Domanovszky Henrik. A tanulmányok készítésének vezetője Az MGKKE elnöke és a PAN-LNG Project koordinátora

Tanulmány 1.8.

Domanovszky Henrik A tanulmányok készítésének vezetője Az MGKKE elnöke és a PAN-LNG Project koordinátora

Kedves Olvasó! Ön most a PANNON-LNG projekt első munkarészének eredményei közül egyet tart kezében. Ez a kiadvány Magyarország első olyan közlekedésenergetikai infrastruktúraépítő projektjének részeként készült átfogó tanulmánynak egy fejezete, amely az Európai Unió társfinanszírozásával, kohéziós forrásból jöhet létre. A tanulmányok fejezetei széleskörűen tekintik át mindazon területeket, amelyek a bio- és földgáz alapú közlekedés terén meghatározóak, vagy legalább érintettek. Magyarország vezető szakmai műhelyeinek vizsgálati eredményeit tizenkét fejezet mutatja be. A tanulmány fejezetek sorrendben az alábbi területeket ölelik fel: Magyarország vezető szakmai műhelyeinek vizsgálati eredményeit tizenkét fejezet mutatja be. A tanulmány fejezetek sorrendben az alábbi területeket ölelik fel: 1.1.

A földgázhajtású járművek technológiája és jövőképe

1.2. A lehetséges fogyasztói körök, járműflották és az elterjedés forgatókönyvei 1.3. A bio- és földgáz alapú közlekedés elterjedésének környezeti és társadalmi hatásai nyomán a közlekedés által okozott externáliák változása 1.4. A CNG és LNG járművek elterjedéséhez szükséges töltőinfrastruktúra hálózatának szükséges kialakítása 1.5. Az LNG töltőállomások ellátásához szükséges disztribúciós technológia és teljesítmény 1.6. Az LNG és hazánk számára lehetséges import forrásai 1.7. Biometán üzemanyagok hazai előállításának forrásai és lehetőségei 1.8. Az LNG előállítására alkalmas hazai földgázkészletek és kiaknázásuk lehetőségei 1.9.

A hazai LNG előállításához alkalmas cseppfolyósítás technológiája

1.10. A bio- és földgáz, mint az alternatív hajtóanyag stratégia elterjedésének hatásai, a szükséges szabályozók és ösztönzők térképe 1.11. Átfogó szabályozási, jogszabályi, valamint a szükséges ösztönzők gyűjteménye 1.12. A tanulmányfejezetek összefoglaló áttekintése Források – a több mint ezer felhasznált vagy áttekintett szakmai forrás jegyzéke. A közlekedés tiszta és korszakalkotóan új világába való betekintéshez, majd annak mindannyiunk érdekében történő hasznosításához jó munkát és sok sikert kívánok Önnek!

UNDER THE CONNECTING EUROPE FACILITY (CEF) - TRANSPORT SECTOR AGREEMENT No. INEA/CEF/TRAN/M2014/1036265

PANNON LNG Projekt ACTION 1. – TANULMÁNY 1.8. Fejezet LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai Lektorálásra kész változat A PAN-LNG Projektet az Európai Bizottság a Connecting European Facilities eszközén keresztül támogatja. A tanulmány tartalmáért a dokumentum készítői felelnek, az nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem a CEF, sem az Európai Bizottság nem felel a tanulmányban található adatok felhasználásának következményeiért. Tanulmány készítésének kezdete Tanulmány státusza Kiadás dátuma Nyilvánossá kerülés dátuma Tanulmányban résztvevők, intézetek

2015.10.08. Lektorálásra kész változat 2016.03.25. 2016.06.02. Zarándy Tamás, Századvég Gazdaságkutató Zrt. Vágvölgyi Szabolcs, Századvég Gazdaságkutató Zrt. Zemplényi Zalán, Századvég Gazdaságkutató Zrt Varga Ákos, Századvég Gazdaságkutató Zrt Kulmány István, Századvég Gazdaságkutató Zrt Kiss Enikő, Századvég Gazdaságkutató Zrt Szőke Tamás, Századvég Gazdaságkutató Zrt Herczeg Zsuzsanna, Budafa Dutla Mérnöki Iroda Kft Herczeg András, Budafa Dutla Mérnöki Iroda Kft. Tamáska József, MGKKE Kovács Zsolt, MFGI Cserkesz-Nagy Ágnes, MFGI Paszera György, MFGI Tanulmányt készítő csoport vezetője Zarándy Tamás, Századvég Gazdaságkutató Zrt. PAN-LNG Tanulmányvezető Domanovszky Henrik

1.8. LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai

2

FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Magyarország földgáztermelése a következő években várhatóan jelentősen csökkeni fog. A hazai, jelenleg is termelésben álló konvencionális mezők lassacskán kimerülőben vannak, így a 2000-es években elért maximális kitermelési arány 2015-ben mindössze a 18 %-ot közelített meg, 2030-ra pedig 2 % közelébe fog csökkenni, ezáltal felértékelve az import földgázforrások fontosságát.

1. Ábra: A felfedezett, kitermelhető vagyon (felül) és az évenként kitermelt szénhidrogén-mennyiség (alul) alakulása

Ezzel összhangban az ország földgázfogyasztása is csökkenő trendet mutat. A csökkenés elsődleges húzóágazata a lakossági szektor, ugyanakkor a kereskedelemben és az erőművi földgázfogyasztásban is a fogyasztás visszaesésére lehet számítani. Egyedül az ipari fogyasztás nőhet meg, különösen az olyan földgáz-intenzív szektorokban, mint a mezőgazdasági vegyipar, azonban még ez sem képes ellensúlyozni az egyéb szektorokban várható nagyarányú csökkenést. Az LNG előállítására egy kézenfekvő megoldás az import földgázból való előállítás. Magyarország remek határkeresztező infrastruktúrával rendelkezik, így több forrásból is be lehet szerezni a cseppfolyósításhoz szükséges földgázmennyiséget, azonban a keleti és nyugati források a meghatározóak. A közeljövőben várható, hogy a Fekete-tenger Romániához tartozó partszakaszán feltárt jelentős mennyiségű gázvagyon, a román szállítóvezeték-hálózat megerősítésével, Magyarországra is el fog jutni, így a jelenleg meghatározóan orosz forrásból származó import egy újabb versenytárssal bővül.


3

Az import forrásból beszerzett LNG-n kívül fontos nemzetgazdasági érdek lehet az LNG üzemanyagot magyarországi forrásból előállítani. A hazai konvencionális mezők erre alkalmasak, és számos olyan projekthelyszín említhető, ami hasznosítani tudná a jelenleg kihasználatlan infrastrukturális elemeket. A hazai források egy másik lehetősége lehet az olyan kisméretű vagy inertes mezők kitermelése és LNG gyártásra való felhasználása, amelyek alternatív hasznosítása nem megoldott, azonban egy mobil és kisméretű LNG cseppfolyósító segítségével földgázpotenciáljuk sikerrel hasznosítható. A hazai kitermelés és az import forrásokból való beszerzés lehetősége esetén a fejezet számításai alapján 14-16 EUR/MWh árszinttel érdemes számolni, tehát ennyi lesz a várható piaci értéke a kitermelt és importált földgáznak.

2. Ábra: Magyarország szénhidrogén-kutatási és termelési területei (a fekete foltok a kőolaj- és földgázmezők, a sraffozott területek a nem hagyományos szénhidrogének kutatásának és termelésének bányatelkei).

A nyilvántartásban jelenleg 311 szénhidrogén-előfordulás (mező) 1449 telepének (szénhidrogént tároló szint) adatai szerepelnek. Magyarország kitermelhető vagyona a rendelkezésre álló nyilvántartási adatok összegzése alapján hagyományos szénhidrogénekből 21,5 millió tonna kőolaj és 73,0 milliárd m3 földgáz. Azonban a nyilvántartásban szereplő 73 milliárd m3 összes kitermelhető szénhidrogén földgáz vagyonának 40 %-a kedvezőtlen összetételű, alacsony fűtőértékű, magas, vagy kiemelkedően magas inerttartalmú (éghetetlen vegyületeket tartalmazó) földgáz. Jellemzően ezek a földgázok 15-90 % széndioxidot tartalmaznak (a 90 % fölötti CO2 tartalmú földgázokat nevezik széndioxid földgáznak). A széndioxid mellett a nitrogéntartalom is magas lehet, akár a 20 %-ot is meghaladhatja egyes telepekben. A kiemelkedően magas inerttartalmú földgázok összes mennyisége közel 17 milliárd m3. Ezek a gázok kevés éghető gázt tartalmaznak, a kiemelkedően magas széndioxid hányad miatt a termelésbe állítás elhagyása célszerű. A magas inerttartalmú, de egyben jelentős éghető földgázrészt is tartalmazó telepek kitermelhető vagyona is jelentős, mintegy 13 milliárd m3. Ennek a mennyiségnek átlagosan fele lehet szénhidrogén földgáz. Megfelelő inert leválasztással, széndioxid visszasajtolással ezek a telepek termelésbe állíthatók, az akadály itt jellemzően gazdasági jellegű.


4

Hosszútávon meghatározó lehet a nem konvencionális földgázmezőkből származó földgáz cseppfolyósítása. Magyarország jelentős megkutatott nem konvencionális földgázpotenciállal rendelkezik, a nyilvántartott kitermelhető összesített készlete 1566 milliárd m3. Azonban a termelés a kihívást jelentő geológiai struktúra és a globális gázárak alacsony mivoltának köszönhetően nem valószínű, hogy az elkövetkező 5 évben beindul. A kis és közepes teljesítményű cseppfolyósító üzemekkel kitermelhető és hasznosítható gázmezők különböző összetételű gázforrással és gázkészlettel rendelkeznek. A fejezet leltárt nyújt ezek sorából, összesítve a kitermelhető gázkincset. Válogatásunkban 115 szénhidrogénmező 421 olyan földgáztelepe szerepel. A számba vett szabadgáztelepek kitermelhető vagyona felszíni, normál állapotban összesen 12,3 milliárd m3 éghető földgáz. A 421 kiválasztott telep közül 271 van termelő mezőben, ebből 171 telepből még egyáltalán nem történt kitermelés. 66 telep olyan mezőben van, amelyből folyt már kitermelés, de jelenleg szünetel, itt 25 telep még egyáltalán nem termelt. 84 telep olyan mezőben van, ahol a mezőből még egyetlen telepben sem folyt termelés, illetve egy telep alkotja a mezőt. A hasznosításhoz szükséges beruházási igény vizsgálatával és üzleti modellel a fejezet megmutatja, hogy a hazai üzemanyag előállítás milyen gazdasági mutatókkal rendelkezhet. Ugyanígy hosszútávon jelenthet földgázforrást a Power-to-Gas útján termelt szintetikus földgáz, ami a megújuló energiák térnyerését is segíthetné, valamint a hazai jelentős szénvagyon elgázosításával is hazai forrásból lehetne földgázhoz jutni.


TARTALOM JEGYZÉK FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA……………………………………………………………….……………………………..2 TARTALOM JEGYZÉK……………………………………………………………………………………………………………………………5 1.8.1 A Tanulmányban használt adatok .................................................................................................. 6 1.8.2 Szakirodalom áttekintése és kivonata ............................................................................................ 7 1.8.3 Magyarországi földgázpiac ........................................................................................................... 12 1.8.3.1 Földgáz infrastruktúra bemutatása ................................................................................... 12 1.8.3.2 Földgázpiac bemutatása .................................................................................................... 15 1.8.3.3 Fogyasztási és termelési előrejelzés 2030-ig..................................................................... 19 1.8.4 LNG előállításának lehetősége import földgázból ........................................................................ 26 1.8.4.1 Határkeresztező vezeték infrastruktúra ............................................................................ 26 1.8.4.2 Szerződéses kapcsolatok, piaci erőviszonyok.................................................................... 27 1.8.4.3 Régiós földgázpiaci folyamatok ......................................................................................... 27 1.8.4.4 Az európai szállítóvezetékes földgáz-infrastruktúra lehetséges jövőképei ...................... 29 1.8.4.5 Szállítási költségek import földgázforrást feltételezve ..................................................... 37 1.8.4.6 LNG előállítása földgázkereskedőtől beszerzett földgáz esetén ....................................... 38 1.8.4.7 LNG cseppfolyósító infrastruktúra létesítése .................................................................... 40 1.8.5 Magyarország földgáz termelése és LNG előállítása konvencionális forrásokból........................ 42 1.8.5.1 Szénhidrogén bányászat .................................................................................................... 42 1.8.5.2 Magyarország földgáz termelése ...................................................................................... 43 1.8.6 LNG előállítása kisméretű és inertes hazai földgázmezőkből ...................................................... 53 1.8.6.1 LNG célra termelésbe állítható kisméretű és inertes hazai földgázmezők vizsgálatáról .. 53 1.8.6.2 LNG célra termelésbe állítható mezők törvényi hátteréről .............................................. 53 1.8.6.3 Inertes és kisméretű mezőkre vonatkozó bányászati jogosultak bemutatása, ................ 56 1.8.6.4 LNG céljára alkalmas készletek általános felmérése ......................................................... 58 1.8.6.5 Kis mezők vagy inertes gázkészletek elemzése ................................................................. 60 1.8.6.6 Közepes szénhidrogén vagy inertes gázkészletek hasznosítása ........................................ 61 1.8.6.7 Nagy méretű inertes gázkészletek hasznosítása ............................................................... 64 1.8.6.8 Mezők termelésbe állításának költsége és kockázatai ...................................................... 65 1.8.6.9 LNG forrásnak alkalmas gázok árának vizsgálata .............................................................. 67 1.8.6.10 Összefoglaló .................................................................................................................... 68 1.8.7 Nem konvencionális földgázból előállítható LNG......................................................................... 70 1.8.7.1 Európai kitekintés .............................................................................................................. 70 1.8.7.2 Magyarországi nem konvencionális földgáz-kitermelés ................................................... 72 1.8.8 Várható LNG költségek a Magyarországi cseppfolyósítást alapul véve ....................................... 73 1.8.9 Alternatív forrásból előállított LNG .............................................................................................. 77 1.8.9.1 Power-to-Gas, mint lehetséges LNG forrás ....................................................................... 77 1.8.9.2 LNG előállítása szintézisgázból a hazai szénvagyon felhasználásával ............................... 81 1.8.10 Javaslatok és következtetések a hazai LNG előállításához ................................................... … 99 Rövidítések és fogalmak magyarázata ............................................................................................ ….101 ÁBRA JEGYZÉK ................................................................................................................................. ….105 TÁBLÁZAT JEGYZÉK .......................................................................................................................... ….107 MELLÉKLET……………………………………………………………………………………………………………………………..………108

5


6

1.8.1. A tanulmányban használt adatok A tanulmányban törekedtünk a hazai földgázpiac és az ahhoz kapcsolódó potenciális LNG piac lehetőségeinek a felmérésére. Tanulmányunk a 2016. február 15-ig elérhető információk és adatok alapján készült, az ezt követően publikált adatokat csakis indokolt esetben használtuk fel. A fejezetben bemutatott adatokat, ahol lehetőségünk volt és ahol a többi munkacsoport munkáját is segíthetjük, az európai gáziparban is használatos EUR/MWh értékben adtuk meg. Ettől függetlenül az egyéb adatok átváltására az alábbi konverziós faktorok használatát javasoljuk. 1 USD = 286,36 Ft 1 EUR= 315 Ft 1 mmBtu LNG = 3,41 MWh 1 USD/mmBtu = 3,1 EUR/MWh 1 milliárd m3 LNG = 0,44 millió tonna LNG 1 tonna LNG ≈ 14,45 MWh földgáz


7

1.8.2. Szakirodalom áttekintése és kivonata Az 1.8-os fejezet elvégzéséhez a Századvég Gazdaságkutató számos tanulmányt használt fel, melyeket a forrás jegyzékben ismertettünk. Tekintve azonban a téma magyarországi fókuszát, felhasználásra kerültek a Századvég Gazdaságkutató saját készítésű előrejelzései és iparági tapasztalatai is egyben. Emellett pedig támaszkodtunk közvetlen iparági tapasztalatokra és információkra, amelyeket az érintett iparágakban vezető szerepet betöltő társaságokkal és személyekkel folytatottunk interjúk keretében. A releváns szakmai irodalom áttekintése az 1.6.1-es fejezetben részletezett módon történt, míg az interjúkat az alábbi módszertan alapján végeztük.

Kutatási terület és téma azonosítása

Interjú átiratok, jegyzetek digitalizálása elemzése és

Lehetséges interjú alanyok felkérése

Kérdések kidolgozása, interjú folyamatának meghatározása

Interjúk készítése

Kérdések tesztelése egy hozzáértő, ámde nem érintett csoporton

3. Ábra: az adatgyűjtéshez használt interjúk folyamata

A hazai földgáz infrastruktúra ismertetésében, iparági tapasztalatainkon kívül a fejezet elkészítésében nagy segítségünkre volt a hazai iparági szakértők által szerkesztett „A magyar földgázszektor működése és szabályozása I.” című kiadvány ([871] A magyar földgázszektor működése és szabályozása, Csanádi, Z. et al.). A kiadvány részletes és aktuális képet alkot a hazai földgázrendszer jellegzetességeiről, a hazai rendszer integráltságáról a regionális szállítóvezeték-hálózatba (5. ), a hazai kitermelés historikus alakulásáról, valamint a piaci és szabályozási kérdésekről is egyben. Az említett szakirodalom 2014-es kiadású, így az olyan információkat és piaci eseményeket, amelyek az azóta eltelt időben történtek az iparági szereplők éves beszámolóiból ([872] Az FGSZ Zrt. éves jelentése 2014, Földgázszállító Zrt.), és honlapjaikról szereztük be ([873] Hírek, Földgázszállító Zrt; [874] Földgáz, MEKH). Ezen kívül, a hazai földgázrendszer áttekintésében iránymutatást adott a REKK tanulmánya, amelyből elsősorban a hosszú távú, a hazai földgázellátást érintő strukturális változásokra következtettünk ([875] Földgáz nagykereskedelmi modell alternatívák

2015 után


8

Magyarországon, REKK). Ugyanígy felhasználtuk még a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal 2014-es Országgyűlési beszámolóját, melyben elsősorban a közelmúltban releváns piaci szerkezetről kaphatunk információkat ([876] MEKH Országgyülési beszámoló, MEKH) (4. Ábra).

4. Ábra: Földgázkereskedők piaci részesedésének változása a beszerzett források mennyisége alapján (2010-2014)

Habár a hazai kitermelhető földgázvagyon adatai nyilvánosak a Magyar Bánya és Földtani Hivatal honlapján, azonban a kitermelés mértéke a különböző mezőkről már a kitermelést végző vállalatok döntésein alapul. Ahhoz, hogy pontos képet alkothassunk a jövőben várható magyarországi földgázkitermelésről, interjúkat és megbeszéléseket folytattunk az iparági szereplőkkel. A hazai földgázfogyasztás előrejelzéséhez elsősorban iparági tapasztalatunkra és modelljeinkre hagyatkoztunk.


9

5. Ábra: Magyarország földgáz szállítási infrastruktúrája

Az LNG nem konvencionális hazai forrásból való előállításának keretrendszerének kialakításában Stevens kiadványaira hagyatkoztunk ([877] The Shale Gas Revolution, Stevens, P.; [878] Shale Gas in the United Kingdom, Stevens, P.), amelyek segítségével képet alkothatunk az európai és így a magyar palagáz és nem konvencionális földgázmezők kitermelési lehetőségeiről (6. ). Mivel azonban jelenleg Magyarországon nem állnak termelésben ilyen mezők, ezért a kitermelési lehetőségekről és annak LNG-hez való felhasználásának lehetőségét ismét iparági szakértőkkel folyatott interjúk alapján vizsgáltuk.

6. Ábra: Potenciális palagáz források Kelet-Európában ([879] Mako Through Shale Basin i Hungary and Romania, PacWest)


10

Fenntartható előállítási mód lehet Magyarországon a Power-To-Gas (PtG) üzemben (7. ) előállított szintetikus földgáz cseppfolyósítása is. A PtG erőművekben a völgyidőszakban jelentkező alacsony, vagy akár negatív villamos energia árakat kihasználva, elektromos áram segítségével vizet bontanak alkotóelemeire. Elméletileg az így keletkezett hidrogén így is betáplálható egy szerény mértékig a földgázhálózatba, amennyiben a törvényi és szabványügyi keretek erre lehetőséget adnak, de további szén-dioxid hozzáadásával metán is termelhető. A technológiával számos szakmai cikk foglalkozik. Breyer és munkatársai szerint, egy PtG erőmű már gazdaságosan is üzemeltethető, mint a villamos energia tárolás egyik alternatívája ([880] Powert-to-Gas as an Emerging profitable business through creating an integarted value chain, Breyer, C. et al.). Reiter és Lindorfer a technológiát vizsgálta a globális szén-dioxid kibocsátás csökkentésének eszközeként ([881] Global warming potential of hydrogen and methane production from renewable electricity via power-to-gas technology, Reiter, G. és Lindorfer, J). Végül, de nem utolsósorban Götz és munkatársai a technológia teljes átvilágítását és működésének gazdaságosságát elemezték ([882] Renewable Power-to-gas: a technological and economic review, Götz, M. et al.), így a tanulmány szempontjából is számos releváns információval szolgáltak.

7. Ábra: Power-to-Gas erőmű Falkenhagenben (DE)

A hazai földgázforrásból termelt LNG esetében érdemes megemlíteni a szénkészletek és biomassza elgázosításával nyerhető szintetikus metángázt, ami cseppfolyósítva LNG-vé alakítható. Hazánk lignitvagyona jelentős (8. ). Elméletileg akár hosszú távon is megoldást jelenthet az elgázosításhoz, valamint a Mátrai Erőmű bányáiban már aktív kitermelésben álló – így azonnal hozzáférhető – lignitmező.


11

8. Ábra: Magyarországi szénkészletek ([883] Coalbed Gas in Hungary, a preliminary report, Landis, E.R. et al.)

A szénkészletek elgázosítása és abból földgáz vagy egyéb folyékony szénhidrogének termelése már több évtizedes múltra visszatekintő technológia. A hazai alkalmazhatósági lehetőségeit a technológia átvilágításával Sudiro és Bertucco alapján vizsgáltuk ([884] Synthetic Natural Gas (SNG) from coal and biomass: a survey of existing process technologies, open issues and perspectives, Sudiro, M és Bertucco, A.).


12

1.8.3. Magyarországi földgázpiac 1.8.3.1 Földgáz infrastruktúra bemutatása 1.8.3.1.1 A földgázszállító rendszer Magyarországon két társaság végezhet

földgázszállítási

tevékenységet.

Egyikük

a

Földgázszállító Zrt., a MOL csoport tagja, ami a szállítóvezeték-hálózat szinte kizárólagos tulajdonosa. A földgázszállítási piac egy viszonylag új szereplője a Magyar Gáz Tranzit Zrt., ami a magyar-szlovák földgáz rendszerösszekötő vezeték beruházás megvalósítását és üzemeltetését végzi. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Állam, míg a MOL Nyrt. tőzsdére bejegyzett részvénytársaság, legnagyobb tulajdonosa a Magyar Állam, közel 25 százalékos tulajdoni aránnyal. A hazai földgázszállító-rendszer (9. ) hossza mintegy 5 800 km. Összeköti a határkeresztező pontokat, a hazai földgáztermelő helyeket, a földalatti gáztárolókat a településekkel és az ipari fogyasztókkal. A szállítóvezeték hálózat DN 200 – DN 1400 (mm) méretű, PN 40 – PN 75 (bar) tervezési nyomású acél csővezetékeket jelent. A távvezeték-hálózatban üzemel 6 kompresszor állomás, ahol gázturbinákkal hajtott turbó gázkompresszorok működnek a hálózati nyomás fenntartására. A szállítóvezeték-rendszeren 18 belföldi és 6 nemzetközi betáplálási pont van, ezeken a pontokon 27 mérőrendszer üzemel. A rendszer 400 kiadási ponton, ún. gázátadó állomásokon adja át a gázt az elosztóknak vagy közvetlenül az ipari fogyasztóknak. A gázátadó állomások 5 ezer – 600 ezer normál m3/óra kapacitásúak. Ugyancsak a gázátadó állomásokon vannak telemechanikai központok is, ahol az átadóállomás minden jellemző adatát gyűjtik, feldolgozzák és továbbítják a területi irányító központokba. A földgáz szállító rendszeren a következő mérések folynak: 

gázmennyiség mérés, térfogatmérés, átszámítás gnm3-re,



energiatartalom mérés a gáztérfogat és alsó hőérték meghatározással,



nyomásmérés,



hőmérsékletmérés,



a földgáz minőségi szabványnak való megfelelőség mérése,



üzembiztonsági mérések: aktív korrózió védelem, fordulatszám, szerelvények nyitottzárt állapota stb.


13

9. Ábra: Az FGSZ Zrt. és az MGT Zrt. nagynyomású földgázszállító vezetékei ([885] A magyar földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai, MEKH)

A földgázszállító működteti az országos rendszerirányító központot, és felügyelete alatt áll a napi kapacitás- és földgáz-kereskedelmi piac, így az FGSZ tekinthető a rendszerirányítónak is. A szállítói engedélyes évente elkészíti a szállítórendszer 10 éves fejlesztési tervének aktualizálását. A tervkészítés alapja az elosztói engedélyesek által gyűjtött 10 éves gázigény bejelentés. A 10 éves felkészülési terv a következő célokat szolgálja: 

a belföldi hidraulikai anomáliák csökkentése,



a diverzifikált import források biztonságos beszállítása,



felkészülés az új tranzit vezetékek magyarországi szakaszához csatlakozásra,



a meglévő határkeresztező szállítóvezetékek kétirányú szállításra alkalmassá tétele,



új gáztüzelésű erőmű tüzelőanyag ellátása.

1.8.3.1.2 A magyarországi földgáztároló infrastruktúra Magyarországon hat földalatti földgáztároló üzemel. A tárolókat leművelt földgáz mezőkből alakították ki. Mindegyik tárolóhoz tartozik nyersgáz előkészítő üzem és kompresszor állomás. A magyar gázrendszer sajátossága, hogy a kereskedelmi tárolás mellett biztonsági földgázkészletezés is történik. A biztonsági földgáztároló mobil kapacitása 1,2 milliárd m3. A


14

tároló úgy lett kialakítva, hogy kitárolási kapacitás legalább 45 napon át elérje a napi 20 millió m3-t. A biztonsági tároló teljes kapacitása 1 900 millió köbméter, ebből 1 200 a már korábban említett biztonsági tároló, 700 millió köbméter pedig ebben az esetben is kereskedelmi használatra allokált készlet. A magyarországi földgáztárolók együttes tárolókapacitása 6,3 Mrd. köbméter, amely meghaladja a hazai éves gázigény kétharmadát (1. Táblázat). Ez az érték európai összevetésben rendkívül magasnak tekinthető, hiszen az Európai Unió 28 országát tekintve a tárolókapacitás az éves gázfogyasztás mindössze 23 %-át teszi ki. 1. Táblázat: A magyarországi földgáztároló infrastruktúra ([886] Storage Map, Gas Storage Europe)

Tároló

Tárolókapacitás (millió m3)

Kereskedelmi tárolók Biztonsági tároló Összesen

4430

Kitárolási kapacitás max. (millió m3/nap) 53,6

Betárolási kapacitás max. (millió m3/nap) 32

1900 6330

25 78,6

12,7 44,7

Fontos tényező, hogy a magyar földgáz-rendszer 14-16 milliárd m3-es éves felhasználásra és tranzitra van méretezve. Jelenleg az éves felhasználás, természetesen magában foglalva az importot is, 8-9 milliárd m3 körül mozog, tehát a rendszer kapacitásai és lehetőségei messze nincsenek kihasználva. Ebből fakadóan egy földgázalapú integrált közlekedésfejlesztési stratégia pozitívan járulhatna hozzá a kapacitások gazdaságosabb és ésszerű kihasználásához. 1.8.3.1.3 A gázelosztó rendszer A nagy gázelosztó társaságok külföldi tulajdonban vannak. Tulajdonosaik az Engie (korábbi nevén GDF-Suez), E.ON és az ENI. Budapesten és az agglomerációs körzetben azonban az immáron állami tulajdonú Főgáz az elosztóhálózat egyedüli tulajdonosa. Magyarországon 2 696 településen van földgázszolgáltatás. A településeken összesen 61 ezer km elosztó hálózat működik. Főbb elemei: 



Gázfogadó állomás: a szállítóvezeték rendszerhez csatlakozik, egy vagy több település (nagyobb települések esetén településrész) ellátását végzi. Nyomásszabályozási, mérési, adatgyűjtési és adatrögzítési feladatai a jellemzők. Gázelosztó vezeték: Nagyrészt településeken belül üzemel az elosztóhálózat. A hálózatban DN 63 – DN 800 (mm) méretű vezetékek vannak, ezek anyaga főleg polietilén (PE) és acél. Az elosztóhálózat kiadási pontjain – a fogyasztónál – gázmérők üzemelnek, kivéve a kisfogyasztású, távfűtéses lakásokat. Az elosztóvezetékek nyomásfokozatai: o kisnyomású: 0-0,1 bar o középnyomású: 0,1-4 bar o nagyközép-nyomású: 4-25 bar






15

o nagynyomású: 25 bar felett. Körzeti nyomásszabályozó állomás: településrész gázellátásához biztosítja a megfelelő gáznyomást. A kisnyomású elosztóhálózatot tápláló körzeti nyomásszabályozók szolgáltatási biztonsága kiemelt. Diszpécser központ: az elosztó hálózat távfelügyeletét diszpécser központ irányítja, folyamatos munkarendben. A diszpécser központ fogadja a távmérők adatait és a fogadó állomások telemechanikai jeleit. A gázfogadókban a távfelügyelet kiépítése többéves program, a nagyobb települések gázfogadó állomásain építik ki először.

1.8.3.2 Földgázpiac bemutatása Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a hazai földgázszektor tevékenységek szerinti felépítését, illetve a feladatokat ellátó társaságok tulajdonosi szerkezetét. 1.8.3.2.1 Földgázkitermelés Földgáztermelő az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez. A legnagyobb hazai földgáztermelő a MOL Nyrt., a többi termelő jellemzően kisebb, magántulajdonú társaság. 2. Táblázat: Magyarországi földgáztermelők Cégnév

MOL Nyrt.

Tulajdonosi struktúra (Földgázkitermelés) 2. 3. Egyéb 76,24% (ebből 4 Magyar Állam Közkéz-hányad 44,15% CEZ 7,35% tulajdonos 5% felett 24,74% részesül) 1.

Magyar Horizont Energia Kft.

HHE America Inc. 100%

Tét-3 Kft.

NAT-Gas s.r.o. SK-92901 Dunajská Streda

Petrohungária Kft. RAG Kft. Folyópart Energia Kft. O&GD Central Kft. TXM Kft. TDE Services Kft.

Petróné Juhász Katalin RAG-M-B Management und Beteiligungs GmbH AT-1015 Bécs JKX Hungary B.V. NL-1118 BH Schiphol Sand Hill Petroleum B.V. NL-1077 Amsterdam Mako Energy Corporation US-19801 Delaware Dávoti György

CAMINUS 2010 s.r.o. SK-92901 Dunajská Streda Petró Péter József

Szabó Mónika

A kitermelési arányokat vizsgálva megállapítható, hogy a MOL valóban a meghatározó földgázkitermelő az országban. A kitermelőkre lebontott részletes és aktuális kitermelési adatok nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor a historikus adatokat tanulmányozva is kibontakoznak a legfontosabb trendek. A 2010 előtt tapasztalt magasabb hazai kitermelési környezetben a MOL egyeduralma gyakorlatilag megkérdőjelezhetetlen volt, majd a 2008 után termelésbe vont mezőkkel nőtt meg a legnagyobb arányban a független kitermelők


16

részesedési aránya ([848] Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, A Nemzeti Energiastratégia 2030 gazdasági hatáselemzése). Ennek hatására 2009-ben már 12 %-át adták a független termelők a hazai termelésnek, ami 9 %-os növekedés 2007-hez képest. Habár friss adatok nem állnak rendelkezésre az utóbbi évekre vonatkozóan, azonban a 2014-es termelési tény adatból a MOL által közzétett 2014-es napi termelést kivonva ([847] MOL Csoport, MOL Magyarország kutatás-termelés tevékenységének a bemutatása) megbecsülhető, hogy a kitermelési mennyiségi viszonyok nem változtak jelentősen az utóbbi években. Továbbra is a MOL a meghatározó kitermelő, a független termelők mindössze 8-10 %-os részesedést értek le a teljes kitermelésben. Iparági információk alapján, a 8-10 %-os független részesedés mindössze egy társasághoz, a Magyar Horizont Energia Kft-hez köthető. 3. Táblázat: Hazai földgázkitermelés megoszlása a MOL és független kitermelők között (millió m3)

MOL kitermelés Független termelés MOL termelés aránya

1.8.3.2.2

2007 2488 83

2008 2620 188

2009 2751 339

2014 1589 134

97%

93%

88%

92%

Földgázszállítás

A földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása, beleértve a szállítási rendszerüzemeltetői tevékenységet is, amelyet az FGSZ Zrt. lát el. A Magyar Gáz Tranzit Zrt. a magyar-szlovák földgáz rendszerösszekötő vezeték beruházás megvalósítását és üzemeltetését végzi. 4. Táblázat: Földgázszállítási engedélyesek Cégnév

1.

FGSZ Földgázszállító Zrt. Magyar Gáz Tranzit Zrt.

Tulajdonosi struktúra (Földgázszállítás) 2. 3. Egyéb

MOL Nyrt. 100%

-

-

-

Magyar Állam 100%

-

-

-

1.8.3.2.3 Földgázelosztás A földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz. Öt nagy regionális földgázelosztó társaság működik Magyarországon. 5. Táblázat: Földgázelosztói engedélyesek Cégnév E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt. E.ON Közép-

1. E.ON Hungária Zrt. 99,96% E.ON Hungária Zrt.

Tulajdonosi struktúra (Földgázelosztás) 2. 3.

Egyéb

-

-

0,04%

-

-

0,09%

1.8. LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai dunántúli Gázhálózati Zrt. ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. TIGÁZ-DSO Kft.

1.8.3.2.4

17

99,91% GDF Suez Csoport 100%

-

-

-

FŐGÁZ Zrt. 100%

-

-

-

TIGÁZ Zrt. 100%

-

-

-

Földgáztárolás

A földgáz engedély alapján végzett – kereskedelmi vagy biztonsági célú – tárolása. 6. Táblázat: Földgáztárolási tevékenységet űzők Cégnév

Tulajdonosi struktúra (Földgáztárolás) 2. 3.

1.

MFGT Magyar Földgáztároló Zrt. MMBF Földgáztároló Zrt.

MVM Zrt. 100%

-

MFB Zrt. 51%

MSZKSZ 49%

Egyéb

-

-

-

-

1.8.3.2.5 Földgáz-nagykereskedelem A Magyar Földgázkereskedő Zrt. a legnagyobb hazai földgáz-kereskedelmi engedélyes, a földgáz egyetemes szolgáltatók elsődleges nagykereskedője rendelkezik a hosszú távú orosz földgázimport-szerződéssel. 7. Táblázat: Földgáz-nagykereskedő Cégnév

1.

MFGK Magyar Földgázkereskedő Zrt.

1.8.3.2.6

Tulajdonosi struktúra (Földgáz-nagykereskedelem) 2. 3. Egyéb

MVM Zrt. 100%

-

-

-

Közvetítői tevékenység

Ilyen tevékenységet a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt. lát el, amelynek fő tevékenysége az orosz Gazpromtól származó földgáz értékesítése Magyarországon. 8. Táblázat: Közvetítői tevékenységet ellátók Cégnév Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt.

1. MVM Zrt. 50%

Tulajdonosi struktúra (Közvetítői tevékenység) 2. 3. LLC Gazprom Export

Centrex Hungária Zrt.

Egyéb -


1.8.3.2.7

18

Szervezett földgázpiac (gáztőzsde)

A szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik. 9. Táblázat: Szervezett földgázpiac Cégnév

1.

CEEGEX Középkelet-európai Szervezett Földgázpiac Zrt.

1.8.3.2.8

Tulajdonosi struktúra (Szervezett földgázpiac) 2. 3.

HUPX Zrt. 100%

-

Egyéb

-

-

Szabadpiaci kereskedelem

A fogalom értelmezése szerint: a földgáz üzletszerű, az egyetemes szolgáltatás keretén kívüli, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése. A MEKH több mint 50 földgázkereskedői engedéllyel rendelkező társaságot tart nyilván, amelyek közül a nagyobbak az egyes külföldi hátterű energetikai társaságcsoportokhoz tartoznak (E.ON, RWE, ENI, Magyar Telekom), vagy nagyerőművek, nagyvállalatok (pl. BorsodChem) leányvállalataiként működnek. Fentiek mellett az egyik legjelentősebb és állami tulajdonú szereplő az MVM Csoporthoz tartozó MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt., amely 2011. július 1. óta folytat gázkereskedelmet. Fontos még megemlíteni a magyar többségi tulajdonban lévő MET Magyarország Zrt.-t is.

1.8.3.2.9

Egyetemes szolgáltatás

Speciális, szabályozott kereskedelmi forma. Az arra jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése. Az engedélyesek regionális alapon lefedik az ország területét, ez jelenleg teljesen átalakulóban van. Az ENKSZ Zrt.-hez tartozó FŐGÁZ Zrt. megkapta a MEKH-től az ország teljes területére szóló kiterjesztett egyetemes szolgáltatói engedélyt. A MEKH határozatai alapján a FŐGÁZ 2016. január 1-től átveszi az E.ON Energiaszolgáltató Kft., 2016. július 1-től a GDF Suez Energia Magyarország Zrt. egyetemes szolgáltatásban ellátott ügyfeleit, valamint a MEKH jelenleg már vizsgálja a Tigáz Zrt. kérelmét az egyetemes szolgáltatói működési engedélye visszavonására. A Tigáz ügyfeleit is a FŐGÁZ


19

fogja átvenni, ennek időpontja azonban a tanulmány zárásának időpontjában még nem ismert. A 10. táblázat a még aktuális négy nagy egyetemes szolgáltató adatait tartalmazza. 10. Táblázat: Földgáz egyetemes szolgáltatók Cégnév

Tulajdonosi struktúra (Földgáz egyetemes szolgáltatás) 2. 3. Egyéb

1.

E.ON Energiaszolgáltató Kft. FŐGÁZ Zrt. GDF Suez Energia Magyarország Zrt. Tigáz Zrt.

E.ON Hungária Zrt. 100% MFB Zrt. 100% GDF International SAS 99,9% ENI S.p.A. 97,876%

-

-

-

-

-

-

-

-

0,1%

-

-

2,124%

1.8.3.3 Fogyasztási és termelési előrejelzés 2030-ig 1.8.3.3.1

Fogyasztási előrejelzés

A belföldi földgázfelhasználás 2013-ban alig haladta meg a 9,2 Mrd. köbmétert, ami 35 százalékkal alacsonyabb a 2005-ös, 14 Mrd. köbméter feletti csúcsértéknél. 2014-ben abszolút negatív csúcsot ért el a földgázfelhasználás, 8,3 Mrd. köbméter fogyasztással. 2014-hez képest 2015-ben a felhasználás valamelyest növekedett 8,9 Mrd. köbméteres fogyasztással. Előrejelzésünk alapján közép- és hosszútávon valamennyi vizsgált forgatókönyv esetén tovább fog csökkenni a magyarországi földgázfelhasználás, ugyanakkor a visszaesés mértéke 2020-ig mindössze 6–11 százalék, 2030-ig 20–25 százalék lehet. Várakozásunk szerint 2030-ban közelítőleg 7–7,3 Mrd. köbméter lehet a belföldi földgázfogyasztás, ami átlagosan évi 1,3–1,6 százalékos csökkenést jelent. 9 500 9 000

millió m3

8 500 8 000 7 500 7 000 6 500 2013

2014

2015

Legmagasabb

2016

2017

2018

Legvalószínűbb

2019

2020

Legalacsonyabb

2025

2030


20

10. Ábra: A belföldi földgázfelhasználás lehetséges alakulása 2013-2030

A gazdaság szektorai közül jelentős gázfogyasztás-bővülés az ipar esetében jelezhető előre. Várakozásunk szerint az ipar továbbra is a gazdaság egyik húzóereje marad. A szektor szereplőinek véleménye szerint az ipari hőtermelésben a földgáz kiváltásának lehetősége a jövőben is korlátozott marad. 10000

9223 209 1275

9000 8000

8957 8197

224 1185

millió m3

7000 3095

6000

7438

211 975

2891

2461

5000 4000 3000

7174

196 777

208 718

2058

1913

2266

2147

1816

1492

1275

2378

2510

2734

2915

3060

2013

2015

2020

2025

2030

Tercier szektor

Szállítás-elosztás-tárolás

2000 1000 0

Ipar

Erőművek és távfűtés

Lakosság

1. Ábra: A belföldi földgázfelhasználás előrejelzése szektorális bontásban a közlekedési szektort kivéve, a legvalószínűbb fogyasztási forgatókönyv alapján

A lakossági és tercier szektorban a fölgázfogyasztás radikális visszaesését prognosztizáljuk, elsősorban a kiterjedt épület-energiahatékonysági programok eredményeként. Az erőművek és távhőtermelés esetében a gázigény drasztikus visszaesését várjuk, döntően a hőigény csökkenése és a megújulóenergia-hasznosítás bővülése hatására. Az ipari földgázfogyasztás 2005 és 2012 között a válság mélypontját követő korrekciójától eltekintve egészen 2013-ig csökkenő pályán mozgott, dacára a jelentős termelésbővülésnek. Várakozásunk szerint e tekintetben 2014-ben trendforduló következett be, közép- illetve hosszútávon pedig az ipari gázigény monoton növekedése lesz megfigyelhető. Előrejelzésünk szerint az optimista forgatókönyv megvalósulásakor a földgázfogyasztás 2030-ban 29, pesszimista szcenárió esetén 18 százalékkal haladhatja meg a 2013-as szintet. Ugyanakkor 2020-ig

a

gázigény növekedésének

40–50

százaléka

nem

az

energiafelhasználás

növekedéséből, hanem az anyagában történő gázfelhasználás (műtrágyagyártás) bővüléséből ered.


21

3061

3200

2734

2800

2378

2510

millió m3

1600 1200 800

661 630

2400 2000

2915

485

57 87 87 90 95 145 179 197 204

521 76 89 97 100 98 159 186 203

101 75 112 115 58 169 193 220

693

115 74 120 124 82 181 186

150 79 127 134 87 190 173

254

254

243

268

287

214

296

301

325

333

340

457

468

492

519

547

2013

2015

2020

2025

2030

400 0 Mg.+élelmiszer Kőolaj-feldolgozás Járműgyártás

Vegyipar Egyéb ipar Vas- és acél

Nem fémes ásványok Papír és nyomda Gumiabroncs-gyártás

Gépgyártás Nemvas-fémek Műtrágyagyártás

2. Ábra: Az ipari földgázfelhasználás előrejelzése az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén

Az ipari földgázfogyasztáson belül nagy súllyal rendelkező alágazatok közül a műtrágyagyártás esetében kiemelkedően nagymértékű gázfogyasztás-bővülés várható, míg a mélypontjáról elmozduló építőanyag-ipar gázfelhasználása is dinamikusan emelkedhet a vizsgált időszakban. A két húzóágazat, a járműipar és a gépipar termelésének gyors növekedése mérsékelt hatást gyakorol az ipari földgázfelhasználásra. Arányait tekintve a gumiabroncs-gyártásban jelezhető előre a legnagyobb mértékű gázigény-növekedés. E tekintetben csökkenést mindössze három ágazatban, a vas- és acéliparban, a kőolaj-feldolgozásban és a papíriparban (utóbbi esetben kizárólag a saját erőmű építéséből fakadóan) prognosztizálunk. Mivel a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó gumiabroncs-gyártás, továbbá a gépipar és az építőanyag-ipar erősen konjunktúrafüggő, így egy esetleges újabb gazdasági válság egészen más pályára terelhetné az ipari földgázfogyasztást. A hőmérsékletfüggő lakossági és tercier szektorbeli földgázfogyasztás az árnövekedés, a jövedelemcsökkenés és az energiahatékonysági beruházások eredményeként 2006 után csökkenő pályára állt. Várakozásunk szerint a két szektor földgázfelhasználása a dinamikus gazdasági növekedés és az alacsony lakossági földgázár ellenére tovább esik, 2030-ban 40 százalékkal lehet alacsonyabb, mint 2013-ban.


22

5000

4370

4500

4076

4000 1275

millió m3

3500

1185

3000

3436 975

2500

2835 777

2630 718

2000 3095

1500

2891

1000

2461

2058

1913

2025

2030

500 0 2013

2015 Lakosság

2020 Tercier szektor

3. Ábra: A lakosság és a tercier szektor földgázfelhasználásának előrejelzése

E jelentős csökkenést elsősorban az épületek és a fűtési rendszerek energiahatékonyságának növekedésétől várjuk, aminek feltétele, hogy az energiahatékonysági irányelvben előírt kötelezettségek, illetve a Nemzeti Épületenergia Stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósuljanak. A népesség prognosztizált csökkenése a lakossági gázigényt közvetlenül, a közszolgáltatásokét közvetett módon mérsékli. A fűtési célú földgázfelhasználás esetében lefelé mutató kockázatot jelent, hogy hatékony energetikájú épületek esetében átmeneti időszakban a villamos energiával (klímaberendezés) történő egyre nagyobb mértékben váltja ki a földgázt. E trend jövőbeli alakulását a két energiahordozó árarányának változása determinálja. Az elmúlt 10 évet tekintve az erőművi földgázfelhasználás esetében volt tapasztalható a legnagyobb mértékű csökkenés, amely 2007-es csúcsához képest 2013-ra 2,7 Mrd köbméterrel, mintegy 60 százalékkal esett vissza. Ennek elsődleges oka a villamos energia tőzsdei árának radikális csökkenése volt, de a kapcsolt erőművek támogatásának átalakítása, illetve a csökkenő távhőigény is jelentős szerepet játszott.


23

2500

2266 2000

2147

521

1816

535

millió m3

138 141

1500

348

1492

150

208

1275

160

135 180

832 789

1000

572

341

296 360

387

423

360

322

360

360

2013

2015

2020

2025

414

500

423

0 Mentrendtartó

Ipari

Fűtőerőmű

Egyéb erőmű

240 2030 Távfűtő kazán

44. Ábra: Az erőművek és a távfűtő kazánok földgázfelhasználásának előrejelzése, az alacsonyabb gázfogyasztási forgatókönyv megvalósulása esetén

Előrejelzésünk szerint az erőművek és távhőtermelő kazánok földgázfelhasználásának csökkenése közép- és hosszútávon is folytatódni fog. Ugyanakkor a változás mozgatója szinte kizárólagosan

a

távhőtermelés

földgázigényének

drasztikus

csökkenése

lesz.

A

távhőtermelésben az épület-energiahatékonysági beruházások, valamint a megújulóenergiaés hulladékalapú távhőtermelés előretörése szorítja le a gázfelhasználást. Az ipari erőművek gázfogyasztása a hőigény növekedése miatt emelkedhet, míg a menetrendtartó erőművek termelése a Paksi Atomerőmű új blokkjainak üzembe lépéséig a földgázár/áramár hányados függvényében tág tartományban mozoghat. 1.8.3.3.2

Földgáz kitermelés előrejelzése

A földgázkitermelés jövőbeli alakulására számos tényező gyakorol hatást. Egyik meghatározó tényező az európai tőzsdei gázár. A prognózisok szerint a jelenlegi alacsony gázár a szűkülő kereslet, a növekvő LNG–kínálat, az egységesülő európai gázpiac, illetve egyéb világpiaci körülmények (ázsiai LNG-árak radikális visszaesése, olajár-esés, szén árának jelentős csökkenése) következtében hosszabb távon is fennmaradhat, ami nem ösztönző a magasabb költségű földgázkitermelés szempontjából. Emellett a kitermelés jövőbeli alakulása szempontjából kulcsfontosságú a szabályozói környezet változása. A nem konvencionális földgázkitermelés esetében megtörtént a bányajáradék csökkentése, de a kitermelés felfutásához kedvezőbb jogszabályi környezet (környezetvédelmi engedélyeztetés, kutatható területek bővítése) kialakítására is szükség volna.


24

A hazai földgázkitermelés szempontjából két jelentős kockázatot mindenképpen szükséges kiemelni. Az egyik kockázatot a földgázszabvány szigorítása képviseli, amely szigorúbb minőségi követelményeket ír elő a hálózatba táplált földgáz minőségével szemben. Magyarországi termelők hároméves moratóriumot követően kell megfeleljenek az új EN ISO 16726 szabvány követelmeinek. A hazai kitermelésű földgáz egy részének minősége ugyanakkor már a korábbi, „megengedőbb” szabványnak sem felelt meg, a kritériumokat importgáz keverőkörben való hozzáadásával sikerült teljesíteni. A szabvány szigorodásával bizonytalanná válik a nem megfelelő minőségű földgázt adó kutak jövője. Ezen kutak kiesése több százmillió köbméterrel csökkenti a hazai földgázkitermelést. Hosszabb távon szintén kockázatot jelenthet a hazai földgázkitermelést illetően az európai földgázszállítási irányok átalakulása (kelet – nyugat helyett nyugat, északnyugat – keleti irányú áramlás),

az

Ukrajnán

keresztül

történő

földgázszállítás

megszűnése/minimálisra

mérséklődése. Ahogyan az előző pontban is említettük, a hazai kitermelésű földgáz egy része csak importgázzal való keverés révén éri el a hálózatba való tápláláshoz szükséges minőséget, a hazai gázkitermelés viszont döntő részben éppen a keleti határ közelében (Hajdúszoboszló, Algyő) zajlik, aminek megfelelően a keverőköri keverést is e kutak közelében végzik. Így amennyiben nem érkezne földgáz keleti irányból Magyarországra, úgy a keverőkörig a nyugati irányból érkező importgáznak az egész országon keresztül kéne áramlania, ami jelentős költségemelkedést jelentene. Ebből kifolyólag bizonytalanná válna a nem megfelelő minőségű földgázt adó kutak jövője. Iparági előrejelzés szerint a magyarországi földgázkitermelés csökkenő trendje a mezők kimerülése miatt fennmarad, 2030-ra optimista várakozások esetén is 900 millió köbméterre eshet vissza a felszínre hozott földgázmennyiség, míg pesszimista szcenárió megvalósulásakor 2030-ban már a 200 millió köbmétert sem fogja elérni. A hazai földgázkitermelésre vonatkozó előrejelzést hagyományos/nem hagyományos földgázkitermelés megoszlásban a 11. Táblázat mutatja. A két forgatókönyv közötti különbséget a szabályozási környezet és a gázpiaci fundamentumok alakulása jelenti. Támogató és ösztönző szabályozás esetén a konvencionális kitermelés visszaesése tompítható, illetve felfuthat a nem konvencionális kitermelés is, ami további hazai forráslehetőségeket biztosítana a földgázalapú közlekedés elterjedéséhez szükséges földgázmennyiség hazai kitermeléséhez. 11. Táblázat: A hagyományos és nem hagyományos földgázkitermelés várható alakulása Hazai földgázkitermelés

Optimista forgatókönyv

Hagyományos 3 (millió m ) 2016 2017 2018

1639 1569 1444

Nem hagyományos 3 (millió m ) 5 5 115

Pesszimista forgatókönyv

Összesen 3 (millió m )

Hagyományos 3 (millió m )

1643 1574 1559

1322 1103 919

Nem hagyományos 3 (millió m ) 2 2 2

Összesen 3 (millió m ) 1324 1104 921

1.8. LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai 2019 1254 2020 1073 2025 486 2030 355 Forrás: Iparági becslés

1.8.3.3.3

115 115 574 573

1369 1188 1060 928

25 737 605 268 181

2 2 2 0

739 607 270 181

A földgázkereskedelmi mérleg előrejelzése

A földgázmérleg előrejelzése során fogyasztási oldalon a legnagyobb valószínűséggel bekövetkező forgatókönyv, kitermelés esetében a pesszimista szcenárió eredményét vettük számításba. Kitermelés esetében abból a megfontolásból kalkuláltunk a pesszimista forgatókönyvvel, hogy a hazai gázkitermelés jövőjét számos kockázat övezi (szabvány, gázszállítási útvonalak változásából fakadóan az importgáz keverőkörbe történő szállítása), illetve piaci fundamentumok az európai gázár tartósan alacsony szintjét vetítik előre. Előrejelzésünk szerint a hazai földgázimport-szaldó – a tárolói készletfelhasználás éves alakulását semlegesnek (nullának) feltételezve – 2015–2020 folyamán az évi 7400–7700 millió köbméteres tartományban ingadozhat. Majd 2030-ig a kitermelés drasztikus csökkenése ellenére 7 milliárd köbméter közelébe eshet vissza, ami elsősorban a lakossági és tercier szektor, valamint a távhőtermelés visszaeső gázigényének a következménye. A hazai földgázkitermelés részaránya 2015–2030 között várhatóan folyamatosan csökkenni fog. 2025–2030-ra a hazai kitermelés részaránya várhatóan a magyarországi igények ellátásában elhanyagolható mértékűre, 2–4 százalékra esik vissza. 7800

7677

7700

7674

7605

20% 7635

18%

7600

millió m3

7500 7400

7397

16%

7450

14% 12%

7300

7222

10%

7200 7057

7100

8%

7000

6%

6900

4%

6800

2%

6700

0% 2015

2016

2017

Földgáz importszaldó (bal tengely)

2018

2019

2020

2025

2030

Hazai termelés részaránya (jobb tengely)

5. Ábra: A földgázkereskedelmi mérleg várható alakulása


26

1.8.4. LNG előállításának lehetősége import földgázból 1.8.4.1 Határkeresztező vezeték infrastruktúra Magyarország jelenleg Ukrajna, Ausztria és Szlovákia felől képes földgázt importálni. Hazánk megtette az egységes régiós gázpiac kialakításához szükséges lépéseket, hiszen Szlovénia kivételével valamennyi országgal rendelkezik vezetékes kapcsolattal, illetve az osztrák–magyar interkonnektort leszámítva valamennyi szomszédos országba érkezhet gáz Magyarországon keresztül. Horvátország és Románia ugyanakkor egyelőre nem biztosította a kétirányú szállítás lehetőségét a hazánkkal összekötött vezetékein. A magyar földgázszállító határkeresztező kapacitások legfőbb paramétereit a 12. Táblázatban ismertetjük. 12. Táblázat: A magyar földgázszállító határkeresztező kapacitások ([887] Éves jelentés 2014, Mol Nyrt., [888] gas Trade Flow sin Europe, International Energy Agency) Vezeték Irány ukrán–magyar osztrák–magyar szlovák–magyar magyar–román magyar–szerb magyar–horvát

Napi szállítókapacitás 3 millió m /nap

Éves szállítókapacitás 3 Mrd m /év

Kihasználtsága (2014)

71,3 16,8 14,4 12

26 6,1 5,2 4,8

25% 9% 79% –

4,8 0,2 13,2 19,2

1,7 0,1 4,8 7

4%

UAHU HUUA ATHU SKHU HUSK HURO (ROHU) HURS HUHR

33% 1%

Jelenleg a földgáz európai és világpiacát túlkínálat jellemzi. A túlkínálat egyik oka az alacsony kereslet. A német megújulóenergia-termelés felfutásának köszönhetően a nagykereskedelmi villamosenergia-árak

jelentősen

visszaestek,

ami

rontotta

a

gázüzemű

erőművek

profitabilitását, ezáltal ebből a szektorból visszaesett a kereslet. Másrészt a válság alatt visszaesett az ipari termelés, ami szintén a gázigény zsugorodásával járt, majd a válság után sem tért vissza a földgázfogyasztás a válság előtti szintekre. Ennek egyik oka az energiahatékonysági beruházások megvalósulása az iparban, másrészt pedig a lakossági épületenergia-hatékonysági beruházások is a gázfelhasználás csökkenésének irányába hatottak. A kereslet szűkülésével párhuzamosan a gáz kínálata stabil. Sőt, 2014 második felétől az európai földgázárat nyomás alá helyezte a kontinensre érkező LNG (cseppfolyósított földgáz) nagy mennyisége. 2014–2015 folyamán a korábban az európai szintet kétszeresen meghaladó ázsiai LNG-árak ugyanis megfeleződtek és az európai árhoz konvergáltak. Az árkülönbség okozta „elszívó hatás” megszűnésével viszont az LNG-szállítmányok ismét Európa felé vették az irányt, jelentős túlkínálatot generálva. A nyomás egyrészt valamennyi eladót árcsökkentésre kényszerít, másrészt a piacon elérhető gázmennyiség, azaz a likviditás bősége a hosszú távú


27

szerződések helyett a piaci, akár másnapi szállítású tőzsdei beszerzés felé orientálja a földgázkereskedőket. Az európai földgázfogadó kapacitásokat szintén túlkínálat jellemzi, az LNG-fogadó terminálok kihasználtsága igen alacsony. Várhatóan a következő években is túlkínálat fogja jellemezni az európai földgázpiacot, ami még további nyomás alá helyezi az árakat. Az európai földgázpiac a likviditás bősége következtében a rugalmasabb tőzsdei termékek irányába tolódhat el, ami a hosszú távú szerződések keretében exportáló vállalatokat is árpolitikájuk felülvizsgálatára kényszeríti.

1.8.4.2 Szerződéses kapcsolatok, piaci erőviszonyok A kelet- és közép-európai országok esetében továbbra is hatályban vannak az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszerződések. Ugyanakkor az orosz fél több irányból is nyomás alá került. Egyrészt az Európai Unió megindította a Gazprommal szemben a trösztellenes eljárást, mivel az orosz vállalat visszaélt az erőfölényével a közép- és kelet-európai országokkal szemben. Másrészt az orosz félnek alkalmazkodnia szükséges a megváltozott piaci körülményekhez, a piaci realitásokhoz. Európában túlkínálat van földgáz tekintetében, az importőrök az igények egyre nagyobb részét képesek biztonságosan ellátni a hosszú távú szerződések helyett a piaciról történő beszerzéssel. Az európai piacnak egyelőre nem alternatívája az ázsiai. A több irányból érkező nyomás következményeként a jövőben az orosz fél számos engedményre kényszerülhet. Várhatóan a „take or pay” jellegű szerződések rugalmasabbak lesznek, az árképlet a piaci árazás irányába tolódik el az olajárindexálttól, valamint nem lesz tiltott az orosz gáz reverz irányú exportja, például Ukrajnába. Az orosz félnek be kell tartania az európai játékszabályokat, aminek egyik első jeleként a Gazprom sikeres gázpiaci aukciót tartott.

1.8.4.3 Régiós földgázpiaci folyamatok Románia 2013–2014-re gázellátás szempontjából közel önellátóvá vált. A Fekete-tengerben felfedezett gázmezők révén pedig az ország nettó gázexportőrré is avanzsálhat. Ugyanakkor Romániában a földgáz kivitelének infrastrukturális és jogi akadályai is vannak. Az Európai Bizottság meg is indította Romániával szemben a kötelezettségszegési eljárást és arra szólította fel, hogy ne akadályozza az áruk szabad áramlását, számolja fel a földgázexport előtt álló akadályokat. A pénzügyi büntetés elkerülése érdekében várhatóan kétirányúvá fogják tenni a magyar–román interkonnektort, illetve összekapcsolják nemzeti hálózatukat a nemzetközivel. 2016 januárjában komoly előrehaladást sikerült elérni a romániai gázhálózat európai integrációját tekintve. A megkezdett kötelezettségszegési eljárást követően az újévben az Európai Bizottság bejelentette, hogy a román interkonnektor felkerült a Connecting Europe Facility (CEF) támogatandó projektek listájára, így a román fél maximálisan 180 millió EUR támogatásban részesülhet, hogy az ország belső szállítási hálózatát fejlesszék, valamint, hogy


28

azt a nemzetközi rendszerbe is integrálják. Ennek elsődleges lépése a magyar interkonnektor kétirányúvá tétele. A 2016 januári CEF bejelentésnek vannak még magyar vonatkozásai is, a támogatott projektek közé felkerült még a Városföld-Ercsi-Győr nyomvonalú szállítóvezeték infrastruktúra fejlesztésének vizsgálata annak érdekében, hogy a fejlesztendő román vezetéken keresztül Magyarország nyugati határát is elérhesse a román földgáz. Szerbia a Déli Áramlat bukása következtében továbbra is csak Magyarországon keresztül lesz képes földgázt importálni. Ugyanakkor a szerb tárolókapacitás bővítése negatívan hat a magyarországi földgáztárolók piaci potenciáljára. Horvátország – Romániához hasonlóan – szintén nem biztosította a kétirányú áramlást a két országot összekötő vezetéken. A szlovén gázpiaci stratégia célja a valamennyi szomszédos országgal való kétirányú szállítóvezetékes kapcsolat kialakítása, az ország tranzitszerepének növelése. Ausztria gázimport forrásokban gazdag, a baumgarteni hub révén Európa egyik első számú gázelosztója és célja ennek fenntartása. A szlovák–magyar interkonnektor kereskedelmi üzeme 2015-ben indult meg, ugyanakkor a vezetéken gyakorlatilag nem zajlik szállítás. Szlovákia az észak–déli gázfolyosó részeként Lengyelországgal tervezi összekapcsolni vezetékes hálózatát. Elsődleges célja, hogy az orosz gáz tranzitországa maradjon, amelyet fenyeget az ukrán gáztranzit kilátásba helyezett leállítása. Ukrajna földgázfelhasználása rohamosan csökken. Amennyiben valóban megszűnik az orosz gáz tranzitja az országon keresztül, akkor nyugati irányból lesz kénytelen ellátni az országot, Szlovákián, Magyarországon és Lengyelországon keresztül. Magyarország szempontjából rendkívül előnyös lenne, ha összekapcsolódna a magyar és a szlovén földgáz-hálózat, amely az egyetlen olyan a határos országok közül, amellyel Magyarország nem rendelkezik kapcsolattal. A szlovén piac habár rendkívül kicsi, ugyanakkor fontos tranzitország és remek kapcsolódásokkal rendelkezik az európai hálózatban. A szlovén interkonnektor lehetőséget teremtene az olasz forrásokhoz való hozzáféréshez, ami az algériai gáz révén, valamint LNG import termináljai révén ismét egy meghatározó alternatívája lehet az orosz földgáznak. Az olasz források mellett Szlovénia Ausztriával is kapcsolatban áll, ezáltal a vezeték megépítésével a HAG mellett egy alternatív útvonala is lehet a nyugat-európai forrásoknak.

Jelenleg

diplomáciai

szinteken

folyik

egyeztetés

az

interkonnektor

megvalósításáról, amelynek megvalósításában akár az olasz fél is érdekelt lehet, mivel így számukra is egy újabb lehetőség nyílik orosz gáz importálására, így csökkenthetné az ország az algír gáztól való függőségét. Régiós szinten a horvátországi Krk-szigeten megvalósítandó LNG import terminál kulcsfontosságú, hiszen így egy újabb, ráadásul Európán kívüli forráshoz juthat Magyarország, aminek piacán jelentős árverseny várható az elkövetkező években. A témával részletesen foglalkozik az 1.6-os fejezet.


29

1.8.4.4 Az európai szállítóvezetékes földgáz-infrastruktúra lehetséges jövőképei Európában a 2000-es évek közepe óta keresik a megoldást az orosz gáz tranzitjának biztonságosabbá tételére. Az ennek jegyében kidolgozott projektek azonban elbuktak, ahogyan arról a 1.6. fejezetben részletesen írtunk. Az ukrán–orosz ellentét azonban odáig fokozódott, hogy az orosz fél bejelentette, nem hosszabbítja meg a 2019 végén lejáró hosszú távú gáztranzit szerződést Ukrajnával. Az orosz gáz európai piacon történő értékesítése mindkét félnek kulcsfontosságú. Magyarország gázpiacának mérete, illetve gazdaságának súlya alapján nem lehet alakítója e geopolitikai döntéseknek. Hazánk számára a legfontosabb feladat a várható folyamatok előrejelzése, illetve egy valamennyi forgatókönyvhöz illeszthető stratégia kialakítása. A következőkben a kérdést nemcsak földgázpiaci, hanem geopolitikai és gazdasági szempontból is vizsgáljuk, hiszen a végső forgatókönyvet elsősorban pénzügyi és politikai érdekek fogják kijelölni. Kelet-Közép-Európa földgázellátásának szempontjából az európai földgáz-infrastruktúra fejlődése az alábbi négy fő irányvonal mentén haladhat: 1. Megszűnik a gáz szállítása Ukrajnán keresztül, szerepét az Északi Áramlat veszi át, amelynek megkétszerezik a kapacitását. A gáz szállításának iránya nyugat–kelet irányúvá válik. 2. Nagy kapacitású tranzitvezeték épül a Balkánon (Török Áramlat vagy alternatív vezeték, illetve az ehhez kapcsolódó Eastring/Tesla), amely orosz és európai remények szerint közép-ázsiai gázt szállít Európába. 3. Meghosszabbítják az orosz–ukrán gáztranzit szerződést. A probléma ezzel időben kitolódik, ugyanakkor a gázszállítás hosszú távon csak az ukrán gázhálózat felújításával lehetséges. 4. Nem épül olyan nagy kapacitású tranzitvezeték, amely elérné Közép- és Kelet-Európát, a régióban kétirányú interkonnektorok épülnek, erősödik a regionális gázpiacok együttműködése. 1.8.4.4.1 bővítik

1. forgatókönyv: Az ukrán gáztranzit leáll, az Északi Áramlat vezetékrendszert

Az Északi Áramlat évi 55 Mrd. köbméter földgáz szállítására képes. A vezeték az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül egyenesen Németországba szállítja. A Déli Áramlattal ellentétben az Északi Áramlat megkapta az engedélyt az Európai Bizottságtól ahhoz, hogy korlátozhassa a vezetékhez való szabad hozzáférést. Az Északi Áramlathoz kapcsolódó OPAL és NEL vezetéken azonban az Európai Bizottság döntése alapján a kapacitás 35–50 %-át fenn kell tartani harmadik felek számára. Részben ennek következtében az Északi Áramlat kihasználtsága a


30

potenciálisnál alacsonyabb volt 2013-ban, csak 18 Mrd. köbmétert szállítottak, ami 2014-ben az Ukrajnán keresztüli tranzit átterelődése révén 34 Mrd. köbméterre növekedett. 2015 júniusában bejelentették, hogy a Gazprom stratégiai megállapodást írt alá Európa meghatározó energetikai konszernjeivel, a holland-brit Shell-lel, a német E.ON-nal és az osztrák OMV-vel az Északi Áramlat szállítókapacitásának kétszeresére emeléséről. A paktumhoz később a német BASF és a francia Engie (korábbi nevén GDF Suez) is csatlakozott, a német Wintershall pedig elsődleges beszállító lehet a projekt során. A tervek szerint a projekt összköltsége 9,9 Mrd. euró lehet. A projekt mellett számos érv hozható fel: 

A bővített kapacitású Északi Áramlat elméletileg képes az ukrán gáztranzit kiváltására: 2013-ban 86, 2014-ben 62 Mrd. köbméter orosz gáz érkezett Európába Ukrajnán keresztül. A vezetékrendszer bővítése 55 Mrd. köbméter új kapacitást jelentene, illetve 20 Mrd. köbméter kapacitás kihasználatlan a szállítóvezeték jelenlegi szakaszán, ami együtt 75 Mrd. köbmétert jelent, így meghaladja a 2014-es ukrán tranzitot. A megoldás a Gazprom számára, illetve összeurópai geopolitikai nézőpontból olcsó és a legegyszerűbb megoldást kínálja, hiszen a vezeték nem halad át problémás tranzitországokon.



Európa csaknem valamennyi jelentős gázipari konszernje érdekelt a projekt végrehajtásában.

6. Ábra: Az Északi Áramlat vezetékrendszer meglévő szakasza, illetve kapcsolódása az európai gázhálózathoz ([832] Nord Stream Map, Gazprom)


31

Ugyanakkor a projektet bizonytalanságok is övezik: 

Az Északi Áramlat első szakasza engedélyt kapott a bizottságtól a harmadik felek hozzáférésének korlátozására, ugyanakkor a második szakasz már nem egy addicionális jellegű vezeték lenne, hanem egyértelműen „elterelő” vezeték, így kérdéses, hogy hasonló engedményben részesül-e.



Már az első szakaszon érkező földgáz esetében is szigorú követelményeket írt elő a Bizottság az azt továbbító vezetékekre (az OPAL és NEL vezetéken a kapacitás 35–50 %át fenn kell tartani harmadik feleknek). Amennyiben megépül a második szakasz, úgy hasonló követelmények kerülhetnek előírásra, ami viszont az Északi Áramlat II kihasználtságát is korlátozná és így veszteséget okoz az érdekelt feleknek. Ugyanakkor a helyzetet megkönnyíti, hogy az E.ON, az OMV és az Engie is részese a projektnek, így a kapacitások harmadik felek számára történő hozzáférése piaci szempontból megoldhatónak tűnik.



Problémás lehet a projekt finanszírozása, bár a jelenlegi szankciók nem terjednek ki a gáziparra.



Zajlik a trösztellenes eljárás a Gazprommal szemben, a vezeték építése pedig a vállalat európai erőfölényének növekedéséhez járulna hozzá.



Ukrajna megkerülése az ország cserbenhagyását jelentené, ami politikai kockázatot is jelent az európai kormányok számára. Egyrészt Európa Ukrajna miatt vállalt gazdasági háborút Oroszországgal, másrészt az ukrán gazdaság tranzitbevételei elvesztésével tovább zuhanna a szakadék felé.

Kelet-Közép-Európa számára a projekt elsődleges következménye az lenne, hogy megfordulna, és nyugat–keleti irányúvá válna Európában a földgáz áramlása. Várhatóan bővülnének az észak–déli irányú gázkapcsolatok, megnőne az észak–déli gázfolyosó létrejöttének valószínűsége, amely Németországon és Lengyelországon keresztül egészen Bulgáriáig és Horvátországig tarthatna. Az áramlás irányának megfordulása a kelet- és közép-európai országok számára egyúttal azt is jelentené, hogy a historikusan keleti irányú kiszolgáltatottságot a nyugati irányból történő szállításoknak való kiszolgáltatottság váltja fel. Ez esetben gyakorlatilag a teljes európai import gázmennyiség Nyugat-Európába érkezne. A szállítási irány leszűkülése, a nyugati vezetékes kapcsolatnak való kitettség pedig azt a kockázatot hordozza, hogy a monopolhelyzetbe kerülő piaci szereplők magatartása következtében tartós és magas különbség (spread) alakul ki a nyugat- és kelet-európai gázpiaci árak között, utóbbiak rovására, ami jelenleg is tapasztalható a kelet-európai gázárakban. E kockázatot csökkentheti a források diverzifikációja, amelynek a szlovén–magyar interkonnektor, illetve a román–magyar, továbbá a horvát–magyar interkonnektor kétirányúsítása is eszköze lehet.


