PÁLYÁZAT A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

PÁLYÁZAT A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ ÁLLÁSÁRA

Készítette: Vargáné Vojnár Katalin

fotó: Kováts Sándor kollégám

1

1. Bevezető gondolatok 1998. augusztus 16-ától, a frissen megszerzett diplomámmal kerültem az intézménybe magyar-történelem szakos tanárként. Az úgynevezett szakmai ranglétrán lépcsőfokonként kerültem előre: szaktanárként, munkaközösség-vezetőként dolgoztam, majd 2006-ban kolléganőnk, Romankovics Jenőné nyugdíjazása után a tantestület egyhangú támogatásával lettem az egyik igazgatóhelyettes. A feladatot, a kihívást nehezítette, hogy augusztus végén Nagy Istvánt, helyettes társamat, olyan betegség győzte le, amely miatt 1 évre rá nyugdíjazták. Akkor is töretlen hitem, optimizmusom, a kollégák és nem utolsósorban igazgatóm – Farkas Lászlóné - segítettek át a nehézségeken. 2011-ig folyamatosan voltam igazgató-helyettes. Az Oktatási és Kulturális Közlöny 2011. február 18-ai III. évfolyam 4. számában meghirdetett kiírás alapján a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola igazgatói állását megpályáztam. 2011. augusztus 1-jétól igazgatóként irányítottam, vezettem az Óvárosi Középiskola és Szakiskolát. 2012-ben Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 108/2012. (V. 24. ) kgy. sz. határozatában foglaltak szerint a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium főigazgatói álláshelyének létrehozásával egyidejűleg a Kandó Kálmán Szakképző Iskola és Kollégium, az Óvárosi Középiskola és Szakiskola (…) igazgatói álláshelyét székhely- és tagintézmény-vezetői álláshellyé alakította át. Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése Pallos Jánost bízta meg főigazgatónak. A főigazgató úr 2012. augusztus 31-ével megbízott a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola tagintézmény vezetésével az álláshelyre kiírt pályázati eljárás lezárultáig. Ezt követően is mozgalmas időszak következett, a pályázat benyújtását követően tagintézmény-vezetőnek neveztek ki. A változás szele továbbra is az oktatás felett kavargott. 2013. augusztus 30-ával fenntartónk és Intézményfenntartó

Központ

Tatabányai

működtetőnk közvetlenül a Klebelsberg Tankerülete

lett;

az

Emberi

Erőforrások

Minisztériuma irányítása alá tartoztunk. Majd újabb átalakulás következett 2015 nyarán: fenntartónk a Nemzetgazdasági Minisztérium lett; megalakult a Tatabányai Szakképzési Centrum tizennégy tagintézménnyel a megyében. Iskolánk a Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma,

2

Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézménye a TSZC-nek. Jelenleg a „Mikest” vezetem, két helyettes és gyakorlati oktatásvezető kollégáimmal. Pályázóként vallom és hiszem, hogy a változásoktól megedzett kollektívával, egy jól felépített vezetési szerkezettel, nyitott, támogatásra kész partnerekkel olyan intézményt vezethetek majd, amely megfelel a kor kihívásainak, használható elméleti és gyakorlati tudást ad. Az iskola tagintézményként a Tatabányai Szakképzési Centrummal és tagintézményeivel együtt dolgozva szervesen illeszkedik majd a megye és Tatabánya város oktatási koncepciójához. Nos, felvetődött bennem, hogy mi ad erőt az új naphoz, az új tervekhez: talán a töretlen hitem, az, hogy mindig is erre a pályára készültem. Az is megerősít, hogy olyan tantestülettel dolgozhattam, dolgozhatok együtt, akik támogatnak, akiknek a javaslatai, ötletei által mindig megújulhat az iskola. És talán a legfontosabb: a diákok, akiknek szeretete, hálája, egy-egy mosolya, sikere, révbe érése, vagy visszatérése lendületben tart. Ja és persze a háttérország: a családom. A hitvallásom álljon itt végén, ezt az idézetet csúsztatom minden végzős diákom tarisznyájába a ballagás napján, ezek Márai Sándor gondolatai: „Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.”

