Domanovszky, 3ándor Kéza^ oi.aon nester krónikája
/fl?/\^J'PW\o\
1^ PURCHASED FOR THE
UNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY
FROM THE
CANADA COUNCIL SPECIAL GRANT FOR
(NTERNATIONAL RELATIONS
'•*
//
4ít/
KÉZAi Simon mester
KRÓNIKÁJA. FORRASTAXULMANY.
—
IRTA
DR
ÜOMANOVSZKY SÁNDOR.
A FLÓR GYULA EMLÉKÉRE TETT ALAPÍTVÁNYBÓL KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
ÍÍUDAPEST. KIADJA A MA(iVAK TUDOMÁNYOS AKADKMIA. 19(M;.
Budapeat, az Athenaeum
r.-t.
könyvnyomdája.
TARTALOM. Lap I.
II.
Kézai krónikájának kéziratai
..
Kézai kölcsönzött szövegének birálata a)
Az elszó
h)
A húntörténet A magyar történet
c)
és eredete
és a bevezetés
22 33
Szent Istvánig és Regino használata
d) Szent István uralkodása e)
Az
f)
A
g) h)
által használt
sforrás
Kézai eredeti részei a)
Kézai eredeti
h)
Az
Függelék
:
A
105 rész
tulajdonnevek nyelvészeti bizonyítékai
Kézai
74 9H
évkönyvek liasználata
Gellért-legenda használata
A A
i)
..
94
Az I. Endrétl V. Istvánig terjed Az ad vénák függeléke
j) III.
altaichi
5 19
részei
író
Kézairól szóló irodalom
107
llö 121
I2ö
135 137
143 151
KEZAI KRONIKAJAXAK KÉZIRATAI.
Anonymuson kirl
írója,
kívül
annyit
évszázad múlt
a vita
el
magyar
a
nincs
vitatkoztak
Kézair('>l.
Egy
évszázad
alatt
óta, s ez
vélemények állottak
a legellentétesebb
mint
volna,
megindulása
más
történetnek
és állanak
még ma
is
egymással szemben.
Az kedvez
a kor, mely Kézai müvét volt arra,
forgalomba hozta, nagyon
hogy a múlt nemzeti nagylét ábrándjaiban
ringatódzék, hogy ennek minden csekély emléke
teremtsen
meg,
bizonyítsa
az
Kézai
hogy a
s
ujonan
is,
végletekig
felszínre
került
men
minimumra
chauvinismussal
emlékek
nagy
értékét.
nemsokára kiadatása után, mint minden magyar
krónikák sforrása szerepelt a tudósok eltt. a
körül cultust
sülyedt
:
higgadt
Ítélettel
Ma
nem
pedig értéke lehet
többre
egyszer másolatnál, mely nagy részben még kivonatos is. Xagy híre szétfoszlott, akárcsak az Anonymusé. De míg Anonymus nagyságát a magyar íróknak köszönhette, Kézai nagy híre egy német nyelven író tudós, Entjd müvei alapjiín tartani
terjedt
értéktelenségét
el,
különben
versenyeztek
az
pedig épen azok bizonyították, kik
újonan
felfedezett
történelmi
és
irodalmi emlékek dicséretében: Toldy Ferenc?, Szabó Károly
és
Kerékfjyártó Árpád.
Kézai ugyanis abban a különös helyzetben a nemzeti dicsség szempontjáb()l semmisíteni. oly
Grundlage 8ey«,M
')
1805.
Noha Engelt
nagyfontosságú
a
aller
Kovachich 1.
hogy ép
csak egy szerencsétlen tévedés ragadta
kijelentésére:
Chroniken mithin
»dass aller
Keza's
Werk
Geschichto von
die
Ungam
késbbi tárgyalói mégis, nem tudva, hogy
kérdés
XXVII.
volt,
igyekeztek nagy hírét meg-
:
Sammlmip
kleiner nocli uii<;edrutktor Stücke. Ofen,
.
8
:
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Sambucus-codexrl állította, levonták e tétellegmesszebbmen következtetéseket. Egyes német írók
ezt tulajdonkép a
bl
a
ennek alapján akarták bebizonyítani a bvebb szövegezések értéktelenségét, a magyarok pedig belátva, hogy ez alapon a bvebb krónikákból mindazt el lehetne vetni, a mi Kézaiban meg, mintegy
nincs
Igen hamar
midn hez
el
kényszerítve
jutottak
is
a
tanulmányozták
helyes
És mégis,
a német tudósok krónikáinknak az altaichi évkönyvekviszonya
alapján
behatóbban
Kézaival és a rokon
bvebb
kéziratokkal,
való
még
kérdést.
e
eredményhez.
heves
vak hangzottak
is
oly helyes és világos sza-
mint a milyenek Zeissbergéi
el,
homályt
voltak.
hogy Kézai egy középkori kézirata Horányi, a krónika els kiadója, még
növelte,
sem maradt korunkra. ismert egy góth irású
tizenkettedrét
Jen
hártyakéziratot 69 irott
columnával, melyet
Kosa
fnök
ez után rendezte kiadásait, i)
fedezett fel
Az
foglalkozni
egyszer intéztek
támadást krónikáinknak Kézaiban meg nem lév
adatai ellen, habár német részrl
A
kezdtek
nem
s
szent-ferenczrendi tartomány-
Eszterházyak birtokában
is volt Kézai míívének egy Kismartonban riztek, errl azonban másolatai tudósítanak, a nélkül, hogy a codexet
melyet
hártyakézirata,
csak kézirati
magát bvebben
leirnák.
Podhraczky, ki 1833-ban rendezte sajtó alá a
m
harma-
már egyik kézirathoz sem férhetett hozzá, s a példányról maga is úgy vélekedett, hogy azt a
dik kiadását,
Kósa-féle
ferencziek rendjének eltörlésekor ellopták vagy talán elégették.^)
^)
gothico in
Simonis
Páter Eugenius
.
mihique
benevolentia
^)
Simonis
ignorant, ea
insignem et
subiincienda
prelo
iste
et
utpote Cultori
duodecima novem
Vbi Codex
Chronicon. Budae, 1782. 5. 1. charactere quae Religiosissimus ac doctissimus Provinciáé Ord. S. Francisci obscuro quodam Hungáriáé
.
.
Kosa
angulo delitescentia erit,
Kéza
de
membrana
et
de
vetustatem
praeferentia,
Amico
singulari
suo
communicavit.
Codex hic
sexaginta columnis absolvitur
Kéza
.
.
.
libri
duo
ed.
.
est,
in
forma
.
Podhraczky.
per Alexi um Horányi fideliter restitutus
tamen vulgáris opinio
tenebris
e
humanitate ac
Budae, 1833.
latitet,
Eruditi
regnante Josepho II. Aug.
cum
de PP. Franciscanorum abolitione ageretur a quodam Ordinis Religioso
direptum
fuisse.
Vtinam, quod deterius esset ad amiciendum piper
aut inuido nobis fato, in cineres conuersum non
sit.
KÉZAI SIMOX MESTER ivRÓXIKÁJA.
A
9
kárt, melyet a két kézirat elpusztulása következtében
a tudományos kutatás
szenvedett, csak némileg pótolhatják a múlt századok hangyaszorgalmú búvárainak másolatai. kismartoni példányt már 1701. máj. 16-án lemásolta
A
Hevenessy Gábor,
rzi
könyvtár
még
is
ma
a
budapesti
két
egyetemi
LXX-ik
másolatok
Hevenessy-féle
És ezenkívül
ben.^)
másolatot
a
s
a
köteté-
maradt ennek
másolata
a
kéziratnak.
A
második
Cornides
már
szerint ez a másolat
A
jeles
ma
1030.
a
harmadik másolat Pray birtokában
budapesti
XXIX.
könyvtár
egyetemi
is
megfol.
volt, s
tulajdona.
ma
szintén
(Pray-másolatok
kötet.)
Sokkal
A
egyetemben, ezt a kéziratot
a marosvásárhelyi Teleky-könyvtárban rzik.
alatt.
sz.
A
Dániel másolata, de Podhraczky Hevenessy másolatból készült.^)
halála után TeUJcy Jóssef gróf koronar, Cor-
tudós
nides egyéb másolataival vette,^) s
a
rosszabbul
áll
a
dolog
a
második
kézirattal.
Kósa-féle példány egyetlen fennmaradt szövege Horányi két
kiadása.
Az els
a második
sem adta
bécsi kiadás hibáit
kiadáshoz
írt
Horányi maga
a pontos Kósa-féle
vissza
elismerte
is
elszóban,^) de a második kiadásban szövejiíet,
hanem a Sam-
Budai Krónika variansaib('>l javította.-'^ Igaz, hogy Horányi a corrigált szavakat megkülönbíiztetésül dlt betkkel szedette,^^ de még ezeknél sem tudjuk liiztosan, hogy a dlt írás csak javítást vagy betoldást jelent-e? bucus-codex
a
és
Az els
és legszkségese])b
kérdés ezek után, hogy mily
viszonyban állnak egymáshoz e kéziratok és kiadások
Hevenessy
»)
•)
1—14.
:
Gesch.
IVodhraczky IX.
loqiii
coi>iam fccit.
eil.
ToJ-
d.
ungrischen Heiolis. Wien, 1813.
5.
1.
Kézai
1.
Horányi. Budae.
16.
1.
Budae.
14.
1.
*)
ed.
*)
ed. Horányi.
")
Hinc verba
piacet,
aeque ex Hevenessio
Cornides
1.
) Engd ed.
megjelölik
?
kéziratot.
1.
Dániel
hraczky IX.
maguk
Cornides
és
a
(|ua<'
ex utroque acoepimus cursiva, ut Tyi>ogTaplí'"<
cliaractíTo a no?str.> nxlioe distinxiniu.s.
:
10
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
lemásolnak
melyet
a kismartoni
ez
;
Eszterliázy-féle példány.
Pray nem tudósít, hogy honnan másolt, de már Kollár és Podhraczky ezt a Hevenessy-másolat copiájának nevezték, i) Kollárnak tudnia is kellett volna, hogy honnan készült e másolat, ha azt Pray személyesen küldte neki, de összehasonlításaim eredményeként mégis kénytelen vagyok azt állítani, hogy a Pray-féle másolat nem a Hevenessy-félével egyezik, hanem sokkal inkább Cornidesével. Yan két eset, hogy Cornides hosszabb
hiányzik Uh.
die
ugyanaz
Praynál
és
a
hely
i^
cap.
I.
§. 5.
I.
nocte
ac
kihagy,
passzust
.
.
.
Civitate Dalmatie.
Civitate
consueuerat,
altéra
Don fluvii ver Jadrae Civitate
usque Lituam, tertia in litore,
quarta
D almát
ie.
App. cap. pauperes
van egy lib.
c.
.
Castri sünt
Castri et
^)
castrum
KM. KP.
ad Regem tribuit
eis
de
KH. K3.
hely,
II.
.
ut plieuda Castri et
terris,
Castrum KE.
.
qui
terram
venientes, Castri
11. §. 4.
Nobiles,
melyet mindketten egyenlkép változtatnak meg
II. §. 5.
fugientes ad
fuírientes
Cesarem locuti suat contra Abam, dicentes KE. KH. K3.
ad
Cesarem fugerant
KM. KP.
conquerentes ac dicentes
Ezek mellett nagyszámú variánst hozhatnék
mely
fel,
a
Cornides- és Pray-másolatokban egyenl. Pl.
Cuius apographum ex ditissima penu Hevenessiana communicavit
')
Kollár Ad P. Lambecii commentariorum Prayus e S. J. 1. Cl. Georgius Pray apographi Heve688. 1766. Vindobonae, librum I. nessyani copiam inter Ms. sua in fol. Tom. 29. p. t. et seq. retulit. Kézai
mecum
ed.
G.
.
Podhraczky. IX. 2)
A
szövegek
:
.
1.
használom
jelölésére a köv. jeleket
des-másolat
:
KM.
második kiadása KH. Podhraczky kiadása szerint idézem. »)
ut
KM.
;
Kézay HeveCorni-
Korányi Pray másolat KJ*. fejezetszámokat A K3. kiadása Podhraczky
Marosvásárhelyt :
:
KE.; a
nessy-féle másolata a budapesti egyetemi könyvtárban: ;
a
:
:
;
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
cap. 11.
I.
lib.
Thelae
§.
1.
fit
Vela
II.
Rutheniam.
IL
c.
Panfiliam Frigiam.^)
§. S.
Huni.
Partheniam.
Sosdaliam,
Panfiliam
Tejgiam.
^)
j
qualitate, Huni.
I
I
III. §.
c.
Deinde
i
I
II. §. 4. qualitate et quantitate
c.
íilius.
ex genere Teman.
]
Deinde Sosdaliam,
2.
§.
Vela fit Filie
íiliusJ)
filiae
ex írenere Zemein.^) c.
11
1.
discurrens
tam
par-
discurrens
cum
j»aruissimis.
iiissimus.
IV. §.
c.
7.
prope íluvium Ratus.*)
L
Duci deberent unanimiter intendere KE. KH. K3. Uh. II.
c.
Még
prope tluvium Patris.
Duci darent unanimiter intendere
§. 2.
KM. KP.
számtalan kihagyást, változtatást
és szórendváltoz-
tatást sorolhatnék fel a Pray- és Cornides-féle másolatok között
lev
szoros viszony bizonyítására, de megelégszem
még
az állandó, visszatér különbségekre utalok.
maximus
vegek
és nobiJes
szavait
ugyanis
azzal,
A
Pray
hogy
többi szö-
és
Cornides
rendesen mixtus és nationes alakkal variálják. Ezek után, azt hiszem, és
nem
szükséges tovább bizonyítani azt, hogy a Cornides-
Pray-féle
másolatok
a
legszorosabb
másolási
viszonyban
vannak.
A is,
szövegbl vett bizonyítékok alapján eldönthetjük azt másolat semmi esetre sem lehetett a
hogy a Cornides-féle
Pray-féle másolat forrása, mert míg a Pray-féle másolat tulajnevei rendesen megegyeznek a Hevenessy-féle másolatéval, addig
a Cornides-féle kéziratban gyakran modernizált, gyakran pedig torzult alakot találunk. latról készült
volna,
Ha
a i^-ay- másolat a Cornides-máso-
Praynak a Cornides-másolatban
tahilt
eltér alakokat Hevenessy alapján kellett volna visszaállítania, a mi absurd feltevés volna.
Vannak ugyan Hevenessy másolattal
')
•)
•)
a Pray-féle kéziratnak egyes egyezései a is.
om. K3. Thele Zemera KE. Pheygiam KH.
tiliae
KH.
«)
llacus
»)
l'ansiliam
KM.
Vannak
lile
KII.
a Cornides-féle
másolatnak
12
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Pray- másolattal szemben a
helyei, a hol az a
He venessy-félé-
vel egyezik, de egyrészt oly jelentéktelenek, másrészt oly arány-
talanul elenyészk, hogy az
még csak komoly
kételyt
Három fennmaradt
itt kifejtett
rokonsági viszony ellen
sem ébreszthetnek. kéziratunk tehát mind a kismartoni
A
Eszterházy-példányon alapszik.
Kósa-féle példánynak emlé-
Horányi két kiadása rzi. Ezek közül is csak az egyik jöhet számba, mert hisz az elst maga Horányi is rossznak ismerte el,^) s épen azért adta ki a krónikát másodszor is. De ez a kiadás sem nyújtja a Kósa-féle példány szövegét, két
csak
h
annyira nem, hogy bvítései
indították
hiba kijavításától
—
eltekintve
másolat lenyomtatásánál.
— néhány gramma-
Hy körülmények ;
közt azután a szöveg
a
három
kézirat és a
—
gyakran máskor önkényesen javított reproductiója. Ezekkel szemben Horányi kiadása állítólag más kézkézirat
újabbkori
—
hibás,
iraton
:
a
Kósa-félén
nem
de
alapszik,
adja
ennek
szövegét. Szerencsére a javításokat és betoldásokat
kel
Hevenessy-
alig több a
megállapítására alig vannak eszközeink
Podhraczky-kiadás ugyanazon
alapján
habár hibás, állapotába.
eredeti,
Poí?/?rac^^?/-kiadás ennek következtében
tikai
megokolatlan
e kiadás
hogy a Hevenessy-kézirat
arra,
visszaállítsa a szöveget
lijra
A
Podhraczkyt épen
szedette.
És ha ezektl
eredeti
dlt hetük-
eltekintünk, arra a különös ered-
ményre jutunk, hogy a Horányi-féle szöveg végig sokkal szorosabb viszonyban van a Hevenessy-féle másolattal és Podhraczky kiadásával, mint a Cornides- és Pray-másolat, mely szintén csak a kismartoni
különbség
Eszterházy-féle
nem több egypár
példány copiája.
Az
javításnál és eltér olvasásnál,
egész
nem
több két ugyanazon iratról készült másolat közti különbségnél, úgy, hogy az ember kénytelen felvetni a kérdést, vájjon különböz kéziratok voltak-e a Kosa- és Eszterházy-féle példányok ?
A
Kósa-féle
utána igazodnak.
Jen,
példányról
E
sz.-ferencz rend
provinciális
valamely félrees helyén, és
')
csak
Horányi
ír,
a
többiek
szerint a góth írású hártyacodexet
Kézai ecL Horányi. Budae,
fedezte
fel
Kosa
Magyarország
bocsájtotta Horányi rendelkezé-
é.
d.
10.
1.
;
13
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
^2
sére.i)
Eszterháziak példányárúi csak annyit tudunk Heve-
nessy és Cornides másolatainak széljegyzetébl, hogy azt a kis-
martoni könyvtárban rizték, és hogy szintén hártyára volt
írva.
Egyéb adatok nem tartalmaznak semmi oly küls ismertet jelt, melybl el lehetne dönteni, hogy tulajdonkép egy és ugyanazon, vagy két különböz kéziratról van-e itt szó? Mindkett hártyakézirat, ez az egyetlen közös vonásuk a Kósa-féle tizenkettedrét és 69 oldalra terjed, az Eszterházy-
sem lapjainak számát nem ismerjük. Viszont míg a Kósa-
félének sem alakját
az Eszterházy-példáiiynak ismerjük rzési helyét,
nem
félérl
tudjuk, hogy hol lelte azt a provinciális?
korban nem emlegetik
egy
kéziratot
Hevenessy
;
a
A
két
XVIII.
els évében (1701) másolja az Eszterházy-példányt s Horányi a század végén errl tudomással sem bír. A Kósaszázad
példány
féle
sem tudjuk
feltn
nem
pedig
honnan
:
is
van
tulajdonosáról
való vagy hova
egyezését tekintetbe véve,
—
elnevezve, azt
tnt, úgy hogy a szöveg szerény nézetem szerint
—
minden valószínség arra mutat, hogy ugyanazon kéziratról van szó mindkét esetben. A tévedést pedig ez esetben az okozhatta, hogy a késbbi írók azon kéziratot, melyet Kosa Horányihoz juttatott. Kosa tulajdonának tartották s így csináltak Kósa-féle példányt.
argumentumokat
még küls
Nézetem támogatására
is
óhajtok felhozni. Kosa szerzetének igen jelentékeny férha volt
(1714
— 1783.),
a szerzet
ki
évig egy 500 oldalas,
srn
történetét
megirta az 1774-ik
is
beírt foliokötetben,-) s így
abban a
helyzetben vagyunk, hogy az összeköttetést közte és az Eszter-
>)
(liiae
•
.
.
Cliaractere gotliico in nionibrana nianu ex aratis
Páter
Provinicae
quodam Hungáriáé
Eufi^enius
Kosa Ord.
anj^ulo delitescentia ... mihi
..
S. .
("hronicis. ..
Francisci obscuro
roinmunicavit. Codox
hinc in forma duodecinia novera et sexaginta columnis absolvitur. Krzai ed.
in
Horányi 5. ») Czime Hungária
tiae
1774.
1.
:
Collcctanea
—
Fratris
Ordinis
Készei:
ab I.
Eugenii Kosa anti
Miuorum anno
Aerae
1.).
1.)
S. Maritu*
P. X. Frauoisci Strictioris Observan-
Christianae
1206
III.
Abalienatos et
Annum
ad
Provinciáin ipsain exhibct (1—282.
Conventus exhibet (283—432.
(433—474.
S.
l.)
II.
usque
Modernos
Desolatos exhibet
14
DR.
házyak
közt
müvébl
saját
Kosa 1768-ban
lett
DOMANOVSZKY SÁNDOR
els ízben
vett
adatokkal
fedhetjük
fel.
szomorú
provinciálissá. Tisztét
körülmények közt foglalta el. Augusztus 2-án leégett a ferenczrendüek Sz. Mihályról elnevezett kismartoni kolostora és
temploma a gvardianatus
és
könyvtár
kivételével,
melyeket
csak nagy erfeszítéssel tudtak megmenteni, i) Kosát tehát els-
sorban az újraépítés gondjai foglalták
A voltak.
kismartoni zárda alapítói és kegyurai az Eszterházyak
A
1414-ben
leégett kolostor helyén a ferenczieknek is
volt rendházuk, de ezt
ezt
már
állítólag
megfogadta,
1622-ben,
kiviteléhez
ugyan már
1526-ban elhagyni kény-
Eszterliázy
szerültek,-) újraalapítását
ki
el.
Mildósnah köszönhette,
midn
Bethlen
körülzárta,
azonban csak nádorrá való választása
után, 1625-ben fogott.
1630 nov.
már
9-én
felszentelték
a
kolostort,^)
melyet
íia, Pál nádor kitüntetésben részesített ide temette 1682 márczius 31-én elhalt nejét, és maga is ezt az egyházat
az alapító
:
választotta ki temetkezési helyéül."*)
Még
több ízben
is
elhal-
mozták az Eszterházyak adományaikkal a franciscanusokat. Már Pál nádor akart nekik ugyancsak Kismartonban, a kálvárián új templomot alapítani, melynek alapkövét azonban csak Eszterházy Antal tette le 1758 június 4-én, míg a felszentelés Eszterházy Miklós jelenlétében 1766 július 30-án ment végbe. ^) Pápai rendházukat szintén egy Eszterházy, Eerencz, Miklós íia, Pál testvére alapította.^') Semmi sem volt tehát természetesebb, mint hogy Kosa ismét az Eszterházyakhoz, nevezetesen Eszterházy Miklóshoz folyamodott támogatásért.'')
Eszterházy ezt meg a rendház kibvítését
is
is
Ígérte,
elteremtésére gyjtést indítottak.
Id. 2)
Id.
3)
Id.
*)
Id.
»)
Id.
«)
Id.
')
Id.
273—4. m m m m 354—5. m 402—4. m m c.
48.
352.
1.
353.
1.
1.
1.
391.
1.
274.
1.
minthogy pedig a barátok 2000 frt
tervezték, az ehhez szükséges
1.
Kosa serénykedhetett
is
az
15
KÉZAI SIMON MESTER KRÓXIKÁJA.
építkezések körül, mert
készen állott az
j
még hivatalának
letevése eltt
1771-ben
épület. V)
Provincialatusa alatt az újjáépítés munkálatai közt sokszor fordulhatott
meg Kismartonban,
a
mi bennünket a könyv-
tár szempontjából érdekel.
Mint tárt
említettük, a
kímélte
A
meg.
Eszterházy Mikl(3s godását
csak a gvardianatust és a könyv-
könyvtár, úgy látszik, keletkezett
jóvoltából
Pál
azonban
tz
ndoniah
még
az
1630-ban,
köszönhette,
ki
az
alapít*')
gazdaEszter-
házyak kismartoni könyvtárát rájuk hagyományozta (1713. Az Eszterházy ak mai kismartoni könyvtára csak 1866-ban
».
alakult
bécsi
és
eszterházai
könyvtáraik
Az
egyesítésébl.-'
adományából keletkezett franciscanus könyvtár különben mai napig ^ Bihliotheca Franciscana Eszterháznana^ czímet visel. Ebben a könyvtárban kellett tehát meglennie
Eszterházyak
Kézai azon kéziratának, melyet 1701 -ben még Hevenessy a nádor könyvtárában lemásolt és Magyarország ezen szegletébl küldhette
el
Kosa Korányinak, még pedig második
azt
vincialatusának
idejében
(1777
— 1781.),
mert
pro-
Horányi
a
Memória Hunf/arorum« 1776-ban megjelent második kötetében még csak a bvült Kézait ismeri. Talán épen a Memória Hungarorum Kézaira vonatkoz(3 sorai indították Kosát arra, »
=^)
hogy a kéziratot Horányi rendelkezésére bocsássa.^) A kérdés az, hogy mi történt a kézirattal 17S2 után. visszaküldte-e azt
m
275.
'j
Id.
')
Az Eszterházy-könyvtár
1.
történetére
vonatkozó adatokért hálás
köszönettel tartozom dr. Merényi Lajos levéltárnok úrnak, ki a lepsziveseí^ített munkálataimban. Az 171.'i-ban a franciscanusokhoz került könyvek jegyzékét mé(r rzik az Eszterházyak kismartoni levéltárában. Kézai azonban ily czíraen nincs benne. A ferencziek könyvtárának primitív katalógusa, mely szerzt nem szokott megnevezni, szintén még az INIindkét jegyzékben benne van a adományozás idejébl való lehet. >De iugressu Hunnorum e Scythia« (Hist. Prof. 103.) mely alatt a kéziratot sejtem, noha az a »Nucleus Rerum Huugaricarum* (lí. Prof.
sebben
—
vagy a >Heroos Hungáriáé* (H. Prof. 102.) alatt is rejtzhetnék. •) Kézai vetustissimus Hungáriáé chroni»graphus. ex «|uo anno Ch. MCCCLVII chronico suo, in menibrana seripto plura inseruit anonymus 116.)
auctor cuius simul et Kézai opus *)
megvan.
A Memória
in aug. bibliotheca servatur.
Huiiírarortim
a
provincia pozsonyi könyvtárában
:
16
DR.
Horányi után
DOMANOVSZKY SÁNDOR
1809-ben
Kismartonba, vagy
többi
könyveivel
együtt
bekövetkezett
halála
könyv-
budapesti
piaristák
a
tárába került-e?^)
Azt hiszem EszterhásyteJcintsük.
sl
és
ez adatok elég
meggyzek
Kosa- féle kéziratot egy
melynek
ösmert
szerint így származtak
emlékei
egymásból
:
arra,
hogy a két
ugyanazon Tcéziratnah a
szöveg
bizonyítékai
^)
liártyakézirat
Horányi
és
(?)