32

A forgatókönyv elsődleges nyertese Németország lenne, amely Európa első számú gázelosztójává válna. A legnagyobb vesztes Ukrajna és Szlovákia lenne, becslések szerint előbbi évi 2 Mrd., utóbbi 800 millió euró tranzitbevételtől esne el, az ukrán gázellátás kockázata pedig tovább növekedne. Magyarország elméletileg képes fedezni éves földgázfelhasználását a HAG vezetéken, a szlovák–magyar interkonnektoron érkező import és a hazai kitermelés révén, a télen megnövekedett napi igények kielégítését pedig a tárolók szavatolják. Ugyanakkor Szerbia és Bosznia-Hercegovina kizárólag Magyarországon keresztül képes földgázt importálni, az Oroszországból vásárolt gázmennyiség egészét pedig az ukrán–magyar vezetéken szállították. Így hazánknak biztosítania kéne évi 2,5–2,8 Mrd. köbméter gáz szállításához szükséges kapacitást az egyéb importvezetékeken. A szcenárió megvalósulásakor Románia is kizárólag Magyarországon keresztül jutna importgázhoz. A Gazprom legutóbbi állásfoglalása szerint 2019 után nem áll le teljesen az Ukrajnán keresztüli gázszállítás, hiszen a hosszú távú szerződések egy része esetében Ukrajnában van a gázátadási pont, így több országot ezt követően is az ukrán tranzithálózaton keresztül látnának el. A magyar válasz ez esetben egyértelműen az északi és nyugati irányú kapcsolatok megerősítése, illetve a meglévő vezetékek kétirányúvá tételének szorgalmazása kell legyen. Részleteit a 4. forgatókönyv kapcsán ismertetjük. A keleti irányból érkező gázszállítás teljes leállása bizonytalanná tenné a magyarországi földgázkitermelést is. A gázmezők ugyanis az ország keleti részén vannak, a hazai termelésű földgáz minősége pedig nem minden esetben elégíti ki a jelenlegi szabvány követelményeit, így importgázzal szükséges keverni. A keverőkörök szintén a keleti országrészben, a termelő kutak közelében találhatók. Amennyiben nem érkezne gáz keleti irányból, úgy gáz nélkül maradhatnának a keverőkörök, vagy a nyugati irányból érkező gázt keresztül kéne „utaztatni” az országon a keverőkörökig. A probléma megoldására a 4. forgatókönyv kapcsán teszünk javaslatot. Emellett a szigorodó EU-s gázszabvány, melynek MSZ EN 16726 számon előkészítés alatt áll a hazai bevezetése, szintén kockázatot jelent a hazai gázkitermelés szempontjából. 1.8.4.4.2 2. forgatókönyv: Az ukrán gáztranzit leáll, helyét a Török Áramlathoz vagy más alternatív vezetékhez kapcsolódó balkáni tranzitvezeték (Eastring, Tesla) veszi át

Török Áramlat A Déli Áramlat vezetékrendszer építésének leállítását hivatalosan az idézte elő, hogy az orosz fél nem biztosította a vezetéken a szabad hozzáférést harmadik felek számára, de kulcsszerepe volt az orosz–ukrán ellentét kiéleződésének is. A projekt meghiúsulását követően az orosz fél a Török Áramlat vezetékrendszert kínálta megoldásnak az európai partnerek számára. A Török Áramlat Oroszországból kiindulva a Fekete-tengert átszelve érne el Törökországba (7. ).


33

Az eredeti tervek arról szóltak, hogy éves kapacitása 63 Mrd. köbméter lesz, amelyből 47 Mrd. köbméter szolgálna az európai igények kielégítésére. A projekt összköltségét 11,4 Mrd. euróra becsülték. Mivel a vezeték végpontja Törökország lenne, a Török Áramlat megépülése esetén az európai partnerek feladata a gáz eljuttatása a kontinens belsejébe. 2015 júliusában az orosz és török fél összekülönbözött, a tárgyalások megszakadtak. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a korábbi megállapodást felrúgva Oroszország nem írt alá egy jelentős gázárengedményről szóló szerződést. Az orosz fél magatartásának változásában komoly szerepet játszhatott, hogy nem sokkal előtte írt alá stratégiai megállapodást az Északi Áramlat bővítéséről, így Törökország tranzit szerepének jelentősége jócskán csökkent. Több nagy kapacitású tranzitvezeték építését a csökkenő árak, a pénzügyi szankciók mellett ugyanis a Gazprom nem képes egyszerre finanszírozni. Az Északi Áramlat pedig – ahogyan írtuk – lényegesen egyszerűbb és olcsóbb megoldást kínál Ukrajna megkerülésére. A Szibéria Ereje nevű kínai óriásprojekt a kínai fél erős pozíciója, illetve a földrajzi akadályok figyelembevétele miatt az orosz fél számára kevésbé profitábilis, de a kelet-szibériai gázmezők hasznosítása szempontjából fontos projekt. Október folyamán pedig azt a döntést hozta a Gazprom, hogy a Török Áramlat kapacitása a tervezett fele, mindössze évi 32 Mrd. köbméter lesz. Amennyiben az Északi Áramlat szállítókapacitását bővítik, úgy várhatóan a Török Áramlat legfeljebb egy ága épülhet meg, amely a növekvő török gázigényt fogja kiszolgálni. Ugyanakkor, mivel Törökország azeri és iráni gázzal is képes kielégíteni igényét, így az is reális szcenárió, hogy a vezetékrendszer egyetlen ága sem épül meg.


34

7. Ábra: A Török Áramlat, az Eastring és a Tesla vezetékrendszerek tervezett útvonala ([889] Turkish, Greek, and Tesla Streams Re-routing Energy Supply in Eastern Europe, Rusila, A.)

Összességében megállapítható, hogy rendkívül alacsony annak a valószínűsége, hogy a Török Áramlat bekapcsolódjon Európa gázellátásába, hiszen: 

az orosz–török kapcsolatok megromlottak;



Törökország gázellátása azerbajdzsáni és iráni gázzal is megoldható;



Németország az orosz fél és az európai hatalmak számára is biztosabb tranzitország Törökországnál;



az Északi Áramlat bővítése lényegesen alacsonyabb költség mellett juttatja el a gázt Európába;



az európai gázipari konszernek az Északi Áramlat mögé sorakoztak fel, amely valamennyi egyéb befektető kedvét elveheti a konkurens projektekben való részvételtől.

Eastring Akár a Török Áramlat (orosz gáz), akár valamely más nagy kapacitású (azerbajdzsáni, iráni, közép-ázsiai gázt szállító) vezetékrendszer érné el a Balkán-félsziget déli részét, a földgáz Közép-Európába történő szállítása érdekében szükség lenne egy több tízmilliárd köbméter kapacitású tranzitvezetékre. Ennek egyik lehetséges opciója az Eastring. A Szlovákia által patronált vezetékrendszer kiindulópontja a szlovákiai Kapu lenne, majd az Eastring Magyarországon és/vagy Ukrajnán keresztül érne el Romániába. Magyarországnak elemi érdeke, hogy az Eastring megépülése esetén a vezetékrendszer Szlovákiából kiindulva egyenesen Magyarországon haladjon keresztül, hiszen ezzel elkerülhetővé válik az Ukrajnán keresztül történő tranzitból fakadó folyamatos ellátásbiztonsági kockázat. Romániában két útvonal is kijelölésre került. Az egyik lehetőség az lenne, ha a vezetékrendszer az erdélyi gázmezők és gáztárolók mentén haladva rákapcsolódna az Ukrajnát és Bulgáriát összekötő Transbalkan vezetékre. A másik szcenárió szerint az Eastring észak–déli irányban keresztülszelné Romániát, majd Bulgárián keresztül a török vezetékrendszerhez csatlakozna ( 7. ). A vezetékrendszer elsődleges előnye az, hogy számos már meglévő vezetékszakaszt kapcsol össze és nem teljesen új tranzitvezeték „zöldmezős beruházáskénti” építését igényli. Így költsége lényegesen a Déli Áramlat vagy a Nabucco esetén tervezett érték alatt maradhat. Az Eastring építése három fázisból állna. Az első szakasz (1,8–2,2 Mrd. euró) megépítését követően a vezeték észak–déli irányban lenne képes évi 20 Mrd. köbméter gáz szállítására. Az első szakasz akár az Északi Áramlat bővítése esetén is megvalósulhat. Amennyiben a vezeték kihasználtsága magas lenne, úgy e szakasz megépítésének Szlovákia és Románia lehetne a nyertese a tranzitbevételek növekedése miatt. Ellátásbiztonsági szempontból egyedül Bulgária számára lenne komoly értéke a vezetékrendszer első fázisának. Magyarország gázimport


35

forrásai tekintetében az Eastring nem jelentene diverzifikációt, hiszen Szlovákiával rendelkezik vezetékes kapcsolattal. Az első szakasz megépülése determinálná, hogy Magyarország nem lesz közép-európai gázelosztó központ, illetve az ukrán és román gázimportban játszott tranzitszerepét is elveszíthetné. A vezeték kihasználtsága ugyanakkor kérdéses. Törökország a Transbalkan vezetéken alig importál földgázt, illetve a TANAP vagy bármely alternatív gázvezeték keresztülhaladna az országon, így vélhetően nem használná az Eastringet. Bulgária földgázimport igénye mindössze évi 2,5–3 Mrd. köbméter. Románia földgáz tekintetében közel önellátó, a Fekete-tengerben feltárt készletei révén pedig 2020 után nettó gázexportőrré válhat. Az Eastring építésének 2. fázisában a szállítást kétirányúvá tennék, így a vezeték képes lenne orosz vagy alternatív (azeri, iráni, közép-ázsiai) földgázforrást szállítani Közép-Európába, illetve ellátni a Balkánt. Míg a harmadik fázisban a szállítókapacitást évi 40 Mrd. köbméterre bővítenék. 

Az Eastring második és harmadik szakaszának megépítése 2020 előtt kizárt, ezt követően is rendkívül alacsony valószínűségű. Ez azzal magyarázható, hogy Török Áramlat építése bizonytalan, illetve kapacitása a tervezettnél lényegesen alacsonyabb lehet, a TAP vezeték kapacitása lényegesen kisebb az ehhez szükségesnél. A Balkánt elérő egyéb tranzitvezeték építése még terv szintjén sem létezik.



Az Eastring első fázisa nem, de annak egyes szakaszai megépülhetnek 2020-ig. Románia az ellene indult kötelezettségszegési eljárás eredményeként várhatóan összeköti nemzeti hálózatát a Transbalkan vezetékkel, illetve megépülhet a bolgár–román interkonnektor. Magyarország számára pedig a szlovák rendszerről történő leágazás megépítése lenne szükséges a hazai földgázkitermelés fenntartása szempontjából.

Tesla A Tesla vezeték szintén a Déli Áramlat vezetékrendszer építésének leállítását követően vetődött fel, kezdeményezője Magyarország volt. A tervek szerint a Tesla Törökországból indulva Görögországon, Macedónián, Szerbián és Magyarországon haladna át, végpontja a baumgarteni gázelosztó központ lenne. A vezeték szerepe az lenne, hogy a Törökországot elérő orosz vagy alternatív gázforrást Közép-Európába szállítsa. A vezeték az elképzelések szerint évi 27 Mrd. köbméter földgáz szállítására lenne alkalmas észak–déli, illetve dél–északi irányban egyaránt. A beruházási költséget 4–5 Mrd. euróra becsülik. A vezetéken várhatóan csak dél–északi irányban lenne reális a szállítás. Észak–déli irányban nem, hiszen az osztrák–magyar, magyar–szerb vezetékes kapcsolatok léteznek, a párhuzamos szállítás gazdaságilag nem lenne racionális, illetve a vezeték feladata éppen Közép-Európa gázforrásainak bővítése lenne.


36

A projekt fő haszonélvezői a balkáni tranzitországok lennének, hiszen gázellátás-biztonságuk immáron nem függne az orosz–ukrán viszonytól. Amennyiben a vezeték magas kihasználtsággal működne, úgy tranzitbevételük is magas lenne. Szintén nyerne a projekttel Ausztria, amely megerősítené gázelosztó szerepét. Magyarországra a Tesla megvalósulása többféle hatást is gyakorolna. Az ukrán gáztranzit megszakadása esetén a vezeték jelentősen javítaná a hazai gázellátás-biztonságot. Hazánk tranzitbevételeit viszont csökkentené, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina gázellátása ezt követően már nem Magyarországon keresztül valósulna meg. A vezeték az Északi Áramlat bővítése esetén várhatóan nem szállítana jelentős mennyiségű földgázt Magyarországon keresztül, mivel a nyugat-európai partnerek Németországon keresztül jutnának orosz gázhoz, alternatív gázforrás pedig a TAP vezeték alacsony kapacitása folytán középtávon nem lenne elérhető. A Tesla vezeték megépítésének valószínűsége nagyon alacsony, mivel a: 

Tesla kapacitása nem lenne alkalmas az ukrán gáztranzit kiváltására;



Török Áramlat megvalósítása bizonytalan, a legújabb tervek szerint kapacitása lényegesen alacsonyabb, mint a Tesla vezetéké;



TAP vezeték kapacitása alig több mint harmada lenne a Tesla vezetékének, egyéb alternatív vezeték a tervek között sincsen;



projekt biztosan lekerül a tervek közül az Északi Áramlat bővítése esetén.

1.8.4.4.3 3-as forgatókönyv: megállapodás születik az Ukrajnán keresztüli gázszállítási szerződés meghosszabbításáról A jelenlegi konfliktusban csaknem kizárható, hogy újabb 10–15 évvel meghosszabbítják az orosz–ukrán gáztranzit szerződést. Ez determinálja, hogy Európának és Oroszországnak meg kell találnia az ukrán gáztranzit hosszú távú alternatíváját. Amennyiben azonban mégis e szcenárió valósulna meg, úgy szükség lenne a 40–50 éves, rossz műszaki állapotban lévő ukrán vezetékrendszer felújítására. Ennek költsége a Gazprom korábbi becslése szerint elérheti a 20 Mrd. eurót, amely bármely új, alternatív vezetéknél drágább megoldást jelentene. E költség a csődben lévő Ukrajna számára nem gazdálkodható ki, hiszen gázvásárlásait is nemzetközi kölcsönökből fedezi. Az ugyanakkor nem zárható ki, hogy a végső megoldás megszületéséig (az Északi Áramlat 2-n leghamarabb 2021-ben indulhatna meg a szállítás, míg az ukrán gáztranzit szerződés 2019 végén kifut) néhány évvel meghosszabbítják a gázszállítási szerződést, ami csak haladékot jelent az európai és orosz feleknek. Ahogyan korábban írtuk, az orosz fél kommunikációja szerint az Ukrajnával történő gázszállítási megállapodás lejárta után kisebb mennyiségben még áramolhat gáz az ukrán hálózaton, hiszen 2020-ban még több olyan hosszú távú szerződés érvényben lesz, amely


37

esetében Ukrajnában van a gázátadási pont, ezen országokat pedig el kell látnia Oroszországnak (pl.: Moldova). Ez ugyanakkor Ukrajna számára már nem feltétlenül képviselne jelentős értéket, hiszen egyes számítások szerint évi 40 Mrd. köbméter alatt a tranzit veszteséges ([890] Nord Stream Two in Ukrainian perspective, Socor, V.). Várakozásunk szerint az ukrán gáztranzit szerződést legfeljebb néhány évvel hosszabbíthatják meg, az Ukrajnán keresztüli szállításokat az Északi Áramlat bővítése révén váltják ki, az ukrán tranzit pedig marginálissá válhat. 1.8.4.4.4 4-es forgatókönyv: nem épül Kelet-Közép-Európát elérő tranzitvezeték, helyette számos kisebb kapcsolat jön létre, egységesebb regionális gázpiac alakul ki Az Európai Unióban elsősorban az egyes országokat összekötő kisebb vezetékes kapcsolatok, interkonnektorok építése élvez elsődleges támogatást. E projektek jelentősége meg fog növekedni az ukrán gáztranzit leállását követően, ugyanakkor jól illeszkednek az azt vélhetően kiváltó Északi Áramlat bővítéséhez. Az interkonnektorok hozzájárulnak az ellátásbiztonság növeléséhez, de önmagukban nem képesek az orosz import kiváltására, azaz az 1–3. forgatókönyv valamelyikéhez kapcsolódhatnak. Az együttműködő régiós gázpiac irányába hat az is, hogy az EU valamennyi ország számára kötelezővé teszi az interkonnektorok kétirányúsítását.

1.8.4.5 Szállítási költségek import földgázforrást feltételezve Az Európai Bizottság 2016 februárjában publikált LNG stratégiájának egyik kiemelten fontos eleme, hogy azok a tagországok is hozzájuthassanak az LNG által teremtett alternatív gázforráshoz, amelyek nem rendelkeznek LNG import terminálokkal. Ebből eredeztethetően az LNG stratégia kifejezetten a közép-, és kelet-európai régiót emeli ki, mint ami különlegesen kiszolgáltatott az orosz importtal szemben. A gyakorlatban ez az alább vázolt lehetőségek szerint valósítható meg a Bizottság elképzelése alapján. Először is természetesen az LNG elsődleges import országában a beszállítónak lehetősége van az import mennyiség egy bizonyos részét harmadik ország számára exportálni, így egy hagyományos földgáz behozatali modell valósulna meg. Iparági információk alapján azonban kialakulóban van egy olyan LNG kereskedelmi szisztéma, miszerint az LNG exportőr, az import terminállal nem rendelkező országok számára a szárazföldi vezetékeken is végeztethet szállítási tevékenységet. Ebben az esetben, ha a magyarországi importőr szerződik egy LNG exportőrrel, a harmadik feles hozzáférési lehetőségnek köszönhetően kapacitásokat köthet le például a holland Gate terminál visszagázosító szolgáltatására. Ott a szállítmányok megérkezése után visszagázosítják a cseppfolyósított földgázt és a szállító vezetékeken, amit az előzetes kapacitás lekötéseknek köszönhetően egészen a magyarországi átadóponthoz irányíthatnak. Ennek a konstrukciónak az előnye, hogy az ellátási láncból kiiktat egy közbenső


38

szereplőt: az import kereskedőt. Ez pedig egyértelműen kedvezőbb import árakat eredményez. Az alábbi 13. táblázatban foglaltuk össze, hogy milyen szállítási díjak várhatóak a különböző import források esetén. A földrajzi közelség itt egy fontos tényező, ugyanakkor legalább ennyire fontos az érintett gázpiacok likviditása. A holland Gate terminálból a szállítási költség ugyanis megközelítőleg 2 EUR/MWh az esetben, ha csak 3 országon halad át a gáz. Az olasz Adriatic terminálból való import esetén azonban nagyságrendileg csak 1 EUR/MWh a tranzit. Hiába feküdne a legközelebb Magyarországhoz a horvát Krk terminál, a horvát szállítórendszer jelenlegi tarifái mellett a szállítási költség ebben az esetben lenne a legmagasabb. 13. Táblázat: Európai szállítási költségek a jelentősebb európai LNG import terminálokból Import forrás Gate terminál (NL) Adriatic terminál (IT) Krk terminál (HR) Szállítási útvonal NL-DE-AT NL-DE-CZ-SK-AT IT-AT HR NL szállítás (EUR/MWh) 0,109 0,109 DE szállítás (EUR/MWh) 1,348 1,327 AT szállítás (EUR/MWh) 0,589 0,300 CZ szállítás (EUR/MWh) 0,380 SK szállítás (EUR/MWh) 0,993 HR szállítás (EUR/MWh) 2,775 IT szállítás (EUR/MWh) 0,993 Összesen (EUR/MWh) 2,046 3,110 0,993 2,775

1.8.4.6 LNG előállítása földgázkereskedőtől beszerzett földgáz esetén Lehetséges megoldásként merül fel, hogy az LNG előállításához szükséges földgáz piaci alapokon, egy földgázkereskedőtől kerüljön beszerzésre. Ez a lehetőség is az import beszerzési források

között

kerül

ismertetésre

hiszen,

ahogy

korábban

bemutatásra

került,

Magyarországon történik földgázkitermelés, ugyanakkor a fogyasztott földgáz jelentős hányada import beszerzési forrásból származik. Földgázkereskedőtől

való

beszerzés

esetén

érdemes

egyszerre

több

szolgáltatót

megversenyeztetni, hogy a lehető legalacsonyabb árat kínáló szolgáltató kerüljön kiválasztásra, habár a szerződések feltételei és a fogyasztás engedélyezésének rugalmassága is befolyásoló tényező lehet, pusztán az áron kívül. Az ilyen módon történő földgáz beszerzésének legnagyobb előnye, hogy a cseppfolyósító nyersanyagának beszerzése viszonylagosan egyszerű, maga a beszerzési tevékenység pedig akár ki is szervezhető. Szintén előnyös lehet, hogy a szerződések bizonyos mértékig piaci fedezeti biztosítékot nyújtanak, így hosszú távon is jól tervezhetővé válik az előállítandó LNG költsége, ami kifejezetten előnyös lehet az LNG üzemanyag vásárlók számára. Hátránya – különösen az LNG közvetlen bányászati úton történő előállításával szemben – ugyanakkor, hogy egy kereskedő mindenképpen prémiumot fog felszámolni az értékesített földgáz után.


39

Tehát összességében költségesebb a szolgáltatótól beszerezni, mint a projekt keretében – közvetítők nélkül – a földgázt előállítani. Kereskedőtől beszerzett földgáz esetén számos tényező befolyásolhatja a beszerzési árat, ami a cseppfolyósító működéséből adódhat, vagy azt érintheti. A földgáz beszerzési ára alacsonyabb lesz, ha a cseppfolyósító egyenletes fogyasztási görbével rendelkezik. Ugyanakkor költségesebb lesz a beszerzés, amennyiben jelentős fogyasztási ingadozásokra lehet számítani. Ebből adódóan a cseppfolyósító folyamatos LNG előállítása költséghatékonyabb, de az ilyen üzemelést befolyásolja a disztribúciós lánc felszívó képessége. Ugyanígy fontos megjegyezni, hogy a szükséges kapacitás-lekötések díjait erősen befolyásolja a fogyasztás mértéke. A gázüzemű járművek közepes elterjedését feltételezve olyan cseppfolyósító létesítésére is szükség lehet, aminek a fogyasztása 500 millió m3/óra kapacitással fog rendelkezni, ami a legnagyobb fogyasztói kategóriát jelenti. Ebben az esetben akár már közvetlen szállítóvezetéki vételezés is szóba jöhet, aminek kapcsán azonban a fogyasztás mértékével kapcsolatos kötelezettségek is megnőnek. Ilyen kötelezettség lehet a „Take or pay” feltétel, ami a szerződéses mennyiséghez viszonyítottan elmaradt fogyasztás mértékével azonos értékben történő térítést jelent a szolgáltató számára. Ettől függetlenül, amennyiben szolgáltatótól kerül beszerzésre a földgáz, az alábbi költségelemekkel szükséges számolni: 

molekula díj, azaz a földgáz beszerzési ára, melyre a globális energiapiaci változások is hatással vannak;



fix rendszer használati díj; azaz a fogyasztási profil méretéből számolandó díj;



változó rendszer használat díj; a fogyasztás mennyisége után számolandó díj;



Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) számára fizetendő, biztonsági készletezési díj, mértéke 71,67 Ft/GJ;



szagosítási díj; amelyet a földgáz kapacitás-lekötési szerződéssel rendelkező rendszerhasználók a földgázszállítónak a földgáz szagosításáért fizetnek. Mértékét a 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet szabályozza, ami jelenleg 4 289 Ft/liter, ami a földgázba bekeverendő szagosítási anyag egységdíja;



energiaadó: az EU-s jogharmonizáció kapcsán bevezetett, az energia felhasználója által fizetett környezetvédelmi jellegű adó, mértéke 93,5 Ft/GJ. Az LNG cseppfolyósító üzem esetében további jogi vizsgálatok eredménye alapján állapítható meg, hogy az energiaadó fizetése szükséges-e, mivel a cseppfolyósító nem felhasználja, csak átalakítja a földgázt;



szolgáltató prémiuma: a szolgáltató nyereségét biztosító költségtöbblet.

A földgáz szolgáltatótól való beszerzésének költségeiről egy a jelenlegi piaci viszonyokat tükröző felmérést készítettünk (14. Táblázat). A beszerzésre kerülő mennyiséget a földgázüzemű közlekedés 1.4 Fejezetben 2020-ra, a közepes elterjedtségi szcenárióban


40

számolt üzemanyag-igény szolgáltatta. Ez alapján 2020-ban mintegy 1 300 GWh földgázra van szükség az üzemanyagigény kielégítéséhez. A szolgáltatótól beszerzett információk alapján a molekula árának költsége az európai piacot meghatározó TTF hub áránál 1-1,5 EUR/MWh-nál magasabb árszinten valósítható meg, melynek költsége, a tanulmány írásának időpontjában 15 EUR/MWh. A rendszerhasználati díjak függnek az elosztói környezettől, jelen esetben a Főgáz elosztói hálózatában telepített cseppfolyósító lett figyelembe véve. A szagosítási és MSZKSZ díjak függetlenek a földrajzi helyzettől. A szolgáltatói összesítés alapján az éves földgáz üzemanyag előállításához szükséges földgáz beszerzésének díja 7,3 milliárd Ft. A teljes költség meghatározó részét a molekula ár teszi ki, a második legjelentősebb költségtételek a rendszerhasználati díjak, melyek közül a változó díjak a fix díjak nagyságrendileg felét teszik ki. A teljes költség szempontjából az MSZKSZ és szagosítási díjak majdhogynem elhanyagolhatók. A számítások során tárolási díj nem került felszámításra, mivel feltételeztük, hogy a nagy mennyiségű gázigény kielégítésére a cseppfolyósító folyamatos működéssel üzemel, így a tárolók igénybevételére nincs szükség. 14. Táblázat: földgáz szolgáltatótól való beszerzési költségei 1300 GWh-nyi LNG előállításához

Egységnyi ár

Összesen

Összes költséghez mért arány

Molekula ár Fix

15 EUR/MWh

rendszerhasználati 1179,79

6 142 500 000 Ft

84,15%

563 226 503 Ft

7,72%

díj

HUF/MJ/h/év

Változó

68,45 HUF/GJ

286 277 954 Ft

3,92%

Szagosítási díj

1,85 HUF/GJ

7 728 564 Ft

0,11%

MSZKSZ díj

71,67 HUF/GJ

299 723 940 Ft

4,11%

Összesen

7 299 456 961 Ft

rendszerhasználati díj

1.8.4.7 LNG cseppfolyósító infrastruktúra létesítése Az importforrásból történő LNG előállítása esetén a cseppfolyósító elhelyezése számos szempont alapján megvalósítható; számos lehetőség reális létesítési pontot kínál. Egyrészről elhelyezhető a cseppfolyósító a földgáz szállítórendszer átadási pontjain, ahol a szállítóvezetékből az elosztóhálózatba kerül a földgáz. Ezekből a pontokból több száz található az országban (9. ) és a cseppfolyósítóhoz szükséges infrastrukturális elemek egy része is már rendelkezésre áll. A megfelelő pont kiválasztásában fontos szerep hárulhat az LCNG töltőállomások végleges telepítési helyére, ami logisztikai alapokon részesíthet előnybe a töltőállomás-hálózat ellátásához optimalizált gázátadási pontokat.


41

Akár szállítóvezetéki, vagy normál elosztóvezetéki kapcsolódásra épülne a helyi cseppfolyósító üzem, részévé válna a hazai együttműködő földgázrendszernek. Ezáltal a cseppfolyósítót ellátó kereskedő a szerződési ponton egy egyenletes profilú ellátás esetén is kiegyensúlyozási kockázatot visel, ami egy további költségelem megjelenését vonja maga után a cseppfolyósítás értékláncában. Ezen kívül fontos még megjegyezni, hogy az üzem létesítésekor a végleges helyszíntől nagyban függő mértékben, csatlakozási díj megfizetése szükséges, ami jelentősen befolyásolhatja a beruházás költségeit.


42

1.8.5. Magyarország földgáz termelése és LNG előállítása konvencionális forrásokból 1.8.5.1 Szénhidrogén bányászat A Trianon utáni Magyarországon 1937. óta folyatatnak kőolaj és földgázbányászatot. Az első mezőket Budafa-Bázakerettye és Demjén-Bükkszék térségében találták meg. A budafai mező nagy gázsapkás olajmező, a demjéni mezők pedig telítetlen, vagy kis gázsapkás olajmezők voltak. Mindkét mezőt az akkor korszerűnek tekinthető Eötvös inga segítségévével találták meg. A szénhidrogén bányászat első lépcsője a kutatás. A kutatás szeizmikai mérésekkel indul, 2D vagy 3D-s vizsgálatokkal, majd ezt követően a mérési eredmények alapján a szakemberek elkészítik a mélyföldtani térképeket, mely alapján valószínűsítik a szénhidrogén csapdázódása szempontjából fontos geológiai kifejlődéseket. A kutatás második és legköltségesebb része a kutató fúrások lemélyítése. Tekintettel arra, hogy Magyarország területén 1937-től kezdve végeztek kutatófúrásokat, valamint az így eltelt 79 évben rendkívül sokrétű gazdasági környezet volt tapasztalható, így érdemes a kutakat ismételten újraértékelni, hisz a kutató fúrások eredményét mindig az aktuális gazdasági környezet alapján értékelték be műre való, vagy meddő kútnak. A kutató fúrások költsége függ a kőzetjellemzőktől, a lyukátmérőtől és a mélységtől. Kutatás során a kiértékeléskor mindig figyelembe kell venni, hogy milyen hasznosítás várható, azaz már ebben a fázisban meg kell határozni a várható értékesítés modellt. Alap esetben a szénhidrogén bányászat során a végtermék gázhalmazállapotú földgáz, mely távvezetéki, elosztórendszeri vagy célfogyasztói betáplálásra kerül, valamint cseppfolyós szénhidrogének (kőolaj és stabil kondenzátum), mely finomítói alapanyag. Ez alapján kijelenthető, hogy a kutatások eredményének értékelése alapvetően a kőolaj és a földgáz tőzsdei árán alapul, figyelembe véve az adott piacra jutás (szállítóvezetéki, tartályos szállítási) költségeit. Más néven, milyen értéken kerülhet be fizikailag az adott gazdaságba a fellelt szénhidrogén vagyon. Eltérő folyamatot eredményezhet azonban egy-egy célfogyasztó ellátása, ahol valamilyen kölcsönös előnyért, vagy speciális igények alapján társulnak a partnerek. Ilyen célfogyasztói együttműködés volt pl. az Algyői kőolajra épülő bázisolaj vagy kenőanyag, motorolaj gyártás, illetve a Tiszai Hőerőmű ellátása inertes gázzal. Amennyiben a kutató fúrással az adott gazdasági környezetben műrevaló szénhidrogén vagyont prognosztizáltak, elindult a felszíni technológiai tervezés és fejlesztés. Lényeges azonban, hogy ebben a szakaszban alapvetően a geofizikai mérések, a fúrás közbeni mérési és egyéb adatok és jó esetben néhány napos kútvizsgálati adat áll a szakemberek rendelkezésére.


43

A felszíni technológiát tervező csapat munkájánál lényeges feltétel, hogy a szénhidrogének tisztítására, stabilizálására olyan technológiai egység kerüljön kialakításra, mely a lehető legkisebb gazdasági kockázatot jelentse. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos szénhidrogén kutatásával és kitermelésével foglalkozó cég minden olyan mezőt, amely a szükségesnél nagyobb kockázattal állítható termelésbe, nem tekinti műrevalónak.

1.8.5.2 Magyarország földgáz termelése A hazai földgázkitermelés 2008–2010 folyamán 2 600–3 100 millió köbméter között ingadozott, majd ezt követően trendszerű csökkenés következett be. 2014-ben alig több mint 1 700 millió köbméter földgázt hoztak felszínre, ami 2015-ben, többek között az alacsony gázár-környezet hatására 1 500 millió köbméterre csökkent (8. ). A kitermelés csökkenésének elsődleges oka a termelésbe állított gázmezők természetes kimerülése, ugyanakkor a szabályozói környezet változása is negatívan hat az ágazat teljesítményére. 2010-ben az ország teljes területét zárttá nyilvánították a szénhidrogének bányászat számára és egészen 2013-ig nem került kiírásra újabb koncesszió, azaz nem növekedhetett az ismert földgázkészlet szintje, illetve a kitermelés visszaesését tompító új kutak termelésbe állításában is késedelem történt. Végül 2013-ban és 2015-ben sor került szénhidrogén-koncessziók kiírására. A lakossági energia-ármoratórium fenntartása, illetve a rezsiköltség-csökkentés végrehajtása érdekében az 1998 előtt termelésbe állított mezőkről (a hazai termelés kb. 70 százaléka) származó földgázt (pontosabban az e mezőkről származó földgázból miniszteri rendeletben, negyedévente meghatározott mennyiséget) hatóságilag meghatározott alacsony áron fel kell ajánlania a kitermelőnek a volt közüzemi nagykereskedő (gyakorlatilag az egyetemes szolgáltatás) részére. Igaz, a kitermelők által fizetendő bányajáradék mértéke is jelentősen csökkent, ugyanakkor a szabályozás összességében kevésbé tette ösztönzővé a hazai földgázkitermelést. A gázfogyasztás intenzív csökkenése következtében a hazai kitermelés a vizsgált időszak folyamán a földgázigények 20 százalékát stabilan fedezte. Ez a trend azonban nem fenntartható.


44

3000

30% 2565 2342

2500

25%

2286 2069

millió m3

2000

1837

20%

1724 1547

1500

15%

1000

10%

500

5%

0

0% 2009

2010

2011

Hazai kitermelés (bal tengely)

2012

2013

2014

2015

Hazai kitermelés részaránya (jobb tengely)

8. Ábra: A hazai földgázkitermelés múltbéli alakulása ([885] A magyar földgázrendszer 2014. évi statisztikai adatai , MEKH)

1.8.5.2.1

A jelenleg ismert földgázkészlet becsült nagysága Magyarországon

A jelenleg ismert földgázkészlet nagyságát illetően az iparági szereplők a 15. Táblázatban látható becslést adják. A becslések szerint hazánk geológiailag kitermelhető földgázvagyona megközelíti a 220 milliárd köbmétert (a makói gázkincs nélkül). A jelenlegi körülmények között gazdaságosan kitermelhető gázmennyiség ugyanakkor mindössze 15 milliárd köbméter. Az MBFH ásványvagyon-leltár szerint 73 milliárd köbméter kitermelhető hagyományos földgázmennyiség található az ország területén, melynek jelentős része magas inert tartalmú. Ugyan ez a leltár 1566 milliárd köbméter földgázt tart nyilván nem konvencionális földgázból, beleértve a teljes ismert készletet. 15. Táblázat: A jelenleg ismert földgázkészlet nagysága Magyarországon (Iparági becslések alapján)

Konvencionális földgáz Nem-konvencionális földgáz

Geológiai potenciál (milliárd m3)

Jelenlegi technológiai fejlettségi szint mellett kitermelhető potenciál (milliárd m3)

Gazdaságosan kitermelhető potenciál (milliárd m3)

170,3

22,15

14,34

47,87

0,585

0,554

1.8.5.2.2 A magyarországi földgáz-bányászat jelenlegi piaci és jogi szerkezete Magyarországon az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön a magyar állam tulajdonában vannak ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban Bányatörvény vagy Bt.) 1. § és 49. § 4. pontja értelmében már az ásványi nyersanyagkutatás is bányászati tevékenységnek minősül, ezáltal az államot részesedés fizetése illeti meg a kutatás során is.


45

Magyarországon bányászati tevékenységet végezni csak, a Bt., a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok előírásai szerint szabad. E jogszabályok értelmében a bányászati tevékenység is engedély köteles. A Bt. hatálya alatt lévő kutatás fogalmát a Bt. 49. § 17. pont határozza meg. A kutatást követően a bányavállalkozó által kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia pedig a hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át, amelynek módját a Bányatörvény 3. §-ának első bekezdése határozza meg. A kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az államot bányajáradék illeti meg [Bt. 20. § (1)] ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A Bt. 22. § (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően meghatározott ásványi nyersanyag kutatására a Bt. 49. § 24. pont szerinti zárt területen a miniszterrel kötött koncessziós szerződésben (Bt. 12. §), vagy a Bt. 49. § 20. pont szerinti nyílt területen a bányafelügyelet kutatási jogot adományoz. A tényleges kutatási tevékenység a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján végezhető. A kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a kutatási jogot adományozó határozat jogerősé válása után 6 hónapon belül kell, illetve lehet benyújtani a bányafelügyeletre. A kutatás legfeljebb 4 év időtartamra engedélyezhető. A szénhidrogének – ideértve a nem konvencionális szénhidrogéneket is – bányászata a bányafelügyelet engedélye alapján lehetséges. Az MBFH elnöke 2010. október 22-én a Hivatalos Értesítő 91. számában közzétett közleményében zárttá nyilvánította szénhidrogének vonatkozásában Magyarország egész területét ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A zárttá nyilvánított területen a miniszter belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti az ásványi anyagok kutatatását, feltárását és kitermelését. A koncessziós szerződések megkötésére nyilvános pályázatot írnak ki, melynek elbírálása a feltételeknek való megfelelés és a miniszter által létrehozott minősítő bizottság javaslata alapján történik ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A koncessziós szerződésben a miniszter kutatási jogot adományoz a szerződésben meghatározott területre a koncesszor számára. A koncessziós szerződés megkötését követően a koncesszor által alapított koncessziós társaság, mint bányavállalkozó a bányászati tevékenység végzésére kizárólagosan jogosult és kötelezett lesz, amelyek végzésére jogosító engedélyeket a bányafelügyelet adja ki. A koncessziós szerződés legfeljebb 35 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével, meghosszabbítható ([893] XLVIII. törvény a bányászatról). A koncessziós szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A Koncesszióra vonatkozó részletes szabályokat lásd a Koncesszió menüpont alatt.


46

A szénhidrogén kutatás, feltárás és kitermelés, valamint a szénhidrogén tárolás engedélyezése az általános előírásokon túl a Bt.-ben foglalt alábbi sajátos szabályok figyelembe vételével történik ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A koncessziós szerződés megkötésének feltétele szénhidrogének esetében kutatási blokkonként kétszázmillió forint összegű pénzügyi biztosíték nyújtása bankgarancia formájában. [Bt. 22/A. § (8)-(9)] ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A hagyományos szénhidrogénekre vonatkozó kutatási időszak maximum 6 év (eredeti kutatási időszak maximum 4 év lehet, amely legfeljebb egy alkalommal az eredeti kutatási időszak felével hosszabbítható); a nem hagyományos szénhidrogének esetében maximum 8 év, figyelemmel arra, hogy az eredeti időtartam a két alkalommal is meghosszabbítható (4+2+2 év) [Bt. 14. § (1)] ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). A bányavállalkozó a kutatási tevékenység befejezésétől, de legkésőbb a kutatási időszak lejártától számított 5 hónapon belül köteles benyújtani a kutatási zárójelentést [Bt. 22. § (13)] ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). Bányatelek megállapítását követően a szénhidrogén mezők ismételt kutatását el kell végezni, a bányatelek megállapítását követő tízedik év elteltét követő két éven belül, ennek elmulasztása a bányatelek területének csökkentésének szankcióját vonja maga után, az így felszabaduló területek pedig ismét meghirdethetőek lesznek koncesszió keretében [Bt. 22/C. §] ([892] Szénhidrogén bányászat, tárolás, MBFH). Szénhidrogének esetében a bányavállalkozók kutatási területre összesen legfeljebb 15.000 km2 lehet. [Bt. 22/A. § (13)] ([893] XLVIII. törvény a bányászatról). Jelenleg az alábbi térképen megjelölt területekre van bányavállalkozóknak érvényes hatósági engedélye, ahol a hatósági engedéllyel rendelkezőknek engedélyezett a kutatás és kitermelési tevékenységek folytatása. Szembetűnő a földgázmezők koncentráltsága, amelyek zöld színnel vannak jelölve az ábrában, ugyanis azok elsősorban az Alföld K-i és DK-i régiójában, valamint az ország DNY-i határszélén helyezkednek el.


47

9. Ábra: Bányászati területek Magyarországon ([894] Bányászati területek Magyarországon, MBFH)

Az ország szénhidrogén-kutatás szempontjából zárttá való nyilvánítása óta a kutatási tevékenységek csakis koncesszió birtokában végezhetőek. A Magyar Bányászati és Földtani Intézet adatbázisa alapján összeállítottuk az elmúlt 3 évben koncessziót nyerő vállalkozások és a koncessziók területi listáját. A legtevékenyebb résztvevő a piacon mindenképpen a hazai szénhidrogén ipar meghatározó tagja, a MOL Nyrt. volt, minden évben sikerrel pályázott és nyert el mezőket. 16. Táblázat: Az elmúlt 3 évben koncessziót elnyerő társaságok és a koncessziót érintő kutatásikitermelési területek

MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt.

2013 Battonya-Pusztaföldvár Észak, Szegedi Medence Nyugat területe

HHE Group Kft

Nádudvar és Újléta területe

O&GD Central Kft. Vermilion Exploration B.V. Panbridge Hungary Zrt.

2014 Okány-kelet területére Nagylengyelnyugat területe

Battonya-Pusztaföldvár dél területe

2015 Battonya-Pusztaföldvár észak és Dány Lakócsa területe Berettyóújfalu, Mogyoród, Nagykáta és Ócsa

Ebes területe Püspökladány területe

A már kiosztott koncessziók mellett azonban még továbbra is számos terület várja, hogy koncessziós eljárás keretében meginduljon rajtuk a kutatási, majd a kitermelési tevékenység.


48

20. Ábra: Lezárt érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálattal rendelkező, de koncessziós szerződéssel nem védett és koncessziós pályázat alatt nem álló területek ([895] Szénhidrogénes területek, MBFH, 2016 január)

1.8.5.2.3 besorolása

Hazai kitermelés alatt álló földgázmezők szabályozási szempontból való

A hazai földgázmezők a kitermelt energiahordozóra vonatkozó szabályozás alapján több csoportba sorolhatók: a) 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkről származó hatósági áras földgáz; b) 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkről származó szabadáras földgáz; c) 1998. január 1. után, de 2008. január 1. előtt termelésbe állított mezőkről származó földgáz; d) 2008. január 1. után – 2010. október előtt termelésbe állított mezőkről származó földgáz; e) 2010. október után termelésbe állított mezőkről származó földgáz. Elsőként megvizsgáljuk, hogy 2014-ben hogyan oszlott meg a hazai földgázkitermelés az egyes földgázmezők között. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) származó adatok a földgázmennyiséget térfogategységben mutatják meg, az egyes mezők esetében az átlagos fűtőértéket nem ismerjük.


49

17. Táblázat: A hazai földgázkitermelés megoszlása a különböző szabályozás alá eső földgázmezők között 2014-ben ([896] 18/2010. (XII.3.) NFM rendelet)

Földgázmező

Kitermelt földgázmennyiség (millió m3)

a) 1998. január 1. előtt termelésbe állított

~ 1350

b) ebből az egyetemes szolgáltatás részére kötelezően felajánlandó

~ 1000

c) 1998. január 1. után, de 2008. január 1. előtt termelésbe állított

~ 280

d) 2008. január 1. után – 2010. október 22. előtt termelésbe állított

~ 250

e) 2010. október után termelésbe állított

–

Egyéb (pl. olajkísérő) földgáz (1998 előtt és után termelésbe állított mezőkről)

~50

a, b) 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén-mezőkről származó, hatósági áras és szabadáras földgáz Az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgázmezőkről származó földgáz azon hányada, amely hatósági áras, a rezsiköltség-csökkentés fenntartását szolgálja. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/B. § rendelkezése szerint az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén-mezőkről származó földgáz 19/2010. (XII.3.) NFM rendeletben (a továbbiakban Felajánlási rendelet) negyedévente meghatározott mennyiségét a termelő köteles felajánlani az egyetemes szolgáltatás keretében vételező felhasználók ellátásának céljára, a Felajánlási rendeletben meghatározott áron. A felajánlandó földgázmennyiséget alapvetően az határozza meg, hogy a 29/2009. KHEM rendeletben rögzített, egyetemes szolgáltatásban részvevő fogyasztók esetében alkalmazott molekulaárat milyen mértékben haladja meg az importgáz ára, valamint mekkora az egyetemes szolgáltatás keretében vételezők földgázfogyasztása. A példaként bemutatott 2014-es évben a Felajánlási rendelet alapján 33 543 TJ, azaz közelítőleg 1 000 millió köbméter földgázt1 volt szükséges felajánlani az egyetemes szolgáltatás részére a hazai kitermelésből. Ebből következően pedig a nem hatósági áras, szabadpiacon értékesíthető földgázmennyiség az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében közelítőleg 350 millió köbméter volt. Megjegyezzük, az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a természetes kimerülése folyamatos, amely csökkenti a potenciális, szabadon, piaci áron értékesíthető földgázmennyiséget. 1

3

34 MJ/m fűtőértékkel számolva


50

c, d) 1998. január 1. után, de 2008. január 1. előtt termelésbe állított mezőkről származó, illetve 2008. január 1. után – 2010. október előtt termelésbe állított mezőkről származó földgáz Az 1998. január 1. után, de 2010. október előtt termelésbe állított szénhidrogén-mezőkről kitermelt földgáz nem esik hatósági árképzés vagy felajánlási kötelezettség alá, azaz piaci áron, szabadon értékesíthető. 2014-ben az e körbe tartozó mezőkről összesen mintegy 530 millió köbméter földgázt termeltek ki. e) 2010. október után termelésbe állított mezőkről származó földgáz 2010 októberében a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az ország teljes, kutatási engedéllyel nem rendelkező területét szénhidrogén-kutatási szempontból zárttá nyilvánította. Ezt követően zárt területen a bányavállalkozók csak koncesszió birtokában kutathattak és termelhettek ki szénhidrogént. 2010 októbere és 2013 augusztusa között nem került kiírásra földgázkoncessziós pályázat, majd 2013 augusztusában, valamint 2014-ben és 2015-ben is kiírtak új koncessziókat. Az ebbe a körbe tartozó földgázmezőkről származó földgáz szabadon, piaci áron értékesíthető. Összefoglalva a termelés alatt álló hazai gázmezőket 

az 1998. január 1. előtt termelésbe állított földgázmezőkről származó gáz a rezsiköltség-csökkentés fenntartását szolgálja, így közlekedési célú LNG-előállításra nem felhasználható,



a szabadon, piaci áron értékesíthető, így potenciálisan LNG-előállításra felhasználható hazai termelésű földgáz mennyisége 2014-ben 530–580 millió köbméter volt.

1.8.5.2.4

Bányajáradék

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal tájékoztatása alapján az alábbi kötelezettségek állnak fent a bányajáradék fizetésének módját és minőségét illetően ([897] Bányajáradék Tájékoztató). A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint

az

értékszámítás

kormányrendeletben

módjának

(továbbiakban

meghatározásáról

Rendelet)

foglaltak

szóló szerint

54/2008.

(III.

20.)

önbevallásban

kell

meghatározni. A bányajáradék fizetési kötelezettség mértékét a Bt., a bányajáradék önbevallási és fizetési gyakoriságát a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) állapítja meg.


51

A Vhr. ásványi nyersanyagonként eltérő gyakoriságot állapít meg a bányajáradék önbevallására és fizetésére vonatkozóan. Kőolaj, földgáz esetében havonta, egyéb ásványi nyersanyag és kinyert geotermikus energia esetében negyedévente kell eleget tenni az előírt kötelezettségeknek. Szénhidrogén bányászat esetében a bányajáradék mértékét elsősorban a kitermeléssel érintett szénhidrogén mező termelésbe állításának időpontja illetve a mezőből kitermelt szénhidrogén mennyisége határozza meg. Ez alapján az alábbi - a Bt. 20 § (3) bekezdése szerinti - kategóriákat különböztetjük meg: 

2008. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében 16 % a bányajáradék mértéke,



az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezők esetében a Bt. 20 § (3) bekezdés b) pontja szerinti képlettel kell számolni a bányajáradék mértékét,



a 2008. január 1. után termelésbe állított szénhidrogén mezőkön kitermelt kőolaj és földgáz esetében a bányajáradék mértéke: o 12 %-a, ha a szénhidrogén mezőből a kitermelt földgáz mennyisége évente nem éri el a 300 millió m3-t, o 20 %-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége a 300 millió m3-nél nagyobb, de 500 millió m3-t nem haladja meg, o 30 %-a, ha a szénhidrogén mezőből éves szinten a kitermelt földgáz mennyisége 500 millió m3-t meghaladja,



a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz, valamint a szén-dioxid gáz esetében 12 %,



magas inertgáz tartalmú földgáz esetében a bányajáradék mértéke 8 %,



a nem hagyományos eredetű és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogén esetében 2 %.

1.8.5.2.5

Lehetséges projekthelyszín magyarországi LNG előállítására

Iparági egyeztetéseink alapján felmerült, hogy ideális projekthelyszín lehet egy magyarországi cseppfolyósítóhoz a MOL hajdúszoboszlói gázelőkészítő üzeme. Az üzem a helyi szénhidrogénmezőkből kitermelt földgázt tisztította és tette alkalmassá a földgázrendszerbe való betáplálására. A gázelőkészítő üzemben működött egy propán-butánt előállító rendszer is, amit azonban a 2015-ös évvel konzerváltak. Habár nem termel, de nem tervezik a PBinfrastruktúra elbontását, így az konzervált állapotban akár a jövőben újra termelésbe is léphet. A PB-üzem ideális helyszíne lehet egy cseppfolyósító terminálnak is, hiszen: 1. a termelési gázhálózatba integrált infrastruktúráról van szó;


52

2. a gázelőkészítő üzem a telepen továbbra is üzemel, így a cseppfolyósítás alapanyaga továbbra is rendelkezésre áll; 3. a helyszínen rendelkezésre áll a megfelelő szakembergárda a cseppfolyósító üzemeltetésére. A fent sorolt indokokon kívül fontos lehet még a hajdúszoboszlói földgáz ideális összetétele, ami a földgáz közlekedésben való felhasználását illeti. A hajdúszoboszlói földgáznak ugyanis alacsony a kéntartalma, így elégetéskor nem keletkeznek a környezetet rendkívülien terhelő kén-dioxid és egyéb vegyületek. Ezen kívül Hajdúszoboszló az ország egyik legjelentősebb gázipari központja, itt és a város közelében találkoznak ugyanis a Barátság-vezetéken érkező orosz földgáz és a magyarországi kitermelésből származó földgáz mennyiségek. Ezen infrastrukturális csomópont mellett alakították ki a hazai gázrendszer keverőköreit, ahol a magasabb kén-, és szén-dioxid tartalmú magyar földgázt vegyítik kellő mennyiségben a nagy tisztaságú orosz földgázzal, hogy az betáplálhatóvá váljon a hazai szállítórendszerbe. Ebből kifolyólag Hajdúszoboszlón nemcsak hazai földgázból lehetne LNG-t cseppfolyósítani, de szükség esetén import földgázból is megoldható lenne a cseppfolyósított földgáz előállítása. A lokális adottságokat is figyelembe véve a Hajdúszoboszlói telephely további előnyöket mutat. A cseppfolyósító itt összeköttetésben állhatna több lokális gázmezővel, de akár olyan kutak is biztosíthatnák az ellátást, melyek jelenleg nem állnak termelésben. Amennyiben a MOL támogatná a cseppfolyósító létesítést, akkor kitermelhetővé válhatnak olyan lokális kutak, amelyek magas szén-dioxid tartalmuknak köszönhetően egymagukban nem kitermelhetőek gazdaságosan. A cseppfolyósító üzemmel azonban igény mutatkozhat az ilyen, kevésbé nagytisztaságú földgáz kitermelésére is, ahol a szén-dioxidot a MOL használhatná fel a mezők kitermelésének fokozására, vagy egyéb vegyipari tevékenységeihez.


53

1.8.6. LNG előállítása kisméretű és inertes hazai földgázmezőkből 1.8.6.1 LNG célra termelésbe állítható kisméretű és inertes hazai földgázmezők vizsgálatáról Az alfejezet célja, hogy bemutassuk a magyarországi szénhidrogén termelés helyzetét és feltérképezzünk minden olyan földgáz mezőt, mely esetében vagy a mező elhelyezkedése, vagy a mező speciális minősége miatt a bányászati jogosult hagyományos módon nem hasznosíthatónak minősítette a mezőt, vagy a projekt költsége miatt nem valósította meg a termelésbe állítást. A vizsgálatunkban kitérünk az egyes mezők termelésbe állítására vonatkozó kockázatokra (készletkockázat,

minőségi

bizonytalanság,

kútállapot,

stb.),

meghatározzuk

mező

csoportonként, hogy milyen költséggel, mennyi idő alatt lehet egyes mezőket termelésbe állítani. A feltárt lehetőségek közül kiválasztunk három olyan mezőt, melyek termelésbe állítása a leggyorsabban lehetséges. Ezekre a mezőkre elkészítjük a termelésbe állításra vonatkozó technológiai létesítmény listát a CAPEX tervvel, komplex üzemeltetési költségvetést, ez alapján pedig elkészítjük a mező gazdasági elemzését.

1.8.6.2 LNG célra termelésbe állítható mezők törvényi hátteréről Szénhidrogén és inertes gázmezők kitermelését, a bányászati jogosultságot az 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban Bányatörvény vagy Bt.) és végrehatási rendelete (203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet) valamint a hozzá kapcsolódó egyéb rendeletek szabályozzák. Tanulmányunk szempontjából leglényegesebb kérdéskör az un. zárt területek kérdésköre. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal „HIVATALOS ÉRTESÍTŐ” 2010. évi 91. számában tette közzé, hogy „a szénhidrogének, a széndioxid, a széntelepekben lekötött metán, a feketeszén, az ércek (beleértve a bauxitot is) vonatkozásában a Magyar Köztársaság egész területét zárt területté minősíti.” A zárt területté történő minősítés jelentése, hogy szénhidrogén és széndioxid kutatást továbbiakban (kivéve a már korábban adományozott kutatási jogot és a bányatelkek ismételt kutatását) csak és kizárólag koncesszióra kijelölt területen, koncessziós szerződés birtokában, a koncessziós díj megfizetése mellett végezhető. A teljes zárt területté történő minősítés gondot jelent a már megkutatott, kutató fúrással is igazolt, de termelésbe nem állított készletek termelésbe állíthatóságánál, amennyiben az adott mezőre nem került bányatelek fektetésre, vagy az adott bányatelekre vonatkozó jogosultságot a bányavállalkozó visszaadta az állam javára. A földgáz fogyasztók részére történő értékesítését, a piaci szereplők egymáshoz való viszonyát a 2008. évi XL. törvény (továbbiakban Gáztörvény vagy GET) és végrehajtási rendelete


54

(19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról), valamint a hozzá kapcsolódó rendeletek határozzák meg. A GET mellett a legjelentősebb rendelkezés az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (ÜKSZ). A GET és az ÜKSZ értelmében a földgáztermelőre és a biogáz termelőre azonos szabályok vonatkoznak. A GET meghatározza, hogy milyen együttműködő rendszer keretén belül értékesíthető földgáz. A hazai szabályozás – tekintettel arra, hogy mindezidáig LNG termelés, forgalmazás, vagy felhasználás nem merült fel – nem rendelkezik az LNG szabályozásával. Egyes vélemények szerint LNG cseppfolyósítót klasszikus módon sziget üzembe lehet ellátni, amennyiben termelő mezőhöz kerül a létesítmény, valamint ha az LNG üzem felhasználónak, fogyasztónak minősül. A GET szerint azonban új szigetüzem nem hozható létre, csak un. félsziget üzem, ahol is vagy távvezetéki, vagy elosztórendszeri csatlakozás is kiépítésre kerül. Két alapvető kérdéskört kell tisztázni: 

A magyarországi készletek közül, a kitermelésre kerülő gáz fajtája alapján mely típus tartozik a GET hatálya alá?



Amennyiben egy mező a GET hatálya alá esik, úgy van-e lehetősége az LNG terminálnak a szénhidrogén mező mellett elosztó vezetéki vagy szállítóvezetéki csatlakozásra is alacsony csatlakozási költség mellett – azaz kialakítható-e a félsziget üzemmód?

Sziget üzemnek hívjuk azon földgáz fogyasztói rendszereket, melyeknek nincs csatlakozási pontja sem elosztó, sem szállítóvezetéki rendszerhez, az adott fogyasztók telephelyi vagy bányászati célú vezetéken keresztül vételeznek földgázt, a rendszerbe pedig kizárólag termelő vagy LPG kereskedő cég táplál be gázt. Amennyiben egy adott elosztói rendszerhez csatlakozik földgáz termelő, azonban az elosztó rendszer hidraulikailag megtáplálható egyéb gázforrásból is, úgy félsziget üzemről beszélünk. 1.8.6.2.1

GET hatálya alá tartózó gázfajták

GET 3§ szerint: „23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.” „26. Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és


55

műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.” A fenti definíciók alapján levezethető, hogy a LNG szempontjából a potenciális mezők egy része nem tartozik a GET hatálya alá, hisz az adott mező termelvénye a GET szerint alkalmazott tüzeléstechnikai berendezésekben nem használható fel megfelelő módon, speciális tisztítás nélkül. A 26-os pontban szereplő definíció ezt nem írja felül, mert ott a nem bányászati forrásból származó gázokról beszél, akkor is csak abban az esetben, ha távvezetékre, tárolóba, vagy elosztó rendszeri betáplálásra kerül az adott gázfajta. A vizsgálat szempontjából lényeges előny tehát, ha az LNG céljára olyan gázforrást keresünk, mely nem tartozik a GET hatálya alá. Azon gázforrások, melyek nem felelnek meg sem a 2S sem a 2H gázszabványnak, inertgáz tartalmuk magasabb, mint 20 % nem tartoznak a GET hatálya alá. 1.8.6.2.2

GET hatálya alá tartozó szénhidrogén mezők

A GET hatálya alá tartozó szénhidrogén mezőknél vizsgálni kell, hogy az LNG üzem a bányászattól külön álló jogi személyiségnek fogyasztónak/felhasználónak minősül-e? Ez azért lényeges, mivel amennyiben felhasználónak minősül az LNG üzem, úgy ebben az esetben mindenképpen létre kell hozni legalább elosztórendszeri csatlakozást. Sok szénhidrogén mező, melyből a kitermelt földgáz 2H vagy 2S szabványnak megfelelő gázminőségűre előkészíthető gazdasági okból azért nem állítható termelésbe, mert messze helyezkedik el az elosztórendszeri vagy szállítóvezetéki csatlakozási lehetőségtől. Így vélhetően, amennyiben az LNG üzem felhasználónak minősül, akkor a mező nem állítható termelésbe a félsziget üzemmód kialakítási kötelezettség miatt. A GET szerint: „17. Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.” Szakértői álláspont szerint az LNG technológia nem saját felhasználási céllal „vásárol” földgázt, hisz azt cseppfolyós formában tovább értékesíti. Így a GET az LNG-re, valamint LNGt kiszolgáló szénhidrogén mezőre nem vonatkozik, kivéve, ha az LNG technológia ugyanazon helyszínen automatikusan üzemanyagtöltő szereppel is kiegészítésre kerül. Mindazonáltal ezen érvelés nem kellőképpen megnyugtató, hiszen bányászati gázforrások kellő tisztítás és kezelés után kielégítik a GET-ben meghatározott követelményeket. Ráadásul az a típusú már tisztított termelvény amelyből hűtéssel LNG-t állítanak elő, csak hőmérsékletében és halmazállapotában tér el a vezetékbe kerülő földgáztól. A gázszabvány


56

azonban ilyen típusú megkülönböztetést nem tesz, vagyis az LNG földgáznak minősül. Ebből következően az LNG előállításának megfelelő szabályozása érdekében indokolt áttekinteni és módosítani a GET-et, illetve végrehajtási rendeleteit.

1.8.6.3 Inertes és kisméretű mezőkre vonatkozó bányászati jogosultak bemutatása 1.8.6.3.1

MOL NyRt.

Magyarország közismerten legnagyobb szénhidrogén termelő vállalata a MOL NyRt. Mintegy 1 000 db termelő kúttal és közel 150 db bányatelekkel rendelkezik. A LNG-hez alkalmas inertes vagy kis szénhidrogén mezők kitermelési jogának többségével rendelkezik. Szénhidrogén szállító, elosztó és telephelyi vezetékrendszerekhez 19 kiépített betáplálási ponttal rendelkezik, illetve a MOL még sziget üzem is található. LNG technológia telepítésére legalkalmasabb területek: 

Karcag-Bucsa (itt azonban kútproblémák vannak, melyet meg kell szüntetni)



Hajdúszoboszló



Görgeteg-Babócsa.

Ezen betáplálási pontokon a gáz kevés nehéz alkotóelemet tartalmaz, valamint nincs bennük kénhidrogén. Szigetüzem esetén jó csatlakozási lehetőség van a Kaposvári regionális rendszerhez, ahol a 2S gázminőségnél némileg jobb minőséget termelő nitrogénes mező, a Mezőcsokonya gáztermeléséhez lehet csatlakozni. 1.8.6.3.2

Magyar Horizont Energia Kft. (HHE)

Két területen folytat kitermelést a vállalat, egyrészt a Dunántúlon Istvándi és Jánosmajor térségében, ahol CO2-os inert tartalommal rendelkező mezők valamint kőolajmezők kerültek termelésbe állításra. Tiszántúlon található három jelentősebb termelési területük: 

MOL-al közösen feltárt és közösen hasznosított Komádi-Vésztő területen található négy mező, mely a Magyar Horizont Energia Kft. legnagyobb kitermelőhelyét adja.



Dévai mezők



Túrkevei mezők

A cég önálló hálózati csatlakozással nem rendelkezik, un. termelői félsziget üzemmóddal csatlakoznak a MOL rendszerein keresztül a távvezetékhez. LNG hasznosítás szempontjából egyik terület sem nevezhető ideálisnak, mivel a távvezetéki betáplálásra alkalmas előkészítés ellenére viszonylag magas a PB és más nehezebb szénhidrogének aránya, mely vélhetően negatívan befolyásolnák az üzemanyag égési tulajdonságait.


1.8.6.3.3

57

Tét-3 Kft.

A vállalat Győr közelében végez kitermelést egy kúton. A kút termelvénye széndioxidos, melyből a CO2-t egy aminos technológiával (dúsítóval) választják le. A mező elosztó rendszeri csatlakozással kapcsolódik a hálózathoz, félsziget üzemmódban működik. A kút termelvénye alkalmas lehet LNG technológia kiszolgálására, nehezebb szénhidrogéneket az előkészített gáz nem tartalmaz. Ismereteink szerint volt is kapcsolatfelvétel korábban velük ebben a témában, azonban nem tudunk arról, hogy milyen kimenete volt a folyamatnak. 1.8.6.3.4

Petrohungária Kft.

Penészlek térségében végzett kutatásokat és kitermelést két kúton, melyek azonban letermelésre kerültek. Jelenleg nem végeznek aktív termelési tevékenységet. 1.8.6.3.5

RAG Kft.

Torreador Kft.-től vásárolt több kutatási területet, majd azok geofizikai kutatását követően partnert keresett az azonosított proszpektek lemélyítésére. A kiskunságban partner bevonásával létrehozták a Delcuedra Kft.-t, amely Balotaszállás közelében mélyített le egy sikeres nem konvencionális kutat, azonban sajnos a rétegserkentés folyamata (rétegrepesztés) következtében a kút elszerencsétlenedett. Ezt követően a RAG fokozatosan értékesíteni kezdte a tulajdonukban lévő kutatási blokkokat, a Kőrös blokkot az O&GD Central Kft. vásárolta meg. 1.8.6.3.6

Folyópart Energia Kft.

A cég az egykori HHE North Kft.-ből vált ki, mikor is a két tulajdonosa a cégnek megállapodtak egy bányászati jogosultsági cserében. A HHE North Kft. két tulajdonosa a HHE és a JKX Group volt. Közös kutatási területük volt a Nyékpuszta-Gyula környékén található kutatási blokk, ahol nem konvencionális mezők utáni kutatást végeztek. A kutatások részben sikeresek voltak, azonban a mezők termelésbe állítása nem volt megoldható részben műszaki, részben a magas kockázatok miatt. Közös kutatási területük volt a Hajdúnánás blokk is, ahol mind földgáz, mind kőolaj termelésre alkalmas mezőket találtak meg. A mezők azonban részben kis készletűnek mutatkoztak, részben pedig műszaki problémák adódtak, így most szakaszosan kerülnek termeltetésre. A JKX és HHE megállapodtak abban, hogy a közös kutatási területeket megszűntetik, a HHE lesz a kutatási jogosultja a Nyékpuszta-Gyula blokknak, a JKX pedig a Hajdúnánás blokknak. A megállapodás ratifikálását követően lett megalakítva a Folyópart Energia Kft., mely jelenleg a blokk geológiai újrakutatását várja a tulajdonostól.


58

A Hajdúnánás területen kiépítésre került egy komplex gázüzem és olajállandósító technológia. A mezőkön számottevő kitermelés jelenleg nincs, így LNG forrás szempontjából pillanatnyilag a céggel és a mezőkkel nem lehet kalkulálni. 1.8.6.3.7

O&GD Central Kft.

2015-ben kezdte meg szénhidrogén kitermelését a Kőrös blokkon. A Kőrös blokk korábban több kutató vállalat kutatási jogában is volt, ilyenek a Torreador Kft., POGO Kft., a RAG Kft. Az O&GD Central Kft. a kutatási jogosultságot a RAG Kft.-től vette meg, és kezdett ezt követően intenzív kutatásokba. Jelenleg 5 kitermelő kúttal rendelkezik három kitermelő helyen (Öcsöd, Mezőtúr és Örményes). Ezek kitermelése nagyobb, mint az eddig második legnagyobb szénhidrogén termelőként nyilvántartott HHE kitermelése. A cég jelenleg még nem rendelkezik önálló csatlakozási ponttal a hálózathoz, termelői félsziget rendszeren keresztül táplál be földgázt a távvezetékbe Endrőd nullponton. A cég kutatásokat végez Szolnok térségében is, ahol két kutatófúrást mélyítettek egy korábban már termeltetett, de a 70-es években felhagyott mező térségének a megismételt geofizikai méréseinek kiértékelése alapján. A két kút közül a második kitermelhető szénhidrogént talált, mely azonban 20 % körüli nitrogénnel bír. A megtalált gáz a várakozásoknak megfelelően nehezebb szénhidrogéneket nem tartalmaz, lényegében metán és nitrogén a fő összetevője. LNG forrás szempontjából a Szolnok térségi Szanda mező tökéletes és ideális lehetőség. 1.8.6.3.8

TXM Kft.

Az ún. Makói árok legkitartóbb kutató cége, tipikusan nem konvencionális kutatásokat végeztek a területen. A cég mélyítette le Magyarország legmélyebb kútját, ami 6.800 m körüli. A cég a Földdeák nevű kútjából termelt néhány alkalommal 8-10 em3-t, de sajnos ez nem volt tartós. Jelenleg befektető társat keres a kutatások folytatásához. 1.8.6.3.9

TDE Services Kft. (TDE)

Jelenleg saját kitermeléssel nem rendelkezik, azonban a cég végez operációs feladatokat a HHE részére. A TDE a kanadai Bankers Petroleum-al közösen indult kutatási koncessziós területért, Püspökladány térségében nyertek blokkot Panbridge Hungary Zrt. nevű közös cégükkel.

1.8.6.4 LNG céljára alkalmas készletek általános felmérése Tanulmányunkban azon gázkészleteket mérjük fel, melyek kis készlete vagy magas inertgáz tartalma miatt nem került termelésbe állításra. Tanulmányunkban mandátum hiányában nem mérjük fel a mezőkön lévő kutak állapotát, illetve nem végzünk részletes geológiai elemzést. Ezen vizsgálatokat csak a kiválasztott, konkrét mezők esetében kell elvégezni a beruházás megkezdése előtt.


59

A vizsgálatban külön térünk ki arra, hogy milyen olyan egyéb LNG forrás lehetőség van, mely nem közvetlenül mezőhöz kapcsolódik, s ahol esetleg kölcsönös előnyökért lehetséges a termelőkkel megállapodni annak érdekében, hogy a szükséges beruházások elvégzését a termelő elkészítse. Magyarország területén összességében 26 064 Mm3 gázvagyonnal rendelkező kisméretű, vagy inertes gázt tartalmazó gázmező található. A felmérésünk alapján 110 -113 olyan mező azonosítható, mely alkalmas lehet LNG forrás céljára. A mezők között vannak kis mezők (55 db), melyek kitermelhető vagyona kevesebb, mint 30 Mm3. Kis mezők esetén azon mezők termelésbe állítását ki kell zárni, melyek inertgáz tartalma magasabb, mint 15 %. Közepes készletű mezők (46 db), ezek közé soroltuk a 30-200 Mm3 közötti készletű mezőket. Itt egyedileg kell vizsgálni, hogy milyen inertgáz tartalom mellett éri meg termelésbe állítani a mezőt. Nagy készletű mezők (18 db), a több mint 200 Mm3-es gázkészlettel rendelkezőek. A 15-25 %os metán tartalom mellett már megéri termelésbe állítani ezeket a mezőket, amennyiben az LNG előállítás önköltsége még ezt lehetővé teszi. Ezen mezők esetén egyéb kiegészítő technológia alkalmazása is lehetséges, amennyiben a mező inertgáz tartalma túlnyomó részben CO2.

millió m3

Az alábbi ábrán látható a készletek megoszlása a különböző típusú mezők között:

40 000 22 408

20 000

622

3 426

0 Kis mezők készlete

Közepes mezők készlete

Nagy mezők készlete

21. Ábra: Mezők csoportosítása készlet alapján

Itt érdemes kis mértékben visszalépni a törvényekhez. A bányatörvény szerint kutatási jog a bányatelekkel le nem fedett területekre vonatkozik. A bányatelkeken feltárási és újrakutatási feladatok lehetségesek, melyet a kitermelésre jogosult bányavállalkozó végezhet el. Így nem


60

állhat elő az a helyzet, hogy egy bányatelekre vonatkozóan más bányavállalkozó szerezhet kutatási jogot.

1.8.6.5 Kis mezők vagy inertes gázkészletek elemzése A szénhidrogén kitermelés során a kitermelt földgáz a metánon, etánon, széndioxidon és nitrogénen felül tartalmazhat magasabb szénatom számú szénhidrogéneket, valamint vízgőzt, port, kénhidrogént, stb. Hagyományos hálózati rendszeri betáplálás esetén ezen anyagok egy részét le kell választani, hogy a hagyományos tüzeléstechnikai berendezésekben biztonsággal eltüzelhető legyen a földgáz. A leválasztásra alkalmas előkészítési technológiák rendkívül költségesek, így a kis mezők termelésbe állítása általában nem rentábilis csak akkor, ha olyan tüzeléstechnikai berendezés kerül a mezőhöz illesztésre, mely nem igényli a jelentősebb előkészítést. Pl. egyes speciális turbinák, ahol csak a por és a víz leválasztás szükséges (oxidizer technológia). Kazánok, gázmotorok, mikroturbinák esetén legalább glikolos gázelőkészítés szükséges, vagy a háromfázisú szeparálást és a vízleválasztást követően melegített gázt kell adni a tüzeléstechnikai berendezésbe. Itt általában a stabil gázminőség a lényeges, illetve jelentősen behatárolja a folyamatot a kénhidrogén mértéke. Kis mezők és LNG technológia esetén csak a kénmentes mezőket érdemes vizsgálni, tekintettel arra, hogy a kénhidrogén leválasztása már önmagában jelentős költségtényező. Ilyen mezők esetén mobil LNG technológia alkalmazása szükséges, mely könnyen és olcsón áttelepíthető. Egyes kis mezők olyan mezők közelében találhatóak, ahol könnyű meglévő technológiához kapcsolódni, ezek esetén a hagyományos hálózati rendszeri értékesítés a javasolható megoldás. Az alábbi ábra mutatja, hogy milyen módon javasolt hasznosítani a kis mezők gázát:

63 143 383

29

LNG technológia

Távvezeték

Villamos enrgia vagy LNG

Villamos energia

10. Ábra: Kis mezők hasznosítási lehetőségei millió m3

Következő ábrán azt mutatjuk be, hogy a kis mezők készlete miként oszlik meg inertes gáz összetevők alapján:


61

Szénhidrogén gázok

CO2-t és nitrogént is tartalmazó mezők

Nitrogént tartalmazó mezők

CO2-t tartalmazó mezők 0

50 100 150 200 250 300 350 400 millió m3

11. Ábra: Kis mezők csoportosítása inertes gáz összetevők alapján

Az ábrából látható, hogy a kis mezők többsége nem, vagy csak kis mértékben tartalmaz inertes gáz összetevőt. Itt a termelésbe állítás akadálya a meglévő rendszerektől való távolság, a vezetéképítés költsége. Kis mezők esetén a szénhidrogén mezők mellett a nitrogén tartalmú mezők esetén érdemes LNG technológiában gondolkodni. A kis mezők esetén a kénhidrogén maximum 100 mg/m3 mértékig találhatók a gázban.

