknál,



az iskolai és iskolába érkező segélyek rászorultság szerinti szétosztásának biztosítása az osztályfőnökök bevonásával,



az intézményen kívüli segélylehetőségek felkutatása, erről a diákok tájékoztatása, segítségnyújtás a pályázatok megírásában, továbbításában,



szoros együttműködés kiépítése az osztályfőnökökkel, a tantestülettel és az iskola pszichológusával,



a szenvedélybetegségek megelőzésének, a betegek felkutatásának, a gyógyultak beilleszkedésének segítése, az iskolai prevenció irányítása,



egészségmegőrző és egészségvédelmi feladatok végrehajtásának ellenőrzése, szükség esetén szervezése, folyamatos kapcsolattartás az iskolaorvossal és a védőnővel,

33




a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevének, címének, telefonjának jól látható helyen való közzététele,



tanulók tájékoztatása a számukra szervezett szabadidős programokról,



a tanulók részére szervezett rendezvényeken a szervezetre káros cikkek árusítási és fogyasztási tilalmának biztosítása,



a diákotthonban, nevelőotthonban elhelyezett tanulók munkájának figyelemmel kísérése, nevelőikkel rendszeres konzultáció szervezése,



a rendőrség tájékoztató tevékenységének felhasználása,



az igazolatlan mulasztások tényének és okának vizsgálata, felderítése, a szükséges feladatok végrehajtása, illetve annak ellenőrzése,



szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ajánlása.



A rászorulók érdekében kapcsolattartás: o az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, o a gyámhatósággal, o a szülői házzal, o a nevelési tanácsadóval, o a családsegítő intézményekkel (szükség esetén pszichológussal).

Az iskola és a gyermekjóléti szolgálat kapcsolattartásának rendszere: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatához tartozik 

a napi kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálat területi felelősével telefonon, szükség esetén személyesen,



részvétel a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésein felkérésre,



ismételt igazolatlan mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve a tanuló szülőjének megkeresése, írásbeli figyelmeztetése



az adódó problémák okainak feltárásához – pl. gyermekbántalmazás, anyagi veszélyeztetés – a gyermekjóléti szolgálat segítő, tájékoztató, tanácsadó tevékenységének igénybevétele,



iskolai részvétel a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezett felméréseiben, tájékoztató előadásain és fórumain.

Az ifjúságvédelmi felelős munkájához az iskola vezetője biztosítja a feltételeket: órakedvezmény,

továbbképzéseken

való

szakkönyvek beszerzése.

34

részvétel,

iskolai

felmérések

végzése,


10. A tanév rendje A tanév helyi rendjét az illetékes kormányzati szerv által kiadott rendelet alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolai faliújságon és intézmény honlapján. 

A vizsgarendet a munkatervben kell rögzíteni.



Amennyiben a tanév során rendkívüli ok miatt (például bombariadó, hóakadály) a tanítás elmarad, a kieső órákat pótolni kell szombati napon, kivéve azokat a tanórákat, amelyekből legalább 30 percet már teljesített a közösség.



Közveszéllyel való fenyegetés esetén az intézmény azon dolgozójának, aki a jelzést vette, haladéktalanul értesítenie kell az intézmény vezetőjét vagy helyettesét, ezek távollétében a rendőrséget. Az iskola kiürítését (a tűzriadó tervnek megfelelően) az intézmény vezetője vagy helyettese rendeli el, majd a rendőrség utasítása szerint jár el.

11. Az intézmény munkarendje 11.1. Az intézményben tartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban állók részére Az intézmény nyitva tartása: Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6 órától este 21 óráig tartanak nyitva. Szombati napokon az iskola a Távoktató Középiskola és a tanfolyamok vagy egyéb rendezvények miatt reggel 7:00- től 18:00-ig nyitva van. 

Az épületek ettől eltérő időpontban és vasárnap is nyitva tarthatóak az igazgatóval illetve Az intézmény-vezetővel történt előzetes egyeztetés, engedélyezés alapján.



Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7:00 és este 19:00, valamint szombati tanítási napokon 8:00 és délután 16:00 óra között, Az intézmény-vezetőnek vagy egyik közvetlen munkatársának az iskolában kell tartózkodnia



A vezetők ügyeleti rendjét az éves munkatervben előre írásban kell meghatározni. 35




Amennyiben a intézmény-vezető vagy közvetlen munkatársai közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni.

Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: szerdánként 9:0014:00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – tanítási órák vagy rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A tanítási órák a helyi tanterv alapján: 

az ifjúsági nappali tagozaton: 7,15-14,10 óra között



a felnőttoktatás levelező tagozatán: 8,00 – 17,00 óra között



a felnőttoktatás esti tagozatán 14,15-20,15 óra között tartatnak.

36


Csengetési rend: Nappali tagozaton: 1. 8.00-8.45 2. 8.55-9.40 3. 9.55-10.40 4. 10.50-11.35 5. 11.45-12.30 6. 12.40-13.25 7. 13.30-14.10 Esti tagozaton: 1. 14.15-14.55 2. 15.00-15.40 3. 4. 5. 6.