Hevenessy másolata
1-sö kiadása
Horányi 2-ik kiadása
Pr?.y
Podhraczky
másolata
kiadása
Cornides másolata ^) Megkisérlettem a kézirat fölkeresését is, e téren azonban nagy akadályokba ütköztem. A kismartoni ferenczrendi, valamint a budapesti piarista könyvtár is a lelietö legnagyobb rendetlenségben van, a hol a
könyvek minden rendszer nélkül összevissza dobálva hevernek, a hol az ember semmiféle útmutatást nem kap, hogy e chaotikus zrzavarban is eligazodjék. Ehhez járul az ujjnyi vastag portól belepett könyvek egymás mögött és fölött való összezsúfoltsága s a kismartoni könyvtárban a szekrények czélszerütlensége is. Bár a szekrények nem üvegesek, széles faráma van rajtuk s hogy az ember némely sorokhoz hozzáférjen, elbb e nagy fakereteket kell levennie. Pedig ez a könyvtár sok érdekes könyvet rejteget, hogy egyebet ne említsek, Oláh Miklós könytárának egy részét is szép Aldinákat, görög és római auctorokat (köztük egy Homerost is) Oláh sajátkez és bö megjegyzéseivel, oly brkötésekben, melyek a könyvkötészet legszebb produktumai közé számíthatók. Nem kevésbbé érdekes lehet a budapesti piarista könytár anyaga sem, a hol Horányi hagyatékán
csak némileg
sr
:
sr
—
még a szerzet más több nevezetes tagjának hagyatékát rzik. könyvtárnak nagy rendetlensége következtében azonban nagy elfoglaltságom mellett Kézai felkutatásának munkáját abba kellett hagynom.
kívül
A
Biztonság
—
kedvéért
még
kérdést intéztem, vájjon czimzett válaszlapot
is
az
nem
ország
összes
franciskánus
könyvtáraihoz
rejtzik-e ott a kézirat, kérésemhez a meg-
mellékelve. Sajnos azonban, ez a kísérlet
eredménynyel, a válaszokban,
—
nem
járt
melyekért ezennel köszönetet mondok,
—
hogy a kézirat nincs meg, az andocsi (Somogy m.), boldogasszonyi (Mosón m.), dunaföldvári, füleki, galgóczi, kolozsvári, nagykanizsai, szegedi és szécsényi házak pedig válaszra sem méltatták kérésemet, holíjtt a Magyar Minerva szerint Szécsényben 65, Füleken 73, Kolozsváron 255, Szegeden 300 kéziratot riznek. 2) A Dubniczi Krónikáról szóló forrástanulmányom írásakor e
tudósítottak,
viszonyról szóló részt,
még nem
volt helyes
képem
s
e
szerint a Kézai-kéziratokról
mint hibásat ezennel visszavonom. (V.
ö.
Századok 1899. 239.
1.)
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
A
szövegek közül kétségtelenül a Horányi- és Hevenessy-
adják
félék
ban
a
17
a
mig Cornides
textust,
joblj
romlottságának
szöveg
Pray másolatai-
és
nyilvánvaló
igen
bizonyítékai
vannak, mint azt már az elbbi összehasonlításban lehetett.
Minekeltte
még egy
nénk,
t.
tulajdonképeni
foglalkozó
kutatókat,
hogy mily viszonyban vannak
i.,
tárgyalására
idn
kérdés, mely hosszú
fontos
Kézaival
a
tévesztette
m
a
igen
vár
áttér-
meg-
át
eldöntésre
a Sambuciis-
szövegek
e
észlelni is
codexhezS)
Hisz Kézai felfedeztetése Wadding
Sambucus-codex
által
-)
tulajdonkép a
felfedezése.
Ezt a codexet említik Kézai krónikája néven egy százada magyar irodalomban Kollár,^) Bod,^) Engel is,
dal
késbben
és
szerepel
idkig
•^)
codex
e
neve a Kézai-kéziratok
még történelmünk
;
alá »Kézai
közt a legújabb
millenáris kiadásában
facsimiléje
is
els lapja« czímet függesztettek.
Pedig
Sambucus-codex
a
reánk maradt
Kézai
és
másol atl)an
több
szövege közt bizony nagy eltérés van.
Maga
a
—
—
nagyobb rész úgyszólván csak csekély kivételekkel a Budai Krónikával egyezik, habár mindig vannak oly eltérései a Budai Krónika szövegétl, melyek a Kézaival és a Pozsonyi Krónikával való szoros rokonsági viszonyt árulják el. A megtéveszt
zavart
és
okozó
csak
elszavával és bevezetésével
az,
indul
hogy
ez
a
kézirat Kézai
meg, st, hogy ennek jobb
szövegét adja, mint a többi ránk maradt másolatok. ezt kell elsztir
lata
nem
kiemelnem mert
lehet,
—
a
Knn
FjUzIó
uralkodásának
Korányinak csak második kiadását ves/em az elst szintén
maga is hibásnak tartja. nem jöhetnek tekintt-tlto.
•)
VII.
1.
-
azon
s
tíz
tekintetl>e. núnthoi^y
Endlicher és Florianus kiadásai
Annales Minorum. Roma*'. Akadémiai Értesít 1H55. 78. 1.
AVaddingus
259.
—
De
Sambucus-codex Kézai máso-
:
1732.
—
II.
166.
Waddingus
l.
itt
és élt
1578-1657. »)
librum
I.
*) *)
XX VIII.
Ad
J*.
Lambecii
(\>mmentari.>rum
Vindobonae. 1766. 688-()í>l.
»ie
Aujíusta
Bibliothoca
1.
Magyar Athenás. 1766. 141. Sammlungcn kh'iu.r Kovachich I.
:
V.
a függelékkel
Í3.
DOMANoVSZKV
:
KKZAI
155.
KK«>NIKÁJA.
no«h
Stü'ko
un;.'^cdriH'kt«r
1.
2
DOMANOVSZKY
18 esztendejét, át,
hanem
sokkal
:
KÉZAI KRÓNIKÁJA.
melyek történetét Kézai megírta, nem innen erre
vonatkozólag
szegényebb
egy argumentum
is
és
is
a
többi
krónikák
e
gyarlóbb elbeszélésével egyezik.
elég
veszi
ponton
Ez
az
annak bebizonyítására, hogy a ránk
nem lehetnek kivonatok egy melyet a Kézaitól származó, esetleges bvebb krónikából Sambucus-codex tartott volna fenn, mint azt egy idben maradt rövid Kézai-szövegek
,
Engel
hitte.
II.
kézai kölcsönzött szövegének
bírálata És eredete.
Feladatom most már
els sorban az
hogy
lesz,
meg-
vizsgáljam Kézainak a többi TcrónUcáho.? való viszonyát, külö-
nösen
abból
szempontból,
a
hogy mit
meríthetett
azokból,
vagy azok mit meríthettek belle.
Az
mészetesen a
vele
codex
—
a SambncuS'Codej-
egy családhoz
tartozó
fog
^)
Kópés Krónikát''')
állani,
—
ter-
mellette pedig
Budai Krónika,-) AcephahisEzekkel szemben a
Dnbniczi Krónika.^
és
3)
els helyen
codexek közt
összehasonlítandó
Bécsi
és rokonait a Kaprinai-,*') Teleki-,') Beldi-
és Csepreghy-vodexeket
')
és a
már fentebb
hoz szintén sokban közel álló Pozsonyi Krónikát
Hogy
bevonni az összehasonlítás keretébe. a gyanút, hogy csak
^^)
még
kell
pedig elkerüljem azt
használom
pontokat
azon
^)
említett, és Kézai-
fel
tanulmá-
nyomban, a melyek talán egy elre megalkotott nézet bizonyítására alkalmasak, nem fogom érveimet azon sorrendben felsorolni,
melyben
egymásra
logice
fogok mutatni
esetekben
szetesen oly
belle
arra. a mit is,
s
minden pontnál rá
következtetni
midn
az
lianem
következnének,
végig fogom venni Kézai egész szövegét
az
termé-
lehet,
ellentétes
vélemények
bizonyítékául szolgál.
:\Ied.
')
Idézeteknél S.-el fogom
«)
Jele
')
Jele: A. Bécsi császári könyvtár 545. cod.
*)
Jele:
:
BK. Hess D.
jelölni.
1473-iki kiadás után.
Budapesti
^Múzeum könyvtára.
Xemzeti
Cod.
Lat.
Aevi. 165. ^)
.Jele
•)
.ícle
:
:
BKK. K.
Bécsi császári könyvtár 405. «od.
Budapesti
eoryetomi
Collectanoorum Manuseripta in 4-to B.
könyvtár.
toni.
Stepliani
Kaprinai
VII.
')
Jele: T. Budapesti akadémiai könyvtár
*")
.Fele
») '<*)
F.at.
:
B. Egri érseki könyvtár.
.íele
:
Cs. Marosvásárhelyi Teleki-könyvt&r fol.
Jele
:
V. Pozsonyi káptalani kíWiyvtár.
Cod.
1029.
l-r.
sz.
V2.
sz.
22
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
aj
Az elszó
Az elszóban Kézai óhajtván a magyarok
nem utánozta
elmondja, hogy a király megismerni
történetét, ez
siust,
arra indította, hogy a
Orosiust^ ki igazságtalan
és azokat gonosz szellemek:
czáfolja ez állítást
t
szétszórt adatokból összehasonlítsa azt^
különböz országokban de
és a bevezetés.
a biblia
a magyarok iránt
aliorumnák ivadékainak mondja^ alapján
és azzal is vádolja
Oro-
hogy elvakultságában csak a magyarokra kedveztlen
eseményeket jegyezte
Ö nem
fel.
fog így tenni, czélja az igaz-
ságot keresni: »veritatem imitari«.
Hogy a származásról szóló ama mese nem Orosiusnál^ hanem Jordanesnél és Sigebertus Gemhlacensisnél van meg, és hogy ama vád Orosius ellen, hogy a fél ezredévvel késbb élt Ottónak akart kegyeiben járni, óriási anachronismus, nem változtatja meg ezen ajánlás értékét. A középkori írók azon kevés eszközök
melyek tudásuk kibvítésében renszerették fitogtatni nagy tudományukat,
mellett
delkezésükre állottak,
is,
s így aztán nem is csodálhatjuk, ha néha helytelenül alkalmaztak valamit, ha néha cserben hagyta emlékez tehetségük. Jordanes különben is az aliorumna-mondánál tényleg Orosiusra hivatkozik, a mi nagyon érthetvé teszi e hibát. i) Érdekesebb már az érvelés ez ellen a mese ellen, de tulaj donkép az egész elszónak csak annyiban van értéke, hogy megtudjuk belle
a szerz
nevét, a
kort,
melyben
ír
és
az
okát.
íratás
Hisz
az elszó azután vajmi kevés összefüggésben van a tulaj-
maga
donképeni
mvel; még
egy odadobott vinista
czélja
a
szép frázis, melyet
embere nem tudott
»verüatem imitari« is csak azonban a középkor chau-
elérni.
Mindennél fontosabb azonban ránk nézve az a viszony, melyben az elszó két fenntartója, Ké^ai és a Sambiiciis-codex egymáshoz állanak, mert itt mindjárt kitnik, hogy a helye-
^)
Post
autem non longi temporis
Hunorum gens omni
intervallo, ut
refert
ferocitate atrocior exarsit in Gothos.
refert antiquitas, ita extitisse comj)erimus.
Filiraer által történt kizése.
Nam
Orosius, hos, ut
Következik az aliorumnáknak
KEZAI SIMOX MESTEK KRÓNIKÁJA.
23
sebb szöveget a Sambucus-codex tartotta fenn és hogy Kézai
—
Cum .
.
et
.
i(l
.
eiusJem ystorias.
.
.
iiatioriis
.
.
íjuae diversis scartabelis
.
.
.
sparse sünt.
.
mulieres, que patrio nomine
.
litora
fiat
.
.
primo
falsissima
per
.
.
nationis eiusdem victorias. «|uae diversis
sjmrsa
•)
bellis
sparse sünt.
.
.
.
mulieres.
per
,
.
generatio
(jue *)
deserta
^)
nominantur. litora
.
.
.
tiat
falsissima
textum comprobatur.'') KP. K3. KH.
S.
Mindezekbl hogy
.
.
paludis
Meotidis.
textum comprobatur
látszik,
.
.
.
plaudis meotide. .
'):i'lia-
cognoscere.
etiam veraciter cousti-
nomine Balhicme
per deserta lóca siue
.
et id
.
.
.
Baltrame nominantur. .
.
aftectuose
tisset.
.
.
rossz másolat. Pl.
Hungarorum gesta
ceret
mihi veraciter consti-
.
.
csak
Cumnostro cordi
gesta cognoscere.
tisset.
.
—
ismerjük
uestro cordi attectuose adia-
Hungarorum
ceret
ma
a mint
legalább
KE.
per
K^I.
különbségekbl világosan
az értelemzavaró
Sambucus-codex jobb szöveget
a
porro
ha egy-két helyen a többi kézirat
helyesen
is
tartott fenn,
egy-egy a
ír
Sambucus-codexben lev értelmetlenséget.
Még ban, a
sokkal érdekesebb ez a viszony a következ szakasz-
bevezetésben, mert
már egy harmadik
itt
szöveg
is
maradt fenn a Pozsonyi Krónikáé, mely a Sambucus-codex minden legcsekélyebb eltérésénél a Kézai kéziratoktól, mindig .
az elbbivel egyezik.
.
.
.
.
.
.
... sub etato sexta.
in etate sexta.
diuersas diuersi
históriás
descripseruiit.
... Orosius
...
*)
I
alii«|ue
(juamiilures
díuersas
históriás
.
.
.
Orosius et Goí/'ráíuí!
;
S.
diuersi
descripserunt. ') al''M^>*-
4uamplures.'')KK.KM.KI».K3. KH.
]\
KP. KM. KP. sparsae K3. ") generato KM. KP. geiierationes K3. Horányi pedig helytelenségét, a quaedam szóval helyettesíti. ')
affectusse
•)
sparta
KM. KM.
*)
Baleneme
'•)
probatur
'•)
istorias S.
) Gütfredus i*^
KM.
complures KP.
érezve ennek
;
24
DR.
De nemcsak bucus-codex
ezek az eltérések bizonyítják, hogy a
a Pozsonyi Krónika
és
tibb és helyes szöveget,
Sambiicus-codexben passzus, mely a
autem in
illó
DOMAXOVSZKY SÁNDOR
és
hanem különösen a
tempore
illius
mundi
quam ad homim pronior
Ez
a
krónika
is,
tehát az aetas secundával
a
y>Ego
opus inchoavi, quando ^)
et
omnis caro ad
többi
magyar kútfnk,
régi
ezen
s
katholikus-keresztény
nemzet származtatását Noétól
a
az
erat«.^)
mint a
Augustinus felfogásának hódol, szempont szerint
lev
hiányzik:
teljesen
illiul
Samerede-
az e fejezet végén a
caritas refriguerat, iniqiátas abundauerat
maliim,
az
Krónikában
Pozsonyi
Kézai kéziratokból
fenn
tartotta
A
kezdi.
vezeti le
genesis történetét külön-
ben krónikáink kétfélekép tárgyalják.
Az
egyik
vázlatos elmondása a leszármazásnak, mely a
csak
rövid
Semtl, Kámtól
számának elmondása után mindjárt a Bábel tornyának építésére tér át. A másik b, részletes felsorolása az egyes nemzetek származásának. Termé-
és Jáfettl származott nemzetségek
mindkett biblikus alapon áll. Az elbbi, rövidebb Sambucus-codexben és a a Budai Krónikában, az utóbbi, bvebb változat Pozsonyi Krónikában van meg pedig a Bécsi Képes Krónikában és rokonaiban a Kaprinai-,
szetesen változat
;
:
Teleki-, Béldi-
Csepreghy-codexekben, továbbá a Dubniczi
és
még a Bécsi Képes Krónika nyomán halad. Kézainál szintén ama rövidebb változatot olvashatjuk. Az egyes krónikák egymáshoz való viszonyára már itt bepillantást enged vetnünk, hogy a különböz kéziratok hogy Krónikában, mely
itt
osztják fel a hetvenkét nemzetséget
A
magyar krónikákban a Sem,
nemzetségek számainak összege kal
elterjedt
végösszeg
nem
72-es is
számot
Sem,
Kám gyanánt
kell
és
Kám
és Jáfet közt.
Jáfettl származott az augustinus-tanok-
keresnünk,
ha
esetleg
a
tesz ki épen 7 2 -t. Végösszeg gyanánt külön-
ben valamennyi magyar krónikában egyhangúan hetvenkett áll.
De már
osztásának
meg, hogy
a t. i.
vannak eltérések. Isidorus felKépes Krónika számarányai felelnének Jáfettl 15, Kámtól 30, Semtl pedig 27 nem-
a
részleteknél
Bécsi
')
habuüdauerat. P.
^)
prompoior V.
.
KKZAI 8IM0X MESTER KKüMKÁJA
25
származott. V Ha nem tudnók, ho?;y a Bécsi Képes Krónika genesise épen Isidorus és Hieronymus alapján megváltoztatja a genesist, s annak eredetibb formája ellen pole-
zetség
úgy ezt tartanok az eredeti változatnak. A Budai Krónikáról szóló tanulmányomban azonban kimutattam a Bécsi Képes Krónika szövegének a Budai Krónika szövegébl való mizál,
átalakulását,^)
így itt a
s
Budai Krónika
változatát kell krónikáink
E
nünk.
nemzetség
17
22,
Kézai
határozottan
még
el,
Semtöl
származott.-')
számarányain torzultak
pedig
szerint
Sambucus-codex
és
számfelosztásának
eredeti
Kámtól 33 a
és
meglátszik,
és
Pozsonyi
hogy
tekinte-
Jáfettöl
Krónika
szintén
pedig a Pozsonyi Krónikál)an az
által,
ebbl hogy
Semhez tartozó számot, Kézainál pedig, hogy a Sem 22 nemzetségé])l 25, a Kám 33 nemzetségébl pedig 37 lett; oly liibák, melyek a római számok másolásánál könnyen fordulhattak el. így azután a tulajdonképeni végeredmény a Pozsonyi Krónikában 77, Kézainál
az író Jáfetnél megismételte a
épen
pedig
79
volna,
lett
de
azért
mindketten
csak
72-öt
írtak végösszeg gyanánt, mi mindkettejük gondatlan másolásá-
nak bizonyítéka.
A
rövid genesissel
b
családjának igen
szemben
áll
a Bécsi Képes Krónika
leszármazási táblája, mely saját vallomása
szerint Josephus^) és Hieronymus''') után készült.
Ezzel kapcsolatban tárgyalják krónikáink a Bábel toniyánaí.-
építését
torony építjének, Xímróilnak
e
s
történetét
is.
A kettéválás még itt is megvan. ^Fagát Nimródot a Béfsi Képes Knmika és a családjához tartozó codexek a (lenesis X. része alapján hatalmas és kegyetlen vadásznak jellemzik, kinek uralma Babylontól a tengerig terjedt, s a bibliának még azon szavait
is
átveszik,
közmondásszeríien ban, melyet Kézai
a
változat
két
')
í
melyek szerint a hatalmas vadászokat
A
másik variatió-
követ, mindez hiányzik;
de megegyezik
Nimródoknak is
abban,
gyí^nígy osztja
fol.
hogy I).
nevezték.
mindkett
K. T.
\\.
t
*)
')
Quest.
')
:
Hel)r.
in
(ícnesini.
a J^ábel
Cs.
Századok 1902., 729—752. és 810—831. 1. Kz a számarány a német ^lüfrolnnél is. Josephus Flavius De antiquitate .rudeoruiii
»)
tekinti
libri
XX.
26
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
tornya építjének, a mi szintén az egyházi atyák befolyásának tulajdonítható, kik tényleg ezzel a hatalmas fejedelemmel hoz-
ták kapcsolatba a Bábel tornyának építését.^)
Budai
a
Kézai,
Krónika,
Pozsonyi Krónika ugyanis
után Nimród
óriás,
Thana
nemzetségbl meg-
egy esetleges hasonló veszede-
lem ell oda menekülhessen. Ezt követte isten haragja nyelvzavar.
15.000
akarták pedig
és a
toronyban pedig az istenek (Deorum) temploma
A.
volt a legpazarabb kivitelben, melyet le is
sége
a
és
hogy 201 évvel a vízözön Jáfet
a
fia,
a torony építését, hogy
kezdte
Sambucus - codex
a
elbeszéli,
lépés
Nubia
emelni.
Memphis
A
ír.
hossza ugyanannyi,
volt,
torony szélesa hold köréig
s
feküdt,
romjai
különböz adatokat, melyek
a tor-
Egi^iptom között
és
és Alexandria közt láthatók.
Ezeket a nagyon
is
nyot Nubia és Egyiptom közé teszik, romjait pedig Egyptom
másik végében
megmagyarázni. 2)
A
kossága mellett az
Már
az
Krausz
látják,
igyekezett
összekapcsolni
ilyes tévedések
évszám
is
könnyen megeshettek.
helytelen
Isidorusnál
;
411; a Septuagintában 431 jön ki, magyar krónikák 201-ik éve egyikkel sem egyezik.
Josephusnál
Különben az egész mert
e szerint
hanem a lehetett, s
dics-
a babyloni
Bd
Hieronymus
quae ab
Bábel apelláta
is
Kusé,^)
s
a
menhely keresése, itt
Josephus
említi ezt az okot,^)
;
in Genesim. »Nemrod filius Chus, populo tyrannidem, regnauitque in Babyconfusae sünt linguae turrim aedificantium
Quest. Hebr.
:
quod
in
ibi
est.«
2)
Krausz: Xemzeti krónikáink Gen. X.
*)
Josephus riavius.
Anti(|U.
V iprjlóie 00 1^
yóoío
irig
hanem
onnan tudja a krónika, hogy a torony négy-
3)
olxoÖourjOhi'P y.tii
eo,
;
a
egyeznek
arripuit insuetam primus lone,
áll
tehát
más vonások is. A torony alatt templomot kell érteni. Ennek leírása Herodotos
leírásán alapszik,
')
fia,
elleni
krónika forrása
a kire a krónika hivatkozik
eladásával
az
A
hírvágy.
és
134
elbeszélés ellentétben áll a bibliával,
Nimród nem Thana
oka sem a veszedelem
toronyépítés
és
középkori tudósok felületessége és tudá-
bibliai
vonatkozásai.
21
— 30.
1.
8.
Tinv tiooyÖuoív
?/
to
(tno)líí(tg,
A
.Jud.
Lib.
di^u'irjt^ixv
nyelvzavar
I.
c.
öuyrj-d'Fírj
u.
ott.
4.
4,
2.
núoyou ydo
u€TfXfv(JíiT&ai ö^ 3.
KÉZAI SIMOX MESTER KHÓMKÁJA.
onnan
szögletes és
hogy 15.000 lépés
tudja,
27
széles és hosszú/)
csakhogy egész Babylon nagyságát alkalmazza a torony nagyságára.^) A fekvés meghatározásánál a krónikás az Aetliinpia nevet
Ha
Nubiával,
felcserélte
az
közt feküdt, akkor
nikás
tehát
nem
volt
is
Bábelt
áttette
Aethiopia
afrikai
azonban a torony nem az
Aethiopia
ázsiai
és
nevével.
Egyiptom
A
Ximród birodalmában.
Afriká])a,
összezavarta
ott
és
kró-
— Krausz nézete szerint — a hibás olvasás utján keletkezett, de a bibliában bennlev Syene tornyának fogalmával.
Thebaissal
kapcsolatban
»Sienites
említi:
Thehas nascitur, trabes ex eo fece^s
kett
gáltat a
Ez
reges«j^) s így
Nem
rbben.
—
A
szentélyt
mehetett végbe,
tehetjük
hogy
fel,
s
talán ott
krónikás
a
ez adatokat legjobb esetben
—
a zavar
itt
Bél templomnál
ugyanis
leírja
s
vei
okot szol-
az összezavarás azonban szerény nézetem szerint
Herodotost;
szik.
S'mnem
összezavarására.
a krónikás forrásában
tette, s
Ezt Isidorus
circa
azt hiszem
még
egysze-
is
volna
ismerte
másodkézbl merí-
Herodotos leírásán alap-
lev
a torony tetején
az ahhoz kötött hitet és czeremóniát, azután meg-
hogy így van ez Thebaisban is, s áttér ezen thebaisi szentély és hit ismertetésére.^) Csakhogy ehhez még hozzájárul, említi,
hogy
az
író
Thebaist
tornya
vagy
thebaisi
Egyiptom másik
összecserélte
városával, Memphissel.
Bábel
lehetett
így
templom
és
király-
Syene
tornyábi)!
ebbl Memphis,
vagyis
a
Bábel tornyából egyiptomi piramis.
Említettem már, hogy a biblia szerint Ximród Chus volt és
nem Thanaé, kinek neve
nincs
ezen a külíinbségen alapszik a két variatió különbsége.
Képes Krónika kat,
ród
ír()ja jól
A
J^écsi
ismerve a bibliát és az egyházi atyá-
különösen Hieronymust, megbotránkozik azon, hogy Nim-
Thana •)
íia
legyen, és ezzel ellentétben azt állítja:
15000 lépés
=
120 stádium, inert
) Babylon leírása 1. •) Etym. Lib. XVI. *)
xmu
tia
És ép
a bibliában.^)
is
ioy *)
Herodotos
I.
182.
179.,
eg-y
a tomplomé
stádium 125
1.
*
Porro
lépés.
181.
11.
5. .
.
.
nuiof lonnf, om Afjor;*
xara o't
7if(i*
^V
Hri>it;at
ifui
Alyvníi^at
.4iyÚTitiai,.
Krausz a itcrossus kháld törtéuetirónúl elforduló Tauais
val akarja e nevet kapcsolatba liozni. Id. nni
2').
1.
folyó-
.
28
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DK.
Clms genuit Nemioroth«. Polemizál azon nézet magyarok Nimród utódai, tehát hamiták legyenek apparet omnibiis clictum
Hunor
illorum
esse
veriim,^)
hogy a
ellen,
»Ex
:
qiiibus
qui dicunf,
Magor patres Hungarorum fuerint filii fit filius Chus, qui fit Cham, qui fit a •Noe maledictus: tum qiiia non essent Hungari de genere Japhet, secundum dictum heati Hieoronymi ; tum rtiam quia qiiocl
et
Nemprotli, qui
nunquam
Nemprotli
habitauit circa fíuvium Thanay, qui est
ad orientem, sed ad maré occeanum« í^em érdekelhet bennünket az, hogy helyesek, 2) sokkal fontosabb, hogy ezzel
mily leszármazást fog felállítani az scriptura
sanctus
episcopus
Sigilbertus
Magogot
a
Ha
teszi
Enethet
in
ex
Hunor a quibus Magari ^
is.
ép ez a polemizálás a kéziratok rokonságára
nem
a másik változat
lett
volna
szerzjének nem
Képes Krónika
Bécsi
et
et
A krónikás tehát, hogy Hieronymus magyarok japhetita eredetéhez visszatérjen, meg satyánknak, t költözteti Eviláth földjére
vele véteti el
De vet.
Antyoclienus
sünt nominati«.
állításához,
és
már most dicit sacra
nacionum, intravit terram Evilat
coniuge sua Enetli genuit Magor
Huni
»Ergo sicut
Huugari descenderunt a Magog ^) diluuium anno quinquagesimo VIIIo,
qui post
seribit
cronica Orientalium
et
mennyiben
sancti doctores
et
Ja])het,
filii
sicut
író.
az érvek
ellentétben
érvelni.
Az
tozata,
mely a Budai Krónikában, a
lett
fényt
volna
a
alkalma
eredeti tehát mindenesetre a genesis rövidebb vál-
Sambucus-codexben, a
Pozsonyi Krónikában és Kézainál van meg.
Krónika
is
meg elbb, úgy
ezzel
szemben
a
bvebb
A
változatot,
Bécsi
Képes
Hieronymus,
Isidorus és Josephus alapján csak azért hozza, hogy kimutassa
a jafetita eredetet;
és ez a változat
Krónika többi rokoncodexébe Csepreghy-codexekbe
')
itt
A
is,
:
ment
át
a Bécsi
Képes
a Teleki-, Béldi-, Kaprinai- és
valamint
a
Dubniczi Krónikába
is.
következ mondatok értelmébl világos, hogy a verum szó hogy a másolók vagy kifelejtették a won-t, vagy a s
helytelen
vanum-ot másolták reritm-nak. 2) Kifejti Krausz id. 36—37. 1. 2) Magor BKK. Mogol K. Mogrus B.
m
29
KÉZAI SIMOX MESTER KKÓXIKÁJA.