1.8.6.6 Közepes szénhidrogén vagy inertes gázkészletek hasznosítása Közepes mezők esetén az inertgáz tartalomtól függ, hogy egy mező alkalmas-e hagyományos tüzeléstechnológiai hasznosításra, vagy valamilyen egyéb alternatíva szükséges. Inertgáz összetevő leválasztása közepes méretű mezők esetén általában még nem rentábilis, a gázelőkészítés kiépítésének költségét a mezők inertes gáztartalmától függően lehet elvégezni. A folyamat attól is függ, hogy milyen a kezdeti rétegnyomás, milyen a mező művelési helyzete, az adott mező nyomása vagy kondenzátum tartalma lehetővé teszi-e az olcsóbb – expanziós vagy glikolos – előkészítési technológiát.


62

12. Ábra: Glikolos gázszárító

13. Ábra: Expanziós gázelőkészítő technológia

A következő ábra mutatja, hogy különböző felhasználási módok esetén milyen készleteloszlással tervezhetünk.


320

63

505 Jelenleg nem javasolható hasznosításra

461

LNG technológia 440

Távvezeték 1 699

Villamos enrgia vagy LNG Villamos energia

14. Ábra: Közepes mezők hasznosítási lehetőségei (millió m3)

Az ábrán látható, hogy a közepes mezők esetén a villamos energia termelése és az LNG előállítás is jó alternatíva, szemben a kis mezőkkel, ahol az LNG technológia jelentheti leginkább termelésbe állítás lehetőségét. A termelésbe nem állított, közepes mezők esetén a szénhidrogén kategóriába sorolható mezők (inertes tartalom kisebb mint 10 %) készletaránya alacsonyabb, mint azt a kis mezőknél látjuk. Ennek oka az, hogy a 2008-2015 közötti magas gázár hatására a közepes mezők termelésbe állítása javarészt megtörtént. A termelésbe nem állított készletek esetén vagy új kút mélyítése, vagy a meglévő kút jelentős felújítása, átképzése szükséges, mely költségek miatt a projektek a szénhidrogén

termelő

vállalatok

elvárása

alapján

nem

nyilváníthatóak

feltétlenül

megtérülőnek. A következő ábrán látható, hogy közepes méretű mezők között a leggyakrabban előforduló inertes összetevő a CO2. A széndioxid viszonylag könnyen leválasztható, azonban a technológia rendkívül költséges beruházást igényel.

Szénhidrogén gázok CO2-t és nitrogént is tartalmazó mezők Nitrogént tartalmazó mezők CO2-t tartalmazó mezők 0

500

1 000

1 500

2 000

millió m3

15. Ábra: Inertes gáz összetevők alapján történő csoportosítása a közepes gázmezőknek


64

Közepes mezők esetén a kénhidrogén jelenléte gyakoribb, egyes esetekben jelentős koncentrációban, akár 270-600 mg/m3 is előfordulhat. Kénhidrogénes készletek elérik a 482 Mm3-t.

1.8.6.7 Nagy méretű inertes gázkészletek hasznosítása 200 Mm3 feletti készletű mezők közül csak azon mezők nem kerültek termelésbe állításra, melyek inertgáz tartalma magas és nagy távolságban helyezkedik el olyan technológiától, ahol az inertes hányad leválasztásra kerülhet. Nagy készletű mezők esetén nitrogénes mező nem fordul elő. Ennek oka, hogy a nitrogénes mezők többsége biogén típusú, fiatal mező. A CO2 keletkezhet biogén és vulkanikus tevékenység során is. Jelentős CO2 tartalommal rendelkező mezők gyakran tartalmaznak kénhidrogént is. Nagy mezők esetén a készlet mérete alapján gazdaságilag rentábilis a komplex gáztisztító rendszer, melyben a gázelőkészítés kiegészítésre kerülhet különböző dúsítói technológiával.

16. Ábra: Dúsítói technológia gépi hűtéssel

A problémát itt az jelentheti, hogy a leválasztott inertes gáz tartalmat nem minden esetben lehet a levegőbe kiengedni, ráadásul nem mindig áll rendelkezésre olyan mélybeli geológiai formáció, ahova a leválasztott inertes gázmennyiség besajtolható.


65

A következő 29. ábrán látható, hogy nagy mezők esetén a hasznosíthatóság szempontjából a villamosenergia-termelés és részben LNG termelés lehet megoldás, amennyiben jelentős kénhidrogént is tartalmaz a gáz.

1 417

2 519

208

Jelenleg nem javasolható hasznosításra LNG technológia

3 213

Távvezeték Villamos energia vagy LNG Villamos energia 15 050

Távvezeték, vagy villamos energia

17. Ábra: Nagy mezők hasznosítási lehetőségei (millió m3)

Nagy mezők közül 12.143 Mm3 gázvagyon jelentős mennyiségű, akár 2 700 mg/m3 kénhidrogént is tartalmaz. Ezen mezők esetében a legnagyobb problémát nem a CO2 jelenti, hanem a kénhidrogén leválasztása és semlegesítése. Az alábbi (30. Ábra) mutatja az inertes gázösszetevő alapján a nagymezők készleteloszlását:

Kénhidrogént és CO2-t is tartalmazó mezők

11 934

Szénhidrogén mezők

208

CO2-t és nitrogént is tartalmazó mezők

3 069

Nitrogént tartalmazó mezők CO2-t tartalmazó mezők

7 197 0

5 000 millió

10 000

15 000

m3

30. Ábra: Inertes gáz összetevők alapján történő csoportosítása a nagy gázmezőknek

1.8.6.8 Mezők termelésbe állításának költsége és kockázatai Szénhidrogén bányászati szempontból az egyik lényegi kérdés a mezők termelésbe állításának és üzemeltetésének költsége.


66

A mezők termelésbe állításának költsége függ a kutak hozamától, a gázminőségtől és kondenzátum tartalomtól, a kútfej nyomásától, bekötő és gerincvezetékek hosszától, valamint a hasznosítás módjától. Az alábbi 18. táblázatban foglaltuk össze, hogy milyen beruházási költségszintek mellett hány mező állítható termelésbe. 18. Táblázat: Beruházási költségek és termelésbe vonható mezők

Mező/telep CAPEX/projekt db MFt

Összesen MFt

Alacsony beruházási igényű mezők

10

360-390

1 100

Közepes beruházási igényű mezők

36

550-1 000

12 500

Nagy beruházási igényű mezők

42

2 000-4 800

19 600

Óriás projektek Más projektekkel együtt termelésbe állítható

3

15 000

45 000

Problémás (nem megfelelő gázminőség, vagy olyan kis készletű mezők, melyek termelésbe állítás jelenleg nem lehetséges)

3

0

16

0

A mezők egy része a jelenlegi árszintek és készletméretek, gázminőségek következtében nem megtérülő beruházást eredményez. Több mezőt a magas kénhidrogén tartalom miatt soroltunk a problémás mezők közé. A beruházási költségszintek felmérésekor nem vettük figyelembe, hogy milyen kútmunkálati költségek várhatók egy-egy mezőnél. A szénhidrogén bányászatban a projektköltségek felmérését követően elemzik a megtérülési mutatókat. A tanulmányunkban szereplő mezők esetén a beruházási költségek, valamint a készletkockázatok mértéke miatt kevés olyan projekt azonosítható, mely szénhidrogén bányászati szempontból elfogadható megtérülési mutatókkal rendelkezik. Ez nehezíti az olyan felhasználói megkeresések produktivitását, melyek eltérnek a megszokott folyamatoktól, adott esetben közvetlen fogyasztói ellátást vonnak maguk után. Ennek oka, hogy a szénhidrogén bányászatban nem teljesen egyértelmű, hogy egy-egy felhasználási folyamat a GET hatálya alá tartozik-e, vagy sem. A GET ugyanis azt írja elő, hogy amennyiben egy fogyasztó a termelő által már nem látható el, úgy a termelőnek ki kell építenie a fogyasztó részére az ellátás lehetőségét. Ez belátható, hogy rendkívüli kockázatot jelent a termelő részére. Más esetben a felhasználónál van a készletkockázat viselése. Azaz, ha a közvetlenül a kitermelési helyre települő felhasználó azzal szembesül, hogy a készletek a tervezett mértékhez képest hamarabb kimerülnek, akkor ott maradhat gázforrás nélkül.


67

Megoldást hozhat a mobil, könnyen áttelepíthető rendszerek telepítése a kis készletű, vagy inertes mezők mellé. Megoldás lehet az is, ha olyan telepítési helyszín kerül kiválasztásra, ahol a közelben könnyen kiépíthető hálózati kapcsolat van áll rendelkezésre. Csökkenthető még a készletkockázat olyan mező kiválasztásával is, ahol a közelben további kutak mélyíthetők, vagy olyan egyéb termelői gázforrás – pl. biogáz vagy másik mező – található, mely lehetővé teszi az alternatív források azonnali bekötését. Közepes és nagy mezők esetén a készletkockázat mértéke jelentősen kisebb, azonban a beruházási költségeket növelheti az inertes gáztartalom csökkentésére vonatkozó elvárások. A részletes projektelemzésekhez kiválasztottunk négy mezőt, melyek eltérő tulajdonsággal rendelkeznek. A mezőkre elkészítettük a felszíni technológiai tervet, meghatároztuk az üzemeltetési költségeket tájékoztató jelleggel. Ezen mezőket javasoljuk első körben megvizsgálni, mint lehetséges helyszíneket.

1.8.6.9 LNG forrásnak alkalmas gázok árának vizsgálata Az LNG forrásaként számba vett szénhidrogén mezők esetében a bányászatra jogosult vállalakozó az alternatív hasznosíthatóság alapján határozza meg az árszintet, azaz a hálózati értékesítésben elérhető árszintek alapján vizsgálja meg a projektet. Ma Magyarországon a szénhidrogén kitermelők két benchmark jegyzésárat alkalmaznak, egyrészt a VTP-t, másrészt a TTF-et. A gázárakat telephelyi paritáson szokás meghatározni, azaz az előkészítést követően felmerülő költségek a vevőt terhelik. A termelők ezen logika alapján vizsgálják az LNG számára történő forrás biztosítását is, vagyis az LNG technológia számára értékesített földgázt VTP vagy TTF viszonyítási alapon kívánják elszámolni. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a szénhidrogén kitermelés sok esetben banki finanszírozással, vagy kockázati tőkebevonással valósul meg. Ez esetben a finanszírozónak gyorsabb megtérülési elvárásai vannak, mint egyéb kiszámíthatóan tervezhető iparágakban. Ennek oka, hogy a szénhidrogén bányászat lényegesen nagyobb kockázatot, nehezebb tervezhetőséget jelent a kutatási fázis kezdeti szakaszában. A TTF jelenlegi árszintje 12-13 EUR/MWh között mozog, a VTP árszintje 13,5-14,5 EUR/MWh között alakul. Erre fizetnek a kereskedők valamilyen mértékű spreadet attól függően, hogy az adott kereskedő milyen alternatív forrásokkal rendelkezhet. A vizsgálatunkban ezért 14 EUR/MWh árszintet alkalmaztunk, mely a jelen piaci körülmények között a termelő számára könnyen elérhető árszint. Opcionális üzleti lehetőség, ha a potenciális vevő finanszírozza a mezők termelésbe állítását is, valamint kihasználják a technológiák üzemeltetésében rejlő szinergiákat és az elérhető végfogyasztói árak alapján határozzák meg a termelési árat. Ez elsősorban olyan mezőknél lehetséges, ahol a mező termelésbe állítása szénhidrogén bányászati szempontból nem


68

biztosítja a megfelelő és gyors megtérülést. Az ilyen együttműködések lehetnek JOA (Joint Agreement) vagy JV (Joint Venture) szerződések mentén megvalósított üzletek. Amennyiben a vevő finanszírozza meg a termelésbe állítás költségeit és utána az eredmény (vagy árbevétel) egy részét átadja a termelő részére, úgy a termelő is megfelelő ösztönzést kap az üzlet megvalósítására. Fontos megjegyezni, hogy az LNG üzemanyag árazásának a vezetékes földgázhoz való igazítása hosszú távon nem feltétlenül jelent megoldást. Az olaj és gáziparban bevett gyakorlat, hogy a különböző termékeket a helyettesítő termékekhez árazzák. Korábban szinte kizárólag, de jelenleg is nagymértékben olajhoz kötik, azaz olajindexálttá teszik a földgázszerződéseket. Azonban abban az esetben, ha a kitermelésre kerülő földgázforrás egyéb célra nem hasznosítható (infrastrukturális hiányok, vagy a földgáz összetétele miatt), akkor a helyettesítő termék ára a gázolaj. Ugyanakkor az LNG üzemanyag gázolajhoz történő árazása a felhasználó (flottaüzemeltető) számára jelenthet kiszámítható megtérülési mutatót. A megfelelő helyettesítő termék hiányában ezért az LNG konkrét árazását megállapítani egy összetett folyamat eredménye, ami nagymértékben függ majd a termelési költségektől, valamint a termelési és disztribúciós folyamatban résztvevő szervezetek megállapodásaitól. Az LNG

üzemanyag

felső

árkorlátját

mindenesetben

a

Magyarországon

elérhető

nagykereskedelmi földgázár fogja meghatározni, a TTF árszinthez képest legfeljebb 1-1,5 EUR/MWh-val magasabb hazai árszinttel. Ennél magasabb árnál hosszú távon, megfelelő kereslet esetében olyan cseppfolyósítók léphetnek be a piacra, melyek nem Magyarországon bányászott földgázból, hanem vezetékes import földgázból állítják majd elő az LNG-t, így ezek árát az európai hub árak közvetlenül befolyásolják. Az LNG üzemanyag árának alsó korlátját pedig az értéklánc költségei, valamint az értéklánc folyamatában résztvevő vállalatok megállapodásai alapján létrejövő egyéb költségek fogják meghatározni.

1.8.6.10

Összefoglaló

Magyarország kiterjedt készletekkel rendelkezik olyan kis készletű, vagy inertes gázt tartalmazó gázmezőkből, melyek a készletnagyság, az inert tartalom mértéke, vagy hálózattól való távolsága miatt rentábilisan nem állíthatóak termelésbe. Ezen mezők esetén lehetséges megoldás az LNG technológiai felhasználás. A normál hálózati forrásokhoz képest a bányászott inertes gázokból előállított LNG előnyei és hátrányai az alábbiak: Előnyök: 

Nincsenek rendszerhasználati díjak, melyek jelentősen növelnék a cseppfolyósító költségeit



Stabil, állandó gázösszetétel




Hálózattól független rendelkezésre álló forrás



Olcsóbb molekula ár

69

Hátrányok: 

Magasabb szeparálási, hűtési költségek az inertes gáztartalom miatt



Készletkockázat



Rugalmatlanabb forrás általában, a kutak jelentős része nem állítható le, és indítható újra



Mobil LNG technológia szükséges


70

1.8.7. Nem konvencionális földgázból előállítható LNG 1.8.7.1 Európai kitekintés A tudományban sokféle meghatározás létezik a konvencionális és a nem konvencionális szénhidrogének definíciójára nézve. Ez a definíció korábban hordozott magával egy gazdasági szemléletet, miszerint nem konvencionális földgáznak számított az olyan gáznemű szénhidrogén, ami éppen akkor az elterjedt technológiával nem volt gazdaságosan kitermelhető. Mára ez a definíció kissé idejétmúlt, hiszen a kitermelés gazdaságossága a piaci viszonyok és a technológiai előrehaladás függvényében rendkívül gyorsan változhat. Ezért az alábbi, sokkal inkább geológiai szemléletű definíció szerint határozzuk meg a tanulmányban, hogy mit is értünk nem konvencionális földgáz kitermelés alatt: „A hagyományos szénhidrogének a gravitációs szegregáció (felhajtóerők) által indukált, geometriailag

meghatározható

kiterjedésű

szerkezeti

vagy

tektonikus

csapdákban

felhalmozódott szénhidrogének. Ezzel szemben minden olyan természetes szénhidrogénelőfordulás, amely nem tesz eleget az előbbi feltételeknek, a nem hagyományos szénhidrogének csoportjába tartozik” ([898] A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században, Lakatos I. és Lakatosné Szabó J.). Magyarország jelenleg nagyságrendileg 47,87 Mrd. m3 megkutatott nem-konvencionális földtani földgázvagyonnal rendelkezik, ebből a jelenlegi technológiai szint mellett ténylegesen kitermelhető becsült ipari vagyon kb. 0,58 Mrd. m3, ugyanakkor szakmai becslések szerint a tényleges földtani földgázvagyon a jelenleg ismert szintnél kb. 3-4-szer nagyobb, akár 200 Mrd. m3 is lehet. A nem-hagyományos földgáz kitermelése a legmodernebb repesztéses technológiák és azokhoz kapcsoló szervizek alkalmazását követeli meg. Ezen kitermelési technológiák lényeges jellemzője, hogy folyamatos intenzív mezőfejlesztést és kútberuházást igényelnek. Egy-egy kút átlagosan csak 5-7 évig képes megfelelő kapacitással termelni, így a megcélzott kitermelési kapacitás fenntartása érdekében egyrészt egyszerre sok kutat kell üzemben tartani, másrészt folyamatosan újakat kell létesíteni. A létesítési és üzemeltetési költségek így mindvégig magas szintet mutatnak – ellenben a hagyományos technológiákkal, ahol a kitermelési költségek túlnyomó része a beruházás elején jelentkezik. Észak-Amerikában a nem-konvencionális földgáztermelés felfutása mára már szinte történelemmé vált, ugyanakkor Európában messze nem beszélhetünk ilyen jellegű sikertörténetről. Ennek oka egyrészről, hogy az európai nem-konvencionális mezők egészen más geológiai tulajdonságokkal bírnak, mint az észak-amerikai mezők, másrészről azonban a technológia társadalmi elfogadottsága is szélsőséges. Valószínűsíthetően ennek köszönhető az is, hogy az EU nem foglalt egységes álláspontot a technológia európai felhasználásában,


71

hanem azt tagállami hatáskörbe helyezte. Számos nyugat-európai országban, mint például Franciaországban moratórium alá helyezték a rétegrepesztést, ugyanakkor Lengyelországban számos külföldi tőke bevonásával is zajló kutatási projekt zajlott. A hazánkhoz hasonló energetikai kihívásokkal küzdő Lengyelország elfogadott egy átfogó szabályozást – többek között – a nem-hagyományos szénhidrogénkészletek kutatásának és kitermelésének ösztönzésére, mely szerint a nem-konvencionális földgázra kivetett bányajáradék mértéke 1,5 %, míg a nem-konvencionális olajra 3 %, továbbá bevezetésre került egy úgynevezett szénhidrogén különadó, amely profitalapú nyereségadóként működik, mértéke 0 és 25 százalék között változik. Ha a bányavállalkozó árbevétele legalább kétszeresen meghaladja kiadásait, akkor az adókulcs mértéke 25 %, minden más esetben ennek a fele. Veszteséges működés esetén értelemszerűen nincs adófizetési kötelezettsége. A különböző ösztönző rendszerek és mechanizmusok ellenére a termelés mindössze egy kútból indult meg, bár a szénhidrogén-vagyont sikeresen megkutatták és felbecsülték. Így összességében itt sem beszélhetünk a technológia jelentős elterjedéséről. Az uniós energetikában vezető szerepet betöltő Nagy-Britannia is ösztönözni próbálja a nem konvencionális gázforrásainak a kitermelését. Az ország egészét nézve nagykiterjedésű mezők találhatóak a déli és középső országrészben (18. ). 2015-ben úgy határozott a kormányzat, hogy a fúrások megkezdéséhez szükséges engedélyek kiadását kiveszi a helyi önkormányzatok kezéből és az engedélyek egy központi szerv által kerülnek elbírálásra, ezáltal kevésbé adnak lehetőséget a helyi ellenzők érdekérvényesítésének.

18. Ábra: Rétegrepesztéses szénhidrogén-kitermelés jogi megítélése Európában ([846] The Economist, Frack to the future)


72

1.8.7.2 Magyarországi nem konvencionális földgáz-kitermelés Magyarországon 2015-ben változtatták a nem-konvencionális forrásból származó földgáz bányajáradék kulcsát a korábbi 12-ről mindössze 2 százalékra, ezáltal ösztökélve a csökkenő trendet mutató földgázkitermelés ellensúlyozását. Az intézkedés hatása azonban semlegesnek mutatkozott, számottevő nem-konvencionális földgáztermelésről jelenleg sem beszélhetünk hazánkban. Ettől függetlenül geológiai és földtani szempontból hazánk a jól megkutatott és alaposan feltárt országok közé tartozik a sekély és közepes, tehát nagyságrendileg 3 000 m mélységig feltárt rétegeket illetően ([898] A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században, Lakatos I. és Lakatosné Szabó J.). Ennek köszönhetően a jelenleg kiírt koncessziós területeken történő kutatások is ezekben a mélységekben vizsgálódnak, máshol nagy földtani vagyonnal rendelkező kőolaj- vagy földgáztartalékok feltárására kevés az esély. Ezzel ellentétben a nagymélységű kutatás sikerességének esélyei jók, bár a 3 0004 000 m alatti képződményekben a szénhidrogének döntő hányada a kedvezőtlen fizikai jellemzők miatt nem vagy csak nehezen áramlásképes, így még a rétegrepesztéses technológia sem garantálhatja minden esetben a működő kút kiépítését. A közelmúltban nagy érdeklődést kiváltó Makói-árok a hazai nem-konvencionális földgázkitermelés elsődleges fókuszpontja. Az ország dél-keleti csücskében elhelyezkedő mező valószínűsíthetően Szerbiába is átnyúlik. A szénhidrogén készletek pedig rendkívül nagy mélységben, 5000-6000 méter mélyen helyezkednek el az anyakőzetben, tehát ebben az esetben sokkal inkább beszélhetünk „tight-gas”-ról, mint palagázról. A mező 2006-os felfedezését követően ipari méretű kitermelés nem indult meg. Az elsődleges vizsgálatok alapján különleges, kifejezetten mező specifikus fúrástechnológiát, rétegnyitást és termelési módszert igényel, ami tovább drágíthatja a kitermelés költségét.


73

1.8.8. Várható LNG költségek a magyarországi cseppfolyósítást alapul véve Az import gázárak várható költségeit illetően két tényező-csoportot érdemes figyelembe venni. Először is érdemes megvizsgálni, hogy a hazai szervezett gázpiacon, a CEEGEX-en milyen kötések mellett érhetőek el jövőbeni jegyzések. Import gázból való cseppfolyósítás esetén ugyanis várhatóan egy kereskedőtől kerülne beszerzésre a földgáz, aminek habár pontos költsége az aktuális piaci viszonyokat tükrözi, de a CEEGEX-en jegyzett jövőbeni kötések árai jó megközelítést adnak a jövőben várható árakra, illetve mutatják, hogy éppen most a piac miként árazza a jövőbeni gáz árát. Az alábbi ábra alapján megállapítható, hogy 2015 decemberében és 2016 januárjában enyhe csökkenést mutattak a jövőbeni jegyzések árai. Decemberben a legkedvezőbb árral a második és harmadik negyedéves szállítások bírtak 2016-ra és ez a trend az újévben is folytatódott, a fűtési szezonnal összhangban követve a megnövekedett gázigényt. A piac rendszeresen beárazza az időbeni távolság kockázatát, ezért a Q4-16 és Q1-17 jegyzések voltak a legdrágábbak. 6 500

Ft/MWh

6 000

5 500

5 000

4 500

4 000

Q1-16

Q2-16

Q3-16

Q4-16

Q1-17

19. Ábra - CEEGEX Physical Futures jegyzések 2015/12/01-2016/03/25

Az európai gáztőzsdéket vizsgálva megállapítható, hogy a CEEGEX kevésbé számít likvid tőzsdének a kereskedett mennyiség alacsony volumene miatt. Más Nyugat-európai tőzsdék, mint a holland TTF vagy az angol NBP sokkal likvidebb piacnak minősülnek, ezért az egyéb piacokon megköttetett szerződések árazásánál gyakran képezik a gázszolgáltatási szerződések alapjait. Magyarországon a korábban olajindexálás alapú hosszú távú szerződések helyett az utóbbi években egyre nagyobb arányban terjedtek el a „gas-on-gas” jellegű szerződések. Ezeket a magyarországi szállításra kínált termékeket pontosan a holland TTF tőzsdei árakhoz


74

indexálva képzik. Ez azonban nem jelenti teljes egészében, hogy a holland és a magyar gázárak maradéktalanul konvergálódnak, mivel megfigyelhető egy kelet-európai prémium, ami pontosan az itteni piacok kis méretéből és a határkeresztező tarifarendszer magasabb értékeiből adódik. Átlagosan megállapítható, hogy a TTF árakhoz képest a magyarországi gázárak jellemzően 1 EUR/MWh hátrányban vannak, tehát ennyivel magasabb az egy egységre vonatkozó lekötés értéke Magyarországon, mint fix szállítási határidőkkel Hollandiában. Összességében tehát a Magyarországon vásárolt gáz ára magasabb lesz a Nyugat-Európainál, de a piacok az 1 EUR/MWh különbséget megtartva már jellemzően együtt mozognak. Az utóbbi hónapokban jelentős csökkenést tapasztalhattunk a TTF spot-jegyzésekben. Ennek elsődleges oka az olajárakban tapasztalt nagyarányú esés, valamint az olajindexáltan árazott gáz is megtalálta útját a TTF tőzsdére. Fontos megemlíteni a melegedő klimatikus viszonyokat is, ami a fogyasztás csúcsok kisimulását eredményezik, valamint a túlkínálat hatását. Többek között ennek a nagyarányú csökkenésnek is köszönhető, hogy a korábbi ábrában bemutatott CEEGEX Physical Futures jegyzések árai is egyre estek a vizsgált időszak alatt. 30 28 26

EUR/MWh

24 22

20 18 16 14 12 10 2010.01.01

2011.01.01

2012.01.01

2013.01.01

2014.01.01

2015.01.01

2016.01.01

TTF Spot

20. Ábra - TTF Spot-jegyzések 2013-2016

A TTF-en a CEEGEX-től eltérően hosszú távon, egészen 2019-ig nyúlóan is lehet határidős lekötéseket szerezni, ami hasznos útmutatást ad olyan tekintetben, hogy miképpen várja most a piac a gázárak jövőjét. A 2017-es évre vonatkozó éves jegyzés jelenlegi, 2016. február 2-án 14,37 EUR/MWh. A hosszú távú trend alapján (34. Ábra) látható, hogy ez egy alacsony értéknek számít, hiszen 2015 októberében még közel 19 EUR/MWh volt a CAL-17-es határidős szállítás ára.


75

21. Ábra: TTF CAL-17

A 2018-as teljes éves határidős szállítás ára is a CAL-17-árakhoz hasonlóan mozogtak az elmúlt hónapokban. Az idő prémium nem túlságosan jelentős a 2017-es jegyzésekhez viszonyítva, hiszen 14,7 EUR/MWh volt 2016. február 2-án az ár, ami 33 EURcent/MWh-val magasabb, mint a 2017-es jegyzések esetében. Ennek fényében megállapítható, hogy a piac nem vár olyan jelentősebb eseményt, ami megemelné az árakat, eltekintve az időbeni prémiumtól.


Fontos még kiemelni, hogy nemcsak a (20. Ábra bemutatott spot árak, hanem a határidős szállítások árai is csökkenő trendet mutatnak. 2016 januárjában volt egy enyhe emelkedés, ami aztán ismét csökkenésbe kezdett. A 2019-es szállítások árai is ezt látszanak igazolni, habár itt még a januárban korábban tapasztalt áremelkedés továbbra is növekvő pályán van, azonban a növekedés üteme lassulni látszik, de még fordulat nem állt be a piacon. 2016. február 2-án a 2019-es határidős szállítások ára 14,725 EUR/MWh volt, tehát 0,025 EURcenttel magasabb a 2018-as szállítású jegyzéseknél.


76


Összességében tehát elmondható, hogy az európai gázipar jelenleg nem vár jelentős emelkedést a földgázárakban 2019-ig. Ez köszönhető egyrészről a kereslet esetleges további csökkenésének, a várható LNG kapacitások növekedésével az Európába irányuló gázimportok növekedésének, valamint annak a piaci helyzetnek, hogy az eddig inkumbens pozícióban lévő Oroszország is egyre többet kénytelen engedni korábbi monopolhelyzetéből, annak érdekében, hogy nagyarányú piaci részesedését az öreg kontinensen fenntarthassa. Márpedig az orosz gáz az egyik legolcsóbban termelhető földgáz a világpiacon, így könnyen kel árversenyre az egyéb importforrások gazdáival még az orosz gazdaság egyre rosszabb helyzete ellenére is. A korábbiak összefoglalásául; a munkacsoport véleménye szerint amennyiben magyarországi cseppfolyósításra import földgázból kerül sor, ahhoz az évtized végéig 16 EUR/MWh árat lehet prognosztizálni a beszerzésre. A jelenlegi piaci viszonyokat figyelembe véve ez egy konzervatív értéknek minősül, azonban a projekt kezdő időpontját tekintve szükséges az időbeni prémium alkalmazása. Nagyobb arányú árnövekedésre nem számítunk az évtized végéig, ezt alátámasztják egyrészről a jelenlegi határidős jegyzések árai, valamint a kínálati oldal feszített árnyomása.


77

1.8.9. Alternatív forrásból előállított LNG 1.8.9.1 Power-to-Gas, mint lehetséges LNG forrás A hazai LNG előállítás egyik lehetséges formája egy olyan innovatív technológia, ami rendszerszinten is kiválóan illeszkedne egy környezetbarát üzemanyag-ellátási rendszerbe: ez a Power-to-Gas (PtG) technológia. A technológiát az 1990-es években dolgozták ki, mint innovatív és alternatív energiatárolási lehetőséget. A módszer lényege, hogy kihasználja az olyan mélyvölgyi időszakokat, amikor a villamos energia spot ára rendkívül alacsony (vagy manapság akár negatív). A villamos energia völgyidőszaki alacsony árát okozhatják a nem kapcsolható erőművek folyamatosan termelése, vagy éppen a nem szabályozható megújuló villamosenergia-termelő egységek, mint például a szélenergia. Az alacsony keresleti időkben ezek gyakran okozhatnak a spot villamosenergiapiacon negatív árakat is. A Power-to-Gas erőművet az ilyen alacsony spot villamos energia ár esetén kapcsolják be és vízbontással állítanak elő hidrogént. A keletkezett hidrogént a korai és kis teljesítményű PtG erőművek többségében a gázhálózatba juttatják, ahol a gáz égéshőjének növelését eredményezi az abban való tárolás. Amennyiben a villamosenergia-igény hirtelen megnő és szükség van a jellegzetesen gázüzemű csúcskövető erőművek üzemeltetésére, akkor azok a földgázhálózatból vételezve a tüzelőanyagot, a PtG erőmű által megtermelt hidrogént is elégetik. A földgáz-rendszerbe juttatott hidrogén a gáz energiatartalmának emelését, tisztább égést biztosít és csökkenti a felhasználó fajlagos CO2 kibocsátását is. Azonban a rendszernek van egy komoly problematikája, ami a H2 molekulából ered. A hidrogén ugyanis olyan kicsi, hogy a legtöbb anyagon, így a vason is képes keresztül diffundálni, ráadásul eközben annak anyagszerkezetét is roncsolja. Emiatt a rendszerüzemeltetők erősen óvakodnak a hidrogén nagyobb arányú (2 százalékot meghaladó) jelenlététől. Az újabb PtG erőművek azonban már egy következő fázissal is rendelkeznek, nem csupán hidrogént, hanem mesterséges úton megtermelt földgázt is előállítanak. Ahelyett, hogy a hidrogént a földgázhálózatba juttatnák, szén-dioxid hozzáadásával szintetikus metánt készítenek belőle, ami rendkívül nagy tisztaságú metánt eredményez. Jelenleg kétfajta módszer létezik a hidrogén földgázzá nemesítésére, ezek a kémiai és a biológia metanizációs eljárások. A kémiai metanizációs eljárás során magas hőmérsékleten és egy katalizátor jelenlétében (jellemzően kobalt, nikkel vagy vas) szén-dioxidot reagáltatnak a hidrogénnel, ami vizet és tiszta metángázt eredményez. A másik módszer a biológiai metanizáció, ami során egy fermentáló medencében szén-dioxid jelenlétében baktériumok segítségével következik be a hidrogén metánná konvertálása. A biológiai eljárás során a keletkezett szintetikus földgáz is nagy tisztaságú, így további tisztítást nem igényel, ugyanakkor a biológiai eljárás miatt kis mennyiségben hátramaradhatnak szerves anyagok.


78

A technológia úttörője mindenképpen Németország, ahol számos ilyen erőmű is üzemel. Több német energetikai vállalat, mint az E.ON és az RWE ruházott be ilyen erőművekbe, ugyanakkor ezek jellegzetesen kisméretűek, 1 MWe beépítet kapacitással, így viszonylag kis mennyiségű energia tárolására alkalmasak. Az ország azonban rendkívül elkötelezett a technológiát illetően, az évtized végéig szeretnének jelentős csökkentést elérni az installációs költségekben, ami a technológia nagyarányú elterjedését jelenleg még akadályozza. A Frauenhofen kutatóközpontban kitűzött cél alapján az évtized végéig 1000 MW elektromos beépített kapacitást terveznek elérni, ami rendszerszinten már valóban jelentős energiatárolási potenciált jelenthet. Németországot azért is érdemes megemlíteni, mivel itt üzemel a világ első olyan PtG beruházása, ami kifejezetten a közlekedési szektor számára termel szintetikus földgázt. Ez a létesítmény az északi Werlte-ben található Audi üzeme, jelenleg a világ legnagyobb beépített kapacitású PtG létesítménye, összesen 6,3 MW névleges kapacitással. Az üzem 2013 decembere óta üzemel. Az alkáli elektrolízis mellé a kémiai metanizációhoz szükséges széndioxid mennyiséget a szomszédos biogáz üzem gázszeparálójából vezetik át. A létesítmény teljes hatásfoka 54 % körül jár, a kémiai reakciók során keletkezett hulladék hőt pedig a biogáz üzemben hasznosítják. Az így előállított szintetikus földgázzal virtuálisan 1 500 CNG üzemű Audi-t hajtanak meg, CO2-mentes üzemet biztosítva számukra. A rendszerhez az Audi 4 északitengeri szélgenerátort vásárolt, így a felhasznált áram teljes mértékben megújulónak számít. A CO2-mentes (-98 %) CNG üzemanyag tankolásához az Audi tulajdonosok egy ügyfélkártya rendszerrel, mint egy flottakártyával bármely német töltőállomáson tankolhatnak, méghozzá egységes áron.

24. Ábra: Az AUDI Werlte-ben található Power-to-Gas üzeme ([899] Audi Werlte Power-to-Gas, Audi Media Center)


79

A német példa is jól mutatja, hogy milyen kiválóan illeszkedhet a villamosenergiainfrastruktúra a közlekedéshez. Az AUDI projektjéből kiindulva, a PtG útján előállított földgáz CNG végcélú betáplálás helyett, nagyobb kapacitás esetén cseppfolyósítható is. Amennyiben egy ilyen technológiával kerülne biztosításra a hazai LNG üzemanyag alapanyag szükséglete, úgy egyrészről jelentősen javulhat az üzemanyag-ellátás biztonsága, kialakulhat egy valóban szén-dioxid neutrális közlekedés és a villamos rendszerirányítás is jelentős szabályozó kapacitást nyerhet. Ugyanakkor Magyarországon eddig még nem épült Power-to-Gas erőmű és a tanulmány elkészítéséig egyetlen, a projekt megvalósításával kapcsolatban valóban elkötelezett befektetésről sem tudunk beszámolni. Ezáltal rövidtávon a PANNON-LNG projekt szempontjából a Power-to-Gas technológia nem egy reális LNG beszerzési forrás, ugyanakkor hosszú távon érdemes vele számolni, amennyiben Magyarországon, vagy a régióban megvalósul egy ilyen jellegű beruházás. Ezért a későbbi alfejezetben részletesebben is foglalkozunk, hogy milyen költségekkel érdemes számolni, amennyiben ilyen forrásból kerülne beszerzésre a cseppfolyósítandó gáz. A Power-to-Gas útján előállítható gáz költségének felméréséhez a Power-to-Gas értékláncának tőkeköltségét vesszük alapul. Mivel Magyarországon még nem épült ilyen technológiát alkalmazó üzem, ezért az adatokat elsősorban a németországi erőművek működési tapasztalatai alapján ismertetjük. A Power-to-Gas értékláncának első lépése az olyan megújuló energiatermelő egységek, vagy nem szabályozható termelői kapacitásokkal termelt villamos energia megléte, amelyek az energiatárolás iránti igényt megfogalmazzák. A tanulmánynak nem célja az ilyen termelési egységek részére költségbecslést adni, azokat meglévőnek tekinti. Magyarországon Paks II megvalósulásával várható és különösen, amíg a jelenlegi és az új blokkok egymással párhozamosan fognak működni, a nehezen szabályozható termelői kapacitások, ezáltal a villamosenergia-tárolási igényének megléte, illetve növekedése várható. Habár hazánk jelenlegi beépített megújuló-energia kapacitása nem jelentős, azonban a napelemek további költségcsökkenésének eredményeképpen, valamint a megújuló részarány teljesítési kötelezettségéből eredően a tárolási igény is egyre meghatározóbb lesz. Összességében tehát azok a peremfeltételek adottak, amelyek egy Power-to-Gas erőmű felépítéséhez szükségesek lehetnek, de a tanulmány a peremfeltételek megvalósításához kapcsolódó költségeket nem vizsgálja. A Power-to-Gas erőmű lelke a víz bontásáért felelős hidrolízis szekció. Egy 5 MWe-os üzem a víz bontásával óránként 1 000 m3 hidrogént képes előállítani. A jelenleg üzemben lévő PtG erőművek legnagyobb része ezt a hidrogént már közvetlenül a hálózatba juttatja, metanizáció nélkül. Egy ilyen konstrukció CAPEX költségei az alábbi ábrában vannak feltüntetve (25. ). A legnagyobb költséget az elektrolizáló berendezések adják, a mintegy 10 millió EUR-s teljes


80

költségvetés 50 %-át. A CAPEX másik fele pedig az épületek, az átmeneti tároló, a betáplálási pont kialakításához köthetőek.

2 300 000 EUR

200 000 EUR 5 000 000 EUR 800 000 EUR

1 400 000 EUR 300 000 EUR Elektolizáló berendezések

Kompresszor

Épületek

Tároló

Betápláló berendezések

Egyéb várható költségek

25. Ábra: 5MWe Power-to-Gas egység tőkeköltsége ([830] Power to Gas: Chancen und Risken für kommunale Unternehmen, Verband kommunaler Unternehmen)

Metanizációs berendezés nélkül azonban nem termelhető olyan szintetikus földgáz, amit aztán cseppfolyósítva LNG-t nyerhetünk. A metanizációs folyamat során az elektrolizáló berendezésből kiáramló hidrogént kémiai vagy biológiai úton szintetikus metánná alakítják. A PAN-LNG projekt szempontjából a biológiai úton történő metanizáció lehet különösen előnyös, hiszen így tovább növelhető az LNG értékláncának fenntarthatósága. A folyamathoz egy széndioxid forrás is szükséges, amely biztosítja a metán molekulában található szén jelenlétét. Iparági információk alapján egy 5MWe teljesítményű és óránként 1000 m3 hidrogént termelő elektrolizáló berendezéshez egy olyan metanizációs berendezés illik, ami elektromos teljesítményét nézve megközelítőleg 1,1 MW-os, óránként pedig 500 m3 szintetikus metán előállítására képes. Egy ilyen metanizációs eszköz beszerzési ára az iparági információk alapján 1,5 millió EUR. Figyelembe véve, hogy hazánkban eddig még nem épült hasonló üzem, a CAPEX költségekhez érdemes még hozzászámolni telepítési, tervezési és kivitelezési költségeket is, amelyek megközelítőleg 2 millió EUR összeget tesznek ki. Ennek alapján az alábbi táblázatban felsorolt költségelemekkel számolhatunk, amelyek meghatározzák egy óránként 500 m3 fölgázt előállító PtG CAPEX költségeit.


81

19. Táblázat: Egy 5MWe teljesítményű Power-to-Gas erőmű CAPEX költsége Tétel Elektrolizáló Metanizációs berendezés Tervezés, kivitelezés Összesen

Költség 10 millió EUR 1,5 millió EUR 2 millió EUR 13,5 millió EUR

A termelési költség becsléséhez fontos még az előállítandó metán mennyiségét meghatározni. Amennyiben egy PtG erőmű a megújuló energiák túltermelését és ezáltal a spot piacon jelentkező, akár negatív villamosenergia-árakat kihasználva működik, akkor feltételezhető, hogy megközelítőleg 15-20 %-os elméleti kihasználtsági maximummal üzemelhet. Ebből eredeztethetően évente a 20 százalékos kihasználtsággal működő erőművek megközelítőleg 875 000 m3 földgázt képesek előállítani, ami 650-670 tonna LNG előállításának felel meg. Ezzel a mennyiséggel egy 5 MWe PtG erőművön alapuló cseppfolyósító leginkább a mikro kategóriába tartozik. A tőkeköltséget egy 20 éves üzemidő alatt termelt földgáz mennyiségéhez viszonyítva megállapítható, hogy egy köbméter földgáz ≈240-250 Ft/m3 áron állítható elő a PtG technológia segítségével. Ez a szám azonban valószínűleg egy alacsony becslés, hiszen többek között feltételezi, hogy az üzem csakis a túltermelés okozta negatív, vagy rendkívül alacsony villamosenergia-árkörnyezetben üzemel, valamint az egyéb változó költségek, mint a víz és a szén-dioxid sem kerültek felszámolásra. Azonban fontos megjegyezni, hogy még ez a konzervatívnak nem nevezhető becslés számértéke is 20-25 %-kal magasabb földgáz árat irányoz elő, mint a jelenlegi és a nemzetközi fejlemények alapján az évtized végéig prognosztizált földgázár. Ennek alapján összegzésként megállapítható, hogy a magyarországi LNG előállításának, habár a PtG egy rendkívül innovatív módja lehetne is, nem tartozik a leginkább költséghatékony előállítási módok közé.

1.8.9.2 LNG előállítása szintézisgázból a hazai szénvagyon felhasználásával A gázosítás során az alapanyag elégetésével keletkező szén-monoxidban és hidrogénben gazdag gázelegyet szintézisgáznak nevezzük. A folyamat során az erre a célra üzembe állított gázosító reaktorban a nyersanyag (alapanyag) energiatartalma elégetés útján alakul át szintézisgázzá, mely alapvetően H2, CO és CO2 keveréke. Ennek a speciális gáz halmazállapotú keveréknek a felhasználása széles hasznosítási lehetőségeket kínál. A szén és más egyéb szén alapú források (mint például a biomassza) elgázosítása hatékonyan járulhat hozzá az energiarendszerek rugalmasságához, mivel a szén formájában egy rendkívül nagy mennyiségben elérhető nyersanyagforrás áll rendelkezésre. A szintézisgáz és egyéb éghető gázok hasznosításának számos módja ismert, régre visszanyúló technológia. Éghető gázok fából (fagáz) és szénből (széngáz) történő előállítása az 1790-es évekre tehető. Ezeket a mesterséges gázokat első sorban a közvilágítás, valamint a nemesség


82

és a jómódú polgárok háztartási energiaigények kielégítésére használták. Magyarországon először 1816-ban gróf Széchenyi István nagycenki birtokán pároltak széngázt világítási célból. Emellett azonban az iparban és a mezőgazdaságban is alkalmazták gépek üzemeltetésére. A pennsylvaniai olajmezők 1859-ben történő felfedezése után a kőolajszármazékok kedvező áruknak és nagyobb energiatartalmuknak köszönhetően lassan kiszorították a szintetikus gázt. Magyarországon az Óbudai Gázgyár 1980-ban fejezte be termelését, egyes épületei ma ipari műemlékek (jelenlegi Grafisoft park területén). Manapság a szintézisgáz jellemzően „Integrált Kombinált ciklusú gázosítás” során (IGCC) villamos energiává és hőenergiává, esetleg előkészítés után „Mesterséges földgázzá” (SNG) alakítható. Ezen kívül mechanikai- és villamos energiát is elő lehet állítani különböző motorok és forgó villamos gépek alkalmazásával. A szintézisgáz előállításának folyamatában, beépített katalizátorok segítségével az előállított keverék CO és H2 keverék aránya szabályozható, így az energetikai hasznosítás mellett számos alternatív hasznosítási mód is lehetséges, mint a gázelegy felhasználása vegyipari termékek előállítására. Kiemelten említendő a szintézisgáz kémiai szintézisekben történő alkalmazása, hiszen a metanol ipari előállításának egyik alapanyagául szolgál. Ilyen vegyipari termékek előállítására alkalmas az egyedi eljárásnak tekinthető „FischerTropsch” szintézis vagy a Metanol szintézis. Előbbi esetében zömében mesterségesen előállított benzint és gázolajat termelnek, utóbbi esetében metanol vagy ammónia a végtermék. Az előbbiekben említett vegyipari eljárások segítségével a szénből közvetlenül állíthatók elő mesterséges üzemanyagok, amelyek nem képezik a fejezet tárgyát. Ezeket a szakirodalom DCL („Direct Coal Liquification”) és ICL („Indirect Coal Liquification”) (26. ) neveken ismeri, ugyanakkor cseppfolyósított földgáz előállítására nem alkalmasak.


83

26. Ábra: A szén termokémiai átalakítása közvetlen és közvetett cseppfolyósítás útján (DCL,ICL) ([843] America’s Energy Future Panel on Alternative Liquid Transportation Fuels, Liquid Transportation Fuels from Coal and Biomass: Technological status, costs and environmental impacts)

Szintézisgázt leggyakrabban az alább felsorolt nyersanyagokból állítanak elő: 

barnaszén;



feketekőszén;



földgáz és a kőolajat kísérő egyéb gázok;



kőolajfrakciók;



biomassza.

A szintézisgáz mai értékláncában a korábban említett metanol szintézisen kívül jelentős mennyiségű szintézisgázt használ fel az ammóniagyártás (műtrágyagyártás), hidrogéngyártás és ecetsavgyártás (27. ).

27. Ábra: A szintézisgáz felhasználási további feldolgozási formái és termékportfóliója


84

A szintézisgázt előállító technológiáknak két fő típusa van: a vízgőzös reformálás és az autoterm reformálás. A vízgőzös reformálás erősen endoterm, a reakcióhőt csőköteges reaktorban hajtják végre nagy hőmérsékleten, ami azonban különleges elvárásokat támaszt az alkalmazandó berendezés hő-tűrő képességével kapcsolatban, ezáltal drágítva a technológiát. Az autoterm reformálásnál széntartalmú anyaggal együtt oxigént is bevisznek a reaktorba és a reakcióhőt a nyersanyag (tipikusan metán) egy részének katalitikus oxidációja fedezi. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a szelektív oxidációhoz szükséges oxigén előállítása költséges, a széntartalmú anyag és az oxigén együttes jelenléte pedig biztonságtechnikai akadályokat vet fel ([835] Jóvár Béla, Metanolgyártás nagy inerttartalmú hazai földgázból). Előállítási módtól függetlenül a szintézisgáz összetétele függ a kiindulási anyagtól, a technológiától és az üzemelési paraméterektől. Annak az ellenére, hogy a szintézisgáz előállítására a magas hidrogéntartalom miatt a földgáz és a könnyű kőolajfrakciók a legalkalmasabbak, azonban az 1970-es években lezajlott olajválság hatására indult meg a szénelgázosítás reneszánsza, melynek bemutatása jelen alfejezet tárgya.

41. Ábra: A világ szintézisgáz-előállító kapacitásai a fő felhasználási területek szerint

A világ szintézisgáz előállítására fordított erőfeszítéseinek fő célja a vegyipari termékek előállítása, melyekről az alfejezetben később szót fogunk ejteni. Megállapítható azonban a fenti grafikonokból, hogy az évtized végéig tervezett szintézisgáz előállítási kapacitások súlypontja a földgázüzemű gépjárművek hajtóanyagául szolgáló alternatív üzemanyagok felé fog eltolódni (41. ). Sőt, a szintézisgáz előállításának várható drasztikus felfutása mögött a tervezett korszerű szénelgázosítási projektek húzódnak meg (28. ).


85

28. Ábra: A világ szintézisgáz-előállításának szerkezete elsődleges alapanyagok szerint

Nem mehetünk tehát el szó nélkül a szénelgázosítási technológiák hazai hasznosítása mellett, amelyek alternatív forrásként jelenhetnek meg az LNG jövőbeli, hazai közlekedésben betöltött szerepe mögött. A fejezet következő részében bemutatásra kerül a hazai elérhető szénvagyon és annak a technológia szerkezete. Ezek után említésre kerülnek a szénelgázosító technológia számbavehető költségei és azon tényezők, melyeket egy ilyen irányú technológia telepítése előtt vizsgálat alá kell vonni. 1.8.9.2.1

A hazai szénvagyon

A Föld szénkészletei több száz évre, míg Magyarország földtani szénkészlete a Magyar Mérnöki Kamara mérései alapján mintegy 230 évig elegendőek. Magyarországon a jelenleg kitermelt szén 94 százalékát villamos erőművekben égetik el. Az éves barnakőszén-termelés 1990 és 1994 között csaknem felére csökkent, 1994 és 1997 között mérsékelten emelkedett, majd 1997-től folyamatosan csökkent, a márkushegyi bánya bezárásával pedig tulajdonképpen teljesen megszűnt. A lignittermelés, melyet elsősorban a Mátrai Erőműben hasznosítanak, a 2010-es éveket követően enyhén csökkent, azóta stabilnak mutatkozik. A feketekőszén kitermelése 1990-től 1996-ig felére csökkent, majd 2003-ig stagnált, majd a mecseki szénbányák bezárásával gyakorlatilag megszűnt. A bezárt bányákban bennmaradt kitermelhető szénvagyon megközelíti az egymilliárd tonnát. A legnagyobb aknánként kitermelhető szénvagyonok az alábbi táblázatban kerültek ismertetésre ( 20. Táblázat).


86

20. Táblázat: A hazai legnagyobb aknánként kitermelhető széntelepek ([844] Magyar Földtani és Geofizikai Intézet)

Elhelyezkedés Mecseki feketeszén medencében

Borsodi Ózdi barnaszén medencében

Nógrádi barnaszén medencében Tatabánya - Nagyegyháza barnaszén medencében Dorog-Pilisi barnaszén medencében Oroszlányi barnaszén medencében Összesen

Vasas Zobák Pécsbánya Királd Tervtáró Lyukóbánya Putnok Mizserfa Kányás Mány I-II Nagyegyháza Lencsehegy Balinka

Mt 26 136 124 70 18 101 32 28 27 125 62 12 48 809

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet által felmért és becsült hazai szénvagyon területi elhelyezkedését ábrázolja az alábbi térkép (29. ).

29. Ábra:Hazai szénvagyon és elhelyezkedése ([844] Magyar Földtani és Geofizikai Intézet)


87

A hazai kőszénvagyon kitermelési lehetőségei üzleti szempontból az elmúlt esztendőben tovább romlottak, köszönhetően a szén, az olaj és a földgáz világpiaci árzuhanásának. A 2015ös esztendő alapvető átrendeződést hozott az energiahordozók világpiacán, így az előrejelzések szerint 2016-tól a kohászati szén 45-502 dolláros tonnánkénti ára további zuhanással nézhet szembe, ami a már nagy lekötött termelési potenciállal rendelkező tradicionális széntermelő tagállamokat is a bányák művelésének felhagyására ösztönözheti. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a mögöttünk hagyott párizsi klímacsúcs miatt egyre nagyobb azon olaj- és gázipari cégek száma, akik látványosan elfordulnak/elfordultak a széntől. A közelmúltban tíz nagy olajcég közös közleményt adott ki arról, hogy közösen lépnek fel a klímaváltozás elleni harcban és ennek egyik hangsúlyos része a szénfelhasználás látványos csökkentése. Ezek a hatások minél inkább szükségessé teszik a tiszta-szén technológiák kidolgozását és elterjesztését, amely folyamatban a szénelgázosítási technológia egy fontos eszköz lehet. A meglévő magyarországi szénvagyon kitermelése csupán az elsődleges energiahordozó értékesíthetősége miatt a jelenlegi piaci környezetben nem valószínű. A fellelhető széntelepek becsült kitermelési költsége alapvetően függ a széntelepek termelhetőségi módjától. A gyengébb minőségű lignit kitermelési költségeivel nehezen összehasonlíthatóak a komolyabb technológia és biztonsági felkészültséget kívánó barna és feketekőszéné, köszönhetően a külszíni lignit fejtés alacsonyabb CAPEX és OPEX tételeinek. 21. Táblázat: Becsült 2015-ös kitermelési költségek

Szénfajta Lignit Barnakőszén Feketekőszén

Kitermelés költsége (Ft/t) 8000-10000 16000-18000 20000

Kitermelés módja külszíni mélyművelés mélyművelés

A mélyművelésű bányák újra termelésbe állítása rendkívül energia és tőke igényes folyamat, ami valószínűsíthetően, a jelenlegi piaci környezetben csakis állami támogatási programokkal érhető el. További problémát jelent, hogy a hazai szénvagyon kéntartalma magas, így elégetése, vagy feldolgozása csak a kén leszűrésével lehetséges, amely jelentősen drágítja a felhasználási költségeket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a hazai szénvagyonból előállítandó, közlekedési célú felhasználásra gyártott szintézisgáz, vagy akár a cseppfolyósításra tovább feldolgozott szintézisgáz üzleti relevanciáját a szénelgázosítás termelési folyamatában keletkező melléktermékek és alternatív végtermékek regionális és világpiaca alapvetően befolyásolja, az tehát nem csak a szén világpiaci árától függ.

2

2016. március 18-án a meghatározó Northern Appalachia ára 48,6 USD/tonna volt


88

Az alfejezet a világszerte ismert és alkalmazott szénelgázosítási technológiák közül hárommal fog áttekintésszerűen foglalkozni, figyelembe véve a hazai megvalósítási próbálkozásokat és lehetőségeket, nem figyelmen kívül hagyva a tanulmányunk tulajdonképpeni célját az előállítható LNG potenciális forrásvizsgálatát. 1.8.9.2.2

Felszín alatti szénelgázosítás – UCG

A felszín alatti szénelgázosítási folyamat során szénkészletek és termelésből kivont széntelepek energiatartalmának letermelése történik, nem hagyományos mélyművelési bányászati technológiával. A kívánt energia kivonást ellenőrzött folyamattal érik el, mely során a széntelepbe oxidáló anyagokat (oxigén és gőz) injektálnak be és ezáltal juthatnak széngázhoz. Lényegében a széntelep mesterséges begyújtás során gázosodik el, azonban csak részben engedik elégni. Az elégetés során szintézisgáz keletkezik. Az elgázosítási folyamat öt fő lépést foglal magában: a kútkialakítást, a kutak közötti kapcsolat létrehozását, a begyújtást, az elgázosítást és a rekultivációt. Az előállítható szintézisgáz összetétele és ezáltal felhasználhatósága alapvetően a meglévő természeti adottságok függvénye ugyanúgy, mint a szén fajtája, minőségi összetétele, a széntelepet érintő felszín alatti víz beáramlások. A szén fajtájától függetlenül a belőle származó szintézisgáz szén-dioxidban dús, míg hidrogénben szegény. Az ilyen úton előállított szintézisgáz további előkészítésre, tisztítása szorul függően attól, milyen végtermék előállítása történik. Gyakori felhasználási lehetőség a szénelgázosító telep közelébe telepített metanol gyártó üzem, amely esetében a hidrogénben gazdagítás szükséges. Minden esetben elengedhetetlen a szintézis útján előállított gázból a CO2 és a kén kivonása. Ez a telepítendő technológiát komplexebbé, míg a beruházást költségesebbé teheti. A bemutatni szándékozott szénelgázosítási módszerek közül ez a módszer kínálja a legmagasabb hatékonyságot a „termelésbe” (szabályozott égetés) vonható széntelepek vonatkozásában. A technológia kétségtelen előnye, hogy szemben a manapság sokat vitatott kőzetrepesztési technológiákkal, vegyszerek vagy más káros anyagok beinjektálására nincs szükség, így a talaj és a felszín alatti vízkészletek nem szennyeződnek. A környezeti terhelés szempontjából az UCG technológia előnyösebb a meddő hiánya tekintetében, nem igényel területet a salak és a pernye elhelyezéséhez és nem jelent nagyobb környezeti kockázatot a hagyományos gázgyárakhoz/üzemekhez képest. Egy UCG üzem üvegházhatású gázkibocsátása – főleg a magas hatásfokának köszönhetően és a bányászatnak a folyamatba történő beolvasztása miatt – jelentősen alacsonyabb, mint egyéb


89

más széntüzelésű technológiák esetében. Tovább az UCG lehetőséget kínál a CO2 könnyű és gyors leválasztására még a tüzelőanyag felhasználása előtt. Kétségtelen azonban, hogy a technológia nehezen szabályozható. A monitoring rendszer kiépítése rendkívül drága, továbbá egy esetleges beruházás esetén igen komoly környezetvédelmi aggályokkal, támadásokkal kellene számolni.

30. Ábra: UCG – Felszín alatti szénelgázosítás elvi folyamatábrája ([838] E. Burton, J. Friedmann, R. Upadhye, A felszín alatti szénelgázosítás korszerű módszerei)

Az így kinyert szintézisgáz a felszínen fűtésre, energiatermelésre, hidrogén-előállításra, valamint olyan elsődleges fontosságú folyékony üzemanyagok gyártására használható, mint a dízelolaj vagy a metanol vagy akár a technológiai láncban közvetlenül a gáztisztítási fázis után a cseppfolyósított gáz előállítása is megtörténhet.


90

31. Ábra: Szintézisgáz felhasználási lehetőségek szénelgázosításból ([845] Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Útmutató a felszín alatti szénelgázosítás magyarországi bevezetéséhez)

Kísérleti, bemutató és kereskedelmi UCG projektek jelenleg Új-Zélandon, Üzbegisztánban, Kanadában, Ausztráliában, Kínában, Lengyelországban és Dél-Afrikában működnek és állnak fejlesztés alatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint a föld alatti szénelgázosítás alkalmazásnak kritériumai a következőkben

foglalhatók

össze

([839]Premium

Engineering,

Underground

Coal

Gasification): 

a föld alatti szénrétegek 30 és 800 méter mélységek között kell lenniük;



a telepvastagságnak többnek kell lennie, mint 5 méter;



a gázosítani kívánt szén hamutartalmának kisebbnek kell lennie, mint 45 %;



a szénrétegnek lehetőleg töredezettség-mentesnek kell lennie;



a telepnek nem szabad víztartó rétegek helyének közelében elhelyezkednie.

A szakértői becslések alapján jelenleg Magyarországon nagyságrendileg 850 millió tonna olyan széntelep található, ami alkalmas UCG útján történő termelésre. Ez az érték a teljes földtani vagyon megközelítőleg 10 százaléka. 2013 folyamán a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet a Miskolci Egyetemmel karöltve az ausztrál Wildhorse Energy kérésére vizsgálat alá vonta a technológia hazai meghonosításának lehetőségét. A Társaság választása a Mecseki szénterületre esett.


91

A vizsgálat kitért a helyszín kiválasztás földtani szempontjaira, mely során megállapításra került, hogy a hazai szénkészletek mintegy 10 százaléka alkalmas lehet ilyen irányú hasznosításra. A nemzetközi kritériumoknak megfelelően megtörtént a hazai feltételrendszer kialakítása

is,

mely

komoly

háttértudás-bázist

feltételez

egy

jövőbeni

fejlesztés

előkészítéséhez. A Wildhorse Energy bár később felhagyott a beruházás előkészítésével, a felmerülő kockázatokat kezelhető szinten azonosította. További előnyként értelmezhető, hogy az említett közös megvalósíthatósági vizsgálat nem tárt fel a „UCG” technológia hazai implementálásával kapcsolatban komolyabb jogalkotási kényszert, csupán kisebb jogszabály változtatási javaslattal éltek a vizsgálatra felkért bányajogi szakértők. A „Mecseki UCG” néven ismerté vált projekt célja elsődlegesen villamosenergia termelésre összpontosított. Azonban szükséges és célszerű, hogy az üzleti és a politikai döntéshozók látóterébe kerüljön az előállítható szintézis gáz cseppfolyósítás célú, vagy a kombinált felhasználás lehetősége annak érdekében, hogy a hazai meddő ásványkincsre hatékony kitermelési módszert találjunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a módszer hatásfoka kiemelkedően kedvezőnek ítélhető, azonban hazai megvalósítása csak hosszabb távon képzelhető el. Így az esetleg ilyen úton előállított mesterséges földgáz csak stratégiai távlatban szolgálhatja a hazai LNG előállítások céljait. 1.8.9.2.3

Szénhezkötött metán (CBM) kitermelése

A szakemberek és a szakirodalom szerint, csak Coal-bed Methane (CBM), azaz „szénhezkötött metán”-ként ismert az a jelenség melynek során a földalatti széntelepek (termelt vagy még érintetlen telepek) felszabaduló metán kincse hasznosítható kitermelés útján. A szén magas hőmérsékleten és nagy nyomáson lezajló geológiai képződése során illékony anyagok, így víz és metán szabadulnak fel. Abban az esetben, ha a képződmény kellő mélységben terül el és megfelelő nyomással rendelkezik, akkor köszönhetően a szén nagy effektív felületének hatszor-hétszer annyi földgázt tud abszorbeálni, mint egy hagyományos földgáztároló kőzettérfogata. A telepen áthúzódó hasadékok természetes formában telítődnek vízzel. A szénmátrixban kötött értékes metán kitermeléséhez először mélyfúrólyukakat alakítanak ki a szénen keresztül, és a nyomást a víz kiszivattyúzásával csökkentik. Ennek köszönhetően a metán gázfázisúvá válik, és így már hagyományos formában termelhető ki, feldolgozható, akár csővezetéken továbbítható.


92

Hasonlóan egyéb más szénhasznosítási módszerekhez a környezetvédelmi szempontok itt sem elhanyagolhatók, ami elsősorban a kiszivattyúzott víz kezelésénél merül fel ([833] Oláh et al., Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság). A széntelepek világszerte ismert és alkalmazott metán-kinyerési technológiai módszerei az alábbiak ([841] World Coal Association, „Coal Seam Methane): 

Termelésbe nem vont szénmező metántartalmának kinyerése (Coal Bed Methane (CBM))



Termelés alatt álló szénmező felszabadult metántartalmának kiaknázása (Coal Mine Methane (CMM)): A hagyományos mélyművelésű bányatevékenység során a felszabaduló jelentős mennyiségű metángáz kinyerése.



Felhagyott művelésű szénmező metántartalmának kiaknázása (Abandoned Mine Methane (AMM)): Metángáz kinyerése termeléssel felhagyott bányákból. Ilyen esetekben a bányaművelés felhagyása után a metángáz képződés szinte automatikusan megindul és esik csapdába a tárnákban. A metángáz kinyerésével rendkívül értékes, magas minőségi tartalommal rendelkező alapanyaghoz juthatunk.

A fent részletezett megoldások szinte mindegyikére lehetne hazai helyszínt találni, melyre középtávon technológia telepíthető. Azonban, mint a többi szénelgázosítási módszer esetében, úgy itt is egyedileg kellene szénmezőre vonatkoztatott megvalósíthatósági tanulmányokat készíteni, melyek komplex geológiai, műszaki és beruházási vizsgálatokon alapulnának. A munka megkezdéséhez a Magyar Geológiai és Geofizikai Intézetnél illetve az Országos Bányászati és Földtani Hivatalnál kész felmérések és adatbázisok állnak rendelkezésre. A hazai szénmedencékben elérhető metánvagyon és fajlagos metántartalom becslését a következő táblázat mutatja be (22. Táblázat). A táblázatból kitűnik, hogy a magyarországi szénmedencék összes földtani CBM vagyona mintegy 152-159 milliárd m3, mely majdnem eléri a hazai konvencionális földgáz geológiai potenciáljának mennyiségét (170,3 milliárd m3). A szénhez kötött metán 90-94 %-a Mecseki feketekőszén medencében található. Bár a módszer a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) munkatársai szerint számos hazai szénmedencében sikerrel alkalmazható lenne, azonban két azonos típusú, minőségű és rétegződésű széntelep nem létezik. Ezért mindenképpen egyedi feltárási és fejlesztési koncepció kidolgozására lenne szükség, ami középtávon nemzetközi tudás és tőke bevonásának segítségével sikerrel járhat.


93

22. Táblázat: Hazai széntelepek metánvagyona ([837] Fodor Béla, Magyarország szénhezkötött metánvagyona)

Szénmedence

Mecsek Dorog-Pilis Szénmedence

TatabányaNagyegyháza-Mány Oroszlány Bakony, eocén Bakony, miocén lignit Bakony, kréta Nógrád Borsod-Ózd Mátra-Bükkalja, Ny. Magyarország, pannon lignit Összesen 1.8.9.2.4

Földtani szénvagyon Fajlagos (Mt) metántartalom (m3/t) 3 300 50 426 5-10 Földtani szénvagyon Fajlagos (Mt) metántartalom (m3/t) 427 8-12

Földtani (gas in place) metánvagyon (milliárd m3 ) 143 2-4 Földtani (gas in place) metánvagyon (milliárd m3 ) 3-5

157 177 294

2-3 1,3 1-1,3

0,3-0,5 0,2 0,3-0,4

366 211 1 153 5 812

2 6-12 1-2 n.a.

0,7 1,3-2,5 1,1-2,3 n.a.

12 323

-

151,9-158,6

Szénelgázosítás felszíni létesítményben – IGCC

A világban már több mint 400 integrált szénelgázosítási kombinált ciklusú szénelgázosító (IGCC) működik iparszerűen és részben a vegyipari alapanyaggyártásban. Az alkalmazott technológia fő célja itt is kombináltan villamos energia előállítsa (32. ) és vegyipari termékek és melléktermékek gyártása. Az előállított melléktermékek közül a metanol, az ammónia, a kénsav és természetesen a tisztított szintézisgáz említendő. A létesítmény működtetéséhez szükséges szénkészlet hagyományos felszíni vagy mélyművelési technológiákkal termelhető ki, amely jelentős indító beruházási igényekkel jár együtt ([833] Oláh et al., Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság).


94

32. Ábra: Hagyományos Integrált Széntüzelésű Kombinált ciklusú erőmű elvi bloksémája ([840] The Watt, TheWatt Podcast 71 – Conversation about the gasification of solid fuels)

A hagyományos felszíni szénelgázosítási technológiák esetében a beruházás megtérülési vizsgálata a telepítendő üzem összetettségétől és méretétől is függ. Ki kell emelni azonban, hogy az LNG előállítás vonatkozásában bizonytalan meghatározni egy ilyen üzemi technológia telepítésének realitását, mivel a szintézisgázból gyártott LNG-nek mint végterméknek számos egyéb versenytársa akad. 1.8.9.2.5

Szintézisgáz előállításának költsége

Az előállítás teljesítménye és a termelési költségek mértéke igen erősen függ a telepítendő szénelgázosító üzem méretétől és végeredményben a gázosítással előállítandó termékektől és a tervezett termelési portfoliótól (villamos energia, hő, vegyipari termékek, szintézisgáz, egyéb). A felhasználandó kőszén minőségi összetétele szintén alapvetően befolyásolja a gázosítási eljárás kibocsátási volumenét és a lehetséges termékszerkezetet. A szintézisgáz előállítás költségei a 2010 évi, az Energy Technology System Analysis Programme, a témával foglalkozó publikációja tért ki ([842] IEA-ETSAP, Syngas production from coal). A szénelgázosító üzemek tőkeköltsége az előállítandó szintézisgázban mérve a $13/GJ és $18/GJ közötti tartományban szórt függően a szénminőségétől. Ha a felhasználandó kőszén minősége magasabb a felmerülő fajlagos költségek alacsonyabbak. Bár a termelési költségek alapvetően a beruházási költségek által domináltak, azonban a földrajzi elhelyezkedés igen erősen befolyásolhatja e költségfajtákat is. Megállapítható, hogy a Kínában az évtized elején létesített üzemek az amerikai és az európai költségek 60-65 százalékára rúgtak. Ez az előállított vegyipari végtermékek piaci árában jelentős versenyelőnyt jelentett az ázsiai termelők számára.


95

A szinte nyers, a reaktorteret elhagyó szintézisgáz további tisztítás és feldolgozás után magasabb minőségű, úgynevezett szintetikus földgáz (SNG) előállítását teszi lehetővé. Az így előállított SNG-t további földgázrendszerbe történő betáplálása érdekében minőségileg javítani szükséges, ami további beruházásokat igényel és ezzel költségeket támaszt. A szintézisgáz átalakítása szintetikus földgázzá (SNG), mintegy 25 százalékkal növeli az üzem létesítésének tőkeköltségét, ráadásul ez körülbelül 40 %-os növekedést jelent a végső termék önköltségében. Ennek eredményeképpen sajnos az üzem termelési hatékonysága is várhatóan csökkeni fog megközelítőleg 15 százalékkal 60 százalékra. Itt kell megállapítani, hogy egy esetleges további cseppfolyósító technológia termelési folyamatba illesztése, a kén leválasztása

miatt

további

költségnövekedést

és

termelési

hatékonyság

romlást

eredményezhet. Nem túlzás tehát előre jelezni, hogy a hatékonyság összességében akár 50 százalékra is visszaeshet. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szén elégetésével járó jelentősebb környezetterhelési kockázatokat sem. Sajnos még a legkorszerűbb szűrési és szeparálási berendezések beépítése mellett is kezelni kellene a szén-dioxid (CO2) leválasztását az előállított szintézisgázból és annak esetleges geológiai tárolási lehetőségét. Ezt a speciálisan alkalmazott folyamatot nevezik szén-dioxid-leválasztásnak és –tárolásnak (Carbon Capture and Storage, CCS), melynek segítségével csökkenthető az így előállított LNG karbon lábnyoma. A módszer alkalmazhatósága részletes helyszíni felmérést követel, valamint maga a szén-dioxid leválasztása és kezelése egy üzem megvalósíthatósági tanulmányának keretében egyedileg vizsgálandó és árazandó, de a korábban említett 2010-es tanulmány [842] irányadó fajlagos önköltségeket publikál a CCS szénelgázosítási technológiába illesztéséről. Ezek alapján a jellemző CCS technológia telepítési költsége a CO2 tonnájára vetítve a $30 és $100 közé esik. Ez a költségtömeg magában foglalja a szén-dioxid leválasztásának ($20–$80/t), a szállítás ($1– $10/t/100 km), valamint a tárolás és a monitoring becsült fajlagos önköltségét ($2–$10/t). Illusztrálásként az alábbi táblázatban (23. Táblázat) két eltérő minőségű és összetételű Északamerikai kőszéntípuson alapuló szintézisgáz előállítási és termelési adatai kerültek górcső alá.