15.45-16.25 16.30-17.10 17.20-18.00 18.05-18.45

7. 18.50-19.30 8. 19.35-20.15

12.1.1. Az intézmény dolgozóinak helyiség használati rendje Az iskola dolgozói saját munkahelyüket, valamint a közös helyiségeket az iskola nyitva tartási ideje alatt használhatják. A tanításhoz közvetlenül nem kapcsolódó helyiségek – műhely, raktárak – megfelelő használatáért az igazgató, illetve Az intézmény-vezető felelős. Az iskola oktatási helyiségei, sportlétesítményei az iskolai feladatok ellátásán túlmenően más feladatokra csak az igazgató, illetve Az intézmény-vezető előzetes engedélyével használhatók. Közérdekű célokra az iskola helyiségei átengedhetőek. Egyéb igénybevétel esetén az iskola bérleti díjat számít fel az önköltség-számítási szabályzat szerint. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: 

a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,



az iskola rendjének és tisztaságának megőrzéséért,



a takarékos energiafelhasználásért,

37




a tűz- és balesetvédelmi valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

Berendezéseket, felszereléseket, eszközöket az iskolából kivinni csak igazgatói, illetve intézmény-vezetői engedéllyel, átvételi elismervény ellenében lehet. A kivitt eszközért a külön igazgatói utasításban rögzítettek szerint felel az elismervényt aláíró személy. 

Munkaszüneti napon, tanítási szünetben az intézmény épületeit használni az igazgató ill. Az intézmény-vezető engedélyével lehet, aki gondoskodik az iskola nyitásáról és zárásáról.



Az iskolai helyiségek hétfőtől péntekig reggel 7 órától 20:15 óráig, illetve szombati tanítási napokon 8 órától 16:00 óráig vehetők igénybe. A könyvtár a könyvtári órákban látogatható. Ettől eltérő rendre Az intézmény-vezető adhat utasítást.



Az iskola épületeinek bejárataihoz kulccsal, valamint a riasztóberendezés működtetéséhez

kóddal Az intézmény-vezető a gazdasági ügyintéző, a

karbantartó és a takarítónők rendelkeznek. 12.1.2. Az intézmény tanulóinak helyiség használati rendje A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. Az egyes tantermek speciális használatára vonatkozó utasítások a termekben megtekinthetők, a tanévben itt tartott első foglalkozás alkalmával a foglalkozást tartó nevelő ismerteti a szabályokat. A DÖK számára biztosított helyiség használatáért a DÖK segítő tanár felelős. A helyiségekben levő berendezési tárgyakat, felszereléseket és eszközöket a tanulók nevelői felügyelet mellett használhatják. Az eszközök szakszerű használatát ismertetni kell a tanulókkal az első foglalkozás alkalmával. Az iskolába behozott tárgyakért az iskola anyagi felelősséget nem vállal. 12.1.3. Kártérítési felelősség A tanulók kártérítési felelőssége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben jogellenesen kárt okoz, kártérítésre kötelezett a Köznevelési törvény 59.§-a valamint a 20/2012. évi EMMI rendelet 53. §-a alapján. Az intézmény kártérítési felelőssége A hatályos jogszabályok értelmében az intézmény a tanulónak tanulói jogviszonnyal, ill. gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes 38


mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

11.2. Az iskola használati rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére Kiterjed mindazon személyekre, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, abból a célból, hogy biztosítani kell: 

az intézmény zavartalan működését, a nevelő és oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket



a tanulók védelmét



az intézményi vagyon megóvását



az intézményegység vezetőjének tájékozottságát.

Szorgalmi időben az intézmény nyitva áll azok számára, akik szolgáltatásait igénybe veszik vagy igénybe kívánják venni, az alábbiak szerint: 

a szülő joga, hogy megismerje az intézmény nevelési és pedagógiai programját, házirendjét, továbbá tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, valamint gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon;



a fenntartó képviselői ellenőrzik az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét;



szakértők a pedagógiai-szakmai munka értékelése végett;



más szervezetek, intézmények képviselői kapcsolattartás, együttműködés érdekében.

Azokba a helyiségekbe, ahol a tanulók nevelése és oktatása folyik, a belépni csak az igazgató ill. Az intézmény-vezető engedélyével szabad. Üzleti tevékenységgel, vagy bármilyen más eseti üggyel kapcsolatosan az intézménybe belépni, bent tartózkodni az intézmény vezetőjének engedélyével lehet. Az iskola épületébe érkezők tájékoztatása a portán ügyeletet teljesítő technikai dolgozó feladata. A portás intézkedéséig a vendégek, látogatók a porta előtt várakoznak.

39


Az iskola helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően nevelési-oktatási célra lehet használni, ettől csak az igazgató ill. a intézmény-vezető engedélyével lehet eltérni. A bérleti díjak az iskola szabályzata szerint kerülnek megállapításra.

11.3. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 

Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.



Az elméleti órák időtartama 45 perc, az esti és levelező oktatásban 40 perc. Rendkívül indokolt esetben az igazgató, illetve Az intézmény-vezető rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.



