A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2016. Készítette: Vargáné Vojnár Katalin intézményvezető

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja

Tartalomjegyzék INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ ......................................................................................................................... 5 1.1. 1.2.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .................................................................................................................... 5 AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE ......................................................................... 6

A INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................... 7 A INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ALAPFELADATAI ................................................................................................................................................. 7 1.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 8 1.5. NEVELÉSI CÉLOK AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKBAN ................................................................................ 8 1.6. AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MÓDJAI ............................................. 10 1.7. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ......................................................... 14 1.8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK ................. 14 1.9. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI A INTÉZMÉNYBEN ..................................................................... 17

1.3.

1.9.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák .......................................................................... 17 1.9.2. Tanórán kívüli programok........................................................................................................... 19 1.9.3. Osztályprogramok ....................................................................................................................... 21 1.9.4. Diákönkormányzat ...................................................................................................................... 22 1.9.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek ....................................................................................... 23 1.9.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés ............................................................................................. 23 1.10. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK .. 24 1.10.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése .................................................................... 24 1.10.2. Év eleji feladatok ......................................................................................................................... 25 1.10.3. Felnőttoktatás .............................................................................................................................. 25 1.11. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI ............................................................ 26 1.12. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ............................................... 29 1.12.1. A tehetséggondozási feladatok iskolánkban ................................................................................ 29 1.12.2. Tanórán kívüli tevékenységek ...................................................................................................... 29 1.12.3. Felzárkóztató programok ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.12.4. ......................................................................................................................................................... 30 1.12.5. Iskolai sport ................................................................................................................................. 30 1.13. A TANULÁSI HIÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................................................................ 31 1.14. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................. 33 1.14.1. Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok ........................................................................... 34 1.14.2. Közlekedésre nevelés ................................................................................................................... 36 1.14.3. Az áldozattá válás megelőzése .................................................................................................... 36 1.14.4. Erőszakmentes konfliktuskezelés ................................................................................................. 36 1.15. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ..................................................... 37 1.15.1. Szemléletformálás........................................................................................................................ 37 1.15.2. Tehetséggondozás........................................................................................................................ 37 1.15.3. Segítségnyújtás, tanácsadás ........................................................................................................ 38 1.15.4. Családi életre nevelés .................................................................................................................. 38 1.15.5. Kapcsolattartás külső intézményekkel ......................................................................................... 39 1.15.6. Anyagi segítségnyújtás ................................................................................................................ 39 1.16. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI .................................................................................................................................................... 40 1.16.1. Az együttműködés általános formái ............................................................................................. 40 1.16.2. A kapcsolattartás intézményes formái ......................................................................................... 41 1.16.3. A kapcsolattartás egyéb formái ................................................................................................... 41 1.16.4. A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái ........................................................................ 43 1.16.5. A pedagógusok és a diákok kapcsolata ....................................................................................... 43 1.16.6. Diákság és nevelőtestület ............................................................................................................ 43 1.16.7. Osztályfőnök ................................................................................................................................ 44 1.16.8. Az osztályfőnök és az osztály ....................................................................................................... 46 1.17. A PEDAGÓGUS FELADATAI................................................................................................................ 47 A INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................. 49

2

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA ...................................................................................................... 49 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA......................................................................................... 49 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE ........................................................................ 49 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI .................................................................... 50 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ............................................................. 52 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE: ............................................ 54

AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................................. 55 A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI ............................................ 55 A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN .......................................................................... 57 ERŐFORRÁSOK .................................................................................................................................. 57 ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK .......................................................................................................... 60 MÓDSZEREK ...................................................................................................................................... 64 TANESZKÖZÖK .................................................................................................................................. 65 AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATAIK ..................................................................................................................................................... 66 3.8. KOMMUNIKÁCIÓ ............................................................................................................................... 67 3.9. TOVÁBBKÉPZÉS ................................................................................................................................. 67 3.10. FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN .................................................................... 67 3.10.1. Jogi háttér ................................................................................................................................... 67 3.10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ................................................................................ 68 3.10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban .................................................................... 70 3.10.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program.................................................................................... 71 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .................................................................................................................... 72 A TANÍTANDÓ TANTÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI........................................................... 72 AZ EGYES ISKOLATÍPUSOK ÓRATERVEI ............................................................................................. 72 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................................................ 72 4.4. KÖVETELMÉNYRENDSZER, A TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS FORMÁI................... 73 A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban: ....................................................... 73 4.4.1. Értékelési rendszerünk ................................................................................................................ 74 4.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya .............................................................................................................................................. 76 4.4.3. Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk ........................................................ 77 4.4.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei ............... 77 4.4.5. A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése ................................................................. 79 4.4.6. Az egyes képzési szakaszok feladatai ........................................................................................... 80 4.4.7. Követelményrendszer .................................................................................................................. 81 4.4.8. Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban ................................................................... 82 4.5. AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁN, ILLETVE A FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN .............. 83 4.6. AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA .................................................................................. 84 4.7. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK .............................................................................................................. 84 4.7.1. Nappali munkarend szerinti szakmai képzés ............................................................................... 84 4.7.2. Szakképző programok .................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4.7.3. Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi képzés (4 éves) ..................................................................................................................................................... 85 4.8. KÉPZÉSI RENDSZERÜNK MEGVALÓSÍTÁSA ......................................................................................... 88 4.8.1. Ifjúsági képzés ............................................................................................................................. 88 4.8.2. Felnőttoktatás .............................................................................................................................. 94 4.9. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................................................................... 95 Magyar nyelv és irodalom .......................................................................................................................... 95 Történelem .................................................................................................................................................. 95 Matematika ................................................................................................................................................. 95 Élő idegen nyelv (angol, francia, német, olasz) .......................................................................................... 96 Informatika ................................................................................................................................................. 96 Fizika .......................................................................................................................................................... 97 Biológia ...................................................................................................................................................... 97 Kémia .......................................................................................................................................................... 98 Földrajz ...................................................................................................................................................... 99 4.1. 4.2. 4.3.

3

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja Művészettörténet ......................................................................................................................................... 99 4.10. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE...................................................................................... 100 MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 101 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 102

4


INTÉZMÉNYI BEKÖSZÖNTŐ Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculatuk bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola pedagógiai programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát képzeljük el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket meg kell őriznünk, és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk. A Tatabányai Szakképzési CentrumMikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája. 1.1.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 108.23/2012. (V. 24. )sz. kgy. határozatában 2012. augusztus 30-i hatállyal jogutóddal megszűntette az Óvárosi Középiskolát. Jogutód intézményként a Kandó Kálmán Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégiumot jelölte meg. Az intézmény neve 2015. szeptember 01. napjától (az Alapító Okirat alapján): Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolája Az intézmény OM azonosítója:203064 Intézmény neve és címe: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági GimnáziumA, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 2800 Tatabánya, Béke utca 8. Az intézményvezetője: Vargáné Vojnár Katalin Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve: Nemzetgazdasági Minisztérium Az intézmény működési területe: a közép-dunántúli régió, igény szerint az egész ország. Az intézmény alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése:      

gimnáziumi nevelés-oktatás szakközépiskolai nevelés-oktatás szakiskolai nevelés-oktatás felnőttoktatás pedagógiai szakszolgálati feladat a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai rendszerű nevelése, oktatása

5


1.2.

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE

A Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 1964-ben kezdte önálló működését, mint Dolgozók Gimnáziuma. Azóta is a megyében egyedüli önálló felnőttoktatási intézményként működik. Kezdetben, mint Dolgozók Gimnáziuma működött, majd 1974-ben belépő új képzési formával – a Szakmunkások Szakközépiskolája (3 éves) – egészítette ki tevékenységét. 1980-tól a felnőtt szakképzés feladatát is felvállalva a Dolgozók Közgazdasági Szakközépiskolája 4 éves és 2 éves formáit is működtette, 1991. szeptember 1-étől ifjúsági képzéssel bővítette ki tevékenységét. 1994-98 között iskolánk egy szolnoki, egy pécsi távoktatási intézménnyel és a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal a középfokú gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának távoktatási elemekkel való bővítését fejlesztette ki. A projekt kidolgozását iskolánk a fent megnevezett társiskolákkal együtt vállalta fel (tutori képzés, tananyagírás, tantárgyi útmutatók, segédletek elkészítése). Ezzel reagáltunk azokra az új kihívásokra és igényekre, amelyek a középiskolával szemben születtek az elmúlt években. Az intézmény modulrendszerű oktatási szerkezetével az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosította. Így lehetőséget nyújtott a fokozatos szintű képzésre, szakmaszerzésre, érettségire és a továbbtanulásra való felkészülésre. 2005 szeptemberétől ellátandó feladatként vállalta fel iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai nevelés feladatát. Ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók - mint többségi intézményben megvalósuló integrált nevelését oktatását látjuk el, biztosítva a tanulók eredményes szocializációját és elősegítjük iskolai pályafutásukat. 2011. augusztus 1-jétől: Óvárosi Középiskola és Szakiskola Székhelyintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola. Tagintézmény: Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakközépiskola. 2012. augusztus 31-től TISZKK Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium Tagintézménye: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2015. szeptember 1-jétől Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája. 2016 szeptemberétől az iskolatípusok változása miatt új nevünk: Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája. Mikes Kelemen nevét 1996-ban vette fel az intézmény. Az ő neve és élete fejezi ki legjobban a szellemi szabadság és függetlenség eszmeiségét, amelyre az iskola minden időben és minden körülmények között törekedett. A toll és a mécses emblémánkon azt jelképezi, hogy iskola nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik pályamódosításra kényszerülnek, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének. A sokszínű oktatási formát a mécses jelképezi megvilágítva a továbblépés lehetőségeit. Az intézmény a második esély iskolája. Az itt oktató pedagógusok azt a célt tűzték maguk elé, hogy ebben nyújtanak segítséget valamennyi hozzájuk beiratkozott tanulónak. 6


AZINTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1.3.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, ALAPFELADATAI

Pedagógiai alapelveinket meghatározza a tantestület nevelési filozófiája. Lehetőséget kínál mindazoknak, akik az érettségi megszerzését, egy szakma elsajátítását tűzik ki célul, segít a pályaválasztás előtt állóknak, akik pályamódosításra kényszerülnek, akik az oktatási rendszerből valamilyen okból kiestek, és szeretnének ismét bekapcsolódni, és hátrányos helyzetükön változtatni. Arra törekszünk, hogy tanulóink kiegyensúlyozott, boldogságra képes felnőttekké váljanak. Meggyőződésünk azonban, hogy mindez csak diákjaink erőfeszítései nyomán alakulhat ki. Olyan légkör kialakításán dolgozunk, amelyben az értelmes rend, az értelmes fegyelem, a következetes és emberséges értékelés biztosítja a tanulóknak – munkájuk eredményeként – a sikert. Bízunk abban, hogy ezáltal fiataljaink megismerik önmagukat, felfedezik tehetségüket, de megismerik korlátaikat is, és reális önértékeléssel biztosan találják meg helyüket a munkavállalók világában. Fontos feladatunk, hogy hozzájáruljunk a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához, segítsük a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Pedagógiai munkánk egyik legfontosabb alapelve a tanulók személyiségi jogait és érdekeit, életkori és egyéni adottságait messzemenően figyelembe vevő következetes tevékenység folytatása. Ez tervszerű, rövid és hosszú távú célorientált munkát feltételez, a családi szocializáció pozitívumaira építő és épülő iskolai tevékenységet igényel. Hiszünk a nevelő hatás egységének elvében, ezért csapatmunkára építve közösen vállalható célokat állít a nevelőtestület maga elé. Alapvető célunknak tartjuk, hogy tanítványainkban kialakítsuk a tudás, permanens tanulás, a gyakorlás és gondolkodás, az önálló problémamegoldó munkavégzés készségeit, elültessük bennük az új iránti fogékonyságot, az ismeretek fejlesztésének, az önművelés igényét. A mindennapi tanulás, a jól szervezett tanítási órák rendszeres munkára szoktatják a diákokat. Tanterveink összeállításakor, a tanórák vezetése, illetve a rendszeres számonkérés során arra törekszünk, hogy tanítványaink tudásukat alkalmazni tudják, ne szolgai módon reprodukálják az ismereteiket, hanem az ok-okozati összefüggéseket kutatva, a folyamatokat, történéseket elemezve oldják meg feladataikat. A napjainkban tapasztalható információrobbanás arra kényszerít bennünket, hogy tanulóinkat hozzászoktassuk tudásuk aktualizálásához: meg kell tanítanunk őket arra, hogyan kísérjék figyelemmel, építsék be a tananyagba, dolgozzák fel a televízió, rádió, sajtó híranyagát, hogyan használják ismereteik bővítésére az információszerzés különböző formáit, a könyvtár használatától az internet által kínált lehetőségekig.

7


1.4.

A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA

A 9-10. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által kialakuló tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a Nat elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamatok. A nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Fokozatosan, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az 11-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A 11-12. évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban és az osztályban. 1.5.

NEVELÉSI CÉLOK AZ EGYES ISKOLATÍPUSOKBAN

Gondoskodnunk kell a különböző képességű, illetve eltérő szociális háttérrel rendelkező, eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. Ennek érdekében az osztályok kialakításával, a választott pályaorientáció bevezetésénél figyelembe kell vennünk a tanulók egyéni képességeit, valamint a tananyag kiválasztásában a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást.  Érettségiző diákjainknál el kell érni, hogy az alapvető és általános műveltség birtokosai legyenek, szakmai vizsgát tett hallgatóink biztos szakmai tudással rendelkezzenek, felkészüljenek a továbbtanulásra és a munkába állásra. Az érettségire való felkészítés szakaszában az alapfokú oktatást továbbfejlesztő, a műveltséget megalapozó tanítás folyik a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, a záróvizsgák követelményei, illetve a közép- és emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei alapján.  A felnőttoktatás esti és levelező tagozatain törekedni kell az életkori adottságok figyelembe vételére. A tananyag feldolgozása, a számonkérés és a 8


követelményszint megtartása az andragógiai sajátosságokhoz kell, hogy alkalmazkodjon. Sajátítsák el az új munkahely megtalálásához szükséges technikákat és a mindenkori munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodást.  Az ügyviteli szakterületen sajátítsák el a tanulók a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciákat, el kell sajátíttatni a munkakörben elvégzendő feladatokat, ki kell alakítani az azokhoz szükséges tulajdonságokat.  Az informatikai-számítástechnikai képzéssel legyenek képesek a kor követelményeinek megfelelni. Legyenek képesek modern számítógépparkkal, a legmodernebb technikai eszközökkel új számítástechnikai ismeretek birtoklására, ismereteiknek önálló bővítésére. Legyenek képesek bekapcsolódni az Internet használatába, és váljanak képessé az újabb és újabb ismeretek elsajátítására.  A szociális gondozó és ápoló végzettségű diákok a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat látnak majd el. Munkájukat emelt szintű szakképesítésű vagy felsőfokú végzettségű szakember irányítása mellett láthatják el.Ez aképzés jelenlegi oktatási rendszerünkben hiánypótló, hiszen nappali tagozaton sajátíthatják el a gondozási, ápolási alapfeladatokat. A szakképzésben a 2012/2013-as tanévben kétféle rendszerű képzést indítottunk:  Kifutó rendszerben a 2015/2016-os tanévben végzett utoljára szakiskolai osztályunk 2+2- es felépítésű képzésben. Itt képzési rendszerünk több részből áll. A 9-10. évfolyamon pályaorientációt végzünk. Az alapfokú képzés befejezésére a 10. évfolyam végén kap lehetőséget minden tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát sikerrel teljesítette. Az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen elvégzett tanulók a 10. évfolyam végén a nemzeti alaptanterv és a kerettantervi követelményei szerint záróvizsgát tesznek. A 11-12. évfolyamon szakképzés folyik, melynek végén OKJ szakmai vizsgát tesznek a tanulók.  A 3 éves szakmai képzésben már az 9. évfolyamtól szakmai képzés folyik intézményi gyakorlat keretében. A 11. évfolyamon OKJ szakmai vizsgát tesznek a tanulók.

A szakképzés általános célja A szakképző intézmények célja, hogy a gazdaság várható munkaerő szükségletének, a regionális és gazdálkodó szervezetek igényeinek, kívánalmainak megfelelő kezdő szakembereket képezzenek. Így feladatunk a megfelelő színvonalú szakemberek felkészítése, szakmai tudásuk megalapozása. Elvárás, hogy az iskolarendszerű szakképzésből olyan fiatalok kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a gazdasági ágazatok, a szakma új igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével. A szakirányú képzés bevezetésénél mind a 9-10. évfolyamot követő szakképző évfolyamon, valamint az érettségire épülő 13-14. évfolyamon arra törekszünk, hogy a szakképzési törvénynek megfeleljünk, és az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési formákat választva, lehetőséget biztosítsunk tanulóinknak a pályaválasztáshoz. Figyelembe kell venni a gazdasági és társadalmi életben bekövetkező gyors átalakulásai folyamatokat. Célunk, hogy a kihívásoknak megfelelni tudó, az önképzésre és 9


esetenként a munkaerőpiac által diktált igényekhez igazodó gyors, hatékony szakirányú átképzésekre képes hallgatók kerüljenek ki az iskolai képzésünkből.

1.6.

AZ ISKOLÁBAN KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSI MÓDJAI



A demokratizmusra nevelés fontos része az iskolai életnek. Végzős tanulóinknak az alkalmazás szintjén kell ismerniük az ítéletalkotás folyamatát. Fontos, hogy eligazodjanak a társadalmi, politikai kérdésekben; megfelelő ismeretek birtokában helyes döntéseket tudjanak hozni. A demokratizmusra nevelés alapját az iskolában a DÖK aktív működése jelenti. Az osztálybizalmik, illetve az osztályok diákbizottságai és a DÖK vezetése saját szervezeti és működési szabályzata alapján tevékenykednek. Véleményezési és egyetértési jogaikat a megfelelő fórumokon gyakorolják.



A felelősségérzetet és a felelősségvállalást erősítjük a diákönkormányzat jog- és hatáskörének kibővítésével, valamint a felelőshálózat rendszerének kialakításával.



Diákjaink tudatos állampolgárrá fejlődését számos rendszeres tevékenység segíti. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hazaszeretet, a nemzettudat kialakítását. Arra törekszünk, hogy az ország tájainak, történelmének, hazánk nagyjainak megismerése diákjaink életének részévé váljon. Tanterveink (magyar, történelem, földrajz, társadalomismeret) tartalmazzák azokat az alapvető ismereteket, melyek nélkülözhetetlenek minden magyar ember számára.



A nemzeti múlt tiszteletét szolgálják a nemzeti ünnepségekre (március 15, október 23.) nagy gonddal készített ünnepi megemlékezések. Büszkék vagyunk arra, hogy ezeken az ünnepségeken saját diákjaink lépnek fel színvonalas műsorral. Minden évben méltó módon emlékezünk meg kommunista diktatúra, illetve a holokauszt áldozatairól, valamint a nemzeti összetartás napjáról.



Javasoljuk diákjainknak, hogy tanulmányaik alatt látogassanak el a Parlamentbe, a Terror Házába, Auschwitzba, hogy ezáltal is fejlődjön a tolerancia, a humánum iránti, az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség betartására irányuló igényük.



A nemzettudat kialakítása mellett fontos az európaiság tudatosítása is, melyhez az iskolánk külföldi kapcsolatai, a határon túli magyar területek megismerése is nagymértékben hozzátartoznak.



Iskolai közösségünk lényeges feladatnak tartja a tatabányai bányászhagyományok ápolását. Úgy véljük, tanítványaink egyre kevesebbet tudnak arról, milyen szerepet játszott városunk létrejöttében, alakulásában a szénbányászat, nincsenek tisztában az e tevékenységgel összefüggő várostörténeti eseményekkel, és a hozzá kapcsolódó hagyományok is mindinkább feledésbe merülnek. Fokozottan igaz ez azokra a diákjainkra, akik nem a városban élnek, hanem a környező településekről érkeznek hozzánk, hiszen ők korábbi tanulmányaik ideje alatt feltehetően  kevesebbet hallottak a bányász-tradíció egyes elemeiről.

Ezért szorgalmazzuk, hogy  9. évfolyamos diákjaink látogassanak el a bányászati hagyományokat bemutató Ipari Skanzenba: tekintsék meg a solniházat, a gépházat, a szabadtéri gépparkot 10


és földalatti bányatérséget, az egykori üzemiroda és bányamérnökség épületeit, ismerkedjenek meg a régi bányászlakóházaknak, illetve a második bányász kolóniaház különböző műhelyeinek berendezési anyagával, osztályok programjaként szerepeljen a város bányász-emlékhelyeinek meglátogatása is. Ezek között kell megemlíteni a Központi Bányász Emlékműnek, a Bányász Kegyeleti Emlékműnek, Szent Borbála szobrának, a XII/a akna Turul hegyi tornyának és a Bányászudvarnak a megtekintését.  a bányász dalkincs a hagyományőrzés fontos eszköze. Az ének-zene tantárgy tanításának első félévében tanulják meg/elevenítsék fel tanulóink a magyar Bányász himnuszt, városi és iskolai ünnepeken bányászdalok elevenedjenek fel,  a történelem tantárgy, illetve osztályfőnöki óra keretein belül ismerkedjenek meg Tatabánya város történetével,  a társadalomismeret tantárgy keretein belül térjenek ki a bányásznapi emlékezés okának tudatosítására, emlékezzenek meg az 1919-es bányász sortűz áldozatairól, a bányaszerencsétlenségek áldozatairól, Szent Borbála napjáról! 

Az egészséges életmód kialakítását úgy kell megoldanunk, hogy az valóban jellemezze fiataljaink életét az iskolából történő távozás után is. A rendszeres testmozgásra, változatos, egészséges táplálkozásra ösztönzés mellett a szervezetet károsító szenvedélyektől való távolságtartást is magában foglalja a nevelés e területe.



Az iskolai testnevelés és sport külön hangsúly kap az ifjúsági oktatásnál. Célja és feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy testnevelési órákon és sportkörökön kívül is minden nap lehetőséget biztosítsunk a mozgásigény kielégítésére:

 Ifjúsági és felnőtt hallgatóink részére azzal, hogy rendelkezésre bocsátjuk a szabadtéri tornapályát, konditermet.  Célunk rendszeressé tenni a tömegsport foglalkozásokat.  A felnőtt tagozatos osztályoknál a természetjáró szakosztályok által szervezett túrákon való részvételre ösztönözzük a hallgatókat, kimozdítva őket a mindennapos hajsza, stressz negatív hatása alól.  A törvényi változások értelmében a mindennapi testnevelést felmenő rendszerben 9. évfolyamon bevezettük a 2012/2013-as tanévtől a szakiskolai osztályokban. Céljaink elérése érdekében külön programot dolgoztunk ki e területre, mely az egészségnevelési program című fejezetben olvasható. 

Tanulmányaik elvégzése után munkába álló végzőseinktől a munkaadók elvárják, és mi is fontos feladatunknak tartjuk, hogy kommunikációs ismereteiket gyakorlati tartalommal töltsék meg, kulturált viselkedés jellemezze mindennapjaikat. A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat mind az ifjúsági, mind az érettségire felkészítő, valamint a felnőttoktatási tagozatokon a nyelvi-kommunikációs nevelés. Az alapkészségek, az írás, az olvasás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek folyamatos fejlesztése. Az általános iskolában és a szakmunkásképző iskolákban már egy adott szinten jártasságot szerzett ismeretek hiánypótlása és folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell 11


fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre. A pedagógiai munka e területén hatalmas szerepet kap a személyes példamutatás, a folyamatos, rendszeres nevelés. Tanítványainkat igyekszünk arra szoktatni, hogy külső megjelenésüket a rendezettség, ápoltság, az általános társadalmi konvencióknak megfelelő öltözködés jellemezze. Szakmai orientációs óráink egy részét a szóbeli és írásbeli érintkezéshez szükséges illem, protokollszabályok megismerése tölti ki; szituációs gyakorlatok segítségével pedig ezek alkalmazását tudatosítjuk. A szakmai gyakorlatok során felkészítjük tanítványainkat arra is, hogy célszerűen és kulturáltan használják a telekommunikációs eszközöket: a telefont, az internetet. 

A művészetek szeretete az érzelmi nevelés szempontjából döntő fontosságú. A harmonikus személyiség kialakításának nélkülözhetetlen feltétele a kiegyensúlyozott belső világ, az egészséges lelki élet. Ennek formálásában nagy szerepe van a művészeti alkotásoknak, illetve a tanulók „művészeti” tevékenységének.

A művészetek szeretetére nevelés, a műalkotások megismertetése szintén a tanítási gyakorlatban kezdődik, alapjainak lerakása a tanítási órákon történik (magyar, történelem, ének-zene, rajz és vizuális kultúra). A művészetet kedvelő, értő, sőt művelő diákok tehetségének kibontakoztatását segítő lehetőségeink:  versenyekre (vers- és prózamondó, novellaíró, stb.) való felkészítés,  színjátszó-diákkör. Fontosnak tartjuk kiállítások, hangversenyek, színházi előadások látogatását. Örömteli tény, hogy tanítványaink egy része rendszeres színházlátogatók. A műveltségi kontinuitást biztosítjuk továbbá a könyvtári órák megtartásával, a vers-, mese- és prózamondó versenyekkel, a múzeumi és kiállítási látogatások megszervezésével, az előadótermünkben szervezett ismeretterjesztő filmek megtekintésével. 

Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek számára meg kell mutatni, hogy lehet és érdemes cselekvés a szép iránti igény, a tisztaság, az otthonosság kialakítása, a minél több irodalmi, valamint művészeti alkotás megismerése. Ezért rendszeressé kell tenni a színházlátogatásokat, a könyvtári és rendhagyó irodalmi órákat, a múzeumok és kiállítások látogatását.