96

23. Táblázat: Szintézisgáz előállítás termelési jellemzői eltérő kőszénminőségekre Észak Amerikai példa alapján ([842] IEA-ETSAP, Syngas production from coal)

Teljesítmény

Illinois-i lelőhely

Wyodak-i lelőhely

Gázosítási kapacitás teljesítmény Szintézisgáz termelés (HHV)

MWth GJ/h

310 1005

207 671

Szén betáplálás Nettó hatékonyság Költségek (US $2005) Beruházás (üzem) Fajlagos tőkeköltség Üzemeltetési és fenntartási költségek Állandó költségek Változó költségek,(kibocsátási arány) Szén fajlagos bekerülési költsége Termelés fajlagos költsége

GJ/h %

1180 74,7

802 72,8

$ $/GJ

118,7 13,5

101,3 17,2

Mill. $/y $/GJ

6,0 1,4

5,8 1,6

$/GJ $/GJ

1,3 15,6

0,9 19,3

A szénelgázosítási projektek egyik leggyakoribb célja, a metanol gyártás felveti a kérdést, hogy egy ilyen irányú beruházás üzleti szcenárióinak keretében megkülönböztető figyelmet kapjanak a metanol felhasználási területeinek és piaci (ár) tendenciáinak vizsgálatai. Ennek gyakorlati értelme az LNG előállítás szempontjából az, ha a beruházó a főtevékenységként metanol esetleg ammóniagyártást tűzné ki (mint legvalószínűbb eset), akkor e termékek sikertelen piacra bocsátása, alacsony árszintje mégoly korszerű és hatékony üzemi technológia mellett is meghiúsíthatja a szintetikus gázforrásból az LNG lehetséges előállítását, köszönhetően annak szerény kereslete és a technológiai folyamat komplexitásából eredő magas önköltségi szintjének.

1.8.9.2.6 Következtetések a hazai szénvagyon felhasználásával kapcsolatban LNG előállítására Összeségében megállapítható, hogy a kőszén mesterséges elégetésével előállítható szintézisgáz alapvetően alkalmas alapanyag lehetne a cseppfolyósítási folyamatnak. A globálisan elérhető technológiák kifinomultsága és az üzemeltetésből eredő nemzetközi tapasztalatok új távlatokat nyithatnak a hazai szénkészletek alternatív és környezetkímélőbb közlekedési célú felhasználásának. A közlekedési célú felhasználás (földgáz-cseppfolyósítás) megkívánná a cseppfolyósító technológia helyben telepítését, ami csak abban az esetben lehet rentábilis, ha megfelelő mennyiségű cseppfolyós üzemanyag előállítására lenne igény, valamint ha az LNG mellett egyéb, a

szintézisgázból

előállítható

termékeket

is gyártana

az

üzem.

Emellett

valószínűsíthetően szükség lenne még valamilyen állami szerepvállalásra, vagy közvetlen


97

állami vagy önkormányzati direkt vagy indirekt támogatások keretében, hogy beindulhasson a gyártás. A szénfelhasználás okozta környezeti hatások elkerülése érdekében fontos megjegyezni, hogy a jövőbeli szénhasznosítás nem a hagyományos bányászás és a szokványos széntüzelés újjáélesztését jelenti, hanem az úgynevezett „tiszta szén technológia” bevezetését. A kőolajárak növekedésével ez a technológia még hagyományos szénbányászati kitermelési módszerek alkalmazása mellett is versenyképessé válhat. Ez a tény tanulmányunk elkészítése során a rendkívül alacsony olajárak miatt nem áll fenn, azonban a fosszilis energiahordozók piacának változékonysága miatt bármikor újra életképes gazdasági lehetőséggé válhat. Az ebből a bizonytalanságból eredő kockázati prémium alapvetően befolyásolhatja, akár el is döntheti a szénelgázosítási projektekről születő megvalósítási és döntési alternatívákat. Az ózdi térségben, japán érdekeltségű szakmai befektetők (CHIYODA Corporation, a „The Institute of Energy Economics of Japan” támogatásával) a tanulmány elkészítése alatt is vizsgálják a bányaművelés újraindításának lehetőségét felszíni szénelgázosító üzem telepítésének lehetőségének mérlegelésével. A legreálisabb opcióként metanol nagyüzemi célú előállítása történne. A beruházási alternatíva esetleges megvalósíthatósági tanulmánya hasonló gyakorlati megoldásokat hozhat felszínre, mint egy esetleges LNG előállítási célú technológiai lánc telepítése. Az olyan gazdaságilag hátrányos régióban, amilyen például a borsodi, nem kétséges egy ilyen beruházásnak a nemzetgazdasági haszna, emiatt előtérbe kerülhetnek az állami támogatási programok odaítélésének lehetőségei. Az ilyen jellegű beruházások növelhetik a foglalkoztatottságot, ezáltal valamelyest csökkenthetik a szociális kiadásokat a térségben. Az üzem megvalósíthatóságára kedvező hatással lehet az LNG előállítása, mert ez esetben a közvetlen közlekedési célú felhasználáson keresztül diverzifikálhatná az üzem árbevétel és nyereségesség kitettségét. Összességében azonban egy ehhez hasonló beruházás megvalósítása számos piaci kockázattal szembesül. Az érintett termékek piaci lehetőségeit egy mélyebb és összetettebb üzleti modellezés során elengedhetetlen vizsgálni az alábbi tényezők szerint: 

a szén világ és regionális piaci lehetőségei, trendjei;



a szintézisgáz segítségével elsődlegesen előállítható metanol világ és regionális felvevőpiacai, ártrendjei;



a szintézisgáz segítségével elsődlegesen előállítható ammónia világ és regionális felvevőpiacai, ártrendjei;



a helyi előállítású villamos energia eladhatósága és a jövőbeli piaci trendek modellezése.


98

Az alapanyag kitermelése az évekig (sok esetben évtizedekig) felhagyott bányaművelési tevékenységéhez jelentős indító beruházási igény társul. Ez jelentősen megemelheti a mellékés végtermékek előállítási önköltségét és így károsan hat az üzemanyag forrási célra előállított LNG árára. A vizsgált adatok alapján a bemutatott tisztaszén technológiák közül elsősorban a szénhez kötött metánt (CBM) termelésbe állító projektek szolgálhatnak reális alternatív forrásként az LNG előállításához. A mélyművelésű bányák újra termelőre állítása rendkívül energia és tőke igényes folyamat, amely optimális esetben is csak jelentős állami támogatási programokkal érhető

el.

Bármely

Technológia

megvalósítása

esetén

azonban

a

projekteknek

nemzetgazdasági haszna mindenképpen lenne, többek között a regionális szinten a szociális kiadások csökkenése. Ugyanakkor a beruházások sok esetben még állami támogatással se vonzóak pénz- vagy tőkepiaci befektetők számára a rendkívül magas kockázati faktorok miatt (likvid és ezért változékony piacok a végtermékeknél (metanol, szén)), amit jól mutat, hogy egészen napjainkig nem valósult meg ilyen jellegű projekt Magyarországon.


99

1.8.10. Javaslatok és következtetések a hazai LNG előállításhoz A globális földgázpiac egy rendkívüli átalakulás küszöbén áll, ahogy azt az 1.6-os fejezetrész is ismertette. Az LNG az eddigi regionális földgázpiacokat összekapcsolja, ami eddig nem volt jellemző a földgáz-szektorra. Ennek hatására a földgáz értékláncában egyre inkább megjelennek majd az alternatív felhasználási módok, amire tökéletes példa a földgáz közlekedésben való felhasználása is. A piaci változások lehetőséget teremtenek Magyarország számára, hogy az ország szempontjait és érdekeit figyelembe véve, nemzetgazdaságilag előnyös módon használja ki a változó piaci környezet nyújtotta lehetőségeket. Magyarországon a földgáz-kitermelés a már termelés alatt álló konvencionális mezőkből folyamatosan csökken. Hosszú távon ezáltal az importkockázat növekedhet, ugyanis a jelenlegi földgázárak nem támogatják a jellemzően drágább konvencionális források és nem konvencionális források kitermelését. Fontos azonban megjegyezni, hogy Magyarország szénhidrogének szempontjából rendkívül jól megkutatott területnek számít és számos olyan ismert földgázforrás létezik, amelyek vagy összetételük, vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt alkalmatlanok a földgázrendszerbe tápláláshoz. Az LNG-hez szükséges cseppfolyósító állomást azonban a technológia különlegessége miatt olyan összetételű és helyzetű kutakra is telepíteni lehet, amelyek egyéb hasznosításra alkalmatlanok. A hazai kitermelés másik – a vitathatatlan környezeti és egészségügyi hatásai mellett – óriási előnye, hogy a hazai forrásból előállított LNG üzemanyag csökkentheti a gazdaság kőolajimport iránti kitettségét. Egy földgázalapú integrált közlekedésfejlesztési stratégia tehát egy támaszt nyújthat a csökkenő földgáztermelésnek és az eddig hasznosításra alkalmatlan mezőket is termelésbe állítását is előmozdíthatja, ami további nemzetgazdasági előnyöket jelent. A csökkenő termeléssel összhangban ugyanakkor a fogyasztás is csökkenő trendet mutat, ami különösen a szűkülő lakossági és erőművi fogyasztás eredménye. A csökkenő fogyasztás szempontjából fontos tényező, hogy a magyar földgáz-rendszer 14-16 milliárd m3-es éves felhasználásra és tranzitra van méretezve. Jelenleg az éves felhasználás, természetesen magában foglalva az importot is, 8-9 milliárd m3 körül mozog, tehát a rendszer kapacitásai és lehetőségei messze nincsenek kihasználva. Ebből fakadóan egy földgázalapú integrált közlekedésfejlesztési stratégia pozitívan járulhatna hozzá a kapacitások gazdaságosabb és ésszerű kihasználásához. A földgázalapú közlekedés megteremtésére Magyarországon hosszú távon is elérhetőek a megfelelő földgázforrások. Ahogy már korábban kifejtésre került, új földgázforrások termelésbe állítását tenné lehetővé az LNG értéklánc fejlesztése. Ezen kívül az import ellátottság is elfogadhatónak mondható Magyarországon, amin tovább fog javítani a romániai földgáz importja, és az esetleges szlovén hálózati kapcsolat. Összességében tehát elmondható, hogy az LNG előállítására szükséges földgáz mennyiség Magyarországon megtalálható.


100

Hosszú távon a hazai LNG előállítását elősegíti az ország szénvagyona, valamint a megújuló energiarendszerek közötti szinergiák kiaknázásának lehetősége. Magyarország több száz évre elegendő szénvagyonnal rendelkezik, aminek a kitermelése szén-elgázosítási technológiával stratégiailag fontos földgáztartalékokat biztosíthat. Ezen kívül, ahogy a megújulóenergia-termelés növekszik Magyarországon, az olyan innovatív villamosenergiatárolási technológiákra is szükség lehet, mint a Power-to-Gas. A technológia segítségével a megújuló-energiák időszakos túltermelését lehet szintetikus földgázzá alakítani, aminek cseppfolyósításával

egy

valóban

fenntartható

üzemanyag-ellátórendszert

lehetne

létrehozni. Az ilyen és ehhez hasonló alternatív földgáz-előállítási módszerek hosszú távon is garantálhatják az ország LNG-vel való ellátottságát. Az európai piaci trendeket vizsgálva, amelyek óhatatlanul meghatározzák a hazai gáz árazását is, megállapítható, hogy az évtized végéig alacsony gázár környezetre készülhetünk. A felfutó amerikai és ázsiai exportok hatására Európában egyre nagyobb arányban fog megjelenni az LNG mint földgázforrás, ami így egy komoly alternatívája a vezetékes import gáznak. Az LNG megjelenésével az orosz fél várhatóan csökkenti majd a földgáz import árát, vagy pedig egyre inkább rugalmasabb feltételekkel lehet majd gázt beszerezni, mindkettő hatás pedig segít majd tovább csökkenteni a jelenlegi alacsony árakat, vagy stabilan tartani azokat legalább az évtized végéig. Az alacsony, a kőolaj világpiaci árával sokkal kevésbé együtt mozogó gázár, biztosíthatják egy földgáz-üzemű közlekedési stratégia gazdasági megtérülését. Ahhoz azonban, hogy a földgáz és azon belül az LNG a közlekedési szektorban valóban Magyarország hasznára válhasson, a szabályozói oldalnak is megfelelően fel kell készülnie. A PAN-LNG tanulmány 10-es fejezetében egy részletes koncepciót dolgozunk ki, figyelembe véve a nemzetközi trendeket, javaslatokat teszünk a földgáz, mint üzemanyagforrás megfelelő szabályozására.


101

RÖVIDÍTÉSEK ÉS FOGALMAK MAGYARÁZATA  Anti-driveaway switch: Elhajtást blokkoló kapcsoló: biztonsági kapcsoló, mely megakadályozza a jármű beindítását mialatt az a töltő rendszerhez csatlakozik  Approval of a vehicle: Jármű jóváhagyása: nem csak a típusbizonyítvány, de a tanker járművet megtöltő LNG terminál  jóváhagyására is szükség van)  Automatic valve: Automatikus szelep: solenoid tekerccsel vagy pneumatikus módon működtetett gázszelep  Biomethane: biometán: biomassza forrásból előállított biogáznak a leválasztott metán része. A biogáz jellemzően 20-60 % metánt tartalmaz, valamint szennyező anyagokat, vizet és inert, pl. CO2 gázkomponenst. A káros összetevők és a víz leválasztása alapvetően szükséges a motorok üzemeltetésének hosszú távú biztosításához, valamint a megfelelő energiatartalom eléréséhez az inert komponensek eltávolítása. A gáztisztítására ún. biometanizáló, vagy purifikáló berendezést alkalmazunk  Break-away device: törőszelep: a töltőoszlopon, vagy az üzemanyagtöltő csövön lévő biztonsági szelep, amely mechanikai hatás esetén (pl. jármű elhajtás csatlakoztatott töltőcsővel) elzárja a gáz áramlását  Bt: 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról (Bányatörvény)  CCS: Carbon Capture and Storage – Szén-dioxid-leválasztás és -tárolás  Compressed Natural Gas (CNG): nagynyomású sűrített földgáz: szabvány szerint 15°C hőmérsékleten mérve 200 bar nyomású gáz. A palackokba tölthető nyomás a hőmérséklet függvényében változik. A járművek gáz rendszerének minden eleme az R110 szabványnak kell megfeleljen, mely szerint a nagynyomású komponenseket 300 bar felett kell kiállják a próbát. Léteznek 250 bar névleges nyomású, sziget üzemű alkalmazások is, pl. NagyBritanniában, ez esetben a jármű teljes rendszerét 1,25x próbanyomáson kell vizsgálni.  CNG station: CNG töltőállomás: nagynyomású földgázt, vagy biogázt kiszolgáló kompresszorállomás  CNG dispencer: CNG töltőoszlop: CNG üzemanyag kimérő szerkezet, amely a kompresszor berendezés által előállított nagynyomású gázt a töltőcsövön és töltőcsatlakozón keresztül a járműbe juttatja  Cryogenic: kriogén: különösen hideg hőmérséklet, melynek célja az anyag halmazállapot változásának bekövetkezése  Cryogenic pump: kriogén pumpa: kriogén folyadék (pl. LNG) átfejtésére szolgáló, nyomást előállító pumpa, tipikusan centrifugális (lehetőség szerint az LNG-tartályba történő átfejtésre használják), vagy dugattyús szivattyú (ezt jellemzően nagy nyomású elpárologtatóba való továbbításra alkalmazzuk  Cryogenic temperature: kriogén hőmérséklet: az a hőmérséklet mely jellemzően -40°C alatti  Delivery pressure or fuelling pressure: Szállítási vagy tankolási nyomás: az a nyomás melyen a gáz a jármű tartályába jut  Electronic control unit (ECU): Elektronikus szabályozó eszköz: az az eszköz mely szabályozza




             

   

  

102

a motor üzemanyag ellátását és más motor vezérlő funkciókat, paramétereket, valamint automatikusan lezárja az automatikus szelepet ha az biztonságilag szükséges Excess flow valve (excess flow limiting device): átáramlást szabályozó szelep: eszköz mely automatikusan lekapcsolja vagy korlátozza a folyadékáramlást, ha az meghaladja az előre beállított értéket Filling: töltés: az a művelet amely az cseppfolyósított földgáz szállítmánynak, a tankerjárműből az LNG tartályba történő átfejtését foglalja magába Filling unit or receptacle: töltő eszköz, csatlakozó: jármű töltőcsatlakozójára illeszkedő eszköz a töltőcső végén, amelyet jármű üzemanyag tartályának megtöltésére használnak Filter: szűrő: védő szűrő mely eltávolítja az idegen hulladékokat/törmeléket a gázból valamint a folyadékáramból Fitting: csövezésben, vagy védőberendezésben használt kötőelem Fuel rail: üzemanyag szállító-elosztó: nagynyomású cső, mely ellátja az üzemanyag befecskendező szelepeket Fuelling: tankolás: üzemanyag ellátása a töltőoszloptól a jármű üzemanyag tartályáig Fuelling pressure or delivery pressure: tankolási nyomás: az a nyomás melyen az üzemanyag járműbe töltése történik Gas/air mixer: gáz-levegő keverő: gázbefúvó, mely a motor szívócsövében a megkívánt üzemanyag/levegő arány bekeverésére hivatott Gas flow adjuster: gáz áramlás szabályozó: gáz áramlást szabályzó eszköz a motorban Gas injector: gáz befecskendező: a gáz üzemanyag szívócsőbe, vagy égéstérbe befúvását végző szelep Gas supply device: Gáz üzemanyag ellátó berendezés: a szükséges gáznyomást és – mennyiséget biztosító egység Gas-tight housing: szoros gáz csőkötés: szivárgás-mentes csőkötés GET: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról (Gáztörvény) Heat exchanger/Vaporizer: hőcserélő/elpárologtató: olyan berendezés, amely a kriogén folyadék halmazállapotból környezeti hőmérsékletre emelt gáz halmazállapotot állít elő, így LCNG töltőállomáson LNG-ből CNG-t, LNG járműben LNG-ből kisnyomású gázt IGCC: Integrated Gasification combined cycle - integrált elgázosítással működő kombinált ciklus Inertes földgáz: Inertes földgáznak nevezzük, az olyan földgázforrást, ami a metánon kívül nagy arányban tartalmaz nitrogént és szén-dioxidot vagy egyéb nem éghető gázt. Inner vessel or inner tank: belső tartály: a duplafalú üzemanyag tartály belső tároló része Liquefied Natural Gas (LNG): cseppfolyósított földgáz: kriogén folyadék halmazállapotú földgáz, mely hőmérsékletének 1 bar nyomáson -161.7°C –ra csökkentésekor következik be. Ekkor az LNG mintegy 610-szeres sűrűséget ér el a normál gáz légköri nyomásához viszonyítva LNG and LCNG station: LNG és LCNG töltőállomás: olyan töltőállomás, mely az LNG tartályból az LNG és a CNG üzemanyagtartállyal szerelt járművek töltésére egyaránt képes LNG dispenser: LNG töltőoszlop/kútoszlop: LNG üzemanyag kimérő szerkezet LNG filling receptacle or LNG fuelling receptacle: LNG töltő csatlakozó: csatlakozó fej


   

   

  

  

   

  

103

egység amely a töltőoszlop tömlőjét a jármű tartályának töltőcsonkjához kapcsolja. Három eltérő kialakítás létezik, ezek kompatibilitása biztosított LNG fuelling nozzle or LNG nozzle: LNG töltőcsonk: Az LNG tartály töltőcsonkja lehetővé teszi a biztonságos és gyors kapcsolódást, szétválasztást LNG fuel pump: LNG üzemanyag pumpa: Feladata a jármű motorjának üzemanyagigényét kielégítő üzemanyag mennyiség szállítása a tartályból a befecskendező szelepek felé LNG station: LNG töltőállomás: a földgáz cseppfolyósított állapotában a jármű tartályába kimérni alkalmas üzemanyagtöltő állomás LNG storage tank: LNG tároló tartály: rendkívüli szigetelésű tartály, esetenként kiegészítő kriogén nitrogén hűtéssel kondicionált tartály, mely az LNG üzemanyagot lehetőség szerint veszteség nélkül képes tárolni LNG system: LNG rendszer LNG tanker: LNG tartálykocsi: LNG szállítására szolgáló, rendkívüli szigetelésű tartályjármű LNG vehicle tank: LNG jármű üzemanyag tartály: vákuum és perlit szigetelésű üzemanyag tartály, CNG palackokkal azonos módon, az R110 szabványnak kell megfelelnie LCNG station: LCNG töltőállomás: LNG tartályból CNG járműveket kiszolgáló töltőállomás. A cseppfolyósított földgázt nagynyomású elpárologtató berendezésen keresztül szivattyúval átpréselve, a földgáz hőmérséklet hatására felmelegszik (>-40°C) és tágulás helyett első sorban nyomás növekedésen megy keresztül, felvéve a CNG szabvány szerinti nyomását Manual valve: Manuális szelep: azaz kézzel nyitható és zárható gázcsap Mm3: millió köbméter Natural gas: Földgáz: fosszilis eredetű, nagyrészt metán tartalmú gáz. Pontos összetevőit a gázmezők határozzák meg és befolyásolják azok az átadó pontok, amelyeken a földgáz keresztül halad Non-return valve or check valve: Egyirányú szelep: automatikus szelep mely a gáz/ folyadék áramlását csak egy irányban engedi Operating temperatures: Működési hőmérséklet: az a hőmérséklet tartomány, amelyben a rendszert működtetni lehet Outer vessel or outer jacket: Külső tartály héj: az LNG tartálynak a külső része, amely a külső mechanikai igénybevétel felvételére szolgál, illetve a külső és belső tartályrész között a szigetelő anyagot, illetve vákuumot megtartja PB: Propán-bután Pressure: Nyomás: a légköri nyomáshoz (vagy más viszonyítási rendszerhez) mért relatív nyomás Pressure regulator: Nyomás szabályozó: a nyomás szabályzó berendezés mindig a kívánt nyomás tartományban állítja elő a gáznyomást Pressure relief valve (discharge valve): Nyomáscsökkentő szelep: a gáztartály hőmérséklet emelkedés hatására felépülő túlnyomását korlátozó szelep, mely a biztonsági határnyomás elérése esetén kinyit és a határnyomás elérésekor bezár Pressure sensor/indicator: Nyomás érzékelő/jelző: nyomásmérő és kijelző egység Pressurization: Nyomás fokozás: a megkívánt üzemi nyomás előállítása Rigid fuel lines: Merev üzemanyag vezeték: a nem hajlékony, üzemanyag szállítására






            

104

szolgáló csővezeték Safety distance: Biztonsági távolság: mely elsősorban a töltőállomások, gáztartályok (és más gyúlékony anyagot tartalmazó tartályok) körül alkalmazandó biztonsági sávokat jelölik ki Saturation pressure: Gőz nyomás: az LNG tartályban a cseppfolyósított üzemanyag felszíne a hőfelvétel következtében gőzölög. A cseppfolyós rész felszíne feletti gőz halmazállapotú gáz nyomás alá kerül, ez a gőznyomás. Az LNG járműtartályok 16-18 bar nyomásig melegedhetnek, ennek elérése esetén a nyomáscsökkentő szelep kinyit Service pressure or Operating pressure: Működési nyomás: az a nyomás, amelyet a jármű tartályának töltésénél alkalmaznak Service valve: Szerviz szelep: gáz lezáró szelep mely csak a jármű szerelésénél van zárt állapotban SNG: Synthetic Natural Gas – mesterségesen előállított metán Tank (or vessel): Tartály: LNG tároló tartály TTF: Title Transfer Facillity, Európa Hollandiában található meghatározó gáztőzsdéje Type of tank: Tartály típus UCG: Underground Coal Gasification – Földalatti szénelgázosítás ÜKSZ: Magyar Földgázrendszer Üzemi és Kereskedelmi Szabályzata Valve: Szelep Vehicle type: Jármű típus Venting: Szellőzés: Nem várt esemény bekövetkezésekor a gáz kiengedése a légkörbe annak érdekében, hogy ne alakuljon ki veszélyes tartálynyomás Venting system: Szellőztető rendszer: A gáz kiengedését kontrollált körülmények között lehetővé tevő rendszer, részei a nyomáscsökkentő szelep és a csövezés. VTP: Virtual Trading Point, az ausztriai Baumgartenben található CEGH gáztőzsde virtuális kereskedési pontja.


105

ÁBRA JEGYZÉK 3. Ábra: A felfedezett, kitermelhető vagyon és az évenként kitermelt szénhidrogén-mennyiség alakulása ................................................................................................................................................... 4. Ábra: Magyarország szénhidrogén-kutatási és termelési területei ..................................................... 3. Ábra: az adatgyűjtéshez használt interjúk folyamata ........................................................................... 4. Ábra: Földgázkereskedők piaci részesedésének változása a beszerzett források mennyisége alapján (2010-2014) ............................................................................................................................................... 5. Ábra: Magyarország földgáz szállítási infrastruktúrája ......................................................................... 6. Ábra: Potenciális palagáz források Kelet-Európában ............................................................................ 7. Ábra: Power-to-Gas erőmű Falkenhagenben (DE) ................................................................................ 8. Ábra: Magyarországi szénkészletek....................................................................................................... 9. Ábra: Az FGSZ Zrt. és az MGT Zrt. nagynyomású földgázszállító vezetékei .......................................... 10. Ábra: A belföldi földgázfelhasználás lehetséges alakulása 2013-2030 ............................................... 11. Ábra: A belföldi földgázfelhasználás előrejelzése szektorális bontásban a közlekedési szektort kivéve, a legvalószínűbb fogyasztási forgatókönyv alapján ...................................................................... 12. Ábra: Az ipari földgázfelhasználás előrejelzése az optimista forgatókönyv megvalósulása esetén ... 13. Ábra: A lakosság és a tercier szektor földgázfelhasználásának előrejelzése....................................... 14. Ábra: Az erőművek és a távfűtő kazánok földgázfelhasználásának előrejelzése, az alacsonyabb gázfogyasztási forgatókönyv megvalósulása esetén ................................................................................. 15. Ábra: A földgázkereskedelmi mérleg várható alakulása ..................................................................... 16. Ábra: Az Északi Áramlat vezetékrendszer meglévő szakasza, illetve kapcsolódása az európai gázhálózathoz ............................................................................................................................................ 17. Ábra: A Török Áramlat, az Eastring és a Tesla vezetékrendszerek tervezett útvonala ....................... 18. Ábra: A hazai földgázkitermelés múltbéli alakulása ............................................................................ 19. Ábra: Bányászati területek Magyarországon....................................................................................... 20. Ábra: Lezárt érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálattal rendelkező, de koncessziós szerződéssel nem védett és koncessziós pályázat alatt nem álló területek................................................................... 21. Ábra: Mezők csoportosítása készlet alapján ....................................................................................... 22. Ábra: Kis mezők hasznosítási lehetőségei millió m3 ............................................................................ 23. Ábra: Kis mezők csoportosítása inertes gáz összetevők alapján ......................................................... 24. Ábra: Glikolos gázszárító ..................................................................................................................... 25. Ábra: Expanziós gázelőkészítő technológia ......................................................................................... 26. Ábra: Közepes mezők hasznosítási lehetőségei (millió m3)................................................................. 27. Ábra: Inertes gáz összetevők alapján történő csoportosítása a közepes gázmezőknek ..................... 28. Ábra: Dúsítói technológia gépi hűtéssel .............................................................................................. 29. Ábra: Nagy mezők hasznosítási lehetőségei (millió m3) ...................................................................... 30. Ábra: Inertes gáz összetevők alapján történő csoportosítása a nagy gázmezőknek .......................... 31. Ábra: Rétegrepesztéses szénhidrogén-kitermelés jogi megítélése Európában .................................. 32. Ábra - CEEGEX Physical Futures jegyzések 2015/12/01-2016/03/25.................................................. 33. Ábra - TTF Spot jegyzések 2013-2016 ................................................................................................. 34. Ábra: TTF CAL-17 ................................................................................................................................. 35. Ábra: TTF CAL-18 ................................................................................................................................. 36. Ábra: TTF CAL-19 ................................................................................................................................. 37. Ábra: Az AUDI Werlte-ben található Power-to-Gas üzeme ................................................................ 38. Ábra: 5MWe Power-to-Gas egység tőkeköltsége ................................................................................ 39. Ábra: A szén termokémiai átalakítása közvetlen és közvetett cseppfolyósítás útján (DCL,ICL) .........


106

40. Ábra: A szintézisgáz felhasználási további feldolgozási formái és termékportfóliója ......................... 41. Ábra: A világ szintézisgáz-előállító kapacitásai a fő felhasználási területek szerint ............................ 42. Ábra: A világ szintézisgáz-előállításának szerkezete elsődleges alapanyagok szerint ........................ 43. Ábra:Hazai szénvagyon és elhelyezkedése.......................................................................................... 44. Ábra: UCG – Felszín alatti szénelgázosítás elvi folyamatábrája .......................................................... 45. Ábra: Szintézisgáz felhasználási lehetőségek szénelgázosításból ....................................................... 46. Ábra: Hagyományos Integrált Széntüzelésű Kombinált ciklusú erőmű elvi bloksémája .....................


107

TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. Táblázat: A magyarországi földgáztároló infrastruktúra ....................................................................... 2. Táblázat: Magyarországi földgáztermelők ............................................................................................ 3. Táblázat: Hazai földgázkitermelés megoszlása a MOL és független kitermelők között (millió m3) ...... 4. Táblázat: Földgázszállítási engedélyesek............................................................................................... 5. Táblázat: Földgázelosztói engedélyesek................................................................................................ 6. Táblázat: Földgáztárolási tevékenységet űzők ...................................................................................... 7. Táblázat: Földgáz-nagykereskedő ......................................................................................................... 8. Táblázat: Közvetítői tevékenységet ellátók ........................................................................................... 9. Táblázat: Szervezett földgázpiac ........................................................................................................... 10. Táblázat: Földgáz egyetemes szolgáltatók .......................................................................................... 11. Táblázat: A hagyományos és nem hagyományos földgázkitermelés várható alakulása ..................... 12. Táblázat: A magyar földgázszállító határkeresztező kapacitások ....................................................... 13. Táblázat: Európai szállítási költségek a jelentősebb európai LNG import terminálokból ................... 14. Táblázat: földgáz szolgáltatótól való beszerzési költségei LNG előállításához.................................... 15. Táblázat: A jelenleg ismert földgázkészlet nagysága Magyarországon ............................................... 16. Táblázat: Az elmúlt 3 évben koncessziót elnyerő társaságok és a koncessziót érintő kutatásikitermelési területek ................................................................................................................................. 17. Táblázat: A hazai földgázkitermelés megoszlása a különböző szabályozás alá eső földgázmezők között 2014-ben ........................................................................................................................................ 18. Táblázat: Beruházási költségek és termelésbe vonható mezők .......................................................... 19. Táblázat: Egy 5MWe teljesítményű Power-to-Gas erőmű CAPEX költsége ......................................... 20. Táblázat: A hazai legnagyobb aknánként kitermelhető széntelepek .................................................. 21. Táblázat: Becsült 2015-ös kitermelési költségek................................................................................. 22. Táblázat: Hazai széntelepek metánvagyona ....................................................................................... 23. Táblázat: Szintézisgáz előállítás termelési jellemzői eltérő kőszénminőségekre Észak Amerikai példa alapján .......................................................................................................................................................


108

MELLÉKLET – MFGI jelentés

LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai, rendelkezésre álló gázminőség és mennyiség figyelembevételével Megbízó:

Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület

Készítette: Kovács Zsolt projektvezető

Közreműködtek: Cserkész-Nagy Ágnes,

Paszera György

Ellenőrizte:

Lektorálta:

Kovács Attila Csaba

Vértesy László

Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás igazgató

Budapest, 2016.04.25


110

Tartalomjegyzék

Bevezetés

111

1. Magyarország szénhidrogén előfordulásainak áttekintése

112

2. A termelésbe állításra potenciálisan alkalmas földgáztelepek listája, jogi és termelési státusza 116 2.1. A válogatás szempontjai

116

2.2. A kiválasztott telepek

116

2.3. Mező szintű összesítés

150

3. A telepek földgázának minőségi paraméterei 156 4. A telepek jogi státusza, földrajzi elhelyezkedése, felszín alatti kiterjedése – bányatelek nyilvántartás 188 4.1. Bányatelkek

188

5. A telepeket harántoló felfedező kutatófúrások adatai

212

6. A kiválasztott telepeket magukba foglaló mezők áttekintése

231

7. Dokumentáció lista

250

7.1. Az egyes mezőkhöz tartozó kutatási zárójelentések adattári száma

250

7.2. Kutatási zárójelentések listája adattári szám szerint

254

Hivatkozások

273

Összefoglalás

274

110


111

Bevezetés A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (Megbízó) az MFGI/715-4/2016. számú megbízási szerződésben foglaltak szerint megbízta a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet (MFGI) az „LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai, rendelkezésre álló gázminőség és mennyiség figyelembevételével” című résztanulmány elkészítésével. A megbízás előzménye, hogy a Megbízó kidolgozta a cseppfolyósított földgáz (LNG) töltőinfrastruktúrájának fejlesztésére a PAN-LNG projektet, melyet 2015-ben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogatható projektjei közé választottak. A projekt elsődleges célja a cseppfolyósított földgáz (LNG) alapú közlekedés fejlesztéséhez szükséges infrastruktúra magyarországi kiépítésének előkészítése és az első töltőpontok fizikai megvalósítása, valamint azok ellátásának biztosítása. A projekt keretében legalább öt, a távolsági áruszállítást épp úgy, mint a helyi közlekedést kiszolgáló cseppfolyósított és sűrített földgázt kínáló töltőállomás létesülhet 2017-ig Magyarországon, Európai Uniós forrásból. A Megbízó és az Európai Unió intézménye, az Innovation and Networks Executive Agency („INEA”) között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) támogató megállapodás jött létre 2015. novemberben (CEF Grant Agreement). A Megbízó a szerződés szerint az alábbi feladattal bízta meg az MFGI-t. Az MFGI a résztanulmány készítése során az alábbiakat végzi el:  meghatározza az LNG előállításra potenciálisan szóba jöhető földgáztelepeket termelési státusz, telep szabadgáz vagyon mennyiség, éghető szénhidrogén és inert gáz mennyiség adatok alapján  megadja a telepek jogi státuszát – bányatelekkel fedett/nem fedett  megadja a telep mezőbeni státuszát - termelő mező nem termelő telepe, nem termelő mező nem termelő telepe  a potenciálisan alkalmas telepeket mezőbeni státusz, földgáz minőség alapján csoportosítja  megadja a telep helyét geográfiai koordinátarendszerben, a talp, tető tengerszint alatti mélységét, a gáz-víz határ mélységét, a telep minőségi összetételét  megadja a telepet feltárt kutatófúrásokat, a talpmélységét, a mélyítés időpontját  a termelésbe állításra potenciálisan alkalmas mezőket röviden szövegesen is jellemzi  megadja a telep (mező) kontúrokat – amennyiben zárójelentésből hozzáférhető  megadja az alkalmas telepekre vonatkozóan rendelkezésre álló dokumentációlistát  áttekintő térképet készít a potenciális telepek földrajzi elhelyezkedésével  elkészíti a záródokumentációt (tanulmányt).

A tanulmányban átadandó anyagok:

111


112

 a termelésbe állításra földgáz mennyiség, minőség, termelési státuszalapján alkalmas földgáztelepek listája, jogi és termelési státuszának megadása  a telepek vagyon mennyiségi és minőségi paraméterei  a telepek földrajzi elhelyezkedése, felszín alatti kiterjedése megadása földrajzi koordinátákkal  a telepeket harántoló kutatófúrások adatai, a fúrásokban mért paraméterek  dokumentáció lista  áttekintő térképek, telepkontúrok  a telepek rövid szöveges jellemzése  digitális változat dwd-n.

1. Magyarország szénhidrogén előfordulásainak áttekintése Magyarország területén szénhidrogén-kutatás és termelés tekintetében négy klasszikus tájegységet, ezen belül kisebb egységeket különíthetünk el: Nagyalföld (a Kiskunság, a Szegedimedence, a Battonyai-hát, a Nagykunság, a Hajdúság, a Bihar, a Nyírség és a Jászság, illetve nem konvencionális kutatási szempontból megkülönböztetett a Makói-árok, a Békésimedence és a Derecskei-árok), a Zalai- és a Dráva-medence térsége (Zalai-medence, Somogy, Dráva-medence), a Paleogén-medence és a Kisalföld (2. Ábra).

5. ábra. Magyarország szénhidrogén-kutatási és termelési területei (a fekete foltok a kőolaj- és földgázmezők, a sraffozott területek a nem hagyományos szénhidrogének kutatásának és termelésének bányatelkei).

112


113

A nyilvántartásban jelenleg 311 szénhidrogén-előfordulás (mező) 1449 telepének (szénhidrogént tároló szint) adatai szerepelnek. A telepekre vonatkozó összesített vagyon adatokat az 24. táblázatban összegeztük..

24. táblázat: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által nyilvántartott, összesített szénhidrogénvagyon 2015. január 1-jei állapot szerint. Hagyományos szénhidrogén-mennyiség

Szénhidrogén Kezdeti földtani (in situ) kőolaj (M t)

Nem hagyományos szénhidrogén-mennyiség

332,3

419,0

416,6

3926,4

121,4

45,6

Kezdeti kitermelhető földgáz (Md m )

307,1

1566,18

Összesített kőolajtermelés (M t)

99,9

0,0001

Összesített földgáztermelés (Md m )

234,2

0,0288

Jelenlegi kitermelhető kőolaj (M t)

21,5

45,6

73,0

1566,15

Kezdeti földtani (in situ) földgáz (Md 3

m) Kezdeti kitermelhető kőolaj (M t) 3

3

3

Jelenlegi kitermelhető földgáz (Md m )

Magyarország kitermelhető vagyona a rendelkezésre álló nyilvántartási adatok összegzése alapján hagyományos szénhidrogénekből 21,5 millió tonna kőolaj és 73,0 milliárd m3 földgáz. Az aktuális állapotra megadott földtani és kitermelhető vagyon a termelésből adódó csökkenésen és az új felfedezések miatti növekedésen kívül az esetleges vagyon átértékelések miatt változik. Az átértékelések oka általában a termelési adatok elemzése alapján, vagy a kitermelési technológia megváltoztatása miatt a korábbi adatok korrekciója, pontosítása. A hagyományos szénhidrogéntelepek maradék kitermelhető vagyona és az évenkénti kitermelés mennyisége hosszabb időtávra visszatekintve csökkenő tendenciát mutat (1. Ábra), mivel a kitermelést és az átértékeléseket sem ellensúlyozza az új felfedezésekből adódó vagyonnövekedés.

113


114

6. ábra. A felfedezett, kitermelhető vagyon (felül) és az évenként kitermelt szénhidrogénmennyiség (alul) alakulása

A vagyon csökkenése a szénhidrogén-kutatási tevékenység csökkenésével is összefüggésbe hozható. A kutatási metodikában 1990 óta jelentős változás történt. A kutatófúrások évenkénti száma csökkent, a kutatási eszközök és módszerek (3D szeizmikus mérés és feldolgozás, lyukgeofizikai módszerek, informatikai eszközök, szoftverek) hozzáférhetősége, minősége, hatékonysága viszont lényegesen javult, a kitermelhető vagyon évi változása ezért nem zuhant látványosabban. A kitermelhetőség nem jelenti azt, hogy egy adott felszín alatti szénhidrogén mennyiséget érdemes, vagy egyáltalán lehetséges a felszínre hozni. Akadályt jelenthet különböző engedélyek és jóváhagyások hiánya, például természetvédelemi ok vagy beépítettség miatt, a szükséges infrastruktúra kiépítetlensége, illetve olyan földtani jellegű ok (kis telepméret, alacsony vagyon, rossz minőségű, gyenge fűtőértékű földgáz), amely miatt a kitermelés meghiúsul, vagy nem gazdaságos. Az egyes telepek kitermelésének gazdaságossági szempontú megítélése a bányavállalkozók döntésén múlik, azt általában üzleti titokként kezelik. Érdemes megemlíteni, hogy a nyilvántartásban szereplő 73 milliárd m3 összes kitermelhető szénhidrogén földgáz vagyonának 40%-a kedvezőtlen összetételű, alacsony fűtőértékű, magas, vagy kiemelkedően magas inerttartalmú (éghetetlen vegyületeket tartalmazó) földgáz. Jellemzően ezek a földgázok 15-90% széndioxidot tartalmaznak (a 90% 114


115

fölötti CO2 tartalmú földgázokat nevezik széndioxid földgáznak). A széndioxid mellett a nitrogéntartalom is magas lehet, akár a 20%-ot is meghaladhatja egyes telepekben. A kiemelkedően magas inerttartalmú földgázok összes mennyisége közel 17 milliárd m3. Ezek a gázok kevés éghető gázt tartalmaznak, a kiemelkedően magas széndioxid hányad miatt a termelésbe állítás elhagyása célszerű. A magas inerttartalmú, de egyben jelentős éghető földgázrészt is tartalmazó telepek kitermelhető vagyona is jelentős, mintegy 13 milliárd m3. Ennek a mennyiségnek átlagosan fele lehet szénhidrogén földgáz. Megfelelő inert leválasztással, széndioxid visszasajtolással ezek a telepek termelésbe állíthatók, az akadály itt jellemzően gazdasági jellegű. A hagyományos telepek csökkenő vagyonát pótolhatja a nem hagyományos szénhidrogén előfordulások megkutatása. Az MBFH által vezetett ásványvagyon-nyilvántartásban a nem hagyományos szénhidrogének kutatására és termelésére jelenleg kilenc engedélyezett bányatelek (bányászati jogadomány) szénhidrogénvagyona is szerepel (7. ábra). Próbatermeltetésekkel a fenti területeken sikerült igazolni a tömött (alacsony áteresztőképességű) homokkövek gázának nevezett nem konvencionális földgáz jelenlétét. A kutatási területek földtani vagyona a bányavállalkozók jelentései szerint összesítve meghaladja a 3900 milliárd m3-t, a kitermelhetőségi becslések szerint ebből az elvileg kitermelhető rész több mint 1500 milliárd m3 is lehet. Ezek a számok a jelenlegi évi 2-2,5 milliárd m3 körüli hazai hagyományos földgáztermeléshez képest óriási értékek, de a kitermelt mennyiség eddig mindössze 25 millió m3, és a kereskedelmi mennyiségű folyamatos termelés beindulásáig további vizsgálatokra van szükség (KOVÁCS & FANCSIK 2015). A nem hagyományos előfordulások földgázvagyonának termelése fejlesztés alatt van, ebben a tanulmányban LNG forrásként nem vettük számításba.

7. ábra. A nem hagyományos szénhidrogén előfordulások felfedezett, kitermelhetőként nyilvántartott földgázvagyona milliárd m3 mennyiségben a Délkelet-Alföldön 1: Berettyóújfalu, 2: Nyékpuszta, 3: Gyulavári, 4: Szabadkígyós, 5: Mindszent, 6: Makói-árok, 7: Hódmezővásárhely, 8: Makó, 9: Balotaszállás-Mély

115


116

2. A termelésbe állításra potenciálisan alkalmas földgáztelepek listája, jogi és termelési státusza 2.1. A válogatás szempontjai Az LNG előállítás céljára termelésbe állításra potenciálisan alkalmas telepeket a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) Magyar Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattárában megtalálható kutatási zárójelentések adatai, illetve a szénhidrogén ásványvagyon nyilvántartás áttekintése alapján válogattuk le. Jelenleg 311 mezőben 1449 szénhidrogén telep ismert Magyarország területén. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai a mezőkre és a telepekre vonatkozó ismereteket, adatokat összegyűjtötték, azok jelentős része szerepel az MBFH részére készülő koncessziós érzékenység-terhelhetőségi vizsgálati jelentésekben (a jelentések elérhetők az MBFH honlapján, a www.mbfh.hu címen, a Koncesszió menüpont alatt a Vizsgálati jelentések közzététele címszónál http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=538&lng=1). Az LNG előállítás céljára alkalmasnak vélt telepek száma száma 421 db, amelyek 115 mezőhöz kapcsolódnak. A telepek főként szabadgáztelepek (csak éghető földgázt tartalmazó telepek), részben pedig párlatos szabadgáztelepek (normál állapotban cseppfolyós, alacsony sűrűségű szénhidrogént – gázkondenzátumot - is tartalmaznak). Nem kerültek be a válogatásba az alábbi telepek:  Kőolajtelepek – 337 tétel.  Széndioxid földgázt tartalmazó telepek. A CO2 telepek azok a szabadgáztelepek, amelyek 90%-nál magasabb arányban tartalmaznak széndioxidot. Ezeknek a telepeknek a száma 82 volt.  A nem hagyományos szénhidrogének telepszintjei: 25 tétel.  Földalatti gáztárolók telepei – 7 telep.  Felhagyott, kitermelhető vagyon nélküli telepek: 182 db.  Termelő mezők termelő telepei: 121 db.  Algyő mező 11 telepe.  A kiemelten magas inerttartalmú, 18MJ/m3-nél alacsonyabb fűtőértékű gáztelepek: 101 db.  Azok a földgáztelepek, amelyeket adathiány vagy egyéb információ miatt a jelen munka céljára korlátozottan, vagy egyáltalán nem tartottuk alkalmasnak – 162 telep.  A kiválasztott telepek előfordulásait a 8. ábra mutatja be.

2.2. A kiválasztott telepek A kiválasztott telepek alapvető jellemzőit a 2. táblázat foglalja össze. A táblázatban szerepel a mező (előfordulás) neve, a telep neve, kitermelhető földgázvagyona, a kitermelhető mennyiség aránya a kezdeti kitermelhető vagyonhoz képest, a teleptartalom, a mező termelési

116


117

státusza, a földgáz fűtőértéke, a gáz éghető részének aránya, a telep alsó határának tengerszint alatti mélysége és a tároló földtani korának jelölése. Definíció szerint a szénhidrogén mező egy vagy több, szénhidrogén földtani és/vagy termelési szempontból összetartozó telepet tartalmazó geometriailag lehatárolt térrész, a szénhidrogén telep a környezetétől elhatárolt egyedi és összefüggő, kőolajat és/vagy földgázt tartalmazó tárolóegység (rezervoár). A kitermelhető vagyon mennyisége a kezdeti kitermelhető vagyon és az eddigi összes termelés különbsége. Ha a kitermelhető és a kezdeti kitermelhető mennyiség aránya 100%, akkor az adott telepből még nem történt kitermelés. A mező státusza: TM: termelő mező; NM: 2014-ben nem termelt, de korábban folyt már kitermelés a mezőből; SM: egyáltalán nem folyt termelés a mezőben. A gáz fűtőértéke 30000 kJ/m3 fölött mondható jónak. A lakosság számára értékesített vezetékes földgáz fűtőértéke általában 32000 – 35000 kJ/m3 között van. A földgáz mindig tartalmaz kevesebb vagy több éghetetlen vegyületet, főként széndioxidot (CO2) és nitrogént (N2), amely gázok jelenléte a fűtőértéket erősen leronthatja. A víz-gáz határ mélysége a földgázt tartalmazó tárolórész alsó határának tengerszint alatti mélysége. A tároló kora: FP: felső-pannóniai; AP: alsó-pannóniai; MIO: pannóniainál idősebb miocén; PAL: paleogén, ALJZAT: kainozooikum előtti korú medencealjzat, VEGYES: aljzati, és eltérő korú, felette települő képződmény).

117


118

118


119

8. ábra. A kiválasztott telepeket befoglaló mezők (piros színnel jelölve) elhelyezkedése

25. táblázat. A kiválasztott telepekre vonatkozó alapvető információk (Ha kitermelhető és a kezdeti kitermelhető mennyiség aránya 100%, akkor az adott telepből még nem történt kitermelés. A mező státusza: TM: termelő mező; NM: 2014-ben nem termelt, de korábban folyt már kitermelés a mezőből; SM: egyáltalán nem folyt termelés a mezőben. A tároló kora: FP: felső-pannóniai; AP: alsó-pannóniai; MIO: pannóniainál idősebb miocén; PAL: paleogén; ALJZAT: kainozooikum előtti korú medencealjzat)

Mező

Telep

Kitermelhető földgáz (millió 3 m)

A kitermelhető és a kezdeti kitermelhető mennyiség aránya (%)

Telep tartalom

Mező státusz

Fűtőérték 3 (kJ/m )

Földgáz éghető része (%)

Víz-gáz határ mélység (m tsza.)

Tároló kora

Álmosd-Észak

Pl2-h/2-4

0,59

100,00

szabadgáz

TM

38670,00

96,61

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V10/1

13,07

100,00

szabadgáz

TM

38810,00

97,29

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V10/3

1,43

100,00

szabadgáz

TM

38810,00

97,29

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V12/2

2,35

100,00

szabadgáz

TM

38940,00

96,51

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V5/2-3

7,07

100,00

szabadgáz

TM

38930,00

97,66

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V6/1

2,51

100,00

szabadgáz

TM

38930,00

97,66

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V6/3-4

3,01

100,00

szabadgáz

TM

38930,00

97,66

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V8/1

7,72

100,00

szabadgáz

TM

38810,00

97,29

FP

Álmosd-Észak

Pl2-V8/2

4,59

100,00

szabadgáz

TM

38810,00

97,29

FP

Ásotthalom

AP-szabadgáz

13,71

93,90

szabadgáz

TM

34810,72

91,00

769,00 AP

119


Mező

Telep



12,31

120




Telep tartalom

Mező státusz

32,70

szabadgáz

TM

34915,00

97,80

403,00 FP

Tároló kora

Battonya

Batt-F

Battonya

BATT-FELSO-4

3,37

18,00

szabadgáz

TM

35660,68

97,80

488,50 FP

Battonya

BATT-FELSO-5

7,50

100,00

szabadgáz

TM

34505,07

97,80

504,50 FP

Battonya

Batt-felső-1

2,09

77,41

szabadgáz

TM

34869,34

97,80

408,50 FP

Békés

Pl1 536

20,40

100,00

szabadgáz

SM

37618,00

93,86

2448,00 AP

Békés

Pl1 994

10,62

100,00

szabadgáz

SM

40821,00

96,48

2906,00 AP

Belezna-Dél

Be2M

14,20

100,00

szabadgáz

SM

38422,00

96,80

2100,00 MIO

Belezna-Dél

Be8M

3,10

100,00

szabadgáz

SM

42505,00

98,25

2435,00 MIO

Belezna-Kelet

AP1

2,60

100,00

szabadgáz

SM

31370,00

79,64

1948,00 AP

Belezna-Kelet

AP2

2,14

100,00

szabadgáz

SM

31370,00

79,64

1940,00 AP

BerettyószentmártonDél

BemD1-Pl1

BerettyószentmártonDél BerettyószentmártonDél

11,77

100,00 szabadgáz párlatos

SM

39155,00

93,16

2201,20 AP

BemD1-Pl1-1

100,53


SM

34507,00

83,86

AP

BemD1-Pl1-3

3,50


SM

39490,00

93,23

AP

120


Mező

Telep



121

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Biharkeresztes

PL1-B

40,73

100,00

szabadgáz

TM

34543,00

83,25

1357,00 AP

Biharkeresztes

PL1-D

84,10

89,02

szabadgáz

TM

36735,00

90,97

1466,00 AP

Biharkeresztes

PL1-E

131,62

100,00

szabadgáz

TM

42367,00

94,08

1561,50 AP

Biharkeresztes

PL1-F1

154,39


TM

39179,00

95,32

1627,50 AP

Biharkeresztes

PL1-F2

30,08


TM

41151,00

95,72

1627,00 AP

Budafa-Oltárc

Budafa

6,57

30,70

szabadgáz

NM

35208,48

96,72

1125,00 AP

Budafa-Oltárc

Szintfeletti

51,71

99,44

szabadgáz

NM

35547,63

98,42

865,00 AP

37,40

99,73

szabadgáz

NM

36000,00

82,56

Celldömölk-ÉNY

MIO

Csanádapáca

Földvár A-II.

34,79

38,56

szabadgáz

TM

36372,47

91,77

1721,50 AP

Csanádapáca

PL2-I

19,17

100,00

szabadgáz

TM

36552,51

98,26

955,50 FP

Csombárd

Ap-I.+Ap-II. összevonás

221,28

99,99

szabadgáz

NM

33375,00

96,08

1748,00 AP

Csombárd

Ap-III.

47,47

100,00

szabadgáz

NM

1796,00 AP

Csombárd

Ap-IV.

33,60

100,00

szabadgáz

NM

1837,00 AP

Csombárd

Miocén

188,70

100,00

szabadgáz

NM

121

26396,00

60,98

1990,00 MIO


Mező

Telep



Telep tartalom

122

Mező státusz




Tároló kora

Dévaványa

Mioc-I.

12,64


TM

34520,00

75,78

2119,00 MIO

Dévaványa

Mioc-II.

4,40


TM

36495,00

82,30

2170,50 MIO

Dévaványa

Pl1-1/1 új telep

7,28

100,00

TM

36000,00

Dévaványa

Pl1-1/2

4,72


TM

38571,00

Dévaványa

PL1-3/1

56,69

TM

36000,00

Dévaványa

Pl1-3/2.

8,44


TM

39964,00

90,47

2104,00 AP

Dévaványa

Pl1-5/2 (?)

0,27


TM

38499,00

88,76

2133,00 AP

Dévaványa

PL1-7/1

5,91

53,10

szabadgáz

TM

36000,00

2100,00 AP

Dévaványa

PL1-7/2ÉK

3,68

57,50

szabadgáz

TM

36000,00

1960,00 AP

Dévaványa

PL1-8/1-1

7,01


TM

36189,00

85,36

2123,00 AP

Dévaványa

Pl1-8/2

29,12


TM

34398,00

82,82

2146,00 AP

Dévaványa

PL1-9/2-1

12,35


TM

33122,00

91,30

2095,00 AP

Dévaványa

Szalonta . új telep

3,64

100,00

szabadgáz

TM

36000,00

2261,00 AP

Dévaványa

Szalonta-1. új telep

1,55

100,00

szabadgáz

TM

36000,00

2261,00 AP

szabadgáz

52,34

szabadgáz

122

2030,00 AP 92,18

2042,00 AP AP


Telep



Ebes

Felsőpannon

25,50

Ebes

Felsőpannon-3

Ebes

II.+III.ö.vont

Ebes-É

Pl2

Ebes-É

123


Mező státusz

87,39

szabadgáz

TM

29221,00

81,03

486,50 FP

5,87

73,38

szabadgáz

TM

26378,10

96,11

666,50 FP

1,87

4,93

szabadgáz

TM

34222,00

97,21

835,50 FP

29,18

100,00

szabadgáz

SM

29221,00

81,03

486,50 FP

Pl2-4 Pl2-4 Eb-É .k

7,98

100,00

szabadgáz

SM

34222,00

97,21

835,50 FP

Egyek

Pl1 166

7,55

100,00

szabadgáz

SM

47599,00

96,14

2072,00 AP

Endrőd-Észak

PI1-3/3A

16,29

100,00

szabadgáz

TM

38565,00

95,19

2062,50 AP

Endrőd-Észak

PI1-3/5A

20,68

100,00

szabadgáz

TM

35291,00

95,15

2089,50 AP

Endrőd-Észak

PI1-3/5B

6,91

100,00

szabadgáz

TM

35291,00

95,15

2094,00 AP

Endrőd-Észak

PI1-4

9,25

100,00

szabadgáz

TM

36545,00

96,62

2106,50 AP

Endrőd-Észak

PI1-5/1

116,49

100,00

szabadgáz

TM

35836,00

95,51

2166,50 AP

Endrőd-Észak

PI1-5/4

23,60

100,00

szabadgáz

TM

35125,00

95,79

2209,00 AP

Endrőd-Észak

PI1-5/6

4,73

100,00

szabadgáz

TM

35125,00

95,79

2274,50 AP

Endrőd-Észak

PI1-6b1

2,86

100,00

szabadgáz

TM

39446,00

93,56

2373,00 AP

123



Telep tartalom

Mező

Tároló kora


Mező

Telep



7,14

124




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

TM

38913,00

93,03

2373,00 AP

Tároló kora

Endrőd-Észak

PI1-6b2

Endrőd-Észak

PI1-X

51,88

100,00

szabadgáz

TM

39045,00

95,94

1854,50 AP

Endrőd-Észak

PI2-B

88,64

100,00

szabadgáz

TM

35472,00

98,59

982,00 FP

Endrőd-Észak

PI2-C

48,39

100,00

szabadgáz

TM

35293,00

98,36

1231,00 FP

Endrőd-Észak

PL2-A

34,60

84,97

szabadgáz

TM

35499,00

98,87

908,00 FP

Endrőd-I.

PL1 /1 A1

20,18

22,42

szabadgáz

TM

37874,00

AP

Endrőd-I.

PL1 /1 A2

12,16

62,55

szabadgáz

TM

37874,00

AP

Endrőd-I.

PL1-1/3

45,03

100,00

szabadgáz

TM

38562,00

94,01

1867,00 AP

Endrőd-I.

PL1-1/3

0,82

56,94

szabadgáz

TM

37913,00

91,55

1905,00 AP

Endrőd-I.

PL1-3/1

20,29

100,00

szabadgáz

TM

39107,00

92,35

1990,00 AP

Endrőd-I.

Pl1-3/4 A1

20,78

92,89

szabadgáz

TM

36942,00

91,83

2022,00 AP

Endrőd-I.

PL1-4

13,78

31,59

szabadgáz

TM

38525,00

91,76

2078,00 AP

Endrőd-I.

PL1-5/2

4,73

5,97

szabadgáz

TM

35652,00

91,51

2098,50 AP

Endrőd-I.

PL2-A

13,79

100,00

szabadgáz

TM

35351,00

98,30

1260,00 FP

124


Mező

Telep



125

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Endrőd-I.

PL2-B

59,42

77,95

szabadgáz

TM

35351,00

98,30

1224,00 FP

Endrőd-I.

PL2-C

3,80

100,00

szabadgáz

TM

35326,00

98,32

1165,00 FP

Endrőd-I.

PL2-D

11,55

100,00

szabadgáz

TM

35104,00

97,71

1130,50 FP

Endrőd-I.

PL2-E

5,39

100,00

szabadgáz

TM

33781,00

93,39

992,50 FP

Endrőd-I.

PL2-F

5,11

100,00

szabadgáz

TM

34652,00

96,37

959,00 FP

Endrőd-I.

PL2-G

9,08

100,00

szabadgáz

TM

35296,00

98,29

772,00 FP

Endrőd-I.

PL2-H

12,85

100,00

szabadgáz

TM

35296,00

98,32

755,00 FP

13,05

34,62

szabadgáz

TM

35000,00

0,00

1916,00 AP

TM

35890,00

95,12

1916,00 AP

TM

36000,00

0,00

2048,00 AP

Endrőd-III. Endrőd-III.

PL1 /1-K

27,50


Endrőd-III.

Pl1-3/5-K

69,42

Endrőd-III.

PL1-3/5-NY

4,50


TM

37560,00

94,90

2048,00 AP

Endrőd-III.

PL1-4-I.

7,87


TM

36041,00

95,15

2106,00 AP

Endrőd-III.

PL1-5/1

15,50


TM

39536,50

91,09

2134,00 AP

Endrőd-III.

PL1-5/2-I-II.

43,32


TM

38758,00

93,04

2147,00 AP

93,94

szabadgáz

125


Mező

Telep



126




Telep tartalom

Mező státusz

szabadgáz

TM

36000,00

0,00

2182,00 AP

TM

39459,00

96,04

1476,00 FP

Tároló kora

Endrőd-III.

PL1-5/3-4

2,05

7,35

Endrőd-III.

PL2-G

9,96


Endrőd-III.

PL2-II

1,17

11,52

szabadgáz

TM

39000,00

0,00

1211,00 FP

Endrőd-III.

PL2-III.

0,37

6,98

szabadgáz

TM

39000,00

0,00

1452,00 FP

Endrőd-III.

PL2-M1

Endrőd-III.

103,66


TM

37909,00

95,77

1628,00 FP

PL2-M2-I.

80,38


TM

38021,00

96,09

1665,00 FP

Endrőd-III/C

Pl1/2

21,13

100,00

szabadgáz

TM

34702,00

95,72

1990,00 AP

Endrőd-III/C

Pl1-5/1K

127,76

100,00

szabadgáz

TM

23485,00

59,72

2220,00 AP

Endrőd-III/C

Pl2-A

101,43

100,00

szabadgáz

TM

34630,00

96,21

1283,00 FP

Endrőd-Kelet

Bomber tároló

NM

36473,00

93,54

Eresztő

Er11-M-K1

Farmos Farmos

MIOCEN

Farmos

PL2-II

45,63


3,08

1,62

szabadgáz

TM

35428,00

89,40

1788,00 VEGYES

4,35

100,00

szabadgáz

SM

24138,06

66,10

1098,00 FP

18,56

100,00

szabadgáz

SM

21282,52

51,62

1215,00 MIO

3,12

100,00

szabadgáz

SM

21077,36

43,70

1112,00 FP

126


Mező

Farmos

Telep

PL2-III

Ferencszállás Kelet Kiszombor



1,11

127




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

SM

24138,06

62,00

1128,00 FP

2,51

100,00

szabadgáz

TM

39050,00

95,76

2144,00 AP

Tároló kora


Pl2-5

5,17

66,28

szabadgáz

TM

39050,00

95,90

1664,00 AP

Forráskút-Sándorfalva

METAMORF

3,49

89,49

szabadgáz

TM

35644,00

95,07

3333,00 ALJZAT


M-III/1K

8,95

96,03

szabadgáz

TM

34188,05

94,41

2900,00 MIO


M-III/1-NY

8,60

94,92

szabadgáz

TM

40997,00

92,13

3032,50 MIO


T1-D

10,90

99,82

szabadgáz

TM

35932,00

94,82

3302,00 ALJZAT


T1-EK(SFALV)

23,20

99,27

szabadgáz

TM

30051,00

82,33

3739,00 ALJZAT

Földes-Kelet

2,13

100,00

szabadgáz

TM

39503,00

97,11

1546,00 AP

Földes-Kelet

3,20

100,00

szabadgáz

TM

39503,00

97,11

1550,00 AP

Földes-Kelet

2,29

100,00

szabadgáz

TM

38129,00

95,18

1880,50 AP

Földes-Kelet

26,25

100,00

szabadgáz

TM

44866,00

89,80

2580,00 AP

7,46

100,00

szabadgáz

TM

40361,00

95,91

1940,00 AP

Földes-Kelet

PL1 /B

127


Mező

Telep



128

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Földes-Kelet

PL1-14/D

1,47

100,00

szabadgáz

TM

38055,00

96,95

1742,50 AP

Furta-Nyugat

M-Ny2É

15,54

100,00

szabadgáz

SM

42977,00

99,07

2873,00 MIO

Furta-Zsáka

Fu13-Pl1

1,85


TM

39155,00

93,16

2187,50 AP

Furta-Zsáka

Fu13-Pl1-3

11,61


TM

39490,00

93,23

AP

Furta-Zsáka

M-1É

21,99

100,00

szabadgáz

TM

31303,00

81,77

2150,00 MIO

Furta-Zsáka

Pl1-1É

5,72

100,00

szabadgáz

TM

22342,00

58,53

2135,00 AP

Furta-Zsáka

Pt-11É

1,73

100,00

szabadgáz

TM

37454,00

90,33

2219,00 ALJZAT

Furta-Zsáka

Pt-12É

14,62

100,00

szabadgáz

TM

39722,00

91,67

2298,00 ALJZAT

Furta-Zsáka

Pt-8É

14,00

100,00

szabadgáz

TM

33651,00

89,75

2258,50 ALJZAT

Furta-Zsáka

Ptzsá1É

15,41

100,00

szabadgáz

TM

36285,00

86,70

2289,00 ALJZAT

Furta-Zsáka

Ptzsá1ÉK

14,84

100,00

szabadgáz

TM

23262,00

61,92

2244,50 ALJZAT

Furta-Zsáka Fu-13

Pl1-13É (Fu-13)

106,40

100,00

szabadgáz

TM

38629,00

85,46

2073,50 AP

Harka

Harka

39,24

25,40

szabadgáz

NM

30125,47

79,45

1740,00 VEGYES

Heresznye

HER

6,00

100,00

szabadgáz

NM

36862,35

82,50

1868,00 AP

128


Mező

Telep



129

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Heresznye

SZINTF

4,90

100,00

szabadgáz

NM

38637,64

85,00

1445,00 AP

Heresznye

SZINTF 1

5,90

100,00

szabadgáz

NM

33583,93

77,00

1580,00 AP

Heresznye

SZINTF-4

8,00

100,00

szabadgáz

NM

41149,84

80,00

1331,00 AP

Heresznye

SZINTF-5

6,10

98,39

szabadgáz

NM

35396,90

88,20

1245,00 AP

Homokszentgyörgy

Hom-1. Ap. gázt.

45,00

100,00

szabadgáz

SM

34440,00

69,63

AP

Horvátkút

Horvátkút gáz

109,19

100,00

szabadgáz

SM

32035,00

81,69

FP

Hosszúpályi-Dél

PL1-V2/1

TM

38820,00

97,32

2029,50 AP

Hosszúpályi-Dél

Pl1-V2/1md

26,00

100,00

TM

38581,00

96,85

1993,50 AP

Hosszúpályi-Dél

PL1-V3

25,00


TM

39296,00

97,33

2041,50 AP

Hosszúpályi-Dél

Pl1-V4md

12,00

100,00

szabadgáz

TM

36999,00

96,08

2070,00 AP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/1md

88,00

100,00

szabadgáz

TM

38230,00

96,84

1550,50 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/2-3

176,20

TM

39137,00

98,32

1602,50 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/2md

TM

38230,00

96,84

1589,50 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/4

TM

39137,00

98,32

1599,50 FP

6,29

8,00 95,00

2,06 szabadgáz párlatos szabadgáz

94,22 szabadgáz párlatos 100,00

szabadgáz


129


Mező

Telep



Telep tartalom

130

Mező státusz




Tároló kora

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/6

109,75


TM

39137,00

98,32

1652,00 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-V1/1

48,92


TM

39137,00

98,32

1670,50 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-V1/3-4

71,68


TM

39137,00

98,32

1664,00 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/10-11md

22,00

100,00

szabadgáz

TM

38262,00

97,19

1872,00 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/3md

43,00

100,00

szabadgáz

TM

38442,00

97,35

1767,50 FP

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/7

77,00


TM

37732,00

97,40

1825,00 FP

Hosszúpályi-Dél

PL2-X1/8-10

36,90


TM

37732,00

97,40

1849,50 FP

Iharosberény

Pl1-1-4

70,91

100,00

szabadgáz

SM

30419,00

77,36

1374,00 AP

Ikervár

1A

34,30

100,00

szabadgáz

SM

20587,48

53,97

1460,00 ALJZAT

Ikervár

2

37,10

100,00

szabadgáz

SM

19327,19

53,06

1575,00 MIO

269,30

100,00

szabadgáz

SM

23066,18

57,52

663,00 FP

Inke-Iharosberény-Vése XIIIXVII.