A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató vagy Az intézmény-vezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató vagy Az intézmény-vezető tehet.



A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató és Az intézmény-vezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.



A tanítási órákat becsengetéskor kell megkezdeni, és kicsengetéskor befejezni.



Tanítási órákat csak az alábbi esetekben lehet összevonni: dolgozatírás esetén, illetve két egymást követő testnevelés óra, valamint két egymást követő olyan óra esetén, amelyen meg nem szakítható kísérletet (pl. kémiai) végeznek, illetve érettségire felkészítő órákat.



Egyéb esetekben az összevonást az igazgató vagy intézmény-vezető engedélyével lehet megtenni.



Tanítási óráról pedagógust kihívni csak rendkívüli esetben lehet, megoldva a tanulók felügyeletét.



Az iskola helyiségeinek bérbe adása a nevelő-oktató munkát nem zavarhatja.



Az óraközi szünetek időtartama: 5, 10, 15 perc, a csengetési rend szerint.



Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére.



Az óraközi szünet rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

40


11.4. A tanórán kívüli foglalkozások rendje 

Az iskola a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez, melynek formái: korrepetálás, szakkör, érettségire való felkészítés (közép- illetve emelt szinten), iskolai sportkör, tömegsport, tanulmányi-,

szakmai-,

műveltségi-versenyekre

történő

felkészítés,

sportversenyek, iskolák közötti bajnokságok, diáknap, kulturális rendezvények. A rendszeres délutáni foglalkozások kezdésének időpontját a résztvevők – pedagógusok és diákok – közösen állapítják meg. 

Az anyagi vonzattal járó, eseti foglalkozásokról az osztályfőnök értesíti a szülőket.



Önköltséges tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének, a szülők igényének és a szaktanárok vállalkozási készségének függvényében indíthat.



Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök működésének támogatásával biztosítja. A programokat a testnevelő tanárok állítják össze és felügyelik. A diáksportkör tagjai DSK támogatással járulhatnak hozzá a sportkörök működtetéséhez. Ennek és a DSK támogatására

kapott

egyéb

összegeknek

a

felhasználásáról

az

iskolai

diákközgyűlésen kell számot adni. A diáksportkör működési rendjét, illetve a diáksportkör és az iskola kapcsolattartásának módját és formáit, az anyagi támogatás összegét tanévenként előre megkötött megállapodás tartalmazza. 

Az iskolában az Országgyűlés által elismert egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.



Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet.

12. A tankönyv-ellátás szabályai 12.1. A tankönyvrendelés menete: 

A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy a használható tankönyvek és segédkönyvek jegyzéke a szakmai munkaközösségek és a pedagógusok rendelkezésére álljon.

41




A pedagógusok minden tanév első felének végéig írásban jelzik igényüket az általuk használni kívánt tankönyvekre vonatkozóan.



A szakmai munkaközösségek véleményezik az egyes pedagógusok által kiválasztott tankönyveket.



A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményezi Az intézményvezető által elé terjesztett tankönyvlistát. Ugyancsak véleményt mond a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat a pedagógusok által használni kívánt, de a tankönyvlistán nem szereplő könyvek, munkafüzetek kérdésében is.

A tankönyvek rendelésének menetét és a tankönyvellátást önálló szabályzat részletezi.

13. Az iskolai könyvtár használatának rendje Az iskolai könyvtár fő feladata a gyűjtemények használatának biztosítása. A könyvtár olvasói a tanuláshoz, munkájukhoz, és a szabadidejük eltöltéséhez kereshetnek irodalmat. Az iskola könyvtárába beiratkozni és kölcsönzési díjat fizetni nem kell.

A tanulók az

iskolába történő beiratkozáskor automatikusan a könyvtár olvasóivá válnak. Adataikat a könyvtáros a tanévkezdés után rögzíti. A dolgozók adatai az első kölcsönzéskor kerülnek az adatbázisba. Az esetleges adatváltozást az olvasók írásban jelzik a könyvtárosnak, aki az adatbázisban módosítja azokat. A könyvtár szolgáltatásai: 

kölcsönzés,



helyben olvasás,



tájékoztatás,



fénymásolás,



internet hozzáférés biztosítása,



könyvtárközi kölcsönzés.

A kölcsönzésre vonatkozó szabályok: A kölcsönzések nyilvántartása számítógépen történik. A kézikönyvtárban elhelyezett művek (albumok, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) általában nem kölcsönözhetőek; kivételt képez indokolt esetben szaktanári jótállással tanulmányi versenyre való felkészülés.