A másság természetes elfogadása is beépül az iskolai élet mindennapjaiba. Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia) fogyatékos tanulóink segítése rendszeresen meggyőz bennünket arról, hogy diákjaink észreveszik a segítségnyújtás szükségességét, támogatják a rászorulókat vagy képesek megszervezni azt. Gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező szaktanáraink is rendelkezésre állnak az integrált nevelésbe bevont tanulók nagyobb elfogadásában. 12


Lehetőséget biztosítunk diákjainknak, hogy megismerjék a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tárgyszerű és elfogulatlan világát. Intézményünk nevelési, pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges marad.  Igény szerint biztosítjuk iskolánkban a jogszabályban elismert egyházaknak a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos, gyakorlatias formákat. Az idegen nyelvvel való ilyen szintű megismerkedésével a hallgató – a megváltozott munkaerő-piaci helyzethez igazodva – rendelkezzen olyan minimális nyelvi ismerettel, amit külföldi munkavállalásnál vagy a helyi teljes külföldi érdekeltségű vagy vegyes vállalkozásoknál történő elhelyezkedésnél hasznosítani tud. 

Alapfeladataink közé soroljuk, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. CXXV. törvényben megfogalmazottak alapján mind a tanulók beiskolázása során, mind az iskolai és tanítási időn kívüli foglalkozásokon nagy hangsúlyt helyezzünk arra, hogy az esélyegyenlőség ne sérüljön.



Kiemelt feladatunknak tartjuk a természet és az épített környezet védelmére, a természet szeretetére, megóvására és formálására történő nevelést. A környezeti nevelés programját szintén külön fejezetben fogalmaztuk meg.

Tantermeink esztétikus díszítésére nagy gondot fordítunk, az osztályokban lévő növények gondozása mindennapi feladat.  Jó lehetőség adódik a természet szeretetére történő nevelésre a szűkebb környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével, a hagyományos Föld napjának megtartásával, hulladékgyűjtéssel, különös tekintettel a szelektíven gyűjthető hulladékokra, az iskolaudvar parkjának gondozásával.  Az önállóságra és a felelősségvállalásra nevelés az életkori sajátosságok figyelembe vételével folyamatos feladat. Már alsóbb évfolyamos diákjaink is nagyfokú önállósággal végzik az iskola mindennapi életéve, és a rendezvényekkel kapcsolatos feladataikat. Felelősségvállalásuk fontossága azonban igazán a 10. évfolyam végén, a pályaorientáció kapcsán tudatosul bennük először. Ekkor elengedhetetlen a diák, az osztályfőnök, a szaktanárok és a szülők együttműködése. Még jelentősebb ez az együttműködés a továbbtanulás és a munkavállalás kapcsán. Ha célunknak megfelelően sikerül erre az időre tanítványainkban megerősíteni az egészséges sikerorientáltságot, a céltudatosságot, a felelősségvállalás fontosságát, akkor reális önértékeléssel biztosan megtalálják helyüket a felsőoktatási intézményekben vagy a munkavállalók között.

13


1.7.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Azintézményben biztosítjuk a tanulók esélyegyenlőségét. Tevékenységünket a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata által készített Tatabányai Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Tervetfigyelembe véve szervezzük meg. Feladatunknak tekintjük a beilleszkedés hatékony segítését. A 9. osztályba kerülők különböző iskolákból, különböző közösségekből (család) és különböző tárgyi tudással érkeznek. Az új közösségbe történő beilleszkedés nem minden gyerek számára problémamentes, ezért az osztályfőnökök és szaktanárok fokozottabb figyelemmel kísérik a kezdő évfolyamba lépőket. Akiknél beilleszkedési nehézséget fedezünk fel, megkeressük a kiváltó okokat, valamint azt, hogy az tanulási vagy egyéb eredetű. Tanulási probléma esetén biztosítjuk számukra a felzárkóztatást. Amennyiben más eredetű beilleszkedési nehézséggel állunk szemben, a szülőkkel folytatott beszélgetés alapján próbáljuk az okokat kideríteni. Szükség esetén szakember segítségét vesszük igénybe. A beilleszkedési nehézséggel küszködő gyermek nagyobb odafigyelést igényel. Egyénre szabott feladatokkal, megbízásokkal, sikerélmény biztosításával igyekszünk elősegíteni a közösségbe való beilleszkedését. Az érintett tanulók nevelését-oktatását integrált formában valósítjuk meg. A tanórákon kívül fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokat fejlesztő pedagógus vezeti. A feladat ellátása a szakértői véleményben foglaltak alapján a nevelési tanácsadó segítsége, támogatása és ellenőrzése mellett, egyéni fejlesztési terv alapján történik.

1.8.

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Előzetes igényfelmérés után a jelentkezők számának figyelembe vételével a törvényi előírásoknak megfelelően alakítjuk ki a csoportokat. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a csoport vezetésére. 1.9.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK, PEDAGÓGIAI FOLYAMATOK

A középiskolás korú fiatalok személyiségének fejlesztése nagy szakértelmet, sok tapintatot, hatalmas empátiát igénylő, bonyolult, összetett pedagógiai folyamat. A 14-15 éves ifjak az őket ért korábbi környezeti hatások, a bennük kialakult szokásrendszerek, személyiségvonások különbözősége miatt rendkívül eltérő módon reagálnak ugyanarra a nevelői hatásra. Ezért fontos, hogy – egyénekre szabottan – a tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt a mindennapi nevelőmunka kiemelt részének tekintsük tanulóink személyiségének fejlesztését, képességeinek mind teljesebb kibontakoztatását. A személyiségfejlesztés célja a társadalmi életre történő felkészítés. Ennek érdekében szükséges 

a helyes magatartási, viselkedési szabályok elsajátíttatása, egyetemes emberi értékek kialakítása, meggyőződéssé alakítása



a reális önismeret, az egészséges önbizalom kialakítása,



a becsületesség, őszinteség, jellemesség fontosságának felismertetése,



a munka fontosságának tudatosítása,

14




a társadalmi normák tiszteletben tartására, az értéktiszteletre, mások megbecsülésére való felkészítés,



az alkalmazkodóképesség erősítése, társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása,



az emberi együttélés szabályainak, megismertetése, igénnyé alakítása



a kommunikációs készség, a konfliktusok megoldására való törekvés fejlesztése,



az akaraterő edzése (szorgalom, kitartás fejlesztése),



iskolai közéletben való részvétel igényének kialakítása,



az önképzés, a képességek mind teljesebb kibontakoztatására való igény felkeltése, a kreativitás, a vállalkozói készség fejlesztése.

a

kulturált

viselkedés

szokásainak

A tanórai foglalkozásokon, a mindennapos teendők végzése közben rendkívül sok alkalom nyílik tanulóink személyiségének formálására. 

A rendszeres, precíz, kitartó tanulás, az egyénre szabott, differenciált órai munka, a következetes tanári számonkérés a felnőttkorban igényesen végzendő munka alapjait is lerakja, igényt alakít ki a világ megismerésére.



Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink törekszenek a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni diákjaiknak, teret adva a szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli kifejezési formákkal szemben. Az iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a tanulói kiselőadások tudatos felkészülést igényelnek. Mindez a tanulót alapos előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom tanulmányozására késztetik.



Személyes példamutatással, a nem megfelelő magatartásformák következetes javításával apró lépéseket tehetünk tanítványaink jólneveltsége érdekében.



Fontos, hogy diákjaink – az alá- és fölérendeltségi viszonyokat tiszteletben tartva – merjék és tudják véleményüket nyilvánosságra hozni; ehhez kapjanak megfelelő lehetőséget is (szükség esetén tanórán kívül is, pl. a diákönkormányzaton keresztül).



Erkölcsi, etikai kérdések megvitatásának egyik legfontosabb színtere az osztályfőnöki óra, de a közismereti tantárgyak tananyagának elsajátítása közben is sok alkalom adódik a tudatos erkölcsiség formálására (pl. pozitív eszményképek kialakításával; a megfelelő és elitélendő életvitel felismertetésével, a tetteink iránti felelősség tudatosításával, stb.)



Az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, a tisztaságra való igény kialakítása, a személyi higiénia fontosságának elfogadtatása, a mentális egészség jelentőségének megismertetése a testi nevelés terén biztosítanak lehetőséget diákjaink személyiségfejlődésére.

A tanórán kívüli foglalkozások a különböző (az előző fejezetben részletezett) iskolai programok, a diák-önkormányzati munka meghatározó jelentőségűek lehetnek diákjaink személyiségének fejlődésében. 

Az új osztályba történő beilleszkedés, később a közösségben vállalt feladatok elvégzése, az osztály hierarchiájában „kiharcolt” hely, illetve annak változása a re15


ális önismeret kialakulása szempontjából rendkívül fontos. Az egészséges önbizalom kialakításához, illetve sérülésének elkerüléséhez azonban nagy szükség van főleg az osztályfőnökök segítségére, támogató figyelmességére. 

A kezdeményezőkészség, a kreativitás, a vállalkozói készség kialakítására és fejlesztésére rengeteg lehetőség kínálkozik az iskolai tevékenységek során. A hetesi feladatok ellátása, az iskola környékének, udvarának rendbetétele, az osztálytermek díszítése, az osztályközösséget érintő feladatok ellátása (osztálybizalmi, stb. megbízatások teljesítése), a sportversenyeken való részvétel, az iskolai rendezvények szervezésében vállalt feladatok ellátása (meghívók készítése, műsorszervezés, termek, helyiségek előkészítése, vendégek fogadása, iskolai diszkó esetén teaház, játszóház szervezése, ruhatári feladatok ellátása, segítés a rend fenntartásában, stb.), az iskolai emlékműsorokban, bemutatkozó előadásokon való szereplés, az iskola nemzetközi kapcsolatainak fenntartásába való bekapcsolódás (levelezés, csereutazás), közös programok szervezésében végzett munka, stb. széles területen adnak módot arra, hogy a diákok kipróbálhassák ötleteik megvalósíthatóságát, szervezőkészségüket, fejlesszék kreativitásukat.

 Fontos számunkra a munkára nevelés: a munka fontosságának tudatosítása. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség megalapozása és fejlesztése. 

Az osztályprogramok szervezése a diákok személyiségének fejlesztése szempontjából is rendkívüli jelentőségű. A megszokottól eltérő körülmények, az egymásrautaltság, az esti beszélgetések erős kötődést eredményeznek a társakhoz és az iskolához egyaránt. Kialakítják, illetve növelik a toleranciakészséget, elismertetik a szabályok betartásának szükségességét, így pozitívan hatnak vissza az iskolai életben való viselkedésre is.



A helyes érzelmi nevelés, a pozitív gondolkodásra, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása fontos tényező, melyhez a hagyományok őrzése és a múlt emlékeinek tiszteleten tartása éppúgy hozzátartoznak, mint az életvezetés jelentősége, az életút tervezhetőségének megláttatása.



Tanítványaink tudatos, kötelességtudó, jogaikat gyakorló állampolgárrá nevelését fontos feladatunknak tartjuk. E téren a személyiség fejlődését azáltal segítjük, hogy -

rászoktatjuk őket az iskola életében való tájékozódásra (iskolarádió, faliújság, DÖK, diákközgyűlés, beszámolók iskolai rendezvényeken),

-

véleményüket, ötleteiket, javaslataikat meghallgatjuk, megfontoljuk, döntéseiket figyelembe vesszük, és nem feledkezünk meg a visszajelzésről,

-

olyan lehetőségeket teremtünk, ahol súlya van szavazataiknak.

Tanulóink személyiségfejlesztése szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A feladat végrehajtása csak az iskola és a család együttműködésével lehet teljes. A kapcsolattartás lehetőségei:  szülői értekezlet (osztályfőnökök – szülők)  fogadóóra (tanárok-szülők) 16


 szülői munkaközösségi megbeszélések (intézmény vezetése – szülők)  egyéni beszélgetések (szülő–tanár–diák–szükség esetén intézményvezető és/vagy helyettese, szülő, diák, osztályfőnök, szaktanárok). 1.10. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TERÜLETEI AZ INTÉZMÉNYBEN 1.10.1. Tanórák, osztályfőnöki órák és szaktárgyi órák Az intézmény kiemelt feladatnak tekinti a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatását, szellemi és mentális fejlődésük elősegítését. Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, kulturális programok, könyvtárlátogatások, versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az országhoz kötődés, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket kialakítani a tanulókban. Az oktató-nevelő munkában számolnunk kell azzal, hogy a tanulók nagyon heterogén környezetből jöttek, eltérő szociális háttérrel és különböző képességekkel rendelkeznek. Ehhez a tananyag kiválasztásában, a tanórai és az órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként kell alkalmaznunk a differenciálást. A szaktanár, ill. az osztályfőnök felelőssége, hogy olyan munka- és közösségi feladatokkal bízza meg a tanulókat, melyek felkeltik érdeklődésüket, motiválják őket, munkájukhoz sikerélményt adnak, tekintetbe veszik egyéni képességeit is. Minden tantárgy oktatásában – ahol erre lehetőség nyílik - pedagógusaink törekszenek a tanórákon a tananyag feldolgozásában nagyobb önállóságot adni diákjaiknak, teret adva a szóbeli kifejezésmódoknak az eddigi gyakoribb írásbeli kifejezési formákkal szemben. Az iskolai munkában a tananyag feldolgozásakor a tanulói kiselőadások tudatos felkészülést igényelnek. Mindez a tanulót alapos előkészítő-, gyűjtőmunkára, a szakirodalom tanulmányozására késztetik. A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése mellett – ahol lehetőség nyílik rá – a játékos, életszerű feladatmegoldásokat, szituációs játékok beépítését is előtérbe kell helyezni a tanórákon, mert ezek is segítséget adnak a problémák újszerű megközelítéséhez, egymás nézeteinek, gondolkodásának jobb megismeréséhez. Pedagógusaink rendszeresen vállalják igyekvő, jó előmenetelű tanulók felkészítését iskolai, területi, megyei és országos versenyekre. A jó eredményeket elérő tanulók egyéni sikereiken túl mintát is szolgáltatnak a többi tanulónak ahhoz, hogy a tudás, az igényesség, a kitartás, az önfegyelem és permanens tanulás, az önművelés fontos, a közösségre is jó hatással bír. Az osztályfőnökök a közösségfejlesztésben sem hagyhatják figyelmen kívül a tanulók különböző egyéni képességeit, eltérő adottságaikat, gondolkodásbeli különbözőségüket. Az osztályfőnöki munkaközösség programjának fontos része a közösségi nevelés. Az osztályközösség felelős vezetője az osztályfőnök, akinek kiválasztását sok töprengés előzi meg. A tanulók személyiségét egyénileg és a közösséget együtt fejleszteni tudó kollégákat igyekszik megnyerni az iskola vezetése ezen sokrétű, nagy energiát igénylő, néha kilátástalannak tűnő, aprólékos, folyamatos munkát kívánó feladatra. Az osztályfőnök közösségfejlesztő tevékenysége osztálya iskolába lépésének első napjától a szakmai vizsgák befejezéséig tart. Az osztályfőnökök rendszeres beszélgetésekkel, a tanulók problémáinak figyelembe vételével, segítségadással, napi örömeikben való részvállalással igyekeznek 17


pozitív életszemléletet kialakítani bennük. Az osztályfőnöki órák keretében zajló beszélgetések során rávilágítanak arra, hogy a közösségi és családi értékek az egyén életében is dominánsak: a humánum, a tolerancia, a rugalmasság, de ugyanakkor az igényesség is fontos tényezői az emberi életnek. Az egymás életéből, de akár az aktuális mozi-, televíziós és színházi élményekből vett szituációk megbeszélésével, véleményezésével, értékelésével is mintákat kaphatnak egyéni életvitelükhöz.  Az iskolánkba járó szakiskolai, gimnáziumi és a fiatal felnőttek osztályaiba járó tanulók többsége jelentős szociális, műveltségi hátránnyal érkezik az intézménybe, gyakran csonka családból, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve. A tanulási problémákkal küzdő, kudarcélményekkel bőven felvértezett fiatalok számára a család normái és a számukra egy új életvitelt bemutató iskola feszültséggel teli kettősséget eredményez, mely időnként gyakran devianciába átcsapó magatartást is kivált. Ilyen szituációkban az osztályfőnöki munka nagy odafigyelést és felelősséget kíván a pedagógusoktól. A nagyfokú tolerancia, a beleélési képesség segíti munkájukat. Az osztályfőnökök a gyakorlati életre készítik fel a tanulókat azzal, hogy bemutatják továbbhaladási lehetőségeiket; a pályaválasztáshoz, a különböző viselkedési normák elsajátításában (ünnepségek, vizsga, írásbeli és szóbeli kommunikációs szokások, öltözet stb.) segítséget adnak nekik. Az élőszóbeli kifejezésforma az osztályfőnöki órákon összegező, figyelemfelkeltő és mozgósító hatású, s a többi tanulót is hozzászólásra, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra, ítéletalkotásra készteti. A gyakori önálló felkészülési tevékenység a lényegkiemelésben való jártasságot, jegyzetelési, vázlatkészítési rutint ad a szóban megnyilatkozó és az őt hallgató társaknak is. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diákvezetők közvetítésével az iskola minden tanulója figyelemmel kísérheti, osztályszinten az osztályfőnök irányításával megbeszélik. Nagy szerepe van a közösség kialakításában a megfelelő diákvezetők kiválasztásának, a folyamatos és korrekt információáramlásnak, s annak, hogy az osztályfőnök és a diákvezetők kapcsolata ne csak az osztály tanulóival, de egymással is jó legyen.  Az iskola minden színterét tekintve (tanulás, közös programok, könyvtárlátogatások, versenyek stb.) törekszik a közösséghez, a városhoz, az országhoz kötődés, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és készségeket kialakítani a tanulókban. Az esztétikai nevelés terén fontos feladata az osztályfőnöknek, hogy az intézmény külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtésére és megőrzésére késztesse a hallgatókat, hogy mindnyájan érezzék ebben az egész közösség szerepvállalásának fontosságát és súlyát. Nagy súlyt kap a közösségi életben az egyetemes emberi értékekhez való pozitív viszony kialakítása (humanizmus, hazaszeretet, becsület, stb.) Ennek megvalósítása a tanítási órákon kívül történhet még osztályszintű ünnepségek, programok szervezésével, melyben az aktív részvétel mindenkinek maradandó örömet adhat (karácsony, klubdélután). Alkalmat kell kerítenünk a meghitt beszélgetésekre, a családtagok és osztálytársak köszöntésére (névnap, születésnap, stb.). 18


A környezet és a természet szeretetére, védelmezésére neveléshez jó lehetőség adódik a szűkebb környezetünkben tett természetjáró túrák szervezésével. A hagyományos Föld napjának megtartásával, az iskolaudvar parkjának gondozásával, a virágos környezet kialakításával a tanulók is részeseivé válnak saját környezetük igényes kialakításának. A szaktárgyi órákon a szaktanárok felkészítik a tanulókat a nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga követelményei szerinti vizsgákra. A szaktárgyakat tanító pedagógusok törekszenek tanulóik szakmai tudásának megalapozása. Célunk az, hogy olyan fiatalok kerüljenek a munkahelyekre, akik lépést tudnak tartani a gazdasági ágazatok, a szakma új igényeivel, a technika és a technológia gyorsuló fejlődésével, saját területükön alapos, precíz ismeretekkel rendelkeznek. A szaktanárok munkájuk során törekszenek a hátrányos helyzetű tanulók kiemelt segítésére, differenciált foglalkozások tartására, korrepetálások keretében a hátrányok és hiányosságok pótlására, ugyanakkor a záróvizsgára, a szakmai vizsgákra és a kiemelkedő eredményt elért tanulók helyi és országos szintű tanulmányi versenyekre való felkészítésére.

1.10.2. Tanórán kívüli programok Összetartó, egymás munkáját, tevékenységét segítő, támogató közösség kialakításához, egymás megismeréséhez minél több közös programra van szükség. Az „elsősök avató” bemutatkozó műsorára történő felkészülés és az avatás előtti játékos feladatok megoldása – általában – közelíti egymáshoz a diákokat; ekkor szerzik első – tanórán kívüli – tapasztalataikat egymásról. A közös programok, ezek szervezése, valamint az osztály mindennapi teendői során egyre nyilvánvalóbb lesz, hogy az osztály mely tagjára hogyan számíthat a közösség. Ezen együttlétek kapcsán válik lehetővé a konfliktusok kezelésének megtanulása, a különböző ügyek megfelelő elintézési módjának megismerése, a problémák megoldásának irányába mutató kommunikáció elsajátítása. Közösségteremtő rendezvények Ezek a rendezvények biztosítják, hogy a diákjaink közelebb kerüljenek egymáshoz és tanárainkhoz. Egymást jobban megismerve, a diákok között egyfajta közösségi hovatartozás alakulhat ki. Ezzel együtt a hagyományok ápolása számunkra is fontos lesz, növeli identitásukat. A szervezés során, az egyes diákönkormányzatok között is tovább épülnek a kapcsolatok, s ez a rendezvény lépcsőfok abban a folyamatban, amelyben az egymástól elszigetelt középiskolák diákjai egymás partnereivé válnak. Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való jó viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának is fontos színterei ezek a rendezvények. Hagyományőrző rendezvények: Mikes Karácsony A Diákönkormányzat napja. Rendszerint a téli szünetet megelőző utolsó tanítási napon, már az ünnep hangulatát idéző játékos programsorozat. Ezen már hagyomány a 9. évfolyamos tanulók bemutatkozó műsora, vetélkedők, basaválasztás, vendégelőadók. 19


Ezen az ünnepen módunk van a jó tanuló, jó magaviseletű, de szociálisan nehéz helyzetben lévő tanulók számára hangulatos karácsonyi ünnepség keretén belül ajándékot adni. Az egész napos ünnepségbe a felnőttoktatási osztályok is bekapcsolódnak. Számunkra ezen a napon érdekes előadásokat szervezünk. A nap végén pedig egy közös mulatságban szövődhetnek baráti kapcsolatok a különböző életkorú, képzési szinten tanuló hallgatók között. Mikes Kupa Egy nap a szabadban. Különböző sporttevékenységek, vetélkedők. Diákjaink felfrissülnek a mozgás és a jó levegő által. A küzdeni akarás, kitartás, állóképesség fokozása jellemformáló erő, s ez az alkalom ezen célok elérésére kiválóan alkalmas. További céljaink:  A természet szépségének észlelése, tudatos élvezése és megóvása.  A természetben a kulturált viselkedési formák kialakítása.  A környezethez, a természethez való pozitív viszony, a helyes környezetvédelmi szemlélet és gyakorlat kialakítása.  A természettel szembeni emberi felelősség felismertetése, a természet megóvásának szükségessége.  Ez a rendezvényünk része az iskolai egészségnevelésnek, ami az akadályversenyen szereplő feladatokban is megjelenik. Föld napja A Föld napján egy közös program keretében környezetvédelmi, faültetési, az iskola környékét szépítő akcióban veszünk részt. Ezzel is erősítve diákjaikban a környezettudatos magatartást. Szalagavató ünnepély, ballagás Ezeket a rendezvényeket a Szülői Munkaközösséggel és a Diákönkormányzattal, valamint a Hallgatói Fórummal együttműködve szervezzük meg. Természetjáró kirándulások Iskolánk lehetőséget biztosít a természetkedvelő diákok számára, hogy a környéken szervezett természetjáró túrák segítségével fedezhessék fel az őket körülvevő hegyek, erdők szépségeit. Elsősorban azt várjuk ezektől a rendezvényektől, hogy diákjaink közelebb kerüljenek egymáshoz és tanáraikhoz. A diákok között – egymást jobban megismerve – egyfajta közösségi hovatartozás alakulhat ki, a hagyományok ápolása számukra is fontos lesz, s így növekszik identitásuk is. Tanulóink többségének egy-egy ilyen rendezvénysorozat jelenti – szinte egyedüli módon – a normális életmóddal és a követendő viselkedési mintákkal való találkozást.

20


Diákszínjátszó csoportunkhoz, kosárlabda-, foci-, röplabdacsapatunkhoz valamennyi évfolyamról tartoznak tanulók. Az utánpótlás szervezésében, az újaknak a csapatba történő beilleszkedésében sokat segítenek a felsőbb évfolyamosok. Az ilyen közösségek szerveződésének pedagógiai jelentősége többrétű: a különböző korosztályok megismerik egymást, az alsóbb évfolyamosok bizalommal fordulnak a nagyobbakhoz, a felsősök pedig megtanulják elfogadni, illetve elismerni a kisebbek teljesítményét. Szoros kötődések kialakulását jelzi, hogy végzett diákok is gyakran vesznek részt ezen csoportjaink munkájában, tevékenységében rendszeresen vagy alkalmanként. Tanórán kívül fontosnak tartjuk, hogy ne csak a diákközösség, hanem az iskolában tanító pedagógusok közössége is fejlődjön. Iskolai hagyományaink közé tartoznak azok a közös programok, amelyek a tantestület főállású és óraadó tanárai közösségi érzéseit erősítik:  szeptemberi tantestületi kirándulás  a tantestületi Mikulás ünnepség  pedagógus nap megünneplése.