Ha nem
tudnók, hogy ez utóbbi csak az 5-ik fejezetig
másolja a Bécsi Képes Krónikát 24. fejezeteket veszi
még
azután
s
a 21, 22 és
csak
át onnan, különben
*)
pedig
szorosan
a Budai Krónikához tartja magát, hogy ez utóbbiból veszi át
Róbert Károly történetének végét: a visegrádi conferentiát,
Károly halálát
és temetését
is,
nikán kívül egyik codexünkben
mely fejezetek a Budai Krósem maradtak fenn, ha nem
Krónika még Küküllei az a Budai müvét hozza, még pedig azon Krónikában fennmaradt, hogy hozza a Budai Krónika Xaíry Lajos halála utáni részét is, mely minden valószínség szerint
tudnók, hogy ezek
után
a
Dubniczi
alakban, a mint
magának Hess Andrásnak szerzeménye, ügy
hinnk, hogy a Dubniczi Krónikának és Bécsi Képes Krónikának esetleges közös se, melyet azután a Bécsi Képes Krónika kibvített, eszközölte a genesis szövegének ezen kijavítását.^) Ez azonban ki lévén zárva, világosan áll elttünk az az eredmény, hogy azt
a rövidebb változat az eredetibb.
Krónikáink bvebb szövegezésének (melynek de
nem
fennmaradt
legtisztábban
Krónika)
emléke
a
legbecsese])b,
Képes
Bécsi
megbotránkozott azon, hogy az eltte
compilatora
fekv krónika Josephus
és Isidorus czégére alatt a
hamita eredetét
elvette
hirdeti,
a
nevezett
magyarok
egyházi
atyákat,
bellök megszerkesztette az igazságnak és felfogásának jobban megfelel tant a magyarok jafetíta eredetérl. Ezzel
és
kapcsolatban jutott krónikáinkl)a a 72 nemzetséirnek Isidorus szerinti felosztása
Ezek után Jáfet
fiaival,
kezdik.
e
lia
között
hogy Josephus e
is."')
nemzetségek felsorolására két
müvei
shazáját, de tévedésbl Josephus
Florianus
Dul)iii('zi
Krónika
elé,
és
kiatlása
kezdte
s
Hieronymus
és
egyházatya
Hieronymus meghatározása
')
tici
a mint
Meghatározta
jafetíta-néi)ek tette
Noe három áttért
is
vele
alapján
a
nevét illesz-
Hieronymus nevét
8/«'rint.
Fontes Domes-
III. ')
V.
ö.
a
Dubniczi
Kn'tnikár.'l
irt
tanulmányomat.
Szá-
zadok 1H99. ')
Isidorus: Etymolt»gianini
változásait krónikáinkban.
I.iK
IX.'J.
l\
V.
ö.
foiit«'l»h
.•
s/úin<>k
30
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Josephus szavai
elé.^)
kodva
a nemzetségtáblát, azonban
Innen szorosan Hieronymushoz ragaszkihagyva Gomer fiai közül Eifátot és Togarmát, Javán fiai közül pedig Kittimot és Dodánimot. Kámnál érdekldése még hamarább vezeti le
csappant meg, unokái közül említi, ezek közül is
fiait
Nimród atyjának
csak Kúsnak,
Rahámát
elhagyva
míg sem méltatta említésre. A mint Nimródhoz elvesztette a fonalat és már csak vele és a magyarok
Semnek még eljutott,
és Sabtékát,
fiait
eredetével foglalkozott.
Polémiájához
A
magyar
legalább
ugyanis
scytha
és
Isidorus szolgáltathatta
talán
az
alapot.
a középkori tudósok szemében
rokon fogalmak voltak, hiszen a krónika szerint
is
Scythia a magyarok hazája
Magogról
szerint Jafet fiáról
Ez
volt.
is
a Scythia pedig Isidorus
volt elnevezve,^)
a scythák egye-
nesen Magogtól származtak,^) és a magyarok test vérnemzete a
hún
—
is,
összekever,
Josephus Flavius
')
t
a kit Isidorus az Egyiptomba betör scythákkal
— a jafetíták területérl,
fisv
tfj^
Aaía:
yijv
riv
exvyov
tóig, .
.
.
:
Antiquitates Jud. Lib.
dno Tnúoov xal ^A^ávou imv oomv
00101,
avzoiv
nomuov
ao;(í
l'avávöog, enl
qui possederunt terram in
et Ciliciae
e
Hieronymus
ovó^uoiv.
Asia ab
I.
oÍQ^áfiepov jij;
urjtvóg
xal
lau(iávovTfc^
y.uia
lnálovv
is
a Tanais melll tört el.^)
6.
c.
xaioixoao
1.
xat nqoriX'&ov
J.VQomrjg
éoí?
nqOmxKxy^rjxoTog
Quest.
:
Amano
Hebr.
ni
irt
in
svf]
Gen.
Syriae coeles
et Tauro,
montibus usque ad Fluvium Tanain.
(
'J'adsÍQO)i'
ver
In Európa
usque
ad Gadira nomina locis et gentibus relinquentes. ^) Etym. XIV. 3. 31. Scythia sicut et Gothia a Magog filio Japhet fertur cognominata, eius terra olim fit ingens, nam ab oriente India, a septentrione per paludes Meotides inter
usque ad Germaniae ^)
Etym.
Danubium
et
Oceanum
fines porrigebatur.
IX.
2.
Magog
27.
a
;
Scythas et
arbitrabantur
(juo
Gothos traxisse originera. *)
Etym. IX.
2.
Tanaim
et
66.
Ugnos antea Hunnos
vocatos, postremo a rege
Maeotide inter glacialem Massagetarum immanes populos liabitauerunt. Deinde perui-
suo Avaros appellatos,
prius
qui
in
ultima
cibus equis Caucasi rupibus, ubi feras gentes A^lexandri claustra cohibent
eruperunt, et orientem viginti annis tenuerunt tiis et
Aethiopibus
vélem ugyanis
e
krónika Gomerröl
annuum fejezet és
s
Trója
ab Aegyj)-
et
egy másik helyén
is
konstatálhatni,
a galatákról beszélve áttér a gallokra
aránytalanul nagy terjedelemben mondja
maztatja
captivum
vectigal exegerunt. Isidorusnak a befolyását
]»usztnlása
után
el
:
s
a hol a
eredetüket
Franciotól, Paris fiától szár-
Pannóniába
költöztpti
ket.
a hol
KÉZAI SIMON MESTER KK('>NIKÁJA.
A
származás
proh/jus kérdésére
induló codexek toztatásával
A
kérdésével
kapcsolatban
a Bécsi
történhetett, az
változata
rátérhetünk
Képes Krónika
elszava szintén
lendületes
egyszerre
rövidebb
genesis
Hogy
is.
31
mellett
a
az utána
s
a genesis megvál-
több mint valószín. azonban többféle pro-
Krónika elszava Karai Lászlóhoz van Krónikában egyáltalán nincs elszó egyezik azonban a Sambucus-codex és Kézai prológusa. Minthogy a Sambucus-codex prológusa tünteti fel az lógus van
a Budai
:
intézve, a Pozsonyi
;
eredetibb, jobb szöveget, azon kisértésl)e jöhetnénk, hogy a Sambucus-codex tartotta fenn tulajdonképen a teljes Kézait. s hogy a többi kézirat csak kivonat. ^Minthogy azonban elre bocsájtottam, hogy a Sambucus-codex Kún László uralkodá-
els
sának
codexek
nem Kézai
éveit
pár
összesen
sornyi
szerint
írja
tudósításait
le,
hanem a
—
veszi át,
többi
ennek
lehetsége ki van zárva. Eldöntetlenül marad azonban az a kérdés, hogy a lógust ki írta
codex
azon
:
meg
is,
valamelyike.
sforrás
Kézai
Ha
ezek
is
használt,
hogy nem
iratról,
—
beszélhetünk
vagy
pro-
a
Sambucus-
a
két
pedig
forrás
Sam])ucus-codexnek vagy sé-
közül a
nek alkotása volna az elszó, venni,
szerzje, melyet
mert
mindig figyelembe
tisztán a
kell
kezünkben lev kéz-
lianem ki kell terjesztenünk figyelmünket arra az alap-
szövegre
is,
mely esetleg többszörös másolás útján jutott
illet codexhez, a nélkül, hogy lényegi változás
el
az
történt vohia,
—
ha tehát a Sambucus-codexnek vagy sének alkotása vohui az elszó, úgy Kézai csak kivonat lehet. Ha pedig Kézainak conccptiója
bvebb,
E
akkor csak úgy kerülhetett volna a Samhogy ez lemásolta Kézai elszavát s azután a
lenne,
bucus-codexbe,
talán prológus nélküli
szöveget írta utána.
mellett szól a dedicatio:
^Invictissimo
et
potentissimo
Siccambriát alapítják s a honnan azután mai hazájukba jutnak el. Isidorus szerint sem jutnak a francziák eí?yenesen Fran(ZÍaorszá
Salíiminam
con
Val.'Hzinüle;r épen írja
(porliibetur)*.
a miért
a krónikás: >Piuinonia,
Graecia nuncupabatur.*
Isidorua .|ue
Etym. ííürö;r
Lib.
IX.
c.
eredetuekiwk
2.
110
— 111.
mondja ket,
olim tempore Alexandri M:igni, superior
0'2
DR. DOMANOA^SZKY
SÁNDOR
dominó Ladíslao tertio gloriosissimo regi Hungarie magister Simon de Keza, fidelis dericíis eiiis, ad iUiim aspirare, cuiiis X)ulliritudineyn mirantur sol et luna.« Minthogy itt Kézai neve határozottan ki van téve, ez csak tle származhatik, de ez nem zárja ki azt, hogy a prológus ezután következ részét más nem írhatta volna, hogy az ne lehetett volna esetleg az utána következ egységes mü számba men húnhistóriának bevezetése, ^ a minek ugyan némileg megint az mond ellent, hogy ez
meg
a prológus nincs
így a prológus
A
hagyni.
-^
a Pozsonyi Krónikában.
eredetének
kérdését
eldöntetlenül
Miütipliarie midüsque modis«
kell
szavakkal azonban
egy uj szakasz kezddik, melyet a prológustól eddig
Ez
mindig
is
ugyan Budai Krónikában, de az a körülmény^ hogy megvan Kézainál is, a Sambucus-codexben is és a Pozsonyi Krónikában is, azt bizonyítja, hogy ez a krónika els szerkesztésének idejébl való lehet. Itt vannak megnevezve a néven
bevezetés
szintén
különböztettem
hiányzik
krónika
forrásai
véleményem
Josephus,
:
si
is
Isidorus,
a mellett
hogy Kézai prológusába nak oda nem ill neve. ezt
szól,
Orosius
hogy
is.^)
Szerény
ez a rész
benne
szövegezésben, hogy ép ezen írók alapján Képes Krónika a hamita eredet ellen és
Bécsi
lehet,
Ha
a szakasz
a
szerint az
volt az eredeti
polemizál a
meg.
minden
kétségen
is
innen
felül
be
került
bele
lehetne
Orosius-
bizonyítani
úgy világos volna, hogy ezen rövid bevezetés volt a krónikák tulaj donképeni elszava, mint a hogy az a Pozsonyi Króniká-
ban
és
Mügelnnél
;
ez elé függesztette
Kézai a maga elszavát
ly. Lászlóhoz, a melyet a Sambucus-Codex másolója
is
átvett.
Elhagyták azután az elszót a Budai Krónika, mely Karai Lászlóhoz
szóló és
a Bécsi
Képes Krónika, mely lendületes
czitátumokban bvelked, vallásos szellem elszóval helyettesítette azt.
is,
hogy
tulajdonkép csak a vándorlás történetét nevezi
meg
ortum
etiam reyna occupauerint
')
et
Erre engedne talán következtetni az
jjrefate nationis, uhi et habit auerÍ7it, quot
qwjtiens immutaiierint sua loca.< ^)
Kézai még hozzáteszi Gottfriedust.
czélja megjelölésénél :
*sripturus quoqiie
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓXIKÁJA.
Az azonban mindenkép legromlottabb itt
elszóban
az
hanem a
bizonyos, hogy Kézai szövege a
Kézai
de a legromlottabb
;
33
genesis tárgyalásában
nem
variánsa
csak
(MuUipharie — pronior erat),
és bevezetésben
is.
Romlottsága mellett azonban felismerhetjük még, hogy mibl romlott el, s ez által ujabb útmutatást nyerünk, hogy hol keressük az eredetibb, jobb szöveget.
ségünkre jön
ennek bizonyításában
Xem
talan eltérése a többi szövegtl.
hasonlításokat közölni,
A
genesisnél
is
segít-
a Kézai-kéziratok szám-
akarok
felesleges össze-
ezért csak Kézai legnagyobb eltérését
s
iktatom ide sublevata arctabatur, ut preemi-
nens pondus posset lovius sustentare
BK.
fundamenti.
grossitudo
Ez
S.
P.
sublevata arctabatur, (juod grossities
pondus
inferior
sustineret.
promineus
KE. KM. KP. KH. K3.
elég világosan beszél.
hj
A
hriiitoi'téiiet.
A Nimród történetét követ csodaszarvas mondájával már áttérünk a hunok történetére. Heinemann,^) Kainál-) és Karácsonyi János
ezt
^)
Kézai
compilatiójának
tartották s
majdnem általánosan elfogadott nézet, hogy tényleg egységes, (Inálh) és kühlnálló munkának kell tekintenünk. A kik a húntörténettel a hn monda szempontjából foglalkoztak, tüb])nyiri' még a krónikába való beolvasztás eltt e nézetet vallották külíin is létezett munkának tekintették. Mondatörténeti szempcjntból legélesebben Sehesti/m Gyula ^) foglalt állást a hiíntörténet önállósága mellett, de noha nem emelik ki aiinyira, :
alkotást
kül(»iiálló
')
láttak
Neues Archiv der
kundo. XTII. 1887. 74.
Archiv
•)
II.
Hiilfte. »)
*) ')
A A A
für
401-408.
benne
])1.
(íescllschaft
í'tfz
(iefleon
für iilterc
-')
deutst m-
és
»
Blcyer
icscliiclits-
1.
österreichische
Geschithte.
JW.
LXXXVIII.,
1.
székelyek eredete és Erdélybe való települése. Budapest. 1905. raagj'ar honfoírlalás mondái.
I.
265
— 2H7.
1.
magyar húnmonda.
DOMANOVSZKY
:
Vit/.KX
KRÓNIKÁJA.
3
34 JaJcah
Az Árpádkori
is.
Gyula
is
Kézai
és a
—
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
húntörténet
Paitler
kutatója,
mü és gondolhodó író müve.^) azonban szorosabb kapcsolatot,
közt
— még azok
a bárom említett írón kívül
különben
kik
a
hatni,
kiváló
történet
kimondta, hogy hülön
e
önállósága
rész
sem véltek
talál-
mellett
lándzsát
kútfk
forrásai.
törtek.^)
A
történetírót
érdeklik
feltétlenül
a
Érdekes volna a krónikáinkban lév húnhistória eredetét forrásait
mindazonáltal
kutatni,
is
nelmi hitelérl
nem
szólanunk,
kell
letesen egy a históriai
itt,
igazsággal
a
hol a
kútf
és
törté-
terjeszkedhetünk ki rész-
vajmi
keveset
törd
rész
mondai hitelére; nem tehetjük ezt különösen egy olyan nagy múltú kérdésnél, mint a milyen a húnmonda, melyrl Wemel,^) Toldy,^) Ipolyi,'^) Thierry,"') Hunfalvi Fál,^) Eiedl Frigyes,^) Heinrich Gasztáv,^^) Petz Gedeon, Karácsonyi János, Sebestyén Gyula és Bleyer JaJcab a legellentétesebb véleményeket állították
fel.
De nem
is
szükséges ezt tennünk. Petz, Sebestyén, Kará-
csonyi és Bleyer igen értékes adatokat hordtak
a mondákat,
mind a történelmi
hasonlították
és
günkre jön
nekünk
s
megbírálták.
csak a
feljegyzéseket
^)
A
Magyar
magyar húnmonda germán irodalomtörténeti
s
mind
Munkájuk mindenütt segítsékútf története szempontjából
bennünket különösen érdekl helyekkel behatóbban foglalkoznunk.
a
össze
alaposan össze-
elemei.
értekezések 7
—
8.
és
kérdésekkel
kell
Századok. 1905. és külön füzete gyanánt.
(A
lap-
számot ez utóbbi szerint idézem.) 2)
pest.
A
magyar nemzet
1893. II. 488.
1.,
története az Arpádházi királyok alatt. Buda-
»az els könyvben valami névtelen a hunok törté-
netérl, Attiláról szólt «
u.
ott.
mondja ^Különben azt kell hinnünk, hogy a második könyv egészen másnak köszöni eredetét, mint a hunok története.* 2)
Magyar
Marczali
tört.
is
kútfi. 52.
:
1.
*)
Reguly Album. 1850.
^)
Irodalomtörténet. 1852. 44.
")
Magyar mythologia.
')
Attila-mondák. Ford. Szabó K. 1864.
^)
Magyarország Ethnographiája. 293.
«•)
Budapesti Szemle. 1881.
1.
1.
1854.
1.
XVI.
és 153.
XXVIJI.
1.
1.
321.
1.
") Etzelburg és a magyar húnmonda. Budapest. 1882.
KKZAI SIMON MESTER KU(')XIKÁJA.
Az
egész
mondai hitelérl
rész
Fetz pályanyertes értekezésében oly
és
35
keletkezésérl pedig
melynek
Ítéletet hozott, a
alapján az eredményeket röviden összegezhetjük.
Petz említett munkájában ugyanis bebizonyította,^; hogy
három
a húnhistria » Alapja
elem
összeolvasztásából
eladása, a melyre nézve a külföldi
E
gáltak forrásul.
krónikás
hagyományok történetírók munkái szol-
eladás hézagainak betöltésére
történeti
eltte
az
néphagyományból
ismeretes
mondai vonásolcat sztt a
valódi
meg.
alakúit
a történeti tényeJc és az azokhoz fíizött
merített
történeti anyagba.
részletek eredetökre nézve kétfélék
:
E
a és
mondai
német, másrészt
egyrészt
hagyományon alapulnak. A Detrérl és Krimhildrl szóló német mondai elemeJcet nem vehette írónk sem a Niebelung-énekbl, sem más ismeretes német költi forrásb(')l, hanem minden valószínség szerint a hazánkban lak() németség él magyar
melynek
hagyományából,
—
bizonysága szerint
több
—
elemét
átvette a
krónikáink tanú-
magyar nép
Ehhez hozzá-
is.
fzött marjijar mondai elemeket, vékony szálait egy gazdagabb hagyománynak, melyet népünk nem hozott shonából, hanem az uj hazában vette át a hunokra következ népektl.
elemek egy része nem
a hunok viselt dulgaira,
is
történeti eseményekre vonatkozott.
Krónikásunk
e
E
mondai
hanem késl)bi
különnem ele-
mek összefzése közben sajéit felfogáséit is érvényesítette, hol változtatva a meglev anyagon, hol hozzáadva lényegtelen vonásokat.*-) »)
Id.
m.
86—101.
')
1(1.
mü
101.
1.
szerzje kombinálta és
1.
Hasonlóan magyarázza Heiniicli a rendelkezésére
ejíyeztette
áll<')
is
>A kn-mkíi
:
anyapot, termé-
szetesen egészen külsleg és kritikai szellem teljes híjával,
kiegészítette,
a mennyire lehetett a traditio hézagait, hozzáfzte elbeszélését tudásának és hitének forrásához a bibliához, magyarázgatott és etymologizált
—
s
rendesen igen naiv, sokszor pedig korának teszünk
ha úgy
fel
nevetséges módon, de nagyon
szempontjából
róla,
nem
sok
ha költnek képzeljük,
rosszat,
is
Si»kat,
még
hanem nagyon sok
ki phanta-siájából merítette,
tetszik, ujjából szopta elbeszélésének lényeges részeit.
A
jót
vagy
magyar
nemcsak saját népénél, hanem nyugati szomszéa magyarok és hunok ílsszotartozását készen találta a tr»rténeti
krónista készen találta
doknál
is
8zempontb<'d
hazai
;
kifogástalan
monda anyagát. Ez
egészet
alkotni;
feljegyzések össze
csodálhatjuk-e,
magyar húnmonda.
27.
nem
mellett a külföldi
kapcsolható
hogj' ez
nem
költészet és a
elemekbl
sikerült.*
pi\>bált ö
Ktzelburg és a
1.
3*
36
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Kétségtelen, hogy a krónikást mve megírására csak a magyar monda, nevezetesen a hún-magyar rokonságnak már az j hazában kifejlett mondája ösztönözte. E nélkül a hnhistóriára a magyar krónikában szükség nem lett volna, s bizonyára nem is jutott volna senkinek sem eszébe, hogy a hunok történetét a magyarokéval kapcsolatban megírja.
De
kétségtelen az
is,
gg
is,
középkori
tudákos
jellemezte
s
a melylyel
énekeit és a parasztok írott forrás után, a
hogy a krónikásban megvolt az a
Anonymus is dre meséit «
nem ott
át
is
vette
Ezért kutatott
lenézte.
Ha
nagytekintély,
minthogy elvégre
talált,
»az énekmondók csacska
melyben szintén megtalálhatja
a parasztok meséi megörökítettek.
örömmel
korának legtöbb írótársát
a mely
is
a mit
azt,
talált ilyesvalamit, azt
tudós eldeitl, de a hol
a kapcsolatot
nem
el
ejthette,,
azután kénytelen volt a magyar mondához folyamodni.
magyar monda ugyan Petz szerint az ország német révén terjedhetett a magyarság körében, Sebestyén és
Ez lakosai
a
kutatásai
Bleyer
után
azonban
aligha
kell
itt
a
csak a
magyarok megtérése után betelepült németek közvetítését feltételeznünk, mert el kell ösmernünk, hogy a húnmonda Pannoniában, Attila szereplési területén, a hunok bukása után is fennmaradt, élt és néprl-népre átörökldött, mígnem a magyarok is
átvették és új
A
magyar elemekkel bvítették.
húnhistória különböz forrásai közül a magyar és az
mondai elemeket vizsgálódásainknál nagyrészt figyelmen kívül kell hagynunk, mert nem nyújtanak oly szilárd alapot, a melyen következtetéseket vonnunk lehetne. Vizsgálódásunk fleg arra fog szorítkozni, hogy a történeti tényeket az író mily külföldi történetíróJc munkáiból vette s új
hazában
esetleg
talált
mennyiben alakította azokat át saját felfogása? kell emelnem, hogy egyelre csupán a szöveg
Ki
kezéséneh
kérdésével
fogok
foglalkozni, és
már
itt
Jcelet-
figyelmez-
hogy egy bizonyos külföldi kútf következetes használata nem mutatható hi s hogy a küligen száladon történik, minek földi írók használata mindig tetem a szíves
olvasót
arra
is,
következtében kétségtelen direct átvételeket
Karácsonyi
véleménye
szerint
az
Troppaui Márton müveit használta,
író
nem
Viterboi
igen találunk. Gottfried és
szabadjon azonban ezzel
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
szemben már most Jordanes sára
és Sigehertus
37
Gemblacensis hatá-
a figyelmet felhívnom.
is
Vizsgálódásaink
tehát,
czélja
hogy a húnhistoria mily
alakot öltött Kézainál, a mihez viszont szükséges tudnunk azt
hogy mily alakban van meg a többi krónikában. Els sorban pedig figyelemmel kell kísérnünk, hogy a hol Kézai és a is,
többi krónika közt eltérés nyilvánul, melyik a helyesebb, vagy
inkább az eredetibb a két variatio közül.
Ez
munka
a
káinknak az a
mert ép a húnhistoria krónia hol a különböz kéziratok a leginkább nehéz,
elég
része,
megegyeznek.
A hn mintegy
monda els
szolgál, eltekintünk)
bevezetéséül
fejezet
e
(minthogy a genesistl, mely
fejezete
a
csoda-
szarvas mondája^ melynél Kézai és a többi krónikák közt mindföldjének leírásánál van némi csekély azonban a codexek rokonsági viszonyára mégis
csak a Maeotis
össze
mely
eltérés,
érdekes fényt vet, a miért fluuiis
currentibus,') herbis,
')
piscibu.s.
uis,
BK.
copiatur.
volucribus S. P.
et
BKK.
ide iktatjuk
is
fluminibus penitus carens. herbis.
sil-
l)estiis
B. T. K.
lií?nis,
,
tiis |
v<»latilibus. piscibus vi bes-
copiatur.
KE. KM. KP. KH.
K3.
Cs. D.
A
többitl
rentihiis
eltekintve
kifejezést,
vegyük figyelembe a
mely kétségtelenül értelmileg
fífoiiis
és
cur-
granima-
Budai Krónikában lev alakjában helyes. Sambucus-codexben, melynek szövegét a Budai Krónika
tikailag csak ezen a
A
javította,
ennek
eltorzult
szöveg
a Telekinyítva
ez
és
helyén
által
ezen írói
s
nem
fiiiuns
currens,
tehát
Képes Krónika, Dubniczi Krónika is, bebizo-
variáns
eredetibb
voltát.
A
Béldi- és
azonban észreveszik, hogy a két szó nincs
megegyeztetve, javítani is
eredetibb
Csepreghy-codex és
Kaprinai-codex szót
az
de ezt veszi át a Bécsi
áll,
akarnak
tehát, de eltoizítják a milsik
veszik észre, hogy a ffufiius currens
nem
illik
bele a mondatba. Észrevette a Pozsonyi Krónika is a /fuuiis currens kitétel hibás voltát, de ö grammatice jobban javított,
')
tluuius
«)
curr.ns
H.
K.
BKK.
T. P. Cs. K. H. .niens P
;
38
DR.
midn
a különböz
hogy Scvthia tett
szolgáltathatta
Maeotis ingoványait
—
tengertl,
írta^
értelemben
hogy
mi különben a
ez alatt a
— keletre,
értenünk.
területet kell
Priskos
be
doroltak
A
carens.
kétségtelen,
illeti,
ez utóbbi
ily,
csak azután az alapot Kézai
a mai Azowi tengertl
fekv
éjszakra
Egy
carens.
fluminibus penitus
:
szemben azt
áldásokkal
természeti
flmiiis
változtatás
variánsához
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Maeotis
a Kaukázustól
Erre a területre ván-
Rhetor tanúsága szerint az V.
század
közepén az akkor még onoguroknak nevezett magyarok szoríttatva a mögöttük lakó sabírok által. i) Innen törhettek be Kolcliisba
is,
hol Agathias
szerint egy Onogiiris
^)
nev
város
rzi ama gyzelem emlékét, melyet a kolchisiak az onogurok betör csapatai felett arattak. 3) Erre vall e területnek bsége tavakban és ingoványokban is;^) és így positív argumentumokat is hozhatunk fel Kézai » fluminibus penitus carens « kifejezése ellen, a mi nem állhat arra az országra, mely északon valószínleg a Donig (Tanais) terjedt, s melynek folyói közül elég
a Kiihánt (Hypanis),
Kumát
(TJdon) említeni.