42


A könyvtárból tanuláshoz szükséges tankönyveket (tartós tankönyv) minden év szeptemberében lehet kölcsönözni. A kölcsönzött tankönyveket a kölcsönzőnek be kell kötnie és állagát úgy kell megőriznie, hogy az következő évben is használható legyen. Az ún. tartós tankönyvek kölcsönzése külön kerül regisztrálásra. A diákok év végén minden dokumentumot (a tartós könyveket is) kötelesek a könyvtárnak leadni. Az iskolából kiiratkozó tanulók, valamint az iskola azon dolgozói, akiknek munkaviszonya megszűnik, szintén kötelesek könyvtári tartozásukat rendezni. Erről az elkészített formanyomtatványon igazolást kapnak. Amennyiben az olvasó nem tudja rendezni tartozását, ugyanazzal a művel pótolhatja az elveszettet, vagy kifizeti azt. A könyvtár minden tanítási napon a székhelyintézményben 2,5 órát áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvtár szolgáltatásait a nyitva tartási időn belül bármikor igénybe vehetik az olvasók, abban az esetben, ha az igényelt szolgáltatás nem zavar meg már esetlegesen zajló eseményt. A könyvtárban csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak tanulók. A könyvtárban tilos telefonálni, hangos beszéddel más olvasókat zavarni. A könyvtárban tilos dohányozni és nyílt lángot használni, valamint ételt, italt a könyvtárba bevinni. Minden olvasónak kötelessége a könyvtár bútorzatának és állományának védelme.

14.1 Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 1. Az intézmény könyvtárának adatai: A könyvtár neve Tatabányai Szakképzési CentrumMikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája Könyvtára -

címe: Tatabánya, I. Béke u. 8. 34/512-340, [email protected]

-

a könyvtár létesítésének időpontja 1964.

-

érvényes bélyegző

43


2. Az iskolai könyvtár fenntartása és szakmai irányítása: Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében működik, fenntartásáról és fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata) Az iskolai könyvtár felügyeletét és irányítását az igazgató látja el (közvetlenül) a nevelőtestület és a diákközösség véleményének, javaslatainak figyelembe vételével. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértői listán szereplő szakember végezheti el. 3. Az iskolai könyvtár alapfeladata Az iskolai könyvtár zárt könyvtár, amelyet az iskola pedagógusai, tanulói, dolgozói – és az iskolaz igazgatójának engedélyével külső személyek használhatnak. A z iskolai könyvtár feladatai: -

gyűjtemények folyamatos fejlesztése,feltárása, őrzése, gondozása és az olvasók rendelkezésére bocsátása

-

tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról

-

könyvek és dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása

-

könyvtári dokumentumok kölcsönzése, bele értve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is.

-

tanárok és tanulók részére önképzéshez, továbbképzéshez, tanulmányi versenyekhez szükséges dokumentumok biztosítása

-

tanórai foglalkozások tartása (könyvek, könyvtárhasználat)

4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre -

kézi és segédkönyvek

-

a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott olvasmányok

-

tankönyvek, oktatási segédletek

-

oktatási kiegészítő irodalom Az iskolai könyvtár gyűjteményjellege

-

írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, tankönyv, módszertani segédanyag

-

auditív eszközök: hangkazetta, video-kazetta, cd, DVD, CD-ROOM Részletes gyűjtési szabályok, a gyűjtés területei

-

kézikönyvtár

-

ismeretközlő irodalom,

-

szépirodalom

44


-

pedagógiai szakgyűjtemény

-

könyvtári szakirodalom

-

hivatali segédkönyvtár Általános alapelv: Először a kézikönyvtár állományát gyarapítjuk, mivel helyben használható, mindenki hozzáfér.

5. Az iskolai könyvtáros feladatai -

a könyvtár munkatervének, éves beszámolójának és egyéb beszámolóknak az elkészítése

-

részvétel a könyvtárat érintő döntések előkészítésében (pl. átépítés, bővítés, új elhelyezés, berendezés, számítógépes ügyvitel)

-

a könyvtár működési dokumentumainak készítése, az irattár kezelése

-

kapcsolatok az iskolán belül az igazgatóval, munkaközösségekkel, szaktanárokkal, a diákönkormányzattal, az iskolán kívüli szervekkel, egyéb szervekkel

-

szervezői feladatok: könyv- és könyvtárhasználati tanórák tematika vagy helyi tanterv alapján, könyvtári és iskolai rendezvények szervezése, támogatása

-

Állománygondozás a gazdasági ügyintéző, a tantestület és a diákönkormányzat segítségével

-

Az állománygyarapításra fordítható összeget az iskola költségvetésében kell megtervezni, folyamatosan rendelkezésre bocsátani. A könyvtáros felelős a tervszerű felhasználásért, tudta nélkül nem vásárolható dokumentum a könyvtár számára.

-

egyedi (címleltár) és összesített állomány-nyilvántartás vezetése

-

az állomány feldolgozása (katalógusépítés)

-

állományellenőrzés, állományvédelem

-

a könyvtárhasználat biztosítása, olvasószolgálat, tájékoztatás

-

a szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartások (kölcsönzési nyilvántartások, statisztikai nyilvántartások) vezetése

6. A könyvtárhasználat szabályai Az iskolai könyvtár fő feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órákon kívül lehetővé tegye a gyűjtemények használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti, melyet a használók számára nyilvánosságra kell hozni.