3

2. Helyzetelemzés 2.1 A Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági

Gimnáziuma,

Szakközépiskolája

és

Szakiskolája

arculatának bemutatása

A Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola évekig a Dolgozók Gimnáziuma volt. 1991 óta a képzési forma kibővült és az ifjúsági képzéssel olyan fiatalok mellé állt, akiknek pályaválasztási lehetőségeit hátrányos helyzetük korlátozza. 2005 szeptemberétől ellátandó feladatként vállalta fel az iskola a sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi, szakiskolai és szakközépiskolai nevelésének feladatát. Ezzel a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását látja el az intézmény. Így biztosítani tudja a tanulók eredményes szocializációját, segítve a pályaválasztásukat. Az intézmény a középfokú gimnáziumi képzés levelező tagozatos formájának távoktatási elemekkel való bővítését fejlesztette ki 1994-98 között. Egy szolnoki és egy pécsi távoktatási intézménnyel, illetve a gödöllői Regionális Távoktatási Központtal az iskola együtt vállalta fel a projekt kidolgozását (tutori képzés, tananyagírás, tantárgyi útmutatók, segédletek elkészítése). Az iskolában jelenleg több korosztály szűkebb és tágabb csoportját érintő oktatás folyik.

osztályok

tagozat

3 éves duális képzés

Szakiskola SZ 9. A

szakképzés megjelölése

nappali

szociális szakmacsoport/ szociális gondozó és ápoló

SZ 9. B

nappali

informatikai szakmacsoport/ számítógépszerelő és karbantartó

SZ 10. A

nappali


4

SZ 11.A

nappali


SZ 11. B

nappali


Szakképző Szakiskola SZ 12.B

2+2 éves modulos nappali


Szakgimnázium ISZG 9. A

nappali

ügyviteli titkár/informatikai rendszergazda

FELNŐTTOKTATÁS Ifjúsági Szakközépiskola ISzé/12/1. C

nappali

Iszé/12/1. D

nappali

Ifjúsági Gimnázium IG 11. A

nappali

IG 11. B

nappali

IG 12. A

nappali

IG 12. B

nappali

Esti Gimnázium EG 10. A.

esti

EG 11. A

esti

5

EG 12. A

esti

LT 10. A

távoktató csomaggal működő levelező

LT 11. A


LT 12. A


Esti Szakgimnázium ESZG 9. A

esti

ügyviteli titkár/informatikai rendszergazda

Esti Szakközépiskola Eszé/12/1. A

esti

Levelező Szakközépiskola Lszé/12/1. A


Lszé/12/1. K


Felnőttoktatás - keresztfélév ESZ. 1.

2 éves esti


6

A tavalyi tanév az újragondolás időszaka volt. A tantestület határozott véleményt fogalt abban a kérdésben, - a törvényi változások ismeretében - hogy intézményünk tisztítson profilt. Döntés hoztunk, hogy a szakképzést, szakmák oktatását vállaltuk fel. Így kifutó oktatási formává vált a gimnáziumi oktatás nappali, esti és levelező tagozaton. A 2015/2016-os tanévben már felvállaltuk, hogy az OKJ-s, szakmai bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat két év alatt érettségire felkészítjük. A fenti táblázatból kitűnik, hogy jó döntést hoztunk, hiszen nappali tagozaton két, esti tagozaton egy és levelező tagozaton két osztályunk indult. A felnőttoktatás azon fiataloknak, idősebbeknek kínál továbbtanulási lehetőséget, akik elé a gazdasági, társadalmi változások új kihívásokat állítanak, vagy önmaguk elé állítanak új célokat. Ezért újra iskolapadba ülve, sokszor a családot háttérbe szorítva mindent megtesznek a sikeres érettségi megszerzéséért, amelynek birtokában többen tovább is tanulnak. A szakiskolába – új nevén szakközépiskolába - beiratkozott tanulók egy része rossz szociális hátérrel rendelkezik, magatartási problémákkal, tanulási zavarokkal küzd. Oktatásuk-nevelésük, felzárkóztatásuk nagy kihívás az iskolában tanító tanárok számára. A 2011/2012-es tanévben indítottuk először a szociális gondozó és ápoló 3 éves szakképzést. Az akkori tervezéskor az volt a cél, hogy az Óvárosi Középiskola és Szakiskola tagintézményével, a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskolával szorosabb legyen az együttműködés. Ebben a szakképzésben a gyakorlati órák egy része a Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Középiskolában van a gyakorlati szaktantermekben, és az Egyesített Szociális Intézményeknél valamint a Szent Borbála Kórházban. Az idei tanév második félévétől a tizedik évfolyamos diákok tanulmányi szerződés keretében az Egyesített Szociális Intézményeknél vannak gyakorlaton. A számítógép-szerelő és karbantartó szakma is vonzó évek óta a diákok, főleg a fiúk körében. A 2015/2016-os tanévben új oktatási formát indítottunk: 1-1 szakközépiskolai – új néven szakgimnáziumi osztályt nappali és esti tagozaton. Ezt szeretnénk majd bővíteni a következő tanévtől. Az iskola alapító okiratában a 2005/2006-os tanévtől jelöli meg az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók ellátását ellátandó feladataink között. Az integrált nevelés nem csupán a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedését segíti, hanem sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a többi tanulóban. Az intézmény rugalmas oktatási szerkezetével, - a változó gazdasági, társadalmi és törvényi változásokat követve - az intézményen belül biztosított egymásra épülő oktatási formákkal