1.10.3. Osztályprogramok Osztályközösségek A pedagógiai munka személyiségre gyakorolt pozitív nevelő hatása csak egy jól szervezett és működő tanulóközösségben valósítható meg. A középiskolai évek (14-20 év) fejlődés-lélektani szempontból azért is bírnak különös jelentőséggel, mert a kortársak hatása egyik életszakaszban sem annyira jelentős, mint a pubertáskor közepe táján. Természetesen ennek az a következménye, hogy a valódi értékeket, normákat képviselő osztályközösségnek az egyénre gyakorolt hatása sokkal nagyobb, mint azoké a felnőtteké (szülőké, tanároké) akik számára a tanuló érzelmileg nem annyira elérhető. Kiemelt pedagógiai feladatnak tekintjük a jó osztályközösségek kialakítását. E téren a legnagyobb felelősség természetesen az osztályfőnök vállán nyugszik, de törekszünk egy következetes, egységes, pedagógiai szempontból etikus szemlélet közvetítésére. Az osztályprogramok a közösségben a csoportkohéziót hivatottak növelni. Szép lassan kialakulnak segítségünkkel a hagyományok, az összetartozás érzése, élménye, a „mi”- tudat. Hagyományteremtő osztályprogramok: -

osztálykirándulás közös színház- vagy mozi látogatás (hangsúlyt fektetve a helyi intézmények látogatására) Mikulás est osztálykeretben gyalogtúrák szervezése közös iskolai rendezvényeken való részvétel, az osztály műsorának elkészítése. 21


Egyéb rendezvények: Kiállítások, tárlatok megtekintése. Könyvtár- és múzeumlátogatás. Drogprevenciós előadás. Egészségnevelési előadások. 1.10.4. Diákönkormányzat Az iskolai közösség szervezésében fontos feladat jut a Diákönkormányzatnak, melynek az SZMSZ-ben megfogalmazott célja egyrészt a tanulók képviselete, érdekeinek védelme, másrészt diákjaink számára szabadidős programok szervezése, ugyanígy feladata, hogy az iskolai közösséget építő módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai, egészségnevelési programjának megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad. Az ifjúsági tagozat diákönkormányzatának az intézmény vezetésével való együttműködése rendszeres kapcsolattartással működik. A Diákönkormányzat az iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a saját működési szabályzatában felvállalt céloknak eleget tudjon tenni, az iskola tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen. A DÖK legfontosabb fóruma a közgyűlés, ahol a tanulóknak lehetőségük nyílik az iskolával kapcsolatos kérdéseik, problémáik, ötleteik felvetésére, illetve tájékozódásra. A rendszeres DÖK ülések, melyen minden osztály 2 tanulóval képviselteti magát, a folyamatos demokratikus párbeszéd színhelyei. A DÖK a munkáját segítő tanárral, – esetenként – a tantestület több tagjával közösen szervezi programjai döntő részét. Az intézmény valamennyi tanulóját megmozgató játékos vetélkedők, a Mikes Kupa, testvériskolai kapcsolat működtetése, színház- és mozi látogatások, bulik kötetlen, fesztelen hangulata nagy hatással van napokig az iskola atmoszférájára. Az iskolához való kötődést, az együttműködést, az összetartozás érzését erősíti az intézmény zászlaja, melyre a búcsúzó hallgatók ballagási szalagot kötnek fel. A Diákönkormányzat döntési jogai: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt 

saját működéséről,



a diákönkormányzat felhasználásáról,



hatáskörei gyakorlásáról,



egy tanítás nélküli munkanap programjáról,



a diákönkormányzat működtetéséről

működéséhez

tájékoztatási 22

biztosított

rendszerének

anyagi

eszközök

létrehozásáról

és


Az intézmény diákönkormányzatának véleményezési jogköre:(az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl) 

a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,



a tanulók helyzetét elfogadásához,



a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,



az intézményi sportkör működési rendjének megállapításához,



az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,



a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,



az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni.

elemző,

értékelő

beszámolók

elkészítéséhez,

1.10.5. Értéket teremtő hasznos tevékenységek Célunk, hogy alapvető szervezési-együttműködési készségek kialakuljanak, növekedjen a közösség iránti felelősség, a tanulók az elméleti ismereteket a gyakorlatban is hasznosítsák, alkalmazzák. E célok eléréséhez lehetőség adódik az ifjúsági tagozat azon osztályainál, ahol a tanulók a szakképesítés megszerzése érdekében gyakorlati műhelyben – intézmény területén, szaktanteremben dolgoznak. Tevékenységük nyomán termékeket állítanak elő, amelyet értékesítve a gyakorlati képzés feltételeinek javítására használhatunk fel. A pedagógiai folyamatban a legfontosabb, hogy mindig egységben szervezzük meg az ismereteket és a nevelési lehetőségeket és azokat minél több szemléltetéssel és gyakorlattal kössük össze. Ösztönző erőt jelent a pontos cél megjelölése, a tevékenység fontosságának kiemelése, a rendszeres értékelés. 1.10.6. Kapcsolatrendszer, együttműködés A közös feladatok megoldása csak akkor válik sikeressé, ha a kitűzött célokat közösen vállaljuk, és az együttműködés az intézmény vezetése, a tantestület, a Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a Szülői Fórum között maximálisan jó. Az ifjúsági tagozaton ezért a már hagyományosnak mondható formák (pl. szülői értekezlet) újabb lehetőségekkel is próbálkoznunk kell: 

rendszeresen meg kell szervezni a nyílt napokat



intézményi és osztályszinten is minél több közös rendezvényt, ünnepséget kell tartanunk



az osztálybizalmikkal, osztályképviselőkkel rendszeres találkozókon a rövidebb távú problémákat meg kell beszélni és a megoldást közösen kell megkeresni.

A felnőttoktatás osztályokkal való kapcsolattartás ugyanilyen fontosságú. Az esti és levelező tagozatokon a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az iskolát és a hallgatókat érintő problémákat közösen megbeszéljük. A beszámoló és vizsgarendek elkészítésénél egyeztetést tartunk és ezek véglegesítése csak ezt követően történik. 23


Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói Fórumának működése az intézmény vezetésével rendszeres kapcsolattartással történik. Így valósulhat meg, hogy a Diákönkormányzat munkája az intézmény tevékenységrendszerének fontos része legyen.  Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az iskolai sport, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát kiegészítik. 1.11. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

1.11.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése Napjainkban a beilleszkedési zavarok növekedési tendenciát mutatnak. Az iskolára nehezedő nyomás egyre nagyobb, hiszen sok család szétzilálódott, a szülők értékrendje is megingott, bizonytalanok, gyakorta kulturálatlanok. Az elmúlt évtizedek szemléletének megfelelően viszont sok szülő kizárólag az iskola feladatának tekinti a gyerek nevelését. A társadalmi beilleszkedési zavart általában az iskolában regisztrálják először, itt tűnik fel legkönnyebben, mert tanulási, viselkedési problémák jelentkezhetnek. Ennek felismerését egy felmérés segíti, melyet az iskolában végzünk. Ez kiterjed a tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére. A magatartászavar előidézője elsősorban a környezeti, szociokulturális problémákból adódó hatások: elhanyagoltság, ismerethiány, tanulási probléma, beilleszkedési, a kapcsolatteremtő képesség hiánya, és a nehezen nevelhetőség. A mérés eredményei alapján a halmozottan hátrányos gyerekekkel külön szakember foglalkozik. A probléma megoldása végett nagyon fontos a fiatal megismerése, problémájának, magatartászavarának megértése. A magatartás-zavaros fiataloknál alapvető gondot okoz társas magatartásuk, erkölcsi életük, életvitelük és érzelmi életük kiszámíthatatlansága. A magatartás-zavaros fiatalra jellemző, hogy kapcsolata szüleivel, szűkebb környezetével, nevelőivel nem megfelelő. A közösséghez nehezen, vagy egyáltalán nem alkalmazkodik. A magatartászavart több ok váltja ki egy időben. Összetetten jelentkezik például a szülők válása, a szeretetigény túlzása, az érzelmi éhség, amely a magatartás-zavaros fiatalból cinikus viselkedésformát válthat ki. A csavargás oka lehet a nem megfelelő otthoni légkör, a fiatal meg nem értése, de ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak még az iskolai és otthoni kudarcok is. Ahhoz, hogy segíteni tudjunk a fiatalnak abban, hogy magatartászavarát legyőzze, meg kell ismernünk viselkedéskultúráját. A beilleszkedési és magatartási zavarral küszködő fiatalok hajlamosabbak a pontatlanságra, a rendetlen életvitelre és következményeként a későn kelésre. Ezt tapasztalhatjuk iskolánkban is, főleg a 9. évfolyamosok körében. Az osztályfőnök feladata, hogy tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás gyerekekről. Az iskolánkba érkező 9. évfolyamos diákokra fokozottan figyel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Állandó kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal; 24


legalább 2 havonta ellenőrzi tanulmányi munkájuk eredményét. Szükség esetén beszélgetést kezdeményez a tanulóval és szüleivel, illetve szakemberhez irányítja a diákot. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása alapvető feladatunk az oktatási-nevelési folyamatokban. Célunk a meglévő hátrányok csökkentése, az iskolai sikeresség megalapozása. 1.11.2. Év eleji feladatok       

Felmérés, amely kiterjed a tanulók szocializálódására, szociális és kulturális helyzetére Felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök, módszerek alkalmazása (egyéni beszélgetés, a tanuló jobb megismerésére) Az osztályfőnök tájékoztassa az osztályban tanító tanárokat a nagyon problémás gyerekekről A deviancia okainak felderítése (családi, iskolai stb.) Hátrányos helyzetű tanulók családjának feltérképezése – nagyobb tolerancia. Állandó kapcsolat a szülőkkel. Legyenek egyértelmű, világos szabályok, megtartásukban a következetesség. Ne a büntetés domináljon, az eredménytelenségeket, hibákat toleráljuk. Segítsük a hiányok csökkentését. Az első szülői értekezleten az intézmény vezetése tájékoztatja a szülőket az iskola életét meghatározó dokumentumok tartalmáról, az intézmény és a szülők kapcsolattartási lehetőségeiről, a középiskolás évek várható nehézségeiről, a közös prevenciós tevékenységekről. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanulók lelki, érzelmi problémáinak megoldása érdekében iskolánkban heti rendszerességgel pszichológusi fogadóórát tartunk.

A gyerekek veszélyeztetettsége nyolc kritérium alapján állapítható meg: 1. A szülő deviáns magatartása (alkoholizmus, öngyilkosság, kriminalitás). 2. Kedvezőtlen családszerkezet: (egyedül nevelő, elvált szülő, nevelőapa, nevelőanya, örökbefogadott). 3. Alacsony iskolai végzettség (a szülő nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát). 4. Kedvezőtlen lakásviszonyok (négy vagy több személy lakik egy szobában). 5. Alacsony jövedelem. 6. Magas gyermeklétszám (négy vagy több testvér). 7. A szülő tartós betegsége, leszázalékolás. 8. A gyerek koraszülöttsége. 1.11.3. Felnőttoktatás A felnőttoktatásban tanulók többsége hátrányos helyzetűnek tekinthető. Már eleve azzal a hátránnyal indulnak, hogy sokan több éve nem tanultak rendszeresen. A legjellemzőbb gondot a családi körülményeik jelentik (a hallgatók nagy része családos, esetleg egyedül 25


neveli gyermekét). Helyzetüket tovább nehezíti, hogy a munkahelyek kevésbé támogatják őket. A felnőttek körében elsődleges feladat, hogy előmozdítsuk a tanulás iránti pozitív beállítódást, amelynek következtében fokozatosan válhatnak eredménycentrikussá és sikerorientálttá a tanulók. Figyelmet kell fordítanunk önbizalmuk erősítésére, a magabiztosságra, nyíltabb befogadó készségre. A kezdeti hetekben és hónapokban a tanulók az első foglalkozások nyomán és a tananyag láttán megtorpannak, félnek, hogy nem megy már nekik a tanulás. Elsősorban az osztályfőnökök, de a szaktanárok is sokat segítenek az első időszakokban azzal, hogy megismertetik azokat a követelményeket, amelyek nélkülözhetetlenek a sikeres munkához. Az első időszak feladatai közé tartozik azoknak a viselkedési normáknak, magatartási követelményeknek a tisztázása és elvárhatósága, amely az együttműködés érdekében szükséges. A kölcsönös tiszteleten alapuló tanár-tanuló kapcsolat nélkülözhetetlen. A felnőtt tanulók joggal elvárják, hogy a tanár tartsa tiszteletben személyiségüket, ne tekintse őket gyermeknek. A sikeres tanulás nem csak az akaraton, a szándékon, a pozitív hozzáálláson múlik, hanem a hatékony tanulási módszerek megismerésén és elsajátításán is. Ebben az osztályfőnökök és a szaktanárok együttműködése, összehangolt tevékenysége elengedhetetlen tényező. A felnőttoktatásban a tanári munka főképp arra irányul, hogy megtanítsuk tanulni a hallgatókat, ezzel biztosítva az élethosszig tartó tanulás lehetőségét számukra.

1.12. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁNAK ELVEI A kötelező iskoláztatás általános tartalmi szabályozásának kiterjesztése a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására azon alapul, hogy a fogyatékkal élő, illetve az egészséges fiatalok ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban élnek, és ezért az ő felnőtté válásukhoz nélkülözhetetlen, az iskolában elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket is a tartalmi szabályozás állami dokumentumában foglalt tartalmak és fejlesztési követelmények jelölik ki. A sérülés jellege miatt azonban a kerettantervekben meghatározott tantárgyi rendszer, tartalom valamint a követelmények jelentősen módosulhatnak. A sajátos nevelési igényű tanulók egyénileg is sok eltérést mutatnak, más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. Oktatásukkal, fejlesztésükkel kapcsolatos iskolai feladatok rendkívül összetettek és szerteágazóak, igazi eredmény csak a megfelelő intézmények szoros együttműködésével érhető el. A testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, illetve halmozottan fogyatékos diákok, illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók esetén a sérülés, a fogyatékosság, az akadályozottság típusától és mértékétől függően kialakuló fejlődési eltérések, elmaradások a nevelési folyamatban más és más időtartamú és pedagógiai tartalmú szakaszok kialakítását teszik szükségessé. Ilyen esetekben mi elsősorban megfelelő tanulási környezet kialakítására törekszünk, illetve egyéni haladási terv kidolgozásával biztosítjuk, hogy tanulóink eleget tudjanak tenni a középiskolai követelményeknek. A szülőkkel és a tanulóval közösen döntjük el,  milyen ütemben haladjunk az egyes tantárgyak ismereteinek feldolgozásában,  szükséges-e a tanulmányi idő meghosszabbítása – akár egy-egy tanévben a szorgalmi időszak végéig, akár egy-egy újabb tanév beiktatásával,  szükséges-e a tanuló egyéni felkészítése saját otthonában,  a számonkérésnek mely formáit részesítsük előnyben az értékelések során, 26


 szükséges-e egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek esetén az értékelés és minősítés alóli teljes vagy részleges felmentés,  milyen segédeszközöket (számítógép, laptop, kerekes szék, stb.) tudunk biztosítani iskolai (esetleg otthoni) használatra a tanulónak, stb. Különösen rugalmas együttműködésre van szükség olyan esetekben, amikor tanév közben áll elő váratlan sérülés, mely teljesen vagy részben akadályozza a tanuló további részvételét az iskolai munkában. A mozgáskorlátozott tanulók esetén a hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény és a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök alkalmazását. Iskolánkban az utóbbi évek tervszerű fejlesztéseivel, szaktantermek áthelyezésével sikerült elérni, hogy mozgássérült tanulóink valamennyi tanórája azon épület földszintjén van, ahol a tantermük is található. Pályázati lehetőségek felhasználásával igyekszünk a következő években az intézmény épületeinek teljes fizikai, illetve technikai akadálymentesítésére. A mozgáskorlátozott diákokra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük:  Előnyben részesítjük a szóbeli számonkérést.  Írásbeli feladataik megoldásához megnövelt időt biztosítunk. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzített vizsgákon, illetve az érettségi vizsgán is ugyanilyen módon járunk el.  Biztosítjuk számukra a gépírás elsajátítását.  Az olvasási, illetve írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszereket preferáljuk. A gyengénlátó diákok esetén egyrészt a tananyag tanórai feldolgozása, másrészt a megfelelő kommunikációs csatornák beszűkülése okoz gondot integrált oktatásuk esetén. A látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedő információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Ezért tudatosan törekszünk arra, hogy hátrányaikat az ép érzékszervek segítségével más területek fokozott kiművelésével pótolják. Erre lehetőséget tudunk teremteni a tanterveinkben szereplő kommunikációs órákon, illetve pszichopedagógusi végzettséggel is rendelkező kolléga bevonásával egyéni fejlesztéssel. A gyengén látó tanulók nevelése-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges. Tanulmányaik folytatását a következő kedvezményekkel segítjük:  Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmű írott anyagokat választunk.  Matematikában a mérési, szerkesztési feladatok esetén pontosság szempontjából engedményeket teszünk.  A balesetek elkerülése érdekében a tanulói kísérletek terén jelentős engedményeket adunk, bár biztosítjuk a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre lehetőséget.  Az élő idegen nyelv tanulásakor a tananyagot kiegészítjük mindazon ismeretanyaggal, mely a mindennapokban előforduló, nehezített élethelyzetek gyors megoldását teszik lehetővé (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában). 27


 A gépírás tanításával célunk, hogy a gyengénlátó a mindennapi életben adódó írásbeli feladatait (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban tudja megoldani.  Tanulóink állapotuknak testnevelés óráikon.

megfelelő

speciális

mozgásnevelésben

vesznek

részt

A hallássérült tanulók esetén a hallás csökkenése miatt a szokásostól eltérhet a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése is, alapvetően azonban a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd értésében. Ez gondot okozhat a tanórai munkában, az órai tananyag feldolgozásában. Ezért hallássérült tanulókat is foglalkoztató osztályainkban fokozottan ügyelünk a táblai munkára. Az egyes műveltségi területek - NAT által jelzett - általános követelményei a meghatározók a hallássérült tanulók oktatása esetén is, azonban a hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt esetenként szükséges a követelmények módosítása. A kedvezményeket mindenkor a szakértői javaslatok alapján biztosítjuk. A beszédfogyatékos tanulók esetén az elsődleges akadályozottság mellett feltétlenül számolni kell azzal is, hogy a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) is kialakulhatnak. Az oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás (melyet a pedagógiai szakszolgálat segítségével oldunk meg), valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. Szakértői vélemény segíthet az egyes esetekben annak eldöntésében, milyen speciális segítséggel teljesíthetők a NAT követelményei. Nagyon fontosnak tartjuk azonban a megértő, támogató közösség jelenlétét, az osztálytársak, illetve pedagógus kollégák segítő együttműködését. A „más fogyatékos” tanulókat olyan tényezők akadályozzák munkájukban, amelyek hátterében részképesség-zavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, a fejlődés pervazívzavara áll. Problémáik okainak felderítése gyakran okoz gondot, hiszen viselkedésük első közelítésben sokszor neveletlenségként, rosszaságként, nemtörődömségként, a munka megtagadásaként érzékelhető. Iskolánkban a szaktanárok, az osztályfőnökök, a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó pedagógus aintézményvédőnőjével szorosan együttműködve nagy biztonsággal szűrik ki a más fogyatékos tanulókat, és irányítják őket a megfelelő szakbizottságokhoz. A bizottságok javaslata alapján tanulóink számára  mentesítést adunk egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek esetén az értékelés, minősítés alól,  egyéni fejlesztési tervet alakítunk ki minden egyes esetben, hiszen a tanulási zavar jellegétől, súlyosságától függően rendkívül eltérő a segítségnyújtás módja,  a fejlesztéssel a lehető legjobb állapot elérésére törekszünk. Mindezeken túl elősegítjük tanulóink önállóság iránti igényének fejlesztését is, kiemelt feladatnak tartjuk pozitív személyiségjegyeik feltárását, fejlesztését, hogy fogyatékosságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók megfelelő szintű ellátása érdekében a szakértői és rehabilitációs bizottságok, illetve a nevelési tanácsadók által kialakított szakvélemények alapján. 28


1.13. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1.13.1. A tehetséggondozási feladatok iskolánkban

 tanulók természetes érdeklődésének felkeltése, ébrentartása, elmélyítése, az egyéni érdeklődés és egyéni képességek kibontakoztatása.  Az önművelési igény felkeltése, az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek, képességeinek kialakítása, fejlesztése, önálló ismeretszerzésre ösztönzés.  A tanórai keretben folyó nevelő-oktató munka speciális foglalkozások keretében történő megszilárdítása, kiegészítése, bővítése.  A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése. A tanórákon kívül is lehetőség nyílik az egyes tantárgyak iránti érdeklődés felkeltésére, kielégítésére, például szakkörök, versenyek, vetélkedők keretében. 1.13.2. Tanórán kívüli tevékenységek Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységét egészítik ki a szakkörök, amelyek elsősorban a tehetséggondozást szolgálják. Szakköreink indításakor az igények és a lehetőségek egyensúlyára törekszünk. A versenyek, és a vetélkedők keretein belül tesszük próbára tanulóink képességeit. A házi bajnokságokon túl eredményesen szerepelnek különböző városi, megyei és országos versenyeken egyaránt (OKTV, SZKTV, Implom József Helyesírási Verseny, Szép Magyar Beszéd, szakmai tanulmányi versenyek). Ösztönözzük diákjainkat arra, hogy informatika órán szerzett tudásuk alapján az ECDL mind több moduljából tegyenek vizsgát. Erre iskolánkban lehetőség nyílik. Egyre több diákunk érzi fontosnak idegen nyelvi ismereteinek mélyítését. Az ő felkészülésüket több módon segítjük: csoportos foglalkozások mellett számítógépes programok állnak tanulóink rendelkezésére, illetve nyelvszakos tanáraink a tanulók egyéni felkészülését is irányítják, ellenőrzik. A különböző sportágakban tehetséges tanulók fejlesztésének lehetőségeit a röplabda, kosárlabda, kézilabda, foci, atlétika sportkörök biztosítják. A felkészítés színterei:  számítógépes programok egyénileg és tanári vezetéssel,  egyéni felkészülés tanári ellenőrzéssel,  háziverseny-sorozatok,  Mikes drámastúdió,  Sportszakkörök,  Iskolarádió. Az intézményünkben megrendezésre kerülő tanulmányi versenyek: Iskolánk a tanév során háziversenyeket, regionális, országos, sőt határon átnyúló versenyt szervez, amelyek listáját az éves munkarend tartalmazza. Tanulóinkat ösztönözzük arra, hogy 29


az általunk, illetve más intézmények által szervezett versenyeken részt vegyenek, ehhez minden segítséget megadunk számunkra. 1.13.3. Iskolai sport A testi képességek (gyorsaság, ügyesség, erő) fejlesztése, a játék komplex hatásának (cselekvés, mozgás, gondolkodás összekapcsolásának) biztosítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakítása, az életkorból adódó mozgásigény kielégítése, a helyes mozgás fejlesztése. Sportköröket és sportversenyeket, sí tábort tanulóink igénye és a rendelkezésre álló eszközök által biztosított lehetőségek szerint szervezünk. Gyógytestnevelés Iskolánk lehetőséget biztosít sportolásra, azoknak a tanulóknak is, akik valamilyen ok miatt nem vehetnek részt a hagyományos testnevelés órán. A testnevelés célját szolgálja, valamint a deformitásos és belgyógyászati panaszos tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy munkaképes és örömteli életet élő ember váljék belőlük. Az iskolai gyógytestnevelés azokkal a tanulókkal foglalkozik, akik sem az általános, sem a könnyített testnevelési órán nem vehetnek részt. A feladatra képzett szakemberünk van. Gyógytestnevelési órák biztosítják fejlődésük és egészségük olyan mértékű helyreállítását, hogy lehetőségük szerint visszakerülhessenek egészséges társaik közé, és velük egyenrangú munkát végezhessenek.

30


1.14. A TANULÁSI HIÁNYOKAT KOMPENZÁLÓ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM

A 9. évfolyamon az év eleji diagnosztikus méréssel tájékozódunk a gyerekek alapvető közismereti ismereteiről. A felmérés feldolgozása, és annak alapján a megfelelő eszközök, módszerek alkalmazása, az egyéni beszélgetés mind a tanuló jobb megismerését szolgálja. A magatartás-zavaros fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet ha a környezete, családja, iskolája felismer, sokat tehet annak érdekében, hogy adottsága kihasználásával csökkenjen a fiatal magatartászavara. A tanulási sikertelenség okainak feltárása a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az ismerethiány feltárása és a személyiség zavarainak kezelése. Felzárkóztatási program a tanulási zavarokkal és hiányokkal küzdő tanulók számára 

Diagnosztikus felmérés, amely kiterjed alapkészségekre (értelmes olvasás, feladatmegoldási készség, adott szöveg tartalmának rövid visszaadása)



A felmérés és a lehetőség alapján differenciált, kiscsoportos foglalkozás szervezése. Ez lehetőséget teremt a negatív énkép okainak feltérképezésére, a tanulási zavarok okainak megismerésére, pl.: olvasás-technikai hiányok, szövegértési, visszaadási nehézségek stb. A felmérés alapján a korrepetálás szervezése, mely során segítséget kapnak a tanulási stratégia kialakításában. Meg kell tanítani a tanulókat tanulni, és az ismeretek interpretálására. Fejlesztenünk kell a kommunikációs képességüket is. Speciális fejlesztő feladatrendszer kidolgozása az egyes témák feldolgozásához. Jó és állandó kapcsolat kialakítása a családokkal, nevelőszülőkkel, nevelőtanárokkal A deviancia okainak felderítése Legyenek egyértelmű, világos szabályok, melyekhez alkalmazkodhatnak Az iskolában a tanulási idő alatt és a szabadidőben is pedagógiai segítség biztosítása a hátrányos helyzetű gyermekek számára úgy, hogy személy szerint nekik szól ez a segítség Szabadidős programok szervezése délutánonként, tanuláson kívüli sikerélmény biztosítása (sport, rajz) A hátrányos helyzetű gyermekek képességeivel kapcsolatos elvárásaink legyenek reálisak Pozitívan álljunk hozzá az eredményeikhez, eredménytelenségeiket, hibáikat toleráljuk Segítsük azokban a képességeknek, készségeknek felfedezésében, kibontakoztatásában, ahol sikereket érhetnek el (sportolás, tánc, dráma, szabadidős programok) A pedagógus személye, viselkedése, életvitele követendő modell legyen számukra Legyen sok dicséret és kevés dorgálás Minden gyermek kapjon néha személyre szóló feladatot, amelynek elvégzését ellenőrizzük, értékeljük, ha lehet, rendezzünk kiállítást belőlük. Szakpedagógusok segítségével biztosítjuk a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányainak csökkentését.