45


A könyvtári házirendet ki kell függeszteni a könyvtárban. 7. Az iskolai könyvtár gazdálkodása Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A fejlesztésre fordítandó összeg megállapításához szükséges az iskolai szintű tervezés, ezáltal a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet financiális oldala összehangolható a könyvtári költségvetéssel. 8. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros-tanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű folyamatos beszerzés biztosítható legyen. 9. Az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről, irodaszerekről és szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. 10. Az intézmény könyvtárának személyi és tárgyi feltételei A könyvtár 32 m2 területen helyezkedik el, galériás rendszerű. Nyitott, szabadpolcos rendszerben helyezkednek el a könyvek. 10 olvasói asztal található. Az idegen nyelvi alkönyvtár a B/10-es teremben működik. A tanári szobában letéti állomány található. A példányszámot az évek statisztika tartalmazza. A könyvtáros-tanár óraszámát az önkormányzat határozza meg. Gyűjtőkör: Az iskolai pedagógiai programban megfogalmazottak szerint -

a gimnázium esti. levelező és ifjúsági tagozata

-

a z érettségizettek szakképző évfolyamos nappali és esti tagozata

-

a szakmaorientáló (9-10. évf.)

-

szakképző szakiskola 11-12-13. évfolyama számára kötelező irodalom gyűjtése

11. Az intézmény könyvtárának tárgyi és személyi feltételei. A könyvtárhelyiségek szabadpolcosak. A nagyobbik helyiségben egyidejűleg 36 tanuló, a kisebbik, olvasónak kialakított helyiségben 8 tanuló foglalkoztatható. A könyvtáros számára külön helyiség áll rendelkezésre az adminisztráció végzésére. Letéti állomány található a kémia szertárban, a nyelvi tantermekben, a számítástechnikai teremben.

46


A példányszámot az éves statisztika tartalmazza. A könyvtáros óraszámát az önkormányzat határozza meg. Gyűjtőkör: Az iskolában oktatott humán és reáltantárgyak, valamint a közgazdasági és egészségügyi szakirodalom határozza meg.

14. Ünnepélyek, megemlékezése rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás a közösségformálás, az iskolához való kötődés erősítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepélyeken a tanulók a házirendben rögzített ünnepi öltözékben kötelesek megjelenni.

15.1.

Hagyományos kulturális és ünnepi rendezvények

Bányász hagyományok ápolása Bár történeti mértékben városunk nem rendelkezik több száz éves múlttal, de bányász- és nemzetiségi hagyományai erős gyökerekkel kötődnek a város embereihez. Tatabánya bányára épülő város, ami jelenleg már csak hagyományaiban él tovább. A városban szinte nincs olyan család, amelyik valamilyen szinten ne lenne kapcsolatban a bányával. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a már csak hagyományaiban élő „bányászatot” az ifjúsággal megismertessük. Valljuk, hogy hagyomány nélkül nincs kultúra. „ Csak addig él egy nemzet, amíg van hagyománya” mondta Széchenyi István. A történelem és a társadalmi ismeretek tantárgyak óráin a helytörténeti tananyagba építjük a helyi bányászkodás kezdeteit, városunk fejlődését és iparvárossá válását.

47


A bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Mind a városi, mind az iskolai ünnepeken bányászdalok, és kiemelt jelentőséggel a Bányász himnusz hangzik el. Az ének-zene órák keretében a tanulók megtanulják a Bányász himnuszt, a hallgatott zenék között pedig a bányászdalkincs további darabjaival ismerkednek meg. Az osztályfőnöki órák tantervébe beépítve szerepel Tatabánya város történetének megismerése. A helyi bányászünnepekre emlékeztetjük tanulóinkat: 

az 1919-es bányász sortűz emlékére a Szent Borbála napján: december 4-én az országos bányászünnep alkalmával,



valamint a bányászszerencsétlenségek áldozatairól való megemlékezéseként a hagyományos istentisztelettel a Bábhidai templomban.

Az osztálykirándulások, a tanulmányi kirándulások programjaként szerepel a város bányász-emlékhelyeinek, múzeumainak meglátogatása: 

a Központi Bányász Emlékmű



a Bányász Kegyeleti Emlékmű



a Szabadtéri Bányászati Múzeum



a Szent Borbála szobra



A XII/a akna tornya, a Turul-hegyen



a Bányászudvar, Kertváros

Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amelyek a tantestület főhivatású és óraadó tanárai közösségi érzéseit erősítik. Ezeket az éves munkaterv tartalmazza. A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját tanulóink lépnek fel színvonalas műsorral. 

tanévnyitó ünnepély,



március 15-i és az október 23-i forradalom évfordulójának megünneplése,



egyéb megemlékezések (aradi vértanúkról, a holocaust és a kommunista diktatúra áldozatairól, nemzeti összetartozás napjáról) tanórai keretek között zajlanak,



a végzős osztályok szalagavató ünnepsége,



ballagás,



tanévzáró ünnepély,



külföldi kapcsolatainkból adódó kulturális és sport rendezvények.