7

minden tanuló számára esélyt teremt arra, hogy eljusson az első vagy további szakmák, és az érettségi vizsga megszerzéséhez. Az iskola a második esély iskolájaként határozza meg önmagát a Pedagógiai Programban. Innen idézem vállalt küldetését: „Küldetésünk az, hogy iskolánk nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak, akik pályamódosításra kényszerülnek, akik az oktatási rendszerből valamilyen okból kiestek, és szeretnének ismét bekapcsolódni, és hátrányos helyzetükön változtatni szeretnének.” A

szociális

hátrányok

enyhítését

segítő

tevékenységeink

közül

kiemelendő

a

tehetséggondozás, melyre nagy hangsúlyt fektetünk. Ennek eredménye a tanulóink által a városi, a regionális és országos versenyeken elért sikerekkel is mérhető.

2.2 Tárgyi feltételek a Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolájában A nevelő-oktató munka feltételrendszere adott. Két épületben folyik az oktatás 100%-os kihasználtsággal. A két épület egymás szomszédságában van, a megközelítés szempontjából kedvező helyen található iskolánk. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető, hiszen közvetlenül az alsógallai vasútállomás és autóbusz-megálló mellett van az iskola. A két épület körül szép zöld parkosított udvar nyújt szabadidőben a kellemes kikapcsolódáshoz helyet, alkalmat. Az épületek ugyan régiek, de fokozatos karbantartásával állaguk megőrizhető. Még a 20112012-es tanévben saját bevételekből, pályázati forrásokból és szakképzési támogatásokból mind az épületek felújítására, mind a berendezések korszerűsítésére sokat tudtunk fordítani. Az oktatáshoz nélkülözhetetlen eszközök, felszerelések beszerzése folyamatosan történt addig. Számítógép park áll rendelkezésre, így segítve a szakirányú szakmai képzést. A projektorral ellátott modern előadóterem lehetőséget biztosít az oktatást segítő filmek bemutatására, mára valamennyi szaktanteremben rögzített projektor áll rendelkezésre, több tanteremben interaktív tábla segíti az oktatást. Az alábbi termekben váltott időben 23 osztály kezdte meg a 2015-2016-os tanévet az intézményben. Tantermek száma: 14, szaktantermek: 8, előadó terem: 1, tornaszoba: 1

8

Az iskola eszköz és felszerelés ellátottsága jó, az eszköz- és felszerelésjegyzékben felsoroltakkal rendelkezik az intézmény. Azonban nem szabad, nem lehet lemondani ennek az állandó fejlesztéséről, korszerűsítéséről. A könyvtári készletből biztosítani tudjuk a tankönyvekhez való hozzáférést azoknak a tanulóknak, akik szociális helyzetüknél fogva a magas tankönyvcsomag árát nem tudják kifizetni, illetve akiknek alanyi jogon jár az ingyenes tankönyvtámogatás.