             

31


Jelentős eredmény érhető el a hátrányos helyzetű gyermekek kudarcainak csökkentésében a képességeik-készségeik felfedezésével, kibontakoztatásával. A nevelők jelentős mértékben elősegíthetik a hátrányos helyzetből adódó iskolai kudarcok csökkentését a tanulási nehézségek felfedezésével és korrekciós kezelésével, valamint az iskolai környezetből adódó túlzott feszültségek csökkentésével. Ha úgy tudjuk az órákat, foglalkozásokat vezetni, hogy azok nem kudarcokat, hanem elégedettséget, együttműködést, eredményességet, összetartozást, bizalmat és a kölcsönös azonosulást erősítik, a siker nem marad el. Az iskola légköre és kultúrája, belső tárgyi környezete is jelentős mértékben hozzájárul a tanulók motiválásához. Tapasztalatok szerint a kudarcos tanulók egy részénél a családi háttérrel van baj. Kapcsolatteremtő képességük, érzelmi biztonságuk sérült, együttműködésre csak szelektíven vagy öntörvényűen képesek és hajlandók. Önmagukról negatív énképpel rendelkeznek, emiatt sokszor tehetséges oldaluk sem kerül felszínre. Egy másik részüknél valamilyen részképesség zavara akadályozza a sikeres tanulást, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, de nő a figyelemkoncentráció, a figyelemmegosztás hiánya is. Bár a tanóra leggyakrabban a tanteremben zajlik, törekedjünk arra, hogy kivigyük az órát szemléltetésre, gyakoroltatásra alkalmas helyszínekre. A könyvtár, a mozi, a múzeum, a színház, a lakó- és természeti környezet megannyi kitűnő alkalom az élményszerű ismeretátadásra. A tanórákon szorgalmazzuk a páros vagy csoportos munka gyakorlását, hogy a tanulók együttműködési képessége fejlődjön, szociális érzéke mélyüljön. A hátrányos helyzetű, kudarcokkal küzdő tanulókkal való foglalkozásnak a továbbfejlesztését abban látjuk, hogy sokkal több tanórán kívüli időt kellene együtt tölteni velük. Azonban a kollégák is igen túlterheltek, akárcsak a gyerekek. Sok a szétesett, csonka családban élő gyerek, akik ingerszegény környezetből jönnek, és akiknek beilleszkedni is nehéz egy-egy osztályközösségbe, és nagyon sokat számítana, hogyha a hagyományos iskolai rendezvényeken túl más kötetlen formában is lehetne találkozni velük. Az iskola meghallgatja a diákok véleményét, kéri az ötleteiket és ezeket figyelembe is veszi. A programok lebonyolításában pedig igénybe veszik a diákönkormányzat aktivitását. A tanulói sikertelenség okainak feltárására a legfontosabb feladat, hogy komplex módon történjen az ismerethiány feltárása, és a személyiség zavarainak kezelése. Erre kiváló alkalmat nyújtanak a szabadidős tevékenységek, melyek a tanulói közösség érdekeit képviselik. Szervezését jelentősen segíti az iskolánkban működő diákönkormányzat. Szerepük azért is kulcsfontosságú, mert náluk jobban senki nem ismerheti a diákoknak a szabadidős programokra vonatkozó szokásait, igényeit. Célunk a szabadidős tevékenységformákban, hogy a diákok majd felnőttként képesek legyenek döntéseikben, életmódjukban vonatkozóan a helyes lépéseket megtenni, és képessé váljanak az egészséges életvitel kialakítására. Az osztályokba felvett tanulók tanulási technikájának javítása, a hatékony beilleszkedés elősegítése, az alapvető illemtani szabályok elsajátíttatása, az életkori sajátosságokból fakadó esetleges hátrányok megszüntetése alapvető feladatunk. A beilleszkedés a társadalomba folyamat, melynek során az ember megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, normáit és az elvárt viselkedési módokat. Felnőttkorban ez felgyorsulhat, melynek oka a motiválás. A szocializációt elsődlegesen a család–gyermek–környezet viszony befolyásolja (iskolázatlan szülők, kedvezőtlen anyagi adottságok, bűnöző, felelőtlen életmód, hibás értékrend). A probléma 32


feltárása egyéni beszélgetéseken és foglalkozásokon történhet. Osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és külső segítők együttes munkája, többfajta megközelítése lehet a legeredményesebb és leggyorsabb. Ha az otthoni környezete gátolja a gyermeket a beilleszkedésben, akkor el kell érni, hogy járjon minél több, az iskola által szervezett foglalkozásra, rendezvényre, a munkáltató foglalkozásain vegyen részt. Iskolánk e gondok megoldására a következő tevékenységformákat és szervezési feladatokat alkalmazza: Az iskolai beilleszkedés nem csupán az intézményi értékek elsajátítását jelenti. A gyerek akkor érzi jól magát az osztályban, ha a tanítói elégedettség mellé társai szeretetét is megszerzi, ha barátokra lel. Az eredményes beilleszkedés két tényezőből tevődik össze:  Mennyire felel meg a gyerek az iskolai követelményeknek, milyen mértékben képes együttműködni nevelőjével saját fejlődése érdekében?  Elfogadják-e őt társai, van-e szerepe, tekintélye a csoportban, élvezi-e az osztály rokonszenvét, bizalmát, szeretetét? Nagyon fontos ezen kívül még az a szubjektív állapot, ahogyan a gyerek megéli helyzetét. Akkor feltételezhetjük, hogy állapota kiegyensúlyozott, ha örül nevelője elégedettségének, ha ő maga is törekszik, hogy megfeleljen az elvárásoknak, ha kedvvel tanul. Akkor beszélhetünk eredményes beilleszkedésről, ha társai nemcsak elfogadják, hanem ő maga is jól érzi magát a gyerekek között.

1.15. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Cél: A tanulóifjúság érdekeinek képviselete, jogaik érvényesülésének felügyelete, a rászorulók segítése, az iskolai szociális háló működtetése. Iskolánkban a tanulói tevékenység sikeres és optimális kibontakoztatásának útjában olyan problémák állnak, amelyek kívül esnek intézményünk kompetenciakörén. Tanulóink egy része sorolható a hátrányos helyzetben lévő, illetve veszélyeztetett fiatalok közé. Ez a tendencia progrediáló, amely alatt azt értjük, hogy szinte tanévről tanévre emelkedik ezeknek a tanulóknak a száma. Nem gyakori, de bizony az is előfordul, hogy ezek a problémák halmozottan jelentkeznek. A háttérben leggyakrabban a válás, a szülők betegségéből adódó rokkantnyugdíjazás, az árvaság és a félárvaság, a rejtett érzelmi elhanyagoltság, megromlott szülő- gyermek kapcsolat, a munkanélküliség áll. A hátrányos helyzet gyakori oka még az elszegényedés. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és közösségi hatások, az érték és normaválság miatt növekszik a feszültség és csökken a tűrőképesség: ennek hatását tapasztaljuk a tanulók viselkedésén. A szülők, családok kilátástalan helyzete nagy hatást gyakorol a gyermekek sorsának alakulására is. Az egyén életpályájának alakulására nagy hatással van már általános iskolában is, de koncentráltan és halmozottan jelentkezik a középiskolába lépéssel. A káros hatások a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában jelennek meg. A rászorulók érdekében intézményünk kapcsolatot tart az illetékes polgármesteri hivatalok szociális irodájával, a gyámhatósággal, a szülői házzal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a vöröskereszt városi és megyei szervezetével és szükség esetén

33


más, a gyermekvédelmi rendszerhez tartozó intézménnyel és hatósággal. Az együttműködést az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. 1.15.1. Tanulókkal kapcsolatos gyermekvédelmi célok A nevelési és oktatási intézmények gyermek és ifjúságvédelmi feladatait a közoktatási intézmények működését szabályozó két legfontosabb jogszabály: a köznevelési törvény és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendelet határozza meg. A gyermekvédelmi törvény által meghatározott központi cél, hogy a tanulók családban történő nevelkedéséhez minden lehetséges segítséget biztosítsunk. Az ifjúságvédelem tágabb értelemben vett célja az oktató-nevelő munka legoptimálisabb feltételeinek megteremtése, tanulóink személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, nevelése. Fontos, hogy diákjaink problémáit minél korábban felismerjük és minél hatékonyabb megoldásokat találjunk, megelőzve a súlyosabb következmények kialakulását. A problémák feltárását követően legfontosabb tennivaló az előidéző okok felderítése, majd az azok megszüntetésére irányuló intézkedések meghozatala. A megelőzés feladatai: A megelőzés gyermekvédelmi és egyben pedagógiai tevékenységet is jelent, hiszen célja az, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a tanulókra ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják, vagy gátolják. Másrészt segíteni kell azoknak a pozitív hatásoknak az érvényre jutását, amelyek hozzájárulnak a fiatalok társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához, kifejlesztéséhez. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megelőző céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatok:  Minden tanuló számára egyenlő esélyeket biztosítunk a fejlődéshez, tanuláshoz, továbbtanuláshoz.  Kizárjuk annak lehetőségét, hogy a tanulót hátrányos megkülönböztetés érje családi, etnikai, vallási hovatartozási, egészségügyi, vagy bármilyen más ok miatt.  Minden tanuló számára biztosítjuk a fejlődéséhez szükséges feladatokat, segítjük a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását.  Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a családokkal.  Az oktatás- nevelés folyamatában mindig figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit.  Gondoskodunk a lemaradó tanulók felzárkóztatásáról.  Segítjük a diákönkormányzat létrejöttét és működését.  Biztosítjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a jogaikkal, kötelezettségeikkel, és hogy véleményt nyilváníthassanak az őket is érintő kérdésekben.  A tanulók személyiségi jogait tiszteletben tartjuk.  Alapvető feladatunk a tankötelezettségi törvény érvényesítése. Eleget teszünk tájékoztatási kötelezettségünknek a családok, a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok és a területileg illetékes jegyző értesítésével tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása esetén.  Együttműködünk a gyermekvédelmi szervezetekkel annak érdekében, hogy a tanuló veszélyeztetettsége megszűnjön. 34


A feltárás feladatai: A gyermek és ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy tanuló problémáit az iskola és a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység feltáró céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai:  A veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet felmérését kiemelkedő pedagógiai feladatunknak tekintjük.  A gyermekvédelmi törvény útmutatását a veszélyeztetettség felmérésénél figyelembe vesszük: „a veszélyeztetettség olyan- magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.”. A veszélyeztetettség következménye a tanuló személyiségének károsodása.  Hátrányos helyzetű tanulóknak azokat a fiatalokat tekintjük, akiket a különböző környezeti tényezők akadályoznak az adottságaikhoz mért fejlődési lehetőségeik elérésében- elsősorban kulturális, tanulmányi szempontból. A hátrányos helyzet következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége.  A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben tartjuk. A megszüntetés feladatai: Iskolánk kiemelt pedagógiai feladata, hogy részt vegyen a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység megszüntetés céljait szolgáló általános és speciális pedagógiai feladatai:  Ha veszélyeztetettséget észlelünk, írásban értesítjük a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.  Jó kapcsolatot alakítottunk ki a gyermekvédelmi intézményekkel (gyermekorvos, polgármesteri hivatal, gyámhivatal, nevelési tanácsadó, rendőrség, egyház) és törekszünk ennek a jó munkakapcsolatnak az ápolására.  A gyermekvédelmi intézmények kérésére elkészítjük a tanuló pedagógiai jellemzését.  Tanulási zavar fennállása esetén szakértői véleményt és fejlesztési javaslatot kérünk a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságtól.  A tanulók személyes adatainak védelmét biztosítjuk, személyiségi jogaikat tiszteletben tartjuk.  A veszélyeztetettség megszüntetését a pedagógiai munkánk során különböző tevékenységek megszervezésével is elősegítjük:          

Felzárkóztató foglalkozások megszervezése. Tehetséggondozás. Differenciált oktatás és képességfejlesztés a tanórákon és a tanórákon kívül. A pályaválasztás segítése. Személyes, egyéni tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. A családi életre való felkészítés. Egészségvédő és mentálhigiénés foglalkozások szervezése. Egészségügyi szűrővizsgálatok. A szülőkkel való együttműködés. Kollégiumi elhelyezés. 35


 Anyagi segítségnyújtás.  Tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 1.15.2. Közlekedésre nevelés A közlekedés legveszélyeztetettebb résztvevői a gyermekek. Fejlődésük, önállóságuk kialakulásához hozzátartozik a közlekedésre nevelés is. A mind hatékonyabb baleset-megelőzés érdekében, már kisgyermek korban el kell kezdeni a tudatos közlekedésre nevelést, melynek elsődleges célja, hogy a gyermekek megismerjék a közlekedési helyzeteket és veszélyforrásokat. Ezeket a képességeket, készségeket kell továbbfejleszteni középiskolás korban, hiszen ekkor a fiatalok nagy része már jogosítványt szerez, s így nem csak veszélyeztetett lesz, hanem maga is előidézője lehet veszélyhelyzeteknek. Feladatunk ebben a korban a felelősségteljes magatartás kialakítása, a diszkó balesetek megelőzése. Ennek érdekében osztályfőnöki órák keretében foglalkozunk ezzel a témával, illetve meghívott előadók segítségével tájékoztatjuk diákjainkat. 1.15.3. Az áldozattá válás megelőzése A fiatalkorúak esetében napjainkban különösen magas az elkövetővé és áldozattá válási kockázat: évente 12-15 ezer kiskorú elkövetőt és kb. ugyanennyi kiskorú sértettet tartanak nyilván. Domináns bűncselekményi kategória: vagyon elleni bűncselekmények (ebben a fiatalkorúak kb. 70-a érintett), jelentős még: rongálás, rablás, közterületi bűncselekmények, a testi sértések száma nő. A gyermekszegénység, társadalmi-gazdasági problémák, a jövedelemkülönbségek növekedése, a munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek, perspektívahiány, a család mint szocializációs közeg válsága, a válások számának növekedése, az alkohol- és kábítószerérintettség mind-mind hozzájárulnak a tendenciák növekedéséhez Mivel tanítványaink egy része sajátos nevelési igényű, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, ezért ez a téma kiemelt figyelmet igényel intézményünkben. A fiatalkori bűnözés és áldozattá válás megelőzésére iskolánk az alábbi stratégiát alakította ki:  „gyermekközpontú megközelítés”  a pedagógusok fokozott figyelemmel kísérik a diákok életét  mentálhigiéniás programok szervezése az egészségnevelés keretében  iskolakerülés, csavargás megelőzése  szabadidős tevékenységek, pl. sportolási lehetőség biztosítása  drámapedagógiai módszerek alkalmazása  a magatartási szabályok gyakorlatának fejlesztése. 1.15.4. Erőszakmentes konfliktuskezelés Naponta szemtanúi vagyunk a gyerekek közötti konfliktusoknak. Nemegyszer „áldozatként” maguk a tanárok is az erőszak szenvedő alanyaivá válnak. Ezért keressük, hogyan csökkenthető a felnőtt-gyerek és a gyerek-gyerek kapcsolatokban az érzelmi feszültség, miként oldhatók fel a gyakran fizikai bántalmazásban is kifejeződő ütközések. Az erőszakmentes konfliktuskezelés azt jelenti, hogy olyan megoldást találjunk, amelyben mindkét résztvevő számára lehetőség nyílik szükségletei kielégítésére. Mi szükséges ehhez, melyek nélkülözhetetlen feltételei? Ezeket a következőkben jelöljük meg: 36


1. Önbecsülés és mások megbecsülése. 2. Készség a meghallgatásra és megértésre. 3. Beleérző képesség. 4. Önérvényesítés (anélkül, hogy másoknak ártanánk). 5. Együttműködés a csoportban. 6. Nyitottság és kritikai gondolkodás. 7. Fantázia, kreativitás. A konfliktuskezelést a nevelési folyamat egészébe illesztve kezeljük. 1.16. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1.16.1. Szemléletformálás A tanulók élete az egyéni és közösségi élményvilág egymástól el nem választható szintjei között mozog. Az anyagi és szellemi értékek összessége alkotja a közjót, amely a társadalom erkölcsi életének fontos tényezője. A közös emberi értékek tisztelete, az egymásrautaltság, a szolidaritás egyesíti társadalmunk, és egy-egy kisebb közösség tagjait. Igen nagy az iskola és a pedagógusok szerepe a tanulók erkölcsi fejlődésének alakításában. A jót építő, az igazat érvényre juttató, szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni azok a magatartási és viselkedési formák, szokások, amelyekre a mai társadalomnak szüksége van: a szolidaritás, az előzékenység, az állhatatosság, az előítélet-mentesség, a másik ember tisztelete, a tolerancia, a megbízhatóság, az alkalmazkodóképesség. Az erkölcsi nevelés legfontosabb eleme a példaadás. Minden pedagógus példát ad, akár akarja, akár nem. Célunk, hogy tantestületünk egyéni és testületi magatartása tükrözze, mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Pedagógusaink felelőssége az is, hogy mire irányítják a tanulók figyelmét. Minden hitelesen közvetített tudás nemcsak az ismeretanyagukat, hanem erkölcsi ítélőképességét is gyarapítja a tanulóknak, segíti, hogy jó és rossz, igaz és hamis, értékes és értéktelen közötti különbséget felismerő, a jót szabadon választó emberekké váljanak. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, az értékek tudatosításával válnak jellemformáló erővé. Pedagógusaink célja az is, hogy küzdjenek a felületesség, a közömbösség ellen, neveljenek a helyzetek, a dolgok megismerésén alapuló előítélet-mentes életre, az elsajátított értékekhez ragaszkodó cselekvésre, a munkavégzésben való következetességre, igényességre. Az erkölcsi magatartás formálása mellett pedagógusaink feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése és az ezek megtartására nevelés is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felnőtt korukra el tudjanak igazodni és természetesen tudjanak viselkedni a társas kapcsolatok és helyzetek sokféleségében. Az udvarias, tiszteletteljes, előzékeny viselkedés jótékony hatással van az osztály-közösségekre és végső soron az egész iskolára. Feladatunk, hogy merev illemszabályok és formák helyett a tanulók az iskolában a derűs és kiegyensúlyozott, jóindulatú viselkedés példáját és szabályrendszerét ismerjék meg és tanulják meg követni. 1.16.2. Tehetséggondozás A tehetséggondozás azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján a legkönnyebben fejleszthetők, és amelyek kiművelése a legtöbb 37


sikerélményhez juttathatja őket. Ezért az általános képzést sokoldalú képességfejlesztés kell, hogy jellemezze, hiszen minél sokszínűbb a képzés, annál többféle tehetség mutatkozhat meg. A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy az általános képzés keretében a korábbinál sokoldalúbb tanulmányok folytatására, képességek fejlesztése adjon lehetőséget az iskola. Fontos tehát, hogy pedagógusaink felismerjék azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretekre utalnak (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, értelmi, affektív, emocionális stb.). Ehhez szükséges, hogy ezen a területen is megfelelő pedagógiai és pszichológiai ismeretekkel rendelkezzünk (önképzés, munkaközösségi továbbképzés stb.). A tehetséges tanulók oktatása során elkerülhetetlen a differenciálás módszerének alkalmazása, amivel a hátrányos helyzetű hallgatók esélyegyenlőségét megteremtjük a tanítási órákon. Ezen kívül biztosítjuk tanórán kívüli foglalkozásokon a tanulók választása szerinti szakkörök indítását, esetleges felzárkóztatások megszervezését, versenyekre történő felkészítését, kiscsoportos korrepetálását, a tehetséges tanulók pályázaton való részvételét, versenyeztetését (pl. gépíró-,szövegszerkesztő verseny stb.). Az ezeken elért eredmények mind az ifjúsági, mind a felnőtt korú hallgatóknak olyan sikerélményt biztosítanak, amelyek a további tanulmányi munkájukat elmélyítik, hitüket a tanulásban megerősítik. (Például az informatikai képzés iskolarendszerünkben több tehetséges fiatalt juttatott a tanulmányi versenyek élére.) 1.16.3. Segítségnyújtás, tanácsadás A segítségnyújtásnak és a tanácsadásnak elsősorban a problémák feltárásában és a mindenki számára megfelelő megoldások megtalálásában van kiemelten fontos szerepe. Nagyon fontos a bizalmas légkör és a megfelelő tanár-diák kapcsolat, hiszen ezek nélkül nem képzelhető el a tényleges valóság feltárása. A szociális helyzetből fakadó hátrányok szorosan összefüggenek a napról-napra tapasztalható beilleszkedési és magatartási nehézségekkel. Önmagában az elfogadó pedagógiai magatartás, a tolerancia sok esetben nem elegendő ezeknek a gondoknak az enyhítéséhez: ezekben az esetekben törekszünk a család bevonására és a körülményeknek lehetőség szerinti - megváltoztatására. 1.16.4. Családi életre nevelés A családi életre nevelés, a családi életre való felkészítés pedagógiai munkásságunk fontos részét képezi. Az osztályfőnöki órák témáinak „gerincét” képezik azok a foglalkozások, amikor a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozunk: a megfelelő partner kiválasztása, családalapítás, gyermekvállalás, egymáshoz való alkalmazkodás és kompromisszumok, konfliktuskezelés, munkahelyi problémák. A sort még lehetne folytatni. Mindannyian tapasztaljuk, tudjuk, látjuk, hogy a család mint társadalmi alapegység milyen funkciózavarokkal küzd. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden második házasság válással ér véget. A fiatalok nagyon nehezen tájékozódnak ebben a zűrzavaros világban. Igénylik a tanácsokat és az iránymutatást. A jövő nemzedékeinek érdekében meg kell tennünk, hogy ezekben a kérdésekben is segítségére leszünk a diákjainknak. Fontos szerepet szánunk a prevenciónak is. Az osztályfőnöki órákra előadókat (gyermekorvos, védőnő) hívunk meg, akik a korszerű fogamzásgátlással kapcsolatos kérdésekre válaszolnak, beszélgetnek tanulóinkkal a nemi úton terjedő betegségekről, az intim 38


higiéniáról, a szenvedélybetegségek emberi kapcsolatokat romboló hatásáról, a betegségek megelőzésének lehetőségeiről. 1.16.5. Kapcsolattartás külső intézményekkel A pályaválasztással, illetve a beiskolázással kapcsolatban szoros kapcsolatot alakítottunk ki megyénk általános iskoláival. Nemcsak levélben tájékoztatjuk a végzős osztályok osztályfőnökeit, illetve a pályaválasztási felelőseit a nyílt napokról, hanem meghívás esetén személyesen képviselteti magát iskolánk az iskolák pályaválasztási szülői értekezletein. Jó az információáramlás a felsőfokú tanintézetek (főiskolák, egyetemek) és iskolánk között. A kapcsolattartás általában hírlevelek, tájékoztató anyagok, szórólapok, illetve az internet segítségével történik. Szívesen fogadjuk a főiskolák, egyetemek képviselőit, akik végzős diákjaink számára tartanak előadást, illetve ismertetik tanintézetük felvételi követelményeit, a választható szakokat, képzési rendszerüket stb. Naprakész és folyamatos az osztályfőnökök kapcsolata a városban működő Középfokú Kollégium nevelőtanáraival, rendszeres az információcsere az iskolánk kollégista gyerekeiről. Továbbra is intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az iskola fenntartójával, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tatabányai Tankerületével, valamint Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola belső életéről, eseményeiről, gondjairól. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a további fejlődés feltételeit is. Az iskolán kívül továbbra is keresni kell azokat a kapcsolódó pontokat, amelyek az iskola sport-, kulturális vagy művészeti életének fellendítését segíthetik, illetve az iskolai nevelőmunkát kiegészíthetik. Jól működő kulturális kapcsolatot építettünk ki a városban működő Népház és a Vértes Agórája vezetőségével és rendezvényszervezőivel.

1.16.6. Anyagi segítségnyújtás Az anyagi támogatás legfőbb forrása a törvény által biztosított ingyenes tankönyv a rászoruló tanulók részére. Ingyenes tankönyvet kaphat az a nappali tagozatos tanuló, akire a hatályos jogszabályok érvényesek. Tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén. Ezt a tényt figyelembe véve:  Az iskolai költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak.  Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére.  Folyamatosan felkutatjuk az intézményen kívüli segélylehetőségeket, melyekről a tanulókat tájékoztatjuk, a pályázatok megírásában és továbbításában pedig segítséget nyújtunk számukra. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat ösztöndíjpályázatán évek óta rendszeres támogatást szereznek tanítványaink 39




Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális, illetve egészségnevelő kínálatát.

1.17. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

1.17.1. Az együttműködés általános formái Az intézményi tájékoztatás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A helyszínt az intézmény biztosítja. 

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola intézmény-vezetője, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja.