60,60

100,00

szabadgáz

SM

30632,09

62,60

638,00 FP

Jánoshalma

3. sz

31,72

21,45

szabadgáz

TM

31117,00

86,81

405,00 ALJZAT

Jánoshalma-Dél

JhD1Mio

43,59

100,00

szabadgáz

SM

31985,00

89,19

416,50 MIO

Inke-Iharosberény-Vése XII

130


Mező

Telep



131

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Kaba-Észak

FELSOPAN

4,19

99,29

szabadgáz

NM

33496,00

94,19

995,50 FP

Kaba-Észak

FELSOPAN-1

7,76

13,69

szabadgáz

NM

33496,00

94,88

1024,50 FP

Kaba-Észak

FELSOPAN-3

3,47

100,00

szabadgáz

NM

33496,00

93,00

982,00 FP

TM

39837,00

91,89

1757,00 MIO

Karcag-Bucsa

40,46


Karcag-Bucsa

PL1-A

93,46

55,27

szabadgáz

TM

35305,00

96,35

1369,00 AP

Karcag-Bucsa

PL1-B

208,01

70,44

szabadgáz

TM

35319,00

96,77

1365,00 AP

Karcag-Bucsa

PL1-C

6,73

38,46

szabadgáz

TM

35358,00

97,49

1275,50 AP

Kengyel-Észak-1

M-A (Ken-É-3)

8,03

79,19

szabadgáz

NM

35860,00

82,51

1562,00 MED

Kengyel-Észak-1

PL1-1

52,29

76,35

szabadgáz

NM

33198,00

91,64

1253,00 AP

Kiskunhalas

I. sz.

37,70

21,06

szabadgáz

TM

36330,60

95,76

950,00 MIO

Kiskunhalas

III. sz.

20,99

8,46

szabadgáz

TM

36481,33

97,63

1011,50 MIO

Kiskunhalas

IV. sz.

2,02

100,00

szabadgáz

TM

39843,49

98,48

1528,00 MIO

Kiskunhalas

V. sz.

3,86

100,00

szabadgáz

TM

43883,95

97,68

1794,00 MIO

Kiskunhalas-15

Kiha M2B-A

7,15

NM

36510,00

96,76

1060,00 MIO


131


Mező

Telep



5,10

132




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

TM

37999,00

96,45

MIO

20,90

100,00

szabadgáz

TM

39718,00

94,40

MIO

152,95

97,92

szabadgáz

NM

31092,00

71,46

828,50 AP

Tároló kora

Kiskunhalas-Dél

3.TELEP

Kiskunmajsa

KKM-3 TP

Kismarja-Dél

PL1-H

Kismarja-Nyugat

PL1-h/2

8,54

35,32

szabadgáz

NM

39704,00

98,58

1340,00 AP

Kismarja-Nyugat

PL1-v1/2

1,90

95,00

szabadgáz

NM

38406,00

98,35

1460,00 AP

Kismarja-Nyugat

PL2-d/2/I

47,62

66,07

szabadgáz

NM

44503,00

95,57

1171,00 FP

Kismarja-Nyugat

Pl2-f/2

9,89

38,91

szabadgáz

NM

42351,00

96,54

1220,00 FP

Kisújszállás-ÉK

PL1-4

13,89

100,00

szabadgáz

SM

34729,00

95,58

1179,00 AP

Kisújszállás-K

I/PL1-3

2,79

4,95

szabadgáz

NM

39650,00

92,45

1165,50 AP

Kisújszállás-K

I/PL1-6

3,75

8,80

szabadgáz

NM

39533,00

91,59

1303,00 AP

Kisújszállás-Nyugat

5,27

100,00

szabadgáz

TM

30737,00

74,88

1287,00 AP


8,22

33,66

szabadgáz

TM

21236,00

53,89

1379,00 AP


II/PL1-4

7,37

100,00

szabadgáz

TM

31330,00

83,22

1165,00 AP


II/PL1-5

43,40

78,91

szabadgáz

TM

30702,00

76,31

1285,00 AP

132


Mező

Telep



15,48

133




Telep tartalom

Mező státusz

94,28

szabadgáz

TM

29650,00

78,20

1267,00 AP

Tároló kora


II/PL1-6


II/PL1-7/3

3,79

100,00

szabadgáz

TM

29476,00

74,75

1321,50 AP


II/PL1-8

2,30

100,00

szabadgáz

TM

29333,00

74,25

1343,00 AP


III/M-18

2,63

100,00

szabadgáz

TM

23713,00

60,56

1747,00 MIO


III/PL1-10/6A

3,21

100,00

szabadgáz

TM

22718,00

56,19

1563,50 AP


III/Pl1-6/1

64,51

20,07

szabadgáz

TM

26620,00

67,20

1340,00 AP


III/PL1-6/2+III/

6,18

8,54

szabadgáz

TM

26385,00

66,68

1339,00 AP


III/PL1-7/1A

0,74

100,00

szabadgáz

TM

26993,00

67,52

1338,50 AP


III/PL1-7/3

1,51

100,00

szabadgáz

TM

27252,00

67,65

1369,00 AP


III/PL1-7/4

29,49

100,00

szabadgáz

TM

26180,00

65,47

1423,00 AP


III/PL1-8/1,8/2- 8/29

98,65

13,66

szabadgáz

TM

23769,00

61,76

1446,00 AP

Kokad

Pl2-h/1

5,72

100,00

szabadgáz

SM

35180,00

97,06

1137,00 FP

Kokad

Pl2-V3

2,57

100,00

szabadgáz

SM

40551,00

96,97

1175,50 FP

Kokad

Pl2-V4/1

4,56

100,00

szabadgáz

SM

38380,00

97,64

1281,00 FP

133


Mező

Telep



Kótpuszta

Kó1Pl1 042

2,40

Kótpuszta

Kó1Pl1 056

18,17

84,12

Kótpuszta

Kó1Pl1 083

7,20

Kótpuszta

Kó1Pl1 123

Kótpuszta

Kó1Pl1 203

Körösladány

Pt-1

Körösújfalu-I

Kö1Pl1 054

Kunágota

Telep tartalom


134

Mező státusz




Tároló kora

NM

35955,00

94,18

1949,50 AP

szabadgáz

NM

35950,00

94,20

AP

100,00

szabadgáz

NM

35970,00

94,10

AP

8,50

30,91

szabadgáz

NM

37710,00

93,20

AP

6,50

100,00

szabadgáz

NM

37710,00

93,20

AP

140,18

100,00

szabadgáz

SM

48049,00

90,24

2790,00 ALJZAT

23,00

100,00

szabadgáz

TM

37360,00

94,49

1896,00 AP

Pl2-1002

3,70

100,00

szabadgáz

TM

35332,00

98,37

903,00 FP

Kunágota

Pl2-1005

14,20

100,00

szabadgáz

TM

35332,00

98,37

909,50 FP

Kunágota

Pl2-1011

2,40


TM

35332,00

98,37

911,50 FP

Kunágota

Pl2-1032

3,60

100,00

szabadgáz

TM

35525,00

98,32

930,50 FP

Kunágota

Pl2-1040

1,60

100,00

szabadgáz

TM

35525,00

98,32

938,00 FP

Létavértes

Pl2-h/1

1,12

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1150,05 FP

Létavértes

Pl2-V1/1 Pl2-V1/1-3

2,89

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1196,50 FP

134


Mező

Telep



135

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Létavértes

Pl2-V1/4 Pl2-V1/4-5

0,59

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1223,00 FP

Létavértes

Pl2-V10/1

0,76

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1743,00 FP

Létavértes

Pl2-V10/2

0,76

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1751,00 FP

Létavértes

Pl2-V10/3

4,59

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1763,00 FP

Létavértes

Pl2-V10/5

2,31

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1800,50 FP

Létavértes

Pl2-V11/1

3,92

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1846,00 FP

Létavértes

Pl2-V11/4

3,15

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1888,50 FP

Létavértes

Pl2-V2/1

21,17

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1414,00 FP

Létavértes

Pl2-V4/1

28,81

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1439,00 FP

Létavértes

Pl2-V4/2

49,09

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1430,50 FP

Létavértes

Pl2-V4/3

29,86

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1447,50 FP

Létavértes

Pl2-V4/5-6

53,45

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1430,50 FP

Létavértes

Pl2-V5/1

45,52

100,00

szabadgáz

TM

38637,00

94,88

1529,50 FP

Létavértes

Pl2-V6/4

0,72

100,00

szabadgáz

TM

38637,00

94,88

1572,00 FP

135


Mező

Telep



0,73

136




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

TM

38637,00

94,88

1576,50 FP

Tároló kora

Létavértes

Pl2-V7/1

Létavértes

Pl2-V9/1 Pl2-V9/1

26,27

100,00

szabadgáz

TM

34184,00

89,64

1708,50 FP

Létavértes

Pl2-X1/10

11,32

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1334,50 FP

Létavértes

Pl2-X1/5

6,62

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1276,50 FP

Létavértes

Pl2-X1/7

4,27

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1300,00 FP

Létavértes

Pl2-X1/8-9

26,38

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1314,50 FP

Létavértes

Pl2-X2/1

2,53

100,00

szabadgáz

TM

35518,00

96,97

1363,50 FP

Liszó

2

42,50

100,00

szabadgáz

SM

36915,00

86,60

1615,00 AP

Liszó

3

25,20

100,00

szabadgáz

SM

34306,00

83,40

1581,00 AP

Liszó

4

18,20

100,00

szabadgáz

SM

33980,00

80,90

1535,00 AP

Liszó

5

75,50

100,00

szabadgáz

SM

33593,00

77,70

1522,00 AP

Liszó

6

123,80

100,00

szabadgáz

SM

35064,00

81,80

1510,00 AP

Liszó

7

49,80

100,00

szabadgáz

SM

28144,00

73,50

1425,00 AP

Liszó

8

46,40

100,00

szabadgáz

SM

27309,00

70,10

1424,50 AP

136


Mező

Telep



17,20

137




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

SM

25493,00

67,80

1292,00 AP

Tároló kora

Liszó

9

Liszó

6.A.

1,50

100,00

szabadgáz

SM

32382,00

73,60

1494,50 AP

Martfű Dél

PL1

61,93

99,85

szabadgáz

TM

43178,00

94,04

1780,00 AP

Martfű Dél

PL1-1

1,45

TM

48627,00

94,97

1777,50 AP

Martfű Dél

PL1-4

4,93

100,00

szabadgáz

TM

38932,00

94,17

1781,00 AP

Martfű Dél

PL1-6

5,27

99,81

szabadgáz

TM

35579,00

81,07

1854,00 AP

Martfű Dél

PL1-A

17,08

92,27

szabadgáz

TM

48219,00

94,93

1565,50 AP

Martfű Dél

PL1-B

8,50

98,27

szabadgáz

TM

44556,00

91,93

1648,50 AP

Martfű-Észak-II.

PL1 /A(16)

49,62


NM

45546,00

92,26

1647,50 AP

Martfű-Észak-II.

PL1-3(16)

34,11


NM

43861,00

89,73

1685,00 AP

Medgyesegyháza

2 Pl2

24,43

100,00

szabadgáz

SM

36543,00

98,28

1215,00 FP

Mezőcsokonya

II

2,30

100,00

szabadgáz

TM

18531,00

51,11

Mezőcsokonya

III/B

6,00

100,00

szabadgáz

TM

26493,00

72,62

1636,50 AP

Mezőcsokonya

VI/A2

28,95

99,83

szabadgáz

TM

29246,00

77,30

1512,50 AP


137

MIO


Mező

Telep



14,50

138



Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

TM

30602,00

82,46


Tároló kora

Mezőcsokonya

VI-F2

1475,50 AP

Mezőcsokonya bányatelekből kihagyott

I volt: 77031

0,20

100,00

szabadgáz

SM

22849,00

52,32

MIO


VII volt: 77031

0,40

100,00

szabadgáz

SM

30451,00

80,72

AP

Mezőhegyes

1,18

100,00

szabadgáz

TM

35297,00

95,84

625,00 FP

Mezőhegyes

9,20

100,00

szabadgáz

TM

30798,00

85,83

601,00 FP

Mezőhegyes

18,08

100,00

szabadgáz

TM

30798,00

85,83

609,50 FP

Mezőhegyes

AP /3

1,11

100,00

szabadgáz

TM

34366,90

95,87

937,50 AP

Mezőhegyes

BATT-SZINT-3

7,14

100,00

szabadgáz

TM

18841,50

43,00

1057,00 AP

Mezőhegyes

Fp /a

21,81

15,79

szabadgáz

TM

35794,66

97,01

708,49 FP

Mezőhegyes

FP-3/1

7,44

100,00

szabadgáz

TM

36075,19

98,19

669,50 FP

Mezőhegyes

FP-5

1,74

100,00

szabadgáz

TM

35355,03

98,34

583,00 FP

Mezőhegyes

FP-7

4,97

100,00

szabadgáz

TM

34609,74

96,43

564,00 FP

138


Mező

Telep



139

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Mezőhegyes

PL2-1/a

59,69

85,52

szabadgáz

TM

35503,00

96,00

719,00 FP

Mezőhegyes

PL2-1/B

20,46

10,37

szabadgáz

TM

35241,00

97,93

706,00 FP

Mezőhegyes

Pl2-3/3a-DNy(MhDK-3)

39,80

100,00

szabadgáz

TM

33507,00

98,32

649,00 FP

Mezőhegyes

Pl2-671(Mh-DK-3)

1,90

100,00

szabadgáz

TM

33490,00

98,36

567,50 FP

Mezőhegyes-DK

Bat-felső-7Ny

125,50

100,00

szabadgáz

TM

35100,00

97,68

676,50 AP

Mezőhegyes-Nyugat

Pl1-B

3,36

100,00

szabadgáz

TM

34868,00

91,85

990,50 AP

Mezőhegyes-Nyugat

Pl2

7,86

100,00

szabadgáz

TM

35000,00

Mezőpeterd

78,59

100,00

szabadgáz

TM

38854,00

98,47

2711,50 AP

Mezőpeterd

46,03

100,00

szabadgáz

TM

38044,00

98,50

2819,50 AP

Mezőpeterd

9,89

100,00

szabadgáz

TM

34495,00

90,32

2555,50 AP

100,00

szabadgáz

TM

34990,00

87,51

2476,50 MIO

TM

38096,00

84,54

2700,50 ALJZAT

778,60 FP

Mezősas-Nyugat

M-3/5

106,00

Mezősas-Nyugat

Pz-1/8

84,03

Mogyoród

Ol-II

15,90

100,00

szabadgáz

SM

34794,00

96,64

470,00 PAL

Mogyoród

Ol-II-1

8,40

100,00

szabadgáz

SM

34794,00

96,64

430,00 PAL


139


Mező

Telep



28,98

140




Telep tartalom

Mező státusz

100,00

szabadgáz

SM

34363,00

95,52

645,80 PAL 627,80 PAL

Tároló kora

Mogyoród

Ol-III

Mogyoród

Ol-III-1

120,31

100,00

szabadgáz

SM

34363,00

95,52

Monostorpályi-Kelet

Pl2-h/6

23,89

85,29

szabadgáz

NM

38120,00

98,12

1428,00 FP

Nádudvar-DNy

DNy(10)Pl1-5

2,84

100,00

szabadgáz

NM

36670,00

89,67

1590,00 AP

Nádudvar-DNy

DNy(12)Pl1-3/4

8,41

100,00

szabadgáz

NM

34030,00

85,48

1470,00 AP

Nádudvar-DNy

DNy(15)M

26,91

77,15

szabadgáz

NM

36752,00

91,10

1530,00 MIO

Nádudvar-DNy

DNy(2)Pl1-3/4

4,63

100,00

szabadgáz

NM

37700,00

92,50

1441,00 AP

Nádudvar-DNy

DNy(2)Pl1mm

1,94

100,00

szabadgáz

NM

35041,00

97,80

1588,50 AP

Nádudvar-DNy

DNy(2,10)Pl1-4

24,60

75,53

szabadgáz

NM

36635,00

89,39

1547,00 AP

Nádudvar-ÉK

ÉK(19 0)Pl2-1

79,97

100,00

szabadgáz

SM

35757,00

99,80

1056,50 FP

Nádudvar-ÉK

ÉK(19)Pl1-4

3,46

100,00

szabadgáz

SM

37040,00

93,42

1436,00 AP

Nádudvar-ÉK

ÉK(3,19)Pl2

11,99

100,00

szabadgáz

SM

35757,00

99,80

1015,00 FP

Nádudvar-ÉK

ÉK(3,19)Pl2

34,46

100,00

szabadgáz

SM

35757,00

99,80

1100,00 FP

Nagykereki-Nyugat

Pl2-d/2/II.

20,27

100,00

szabadgáz

SM

38983,00

96,09

980,00 FP

140


Mező

Telep



141

Telep tartalom

Mező státusz



Tároló kora

Nagykereki-Nyugat

Pl2-Zagyvai

10,05

100,00

szabadgáz

SM

38416,00

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2

95,19

100,00

szabadgáz

SM

18090,00

FP

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2-1

9,63

100,00

szabadgáz

SM

19760,00

FP

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2-3

3,54

100,00

szabadgáz

SM

Nagykőrös-DélKecskemét

Kecs4-Pl1

3,35

100,00

szabadgáz

SM

19260,00

54,00

835,00 AP


NkD1-M

29,20

100,00

szabadgáz

SM

18090,00

52,13

951,90 MIO

25,01

28,77

szabadgáz

NM

29095,00

78,67

1600,50 AP

Nagykörű

96,93


695,50 FP

FP

Nagykörű

IX/PL1-11/2A

16,19

100,00

szabadgáz

NM

26191,00

69,62

1676,00 AP

Nagykörű

VI/PL1-10/1B

3,29

100,00

szabadgáz

NM

25949,00

70,19

1570,00 AP

Nagykörű

VI/PL1-10/1C

0,90

100,00

szabadgáz

NM

20090,00

53,35

1590,00 AP

Nagykörű-Ny

VIII/PL1-11/4

46,44

100,00

szabadgáz

TM

25506,00

69,61

1751,00 AP

Okány-1

Ok1Pl1 501

40,90


NM

41565,00

96,05

2388,50 AP

Örményes-Délkelet

North suicide

20,80


SM

29575,00

72,78

1594,00 MIO

141


Mező

Telep



Örményes-Kelet

Örm M2B-1/D

135,03

Öttömös-Ny/I.,III.

ÖT-NY-III.telep

10,20

100,00

Páhi

Pl2

2,18

Páhi

Pl2-1

Penészlek (határmenti)

Telep tartalom


142

Mező státusz




Tároló kora

NM

36660,00

93,91

szabadgáz

SM

25790,00

73,94

665,00 ALJZAT

100,00

szabadgáz

SM

27590,00

81,07

646,50 FP

57,70

100,00

szabadgáz

SM

27590,00

81,07

723,90 FP

MIOC-I DNY-A

15,90

14,26

szabadgáz

NM

40986,00

98,48

1144,00 MIO


MIOC-I EK-A

82,32

66,93

szabadgáz

NM

40974,00

99,71

1173,50 MIO

Pusztaföldvár-Észak

PL1-A1

15,00

100,00

szabadgáz

NM

44368,00

92,15

2112,00 AP


PL1-A2

16,47

89,03

szabadgáz

NM

42037,00

93,61

2134,50 AP

Pusztamagyaród

Pu-3,5M

2,47

100,00

szabadgáz

NM

31192,00

75,58

1520,00 MIO

Pusztaszőlős

Ap-I.

12,17

97,36

szabadgáz

TM

35011,71

94,14

1456,00 AP

Pusztaszőlős

Ap-II.

4,67

62,27

szabadgáz

TM

35011,71

94,14

1456,00 AP

Pusztaszőlős

Komlós-C-1

2,72

6,55

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

985,00 FP

Pusztaszőlős

Komlós-C-3

6,50

8,40

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

953,00 FP

Pusztaszőlős

Komlós-C-4/A

5,29

58,78

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

929,00 FP

142

2070,00 MIO


Mező

Telep



9,00

143




Telep tartalom

Mező státusz

21,18

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

FP

Tároló kora

Pusztaszőlős

Komlós-C-4BC

Pusztaszőlős

Komlós-C-5

10,00

46,77

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

818,50 FP

Pusztaszőlős

Komlós-C-5/A

14,78

52,79

szabadgáz

TM

35700,00

96,00

849,00 FP

Pusztaszőlős

Komlós-C-6

3,56

39,56

szabadgáz

TM

35798,85

96,00

799,00 FP

0,60

100,00

szabadgáz

SM

36447,83

89,49

AP

Rém Sáránd

Pl1-1

44,62

100,00

szabadgáz

SM

55403,00

97,67

1893,00 AP

Sáránd-sekély

Pl2

25,12

100,00

szabadgáz

SM

40962,00

97,52

1740,00 FP

Sáránd-sekély

Pl2-1

38,96

100,00

szabadgáz

SM

38526,00

96,70

2046,00 FP

Sarkadkeresztúr

Pl1 631

154,60

100,00

szabadgáz

TM

32765,00

92,96

2560,00 AP

Sarkadkeresztúr

Pl1 699

1,80

100,00

szabadgáz

TM

41130,00

91,60

2609,00 AP

Sarkadkeresztúr

SZALONTA-E

59,83

100,00

szabadgáz

TM

42958,62

93,20

2775,00 AP

Sávoly-Kelet

Sávk2Pl1-1010

4,07

100,00

szabadgáz

SM

30160,00

81,39

1033,50 AP

Sávoly-Kelet

Sávk2Pl1-1258

2,38

100,00

szabadgáz

SM

30160,00

81,39

1200,00 AP

Szandaszőlős

Sza-I.

26,83

100,00

szabadgáz

NM

29230,00

79,63

875,00 FP

143


Mező

Telep



144

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Szandaszőlős

Sza-II.

63,57

100,00

szabadgáz

NM

31360,00

79,34

1392,00 AP

Szandaszőlős

Sza-III.

150,17

87,07

szabadgáz

NM

30640,00

81,54

1470,00 AP

Szandaszőlős

Sza-IV.

4,33

100,00

szabadgáz

NM

28850,00

78,78

1606,00 AP

Szarvas

Pl1-1/4

5,65


TM

21070,00

54,00

2330,00 AP

Szarvas

Pl1-4/1

1068,59

100,00

TM

19500,00

49,00

2320,00 AP

Szarvas

Pl1-5/7

78,16


TM

37352,00

25,50

2310,00 AP

Szarvas

Pl2

3,00


TM

38070,00

98,00

2307,50 FP

Szarvas

Pl2-1

3,16


TM

36230,00

98,00

2446,50 FP

Szarvas

Pl2-3

24,56


TM

37270,00

98,00

2307,50 FP

Szeghalom

PL1-36

15,86

100,00

szabadgáz

TM

41008,00

93,50

1533,50 AP

Szeghalom

PL1-47

7,03

100,00

szabadgáz

TM

40649,00

97,55

1767,00 AP

Szeghalom-Észak-5

Pt-II

2,11

60,29

szabadgáz

TM

45344,00

95,30

2204,50 ALJZAT

Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy gáz

166,63

100,00

szabadgáz

SM

14940,00

99,98

3189,00 VEGYES

Szolnok-Délnyugat

Szo-DNy Pl1-1767

5,11

100,00

szabadgáz

SM

36500,00

90,09

1672,00 AP

szabadgáz

144


Mező

Telep



208,30

145




Telep tartalom

Mező státusz

77,15

szabadgáz

TM

38767,43

95,64

1348,00 AP 1322,00 AP

Tároló kora

Tázlár

AP réteg

Tázlár

AP-3

22,00

100,00

szabadgáz

TM

35304,78

95,03

Tét-5

Tét-5

10,10

100,00

szabadgáz

SM

34212,00

92,37

MIO

Tét-6

Tét-6.

32,10

100,00

szabadgáz

SM

23139,00

65,33

MIO

Tiszapüspöki

IX/Pl1-11/1/1+ IX/Pl1-11/2B

56,58

79,75

szabadgáz

NM

23937,00

64,42

1519,50 AP

Tófej-Nyugat

Tófej-Nyugat

45,32


SM

34050,00

90,20

AP

2,00

100,00

szabadgáz

SM

26796,80

94,10

FP

Tompa Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

22,32

100,00

szabadgáz

SM

33423,00

98,11

556,50 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

8,58

100,00

szabadgáz

SM

33423,00

98,11

565,30 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

13,88

100,00

szabadgáz

SM

33470,00

98,35

531,60 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

11,88

100,00

szabadgáz

SM

33470,00

98,35

536,50 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

0,44

100,00

szabadgáz

SM

33420,00

98,33

496,60 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

52,98

100,00

szabadgáz

SM

33453,00

98,33

514,80 FP

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

3,94

100,00

szabadgáz

SM

33420,00

98,23

491,10 FP

145


Mező

Telep



53,20

146




Telep tartalom

Mező státusz

68,21

szabadgáz

TM

17401,17

46,00

1500,00 AP

Tároló kora

Tótkomlós

Báziskongl.

Tótkomlós

KOMLOS-A-I/A

1,25

25,00

szabadgáz

TM

35183,36

92,00

1258,00 AP

Tótkomlós

KOMLOS-A-I/C

2,97

25,04

szabadgáz

TM

35183,36

92,00

1305,00 AP

Tótkomlós

KOMLOS-A-III

12,80

100,00

szabadgáz

TM

35158,24

77,00

1396,00 AP

Tótkomlós

KOMLOS-F/D1

8,36

60,58

szabadgáz

TM

35045,00

92,00

898,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/F

2,13

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

848,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G

4,43

60,35

szabadgáz

TM

35045,00

92,00

834,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-1

2,90

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

847,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-3

4,00

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

820,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-4

1,47

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

802,50 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-5

1,10

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

783,00 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-6

0,97

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

762,50 FP

Tótkomlós

KOMLOS-F/H-1

3,83

100,00

szabadgáz

TM

35045,19

92,00

736,00 FP

Tótkomlós

Komlós-F-D

10,00

28,84

szabadgáz

TM

35045,00

92,00

892,00 FP

146


Mező

Telep



0,48

147




Telep tartalom

Mező státusz

4,00

szabadgáz

TM

35045,00

92,00

718,00 FP

Tároló kora

Tótkomlós

Komlós-F-H

Tótkomlós-Kelet

PL2-I.

11,36

97,09

szabadgáz

NM

36452,02

98,36

806,49 FP

Tótkomlós-Kelet

PL2-II.

17,80

97,27

szabadgáz

NM

36439,46

98,32

747,00 FP

Törökkoppány

Bádeni mészkő

24,93

14,93

szabadgáz

NM

31420,00

94,41

530,00 MIO

Törökszentmiklós

VIII-Pl1-7

23,10

50,76

szabadgáz

NM

34589,00

94,72

1476,00 AP

Turgony

PL2

5,06

100,00

szabadgáz

SM

35409,19

96,10

667,00 FP

Túrkeve-Kelet

T-PL1-1

20,54

100,00

szabadgáz

TM

33671,00

89,49

1506,00 AP

Túrkeve-Kelet

T-PL1-10

6,30

100,00

szabadgáz

TM

33413,00

89,92

1884,50 AP

Túrkeve-Kelet

T-PL1-12

70,76

100,00

szabadgáz

TM

31251,00

83,86

1912,00 AP

Túrkeve-Kelet

T-PL1-4

20,60

100,00

szabadgáz

TM

34187,00

88,05

1624,50 AP

Túrkeve-Kelet

T-PL1-6

5,94

100,00

szabadgáz

TM

34430,00

88,44

1690,00 AP

Túrkeve-Kelet

T-Pl1-8/A

119,34

94,56

szabadgáz

TM

34506,00

94,46

1829,00 AP

Túrkeve-Kelet

T-PL2-A

31,92

99,44

szabadgáz

TM

35844,00

97,95

1080,00 FP

Túrkeve-Kelet

T-PL2-B

8,05

100,00

szabadgáz

TM

35322,00

98,31

1088,00 FP

147


Mező

Telep



3,07

148




Telep tartalom

Mező státusz

82,75

szabadgáz

TM

37109,00

94,98

1077,00 FP

17,77

100,00

szabadgáz

TM

35516,00

98,79

1041,00 FP

Tároló kora

Túrkeve-Kelet

T-Pl2-C

Túrkeve-Kelet

T-PL2-D1

Túrkeve-Kelet

T-PL2-E

7,15

100,00

szabadgáz

TM

36218,00

99,65

1042,50 FP

Túrkeve-Kelet

T-PL2-F

13,55

100,00

szabadgáz

TM

35388,00

98,57

978,00 FP

Túrkeve-Kelet

T-PL2-G

4,70

100,00

szabadgáz

TM

33782,00

94,15

817,50 FP

Túrkeve-Nyugat

PL1-12/b

66,54

90,90

szabadgáz

NM

40006,00

90,42

1775,00 AP

Túrkeve-Nyugat

Pt

23,60

99,16

szabadgáz

NM

39474,00

94,22

1996,50 ALJZAT

Végegyháza-Nyugat

Kom-A-9

11,91

14,26

szabadgáz

TM

37128,00

89,22

1307,00 AP

Végegyháza-Nyugat

Kom-A-9-ÉNy

4,95

82,09

szabadgáz

TM

37128,00

89,22

1310,00 AP

Végegyháza-Nyugat

KOM-F-I

32,92

10,64

szabadgáz

TM

34876,00

93,70

1013,00 FP

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-10ENY

13,78

100,00

szabadgáz

TM

35672,00

88,79

1316,00 AP

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-6/10

2,52

100,00

szabadgáz

TM

36216,00

92,49

1277,50 AP

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-6/13

5,91

100,00

szabadgáz

TM

34812,00

90,31

1292,50 AP

Végegyháza-Nyugat

KOML-ALSO-11

2,55

100,00

szabadgáz

TM

34789,00

88,96

1292,00 AP

148


Mező

Telep



149

Telep tartalom

Mező státusz




Tároló kora

Végegyháza-Nyugat

Komlós-F-J

0,55

80,88

szabadgáz

TM

Végegyháza-Nyugat

Komlós-F-K

1,75

19,95

szabadgáz

TM

37435,00

93,66

904,00 FP

Végegyháza-Nyugat

PL1-MM/-M2/

12,52

98,35

szabadgáz

TM

25871,00

68,61

1475,00 MIO

Vétyem

M2glhkő Glaukonitos hkő

24,02


NM

41815,00

97,69

2442,00 MIO

Vétyem

V1Pl1-1611

23,14

100,00

szabadgáz

NM

39841,00

98,18

1450,00 MIO

Vétyem-Kelet

2.TP

10,40

100,00

szabadgáz

SM

36971,21

96,69

1420,00 AP

Vétyem-Kelet

VK1,5Pl1-1671 1.TP

85,14

100,00

szabadgáz

SM

39841,00

98,18

1481,00 AP

5,10

52,58

szabadgáz

NM

34655,80

86,60

1330,00 AP 2066,50 AP

Zalatárnok

FP

Zsadány-Észak

ZsaÉ1Pl1 160

33,65

100,00

szabadgáz

TM

41667,00

93,18

Zsana-Nyugat

1 TELEP

10,40

100,00

szabadgáz

SM

32863,00

88,90

Összesen

12320,13

149

ALJZAT


150

2.3. Mező szintű összesítés A kiválasztott telepek mezőnkénti összesítése szerepel a 3. táblázatban. A mező státusza: TM: termelő mező, NM: korábban termelő, jelenleg nem termelő mező, SM: egyáltalán nem volt termelés a mező egyetlen telepéből sem. A táblázat megadja a mezőben található összes telep darabszámát, a kőolajtelepek számát, és azt, hogy a mező hány darab telepét tartottuk alkalmasnak földtani szempontból az LNG projekt számára. A táblázat tartalmazza a kiválasztott telepekre vonatkozóan a becsült kezdeti kitermelhető vagyon, az összes kitermelt mennyiség, és a jelenlegi maradék vagyon mennyiségét. A kiválasztott telepeket magukba foglaló mezők elhelyezkedését részletesebb felbontásban mutatja be a tanulmány végérea befűzött 5., 8., 11. és 14. ábra.

26. táblázat. A kiválasztott telepeket befoglaló szénhidrogénmezők áttekintése

Mező neve

Termelé si státusz

Alkalmas Összes Alkalmas földgáztelepek Összes kőolajte földgáz összesített kezdeti telep a lep a telep a kitermelhető mezőbe mezőbe mezőbe vagyona n (db) n (db) n (db) 3 (millió m )

Összes kitermelt vagyon (millió 3 m)

Alkalmas földgáztelepek összesített kitermelhető vagyona 3

(millió m )

Álmosd-Észak

TM

12

0

10

42,34

0,00

42,34

Ásotthalom

TM

2

1

1

14,60

0,89

13,71

Battonya

TM

7

1

4

66,57

41,30

25,27

Békés

SM

2

0

2

31,02

0,00

31,02

Belezna-Dél

SM

3

1

2

3,10

0,00

3,10

Belezna-Kelet

SM

2

0

2

4,74

0,00

4,74

Berettyószentmárt on-Dél SM

4

0

3

115,80

0,00

115,80

Biharkeresztes

TM

9

0

5

697,25

256,33

440,92

Budafa-Oltárc

NM

2

0

2

73,40

15,12

58,28

Celldömölk-ÉNY

NM

1

0

1

37,50

0,10

37,40

Csanádapáca

TM

4

1

2

109,39

55,43

53,96

Csombárd

NM

4

0

4

491,07

0,02

491,05

150


Mező neve


151




(millió m )

Dévaványa

TM

19

1

14

418,86

261,16

157,70

Ebes

TM

8

0

3

75,08

41,84

33,24

Ebes-É

SM

2

0

2

37,16

0,00

37,16

Egyek

SM

1

0

1

7,55

0,00

7,55

Endrőd-Észak

TM

17

2

13

437,58

6,12

431,46

Endrőd-I.

TM

22

0

16

459,18

200,42

258,76

Endrőd-III.

TM

28

0

13

1483,53

1104,78

378,75

Endrőd-III/C

TM

4

0

3

250,32

0,00

250,32

Endrőd-Kelet

NM

1

0

1

92,29

46,66

45,63

Eresztő

TM

2

1

1

189,70

186,62

3,08

Farmos

SM

4

0

4

27,14

0,00

27,14

Ferencszállás Kelet - Kiszombor TM

4

1

2

10,31

2,63

7,68

ForráskútSándorfalva

TM

9

2

5

56,57

1,43

55,14

Földes-Kelet

TM

8

0

6

42,80

0,00

42,80

Furta-Nyugat

SM

1

0

1

15,54

0,00

15,54

Furta-Zsáka

TM

18

0

10

208,17

0,00

208,17

Harka

NM

1

0

1

154,50

115,26

39,24

Heresznye

NM

10

4

5

31,00

0,10

30,90

Homokszentgyörgy SM

3

2

1

45,00

0,00

45,00

Horvátkút

SM

1

0

1

109,19

0,00

109,19

Hosszúpályi-Dél

TM

24

0

15

1348,26

502,52

845,74

Iharosberény

SM

1

0

1

70,91

0,00

70,91

151


Mező neve

Ikervár


152




(millió m )

SM

4

0

2

71,40

0,00

71,40

Inke-IharosberényVése SM

10

0

2

329,90

0,00

329,90

Jánoshalma

TM

3

1

1

147,90

116,18

31,72

Jánoshalma-Dél

SM

1

0

1

43,59

0,00

43,59

Kaba-Észak

NM

4

1

3

64,37

48,95

15,42

Karcag-Bucsa

TM

5

0

4

522,36

173,70

348,66

Kiskunhalas

TM

5

0

4

432,88

368,31

64,57

Kiskunhalas-15

NM

1

0

1

8,20

1,05

7,15

Kiskunhalas-Dél

TM

3

1

1

5,10

0,00

5,10

Kiskunmajsa

TM

2

0

1

20,90

0,00

20,90

Kismarja-Dél

NM

6

2

1

156,20

3,25

152,95

Kismarja-Nyugat

NM

5

0

4

123,68

55,73

67,95

Kisújszállás-ÉK

SM

1

0

1

13,89

0,00

13,89

Kisújszállás-K

NM

4

0

2

99,00

92,46

6,54

Kisújszállás-Nyugat TM

19

0

15

1268,42

975,67

292,75

Kokad

SM

3

0

3

12,85

0,00

12,85

Kótpuszta

NM

5

0

5

65,20

22,43

42,77

Körösladány

SM

2

1

1

140,18

0,00

140,18

Körösújfalu-I

TM

3

0

1

23,00

0,00

23,00

Kunágota

TM

6

0

5

25,50

0,00

25,50

Létavértes

TM

25

0

23

326,83

0,00

326,83

Liszó

SM

10

0

9

400,10

0,00

400,10

Martfű Dél

TM

8

1

6

100,87

1,71

99,16

152


Mező neve


153




(millió m )

Martfű-Észak-II.

NM

2

0

2

120,24

36,51

83,73

Medgyesegyháza

SM

2

1

1

24,43

0,00

24,43

Mezőcsokonya

TM

11

0

4

51,80

0,05

51,75


SM

2

0

2

0,60

0,00

0,60

Mezőhegyes

TM

26

2

13

497,80

303,28

194,52

Mezőhegyes-DK

TM

2

2

1

125,50

0,00

125,50

MezőhegyesNyugat

TM

9

1

2

11,22

0,00

11,22

Mezőpeterd

TM

7

0

3

134,51

0,00

134,51

Mezősas-Nyugat

TM

10

6

2

191,00

0,97

190,03

Mogyoród

SM

4

0

4

173,59

0,00

173,59

MonostorpályiKelet

NM

1

0

1

28,01

4,12

23,89

Nádudvar-DNy

NM

7

1

6

85,27

15,94

69,33

Nádudvar-ÉK

SM

6

2

4

129,88

0,00

129,88

Nagykereki-Nyugat SM

2

0

2

30,32

0,00

30,32

Nagykőrös-Dél

SM

6

0

3

108,36

0,00

108,36


SM

4

0

2

32,55

0,00

32,55

Nagykörű

NM

21

0

4

107,32

61,93

45,39

Nagykörű-Ny

TM

8

0

1

46,44

0,00

46,44

Okány-1

NM

1

0

1

59,31

18,41

40,90

Örményes-Délkelet SM

2

0

1

20,80

0,00

20,80

153


Mező neve


154




(millió m )

Örményes-Kelet

NM

3

0

1

137,03

2,00

135,03


SM

2

1

1

10,20

0,00

10,20

Páhi

SM

2

0

2

59,88

0,00

59,88


NM

3

0

2

234,50

136,28

98,22

PusztaföldvárÉszak

NM

2

0

2

33,50

2,03

31,47

Pusztamagyaród

NM

2

0

1

2,47

0,00

2,47

Pusztaszőlős

TM

17

1

9

248,72

180,03

68,69

Rém

SM

1

0

1

0,60

0,00

0,60

Sáránd

SM

1

0

1

44,62

0,00

44,62

Sáránd-sekély

SM

2

0

2

64,08

0,00

64,08

Sarkadkeresztúr

TM

5

2

3

216,23

0,00

216,23

Sávoly-Kelet

SM

4

0

2

6,45

0,00

6,45

Szandaszőlős

NM

4

0

4

267,20

22,30

244,90

Szarvas

TM

12

0

6

1183,12

0,00

1183,12

Szeghalom

TM

4

2

2

22,89

0,00

22,89

Szeghalom-Észak-5 TM

2

1

1

3,50

1,39

2,11

Szentgyörgyvölgy

SM

1

0

1

166,63

0,00

166,63

Szolnok-Délnyugat

SM

1

0

1

5,11

0,00

5,11

Tázlár

TM

6

4

2

292,00

61,70

230,30

Tét-5

SM

1

0

1

10,10

0,00

10,10

Tét-6

SM

1

0

1

32,10

0,00

32,10

Tiszapüspöki

NM

2

0

1

70,95

14,37

56,58

154


Mező neve


155




(millió m )

Tófej-Nyugat

SM

1

0

1

45,32

0,00

45,32

Tompa

SM

1

0

1

2,00

0,00

2,00

Tompapuszta

SM

7

0

7

114,02

0,00

114,02

Tótkomlós

TM

25

0

15

191,87

81,98

109,89

Tótkomlós-Kelet

NM

3

0

2

30,00

0,84

29,16

Törökkoppány

NM

1

0

1

167,00

142,07

24,93

Törökszentmiklós

NM

4

0

1

45,51

22,41

23,10

Turgony

SM

1

0

1

5,06

0,00

5,06

Túrkeve-Kelet

TM

17

1

13

337,37

7,68

329,69

Túrkeve-Nyugat

NM

4

0

2

97,00

6,86

90,14

VégegyházaNyugat

TM

14

1

10

445,77

356,41

89,36

Vétyem

NM

2

0

2

47,64

0,48

47,16

Vétyem-Kelet

SM

2

0

2

95,54

0,00

95,54

Zalatárnok

NM

1

0

1

9,70

4,60

5,10

Zsadány-Észak

TM

2

0

1

33,65

0,00

33,65

Zsana-Nyugat

SM

2

0

1

10,40

0,00

10,40

155


156

3. A telepek földgázának minőségi paraméterei A 4. táblázat tartalmazza a kiválasztott telepek és a befoglaló mező megnevezését, a telep kitermelhető vagyonának mennyiségét, a mező státuszát, a gáz fűtőértékét, éghető rész %-át, és a rezervoárt kitöltő gáz összetételét. A gáz minősége annál jobb lesz, minél magasabb a metántartalom (C1%), és minél alacsonyabb az inert gázok (CO2, N2) aránya az összetételben. A C1 a metán, a C2 az etán, a C3 a propán, a C4 a bután, a C5 a heptán %-os részaránya a gázban. A C5+ tartalmat g/m3 egységben adjuk meg, ez a heptánnál magasabb szénatomszámú komponensek mennyiségét adja meg. A propán- és a bután normál légköri nyomáson gáz halmazállapotú, könnyen cseppfolyósítható (palackos PB gáz). Magasabb szénatomszámú komponensek jelenléte esetén a termelt gáz mellett párlat (gázcsapadék) is jelentkezik, amely leválasztva értékes nyersanyag, de ez a szénhidrogén típus LNG előállításra nem felhasználható

156


157

27. táblázat. A kiválasztott telepek földgázának minőségi jellemzői (CO2: szén-dioxid, N2: nitrogén, C1: metán, C2: etán, C3: propán, C4: bután, C5: heptán, C5+: magasabb szénatomszámú komponensek)

Mező

Telep

Kitermelhető vagyon 3

Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )

Gáz éghet ő része %

CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Álmosd-Észak

Pl2-h/2-4

0,59

TM

38670,00

96,61

Álmosd-Észak

Pl2-V10/1

13,07

TM

38810,00

97,29

Álmosd-Észak

Pl2-V10/3

1,43

TM

38810,00

97,29

Álmosd-Észak

Pl2-V12/2

2,35

TM

38940,00

96,51

Álmosd-Észak

Pl2-V5/2-3

7,07

TM

38930,00

97,66

Álmosd-Észak

Pl2-V6/1

2,51

TM

38930,00

97,66

Álmosd-Észak

Pl2-V6/3-4

3,01

TM

38930,00

97,66

Álmosd-Észak

Pl2-V8/1

7,72

TM

38810,00

97,29

Álmosd-Észak

Pl2-V8/2

4,59

TM

38810,00

97,29

Ásotthalom

AP-szabadgáz

13,71

TM

34810,72

91,00

0,00

6,16

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00 108,93

Battonya

Batt-F

12,31

TM

34915,00

97,80

2,09

0,11

97,62

0,18

0,00

0,00

0,00

0,00

Battonya

BATT-FELSO-4

3,37

TM

35660,68

97,80

0,11

2,09

97,62

0,18

0,00

0,00

0,00

0,00

Battonya

BATT-FELSO-5

7,50

TM

34505,07

97,80

0,11

2,09

97,62

0,18

0,00

0,00

0,00

0,00

157


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Battonya

Batt-felső-1

Békés

158 Gáz éghet ő része %

CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

2,09

TM

34869,34

97,80

2,09

0,11

97,62

0,18

0,00

0,00

0,00

0,00

Pl1 536

20,40

SM

37618,00

93,86

5,17

0,97

86,94

2,80

1,72

1,94

0,41

15,06

Békés

Pl1 994

10,62

SM

40821,00

96,48

3,03

0,49

83,95

7,04

3,09

1,45

0,57

34,19

Belezna-Dél

Be2M

14,20

SM

38422,00

96,80

2,04

1,16

86,53

4,41

3,00

1,67

1,19

1,19

Belezna-Dél

Be8M

3,10

SM

42505,00

98,25

1,13

0,62

82,96

6,81

3,06

2,39

Belezna-Kelet

AP1

2,60

SM

31370,00

79,64

2,24

18,13

72,71

2,90

1,63

0,96

0,53

52,92

Belezna-Kelet

AP2

2,14

SM

31370,00

79,64

2,24

18,13

72,71

2,90

1,63

0,96

0,53

52,92

Berettyószentmárton-Dél

BemD1-Pl1

11,77

SM

39155,00

93,16

4,83

2,02

78,06

7,65

3,91

2,16

0,86

46,42


BemD1-Pl1-1

100,53

SM

34507,00

83,86

13,64

2,50

70,70

7,24

3,54

1,61

0,37

25,28


BemD1-Pl1-3

3,50

SM

39490,00

93,23

4,76

2,02

78,02

7,59

3,83

2,11

0,95

57,97

Biharkeresztes

PL1-B

40,73

TM

34543,00

83,25

4,35

12,50

74,97

3,93

2,16

1,18

0,44

38,00

Biharkeresztes

PL1-D

84,10

TM

36735,00

90,97

0,94

8,09

82,83

4,58

1,94

0,88

0,35

27,11

Biharkeresztes

PL1-E

131,62

TM

42367,00

94,08

2,79

3,13

82,08

4,81

2,51

1,34

0,98 131,04

Biharkeresztes

PL1-F1

154,39

TM

39179,00

95,32

1,81

2,87

86,04

5,13

2,04

0,96

0,45

158

3,03

44,16


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Biharkeresztes

PL1-F2

30,08

TM

41151,00

95,72

1,74

2,52

84,15

5,89

2,41

1,26

0,80

76,63

Budafa-Oltárc

Budafa

6,57

NM

35208,48

96,72

2,26

1,02

95,82

0,47

0,18

0,11

0,14

5,07

Budafa-Oltárc

Szintfeletti

51,71

NM

35547,63

98,42

0,43

1,15

97,95

0,27

0,08

0,06

0,06

2,22

37,40

NM

36000,00

82,56

6,00

11,44

67,83

6,85

4,27

1,96

0,74

0,00

Celldömölk-ÉNY Csanádapáca

Földvár A-II.

34,79

TM

36372,47

91,77

8,62

0,62

79,79

2,61

2,80

3,38

1,10

27,32

Csanádapáca

PL2-I

19,17

TM

36552,51

98,26

1,72

0,00

94,71

2,70

0,67

0,44

0,04

1,28

Csombárd

Ap-I.+Ap-II. összevonás

221,28

NM

33375,00

96,08

1,47

2,45

94,69

0,70

0,36

0,19

0,07

4,57

Csombárd

Ap-III.

47,47

NM

Csombárd

Ap-IV.

33,60

NM

Csombárd

Miocén

188,70

NM

26396,00

60,98

32,92

6,10

53,49

3,74

1,33

1,07

0,55

50,54

Dévaványa

Mioc-I.

12,64

TM

34520,00

75,78

3,59

20,63

62,22

6,91

3,30

1,80

0,88

55,84

Dévaványa

Mioc-II.

4,40

TM

36495,00

82,30

0,15

17,55

65,48

9,04

3,94

1,70

0,65

25,77

Dévaványa

Pl1-1/1 új telep

7,28

TM

36000,00

Dévaványa

Pl1-1/2

4,72

TM

38571,00

92,18

3,46

4,36

83,70

3,38

2,01

1,54

0,67

59,24

159


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Dévaványa

PL1-3/1

56,69

TM

36000,00

Dévaványa

Pl1-3/2.

8,44

TM

39964,00

90,47

4,23

5,30

76,02

4,70

2,61

1,94

1,14

97,22

Dévaványa

Pl1-5/2 (?)

0,27

TM

38499,00

88,76

4,61

6,63

75,32

5,34

2,66

1,70

0,94

65,64

Dévaványa

PL1-7/1

5,91

TM

36000,00

Dévaványa

PL1-7/2ÉK

3,68

TM

36000,00

Dévaványa

PL1-8/1-1

7,01

TM

36189,00

85,36

5,81

8,84

75,32

5,46

2,10

1,11

0,46

53,22

Dévaványa

Pl1-8/2

29,12

TM

34398,00

82,82

6,00

11,19

73,39

5,32

2,10

1,20

0,50

27,85

Dévaványa

PL1-9/2-1

12,35

TM

33122,00

91,30

3,64

5,06

89,68

0,94

0,09

0,07

0,03

8,17

Dévaványa

Szalonta . új telep

3,64

TM

36000,00

Dévaványa

Szalonta-1. új telep

1,55

TM

36000,00

Ebes

Felsőpannon

25,50

TM

29221,00

81,03

15,15

3,42

80,49

0,40

0,14

0,00

0,00

0,00

Ebes

Felsőpannon-3

5,87

TM

26378,10

96,11

4,66

3,89

91,45

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Ebes

II.+III.ö.vont

1,87

TM

34222,00

97,21

0,43

2,36

93,85

2,82

0,30

0,19

0,03

0,00

Ebes-É

Pl2

29,18

SM

29221,00

81,03

15,55

3,42

80,49

0,40

0,14

160

0,00


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Ebes-É

Pl2-4 Pl2-4 Eb-É .k

7,98

SM

34222,00

97,21

0,43

2,36

93,81

2,82

0,30

0,19

0,03

Egyek

Pl1 166

7,55

SM

47599,00

96,14

2,88

0,98

78,08

8,99

2,63

1,34

0,75 218,52

Endrőd-Észak

PI1-3/3A

16,29

TM

38565,00

95,19

2,73

2,08

87,15

3,86

1,97

1,32

0,53

31,19

Endrőd-Észak

PI1-3/5A

20,68

TM

35291,00

95,15

2,64

2,21

93,22

0,97

0,26

0,26

0,12

15,79

Endrőd-Észak

PI1-3/5B

6,91

TM

35291,00

95,15

2,64

2,21

93,22

0,97

0,26

0,26

0,12

15,79

Endrőd-Észak

PI1-4

9,25

TM

36545,00

96,62

2,59

0,79

93,47

1,20

0,70

0,98

0,16

9,70

Endrőd-Észak

PI1-5/1

116,49

TM

35836,00

95,51

3,61

0,88

92,71

1,23

0,58

0,74

0,18

8,55

Endrőd-Észak

PI1-5/4

23,60

TM

35125,00

95,79

3,23

0,98

94,33

0,77

0,26

0,29

0,06

5,26

Endrőd-Észak

PI1-5/6

4,73

TM

35125,00

95,79

3,23

0,98

94,33

0,77

0,26

0,29

0,06

5,26

Endrőd-Észak

PI1-6b1

2,86

TM

39446,00

93,56

4,94

1,50

84,82

3,09

2,34

1,51

0,78

68,01

Endrőd-Észak

PI1-6b2

7,14

TM

38913,00

93,03

5,27

1,70

84,12

3,66

2,31

1,41

0,71

56,78

Endrőd-Észak

PI1-X

51,88

TM

39045,00

95,94

2,21

1,85

87,43

3,93

2,22

1,65

0,49

24,62

Endrőd-Észak

PI2-B

88,64

TM

35472,00

98,59

0,22

1,19

98,29

0,17

0,06

0,05

0,02

0,64

Endrőd-Észak

PI2-C

48,39

TM

35293,00

98,36

1,10

98,18

0,18

161

0,54

3,72


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

98,87

0,14

0,99

98,69

0,12

0,04

0,02

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Endrőd-Észak

PL2-A

34,60

TM

35499,00

Endrőd-I.

PL1 /1 A1

20,18

TM

37874,00

Endrőd-I.

PL1 /1 A2

12,16

TM

37874,00

Endrőd-I.

PL1-1/3

45,03

TM

38562,00

94,01

2,80

3,19

83,33

4,60

2,17

1,38

0,60

0,00

Endrőd-I.

PL1-1/3

0,82

TM

37913,00

91,55

6,03

2,42

81,69

4,61

2,11

1,37

0,59

0,00

Endrőd-I.

PL1-3/1

20,29

TM

39107,00

92,35

4,14

3,51

81,79

4,49

1,99

1,33

0,57

0,00

Endrőd-I.

Pl1-3/4 A1

20,78

TM

36942,00

91,83

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL1-4

13,78

TM

38525,00

91,76

4,13

4,11

79,40

5,74

2,41

1,67

0,76

0,00

Endrőd-I.

PL1-5/2

4,73

TM

35652,00

91,51

4,62

3,87

77,82

5,81

2,64

2,12

1,64

0,00

Endrőd-I.

PL2-A

13,79

TM

35351,00

98,30

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-B

59,42

TM

35351,00

98,30

0,84

0,86

98,05

0,15

0,09

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-C

3,80

TM

35326,00

98,32

0,78

0,90

98,17

0,10

0,05

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-D

11,55

TM

35104,00

97,71

0,66

1,63

97,54

0,10

0,01

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-E

5,39

TM

33781,00

93,39

6,04

0,57

92,92

0,19

0,11

0,08

0,06

0,00

162


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Endrőd-I.

PL2-F

5,11

TM

34652,00

96,37

3,26

0,37

96,13

0,15

0,08

0,01

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-G

9,08

TM

35296,00

98,29

0,17

1,54

98,15

0,13

0,01

0,00

0,00

0,00

Endrőd-I.

PL2-H

12,85

TM

35296,00

98,32

0,12

1,56

98,18

0,12

0,02

0,00

0,00

0,00

13,05

TM

35000,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-III. Endrőd-III.

PL1 /1-K

27,50

TM

35890,00

95,12

3,92

0,96

91,79

1,59

0,80

0,71

0,28

7,73

Endrőd-III.

Pl1-3/5-K

69,42

TM

36000,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-III.

PL1-3/5-NY

4,50

TM

37560,00

94,90

3,18

1,92

89,48

2,11

1,27

0,94

0,41

40,13

Endrőd-III.

PL1-4-I.

7,87

TM

36041,00

95,15

3,52

1,33

91,52

2,11

0,65

0,42

0,19

17,04

Endrőd-III.

PL1-5/1

15,50

TM

39536,50

91,09

7,00

1,91

82,10

3,16

1,98

1,45

0,68 100,02

Endrőd-III.

PL1-5/2-I-II.

43,32

TM

38758,00

93,04

2,69

4,27

84,28

3,91

1,94

1,56

0,60

51,99

Endrőd-III.

PL1-5/3-4

2,05

TM

36000,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-III.

PL2-G

9,96

TM

39459,00

96,04

2,01

1,95

87,80

2,65

2,59

2,28

0,60

24,00

Endrőd-III.

PL2-II

1,17

TM

39000,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Endrőd-III.

PL2-III.

0,37

TM

39000,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

163


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Endrőd-III.

PL2-M1

Endrőd-III.


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

103,66

TM

37909,00

95,77

1,82

2,41

89,66

2,79

1,48

1,12

0,44

35,85

PL2-M2-I.

80,38

TM

38021,00

96,09

1,75

2,16

90,49

1,91

1,45

1,34

0,65

30,66

Endrőd-III/C

Pl1/2

21,13

TM

34702,00

95,72

3,83

0,45

94,88

0,46

0,16

0,03

0,04

2,73

Endrőd-III/C

Pl1-5/1K

127,76

TM

23485,00

59,72

38,38

1,90

55,88

1,97

0,85

0,56

0,21

17,50

Endrőd-III/C

Pl2-A

101,43

TM

34630,00

96,21

1,89

1,90

95,81

0,19

0,16

0,03

0,01

0,71

Endrőd-Kelet

Bomber tároló

45,63

NM

36473,00

93,54

3,74

2,73

83,89

4,86

2,55

1,59

0,45

21,46

Eresztő

Er11-M-K1

3,08

TM

35428,00

89,40

6,36

4,27

82,33

4,32

1,53

0,69

0,50

1,87

4,35

SM

24138,06

66,10

0,20

33,68

65,16

0,59

0,24

0,13

0,00

9,00

18,56

SM

21282,52

51,62

47,15

1,23

49,84

0,89

0,53

0,26

0,10

16,07

Farmos Farmos

MIOCEN

Farmos

PL2-II

3,12

SM

21077,36

43,70

1,76

41,94

54,63

0,75

0,47

0,18

0,27

8,68

Farmos

PL2-III

1,11

SM

24138,06

62,00

0,30

37,66

58,63

1,43

0,85

0,85

0,28

29,26

2,51

TM

39050,00

95,76

2,84

1,40

82,04

6,25

2,51

1,57

0,85 170,37

5,17

TM

39050,00

95,90

1,10

3,00

83,18

5,20

3,11

2,54

1,12

Ferencszállás Kelet Kiszombor Ferencszállás Kelet Kiszombor

Pl2-5

164

0,00


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3


METAMORF

3,49

TM

35644,00

95,07

4,77

0,16

92,31

1,02

0,14

0,41

0,13

8,62


M-III/1K

8,95

TM

34188,05

94,41

4,25

1,34

93,71

0,36

0,20

0,08

0,03

2,12


M-III/1-NY

8,60

TM

40997,00

92,13

6,03

1,84

80,77

4,00

3,27

1,49

0,80 103,54


T1-D

10,90

TM

35932,00

94,82

4,70

0,48

91,67

1,07

1,13

0,51

0,19

16,11


T1-EK(SFALV)

23,20

TM

30051,00

82,33

17,37

0,30

81,04

0,97

0,16

0,09

0,04

2,21

Földes-Kelet

2,13

TM

39503,00

97,11

0,74

2,15

86,84

6,65

1,98

0,98

0,41

23,36

Földes-Kelet

3,20

TM

39503,00

97,11

0,74

2,15

86,84

6,65

1,98

0,98

0,41

23,36

Földes-Kelet

2,29

TM

38129,00

95,18

3,53

1,29

86,09

6,35

1,44

0,70

0,33

21,46

Földes-Kelet

26,25

TM

44866,00

89,80

6,19

4,01

72,16

5,11

5,44

2,98

1,70 155,75

Földes-Kelet

PL1 /B

7,46

TM

40361,00

95,91

2,15

1,93

85,57

5,83

1,78

0,87

0,46

66,42

Földes-Kelet

PL1-14/D

1,47

TM

38055,00

96,95

1,69

1,35

88,49

6,62

1,02

0,50

0,20

11,31

Furta-Nyugat

M-Ny2É

15,54

SM

42977,00

99,07

0,00

0,83

84,18

8,93

2,93

1,43

0,01

57,73

Furta-Zsáka

Fu13-Pl1

1,85

TM

39155,00

93,16

4,83

2,02

78,06

7,65

3,91

2,16

0,86

46,42

Furta-Zsáka

Fu13-Pl1-3

11,61

TM

39490,00

93,23

4,76

2,02

78,02

7,59

3,83

2,11

0,95

57,97

165


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Furta-Zsáka

M-1É

21,99

TM

31303,00

81,77

12,50

5,73

76,69

3,55

1,15

0,38

0,00

Furta-Zsáka

Pl1-1É

5,72

TM

22342,00

58,53

35,28

6,19

54,98

2,57

0,07

0,25

0,00

Furta-Zsáka

Pt-11É

1,73

TM

37454,00

90,33

0,18

9,49

80,38

5,63

2,14

1,16

36,05

Furta-Zsáka

Pt-12É

14,62

TM

39722,00

91,67

2,21

6,13

84,76

4,20

1,04

0,48

0,33

46,84

Furta-Zsáka

Pt-8É

14,00

TM

33651,00

89,75

0,90

9,35

85,81

3,17

0,42

0,21

0,00

4,82

Furta-Zsáka

Ptzsá1É

15,41

TM

36285,00

86,70

1,80

5,99

85,61

4,12

1,28

0,62

0,27

22,12

Furta-Zsáka

Ptzsá1ÉK

14,84

TM

23262,00

61,92

34,62

3,47

58,43

2,28

0,63

0,31

0,13

17,03

Furta-Zsáka Fu-13

Pl1-13É (Fu-13)

106,40

TM

38629,00

85,46

10,84

3,70

72,42

6,03

2,81

1,76

Harka

Harka

39,24

NM

30125,47

79,45

10,94

9,61

76,26

1,87

0,61

0,34

0,37

74,68

Heresznye

HER

6,00

NM

36862,35

82,50

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Heresznye

SZINTF

4,90

NM

38637,64

85,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Heresznye

SZINTF 1

5,90

NM

33583,93

77,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Heresznye

SZINTF-4

8,00

NM

41149,84

80,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Heresznye

SZINTF-5

6,10

NM

35396,90

88,20

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

166

89,99


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Homokszentgyörgy

Hom-1. Ap. gázt.

Horvátkút

Horvátkút gáz

Hosszúpályi-Dél

PL1-V2/1

Hosszúpályi-Dél


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

45,00

SM

34440,00

69,63

2,62

27,75

57,23

3,64

2,74

2,24

1,72

109,19

SM

32035,00

81,69

0,40

17,91

74,47

2,93

1,58

1,49

0,69

6,29

TM

38820,00

97,32

2,64

0,04

89,50

4,93

1,44

0,63

0,82

32,74

Pl1-V2/1md

26,00

TM

38581,00

96,85

3,09

0,06

88,42

5,39

1,75

0,75

0,54

19,10

Hosszúpályi-Dél

PL1-V3

25,00

TM

39296,00

97,33

2,65

0,02

89,25

4,87

1,43

0,65

1,13

45,80

Hosszúpályi-Dél

Pl1-V4md

12,00

TM

36999,00

96,08

3,45

0,47

90,96

3,28

0,87

0,39

0,58

22,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/1md

88,00

TM

38230,00

96,84

1,15

2,01

89,56

4,51

1,49

0,67

0,61

22,34

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/2-3

176,20

TM

39137,00

98,32

1,65

0,03

91,15

4,26

1,34

0,60

0,97

39,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/2md

8,00

TM

38230,00

96,84

1,15

2,01

89,56

4,51

1,49

0,67

0,61

22,34

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/4

95,00

TM

39137,00

98,32

1,65

0,03

91,15

4,26

1,34

0,60

0,97

39,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-h/6

109,75

TM

39137,00

98,32

1,65

0,03

91,15

4,26

1,34

0,60

0,97

39,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-V1/1

48,92

TM

39137,00

98,32

1,65

0,03

91,15

4,26

1,33

0,60

0,97

39,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-V1/3-4

71,68

TM

39137,00

98,32

1,65

0,03

91,15

4,26

1,34

0,60

0,97

39,24

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/10-11md

22,00

TM

38262,00

97,19

2,76

0,05

89,60

5,06

1,44

0,60

0,49

17,85

167


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/3md

43,00

TM

38442,00

97,35

2,59

0,06

89,52

5,21

1,48

0,62

0,52

19,64

Hosszúpályi-Dél

Pl2-X1/7

77,00

TM

37732,00

97,40

2,09

0,51

91,38

3,98

1,08

0,49

0,47

18,15

Hosszúpályi-Dél

PL2-X1/8-10

36,90

TM

37732,00

97,40

2,09

0,51

91,38

3,98

1,08

0,49

0,47

18,15

Iharosberény

Pl1-1-4

70,91

SM

30419,00

77,36

3,67

21,74

67,65

3,98

1,40

0,70

Ikervár

1A

34,30

SM

20587,48

53,97

3,15

45,88

52,72

0,84

0,26

0,15

0,00

0,00

Ikervár

2

37,10

SM

19327,19

53,06

1,87

45,11

47,98

2,27

1,64

1,09

0,08

3,00

Inke-Iharosberény-Vése

XII

269,30

SM

23066,18

57,52

28,20

14,60

53,40

2,30

1,30

0,20

0,00

0,87


XIIIXVII.

60,60

SM

30632,09

62,60

13,40

17,70

63,10

2,60

1,90

1,30

0,00

1,32

Jánoshalma

3. sz

31,72

TM

31117,00

86,81

4,02

9,17

86,80

0,01

0,00

0,00

0,00

0,00

Jánoshalma-Dél

JhD1Mio

43,59

SM

31985,00

89,19

1,87

8,95

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Kaba-Észak

FELSOPAN

4,19

NM

33496,00

94,19

0,65

5,16

94,19

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Kaba-Észak

FELSOPAN-1

7,76

NM

33496,00

94,88

0,57

4,55

90,10

2,26

1,13

0,90

0,20

0,00

Kaba-Észak

FELSOPAN-3

3,47

NM

33496,00

93,00

0,00

6,28

93,72

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

40,46

TM

39837,00

91,89

2,17

5,94

77,42

8,02

4,14

1,54

0,48

26,42

Karcag-Bucsa

168


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Karcag-Bucsa

PL1-A

93,46

TM

35305,00

96,35

1,04

2,61

94,42

1,35

0,38

0,19

0,02

0,68

Karcag-Bucsa

PL1-B

208,01

TM

35319,00

96,77

0,83

2,40

95,38

0,89

0,27

0,16

0,04

2,95

Karcag-Bucsa

PL1-C

6,73

TM

35358,00

97,49

0,65

1,86

96,56

0,61

0,16

0,10

0,03

2,24

Kengyel-Észak-1

M-A (Ken-É-3)

8,03

NM

35860,00

82,51

8,16

9,33

73,23

4,01

2,10

1,08

0,77

83,86

Kengyel-Észak-1

PL1-1

52,29

NM

33198,00

91,64

1,00

7,36

90,86

0,60

0,07

0,04

0,02

2,92

Kiskunhalas

I. sz.

37,70

TM

36330,60

95,76

0,00

4,24

90,47

3,79

1,36

0,12

0,02

0,70

Kiskunhalas

III. sz.

20,99

TM

36481,33

97,63

0,38

1,99

93,95

2,50

1,06

0,10

0,02

0,53

Kiskunhalas

IV. sz.

2,02

TM

39843,49

98,48

0,75

0,77

90,88

3,07

2,20

1,33

1,00

35,54

Kiskunhalas

V. sz.

3,86

TM

43883,95

97,68

1,56

0,76

83,95

5,60

3,11

2,40

2,62

96,57

Kiskunhalas-15

Kiha M2B-A

7,15

NM

36510,00

96,76

1,10

1,16

91,76

3,04

1,43

0,70

0,30

14,71

Kiskunhalas-Dél

3.TELEP

5,10

TM

37999,00

96,45

0,47

3,08

90,21

3,62

1,12

0,58

0,34

13,20

Kiskunmajsa

KKM-3 TP

20,90

TM

39718,00

94,40

1,36

4,20

86,60

2,56

1,65

1,44

0,84

83,27

Kismarja-Dél

PL1-H

152,95

NM

31092,00

71,46

26,30

2,25

63,16

3,83

1,74

1,07

0,53

68,77

Kismarja-Nyugat

PL1-h/2

8,54

NM

39704,00

98,58

0,99

0,43

89,99

5,40

1,63

0,80

0,32

30,52

169


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Kismarja-Nyugat

PL1-v1/2

1,90

NM

38406,00

98,35

1,22

0,43

92,34

3,52

1,10

0,73

0,30

25,11

Kismarja-Nyugat

PL2-d/2/I

47,62

NM

44503,00

95,57

0,70

3,73

78,62

7,29

4,43

2,91

6,08

Kismarja-Nyugat

Pl2-f/2

9,89

NM

42351,00

96,54

1,77

1,69

83,14

5,78

3,22

2,28

1,08

92,02

Kisújszállás-ÉK

PL1-4

13,89

SM

34729,00

95,58

0,50

3,92

94,30

1,09

0,09

0,06

0,02

1,86

Kisújszállás-K

I/PL1-3

2,79

NM

39650,00

92,45

0,55

6,99

83,23

2,78

1,85

2,63

1,25

1,95

Kisújszállás-K

I/PL1-6

3,75

NM

39533,00

91,59

0,34

8,07

88,06

2,32

0,71

0,50

0,00

1,70


5,27

TM

30737,00

74,88

1,60

23,52

67,59

3,86

1,72

0,95

0,38

28,38


8,22

TM

21236,00

53,89

5,02

41,09

50,46

1,72

0,79

0,45

0,20

17,02


II/PL1-4

7,37

TM

31330,00

83,22

0,30

16,48

80,00

2,01

0,68

0,29

0,13

8,73


II/PL1-5

43,40

TM

30702,00

76,31

0,50

23,20

69,90

3,29

1,74

0,80

0,29

20,69


II/PL1-6

15,48

TM

29650,00

78,20

10,50

11,30

75,18

1,64

0,66

0,36

0,16

13,46


II/PL1-7/3

3,79

TM

29476,00

74,75

0,79

24,46

69,95

2,40

1,10

0,71

0,31

21,79


II/PL1-8

2,30

TM

29333,00

74,25

1,00

24,75

69,12

2,70

1,16

0,74

0,33

18,82


III/M-18

2,63

TM

23713,00

60,56

13,70

25,74

56,02

3,18

0,72

0,32

0,14

11,87

170


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Kisújszállás-Nyugat

III/PL1-10/6A


III/Pl1-6/1



CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

3,21

TM

22718,00

56,19

4,00

39,81

50,37

3,94

1,15

0,35

0,15

14,11

64,51

TM

26620,00

67,20

4,69

27,58

63,20

2,69

0,93

0,43

0,20

19,07

III/PL1-6/2+III/

6,18

TM

26385,00

66,68

3,30

30,02

61,35

3,46

1,05

0,44

0,15

0,00


III/PL1-7/1A

0,74

TM

26993,00

67,52

2,20

30,28

61,86

3,44

1,17

0,53

0,23

19,55


III/PL1-7/3

1,51

TM

27252,00

67,65

1,15

31,20

61,67

3,57

1,28

0,53

0,25

22,69


III/PL1-7/4

29,49

TM

26180,00

65,47

2,90

31,64

59,80

3,56

1,15

0,48

0,20

18,02


III/PL1-8/1,8/2- 8/2-9

98,65

TM

23769,00

61,76

8,26

29,98

58,55

1,96

0,62

0,27

0,12

14,21

Kokad

Pl2-h/1

5,72

SM

35180,00

97,06

0,38

2,56

95,99

0,90

0,10

0,04

0,03

1,48

Kokad

Pl2-V3

2,57

SM

40551,00

96,97

0,53

2,50

91,37

0,99

0,98

1,03

2,60 112,30

Kokad

Pl2-V4/1

4,56

SM

38380,00

97,64

0,61

1,75

92,24

1,88

1,71

1,05

0,76

27,78

Kótpuszta

Kó1Pl1 042

2,40

NM

35955,00

94,18

3,09

2,74

85,79

4,89

1,86

0,90

0,76

25,83

Kótpuszta

Kó1Pl1 056

18,17

NM

35950,00

94,20

Kótpuszta

Kó1Pl1 083

7,20

NM

35970,00

94,10

Kótpuszta

Kó1Pl1 123

8,50

NM

37710,00

93,20

171


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Kótpuszta

Kó1Pl1 203

Körösladány

Pt-1

Körösújfalu-I

Kö1Pl1 054

Kunágota


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

6,50

NM

37710,00

93,20

140,18

SM

48049,00

90,24

0,42

9,34

65,44

9,52

5,74

5,04

3,10 154,34

23,00

TM

37360,00

94,49

2,86

2,65

83,07

6,35

2,88

1,47

0,73

23,90

Pl2-1002

3,70

TM

35332,00

98,37

0,59

1,04

98,23

0,08

0,03

0,02

0,10

0,20

Kunágota

Pl2-1005

14,20

TM

35332,00

98,37

0,59

1,04

98,23

0,08

0,03

0,02

0,01

0,20

Kunágota

Pl2-1011

2,40

TM

35332,00

98,37

0,59

1,04

98,23

0,08

0,03

0,02

0,01

0,20

Kunágota

Pl2-1032

3,60

TM

35525,00

98,32

0,69

0,99

98,15

0,09

0,04

0,02

0,01

0,26

Kunágota

Pl2-1040

1,60

TM

35525,00

98,32

0,69

0,99

98,15

0,09

0,04

0,02

0,01

0,26

Létavértes

Pl2-h/1

1,12

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V1/1 Pl2-V1/1-3

2,89

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V1/4 Pl2-V1/4-5

0,59

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V10/1

0,76

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-V10/2

0,76

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-V10/3

4,59

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

172


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Létavértes

Pl2-V10/5

2,31

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-V11/1

3,92

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-V11/4

3,15

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-V2/1

21,17

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V4/1

28,81

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V4/2

49,09

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V4/3

29,86

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V4/5-6

53,45

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-V5/1

45,52

TM

38637,00

94,88

3,06

2,06

86,40

4,54

1,98

0,97

1,02

38,61

Létavértes

Pl2-V6/4

0,72

TM

38637,00

94,88

3,06

2,06

86,40

4,54

1,98

0,97

1,02

38,61

Létavértes

Pl2-V7/1

0,73

TM

38637,00

94,88

3,06

2,06

86,40

4,54

1,98

0,97

1,02

38,61

Létavértes

Pl2-V9/1 Pl2-V9/1

26,27

TM

34184,00

89,64

6,53

3,83

85,71

2,15

0,95

0,45

0,38

14,22

Létavértes

Pl2-X1/10

11,32

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

Létavértes

Pl2-X1/5

6,62

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

173


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Létavértes

Pl2-X1/7

Létavértes

Pl2-X1/8-9

Létavértes

Pl2-X2/1

Liszó


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

4,27

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

26,38

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

2,53

TM

35518,00

96,97

1,35

1,68

95,27

1,11

0,37

0,15

0,05

2,94

2

42,50

SM

36915,00

86,60

0,00

13,40

76,90

4,00

2,70

1,60

1,40

50,98

Liszó

3

25,20

SM

34306,00

83,40

1,00

15,60

75,40

3,80

2,10

1,30

0,80

26,42

Liszó

4

18,20

SM

33980,00

80,90

2,60

16,50

73,10

3,30

2,00

1,10

1,40

52,51

Liszó

5

75,50

SM

33593,00

77,70

1,50

20,80

68,50

3,70

2,50

1,60

1,40

49,46

Liszó

6

123,80

SM

35064,00

81,80

1,60

16,60

73,30

3,20

1,90

1,40

2,00

80,50

Liszó

7

49,80

SM

28144,00

73,50

1,50

26,40

69,40

2,50

0,80

0,40

0,40

11,70

Liszó

8

46,40

SM

27309,00

70,10

2,10

27,80

66,00

2,20

0,90

0,50

0,50

12,03

Liszó

9

17,20

SM

25493,00

67,80

1,80

30,40

65,40

1,40

0,50

0,30

0,20

7,26

Liszó

6.A.

1,50

SM

32382,00

73,60

1,40

25,00

63,50

4,10

2,80

1,80

1,40

47,92

Martfű Dél

PL1

61,93

TM

43178,00

94,04

2,68

3,29

79,06

6,35

3,28

2,44

1,53 105,81

Martfű Dél

PL1-1

1,45

TM

48627,00

94,97

2,94

2,10

71,71

10,59

5,33

3,55

1,43 152,86

174


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Martfű Dél

PL1-4

4,93

TM

38932,00

94,17

3,18

2,65

84,52

5,22

2,18

1,18

0,48

40,66

Martfű Dél

PL1-6

5,27

TM

35579,00

81,07

14,37

4,55

68,95

6,30

2,86

1,44

0,81

53,40

Martfű Dél

PL1-A

17,08

TM

48219,00

94,93

3,39

1,68

76,58

8,01

3,04

1,66

1,09 242,22

Martfű Dél

PL1-B

8,50

TM

44556,00

91,93

2,63

5,45

74,93

6,47

4,05

2,91

1,26 139,59

Martfű-Észak-II.