48


Az iskola arculatához kapcsolódó rendezvények: Mikes Karácsony, Mikes Kupa. Ehhez kapcsolódó hagyományok: A minden évben megrendezett iskolai karácsony 1996-ban új nevet kapott: Mikes Karácsony lett (DÖK napja). Programjában, a Basaválasztást megelőző eseménysorozat a hallgatók összetartozását fejleszti. Ezen az ünnepen módunk van a jó tanuló, jó magaviseletű, de szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók számára hangulatos karácsonyi ünnepség keretén belül ajándékot adni. Az egész napos ünnepségbe a felnőttképzési osztályok is bekapcsolódnak. Számukra ezen a napon érdekes előadásokat szervezünk. A nap végén pedig egy közös mulatságban szövődhetnek baráti kapcsolatok a különböző életkorú, képzési szinten tanuló hallgatók között. A tanulói személyiség sokoldalú fejlesztését szolgálják az alábbi hagyományok: 

iskolai mesemondó verseny,



iskolai sportverseny,



DO-XA Természetjáró Szakosztály túrái,



A Föld napjának megünneplése – az iskola környezetének tavaszi nagytakarítása, parkosítás, fák, virágok ültetése.



Mikes Karácsony – egész napos diákprogram, a 9. osztályosok bemutatkozó műsorával, a gólyák fogadalomtételével.



A Mikes Kupa természeti akadályverseny és sportnap.

A hagyományápolás külsőségei Az iskola zászlaja, címere: A Mikes család címerének három alapszínére épül: óarany, királykék, császár bordó. Mikes logó: Eredetileg a Nyugat címoldalán volt látható a dombormű, amelynek az alkotó szobrásza Beck Ö. Fülöp. A dombormű témája Mikes Kelemen, akinek neve és élete fejezi ki legjobban a szellemi szabadság és függetlenség eszméjét, amelyre iskolánk minden időben és minden körülmény között törekszik. A toll és a mécses iskolánk emblémáján azt jelképezi, hogy iskolánk nyitva áll és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik pályamódosítása készülnek, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének.

49


15. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 

A 14-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvételéről gondoskodunk.



Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látunk el.

15.1. A nevelési-oktatási intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok A diákok, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése 

Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata



A krónikus beteg, valamint a testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése.

50


Alkalmassági vizsgálatok elvégzése 

A testnevelési csoportbeosztás elkészítése, gyógytestneveléssel, testneveléssel, sporttal kapcsolatos iskola-egészségügyi feladatok ellátása.

Az iskola-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által

15.2.

önállóan ellátandó feladatok 

Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint.



A gyermekek, tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása.



Elsősegélynyújtás.



Az orvosi vizsgálatok előkészítése.



A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatok elvégzése.



A krónikus betegek, magatartási zavarokkal küzdők életvitelének segítése.



Részvétel Az intézmény egészségnevelési programjában

Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai

15.3. 

A körzetéhez tartozó gyermekeket - egyénileg és csoportosan - fogászati gondozásban részesíti, a preventív és terápiás ellátást a szükségleteknek megfelelően végzi.

16. Tanulói jogok és kötelezettségek Iskolánk tanulóinak joga van az oktatásra, az iskola helyiségeinek használatára, képességei szerint felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozáson való részvételre, mindennapi sportolási lehetőségre, az iskola pedagógiai programjában leírt egyéb foglalkozásokon való részvételre. Joga van az egyenlő bánásmódra, sérelme esetén pedagógusaihoz, igazgatójához fordulhat. A tanulói jogokat és kötelezettségeket a házirend részletesen tartalmazza.

17.1. A fegyelmező intézkedések rendje A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 58. § és az EMMI rendelet 53-61. § szabályozza.

51


Az a tanuló, aki kötelezettségeit enyhébb formában (kisebb mértékben) megszegi, fegyelmi intézkedésben részesíthető. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet 

megrovás;



szigorú megrovás;



meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;



áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába;



eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;



kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás és a kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát kijelölni számára. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindítása előtt a 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet 53 §-a alapján egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség. A fegyelmi eljárás megindításáról (egyeztetési eljárás) – az indok megjelölésével – a tanulót és – kiskorú tanuló esetén – a szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni.

52


A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető– vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít. Az intézmény nevelőtestülete a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából fegyelmi bizottságot hoznak létre.

16.2. A fegyelmi bizottság Tagjai: a nevelőtestület tagjai közül választott legalább 3 pedagógus. Vezetője: a tagok maguk választják meg. A fegyelmi bizottság vezetője a tanulói fegyelmi ügyekről a nevelőtestületi értekezleten köteles tájékoztatást adni, szükség esetén a fegyelmi eljárás lezárása után is sor kerülhet a nevelőtestület tájékoztatására.

16.3. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít, vagy



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,



az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.



Az iskola ezen kívül jutalmazza azt a tanulót is, aki:



eredményes kulturális tevékenységet folytat,



kimagasló sportteljesítményt ér el,



közösségi életben tartósan szervező és irányító tevékenységet végez.

A jutalmazás formái Az iskolában a következő írásos dicséretek adhatók: 

szaktanári



osztályfőnöki



igazgatói ill. intézmény-vezetői

53




nevelőtestületi

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba – az előírt módon – be kell vezetni.