Perzsiával határos.^) t.
i.
hogy
Dissonáns hang csak
és
is,
hogy az ország
egy van ez ország
egy gázló kivételével minden minek magyarázatát adják külön-
e területet
oldalról tenger veszi körül, a
ben a mocsarak
és
tényleg ezt a területet kell
értenünk, kitnik a krónikák azon kitételébl
leírásánál,
(Bhombites)
Jeját
Jegorlikot,
Es hogy
a krónikák
:
»aditus
illic
exitus^
difficilis et
kifejezése.*^)
Corp.
^)
II. 71.
Script.
Hist.
Byzant.
I.
158.
1.
vagy
Kuun
:
Eelatia
1.
2)
Élt 536—582.
8)
Kuun
shazája
:
lielatio II. 85.
és vándorlásai.
1.
V.
ö.
Thúry
Századok 1896. 789.
:
A
magyarok
eredete,
1.
Mocsarak határolják a Vol^a deltás és mocsaras alsó folyásától dombok fell is. A Manyts egész folyásán végig mocsaras a Kaspi-tenger mellett a Kuma és Terek torkolatvidéke, valamint az Azovi tenger melletti, a Tej ától a Kubánig terjed partvidék is csupa *)
délre az erg-eni
mocsár és
tó.
Regio quidem Meotida Perside provincie est vicina. ^) Jelentheti ez azt is, hogy e területrl észak felé csak a Manytsés Kuma vagy a Don és Volga közti keskeny földterületen, délre csak a Derbenti kapun át lehet közlekedni. ^)
:
KÉZAI ÍJIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
ScytJiia
azonban
leírásábcm
39
már a legnagyobb
ellen-
mondások egész tömege hemzseg. Krónikáink ugyan Jifstinus
nyomán
tartományt a tenger
e
—
a tengert (Pontus),
a déli határt érthetjük,
magyarázzák.
naris-ra
tengert
helye
»finis cuius
:
A
nigruyn pontúm «.^)
—
kinek hatása
E
—
északi tengerre
Kétségtelenné
Pontus (I) Aíiuilohogy a Fekete-
—
est
s
a ki azt
septentrionali circumdatur Oceano^.^)
minthogy
krónikáinkban
a
Ázsia, a nyugati a déli Phasusból átalakított
határ
de
a Pontus alatt Anonymus megfelel ab aquilonali parte extenditur usque ad tévedés, ügy látszik, Jordanesen alapszik,
következtében,
tévedés
:
teszi,
több helyen kimutatható,-)
itt
»ab arctoo id
írja:
teszik,
a mely alatt csak a Pontus Euxinust,
értenünk
kell
is
és Rif-liegyeh közé
keleti
Etul id
Don, a Eif-hegység (Ural. Altai, Tien-sán ?) *) délre kerül, Scythia északi ország lesz, a mi éles ellentétben áll az ország
est s
napbarnította, meleg égövi népének leírásával.
Kézai »a eona torrida diéans^^-nvik mondja Scythiát,
s
ebben egyezik Anonyniícsszcd (»ton-ida zóna remotior^} noha megint
mindjárt
mányt írnak
le.
kitnik, hogy
A
szomszédos
és
Ob
Ural
Jiiyria
(az
Balkhas
tótól délnyugatra) és
krónikáink országok
nem
északi tarto-
ugyanis
kelet
felé
Tarasz (Tarsia, a Mongolország, délrl Kliouarezm
folyó közti vidék),
A Don, északi tenger és Ural közt fekv ország tehát egyszerre a Kirgiz-steppére köl-
(Corosmina) és India (Aethiopia).
tözött át.
S a Kirgiz-steppére ösmerünk egy más helyen is. A krónideinde inter mcridíon ct cursum Don
kák
ugyanis leírják
fíuLÜ
est
hogy a ')
descrtum
Don
:
arimaspische
das
tionum
etc. I. 31. «)
Anonymus Jordanes
*)
V.
4.
.
ö.
(íediclit
dos Aristeas*.
c.
c.
3.
1.
—
T<»raas(liek
Kuun
:
Kcla-
1.
5.
maré rotundum — rotunda forma. Jord. Scythia... múllonge se tenAnonym. cl. ;
in longitudinc et latitudine,
lateque
iam cuidam c.
.«, a mi, ha tekintetbe veszszük, következ leírásában a Volgára
.
1.
^)
túm patula
nes
ezután
Aristeas a Tliien-s;ln-t va-^y az Altait nevezi igy.
»l'l)er
dens.
iniineahilc
Etul
apcriens.
licuit
ire
Jord.
c.
5.
t«>vábl>á
—
a Maeotisnál
nec ultoriua
aut redire, és natura n'ddidit impervium.
Jorda-
-
40
DR.
DOMANOYSZKY SÁNDOR
ösmerünk, lehet a Kirgiz-steppe vagy
ha
a legrosszabb
6 pusztaságot Scythiát határoló vidéknek
esetben,
vennk, az Ust-
hozzá értve a Kirgiz-steppe nyugati részét. Lejebb pedig Scythia keleti szomszédai noha feljebb már Jugriát, Tarsiát és Mongoliát mondta azoknak a bessenyk és fehér kunok, míg nyugaton circa Maré AquiTJrtj
—
—
.
lonis
.
.
.
Susdaliam
itsque
északi vidéket ír
est
desertum
.
silvestre,
.
a mivel megint
le.
Eredetileg pedig a nyugati határ a Phasusból átalakított
Etid id
est
Don. A magyarok ugyan a Volgát hívták Etulmás folyókra is alkalmazták. A Donra külön-
nak, de e nevet
ben nem
illik
rá a
leírás,
határnak nevezte, most
Daczára, hogy elbb
a szerinte
délen
nyugati
a
fekv, de Justinus
Rif-hegységbl származtatja, i) s a Eif-hegyeken Scythia határán való áttörése után magyar Etul nevének elvesz szerint északi
tével
Donnak nevezi Hogy e
torkoltat ja.
rotundum írja:
—
folyatva a
maré rotundíimba
Volgára jobban illik, a maré a Káspi- tengerrl Jordanes is azt
bizonyítja;
is
(!)
leírás a
»rotiinda forma«.^)
Még Ez
és délre
zavarosabb a másik
Scythiából
folyó, a
Togatha-Togora
leírása.
eredve ködös, sötét vidékek közt Ircanián
így nevezték a Káspi-tenger
mellékét,
—
az
át,
északi ten-
gerbe ömlik. 3)
És betetzi a ják
megint.
E
zavart,
káinkban, csak Kézaié tér
van egy lényeges
A nem
lehet
eltérés
leírását
Eif-hegység
el
tlük.
a középkor
a Keleti-tengertl China Erdkunde.
Mindjárt a
is
elránt-
egyez
króni-
fejezet elején
:
mai hegységeinkkel
is
hogy a Maeotis
zavaros szöveg azonban teljesen
mesés északi hegysége, a melyet
azonosítani.
Még Marino Sanudo
partjáig terjed. Y.
ö.
Peschel
:
térképén
Gesch.
der
c. 5. Az Etul néven különben a X. század arab a Volgát csak a Káma beömléséig nevezik, innen a Bjolaja beömléseig a Káma és végül a Bjelaja viseli az Etil nevet. V. ö. Honfoglalás kútfi. 470. 1. 2. jegyz. ») Ezért Pauler a Pecsorát érti alatta. Kuun a Volgára vonat2)
Jordanes
földleírói
koztatja
azon középkori hitre támaszkodva, hogy a maré Hyrcanum az Északi-tengerrel összeköttetésben van. Relationum etc. I. 42.
:
41
KEZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
Ab Ponto
uno latere
^
Ripheis
montibus
')
de oriente Asia
ab
*)
BKK.
Ez
ver
alio
De
Asie iunguntur.'")
»)
magna nomen Etul et alterius Togora. KE. KM. KP. KH. K3.
Oriuntur etiam in eodem duo
T. B. Cs. K. D.
flumina uni
a hely nézetem szerint szintén Kézai szövegének rom-
lottsága mellett szól,
Kézainak ismernie
st
többet
ha
csak,
bizonyítja,
hogy
hogy nem értette meg, a »cui^^) de oriente Asia
kifejezni
Don«,
Etul, id est
fiuvius
:
krónikában meglev bvebb
felteszszük,
hogy mit akar a krónika occidente
mondhatunk
kellett a többi
Mert
szövegezést.
et
quidem
oriente
I
BK.
Don.^)
')
cluditur, a zóna torrida distans.
!
de occidente
et
nali,
'
iiicluditur, cui*)
^)
fluuius Etul.«) id est S. P.
ab uno vcro latere pont<j aquiloab alio montibus Riffis in-
Scythiae)
(scil.
Aquilonari
^)
meg, hogy a »cui de oriente
érthetjük
passzussal,
»De
Asia«-h6\
quidem
oriente
Asie Í2inguntur«-t csinált vonatkoztatva e mondatot, mint az állítmányból
látszik a
»Í2i7ifjuntitr«
:
azután még az »Etid id
est
Don«-t
»montes Biplud^-YQ. így megmagyarázni, a
kellett
magán, hogy ide iktatta a Scythiában ered ama két folyó nevét, melyrl a krónika alább, de még ugyan-
miben úgy
segített
bvebben emlékezik meg.
ezen fejezetben
Már
Petz
—
jön Kézai bírálatánál,
—
eladásának
s
felel
mve
kinek
meg,
úgy
leírás
e helyét
akár az eredekrónikáinkkal,
hogy Kézai tényleg félreértette a szöveget, melyet
Jxistinus
félre
:
Krónikáink szövege
'=)
:
Seythia autem in orientem
por-
includitur ab uno latere Ponto
ab altoro montibus Ripheis. a tergo Asia et Phasi ") flumine.
Ab
1
í
ab
uno
Ponto Aquilonari
lattTi'
alio vtTo
Ripheis montibus
j
occidente fiuvius Ktul
')
ponté K.
•)
Dun
T.
aquillunari T.
»)
quid
KM.
•)
niueis P. D.
")
Asya BK.
D. Assya B. •) Ethul ')
")
Í5KK.
Cs.
K.
Ji.
Cá.
K.
loco »id est* habét >et« K.
est
Don.
Scythie,
kii*gés/i-
tendö sünt. Justinus
'•)
BKK.
scil.
id
KH. K3.
iungitur
'0)
P.
in-
cluditur, cui df oriente Asia vt dr
')
) cum
Jnstinus
összehasonlítjuk
másolt és úgy magyarázta azután
rec'ta
hogy ez a
ha Justinus
tibl akár Eefjino átvételébl kétségtelen,
lépten-nyomon segítségünkre
utalt rá,
bisti.ria
1.
••)
Trogi Ponipri
:
II. c. 2.
Regin<»nál
:
Ithasi.
:
42
DR.
Az
»Etiil
est
icl
színleg az »Etul
DOMAXOVSZKY SÁXDOR
Don«, mint határmegjelölés pedig
Don«, Volga
et
és
Don
való-
kifejezésbl torzult,
a minthogy a Kaprinai-codexben tényleg ez az alak van meg.
Scythia elfoglalásánál említik krónikáink az AlprosuroJcat,
a miben szintén ugyanis
írja
Jordanes hatása ösmerhet
Scythia
leírásával
ingentem illám paludem transierunt,
Tuncaros
zuros, Itimaros,
illico
Jordanes
fel.
összefüggésben
»Nam mox
:
Alpidzuros, Alcid-
et Boiscos, qui ripae istius Scythiae
quidam turbó gentium rapuerunt«.0 Krónikáink a magyarok Scythiába vándorlásánál említik »...dum adissent, alprosuros qui nunc pmteni nominantur, in eo habitantes inuenerunt«, a mi Kézainál »Alpziiros et Prutenos in eo insidebant, quasi
invenerunt habitan tes« alakban van meg.
A
szövegek
egymáshoz való viszonyára
azonban
több
fényt vet e fejezet egy másik eltérése quod^)
l^ropter
Propter quod nec Romani Caesa-
Scythe*)
ipsi^)
Magnus Alexander, quameam KE. KP. KM. KH. K3.
nili imperio, nec^) etiam^) Mace-
res,
tempore sünt subiecti.'^) Et pro tanto vocamus eos exemptos^**) ab demptos,^) id est
vis attentassent, potuerunt^^) in
aliquo
donico,
nec
introire.
'*)
omni
potestate.
Dicimus") etiam^^j
a
;^*)
deatos^^)
dentositate
quia^^)
omnia corrodunt et ita ipsi omnes alias
sicut dentes^®)
triturant
'^'')
nationes triturabant. ^^) Unde Romani eos vocabant'^) flagellum Dei. P. S.
BKK.
A
mi
krónikától ^)
:
e
passzus elejét
Jordanes hoc BK.
3)
ibi B. Cs.
*)
Scithe
'')
P.
c.
S.
Scytie K. Scythie
«j
illeti,
hol Kézai eltér a többi
") eos add.
24.
P.
BKK.
Scyte
D.
Scitie B.
'2)
et S.
í"')
demptos
BK. S.
BK.
"j dentositates P. demptosi-
") quod K.
D.
subiecti suntP. subiuncti D.
")
demptes
S.
K. anulant P.
^j
demtos
'^j
loco >id est< habent »etc
^*j ^'•>)
vocabant eos K.
exeratos K. exceptos D.
'''>)
potuerint
Cs.
K. '^j
dentes
P. T. Cs.
tate S. densitate Cs.
nisi P.
in
a
nézetem szerint szintén Justinuson alapszik, ki
ez
2j
5)
BK.
T. B. Cs. K. D.
") tritulant
triturabant K. vexant P.
KP.
:
43
KEZAI SIMON MESTEK KKONIKAJA.
ezt
perpeUto
»ipsi
írja:
invidi ynayisere
imperio
ah alieno
aut infacti, aut
Dariiim regem Persartttn turpi ah Scythia
.
.
.
sitmmoveriint fuga; Cyritm citm omni exercitu trucidaverunt
Magni ducem Zopyriona pari ratione ciim copiis Eomanoricm audivere, non sensere arma«S)
Alexandri
iiniversis deleverunt.
És
hogy ez esetben szintén azt a következtetést hogy Kézaié az átalakított szöveg, mert csak nem
azt hiszem,
vonhatjuk állítaná,
tisztán
le,
hogy Xagy Sándort van
ki
Anonymiisnak,
gyzték
kapcsolatban
Anonymus
leírja
mogerekrl
(v. ö.
suhacti
fuerunt«,^)
a
hasonló meg-
írt,
ezzel kapcsolatban teszi
unquam
imperátor Is pote-
mi határozottan
krónikáinkkal
Kézaival szemben álló variánssal) rokon eredetre
(a
Ugyanily
viszonyban
És
ott szintén beszél a dentu-
s
ugyancsak
azt a megjegyzést, hogy »et nidliiis state
forrásában
a
legyzött.
a
szintén ezt látszik bizonyítani.
ugyanis Scytiát, dentes), és
volt
Kézai eltt
ki mindenesetre
jegyzése, hasonló
ha
le,
hogy egy vezére
téve,
van
két
a
szöveg
vall.
egy
fejezet
e
kevésbbé feltn, Scythia leírásánál elforduló, értelmileg igen fontos eltérésénél is:
Don
Huvius
grandis
est,')
iu
Scythia*) oritur.'^)abHuii
nuncupatur, (jui
et') ibi») morites niveos,
Scythiam») cingunt") transcur-
Fluvius
nominatur,
tus.
Rotundum cadit tribus ramusculis. S. P. BK. BKK. T. B. K. D.'^)
KH.
^)
II.
c.
BKK.
3.
Trogi és
Pompei
')
Anonymus
')
e3t
*)
Scitia
histoiia
c.
stca
ver
•o)
1.
id est
ubi D.
»)
Scitiam
15KK. T. K.
L).
scingunt P. rtuvius add.
nemine BK. etenim D.
'*)
circa
rum
S.
S. P.
Scytiam
Scithyam B.
BK.
iutcr P.
Kythanorum
\'>\\.
Kitano-
(^uitanorum K. Cs.-ben
rész hiányzik
BK.
V.
P.
")
'')
D.
') •)
i)0-
man^
KE. KM. KP.
'«)
'")
Etull P. Etliul T. K.
eftlu-
") ii)sam B.
BK.
ac add.
cadit in rt)tundum
") qui atld.
Scytia D.
«)
est appella-
plánum
in
K:3.
T. K. Scitya B. Cicia V. ^)
Don
ramusculis.
ternis
41.
S.
monti's Rifeos
ut
ons currit terram Alanorum'»)
om. P.
BK.
sed
Scy-
in
ab Hun^^aris Etul
Qui tandem
ad. ann. 889.
Keííino
(jui
transit diffluendo
ammisso nomine'*) Don vocatur, circa cnim'^) meridiem iuxta'*) ipsum") iacet gens Kytaiiorum^o) et gens Alanorum, tandem in maré
rit,")
Don
sifjuidem
thia'"*) oritur,
'•) '•)
1.
itt
egy
hosszabb
Századok 1899. 248
1.
KH. SchythiaKP. Manorum KM. KP.
Scitia
44
DR. DOMAJÍOVSZKY SÁNDOR
A
világosabb szöveg ugyan Kézaié, de meglátszik hogy hogyan javították a másikból.
Végi Kézai
t.
még egy
fejezetnek
e
Scythia
a
i.
említenem.
kell
eltérését
(három országra
felosztására
rajta,
és
108
maga helyén kihagyja s a változtatván rajta, hanem hozzá függesztve: »Centum enim et octo generationes púra tenet Hungária, et non pliires^ alie autem, si que ipsi sünt coniuncte, advene sünt ultra^) ex captivis oriundi. Quoniam ex Hunor et Magor in palude Meotida centum et octo progenies absque omni^) missitalia fuere generate. Quorum ergo vonatkozó
provinciára)
fejezet végére
részt
a
alig egy szót
teszi,
apponetur seriatim«,
aduenariim generatio in
fine
a mi világosan a
czéljainak megfelel
m
a többi krónika bvítette
huius volna
cserélte volna fel a sorrendet,
a
felelt
változtatás,
libri
átalakítás.^)
bizonyára
ki Kézait,
Ha nem
Kézai czéljának azonban meg-
hogy nemzeti büszkeséggel utasítsa
el
a
108 nemzetség kötelékein kívül állók igaz magyar eredetét.
Maga a csodaszarvas mondája megvan Priscos Rhetornál tle Procopiiis^) és Jordanes^) is átvették. Kétségtelen azonban, hogy itt nem pusztán tudós átvétellel van dolgunk.
s
A
csodaszarvas mondája
a nép száján
élt
—
is,
a mit különböz
mint pl. Anonymusnál Bors vára alapításánál vagy krónikáinkban a váczi székesegyház alapításánál való feltnése helyen
—
is
Régi hagyomány
bizonyít.
rott egybe,
s
kizökkentene
a melyet
volt,
eredete
felé
visszakísérni
Az
kerékvágásunkból.^)
si szokásokkal
a mely
nagytekintély forrását
felütötte
is
nagyon
valószín azonban,
is
hogy a tudákos krónikás, a ki Jordanest különben itt
itt
for-
és
is
használta,
felhasználta
KH.
azt.
^
1)
vei
2j
tamen KH. Kézai
hogy a hunok és sicut Saxones et Turingic valószínnek tartja, >hogy a hunok történetének els redactioját német ember írta*. (Honfoglalás kútfi 478. 1. 3. jegyz.) Az itt közölt sorok pedig Kézai magyarsága mellett bizonyítanak. ")
Marczali
azon
magyarok »tantunimodo parum
*)
Procopius
'*)
Jordanes
«)
y.
ö.
:
:
De bello De rebus
indulva
szavaiból
differunt
Gothico. Geticis
c.
1.
IV.
ki,
loquela,
in
c.
5.
24.
Sebestyén: Honfoglalás mondái
I.
323—358.
1.
:
KÉZAl SI5I0X MESTEU KRÓNIKÁJA.
a mit ott
Hogy Jordanesnél
talált.
a szarvas a vadászokat épen
fordítva Maeotisból vezette Scythiába,V) a
nem nagyon
hn
történet íróját
Es az sem lehetetlen, hogy talán ép el az shaza leírásánál is Scythia és
zavarhatta.
tényez
ez a
45
segítette
Maeotis összezavarodását.
A
csodaszarvassal
másik mozzanata
eredet
s
szorosan
nörahkís
a
:
összefügg
mozzanat
olyan ethnikai
De
feltn
itt is
eredetmonda
is
si szokása
minden
író
hatása alatt
valószínség
a házas-
a hasonlatosság a Jonlanes-féle
(d'iorumna-mondával, melyet Kézai elszava ösmert, az
mondai
emléke, mely az új törzs-
alapításnak volt eszköze, vagy legalább ságkötésnek.
az
mely szintén igazi
is.
szintén
szerint
a melyet
s
—
ösmert
st
is állott.
Kézai
csak
itt
kihagyással
két jelentéktelen
tér
el
a
többi szövegtl uxores ac pueros
reka
duccrent
choreas
ct
*)
colerent
ad
.
préda post
diliiuiiim,^)
BK.
BKK.
S.
l\
De
itt
is
.
.
.*)
uxores ")
pueros
ac
tilionim
casu reperiunt.')
'
Hec fit prima
dediixcrunt.
.
...
Belar
I
sonitum
simphonie casu rcperierunt .
Be-
filiorum
cum festum tbe
^)
deduxerunt. Accidit
.
.
.
KE. KM.
KP. KH. K3.
Accidit ...
T. B. Cs. K. D.
bvebb
valószín, hogy a
szöveg az eredetibb
Különösen az els helynél mert ha helyes Sebestyénnek az a hogy a midn a magyarság és bulgárság a ;
magyarázata,
VII. században délebbre
kel alánok
s
hogy akkor a monda ')
.
.
iiKIuirerent.
V.
vcnatores.
ö.
j
az
is
dum
liatás alatt
iuteriores
in
animadverterunt. (|uoinodü
Scythiae
<|uo«iuc
24.
.
Kaukázus aljában
szorult és a
szé-
a Meotis melléki kozárok szomszédságába került,
terra
mü 28. BKK. T. B.
.
.
apparuit,
ipnotis
Petz. id.
.
Cs.
K.
«)
filius
Bérrel >a B. Ben'skii K. wereta P.
BKK.
«)
n-pcpTunt
»)
Beza
•)
ropererunt KII.
')
post diluuium om. P.
S.
Mí'Otidae ct-rua se
cfrva
1.
«)
T.
KM.
IV
I).
K
(^.
átalakult, hogy
1 ».
itt
ripam venatioiies
illis
olttulit
disparuit.
.
.
.
M»»x
.íordanes
c.
46 lett
nk
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
a bolgár Diiláhól alán fejedelem, is
s
kozárok zsidózó
átváltoztak a
ugyanígy a bulgár
liogy
elkelinek
nejeivé,
a
kiknek ünnepélye alatt a Tisri^ a törvénytev szombat hürttel akkor kétségtelen, hogy a bvebb hirdetett ünnepe értend,
—
tott,
írója e vonatkozásokról
melynek
szöveg, a
mint Kézai,
helyet
e
nem
bele
annyit sem tudha-
Kézai
construálhatta
rövid szövegébe.^)
Bár már eddig eltt
a
még hanem
sem
sok érv szólott a mellett, hogy Kézai
is
egy
krónika
bvebb
fogom az
folytatni
szövegezésének
elhamarkodott
akarok
kellett feküdnie,
levonni,
következtetéseket
összehasonlítást.
Annál szükségesebbnek tartom
ezt,
mert Kainál, ki
leg-
újabban azt vitatta, hogy a húnhistoria szerzje Kézai, mégis azt állította, hogy Scy thia leírásánál krónikáink és Kézai is Reginóból
Még
merítettek.
a
látszatát
is
el
akarom tehát kerülni
annak, mintha ezen részbl, melyrl egy vélemény azt vitatja,
hogy tulajdonkép nem a húnhistoriához tartozó rész, vonjak le a hnhistoriára vonatkozó következtetéseket. De el kell mellznünk az apróbb eltéréseket, mert ezek mindegyikére
kez
itt
sem
úgy
terjeszkedhetünk
A
ki.
követ-
fejezetekben ugyanis ilyen eljárást kell követnünk, mert
Kézai szövege ezekben már nem szóról szóra egyezik a többi krónikáéval, hanem csak lényegileg, megváltoztatván a mondatszerkezetet
egyes szavakat
s
is
synonymákkal cserélvén
fel.
Különösen áll ez a dunántúli csaták leírásánál, a hol az hogy Pannónia lakosai miként kértek segítséget elmondja, író a római birodalomtól, s hogy a hunok hét vezére Detre és Macrinus ellen mily harczmódot folytattak a potentiánai, sicambriai, tárnokvölgyi, tulnai és cezunmauri csatákban. Itt történeti hitelrl nem, csak
Kétségtelen
Hogy ')
mondával van dolgunk. mondai anyag hol keletkezett
ez a
Bereka nevét Petz egy Berich
csolatba hozni. Id.
rázza
8
utal
a
m
bolgár
29.
1.
Thury
fejedelmi
és
nev
és
I.
319-323.
1.
hogy
milyen köz-
góth királylyal akarja kap-
Sebestyén e nevet bolgárra magya-
névsor
Dulo nemzetségére, melynek
királyai az onogurok felett uralkodtak. Századok 1896. 796.
mondái.
lehet szó.
és ebben valamennyi kutató megegyezik,
is,
e helyen igazi
mondai hitelrl
1.
Honfoglalás
47
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
vetítés
révén
jutott
hozzánk, azt
Peti\
ellentétesen magyarázzák. Petz szerint
él mondai anyagból
»
Sehestym
és
Bleyer
krónikáinknak az egész
kellett meríteniük, azon
mondákból, melyek
hazánk lakosságának, fleg német lakosságának ajkain éltek«.0 monda húnSebestyén véleményébe is, hogy az egész
hn
avar
nösen
beleillik
nál az
került a magyarságba, ez a rész külö-
révén
közvetítés
minthogy különösen Tulln
és
vonatkozás
avar
kétségtelen,
az
Zeiselmauer-
és
egész
mondát Xagy
Ezt illetleg azonképzeljük el a » hogyan meg: ban hadjárat irányának megfordítását és mi módon változott volna át az avarok visszavonulása a hunok elnyomulásává ? és mindenekeltt mi indíthatta volna a mondát arra, hogy az avarok vereségét a hunok gyzelmévé változtassa át?«^) E mellett pedig 8el)estyén Pipin-Detre magyarázata is nagyon erltetett
Károly
és az
avarok harczaira
viszi vissza.-)
Bleyer igen találóan jegyzi
és valószíntlen.^)
Bleyer viszont a góth eredet mellett tört lándzsát, s ezt a szempontot érvényesíti itt is, de magyarázata, mely Jordanes egy helye alapján egy feltételezett góth mondából vezeti le ezeket a harczokat, szintén
Ránk hetünk
nem
sokkal egyszerbb.^)
nézve különben ez a kérdés mellékes és megeléged-
hogy
azzal,
akár
akár góth,
igazi
itt
mondával van dolgunk, a mely magyar eredet legyen is.
vagy épen
avar
Pannoniának erre legalkalmasabb pontján, a népvándorlás koráFehérmegyében lokalizálódott.'') nak síremlékeit
rz
Tidhi
Zeiselmaucr
és
')
kivételével ugyanis, a
melyek Xagy
Károlynak az avarokkal vívott küzdelme emlékét rzik,**) valamennyi hely Fehérmegyében van. Százhalom Érd és Eatta mellett feküdt, Tárnok Téténytl és Érdtl nyugatra ma is fínmmü.