2.3 Személyi feltételek a Tatabányai Szakképzési Centrum Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolájában

Az intézményben tanító pedagógusok számát meghatározza a szakmai alapdokumentum és a köznevelési törvény. A nevelőtestület tagjai: 34 főhivatású, 6 határozott időre kinevezett, 1 részfoglalkozású pedagógus és 19 megbízásos óraadó, akik a törvényi előírásoknak megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A kollegák szakmai tapasztalatokkal rendelkeznek, munkájukra igényesek, közülük többen vesznek részt továbbképzésben. Egymással jó kapcsolatot kialakítva, a feladatokat jól körvonalazva, a szakmai oktató-nevelő munkát előtérbe helyezve a kollektíva az előttük álló feladatokat igyekszik a legmagasabb színvonalon teljesíteni. Ehhez segít egy jól kiépített szerkezeti felépítés: tagintézmény-vezető helyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök. A kollégák szívesen vállalnak szerepet pályázatok megírásában, megvalósításában, a diákok versenyekre

való

felkészítésében

–

a

tehetséggondozásban

és

a

fejlesztésben,

felzárkóztatásban egyaránt. A tantestület pozitív hozzáállását bizonyítja, hogy számtalan tanításon kívüli programot szervezünk meg rendszeresen: Mikes-karácsonyt, Mikes-kupát, projektnapokat, farsangot, versenyeket (pl.: Olvasás és szövegértés idegen nyelven, Anyanyelv használati verseny). A Rákóczi Szövetség helyi szervezetével közösen szervezünk évente diákjaink kirándulásokat. Rendszeres kapcsolatot ápolunk sepsiszentgyörgyi, diószegi, dunaszerdahelyi testvériskoláinkkal. Az idei tanévben a Határtanul pályázat keretében öt pályázatunkkal nyertünk, amelynek keretében tartalmas programokat tudunk megvalósítani.

9

Itt köszönöm meg minden pedagógus kollégámnak a közös jövőről való gondolkodást, a szerteágazó oktató-nevelő munkát. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban sokat változott. Jelenleg „1,5” gazdasági ügyintéző, 2 iskolatitkár, 1 rendszergazda, 4 takarító és 1 karbantartó látja el az iskola nem oktatási feladatait. Munkájuk nélkülözhetetlen az iskola zökkenőmentes működéséhez.

3. Fejlesztési elképzelések, célok A fejlesztési elképzelések, célok felállításánál fontos figyelembe venni, hogy a tagintézmény központi költségvetési források által finanszírozott. S mint ilyen, meghatározott gazdálkodási keretek között működik. Ehhez társulnak pályázati források és önálló bevételek is. Három fejlesztési terület kínálkozik a helyzetelemzés fényében: első a tantestület, az alkalmazotti közösség, második az oktatási-képzési szerkezet, harmadik terület a tárgyi feltételek, az infrastrukturális háttér fejlesztése, ide sorolandóak a felújítások is.

3.1 Tantestület, alkalmazotti közösség

A tantestület jól képzett, szakmailag felkészült pedagógusok közössége. Fontos, hogy a fejlődés lehetőségét szem előtt tartva, a lehetőségeket kihasználva szervezzük, ütemezzük a továbbképzéseket. Célom, hogy a közösségben rejlő belső tartalékokat kihasználva a pedagógusok beiskolázását támogassam. Elsősorban, akiknek valamilyen végzettség megszerzése indokolt – például szakmai tárgyakat oktatók esetében a pedagógusvégzettség megszerzése, másodsorban, azon kollégákat, akiknek a hétéves periódus alapján tovább kell tanulniuk, akkreditált képzéseken kell részt venniük, harmadsorban az egyszakos pedagógusokat, amennyiben ezt az oktatási-képzési szerkezet indokolja. A tagintézmények közötti áttanítás biztosította, biztosítja azt, hogy nem kellett kollégáktól megválni. Ez a lehetőség biztosítékot jelenthet a következő tanévekben is. Ugyanakkor ez nehézséget is jelent, hiszen van olyan kollégánk, aki három tagintézményben is tanít. A szervezési feladatok tervezésekekor, megvalósításakor ez komoly kihívást jelent.