Az iskola intézmény-vezetője legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, a Diákönkormányzat vezetőségének ülésén valamint a Hallgatói Fórum ülésén,



a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, illetve határidős feladtok esetében, a tanórák közötti szünetben az osztálybizalmikon keresztül,



az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve digitális naplón keresztül írásban) tájékozatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével és a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola intézmény-vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola intézmény-vezetője legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

A szülők, a diákok és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői munkaközösség  hallgatói fórum  diákönkormányzat  szülői értekezlet  fogadóórák  nyílt órák, nyílt napok  írásos kapcsolat (pl. levél, digitális napló, email)  telefon.

40


1.17.2. A kapcsolattartás intézményes formái Az iskola által felvállalt feladatok csak oly módon valósíthatók meg, ha az iskola közössége minden tagja egyénileg és a közösség részeként is vállalja az együttműködést a célok megvalósításában. A siker csak úgy érhető el, ha ebben az együttműködésben, gondolkodásban és tevékenységben egymással partneri viszonyban és saját szerepét, feladatait vállalva vesz részt az iskolavezetés, a tantestület, a Diákönkormányzat, a Hallgatói Fórum és a szülői munkaközösség. Ehhez megfelelően jó személyes és intézményi kapcsolatot kell kialakítani ezen szerveződések között. Ezeken túl törekszünk arra, hogy a székhely- és az intézményekkel szoros kapcsolatot alakítsunk ki az iskolai élet minden színterén. Szülői Munkaközösség A Szülői Munkaközösség képviseletében az évente újonnan megválasztott vezetője tesz meg mindent a szülőkkel való együttműködés érdekében. A Szülői Munkaközösség vezetője és az iskolavezetés között állandó és jó kapcsolat alakult ki. Diákönkormányzat A nappali tagozatos tanulók osztályaival való kapcsolattartás a Diákönkormányzattal való együttműködéssel is erősödik. A Diákönkormányzat vezetősége az osztályokból delegált tagokból áll. Hallgatói fórum A felnőttoktatás osztályaival való kapcsolattartás szintén nagyon fontos. Az esti és levelező tanulócsoportokban a kapcsolattartó az osztálybizalmi. Az osztálybizalmiak csoportja a Hallgatói Fórum. Az iskolát és az osztályt érintő kérdéseket az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolavezetéssel itt lehet megbeszélni. A tanulóknak lehetősége van a beszámoló- és vizsgarend egyeztetésére a véglegesítés előtt. Az ifjúsági tagozat Diákönkormányzatának és a felnőtt tagozat Hallgatói Fórumának az iskolavezetéssel való együttműködése élő rendszeres kapcsolattartással működik. A Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum az iskolavezetéstől minden lehetőséget és segítséget megkap, hogy a jogszabályok adta, illetve a saját működési szabályzatában felvállalt céloknak eleget tudjon tenni, az iskola tevékenységrendszerének, a tanulók életének fontos része legyen. Az iskola Diákönkormányzatának feladata, hogy a tanulókat érintő valamennyi kérdésben eljárjon az érintett tanulók érdekében. Ugyanígy feladata, hogy az iskolai közösséget építő módon működjék, ezáltal lehetővé téve az iskola pedagógiai, egészségnevelési programjának megvalósulását. Ehhez az iskola minden segítséget megad, Ebben ad támogatást a diákönkormányzatot segítő tanár. 1.17.3. A kapcsolattartás egyéb formái Szülői értekezlet A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hozhatnak létre, ami a tanév első szülői értekezlete alkalmával történik. Éves munkatervünkben két szülői értekezlet időpontját rögzítjük. Az elsőt a szeptemberi tanévkezdés után hívjuk össze. Az osztályfőnökök értesítik a szülőket az időpontról. Amennyiben a szülő valamilyen okból nem tud részt venni az értekezleten, az 41


osztályfőnök feladata a kapcsolatteremtés telefon vagy levél útján. A második értekezletet az első félév zárása után tartjuk. Rendkívüli szülői értekezlet összehívására akkor kerülhet sor, ha a szülői munkaközösség, illetve az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok ezt a nevelő vagy oktató munka érdekében fontosnak tartják. Fogadóórák Nevelőtestületünk tagjai a tanévkezdés, illetve az órarend kihirdetése után meghatározzák azokat az időpontokat, amelyekben a szülők felkereshetik telefonon vagy személyesen bármilyen neveléssel, oktatással kapcsolatos ügyben. Az osztályfőnökök feladata, hogy a szülőket az időpontokról tájékoztassa. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Nyílt órák, nyílt napok A tanév során a munkatervünkben nyílt napot hirdetünk, elsősorban az általános iskola 7-8. osztályos tanulói, illetve osztályfőnökei, szülei számára. A nyílt nap megszervezésének elsődleges célja a bemutatkozás, tájékoztatás, a lehetőségek ismertetése, az információáramlás segítése. A nyílt napról írásban értesítjük a megye összes általános iskoláját, hirdetést teszünk közzé a megyei napilapban, illetve helyi elektronikus médiában. A nyílt napok alkalmából az érdeklődő tanulók bejárják az iskola épületeit, megismerkednek a szaktantermek felszereltségével, tájékozódnak az egyes tagozatokról, az oktatás modulrendszeréről, a szakképzésről, az érettségi utáni továbbtanulási lehetőségekről. A tanulók – kívánságuk szerint – meglátogathatják az egyes szakórákat, bepillantást nyerhetnek az egyes foglalkozások, tanórák nevelő és oktató munkájába. Írásos kapcsolatok (ellenőrző könyv, félévi, év végi értesítés) Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha a nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanuló teherbíró képességéhez. Éppen ezért van szükség a rendszeres információáramlás biztosítására. Az osztályfőnökök feladata, hogy a szülők havi rendszerességgel tájékoztatva legyenek a tanulók érdemjegyeiről, magatartásáról, hiányzásairól. Ennek egyik formája a digitális naplóból havonta kinyomtatott naplókivonat. Telefon, levél Az osztályfőnök, amennyiben nem kap értesítést a tanuló hiányzásának okáról, felveszi a kapcsolatot telefonon vagy levélben a szülői házzal az igazolatlan mulasztások elkerülése érdekében. Köteles levélben értesíteni a szülőt, gondviselőt abban az esetben is, ha a tanuló hiányzása megközelíti a törvényes keretek megengedett mértékét, illetve ha a hiányzás egyéb konzekvenciát vonhat maga után (pl. tanulóviszony megszüntetése). Az osztályfőnök kiemelt feladata, hogy a tanköteles korú tanulók hiányzására még nagyobb figyelmet fordítson.

42


1.17.4. A kapcsolattartás hagyományoktól eltérő formái A megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz igazodva rugalmas képzési formaként kidolgoztuk a levelező képzés távoktatási csomaggal működő formáját. Ebben az iskolatípusban a tanulók a hét szombati napján járnak csak konzultációs órákra és a másik tanítási nap fejében kötelező beküldendő feladatokat dolgoznak ki házi feladatként. A szaktanárok ezeket a beküldendő feladatokat értékelik, a javítás nemcsak a hibák kereséséből áll, hanem a szaktanár segítő véleménnyel irányítja a tanulót, a meglévő hiányok pótlására. A beküldendő feladatok eljuttatása az intézménybe történhet: -

postai levél formájában, e-mail formájában, faxon, illetve audiovizuális hordozókkal.

Az osztályban szaktanárok tanítanak, a csoport irányításáért a tutor a felelős, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot az osztályban tanuló diákokkal. Mindezekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkavállalás céljából külföldre távozott tanulók, vagy egészségügyi problémái miatt hátráltatottak a tanév során folyamatosan haladjanak a tananyag feldolgozásában, és ehhez állandó kapcsolatban legyenek az érintett szaktanárral. Az egyéni tanulás, a tananyagnak az otthoni feldolgozása során, ha a tanuló elakad, azonnali segítséget kérhet az érintett szaktanártól. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a forma pillére lehet az élethosszig tartó tanulás megvalósításának. Valamennyi tantárgyból oktató CD-kel, videokazettákkal, hanganyaggal állunk a tanulók rendelkezésére segítve egyéni tanulásukat. 1.17.5. A pedagógusok és a diákok kapcsolata Az intézmény hatásrendszerét alapvetően meghatározza a tanárok és a diákok közötti formális és informális kapcsolatrendszer. Az iskola pedagógusai és diákjai egyaránt magukban hordozzák addigi egyéni élettapasztalataikat, személyes problémáikat, ambícióikat, sikereiket és kudarcaikat. A közösségben történő nevelés lehetőséget ad a tanár-diák és a diák-diák közt zajló interakcióban rejlő lehetőségek pozitív hatásainak érvényre jutásában. A tanuló-pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei a már meglévő intézményes formákon (különböző fórumok) kívül szorosabb együttműködés az iskolai rendezvényeken. Ezeken a hagyományápoló ünnepségeken a diákokat szervezőként szeretnénk bevonni, ezzel is éreztetve, hogy számítunk rájuk az iskola különböző - tanórán kívüli - feladataiknak megoldásában, illetve szabadidős tevékenységeinek megszervezésében. Így pedagógus és diák egyaránt kiveheti részét az iskola közös tevékenységéből. 1.17.6. Diákság és nevelőtestület A nevelők és a diákság együttműködését, kapcsolatát erősítik a közös hagyományőrző programok, iskolai rendezvények szervezése és az azokon való részvétel. Ilyen programok iskolánkban például: a Mikes Karácsony, Mikes-Kupa, szalagavató, ballagás, sítábor, iskolai szintű kirándulások, iskolarádió/tv, szaktárgyi és művészeti 43


versenyek. Mindezen programok elősegítik a helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakorlásán túl azt is, hogy a nevelőtestület olyan erkölcsi értékeket tudjon közvetíteni, amelynek alapján a diákság képessé válik az egyetemes emberi értékek befogadására, továbbvitelére. 1.17.7. Osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIVI, pszichológus stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Havonta legalább egyszer ellenőrzi az ellenőrző könyveket (érdemjegyek, aláírások stb.) Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.) Mint osztályfőnök saját hatáskörében az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve). Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Az osztályfőnök feladatköre Év elején:  az osztály tanulóinak számbavétele  bejárók, iskolai és iskolán kívüli tevékenységek családi és szociális helyzet felmérése,

44




        

adminisztrációs teendők ellátása (bizonyítványok beszedése, leadása, adatok felvitele az elektronikus naplóba (kilencedikeseknél), kiegészítése (felsősöknél), pótvizsgák eredményeinek bejegyzése), jelentkezési lapok, felvételi lap kitöltése tankönyvosztás, osztálydekoráció megszervezése, ülésrend kialakítása, ellenőrzők kiosztása, kitöltése, osztályfőnöki órák tanmenetének elkészítése, osztálybizalmiak megválasztatása, osztályprogramok kialakítása, szülői értekezlet megtartása, órarend lediktálása.

Év közben:  osztállyal való rendszeres napi kapcsolattartás (lehetőség a reggeli időszakban hiányzók felmérése, napi teendők megbeszélése, a tanulók problémáinak meghallgatás, megoldása),  ha szükséges, kiscsoportos vagy négyszemközti beszélgetések kezdeményezése, reagálás a tanulók jelzéseire,  naponta aktuális osztályproblémákra reagálás,  tantestületi döntésekről, határozatokról, információcsere az osztálybizalmiakkal, osztály tájékoztatása,  osztályfőnöki órákon az előre eltervezett témákra való felkészülés, az óra levezetése,  konkrét nevelési probléma, szituáció rendezése, megoldása,  szülőkkel való kapcsolattartás (szülői értekezlet, fogadóóra, telefon, üzenet, levél, külön beszélgetés súlyosabb esetekben vagy családlátogatás),  osztályokban tanító tanárokkal való kapcsolattartás,  a tantárgyi előmenetelek folyamatos figyelése,  tanulókról folytatott egyéni beszélgetések a kollégákkal, súlyosabb esetben osztály-, tantestületi értekezlet összehívása,  félévkor és év végén a magatartás és szorgalom jegyek közös kialakítása, napló rendszeres figyelése, vezetése:     

hiányzások ellenőrzése, igazolása, havi összegzése a házirend szabályainak megfelelően, jegyekről tájékoztatás a szülők felé, az osztály rendjének rendszeres ellenőrzése (padok, terem, szekrények), a magatartás és szorgalom jegyek megbeszélése az osztály tanulóival, javaslataik meghallgatása, színházlátogatások szervezése, kirándulások előkészítése, vezetése, 45




feladattól függően, más-más csoportban az iskolai programok megszervezésében való részvétel (MIKES MIKULÁS, Föld napja, Mikes Kupa, szalagavató, ballagás, színházlátogatás, múzeumlátogatás, stb.),

Nevelési feladataink:  

 



egészséges életmódra nevelés érdekében orvosi előadások szervezése (évfolyamonkénti témakiválasztás), elemi viselkedési szabályokról beszélgetés, rendszeres javítása az észrevett hibáknak (öltözködés, tisztálkodás, beszédstílus, megszólítás, köszönés, különböző nevelési szituációk reprodukálásával viselkedési formák elemezése stb.), videofilmek felhasználásával konkrét élethelyzetek elemzése, pozitív példák bemutatása, erkölcsi normák kialakítása (családi kapcsolatok, barátságok stb.), pályaválasztási döntések előkészítése több éves munkával (tehetségek felismerése, „pályairányítás” a megfelelő szakkörbe, fakultációra), szakmák bemutatása meghívott előadóval, tanulási problémák megoldásának segítése, az osztálybizalmiak munkájának segítése, ellenőrzése – bevonások a munkába, vélemények kérése.

Év végén:  napló (magatartás és szorgalom jegyek, tantárgyi jegyek, dicséretek), lezárása  statisztika elkészítése,  törzskönyvbe jegyek, záradékok beírása  javaslattétel jutalomkönyvekre, jutalomkönyvek megszövegezése,  bizonyítványok kitöltése, kiosztása, az évi munka értékelése,  tanévzáró ünnepélyen az osztály vezetése. 1.17.8. Az osztályfőnök és az osztály Az osztály alapvető szerepet játszik az iskola, a tanulás iránti attitűd, az érdeklődési kör, a saját értékrend alakulása szempontjából. Ezért: - fontos az osztályfőnök és az osztály egymáshoz kötődésének ereje, a személyesség - az osztályfőnöknek készen kell lennie arra, hogy az osztályba járó diákok megbeszélhessék vele azokat a személyes problémákat, amelyeket sem a szülőkkel, sem a többi tanárral nem tudnak megbeszélni - lényeges a gyakori együttlét (kirándulások szervezése), közös élmények szaporítása, hiszen ezáltal erősödik az osztályfőnök és az osztály viszonya - az osztályfőnöknek alkalma nyílik arra, hogy jobban megismerje a gyerekeket, mint más tanár. Az osztályfőnök szerepköre: - az osztályba tanulók számára az osztályfőnöknek kell jelentenie a stabilitást és a biztonságot - az osztályfőnök viheti a legtöbb személyességet a gyerekek és a tanárok kapcsolatába - az osztályfőnöknek közvetítenie kell a gyerekek és tanárok közötti konfliktusában - az osztályfőnöknek törődnie kell a tanulók iskolán kívüli magatartással is.

46


Osztályszinten jelentkező problémák: - egyre több a hátrányos helyzetű tanuló - otthonról, illetve a médiákból érkező negatív hatások (igénytelenség, érdektelenség) nehezíti az osztályfőnök munkáját - nevelési hiányosságok mutatkoznak - terjed az agresszió - a tanárok és a diákok túlterheltek - terjednek a szenvedélybetegségek (cigaretta, alkohol, drog). A problémák megoldását segítik iskolánkban: - továbbképzések - külső előadó meghívása - oktatófilmek bemutatása - ifjúságvédelmi felelős - kollégákkal való szoros együttműködés. Az iskolánk valamennyi osztályban a közösséget irányítja az Osztálybizalmi Csoport. Őket az osztályok az osztályfőnökök közreműködésével választják meg. Az osztálybizalmikkal rendszeres találkozókon a rövidebb távú problémákat meg kell beszélni és a megoldásokat közösen kell keresni. Fontos, hogy az osztályfőnök és az osztálybizalmiak között az információáramlás meglegyen, a párbeszéd hiánya ugyanis konfliktusok forrása lehet. Az osztályközösség társas szerkezete szempontjából nem elhanyagolható az osztály szintű programok szervezése.

1.18. A PEDAGÓGUS FELADATAI A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Nevelő-oktatómunkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal: - a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, - a közös vállalások teljesítéséből, - az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, - az iskola hagyományainak ápolásából, - a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, - pályaválasztási feladatokból, - a tanulók szabadidejének hasznos megszervezésében részt vállal, - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. - Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel.

47


A nevelő-oktatómunkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel. Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. Nevelő-oktatómunkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. Az írásbeli dolgozatokat - a diagnosztizáló, formatív és szummatív dolgozatokat - a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 tanítási napon belül kijavítja. A szummatív dolgozatok megíratását előre jelzi. Egy tanítási napon legfeljebb két szummatív dolgozat írható. A házi feladatokat ellenőrzi, diagnosztizáló céllal javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. - Tájékoztatja a szülőket gyermekük tanulmányi munkájáról, fogadóórákat tart, kérésre részt vesz az iskola szülői értekezletein. - Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az intézményen belüli szakértelem és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint - egy-egy pedagógus lát el.

48


AZ INTÉZMÉNYEGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FOGALMA

2.1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazásában az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak. Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem egy dinamikusan változó folyamat. Az egészség kiteljesedésére a következő négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt:    

ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terhelésekhez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei között.

A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Tehát az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségnevelési munka nem egyetlen tantárgyra korlátozódik, hanem az egész iskola komplex nevelési rendszerébe kell, hogy beépüljön. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK CÉLJA

2.2.       

2.3.

járuljon hozzá a tanuló saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, az ezzel kapcsolatos álláspont megformálásához, kifejlesztéséhez, a tanuló legyen képes objektíven felmérni saját egészségi állapotát, a tanuló ismerje az egészségkárosító tényezőket és azok veszélyeit, járuljon hozzá a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kialakításához, motiválja a tanulót az egészséges életmód kialakítására, segítse a tanulót az egészséges magatartásformának, életmódnak a kialakításában és szinten tartásában, a tanuló tegyen valamit egészségének megőrzése, illetve egészségének fejlesztése érdekében. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMUNK KÖVETELMÉNYE

A tanuló legyen képes: 49


      

a saját egészségkultúrájának folyamatos fejlesztésére, esetleges egészségkárosító magatartásának elvetésére, az egészségmegőrző magatartás tudatos vállalására és gyakorlására, másokat segíteni egészségük megőrzésében és fejlesztésében, megmagyarázni az összefüggést az egyén egészségkulturáltságának színvonala és egészségi állapota között, elfogadni az egészséget az élet alapvető értékeként, képviselni az egészségmegőrzés nemzetközi és hazai programjában megfogalmazottakat, alkalmazni az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteit, segíteni másokat egészségi magatartásuk megváltoztatásában, illetve helyes gyakorlásában.

A program megvalósítását az alábbi kollégák közreműködésével végezzük:  az intézményvezető  az intézményvezető helyettesek  az iskolaorvos, védőnő  a testnevelők  a diákönkormányzatot segítő pedagógus  a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, aki a mindenkori koordinátori feladatokat ellátja  egészségügyi szaktanárok  szaktanárok A program megvalósításába a szülők, a család, a háziorvosok, a Gyermekjóléti Szolgálat, az ÁNTSZ, a Nevelési Tanácsadó, a Rendvédelmi szervek, Polgármesteri Hivatal aktív közreműködését is igénybe kívánjuk venni. Az egészségnevelési program színterei  szaktárgyi órák  osztályfőnöki órák  iskolaorvos, védőnő fogadóórái, egészségnevelő előadásai  iskolapszichológus fogadóórái  délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogramok, filmvetítések, vetélkedők, versenyek, csoportfoglalkozások)  sportrendezvények, kulturális programok, kirándulások, túrák  egészségnap  szülői értekezletek 2.4.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM KIEMELT TERÜLETEI

Személyi higiéné  bőrápolás (tisztálkodás módjai, anyagai, eszközei, bőrápoló szerek),  a haj ápolása, szőrzet ápolása (borotválkozás, szakáll, bajusz ápolása, szőrtelenítés),  szájápolás (fogmosás, fogápolás, ajkak ápolása, szájüreg ápolása),  kéz- és lábápolás,  szem-, fül- és orrápolás,  anális toalett, a nemi szervek higiéniája, 50




díszítő kozmetika, bizsuk, ékszerek használata.

Egészséges táplálkozás  pozitív attitűdök kialakítása, szemléletformálás (iskolai büfé korszerűsítése),  helyes táplálkozási és ételkészítési szokások megismerése,  kiegyensúlyozott táplálkozás hangsúlyozása,  a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok, a cukorbetegség, a kövérség, a májzsugorodás táplálkozási kockázati tényezőinek a visszaszorítása és az alkoholfogyasztás csökkentése,  osztályfőnöki órák keretében dietetikus segítségével mintaétrend bemutatása. Több mozgás  el kell érnünk, hogy a tanulóknak életelemévé váljon a mozgás, mert ez az egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele,  a mindennapi testedzés, tartásjavító torna megvalósítása,  gyógytestnevelésre irányított tanulóink foglalkoztatását a pedagógiai szakszolgálat látja el, könnyített testnevelésre utalt diákjaink – a javasolt könnyítések figyelembe vételével – vesznek részt az iskolai testnevelés órákon  a testnevelés órákon kívül tanulóink számára a tömegsport órákon, illetve a sportköri foglalkozásokon sportolási, mozgási lehetőséget biztosítunk labdarúgás, röplabda és kosárlabda sportágakban,  a kondicionáló terem a hét hat napján tanulóink rendelkezésére áll,  a foglalkozások időrendi elosztásánál figyelembe vettük, hogy tanulóink számára a hét minden tanítási napján elérhető mozgáslehetőség legyen,  alkalmi sportolási lehetőség tanulóink számára:az iskolák által kiírt Kupák, a különböző sportágakban a Diákolimpiai versenyek (labdarúgás, röplabda, mezei futás, teremfoci, kézilabda),  a lakókörnyezet, ill. a Sporthivatal által szervezett versenyekre is mozgósítunk (ilyenek a Gerecse 50, utcai futóversenyek, Tó-futás). Egyéni környezetvédelem, környezettisztelet A természetes környezet védelmének szemléletét úgy próbáljuk kialakítani, hogy hangsúlyozzuk: ott, ahol élünk, tisztaság, szabályozás kell, hogy érvényesüljön. A részletes program a környezeti nevelés keretében valósul meg. Baleset-megelőzés (közlekedési-, háztartási balesetek megelőzése) Az otthoni (a lakásban és a közvetlen környezetében) bekövetkezett balesetek száma az utóbbi években rohamosan megnövekedett. A legújabb adatok szerint a balesetek háromnegyed része az otthonokban következik be, ebből adódóan kiemelt figyelmet kell fordítanunk ezekre a veszélyekre. A leggyakoribbak: elesés, magasból leesés (nagytakarítás, gyümölcsszüret), villamos balesetek (áramütés), végtagsebzések, robbanás (gáztűzhely, gázbojler, gázpalackok), égés, forrázás, CO-, füstmérgezés, háztartási mérgezések (savak, lúgok), gyógyszermérgezések (gyógyszertévesztés, kisgyermekek hozzáférhetnek) és az állatok okozta balesetek. A közúti közlekedési balesetek száma az intenzív motorizáció következtében növekedett, ebből adódóan a középiskolában is beszélnünk kell az alapvető közlekedési szabályokról. Veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás alapjaira meg kell tanítanunk diákjainkat. 51


Fontos, hogy ismerjék:       

a segélyhívás szabályait, az életjelenségek vizsgálatát, a légzés pótlását, az eszméletvesztéssel járó állapotokat, a görcsökkel járó állapotokat, a jellegzetes fájdalmakat, a sebellátás, a vérzéscsillapítás, a törések, a ficamok, rándulások mérgezések esetén az elsősegélynyújtó feladatait.

Meg kell tanítanunk tanulóinknak az otthoni betegápolás szabályait:  mi a teendő panaszok, tünetek megjelenésekor,  mi a teendő az orvos megérkezéséig,  a beteg környezetének kialakítása,  tisztálkodás, étkezés (diéta alkalmazása), széklet- és vizeletürítés segítése,  otthoni gyógyszerelés szabályai,  lázcsillapítás, borogatás szabályait.

2.5.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA  Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az iskolai védőnő segítségével.  Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  A tanulók elsajátítják azokat az elméleti és gyakorlati elsősegély nyújtási ismereteket, amelyek a közúti, munkahelyi (intézményi) baleseteknél szükségesek a szakszerű és eredményes elsősegélynyújtáshoz és újraélesztéshez.  Váljanak képessé a gyors és hatékony segítségnyújtására, életmentésre, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik.  Az alapfokú elsősegélynyújtás anyagának elsajátítása.

Szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése A nem dohányzás elfogadtatása fontos feladatunk, hiszen közismert, hogy a magyar férfiak és nők dohányzási szokásai messze eltérnek az európai és az észak-amerikai normáktól úgy, hogy sokkal többen és többet dohányoznak. Ennek hatása sajnos meg is mutatkozik a rákos megbetegedések gyakoriságában, a cardiovasculáris, az idült légzőszervi megbetegedésekben. Alapvető célkitűzésünk, hogy a tanulóinknál kialakítsuk a visszautasítást, a tagadást a dohányzással szemben. A nem dohányzás legyen a természetes magatartás. A kevesebb és kulturált alkoholfogyasztás hangsúlyozását is fontosnak tarjuk. A májzsugorodásban meghalt alkoholbetegek, az alkoholos agykárosodás miatt elbutultak nagy száma arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkoholt távol kell tartani a lakosságtól. A tradíciók ellen kell e téren felvennünk a küzdelmet. A magyar tradíciók az italozást nem tekintik elítélendőnek. Alkoholos italokat viszünk ajándékba, alkoholt nyitunk, ha bármiféle ünnepünk van. Ezzel ellentétben viszont ugyancsak tradíciónk, hogy a részeget elítéljük. Fontos, hogy a 52


tanulók ismerjék meg az alkohol hatásait az emberi szervezetre (az ittasság, a részegség, az alkoholmérgezés tüneteit, az alkoholbetegség következményeit) és ismerjék a társas kapcsolatokat negatívan befolyásoló hatásait (családok széthullása, depresszió, öngyilkosság). A drogtagadás fontos összetevője az egészséges életmódnak. A kábítószerfüggés egyre gyakoribb a világon, és ez alól hazánk sem kivétel. A kábítószerről azért kell beszélnünk, mert itt van, veszélyes és hatása mérsékelhető. Az iskola az elsődleges drogprevenció színhelye. A pedagógusok, az iskolaorvos, a védőnő kötelessége az ismeretek átadása arról, hogy a kábítószerfüggés mentálisan, fizikálisan, szociálisan tönkreteszi azt, akit magával ragadott. Feladatunk megmutatni a károsító hatásokat, és információkat adni ezek elkerülésének lehetőségeiről. Ha kialakult a függőség, akkor fontos tevékenység a részvétel az attól való megszabadulásban. A magatartást úgy kell formálnunk, hogy programot adunk a fiataloknak. Az unatkozó könnyebben esik kísértésbe. Fontosnak tartjuk a drogellenes akciók szervezését, annak megmutatását, hogy a nem drogozók vannak többen. Fontos feladat a korcsoportnyomás ellenállására felkészíteni a tanulóinkat, nemcsak a kábítószer, hanem a dohányzás, az alkoholfogyasztás vonatkozásában is, hiszen gyakran a kortársak veszik rá a fiatalokat az első kipróbálásra. Az ésszerű nemet mondás megtanítása közösen családi, iskolai és egészségügyi feladat. Lelki egészségvédelem (stresszkezelés, stressztűrés) Az ember akkor marad egészséges, ha úgy szocializálódik, és úgy alakul ki a személyisége, hogy tudomásul veszi: nincs egyedül, és ahhoz, hogy egészsége fennmaradjon és hosszú ideig szolgálja őt, alkalmazkodik a külvilág terheléseihez. Amennyiben nem így nevelik, akkor számos olyan megbetegedés fogja keseríteni az életét, amit pszichoszomatikus betegségnek nevezünk. A stresszkezelésre - tűrésre fel nem készített emberek állandó belső feszültségben élnek. A lelki egészség megőrzése érdekében kiemelt feladatunk a személyiségfejlesztés, az önismeret fejlesztés (reális én-kép kialakítása), konfliktus megoldási módok megismertetése a tanulókkal tanórai foglalkozások és csoportfoglalkozások keretében. A stressztűrő, stresszkezelő képességet erősíteni lehet az önbizalom növelésével, autogén tréninggel, relaxációval. Szexuális kultúra fejlesztése Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy az ember tudja: a szexualitás normális, alapvető emberi érzés, amivel helyesen kell élni és nem szabad visszaélni. A kiegyensúlyozott szexualitásra való nevelés részeként az alábbi témakörök feldolgozását tartjuk fontosnak:          

párkapcsolat kialakítása – a barátság, a szerelem, hűség, hűtlenség, a szex, fogamzás, megtermékenyítés, fogamzásgátló módszerek, az abortusz, a családtervezés, szexuális úton terjedő betegségek, szexuális erőszak, szexuális orientációk (heteroszexualitás, biszexualitás, homoszexualitás).

53


2.6.        

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI ÉVENTE:

Helyzetfelmérés: A tanulók egészségi állapotának felmérése (iskolaorvosi, védőnői szűrővizsgálat). Osztályfőnökök felmérése (tanulói kérdőív). Szülők jelzései (szülői értekezleten, vagy kérdőív segítségével). Adatok, tapasztalatok elemzése – „VAN” helyzet Feladatok meghatározása – „KELL” „LEHETŐSÉGEK” mérlegelése Mi az, ami a rendelkezésünkre áll (források felkutatása, személyi, tárgyi feltételek egyaránt)? Éves program elkészítése – felelősök megnevezése Végrehajtás Értékelés

54


AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 3.1.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA, CÉLJA, JOGI HÁTTERE, FELADATAI

Fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Nemzetközi előzmények Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 20052014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. E cél elérését nagymértékben szolgálják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. Általános célja: Az egészséges életvitelre, a környezet védelmére, felelősségteljes cselekvő magatartásra ösztönzés a Föld globális és regionális környezetvédelmi problémáinak és a megoldásra irányuló törekvéseinek megismerése révén. Helyi céljai:  Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése.  Helyi értékek és problémák feltérképezése.  Helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.).  Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai).  Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken.  Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása. A cél elérése a tanulók folyamatos, fejleszthető környezetszemléletének kialakítását jelenti. A közoktatási stratégiai célokhoz való kapcsolódása a programnak  Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén. A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok élet közeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciáikat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, szóbeli információszerzés más emberektől, kommunikációs kompetencia).  Az oktatási esélyegyenlőtlenségek  A környezeti nevelési tevékenységek fontos elemei az esélyegyenlőtlenségek csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlődésére is, akiket a 55


hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevésség sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. A környezeti nevelés széles módszertani választéka garancia arra, hogy a környezeti nevelés keretein belül megoldható a diákokkal való differenciált foglalkozás, illetve az egyénre szabott pedagógiai módszerek alkalmazása.  Az oktatás minőségének fejlesztése  A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás-tanulás folyamatának módszertani megújítását. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövőorientáltsága pedig segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet.  A pedagógus szakma fejlődésének támogatása  A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését.  Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése  A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére (pl. Science Across Europe, GLOBE-programok). Mindezen programokba való bekapcsolódás nem csak az IKT-alkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is.  Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása  A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolákat a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához. Feladatai:       

A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét. A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása. A szelektív hulladékgyűjtés beindítása. Az iskolai büfé egészséges ételeket, italokat árusítson. Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe. A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is. Zöld szervezetekkel való intenzív kapcsolattartás.

56


3.2.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI AZ ISKOLÁBAN

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során – tavasszal - iskolánk minden nappali tagozatos osztályának részvételével megrendezésre kerül a MIKES KUPA. A program a városunkat körülvevő Vértes hegységhez kapcsolódó egész napos rendezvény. Egy 20 km-es körzetet bejáró természeti akadályversennyel indul, ahol az állomáshelyeken különböző természetvédelmi, természetismereti feladatokat oldanak meg a tanulók. Az akadályversenyt a hegy tetején lévő sportpályán különböző programok egészítik ki. Valamennyi programrész értékes nyeremények megszerzését jelenti az aktívan résztvevő diákoknak. A rendezvényen a program meghatározott, közös célokat kijelölt feladatok mellett történik, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Tanórán kívüli programok Iskolánkban Természetjáró szakosztály működik. Érdeklődő tanulóinknak városunk szűkebb és tágabb környezetének megismerésére, a természetvédelmi feladatok felelősségvállalására nyílik lehetőségük. Rendszeresen szervezünk különböző gyűjtési akciókat (elem-, kupak-, papírgyűjtés) A Föld napján az iskola belső és külső környezetének gondozását végezzük el, feladataink kiszélesítésével a fenntartó segítségével a tágabb környezet problémának megoldását is felvállalja tanulóifjúságunk. Évente részesei vagyunk a „Szebb emberibb környezetért”, a fenntartó által kiírt pályázatnak.

3.3.

ERŐFORRÁSOK

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

57


Nem anyagi erőforrások  Iskolán belüli együttműködés  Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése intézmény-vezetőhelyettesi feladat.  Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.  Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hagyományteremtő programoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg.  Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók és a karbantartó aktív munkájára is szükségünk van.

58


Belső erőforrások Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Osztályfőnöki Évfolyamokra lebontva foglalkozik az közösség egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákönkormányzatot Tagjai a környezeti nevelési segítő és az munkacsoportnak. Lehetőségük van a Ifjúságvédelmi környezeti nevelés egészségnevelési felelős területeinek erősítésére. Iskolaorvos/védőnő Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját az iskolai szabadtéri rendezvényen. Adminisztratív Támogatják a tanári munkát az egyes dolgozók programok hátterének biztosításával. Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezése).

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltetőeszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, külső programokban, az ő erőforrások felkutatása. szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.  Iskolán kívüli együttműködés

 Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. 59


 Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.  Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás koordinálása intézményvezetőhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.  Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink egész napos étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hiszen más étkezési lehetőség nincs az iskolában. Ezért fontos, hogy iskolánkra szabottan működő önálló egység, ami működésével maximálisan alkalmazkodik iskolánk munkarendjéhez. A büfé kínálatánál az üzemeltetővel arra törekszünk, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék– és gyümölcskínálat színvonala. A Diákönkormányzat és a Hallgatói Fórum kívánságlistájának felmérésével készítjük el azt a "menüt", ami meghatározza azt, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé üzemeltetőjével. Saját erőforrások  Az iskolai költségvetés saját bevételi forrásából minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá környezetkímélő működtetést szolgálják.  Pályázati lehetőségek kihasználásával a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlást, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítását, jutalmazását végezzük. 3.4.

ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK

Alapelvek, jövőkép Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol az iskolakertben szinte természetes körülmények között zajlik néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a 60


településen. A szülők azért választják intézményünket, mert a diákok harmonikusabb, stressz mentesebb körülmények között tanulnak. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! 

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:  a környezettudatos magatartást és életvitelt;  a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;  a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;  a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;  a rendszerszemléletet;  tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;  az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.



A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:  alternatív, problémamegoldó gondolkodás;  ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;  szintetizálás és analizálás;  problémaérzékenység, integrált megközelítés;  kreativitás;  együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;  vitakészség, kritikus véleményalkotás;  kommunikáció, média használat;  konfliktuskezelés és megoldás;  állampolgári részvétel és cselekvés;  értékelés és mérlegelés készsége.



Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s 61


benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórákon, az iskolai természeti programjainkon megismertetjük diákjainkkal a természetet, gyakoroljuk és bemutatjuk a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. 

Új tervek:  a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;  tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap;



Hagyományok ápolása:  iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;  a város környéke nevezetességeinek feltérképezése;  drog-prevenciós program folytatása;  osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.



Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezet, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérései módszerei);  a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);  a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);  interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);  tanórán kívüli szakórák szervezése;  természetvédelmi versenyekre felkészítés;  multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;  a számítógép felhasználása a tanórákon.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:  „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, „nemzetközi akciók”;  „látogatás”: múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;

62


    

versenyek; iskolazöldítés; DÖK-nap; „jeles napok”; A FÖLD napja – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás, akadályverseny szervezése;

A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az átalakuló iskolarendszerben az osztályfőnöki feladatok bővülnek, e tennivaló körül is egyre több a bizonytalanság. Az osztályfőnök személyisége, és elhivatottság döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló, formálódó valóságképet. Munkálkodása nyomán válnak konkrét közösségi tevékenységgé a szaktanárok tanórán túlnövő elképzelései, a különböző iskolai programkínálatok. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje. A környezeti nevelés szempontjából nem meghatározó az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása. Az általános tájékozottsága, problémafelismerő és – feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos alakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt az együttes tevékenységek során a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság. A közös programok, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki órák témájának kínálata akkor hatékony, ha az legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs programnak felel meg. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. 

9. évfolyam – Életvezetés, életvezetési szokások a családban; életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk? A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható. Át kell tekinteni az egyes folyamatokat, s fel kell vázolni a lehetséges forgatókönyveket.



10. évfolyam – Testi, lelki problémák; a megoldás módjai Az információk osztályszintű megbeszélése. A szükségszerűen felmerülő problémákra – részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt – sokszor hibás válaszok születnek búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethető statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

63




11. évfolyam – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. A reklám-pszichológia tudománya. Szinte nincs perc, hogy mindez ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az előzőekben összegyűlt tapasztalatok környezetünkről és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.



12. évfolyam – Intézmények civil szervezetek. Mennyire hatékony azok feladata, hatásköre és struktúrája? Hibáink kiküszöbölésére különböző törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felelős állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböző szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehetőségek átgondolását:  a tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz;  városunk civil szervezeteinek megismertetése;  megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi, és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés.

3.5.

MÓDSZEREK

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:       

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; riportmódszer; projektmódszer; kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés.

A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. 

Céljaink, feladataink:  életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé;  a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek, azok kölcsönös kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;  a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes szakemberek nevelése;  az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása tanulóinkban;  megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben korunknak megfelelően aktív részesek lehetnek; 64


 legyen tisztában a történelmi, gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel a szakmájukhoz kapcsolódóan;  ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a város hagyományőrző programjaiba;  tudatosítani természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;  a szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;  kialakítani a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést, összekapcsoló szemléletmódot;  szakmacsoportoknak megfelelően a korábban tanult általános ismeretekre építve megismertetni a szakma speciális környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésköreit;  legyen számunkra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás;  képesek legyenek szakmájuk káros környezeti hatásainak csökkentésére, elkerülésére;  a szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számunkra;  ismerjék meg a szakmájuk veszélyes hulladékait és kezelésükre vonatkozó szabályokat;  törekedjenek a munkájuk során keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására;  környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása.

3.6.

TANESZKÖZÖK

Az iskola törekszik arra, hogy rendelkezzen azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

65


3.7.

AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK HELYZETKÉPE, A JAVULÁST SZOLGÁLÓ CÉLOK ÉS A VÁLTOZÁST SEGÍTŐ FELADATAIK

A helyzetből adódó jellemzők légszennyezés

- csökkentés

szemét

- tiszta, egészséges környezet

az iskolabelső

- tiszta, meghitt környezet

energiafelhasználás világítás

- takarékos fűtés

vízfelhasználás csatorna

iskolakert udvar iskolabüfé

az iskola eszközellátottsága

- egészséges, takarékos; - a természetes fény preferálása - egészséges ivóvíz - a vízfogyasztás csökkentése - a csatorna karbantartása

- tanítás, pihenés, felüdülés helye legyen - biztonságos aljzat - egészséges ételek, italok - a tanítás-nevelés élményközpontúságának növelése; - az esztétikai érzék fejlesztése; - egészséges személyiség kifejlődése

66

- zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben; - a növények gondozása, pótlása; - gyomtalanítás, elhagyott területek feltérképezése, gondozása a parlagfűmentesség érdekében; - szeméttárolók sűrítése; - szelektív hulladékgyűjtés, - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről; - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata. - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír; - portalanítás (atkák-allergia); - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok> formaldehid, széndioxid) - nyílászárók javítása, tető szigetelése - hagyományos fénycsövek cseréje energiatakarékos, kompakt izzókra - víztakarékos öblítés, csapok karbantartása; - biológiai lebontók alkalmazása; - ecetsav, mosószóda, bórax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása - növények gondozása, pótlása, madáretetők, madárodúk kihelyezése és gondozása - az aszfaltozott rész felújítása - gyümölcslevek és –teák; - friss és aszalt gyümölcsök; - joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek - a tantermekben TV, videó és számítógép; - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetőanyagok; - digitális fényképezőgép, - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár


3.8.

KOMMUNIKÁCIÓ

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalmat kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezek a képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái - kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - elektronikus levelezés: tanárokkal, szülőkkel, diákokkal; - faliújságon közölt információk készítése; - szórólapok készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal 3.9.

TOVÁBBKÉPZÉS

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Támogatjuk azon kollégák továbbképzését, akik a környezeti nevelés terén szeretnének továbbtanulni.

3.10. FOGYASZTÓVÉDELEM A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKÁBAN 3.10.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:        

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. 67


Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 3.10.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás. 68


Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:   

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során:   

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

69


3.10.3. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Matematika Fizika Földrajz Magyar Biológia Kémia

Informatika Történelem, társadalmi ismeretek Szakmai orientációs és alapozó tárgyak

banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) eltérő fogyasztási struktúrák és szokások reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (Eszámok) vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. az érettségi követelményekben leírtak szerint

 Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz)  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségeket fejlesztünk. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, 70


hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Szimulációs játék, esettanulmány  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 3.10.4. Gazdasági és pénzügyi nevelési program A pénzügyekben való eligazodás, a tudatos állampolgári lét egyre inkább megfelelő pénzügyi kultúrát, pénzügyi tudatosságot kíván meg minden állampolgártól. Kialakulásában, fejlesztésében meghatározó szerepe van a családi minta mellett az iskolának, és csak akkor lehet igazán eredményes, ha fejlesztése egész életen át tart. A társadalom szintjén bekövetkező szemlélet-, illetve magatartásváltásra csak akkor van esély, ha hosszabb távon a közoktatásban (NAT gazdasági nevelés), a jelenleginél markánsabban és eredményesebben jelenik meg a pénzügyi kultúra fejlesztése. Az állami, üzleti és a civilszféra különböző szereplői már eddig is tettek lépéseket a változások felgyorsítása érdekében. A gazdasági nevelés, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia beépül a szakmai alapozó ismeretek és gyakorlatok helyi tantervébe, így tanórai keretek között valósul meg a tanulók ezen alapkompetenciáinak fejlesztése. A tanórán kívüli tevékenységek során lehetőséget biztosítunk arra, hogy diákjaink megszerzett ismereteiket kamatoztatva, azokat bővítve részt vegyenek olyan programokon, melyeket az iskola, illetve a gazdasági és pénzügyi szféra szervez számukra. Az osztályfőnöki órák keretében lehetővé tesszük, hogy a tanulók pénzügyi jártassága bővüljön. (pénzügyek, megtakarítások, befektetések, hitelezés, biztosítások)

71


AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 4.1.

A TANÍTANDÓ TANTÁRGYAK KIVÁLASZTÁSÁNAK ALAPELVEI

Iskolánk Tatabánya város teljes lakosságát, ill. a környező településeket célozza meg. Választási lehetőséget ad a különböző képzési formák (szakiskolai, négyosztályos gimnáziumi, OKJ-s szakképzések és a felnőttoktatás) között. Felkínáljuk a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítést az általunk tanított tantárgyakból. Diákjaink eltérő tudásszinttel érkeznek, ezért kiemelkedő jelentőségű a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. A partnereink intézményünk pedagógiai munkáját az OKJ-s és érettségi vizsgák eredményessége alapján ítélik meg. Ezért fontos hatékony módszereket, megfelelő tanulásitanítási stratégiát választanunk. Iskolánknak biztosítania kell a színvonalas oktatást minden tantárgyból. A helyi tanterv biztosítja az iskolaváltást, a tanuló átvételét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A helyi tanterv biztosítja, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák az alábbi témakörökkel kapcsolatos ismereteket:        4.2.

Egészségvédelem Fogyasztóvédelem Környezetvédelem Közlekedésre nevelés Társadalmi bűnmegelőzés Áldozattá válás Erőszakmentes konfliktuskezelés

AZ EGYES ISKOLATÍPUSOK ÓRATERVEI

Az óratervek kialakításánál a hatályos jogszabályokat vettük figyelembe: Az óraterveket az 1. sz. mellékletben részletezzük. 4.3.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

A választás a munkaközösségek közös megegyezésén alapul. A főbb szempontok:         

Az életkori sajátosságok Az iskolatípus A tanulók képességeinek, készségeinek színvonala A tankönyv felépítése, áttekinthetősége A tankönyvök tanulhatósága A tankönyvcsalád jellege Kerettantervi megfelelése Az iskolai pedagógiai célkitűzéséhez való felhasználhatósága A gyakorlatban való kipróbáltsága – eredményessége 72


Ezeket a szempontokat tartjuk szem előtt a segédletek és a szemléltetőeszközök választásánál is. Az iskolatípusok sokféleségéből adódóan más-más tankönyvekből tanulnak a szakiskolások, a gimnazisták, illetve a távoktató csomaggal működő levelező tagozatos diákok. Ez utóbbiaknál fontos szerepet játszik a tanulási útmutató is, amely segíti az otthoni felkészülést.

4.4.

KÖVETELMÉNYRENDSZER, A TELJESÍTMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ÉS FORMÁI

Általános alapelvek Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme az ellenőrzés és értékelés. Kiinduló pontnak tekintjük a követelmények egyértelmű és világos megfogalmazását. Ez jelent viszonyítási alapot, és fejleszti a tanulók ítélőképességét, amely saját munkájuk eredményeinek és kudarcainak felismeréséhez szükséges. A beszámoltatás, a számonkérés formáit, az értékelés és minősítés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos - az iskola által megfogalmazott - alapelveket, elvárásokat minden pedagógusnak be kell tartania. Iskolánk nappali, esti és levelező tagozatokat működtet. Minden iskolatípusnak ennek megfelelően sajátos ellenőrzési módjai vannak. A teljesítmények ellenőrzése és értékelése az egyes iskolatípusokban: Szakiskola 9-10. évfolyam  Alapvető ellenőrzési mód a folyamatos információszerzés, amely lehet megfigyelés vagy e célra alkalmas eszköz (feladatlap, dolgozat, stb.) alkalmazása.  Történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatmegoldás formájában.  A tanulók teljesítményét félévkor és év végén osztályzattal fejezzük ki.  A 10. évfolyam végén a közismereti tantárgyakból záróvizsgát tesznek a hallgatók, melynek eredménye határozza meg a továbbtanulási lehetőségeiket. Ifjúsági Gimnázium (10-11-12. évfolyam)  Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés.  Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.  Valamennyi évfolyam végén teljes év végi záróvizsga adja meg a tanulmányi munka végső értékelését és ezzel a tanuló továbbhaladási lehetőségét.  Azon tanulók, akik előrehozott érettségi vizsgával rendelkeznek valamely tantárgyból, mentesülnek a tanórák látogatása alól.

73


Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam Nappali Tagozat  Az értékelés és minősítés módjai: folyamatos szóbeli ellenőrzés, feleltetés, órán való aktivitás értékelése, évközi dolgozatok, röpdolgozatok, tematikus mérések, feladatlapok, tesztek, szöveges (írásos) értékelés, csoport vagy osztályértékelés, önértékelés.  Mindezekből kiválasztva a szaktanárnak a tanmenetében kell tervezni az ellenőrzést és értékelést.  A gyakorlati ismereteiből folyamatos feladatlapos ellenőrzés, teljesítménymérés; alkalmazási hiányok estén a tanulók plusz gyakorlati órákra kötelezettek.  A szakképző évfolyam végén komplex záróvizsgát tesznek a tanulók a mindenkori központi programban megadott vizsgakövetelmények szerint (komplex írásbeli, komplex gyakorlati, komplex szóbeli vizsgák.) A tanulók munkájának értékelésénél a központi cél a kimenet, az OKJ szakképesítő vizsga követelményeihez való felkészítés. 4.4.1.

Értékelési rendszerünk

Az értékelés funkciója rendkívül sokrétű, differenciált. A saját értékelési rendünk kialakításánál figyelembe vettük: Az értékelés funkciói:        

a folyamatos munka, folyamatos eszköze a tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének eszköze a motiváció egy eszköze az elvárt követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez az ismeret kontrollja az elvárt képességek, szintmérésének eszköze az előrehaladás mérésének eszköze  a rendszeres munka eredményességének folyamatos visszajelzése,  a tanulásra ösztönzés,  a tananyagban való jártasság szintjének mérése,  iker, kudarc jelzése.

Az értékelési rend kialakításánál az alábbi követelményeket határoztuk meg:        

legyen egységes, egyszerű, áttekinthető legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is jelezze a sikert és a kudarcot, de „skatulyázás” nélkül preferálja a szorgalmakat és a tehetségeket legyen kompatibilis a közoktatás egészével legyen rendszeres, lehetőleg minél nagyobb tanítási egység tudásszintjét mérje legyen egységes, tehát azonos tárgyból azonos évfolyamon azonos legyen a támasztott követelményszint!  a tanuló előmenetelét elegendő számú érdemjeggyel kell értékelni, tantárgyanként félévente a tanóra heti óraszámának másfélszerese, minimum három óra, heti három óra vagy ettől több esetén minimum öt osztályzattal. 74


heti 1 óra min. 3 érdemjegy    

heti 1,5 óra min. 3 érdemjegy

heti 2 óra heti 2,5 óra min. 3 min. 4 érdemjegy érdemjegy

heti 3 óra min. 5 érdemjegy

egységes, de ugyanakkor differenciált, személyre szóló legyen, ismerje el a tehetséget és a szorgalmat, legyen összhangban a köznevelési törvény előírásaival, tájékoztasson a tanuló helyzetéről.