')
I'etz id.
-)
Sebestyén
')
Bleyer
id.
id.
45.
1.
m.
mii. 35.
I.
411-430.
1.
1.
—
mü. I. 417 420. 1. mü. 35—39. 1. «) Bleyer id. mü. 39—44. 1. V. ö. Sebestyén I. 423— 42.S. V. ö. Sebestyén I. 423-428. 1. a ki Zabi') Bleyer id. mü. 39. 1. Potentiánát Mogentiáuával aronositja. mert tör lándzsát, mepyo mellett l>etz id. mü. 33. 1. ) Sebestyén »)
Bleyer
id.
id.
1.
»)
V.
ö.
Einchardi Annales ad.
a.
791.
48
DOMAXOVSZKY SÁNDOR
DK.
áll,
Keveaszó pedig a mai Kajászó-Sz.-Péter.
mely tudós
számba nem jöhet
átvétel, itt
Potentiana,
Ez
!
Tulln és Zeiselmauer
hogy az innen távoles
is
arra
a
vall^
más, idegen
^)
vonatkozás révén keveredett közéjök.
hozták
Összeköttetésbe
HL
harczokat
e
HenriJc császárral vívott küzdelmeivel
a is.
magyaroknak Karácsonyi
St
a potentianai és tárnokvölgyi ütközeteket határozottan
1046-iki küzdelmeivel, a cesunmaurit
Aha
Péter
1042-iki hadjáratá-
val hozta kapcsolatba.-)
A mily
nehéz megállapítani, hogy milyen
monda
lokalizá-
mondai személyek eredetét választása a magyar monda anavezér hét
lódott e helyeken, ép oly nehéz a
A
megmagyarázni.
még
lógiájára történt,
A
magyar alkotások.
neveik
is,
Marcianus császárt
színség szerint
Buda
Attila és
kivételével,^)
krónikák Macrinusa alatt minden valóértenünk,^)
kell
Detre
alatt pedig a góthok legnagyobb királyát, Nagy Theodorichot,
a
német mondában
kifejlett alakjában.^)
A
magyar hún hismagát a római
tória írója a góthok legnagyobb fejedelmét és
császárt állította síkra Attila ellen.
Minthogy itt positiv forrás-kölcsönzést úgy sem mutathatunk ki, e rész nem igen nyújthat támpontot annak meghatározására, hogy melyik szöveget tartsuk sibbnek.
még
Anno domini simo-') octavo')
trigentesimo
BK.
S.
^)
vice-
I
Anno domini septingentesimo KE. KM. KP. KH. K3.
|
P. i
Ez
az
évszám
összefüggésben van a hún krónika egész
Ez
a chronologia azonban a különböz króni-
chronologiájával.
I.
m.
35—37.
')
Petz
^j
Székelyek eredete 19.
2)
Sebestyén
lése alapján
m.
És mégis
kapunk útmutatást. Ilyen pl. a bejövetel dátuma:
itt is
id.
I.
1.
Petz
m.
id.
1.
38—45.
1.
Attila és
id.
Bleyer 46—49.
Petz 37.
^)
m.
trigenteximö- S. CCC.
')
vigeximo VIII. P.
S.
XX.
P.
BK.
23
Buda Bleyer
— 30.
meggyz
érve-
1.
1.
Bleyer
1.
«)
^)
1.
— 399.
góthnak tekintend,
*j
421.
881
1.
P.
id.
m.
35—38.
1.
Sebestyén
id.
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
49
kákban különfélekép maradt meg. Legteljesebb a Becsi Képes Krónika családjában. Csakhogy ott már javításokon ment keresztül. A magyarok bejövetelét ugyanis krónikáink, mint azt annak helyén be fogom bizonyítani, a 888-ik évre teszik, a mibl Kézainál 872 lett. A Bécsi Képes Krónika azonban még az Árpádok genealógiája eltt új idmeghatározást toldott
—
—
Hogy
hogy a genealógia idmeghatározás volt, a dátumot még egyszer leírta. Különben maga is mondja »sicut serihit ur ín cronica romanornm«. Ebben az idmeghatározásban az be.
ez tényleg betoldás, azt bizonyítja,
után, a hol az eredetiben az
:
évszám
is
új
677 és
:
Attila halálával,
s
azonban.
százat
új benne az is, hogy vonatkozásba hozza els helyen azt mondja, hogy a magyarok
104 évvel
bejövetele
helyen
az
történt
—
úgy
halála
után, a második
tévedésbl,
—
már
a
Attila,
Bécsi
Képes Krónika
azonban
két
e
445-ben h:dt
évét s azt, hogy e közt telt el.
A
s
a
kerül többi
ellentétbe
fejedelemmé választását
Errl azonban
401-ben.
is
:
is
krónikáinkkal,
a melyek Kézai kivételével 328-at írnak. M Meghatározza
Attila
hunok
Bécsi Képes Krónika
évszámmal kiszámítja a bejövetel dátumát azután
mivel
a
szerint,
bejövetele után. Többi krónikánk
id
honfoglalása közt mennyi
Azok
csak
ír.
meg 72 esztendvel a hunok nem ismeri Attila halálozási
373,
Attila
látszik
ebbl
28 évvel a bejövetel után
többi krónikáink megint
nem
csak azt említik, hogy Attila 124 esztendt
tudnak.
élt,*)
hogy
44 évig uralkodott és öt évig vezérkedett,-^) és hogy a cezunmauri ütközettl Attila megválasztásáig hat év folyt le. tündérrl pedig a Bécsi Képes Krónika is tud. Nála az adatok szép összhangban is vannak, 28 évvel a 373-iki bejövetel után, 401-ben választják meg Attilát, a ki 44 évi uralom, tehát a bejöveteltl számított 72 év után, 445-ben hal meg.
És mégis
zavaró hang, az, hogy a választás hat évvel történt a cezunmauri ütközet után, hogy tehát a bejövetel s ez ütközet közt 22 év telt volna el. Ily körülmények közt valószín,
van
egy
')
E
•)
BK.
•)
I*.
mellett szól
Mügéin
szerint tévesen
szerint hibásan
D0MANOV8ZKY
:
KtZAI
:
:
1028. évszáma
125. 55.
KKoNlKÁJA.
is.
:
50
DOMANOVSZKY SÁNDOE
DR.
hogy a 401.
és 445.
évszámokat
s
Attila 72 évi magyarországi
Krónika componálta, s hogy az dátumot 328., ugyanezen módon alakította át
tartózkodását a Bécsi Képes eredeti hejöveteli
373-má. Tette ezeket az átalakításokat ép oly önkényesen, mint a
magyarok bejövetelénél. És ez utóbbival Attila halálozási évét 549, de még sem tudta összehangoztatni, mert 445 + 104 nem 677. Különben pedig a 104 évi idköz is önkényes, mert eredetileg köztük a Bécsi Képes Krónika is krónikáink Pannoniában Csaba bukása után tíz csak azt tudták, hogy évig nem volt király, majd Svatopluk uralkodott, a kitl a magyarok foglalták el az országot. Kétségtelen tehát, hogy a chronologiát a Bécsi Képes Krónika önkényesen átalakította, valószín, hogy a hunok bejövetelének eredeti dátuma is nem 373, hanem 328., és föltétlenül bizonyos, hogy ez a dátum Kézainál teljesen elromlott.^)
=
—
—
Eltér Kézai a .
.
Bele
-)
Zemeyn
^)
capitaneis constitutis
.
Chele,
filio
oriundo,
dem
de
Kéve
genere
*)
et
Kadicha
Bvebben
415 — 416.
1.
^)
eius-
Kéve
Ethela.'')
fratribus,*')
^)
I.
bvebb szövegektl
kellett
«)
ezzel
Kézai évszámát a
BKK.
Szerinte ugyanis a
... capitaneos inter
se,
is
seu duces
vei principes prefecerunt,")
quorum
unus Vela fit Thele ") íilius ex genere Zemem "j oriundus, cuius foglalkoznom, mert Sebestyén
BKK.
id.
m.
évszámaiból akarta magyarázni.
Attila halála évéhez hozzáadta Attila életkorát,
vezéri éveit és a 104 évi
=
445 -f 123 -f 5 -|- 104 677. De itt valószíntlen az uralkodási évek kimara-
idközt:
hibás a 123 évszám 124 helyett dása. Kézai pedig
a hét vezér neveinél
s
— Sebestyén szerint — a hunok bejövetelétl a magyarok
megjelenéséig lejátszódott 172 évi különbséget érvényesítette a 700. és 872.
évszámokban. Csakhogy Kézai errl a különbségrl nem tud s ez nem is 172, hanem 176 esztend, mert a 100-as évszám a második helyen tollhiba
;
és 2)
még így sincs megmagyarázva a Wele P. BKK. B. K.. Cs. Welle
700-as szám. T. uelle S.
Zemerin P. Zemein T. K. ) Cue S. Gur P. Kew K. B. ») Cadicha S. Kadica K. Kadycha J\ «) fratribus om. BKK. P. K. B. Cs. 8)
')
Etela
8)
Keuue
*j
perfecerunt
S.
Atila
Kue
BK. Etbela BKK. P.
KM. KM. KP. íiliae add. KE. gcner Teman KM. KP.
") Filae »')
S.
T. B. Cs. K.
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
Buda
et
')
íiliis
nére Erd ...
Bendekuz
BK.
3)
de
^)
gé-
S. P.
fratres
Cuue
tanei.
Quarti
et
1
Caducha ambe
ver
Ethela fit Bendacuz fratres
Reuua
et
cuius
filius,
Buda
uter
Erd
duces extitere de genere undi ...
capi-
nomeii
ducis
ori-
KE. KM. KP. KH. K3.
valamint Attila czíménél vocarique
se
lura dei
:
faciens
metum
Huuí^arorum,
nepos mag^ni
nutritus in
regem,
BK.
Ezek
S.
filius
Nem-
')
et
'*)
^
thorum,") metus orbis térre et dei.
Ipse
flagel-
autem metus
se
ipsum Hunorum
orbis,
flagellum dei
KE.
a subiectis suis fecit apellari.
KM. KP. KH.
K3.
Engaddi, ») rex
Hunorum/") Medorum
]um
regem
Attila dei gratia
^)
Bendekuz,*) roth,^)
*}
orbis,
Go-
•)
flagrel-
P.
a helyek
is
elárulják Kézai szövege, legalább a
ma
kezünkben lév Kézai-szövegek romlottságát. Attila czímében a »7netns orbis térre
et
dei«
fiagelliim
Viterhoi Gottfried »7netiis orbis, ffagellum dei<^ kitételén
szavak
alapulnak zésénél
is
s
a következ fejezetben, Attila leírásánál és jellem-
A
a Pantlieon 17. fejezete krónikáink forrása.
különben Jordanestl származik,
s
leírás
csak néhány kifejezés árulja
hogy a krónikák nem Jordanest, hanem epitomatorát használták. A magyar krónikák Attilája azonban a német mondá-
el,
kéval szemben hatalmas és vitéz, de isten küldetésébl
')
«)
»)
forma
P. Budám D. AVeudekuz P. Bendekus BKK. T. Cs. Bendegúz B. Cadar BKK. BK. D. Kadar T. Cs. fecit T.
')
lüco
scril)!
')
•) »)
»metum
—
I)ci«
habét >Titulum siquideni suum
AVcndelum I*. (jui est nutritus in Engaddi adil. \>\\. Nemproth add. K. Magor BKK. T. B. Cs. K. nutritus in Engaddi om. BK. D. que Cí^t melior terra
Hungarorum HK.
") Pariorunj add. '•) •
)
et
om.
BKK.
Danorum
add.
tali
suh
BK.
faciebat.«
add. P. '0)
továbl)á
Wida
*)
")
;
1).
I).
T. B.
BKK.
K. Cs. T. H. C-.
K.
I>.
in
mundr
:
52
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
fényz
Priscos
tehát a
magyar nép ajkán él alakjában van
állítva.
Külsejének leírásánál Kézai
.
az olvasó
krónikák
és a
elé
közt egy
de fontos eltérés van
kis,
.
egyszerséget szeret Attilájával ellentétben^
.
superhus incessu,
ociilos furiosos
ferens,
circum-
Erat enim rex
i
í
amatr belli, ma-
la lis
Erat enim rex Ethela-
Ati-
-)
colore teter,*) ocu-
3)
furiosis,
elatus
colore gris
in-
teter, oculis
ni-
et furiosis, pectore
nu propria temperatus,
cessu, pectore lato, bar-
lato, elatus incessu, sta-
coasilio validus.
bam
tura
suppli-
cantibus exorabilis, procunctis
pitius
in
forma
receptis,
fide
defere-
venereus
bat,^)
erat ultra
S. P.
K.
T.
')
Cs.
barbam
brevis,
etiam prolixam
«)
modum
BK. BKK.
brevis,
ferebat.
cum Hunis deKE. KM. KP.
KH. K3.
B. D.
pectore Zaío,minutisoculis.
prolixam
capite grandiore, ra-
ra bárba,
canitie
con-
spersus. simus naso,
co-
lore tetro. Gottf. Viterb. Pantheon c. 17. i)
Itt ugyanis Kézainál oly vonást találunk,
mely a többi
krónikában nincs meg, de a mely megvan Gottfriednál statura hrevis,
s
a mely
esetleg
t.
i.
:
arra engedhet következtetni,
hogy Kézai tartott fenn eredetibb szöveget. A három szöveg, alaposabb összehasonlítása azonban nem ersíti meg e nézetet.. A Pantheon leírását mindkét változat meglehets egyformán alakította át, hogy
végén
elforduló
mást ne említsek a
» teter
állították, a szemeire
colore«-t
Grottfried passzusának
mindketten a
vonatkozó két adatot
» oculis
—
leírás
élére
furiosis«-szá
') Monum. Germ. Script. XXII. 188. 1. Jordanesnél c 35. Erat. namque superbus incessu, huc atque illuc circumferens oculos, ut elati potentia ipso quoque motu corjjoris appareret bellorum quidem amatr, :
;
sed
ille
manu
propitius
temperans, consilio validissimus, supplicantibus exorabilis,,
autem
in íidem
semel
susceptis
;
forma
brevis,
lato
])ectore,
capite grandiore, minutis oculis, rarus bárba, canis aspersus, semo naso,. teter colore, originis suae signa restituens.
')
Erat enim rex om. P. Athila P. Atyla T. B. K.
*)
totus P.
2)
"-)
defferebat T.
'')
venerus P.
'j
natura KP.
Cs.
Atylla
S.
63
KKZAI SIMON MESTF.R KRi'^XlKÁJA.
Yonták össze
a »mriis barha'<'hó\ »barbam pvolixam deft^re-
s
bat «-ot csináltak, a
mibl
kétségtelenül kiviláglik, hogy mind-
ketten hiányosan és hibásan másoltak
Gottfriedon alapuló közös sforrást.
egy e helyen Yiterbói
le
A
bvebb
változat hil)ás
másolásának tulajdonítható ennek következtében, hogy kihagyták a statura brevis szavakat, melyek Kézai forrásában még jnegvoltak.
Es van e fejezet végén Kézainál még egy passzus, mely valamennyi többi krónikáinkban hiányzik: »In istis itaque ef aliis pomp'is 1) liuiusmodi Ethela, rex Hunorum, pre ceteris regibiis sui
^)
temporis
illas
hoc mundo. Civita-
erat in
r/loriobior
urbhim dominus
tum, castroriim,
^)
ciqnebat
fieri
super
et
domínari^ habit a re ver in ipsis^) contemnebat. Ciim gente
enim sna in campis cinn tabernaculis et bigis incedebat, e.rnatio. que eum sequebatur in civitatibus ct in''') villi>í;'^) indumentonim ver modiis ac forma sua^"') et gentis^^) modum Medorum continebat.^ Hogy ez önkényes toldás-e vagy eredetileg is benne lehetett a krónikában s csak a bvebb szöveg iera
hagyta
azt bajos volna eldönteni.
ki,
A
következkben
a
catalannumi
elzményeivel és következményeivel egyetemben. ütközet után
hogy a zeiselmaueri
mek
Detre
és
elmondva
van
csata
Az
író
elmondja,
a német
fejedel-
eljöttek Attila székhelyére hódolatukat l)emutatni, Detre
pedig harczra illyrek
buzdította
isten
ostorát, ki
el
indult
is
legyzése után Constanznál átkelt a Rajnán
u burgundok
s
s
az
legyzte
Sigismundot, majd Strassbtfrgot és más
királyát
városokat ostromolván, a catalaunumi síkra érkezett, hol híres csatáját vívta meg.
A
mi
részl)en
e
Detn're vonatkozik, az
származik, de különben az író tudós munk:íkra s
ersen meg ')
populis
•)
suis
»)
dézsmálta ket.
KH.
KE. KP. domo KE. KM. KP.
) ipsa '')
is
in
KH.
istis
KM.
om. KI'.
")
habitabat add.
')
9ibi
*)
gente KIÍ.
KH.
Ki.
éK*»
mondákból
t/nnaszkodott.
54
DOMANOVSZKT SÁNDOR
DR.
A burgiindolcJcal való harczot Karácsonyi Troppaid Mártonon alapulónak mondja, a ki említi, hogy Attila ^primiim qindem regem Burgundié occiirrentem sibi prostravit«^) De
ez az adat régibb, s
Troppaui Márton szavai is szemmelDiaconus tudósításán » Attila itaque primo
láthatólag Faulus
:
mox ut Gallias gundionum regem sibi impetUy
Paulus
introgressus
est,
Gundicariiim Bur-
occiirrentem protrivit^
alapszanak.
2)
helyérl pedig Waitz kimutatta, hogy az Frosper félreértésébl származott, s hogy ez az ütközet már 437-ben ment végbe.^) De azért Paulus is a 451-iki eseményekkel e
hozza kapcsolatba.
A
burgund király nevét s a megütközés Márton nem említi, s így semmi-
helyét (Basilea) Troppaui
ok nincs
féle
rá,
Hogy
forrásának.
hogy épen
t
tartsuk
hogyan
pedig
e
helyen
kerülhetett
ide
a krónika
késbbi
a
Sigismund (516—523.) neve, arra már Petz is rámutatott. Krónikáink bvebb változata Péter királynál említi: ^Vilhel-
mus autem, páter Petri regis fit fráter Sigismundi Burgundorum.^ A magyar krónikás tehát elbeszélve küzdelmet, melyet
regis
azt
a
a burgundokkal vívtak, Gundicarius nevét fecsérelte Sigismunduséval felcserélte pedig Attila
hunjai
és
;
mert Sigismundus ismeretes alak
azért,
volt eltte.*)
Strassburg etymologiájának forrása kétes. Es daczára annak, hogy e rész forrásai homályosak, mégis elterjedt mondá-
van dolgunk.^)
val
A alapszik.
catalaunumi csata leírása kétségtelenül Jordanesen Csak a Bevinde—Belvider Weivinder név, Theo-
—
doricus eleste helyett Adalricus határozott
gyzelemnek
Jordanestl Aetius
való
tíz népe,^)
eltérések.
Attila
Különben
meglepetése
az és
Chron. Imperatorum. Mon. Gerra. Script. Muratori.
^j
Waitz
:
I.
97.
*)
Petz
"•)
Petz. 58.
id.
.
említése
és
vindicálása
összes
részletek:
habozása, az
XXII.
a a
454.
össze-
1.
1.
Der Kampf der Burgunder und Hunnen. Forschungen
m.
56.
1
I.
— 10.
11.
1.
1.
matae, Armoriciani, .
való
részére
»)
''')... patricii
.
megöletése nek
»)
zur deutschen Geschichte.
nes
Attila
Aetii
.
.
.
enim adfuerunt auxiliares
Liticiani, Burgundiones,
:
Franci, Sar-
Saxones, Riparii, Olibrio-
aliaeque nonnullae Celticae vei Germaniae nationes. Jordanes
c.
36.
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
55
Ütközés helye és ideje,^ a csata hevessége dája is
s a vérpatak monmind megvannak Jordanesben, st néhol még a szavak
2)
összehangzanak. Karácsonyi, a ki a Bevinde nevet Viterhóí
Gottfried
Troppaui Márton Alverniajáhól keletkezettnek
és
magyarázza, az egész
különben
hasonló
lacensis
leírást e két íróra vezeti vissza;
Jordanesen alapuló
is
szövegével
szövegek
de e
3)
Gemb-
Sigehertus
nem tartalmazzák
együtt,'*)
az
mozzanatokat
s a részletekben sem tüntetnek fel nagyobb rokonságot krónikáink szövegével. A tíz nép krónikáinkban király), valamint Attila meglepetése és habozása
összes
i
Jordanesnél van meg, a kinél
pedig csakis
sorolásának sorrendje
is
az események fel-
ugyanaz, mint krónikáinkban.^)
Az eladás módjában
krónikáink közt
itt
is
ugyanaz a
hasonlatosság észlelhet, mint az elbbi fejezetekben. Említésre
méltó eltérések regnum
Constantie
deinde
Renum
deinde
per-
Constantie
per-
transivlt.
transivit.
Masticon,') Ligonem,'),
Masticoniam. "
Burgiin-
diám *) et ») Lugdunum^° ) BK. BKK. T. B.^ K. Cs. D.
S.
P.
Liíronensera
)
Burgundié
lAigdulum
;
et
KE. KM.
KP. KH. K3.
mint oly helyek, a hol Kézai variánsa a helyesebb. Következik ezután Attila serege egy harmadának, mely a catalaunumi csata
mamona
leigázására,
—
szerint
elkésett
eltt
•)
Jordanes
c.
37.
*)
Jordanes
c.
40.
•)
Karácsonyi:
Pantlieon
85 — 80. *)
17.
c.
1.
és
A
a
catalaunumi lett
s
székelyek
Mon. (ierm.
•) ')
Lygonem
ö.
B.,
Ji.
K.
liponenscm
o.
Burg-ondam P. Hurgandiiini
P.
om. B.
Luddinum K. Lugduniutn
1.
a
monda
félve
Attila
^íár
454.
ö.
(iottf.
N'itorb.
Speculura re;rum 1.
wScript.
VI. 309.
Cs.
et
KM.
V.
1.
1.
P.
»)
") Masticaniani
s
69. oldalon.
*)
'<>)
12.
187.
Chronicon ad ann. 453. Mon. (ierm.
V.
—
Hispánia alapítójává.
XXII. u.
Mi ram-
Síbiliába
sereg
csatából
eredete.
Script.
Mart. Oppav. Chronicon.
még alább a Masticio BKK. T.
»)
Ez a
története.
haragjától, ott telepedett le
ment
és
vált el
a
Hurgendium T.
1.
u. ott
^6
DOMANOVSZKY SÁIÍDOR
DR.
elemekbl alakult ez a monda. gyzelmet Hispániában, melyet Viterhi Gottfried ír le Specidum regumjában ugyanazon frazeológiával, mint krónikáink ^) Catalaunumot Cataloniával Petz
kimutatta,
mily
liogy
Tlieodoricli gótli király aratott
;
zavarták össze, és személynevét alkottak az abasszida királyok
czímébl az emir
mnmenin-hl.
al
Karácsonyi a magyarázatban még tovább ment határozottan
jegyzést
hozta
csatával
had uralkodók
idegen
s
1212-ben
Navas
ez
Almo-
ell csak egy menekült
Tolosa mellett
de
és e fel-
Tolosa melletti
»hogy az
alapon,
sereg
Mohammed Abdallah
Marokkóba a
azon
kapcsolatba,
közül
Navas da
1212-iki
az
Annasir
a
volt,
szenvedett
ki
rettenetes
Marokkóba vonult vissza«.^) Karácsonyit hogy Marokkót csak 1062-ben ala-Juszuf Ibn Tasfin emir,^) hogy az »emir al mumenin«
vereség után csakugyan
erre a feltevésre az bírja,
pította
czímet állítólag csak »az 1143
Almohad
— 1232.
években uralkodó
mór khalifák« *) viselték, s Marokkóba menekült Almohad
az egyetlen
csataleírás
s
az
így a
családhoz tartozó
ural-
kodó esetét tárgyalhatja. rozni
De azt hiszem e monda alapját ily szilárdan meghatánem igen lehet. Igaz ugyan, hogy Annasir Sevillán át
menekült
Marokkóba,^)
Grottfriedtl
A s
Azután
való.
marokkói
(Kézainál
azóta küzdelem volt is;
küzdeniök, V.
*)
faro posuit
Sevilla
krónikáinkban
krónikáink
szultán)
elég
a félszigeten
is
ö.
Obtinet
Ispanos, belloque
tentoria pravo
;
és
Cathalani
oszlott,
Afrika északi
premit Catalanos Sibiliaeque farus sünt in terra Ispania ;
modicum brachium Pantheon. Mon. Germ. Script. XXII.
2j
Karácsonyi
3j
Müller
*)
Petz szerint azonban e czímet
példájokra
és
meg.
fut
:
47. és
c.
nélkül
a móroknak nemcsak a keresztények ellen kellett hanem bels harczok az Almoravidák és Almoha-
Sibiliae est inter Ispanos et Afros
regum.
»szultán«
a
szerint
megütközés
Viterbói
már 1031-ben apró emírségekre
khalifatus különben
partjain
de
az
:
:
Székelyek eredete.
Der Islam.
Omajja-ház
11. 616.
7.
maris. 188.
3peculum
1.
1.
1.
leghíresebb
az abasszida királyok viselték
uralkodója,
III.
s
Abderrahman
(912—961) is felvette. Id. mü. 69. Schlosser: Weltgeschichte. 2 kiadás. lY. 127. 1. ») Müller id. m. II. 654. 1. ,
:
dok
küzdelme
KEZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
0/
A
navas-d:i-tolosai
gyöngítették
is
erejüket.
ütközet tehát legfeljebl) annyiban g}'akorolhatott hatást a hun
hogy ez onnan vette az emir Marokkóba mének iih'-
históriára,
sének
A
In'rét.
többiben
mondai
a
kétségtelen
Viterboi
és
Gottfried hatása.
tartom helyénvalónak, hogy támaszkodva a krónikák
Itt
Viterboi
és
bevezetésében
munkák
Kézai
a
benne
is
—
helyen
e
nézetemnek
azon
(Multifarie
közt
friedusnak
szövegének
Gottfried
adjak
kifejezést
is,
pronior erat)
által
különben
kellett lennie, s
való
hogy a
is
hogy
egyezésére,
krónikák
a felsorolt
si
forrás-
megemlített Gotthelyen
e szerint e
is
megrzje. számának meghatáhunok Cataloniában visszamaradt
Kézai az eredetihez közelebb
A
álló variáns
rozásánál Kézai megint eltér a többi krónikától, és eltér oly-
hogy eredetére
képen,
újabb
vonatkozólag
adatokat
érdekes
szolgáltat
Erant enim SU8
^)
soli
.scxagintaquinque'^
cepta extera
BKK.
')
huni
]Mirammamonam ')
destinati
milia
)
natione.
aduer-
')
*)
S.
ex-
")
P.
BK.
Erant enim
soli
Huni preter cx-
teras nationes trecenta niillia. tri-
ginta millia et triginta duo Huuni
KH. KM.
KI'.
KH.
Ka.
P. B. Cs. K. D.
Az
száma más helyen krónikáink egyl)ehangzó tudósítása szerint 1,000.000 ember: »ej'pcditio aiitem centenis armatonim eius iireter exteras nationes decies egész
sereg
E
szám ép duplája a Jordanesnél és epitomatorainál elforduló számnak/) s Kézai is ezt a megdu})lázott számot adja. Már pedig ennek harmada 333.333, a mit miUhus replebatnr«.