10

A törvényi változások következtében a gazdasági dolgozók létszáma jelentősen lecsökkent, a feladat viszont nem lett kevesebb. A mindennapi gazdálkodást, a költségvetés készítését, nyomonkövetését megkönnyítené egy gazdasági vezető alkalmazása.

3.2 Képzés-oktatás

A képzés-oktatás vonalán a legfontosabbnak azt vélem, hogy a tagintézmény tanulói Tatabánya és vonzáskörzetéből kerülnek ki. A levelező tagozat esetében több tanuló a megyén kívülről jár iskolánkba (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Veszprém, Budapest). Ez a jövőben sem lesz másként. Az idei tanév tervezésekor arra kellett helyezni a hangsúlyt, hogy a fenntartóváltás, a törvényi háttér teremtette változásokat figyelembe véve alakítsuk ki az oktatási-képzési szerkezetünket. A törvényi előírások mellett a gazdasági, piaci, társadalmi változásokhoz, elvárásokhoz is igazodtunk. Természetesen meghagyva, ha kell fejlesztve a már meglévő szakmacsoportokat, a képzési szerkezet azon elemeit, amelyek jól működnek, amelyekre van igény – ez utóbbit az elmúlt évek jelentkezési adatai jól tükrözik. A gimnáziumi oktatási formánk kifutóban van, az idei tanévet beszámítva még három tanév során oktatunk ebben az iskolatípusban. A régi szakiskolai - új néven szakközépiskolai – (3 év) kereteket megtartottuk nappali tagozaton, két szakmában kínálunk lehetőséget a diákoknak: szociális gondozó és ápoló valamint számítógép-szerelő és karbantartó. Erre épül rá a + 2 év, amely az érettségire készíti fel a diákokat mind nappali, mind esti és levelező tagozaton. Ezt az előnyös oktatási formát már idén is sokan választották, hiszen két év alatt juthatnak el az érettségiig OKJ-s vagy szakmunkás bizonyítvány birtokában. Ebben a tanévben vezettük be a szakközépiskolai (4+1 év) – új néven szakgimnáziumi – oktatási formát két ágazatban fél-fél osztállyal (informatika és ügyviteli ágazatban). Felnőttoktatási profilunkba is beillesztettük ezeket a lehetőségeket, hiszen azt tapasztaltuk, hogy a gimnáziumi profil elvesztése miatt sok felnőtt tanuló eleshet egy lehetőségtől. A 2016/2017-es tanévtől nappali tagozaton egy-egy osztály indítását tervezzük mind az informatika, mind az ügyvitel ágazatban, esti tagozaton maradna a fél-fél osztály. Nagy lehetőség nyílt meg az intézmény előtt, hogy a felnőttoktatás – a szakmák vonatkozásában – visszakerült az iskolarendszerbe. Az idei tanévben az igényeket

11

előzetesen felmérve elindult keresztfélévben huszonöt fővel újra a felnőttoktatás, most a szociális gondozó és ápoló szakmában. Mind az iskolarendszerű felnőttoktatást, mind a felnőttképzést szeretnénk bővíteni a környékbeli cégek, vállalkozások igényei alapján. Iskolánk szakmaszerkezetében a szociális és az informatika szakmacsoport; az informatikai, az ügyviteli és a pedagógiai ágazat kínálta szakmák illeszthetőek. Felnőttképzés vonatkozásban a nyelvi képzéseknek is vannak hagyományai intézményünk több, mint ötvenéves múltjában. A jövőben, ha lehetőség nyílik erre, ezt is felvállaljuk. Iskolánk a Távoktatásért Alapítvány alapító tagjainak egyike. A megalakuláskor iskolánk tanárai aktívan részt vettek a tananyagok kidolgozásában. A levelező távoktatás is kínál fejlődési lehetőséget, hiszen elkerülhetetlen a folyamatos tananyagfejlesztés. A megjelenő kerettantervek ismeretében még ebben a tanévben célom, hogy a tanagyagot fejlesszük, digitalizáljuk. Ezzel is növelhetjük ezen a területen a versenyképességünket. További szándékunk új iskolákkal bővíteni a résztvevő intézmények körét. Jelenleg Szolnok, Nyíregyháza és Tatabánya tagja az alapítványnak. Az Információs Kommunikációs Technikák szélesebb körű bevonásával egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk modern eszközök (interaktív táblák, projektorok, digitális tananyagok) oktatásban való használatára.