PL1 /A(16)

49,62

NM

45546,00

92,26

3,37

4,37

72,54

6,48

4,30

3,37

1,83 236,11

Martfű-Észak-II.

PL1-3(16)

34,11

NM

43861,00

89,73

7,00

3,27

67,96

10,19

4,31

3,37

1,83 220,23

Medgyesegyháza

2 Pl2

24,43

SM

36543,00

98,28

0,00

1,74

94,71

2,70

0,67

0,14

0,04

Mezőcsokonya

II

2,30

TM

18531,00

51,11

31,62

17,27

50,74

0,20

0,07

0,06

0,04

0,64

Mezőcsokonya

III/B

6,00

TM

26493,00

72,62

5,30

22,08

71,56

0,69

0,18

0,14

0,05

0,00

Mezőcsokonya

VI/A2

28,95

TM

29246,00

77,30

6,29

16,41

74,43

1,41

0,61

0,60

0,25

0,00

Mezőcsokonya

VI-F2

14,50

TM

30602,00

82,46

1,30

16,24

80,73

0,64

0,43

0,42

0,24

0,00


I volt: 77031

0,20

SM

22849,00

52,32

38,89

8,79

48,47

2,18

0,81

0,68

0,18

0,00


VII volt: 77031

0,40

SM

30451,00

80,72

0,56

18,72

78,14

1,10

0,50

0,61

0,37

0,00

175


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


Mezőhegyes

1,18

TM

35297,00

95,84

Mezőhegyes

9,20

TM

30798,00

85,83

Mezőhegyes

18,08

TM

30798,00

CO2%

N2%

CI%

C2%

4,16

93,31

1,43

0,15

14,02

85,67

0,16

85,83

0,15

14,02

85,67

0,16

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

1,10

Mezőhegyes

AP /3

1,11

TM

34366,90

95,87

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes

BATT-SZINT-3

7,14

TM

18841,50

43,00

31,18

0,00

39,25

1,90

3,72

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes

Fp /a

21,81

TM

35794,66

97,01

0,20

2,79

95,62

1,04

0,17

0,18

0,00

3,24

Mezőhegyes

FP-3/1

7,44

TM

36075,19

98,19

0,00

1,81

94,87

3,32

0,00

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes

FP-5

1,74

TM

35355,03

98,34

0,00

1,66

98,00

0,34

0,00

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes

FP-7

4,97

TM

34609,74

96,43

0,00

3,57

96,29

0,14

0,00

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes

PL2-1/a

59,69

TM

35503,00

96,00

0,00

1,96

96,00

1,60

0,22

0,22

Mezőhegyes

PL2-1/B

20,46

TM

35241,00

97,93

0,19

1,88

97,56

0,28

0,03

0,04

0,02

Mezőhegyes

Pl2-3/3a-DNy(Mh-DK-3)

39,80

TM

33507,00

98,32

0,18

1,49

98,10

0,23

Mezőhegyes

Pl2-671(Mh-DK-3)

1,90

TM

33490,00

98,36

0,33

1,31

98,25

0,11

0,00

0,00

0,00

Mezőhegyes-DK

Bat-felső-7Ny

125,50

TM

35100,00

97,68

0,13

2,19

97,40

0,26

0,00

0,01

0,00

176

3,22 0,64

0,06


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

91,85

0,45

6,10

90,68

1,77

0,46

0,23

0,12

11,40

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Mezőhegyes-Nyugat

Pl1-B

3,36

TM

34868,00

Mezőhegyes-Nyugat

Pl2

7,86

TM

35000,00

Mezőpeterd

78,59

TM

38854,00

98,47

0,00

1,53

89,88

6,20

1,49

0,57

0,15

12,79

Mezőpeterd

46,03

TM

38044,00

98,50

0,42

1,08

92,86

3,50

1,14

0,52

0,22

18,38

Mezőpeterd

9,89

TM

34495,00

90,32

7,73

1,95

85,16

3,72

0,86

0,34

0,16

8,23

Mezősas-Nyugat

M-3/5

106,00

TM

34990,00

87,51

10,60

1,89

81,44

2,54

1,70

0,98

0,45

31,11

Mezősas-Nyugat

Pz-1/8

84,03

TM

38096,00

84,54

13,09

2,37

70,51

7,00

3,31

2,01

0,87

62,15

Mogyoród

Ol-II

15,90

SM

34794,00

96,64

0,02

3,34

96,33

0,24

0,04

0,01

0,01

Mogyoród

Ol-II-1

8,40

SM

34794,00

96,64

0,02

3,34

96,33

0,24

0,04

0,01

0,01

0,00

Mogyoród

Ol-III

28,98

SM

34363,00

95,52

0,33

4,15

95,21

0,23

0,04

0,02

0,01

0,56

Mogyoród

Ol-III-1

120,31

SM

34363,00

95,52

0,33

4,15

95,21

0,23

0,04

0,02

0,01

0,56

Monostorpályi-Kelet

Pl2-h/6

23,89

NM

38120,00

98,12

1,04

0,84

88,54

5,01

2,35

1,29

0,49

32,31

Nádudvar-DNy

DNy(10)Pl1-5

2,84

NM

36670,00

89,67

1,93

8,40

89,67

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Nádudvar-DNy

DNy(12)Pl1-3/4

8,41

NM

34030,00

85,48

0,94

13,58

85,48

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

177


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Nádudvar-DNy

DNy(15)M

Nádudvar-DNy


CO2%

26,91

NM

36752,00

91,10

DNy(2)Pl1-3/4

4,63

NM

37700,00

92,50

Nádudvar-DNy

DNy(2)Pl1mm

1,94

NM

35041,00

97,80

Nádudvar-DNy

DNy(2,10)Pl1-4

24,60

NM

36635,00

89,39

1,86

Nádudvar-ÉK

ÉK(19 0)Pl2-1

79,97

SM

35757,00

99,80

Nádudvar-ÉK

ÉK(19)Pl1-4

3,46

SM

37040,00

Nádudvar-ÉK

ÉK(3,19)Pl2

11,99

SM

Nádudvar-ÉK

ÉK(3,19)Pl2

34,46

Nagykereki-Nyugat

Pl2-d/2/II.

Nagykereki-Nyugat

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

8,75

89,39

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

99,80

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

93,42

1,67

2,86

87,73

7,74

0,00

0,00

0,00

0,00

35757,00

99,80

0,00

0,00

99,80

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

SM

35757,00

99,80

20,27

SM

38983,00

96,09

3,61

0,30

87,82

3,46

2,40

2,02

0,39

12,48

Pl2-Zagyvai

10,05

SM

38416,00

96,93

0,30

2,77

90,02

4,03

1,33

0,66

0,33

33,29

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2

95,19

SM

18090,00

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2-1

9,63

SM

19760,00

Nagykőrös-Dél

NkD2Pl2-3

3,54

SM

Nagykőrös-Dél-Kecskemét

Kecs4-Pl1

3,35

SM

54,00

43,80

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

178

7,50

CI%

92,50

19260,00

0,00

N2%

99,80

0,00


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Nagykőrös-Dél-Kecskemét

NkD1-M

Nagykörű


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

29,20

SM

18090,00

52,13

25,83

22,04

51,24

0,63

0,17

0,05

0,02

1,56

25,01

NM

29095,00

78,67

3,82

17,51

76,62

1,34

0,42

0,20

0,06

3,40

Nagykörű

IX/PL1-11/2A

16,19

NM

26191,00

69,62

6,32

24,07

67,35

1,32

0,41

0,19

0,12

13,34

Nagykörű

VI/PL1-10/1B

3,29

NM

25949,00

70,19

3,06

26,75

68,46

1,03

0,40

0,22

0,08

2,58

Nagykörű

VI/PL1-10/1C

0,90

NM

20090,00

53,35

24,10

22,55

51,67

1,04

0,04

0,34

0,05

9,90

Nagykörű-Ny

VIII/PL1-11/4

46,44

TM

25506,00

69,61

4,81

25,57

68,08

1,22

0,20

0,08

0,03

0,97

Okány-1

Ok1Pl1 501

40,90

NM

41565,00

96,05

3,42

0,53

83,79

5,68

2,70

66,05

1,79

66,05

Örményes-Délkelet

North suicide

20,80

SM

29575,00

72,78

24,62

1,80

68,25

2,48

1,18

0,87

0,43

5,00

Örményes-Kelet

Örm M2B-1/D

135,03

NM

36660,00

93,91

2,69

3,40

84,21

5,59

2,14

0,92

0,38

3,35


ÖT-NY-III.telep

10,20

SM

25790,00

73,94

15,36

10,70

72,63

0,82

0,23

0,13

0,07

Páhi

Pl2

2,18

SM

27590,00

81,07

0,13

18,80

81,00

0,07

0,00

0,00

0,00

0,00

Páhi

Pl2-1

57,70

SM

27590,00

81,07

0,13

18,80

81,00

0,07

0,00

0,00

0,00

0,00


MIOC-I DNY-A

15,90

NM

40986,00

98,48

0,10

1,43

88,81

5,00

1,97

1,03

0,56

63,94


MIOC-I EK-A

82,32

NM

40974,00

99,71

0,11

0,18

91,08

4,37

1,76

1,00

0,40

59,96

179


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3


PL1-A1

15,00

NM

44368,00

92,15

4,74

3,11

78,50

3,56

3,51

2,84

0,85 161,80


PL1-A2

16,47

NM

42037,00

93,61

4,89

1,50

81,90

3,27

3,34

2,92

0,83

Pusztamagyaród

Pu-3,5M

2,47

NM

31192,00

75,58

0,50

23,92

68,03

3,86

1,81

0,65

0,20 105,19

Pusztaszőlős

Ap-I.

12,17

TM

35011,71

94,14

1,50

4,36

91,35

1,62

0,71

0,35

0,11

0,00

Pusztaszőlős

Ap-II.

4,67

TM

35011,71

94,14

1,50

4,36

91,35

1,62

0,71

0,35

0,11

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-1

2,72

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-3

6,50

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-4/A

5,29

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-4BC

9,00

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-5

10,00

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-5/A

14,78

TM

35700,00

96,00

Pusztaszőlős

Komlós-C-6

3,56

TM

35798,85

96,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,60

SM

36447,83

89,49

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

44,62

SM

55403,00

97,67

2,29

0,04

72,13

8,27

5,37

3,41

8,49 336,60

Rém Sáránd

Pl1-1

180

87,20


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Sáránd-sekély

Pl2

25,12

SM

40962,00

97,52

1,62

0,86

88,00

4,66

1,80

1,00

2,06

78,12

Sáránd-sekély

Pl2-1

38,96

SM

38526,00

96,70

3,23

0,07

91,47

2,73

0,74

0,21

1,56

68,45

Sarkadkeresztúr

Pl1 631

154,60

TM

32765,00

92,96

6,46

0,58

91,00

0,84

0,46

0,37

0,13

10,61

Sarkadkeresztúr

Pl1 699

1,80

TM

41130,00

91,60

7,62

0,78

78,02

3,37

3,06

3,53

1,47 129,94

Sarkadkeresztúr

SZALONTA-E

59,83

TM

42958,62

93,20

6,18

0,62

73,23

10,67

6,57

2,04

0,38

25,85

Sávoly-Kelet

Sávk2Pl1-1010

4,07

SM

30160,00

81,39

2,90

15,71

79,70

0,08

0,04

0,02

0,01

7,45

Sávoly-Kelet

Sávk2Pl1-1258

2,38

SM

30160,00

81,39

2,90

15,71

79,70

0,08

0,04

0,02

0,01

7,45

Szandaszőlős

Sza-I.

26,83

NM

29230,00

79,63

20,27

78,02

1,23

0,15

0,06

0,11

Szandaszőlős

Sza-II.

63,57

NM

31360,00

79,34

0,45

20,21

76,19

1,32

0,76

0,55

0,31

Szandaszőlős

Sza-III.

150,17

NM

30640,00

81,54

0,86

17,60

78,81

1,59

0,59

0,29

0,14

Szandaszőlős

Sza-IV.

4,33

NM

28850,00

78,78

3,12

18,10

76,00

1,57

0,68

0,53

Szarvas

Pl1-1/4

5,65

TM

21070,00

54,00

17,12

1,95

72,46

3,99

2,02

1,35

0,59

40,79

Szarvas

Pl1-4/1

1068,59

TM

19500,00

49,00

27,45

1,46

64,51

3,58

1,44

0,92

0,37

23,03

Szarvas

Pl1-5/7

78,16

TM

37352,00

25,50

8,09

3,24

80,39

3,60

1,81

1,29

0,51

66,57

181


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Szarvas

Pl2

3,00

TM

38070,00

98,00

15,06

2,48

74,73

4,02

1,87

1,17

0,41

24,97

Szarvas

Pl2-1

3,16

TM

36230,00

98,00

13,21

1,92

76,48

3,69

1,39

1,19

0,63

86,70

Szarvas

Pl2-3

24,56

TM

37270,00

98,00

26,77

1,66

64,45

3,91

1,33

0,85

0,47

38,34

Szeghalom

PL1-36

15,86

TM

41008,00

93,50

0,87

5,63

80,71

6,43

2,66

1,76

0,87

74,42

Szeghalom

PL1-47

7,03

TM

40649,00

97,55

1,26

1,20

87,22

5,72

2,02

1,21

0,59

52,79

Szeghalom-Észak-5

Pt-II

2,11

TM

45344,00

95,30

3,64

0,77

78,36

9,49

4,36

2,00

19,00

48,30

Szentgyörgyvölgy

Szentgyörgyvölgy gáz

166,63

SM

14940,00

99,98

0,00

0,02

85,71

5,81

5,10

2,54

0,62

1,43

Szolnok-Délnyugat

Szo-DNy Pl1-1767

5,11

SM

36500,00

90,09

2,65

7,26

82,07

4,36

1,86

0,92

0,46

31,57

Tázlár

AP réteg

208,30

TM

38767,43

95,64

0,80

3,56

88,50

2,87

1,83

1,27

1,17

34,00

Tázlár

AP-3

22,00

TM

35304,78

95,03

0,48

4,49

92,93

0,82

0,69

0,33

0,26

22,00

Tét-5

Tét-5

10,10

SM

34212,00

92,37

0,60

7,03

85,87

4,43

1,12

0,47

0,20

Tét-6

Tét-6.

32,10

SM

23139,00

65,33

42,56

2,11

47,93

5,27

1,05

0,50

0,25

Tiszapüspöki

IX/Pl1-11/1/1+ IX/Pl111/2B

56,58

NM

23937,00

64,42

Tófej-Nyugat

Tófej-Nyugat

45,32

SM

34050,00

90,20

182

21,86

2,41 0,54

9,26

84,18

2,61

1,43

1,05

0,55

31,01


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Tompa


CO2%

N2%

CI%

C2%

2,00

SM

26796,80

94,10

0,00

0,00

0,00

0,00

C3%

0,00

C4%

0,00

C5%

0,00

C5+ g/m

3

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

22,32

SM

33423,00

98,11

0,16

1,71

97,97

0,16

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

8,58

SM

33423,00

98,11

0,16

1,71

97,97

0,16

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

13,88

SM

33470,00

98,35

0,23

1,42

98,28

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

11,88

SM

33470,00

98,35

0,23

1,42

98,28

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

0,44

SM

33420,00

98,33

0,25

1,43

98,26

0,05

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

52,98

SM

33453,00

98,33

0,25

1,43

98,26

0,05

0,00

Tompapuszta

Tompu -Pl2-1

3,94

SM

33420,00

98,23

0,26

1,51

98,19

0,04

0,00

Tótkomlós

Báziskongl.

53,20

TM

17401,17

46,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-A-I/A

1,25

TM

35183,36

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3,74

Tótkomlós

KOMLOS-A-I/C

2,97

TM

35183,36

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

3,74

Tótkomlós

KOMLOS-A-III

12,80

TM

35158,24

77,00

14,50

7,52

80,82

5,11

2,26

2,09

0,67

23,34

Tótkomlós

KOMLOS-F/D1

8,36

TM

35045,00

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/F

2,13

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

183


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Tótkomlós

KOMLOS-F/G

4,43

TM

35045,00

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-1

2,90

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-3

4,00

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-4

1,47

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-5

1,10

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/G-6

0,97

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

KOMLOS-F/H-1

3,83

TM

35045,19

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

Komlós-F-D

10,00

TM

35045,00

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós

Komlós-F-H

0,48

TM

35045,00

92,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

Tótkomlós-Kelet

PL2-I.

11,36

NM

36452,02

98,36

0,55

1,09

95,33

2,21

0,57

0,21

0,04

0,04

Tótkomlós-Kelet

PL2-II.

17,80

NM

36439,46

98,32

0,70

0,98

95,09

2,53

0,49

0,21

0,00

0,00

Törökkoppány

Bádeni mészkő

24,93

NM

31420,00

94,41

0,13

7,75

91,79

0,32

0,02

0,02

0,01

Törökszentmiklós

VIII-Pl1-7

23,10

NM

34589,00

94,72

1,26

4,02

93,01

1,28

0,32

0,08

0,03

0,97

Turgony

PL2

5,06

SM

35409,19

96,10

2,40

1,50

92,68

3,42

0,00

0,00

0,00

0,00

184


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Túrkeve-Kelet

T-PL1-1

20,54

TM

33671,00

89,49

0,91

9,60

86,21

2,02

0,55

0,46

0,27

9,48

Túrkeve-Kelet

T-PL1-10

6,30

TM

33413,00

89,92

2,50

7,58

86,94

2,21

0,41

0,28

0,08

2,58

Túrkeve-Kelet

T-PL1-12

70,76

TM

31251,00

83,86

2,14

14,00

81,07

1,90

0,45

0,28

0,15

4,76

Túrkeve-Kelet

T-PL1-4

20,60

TM

34187,00

88,05

1,28

10,67

83,34

2,19

1,18

0,89

0,45

16,30

Túrkeve-Kelet

T-PL1-6

5,94

TM

34430,00

88,44

1,62

9,94

83,87

2,25

0,95

0,57

0,81

30,16

Túrkeve-Kelet

T-Pl1-8/A

119,34

TM

34506,00

94,46

1,98

3,56

93,08

0,79

0,30

0,23

0,06

1,93

Túrkeve-Kelet

T-PL2-A

31,92

TM

35844,00

97,95

0,00

2,05

96,69

0,47

0,23

0,56

0,00

0,00

Túrkeve-Kelet

T-PL2-B

8,05

TM

35322,00

98,31

0,33

1,36

98,04

0,22

0,05

0,00

0,00

0,00

Túrkeve-Kelet

T-Pl2-C

3,07

TM

37109,00

94,98

0,20

4,82

90,85

0,75

0,75

1,88

0,75

0,75

Túrkeve-Kelet

T-PL2-D1

17,77

TM

35516,00

98,79

0,27

0,94

98,46

0,22

0,07

0,01

0,00

0,00

Túrkeve-Kelet

T-PL2-E

7,15

TM

36218,00

99,65

0,20

0,15

98,57

0,54

0,37

0,17

0,00

0,00

Túrkeve-Kelet

T-PL2-F

13,55

TM

35388,00

98,57

0,28

1,15

98,34

0,18

0,04

0,00

0,00

0,00

Túrkeve-Kelet

T-PL2-G

4,70

TM

33782,00

94,15

0,30

5,55

93,98

0,17

0,00

0,00

0,00

0,00

Túrkeve-Nyugat

PL1-12/b

66,54

NM

40006,00

90,42

2,86

6,72

81,03

3,84

1,75

0,96

0,47 127,95

185


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m )


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

Túrkeve-Nyugat

Pt

23,60

NM

39474,00

94,22

2,69

3,09

84,58

4,55

2,21

1,35

0,67

56,54

Végegyháza-Nyugat

Kom-A-9

11,91

TM

37128,00

89,22

4,74

6,04

81,11

3,97

1,42

0,97

0,68

66,68

Végegyháza-Nyugat

Kom-A-9-ÉNy

4,95

TM

37128,00

89,22

4,74

6,04

81,11

3,97

1,42

0,97

0,68

66,68

Végegyháza-Nyugat

KOM-F-I

32,92

TM

34876,00

93,70

2,07

5,94

88,04

2,73

0,51

0,27

0,16

16,85

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-10ENY

13,78

TM

35672,00

88,79

4,23

6,98

81,91

3,79

1,19

0,88

0,50

38,00

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-6/10

2,52

TM

36216,00

92,49

0,99

6,52

86,75

3,72

0,65

0,52

0,21

32,86

Végegyháza-Nyugat

KOML-A-6/13

5,91

TM

34812,00

90,31

3,78

5,91

85,05

3,62

0,73

0,47

0,21

16,45

Végegyháza-Nyugat

KOML-ALSO-11

2,55

TM

34789,00

88,96

4,56

6,48

82,71

4,23

0,99

0,48

0,26

20,26

Végegyháza-Nyugat

Komlós-F-J

0,55

TM

Végegyháza-Nyugat

Komlós-F-K

1,75

TM

37435,00

93,66

1,51

4,83

88,86

1,46

0,89

0,82

0,53

62,80

Végegyháza-Nyugat

PL1-MM/-M2/

12,52

TM

25871,00

68,61

25,97

5,42

65,25

2,67

0,38

0,20

0,07

3,95

Vétyem

M2glhkő Glaukonitos hkő

24,02

NM

41815,00

97,69

1,89

0,42

83,62

8,14

3,42

0,55

0,30

31,59

Vétyem

V1Pl1-1611

23,14

NM

39841,00

98,18

0,35

1,47

88,46

5,37

2,46

0,57

0,37

11,92

Vétyem-Kelet

2.TP

10,40

SM

36971,21

96,69

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

18,00

186


Mező

Telep


Mező státusz

Fűtőérték 3

(kJ/m )

(millió m ) Vétyem-Kelet

VK1,5Pl1-1671 1.TP

Zalatárnok


CO2%

N2%

CI%

C2%

C3%

C4%

C5%

C5+ g/m

3

85,14

SM

39841,00

98,18

0,35

1,47

88,46

5,37

2,46

0,57

0,37

11,92

5,10

NM

34655,80

86,60

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

0,00

15,78

Zsadány-Észak

ZsaÉ1Pl1 160

33,65

TM

41667,00

93,18

3,10

3,72

78,96

6,05

4,05

2,42

1,70

60,89

Zsana-Nyugat

1 TELEP

10,40

SM

32863,00

88,90

4,88

6,22

86,59

1,70

0,29

0,16

0,07

6,14

Összesen

12320,13

187


188

4. A telepek jogi státusza, földrajzi elhelyezkedése, felszín alatti kiterjedése – bányatelek nyilvántartás 4.1. Bányatelkek A hatályos Bányatörvény (1993. évi XLVIII. törv.) 26. § (1) szerint ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad. Az elfogadott, hatályos bányatelkek listáját az 5. táblázat tartalmazza, elhelyezkedésüket a 6., 9., 12., és 15. ábra mutatja, a tanulmány végén. A kiválasztott földgáztelepeket magukba foglaló szénhidrogénmezőkre, amennyiben azt a vállalkozó termeltetni kívánja, bányatelek fektetési kérelmet nyújt be az illetékes hatósághoz. A telepeket földtani értelemben magukba foglaló egységek tehát a mezők, jogi értelemben pedig a bányatelkek. A bányatelkek földrajzi koordinátákkal lehatárolt 3 dimenziós térrészek, amelyek sarokpontjait vízszintes értelemben Egységes Országos Vetületi (EOV) Rendszerben xy koordinátákkal, zárt poligonnal adják meg, függőlegesen pedig a fedőlap és a fekülap tengerszint alatti mélységével (határoló síkfelületek) jellemeznek. Egy adott mező állhat egy vagy több telepcsoportból, és egy mezőre esetenként több bányatelket is fektetnek, bár ez utóbbi eset viszonylag ritka. A szénhidrogén kutatás és kitermelés folyamatát a Bányatörvény szabályozza. A kutató vállalkozás - -az erre szóló engedély birtokában - a kutatási időszakban földtani és geofizikai módszerekkel megkísérel olyan felszín alatti szerkezeteket kimutatni, amelyről feltételezhető, hogy szénhidrogént tárol. A feltételezett előfordulás(ok)ra kutatófúrást mélyítenek. A kutatási periódus végén a vállalkozó zárójelentést készít, amelyet be kell nyújtania az illetékes hatósághoz. A zárójelentésben közölni kell a kutatás során elért eredményeket, és részletesen ismertetni kell a felfedezett tárolószerkezeteket, telepeket, azok kiterjedését, vagyonát. Bányatelket fektetni csak olyan előfordulásra lehet, ahol a szénhidrogének termelésre elégséges jelenlétét kút/rétegvizsgálattal, teszt eredménnyel és/vagy lyukgeofizikai szelvényezéssel bizonyították. Amennyiben a zárójelentést a hatóság elfogadja, az elfogadást követő hat hónapon belül kezdeményezheti a vállalkozó bányatelkek fektetését a felkutatott szerkezetekre. A bányatelkek területét és mélységi lehatárolását úgy alakítja ki a bányahatóság, hogy a felfedezett telepeket a bányatelek tér egyértelműen magába foglalja, de legalábbis a mezőből termelő, és a termeléssel kapcsolatban lévő (besajtoló, megfigyelő) kutak ezen belülre essenek. Szénhidrogént iparszerűen kitermelni csak hatályos bányatelekkel fedett térrészről szabad. Kivételt képezhet ez alól a kutatási időszakban a felfedező kútból végzett próbatermeltetés. Ha a kutató vállalkozó a feltárt vagyont nem kívánja, vagy nem tudja kitermelni, akkor nem kéri bányatelek fektetését, illetve visszaadja megszerzett jogát. Elveszti a vállalkozó a bányatelekhez való jogosultságát akkor is, ha a bányatelek fektetés időpontjától számított 5 éven belül nem kezdi meg a kitermelést. 188


189

Azon mezők esetében, ahol nem kívántak bányatelket létesíteni, vagy a bányatelek visszavonásra került, az alábbi táblázatban a mezőnevek mellett a bányatelekre vonatkozó cellák üresen maradtak. A feltárt, bányatelekkel nem fedett telepek termeltetésére irányuló szándék esetében a bányatelek engedélyezési eljárást le kell folytatni. Érvényes bányatelek fektetés esetében a kitermelésre Műszaki Üzemi Tervet kel készíteni, amelyet mind a bányászati, mind a környezetvédelmi hatóságnak el kell fogadnia. A hatályos bányatelkek listáját az MBFH honlapján rendszeresen közzéteszi. A közzétett lista a befoglaló poligon határpontjait is tartalmazza. Az alábbi listában – terjedelmi okok miatt – ennek bemutatásától eltekintettünk.

189


190

28. táblázat. A telepeket befoglaló bányatelkek

Mező neve

Feltáró fúrás

Bányatelek védnév

2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

FEKÜ Z

Megállapítá Státus s. éve z

Folyamat

Cég

Műszaki Üzemi Terv szerint

-1500

érvényes bányat kitermelési 2012.02.10 elek MÜT

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

működő

Álmosd-Észak

Álm.É.2

Álmosd II. szénhidrogén

Álmosd-Észak

Álm.É.1

Álmosd II. szénhidrogén

2,845 szénhidrogén

-800

-1500

2012.02.10

érvényes bányat kitermelési elek MÜT


működő

Ásotthalom

Ás.3

Ásotthalom I. szénhidrogén

kőolaj 12,164 szénhidrogén földgáz

112

-1300

1971.07.19

bányat elek


működő

Ás.2

Ásotthalom I. szénhidrogén


112

-1300

1971.07.19

bányat elek


működő

Battonya

Bat.1

Mezőhegyes III. szénhidrogén


104

-1200

1971.04.21

bányat elek


működő

Békés

Békés.1

Kétsoprony III. szénhidrogén

szénhidrogén földgáz

-2300

-3000

2014.02.11

bányat elek


működő

Be.K.2

szénhidrogén Surd II. - szénhidrogén 1,6791 földgáz

-2050



működő

Ásotthalom

Belezna


-800

8,83

-1800

190


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

Belezna szénhidrogén


210

Berettyószentm Bem.1 árton

Berettyóújfalu IV. szénhidrogén

3,9961


Biharkeresztes

Bike.1

Berekböszörmény I. földgáz

40,175

Biharkeresztes

Bike.6

Berekböszörmény I. földgáz

40,175

Budafa-Oltárc

BO.3

Bánokszentgyörgy I. földgáz

szénhidrogén 5,8087 földgáz

Budafa-Oltárc

BO.5

Bánokszentgyörgy I. földgáz

5,8087

Csanádapáca

Csa.2

Csa.3

Belezna

Csanádapáca

Be.2

191

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


-2423



működő

-2320

-2400

2013.02.05

bányat elek


működő


100

-1680

1993.02.22

bányat elek


működő


100

-1680

1993.02.22

bányat elek


működő

300

-2500



működő


300

-2500

1981.01.30



működő

Csanádapáca I. szénhidrogén


100

-1848

1977.12.29

bányat elek


működő

Csanádapáca I. szénhidrogén


100

-1848

1977.12.29

bányat elek


működő

191


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

192

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


Celldömölk-ÉNY Cell.ÉNy.1

-2210



működő

98

-1940

1991.10.11

bányat elek


működő


98

-1940

1991.10.11

bányat elek


működő

Dévaványa I. szénhidrogén


98

-1940

1991.10.11

bányat elek


működő

Déva.4



98

-1940

1991.10.11

bányat elek


működő

Ebes

Eb.2

Ebes I. - földgáz

8,7954


110

-1500

1972.07.20

bányat elek


működő

Ebes-É

Eb.É.2

Ebes II. - szénhidrogén

8,885


-470

-850

2013.01.15

bányat elek


működő

Csom.1

Somogyjád I. szénhidrogén


173

Dévaványa

Déva.12



Dévaványa

Déva.3


Dévaványa

Déva.1

Dévaványa

Csombárd

192


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

193

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


8,885


-470

-850

2013.01.15

bányat elek


működő

1,6


-2000

-2100

2013.10.14

bányat elek


működő

En.É.1

Mezőtúr IV. szénhidrogén


120

-2830

2002.06.10

bányat elek


működő

En.2

Endrőd I. - földgáz

8,8531


100

-2120

1981.10.05

bányat elek


működő

Endrőd-III.

En.16

Mezőtúr IV. szénhidrogén


120

-2830

2002.06.10

bányat elek


működő

Endrőd-III/C

En.12

Mezőtúr V. szénhidrogén


-1000

-2750

2010.01.23

bányat elek

O&GD Central Kft.

működő

Endrőd-III/C

En.21

Mezőtúr V. szénhidrogén


-1000

-2750

2010.01.23

bányat elek

O&GD Central Kft.

működő

Eresztő

Er.5

Kiskunmajsa IV. szénhidrogén


140

-2300

1983.10.19

bányat elek


működő

Eresztő

Er.11

Kiskunmajsa IV. -

9,514 kőolaj szénhidrogén

140

-2300

1983.10.19 bányat

MOL Magyar Olaj- és

működő

Ebes-É

Eb.1

Ebes II. - szénhidrogén

Egyek

Egyek.2

Egyek II. szénhidrogén

Endrőd-Észak

Endrőd-I.

193


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

szénhidrogén

Nyersanyag

FEDŐ Z

FEKÜ Z


földgáz

Folyamat

elek

Cég


Gázipari Nyrt.

-1220



nincs MÜT

90

-2230

1976.12.22

bányat elek


működő


120

-3790

1993.01.11

bányat elek


működő

Fa.1

Farmos II. szénhidrogén


105


F.K.1

Kiszombor I. szénhidrogén



Fkút.11

Farmos

194


Fkút.5

Balástya I. szénhidrogén


Fkút.3

Balástya I. szénhidrogén


120

-3790

1993.01.11

bányat elek


működő


Sánd.I

Földes-Kelet

Föl.2

Derecske I. - földgáz

7,0366


100

-3260

1993.02.22

bányat elek


működő

Furta-Nyugat

Fu.Ny.2

Bakonszeg I. -

2,66 szénhidrogén

-2825

-2900

2013.01.28 bányat


működő

194


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

szénhidrogén

földgáz

FEDŐ Z

195

FEKÜ Z


Folyamat

Cég

elek

Gázipari Nyrt.


Furta-Zsáka

Fu.3

Furta I. - szénhidrogén 27,791


110

-2320

1993.09.27

bányat elek


működő

Furta-Zsáka

Zsáka.1



110

-2320

1993.09.27

bányat elek


működő

Furta-Zsáka

Fu.11



110

-2320

1993.09.27

bányat elek


működő

Furta-Zsáka

Fu.1



110

-2320

1993.09.27

bányat elek


működő

Harka

Har.4

Harkakötöny II. földgáz


130

-1699

1988.08.25

bányat elek


működő

Heresznye

Her.13

Vízvár II. szénhidrogén


140

-2400

2008.04.11



nincs MÜT

Her.4



-2400



nincs MÜT

Her.1



-2400



nincs MÜT

Heresznye

Heresznye

4,32

140

140

195


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

196


FEKÜ Z

Folyamat

Cég


Homokszentgyö Hom.1 rgy

-2200

2006.03.20



működő

150

-2200



működő


-1150

-1650

2014.05.07



működő


180

1079,71

2000.06.14



nincs MÜT

180 1079,71



nincs MÜT

180

2000.06.14 bányat érvényes kitermelési


nincs

Hpi.D.1

Hosszúpályi I. szénhidrogén

16,636

Hosszúpályi-D

Mpi.D.1

Hosszúpályi I. szénhidrogén


Ikervár

Ike.1

Ikervár

Ike.7

Iharosberény

Ih.2

Iharosberény I. szénhidrogén

8,51

InkeIharosberényVése

I.1

Inke I. - szénhidrogén

52,8

Hosszúpályi-D


InkeIharosberényVése

Ib.1



InkeIharosberény-

I.13


52,8 szénhidrogén

150

196

-


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Vése

Nyersanyag

FEDŐ Z

földgáz

197

FEKÜ Z


1079,71

elek

Folyamat

MÜT

Cég


Gázipari Nyrt.

MÜT

Jánoshalma

Jh.Ú.1

Kéleshalom I. szénhidrogén


-350

-600

1988.09.26

bányat elek


működő

Jánoshalma

Jh.Ú.6



-350

-600

1988.09.26

bányat elek


működő

Jánoshalma-Dél

Jh.Ú.3



-350

-600

1988.09.26

bányat elek


működő

Kaba-Észak

Kab.É.1

Nagyhegyes III. földgáz

4,7979


100

-1050

1976.12.21

bányat elek

Magyar Földgáztároló Zrt.

működő

Karcag-Bucsa

KB.3

Karcag II. szénhidrogén

10,311


100

-1800

1998.01.29

bányat elek


működő

Kiskunhalas

Kiha.1

Kiskunhalas III. földgáz

12,423


140

-2000

1979.11.12

bányat elek


szünetel ő

Kiskunhalas

Kiha.9

Kiskunhalas

Kiha.2

Kiskunhalas-15

Kiha.15

Kiskunhalas-Dél

Kiha.D.9


140

-3040

1998.07.14

bányat elek


működő

Kiskunhalas VI. szénhidrogén

197


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

198

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


földgáz kőolaj 8,465 szénhidrogén földgáz

140

-3040

1998.07.14

bányat elek


működő

Kiskunhalas-Dél

Kiha.D.1

Kiskunhalas VI. szénhidrogén

Kiskunmajsa

Kkm.4

Kiskunmajsa VI. földgáz

7,105


120

-1845

1993.01.05

bányat elek


működő

Kiskunmajsa

Kkm.3

Kiskunmajsa VI. földgáz

7,105


120

-1845

1993.01.05

bányat elek


működő

Kism.22

Kismarja I. szénhidrogén, széndioxid

kőolaj szénhidrogén 2,9948 földgáz széndioxid földgáz

115

-760

1988.09.13

bányat elek


szünetel ő

Kismarja-Dél

Kismarja-Nyugat Kism.Ny.1

Kismarja II. szénhidrogén

4,855


120

-1480

2001.05.14

bányat elek


működő

Kisújszállás-ÉK

Kis.ÉK.4

Karcag III. szénhidrogén

12,25


100

-1200

1998.09.16

bányat elek

nincs jogosított

működő

Kisújszállás-K

Kis.5

Karcag I. - földgáz

7,7073


100

-1450

1976.12.22

bányat elek


szünetel ő

Kisújszállás-K

Kis.2



100

-1450

1976.12.22 bányat


szünetel

198


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

199

FEKÜ Z


földgáz

Folyamat

Cég


elek

Gázipari Nyrt.

ő

Kis.11


7,7073


100

-1450

1976.12.22

bányat elek


szünetel ő

Kis.12

Kenderes I. szénhidrogén


100

-1800

1977.12.02

bányat elek


működő

Kis.15



100

-1800

1977.12.02

bányat elek


működő

KisújszállásNyugat

Kis.21



100

-1800

1977.12.02

bányat elek


működő

Kokad

Léta.1

Létavértes I. szénhidrogén

8,72 szénhidrogén

-1100

-1900

2012.02.10



nincs MÜT

Kokad

Kok.5


8,72 szénhidrogén

-1100

-1900

2012.02.10



nincs MÜT

Kok.1


-1900



nincs MÜT

Kisújszállás-K



Kokad

8,72 szénhidrogén

-1100

199


Mező neve

Feltáró fúrás

Kótpuszta

HHE.MOL. Kótpuszta.1

Körösladány

Köl.1


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

200

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


Körösújfalu II. szénhidrogén


-1946

-2126

2011.10.27

bányat elek


működő

Kőrösújfalu-1 és HHE.MOL. 7 Körösújfalu.1

Körösújfalu III. szénhidrogén


-1890

-2001

2011.10.15

bányat elek


működő

Kőrösújfalu-1 és HHE.MOL. 7 Körösújfalu.7

Körösújfalu III. szénhidrogén


-1890

-2001

2011.10.15

bányat elek


működő

Kunágota

Kág.4

Kunágota II. szénhidrogén

5,04 szénhidrogén

-874

-950

2011.05.27

bányat elek


működő

Létavértes

Álm.4

Létavértes II. szénhidrogén

2,6758


-2100

-2400

2012.02.10

bányat elek


nincs MÜT

Liszó

Liszó.1

Liszó I. - szénhidrogén

13,54


300

-2500

2000.06.14



nincs MÜT

Martfű Dél

Mar.3

Tiszaföldvár I. szénhidrogén


90

-2000

1987.11.06

bányat elek


működő

Martfű-Észak-II.

Mar.16

Martfű-Észak-II.

Mar.32

200


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag


FEDŐ Z

201

FEKÜ Z

Medgyesegyház Medgyes.2 a

Medgyesegyháza I. szénhidrogén

Mezőcsokonya

Mcs.1

Mezőcsokonya II. szénhidrogén


Mezőhegyes

Mh.1

Mezőhegyes I. szénhidrogén


105

-1100

Mezőhegyes

Domb.DNy.9



105

Mezőhegyes

Mh.2



Mezőhegyes-DK Mh.DK.1

Mezőhegyes V. szénhidrogén

MezőhegyesNyugat

Mh.Ny.1

Mezőhegyes-

Mh.Ny.2


Folyamat

Cég


bányat elek


működő



működő

1978.05.19

bányat elek


működő

-1100

1978.05.19

bányat elek


működő

105

-1100

1978.05.19

bányat elek


működő


-635

-690

2011.06.01

bányat elek


működő



105

-1100

1978.05.19

bányat elek


működő

Mezőhegyes IV. -

6,7977 kőolaj

110

-1450

1995.06.27 bányat


működő

-1208

-2615

161,32 2500,68

201

2011.06.01


Mező neve

Feltáró fúrás

Nyugat


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

202

FEKÜ Z



szénhidrogén

Folyamat

Cég

elek

Gázipari Nyrt.


Mezőpeterd

Mp.1

Mezőpeterd I. földgáz

14,031


105

-2870

1993.02.17

bányat elek


működő

Mezőpeterd

Mp.8

Mezőpeterd I. földgáz

14,031


105

-2870

1993.02.17

bányat elek


működő

Sas.Ny.1

Komádi III. szénhidrogén


110

-3050

2000.10.31

bányat elek


működő

MezősasNyugat

Sas.Ny.10

Komádi III. szénhidrogén


110

-3050

2000.10.31

bányat elek


működő

Mogyoród

Mogyoród.1

Veresegyház III. szénhidrogén


-370

-650

2013.07.10



működő

MonostorpályiK

Mpi.K.1

Monostorpályi I. szénhidrogén


-1300

-1550

2012.02.10



nincs MÜT

Nu.3

Nádudvar I. szénhidrogén


-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

MezősasNyugat

Nádudvar-ÉK

13,78

202


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

203

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


Nu.9



-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

Nu.9



-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

Nádudvar-ÉK

Nu.3



-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

Nádudvar-ÉK

Nu.18



-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

Nádudvar-ÉK

Nu.14



-1000

-1610

2013.01.28

bányat elek


működő

Nu.2

Nádudvar II. szénhidrogén


-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nu.10



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nádudvar-ÉK

Nádudvar-ÉK

Nádudvar-DNy

Nádudvar-DNy

203


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

204

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


Nu.2



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nu.2



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nádudvar-DNy

Nu.8



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nádudvar-DNy

Nu.15



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

Nádudvar-DNy

Nu.1



-1430

-1600

2013.02.27

bányat elek


működő

NagykerekiNyugat

Nkereki.Ny.1

Nagykereki III. szénhidrogén


-650

-1000

2013.02.12

bányat elek


működő

Nagykörös-Dél

Nk.2

Nagykörös-DélKecskemét

Nk.D.1


-400

-1200

2011.04.09

bányat elek


működő

Nádudvar-DNy

Nádudvar-DNy

Kecskemét I. szénhidrogén

8,46

204


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

205

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


Nagykörü

Nkö.7

Nagykörű I. - földgáz

106,67


100

-1880

1981.08.10

bányat elek


működő

Nagykörü

Su.1


106,67


100

-1880

1981.08.10

bányat elek


működő

Nagykörü-Ny

Nkö.1


106,67


100

-1880

1981.08.10

bányat elek


működő

Nagykörü-Ny

Nkö.51


106,67


100

-1880

1981.08.10

bányat elek


működő

Okány-1

HHE.MOL. Okány.1

Okány I. szénhidrogén


-2377

-2401

2011.10.27

bányat elek


működő

ÖttömösNy/I.,III.

Öt.Ny.5

Balotaszállás X. szénhidrogén


-550

-950

2010.05.04

bányat elek

RAG Hungary Kft.

működő


Pen.8

Penészlek II. szénhidrogén


-300

-2500

2011.04.15

bányat elek

PetroHungaria Szénhidrogén-Kutató és működő Termelő Kft.


Pen.3

Penészlek II. szénhidrogén


-300

-2500

bányat 2011.04.15 elek

PetroHungaria Szénhidrogén-Kutató és működő Termelő Kft.

Penészlek

Pen.1

Penészlek II. -


-300

-2500

2011.04.15 bányat

PetroHungaria működő Szénhidrogén-Kutató és

205


Mező neve

Feltáró fúrás

(határmenti) PusztaföldvárÉszak


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

206

FEKÜ Z


szénhidrogén Pusztaföldvár II. szénhidrogén

3,8688

Pusztamagyaród Pu.3

Pusztamagyaród I. szénhidrogén földgáz


Pusztaszőlős

Psz.1

Tótkomlós I. szénhidrogén

Rém

Ré.4

Sáránd

Sár.I

Derecske III. szénhidrogén

Sáránd-Sekély

Sár.S.1

2105,5

Cég

elek

Termelő Kft.

-2140

2011.05.04

bányat elek


működő

-1350

-1650



működő


96

-2200

2002.08.16

bányat elek


működő

6,555


-1800

-2050

2013.02.19

bányat elek


működő

Hosszúpályi II. szénhidrogén

5,9762


-1470

-2250

2012.12.28

bányat elek


működő

Sarkadkeresztúr Sark.1

Méhkerék I. szénhidrogén


100

-2870

1978.09.15

bányat elek


működő

Sávoly-Kelet

Zalakaros I. szénhidrogén


120

-1950

1984.08.10

bányat érvényes elek kitermelési


működő

Pf.É.1


Folyamat


Pusztamagyaród Pu.6

Sáv.K.2

206


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

207

FEKÜ Z


földgáz

Cég

MÜT


120

-1950


Sávoly-Kelet

Sáv.K.2

Zalakaros I. szénhidrogén

Szandaszőllős

Sza.2

Szolnok V. szénhidrogén


-800

-1850

2010.08.12

Szandaszőllős

Sza.1

Szolnok V. szénhidrogén


-800

-1850

Szarvas

Szr.17

Szarvas I. - földgáz, széndioxid

szénhidrogén földgáz 26,863 széndioxid földgáz

120

Szeghalom

Sz.3

Füzesgyarmat I. szénhidrogén


Szeghalom

Sz.2

Füzesgyarmat II. szénhidrogén

SzÉ.5

Darvas I. szénhidrogén

SzeghalomÉszak-5

Folyamat



működő

bányat elek

O&GD Central Kft.

működő

2010.08.12

bányat elek

O&GD Central Kft.

működő

-2460

1991.07.26

bányat elek


működő

95

-2040

1985.07.10

bányat elek


működő


95

-2040

1986.07.06

bányat elek


működő


100

-2240

1993.10.28

bányat elek


működő

207


Mező neve

Feltáró fúrás


Szentgyörgyvölg Szen.I y

Szentgyörgyvölgy I. szénhidrogén

SzolnokDélnyugat

Szo.DNy.1

Szolnok VI. szénhidrogén

Tázlár

Táz.1

Tét-5

Tét.6

Tét-6

Tét.5

Tiszapüspöki

Tip.1

Tompa

Tp.5

Tótkomlós

T.1

Tótkomlós-Kelet T.K.1 Törökkoppány

2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

208

FEKÜ Z


működő

bányat elek

O&GD Central Kft.

működő

1971.05.14

bányat elek


működő

-1520

2000.10.18

bányat elek


működő

98

-1600

1971.02.04

bányat elek


működő

105

-1440

1977.07.07

bányat elek


működő

-2800

-3200

bányat 2012.01.17 elek

44,5 szénhidrogén

-800

-2000

2010.07.26

Harkakötöny I. szénhidrogén


130

-2100

Tiszapüspöki II. szénhidrogén

5,3361


90

Kaszaper I. szénhidrogén


Mezőkovácsháza I. földgáz

2,0392


208

Cég

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.


Tk.1

Folyamat



Mező neve

Feltáró fúrás

Törökszentmikló Tör.1 s Turgony


Törökszentmiklós I. szénhidrogén

2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

209

FEKÜ Z


Folyamat


91

-1780

1998.08.24

bányat elek


működő


100

-1930

1998.11.02

bányat elek


működő


100

-1950

1998.10.19

bányat elek


működő


-1600

-1950

2014.04.17

bányat elek

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

működő

-2105

érvényes bányat szüneteltetési 1998.08.25 elek MÜT


működő


működő

Tg.1

Túrkeve-Kelet

Te.3

Túrkeve I. szénhidrogén

Túrkeve-Kelet

Te.12

Ecsegfalva I. szénhidrogén

Túrkeve-Kelet

HHE.Túrkeve. Ecsegfalva II. K.1 szénhidrogén

2,8773

Túrkeve-Nyugat Te.19

Túrkeve II. szénhidrogén


Túrkeve-Nyugat Te.11

Túrkeve II. szénhidrogén


100

-2105

érvényes bányat szüneteltetési 1998.08.25 elek MÜT


-715

-1675

2013.02.12

Túrkeve-Nyugat

Cég


HHE.Túrkeve. Túrkeve IV. Ny.2 szénhidrogén

9,6207

100

209

bányat elek

Magyar Horizont Energia Kereskedelmi

működő


Mező neve

Feltáró fúrás


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

210

FEKÜ Z


Folyamat

Cég


és Szolgáltató Kft.

Vég.Ny.1

Tótkomlós III. szénhidrogén


110

-1465

1991.09.10

bányat elek


működő

VégegyházaNyugat

Vég.Ny.7

Tótkomlós III. szénhidrogén


110

-1465

1991.09.10

bányat elek


működő

Vétyem

V.2

Tormafölde II. szénhidrogén

1,8554


-1300

-2550

2014.09.15



működő

Vétyem

V.1

Tormafölde II. szénhidrogén

1,8554


-1300

-2550

2014.09.15



működő

V.K.1

Lispeszentadorján I. szénhidrogén


-1600



működő

Zalatárnok

Zt.1

Zalatárnok II. szénhidrogén


-1650



működő

Zsadány-Észak

HHE.MOL. Zsadány.É.1

Komádi IV. szénhidrogén


bányat elek


működő

VégegyházaNyugat

Vétyem-Kelet

-1300

-950

1627,2 2075,68

210

2011.12.06


Mező neve

Feltáró fúrás

Zsana-Nyugat

Zsana.Ny.1

Zsana-Nyugat

Zsana.Ny.2


2

km

Nyersanyag

FEDŐ Z

211

211

FEKÜ Z


Folyamat

Cég



212

5. A telepeket harántoló felfedező kutatófúrások adatai A felfedező kutatófúrás minden esetben harántolja a telepet, ezzel egyértelműen azonosítja annak földrajzi helyzetét (a telepkontúrt az MBFH nem tartja nyilván elkülönített adatbázisban, azt a vállalkozók a kutatási zárójelentésben közlik). A feltárt telep pontos lehatárolására általában a felfedezést követően, további kutató és lehatároló fúrásokkal van lehetőség. A fúrás mélyítésének dokumentációját, az elvégzett lyukgeofizikai mérések eredményeit, a teszt eredményeket és a kapcsolódó termeltetési, földgáz minőségi, egyéb földtani elemzések eredményeit a fúrási zárójelentés tartalmazza, amelyet a vállakozó éves adatszolgáltatás keretében a dokumentáció elkészülése után küld meg az MBFH Adattára részére. Egyes esetekben a kutatási zárójelentés tartalmazza a fúrásra vonatkozó információkat. A kutatófúrás nem feltétlenül harántolja a mezőhöz tartozó összes telepet. Az alábbi, 6. táblázatban egy adott mezőhöz több felfedező fúrás is tartozhat, ezek azok az esetek, ahol a mező több kisebb részmezőre oszlik (a telepek egy mezőben többé-kevésbé fedésben vannak, de előfordul olyan eset, amikor egymással fedésben egyáltalán nem álló telepeket is ugyanahhoz a mezőhöz sorolnak). A felfedező kutatófúrások térképi helyét a 7., 10., 13., és 16. ábra mutatja, a tanulmány végén.

212


213

29. táblázat. A kiválasztott telepeket feltáró fúrások helyének koordinátái EOV rendszerben, a fúrás befejezésének éve, talpmélysége, és a fúrásra vonatkozó dokumentáció azonosítója a Magyar Földtani, Bányászati és Geofizikai Adattárban SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év

DOKU_MBFH felszíntől

1

Álmosd-Észak

Álm.É.2

Álmosd

870707,2 5

235490,4 6

120,63

2009

1650

T.22207(VSP)+CD

2

Álmosd-Észak

Álm.É.1

Álmosd

871246,6

235671,3 4

123,27

2006

1650

T.21825(VSP)

3

Ásotthalom

Ás.3

Ásotthalom

708947,8 2

88250,58

105,7

1967

1291

44/6mf

4

Ásotthalom

Ás.2

Ásotthalom

706343,8 4

89710,77

106,86

1967

1174,5

44/5mf

5

Battonya

Bat.1

Battonya

800298,6 1

106219,1

100,99

1959

1075,2

1217/7mf

6

Békés

Békés.1

Békés

793089,3 5

157007,0 4

88,12

1977

3500

94/18mf

7

Belezna

Be.K.2

Belezna

488893,6 2

111535,2 8

205,81

2012

2500

T.22673(VSP)+CD

8

Belezna

Be.2

Belezna

485831,5 3

111361,7 2

202,73

1964

2425

82/3mf, T.1739

9

Berettyószentmárton

Bem.1

Berettyóújfalu

841775,6 1

207889,1 3

94,37

1979

3200

85/3mf

213


214

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


10

Biharkeresztes

Bike.1

Biharkeresztes

852685,0 5

198092,9 7

99,53

1980

1700

1218/6mf

11

Biharkeresztes

Bike.6

Biharkeresztes

846911,3 3

194695,8 6

95,72

1983

1800

1218/12mf

12

Budafa-Oltárc

BO.3

Budafapuszta

477095,5 3

132936,0 3

207,33

1975

1850

1901/510mf

13

Budafa-Oltárc

BO.5

Budafapuszta

479033,4 4

132827,9 8

227,15

1975

2150

1901/512mf

14

Csanádapáca

Csa.2

Csanádapáca

790705,3 6

131221,9 2

93,28

1968

2475

1909/2mf

15

Csanádapáca

Csa.3

Csanádapáca

787684,0 4

130301,8 7

94,32

1975

1972

1909/3mf

16

Celldömölk-ÉNY

Cell.ÉNy.1

Celldömölk

508185,4 3

214693,4 5

127,5

1986

3000

T.16710

17

Csombárd

Csom.1

Csombárd

547008,3 5

127554,5 1

167,11

1997

2210

18

Dévaványa

Déva.12

Dévaványa

799465,5 1

190287,1 4

85,67

1984

2400

19

Dévaványa

Déva.3

Dévaványa

799303,0 8

191188,9 9

85,33

1980

2303

214

184/13mf


215

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


20

Dévaványa

Déva.1

Dévaványa

794690,9 8

187158,6 1

84,69

1980

2491

184/12mf

21

Dévaványa

Déva.4

Dévaványa

798762,8 7

190149,9 9

86,04

1981

2362

184/14mf

22

Ebes

Eb.2

Ebes

833034,9 6

237798,9

100,08

1960

1750

T.1612, 1352/4mf

23

Ebes-É

Eb.É.2

Ebes

834257,2 7

245176,7 2

116,3

1988

1400

24

Ebes-É

Eb.1

Ebes

832909,7 2

243040,8 5

109,58

1960

2049,5

25

Egyek

Egyek.2

Egyek

790117,7 5

254088,3 6

92,99

1988

2285

26

Endrőd-Észak

En.É.1

Endrőd

780542,4 6

184424,0 3

84,9

1978

2862

1446/30mf, T.16964

27

Endrőd-I.

En.2

Endrőd

778272,8 4

178726,8 1

85,35

1972

2425

1446/4mf

28

Endrőd-III.

En.16

Endrőd

775064,7 1

181809,6 4

83,28

1976

2795

1446/18mf

29

Endrőd-III/C

En.12

Endrőd

772520,7 8

178203,1 9

84,91

1975

2833

1446/14mf

215

T.1612, 1352/3mf


216

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


30

Endrőd-III/C

En.21

Endrőd

772802,3 1

176609,2 2

83,73

1977

2685

1446/23mf

31

Eresztő

Er.5

Zsana

695184,5 4

121625,4 5

125,62

1976

1856

1933/5mf

32

Eresztő

Er.11

Zsana

696432,2 7

119797,5 2

122,77

1980

1960

1933/27mf

33

Farmos

Fa.1

Farmos

710662,9 3

226543,5 6

100,7

1963

1380

T.1426, 1930/1mf

34

Ferencszállás Kelet - Kiszombor

F.K.1

Ferencszállás

753518,2 3

92125,05

79,92

1973

2348

1938/29mf

35


Fkút.11

Forráskút

716266,8 5

111830,3 3

94,19

1984

3100

36


Fkút.5

Forráskút

720057,7 6

114446,2 4

93,09

1978

3412,5

1939/5mf

37


Fkút.3

Forráskút

720573,3 5

116293,4 8

90,92

1977

3402

1939/3mf

38


Sánd.I

Sándorfalva

723282,7

119071,8 1

89,19

1974

4015

851/6mf

39

Földes-Kelet

Föl.2

Földes

835598,0 4

218597,4 1

92,6

1984

3450

216


217

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


40

Furta-Nyugat

Fu.Ny.2

Furta

833005,6 6

208447,9 1

91,55

1998

3618,5

T.20611(VSP)

41

Furta-Zsáka

Fu.3

Furta

835097,9 5

203134,9 2

95,08

1958

2232

1451/4mf, AD van

42

Furta-Zsáka

Zsáka.1

Zsáka

836020,8 8

205164,4 5

93,18

2008

2608

T.22214(VSP)+CD

43

Furta-Zsáka

Fu.11

Furta

836936,9 5

204008,2 6

91,29

1990

2450

44

Furta-Zsáka

Fu.1

Furta

835987,0 7

204309,0 6

94,42

1957

2243

1451/2mf

45

Harka

Har.4

Harka

692246,4 4

123361,9 6

121,7

1975

1962

1970/4mf

46

Heresznye

Her.13

Heresznye

516017,6 1

80860,55

131,36

1964

2006

1961/13mf, T.1612

47

Heresznye

Her.4

Heresznye

516048,6 2

82186,38

127,01

1959

2745,7

1961/4mf

48

Heresznye

Her.1

Heresznye

515630,1 7

81400,83

129,74

1957

2616,3

1961/1mf

49

Homokszentgyörgy

Hom.1

Homokszentgyörgy

532540,5 3

85432,34

159,69

1979

2256

2064/1mf

217


218

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


50

Hosszúpályi-D

Hpi.D.1

Hosszúpályi

854516,5 9

227943,3 9

100,81

2001

2287

T.20645(VSP)

51

Hosszúpályi-D

Mpi.D.1

Monostorpályi

856187,6 1

230206,9 9

103,73

2004

2405

T.21406(VSP)

52

Ikervár

Ike.1

Ikervár

486469,2 4

208884,1 2

161,1

1962

1564,8

1963/1mf, T.1613

53

Ikervár

Ike.7

Ikervár

487795,8 9

210515,5 6

160,42

1963

1801

1963/7mf

54

Iharosberény

Ih.2

Iharos

500236,7 7

115377,9 7

208,04

1999

2150

T.20568(VSP)

55


I.1

Inke

505950,7 2

117449,1 5

156,32

1936

2140,5

332/5mf,Gáz20,T.1685

56


Ib.1

Iharosberény

503675,5 6

116229,4 4

157,72

1963

1938

325/2mf, T.1426

57


I.13

Inke

509309,3 4

115930,7 3

163,39

1953

2355,5

332/15mf

58

Jánoshalma

Jh.Ú.1

Jánoshalma

667500,0 5

111478,3 8

138,97

1982

620

349/13mf

59

Jánoshalma

Jh.Ú.6

Jánoshalma

667098,7 9

115991,4 4

142,51

1983

700

349/19mf

218


219

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


60

Jánoshalma-Dél

Jh.Ú.3

Jánoshalma

664111,0 6

106609,4 9

144,26

1982

850

61

Kaba-Észak

Kab.É.1

Kaba

814730,9

242870,9 6

90,31

1960

1519,5

363/17mf, T.1612

62

Karcag-Bucsa

KB.3

Karcag

795567,9 5

213400,9 3

84,33

1964

2153,5

379/25mf, T.1612

63

Kiskunhalas

Kiha.1

Kiskunhalas

682548,4 1

113716,1 6

130,69

1967

2000

430/27mf

64

Kiskunhalas

Kiha.9

Kiskunhalas

676214,2 1

113090,1 4

139,11

1974

1938,5

430/35mf

65

Kiskunhalas

Kiha.2

Kiskunhalas

677132,1 5

113895,1 2

135,16

1971

2326,5

430/28mf

66

Kiskunhalas-15

Kiha.15

Kiskunhalas

687023,8 8

113836,1 3

129,83

1988

1500

67

Kiskunhalas-Dél

Kiha.D.9

Kiskunhalas

684734,6 1

116665,1 7

130,78

1985

3606,6

68

Kiskunhalas-Dél

Kiha.D.1

Kiskunhalas

685339,4 9

117176,6 2

126,73

1979

3001

69

Kiskunmajsa

Kkm.4

Kiskunmajsa

693414,4 7

129817,0 1

117,26

1984

2400

219

430/118mf


220

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


70

Kiskunmajsa

Kkm.3

Kiskunmajsa

696338,8 7

130623,1 7

112,4

1983

2200

71

Kismarja-Dél

Kism.22

Kismarja

861497,6 7

215132,6 9

101,54

1981

1143

72

Kismarja-Nyugat

Kism.Ny.1

Kismarja

856809,8 7

215571,5 3

100,49

1995

2398

73

Kisújszállás-ÉK

Kis.ÉK.4

Kisújszállás

784242,7 7

220438,4 6

86,15

1995

1550

74

Kisújszállás-K

Kis.5

Kisújszállás

780311,2 4

214949,4 7

85,37

1963

1700

445/15mf, T.1426

75

Kisújszállás-K

Kis.2

Kisújszállás

780351,7 3

215853,9 4

84,77

1958

1918

445/12mf

76

Kisújszállás-K

Kis.11

Kisújszállás

778118,0 7

214039,9 9

85,27

1969

1582

445/21mf

77


Kis.12

Kisújszállás

774454,5 6

215356

85,23

1969

1800

445/22mf

78


Kis.15

Kisújszállás

770624,0 7

215547,7 6

86,21

1970

1767

445/25mf

79


Kis.21

Kisújszállás

774156,0 9

216280,0 1

86,09

1972

1800

445/31mf

220

436/24mf


221

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


80

Kokad

Léta.1

Létavértes

864624,5 6

233852,5 6

116,89

2006

2050

81

Kokad

Kok.5

Kokad

866058,8 4

233565,7 4

116,01

1987

1500

82

Kokad

Kok.1

Kokad

867318,3

233985,7 1

118,76

1985

1700

83

Kótpuszta

HHE.MOL.Kótpuszta.1

Körösújfalu

826084

181516

87

2010

2234

2210/5,1DVD

84

Körösladány

Köl.1

Körösladány

803761,3 3

187429,2 2

86,78

1981

3000

466/6mf

85

Kőrösújfalu-1 és 7

HHE.MOL.Körösújfalu.1

Körösújfalu

829724

182795

88,35

2007

2324

2210/2,1CD

86


HHE.MOL.Körösújfalu.7

Körösújfalu

830948

183603

88,5

2010

2070

2210/4,1DVD

87

Kunágota

Kág.4

Kunágota

804919,8 7

123879,6 1

97,93

2009

1150

T.22209(VSP)+CD

88

Létavértes

Álm.4

Álmosd

866807,7 2

228255,1 3

124,79

1979

2650

1950/7mf

89

Liszó

Liszó.1

Liszó

495287,2 9

115154,3 3

214,32

1976

2538

1990/1mf

90

Martfű Dél

Mar.3

Martfű

750994,4

179108,4 6

85,94

1980

1953

221

T.21528(VSP)


222

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


91

Martfű-Észak-II.

Mar.16

Martfű

747728,0 3

184150,8 6

85,56

1982

2000

92

Martfű-Észak-II.