Az évközi értékelés elsősorban a tanuló segítésére, serkentésére szolgál, vezesse rá a tanulót a hatékony tanulásra, igazítsa el abban, hogy milyen szinten sajátította el a tananyagot. Az adott tantárgy követelményszintjét, a mérések ütemezését és módját az egyes munkaközösségek közösen állapítják meg, rögzítik az éves munkatervben, s ennek figyelembe vételével tevékenykednek. Ez a tevékenység külön hangsúlyt kap iskolánkban, hiszen a főhivatású kollégák mellett nagy számban tanítanak óraadó szaktanárok. Az értékelés során változatos módszereket kell alkalmazni. A teljesítménymérő teszteken kívül törekedni kell az összefüggő szóbeli feleletekre, melyek fejlesztik a tanulók beszédkészségét és felkészítenek a szóbeli vizsgákra. Ösztönözni kell a nagyobb lélegzetű, önálló vagy csoportosan végzett munkák készítését, amelyek a tanultak elmélyítését és alkalmazását szolgálják. (Házi dolgozat, kis előadás, gyűjtőmunka, gyakorlati munka) A nevelőtestület tanévenként, tantárgyanként a tantárgyi munkaközösség által közösen összeállított szintfelmérésekkel győződik meg a tanulók átfogó ismereteiről és azok szintjéről. A szóbeli évközi tanórai és félév végi, év végi nagyobb összefoglaló ismereteket számon kérő feleleteknél: Jeles érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő önállóan és helyesen fejezi ki gondolatait. Látja az ismeretanyag összefüggéseit és azokat alkalmazni is képes. Kapcsolatba tudja hozni a témakörrel kapcsolatos előző ismeretekkel, integrálni tudja más tantárgyi ismeretekkel. Jó érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha felelete összefüggő, helyesen fejezi ki gondolatait. Ha gondolatmenetében, témakifejtésében megakad, a pedagógus irányító kérdésére (kérdéseire) önállóan folytatni tudja gondolatai kifejtését. A témakör ismereteit, főbb összefüggéseit vissza tudja adni. Közepes érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha feleletében a számon kért ismeretek főbb momentumait birtokolja, bár önállóan, összefüggően nem tudja előadni azokat, a pedagógus kérdéseire helyes válaszokat ad. Elégséges érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a feleletéből egyértelműen megállapítható, hogy a tananyagot megtanulta, de képességei miatt azt összefüggéseiben visszaadni nem tudja, vagy hiányos tanulása miatt csak a pedagógus kérdéseire tud elfogadható, közelítően pontos válaszokat adni. Elégtelen érdemjeggyel kell értékelni a tanuló teljesítményét, ha a számon kért tananyagban felkészületlen, járatlan.

75

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja 4.4.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

A nevelési- oktatási folyamatban a követelmények teljesítményét rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük. Az ellenőrzés egyik eszköze az írásbeli beszámoltatás, melynek legfontosabb formái: A nevelőtestületnek az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos elvei:  Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk.  Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot.  A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek).  A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés alól felmentjük a szakértői vélemény alapján.  A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 2 héten belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött.  A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. Témazáró dolgozat A témazáró dolgozat a tanulók ismereteinek elmélyülését, a tanultak alkalmazásában való jártasságát és kreativitását méri.  Egy vagy több téma, nagyobb anyagrész összefoglalása után íratható, amit legalább egy héttel előre bejelentünk az osztálynak.  Formai és tartalmi jegyeit az adott tantárgy érvényben lévő érettségi követelményei és a helyi tanterv határozzák meg.  A témazáró dolgozatok számának minimumát a munkaközösségek, illetve a munkacsoportok éves munkatervükben határozzák meg.  A témazáró (nagy) dolgozatot külön füzetben, vagy lapokra íratjuk, amit az iskolában a tanév végéig őrzünk.  Javítására, értékelésére kitérünk, de nem szánunk rá feltétlenül egy egész tanórát.  A kijavított dolgozatot a tanulónak látnia kell.  Egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró dolgozatot lehet íratni.  A félévi, illetve az év végi értékelésosztályzata duplán kerül a naplóba. A dolgozat egy-egy rövidebb anyagrész lezárásaként íratható, amit többnyire előre bejelentünk az osztálynak.  

A kijavított dolgozatokat a tanulónak látnia kell. A dolgozat az egyik sajátságos formája a röpdolgozat, amely bármelyik tanórán íratható előzetes bejelentés nélkül, az éppen aktuális anyagrész, legfeljebb két-három korábbi tanóra anyagából.

76

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja 4.4.3. Az osztályzással, értékeléssel kapcsolatos adminisztrációk

Az értékelés formái:   

Személyes értékelés: a pedagógus személyre szóló szóbeli tanácsadó, segítő, rendszeres értékelése. Írásbeli szöveges értékelés: a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzések, kiegészítések. Osztályozás: tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményének 5 fokozatú skálán érdemjegyekkel történő értékelése. Az írásbeliség és szóbeliség arányának megválasztása adott tárgyból az érettségi és záróvizsga formájától függ, és ebben a tanárok módszertani szabadsága érvényesül.

Az értékelés gyakorisága:    

Havonta egy érdemjegy, illetve félévente legalább az oktatott tárgy heti óraszámának másfélszerese szükséges valamennyi tantárgyból. Kivétel a testnevelés tantárgy, ahol a gyakorlási időszak lezárása után születhet érdemjegy. A megírandó témazáró nagydolgozatok számát a tantárgyak tantervei tartalmazzák. Amennyiben a tanuló hiányzása meghaladja a törvényekben rögzített óraszámot, köteles beszámolni ismereteiről. A beszámolási kötelezettségről az osztályfőnök tájékoztatja az osztályban tanító szaktanárokat, illetve a tanuló szüleit. Az érdemjegyek javításának lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja.

Az év végi osztályzat kialakításakor figyelembe veendő: o o o o

a tanuló fejlődési tendenciája, órai aktivitása, szorgalma, memoriter tudása (elégséges szinthez).

A közoktatás egészéhez igazodva félévkor 1-5-ig számmal, év végén pedig betűkkel értékeljük a tanulók előmenetelét. A magatartás és szorgalom értékelése félévkor és év végén is a fenti kategóriákkal történik. Az értékelés közlésére tanév közben csak a digitális napló által generált nyomtatványokat (naplókivonat, félévi értesítő) használjuk fel. 4.4.4.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei

A házi feladatok legfontosabb funkciója tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint az ismeretek megszilárdítása, újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végezni valamely témában; alkotómunkát végezni valamely témában. A rendszeres otthoni felkészülés az alapja a tanórai munkának. Mind az írásbeli, mind a szóbeli otthoni feladatnak kapcsolódnia kell az éppen tárgyalt tananyaghoz.

77


A feladatok meghatározásánál az alábbi elveket tartjuk szem előtt:  A szaktanárnak mindig pontosan és egyértelműen kell megadnia, mit és hogyan kell megtanulnia, illetve milyen feladatot kell írásban megoldania a tanulónak. 

Az otthoni feladat a tanórán elsajátított ismeretek alapján teljesíthető legyen. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/ elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.)



Mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a felkészülési idő tantárgyanként ne haladja meg az ésszerűség határait.



Az írásbeli-szóbeli feladatok aránya tantárgytól függően más és más lehet.



Mindig ellenőrizzük és értékeljük (ha jegyet adunk rá, feleletjegy értékű legyen).



Hétvégére és tanítási szünetek idejére, lehetőség szerint - a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl - ne adjuk se szóbeli se írásbeli házi feladatot.



A nyári szünetre egyáltalán nem adható kötelező feladat a diákoknak (legfeljebb ajánlható).



Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba abból fakad, hogy a tanuló nem érti a feladatot vagy az annak alapjául szolgáló anyagot, meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el, az írásbeli feladat hanyagságból történő elmulasztása pedagógiai eszközökkel és módszerekkel büntethető: ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzéséhez elég időt kell biztosítani, és azt – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell

 



Az alacsony heti óraszámú tantárgyak (egy vagy kevesebb óra) esetén, az órán megkezdett munka befejezésére otthon kerülhet sor (rajz, számítógéppel megoldott feladat). A szaktanárnak lehetősége van a tanórához kapcsolódó önálló munka kiadására, ez lehet kiselőadás, esszé, házi dolgozat, szorgalmi feladat, műelemzés, gyűjtő- és kutató munka, művészeti- és sporteseményen való részvétel. Ezeket a feladatokat az osztály/csoport tanulóival egyeztetjük, forrásanyagot, témát ajánlunk hozzá. Az ilyen feladatok elkészítésénél ösztönözzük őket a számítógép és az internet használatára. A tanulók munkáját minden esetben értékeljük, osztályzatot is adhatunk.

78


A. Általános képzés: Írásbeli számonkérés esetén az értékelést az alábbi táblázatban rögzítettek alapján végezzük. 9- 12. évfolyamon:

13-14. évfolyamon:

Elégtelen

0 – 34 %

0 – 50 %

Elégséges

35 – 51 %

51 – 60 %

Közepes

52 – 68 %

61 – 70 %

Jó

69 – 84 %

71 – 80 %

Jeles

85 – 100 %

81 – 100 %

B. Szakképzés: Az OKJ szakképzés hatályos központi programjában előírt teljesítmény, valamint a fenti táblázat alapján értékelünk. Az írásbeli teszt kérdései csak a tananyagban szereplő ismereteket kérhetnek számon, melyeket pontosan, félre nem érthető módon kell megfogalmazni. A tanulók teljesítményét szóban mindig értékelni, az osztályzatot indokolni kell. Az írásos dolgozat helyes megoldását a tanulókkal ismertetni kell, lehetőséget kell adni számukra, hogy véleményüket esetleges kifogásoló észrevételüket megtehessék. Egy-egy hosszabb tanulási szakasz - félév, tanév – lezárásakor a tanulók munkájukról írásos formában minősítést kapnak. Félévkor, félévi értesítőt, melyet a digitális naplóból nyomtatunk ki, év végén bizonyítványt. Az egyes képzési szakaszok lezárásakor a tanulók vizsgát tehetnek, illetve tesznek. A 10. osztályt befejezve az alapvizsga az általános műveltséget megalapozó készségek és ismertek mérésére szolgál. Intézményünkben a záróvizsga sikeres letétele egyben feltétele Szakképző Szakiskolába (11-12. évfolyam) való belépésnek. A záróvizsgát legeredményesebben teljesítők kapnak jogot arra, hogy tanulmányaikat a szakképző évfolyamon folytathassák. A vizsga tantárgyait az egyes tantárgyak követelményszintjét, a vizsgáztatás módját /szóbeli, írásbeli/ a diákokkal előzetesen ismertetni kell. Ugyanez vonatkozik az érettségi vizsgákra is. A tanulót előzetesen tájékoztatni kell a követelményekről, hogy felmérjék, milyen szintű vizsgára /középfokú vagy emelt szint/ vállalkoznak. A követelményeket a vizsgaszabályzatok tartalmazzák.

4.4.5.

A tanulók magatartásának, szorgalmának értékelése

A tanulók magatartását és szorgalmát félévente értékeljük. Az értékelést az osztály tagjainak véleményét figyelembe véve az osztályban tanító pedagógusok végzik az osztályfőnökök koordinálásával. Vitás esetekben a nevelőtestület egésze dönt.

79


A magatartás értékelésekor az életkori sajátosságokat és az adott közösség fejlettségi szintjét figyelembe véve a tanulók viselkedését, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát minősítjük. Példás érdemjegyet az a tanuló kaphat, aki pozitív hatást gyakorol a közösségre, a házirend követelményeit megtartja, és tanulótársait is erre ösztönzi. Kötelességtudó, segítőkész, viselkedése példamutató. Igazolatlan mulasztása nincs. Jó magatartású tanuló a közösség érdekei ellen nem vét, a házirend követelményeit betartja, a közösség alakítására befolyást nem gyakorol, de a helyes kezdeményezés mellé áll. Viselkedése megfelelő, igazolatlan mulasztása nincs. Változó magatartású az a tanuló, aki esetenként kisebb fegyelmezetlenséget elkövet, megnyilvánulásai megbízhatatlanok, viselkedése tanáraival és tanulótársaival olykor udvariatlan. Igazolatlanul legfeljebb 10 órát mulasztott. Rossz minősítést kap az a tanuló, akinek a viselkedése udvariatlan, olykor durva, a követelményeket gyakran megszegi, igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 10 órát. A szorgalom minősítésekor a tanulmányi munkához való viszonyt minősítjük, figyelembe véve a tanuló képességeit, esetleg életkörülményeit. Példás szorgalmú az a tanuló, akinek munkavégzése megbízható, pontos, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatokat, munkáját céltudatosan, a képességeihez mérten legjobban igyekszik végezni. Jó szorgalmú tanuló többnyire felkészül az órákra, rendszeresen megbízhatóan dolgozik, munkáját elvégzi, de ösztönzésre szorul. Az órákon passzív, többlet feladatokat nem vállal. Változó minősítést kap az a tanuló, akinek a szorgalma ingadozó, esetenként figyelmetlen, fokozott ellenőrzésre szorul. Hanyag, aki a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, még ösztönzésre sem, szétszórtság, érdektelenség jellemzi, több tárgyból elégtelen minősítést kapott. Az oktatási nevelési cél elérésének értékelése a munkaközösségek feladata. Félévente írásos formában is értékelik a tantárgyi cél elérését. Iskolai szinten a nevelőtestület értékel, a szülői választmány, diákönkormányzat, iskolaszék képviselőinek részvételével. Az iskolánk sokszínűsége magában hordozza az értékelési rendünk leszabályozott egy-egy iskolatípusra konkretizált értékrendjét is.

4.4.6.

Az egyes képzési szakaszok feladatai

-

9-10. évfolyam kitűzött feladata a felzárkóztatás, az alapvizsgára történő felkészítés, a szakmaorientáció, a szakképző évfolyam elvégzéséhez a feltétel kialakítása.

-

A tanulási folyamat egyes szakaszainak kezdetén felmérjük a tanulók előzetes tudásának a szintjét és mélységét. Az így szerzett tapasztalatok a felzárkóztatás mértékét és területét motiválják. A felzárkóztatás eredményességét feladatlapos értékeléssel mérjük. 80


-

Formatív értékeléssel a képzés teljes folyamatában rendszeresen élünk. Ez az értékelési típus segíti mind a diákot, mind a tanárt abban, hogy kölcsönösen felismerjék mennyire sikerült megközelíteni a tanulási célokat, teljesíteni a tantárgyi követelményeket és milyen változtatásokat kell megtenni a továbbhaladás érdekében.

-

A tanuló írásbeli vagy szóbeli teljesítményére érdemjegyet kap, amely beszámít a félévi és az év végi értékelésbe. Ezt a formatív értékelési rendszert nemcsak az ifjúsági tagozaton, hanem a felnőttoktatás esti tagozatos hallgatóinál is alkalmazzuk. Itt az esti képzési formánál - amennyiben a hallgató hiányzása viszonylag magas óraszámú, a haladás ellenőrzésére - külön kiemelt értékelési pontokat iktatunk be.

A felnőttoktatási osztályoknál az esti tagozaton az alábbi rendben folynak a negyedéves és féléves beszámolók.  Köteleztük a hallgatókat arra, hogy beszámolóikat a munkarendben kijelölt időpontban tegyék meg – halasztás csak indokolt esetben, hivatalos igazolás bemutatása után, intézmény-vezetői engedéllyel történhet.  Az a hallgató, aki egy adott tárgyból kettő elégtelen beszámolóval rendelkezik, az év végén ebből a tárgyból elégtelen minősítést kap, és csak az augusztusi javítóvizsgán korrigálhatja eredményét.  Természetesen a vizsgarendünk kidolgozásánál lehetőséget biztosítottunk az elégtelen beszámolók – pótbeszámolón történő kijavításához.  Szaktárgyanként a tanterveknek megfelelően egységes követelményszintet határozunk meg, így az óraadó szaktanárok és a kinevezett pedagógusok szaktárgyi munkáját koordináljuk. A felnőttoktatási osztályoknál a levező tagozaton külön szabályzatban rögzített elvek alapján folynak a negyedéves és féléves beszámolók.

4.4.7.

Követelményrendszer

A tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességének megfelelően aktívan vegyen részt a tanítási-tanulási folyamatban. A továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, képességek, tudás alapkövetelményeit a NAT, illetve a helyi tanterv tartalmazza. A magatartással, szorgalommal és viselkedéssel kapcsolatos elvárások kívánalmak a Házirendben találhatók. A nevelőtestülettel szemben támasztott követelményeket alapvetően az SZMSZ tartalmazza. Ezen túl tantestületünk minden pedagógusának feladata a folyamatos önképzés, a kollégákkal és diákokkal szembeni tolerancia és türelem, az egészséges életmódra nevelés, az iskolai környezet rendtartása, a magatartási normák, a közvetítendő értékek képviselete. A tanítványokkal szemben támasztott követelményeket hassa át a humanizmus, a személyiség igazi érdekeinek védelme, legyen fokozatos és differenciált, kapcsolódjon az iskola alapvető nevelési-oktatási céljaihoz, feladataihoz.

81

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja 4.4.8. Beszámoló és vizsgarend az egyes iskolatípusokban

Belső vizsgák A szummatív értékelés sajátos formáját alkotják iskolánkban a belső vizsgák. A belső vizsgarendszer kidolgozását az egyes iskolatípusokban azért tartottunk fontosnak, mert ezeken a vizsgákon a tanulók számot adnak a tanév során elsajátított ismereteikről, azok összefüggéseiről, alkalmazásáról, gyakorlatot szereznek a későbbi közép és emelt szintű érettségi vizsgákra. A szóbeli belső vizsgákon alkalom nyílik a kommunikációs képesség gyakorlására, felmérésére is. A vizsgarend összeállításakor az optimális terhelés megvalósítására törekedtünk, ezért fontos szempont volt a fokozatosság elvének megvalósítása. A belső vizsgák előkészítése: A sikeres vizsga előfeltétele a megfelelő előkészítés. Ezért a Beszámoló és vizsgarendet a tanév elején ismertetjük a nappali tagozatos diákokkal és a szülőkkel, valamint a felnőttoktatásban résztvevő tanulókkal.Ezzel együtt tájékoztatást adunk számunkra a vizsgatárgyak követelményrendszeréről is. A vizsgák időpontját a Munkaterv tartalmazza. A belső vizsgák lebonyolítása esetén az írásbeli vizsgák időtartama nappali tagozaton 45 perc, esti és levelező tagozaton 40 perc. A szóbeli vizsgákon a diákok 20 perces felkészülési időt kapnak a tétel kihúzása után (kivétel idegen nyelvi vizsgán), a feleletek időtartalma 10 percnél több nem lehet. A szóbeli vizsgák olyan bizottság előtt folynak, amelynek legalább egy tagja a tantárgyat tanító szaktanár a kiírt vizsgarend alapján. A vizsgákon a tanulóknak (nappali és felnőttoktatási tagozat) ünneplő ruhában kell megjelenniük. A vizsgán szerzett érdemjegyről a tanulót az írásbeli és szóbeli vizsga befejezése után tájékoztatjuk. A vizsgán elért érdemjegy szummatív (témazáró) dupla jegyként számít be az év végi osztályzatba. Az a tanuló, aki a vizsgák előtt, illetve alatt tartósan, hosszú ideig betegség miatt hiányzik, a vizsgák pótlását, illetően egyéni elbírálásban részesül a tantestület döntése alapján. Más esetben a vizsgát pótolni kell az arra kijelölt időpontban. Külső vizsgák A gimnáziumi tanulmányokat az érettségi vizsga zárja, amelyre az iskola a helyi tantervében rögzítettek alapján felkészíti a tanulókat. A helyi tanterv lehetőséget ad a kétszintű érettségire való felkészülésre. A jogszabályoknak megfelelően diákjaink jelentkezhetnek különböző vizsgákra (pl.: nyelvvizsga, ECDL vizsga, előrehozott érettségi vizsga). A szakképző évfolyam a központilag szabályozott szakmai vizsgával zárul. A beszámoló és vizsgarendet – iskolatípusonkénti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítását a Vizsgák eljárási szabályai című szabályzatunk tartalmazza részletesen.

82


4.5.

AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA 9. ÉVFOLYAMÁN, ILLETVE A FELSŐBB ÉVFOLYAMAIN

Az iskolatípusok sajátossága meghatározó a belépésnél. Az intézménybe lépés feltételei az iskola 9. és 13. évfolyamain:

I. 

bizonyítvány a 8. évfolyam sikeres befejezéséről Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi rangsor kialakításakor az 5., 6., 7. osztályos év végi, illetve a 8. osztályos félévi osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, és idegen nyelv tantárgyakból, valamint a kiemelkedő versenyeredményeket pontozzuk. A szakképzésbe való belépésre vonatkozó rendelkezések:  A szakképző évfolyamon feltétel az érettségi bizonyítvány. A felvételi eljáráson túl az iskolába lépéskor szükséges:  az adott évfolyamot megelőző évfolyamra érvényes bizonyítvány,  a fogadó osztály tanulmányi színvonalához igazodó tanulmányi eredmény,  szakmacsoportos alapozó tárgyakból sikeres különbözeti vizsga letétele vagy intézményvezetői engedély alapján – ütemezése. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei:

II.     

III.

Az alaptantervi minimum követelmények teljesítése, azaz a tanuló év végi osztályzata, osztályozó vizsga, illetve javítóvizsga, eredménye legalább elégséges (2) érdemjeggyel minősített legyen. A tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzat esetén csak sikeres javítóvizsga után léphet magasabb évfolyamba. A javítóvizsgák és pótló vizsgák időpontja: munkatervben meghatározott. Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, akit az intézményvezető szakértői vélemény alapján mentesít az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés - minősítés alól. Különbözeti vizsga letételéről, más iskolából való átvételről az intézmény-vezető dönt. A továbbhaladásról a tantestület dönt. Intézményen belüli átlépés

A helyi tantervünk az egyes osztályok, iskolatípusok közötti átjárhatóságot biztosítja. Az átlépés tanév közben is lehetséges és különbözeti vizsga letételéhez köthető, melyről az intézmény-vezető dönt a helyi tantervben előírt követelmények figyelembevételével.

83


4.6.

AZ ÁTMENETEK PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA

Az iskolánk speciális helyzetéből adódóan többféle korosztály számára nyújt továbbtanulási lehetőséget. Az iskolatípusok egymásra épülve fokozatos követelményszint teljesítését és egyre magasabb, differenciáltabb végzettség megszerzését teszik lehetővé. Az átjárhatóság ad lehetőséget arra, hogy ha a tanuló az ifjúsági képzésből valamilyen okból kikerül, tanulmányait nem szükséges megszakítani, az iskola felnőttoktatási tagozatán folytathatja továbbtanulását. Iskolánk nyújt továbbtanulási lehetőséget azoknak a tanulóknak is, akik más középiskolából családi-egészségügyi vagy egyéb okok miatt kikerülnek. Az átmenet azonos tantárgyak vonatkozásában problémamentes, eltérő tantárgyi követelménynél különbözeti vizsga megtételének lehetőségével van mód az átjelentkezésre. 4.7.

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT

A közösségi szolgálat során végzett feladat olyan tevékenységet jelent, amely a helyi közösség javát szolgálja, és amely az iskolában vagy az iskola közvetlen környezetében, vagy a tanuló lakóhelyén, vagy annak közvetlen környezetében valósul meg az alábbi hét területen:egészségügyi, – szociális és jótékonysági, – oktatási, – kulturális és közösségi, – környezet- és természetvédelemi, – polgári és katasztrófavédelmi, – közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. A diákok ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket az iskola által megszervezett vagy a maguk által javasolt, az iskola által pedig elfogadott tevékenységek közül. Iskolánk feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása. Iskolánk a 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg, vagy biztosít időkeretet a legalább ötvenórás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat teljesítését, a digitális naplóban, a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálni kell.

4.8.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

4.8.1.

Nappali munkarend szerinti szakmai képzés

A dolgozók középiskolái a munkanélküliséget ellensúlyozó tanulási utakat nyitnak a munkaerőpiacon kevés eséllyel indulók, illetve az onnan kiszorulók számára, hosszabb távon növelik a hallgatók munkaerő-piaci mozgási esélyeit. Figyelmet érdemel az a tendencia, hogy az úgynevezett munkaerő-piaci képzésbe 84


(szakmai képzések, átképzések) bekapcsolódóktól egyre többször várják el (követelik meg) a középfokú vagy annál is magasabb végzettséget. 4.8.2.

Felnőttek Középiskolája távoktatási csomaggal működő Levelező Tagozat gimnáziumi képzés (4 éves), szakközépiskolai képzés (2 éves)

Iskolánk képzési profiljának domináns arculatát képezi a felnőttoktatás, melynek eddigi hagyományai általános profilú képzési formáit kiegészítettük szakmai előképzés, illetve szakirányú orientációval. Célként jelöltük meg, hogy ezekkel az új fejlesztésekkel közelebb kerüljünk a munkanélküliség közvetlen „kezeléséhez”. A válság megoldását, a dolgozók középiskolái társadalmi feladatainak minden tekintetben kielégítő végrehajtását hatékonyan segítheti a középfokú távoktatási elemek bevezetése, a rugalmas, egyéni igényekhez alkalmazkodó képzési forma. 

Egyrészt, mert általa gyorsan, akár ugrásszerűen növelni lehet a tanulói létszámokat, és ezáltal lehetővé válik a dolgozók középiskolái társadalmi hatókörének jelentős kiszélesítése.



Másrészt, mert mindez a hagyományosnál rugalmasabb, tágítható és olcsóbban működő intézményi infrastruktúrával oldható meg.



Továbbá, mert így a tanulásirányítási, szabályozási gyakorlata kidolgozottabb, aprólékosabb és több egyéni segítségre képes, mint a hagyományos esti és levelező oktatás, ugyanakkor kifejezetten a nagy létszámok oktatására rendezkedett be. Ily módon alkalmas a tömegoktatás és az oktatás minősége közötti ellentmondás feloldására.

A távoktatási elemek adaptálása számtalan előnyt jelent a képzésben résztvevő tanulóknak és a képző intézményeknek egyaránt. Előnyök: 

A tanulók előnyei:

 Jobban megfelel a tanulni akaró felnőttek képzési igényének, hiszen nem kényszeríti őket iskolapadba, és alkalmazkodik a felnőtt (dolgozó) ember életrendjéhez.  Az oktatásban való részvétel lehetőségének kiterjesztése egészségi, munkahelyi, családi, földrajzi távolság miatt, esetleg anyagi okok miatt a rendszeres foglalkozásokon részt venni nem tudók számára nyújt hatékony tanulási segédletet, miután az oktatócsomagban a tananyagot elkészítő tanár személyesen „jelen van”, állandó kontaktust, visszajelzést biztosít.  Az oktatás színvonalának emelése a tanulás folyamatát irányítja. A „diák” folyamatos, rendszeres munkára kényszerül; a programban nem tud továbblépni, ha valamit nem ért, mélyebben kell belemerülnie a tananyagba, az összefüggések feltárásába, stb.