*)
soli
om.
»)
(lui
BK. D.
')
adusque
*)
Miramaniam
S.
1*.
P.
Miramammonara BK. D.
T.
Cs.
Mirammano-
nam K. ')
sexagintaque (juiniiue K.
•)
millia
BK.
(,'s.
K. vei
LXV.
socundum
P. .luosdani libros C'CC trigrinta
milia in huni add. P.
extranea P. BKK. T. B. K. adversaria Cs. Jordanes c. 35. Sigebertus Gemblaceusis ad. ann. (íerm. Script. VI. 309. 1. üottfriedus Vitorbiensis Pantheon ')
")
(.ierm. Script.
XXII.
188.
1.
453. r.
17.
Mon. Mon.
58
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
Kézai 330.032-je nagyon megközelít. Jordanesen
és átíróin alapszik.
A
De
hunok száma ugyanis ezeknél 165.000/) valószínleg
catalaunumi
a
másik szám
a
catalaunumi csatában
síkon
s
elesettek
krónikák
a
így
számát írták
Catalóniába telepedettek száma gyanánt, de hibásan
is
elesett
a
elhagyva
:
a százast.
A
legérdekesebb
itt
quosdam
triginta
Pozsonyi
a
hozzáteszi »vel secundiim
ír,
in huni«.
milia
Bizonyítani e
magával nem lehet semmit, mindazonáltal figyelmez-
helylyel
tetnem
CCC
libros
hogy
mindenesetre,
Krónika, mely szintén 65.000-et
hogy Kézainak már eddig
kell arra,
is
voltak a Pozsonyi
Krónikával egyez, más codexekben el nem forduló Itt
megint
kétségtelen,
a többi
hogy
kéziratok
két szám benne
volt,
mezrl
hogy Kézai forrásában mind-
áttérnek
visszavonulva
arra,
elfoglalta
Eheims
Mindkét adat megvan Sigebertus OemUacensisneí Gottfriednál, de
ez utóbbi
A
nem
lehetett
azt,
Köln
és
öletett
meg.
és Yiterböi
e helyen krónikáink
mert igen szárazan említi az eseményt
Orsolya nevét, sem
for-
hogy Attila a cata-
mely utóbbiban tizenegyezer orsolyaszüzet
forrása,
s
alkotta.
Krónikáink ezután városát,
a
benne
forrásukban
hogy ezt a logikus számot Kézai
is,
maga
rásával szemben
leírja,
is
Kézai csak a logikusan megfelelt vette
s
át; de lehetséges az
csakhogy
dolgunk,
számadatát
már
számadatnak
e
kellett lennie. Lehetséges tehát,
launumi
van
egy ilyen passzussal
Pozsonyi Krónika
helyei.
nem
s
is
hogy Orsolya kinek a leánya
tudja volt. 2)
forrás tehát itt kétségtelenül Sigebert.^)
^) ab utrisque partibus quindecim milibus Gepidarum
CLXV
milia
caesa
referuntur,
exceptis
Francorum. Jordanes. c. 41. ugyanez a számarány Gottfriednál is. Mon. Germ. Script. XXII. 187. 1. Sige180.000. Mon. bertusnál és Troppaui Mártonnál a két szám összevonva et
:
Germ.
Script. ^)
VI. 309.
Item Atila
és
1.
XXII.
454.
1.
undecim milia virginum aput Coloniam simul Pantheon. Mon.
ipse
martirio coronavit, Nisacium episcopum Remis occidit.
Germ.
Script. ^)
ad.
XXII. ann.
Hun is
188.
453.
1.
Nysachius
Remensis episcopus
cum Entrópia
Omnibus bellis famosissimus fit bellum, quod €andidatu8 sanctarum undecim milium virginum exercitus bellavit, duce sancta virgine Ursula. Quae filia unica Notlii, nobilissimi et sorore ab
martyrisatur.
:
59
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
A
krónikák ezután
Eisenachha vezetik Attilát, a hol udvart tart, majd az északi népek: dánok (Dacos), norvégek (Xorvanos, Normannos), frisek, lithvánok és pruthének ellen indíttatnak
Az
háborút.
vele
eisenachi
több
tartózkodást
késbbi kútf említi is,^) az éjszaki hadjáratról pedig a német mondák, nevezetesen a Bitérlf és a TJiidreJcsságaj továbbá Sígebertits annalesei
tudnak. 2)
is
Hazatérése után Attila
—
húnhistoriánk
—
szerint
Budát Ölte meg, eltiltva, hogy Sicarabriát Budavárának nevezzék,^) e helyett Etzelburg nevet adván a városnak. Erre az adatra is lehetett Jordanesneh hatása.*) Mindezekben Kézai kissé rövidebb, mint a többi krónika, de nem lehetne azt sem mondani, hogy a többi krónika bitorló testvérét,
értelmileg valami lényeges bvítést tartalmazna, noha szavak-
ban tényleg bvebb. Érdekesebb és szövevényesebb már a viszony Attila itáliai hadjáratának : az aquilejai, ravennai, továbbá a Zoard vezérrl és Leo pápáról szóló mondáknál.
Az
ismeretes aquilejai gólyamonda Jordanesnél
Gottfriednál
is
is
Viterbói
megvan, úgy látszik azonban, inkább Jordanes
lehetett hatással krónikánkra Jordanes.
muros
solveret
huc
quodam
deambulans
Attila circa
dum utrum muros an ad-
castra
remoraretur,
de-
lans,
Magy. krón.
Viterb.^)
Gottf.
')
circa Accidit autem ') die deambu- uno, ut ipsaiii ciuitaviciconias tem *) circuiret
die
urbis videt
.
pullos 8U0S narvulos ex
.
.
dens ciconiara de mari
cunctae raartirisatao novo et mirabili Britannorum principis et Coloniam sanguine et scpultura sua clariorem reddiderunt. Mon. Gerni. Script. XXII. 310. 1.
ditissimi
.
.
.
modo triumpharunt ')
(összeállítva Petznél 63.
•)
Mon. (ierm.
*)
.lordanes
»)
cap. 42.
1.
VI. 309. 1. *) Hogy eredetileg a krónikákban is Buda lehetett, bizonyítja Anonymus dicitur nunc Buduuar ot a Thtutouicia Ecilburgu vocatur. Script.
:
')
Pantheon.
')
ergo
•)
eandem.
35. epitomatorainál csak érintve.
c.
c.
Kézai.
jelzem.
17.
Mon. (íerm.
Csak
Kézainak
Script.
XXII.
Ib7.
1.
a többi 8zö%-egtöl való eltéréseit
.
.
.
DR. DOMANOA'SZKY SÁNDOR
60 animadvertit
liberat,
m
ciconias qui
domorum
.
nidificant de
civitatem
extra
nidis
.
fastigio
portantes. milites
evolautem
ait
:
Iste
aves
et
inn-
Í7t
unius
Ubi advocans naculo
imlacii^
quo habebat nidum
in
suum, resedisse acceptore atque contra morém dem perpendunt propter que in rostro suo piillo per rura forinsecus com- quod etiam filios ex- uno ') in maris arundiprae- portaverunt. Hic aiens nes illum ^) deportavit. portare. Et et iterato ^) milites ad eversionem Reversa suos ad sinit et civitate fetus suos trahe-
.
.
futuram
civitatis
cla-
.
:
inquit,
aves
loci
futurarum rerum
pro-
Unde
perituram
re-
Respicite,
uidas
ciuitatem.
linquere
.
.
.
fortius
animavit.
instructis machi-
nis variisque tormeütis,
urbem repente
deuicit
.
suos simul
alios pullos
cum nido transportavit *) Quo viso, rex Attila .
milites
suos
ad
^)
vocans dicit
eis
flammat. Qui
nite
quam
constructis
ciconia
Aüimos suorum ...
in-
machinis omnibusque generibus tormentorum adhibitis
.
.
socii
:
^)
se
Cerista
futurorum
"')
factorum indicia notat, et urbem ^) istam per
.
diruendam,
nos
sentit
ad
fugám
ne
cum
ciuibus,
^)
munit.
Estote
pereat se
com-
ergo in
prelio die crastina fortiores,
nam videbitis civi-
tatem ruituram. edicto proclamato,
omni genere
chinariim adhibito
A
Jordanessel való
szorosabb
.
Tunc ma-
.
annál feltnbb,
egyezés
mert Yelencze alapításának történetét krónikáink
nem
vehették
míg Viterhói Gottfried hozzáteszi: »Asserunt multi, quod urbem vacuam invenerit, quia cives per maré, quod est eis tle,
cum omni
contiguum, reliquias sanctorum in Yenecias lectili
navigio detulerunt«.i^) ')
imllo suo.
^)
visibiliter.
3)
tandem.
*)
transtulisse perhibetur.
^)
Ethela suis militibus.
*)
convocatis
')
cernite ergo socii
*>)
sentit indicia,
^) 10)
cum
ait.
quod ciconia
ista.
urbemque.
ciuibus pereat.
Pantheon
c.
17.
Mon. Germ. XXTI.
187.
1.
supel-
KÉZAI SIMON MESTER KRÓXIKÁJA,
A
velenczeiek eredete krónikáinkban amiig}'
Vitatják
ros.
61
az aquilejai
eredetet
a
elmondják, hogy Sabariát longobárdok lakták el
akarta foglalni,
zték
nem
de
tudta,
a mire azok a Ticinonál, Paviában
ki,
már Archfdaus
s
csak
lakosait
s
igen zava-
is
sabariaival szemben és
a hunok
telepedtek meg.
Az érintett itáliai városok névsora legközelebb áll ugyan Martinus Oppaviensishez, de aligha származik tle, mert nála nincs meg: Treviso, Padua, Cremona, Mantua, Alexandria és Ferrara.^)
A A
legkülönösebbek
ravennai érsek
és
római
a
ravennai
és
események.
római pápa közti viszályt Karácsonyi
a XI. század nyolczvanas éveivel, VII. Gergely pápa és Guibert
ravennai érsek viszályával
hozza kapcsolatba. 2)
De nem
kell
mennünk. Az AiDiales Qucdliiihunjcnses említi Anastasiusnál (494—518.): »Theodoricus Attiláé regis auxilio in regnum Gothorum reductus, suum patruelem Odoacrum in Ravenna civitate expugnatum, interveniente Attila, ne occideretur, exilio deputatum paucis villis donavit«, majd mindjárt ily
messzire
.
ezután Justinusnál (518—527.):
sanctum Johannem
Romanum
tentum, ad mortem usíjue sules
Symmachum
tehát csakis is
/.
et
.
.
Koma
»Theodoricus
pontificem
perducens, praeclaros
Boetium
quoque con-
E monda
occidit«.^)
János pápa története
potitus
Ravenna carcere
in
lehet,
a kit
alapja
a különl)t'n
oly türelmes Theodorich bosszúból az arianusoknak a keleti
császárok részérl történt üldöztetésérc néhány senat(>rral együtt bebörtönöztetett
(*]*
526 május 28-án
János
börtönben).')
a
pápát ezért késbl) szentté avatták, és szentnek nevezi Agnellus Liber pontificaUsa azt
a János (XX.) ravennai
kinek a kérésére Attila Ravenna városát (452. j^) *)
Íme Agnellus
midn
hatása,
érseket
krónika
a
Veronám, Vicenciam. Hriciam, IV'r^amum, ^lediolanum. TyciChron. l'ontif. Mou. (íerin. Script. XXII. 418. 1.
Székelyek eredete.
a ravennai érsekek
17.
»
1.
Hiszen voltak félreértések, viszályok
és a jiájíák kíizt,
noha
nem
csak 553 óta, de oly í^ylölKéjíes, egymás vesztére
egyszer fordult =)
elö,
Monum.
) V. -)
a
a ravfimai
niiin íliripuisset. ')
is,
bántatlanul hagyj-i.
c.
ö.
37.
az 1080
— 87.
Attila idejében,
tör harcz csak
években.*
(íerm. Script. III. 31.
1.
Gregorovius (iesch. der Statlt Kom.
Mon. (ierm.
hanem
egyetlen-
in 4«.
Script. Loug.
I.
et
309. Ital.
1.
299— :J02.
1.
62
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
való
nagy
évkönyveké, a
midn
érsekkel
lenül bánik.
barátságot
írja
quedlinburgi
a
és
le,
azután visszatérve az érsekkel oly kegyet-
Az összeköt
kapocs pedig
szent János.
:
A
Leo pápával való találkozás megvan Jordanesnél és röviden Viterbói Gottfriednál és Sigebertusnál, de egyik sem említi Péter és Pál
késbb
része csak
fejldött
Troppaui Márton
okának,
hogy
et
mortem
sibi
astitisse
Legközelebb
ki.
mondának
ez a
kétségtelenül
áll
azt mondja »quendam vultu terribilem papé minantem nisi Papám in omnibus
a ki szerint Attila
elbeszélése,
visszatérése
A
megjelenését.
apostol
exaudivisset«i) látott. Itt
már
eladás sorrendjében
az
A
többi krónikától.
a
rómaiak
rávették
többi krónikák
a
is
menjen
hogy
pápát,
különbözik Kézai a
ugyanis elmondják, hogy el
Attilához.
Ezalatt (interea) Attila Zoarcl vezért küldte déli Itália
a ki
Apidiát,
is
Reggioig
A
és
sl
Terra di lavorot
Cataniáig
már
utóbbi
ez
(?
Siciliában
krónikák ez után adják a Leo pápával való megemlítik,
végül
hogy
»
Pannoniam
ezzel ellentétben egyfolytában kat, és azután kapcsolja
hadjáratát.
mondja
hozzá (in
ellen,
és Calahriát pusztította el
est el
reversus«.
s
Kézai
a pápára vonatkozó-
etiam
liis
van).
találkozást
diebusj
Zoard
2)
Sokkal
feltnbb azonban
ostromolt városok
az,
hogy az Itáliában meg-
hiányzik
listájából
Kézainál Alexandriai^)
hogy nem tudja a pápa nevét, hanem mindig csak Apostolicusrol beszél, holott a többi megnevezi Leót, st a Pozsonyi Krónika még ezt is hozzáteszi »vel secundum quosdam Bene:
hogy azt mondja »et deinde Terra laboris demolita iisque montem Cassinum exercitits vastat«. mi azonban a variatiók egymáshozi viszonyát illeti, e dictum«
és végül,
A ^)
Script. XXII. 418. 1. Csakhogy nála ez Totila van elmondva, de Marcianus álmánál is Totilának
Mon. Germ.
vandál királyról
(!)
írja Attilát. '-^j
Zoárdot illetleg
v.
ö.
Sebestyén
:
Honfoglalás
Mondái
I.
390—397. 1. csak késbb III. Sándor pápa (1159 1177.) 3) Bár Alexandriát idejében alapították, valószín, hogy e név már benne volt krónikáink
—
eredeti szövegezésében. Csak Kézainál hiányzik.
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
ép annyira
hely
melyik
zavaros, mint
elbbi.
az
vakmer
helyesebb változat,
a
63
Dönteni
dolog,
s
mégis
elz
argu-
valamelyes magyarázatát megkísérlem, ezt csak az
mentumok támogatására hivatkozva krónikában az
mindig csak mint
is
els helyen azonban nevét
Leóról
teszem.
»Apo6tolicus
megemlítik
is
hogy
itt,
midn
a többi
van
szó,
»Cognoscentes
Romani periculum, quod inde potuisset emergere Christianis, Leoném adeunt apostolicum«, a mi a Pozsonyi Krónikában még a fentebb említett »vel secundum quosdam Benedictum (adeunt Apostolicum)« kitétellel van bvítve.
Ennek
a
Kézainál
helyén
»cognito
Eomani
periculo,
quod exinde poterat Christícolis suscitari, Eomanum Antistitem ad Ethelam transmiserunt« áll, a mely kifejezésben különösen az Anfistes és Christicola szavak érdemelnek figyelmet, mint olyanok is, melyek a magyarországi latinságban nem igen fordulnak el,^) s a melyek a mondatszerkezet egyéb különbségeivel együtt azt sejtetik, hogy ez az utóbbi szöveg átalakílátszik támogatni a monte-casdnoi tása az elbbinek. Ezt is, említése mely minden valószínség szerint Benedekmonostor kel kapcsolatl)an került ide, minthogy Benedek alatt itt nem
semmi
érthetjük
— 578.),
(574
a
esetre
jóval
hanem csak Nursiai
alapította a Monte-Cassinon az
I.
Benedek
Benedeket, ki
Sz.
pápát
529-ben
els benczés-zárdát. Azt hiszem
hogy a Kézai eltt fekv sforrásban talán mindkét név
tehát,
benne ezért
késbbi
volt,
nem
mint
a
lehet,
Vecca-Venecia)
hogy
kedvel
s
hogy Kézai ép
Hogy magának Monte-Cassinonak
neve Kézai útján került-e eldönteni, de
Krónikában,
Pozsonyi
említett nevet.
a szövegbe vagy nem, nehéz ez
az
olasz
író,
itt
is
szavakat
olasz
a
vohm
(scartabella,
tudományát
vagy
esetleg olaszországi reminiscentiáit akarta fitogtatni.
A Terralaboris demolita tet
helyesebb
és
lahoris
.
.
.
*)
V.
viszonyban
elbeszélésének
ö.
kifejezésnél
mutat
Bartíil
;
a
különben több ismere-
tülíbi
krónikák *terrnm
kitétele.
,spolíavít<
Ugyanilyen hadjárat
felfogást
A
elején
vannak az
a
krónikák
aipülegiai
itáliai
mondáknál
magyarországi latinsúg szótára.
helyett inkább Christieolens fordul el.
az
A
is.
Cliristicola
;
DR.
Q^
A
régi Yelencze nevét
Venelia,
cTe
ugyan Kézai olaszul többi
a
azért
DOMANOVSZKY SÁNDOR
krónika
tudja
is
Vecca
:
Venecia-j^^)
vetiis
sem
másik eltérését tehet ennek mögéje; a mi pedig e hely egy szövegének Kézai ott kénytelenek vagyunk elismerni illeti, ferdítését és romlottságát:
Quam quidam
Quam quidem
rex gothoriim,") nomine Archelaus,^) primo volens «)
primitus deuastauit, sed postea per Hunos de Pannónia expelluntur,
non potuit metus orbis expugnavit, cuius nempe ») incole ^») per hunos ^') expulsi,") nunc babitant Papié
capere,«) diu obsessam,'')
demum
nuncque
«)
eltérések
utolsó részében és
halálát
is,
fiainak
littora
i«)
fluuii
Tycini ba-
bitare dinoscuntur,") qui et dicun-
in Itália, iuxta fluraen ^^) Ticini.") Cs. D. S. P. BK. BKK. T. B. K.
Nagyobb
Arcbelaus rex
i^)
tur
Papienses.
KH.
K3.
vannak azután
KE.
még
a
KM. KP.
húnbistoria
mely elmondja Attila házasságát MiMttal, ellen való küzdelmét. A harczot
egymás
végre legyzik a hunok jelöltcsászárhoz fut, majd Honorius ki nagyatyjához, jét, Csahát, magyarokat a második bejövepedig Scythiába tér vissza és a országban maradt 3000 hún, ki telre ösztönzi, a mikor is az
Detre
az
és az
idegenek szítják,
idegenektl
félelmében
való
hozzájuk
csatlakozik
szintén
s
a
széhelynel
nevezte
szlávok
uralmának
döntésére.
2)
belyesen veccbia. BKK. családjának codexeiben vera Venecia.
a
3^
quidem K. B.
*)
gottorura P.
BKK.
T. B. K. Cs. gottborum BK. BKK. T. B. Arcelanus K.
«)
Arcbellaus P. Arcellanus primo volens capere om.
')
obscissam
capere add.
^)
deuinci P.
5)
'•')
10)
S.
nemppe T. incula P.
") sünt et add.
BKK.
12)
Papye
13)
íluuium P.
1*)
Tycini
i»)
BK. D. BK. D.
BK. D. T.
BK. D. Tytem P. (jotborum nomine add. KH.
KM.
16)
litora
1')
diíínoscuntur
KM. KP.
magát,
meg-
M
65
KÉZAI SIMON MESTEK KlíÓNIKÁJA.
Ez
monda
magyar eredet, s csak arra való, hogy megadja a krónikában a kapcsolatot magyarok és hunok közt. Hogy a rokonság eszméje és mondája nemzeti traditió a
avagy tudákos krónikások koholmánya, a
volt-e nálunk,
sok vita
tisztán
Hmifaliy Pál
folyt.
Heinrích
vitatták, Thierry,
nyen van, hogy azután vehette
mondának
kiknek tudatában
Bhyer
nem mehetett át e monda elbb meglennie, csak
rokonság eszméjét különben
össze
alapján kétségtelen,
nem hozták magukkal, hanem
honfoglal(')k
—
Sebestyén
Bleyer szerint góth-szláv közvetítéssel
ben
;
—
vették
A
át.
luin-
Icgélénkel)-
élt
a rájuk következ néjx'k egymástól örökölték és önállóan
fejlesztették
tovább
s ers epikai érzékkel magyar rokonság mondáját.
Az
fejezetekben
utolsó
történetiek;
nem
A
mondát.
a
hozzá,
nem
-j
a Pan-
gepida-avar,
szerint
a hunok tulajdonkéiu'ni hazájában
itt.
keleti lovas-
valamennyire a
és így ezek,
hunok nevét alkalmazták. Sebestyén és hogy a magyar hún-
a
noniában lakó népektl
monda
feltüntet
a sok hasonlóságot
fejtegetései
mondát a
utóbbit
az
azon a vélemé-
ellenben
magyarok a nyugati népektl kapták,
a
népek egy néppé olvadtak legborzasztóbbak,
fíilütt
kellett
A
a krónika.
fel
némely írók szerint
PeU
és
krónikákból
elrejtett
a nép ajkára, tehát e
Riedl Frigyes
és
ismeri
a
magyarság
már
úgyszólván
krónika
jutott
így
belle
ki
fejlesztette
is
hiíu-
a
sem
nevek
a
Attila nejeinek neveit és
Ez az egész rész a szó legszorosabb értelmében költemény. És mégis itt is meglátszik a tudja fiainak neveit sem.
külfr>ldi
krónikások, fleg Jordanes hatása. Jordanesnél
meg-
is
van Attila halála ép úgy mint krónikáinkban a házasság, az orrvérzés és az összetört íjj (Martianus álma).^) és Jordanesen :
alapszik a iScythiába való visszaköltözés és egy résznek Dilcziá-
ban
val()
megtelejiedése
';
Sel)estycn
*)
Bleyer:
3)
Jordanes
i;. •)
ott.
Jordanes
1.
Aladár név
.")2
— 7*^.
1.
és
454.
1.
c
50.
Man-ianus
Xam XXX.
i'ilma
i.
i-
:
KKZAi
KK'tNIKAJA.
is
és
iyh'y.
imiia
tam
1.
— 144,
ad ann.
Tn.i.nrtui
aliarum trentium, <|uao Unnia fcrebant auxilium. I)OMAN«»V!íZKV
I.
.lordanes
is
elemei. 13tí
49. röviden említi Sigeliert
«•.
XXII.
az
magyar húnmomla {germán
(ierm. Script. VI. 310. van.
Még
iloufoí^lalas niuiidai.
:
A
is."*)
1.
45.").
IMártoimúl
is
llunonnn.
Ardarici
jjladius
5
^lon. nu'-j-
.jiiam
66
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Ardaricusának
felel
meg.i) Csakliogy mindez bele van olvasztva
a magyar mondába.
Martianus álma csak a Bécsi Képes Krónika családjában maradt fenn. Hogy a Budai Krónika forrásából néhány helyett kihagyot, már másutt bebizonyítottam és a Kézaiban is. a Bécsi Képes Krónikában is fennmaradt, Érdekes, hogy
a
Krónika családjában hiányzó helyeket össze is állítottam.2) A Martianus álma azonban Kézainál is kimaradt. Kézai különben itt az eladás sorrendjében is eltér a de a Budai
többi krónikától.
A
testvéreh Imrczánál ugyanis a többi krónika
nagy vérontást, mely 15 napra ihatatlanná tette a Duna vizét és azután megmagyarázva, hogy elször Csaba gyzött, s csak azután, Detre ármánya folytán kerekedett felül Aladár, elmondja, hogy Csaba Honoriushoz menekült. Kézai elször
leírja a
ellenben
Detre ármányát csak a küzdelem
—
kitörésére vonat-
—
mi annak helyén a többi kútfben is megvan, azután elbeszéli, hogy elször Csaba gyzött, majd a Sitehát cambria melletti tizenöt napos küzdelemben Aladár. Icét ütközetet említ, míg a többi krónika a sorsfordulatot nem két különböz küzdelem közé, hanem egy hoszszabb háború utolsó ütközetének folyamára helyezi. Es ezután következik nála a vérontás leírása és Csaba menekülése Görögországba.
koztatja,
Ha
a
küzdelmet veszünk
hosszabb
fel,
logikusabb a többi kró-
nika sorrendje, ha azonban két csata volt, úgy Kézai csoportosít választ erre a kérdésre maga Kézai adja egyszerbben.
A
meg.
A
többi krónika ugyanis elmondva
a vérontást s
^>ita
csak azután említi
leírást,
de
a
a
második
spiratioíiue peremit.
a
küzdelmet,
leírja
Danubium Germanico sanguine inundaviU,
Nam
sors fordulását.
csatánál,
—
Kézai szintén adja
melyben Aladár,
e
kit a
post multas hostium caedes sic viriliter supers-
ver germani eius eo occiso Hernac (luoque iunior Attiláé filius cum suis in extremo minoris Scythiae sedes delegit. Emnetzur et Vltzittndur consanguinei eius in Dacia ripense Vto et Hisco Almoque potiti
tes páter optasset interitum. (Ellák.) Reliqui
fugantur iuxta
litus Pontici
maris
.
.
.
sünt multique Hunorum partim proruentes tunc se in Romániám runt equibus nunc usque Sacramontisii et Tossatisii dicuntur.
m.
119—123.
')
V.
«)
Századok. 1902. 812-814.
ö.
Bleyer
id.
1.
1.
dede-
KÉZAI SIMOX MESTEK KRÓNIKÁJA.
külföldiek segítenek, is
azt írja
gyz
Csaba népe vesz
és
(íl
el,
—
qiw quidem jweho tantus sangnis Gertnanicus^) a mibl világos, hogy az rossz értelmezése folytán
est effiissus«,
krónikában a hosszabb küzdelembl két ütközet,
lett a
hogy a Duna
15
vize
hogy
csata, s
mégis ö
és
»m
e
napig
ihatatlan
s
napig
15
volt,
ab]j(»l.
tartó
rossz értelmezés kedvéért kellett a sorrendet
felcserélni.-)
Csaba Scythiába megy, ott idegennek hogy csak a kazárok földjérl kap feleséget, Ed és Edémen származik. Újra visszatérnek a kitl erre a krónikák a székelyek története után a magyarokkal Görögországból
tekintik, úgy,
:
—
megy Attila földének visszafoglalására Edémen is, kinek nemzetségébl Aha Sámuel származott, — a miért újra elmondják Csaba házasságának történetét. Kézai nem mondja el kétszer e házasságkötést és a genealógiát, hanem csak a második helyen. De megvan okolva a töl)l)i krónikánál is a házasság másodszori említése, mert az els helyen nem mondják meg, hogy miért vett
el
nt
kazár
»de consílio Bendekiiz avi kapcsolt
Bendegúz tanácsa
ott az ok csak
;
a
siii«j
mirl, valamint
»quem sanum sed nimis decrepitum
a
hozzá-
dicitnr ínvenisse^
passzusban foglaltakról viszont Kézainak nincs semmi tudomása.