Mar.32

Martfű

749264,5 3

189949,7 7

96,13

1985

2248

93

Medgyesegyháza

Medgyes.2

Medgyesegyháza

800433,1 5

132313,4 9

94,66

1989

2809

94

Mezőcsokonya

Mcs.1

Mezőcsokonya

541994,7

124783,4 2

160,59

1964

2210,5

T.1612, 1986/1mf

95

Mezőhegyes

Mh.1

Mezőhegyes

793469,1 5

110506,7 4

99,49

1960

1168

591/13mf

96

Mezőhegyes

Domb.DNy.9

Magyardombegyh áz

796439,6 4

112882,5 3

98,98

2010

900

T.22463(VSP)+CD

97

Mezőhegyes

Mh.2

Mezőhegyes

792735,8 2

111768,5 3

99,28

1961

1202

591/14mf

98

Mezőhegyes-DK

Mh.DK.1

Mezőhegyes

794057,6 9

108704,3

101,05

2010

900

T.22465(VSP)+CD

99

Mezőhegyes-Nyugat

Mh.Ny.1

Mezőhegyes

790928,5 2

113943,9

99,38

1990

1300

100

Mezőhegyes-Nyugat

Mh.Ny.2

Mezőhegyes

784692,2 3

112675,7 7

95,99

1990

1650

222

555/14mf


223

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


101

Mezőpeterd

Mp.1

Mezőpeterd

845432,3 8

206247,0 2

95,75

1979

3200

102

Mezőpeterd

Mp.8

Mezőpeterd

842646,5 2

206330,2 7

93,24

1985

2885

103

Mezősas-Nyugat

Sas.Ny.1

Mezősas

830886,9 8

195377,6 3

90,6

1991

2798

104

Mezősas-Nyugat

Sas.Ny.10

Mezősas

828535,1 4

195730,2 8

88,6

1996

2950

105

Mogyoród

Mogyoród.1

Mogyoród

664967,1 2

253869,7 8

182,42

1993

2150

T.20259(VSP)

106

Monostorpályi-K

Mpi.K.1

Monostorpályi

857189,0 2

232272,9 9

109,75

2011

2724

T.22454(VSP)+CD

107

Nádudvar-ÉK

Nu.3

Nádudvar

810536,4 1

232400,3 1

89,19

1954

2113,4

1374/9mf

108

Nádudvar-ÉK

Nu.9

Nádudvar

805045,0 2

229355,3 5

89,8

1955

1617

1374/15mf

109

Nádudvar-ÉK

Nu.9

Nádudvar

805045,0 2

229355,3 5

89,8

1955

1617

1374/15mf

110

Nádudvar-ÉK

Nu.3

Nádudvar

810536,4 1

232400,3 1

89,19

1954

2113,4

1374/9mf

223

T.20263(VSP)


224

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


111

Nádudvar-ÉK

Nu.18

Nádudvar

810166,7 3

232639,1 3

89,52

1957

1816

1374/24mf

112

Nádudvar-ÉK

Nu.14

Nádudvar

809861,2 2

232271

89,31

1955

2142

1374/20mf

113

Nádudvar-DNy

Nu.2

Nádudvar

806510,5 8

230323,8 3

87,28

1954

1785

1374/8mf

114

Nádudvar-DNy

Nu.10

Nádudvar

806887,1

229852,9

86,65

1955

1752,5

1374/16mf

115

Nádudvar-DNy

Nu.2

Nádudvar

806510,5 8

230323,8 3

87,28

1954

1785

1374/8mf

116

Nádudvar-DNy

Nu.2

Nádudvar

806510,5 8

230323,8 3

87,28

1954

1785

1374/8mf

117

Nádudvar-DNy

Nu.8

Nádudvar

804738,4 2

230159,8 9

87,92

1956

1655

1374/14mf

118

Nádudvar-DNy

Nu.15

Nádudvar

805334,2 1

228832,4 7

87,5

1957

2914

1374/21mf

119

Nádudvar-DNy

Nu.1

Nádudvar

805521

229801,8 6

87,73

1953

1597

1374/7mf

120

Nagykereki-Nyugat

Nkereki.Ny.1

Nagykereki

857459,9 6

209416,7 4

99,93

1996

2380

T.20269(VSP)

121

Nagykörös-Dél

Nk.2

Nagykőrös

704543,5

181693,4

122,98

1957

1066,5

658/24mf

224


225

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


9 122

Nagykörös-Dél-Kecskemét

Nk.D.1

Nagykőrös

705689,8 3

174339,4 9

111,15

1959

1127,5

658/50mf

123

Nagykörü

Nkö.7

Nagykörű

757477,1 8

213592,6 1

87,62

1965

2252

659/12mf, T.1612

124

Nagykörü

Su.1

Surján

758853,7 9

209632,2 3

86,01

1971

2300

1078/20mf

125

Nagykörü-Ny

Nkö.1

Nagykörű

752791,1 4

212446,2 7

86,9

1964

2300

659/6mf,T.1612,1428

126

Nagykörü-Ny

Nkö.51

Nagykörű

749635,1

210379,3 2

83,97

1987

2150

127

Okány-1

HHE.MOL.Okány.1

Okány

829740

174946

87,5

2006

2644

706/3,2CD

128


Öt.Ny.5

Öttömös

694865,3 6

107160,2 4

127,93

1992

1100

T.17069

129


Pen.8

Penészlek

884729,5

256877,5 9

143,45

1983

1585

755/11mf

130


Pen.3

Penészlek

883320,7 6

254757,1

141,47

1983

1750

755/6mf

131


Pen.1

Penészlek

885197,1 6

254842,3 6

141,29

1982

1752

755/4mf

225


226

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


132


Pf.É.1

Pusztaföldvár

780899,6 9

137615,0 2

90,37

2003

2375,4

T.21377(VSP)

133

Pusztamagyaród

Pu.6

Pusztamagyaród

478246,1 2

145130,0 9

198,13

1972

1909,5

2073/6mf

134

Pusztamagyaród

Pu.3

Pusztamagyaród

478768,5 4

143329,4 9

265,29

1972

1815

2073/3mf

135

Pusztaszőlős

Psz.1

Tótkomlós

781668,1 2

126275,8 5

92,48

1960

2361

1070/7mf

136

Rém

Ré.4

Rém

656670,5 9

103234,9 1

148,32

1960

417

824/5mf

137

Sáránd

Sár.I

Sáránd

843478,9 3

229095,5 9

99,38

1983

4800

T.16710, 854/3mf

138

Sáránd-Sekély

Sár.S.1

Sáránd

852369,8 4

228418,1 3

98,84

1986

2250

139

Sarkadkeresztúr

Sark.1

Sarkadkeresztúr

835725,7 5

163310,9 9

88,86

1976

2743

140

Sávoly-Kelet

Sáv.K.2

Sávoly

508461,3 3

138672,7 4

113,37

1989

2040

141

Sávoly-Kelet

Sáv.K.2

Sávoly

508461,3 3

138672,7 4

113,37

1989

2040

226

849/5mf


227

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám

Z_Bf felszín

Talpmélység a Év


142

Szandaszőllős

Sza.2

Szandaszőlős

737478,8 9

202147,0 4

85,8

1958

2022

143

Szandaszőllős

Sza.1

Szeghalom

822704,1 5

200709,6

89,31

1985

2400

144

Szarvas

Szr.17

Szarvas

767247,3 9

165837,8 5

82,81

1982

3195

919/36mf, AD van

145

Szeghalom

Sz.3

Szeghalom

817911,6

198518,4 9

87,82

1980

2201

929/18mf

146

Szeghalom

Sz.2

Szeghalom

813264,7 6

194483,3 6

87,05

1981

2127

929/25mf

147

Szeghalom-Észak-5

SzÉ.5

Szandaszőlős

737946,7 6

201635,1 8

85,98

1959

2053

916/3mf

148

Szentgyörgyvölgy

Szen.I

Szentgyörgyvölgy

451871,4 4

158731,2 6

205,22

1989

4200

149

Szolnok-Délnyugat

Szo.DNy.1

Szolnok

730010,2 5

202304,0 2

98,02

1990

1820

150

Tázlár

Táz.1

Tázlár

689601,1 4

128544,8 8

124,46

1966

1948

151

Tét-5

Tét.6

Tét

521737,4 5

241101,0 3

117,47

1986

3800

227

916/2mf

1176/2mf


228

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

Z_Bf felszín

X_EOV

szám

Talpmélység a Év


152

Tét-6

Tét.5

Tét

524118,3 2

239528,6 9

117,93

1984

3872

153

Tiszapüspöki

Tip.1

Tiszapüspöki

747362,1 8

207735,5 6

84,35

1964

2201

1041/4mf, T.1612

154

Tompa

Tp.5

Tompa

687562,3 9

94162,66

0

1959

379

1058/8mf

155

Tótkomlós

T.1

Tótkomlós

783806,5

123720,5 5

95,53

1941

1618,9

1070/40mf, Gáz 39/a

156

Tótkomlós-Kelet

T.K.1

Tótkomlós

789531,5

121075,4

96,42

1972

1646

1070/74mf

157

Törökkoppány

Tk.1

Törökkoppány

575903

139039

144,08

2001

771

T.20480(VSP),T.20677

158

Törökszentmiklós

Tör.1

Törökszentmiklós

754197,8 1

207330,0 6

83,87

1986

2105

159

Turgony

Tg.1

Turgony

774261,9 6

206603,1 1

87,56

1964

2090

445/39mf

160

Túrkeve-Kelet

Te.3

Túrkeve

784769,5 9

197824,3 4

85,32

1954

2145

1082/20mf, T.1612

161

Túrkeve-Kelet

Te.12

Túrkeve

791545,9 9

199277,6 3

85,24

1989

2630

162

Túrkeve-Kelet

HHE.Túrkeve.K.1

Túrkeve

788415

197061

82,82

2008

1992,2

228

1082/28,USB


229

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

Z_Bf felszín

X_EOV

szám

Talpmélység a Év


163

Túrkeve-Nyugat

Te.19

Túrkeve

774020,4 1

198259,1 3

86,11

1991

2020

164

Túrkeve-Nyugat

Te.11

Túrkeve

776826,8 5

198385,2 9

86,01

1987

2200

165

Túrkeve-Nyugat

HHE.Túrkeve.Ny.2

Túrkeve

771581

198506

85,8

2009

2020

166

Végegyháza-Nyugat

Vég.Ny.1

Végegyháza

785377,6 9

118630,7 6

94,32

1985

2000

167

Végegyháza-Nyugat

Vég.Ny.7

Végegyháza

786641,7 6

122322,6 5

94,96

1988

1570

168

Vétyem

V.2

Tormafölde

465802,5 2

137151,9 9

215,52

1948

1910,5

1063/3mf

169

Vétyem

V.1

Tormafölde

465825,8 4

137750,4 1

197,44

1947

1684

1063/2mf

170

Vétyem-Kelet

V.K.1

Tormafölde

467833,6 9

137105,0 5

0

1960

2000

1063/11mf

171

Zalatárnok

Zt.1

Zalatárnok

473709,3 4

149534,6 9

177,09

1963

3273,6

2040/1mf,T.1426,1612

172

Zsadány-Észak

HHE.MOL.Zsadány.É.1

Zsadány

832992

187655

84,75

2007

2207

1148/4,1CD

173

Zsana-Nyugat

Zsana.Ny.1

Zsana

696927,0 8

117509,1 5

120,57

1988

2350

229

1082/31,1CD


230

SorMező

Feltáró fúrás

Község

Y_EOV

X_EOV

szám 174

Zsana-Nyugat

Zsana.Ny.2

696184,2 6

Zsana

230

117611,6 7

Z_Bf felszín

122,74

Talpmélység a Év


1989

2450


231

6. A kiválasztott telepeket magukba foglaló mezők áttekintése Álmosd–Észak A földgáz előfordulás egy DNY–ÉK-i csapásirányú,metamorf kőzetanyagú paleogeomorfológiai gerinchez kapcsolódik. A bányaterületen összesen 12 szintben helyezkednek el a telepek 1017,5 m és 1531,5 m közötti mélységben. Az Álmosd–É–1 és –2 fúrásokban megismert gáztárolók a pannóniai s.l. rétegsor felső részében, az Újfalui Homokkő Formáció rétegsorában találhatók. A gáz relatív sűrűsége 0,632–0,649 (levegő=1), éghető anyag tartalma 96,51–97,66%, a fűtőértéke 38661–39 935 kJ/m3 között változik. Ásotthalom A Szegedi belső medence mezőjét 1967-ben fedezték fel, kőolajat és földgázt tártak fel 1-1 szintben. Az alsó-pannon korú rétegtelepekben hidrosztatikus nyomás uralkodik. A kitermelhető gáz mennyisége 90% felett van, a gáz fűtőértéke 34810 kJ/m3. Battonya A gerincvonulat tetőzónájában elhelyezkedő előfordulást 1959-ben fedezték fel. A nagy gázsapkás kőolajtelepet a gránitos és kvarcporfir aljzat és báziskonglomerátum, illetve homokkő tárolja, összesen 7 szintben. A kőolaj kitermelés mára gyakorlatilag minimálisra csökkent, a földgáztermelés még folyamatos, egyenletes kitermelhető mennyiséget mutatott. Békés A Békés-1 fúrás alsó földgáztelepe 2995–3021 m között található, a Szolnoki Homokkő Formációban, kevés éghető gázbeáramlást adott. Ipari mennyiségű gázbeáramlást a formáció felső, 2537 m alatti homokkövéből kaptak. A telepek gáza jó minőségű, éghető része >90%, de a telepek viszonylag kis területi kiterjedésűek és viszonylag kedvezőtlen kifejlődésűek, emiatt a gázhozamok kicsik. A kutatások alapján, a területen további pozitív szénhidrogén-földtani eredmények várhatók. Belezna-Dél Az 1963-ban a Be–2 fúrással felfedezett beleznai előfordulás miocén kőolaj- és földgáz, valamint alsó-pannóniai földgáz rétegtelepeket tárt fel. A szénhidrogének neogén boltozatos szerkezetben kialakult sztratigráfiai és litológiai csapdákban halmozódtak fel. A területet tovább kutatva a déli részen újabb két szabadgáz telepet tártak fel, melynek tárolókőzete alsópannóniai homokkő (Szolnoki Formáció). Belezna-Kelet Az 1963-ban a Be–2 fúrással felfedezett beleznai előfordulás miocén kőolaj- és földgáz, valamint alsó-pannóniai földgáz rétegtelepeket tárt fel. A szénhidrogének neogén boltozatos szerkezetben kialakult sztratigráfiai és litológiai csapdákban halmozódtak fel. A keleti mező két gázos rétegtelepet foglal magába, melynek tárolókőzete alsó-pannóniai homokkő (Szolnoki Formáció). Berettyószentmárton-Dél 231


232

A felhalmozódási övezetben főként a miocén időszaki homokkő- és konglomerátum összlet, valamint a mészkő tartalmazza szénhidrogén-felhalmozódásokat, azonban a mező alsó-pannon homokkőben tárt fel párlatos szabadgázt 4 szintben. A gáz fűtőértéke 34-39 MJ/m3 között változik. Biharkeresztes Az előfordulás a prekambriumi metamorf medencealjzat hátságához kötődik, a nyersanyag az aljzaton települt sztratigráfiai csapdában akkumulálódott. Nagy inert tartalmú éghetőkevert gáz két fő tárolóban található, mindkét telep (ÉK-i és DNy-i telepek) halmaztelep. Egyik a prekambriumi medencealjzat felső, mállott, repedezett övében (üreges amfibolitjaiban és gneisz kőzeteiben), a másik pedig a rátelepülő vékony miocén szarmata–badeni törmelékes– karbonátos kőzetek (homokkő, konglomerátum és mészkő) összletében alakult ki. A telepek átlagmélysége 1450 m, etázs: 137–152,5 m. A földgáz relatív sűrűsége 1,064–1,238 (levegő=1), fűtőértéke 18,749–29,048 MJ/m3. A földgáz inert tartalma 51,92–56,11 % között van. Az alsópannóniai homokkövekben hét éghető földgáztelepet fedeztek fel 1345-1735 m mélységben. A telepek rétegtelepek, a nyersanyag szerkezeti, litológiai csapdában gyűlt össze. Budafa-Oltárc A földgázmezőt 1975-ben a BO–5. sz. fúrással fedezték fel. A szénhidrogént alsó-pannóniai homokkőrétegek (Budafa (BO–5) és Szintfeletti (BO–3) rétegcsoport) tárolja. Celldömölk-ÉNy Az előfordulást 1986-ban a Cell.ÉNy–1 fúrás fedezte fel. A középső-miocén badeni márgás sorozat mélyebb részén (Tekeresi Formáció), 1940–1952 m közötti két biotitos, kloritos, zöld színű, finomszemű homokkő közbetelepülés közül az alsó, 7 m vastagságú réteg szénhidrogéngáz- és párlattermelést adott viszonylag jelentős vízbeáramlás mellett. A nagy valószínűséggel a kenyéri mélyzónában keletkezett szénhidrogének DK-i irányba történt migráció során jutottak el a sztratigráfiailag és litológiailag árnyékolt csapdába. Csanádapáca A battonyai gerincvonulat tetőzónájában felfedezett szénhidrogén előfordulás. 3 szintben tárt fel gázt, főként pannóniai homokos összletekben sztratigráfiailag zárt tárolókban. A mezozoos aljzata és báziskonglomerátum tartalmazza a telítetlen kőolajtelepet. Csombárd A Csombárd Csom–1 jelű fúrás 4 kisebb gáz felhalmozódást tárt fel az alsó pannóniai homokkőrétegekben, és további gázfelhalmozódást talált a badeni mészkőben (Lajtai Formáció), amely 2129–2155 m között jó kifejlődésű, végig gáztároló. A feküjében települő vulkanit (Mátrai Vulkanit Formációcsoport) nem minősült tárolónak. Dévaványa A mezőt 1980-ban a Déva–1 fúrással fedezték fel. A telepek a kristályos aljzat kiemelkedéséhez kötődve, települt neogén álboltozatban, litológiai-szerkezeti-tektonikai, ill. litológiai-sztratigráfiai kombinált csapdákban halmozódtak fel. A földgáztelepeket miocén- és alsó-pannóniai homokkövek tárolják. A heterogén miocén (badeni) tárolókőzeteket biogén 232


233

törmelékes mészkő, finomhomokos kőzetlisztes agyagmárga és durvaszemű karbonátos kötőanyagú homokkő alkotja, helyenként tufás közbetelepülésekkel. Az alsó-pannóniai tárolókőzetek a Szolnoki Homokkő Formációba és a Vásárhelyi Márga Tagozatba sorolhatók. A telepek ÉK-en magasabb helyzetben vannak, mint DNy-on, zömük kb. 2000 és 2450 m közötti mélységben helyezkedik el, oldalirányú lehatárolásuk bizonytalan. A telepekben a kezdeti nyomás 16–38,5 MPa, ami jelentős túlnyomást képvisel, a hőmérséklet 100–150 ºC, a víztelítettség 15–80%. A telepgázok éghető anyag tartalma 34 és 92% között változik, fűtőértékük 15–39 MJ/m3, és néhány telep 27–132 g/m3 párlatot is ad. A kőolaj paraffin jellegű, 0,795–0,803 t/m3 sűrűségű, a miocén kőolajtelepben az oldott gáz magas, 56,4 MJ/m3 fűtőértékkel rendelkezik. Ebes A földgázmező felső-pannóniai és felső-pliocén homokkövekben, agyagos homokövekben, és mezozoos, valamint eocén porózus mészkőből és pre-pannóniai miocén homokkőből álló tárolóban felhalmozódott 8 db szárazgáz rétegtelepekből áll. A 64–97% éghető anyaggal rendelkező gáz fűtőértéke 24–39 MJ/m3, a kezdeti földtani vagyon összesen 687 Mm3. Ebes-Észak A mező egyetlen földgáztelepében is az ebesihez hasonló minőségű, de kis készletű (11 Mm3) nyersanyagot találtak, amelyet pannóniai homokkő tárol. Egyek 1988-ban fedezték fel alsó-pannóniai aleuritos homokkőben (Szolnoki Formáció) a nagy éghetőanyag tartalmú, 47,6 MJ/m3 fűtőértékű földgáztelepet. Endrőd-Észak 1978-ban került sor az mező felfedezésére, ahol 1994-ig 15 db földgáztelepet, valamint két ipari értékű és két kisebb kőolajtelepet sikerült lehatárolni. A szénhidrogén telepek a kiemelt helyzetű, bonyolult szerkezetű és változatos kőzettani felépítésű kristályos alaphegységhez kapcsolódnak. A szárazgáz rétegtelepek a neogén települt álboltozat litológiai és litológiai– tektonikai kombinált csapdáiban főként alsó-pannóniai, és részben felső-pannóniai homokkövekben halmozódtak fel. Az alsó-pannóniai tárolók a Tótkomlósi Mészmárga Formációba sorolhatók, a felső-pannóniai telepek a deltaelőtér–deltalejtő összlet alsó részén és a deltaháttér homokköveiben halmozódtak fel. A pannóniai képződmények 908–2373 m (GVH) mélységben felhalmozódott földgáz telepeiben a nyomás értéke 10 és 30 MPa közötti. A telepek víztelítettség 36–73%, a telephőmérséklet 63–171 ºC. A gáztelepekben a földgáz éghető anyag tartalma magas, 93–99%, fűtőértéke 35,1–39,4 MJ/m3. A szabadgáztelepek készlete 2141 Mm3 földgáz. Később a rezervoárgeológiai felülvizsgálat során az Endrőd-Észak 3/3 telep litológiai zárással rendelkező álboltozatos rétegtelepe esetében az etázsmagasságot és a vagyont is pontosították. Endrőd-I Az En–2 fúrással 1971-ben feltárt mező települt neogén álboltozatban, litológiai-tektonikai kombinált csapdában helyezkedik el kb. 750–2100 m mélységben (GVH). A tárolókőzeteket a telepek nagyobb része (14, ill. Völgyi et al. 1985 szerint 16 db) esetében alsó-pannóniai 233


234

homokkövek, kisebb részüknél (8 db) felső-pannóniai homokkövek alkotják. A kezdeti telepnyomás 7,3–21,7 MPa, a telephőmérséklet 55–133 ºC. A mezőben a 87–98% éghető anyagot tartalmazó földgáz fűtőértéke 33,7–39,1 MJ/m3. A kezdeti földtani vagyon összesen 1561 Mm3 földgáz. Endrőd-III Az 1976-ban mélyült En–16 fúrással felfedezett földgázmező ÉK–DNy tengelyirányú települt neogén álboltozatban, litológiai–tektonikai kombinált csapdákban halmozódott fel. A 80-as évek közepéig 17 db telepet, majd a kutatások folytatása során további 11 db telepet ismertek meg főként alsó-pannóniai- és részben felső-pannóniai homokkő, agyagos, ill. aleuritos homokkő tárolókban, 1051 és 2182 m (GVH) közötti mélységben. A kezdeti telepnyomás 11,2–22,5 MPa, a telephőmérséklet 77–133 ºC, a víztelítettség 40–52%. A telepekben a földgáz éghető anyag tartalma 60–97%, fűtőértéke 23,5–40,3 MJ/m3, a kezdeti földtani vagyon összesen 6397 Mm3 földgáz. Néhány telep 7,7–100 g/m3 párlatot is ad. Endrőd III/C A lelőhelyen a RAG 4 rétegtelepet tárt fel alsó és felső pannon homokos összletben. Az alsó pannóniai csapdák tektonikai elemekhez kötöttek, míg a felső-pannóniai fáciesváltáshoz kapcsolódik. Endrőd -Kelet Az előfordulás 1 földgáztelepet tartalmaz homokkő tárolóban. A párlatos szabadgáz fűtőértéke 36,8 MJ/m3. Eresztő A mező 2 szintben kőolajat és földgázt tárt fel alsó-kréta aljzati tárolóban, illetve miocén üledékekben. Halmaztelepek. A gáz fűtőértéke 35,4 MJ/m3. Farmos A Farmosnál jelentkező indikáción mélyültek 1963-tól kezdődően a Farmos–1–6 fúrások, melyek miocén vulkanit és felső-pannon homokkő tárolókőzetben neméghető- és éghető kevertgáz-telepeket tártak fel. A telepek kezdeti földtani vagyona 31 millió m 3. Nagy inert tartalmú, 21-24 MJ/m3 fűtőértékű földgáz. Ferencszállás-Kelet A Makói-árok környezetében 1969-ben felfedezett országos jelentőségű hagyományos szénhidrogén előfordulás 4 szárazgáz telepet tárt fel alsópannon tárolóban. A rétegtelepekben területén 23–29%-os túlnyomás mérhető. Forráskút-Sándorfalva Szintén 1969-ben felfedezett országos jelentőségű hagyományos szénhidrogén előfordulás a Makói-árok környezetében. A paleozoos metamorfitban, illetve alsó–középső-triász és más mezozoos karbonátos-törmelékes képződményekben, illetve miocén üledékben földgáztelepeket tártak fel (összesen 9 szintben), az alsó-pannon Endrődi Márgában indikáció jelentkezett. 234


235

Földes-Kelet A földgázmezőt 1983-ban a Föl–2 fúrás tárta fel a Földes környéki DNy–ÉK-i irányú rögsoron, az oldalelmozdulási zónától D-re, nagyszerkezeti vonalnak támaszkodó félszerkezeteken. A mező 8 db telepből áll, melyeket miocén tufás homokkő, valamint alsópannóniai deltalejtő és self-break homokkő tárol. A gáz éghető anyag tartalma 38 és 72% között változik. A legnagyobb telep 36,7 g/m3 párlatot is ad. A mező kezdeti földtani vagyona 3047 Mm3 földgáz. Furta–Nyugat A Fu–Ny–2 fúrás (1998) tárta fel az előfordulás egyetlen éghető kevertgáz telepét. A rétegtelep, 2983–2011 m között helyezkedik el. A tároló kőzet szürke, barnásszürke tufás aleurolit (Bádeni Formáció? – korábban a Makói Formációba sorolták volna) és andezittufa (Nyírségi Vulkanit Formációcsoport) váltakozásából áll. A telep GVH-a 2873 m tsza. A gáz relatív sűrűsége 0,689 (levegő=1), éghető része 99,07 %, fűtőértéke 42 977 kJ/m 3. A telepgáz O2 tartalma 0,13 %. A telepben mért túlnyomás mértéke 57 %. Furta–Zsáka A földgázmezőt 1957-ben a Fu–1 fúrás találta meg, majd két további meddő fúrás után 1976–77-ben több gáztermelővé kiképezhetőnek bizonyult fúrás mélyül. A területen a metamorf tárolók telepei (6 db), a miocén időszaki homokkő- és konglomerátum összlet, valamint a mészkő telepei (4 db), illetve „alsó-pannon” tárolók telepei – összesen 18 szintben –tartalmazzák szénhidrogén-felhalmozódásokat. A metamorf telepek mindegyike halmaztelep, és a metamorf tetőben lévő két teleptől (a Fu–11 és –12 fúrásban) eltekintve a metamorf összlet belsejében, rejtett csapdákban helyezkednek el. A miocén tárolók telepei jellemzően halmaztelepek. Harka Az egytelepes előfordulás nedves gázt tartalmaz mérsékelt inert tartalommal. Az alsó-kréta aljzatban és reá települő miocén porózus mészkőben halmaztelepet képező gáz fűtőértéke 30,1 MJ/m3. Heresznye A mezőt 1957-ben tárta fel a Her–1 fúrás. A metamorf aljzatkiemelkedés felett kialakult álboltozatban litológiailag zárt csapdákban elhelyezkedő, alsó-pannóniai homokkőrétegekben tárolt szénhidrogének váltak ismertté. Homokszentgyörgy Az 1979-ben befejezett Hom–1 fúrás kőolajtelepek (Hom–1 felső-karbon és Hom–1 alsópannóniai telep), valamint a Hom–1 alsó-pannóniai gáztelep vált ismertté. A kút kőolaj- és- és gáztermelővé kiképezhető. Horvátkút A somogysámsoni előfordulás miocén éghető földgázát a Som–3 közelében telepített Horvátkút Horv–1 fúrás is feltárta 2007-ben. A Horv–1 földgáztelepet fedezett fel a kárpáti vulkanit összlet tetőrészén is. A két telep között egy 79 m vastag mészmárga sorozat települ. A 235


236

horvátkúti területen eddig ismertté vált 3 földgáztelep közül egy a badeni lajtaösszletben, kettő a kárpáti vulkanit összletben található. Hosszúpályi-Dél A MOL a 80. Földes-Kelet terület kutatása során az 1999-ben mélyült Hpi-D–1 fúrással felfedezte a földgázmezőt, amelynek tárolói nagyrészt felső-pannóniai deltafront–deltasíkság fáciesű homokkövek, ill. meanderező folyómeder üledékek, kisebb hányaduk alsó-pannóniai deltalejtő–törmelékkúp fáciesű képződmény. A telepek tektonikai-szerkezeti és sztratigráfiai csapdákban található. A mező két, hidrodinamikailag elkülönült mezőrészből áll. A Hosszúpályi-Dél mezőrészben 1402–2206 m mélyen húzódó, 3,5–104 m etázsmagassággal rendelkező telepek halmozódtak fel. A telepek zöme (13 db) felső-pannóniai, néhány (2 db) alsó-pannóniai, 15–29% porozitású aleuritos és agyagos homokkőben helyezkedik el. A földgáz éghető anyag tartalma magas, 97–98%, fűtőértéke 38–40 MJ/m3, a kezdeti földtani vagyon 4222 Mm3 földgáz. 2004-ben az Mpi-D–1 fúrás tárt fel további 2 db alsó- és 7 db felső-pannóniai telepet Ezek 1676 és 2270 m közötti mélységben helyezkednek el 22–47,5 m etázsmagassággal. A telepnyomás 16,5–21,8 MPa, a telephőmérséklet 95–121 ºC. A 18–23,3% porozitású aleurolitos homokkő tárolóban a 96–97% éghető anyag tartalommal rendelkező földgáz fűtőértéke 37–38,6 MJ/m3, a kezdeti földtani vagyon 634 Mm3. Iharosberény A mező a Beleznától Inke–Vése körzetéig DNy–ÉK irányban húzódó mélyszerkezeti hátsághoz kapcsolódik. Az 1999-ben fúrt Iharos Ih–2 jelű fúrás a tervezett mezozoos tárolót nem érte el, de alsó pannóniai homokkőből ipari értékű éghető földgáz-előfordulást tárt fel. Ikervár földgáz előfordulás Az előfordulást az Ike–1 fúrás fedezte fel 1962-ben. A tároló szinttájak:1. az ópaleozoos összlet tetőrésze; halmaztelep a paleozoos aljzat és a miocén (kárpáti?) összlet határán lévő diszkordancia-övezethez kapcsolódó sztratigráfiai csapdákban, 2. miocén glaukonitos homokkő, kavicsos homokkő, konglomerátum; a neogén álboltozatban kialakult litológiai csapdák. Inke–Iharosberény–Vése A földgázmező az inkei DNy–ÉK irányban megnyúlt aljzatkiemelkedés területén helyezkedik el. Tektonikailag és morfológiailag kialakult neogén aljzatszerkezet feletti álboltozatban, sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákban, alsó-pannóniai aleuritos homokkőben (Szolnoki Formáció Tófeji Tagozat) és felső-pannóniai homokkőben (Újfalui Homokkő Formáció) elhelyezkedő rétegtelepek váltak ismertté. Inkén több kisebb homoklencsében kisebb gáztelepek vannak, a gáz összetétele általában kedvezőtlen Az Iharosberény Ib–1-ben két alsó-pannóniai kevert gáz telep van, az Ib–2-ben csak kevert gáz nyomokat észleltek. Az Iharos Ih–1 jelű fúrásban, kárpáti törmelékes összletben kis mennyiségű, de jó minőségű gázfelhalmozódásokat találtak. Az 1999-ben fúrt Iharos Ih–2 jelű fúrás az alsó-pannóniai homokkő rétegekben ipari értékű éghető földgáz-előfordulást tárt fel. Jánoshalma 236


237

A Baja–Kiskunfélegyháza vonalában húzódó feltolódási vonalhoz kapcsolódik a Duna–Tiszaköze legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezete. A telepek többsége a szerkezeti vonal déli előterében képződött, 1800–2300 m körüli mélységben. A szénhidrogének halmazjellegű telepekben akkumulálódtak. A telepek az idős (ópaleozoos-prekambriumi), metamorfitokból álló medencealjzat kiemelt helyzetű szerkezeti egységeiben, és az ezeket jobbára csak lepelszerűen borító miocén sorozatok (lithothamniumos mészkő és törmelékes összletek) diszkordancia felületekhez kapcsolódó sztratigráfiai csapdáiban alakultak ki. A mező paleozoos repedezett kvarcporfírból és rátelepülő miocén rétegekből főleg gázt termel. Jánoshalma-Dél A feltolódási övhöz kapcsolódó főként halmaztelepek a metamorfitokból álló medencealjzat kiemelt helyzetű szerkezeti egységeiben, és az ezeket jobbára csak lepelszerűen borító miocén képződményekben halmozódtak fel. A rétegtelep tektonikialag zárt csapdában miocén homokkőben helyezkedik el. Kaba-Észak A mezőben felső-pannóniai agyagos homokkő rétegekben összesen 95 Mm3 kezdeti földtani készlettel rendelkező szárazgáz rétegtelepek és egy 36 kt vagyonú gázsapkás kőolajtelep található. A földgáz 93 és 95% közötti éghető anyag tartalommal rendelkezik. Karcag-Bucsa 1962-től tárták fel a mező szárazgáz telepeit. Három rétegtelep tárolója alsó-pannóniai deltaelőtéri homokkő (Szolnoki Homokkő F.), egy telepé felső-pannóniai homokkő (Újfalui, ill. Törteli F.), a halmaztelepé pedig miocén (bádeni) riodácit tufa, tufit és homokkő. A telepek kezdeti földtani vagyona összesen 712 millió m3 92-97% éghetőanyag tartalommal rendelkező, 35,3-39,8 MJ/m3 fűtőértékű földgáz. A miocén telep 186,9 g/m3 paraffin jellegű párlatot is ad. Kiskunhalas A kiskunhalasi neogén boltozat peremén, Kiskunhalastól D-re a bádeni lithothamniumos mészkőben és durvaszemcsés homokkőben, konglomerátumban 1200 m körüli mélységben elhelyezkedő földgáztelepek képezik a felhalmozódást. A telepek a litológiai változásokhoz és a szerkezeti vonalakhoz kapcsolódnak. Kiskunhalas-15 Az előfordulás rétegtelepe középső-miocén mészhomokkőben halmozódott fel a neogén boltozathoz kapcsolódóan. A párlatos szabadgáz fűtőértéke 36,5 MJ/m3. Kiskunhalas- Dél Összesen 3 telepet tártak fel a területen, 2 prekambiumi – felső kréta halmaztelepet: 1. sz. földgáztelep törmelékes összletben, 2. sz. kőolajtelep kárpáti finomtörmelékes összletben és egy miocén rétegtelep: 3. sz. földgáztelep lithothamniumos mészkőben. Kiskunmajsa A paleozoos metamorfitokban földgázt, miocén törmelékes-karbonátos összletben kőolajtelepet, illetve alsó-pannóniai homokkövekben kőolajat és földgáztelepet is találtak 2 szintben. A gáz rétegtelepet alkot, fűtőértéke 39,7 MJ/m3. 237


238

Kismarja-Dél A Kismarja–Dél szénhidrogén mező 1984-ben vált ismertté. A pre-mezozoos aljzat repedezett, breccsásodott metamorfitjaiban gázsapkás kőolajtelepek, a miocén törmelékes összletben CO2-telep, az „alsó-pannóniai” homokkőben szabadgáz telep, CO2-telep, a „felsőpannóniai” homokkőben telítetlen kőolajtelep található. Kismarja-Ny A földgázmező 1996-ban vált ismertté. Az előfordulás egy DNY–ÉK-i csapásirányú, metamorf kőzetanyagú paleo-geomorfológiai gerinchez kapcsolódik, területén 3 alsópannóniai homokkő tárolóban elhelyezkedő szárazgáz telep és 2 db felső-pannóniai aleuritos homokkő tárolóban feltárt szárazgáz telep ismert. A telepek tektonikai záródású rétegtelepek. Az etázs 12,5– 55,5 m között van. A gáz relatív sűrűsége 0,62–0,756 (levegő=1). Kisújszállás-ÉK 1993-ban fedezték fel a szárazgáz telepet alsó-pannóniai deltafront homokkő (Újfalui, ill. Törteli F.) tárolóban. A telep kezdeti földtani vagyona 19,8 millió m 3 95,6% éghetőanyag tartalommal rendelkező 34,7 MJ/m3 fűtőértékű földgáz. Ez a terület a középalföldi gázprovincia éghető és neméghető kevertgáz előfordulásaihoz tartozik, azon belül a K-i, magas szénhidrogén tartalmú éghető gázövezetbe. Kisújszállás-K 1958-ban fedezték fel a földgázmezőt. Itt középső-miocén mészkő és alsó-pannóniai homokkő tárolja a négy, 38–40 MJ/m3 fűtőértékű (92–93% éghető anyag tartalmú) szárazgáz rétegtelep 200 Mm3-nyi anyagát. Kisújszállás-Ny 1969-ben találták meg az alsó-pannóniai homokkövekben és miocén képződményekben elhelyezkedő, 19 db rétegtelepből álló mezőt, amelynek kezdeti földtani vagyona összesen 6313 millió m3 17,5-31,3 MJ/m3 fűtőértékű földgáz volt. A telepekben a földgáz éghető anyag tartalma 47 és 83% között változik. Itt alsó-pannóniai aleurolitos homokkő sorozatban számos (14 db) gázcsapadék és három szárazgáz rétegtelep, valamint pre-pannóniai miocén vulkanitban nedvesgáz-, és tufás homokkőben gázcsapadék rétegtelep található. Kokad A Derecskei-árok oldaleltolódási zóna antiklinális és rejtett típusú csapdáinak kutatására mélyült két fúrás (Kokad–1 és –5 számú) földgáztelepet tárt fel a pannóniai s.l. rétegsor felső részében, az Újfalui Homokkő Formációban, partközeli, delta fáciesű homokkő tárolókban. A Kokad–1 fúrás Pl2–V3 telepe és a Kokad–5 fúrás Pl2–V4/1 telepe egy szeizmikus horizontra esik. A telepek nincsenek egymással kapcsolatban, egy vető húzódik közöttük. A fúrások csapdái valószínűleg a vetőkön keresztül töltődtek fel a mélyebb szintekben generálódott szénhidrogénnel. Kótpuszta

238


239

A Kótpuszta Kpu–1 fúrás 2010 őszén mélyült, mely az alsó-pannóniai összlet deltaelőtéri turbidit homokköveiben 5 párlatos gáztelepet tárt fel. A gáztároló homokkövek vastagsága 1,4–9,7 m között változik. A gáz fűtőértéke 35-37 MJ/m3 Körösladány A mezőt 1981-ben a Köl–1 fúrással fedezték fel. A mező repedezett medencealjzati metamorfit tárolóban elhelyezkedő szárazgáz halmaztelepből, és miocén biogén mészkőben felhalmozódott telítetlen kőolajtelepből áll. A Köl–3 fúrásban az alsó-pannóniai mészmárga is produktív lett, melyben a földgáz mellett intermedier párlatot is észleltek. A 2790 m (GVH) körüli mélységben elhelyezkedő földgáztelep metamorf tárolója feltolódásokkal, normál vetőkkel blokkokra szabdalt gyűrt, litoklázisokkal átjárt amfibolit és biotitgneisz. A telep Ny-i határát feltolódás okozta impermeábilis gát képezi. A telepekben a kezdeti telepnyomás 44– 45 MPa, a telephőmérséklet 148, ill. 155 ºC. A 90% éghető anyag tartalmú földgáz fűtőértéke 48 MJ/m3. A miocén mészkő tároló kedvezőtlen rezervoár tulajdonságai miatt több esetben savazásra is sorkerült. A mező kezdeti földtani vagyona 48 kt kőolaj és 227 Mm3 földgáz. Körösújfalu 2007-ben mélyítették le a Körösújfalu–1 és –2 kutat, 2008-ban a Körösújfalu–3 majd 2010ben a Körösújfalu–7 kutat, amelyek révén az alsó-pannóniai összletben gáztelepek váltak ismertté. A tároló kőzet homokkő, agyagkő és aleurolit. A Körösújfalu–I bányaterületen találhatók az Körös–1 és –7 számú fúrások telepei. A Körös–1 kút az alsó-pannóniai rétegsorban 2 gáztelepet tárt fel. A tároló szint a Szolnoki Formáció. A mélyebb helyzetű rétegtelepben a gáz relatív sűrűsége 0,69 (levegő=1), fűtőértéke 37,360 MJ/m3, éghető rész: 94,49 %. A gázt kísérő párlat sűrűsége 730,3 kg/m3. A felső telepben a gáz relatív sűrűsége 0,57 (levegő=1), fűtőértéke 37,360 MJ/m3, éghető rész: 94,49 %. A Körös–7 kút alsó-pannóniai tárolóból szárazgázt termel. A telep mélysége 2001,5– 2014 m között található, etázs kb. 100 m. Kunágota A Békési gerincvonulat ÉK-i szárnyára eső előfordulást 1975-ben fedezték fel. A terület fő szénhidrogéntároló szintje a paleo-mezozoos medencealjzat repedezett tetőzónája és a rá legtöbbször közvetlenül települő pannóniai báziskonglomerátum-homokkő-mészmárga összlet, illetve kisebb mértékben a prepannon miocén és az alsó-pannon bázistörmelék összlet. Létavértes A földgázmezőt 2006-ban fedezték fel. A Léta–1 és –2 fúrások „felső-pannóniai” Újfalui Homokkő Formációban több szintben 19 földgáztelepeket tártak fel. A telepek minősítése és vagyona rendkívül eltérő. A területen az egyik legjelentősebb telep a Pl2–V6/1–3 elnevezésű, amely mindkét fúrásban megvan, és párlatot is ad. Liszó A földgázmezőt 1976-ban a Liszó–1 fúrással tárták fel. Alsó-pannóniai homokkőben kialakult rétegtelepek és a középső-triász kovás mészkőben és dolomitban (Táskai Formáció) 239


240

kialakult magas CO2 tartalmú halmaztelep ismert és az alsó-pannóniai homokkőben (Szolnoki Formáció) kevert gáz, illetve éghető gáz rétegtelepeket tártak fel. Martfű-Dél 1979-ben a mezőn belül alsó-kréta mészkőben, diabáz agglomerátumban, miocén homokkőben, ill. konglomerátumban és márgában nagy gázsapkás kőolaj halmaztelepet, valamint alsó-pannóniai bázis mészmárgában és homokkövekben 5 db szárazgáz és egy gázcsapadék rétegtelepet fedeztek fel. Az 1565 és 1987 m (GVH, ill. OVH) közötti mélységben felhalmozódott telepekben 17–19 MPa nyomás, és 104–120 ºC volt. A 81–95% éghető anyag tartalmú földgáz fűtőértéke 36–48 MJ/m3, a párlat mennyisége 697,6 g/m3. A mező kezdeti földtani vagyona 162 kt kőolaj, 329 Mm3 sapkagáz, 25 Mm3 oldottgáz és 1189 Mm3 szabadgáz. Martfű-Észak–II A mező két nedvesgáz rétegtelepből áll, amelyek alsó-pannóniai agyagos homokkőtárolóban halmozódtak fel 1647,5, ill. 1685 m (GVH) mélységben. A kezdeti telepnyomás 17–18 MPa, a hőmérséklet 104–107 ºC. A 90–92% éghető anyag tartalommal rendelkező 44–45 MJ/m3 fűtőértékű gáz mellett 220–236 g/m3 párlat is nyerhető. A kezdeti földtani készlet 150 Mm3 földgáz. Medgyesegyháza A battonyai gerincvonulat ÉK-i szárnya felé eső előfordulás alsó-pannon mészmárgában, telítetlen kőolajtelepet tárt fel, felső-pannon homokos képződményekben pedig gáz. Mezőcsokonya Az Mcs–1 fúrással 1964-ben feltárt nyersanyag a badeni Lajtai Mészkő Formáció és az alsópannóniai Szolnoki Homokkő Formáció rétegeiben tárolódik. A csapda típusa: vulkáni mag felett kialakult álboltozat sztratigráfiailag és litológiailag zárt csapdákkal. Az itteni CO 2 előfordulást 1966-ban fedezték fel. Mezőcsokonya bányatelekből kihagyott A Belezna–Vése mélyszerkezeti hátság D-i előterében és e hátságtól KÉK-re lévő igali alaphegységi magaslat közötti területen keskeny mélyzóna helyezkedik el. Ezt délről, Kaposvár körzetében aljzati kiemelkedések határolják, amelyek a korábbi kutatások szerint szénhidrogén-kutatás szempontjából nem minősültek perspektivikusnak. Igal és Inke– Iharosberény között azonban a mélyzóna szárnyain CO2 gáz, földgáz és kevés kőolaj felhalmozódás található Mezőcsokonya és Csombárd térségében. Ehhez a felhalmozódáshoz kapcsolódik két kisebb előfordulás (I és VII számmal jelzett), melyek változó inert tartalmú földgázt tártak fel bádeni (miocén) porózus mészkőben, illetve alsó-pannóniai homokkőben. Mezőhegyes Az 1960-ban feltárt előfordulás a battonyai gerincvonulat tetőzónájában helyezkedik el. Az alsó pannóniai bázisán települt konglomerátum, homokkő és mészmárga gázsapkás kőolajtelepeket tartalmaz, míg feljebb az alsó és felső pannóniai homokkövekben földgáz rétegtelepek fordulnak elő, összesen 24 tárolószintben. Mezőhegyes-DK 240


241

A battonyai gerincvonulathoz kapcsolódó előfordulás 2 db tárolószintet tartalmaz alsópannóniai homokkőben a Rétegtelepek gázai 100%-ban kitermelhetők, fűtőértéke 35,1 MJ/m3. Mezőhegyes-Nyugat Az 1990-ben feltárt előfordulás a battonyai gerincvonulat délnyugati szárnyán helyezkedik el, alsó és felső pannóniai képződményekben 9 db tárolószintet tartalmaz. Mezőpeterd A mezőpeterdi záródó szerkezetre tűzték ki az Mp–1 fúrást, amelyet 1978-ban mélyítettek, és a miocén képződményekből gáztermelőnek bizonyult. A mező földgáz rétegtelepei a miocén középső törmelékes–pelites (Abonyi Formáció) és a felső, pelites–karbonátos sorozatában, valamint az alsó-pannóniai homokos–aleuritos összletben (a Szolnoki és Algyői Formációk határán) helyezkednek el. A tárolókőzetekre kedvezőtlen tárolási viszonyok jellemzők. A megismert telepek zöme kiskészletű. Két telepet termeltetnek: az Mp–6 és az Mp–7 fúrások gáztermelők. Az Mp–2 és –9 fúrás meddő, az Mp–4 fúrás elszerencsétlenedett. A többi kút gáztermelővé kiképezhető. Két telepben CO2-gáz található. Mezősas- Nyugat A mezőt a Sas–Ny–1 fúrás fedezte fel 1992-ben, amely a miocén durvatörmelékes összletben éghető gázt és párlatot tart fel. Az 1992-98 közt 14 lemélyített fúrásból 9 bizonyult produktívnak. A Mezősas–Nyugat előforduláson 10 telep ismert: 2 telítetlen kőolajtelep, 4 gázsapkás kőolajtelep és 4 gázcsapadék telep. A fő tároló kőzet a metamorf prekambriumi és paleozoos medencealjzat repedezett, breccsásodott kőzetei, emellett azonban miocén tufás homokkő, konglomerátumos és breccsa összletben (2330-2550 m mélyen), az alsó-pannóniai homokkövekben (2270-2385 m mélyen) is tártak fel tározókat. A telepek tektonikai elemekkel lezárt szerkezetekben, félszerkezetekben, és feltolódási elemekkel leárnyékolt objektumokban jöttek létre. Az egyes blokkokat elválasztó töréseknek meghatározó szerepe volt a szénhidrogének csapdázódásában. Mogyoród A mezőt az 1993-ban mélyült Mogyoród (Mód)-1 kutatófúrás tárta fel, melyben 4 földgáztelep található. A mogyoródi előfordulás a Paleogén-medence emelkedő, ÉNy-i szárnyán található, gázai kis mélységben keletkezett biogén gázok, melyek 607–833 m-es mélységben, oligocén homokkövekben (agyagos, aleuritos homokkő rétegekben) helyezkednek el, a tározók vékony kifejlődésűek. A telepek települt álboltozatos szerkezeti csapdákban halmozódtak fel. A telepek nyomása hidrosztatikushoz közeli, de annál kissé alacsonyabb érték. A rétegtelepek szabad-gáz telepek, melyek döntően (>95%) metánból álló száraz-gázt tartalmaznak. A telepek éghető része 95,52 tf% és 96,64 tf%, fűtőértéke 34 363 és 34 794 kJ/m3. A mogyoródi gáztelepeket, közvetlenül a felfedezésük után, nem tartották gazdaságosan termelésbe állíthatónak. Monostorpályi-K A 2010-ben felfedezett mező egy rétegtelepet tárt fel felső-pannon homokkőben. Az alacsony inert tartalmú szabadgáz fűtőértéke 38,1 MJ/m3. 241


242

Nádudvar A mezőben felső-pannóniai homokkőben földgáztelepek, alsó-pannóniai homokkőben két telítetlen kőolajtelep, alsó-pannóniai mészmárgában, agyagos homokkőben földgáz rétegtelepek, pre-pannóniai miocén tufás aleurolitban, vulkáni agglomerátumban földgáz halmaztelep, és pre-pannóniai középső-miocén márgában, ill. homokos márgában egy gázsapkás kőolajtelep –összesen 11 – található. A telepek 85–99,8% éghető anyagot tartalmazó földgázának fűtőértéke 34–37 MJ/m3. A mező készlete összesen 74 kt kőolaj és 244 Mm3 földgáz. Nádudvar–DNy A nádudvari felhalmozódás felső-pannóniai homokkőben földgáztelepeket, alsó-pannóniai homokkőben telítetlen kőolajtelepet, alsó-pannóniai mészmárgában, agyagos homokkőben földgáz rétegtelepek, pre-pannóniai miocén tufás aleurolitban, vulkáni agglomerátumban földgáz halmaztelep, és pre-pannóniai középső-miocén márgában, ill. homokos márgában gázsapkás kőolajtelepeket foglal magában. A délnyugati mező 7 szintben egy kőolaj és 6 földgáz telepet tárt fel többnyire alsó-pannóniai képződményekben. Nádudvar–ÉK A nádudvari felhalmozódás felső-pannóniai homokkőben földgáztelepeket, alsó-pannóniai homokkőben telítetlen kőolajtelepet, alsó-pannóniai mészmárgában, agyagos homokkőben földgáz rétegtelepek, pre-pannóniai miocén tufás aleurolitban, vulkáni agglomerátumban földgáz halmaztelep, és pre-pannóniai középső-miocén márgában, ill. homokos márgában gázsapkás kőolajtelepeket foglal magában. Az észekkeleti mező 6 szintjéből kettő tartalmaz kőolajat, egy alsó-pannóniai, míg a többi felső-pannóniai homokos tárolóban földgáz rétegtelepeket. Nagykereki-Nyugat A földgáz előfordulás a Nagykereki–Nyugat–1 fúrás (1996) által vált ismertté. A tároló kőzet felső-pannóniai aleuritos homokkő (Újfalui Homokkő Formáció). Két szintben szárazgáz ismert 794–1085 méter között. Mindkét telep rétegtelep, és litológiai és tektonikai záródású csapdában alakult ki. A csapdát a vetők és a morfológia együttesen alakította ki. A tároló paraméterei igen kiváló tároló tulajdonságokra utalnak. A fölhalmozódott gáz igen jó minőségű. Nagykőrös-Dél A kutatási területen a MOL Rt. 2007-ben fedezte fel a hat szabadgáz telepből álló mezőt. A felső-pannóniai agyag és homokkő váltakozásából álló tárolókban a telepek kezdeti földtani vagyona összesen 1041 millió m3. Csak a felső két telep minősül éghető gáz telepnek 24 % körüli CO2 és N2 részaránnyal, 18–19,7 MJ/m3 fűtőértékkel. Az alsó három telep gázában a széndioxid dominál (61–82%), a középső telep gázának összetétele nem ismert. Nagykőrös-Dél-Kecskemét 2007-ben lemélyítették le a Nagykőrös Nk.D–1 fúrás tárta fel a Közép-dunai részmedence előfordulását. A térségben az alaphegységi tároló képződményekben legnagyobb részt 242


243

diszkordancia felület alatti halmaztelepekre, a miocén sorozatokban kompakciós boltozatokban halmaztelepekre vagy diszkordancia felületek közötti tárolótérre, míg a pannóniai tárolókban kompakciós boltozatokban kialakult rétegtelepekre számíthatunk. A pannóniai telepeknél gyakori, hogy részben vetőkhöz kapcsolódó félszerkezet jellegűek. A nagy inert-tartalmú gáz 4 rétegtelepet alkot miocén és alsó pannon homokkőben. Nagykörű A nagykunsági terület jelentős földgáz előfordulása, melyet 1964-ben fedeztek fel. Pannóniai aleurolitos homokkőben felhalmozódott rétegtelepekből áll, melyek között gázcsapadék-, nagy inert tartalmú-, ill. nem éghető- és széndioxid telepek is vannak 24 szintben. Kezdeti földtani vagyona 5495 Mm3 éghető gáz. Nagykörű-Ny Kisebb jelentőségű előfordulás a Nagykunság területén. Szintén pannóniai aleurolitos homokkőben felhalmozódott 8 rétegtelepekből áll. Kezdeti földtani vagyona 960 Mm3. Okány-1 Az Okány–1 fúrás (2006) az alsó-pannóniai összletben szárazgáz rétegtelepet tárt fel (a telep elnevezése: Ok1Pl1–2501). A gáz relatív sűrűsége 0,715 (levegő=1), fűtőértéke 41,565 MJ/m3, éghető rész: 96,05 %. Az Okány-3 fúrás (2008) az alsó-pannóniai összlet S3 homokkő szintjében talált telítetlen kőolajtelepet (Ok3Pl1–2669). A rétegtelep mélysége 2669–2677 m, hidrosztatikus nyomása 34 MPa, telep talpra számított hőmérséklet 133 °C, az olaj sűrűsége 20 °C-on 0,8911 t/m3. A csapda Ny-ról tektonikai, É-ra és K-re litológiai záródású. Öttömös-Ny A kilencvenes évek kutatásai Öttömös-Ny-on új, jelentős készletű kőolaj- és földgáztelepeket tártak föl: Öttömös-Ny-I. gázsapkás olajtelep, Öttömös-Ny-II. és III. pedig gáztelepek. A tárolókőzetek a neogén aljzat kiemelkedései (triász dolomit és júra-kréta mészkő), illetve felső-pannóniai homokkövek. Halmaztelepek. A szénhidrogének alacsony termikus érettségűek, ezért az anyakőzet feltehetően neogén képződmény, amely a vizsgálatok alapján legalább két különböző genetikájú. Örményes–Délkelet A 2003-ban feltárt széndioxid telepet a Pogo Örm DK–1 fúrással az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációban tárták fel 1775 m átlagmélységben. A 698 Mm3 kezdeti földtani vagyonú földgáz 94% CO2-tartalommal rendelkezik, de kevés párlatot (1.0 g/m3) is ad. Örményes-Kelet A földgázmező két nedvesgáz és egy szárazgáz földgáztelepből áll, melyeket a Pogo Örm K– 1, –3, és –5st1 fúrásokkal 2003–2004 során fedeztek fel középső-miocén (badeni) homokkőben, tufás homokkőben (Abonyi Formáció), valamint agyagkővel és aleurolittal közberétegzett homokkőben 2100 m körüli átlagmélységben. A telepek kezdeti földtani vagyona összesen 1094 Mm3 földgáz. A földgázban 44–94% az éghető anyag, 3–34% a széndioxid, 3–22% a nitrogén részaránya. A gáz fűtőértéke 15,7–36,7 MJ/m3, a párlattartalom 3,35 g/m3. A szárazgáz telep több rétegű és különböző kiterjedésű tárolókban helyezkedik el. 243


244

Páhi Két felső pannóniai tektonikailag zárt rétegtelepet tartalmazó előfordulás aleuritos homokkő tárolóban. A mérsékelt inert-tartalmú szárazgáz fűtőértéke 27,6 MJ/m3. Penészlek (határmenti) Penészlek térségében három határmenti éghető gáztelep felfedezésére került sor miocén tufa, tufit, tufacsíkos meszes homokkő tárolóban. A telepek 1125–1173,5 m (GVH) mélységben halmozódtak fel, etázsmagasságuk 31–44,5 m. A kezdeti telepnyomás 12,5–12,8 MPa, a telephőmérséklet 77–78 ºC, a tárolók porozitása 17–22%. A 96–99,7% éghető anyag tartalmú földgáz fűtőértéke 40–41 MJ/m3. A 334 Mm3 kezdeti földtani földgázvagyonnal rendelkező határmenti telepek termeltetését azonban felhagyták. Pusztaföldvár-Észak A battonyai gerincvonulat tetőzónájában fellelt kisebb előfordulás 2 rétegtelepet tartalmaz alsó pannóniai homokkövekben. Az alacsony inert-tartalmú gáz fűtőértéke 42-44 MJ/m3. Pusztamagyaród A miocén halmaztelep 1972-ben vált ismertté a Pu–3. sz. fúrás által. A szénhidrogént badeni lithothamniumos mészkő (Lajtai Mészkő Formáció) tárolja. Pusztaszőlős A battonyai gerincvonulat tetőzónájában elhelyezkedő jelentős mező 17 szintben tárt fel szénhidrogént. Mezozoos aljzat és báziskonglomerátum tárolja a gázsapkás kőolajmezőt, illetve felső-pannóniai homokkő –agyagos homokkő tárolja a gázokat. Rém A Rém-Bácsalmás területen a tárolókőzetek általában az aljzati kiemelkedésekre települő, illetve azokat övező miocén konglomerátum, mészkő, mészhomokkő. Aljzati tárolókat nem találtak, szénhidrogént tároló pannóniai homokkövet (szolnoki Formáció) a Rém-4 fúrás tárt fel. Tektonikailag zárt rétegtelep. Sáránd A kis éghető földgáztelepet 1984-ben a Derecskei-árok erősen tektonizált nyugati szárnyán, a fő oldalelmozdulási zónához csatlakozó vetők mentén mélyült Sáránd–I földtani– geofizikai alapfúrás tárta fel pannóniai tárolóban. A telep 1893 m (GVH) mélyen az Algyői Formáció felső részén, shelf-break zónában, feltehetően tektonikai mozgások hatására megcsúszott, finomszemcsés homokkőből álló litológiai csapdában halmozódott fel, amely minden irányban elagyagosodik, ill. vetőnek támaszkodik. A 97,7% éghető anyagot tartalmazó földgáz fűtőértéke 55,4 MJ/m3, csapadéka paraffin jellegű, 0,765 t/m3 sűrűségű. Kezdeti földtani vagyona 63,7 Mm3 földgáz. Sáránd-sekély A Derecskei-árkot átszelő fő oldaleltolódási zónához csatlakozó vetők mentén, erősen tektonizált területen, boltozatos szerkezetben, a Sáránd–S–1 fúrás tárta fel a mezőt, amely két földgáztelepből áll. A tárolók felső-pannóniai képződmények, az Újfalui Homokkő Formáció partközeli, delta homokkövei. Azon belül egy deltafront fáciesű homokkősorozat legfelső tagja 244


245

és egy meder fáciesű, finom- és aprószemcsés homokkő és aleurolit váltakozásából álló sorozat tárol. Mindkét földgáztelep egy virágszerkezet legmélyebbre lezökkent és a helyéből kibillent blokkjában található. A telepek 1740 és 2046 m (GVH) közötti mélységben helyezkednek el, a telepnyomás 17,9–21,4 MPa, a telephőmérséklet 99–115 ºC. A 96,7–97,5% éghető anyag tartalommal rendelkező földgáz fűtőértéke 38–41 MJ/m3. A gáz 0,765 t/m3 sűrűségű, paraffin jellegű párlatot is ad. A két telep kezdeti földtani készlete 91,5 Mm3 földgáz. Sarkadkeresztúr A mezőt 1976-ban a Sark–1 fúrás fedezte fel. A metamorf medencealjzat felső, repedezett, mállott zónájában, és a foltokban rátelepülő miocén, szarmata homokkő–mészkő– konglomerátum összletben néhol max. 10 m vastagságú, kőolajfázist is tartalmazó gáztelep alakult ki (Sarkad tároló); a nyersanyag másik tárolókőzetét az alsó-pannóniai homokkövek alkotják (Szalonta tároló). A csapda típusa: prekambriumi metamorf aljzaton települt sztratigráfiai csapda és neogén álboltozatban szerkezeti- és litológiai csapda. Sávoly- Kelet A Sáv–K–2 fúrás két szintben talált H-felhalmozódást: az alsó-pannóniai homokkőlencsében és a miocén andezitben, homokkőben kialakult, nagyrészt CO 2-ből álló kevertgáz felhalmozódás. Szandaszőlős Az 1958-ban felfedezett mező felső-pannóniai Szolnoki és Újfalui Homokkő F.-bók álló tárolóban 344 millió m3 kezdeti földtani vagyonú 28,9-31,4 MJ/m3 fűtőértékű nedves- és szárazgázt tartalmazott. Szarvas Az 1961-ben felfedezett mező 45 kisebb-nagyobb alsó- és felső pannon korú rétegtelepet tárt fel, feltételezhetően a földgáz egy része a Békési-medence mélyebb részeiről vándorolt ide. A neogén álboltozatban 1135 és 2357 m közötti mélységben felhalmozódott éghető- és kevertgázt tartalmazó telepek zömének (35 db) tárolója alsó-pannóniai homokkő, míg néhány (3 db) telepé felső-pannóniai homokkő. A telepekben a nyomás 12–24 MPa, a hőmérséklet 127–128 ºC, a víztelítettség 35–63% volt. A gáz éghető anyag tartalma 29 és 98% között változik, a kis éghető anyag tartalmú telepekben a szén-dioxid gáz dominál. A földgáz fűtőértéke eléri a 36,2 ill. 38,1 MJ/m3 értékeket. A telepek kezdeti földtani vagyon összesen 2768 Mm3 földgáz volt. A rétegtartalom helyenként az adott szinten belül is erősen változott. 1963-tól számos szarvasi Sír– jelű fúrás is produktív lett, és a kutatások a 70–80-as években is folytatódtak. Jelenleg a MOL kezelésében van a Szarvas földgázmező (Szarvas-E). Szeghalom Az 1980-ban felfedezett mező telepei a medencealjzat kiemelkedésében és a rátelepült neogén álboltozatban helyezkednek el, diszkordancia felszín alatt kialakult sztratigráfiaitektonikai-litológiai kombinált, ill. litológiai csapdák. A mezőhöz két gázsapkás kőolajtelep és két szárazgáz rétegtelep tartozik. A kőolajtelepek idős, repedezett metamorfit (gneisz, amfibolit) és miocén homokkő, konglomerátum, breccsa tárolóban találhatók 2014 és 1995 m (OVH) mélységben. A két gázsapkás kőolajtelep hidrodinamikai kapcsolatban van és 245


246

túlnyomásos (>50%), a kezdeti telepnyomás 21–32 MPa, a telephőmérséklet 96–132 ºC. A földgáztelepeket alsó-pannóniai homokkövek tárolják 1767 és 1533,5 m (GVH) mélyen. A földgáz éghető része 93 és 97% között változik, fűtőértéke 40,6–42,2 MJ/m3. A mező kezdeti földtani vagyon 4532 kt kőolaj és 11031 Mm3 földgáz. Szeghalom-Észak-5 A mező egy prekainozoos aljzati halmaz és egy miocén rétegtelepet tartalmaz. A szárazgáz fűtőértéke 45,3 MJ/m3. Szentgyörgyvölgy A megelőző, 1960-as évek elején folytatott fúrásos kutatást követően 1989-ben fejezték be a Szen–I alapfúrás lemélyítését, amely a kréta rudistás mészkőből, illetve a diszkordánsan rátelepülő — uralkodóan durvatörmelékes — kárpáti összletből gyenge minőségű gázt adott. 2001-ben Szentgyörgyvölgy település közelében lemélyítették a 3240 m talpmélységű Kógyár– 1. sz. szénhidrogén kutató fúrást. A tároló intervallum tetején biogén mészkő és mészmárga (Lajtai Mészkő Formáció), alatta sekélytengeri finomszemű homokkő, turbidit és aleurolit váltakozásából álló rétegsor (Tekeresi Slír Formáció) található. A badeni tároló kiváló minőségű éghető gázt és könnyűolajat tartalmaz. Szolnok-Délnyugat A szabadgáz telep felfedezése is 1991-ben történt. Az alsó-pannóniai Szolnoki Homokkő Formációba tartozó aleuritos homokkőben található 36 MJ/m3 fűtőértékű nedvesgáz telep kezdeti földtani vagyona 7 Mm3. A terület fő anyakőzetei az alsó-pannóniai bazális márgák, mészmárgák. Ezek az Endrődi Márga Formációba tartoznak, a TOC értéke 2-5%, és főként III. típusú kerogént tartalmaznak. Tázlár A Duna-Tisza köze legjelentősebb szénhidrogén-felhalmozódási övezetéhez tartozó mező a Baja–Kiskunfélegyháza vonalában húzódó feltolódási övhöz kapcsolódik. A telepek többsége a szerkezeti vonal déli előterében képződött, 1800–2300 m körüli mélységben. A szénhidrogének halmaz-jellegű telepekben akkumulálódtak 6 szintben. A telepek az idős (ópaleozoos-prekambriumi), metamorfitokból álló medencealjzat kiemelt helyzetű szerkezeti egységeiben, és az ezeket jobbára csak lepelszerűen borító miocén sorozatok (lithothamniumos mészkő és törmelékes összletek) diszkordancia felületekhez kapcsolódó sztratigráfiai csapdáiban, illetve pannóniai homokkövekben alakultak ki. Tét Az 1983-84-ben mélyített Tét–5 fúrás a miocén sorozatban egyrészt a 2856–3073 m között átfúrt vulkanit (Pásztori Trachit Formáció) tetőrészéből kis mennyiségű CH-gáz termelést adott, másrészt a 3415–3448 m közötti badeni homokkőcsíkos márgából folyamatos gázszivárgás jött. A Tét–5 kúttól nem messze mélyített Tét–6 kút (1986) a badeni rétegsorban állt le; 3300–3800 m közötti badeni szakasz égethető kevertgázt eredményezett. Tiszapüspöki

246


247

A földgázmező három rétegtelepből áll, amelyek alsó-pannóniai aleurolitos homokkőben találhatók. A gázkészlet 87 Mm3, a 61–64% éghető anyag tartalmú gáz fűtőértéke 23–24 MJ/m3. Tófej-Nyugat Az előfordulás 1 rétegtelepet tartalmaz, mely párlatos szabadgázt szolgáltat. Az alacsony inert-tartalmú gáz fűtőértéke 34 MJ/m3 körül alakul. Tompa Az előfordulás rétegtelepe felső-pannóniai homokkőben halmozódott fel. a Gáz fűtőértéke 34 MJ/m3. Tompapuszta A héttelepes földgázmező pannóniai képződményekben csapdákban szárazgázt, melyek fűtőértéke 33,4 MJ/m3 körül alakul.

tartalmaz

sztratigráfiai

Tótkomlós A térségben a fúrásos kutatási tevékenység a Tótkomlós-1 fúrás mélyítésével indult meg 1941-ben. A fúrás technikai problémák miatt elszerencsétlenedett, de a felszínre áramló földgáz és kőolaj bizonyította a terület szénhidrogén potenciáljának meglétét, a szénhidrogénföldtani rendszer működését. A mező a battonyai gerincvonulat tetőzónájában helyezkedik el, éghető kevert gázt és kőolajat tárt fel a mezozoos aljzatból, illetve és báziskonglomerátum és -homokkőből. Tótkomlós –Kelet A mező a battonyai gerincvonulat tetőzónájában helyezkedik el, a három tektonikailag zárt rétegtelepet felső-pannóniai képződmények, többnyire aleuritos homokkövek tartalmazzák. Törökkoppány A Winstar Magyarország Kft. által 2001-ben mélyített Törökkoppány Tk–1 fúrás ipari értékű földgáz felhalmozódást talált. A 2005-ben mélyült Törökkoppány–2 fúrással a földgáztelepre vonatkozóan újabb adatokat kaptak, a fúrásból kitermelhető földgázt a Tk–1 fúrás nyersanyagával együtt hasznosítják. A Törökkoppány terület Belezna–Mezőcsokonya pászta csapásának folytatásában, az igali magaslaton és attól ÉK-re találjuk a Tk–1 fúrás által újonnan felfedezett törökkoppányi gáz felhalmozódást, amelyet 2003 óta művelnek. A fúrás badeni mészkőben 651–678 m között ipari értékű földgáztelepet talált. A záróréteget alsó-pannóniai képződmények biztosítják. Törökszentmiklós A MOL Rt. a 2005-ben lemélyített Törökszentmiklós Tör–1 fúrással alsó-pannóniai aleurolitos homokkőben 1563 m átlagmélységben 95% éghető anyag tartalmú, 35 MJ/m3 fűtőértékű szárazgáz telepet fedezett fel. Emellett a mezőhöz még két nem éghető, és egy nagy inert-tartalmú földgáz rétegtelep is tartozik. Az előbbiekben 86% széndioxid és 6% nitrogén mellett csupán 8% az éghető anyag, az utóbbiban 31% az éghető komponens. A mezőben a gázkészlet összesen 82 Mm3. Turgony 247


248

1964-ben felső-pannóniai homokkő tárolóban tárták fel a 6,4 millió m3 kezdeti földtani vagyonnal rendelkező, 35,4 MJ/m3 fűtőértékű szárazgázt adó Turgony rétegtelepet. Túrkeve-Kelet A földgázmező alsó- és felső-pannóniai aleuritos homokkövekben feltárt kis készlettel rendelkező szárazgáz rétegtelepekből, valamint egy telítetlen kőolajtelepből áll. A telepek 820–1930 m mélységben találhatók, egy részük (9 db) alsó-pannóniai deltaelőtéri fáciesű, többosztatú homokkövekben, más részük (7 db) felső-pannóniai homokkövekben. A kezdeti telepnyomás 8,9 és 19,8 MPa, a telephőmérséklet 58 és 117 ºC közötti. A telepek bizonytalan utánáramlású talpi vízzel rendelkeznek, víztelítettségük 37–76%. A földgáz éghető anyag tartalma 84–99%, fűtőértéke 31,3 és 37,1 MJ/m3 között változik. Túrkeve-Nyugat Az 1963-ban feltárt mező repedezett metamorfit és alsó-pannóniai homokkőtárolókban felhalmozódott 2 db szárazgáz és 2 db nem éghető gáz rétegtelepből áll, amelyek elsősorban metamorfitok és flis érintkezési zónája fölött, 1718–1997 m (GVH) mélységben helyezkednek el, szerkezeti, litológiai és tektonikai csapdákban, ill. ezek kombinációiban. A metamorfit tároló breccsásodott, kataklasztosodott gneiszből áll, a Ny felé kivastagodó többosztatú pannóniai homokkőtároló deltaelőtéri fáciesű. A kezdeti telepnyomás 17,8–27,6 MPa, a hőmérséklet 109–125 ºC. A telepek bizonytalan utánáramlású talpi vízzel rendelkeznek, víztelítettségük 42–63%. A szárazgáz éghető anyag tartalma 90 és 94% között változik, CO2 tartalma 3% alatti, fűtőértéke 39,5–40,0 MJ/m3. A nem éghető gázokban a szén-dioxid részaránya 72–88%, ezért fűtőértékük csekély (3,9–9,0 MJ/m3). A mező kezdeti földtani vagyona 637 Mm3 földgáz. Végegyháza –Nyugat A battonyai gerincvonulat tetőzónájában található mezozoos dolomit aljzat éghető kevertgázas (CO2 tartalmú) telepét 1985-ben fedezték fel. A Végegyháza-Ny-7 előfordulás mezozoos dolomit aljzat és bázismészmárga tárolókőzetben jelenik meg. Vétyem A 2005-ben befejezett Vétyem V–I fúrás alsó-badeni glaukonitos homokkő tárolóban (Tekeresi Slír Formáció) földgázt talált. Vétyemen az alsó-pannóniai tárolókban talált telepek jelentős vertikális migrációval alakultak ki. A szénhidrogének keletkezési mélysége 2500–3000 m volt, a telepek 1500–1700 m mélyen helyezkednek el. A vétyemi triász szerkezetbe a szénhidrogének a közeli, mélyebb helyzetű Lovászi süllyedékből érkezhettek. A 2005-ben befejezett Vétyem V–I. fúrás alsó-badeni glaukonitos homokkő tárolóban földgázt talált (Vétyem, Torrmafölde). Vétyem-K A földgázmezőt 1947-ben találták meg a V–1. sz. fúrás segítségével. A Vétyem–K–1 és 2. telepekben a földgázt alsó-pannóniai homokkőrétegek tárolják. Zalatárnok

248


249

A Zt–1 fúrással találták meg 1962-ben. A telep a tektonizált eocén képződmények felett települő neogén rétegsor alsó-pannóniai homokkő kifejlődésében alakult ki. Zsadány-Észak A földgáz előfordulást a Zsadány–É–1 fúrás fedezte fel 2007-ben. A fúrásból két földgáztelep ismert alsó-pannóniai homokkő tárolókban. A telepgázok jó minőségűek, 93–97 tf% CH-tartalmúak. Az alsó telep 2160–2172 m között helyezkedik el. Etázsmagasság: 30 m. A földgáz relatív sűrűsége 0,745 (levegő=1), fűtőértéke 41,667 MJ/m3, éghető rész: 93,18 %. A felső telepben (1730–1749 m között található. Etázsmagasság 20 m. A földgáz relatív sűrűsége 0,684 (levegő=1), fűtőértéke 40,875 MJ/m3, éghető rész: 96,67 %. Zsana-Nyugat 1978-ban Zsana kutatási területen sikerült nagyobb földgáz előfordulást találni. A metamorf aljzatra települő tárolókőzeteket középső-triász dolomit és mészkő alkotja, mely 2 halmaztelepet tartalmaz képviselik.

249


250

7. Dokumentáció lista 7.1. Az egyes mezőkhöz tartozó kutatási zárójelentések adattári száma A dokumentáció lista (7. táblázat) az egyes szénhidrogén mezőkre és a mezőkbe eső kiválasztott telepekre vonatkozó kutatási zárójelentések adattári számait tartalmazza. A zárójelentések tartalmazzák a telepekre vonatkozó földtani ismereteket és a telep földtani és kitermelhető vagyonának becslését. A táblázatot követően szerepel az egyes zárójelentések adattári számát, fellelhetőségét, a vonatkozó terület megnevezését, a dokumentáció készítésének évét, a kutató vállalat megnevezését, a dokumentáció címét, és a szerzők nevét ismertető lista, adattári szám szerinti elrendezésben. 30. táblázat. A hivatkozott szénhidrogén mezőkre vonatkozó kutatási zárójelentések listája Zárójelentések

Mező

Sorszám 1

Álmosd-Észak

T.22313, MIBAD.17945, T.16372, T.16378, T.20121

2

Ásotthalom

T.22115, T.8723, T.8727, T.16359,

3

Battonya

SZBK.3406, T.19048, T.19179,

4

Békés

SZBK.2849, T.22783

5

Belezna

T.20682, T.23004, T.7860, T.16471, T.20682

6

Berettyószentmárton

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.14245, T.14247, T.16342, T.16454, T.20860,

7

Biharkeresztes

SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.14245, T.14247, T.15391, T.15392, T.16453, T.16454

8

Budafa-Oltárc

T.20862, T.23147, T.7903, T.16469, T.16471, T.20862, T.19927

9

Celldömölk-ÉNY

T.19909,

10

Csanádapáca

SZBK.3406, T.7861, T.8810T.16030, T.20118

11

Csombárd

T.22219, T.D.8304, T.22115, T.20394, T.22961, T.16471, T.19910

12

Dévaványa

T.12788, T.15388, T.16033, T.16488, T.18345,

13

Ebes

T.20120, T.22563, T.8971,T.20120,

14

Ebes-É

T.20120, T.22563, T.8971, T.20120,

15

Egyek

T.22784,

16

Endrőd-Észak

T.19174, T.16964

17

Endrőd-I.

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8803, T.14798, T.16339, T.20126, T.20131 250


Zárójelentések

Mező

Sorszám

251

18

Endrőd-III.

T.14798, T.16333, T.16339,

19

Endrőd-III/C

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.14798, T.16333, T.16339, T.20131,

20

Eresztő

T.21466, T.7862, T.12420, T.16377, T.7835, T.22115

21

Farmos

T.21172, T.22781, T.12409, T.16385, T.20132

22


T.20112, T.22417, SZBK.3583, AD.2436, T.8936, T.20112,

23


T.22417, SZBK.3583, AD.2436, T.15636, T.15784, T.12414, T.17092, T.19928,

24

Földes-Kelet

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.14247, T.16033, T.16341, T.16342, T.20860,

25

Furta-Nyugat

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.14245, T.14247, T.16033, T.16341, T.16342, T.16454, T.20860, T.20122

26

Furta-Zsáka

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.14245, T.14247, T.15391, T.15392, T.16033, T.16341, T.16374, T.16454, T.20860, T.20122

27

Harka

T.21466, T.7862, T.16377, T.7835, T.8712

28

Heresznye

T.21465, T.8747

29

Homokszentgyörgy

T.8747,

30

Hosszúpályi-D

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.20920, T.16372, T.16378, T.20920, T.20121, T.20860, T.22313, MIBAD.17945

32

Iharosberény

T.20683, T.23004, T.16469, T.16471, T.19921, T.20683,

31

Ikervár

T.8746, T.16451

33


T.23004, T.16469, T.16471,

34

Jánoshalma

T.21466, T.7843, T.8720, T.12899, T.14058

35

Jánoshalma-Dél

T.7843, T.8720, T.12899T.14058,

36

Kaba-Észak

T.20120, T.22563, T.8923, T.20120,

37

Karcag-Bucsa

T.22784, T.18345, T.19178, T.19036,

38

Kiskunhalas

T.21466, T.8804, T.7843

38

Kiskunhalas

T.21466, T.7843

39

Kiskunhalas-15

T.22115, T.14057, T.19914, T.19934,

40

Kiskunhalas-Dél

T.21466, T.8712, T.19039,

40

Kiskunhalas-Dél

T.22115, T.8712, T.19039,

41

Kiskunmajsa

T.21466, T.7862, T.14495, T.8712, T.18609, 251


Zárójelentések

Mező

Sorszám

252

Kismarja-Dél

T.22313, MIBAD.17945, T.12434, T.14245, T.14247, T.14248, T.16378, T.16454, T.18570, T.20920,

43

Kismarja-Nyugat

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.12434, T.14245, T.14247, T.14248, T.16378, T.16454, T.18570, T.20920, T.20121, T.20860

44

Kisújszállás-ÉK

T.22784, T.8943, T.18345, T.19178, T.19036

45

Kisújszállás-K

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8943, T.18345, T.20131

46


T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8943, T.18345, T.20131

47

Kokad

T.22313, MIBAD.17945, T.16372, T.16378, T.20121

48

Kótpuszta

SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.15391, T.15392, T.17046, T.20123

49

Körösladány

T.16467, T.16488, T.17046, T.20128,

50


SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.15391, T.15392, T.18603, T.20123

51

Kunágota

SZBK.3406, T.19938

52

Létavértes

T.22313, MIBAD.17945, T.16372, T.16378, T.20121

53

Liszó

T.20683, T.23004, T.7860, T.16469, T.16471, T.20683,

54

Martfű Dél

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.14218, T.20131,

55

Martfű-Észak-II.