3.3 Tárgyi feltételek, infrastrukturális háttér, felújítások

A tárgyi feltételek, infrastrukturális háttér vonatkozásában is komoly elképzeléseim, terveim vannak. A 2011/2012-es tanév indításakor vállaltuk fel a szociális gondozó és ápoló szakma oktatását. Akkor az Óvárosi Szakközépiskola és Szakiskolát - Mikes és Kossuth Középiskolát összevonva vezettem. Azóta tanulóink elméleti szakmai óráinak egy része a Kossuth iskola szakmai tantermében van. Az idei tanévben terveztem el, hogy szeretnék kialakítani egy demonstrációs szaktantermet. A berendezési tárgyakat a Szent Borbála Kórház biztosítaná a leselejtezett eszközparkjából. Így biztosítva lenne minden tárgyi feltétel a szociális gondozó és ápoló szakma iskolaszintű elméleti és gyakorlati oktatásához.

12

Hosszútávú terveim között szerepelt öt évvel ezelőtt a tornacsarnok megépítése. Régi álom válna valóra, ha elkészülhetne a tornacsarnok. Ezzel hosszú idők óta fennálló probléma, nehézség oldódna meg. A mindennapos testnevelés bevezetése óta komoly probléma az, hogy csak egy tornaszoba áll rendelkezésre. Az elképzelések alapján ebben az új épületben kaphatna helyet tornaterem, öltözők, mosdók, büfé. Ez egyfajta közösségi tér is lenne, amely az iskolai rendezvények befogadására is alkalmas lehet. Tisztában vagyok azzal, hogy sok tényezőn – forrás, tulajdonviszonyok rendezése – múlik megvalósulása. Ehhez kapcsolódó felújítás lenne a sportudvar rendezése is, a bitumenes pálya töredezett, balesetveszélyes. Az oktatás tárgyi feltételein is szeretnék javítani, hiszen ez a negyedik tanév, hogy nem történt eszközfejlesztés. Az utolsó fejlesztés pályázati forrásból valósulhatott meg. A számítástechnikai gépparkunk cseréje fontos két okból is: a szakmai oktatás színvonalának szinten tartásához, valamint a gimnáziumi és szakközépiskolai (+2 év) oktatás helyi tantervében szereplő informatika tantárgy oktatáshoz. Sok tanuló választja az informatika tantárgyat érettségin. Az épületek állagára a helyzetelemzés kapcsán utaltam. A közeljövőben elkerülhetetlen feladat egyrészt a mostani állapotok szinten tartása. Másrészt fontos a felújítás, a jelentkező igényekhez való alkalmazkodás. Az iskola épületeiben évek óta elmaradt az úgynevezett egészségügyi meszelés. A következő tanév kezdése előtt ennek megvalósítása lényeges feladat. A tantermek padozatának – parketta és linóleum - cseréje is fontos: a parketta több helyen kitöredezett, mozog; a linóleum néhány tanteremben elöregedett, sérült, vagyis balesetveszélyes. A villamoshálózat felújítása is évek óta várat magára. A közel kétszáz darabos gépparkunk, az informatikai hálózat indokolja ennek felújítását. Az úgynevezett „B” épület földszintjének akadálymentesítése is szükséges, ezzel együtt a lépcsőfelújítás is időszerű. Ez azért különösen fontos, mert az intézmény a fogyatékkal élő tanulók oktatását felvállalja. Az „A” épület esetében az akadálymentesítés megoldott. Az épületek külső homlokzata, lábazata is felújításra szorul, a vakolat felsalétromosodott, több helyen levált. Közel öt éve nem volt ilyen jellegű felújítás. A két épület tetőzetének felújítása, esetleges cseréje is időszerű, hiszen nagyobb esőzések során mindkét épület beázik. A beléptető rendszer kiépítése is elképzeléseim közé tartozik. Az „A” épületünk a vasútállomás közvetlen szomszédságban van, a „B” épületünk mellett a megyei Vöröskereszt