17. A felnőttoktatás A felnőttoktatás formái Az

intézmény

a

Szakmai

alapdokumentumban

meghatározottak

értelmében

felnőttképzést folytat. A képzések jellegük szerint lehetnek iskolarendszerűek és iskolarendszeren kívüliek, megszervezhetők nappali, levelező, esti formában. A felnőttoktatás a következő munkarend szerint folyik intézményünkben: Nappali oktatás munkarendje szerint, a Gimnázium Ifjúsági Tagozatán, 8 órától 14 óra 10 percig tart a hét minden munkanapján. Esti tagozaton a tanulók elfoglaltságához igazodva a tanítás a hét 2 és havi szinten egy tömbösített napján 14:15-től, 20:15-ig tart. A távoktató csomaggal működő levelező tagozaton a hét szombati napján 8: 15-től 16:25-ig tartó konzultációs foglalkozásokon vesznek részt a tanulók. működését külön szabályzat tartalmazza.

54

A tagozat


Az iskolarendszerű felnőttoktatás Az iskolarendszerű képzések vonatkozásában a résztvevők tanulói jogviszonnyal rendelkeznek és képzésük során alkalmazni kell a köznevelési és a szakképzési jogszabályok előírásait. Az iskolarendszerű felnőttképzési csoportok indítására a fenntartó ad engedélyt a tanév órakeretének terhére, a képzésekben résztvevők az iskola közoktatási tanulólétszámába beszámítanak, az oktató pedagógusok és szakemberek feladatukat közalkalmazotti jogviszonyuk keretében végzik. A jelentkezés módja az iskola által meghatározott időszakban, a közoktatási tanév rendjéhez igazítottan történik. A képzésben részt venni szándékozó jelentkezési nyomtatványt tölt ki és tanulói jogviszonyt létesít. Az iskolarendszeren kívüli képzések Az iskolarendszeren kívüli képzések esetén a résztvevők nem rendelkeznek tanulói jogviszonnyal, esetükben a felnőttképzési és a szakképzési jogszabályok előírásai az irányadóak. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben résztvevőkkel az intézmény felnőttképzési szerződést köt. Az iskolarendszeren kívüli képzések szervezéséhez való jogosultság feltétele a regionális munkaügyi központi nyilvántartás. Szervezésük eltérhet a tanév rendjétől, az iskola a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve a kezdés, a befejezés, a vizsgáztatás vonatkozásában a tanév rendjétől eltérően is indíthat képzéseket. A képzésekre való jelentkezés folyamatos, a csoportok indítása a munkaerő piaci igényekhez és a létszámokhoz igazodik. A jelentkezésnél figyelemmel kell lenni az iskolai végzettségre, a szakmai előképzettségre, a szakmai előgyakorlatra, az egészségi alkalmasságra –ezek meglétét az érintett intézmény vizsgálja, az előzetesen megszerzett tudás, a teljesített modul(ok) beszámíthatóságáról dönt.

18. Intézményi védő, óvó előírások A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a tanév megkezdésekor az osztályfőnök, a szakoktató köteles ismertetni. 55


Az ismertetés tényét az osztálynaplóban kell dokumentálni. 

A pedagógus (tanár, szakoktató, osztályfőnök) szükség szerint a tanórai, gyakorlati foglalkozás, tanulmányi kirándulás megkezdése előtt köteles az ismertetést megtartani és azt dokumentálni.



Azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában, gyakorlati munkahelyen való tartózkodás során meg kell tartaniuk, a házirend határozza meg.



A bekövetkezett tanulóbalesetet az azt elsőként észlelő tanuló köteles haladéktalanul jelenteni a legelső elérhető pedagógusnak (tanár, szakoktató, osztályfőnök).



A pedagógus, a tőle elvárható legnagyobb körültekintéssel szükség esetén azonnal megkezdi a sérült elsősegélyben részesítését, haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt, intézmény-vezető helyettest aki intézkedik a baleset helyszínének a biztosításáról, tájékozódik a baleset körülményeiről, a sérülés mértékéről, gondoskodik a sérült szakszerű orvosi ellátásáról, értesíti az iskolaorvost, szükség esetén a mentőszolgálatot.



Az igazgató, ill. intézmény-vezető intézkedik a baleset kivizsgálásáról.



Gyakorlati foglalkozáson történt tanulói balesetek esetében együttműködési megállapodás alapján, az érvényes szerződésben megbízott szervezet jogosult eljárni.



Tanórán kívüli tanulói balesetek esetén az igazgató illetve Az intézmény-vezető köteles eljárni.



A súlyos balesetet az igazgató ill. intézmény-vezető köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.



Az igazgató, ill. intézmény-vezető minden tanulóbalesetet követően köteles(ek) megtenni a szükséges intézkedéseket a hasonló esetek megelőzésére.

56


A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők. 

A rendkívüli esemény bekövetkezéséről haladéktalanul értesíteni kell az iskolaz igazgatóját illetve Az intézmény-vezetőt, akik hatáskörükben meghozzák a szükséges intézkedéseket.