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.14218, T.20131

56

Medgyesegyháza

SZBK.3406, T.19938

57

Mezőcsokonya

T.22219, T.D.8304, T.22115, T.20394, T.22961, T.16366, T.8722, T.16471, T.19910

58

Mezőhegyes

SZBK.3406, T.8926, T.8969, T.8955, T.19047, T.19048, T.19179, T.20118,

59

Mezőhegyes-DK

SZBK.3406, T.8969, T.8955, T.19047, T.19048, T.19179, T.20118

60

Mezőhegyes-Nyugat

SZBK.3406, T.8969, T.8955, T.19047, T.19048, T.19179, T.20118, T.19940,

61

Mezőpeterd

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.14245, T.14247, T.16453, T.16454, T.20860,

62

Mezősas-Nyugat

SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.20111, T.15391, T.15392, T.16033, T.12896, T.17046, T.20111,

63

Mogyoród

T.21172, T.22781, T.20132,

42

252


Zárójelentések

Mező

Sorszám

253

64

Monostorpályi-K

T.22313, MIBAD.17945, T.16372T.16378, T.20920, T.20121,

65

Nádudvar-ÉK

T.22563, T.22906, T.16472, T.19923,

66

Nádudvar-DNy

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.22906, T.16029, T.16472, T.19923, T.20860,

67

Nagykereki-Nyugat

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.12434, T.14245, T.14247, T.14248, T.16454, T.20920, T.20121, T.20860

68

Nagykörös-Dél

T.22109, SZBK.3356, T.20115, T.16355, T.8970, T.20115,

69

Nagykörös-DélKecskemét

T.22109, SZBK.3356, T.20115, T.16355, T.8970, T.20115,

70

Nagykörü

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.20131,

71

Nagykörü-Ny

T.21169, T.22118, T.22115T.22332, T.8960, T.19941, T.20131

72

Okány-1

SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.20123,

73


T.22115, T.8800, T.14057, T.19914, T.17069

74


T.20120, T.22341, _KMO.04301, MIBAD.17693, T.14059, T.20120,

75


SZBK.3406, T.8810, T.16030, T.19939,

76

Pusztamagyaród

T.20862, T.23147, T.7833, T.8933, T.16469, T.16471, T.20862, T.19927,

77

Pusztaszőlős

SZBK.3406, T.8810, T.8969, T.16030, T.20118, T.19940,

78

Rém

T.7843, T.8720

79

Sáránd

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.16378, T.20920, T.20860,

80

Sáránd-Sekély

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.16372, T.16378, T.20920, T.20860

81

Sarkadkeresztúr

T.22479, SZBK.3454, T.22498, SZBK.3600, SZBK.3746, T.19052,

82

Sávoly- Kelet

T.21123, T.23147, T.12440, T.9376, T.16469, T.16471, T.21123, T.20117, T.19185, T.20119,

83

Szandaszőllős

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.20131,

84

Szarvas

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.14798, T.20131,

85

Szeghalom

T.22497, T.20860, MIBAD.06842, T.16033, T.12896, T.17046, T.20130, SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.16467, T.20130,

86

Szentgyörgyvölgy

T.16469, 253


254

Zárójelentések

Mező

Sorszám 87

Szolnok-Délnyugat

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.20131,

88

Tázlár

T.21466, T.7862, T.8712,

89

Tét-5

T.18590,

90

Tét-6

nincs,

91

Tiszapüspöki

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.19941, T.20131

92

Tompa

T.22115,

93

Tótkomlós

SZBK.3406, T.8795, T.8810, T.8969, T.16030, T.19179, T.20118

94

Tótkomlós-Kelet

SZBK.3406, T.8795, T.8810, T.8969, T.15389, T.16030, T.19048, T.19179, T.20118

95

Törökkoppány

T.20480, T.20506, T.22634, T.20506,

96

Törökszentmiklós

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8960, T.19941, T.20131

97

Turgony

T.21169, T.22118, T.22115, T.22332, T.8943, T.18345, T.19178, T.19036, T.20131

98

Túrkeve-Kelet

T.18345,

99

Túrkeve-Nyugat

SZBK.2751, SZBK.2839, SZBK.3050, SZBK.3117, SZBK.3380, SZBK.3381, T.18345, T.19175, T.20105

100

Végegyháza-Nyugat

SZBK.3406, T.8810, T.8969, T.15389, T.16030, T.19047, T.19179, T.19940, T.8795, T.20118,

101

Vétyem

T.20861, T.23147, T.16469, T.16471, T.20861

102

Vétyem-Kelet

T.20861, T.23147, T.8751, T.16469, T.16471, T.20861,

103

Zalatárnok

T.20161, T.23003, T.7904, T.16469, T.16471, T.20161,

104

Zsadány-Észak

SZBK.2850, T.22416, SZBK.3462, T.14247, T.15391, T.15392, T.18603, T.20123,

105

Zsana-Nyugat

T.22115, T.16377

7.2. Kutatási zárójelentések listája adattári szám szerint MBFGA szám

Adattár

CH terület

T.7833 MBFHT Hahót-Ederics lehatároló kutatási zárójelentése.

Év

Vállalat

1976 OKGT A Mészáros László

254

Cím

Hahót-edericsi

Szerző kőolajtelep


255

T.7835 MBFHT Eresztő 1978 OKGT Az eresztői terület kutatási zárójelentése és javaslat a kutatás kiegészítésére (Zsana). 1978. augusztus 1. Dallos Ernőné, Tormássy István, Sipos Lászlóné, Bíró Zoltán, Barabás László, Marton Tibor, Tatár András T.7843 MBFHT Jánoshalma 1976 OKGT A jánoshalmi kutatási terület földtani zárójelentése. Szalay Árpád T.7860 MBFHT Liszó 1979 OKGT A liszói terület felderítő és lehatároló kutatási zárójelentése. Tormássy István T.7861 MBFHT Csanádapáca 0 OKGT Csanádapáca lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése. Pap Sándor T.7862 MBFHT Harka 1977 OKGT A harkai kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. Mészáros László T.7903 MBFHT Budafa-Oltárc 1978 OKGT Budafa-oltárci kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. Mészáros László, Dallos Ernőné, Paulik Dezső,Barabás László, Zácsfalvi Ferenc T.7904 MBFHT Szilvágy (Dél) 1978 OKGT Szilvágy (Dél) kutatási terület felderítő fázisának kutatási zárójelentése. Bérczi István T.8712 MBFHT Tázlár 0 OKGT Tázlár előzetes kutatási zárójelentése. Bardócz B., Bernáth Z.-né, Gyarmati J., Mészáros L.,Dallos E.-né, Kelemen I.-né, Paulik D., Marton T.,Simán Gy.-né, Ferenczy Z.-né, Buda E., Darabos A. T.8720 MBFHT Rém 1975 OKGT A rémi kutatási terület földtani zárójelentése. Dank Viktor T.8722 MBFHT Nagyszakácsi-Mesztegnyő 1975 OKGT A Nagyszakácsi-Mesztegnyő kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. Jászai Sándor, Bernáth Zoltánné, Vágó Lászlóné, Paulik Dezső, Darabos Anna, Marton Tibor, Takács Zsolt, Ferenczi Zoltánné, Tatár András T.8723 MBFHT ásotthalom 1974 OKGT Az ásotthalmi kutatási terület zárójelentése. T.8727 MBFHT Mórahalom 1975 OKGT A mórahalmi kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. Gyarmati János, Paulik Dezső, Tóth Márton, Bükki Csaba T.8746 MBFHT Ikervár-Sótony 1975 OKGT Az ikervár-sótonyi kutatási terület felderítő-lehatároló kutatási zárójelentés. Mészáros László, Dallos Ernőné, Paulik Dezső, Marton Tibor, Darabos Anna, Magyar József T.8747 MBFHT Görgeteg-Babócsa (GB, GBK) 1975 OKGT Görgeteg-Babócsa (GB, GBK) terület kutatási zárójelentése. Tormássy István, Táska Csaba, Varga Imre, Vándor Béla,Kovács Ferenc, Lantos Miklós, Buda Ernő, Gilicz Béla,Zácsfalvi Ferenc, Pungor József T.8751 MBFHT Budafa mélyszinti CO2-telep 1975 OKGT A Budafa mélyszinti CO2telep felderítő kutatási zárójelentése. Bardócz Béla, Bernáth Zoltán, Dallos Ernő, Paulik Dezső,Marton Tibor,Simán Gyuláné,Molnár Károly,Varga Imre,Tóth János, Papp Imre, Gilicz Béla, Kovács József, Tó 255


256

T.8795 MBFHT Kaszaper-Dél - Tótkomlós-Kelet 1975 OKGT Kaszaper-Dél Tótkomlós-Kelet. (Lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése) Pap Sándor T.8799 MBFHT Belezna 1975 OKGT A beleznai terület kutatási zárójelentése. Bardócz Béla, Keresztes Csaba, Szólády Pál, Kiss Judit,Paulik Dezső, Darabos Anna, Marton Tibor, Tatár András,Takács Zsolt, Benkes Zoltán T.8800 MBFHT Öttömös 1975 OKGT Az öttömösi terület lehatároló kutatási zárójelentése. Szili György, Bihari László, Varga Imre, Hoznek István,Jamniczky Kázmér T.8803 MBFHT Endrőd-I 1975 OKGT Endrőd-I felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése Pap Sándor T.8804 MBFHT Kiskunhalas Kiskunhalas Északkelet 1975 OKGT I. Kiskunhalas Északkelet felderítő kutatási zárójelentése. II. A Kiskunhalas kutatási terület előzetes kutatási zárójelentése. Bardócz Béla, Bényi Zoltán, Dallos Ernőné, Gyarmati János,Gyarmatiné Zakó Teréz, Paulik Dezső, Marton Tibor,Darabos Anna, Simán Gyuláné, Ferenczi Zoltánné, Buda T.8810 MBFHT Pusztaföldvár 1975 OKGT A pusztaföldvári kőolaj- és földgázmező összefoglaló földtani, kutatási zárójelentése, vagyonszámítása,termelési és gazdasági értékelése. Fábián Gyula T.8923 MBFHT Kaba-Észak 1973 OKGT Kaba-Észak lehatároló kutatási fázis zárójelentése. Tatár Andrásné, Pap Sándor T.8926 MBFHT Mezőhegyes-Végegyháza 1966 OKGT A Mezőhegyes-Végegyháza a Pitvaros-i kőolaj- és földgázkutatási zárójelentése. Kőrössy László T.8933 MBFHT Pusztamagyaród 1974 OKGT A pusztamagyaródi terület felderítőlehatároló kutatási zárójelentése. Keresztes Csaba, Varga Józsefné, Szórády Pál, Kiss Judit, Brada Margit, Paulik Dezsô, Darabos Anna,Ferenczy Z.-né, Simán Gyuláné, Macsik J., Tatár András T.8936 MBFHT Ferencszállás+Kelet-Kiszombor 1975 OKGT Ferencszállás- KeletKiszombor előzetes kutatási fázisföldtani zárójelentése. Pap Sándor T.8943 MBFHT Kisújszállás NY 1972 OKGT Kisújszállás NY-i terület felderítő kutatási fázis zárójelentése. +Kiegészítés. Gajdos István, Trócsányi Gábor, Kiss Bertalan, Suba Sándor, Kiss László, Hollanday József, Káposzta József,Völgyi László T.8955 MBFHT Mezőhegyes-Végegyháza 1972 OKGT Mezőhegyes-Végegyháza részletes fázis kutatási zárójelentése és az előfordulás lehatároló-részleteskutatásának kiegészítő programja. + Kiegészítés. Trócsányi Gábor, Völgyi László, Suba Sándor, Hollanday István, Káposzta József, Kiss Bertalan, Kiss László,Kiss Lászlóné T.8960 MBFHT Rákóczifalva 1975 OKGT A rákóczifalvai terület felderítő fázisának kutatási zárójelentése. Dank Viktor T.8969 MBFHT Tótkomlós (DNy-i rész) 1974 OKGT Tótkomlós (DNy-i rész) felderítő kutatási zárójelentése. Völgyi László, Trócsányi Gábor, Pap Sándor, Kiss László,Suba Sándor, Kurucz Béla, Kristóf Miklós, Asztalos József

256


257

T.8970 MBFHT Nagykörös-Kecskemét 1974 OKGT Nagykörös-Kecskemét környéki kőolaj- és földgáz kutatás zárójelentése. Völgyi László, Trócsányi Gábor, Gajdos István, Pap Sándor,Kiss László, Suba Sándor, Kristóf Miklós, Asztalos József T.8971 MBFHT Ebes, Ebes-É 1972 OKGT Ebes, Ebes-É részletes kutatási fázis zárójelentése.+Kiegészítés. Káposzta József, Trócsányi Gábor, Völgyi László, Suba Sándor, Kiss László, Hollanday József T.9376 MBFHT Zalakaros-Sávoly 1979 OKGT Zalakaros-Sávoly. Földtani kutatási zárójelentés a Zalakaros-Sávoly környéki felderítő- és lehatároló kutatási tevékenységről. 1979. december 31.Mészáros László, Dallos Ernőné, Vágó Lászlóné, Paulik Dezső, Darabos Anna, Marton Tibor, Simán Gyuláné T.D.8304 PBK Inke - szénhidrogén 2008 Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Gyarmati János T.12409 MBFHT Farmos 1976 OKGT Farmos (előzetes kutatási fázis földtani zárójelentése). Kiss Bertalan, Fogas Zoltán, Trócsányi Gábor,Bujdosó Imre, Tatár Andrásné, Ősz Árpád T.12414 MBFHT Üllés 1983 OKGT Üllés. Lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése.1983. március 31-i állapot. Kiss B, Kormos L, Tóth J, Ősz Á, T. Kovács G, Káposzta J,Bujdosó I, Hajdú D, Mikola A, Olasz J, Boncz L, Gajdos I, Lawson A.S, Szilvási I.-né,Pap S,Szentgyörgyi K T.12420 MBFHT Eresztő 1981 OKGT Az eresztői kutatási terület zárójelentésének kiegészítése az újabb kutatási eredmények alapján.(Zsana) Tormássy István T.12434 MBFHT Kismarja 1982 OKGT Kismarja nyugati területrész felderítő kutatási zárójelentése. (1982. február 1-i állapot) Szentgyörgyi K.-né, Kiss B., Kormos L., Pékó Gy.-né,Sándorné Eszenyi É., Győri Gy.-né, Szilágyi L.-né, Vadász Á., Bujdosó I., Szücs L., Gajdos I., et al. T.12440 MBFHT Sávoly 1982 OKGT Sávoly kutatási terület előzetes fázisú kutatási zárójelentése. 1982. XII. 30. Mészáros L., Tormássy I., Dallos E.-né, Sipos L.né,Paulik D., Márton T., Darabos A., Lenkeyné Sándor M. T.12788 MBFHT Dévaványa 1984 OKGT A dévaványai kutatási terület felderítő fázisú zárójelentése (1984. január 1-i állapot szerint). Boner László, Völgyi László T.12896 MBFHT Szeghalom 1984 OKGT Szeghalom kutatási terület. A Szeghalom-2 telep lehatároló fázisú földtani zárójelentése. 1983. decemberi állapot. Hangyál János, Dank Viktor T.12899 MBFHT Jánoshalma 1985 OKGT, KFH Jánoshalma terület felderítő kutatási zárójelentése és vagyonszámítása. 1984.A KFH határozata a Jánoshalma-új területen feltárt kőolaj- és földgáztelepek felderítő kutatási zárójelentéséről és vagyonszámításáról. Hangyál J., Szerecz F., Káli Z. 257


258

T.14057 MBFHT Mélykút-ÉK 1985 OKGT Mélykút-ÉK terület lehatároló kutatási zárójelentése.1985. december. Tormássy István et al. T.14058 MBFHT Jánoshalma 1985 OKGT Jánoshalma terület lehatároló kutatási zárójelentése.1985. november 1. Tormássy István et al. T.14059 MBFHT Penészlek 1985 OKGT Penészlek felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése.(1985. április 1. állapot) Völgyi László, Pap Sándor et al. T.14218 MBFHT Martfű (D-i területrész) 1986 OKGT Martfű (D-i területrész) földgáztelepeinek lehatároló fázisú kutatási zárójelentése. (1986. decemberi állapot). Szentgyörgyi Károlyné et al. T.14245 MBFHT Mezőpeterd 1985 OKGT Mezőpeterd felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése és lehatároló kutatási programja. (1985. dec. 1-i állapot) Gajdos István, Hajdu József, Kiss Bertalan et al. T.14247 MBFHT Körösszegapáti-Bihargesztes 1986 OKGT KörösszegapátiBihargesztes lehatároló kutatási fázisföldtani zárójelentése. (1986. márc. 1-i állapot). Tatár Andrásné et al. T.14248 MBFHT Kismarja 1986 OKGT Kismarja (déli területrész) felderítő fázisú kutatási zárójelentése (1986. február 1-i állapot). Szentgyörgyi Károlyné et al. T.14495 MBFHT Kiskunmajsa 1988 OKGT Kiskunmajsa felderítő fázisú kutatási zárójelentése. 1987.dec. + Tanács János (MÁFI) véleménye. Dallos Ernőné, Paulik Dezső T.14798 MBFHT Szarvas (Endrőd II.) 1988 OKGT Szarvas (Endrőd II.) lehatároló kutatási fázisú földtani zárójelentése (1988. áprilisi állapot). Szentgyörgyi Károlyné et al. T.15388 MBFHT Dévaványa 1989 OKGT Dévaványa lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése(1989 december). +Tanács János (MÁFI) véleménye. Szentgyörgyi Károlyné et al. T.15389 MBFHT 1990 OKGT felderítő kutatás földtani zárójelentése (1989. szeptemberi állapot). + Tanács Jánosvéleménye. Tatár Andrásné et János véleménye FHT Komádi (É-i területrész) 1986 OKGT Komádi (É-i területrész) felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése és lehatároló kutatási programja (1986.december 30.). Lawson Anani Stanislas et al. T.15392 MBFHT Komádi (É-i területrész) 1989 OKGT Komádi (É-i területrész) lehatároló földtani zárójelentése (1989. december 30.) + Tanács János (MÁFI)véleménye. Lawson Anani Stanislas et al. T.15636 MBFHT Ruzsa-Bordány 1986 OKGT Ruzsa-Bordányi kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése 1985. decemberi állapot. Cserepesné M. Bernadette et al. T.15784 MBFHT Forráskút-Sándorfalva 1983 OKGT ForráskútSándorfalva felderítő kutatás második lépcsőjének földtani zárójelentése. (szénhidrogén) Kiss Bertalan, Kormos László, Ősz Árpád, T. Kovács Gábor,Bujdosó Imre, Tatár Andrásné, Kozák Istvánné, Monori Lászlóné 258


259

T.16029 MBFHT Püspökladány 1992 MOL Rt. Kiegészítés a "Püspökladány lehatároló kutatási fázisföldtani zárójelentése 1979" c. tanulmányhoz.(Ladány-alsó telep). Csató István, Lukács Jánosné, Nagy Menyhértné,Szentgyörgyi Károlyné T.16030 MBFHT Tótkomlós-I. és környéke 1992 MOL Rt. Tótkomlós-I. és környékének felderítő kutatási fázisú földtani zárójelentése. Vargáné Tóth Ilona, Tatár Andrásné, Sőreg Viktor, Monori Lászlóné, Eszes Illésné T.16033 MBFHT Szeghalom- Észak 1992 MOL Rt. Szeghalom- Észak. A felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. Kormos László, Vargáné Tóth Ilona, Ujfalusy Antal,Szentgyörgyi Károlyné, Vadász Györgyné, Lukács Jánosné T.16333 MBFHT Endrôd-III. 1978 OKGT Endrôd-III. terület lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése és Endrőd-I. terület lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése (1975) kiegészítés.1978. október 31-i állapot. (szénhidrogén) Kiss B.,Kormos L.,Pékó Gy.-né,Pikó J.,Sólyom M.,Bottyán L,Vigh Gy.-né,Fábián B,Kurucz B,Bujdosó I.,Szűcs L.,Pap S.,Gajdos I.,Szentgyörgyi K.-né,Nagy M.-né,Vadász T.16339 MBFHT Endrôd-III/C. 1983 OKGT Endrôd-III/C. lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése. (szénhidrogén) Kiss Bertalan, Kormos László, Pékó Gyuláné, Pozsa József,Ősz Árpád, Kurucz Béla, Bujdosó Imre, Gajdos István,Szentgyörgyi Károlyné, Boncz László, Molnár Sándorné T.16341 MBFHT Földes- Nyugat 1990 OKGT Földes- Nyugat. A felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. 1990. augusztus (szénhidrogén) Szentgyörgyi Károlyné, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre, Mikola András, Nagy László, Sőreg Viktor, Szilvási Imréné, Vadász Györgyné, Kazár Attila, Kormos László, Varga T.16342 MBFHT Földes- Kelet 1991 OKGT Földes- Kelet felderítő kutatási fázisú földtani zárójelentése. 1991. július (szénhidrogén) Szentgyörgyi Károlyné, Bartha Attila, Bujdosó Imre, Boncz László, Vadász Györgyné, Kazár Attila, Vargáné Tóth Ilona,Vörös Imre T.16355 MBFHT Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) 1982 OKGT Nagykőrös (Nk, NkU, NkK) terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. (szénhidrogén) Tormássy István T.16359 MBFHT Mórahalom 1990 OKGT Mórahalom felderítő fázis kutatási zárójelentés. 1990.december 1-i állapot. (szénhidrogén) Tatár Andrásné, Horváth Péterné, Molnár Sándorné, Monori Lászlóné, Olasz József, Bujdosó Imre, Balázs Ernőné, Kazár Attila, Tóthné Varga Ilona, Vörös Imre, Török T.16366 MBFHT Mezőcsokonya- Nyugat 1991 OKGT MezőcsokonyaNyugat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. 1991. május (szénhidrogén) Tné Varga Éva, Marton Tibor, Paulik Dezső, Sipos Lászlóné,Simán Gyuláné T.16372 MBFHT Kokad 1992 Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) Kokad földtani kutatási zárójelentés. (szénhidrogén) Kormos László, Balla György, Pékó Gyuláné, Sőreg Viktor,Molnár Sándorné T.16374 MBFHT Furta-Zsáka 1991 OKGT Furta-Zsáka kutatási terület (D-i rész). Felderítő kutatási fázis földtani zárójelentés. (szénhidrogén) Sőreg Viktor, 259


260

Molnár Sándorné, Bujdosó Imre, Balázs Ernőné, Kormos László, Vargáné Tóth Ilona, Kazár Attila,Pékó Gyuláné, Vörös Imre T.16377 MBFHT Zsana- Nyugat 1990 OKGT Zsana- Nyugat felderítő fázisú kutatási zárójelentés.(szénhidrogén) Kovács Illés, Marton Tibor, Dallos Ernőné, Németh Ildikó T.16378 MBFHT Sáránd 1992 MOL Rt. Geofizikai Kutató Vállalat (GKV) Szolnok Sáránd földtani kutatási zárójelentés. (szénhidrogén) Kormos László, Labóczki Enid, Pékó Gyuláné, Bujdosó Imre,Hajdú József, Mikola András, Nagy László, Sőreg Viktor,Molnár Sándorné T.16385 MBFHT Újszilvás 1979 OKGT Újszilvás felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése.1979. június (szénhidrogén) Kiss B.,Pékó Gy.-né,Szarka J.né,Fábián B.,Szűcs L.,Pap S., Győry Gy.-né, Kiss E., Bujdosó I., Gajdos I.,Szentgyörgyi K.né, Bottyán L., Nagy M.-né, Monori L.-né, T.16451 MBFHT Hegyfalu-Mihályi-Dél 1990 OKGT Hegyfalu-Mihályi-Dél felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (szénhidrogén) Bokor Csaba, Marton Tibor, Dallos Ernőné, Mné Németh Ildikó, Sipos Lászlóné T.16453 MBFHT Biharkeresztes (Alsó pannóniai) 1990 OKGT Geofizikai Kutató Vállalat (GKV) Szolnok Biharkeresztes (Alsó pannóniai) lehatároló földtani zárójelentése. 1990. október 31. (szénhidrogén) Lawson Anani Stanislas, Molnár Sándorné, Bujdosó Imre,Balázs Ernőné, Tóth József, Balla György, Labóczki Enid,Vörös Imre T.16454 MBFHT Mezőpeterd 1991 OKGT Geofizikai Kutató Vállalat (GKV) Szolnok Mezőpeterd. Lehatároló földtani zárójelentés.1991. június 30. (szénhidrogén) Lawson Anani Stanislas, Molnár Sándorné, Újfalusi Antal,Vargáné Tóth Ilona, Kazár Attila, Vörös Imre T.16467 MBFHT Szeghalom-Nyugat 1992 Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) Szeghalom-Nyugat a felderítő kutatási fázis földtani zárójelentése. (szénhidrogén) Vargáné Tóth Ilona, Vörös Imre, Kloska Károly, Nagy Zoltánné, Szentgyörgyi Károlyné, Vadász Györgyné T.16469 MBFHT Pusztaszentlászló-Kelet 1992 Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) Pusztaszentlászló- Kelet terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. 1992. szeptember (szénhidrogén) Apáthyné Juhász Ágnes, Tormássyné Varga Éva, Balázs Péter,Marton Tibor, Móriné Németh Ildikó, Szentendrei Endre T.16471 MBFHT Pat 1991 Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) Pat terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése.(szénhidrogén) Apáthyné Juhász Ágnes, Marton Tibor, Császár János,Móriné Németh Ildikó, Sipos Lászlóné T.16472 MBFHT Püspökladány 1979 OKGT Püspökladány lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése. 1979. október (szénhidrogén) Kiss Bertalan, Pékó Gyuláné, Sándorné Eszenyi Éva, Fábián Béla, Győri Gyuláné, Bottyán László, Bujdosó Imre, Gajdos István, Pap Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, 260


T.16488

261

MBFHT Köröstarcsa 1993 Magyar Olaj- és Gázipari Rt. (MOL Rt.) Köröstarcsa szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. Nagy Menyhértné, Szentgyörgyi Károlyné, Vadász Györgyné,Ujfalusy Antal, Vargáné Tóth Ilona, Kiss István, Nagy László T.16964 MBFHT Endrőd- Észak - szénhidrogén 1994 MOL Rt. Endrôd-Észak szénhidrogén kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. (Gyomaendrőd) Boncz László, Gajdos István, Nagy László, Nagy Menyhértné,Monori Lászlóné, Szentgyörgyi Károlyné, Varga Ede, Vargáné Tóth Ilona, Pikó József, C T.17046 MBFHT Szeghalom 1985 OKGT Szeghalom kutatási terület. A Szeghalom-1 telep lehatároló fázisú földtani zárójelentése. (1985. márciusi állapot).+Kiegészítés 1986. (szénhidrogén) Gajdos István,Szentgyörgyi K.-né,Bujdosó Imre,Vadász Ernő,Kormos László,Kiss Bertalan,Fábián Béla, Hadházi Balázs, Ősz Árpád, Pikó József, Hegedűs B.Ferenc,Csicsely T.17069 MBFHT Öttömös környéke - szénhidrogén 1995 Magyar Olajés Gázipari Rt. (MOL Rt.) Öttömös-Kelet-Nyugat szénhidrogén kutatási terület zárójelentése. Rosta Éva, Kovács Gergely, Várkonyi László, Kloska Károly,Nagy Zoltán, Formánné Gulyás Csilla, Thuma Attila, Marton Tibor, Császár János, Tormássy T.17092 MBFHT Ruzsa-Bordány 1985 Magyar Szénhidrogénipari Kutató Fejlesztő Intézet A Ruzsa-Bordány-i terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (szénhidrogén) Tatár Andrásné, Cserepesné M. Bernadette, Nusszer András,Balázs László, Lajer László, Csaba Józsefné T.18345 MBFHT Túrkeve-Nyugat 1993 MOL Rt. Túrkeve-Nyugat szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (Túrkeve, Kisújszállás,Fegyvernek) Szentgyörgyi Károlyné, Gajdos István, Nagy László, NagyMenyhértné, Vadász Györgyné, Varga Ede, Labóczki Enid T.18570 MBFHT Kismarja (keleti területrész) 1980 OKGT Kismarja (keleti területrész) felderítő fázisú kutatási zárójelentése. 1980. december 15-i állapot. (metamorfit,kőolaj) Pap Sándor, Szentgyörgyi Károlyné et al. T.18590 MBFHT Pásztori 1975 OKGT A pásztori terület felderítő kutatási zárójelentése.1975. április 1. (Szil, Egyed, Pásztori - szénhidrogén) Mészáros László, Paulik Dezső, Magyar József T.18603 MBFHT Komádi 1976 OKGT Komádi felderítő fázisú földtani kutatási jelentés. Komádi (felderítő kutatási fázis földtani zárójelentés)I.sz. kiegészítés. (szénhidrogén) Kiss B.,Pékó Gy.-né,Szarka J.-né,Ősz Á.,Fogas Z.,Vadász E. Balajti I.-né,Kristóf M.,László P.,Trócsányi G.,Bujdosó I.Tatár A.-né,Szentgyörgyi K.-né,Molnár S.-né, T.18609 MBFHT Szank 1974 OGIL A szanki kutatási terület zárójelentése. 1974. március.(szénhidrogén) T.19034 MBFHT Pitvaros-Észak 1997 MOL Rt. Pitvaros-Észak kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése. + Gombos Cs.: Adatszolgáltatás az 1993261


262

banmért 3D szeizmikus reflexiós mérésekről (1995). Formánné Gulyás Cs., Nagy Z.: 1993-1995-ben végzett elektromágneses rekvenciaszondázás Tatár Andrásné, Kiss Bertalan, Pékó Gyuláné, Tóth József,Török Józsefné, Vargáné Tóth Ilona, Balázs Ernőné, Gombos Csaba, Monori Lászlóné, Nagy László, Szentgyör T.19036 MBFHT Flis aljzatú kutatási tájegység (Kisújszálás 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 12. Flis aljzatú kutatási tájegységterületen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.(Kunmadaras, Bucsa, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr,Dévaványa, Karcag, Kar.1.sz. fúrás) Gajdos István, Erdei Malgorzata, Fehér Sándorné, Szalayné Bánlaki Emília, Bujdosó Imre, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Szentgyörgyi Károlyné T.19039 MBFHT Kiskunhalas-Dél - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Kiskunhalas-D.61.sz. kutatási terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. + Gyarmati János: Befejező jelentések(Kiha-D.1-9.sz. és Kiha-DS.1-3.sz. fúrások 19811987.) Abbas Amir, Kloska Károly, Nagy Zoltán, Marton Tibor,Milota Katalin T.19047 MBFHT Mezôhegyes-Nyugat 1993 MOL Rt. Mezôhegyes-Nyugat szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés. (Mezőkovácsháza,Csanádpalota) Tatár Andrásné, Monori Lászlóné, Nagy László, Sőreg Viktor, Ujfalusy Antal, Vargáné Tóth Ilona T.19048 MBFHT Magyardombegyház-DNy 1993 MOL Rt. Magyardombegyház-DNy szénhidrogén-kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentés (Battonya,Magyardombegyház, Mezőkovácsháza) Szentgyörgyi Károlyné, Gajdos István, Monori Lászlóné, Uj István, Nagy László, Nagy Menyhértné, Ujfalusy Antal, Kiss István, Vadász Györgyné, Benkő Attila, Vargán T.19052 MBFHT Sarkadkeresztúr 1978 OKGT Sarkadkeresztúr lehatároló kutatási fázis földtani zárójelentése az 1978. december 1-ei állapotnak megfelelően. (szénhidrogén) Pap Sándor, Fogas Zoltán, Kiss Józsefné, Kiss Bertalan,Ősz Árpád, Pádár Frigyes, Kurucz Béla, Trócsányi Gábor,Bujdosó Imre, Gajdos István, Szentgyörgyi Károlyné T.19174 MBFHT Endrőd- Észak - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 11. Endrőd-É területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Gyomaendrőd) Pap Sándor, Nagy Menyhértné T.19175 MBFHT Túrkeve - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 25. Túrkeve és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Pap Sándor, Nagy Menyhértné T.19178 MBFHT Karcag-Bucsa 1996 MOL Rt. Karcag-Bucsa szénhidrogén kutatási terület felderítő fázisú kutatási zárójelentése. Függelék: Landy Kornélné,Nagy Zoltán: Szénhidrogén akkumulációkra utaló geoelektromágneses indikációk a kutatási területen (1994) Benkő A., Durda L., Erdei M., Gajdos I., Monori L.-né,Kiss B., Nagy Gy.-né, Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né,Török J.-né, Tóth J., Vargáné Tóth I., Vida E. T.19179 MBFHT Tótkomlós-D 1997 MOL Rt. Tótkomlós-D kutatási terület felderítő kutatási zárójelentése +Kiegészítés (szénhidrogén) Komlósi Zsoltné, 262


263

Labóczky Enid, Tóth József, Gombos Csaba,Vargáné Tóth I., Török Józsefné, Lakos Béla, Szentgyörgyi Károlyné, Monori Lászlóné, Tatár Andrásné, Va T.19185 MBFHT Sávoly környéke - szénhidrogén 1995 MOL Rt. Zárójelentés a Sávoly-Nyugat területen folyó kutatásról.1995. május (Befejező jelentés SávNy. 1-5.sz., Sáv. 29.sz.fúrásokról - szénhidrogén) Strázsi Sándor T.19909 MBFHT Celldömölk - szénhidrogén 1997 MOL Rt. 30.sz. Celldömölk terület kutatási zárójelentése.1997. december 12. (Vasi Hegyhát szénhidrogén) Bernáth Zoltánné, Nagy Zoltánné, Nagy Zoltán, Kissné Hoós Zsuzsa, Móriné Németh Ildikó, Czuczi Gabriella T.19910 MBFHT Mezőcsokonya - szénhidrogén 1998 MOL Rt. 34.sz. Mezőcsokonya környéki terület kutatási zárójelentése. 1998. augusztus (szénhidrogén) Molnár János, Dávid Gyula, Nagy Zoltán, Sipos Lászlóné,Czuczi Gabriella, Szentendrei Endre, Baksa Beatrix T.19914 MBFHT 1995 MOL Rt. Tompa-Észak (45. terület) CO2gázsapkás kőolaj telep teleptani zárójelentése (Tompa-É.1-5.sz. fúrások,szénhidrogén) Abbas Amir, Csáki Zsuzsanna, Deák Istvánné, Drahos Enikô,Marton Tibor, Milota Katalin, Olasz József, Olaszné Gyalog Éva, Zadravecz Csilla T.19921 MBFHT Miháld - szénhidrogén 1997 MOL Rt. 59.sz. Miháld terület kutatási zárójelentése.1997. december 12. (Bagola, Bag.1., 2., Iharos, Ih.1.,Iharosberény, Ib.2., Nagyrécse, Nr.1., 2., 4.,Pat.3., 5.sz. fúrások - szénhidrogén) Bernáth Zoltánné, Kovács Illés, Dávid Gyula, Apáthyné Juhász Ágnes, Szabó Zsuzsanna, Móriné Németh Ildikó,Szentendrei Endre, Czuczi Gabriella T.19923 MBFHT Nádudvar 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 64.sz. Nádudvar területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Bujdosó Imre, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Szentgyörgyi Károlyné T.19927 MBFHT Oltárc - szénhidrogén 1999 MOL Rt. A 68.sz. Oltárc terület kutatási zárójelentése.1999. október (szénhidrogén) Molnár János, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Győrfi Ildikó, Jósvai József, Tóthné Medvei Zsuzsa T.19928 MBFHT Forráskút- Kelet - szénhidrogén 1999 MOL Rt. Forráskút-Sándorfalva 71.sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. 1999. július Mucsi Mihály, Kloska Károly, Csáki Zsuzsanna T.19934 MBFHT Mélykút-ÉK- Tompa-Észak 1997 MOL Rt. Mélykút-ÉKTompa-É 45.sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Kisszállás, Szál-U.1., Öttömös, Öt-DNy.1.,Kisszállás, Szál.2.sz. fúrások) Ábele Ferenc, Csáki Zsuzsanna, Lenkeyné Sándor Mária,Tóth László, Sipos Zsuzsa, Tormássyné Varga Éva T.19938 MBFHT Battonya-Pusztaföldvári gerinc K-i szárny 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 4.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc K-i szárny kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Medgyesegyháza, Medgyesbodzás,Nagyegyháza) Balázs E.-né, Tirpák I., Gombos Cs., Nagy Gy.-né, Nagy L.,Pusztai J., Szentgyörgyi K.-né, Tatár A.-né. Török J.-né,Vadász Gy.-né, Tóth Z., Tóthné 263


T.19939

264

MBFHT Battonya-Pusztaföldvári gerinc É-i szárny 1997 MOL Rt. Zárójelentés az 5.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc északi szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Orosháza, Nagyszénás, Gádoros, Székkutas) Erdei Malgorzata, Szalainé Bánlaki Emília, Bujdosó Imre,Eszes Illésné, Gajdos István, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Soós Sándor, Szentgyörgyi Károly T.19940 MBFHT Battonya-Pusztaföldvár- DNY - szénhidrogén 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 7.sz. Battonya-pusztaföldvári gerinc DNy-i szárnya területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. 1999. január Tóthné Medvei Zsuzsanna, Nagy Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tatár Andrásné T.19941 MBFHT Besenyszög-Tiszapüspöki-Fegyvernek-Dél 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 8.sz. Besenyszög-Tiszapüspöki- Fegyvernek-D területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről(Besenyszög, Bes.1., Szolnok- Észak, Szo-É.2.sz. fúrások) Gajdos István, Bodor Éva, Bujdosó Imre, Kiss Bertalan,Kormos László, Milota Katalin, Szalainé Bánlaki Elvira,Szentgyörgyi Károlyné, Tirpák István, T.20105 MBFHT Túrkeve - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 24. Túrkeve-K területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Pap Sándor, Nagy Menyhértné T.20111 MBFHT Mezősas- Nyugat - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 18. Mezősas-nyugat és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (Szeghalom- Vésztő-Darvas kutatási terület) Szentgyörgyi K.-né, Bartha A., Bujdosó I., Gajdos I., Milánkovich A., Sőreg V., Vincze M., Tirpák I., Tóth Z., Uj I., Tóthné Medvei Zs., Tóth J., Vargáné Tóth T.20111 MBFHT Mezősas- Nyugat - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 18. Mezősas-nyugat és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.(Szeghalom- Vésztő-Darvas kutatási terület) Szentgyörgyi K.-né, Bartha A., Bujdosó I., Gajdos I.,Milánkovich A., Sőreg V., Vincze M., Tirpák I., Tóth Z.,Uj I., Tóthné Medvei Zs., Tóth J., Varga T.20112 MBFHT Algyő - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 79. Algyő és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Szeged) (Algyő-Ferencszállás, Makó- Nyugat, Kiskundorozsma,Ásotthalom kutatási területek) Hajdú D., Bartha A., Bujdosó I., Markóné Pócsik M., Tóth Z Fogarasi A., Koncz I., Tóthné Medvei Zs., Göncz G., Kiss B Császár J., Krasznavölgyi T., Márton T., T.20112 MBFHT Algyő - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 79. Algyő és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Szeged)(Algyő-Ferencszállás, Makó- Nyugat, Kiskundorozsma,Ásotthalom kutatási területek) Hajdú D., Bartha A., Bujdosó I., Markóné Pócsik M., Tóth Z, Fogarasi A., Koncz I., Tóthné Medvei Zs., Göncz G., Kiss B, Császár J., Krasznavölgyi T., M T.20115 MBFHT Kecskemét - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Varga Ede, Sőreg Viktor 264


265

T.20115 MBFHT Kecskemét - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Kecskemét 81. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Gyarmati János, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa,Tóth Zita, Varga Ede, Sőreg Viktor T.20117 MBFHT Sávoly környéke - szénhidrogén 1998 MOL Rt. SávolyDélkelet terület kutatási zárójelentése(szénhidrogén) Kovács Illés, Mitnyik Zoltán, Vass István, Ábele Ferenc,Horváth Zsolt, Szentendrei Endre T.20118 MBFHT Csanádalberti- Észak 1998 MOL Rt. Csanádalberti- Észak szénhidrogén kutatási terület kutatási zárójelentése (Csanádpalota- Pitvaros-Tótkomlós kutatási terület) Pap Sándor, Monori Lászlóné, Nagy László, Vargáné Tóth Ilona, Kazár Attila, Tóth József, Benkő Attila, Fogas Zoltán, Török Józsefné, Papné Hasznos Irén et al. T.20119 MBFHT Sávoly-mező - szénhidrogén 1999 MOL Rt. A 38. sz. Sávoly környéke terület kutatási zárójelentése.(Nagybakónak, szénhidrogén). +Hiánypótlás. +Rezessy Géza(MGSZ, 2000) kiegészítése és szakvéleménye, Szőts András(MGSZ, 1999) szakvéleménye. Molnár János, Ábele Ferenc, Marton Tibor, Császár János,Tóth László, Móriné Németh Ildikó, Baksa Beatrix, Bokor Csaba, Kovács Illés, Strázsi T.20120 MBFHT Derecske- Észak 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 72. Derecske- Észak és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Szentgyörgyi Károlyné, Bartha Attila, Bujdosó Imre, Sőreg Viktor, Vadász Györgyné, Vincze Marianna, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Ilona et al. T.20120 MBFHT Derecske- Észak - szénhidrogén 2000 MOL Rt. Zárójelentés a 72. Derecske- Észak és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Szentgyörgyi Károlyné, Bartha Attila, Bujdosó Imre, Sőreg Viktor, Vadász Györgyné, Vincze Marianna, Tóth Zita,Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Il T.20121 MBFHT Bagamér-Álmosd-Kismarja-Észak - szénhidrogén 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 3. Bagamér-Álmosd-Kismarja-Észak kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.+Szőts András (MGSZ, 2000) szakvéleménye. Vincze Marianna, Bartha Attila, Bujdosó Imre, Sőreg Viktor, Gajdos István, Szentgyörgyi Károlyné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Vargáné Tóth Ilona, T T.20122 MBFHT Mezőpeterd - szénhidrogén 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 46. Mezőpeterd és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.+Szőts András (MGSZ, 2000) szakvéleménye. Szentgyörgyi Károlyné, Bujdosó Imre, Gajdos István, Séllei Csaba, Milánkovich András, Tirpák István, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Vargáné Tóth T.20123 MBFHT Komádi - szénhidrogén 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 47. Komádi-Mezősas és környéke kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről.(Biharkeresztes- Geszt-Mezőgyán kutatási terület).+Szőts András (MGSZ, 2000) szakvéleménye. Szentgyörgyi Károlyné, Bujdosó Imre, Gajdos 265


266

István, Séllei Csaba, Milánkovich András, Tirpák István, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Zita, Vargáné Tóth T.20126 MBFHT Kondoros - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 13. Kondoros és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről(Gyoma- Örménykút-Kondoros kutatási terület) Szentgyörgyi Károlyné, Erdei Malgorzata, S., Bodor Éva,Szalainé Bánlaki Emília, Balázs Ernőné, Bujdosó Imre,Gajdos István, Nagy Györgyné, Soós T.20128 MBFHT Körösladány és környéke - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 15. Körösladány és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről(Köröstarcsa-Körösladány kutatási terület) Szentgyörgyi Károlyné, Bodor Éva, Kiss Bertalan, Szalainé Bánlaki Emília, Kormos László, Tirpák István, Vargáné Tóth Ilona, Tóth József, Bujdosó T.20130 MBFHT Szeghalom- Észak - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 21. Szeghalom- Észak területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (Karcag-Bucsa,Biharnagybajom-Földes-Szeghalom-KomádiFüzesgyarmat,Szeghalom-Vésztô-Darvas kutatási területek) Szentgyörgyi Károlyné, Bodor Éva, Kiss Bertalan, Kormos László, Szalainé Bánlaki Emília, Tirpák István, Tóth József, Vargáné Tóth Ilona, Bujdosó T.20131 MBFHT Szolnok - szénhidrogén 1997 MOL Rt. Zárójelentés a 22. Szolnok és környéke területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Gajdos István, Bujdosó Imre, Durda László, Monori Lászlóné, Nagy Györgyné, Pusztai Judit, Szalay Árpádné, Szentgyörgyi Károlyné T.20132 MBFHT Paleogén medence DNy-i része (Hatvan) 1999 MOL Rt. Zárójelentés a 27. Paleogén medence DNy-i része területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről (Tura 8.,Dány 1., 2., Monor-É 1., Mogyoród 1. sz. fúrások) Kiss Károly, Bujdosó Imre, Milánkovich András, Pápa Antal,Soós Sándor, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsa, Vargáné Tóth Ilona T.20161 MBFHT Szentpéterfölde - szénhidrogén 2001 MOL Rt. Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsanna, Sőreg Viktor T.20161 MBFHT Szentpéterfölde - szénhidrogén 2001 MOL Rt. Zárójelentés a 84. Szentpéterfölde kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. Jósvai József, Molnár János, Baksa Beatrix, Török Vilmosné, Szentendrei Endre, Tóth Zita, Tóthné Medvei Zsuzsanna, Sőreg Viktor T.20394 MBFHT Mezőcsokonya - szénhidrogén 2001 MÁFI A mezőcsokonyai szénhidrogén kutatási terület földtani jellemzése. JámborÁron T.20480 MBFHT Igal - szénhidrogén 2001 El Paso Magyarország Kft. El Paso Magyarország Kft. Igali Koncesszió Törökkoppány-1. Zárójelentés. El Paso Hungary Ltd. Igal Concession Törökkoppány-1 Final report (szénhidrogén, VSP, geofizika) 266


267

T.20506 MBFHT Igal - szénhidrogén 2002 El Paso Magyarország Kft. Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. 2002. április (1 floppy, Törökkoppány 1.sz. fúrás) Greg Burns, Keresztes Csaba T.20506 MBFHT Igal - szénhidrogén 2002 El Paso Magyarország Kft. Igal koncesszió. Szénhidrogén kutatási zárójelentés. 2002.április (1 floppy, Törökkoppány 1.sz. fúrás) Greg Burns, Keresztes Csaba T.20682 MBFHT Belezna - szénhidrogén 2002 MOL Rt. Belezna 92. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa, Gubucz Eszter T.20682 MBFHT Belezna - szénhidrogén 2002 MOL Rt. Belezna 92. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa,Gubucz Eszter T.20683 MBFHT Iharos-Miháld - szénhidrogén 2002 MOL Rt. IharosMiháld 94. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa, Gubucz Eszter, Marton Tibor T.20683 MBFHT Iharos-Miháld - szénhidrogén 2002 MOL Rt. IharosMiháld 94. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Tormássyné Varga Éva, Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné, Váry Miklós, Tóthné Medvei Zsuzsa,Gubucz Eszter, Marton Tibor T.20860 MBFHT Földes- Kelet 80. - szénhidrogén 2002 MOL Rt. Zárójelentés a 80. Földes- Kelet kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. Szentgyörgyi Károlyné, Amran Ahmed, Bárány Ágnes, Bujdosó Imre, Kiss Károly, Kovácsvölgyi Sándor, Vincze Marianna, Lemberkovics Viktor, Révész István, Pugner S T.20860 MBFHT Földes- Kelet 80. - szénhidrogén 2002 MOL Rt. Zárójelentés a 80. Földes- Kelet kutatási területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. Szentgyörgyi Károlyné, Amran Ahmed, Bárány Ágnes, Bujdosó Imre, Kiss Károly, Kovácsvölgyi Sándor, Vincze Marianna,Lemberkovics Viktor, Révész T.20861 MBFHT Vétyem - szénhidrogén 2003 MOL Rt. Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése (Páka) Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre, Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula T.20861 MBFHT Vétyem - szénhidrogén 2003 MOL Rt. Vétyem 99. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése(Páka) Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Szentendrei Endre,Tormássyné Varga Éva, Török Vilmosné, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula T.20862 MBFHT Bocska - szénhidrogén 2003 MOL Rt. Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei 267


268

Endre, Török Vilmosné, Németh András, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula, Marton Tibor, Hatalyák Péter T.20862 MBFHT Bocska - szénhidrogén 2003 MOL Rt. Bocska 110. sz. terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. Kovácsvölgyi Sándor, Szentendrei Endre, Török Vilmosné,Németh András, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, Zsuppán Gyula, Marton Tibor, Hatalyák T.20920 MBFHT Hpi.D.1 2003 MOL Rt. A Hosszúpályi-dél-1, -2, -3 fúrásokkal feltárt földgáztelepek kutatási zárójelentése. Szentgyörgyi Károlyné, Amran Ahmed, Bárány Ágnes, Vincze Marianna, Kiss Károly, Kovácsvölgyi Sándor, Lemberkovics Viktor, Vargáné Tóth Ilona, Németh Imre et al T.20920 MBFHT Hosszúpályi-dél-1, -2, -3 fúrásokkal feltárt földgáz 2003 MOL Rt. A Hosszúpályi-dél-1, -2, -3 fúrásokkal feltárt földgáztelepek kutatási zárójelentése. Szentgyörgyi Károlyné, Amran Ahmed, Bárány Ágnes, Vincze Marianna, Kiss Károly, Kovácsvölgyi Sándor, Lemberkovics Viktor, Vargáné Tóth Ilona, Németh Imre et al. T.21123 MBFHT Zalakomár 109. - szénhidrogén 2004 MOL Rt. Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, Tóth Lajosné, T.21123 MBFHT Zalakomár 109. - szénhidrogén 2004 MOL Rt. Zárójelentés a 109. Zalakomár kutatási területen végzettszénhidrogén-kutatási tevékenységről. Hatalyák Péter, Vargáné Fekete Erzsébet, Szentendrei Endre, Kovácsvölgyi Sándor, Németh András, Török Vilmosné, Kuhn Tibor, Tóthné Medvei Zsuzsa, T T.21169 MBFHT Szolnok - szénhidrogén 2004 Pogo Magyarország Kft. Örményes- Kelet kutatási zárójelentés valamint Ipari szénhidrogén-készlet igazolása a Szolnok kutatási területen található Örményes- Kelet miocén korú tárolóban. Örményes East Exploration Closing Report and Verification of a Commercial Hydroc Campbell Riley Bates T.21172 MBFHT Gödöllő 103. - szénhidrogén 2004 MOL Rt. Zárójelentés a 103. Gödöllő kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. +Határozat és módosítása. Boncz László, Balázs Ernőné, Bartha Attila, Kósa László, Milánkovich András, Nagy Györgyné, Séllei Csaba, Vadász Györgyné, Szentgyörgyi Károlyné, Tóth József, T.21465 MBFHT Vízvár Észak - Tarany 93. - szénhidrogén 2006 MOL Rt. Zárójelentés a 93. Vízvár- Észak - Tarany kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Gellért Balázs, Horváth Zsolt, Jósvai József, Mészáros Vince Csaba, Kovács Gábor, Vinczéné Tóth Mária, Mauks Donát, Tóth László, Marton Tibor 268


T.21466

269

MBFHT Kunfehértó 90. - szénhidrogén 2006 MOL Nyrt. Zárójelentés a 90. Kunfehértó kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. Hatalyák Péter, Vadász Györgyné, Novák Dóra, Fogarasi Attila, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Kovács Gábor, Vinczéné Tóth Mária T.22109 MBFHT Cegléd 104. - szénhidrogén 2010 MOL Magyar Olaj- És Gázipari Nyrt. Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről. (geofizika) Hatalyák Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike Krisztina, Kormos László T.22115 MBFHT Inke - szénhidrogén 2010 Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogén kutatási tevékenységéről. (+Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán T.22115 MBFHT Szolnok - szénhidrogén 2010 Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogén kutatási tevékenységéről. (+Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán T.22115 MBFHT Tompa - szénhidrogén 2010 Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. Toreador Magyarország Kft. (RAG Hungary Kft.) 2009. évi jelentés a bányavállalkozók Szolnok, Tompa és Inke kutatási területeiken elvégzett szénhidrogén kutatási tevékenységéről. (+Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási terület - Tószeg Lemberkovics Viktor, Csík Zoltán T.22118 MBFHT Szolnok - szénhidrogén 2009 Toreador Magyarország Kft., RAG Hungary Kft. Kutatási zárójelentés "A. rész" a Szolnok kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek- és azok eredményeiről. (+Szolnok kutatási terület kutatási zárójelentés kiegészítése. Készletszámítási jelentés Szolnok kutatási Lemberkovics Viktor T.22219 MBFHT Inke - szénhidrogén 2008 Blue Star'95 Kft. Inke koncessziós terület szénhidrogén kutatási zárójelentése. (CH fúrások: Blue Topaz-9, Bolhás, Csákány, Görgeteg, Horvátkút, Inke, Igal, Jákó, Kaposfő, Kisberény, Kutas, Lábod, Marcali, Mesztegnyő, Nagyatád, Nagykorpád, Nikla,Gyarmati János T.22313 MBFHT Létavértes 108. - szénhidrogén 2011 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Zárójelentés a 108. Létavértes kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (Létavértes 1,2,Álmosd-É 1,2,Álmosd 4, Monostorpályi-K 1, Kókad 1,5.sz. fúrások; 135. Kismarja-I., 239. Hosszúpályi-I. részterületek) Szentgyörgyi Károlyné et al. T.22332 MBFHT Szolnok - szénhidrogén 2010 RAG Hungary Kft. Kutatási zárójelentés kiegészítés, Szolnok Kutatási Terület a Tószeg - SzolnokHajtótanya kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletek-, és azok eredményeiről. + Határozat. Lemberkovics Viktor 269


T.22341

270

MBFHT Nyírség- Dél - szénhidrogén 2010 PetroHungaria Kft. Kutatási zárójelentés a Nyírség-Dél kutatási területen elvégzett kőolaj- és földgázkutatási műveletekről és azok eredményeiről. 2010. június. (Vámospércs, Vam1, Penészlek, Pen-101, -101A, -102, -104, -104/A, -104/AA, -105, -106 szénhidrogén T.22416 MBFHT Darvas-Komádi 100. - szénhidrogén 2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 100. Darvas-Komádi kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről (105.Komádi-I, 128.Füzesgyarmat-I, 131.Füzesgyarmat-II, 213.Komádi-III, 155.Magyarhomorog-I, 166.Berekböszörmény-I, 214.Körösújfalu-I, 247.Kö Szentgyörgyi Károlyné, Sőreg Viktor, Amran Ahmed, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Krusoczki Tamás, Pusztai Judit, Szabóné László Adrienn, Berecz Ferenc, Pócsik T.22417 MBFHT Szegedi-medence 106. - szénhidrogén 2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 106. Szegedi medence kutatási területen végzett szénhidrogénkutatási tevékenységről (79.Szeged-II 87.Kiszombor-I, 88.Kübekháza-I, 126.Üllés-I, 240.Szeged-IV 130. Domaszék-I, 160. Balástya-I, 168. Mórahalom-II, 174. Zákányszék Kiss Károly, Sőreg Viktor, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Hatalyák Péter, Papp Katalin, Pusztai Judit, Szentgyörgyi Károlyné, Szabóné László Adrienn, Eperjesi T.22479 MBFHT Túrkeve-Vésztő - szénhidrogén 2010 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges kutatási zárójelentés a Túrkeve-Vésztő kutatási terület Nyékpuszta elnevezésű részterületére. (Melléklet: Micropaleontological study on cuttings of Nyékpuszta-1 well. Petrographic and mineralogical study of cuttings... Vitrinite Járai Zoltán, Márton Béla, Szabó Levente, Varga Gábor, Pudleiner Éva T.22497 MBFHT Berettyóújfalu 128. - szénhidrogén 2012 MOL Nyrt. Zárójelentés a 128. Berettyóújfalu területén végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Hencida, Hen-1; Berettyóújfalu, Beru-1, Beru-2, Beru-3, Beru-4, Beru6; Földes, Föl-ÉK-1; Püspökladány, Pü-K-1; Zsáka-1; Furta, Fu-Ny-2; Nagykerek Sőreg V., Amran A., Balázs E.-né, Eszes I.-né, Juhász Gy., Kiss K., Krusoczki T.Gy., Lux M., Papp K., Pusztai J., Szabóné László A., Szentgyörgyi K.-né, T.22498 MBFHT Túrkeve-Vésztő - szénhidrogén 2011 Magyar Horizont Energia Kft. Kutatási zárójelentés a Túrkeve-Vésztő szénhidrogén kutatási területekre. Kiegészítés a Túrkeve-Vésztő kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási zárójelentéshez (2012). Kutatási zárójelentés a Túrkeve kutatási területre. Kutatási z Járai Zoltán, Szabó Levente, Pudleiner Éva, Varga Gábor T.22563 MBFHT Hajdúszoboszló 120. - szénhidrogén 2012 MOL Nyrt. Zárójelentés a 120. Hajdúszoboszló területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről. (+ Határozat, +1 CD) Amran Ahmed, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi,; Krusoczki Tamás, György, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Sőreg Viktor, Szentgyörgyi Károlyné T.22634 MBFHT Igal II. - szénhidrogén 2012 Pelsolaj Kft. Kutatási zárójelentés az Igal II. kutatási területen elvégzett kőolaj-, és földgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről. (Nak-1 fúrás; Tamási 2D - 6-os, -7-es vonal; Lajoskomárom 2D - Lk-01270


271

07, -10, -11 vonal; + Határozat; +1 CD) Bíró István, Horváth Ferenc, Kádi Zoltán, Koroknai Balázs,; Musitz Balázs, Tóth Tamás, Wórum Géza; T.22781 MBFHT Monor 138. - szénhidrogén 2013 MOL Nyrt. Zárójelentés a 138. Monor területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Csévharaszt-2, Gomba-3, -4, -5, Jászberény-Ny-4, Monor-ÉK-1, -2, Nagykáta-Ny-1, Ócsa-2, -4, Sülysáp1, Sülysáp-É-1, -2, -4, Tápióság-1, Tóalmás-D-5 fúrások Balázs Ernőné, Boncz László, Lux Marcell, Klemenik Ráhel; Boglárka, Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szászfai; Judit, Tomcsányi Tibor, Milánkovich András T.22783 MBFHT Békéscsaba 129. - szénhidrogén 2012 MOL Nyrt. Zárójelentés a 129. Békéscsaba területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Nagyszénás-ÉK-1 fúrás; Gádoros 3D; + Határozat; +1 DVD) Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi, Papp Katalin; Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói László, Zsuppán Gyula,; Bárány Ágnes, Kormos László, Vida Erzsébet e T.22784 MBFHT Karcag 132. - szénhidrogén 2012 MOL Nyrt. Zárójelentés a 132. Karcag területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről. (Karcag-ÉK-2, Tiszaszentimre-2, Tiszaszentimre-3 fúrások; Bucsa-Püspökladány (Berettyóújfalu) 3D, Kunmadaras 3D mérések; + Határozat; +1 DVD) Amran Ahmed, Balázs Ernőné, Eszes Illésné, Juhász Györgyi,; Krusoczki Tamás György, Pusztai Judit, Szabóné László; Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, Gyergyói T.22906 MBFHT Nádudvar 0 OKGT Nádudvar lehatároló kutatási fázis zárójelentés. (szénhidrogén) Balogh Kálmán, Molnár Béla, Szónoky Miklós, Németh Márta,, Antal Sándor, Tarnai Istvánné, Puskás Zsuzsanna, Kormos, Emese, Havass Zoltán T.22961 MBFHT Mezőcsokonya - szénhidrogén 0 Magyar Horizont Energia Kft. Kutatási zárójelentés a "Mezőcsokonya" kutatási területre. + Határozat. Szabó Levente, Csizmeg János, , T.23003 MBFHT Mikekarácsonyfa 123. - szénhidrogén 0 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Zárójelentés a 123. Mikekarácsonyfa kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről(+ Határozat). (+ 1 CD, Barlahida 3D; Barlahida-II 3D,Gutorfölde-1; Rádiháza-1 (Gutorfölde) új fúrások,Eperjehegyhát-3, -6 (Szentpéterfölde) Németh András, Tomcsányi Tibor, Szabó-Horti Anikó, Vincze Marianna, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Gyergyói László, Pollner László, Szabó Barbara et al. T.23004 MBFHT Bajcsa 127. - szénhidrogén 0 MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Zárójelentés a 127. Bajcsa kutatási területen végzettszénhidrogénkutatási tevékenységről. (+ Határozat).(+ 1 CD, Belezna-M-1; Belezna-K-2; Őrtilos-1 új fúrások,Belezna-22, -25, -28; Iharos-2; Jankapuszta-1(Nagykanizsa); Pat-5 régi fúrások Németh András, Tomcsányi Tibor, Szabó-Horti Anikó, Eszes Illésné, Klemenik Ráhel Boglárka, Krusoczki Tamás György,Gyergyói László, Zsuppán Gyula, Kiss Valéria et T.23147 MBFHT Bázakerettye 133. - szénhidrogén 0 MOL Nyrt. Zárójelentés a 133. Bázakerettye kutatási területen végzett szénhidrogén271


272

kutatási tevékenységről (+ 1 CD,Barlahida 3D (I-II. ütem); Lovászi 3D (I-II ütem (LovásziPetisovce)); Budafa 3D; Ortaháza-Ny-6; Vétyem-I, -I/H;Tormafölde-1; Tófej-1; Balázs Ernőné, Balázsné Papp Katalin, Eszes Illésné,Krusoczki Tamás György, Németh András, Szabóné László Adrienn, Szentgyörgyi Károlyné, Tomcsányi Tibor et al. _KMO.04301 MBK Nyírség- Dél - szénhidrogén 2010 Geomega Kft, PetroHungária Kft. Kutatási zárójelentés a Nyírség- Dél kutatási területen elvégzett kőolaj-, és fölgázkutatási műveletekről, és azok eredményeiről - Bököny, Nyíradony, Nyírlugos, Nyírbéltek, Debrecen, Hajdúsámson, Nyíracsád, Penészlek, Haláp, Vámospércs, Ny Dr. Wórum Géza, Lőrincz Marianna, Hámori Zoltán MIBAD.06842 MBK Földes- Kelet 80. - szénhidrogén 2003 MOL Rt., Budapest Zárójelentés; Földes - - kelet kutatási területen szénhidrogén- kutatási tevékenységről MIBAD.17693 MBK Nyírség- Dél - szénhidrogén 2010 PETROHUNGÁRIA KFT HOR; ZÁR; "Nyírség- Dél" CH kutatási zárójelentés MIBAD.17945 MBK Létavértes 108. - szénhidrogén 2011 MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió EKT / Hatósági és társa VAR; ZÁR; 108. Létavértes kutatási terület zárójelentés SZBK.2751 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2007 Magyar Horizont Energia Kft. 20042007. évi részleges szénhidrogén-kutatási zárójelentés a Túrkeve - Gyomaendrőd elnevezésű kutatási blokkok részterületéről Rumpler János, Márton Béla, Varga Gábor, Szabó Levente SZBK.2839 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2008 Magyar Horizont Energia Kft. 20042007. évi részleges szénhidrogén-kutatási zárójelentés a Túrkeve elnevezésű kutatási blokk részterületéről Rumpler János, Márton Béla, Varga Gábor SZBK.2849 SZBK Békéscsaba 129. - szénhidrogén 2008 MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió Részleges kutatási zárójelentés a 129. Békéscsaba kutatási blokkban lévő köröstarcsai területről Holoda Attila, Sőreg Viktor SZBK.2850 SZBK Darvas-Komádi 100. - szénhidrogén 2008 MOL Nyrt. Kutatás-Termelés Divízió Részleges kutatási zárójelentés a 100. Darvas-Komádi kutatási blokkban lévő köröstarcsai területről Holoda Attila, Sőreg Viktor SZBK.3050 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2008 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges szénhidrogén - kutatási zárójelentés a Túrkeve elnevezésű kutatási blokk részterületéről (HHE-Endrőd-II tervezett bányatelek) Rumpler János, Márton Béla, Varga Gábor, Szabó Levente SZBK.3117 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2009 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges szénhidrogén-kutatási zárójelentés a Túrkeve elnevezésű kutatási blokk részterületéről (HHE-Déva-Kelet tervezett bányatelek) Rumpler János, Járai Zoltán, Márton Béla, Mészáros Judit, Szabó Levente, Varga Gábor SZBK.3356 SZBK Cegléd 104. - szénhidrogén 2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 104. Cegléd kutatási területen végzett szénhidrogén-kutatási tevékenységről Hatalyák 272


273

Péter, Kovács Ákos, Zsuppán Gyula, Mészáros Vince Csaba, Mike Krisztina, Kormos László SZBK.3380 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2010 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges szénhidrogén-kutatási zárójelentés a Túrkeve elnevezésű kutatási blokk részterületéről (HHE-Túrkeve-IV tervezett bányatelek) (CD-n is) Rumpler János, Járai Zoltán, Szabó Levente SZBK.3381 SZBK Túrkeve - szénhidrogén 2010 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges szénhidrogén-kutatási zárójelentés a Túrkeve elnevezésű kutatási blokk részterületéről (HHE-Túrkeve-V tervezett bányatelek) (CD-n is) Rumpler János, Járai Zoltán, Szabó Levente SZBK.3406 SZBK Battonya-Pusztaföldvár 101. - szénhidrogén2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 101. Battonya-Pusztaföldvár kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Sőreg Viktor, Amran Ahmed et al. SZBK.3454 SZBK Túrkeve-Vésztő - szénhidrogén 2010 Magyar Horizont Energia Kft. Részleges kutatási zárójelentés a Túrkeve-Vésztő kutatási terület "Nyékpuszta" elnevezésű részterületre (CD-n is) Járai Zoltán, Márton Béla, Szabó Levente, Varga Gábor, Pudleiner Éva SZBK.3462 SZBK Darvas-Komádi 100. - szénhidrogén 2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 100. Darvas-Komádi kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Sőreg Viktor, Amran Ahmed et al. SZBK.3583 SZBK Szegedi-medence 106. - szénhidrogén 2010 MOL Nyrt. Zárójelentés a 106. Szegedi-medence kutatási területen végzett szénhidrogén kutatási tevékenységről Sőreg Viktor, Amran Ahmed et al. SZBK.3600 SZBK Túrkeve-Vésztő - szénhidrogén 2011 Magyar Horizont Energia Kft. Kutatási zárójelentés a "Túrkeve-Vésztő" szénhidrogén kutatási területekre - I. Fejezet.; II. Fejezet (CD-n is) Szabó Levente, Járai Zoltán, Pudleiner Éva, Varga Gábor SZBK.3746 SZBK Túrkeve-Vésztő - szénhidrogén 2012 Magyar Horizont Energia Kft. Kutatási zárójelentés a "Túrkeve-Vésztő" szénhidrogén kutatási területekre. I .fejezet - Kutatási zárójelentés a "Túrkeve" kutatási területre. II. fejezet - Kutatási zárójelentés a "Vésztő" kutatási területre. + Kiegészítés a "Túrkeve-Vésztő Szabó Levente, Járai Zoltán, Pudleiner Éva, Varga Gábor

Hivatkozások KOVÁCS ZSOLT – FANCSIK TAMÁS 2015: A nem konvencionális szénhidrogének hazai kutatásának és termelésének potenciálja – Magyar Tudomány, Budapest, 2015 november, pp.1295-1303.

273


274

Összefoglalás A tanulmányban az LNG hazai előállításának lehetséges földgáz forrásaihoz kapcsolódóan földgázmezők szerint csoportosítva bemutatjuk azokat a földgáztelepeket, amelyek alkalmasak lehetnek a kívánt célra. Válogatásunkban 115 szénhidrogénmező 421 olyan földgáztelepe szerepel, amely megfelelt a válogatási kritériumoknak – zárójelentésben szerepelnek, nyilvántartásba vannak véve, ismerjük helyüket, vagyonukat, minőségi paramétereiket, elegendő információval rendelkezünk jellemzésükhöz. A számba vett szabadgáztelepek kitermelhető vagyona felszíni, normál állapotban összesen 12,3 milliárd m3 éghető földgáz. A földgáztelepek és befoglaló mezőik jelentős része bányatelekkel fedett, tehát ezekre a területekre valamely cégnek kitermelési jogosultsága van, ott termelés csak a vállalkozóval való megegyezés, közös munkaprogram esetén lehetséges. Nem termelő, de bányatelekkel fedett mezők esetében mezőfejlesztési program kidolgozására, műszaki üzemi terv készítésére és hatósági elfogadtatására van szükség. Bányatelekkel nem fedett mező esetében a mezőfejlesztés lehetőségét, gazdaságosságát mérlegelni kell. A 421 kiválasztott telep közül 271 van termelő mezőben, ebből 171 telepből még egyáltalán nem történt kitermelés. 66 telep olyan mezőben van, amelyből folyt már kitermelés, de jelenleg szünetel, itt 25 telep még egyáltalán nem termelt. 84 telep olyan mezőben van, ahol a mezőből még egyetlen telepben sem folyt termelés, illetve egy telep alkotja a mezőt (egytelepes). Mezők szerinti csoportosításban a termelő mezők száma 44, a leállított, nem termelő mező 29, és 42 egyáltalán nem termelő mező szerepel a listában. A vizsgált telepek közül 57 fűtőértéke kisebb, mint 30000 kJ/m3, tehát a telepek többségének földgázminősége jó, vagy kiváló. A mezők közül 10 nincsen bányatelekkel lefedve, további kettőnél csak a mező egy része, a kisebb elkülönült mezőrészek (szatellit telepek) nem fedettek.

274


9. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők

275

275


10. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek

276

276


11. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai

277

277


12. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők

278

278


13. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek

279

279


14. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai

280

280


15. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők

281

281


16. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek

282

282


17. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai

283

283


18. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők

284

284


285

19. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek – nincs hatályos bányatelek (a térképlapra belógó Mogyoród mezőre történt bányatelek fektetés) 285


20. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai

286

286

Ábrajegyzék

1. ábra. Magyarország szénhidrogén-kutatási és termelési területei 2. ábra. A felfedezett, kitermelhető vagyon (felül) és az évenként kitermelt szénhidrogén-mennyiség (alul) alakulása 3. ábra. A nem hagyományos szénhidrogén előfordulások felfedezett, kitermelhetőként nyilvántartott földgázvagyona milliárd m3 mennyiségben a Délkelet-Alföldön 4. ábra. A kiválasztott telepeket befoglaló mezők (piros színnel jelölve) elhelyezkedése 5. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők 6. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek 7. ábra. A Nagyalföld északi részén elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai 8. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők 9. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek 10. ábra. A Nagyalföld déli részén elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai 11. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők 12. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek 13. ábra. A Zala- Dráva-medencében elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai 14. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő válogatott szénhidrogén mezők 15. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő mezőkre fektetett bányatelkek – nincs hatályos bányatelek 16. ábra. A Kisalföldön elhelyezkedő mezők felfedező kutatófúrásai

1.8. LNG lehetséges hazai előállításának földgáz forrásai Táblázatok

1. táblázat: A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által nyilvántartott, összesített szénhidrogénvagyon 2015. január 1-jei állapot szerint. 2. táblázat. A kiválasztott telepekre vonatkozó alapvető információk 3. táblázat. A kiválasztott telepeket befoglaló szénhidrogénmezők áttekintése 4. táblázat. A kiválasztott telepek földgázának minőségi jellemzői 5. táblázat. A telepeket befoglaló bányatelkek 6. táblázat. A kiválasztott telepeket feltáró fúrások helyének koordinátái 7. táblázat. A hivatkozott szénhidrogén mezőkre vonatkozó kutatási zárójelentések listája

2

Felelős szerkesztő: Domanovszky Henrik Kiadásért felelős: MGKKE Copyright © Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület

Domanovszky Henrik. A tanulmányok készítésének vezetője Az MGKKE elnöke és a PAN-LNG Project koordinátora

Recommend Documents