13

található. Mindkét szomszédunk szolgáltatásait sokan veszik igénybe. A beléptető rendszer megvalósításával látom biztosítottnak az iskolába járó diákok, valamint az épület védelmét. A felsoroltak is mutatják, van tennivaló bőven. Bízom abban, hogy az elképzelések jelentős része megvalósul. Ehhez kérem a fenntartó támogatását lehetőségeihez mérten. Itt köszönöm meg az eddigi támogatást, segítséget.

4. Vezetői célok, elvek A munkáltatói jogok gyakorlója a Tatabányai Szakképzési Centrum főigazgatója. A tagintézmény-vezető meghatározója a pedagógiai vezetésnek, de egy szakmai tanácsadó testülettel, – vezetőség tagjaival – együtt készíti el a legfontosabb belső szabályozókat. Támaszkodik

a

tagintézmény-vezető

helyettesek,

a

gyakorlati

oktatásvezetők,

a

munkaközösség-vezetők - a tanácsadó testület közvetlen segítségére. Ez a csapat segíti a tagintézmény-vezetést a döntések előkészítésében, a döntéshozatalban – nem dönt helyette – és végrehajtásban, az értékelésben és a minősítésben. A legfontosabb feladatokban közös álláspontot alakítanak ki, ezt tanácsként, javaslatként adják a tagintézmény-vezetőnek. Ez alapján hozza meg a tagintézmény-vezető a döntést, és azt a megszervezett hierarchikus rendszerben a helyetteseken, gyakorlati oktatásvezetőkön, munkaközösség-vezetőkön keresztül juttatja el a munkatársakhoz. Fontos, hogy ezek a kooperációs egyeztetések nem kollektív döntést eredményeznek, hanem tanácsul szolgálnak a tagintézmény-vezető számára, és meghagyják a döntés jogát. A tanácsadó testület egyeztető megbeszéléseket tart. Úgy vélem, hogy ez a szervezeti felépítés alkalmas arra, hogy közvetítse a szakmai döntéseket, feladatokat, illetve felfelé közvetítse a véleményeket; az intézményi belső kommunikációt javítja. A célszerű, szükségszerű munkamegosztás a jó kommunikáció eredménye lehet. Nagyon fontos, hogy fel kell vállalni a mentor-tanári feladatokat, a pályakezdő, a tantestületben újonnan érkező kollegák betanításában. A vezetőnek biztosítani kell az intézmény zavartalan működéséhez a szükséges feltételeket. A formális és informális kommunikáció mellett fontos a felmerülő konfliktusok kezelése, a döntéshozatal. Az építő jellegű kritikát fogadva, beépítve kell értékelni, elismerni a kollegák munkáját, sikereit; tárgyilagos bírálattal, építő tanácsadással kell segíteni munkájukat.