85


Aktivitásra kényszerül a hagyományos passzív, pusztán befogadó magatartás formájával (tanulási módszerével) szemben.  Számtalan olyan ember is igénybe veheti, aki valamilyen okból kimarad(t) a csoportos középiskolai képzésből: pl.:hosszabb betegségben szenvedők, mozgássérültek, tartósan külföldön tartózkodók, idősebb korosztályhoz tartozók, határon kívül élő magyarok.  A tanuló egyéni igényeihez igazodó, alkalmazkodó oktatás (a diák képességeinek megfelelő ütemben halad a tanulásban; tanulási „térkép” alapján választhat a részletező, induktív, vagy a nagyobb lépésekben haladó deduktív út között; kihagyhat lépéseket, ha kevesebb példából is megértette a lényeget, stb.)  Az önellenőrzés és önirányítás, vagyis az önállóságnövelés (az önképzés igényének és helyes képességekkel adekvát módszereinek a kiépítése, ezáltal a későbbiek során a munkaerőpiac igényeihez való alkalmazkodás képességének kialakítása). Ez részünkről már a szolgáltató iskola kiépítése felé megtett jelentős lépés lenne. A gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának célcsoportja: Ez a pedagógiai modell kifejezetten felnőtteknek szól. Az önirányító tanulási forma nagyfokú érettséget, belső motiváltságot, megfelelő akarati képességeket feltételez. Az önálló tanulni akaró felnőttek számára hozzáférhetővé kell tenni a tanárok, tanulótársak és a tananyagok segítségét, de ezeket nem szabad rájuk erőltetni. A cél érdekében annyit vesz igénybe a támogatásból, amennyit szükségesnek tart. Az oktatás feltételei: a) a felnőttoktatást szervező intézményrendszer b) az oktatócsomag. A GATE Távoktatási Központ igazgatója együttműködést ajánlott fel iskolánknak, amelynek célja a távoktatásnak a középiskolai felnőttoktatásban való bevezetése; négy középfokú önálló felnőttoktatási intézmény készítené el közösen az oktatócsomagot. Az iskolának mint felnőttoktatási központi feladatot is ellátó intézménynek kitűzött célja: a törvényi kereteken belül, ehhez alkalmazkodva a társadalmi-gazdasági változások kihívásainak megfelelni. Tárgyi, dologi, egyéb feltételek megteremtése, az iskolának felnőttoktatási központként (konzultációk, vizsgák, a tutorral való találkozások színhelye; adminisztrációs központ) való működése. Az oktatással kapcsolatos támogatás (oktatócsomag, konzulens, tutor, könyvtáros, az írásos anyagon kívüli médiahasználat) biztosítása. Fentiek anyagi feltételeinek megteremtése: a tananyagkészítés szellemi munkájáé és anyagi szükségletéé, konzultációk tartásáé (óradíj); a tanulókkal közvetlen kapcsolatot tartó tutorok munkadíjáé. A beiskolázás megszervezése (célcsoport feltérképezése, a feltételek megfogalmazása, propagálás – a célcsoport megkeresése). A valódi felnőttoktatásnak a jövője a rugalmas képzési forma. A fiatalkorúak számára működő nappali tagozatos osztályok, a hagyományoknak tekinthető felnőttoktatási esti és 86


levelező tagozatos osztályok mellett az iskolánk által megszervezett felnőtt önképzés lehetőségének biztosítása jelentősen gazdagítja az iskola által nyújtott kínálatot. 

Az képzés előnyei:

 Az iskola részéről a megnövekedett hallgatói létszám nem követel beruházásokat (épület- és munkaerő fejlesztés) ugyanakkor ki tudja elégíteni a beiskolázás igényeket.  A pedagógusoknak rugalmasabb időbeosztást és elmélyültebb pedagógiai munkát tesz lehetővé. A távoktatási csomaggal működő levelező tagozat a felnőtt tanulók számára hagyományos oktatási formáink kiegészítésével a megfelelő szimbiózisban vállalja fel és valósítja meg „az egész életen át tartó tanulás” lehetőségét. Csak így tudunk megfelelni azoknak a kihívásoknak, amelyet a megváltozott társadalmi és gazdasági feltételek a felnőttoktatás elé állítottak. Ennek a megkezdett kísérletnek lehet majd folytatása a középfokú távoktatási oktatási forma, mely alkalmas a munka amelletti tanulmányok végzésére, méltó helyet igényel a felnőttek szakképzésében is. Az érettségi megszerzése iránt egyre nő az igény, hiszen a pályakorrekcióra kényszerülteknek a munkaerő-piacra való ismételt bekapcsolódásának feltétele a szakmai át-, illetve továbbképzés. A levelező képzésbe bevitt távoktatási elemek sajátossága, hogy a tanulók számára időtől és földrajzi helyzettől függetlenül lehetővé teszi az ismeretek megszerzését. A tanuló önállóan tanul, önállóan oldja meg a feladatokat és ugyanígy saját igényei szerint használja fel a kapott segédleteket. Mód nyílik arra, hogy a saját környezetében – alkalmazkodva a számára adott feltételekhez – a saját haladási ütemének és idejének megfelelően halad az anyaggal. Ennek érdekében dolgoztunk ki 1994-től kezdődően a levelező tagozatos képzés távoktatási elemeként a 4 éves gimnáziumi képzés tanulói oktatócsomagját, tanulási segédleteket, tanulói jegyzeteket. Ehhez az építő munkához az ország öt másik felnőttoktatási iskolájával és a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal dolgozunk együtt. 1998-ban készült el az első évfolyam oktatócsomagja, és indult be a sajátos elemekkel a képzés. A levelező óraterv által biztosított óraszám:  9. évfolyamon heti 11 óra  10-11-12. évfolyamon heti 12 óra. Ez a rendelkezésre álló időkeret a következőképpen kerül felhasználásra. Tanítási nap a szombati nap. 8.15-kor konzultációs órával kezdődik, legkésőbb 16.25kor fejeződik be. Az órákon a törzsanyag feldolgozására irányítottan kerül sor. Az otthoni, egyéni tanulásra kijelölt anyagrész kijelölése, majd az erről szóló beküldendő feladatok kijelölésére kerül sor. Keddi és csütörtöki napokon lehetőséget biztosítunk egyéni konzultációs órákon a további gyakorlásra, felzárkóztatásra. A tanév három negyedéves beszámoló által tagolódik. A beszámolók között időben tantárgyanként1 beküldendő feladatot (évente hármat) köteles a tanuló a szaktanárnak eljuttatni. Ezt megoldhatja e-mail, fax, posta közvetítésével. A beküldendő feladatokat a szaktanárok értékelik, és az értékelést követően juttatják vissza a tanulóknak.

87


A tanév során a tanulók három zárthelyi dolgozatot írnak, amelyek sikeres megoldása teszi lehetővé számukra az év végi osztályozó vizsga érdemjegyének megszerzését. A 9-10. évfolyamon a beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok eredményei alapján a szaktanár a jegyek megajánlásával élhet. A 11-12. évfolyamon a kötelező beküldendő feladatok és a zárthelyi dolgozatok mellett minden tanuló tanév végi záróvizsgát tesz szaktanár és vizsgabizottság előtt.

4.9.

KÉPZÉSI RENDSZERÜNK MEGVALÓSÍTÁSA

Az iskola modulrendszerű, egymásra épülő oktatási formái, melyek megkönnyítik a szakmák közötti átjárhatóságot, korcsoport szerinti három fő területre koncentrálhatók: 1. Ifjúsági képzés 2. Felnőttoktatás 3. Szakképzés Az oktatás során az egyes modulok értékelésére és minősítésére a szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelően kerül sor. A modulok beszámítása az évfolyam sikeres befejezéséhez a szakmai és vizsgakövetelmények alapján történik, melyre irányuló kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ifjúsági képzésnél bevezetett szakmai alapképzés a tanulót alkalmassá teszi a szakmaszerzésre és ezt követően a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. A felnőttoktatásnál bevezetett szakmai képzés a pályakorrekcióra szorult hallgatók szakmaszerzését, illetve szakmai átképzését szolgálja. A szakképzésnél a 8 általánost végzett, illetve az érettségizett tanulók első vagy második szakmájának megszerzésére irányul. A szakirányú képzések kiválasztásának szempontjai: - a munkaerő piaci igény felmérése - OKJ szakképesítés - az iskolában biztosított személyi és tárgyi feltételek. 4.9.1.

Ifjúsági képzés

Szakiskola 2+2-es rendszer A 9. évfolyamon a közismereti képzés elsődleges feladata a tanulási motiváció felkeltése, az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek fejlesztése. Az ismeretek és készségek továbbfejlesztése, továbbépítése a 10. évfolyam feladata. A 9-10. évfolyam célja az is, hogy az alapműveltségi vizsgára felkészítse a tanulókat. A pályaorientáció a 9. évfolyamon folyó oktatás, melynek célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakképzési és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. 88


A pályaorientáció összekapcsolja a különböző tantárgyak közös elemeit. Az oktatás tartalma elsősorban a tanulók tapasztalataira épül. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez. A szakiskolákban a 10. évfolyamon szakmai alapozó oktatás keretében egy szakmacsoport közös szakmai (elméleti, gyakorlati) ismereteinek nyújtása; készségek, képességek fejlesztése folyik. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanulók az általános szakmai, elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, s felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés kiválasztására. A pályaorientáció, a szakmai előkészítés és alapozás tartalmát, követelményeit a helyi tantervek határozzák meg a következő szempontok figyelembevételével: 1) az OKJ szakképesítések központi programjai 2) a pályaorientáció, szakmai előkészítő, szakmai alapozó oktatás kerettantervi programjai, illetve ezek követelményei 3) a munkaerő-piacon való elhelyezkedést elősegítő alapismeretek elsajátítását biztosító modulok A 11-12.szakképzési évfolyamokon a központi programban meghatározott feltételek szerint folyik a szakmai vizsgára való felkészítés. A szakképzési évfolyamokon a szakiskola a tanulók számára szakmai elméleti oktatás mellett továbbra is biztosít időkeretet a készségfejlesztő, általánosan művelő, illetve a szakmai, elméleti képzést kiegészítő közismereti képzéssel. Ez magába foglalhatja a kerettantervi rendeletben meghatározottakon kívül a testnevelést, az anyanyelvi képzést, a szakmai számításokat, informatikát, a tanult szakmához illeszkedő természettudományokat, az idegen nyelveket is. Az egyes tantárgyra jellemző célkitűzések, a közös tanulói tevékenységek, az általános értékelési módszerek, valamint a javasolt taneszközök és tankönyvek az egyes tantárgyi kerettanterveken belül jelennek meg, differenciált ajánlásuk pedig évfolyamonként találhatók. Hároméves szakképzés A Szakmai és Vizsgakövetelmény, valamint a Központi Program tartalmazza az adott szakképzés követelményrendszerét. Szabályozza a közismereti és szakmai elméleti és gyakorlati órák arányát. Már a 9. évfolyamtól szakmai képzés folyik, a gyakorlati képző helyszínekkel való megállapodás alapján. Gimnázium Ifjúsági Tagozat A tagozaton a felnőttoktatás óraterve alapján folyik a tanítás nappali munkarend szerint. Az ifjúsági gimnázium nappali tagozatának 10-11-12. évfolyamára azok a tanulók kerülnek felvételre, akik iskolánk modulrendszerű képzése eredményeként a szakiskola 2+2 elvégzése után OKJ szakképesítés birtokában az érettségi megszerzésért szeretnék folytatni tanulmányaikat.

89


A szakközépiskolában a tanulók egy idegen nyelvet tanulnak, így a felnőttoktatási óratervbe való bekapcsolódásuknál továbbra is egy idegen nyelv marad kötelezővé számukra. Ez az iskolatípus biztosítja az érettségi megszerzését azoknak a tanulóknak, akik az általános iskolából gyengébb eredménnyel érkeznek a szakiskolába. Tanulmányaik során pótolni tudják hiányosságaikat, s a szakmaszerzés birtokában már képesek arra, hogy megfeleljenek a középszintű érettségi követelményeinek. Az érettségit követően további tanulási lehetőségeket biztosít modulrendszerű képzési formája, hiszen az érettségire épülő szakképző évfolyam nappali tagozatán a már megszerzett szakképesítés magasabb végzettségi szintjét vagy kapcsolódó rokonszakmák megszerzésére nyílik lehetőségük. Szakközépiskola Számítógép-szerelő, karbantartó Számítógépet kezel, szoftvereket használ. Munkaszervezéssel kapcsolatos, általános műszaki tevékenységet végez. Számítástechnikai berendezéseket karbantart. Hibajavítást, számítógép összeszerelést végez. Telephelyre számítástechnikai berendezéseket, szoftvereket telepít. Képzési idő:3 év. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 140 óra. Képzés munkarendje: Nappali. Továbbtanulási lehetőségek: Ifjúsági Szakközépiskola Érettségi képzése + 2 év A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves duális szakképzésbe az általános iskolai 8. osztály sikeres befejezése, a választott szakma központi programjában előírt készségek és képességek megléte a feltétel. A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett. Milyen munkakörökben helyezkedhet el?A Számítógép-szerelő, -karbantartó képzést azoknak javasoljuk, akik szeretnének elektronikai, műszaki üzletben dolgozni, egyéni vállalkozói igazolványt szeretnének kiváltani számítógép szerviz vagy üzlet alapításához. A szociális gondozó és ápoló Az a középfokú szakképzettségű szociális szakember, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. Feladatait munkacsoport tagjaként, emelt szintű szakképesítésű vagy felsőfokú végzettségű szakember irányítása mellett látja el. A szakma iránt elhivatottsággal, empátiával rendelkezők jelentkezzenek, mert gyakorlatban beteg, elesett embereket gondoznak. Végzi az ápolási, gondozási alapfeladatokat. Vezeti a gondozási, ápolási, 90


fejlesztési terv és a rehabilitációs program dokumentációját. Felméri az idős emberek sajátos szükségleteit. Idős emberek körében szociális gondozást végez. Végzi az idősellátás adminisztrációját. Képzési idő:3 év. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 80 óra, a második tanévet követően 120 óra. Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is). Továbbtanulási lehetőségek: Ifjúsági Szakközépiskola Érettségi képzése + 2 év. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves duális szakképzésbe az általános iskolai 8. osztály sikeres befejezése, a választott szakma központi programjában előírt készségek és képességek megléte a feltétel. A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett. Milyen munkakörökben helyezkedhet el? Lehet egy intézményben szociális gondozó és ápoló, fogyatékossággal élők gondozója, de a beteg otthonában is elláthatja ezeket az ápolási feladatokat. Szakiskolát végzettek szakközépiskolája A 2016/2017. tanévben is lehetőség van a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképzőt) végzettek számára, hogy szakközépiskolában a 11-12. évfolyam évfolyam elvégzésével érettségit szerezzenek. A szakiskolások középiskolája 2 évfolyamból áll, amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, valamint természetismeret és informatika tantárgyak tanulásával készülnek a tanulók az érettségi vizsgára. Az érettségi vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv + az OKJ bizonyítvány szerinti végzettség. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Induló osztályaink a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakközépiskola: ISZÉ/12/1.AĂŠs ISZÉ/12/1.B. Képzési idő: 2 év. Képzés munkarendje: Nappali (esti, távoktató/levelező munkarendben is). Továbbtanulási lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem. 91


A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 3 éves szakiskola bizonyítvány (vagy szakmunkás bizonyítvány). Más iskolában szerzett OKJ-s vagy szakmunkás bizonyítvány esetén is be lehet iratkozni. Ifjúsági Szakgimnázium A szakgimnáziumnak általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, mely érettségi vizsgával zárul. Érettségi vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv és egy szakmai tárgy. Az érettségi vizsgát követően lehetőség nyílik + egy év szakképző évfolyam elvégzésével OKJ szakmai vizsga letételére. Oktatást két szakmacsoporton belül folytatunk: 1. Informatikai rendszerüzemeltető szakmacsoport - fél osztály 2. Irodai titkár szakmacsoport - fél osztály Informatikai rendszerüzemeltető Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait. Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és rendszeres ellenőrzésére. Állandó kapcsolatot tart, támogatást nyújt partnereinek/munkatársainak. Webtartalmak telepítését, frissítését és ellenőrzését végzi. Projektet tervez és értékel. Hardveres és szoftveres feladatokat lát el. Induló osztályunk a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakgimnázium ISZG9. Képzési idő: 4 + 1 év Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is). Továbbtanulási lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. évfolyam sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett. Irodai titkár Irodai munkafolyamatokat szervez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ. Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Ügyintézői, protokoll feladatokat lát el: rendezvényeket, eseményeket szervez. PR tevékenységet végez szakmai irányítással. Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatokat végez. Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással. Induló osztályunk a 2016/2017. tanévben: Ifjúsági Szakgimnázium ISZG9. Képzési idő: 4 + 1 év Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is). Továbbtanulási lehetőségek: érettségi utáni OKJ képzés, főiskola, egyetem. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: A 9. évfolyamra eredményes általános iskolai bizonyítvány birtokában lehet beiratkozni. Nem iratkozhat be az a tanuló, aki az általános iskola 8. évfolyamát bármely tantárgyból elégtelenül zárta, annak ellenére sem, hogy a 8. 92


évfolyam sikeres félévi tanulmányi eredménye alapján az iskolától korábban a felvételéről szóló határozatot kapott. Az ilyen tanulónak akkor van lehetősége beiratkozni, ha sikeres javítóvizsgát tett. Érettségi utáni képzés

Informatikai rendszerüzemeltető A kis- és közepes vállalat, intézmény, szervezet informatikáért felelős vezetőjének közvetlen munkatársa, vagy kihelyezett informatikai szolgáltatásokat végző cégben első szintű támogatói feladatokat lát el. Megfelelő mélységű (elméleti és gyakorlati) informatikai, hálózati ismeretei birtokában részt vesz a munkahely infokommunikációs hálózatának kialakításában és működtetésében. Koncepcionális kérdésekben feladata elsősorban a döntések előkészítése, míg megvalósításban a koordináló feladatok ellátása. Együttműködik a rendszerszervezőkkel, szoftverfejlesztőkkel. Felelősségi körébe tartozik a vállalatnál működő informatikai hálózati eszközök, szerverek és munkaállomások, továbbá az informatikai alkalmazások összehangolt működésének és folyamatos frissítésének biztosítása, melynek révén hozzájárul a szervezet teljesítményének folyamatos növeléséhez, a szervezet céljainak eléréséhez. Az Informatikai rendszerüzemeltető készségei megfelelnek az ágazati belépő és középszintű iparági vizsgák minősítési követelményeinek. A képzés típusa: OKJ-s, iskolarendszerű, nappali (illetve esti). A képzés időtartama: 2 év Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is) Továbbtanulási lehetőségek: főiskola, egyetem A beiratkozáshoz szükséges feltételek:érettségi bizonyítvány. Költségek: Az első két szakképzés megszerzése esetén ingyenes a képzés. Nincs regisztrációs díj. Irodai titkár Irodai munkafolyamatokat szervez, ügyvitel-technikai eszközöket, berendezéseket használ. Iratokat, dokumentumokat kezel, selejtez, leltároz. Ügyintézői, protokoll feladatokat lát el: rendezvényeket, eseményeket szervez. PR tevékenységet végez szakmai irányítással. Gazdálkodással kapcsolatos részfeladatokat végez. Részt vesz a személyügyi feladatok ellátásában szakmai irányítással. A képzés típusa: OKJ-s, iskolarendszerű, nappali (illetve esti). A képzés időtartama: 2 év Képzés munkarendje: Nappali (esti munkarendben is) Továbbtanulási lehetőségek: főiskola, egyetem. A beiratkozáshoz szükséges feltételek: érettségi bizonyítvány. Költségek: Az első két szakképzés megszerzése esetén ingyenes a képzés. Nincs regisztrációs díj.

93


4.9.2.

Felnőttoktatás

Érettségizettek Szakképző 13-14. évfolyam nappali és esti tagozat Az OKJ-s szakképesítő vizsgákra való felkészítés a kiadott központi programok alapján történik a mindenkori érvényes Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképzési program mentén. A szakképzés tananyagának feldolgozásához minden évben biztosítjuk a személyi és a tárgyi feltételeket. A szakképzés beindításánál elsődleges figyelembe vesszük a mindenkori munkaerőpiaci igényt, és azokat az elvárásokat, amelyek a nálunk továbbtanulásra jelentkezőktől érkeznek. Esti Gimnázium Az osztályokban a tantervben tantárgyanként meghatározott követelményszintnek megfelelően folyik az érettségire való felkészítés. Keddi és csütörtöki napokon tartott órák rugalmasan igazodnak a diákjaink igényeihez. A két beszámoló és az év végi osztályozó vizsga alapján léphetnek a felsőbb évfolyamokra. Távoktató csomaggal működő Levező Tagozat Az osztályokban a tantervben tantárgyanként meghatározott követelményszintnek megfelelően folyik az érettségire való felkészítés. Szombaton csoportos, keddi és csütörtöki napokon egyéni konzultációra nyílik lehetőség. 9-10. évfolyamon három beküldendő feladat, három zárthelyi dolgozat alapján megajánlott jegy zárhatja a tanulmányokat. 11-12. évfolyamon osztályozó vizsgát tesznek tanulóink.

94


4.10. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA

VIZSGATÁRGYAI ÉS TÉMAKÖREI

Az érettségi vizsga témaköreit a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza.

Magyar nyelv és irodalom Irodalom 1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, József Attila) 2. Szerzők 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés

Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 95


2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűség számítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűség számítás elemei

Élő idegen nyelv (angol, francia, német, olasz) 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika

Informatika 1. 2. 3. 4. 5.

Információs társadalom Informatikai alapok – hardver Informatikai alapok – szoftver Szövegszerkesztés Táblázatkezelés

96

6. 7. 8. 9.

A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programja Adatbázis-kezelés Információs hálózati szolgáltatások Prezentáció (bemutató) és grafika Könyvtárhasználat

Fizika 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek Az ideális gáz kinetikus modellje Energia-megmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Félvezetők Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szint 3. Az egyed szerveződési szintje 97


4. Az emberi szervezet 5. Egyed feletti szerveződési szintek 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák, összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai, és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek Képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

98


Földrajz 1. Térképészeti ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajzai kőzetburok földrajza levegőburok földrajza vízburok földrajza talaj. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A természetföldrajzi övezetesség a Földön 5. A földrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre 6. Változó világ társadalmi-gazdasági képe 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók ország csoportok és országok 8. Magyarország. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában 9. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi és környezeti jellegzetességei. Kontinensek, tájak, országok 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai

Művészettörténet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz művészet Barokk művészet Klasszicizmus és romantika művészet Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus és szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején A XX. századi építészet irányai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után

99


4.11. A DIÁKOK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Iskolánkban az OM által 2001-ben eljuttatott, Dr. F. Mérei Ildikó főiskolai docens által kiadott Hungarofit teszt alapján történik a mérés. A mérések összesítése évenként 2 alkalommal történik: 1. félévi – januárban (őszi eredmények összesítése) 2. félévi – június elején (tavaszi eredmények összesítése Az így összesített méréseket intézményi szinten értékeljük; külön a szakiskolás tanulók fizikai állapotát 9. 10. 11. 12. osztályban – külön a nappali gimnáziumi tanulók fizikai állapotát 9. 10. 11. és 12. osztályban. Az osztályonkénti adatlap a következő adatokat tartalmazza (adatlap: OM segédanyag 117. o.) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Cooper-teszt futással (2000 m)úszással (500 m) Helyből távolugrás Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) Tömöttlabda dobás két kézzel hátra fej fölött Tömöttlabda lökés egy kézzel Hason fekvésből törzs-emelés és nyújtás (db) Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (db)

Ezen egyéni motorikus próbák pontértékei kerülnek az osztályonkénti adatlapra. Az értékelés – Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: Extra Kiváló Jó Közepes Kifogásolható Gyenge Igen gyenge

120-140 pontig 100-120 pontig 80-100 pontig 60-80 pontig 40-60 pontig 20-40 pontig 0-20 pontig

100


MELLÉKLETEK 1.

számú melléklet:

Egyes iskolatípusok óratervei

2.

számú melléklet:

Helyi tanterve (szakképzés, ifjúsági, esti és levelező gimnázium) - kifutó

3.

számú melléklet:

Helyi tanterve (szakképzés, ifjúsági, esti és levelező gimnázium) – 2013/2014 tanévtől

101


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete fogadja el. 2. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. Hatályba lépésének napja: 2015.szeptember 01. 4. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A program jóváhagyását követően, a bevezetés után a gyakorlati megvalósítás sikere érdekében a program megvalósulásának évenkénti mérése, ellenőrzése és az apróbb korrekciók elvégésére, az évenkénti méréseken alapuló tapasztalatok alapján a szükséges bővítésekre kerül sor. A pedagógia program felülvizsgálatának mechanizmusa: Minden tanévben a tanévzáró nevelőtestületen történik, ahová meghívjuk a szülői munkaközösséget, a hallgatói fórumot, és a diákönkormányzat képviselőit. A módosításra javaslatot tehetnek: pedagógusok, szülők, valamint a diákok többségét érintő kérdésekben a diákönkormányzat és a hallgatói fórum. 5. A pedagógiai program módosított változatának elfogadója: ha a költségvetést is érinti, akkor a fenntartó.

102

A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

Recommend Documents