Nagyobb
eltérés
van
végén. Itt fordul ugyanis
még a krónikák közt e fejezet el Svatophih legyzetése, a mihez
Képes Krónika családjában egy kis magyarázat járul arról, hogy mért mondják némelyek, hogy a magyarok Marótot és nem Svatoplukot gyzték le. Erre Attilára vonatkozó idmeghatározások következnek fejedelemségének, királyságának és életének tartama, a mihez a Bécsi Képes Knmika Kézainál
és a Bécsi
:
családja
még
Attila halálának a bejöveteltl.
tésétl és Martianus császár
trónralépését<3l
Krisztus
szüle-
számított
idejét
fzi hozzá, a fejezet legvégén még a Martianus álmáról szóh'* mondát is említvén. Es ezzel zárul a hunok történetének eladása.
A húnhistória, ezen és különálló
*)
*)
mü
a
Germanicus om. V. ö. Sebestyén
— mint mondottam — egységes, önálló
különböz
krónikákban
lév
különböz
K:i. id.
m.
I.
457
— 55:í.
1.
Bleyer
id.
m. H7 — 136.
1.
68
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
alakjai összehasonlításának végére érvén, foglalkoznom kell azon
forrásokkal
is,
monda
a melyeket a compilator a
vagy megersítésére
Hatással volt rá Jordanes, mert noha
meg
mü
vele szó szerint, a
mégis rokonságban epitomatorait
is
van a
ismerte
nem
nagy részének gótok
igen egyezik
legalább
vázlata
De Jordanes
történetével.
Sigebertus Gemblacensis és Gottfridus
:
Yiterbiensis hatása kétségtelen.
Attila leírásánál,
kiegészítésére
segítségííl vett.
a hispániai
alapításánál, és a krónika
nyilvánvaló
hatása
Gottfried
valószín Yelencze
kalandnál,
forrásai közt emh'ti
való a tizenegyezer orsolyasziiz vértanúsága
s
is.
Sigehertustól
az éjszaki hadjárat.
Ezek jelentsége azonban a munka megszerkesztésénél másodrend, olyan, mint kívülök Jiistiniisé (vagy Reginóé) is.
A
könyv megszerkesztésénél nem, csak az egyes események
eladásánál lehettek az
A
író segítségére.
— Jordanes
valószínleg csak közvetve
— bár
conceptioban
képezte az alapot, mely
köré a mondai anyag csoportosult, és a melyhez a más írókból vett átvételek hozzáfüzdtek.
Jordanesnél van meg a csodaszarvas az Alplozuri említése
24.),
c.
24.),
(c.
(c.
Attila
24.),
a galliai hadjárat és a catalaunumi csata (37. és halála
kozás
35.),
(c.
(c.
küzdelme
42.),
Aquileja orstroma Attila
és visszavonulása (c.
Ez események egy
része
42.),
c),
35.),
Buda
a Leóval való talál-
halála
és
40
(c.
(c.
49,),
fiainak
50.).
megvan
roknál, de egyiknél sem minden,
használata
(c.
menyegzje
a nrablás
leírása
s
ugyan az epitomatohárom író
a fent említett
sem nyújthatta volna az írónak mindazt, a min
Jordanes hatása
látszik.
De Karácsonyi nem
csak Jordanes,
is tagadja,^) noha Yiterboi Gottfried Troppaui Márton alapján a Jordanessel rokon helyek sorozatát még kevésbbé lehet összeállítani. Nem származhatik
de Sigebert használatát és
ezekbl
:
az Alplozuri, az Aetiust segít tíz király,
Buda halála,
Attila fiainak küzdelme és visszavonulása.
De nézzünk s
csak egy eseményt
is
:
a catalaunumi csatát,
hasonlítsuk öszsze krónikánk szövegét egy részrl Jordanes-
sel.
más részrl Yiterboi Gottfried ')
Székelyek eredete
10.
].
és
Troppaui Márton
leirá-
..
69
KEZAI SIMOX MESTKR KRÓNIKÁJA.
saival
mindjárt kitnik, hogy a bellük való merítés Jordanes
s
kizárásával lehetetlenség Magy. krón.
Jordanes.
HoefactoiucertoO Rf'gem Atilam«)Ro-
Hi enim adfuerunt
manorum
pat-
auxiliares
rícius diitus Eucius
Sjrmatae,
rex
.
Gottf.
Patricii Aetii.
.
Franci,
:
Mart.
Viterh.
congregavit Burgundiones, Saxones, Francos et .
.
.
omnes
Ai-mori-
fere
cum decem regibus
ciani.Liticiani,Bur-
mos
occidentis
gundiones, Saxones,
(Spec regum. Mon. Germ. XXII. 8.5.)
invasit
€x obvapto.^)
Riparii,01ibriones.
fortissi-
occidentis
.
.
.
(Jpp.
Fuerunt cum Romanis BurgundioFranci,
nes,
nes
Saxo-
pene totus
et
occidentis.
jiopulus
(Mon. Germ.
XXII.
4.V1.)
nonnullae
aliaeque
Celticae vei Gernia-
Cunique')
niae nationes (f. o~.) Igitur Attila rex
insul-
ni terén tur facéré sujier Atilam*)
Hunorum
per nuncios petens
dens suis
inducias preliandi,*)
tuit
ut copia sue gentis,
tum inteniue fugám
tuin
qiie fuerat
ciilsus
adnersus
perdiíl'i-
c'opiis.
ipso
Illis re-
inquirtre.
futura
tem
horam proelium
canipo
(c. 37.)
Circa nonaui
«iui
(lejebb
in
:
campo Bevinde
Mauriaci tur
ipsum") set
si
Kézai eltérései Tunc :
dum
'>)
Kthi'him.
")
prelÍMiidi
iiitn-ca.
<|ue
tur, sed
(Pantheon c. 17. u o. XXIÍ. 187.) ... in campis Catalaunif (u. ott;.) in
Alvernia.
(Speculum rtgum. u. ott. XXII. x'^^
")
utr(»í>«|ii<'
")
Beluider
"')
in
Alvernia
(u.
iiitliiriiis
diiitur om.
") Catalaunis om.
subitum.
iib
iji^i^
'-)
iitrost|ue
'•)
ipso
") tluvii
l»o8tulavit ')
ab liora
ripa
abrupto.
Ht
ita(iue
pmemp-
Ethelam. *)
.
vulneribus torum sanguine multoproest, non uectus
in-
feviu3 reniovere.
")
.
senioribus
praelabens,
non lento uiotu
')
et
(f. 36.).
.
campi humili
in
(|uis iactas-
potuissot vix'«)
.
({ui
nominan-
.
noná usnue in noct«'m acerrimum belprotenditur. lum
eredére fas t-st, rimeniorati uulus
discuvrens,
capillnm
.
Nam
Erat enim inter ainbos •-) exercitus si
.
... in carapos Ca-
talaunicos
ut
.
ret. (c. 37.)
('a-
talaunis).")
lluvius
diei
si ut committit, secus cederet nox irainicens subueni-
Bevinde») dicitur "») prelium est conimis-
sum.
fu-
nere tristiorem, staaruspices tuit per
nuentibus inter arabos) exevcitus a inane usque ad nocin
me-
contlic-
inire
reuoluens
Soldamim destinata remearet.")
tali
eveníu
aL)-^<'ii'<
lucrat
iiíii'j:<'I'-
piano
curau
vix
íh»
DOMAXOVSZKY SÁNDOR
DR.
autem iam animalium et hominum sanguine
solebat,
inundando, tantus
torrens
auctus imbribus, ut
Prelio
facto
cum curru intro ac arma-
traheret,
tos fieretque morta;
litás
non modica
insolito
factus
^)
;
sorté
torrentem in utroque ") exercitu. Illud 5) ergo prelinm, quod commis-
stricti
sum
ciati. (c. 40.)
per
extitit
nis,6) liis
tantes
inter
tinax,
per
rivulus de sanguine
u. 0.
XXII.
cui
mo-
ut
torrens effectus,tra-
85.)
xit
cadavera
tuorum
sau-
mor-
(u. ott.).
Demum
in
bello-
adeo acriter pugnatum est, qualiter vix
simile
nulla usquam narrat antiquitas, ubi talia
omnibus pre-
ardua
traliebat.(Spec. reg.
Bellum atrox, mulimmane, per-
unquam
aliqua
in
invenitur
gesta referuntur.
comraissa sünt uno die et loco uno, ter-
non
dicus, qui ibi latebat
eífusus est,
tiplex,
huius mundi,que
et
tantusque sanguis
tantusquesanguis est, quod corpora mortuorum eífusus
sanguinem,
quem fuderant
Cathalau-
ribiliore
mise-
rabili sorbebant, po-
Reges occidentis et campo Atilara in Beviude
est
enormis augmento. Et quos illic coegit in aridam sitim nulnus inflictum, fluclade enta mixta traxerunt ita con-
ut auri-
hibetiu-,2)
gatn
>)
per-
torrens fuisse
sed liquore
concitatus
história
(u. ott.).
(c. 40.)
magis veteres
memorantur.')
A nyem
tudós írók közül a húnhistóriára
—
szerint
—
szerény vélemé-
Jordanes volt a legnagyobb hatással.
a hatás minden valószínség szerint magát Jordanest, hanem valamelyes Jordanesbl Icözvetett
használhatott.
jegyzéseket
történhetett,
így
Az
De ez nem
iró
készült
hogy
fel-
Yiterboi
tle vett át oly helyeket, is vehetett volna, Jordanesbl melyeket közvetlen használatnál így történhetett, hogy a hún hadsereget is még egyszer annyira tette, mint Jordanes, s hogy Theodorichot a régi közhit szerint Gottfriedet
is
segítségül vette,
és
confecto animalium sanguine et 2)
efficitur
'»)
valde magna.
')
utroque om.
••)
Istud
humano
talis
Hunos ac reges Occidentis in loco memorato. Ez a hely is a mellett bizonyít, hogy Kézai szövege a helytelenebb, mert csak hivatko«)
A
bvebb szöveg hogy a csata helye már föntebb volt említve. alapulhat Kézain, mert ha Kézai ez utalása révén ismételték volna a fenti helyet, úgy a Cathalaunis-ról nem tudnának.
zik arra,
nem meg
')
uno loco
et
uno die per veteres maius esse perhibetur.
KÉZAI SIMON MESTER KKÓXIKÁJA.
Attila kortársának tartotta, noha Gottfried
már
7i
Freisingi Ottó és Viterboi
épen Jordanes alapján czáfolták
is
ez
is
állítást.
Természetesen nagy átalakító hatása volt a mondai anyagnak
A
él monda gyzedelmeskedett az ír<jtt Ez szétválasztásukat is megnehezíti a tudós átvétel s a monda közt a határt sokszor egyáltalán nem lehet megvonni. Sokszor még azt is nehéz eldönteni, hogy a húnis.
húntörténetben az
források fölött.
história miért
vagy csak
:
egyezik az
azért,
feldolgozta ?
kútfvel:
irott
mert
ez
forrása?
mert az illet történeti eseményt a monda
De Jordanes
hatása
is
mint
ersebb,
kétségtelenül
az epitomatoroké, a kiknek átvételében különben szintén Jor-
Ersebb
danes hatása nyilvánul meg.
jobban a részletekbe
A
—
nagy munkát
nem Kézai
—
mindenesetre
De
végzett.
melyik
változat
csak utalnom kell arra, hogy a szövegbírálat
tattam oly helyekre,
hol
n
meg
kell
»Lugdulum Burgundié «
ban helyek, a hol viszont
szavaknál.
bejövetelének
est,
dátumánál, a
catalaunumi ütközetnél és az Attihi
közt kitört küzdelem leírásánál. való összehasonlítás
tnt
a többi krónihíról állíthatjuk
a hunok
leírásánál,
délitáliai kalandnál, a
rámu-
szöveffe
»Renum Constantie Vannak azon-
a
;
eredetibb,
mint az elszóban,
is,
Viterboi Gottfried nevének említésénél
az
kapcsán
létségtelenül Kt'zai
föl Itehjesehhiek cs talán eredetibbnek
mint Scythia
ezt
a húnhistória eredeti
tartotta fenn.
Felvetve a kérdést, hogy
pertransivit,«
az érintkezés
elható.
szerzje
húnhistória
vallanunk alakját
is
mert nemcsak
e hatás,
hanem mert
az érintkezési pontok száma nagyobb,
alapján
Van
eset rá, ho(/u a
íiai
forrással
miitatliatjuk ki a többi krónika
szövegének az eredetihez való közelebb szal (Regino) való összehasonlítils
így a Justinus-
állását,
alkalmával Scythia határai-
nak leírásánál és van eset rá, hofjy ut/yanily rnudon bisoníjíthatjak Krzai szövegének az eredet üuz való közelebb áUását, így Attila Gottfriedtl kölcsönzött leírásánál. Tehát se Kézai nem használhatta közvetlenül
kákban meglév bövebl) használhatta
')
szciveget,
közvetlenül
Viterboi (iottf.
c.
IH.
Kézai
sem
többi
a
szövegét,
Freisiugi
C)tti>
\
.
hanem c.
'i.
a
kn'aii-
krónika egy
nem közös
SÁNDOR
DK. DOMAIfOYSZKY
72 sforrást
Jcell
melybl azután mindkett
fdtételeznünTc,
dol-
gozott.
Ily körülmények közt természetesen Kézai nem is lehet sem ennek a résznek a szerzje, mint azt Kainál állítja, sem az egész krónikának, mint azt Karácsonyi véli.
Karácsonyi fleg az iratási korra alapított argumentumokkal bizonyítja Kézai szerzségét. Alább azonban ki fogjuk mutatni a Gellért-legenda és az advenák- jegyzéke alapján, hogy a közös sforrást nem sokkal Kézai ideje eltt szerkesztették,
ha már ez az Y. István hún és magyar krónikákat, akkor a XIII. század második felére valló helyek valószínleg Y. István idejében, korabeli szerkesztés
az
esetleg
még cis
azt
összeolvasztásnál
mondja:
Ecilburgu
».
s
össze a
olvasztotta
.
.
dicitur
nunc Budiiuara etaTheotoniegybehangzóan
krónikáink már
de
vocatur,«
Anonymus
átalakulhattak.
is
Ó-hídát Írnak, holott kétségtelen, hogy Anonymus forrása
ugyanaz volt, mint a krónikáké. S ha ez a hely az Y. István korabeli szerkesztésnél
másutt
tett ily változás
—
leírása,
ban
korában
ép megtörténhe-
is.
Megtörténhetett a hispániai
Y. István
— átalakult,
itt
— esetleg
jegyzékének
készült
a mely különben
kalanddal
is
nem
költözteti be e nemzetiséget,
—
is.
Az advenák
a Bajótiakról szóló
Imre,
hanem Endre korá-
nem
a Kézai bvítésében,
a régi Y. István korabeli részben i) beszél a >'>Soldamis
hanem
de Tunisio«-ról
Yajjon
is.
nem
ezen a réven történt-e esetleg
valami átalakítás az sforrás hispániai kalandján?
Az
És Troppaui Márton használatát sem kell feltételeznünk. krónikája általában igen röviden tárgyalja a hún ese-
mint akár Yiterboi Gottfried. Az Alvernia szó, mely nála megvan, s melybl Karácsonyi a Beuindet származtatja, Gottfriednél is megvan. Gottfrieddal és Jordanesszel szemben önálló adata, mely a magyar krónikába ményeket, sokkal
rövidebben,
átmehetett, csak egy van: a burgundok harcza Attilával. De láttuk fentebb, hogy ez adat más régibb kútfbl is származhogy a Budai Krónikában nincs meg, az benne volt, bizonyítja, hogy Kézainál már krónikában T. István korabeli és a Bécsi Képes Krónika családjában egybehangzóan megvan. V. ö. '
)
Hogy
e rész, daczára,
Századok 1902. 812.
1.
M
KKZAI SIMON MESTER KIKJ.VIKAJA.
liatik,
hogy magának Mártonnak
illetve
Prosperen alapszik,
Paiilus Diaconuson,
e hely(^
nem
adata
liogy az
s
éó
tartalmaz
oly vonást (Sigismundus^ BasileaJ, melybl bizonyítani lehetne,
hogy
t
helyen a húnhistoria épen
e
Szóval
hn
a
lehet meghatározni.
krónika
Ha
használta volna.
keletkezésének
nem
korát
kaland
()-P)iKla és a hispániai
igen
részletei
késbbi betoldás lehetnek és Troppaui Márton használata elesik, úgy a hún krónika keletkezése még a XI L század végére tehet. Hitelét ez természetesen nem növeli, mert a hol a mondai rész a túlnyomó, ott történeti hitelrl beszélni vajmi hiú dolog.
Ebben Kézai
sem szólnak a mely
az esetben pedig a helyi vonatkozások
hanem csak
mellett,
a közös sforrás
mellett,
fleg dunántúli vonatkozásokat tartalmaz, vagy mert szerzje
maga
is
dunántúli ember
volt,
vagy mert a magyar históriá-
nak els szaka fleg Pannoniában játszódott nál pedig kétségtelenül azért, mert az
Kainál Scythia
De
részt.
le,
a húnhistoriá-
lokalizáhulott.
hnhistoriát,
a
tartotta
elválasztotta tle, mint
leírását
elrekerült
mvének
Kézai
is
itt
az
de
összeolvasztásnál
a Kaindl érvei teljesen tarthatatlanok.
Htineniann régibb bizonyítékait maga sem tartja megállhatóknak, de saját bizonyítékai sem jobbak. Igaza van abban,
Anonymusnál
hog}' Alberichnél,
hogy különállón már hogy Kézai a hún egyáltalán
nem
akkor
is
Kézai
nem
csak
magát szerz gyanánt, a mi vett bizonyítékai
még
ez
sem
azt
bizonyítja,
Az pedig, meg magát,
létezett volna.
szerzjeként nevezné
krónika
áll.
lengyel-magyar króniká-
és a
ban még nincs húnhistoria, de
a dedicatióban
az egész
mre
sz(')l.
nevezi
A
nieg
szíivegbl
pedig a leggyöngél)])tk; így bizonyítja például.
hogy a krónikák elrontották a
Csaba
harczának
Aladár
és
Kézainál meglev változatát.-)
A
h-(J2ö.^
átdohjoiámlnDi
forrás
önállóságot árul
el,
mert egyes
világos,
M Kaindl: (iesth.
LXXXV. «)
V.
ö.
nagyobb
pontokat javítani,
mindig iparkodik az olvasémak leln>könnyen érthet textust adni. Igy magyarázza
magyarázni igyekszik,
tleg
Kézai szövege
homályos
és
Studien zu !>..
475.
1.
fentebb ««.
és 1.
deii
unp.
(
ie8cli«nn'lleií.
LXXXVIII.
1..
Arcliiv
401—418.
l.
fiir
österr.
;
DE.
74:
DOMAXOVSZKY SÁXDOR
többek közt Scytbia határait vagy
a
Csaba
és
Aladár közti
harczban beállott sorsfordulatot. Csakhogy ép ez esetben annál feltnbb, ha hiba van. Fel kell tennünk, ha valaki valamit átdolgoz,
—
ha csak úgy
is,
kítja és a szavak egy részét
hogy a mondatszerkezetet átala-
synonymákkal
akkor értelmetlenséget, hibát nem
el
tr
helyettesíti,
meg.
Ha
— hogy
mégis fordul
hiba, az csak az alapszöveg rossz értelmezése folytán
És
ténhetett.
ily
tör-
hibák bizony vannak Kézai húnhistóriájában.
Magának Kézai szövegének pongyolasága, de a mellett nagy hasonlatossága a többi krónikához legalább is
mégis sejteti,
hogy az alapszöveg az utóbbiakhoz, tehát a bvebb szövegezéshez állhatott közelebb. Ezt bizonyítják az
itt
említett hibák-
nak a többi szövegben lev értelmes variánsai és némely helyen a logikusabb sorrend is. Kézai azután kétségtelenül rövidített néha az alapszövegen pl. a demtos-dentes etymologiánál, Attila czíménél, Csaba házasságánál, és lehet, hogy néha a másik szöveg
cj
is
bvített.^)
A magyar
történet Szent Istvánig és használata.
Regino
Sokkal szövevényesebb a szövegek egymáshoz való viszonya
már nem egy kifejlett hagyománynak egykorú tudósok eltt talán már megállapodott alakjáról a magyar históriánál, a hol
van
hanem nemzeti
melynél úgy a nemzeti hagyomány, mint az emlékezet vagy esetleg kézhez jutott kézszó,
iratok
vagy
íDe
mindig
tág
változtatásra. gestis
—
tért
A
történetrl,
nyújtanak a másolónak bevezetés
ezen
dignum duxi) néhány
szó
második
a
bvítésre
könyvhöz
eltéréstl eltekintve,
valamennyi krónikában teljesen megegyezik.
*) Ezzel szemben több x^ontban tévesnek tartom Pauler nézetét, hogy Kézainál >a stylus más (mint a többi krónikában), a rend jobb ismétléseket, mint Chaba nemzetségének kétszer való elsorolását elkerüli, de kihagyni nem hagy ki semmit. Ellenkezleg önálló, némi pragmatizmusra mutató megjegyzésekkel találkozunk, minket feldolgozó tesz, de nem. a ki pusztán kivonatot készít«. A magyar nemzet története az Árpád-
házi királyok alatt. Budapest, 1893. II. 770.
1.
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
Kézai ezután elmondja, hogy in
Germanía
filio^)
et
^)
Ottone Svevo^)
in
Itália,'-^)
sepUmgesimo
octingentesimo
incarnatione
kunok
">
Francia Lodovico rege Lotliarii Greciam^) Antonino Duro, filio Theodori gnber-
et'"")
nante"')
imperante
75
.
Kio városán
földjén és
secundo^)
át
;
anno^)
ah
a bessenyk és fehér
bejöttek a magyarok,
.«
.
az I^ng folyónál várat ala-
mely után nevüket kapták, majd hat más várat építve
pítottak,
Svatopluk ellen harczoltak, a mint az »snperms
^^)
narra-
est
tum«, és hét seregre oszlottak.
A
Sambucus-codex, Pozsonyi-
helyén Eleiid
Árpád
után
bevezetés
a
— genuit
Budai Krónika ennek
és
(Porro
hozza
geneologiáját
majd ugyanazon út után Erdélyen
Tojc?ímj,
át
hozza be a magyarokat, a hol hét várat építenek és hét seregre
Az id meghatározásánál
oszolnak.
évszámot
:
888
szintén adja a Kézainál
tén
eltérése
:
mondát
hogy
elhagyja
és
Sambucus-codex
meglev idmeghatározást, de
is
Érdekes
évszámmal.
888-ik
a
Krónika csak
a Pozsonyi
míg a Budai Krónika
említ,
út
az
megjelölését,
szin-
Krónika
Pozsonyi
a
itt
a sasokról szóló
és a hét vár építésének mondáját.
A
Bécsi Képes Krónika családja a bejövetelnek
a Budai
Krónikában
veszi át (11
— 12.
szintén
Sambucus-codexben meglev alakot
és
de más
fej.),^^)
idmeghatározással: ^>Anno
ab incarnatione domini sexcentesimo septuagesimo septimo,^^)
ver Atyle
a morte
regis
tempore Constantini
filio
Lnperatoris tereit
KM. KP. KH.
')
ergo add.
*)
de Sueuia oriundo
«)
hungarorum anno centcsimo
S.
Zacharie
et
igitur add. S.
BK. D.
loco »Gerrr)ania et Italia« haboiit »Italia et (lermania* S.
>Ludovico rege Lodouico«. S. BK. D.
Lotharii
habent
loco
»)
ac. S.
")
Greciam om.
")
gubernante om.
")
loco >octÍDgentesimo septuagesimo secundo*
tilio*
BK. D.
»Lotharii
regis
BK. D. S.
BK. I). BK. 1). anno
S.
tesimo octvagesimo octavo.« S. »)
pape^
BK. D.
*)
'«)
qunrtOy
'^)
add. S.
BK. D. habent
•octingen-
BK. D.
anno om. BK. D. sepius
KM.
KI*.
") Toldy kia
loco »septuage8Ímo 8ei)tinu)« habent
") Zakarie K.
R
Zakarye T.
LXX" VI !• BKK.
K. T.
76
DR.
DOMAXOVSZKY SÁNDOR
romanorum^ hungari de Scythia ^) az Árpádok genealógiája elé
scrihitur in cronica
piciit
secundo egressi
^)
siint«,
melyet
—
tehát azon helyen, a hol az idmegannak végén, határozás a Budai Krónikában és Sambucus-codexben van, néhány szó eltéréssel újra megismétli. A Dubniczi Krónika tesz, s
—
a Budai Krónikát másolva
e
helyen eszközli az ntolsó betoldást
a Bécsi Képes Krónikából, még pedig úgy, hogy Árpád genealógiája eltt a Bécsi Képes Krónika idmeghatározását hozza, a genealógia után pedig a Budai Krónika és Sambucus-codex dátumát.^)
Hogy a két idmeghatározás közül melyik az eredeti, a szövegbl nehéz volna eldönteni, helyesnek egyik sem helyes, nem csak abból a szempontból, hogy a honfoglalás éve helyett más évszámokat 888., 872. és 677. használ, de azért is, mert az uralkodók, idejében,
kiket
említenek,
nem
éltek
sem a honfoglalás
sem az általuk megjelölt idben.^)
Világosságot hoznak azonban ezen kérdésbe más krónikák.
Az Anonymusnál
ugyanis a 884-ik évszám fordul
minden valószinüség.
szerint
Eegino
el,*^')
a mi
DCCCLXXXYIIII-ébl
Y. kihagyása által.'') Ugyancsak 889-et ír a Zágrábi Krónika, míg a Nagyváradi Krónikában megint 888 hogy krónikáinkban ezt a számot kell áll.^) Világos tehát, torzult
el
az
eredetinek tartani,
Ez esetben
sic 2)
a
s
hogy Kézai
szövegbe
került
itt is
rontott a szövegen (872).
uralkodó
nevekre
is
legalább
K.
Scitya K. B. Scytia
BKK.
K. *) L. Századok 1899. 246. 1. Ha a BK.-ban említett Ottót I. Ottónak veszszük (936—973) 872-ik évvel, sem V. Lajos is, ez nem esik egy idbe sem a 888. vagy franczia királynak III. Lothár fiának uralkodásával (986—987). Ez utób^)
ingressi
•^)
bival II. Ottó idejét (973—983) lehetne egyeztetni, de ekkor még jobban eltávolodunk a 888-ik évtl. Antoninus Durus pedig teljesen megmagyarázhatatlan. De helytelen a BKK. meghatározása is. Zacharias pápa 741—752. uralkodott, III. Konstantinus, II. Justinus társuralkodója pedig
578—582. (V. Konst. 741-775!) ''')
')
8)
Anonymus VII. fej. Regino ad annum 889. Mindkettnek 1-s fejezetében Florianus
:
Poutes
III.
250.
1.
77
KÉZAI SDION MESTER KIKJNIKÁJA.
némi magyarázatot
Az
találunk.