14

A gyakorlati oktatásvezetőknek, a munkaközösség-vezetőknek jó szakembernek kell lenniük, felelősséget kell vállalniuk az oktatás-nevelés színvonalának emelésében. A vezető feladatához tartozik a véleményezési jogkörrel rendelkező belső szervezetekkel – szülői munkaközösséggel, hallgatói fórummal, diákönkormányzattal - való kapcsolattartás és együttműködés. A nem pedagógus munkakörben dolgozók a gazdálkodásban, ügyviteli és karbantartási feladatok ellátásában vesznek részt. A munkájuk fontos része az egésznek, ugyanis csak úgy beszélhetünk oktató-nevelő munka egységéről, ha az oktatást segítő kollégák, technikai dolgozók munkáját is megbecsüljük, fontosnak tartjuk. Bízom benne, hogy egy olyan szervezet alakul ki, amelyik a képességeit maximálisan kihasználva a felmerülő problémák megoldását helyezi előtérbe. A jó működés záloga, hogy az oktatásban-nevelésben közösen megfogalmazott alapvető elvek mentén dolgozzunk. Fontos a munkatársak bevonása a döntések előkészítésébe, a munkafolyamatokba. Meghallgatva javaslataikat, mérlegelve ötleteiket, motiválva őket, szakmai önállóságukat tiszteletben tartva kell meghozni a döntést. Olyan munkahelyi légkör kialakítása a cél, amely őszinte párbeszédre alkalmas. Hiszen csak akkor lehet megalapozott döntéseket hozni. A középpontba a közös jövőképért való cselekvést állítom, tudatosítva, hogy a kitűzött célok elérése milyen előnyökkel jár. Ezalatt azt értem, hogy az eddigi vezetés során a társtagintézményekkel kiépült kapcsolatrendszert még jobban mélyítsük el, szélesítsük ki, minden lehetőséget maradéktalanul aknázzunk ki a kollégák és a diákok számára egyaránt. Gondolok itt az áttanítás lehetőségeire, a diákok átjelentkezésére, hogy minden tanuló megtalálja a Tatabányai Szakképzési Centrumon belül a számára legmegfelelőbb képzési, oktatási formát. Fontosnak tartom tehát, a Centrummal, a tagintézmények vezetőivel való rendszeres kapcsolattartást, tapasztalatcserét. A meghozott döntések végrehajtásában az egységesség elve érvényesüljön minden szinten, a visszacsatolás történjen meg. Fontosnak tartom a szakmai fejlődést, támogatom azokat a kollégákat, akik továbbtanulni szándékoznak.

15

Alapvető fontosságú a kapcsolatrendszer ápolása a partnerekkel (fenntartóval, Tatabánya Önkormányzatával, a szülőkkel, a diákokkal, a város intézményeivel, a testvériskolákkal, a cégekkel, vállalatokkal, szponzorokkal…). Ebben igyekszem aktívabb részvételre ösztönözni a kollégákat. Ezt erősítve, fontos, hogy több színtéren jelenjünk meg: médiába, nyílt napokon, pályaválasztási kiállításon, tanórán kívül foglalkozásokat tartva. Alapvető elvárás minden dolgozótól az alaposság, az igényesség, az eredményesség, a pontosság, a szakmaszeretet.

5. Zárszó Azt gondolom, van tennivaló bőven az iskoláért, s hogy együtt képesek vagyunk, leszünk rá. Ehhez kérem a tantestület, a diákok a szülők és a fenntartó támogatását. Ezért pályázatomat nekik ajánlom: a diákoknak, hiszen értük működik minden; a szülőknek, akik bíznak bennünk, hiszen ránk bízzák gyermekeiket; a felnőtt tanulóinknak, akik ránk bízzák önmagukat; munkatársaimnak, akiknek az iskola több egy munkahelynél; a fenntartónak, aki elvárja, támogatja, segíti az intézmény fejlesztését, működését. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az iskola egy négylábú szék. A négy láb pedig nem más, mint a fenntartó, a kollektíva, a diákság és a szülők/a partnerek. Amely akkor áll stabilan, ha lábai egyenlőek, hiszen nagy terheket kell megtartaniuk.

Vargáné Vojnár Katalin

16

17

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK ........................................................................................... 2 2. HELYZETELEMZÉS ......................................................................................................... 4 2.1 A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA ARCULATÁNAK BEMUTATÁSA .......... 4 2.2 TÁRGYI FELTÉTELEK A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJÁBAN ............................... 8 2.3 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJÁBAN ................ 9 3. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK, CÉLOK .................................................................. 10 3.1 TANTESTÜLET, ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ..................................................................... 10 3.2 KÉPZÉS-OKTATÁS ............................................................................................................ 11 3.3 TÁRGYI FELTÉTELEK, INFRASTRUKTURÁLIS HÁTTÉR, FELÚJÍTÁSOK ................................ 12 4. VEZETŐI CÉLOK, ELVEK ............................................................................................ 14 5. ZÁRSZÓ ............................................................................................................................. 16 TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................... 18

18

PÁLYÁZAT A TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM MIKES KELEMEN FELNŐTT ÉS IFJÚSÁGI GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA

Recommend Documents