A rendkívüli esemény bekövetkezését az igazgató köteles a rendelkezésre álló adatok közlésével haladéktalanul bejelenteni (telefonon, telefaxon, személyesen) az intézmény fenntartójának.



Bomba robbantásával fenyegető bejelentés esetén az igazgató, ill. intézményvezető haladéktalanul értesíti a rendőrséget és intézkedik az intézmény gyors, szakszerű kiürítéséről.



Az iskolaépület, tanműhely kiürítése a tűzriadó tervben meghatározott kiürítési eljárás szerint, az éppen órát, gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusok irányításával történik.



A kiürítési eljárás menetéről a tanulókat a tanév megkezdésekor az osztályfőnök (szakoktató) tájékoztatja.



A kiürítési eljárást a tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően tanévenként legalább egy alkalommal, próbariadó keretében gyakorolni kell. Erről a munkavédelmi vezető köteles gondoskodni valamennyi, az intézményhez tartozó épületben.



A bombariadó miatt elmaradt tanítási órákat az igazgató, ill. intézmény-vezető utasítása szerint pótolni kell.

19. Az iskola külső kapcsolatai Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató, ill. intézmény-vezető képviseli. Az intézmény vezető-helyettesei, más megbízottak, a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: 

a székhely- és Az intézményekkel



a fenntartóval



a külső alapítványok kuratóriumával



a Távoktató Középiskola Alapítvánnyal



a távoktató csomaggal működő középiskolákkal

57




az egyesített Pedagógiai Szakszolgálattal



a Pedagógus Továbbképző Szolgáltató Intézettel



Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal



Egyesített Szociális Intézményekkel



iskolaorvos, asszisztens, védőnő



a sepsiszentgyörgyi Mikes Líceummal



a Szakképzés Szervezési Társulással,



a város általános- illetve középiskoláival, a kollégiummal,



felsőoktatási intézményekkel,



a szakképzést támogató intézményekkel, cégekkel, vállalkozásokkal, gazdálkodó szervezetekkel



a gyakorlati képzést végző egészségügyi, szociális intézményekkel,



az OH-OKÉV területileg illetékes irodájával,



a minisztériumokkal.

20.1. Kapcsolattartás a gyakorlati képzést tartó intézménnyel A gyakorlati képzést tartó intézménnyel együttműködési megállapodást kötünk minden évben. Ebben kerül szabályzásra a kapcsolattartás formája és rendje.

20.2. Kapcsolattartás a fenntartóval/tatabányai tankerülettel. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, és elsősorban a következő területekre terjed ki: -

az intézmény átszervezése, tevékenységi körének módosítása, megszüntetése,

-

az intézmény nevének megállapítására,

-

intézményvezetői megbízás előkészítése,

-

az intézmény költségvetésének, finanszírozási ütemtervének összeállítása,

-

az adott tanítási évben indítható osztályok, csoportok számának meghatározása,

-

az intézményi szintű órakeret-és pedagóguslétszám megállapítása,

-

a munkáltatói döntések,

-

az intézmény ellenőrzése:

-

gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból,

58


-

szakmai munka eredményessége tekintetében,

-

az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

-

a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

-

az intézményben folyó szakmai munka értékelése,

-

az intézmény által hozott döntésekkel kapcsolatban benyújtott, a fenntartó által elbírálására kerülő kérelmek,

-

a pedagógiai program, a szervezeti-és működési szabályzat és a házirend jóváhagyásra benyújtása, amennyiben abból a fenntartóra (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a működtetőre) többletkötelezettség hárul,

-

mindazon intézményi ügyek, amelyekhez a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint a fenntartó aláírása, ellenjegyzése szükséges.

A kapcsolattartás formái: -

szóbeli kapcsolattartás telefonon vagy személyesen,

-

írásbeli kapcsolattartás elektronikus vagy papír alapú formában,

-

értekezleteken, tárgyalásokon való részvétel,

-

a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

-

fenntartói körlevelek,

-

az intézmény által elkészített dokumentumok fenntartói aláírásra, ellenjegyzésre történő benyújtása,

-

együttműködés a fenntartói ellenőrzések során,

-

speciális információ szolgáltatás az intézmény szakmai, munkaerőgazdálkodási (valamint ha a fenntartó látja el a működtetés feladatait, a pénzügyi-gazdálkodási) tevékenységéhez kapcsolódóan,

-

a

fenntartó

döntéséhez

szükséges

adatok,

információk,

dokumentumok

rendelkezésre bocsátása, -

a végrehajtási rendeletek (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a tanév rendjéről szóló rendelet, a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet és a 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet) szerinti munkaterv, jelentések, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás megküldése,

-

éves beszámoló az intézmény tevékenységéről a fenntartó által meghatározottak szerint.

59


20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható, amely a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi-közéleti tevékenységgel illetve kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámanyag csak az igazgató, ill. Az intézmény-vezető engedélyével helyezhető el az iskolai faliújságon, vagy terjeszthető a tanulók között.

60

A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

Recommend Documents