Svevus
(Jtto
Regino
talán
Odo ^rex Francornm occidentalium
filnts Ruotbf' rti« -jáhól^}
torzult, ki 888-tól 898-ig uralkodott;
Odoval együtt szerepel
Reginónál Ludovicns (II.) imperátor Lothar
fia is,^)
a ki azon-
ban már 875-ben meghalt.^) Ismerve azt a hatást, melyet Regino krónikáinkra különben is .gyakorolt, nem lehetetlen,
módon jutottak különös idmeghatároAntoninus Darust azonban így sem tudom meg-
hogy ezek az zásukhoz
:
jelzett
itt
sem, hogyan jutott a Bécsi Képes Krónika tudákos írója a másik még érthetetlenebb idmeghatámint saját szavai is bizorozáshoz, a mely kétségtelenül.
magyarázni, valamint azt
—
valamely idegen
nyítják,*) szintén
megjelölése. Kézai
meglev
kában
már
a vándorlásnál kihagyja a többi króni-
ép
s
ehhez
a
És Pauler a
hozzákapcsolja.
ebbl Kézainak
az
—
Simhurg
eredeti
hiszi,
vezette be a magyarokat.
Erdcel
^} et
mondájára támaszkodva magyar krónikához való
régi
A
septeni cajntanei
lev ama
de fiuvio Hnnfj«
'
j
Ano-
a
magyarok *de
Reginót az illet évekhez.
Jiegino ad an. 86G et
')
Regino szerint már 874-ben hal meg
ü.
.
—
szerinte
támadtak Svatoplukra/) És J^auler
V.
.
—
hogy
passzus,
')
.
inter-
hogy az sforrás szintén északról
Ezt megersíti
«)
*)
— septein
tudósítása és a többi krónikák húiihistóriájának
fejezetében
utolsó
Hung-Hnngari etymulogiát
etymologiát kétségtelenül késbbi
^)
polatiónak tartja és azt
nymus egyez
—
egyezve
hét vár
közelebbi viszonyára következtet.
cadra
minden más krónikával Ungváron át
azután
s
csak Anonymusszal
vezeti be a hódítókat, is
hatása alatt származott.
meghatározásánál a bejövetel helyének
Susdáliát.
—
ellentétben
m
id
Fontosabb az
se<|U.
sicut scribitur in crunica
'•)
Siebenbürgen.
«)
Krdel
J'.
I).
Erdelw
HKK.
ad. an. 874.
romanorum
.
Krd<'l.-u
V.
.
K.
("^.
Knlcclr
H.
Erdeelu S. ')
Vng
•*)
Az sem
B.
kában), hogy a
Ungh RK. D. unghi S. lehetett még bonne (t.
honfo<ílal<'.
et de Hunio Hun«í oni. i.
magyarok legelször
Hrdélyb*' érkeztek, vagy,
mint :i krónika mondja. >in confinium retjni Hungarir scilicet mi majdnt'm kézzeltoghatólag betoldásra utal, s eunélfoj
XIV.
V.
a Kézai által haiíznált króni-
Erdeeh i.^
csak a
század tudákos szósz&rmaztatásának, a »hét« vezér hét tanyájából.
:
78 mégis tévedj ha azt és
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
hog}^ a hét vár építése
hiszi,
Hung
hogy az sforrásban a
mert hiszen megvan
»a
a
betoldás,
variánsnak kellett meglennie,
septem
Kézainál
castra«
is,
noha
ennek Erdélyijei való összekapcsolását tényleg kihagyta.
Ungvárnál mondja »ubi castrum fundauere«^ majd
e
név etymo-
logiája után hozzáteszi, »ciimque et alia sex castra post
fundauissent^ cdiquamdiu in
a Svatopluk
elleni
illis
Már hunc
partihus permansere«^ a mire
támadás következik. Említi
tehát
is
a
hét várat, és így legfeljebb a Siebenbürgen etymologiája lehetne késbbi betoldás, de akkor honnan a hét vár említése? Bizonyos,
hogy a húnhistória
egymás mellett említette
mely utóbbit csak a Pozsonyi Kró-
Ungvárt is, a magyar históriában azonban úgy látszik csak Erdély és a hozzáfzött etymologia volt meg, míg az Anonymus Hung Hungari szószármaztatását csak Kézai fzte be mvébe,^) és a Siebenbürgen etymologiát úgy hagyta ki, hogy romjait a figyelmes olvasó mégis megleli. Erdélyrl különben nem szeret szólani, kihagyja a krónikák szerint onnan Svatoplukhoz küldött követség történetét és Almos Erdélyben beköErdélyt
és
is
nika hagyta
ki,
—
halálát
vetkezett
is.
Nevezetes
azonban,
hogy
Sz.
István
uralkodásának tárgyalásánál Gyulát »de septem castris« vezetteti »in Hung áriam «, és hogy ugyanott megjegyzi »adiuncto septem castris Pannonié «, a mi kizárja, hogy az
itt is
említett
valamire vonatkozhatnék, mint Erdélyre.
más Ezek után Kézainál egy oly passzus következik, mely egy más krónikánkban sincs meg hét vár
várából, a seijtem castriból Erdélyre, Siebenbürgenre vont következtetéskell tulajdonítanunk. Abból, hogy Kézai világosan a Hung folyam mentét mondja a helynek, hol a magyarok Kievbl jövet megállapodtak, hogy a Képes Krónika X. fejezetében is — jóllehet már Erdély mellett e Hung folyó említtetik, következtethetjük, hogy Kézai forrása szerint is
nek
—
a magyarok északról jöttek az országba és a
Hung
folyótól vették
Hungarus
nevüket »a quo quidem fluvio Hungari a gentibus occidentis sünt vocati«, épijen, mint Anonymusban. A magyar nemzet tört. az Árpádházi királyok alatt.
Bp. 1893. II. 772—773. ')
Az
mert a két munkáját.
1.
etymologiát azonban
nem
igen
vette
elbeszélés teljesen elüt; valószinleg
nem
Anonymus mvébl, ismerte Anonymus
is
KÉZAI SIMOX MESTER KR(J.MKÁJA.
»Egressi ergo vexillis eredis^)
Danuhinm
annentisj
in Pest
et
ubi castrum qiioddam circa Dannbiimi,
Zvataplug
'^)
recoUecfi.
dominns ipsorum
qiii
Marat ipsinn
falmlose,-')
oka ezen Maróira
honnan
líheris et
Zuh transicmnt, quo erant milites
in
per fiigam, qiiando cxpngnarunt^ in quo quidem
interierat,
^)
2)
erepti
fiiere
affinem Marat nimis vetalum,
uxorihus
ciun
in portn
79
cum
aliis
perimentes^ usqiie liodic
fuisse^ asseriierant.«
Hogy mi
lehetett
második kitérésnek,
hogy Kézai ezt megmagyarázni nehéz volna. ^) A legérdekitérések egyike sem egyeztethet össze a hiteles való
vehette, azt
kesebb, hogy e
történeti tényekkel.
—
Következik ezután a hét vezér ben
—
már a
sorrendnél,
x^nonymussal
Kézai csak megtelepedésük
és
ellentét-
egyezen.') Eltérés van azonban
krónikával
többi
a
helyét
és a
leszármazott nemzetségeket említi, míg a többi krónika, melyek
— csak
mind megegyeznek, meglev alak rövid bvítik.
a Pozsonyi Krónika adja a bennök
Az Árpádról
oly adatokat
sokon
sz
ezt
ló
mondáját, míg Kézai viszont
melyek amazokban
be,
a Turul nemzetségbl való,^) át
jvén
még mondai elemekkel Almos halálát
szóló fejezet például hozza
(Erdélyben; és az egész fehér
Árpád
—
kivonatát,
elször az
be,
és
Ung
nincsenek,
Duna
')
erectis
porta
ütött tábort.'')
folyónál
Rövidebb Kézainál a Szabolcsról (Sobale)
«)
hogy
így
hogy a ruthén hava-
és
Gyuláról (JfilaJ
om. K3.
KM. KM. KP. KM. KM. KP.
•)
Zuatoplugua
*)
illorum
»)
fabulosi
")
Szal)''»
Károly
ezt igy maíj-yarázza
mellett, Szob vidékén
fekv
:
Ezen mondát.
M»tr«'>tnak a
bizonyos várban történt mojjroletósérol,
magyar nép bizonyosan az Esztergom vármegyében, Szobbal átellenben Maróth falu nevébl költötte. Kézai ford. 45. 3. jegyz. ') Árpád Zubole, Jula. Vrs, Cund, Lel, Verbulchu a többieknél Árpád, Zoboley, Gyula, Cund, Leél. AVerbulchu. Vrs. Anonymus mint
a
esö
1.
:
;
—
—
Marczali megjeífyezte egy generatióval Cundu, Onud, Tas, Huba, Tuhutum. *)
de genere Turul.
»)
Hic
erg«»
vi^s/ann'-'^v
Árpad cum gente sua Huthenorum
forauit, et in fluuio
Vnp
primus
fixit
sua castra.
Alnios
aljws
Eleud-
prior
|>er-
80
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
szóló szakasz
mert az
is,
elsnél a többi
krónika hozzáadja
Csákvára alapításának mondáját, a másodiknál Géza fejedelem
azonban Kézai bvebb, a mennyi-
és Sarolta házasságát. Léinél
ben
krónika
többi
a
még
tudósításához
in partihus Nitríe sejjíus fertur habit asse«, és a
megint etymologizál
hol
nál
is,
est
vocatuü, qiiia
Teutonicos
i)
cum
ainis
»Pro
:
qitod
eo
bvebb enim
Bulcsú-
Verhitlchit
in proelio Crimildino per
eiiis
fuisset interfectus, et id ei pro certo constitisset,
volens recipére vindictam super eos^ fecit
^tandem
hozzáteszi
super veru,
quorundam
quoqiie
Hogy Kézait
Germanos assari
plures
tanta criidelitate dicitur in eos exarsisse,
et
sanguinem
^)
vinum.«
sicut
bibit,
bántotta-e a bánhidi csata után Svatopluk
legyzetésének egy más módját elbeszélni, vagy a másik variaiio
szerzjének volt-e oly rövid emlékez tehetsége, hogy megfeled-
elbb
kezve az
nem
Írottakról,
tességbl említette adja,
—
ismét
hagyta-e
ki
itt,
az
hogy
látta,
jának beiktatása ellenmondás;
hogy
— hol a többi krónika a fehér
Ungvárban
megszállást,
való
ló
mondáját
vagy a többi
hogy a többi krónika és Géza meg Sarolta
csupa következetességbl,
toldotta-e be a Csákvára
mondá-
a fehér ló
Kézai csupa következe-
alapításának
házasságának történetét eszmetársítás útján, vagy Kézai hagyta-e ki,
—
mint nem ezen korhoz tartozót
teni legalább is merész.
azt
tom, hogy a Vérbulcsú etymologiát
mert már
eddig
is
etymologizálástól.^)
pl.
Dum
Árpad
ergo capitaneus iste
in Scythia,^) et
generatio
quadam
Theutonicos
quoque
*)
dignitate
hanc haberet ipsius
consuetudinem
2)
valósziníínek tar-
toldotta be,
különösen
meggyzdtünk, hogy nem idegenkedik az Az eredetinek azonban e helyen is a bvebb
szöveg variánsa látszik,
uteretur speciali
önmagából eldön-
már
Azt azonban
Scithica
.
.
.
primus
íixit
prerogativa
tribubus, dignitate,
KP. Teuthonicos KM.
^')
Az Anonymusnál ille
")
in Scythia dignitate S.
'')
precedit
»vir sanguinis^
Cs.
om KM. KP.
BK.
eo,
quod
c.
inuestitur
ut exercitum precedit
om KM. KP.
*)
sua castra
eius prosapia ista, pre ceteris Scyttie
39.
")
—
!
81
KEZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA. legittima
anteire.
ut
unus in
gradientibus
debeat
probata,
et
expedicione
ver
redeundo
in
redeuntem.
KE. KM. KP. KH. K3.
retro
capitaneos
cedere, ipse pro eo alios in
in eundo. retrograditur
PanDoniara adeuntes fertur pre-
cessiss
2)
BK.
BKK.
S.
és kétségtelen
ez
T. B. K. Cs.
minekutána azt mondta Vng primus fixit sna castra«,
hol Kézai,
a
ott,
Árpádról, hogy »et in tiuvio a Fehérvárnál
történt
többi krónikákban
Árpad Ducis«
existit
megszállással
meglev
is
kapcsolatban,
»Illeque locus
Bizonyítéka
passzust.
átveszi
a
primus descensus ez
ellenmondás
annak, hogy az ungvári megszállás Kézai interpolatiója, hogy itt is következetes akar maradni és ragaszkodik a Hung Hungari etymologiához, melynek kedvéért már elbb elhagyta a Siebenbürgen etymológiát, s a melynek kedvéért most is
Kézai
elhagyja azon követség történetét, mely a többi krónikák sze-
Erdélybl indult
rint
hagyja
Hung — Hungari
A korszer. Julián
IV.
barát,
Béla
visszatérése
ki
melybl a
indul
Ez
el
után
az le
halálát
is
azért
be
etymologia ugyanis
alatt
rendtársával Richardusszal. kára,
még Almos
Talán
ki.
mert ez Erdélyben következett
el,
Kézai korában
shaza
felkutatására
vándorlását
íratja
is
a leírás hivatkozik egy króni-
szerzetesek megtudták, hogy a
magyarok egy
»Inventum fit in Gestis Ungaroriim christianorum, quod esset alia Ungaria maior, de qua septem duces cum populis suis egressi fuerant, ut habirésze
visszamaradt
az
shazában
:
tandi quererent sibi locum, co (^uod terra ipsorum inultitudi-
nem inhabitantium regna
sustinere
pertransissent,
et
non
posset
destruxissent,
;
qui
cuin
tandem
multa
venvnint
Umiarin dicifnr, tiinr ver dicchatnr pascua Eomanortim, quam inhabitandum pre terris ceteris elein
terram,
gerunt,
A
qtic
subiectis
nunc sibi
szerzetesek keresik
közelébe,
populis, is
ez
visszatérés utáni nyolczadik
majd útjából
napon meghal.
')
alius P.
')
proce99Í8se K. procedisse S. :
tunc habitabant ibidein*.
shazát, de csak Ottó férkzhetik
visszajön segítségért,
is
D0MANOV8ZKY
([ui
KÉZAI KRÓNIKÁJA.
visszatérve, a
82
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Julián már most az ö útbaigazításai alapján indul útnak.
Útja Bulgárián, Konstantinápolyon
—
Erdély megkerülésével
tehát
kája,
Tumtarakánja, a mai Taman),
nek a Yolga
mordvinok
— Kama— Bjelaja
földjén,
a Fekete tengeren át,
és
Matricába
vezet s
innen azután északkelet-
Innen azonban már a
vidékére.
Vladimíron
Eutbenián át
és
(Tamatar-
jön
vissza.
Kánk nézve e leírásnak az Anonymushoz való rokonsága bir nagy fontossággal. A szerzetesek ugyanis már elindulásuk eltt ismertek egy Gesta Hungarorumot, de nem Ungvár felé indultak, hanem Erdély megkerülésével a Fekete tenger partjairól. Valószín tehát, hogy forrásuk nem Ungvár felé irányította ket, hanem az Erdélytl keletre fekv vidékekre. Akkor pedig az ket útbaigazító forrásmunka nem az Anonymus volt, hanem krónikáinknak és az Anonymusnak közös sforrása. nem Anonymus volt hatással Különben is úgy látszik Richárd usr a, hanem mindkettre valamely harmadik forrás gyako-
—
—
Azután Anonymus
is.i)
kifejezést
Anonymus Pannoniára
mutat: erre Bulgarii
et
vall a
alkalmaz, pedig világosan Erdélyre
rendje
terjedhetett
is:
Sclavi,
Romanorum. Mindezek alapján Anonymus itt megváltoztatta
Blachii ac pastores
így
pascua Romanorum, mely
lakosok felsorolásának
valószínnek tartom, hogy az forrását.
Si
ttltra
terram Fanonie.
in
jöttek,
ultra silvam Erdély régi neve,
nevet
magyarok
szerint is a
silvam Houos, versiis occidentem
Az
Romanorum
innen vehették mindketten a pascua
rolt hatást,
azután
el
az
a
nézet,
hogy
a
magyarok a vereczkei szoroson jöttek be, s ezzel együtt a Hung Hungari etymologia is. Valószín az is, hogy IV. László
—
idejében
ez
Kézainak
is
a
monda már annyira
számolni kellett vele
el
terjedve,
volt
hogy
így vette be krónikájába.^)
s
még egy más adat is. Az s magyar krónikát, melybl Richardus és Anonymus is merített, igen bven felhasználta az 1235. köri író Albericus triumfontiumi apát
És
bizonyítja
is.
Adatain
»)
non
és
A
világosan
Pascua Romanorum
Anonymuson 2)
ezt
Sebestyén
kifejezés
kívül Spalatói
a
meglátszik,
Hung — Hungari
Honfoglalás mondái. II. 14
— 16.
I.
is
Tamás
hogy
ekkor terjed is.
szintén
el,
ezen
említi Juliá-
Schwandtner. III. 549.
etymologiát
véli
1.
eredetibbnek.
KEZAI SIMON MESTER KKÚXIKÁJA.
sforrásból
Himgari
pedig
nála
valók;
hiába
H-i
keressük
Hung —
a
hanem ennek helyén megvan
etymologiát,
nála
is
a hét vezér mondája. ^
A
hét
vezér
elsorolása
után
áttér Kézai a kalandozá-
Elmondja, hogy betörtek Cseh-
sokra.
legyzték
Wratisíav
hogy
fejedelmet,
és Morvaországba és Karint iában megölték
Eherhanlot és Gottfriedef, hogy Konrád császár haddal készült de
ellenök,
Kómában
a
kitört
viszály
visszatartotta
majd
;
bolgárországi, lombardiai, német- és francziaországi pusztításaifel néhány szóval. Ezután elmondja az augsburgi
kat sorolja *
Lel
vereséget,
és
Bulcsú
menekülését, elfogatását és kivégez tetését, majd annak lehetsége ellen polemizál, hogy Léi megölte volna a császárt; »qn.c
sane fabula taté
adversatur
virosimili
credens liuuismodi leui-
et
Nam per}
mentis denotatur.
criminose
E
conspectui principum preb'entantur.< tud,
hogy a magyarok megölték a német foglyokat,
i.,
t.
hogy egy másik
sereg
elrejtett
Ez
a német vitézek között.
Wormsnál
nianibus
ligatiö-
helyett niás bosszúról
Rajnán
átkelt a
s
rémít
és
vérengzést vitt véghez kirabolta Fuhláf,
a sereg azut;ín
Franczlaorsiáijon és Lombard ián
át tért vissza. Ezóta azonban
nem mertek
betörni
a
nyugati
országokba, mert Német- és Francziaország szövetkezett ellenök.
A
Képes Krónika
Bécsi
mindjárt
a
legelején
ut;ln
ugyanis
volt,
hanem mások
mindezek
»?io?i
is,
Budai Krónika
ettl
eltérnek
bizonyítják,
és
mint az
eladástól
az
nemcsak
hogy
Akot<,
nem
a
burgi
csatából
bven
elmondják,
itaque'-^)
')
») =•)
*)
•)
vonatkozik,
honfoglalókra
visszatért s
non tantum*)
levonják
se2)t('m-'^
a
drscenderu7it<^. és kifejezés
conclusiót
(Hiufinuo.-i
»sepfevi
hanem az augskiknek
magyarra,
hét
azután
~)
él
ezután polemizálnak, hogy a nép ajkán hungar'i<^
a vezérek
nemzetség
Bor^ Aba nemzetség, és
sed de Svythia
íwsjntes,
:
ez a két
családjai,
történetét
»coustat
Pinnmniam
(o)i
annum i*7. HK. D. P.
Albericus Mon. (term. SS. XXIJI. ad.
BKK.
K. Scithia loco •itaque* habent »ergo solum PK. 1). VII. liKK. K. Scytia
S.
S. Scitia et
manifcsttim
est
ex hoc* HK.
h
:
84
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
questrasse, sed etiam alios nobiles, qui^) de Scythia^)
descen-
derunt«.'^
Ehhez azután a Bécsi Képes Krónika hogy az augsbiirgi
teszi,
családja hozzá-
csatából visszatért hét
magyar »oh
offensam huiusmodí Lazari^) sünt vocati«, a mit a Dubniczi
Krónika
betold a közbeszurás minden kétséget kizáró bizo-
is
nyítékával.^)
Hasonló tárgyalási módot követ a Pozsonyi Krónika hogy nemcsak a hét vezér foglalta
elmondja,
el
is
az országot,
hanem más nemzetségek is, s itt a többi krónikák három nemzetségéhez még egy negyediket tesz: »generatio KaaJc«, azután pedig mindjárt levonja a többi krónikákban is meglev fentemlített conclusiot, de egyszersmind fel
geket
»
:
is
sorolja
Wgiid, Ed, Chaha, Torda, Kadicha,
a nemzetsé-
Werend, Wilchii,
Zunibur, Leve^itha, Omjmd, Mika. Chanad, Wimken, Othmar,
Kény, Kelad^.
E
nem
tehát
helyen
tárgyalja
az
augsburgi
csatából
magyar történetét, de tárgyalja azt a krónika elleni hadjárat után, a hol semmi értelme,. Bazarád végén, a a maga helyén kifelejs a hová csak azért kerülhetett, mert hét
visszatért
tette az író
ide
is
;
Toldy a krónika kiadásában e paszust tényleg A Pozsonyi Krónika különben az, mely a
és
toldja be.^)
Lázár szegényei nevet is a legbvebben magyarázza meg."^) Mindez azonban Kézainál hiányzik. Szerény véleményem szerint Kézai hagyhatta ki. ügy látszik, nem a vezérek hetes szent
száma adott alkalmat a septem castra
=
Siebenb ürgén ety-
fordítva, a » septem castra«-t hozták kapcso-
hanem
mologiára,
*quam plures simul ciim illis. BK. D. K. B. Scitia P. BK. D. Scithia S. 8) descendisse BK. és D. V. ö. E. Dümmler igen erltetetten akarja kimutatni, hogy a hét vezér mondája a másik hét magyarra vezethet vissza.
*quU
»)
loco
2)
Scytia
habeiit
BKK.
Nachrichten
v.
d.
k.
Gesell. der Wissenschaften. Göttingen, 1868.
365—375. 1. *) Kazay K. 5)
Századok 1899. 254.
«)
ed. Chron. Poson.
')
A
Sebestyén
123—148.
hét
menekült
becses 1.
1.
p. 24. s
a
fejtegetéseit.
Sz.
Lázár szegényeire vonatkozólag v. mondái. II. 53. 1. és
Honfoglalás
ö. I,
85
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
latba
a mi ellen azután krónikáink e helyen
hét vezérrel,
a
protestálnak
»constat
Pannonkun
itaqiie
conquestrasse«-^
non tcDitum septem capitaneos említve kívülök még másokat is.
Kézainak azonban nincs szüksége erre a újabb keletüvcl cserélte
A
már
elejtette ezt a
o elejétl fogva
protestálásra,
mert
régi etymologiát, s azt egy
fel.
mi pedig a többi krónikákban ezután következik, az az Kézainál más helyen, az els appen-
a-dvenák felsorolása,
dixben van meg.
Az advenák
felsorolása után a többi krónika
rá 'ér a
is
rabló hadjáratok tárgyalására és ugyanoly sorrend])en, de kissé
Ló'vebben
tárgyalja
azokat,
Krónikában hiányzik
Kézai.
Csak a Pozsonyi
Midn
azonban a krónika
mint
e rész teljesen.
a Francziaországból való visszatérést s az útközben, Bajorvívott csatát mondja el, akkor Kézai ismét önálló
országban
told
részt
capitur
^nbi
be:
imperatoris mariscalcKs,^) id
quam
cum eodem
plur^^s nohiles'^)
niam pro redemptione
Hertnidus^)
Suaurchumhurc
sue j^^'incrps
est militie
et licet
et
(ii
^)
inestimahilem pecii-
eoriim tradidissent^ ante Batisponam'')
'^)
in signinn positi sagittis crudelúsíme cívibus in muro stantihns et
admirantibus, perforantnr^
et
préda maxima
Nagyobb Kézainál Léi
van
az
míg a többi krónika
A
többi
krónika
szerint a
hozza
és a híres kürtjelenetet
a
A
is.
a
is:
és Batit
küzdelemben esnek fogságba.
Kézai
ez ellen
polemizál és a rab-
helyettesíti azt.
fiddai kolostor elpusztítása után megint krónika,
rictoria
foglyok szembesítését a császárral
ságban lev németek lemészárlásával többi
tandem cum
augsburgi csata leírásában
Bulcsú hajón menekül
el,
a
sic
ad yrojoria reuertuntur.
')
eltérés és
et
mennyiben
j('»val
bvebb
hozzák amaz adatot,, hogy a
magyíuok megölték Ekhardt és Berthold herczegeket, továb])á Metz, Trier és Achen környékének elpusztítását. KH.
')
Hertindus
»)
marischaltus
»)
alie
*)
natioiiCH
^)
redemtione
") -)
KM.
KM.
KM. KI'. KM. Katishonam KM. raixta KM. KP.
marisciiltus
KP.
DR. DOMANOYSZKY SÁNDOR
86
Viszont Kézainak azon paszusáról, hogy »Postquam Lel
Bulchu,
et
itt
siiperiiis est
ver
narratiim, interiissent,^) exerci-
non intrans ulterius in Germaniam, nam Francia Ger mánia vnanimiter ^) concorclantes, simul in unum adu-
tiis siluit
et
nati,
venientihiis
Hungaris
deherent resistere
Hungari in Alemanniam
Propterea
vitám.
tempóra regis
íisque
^)
iisque
Stefani semper ire diihitabantj ne gens occidentis eos inuaderet
simul adimata<^, megint a többi krónikának nincs tudomása.
A
kalandozások utolsó momentumát, a görögországi had-
Botond-mondát meglehetsen egyönteten mondják másokat megint a másik változat színezvén ki kissé bvebben. így Kézai kissé körülményesebben írja le az óriás küzdelmét Botonddal, és azt állítja, hogy az adó megtagadása után Tahsony parancsolta meg az ország elpusztítását; míg a többi krónika viszont azt tudja, hogy Opur vezér parancsolta meg Botondnak, hogy zúzza be az aranykaput, és hogy az ezen ütött rés oly nagy volt, hogy egy járatot és a el,
öt
némely
részletet az egyik,
gyermek átmehetett
éves
melyeket
rajta,
pontosabban
változat tudósít oratio
rectában
és
ugyancsak
az óriás és
Kézai
hoz
a
bvebb
Botond
szavairól
oratio
obliquajával
\^,
szemben.
A
korának
kalandozások
ez a tárgyalása
külözi a szilárd históriai alapot,
s
különben nél-
nem egyéb néhány
tényleg
megtörtént esemény halvány, elfakult emlékezetének összekuszálásánál
és
Ekhardt
és
megelevenítésénél
a
népi
fantázia
segítségévek
Berthold megöletése például Regino krónikájának
helytelen interpretálásán alapszik, a
mennyiben Eegino
folyta-
magyarok betörése után említi Erchanger és Berthold Az egész Botond-monda egy bevándorolt kivégeztetését>) német advena körííl képzdött ^) az aranykapu bezúzásának tója a
;
KM. KM.
interissent
')
introissent
2)
imaniter
^)
Alamanniam KE. KM. KP.
KP.
Ungarii per Alamanniam in Alsatiam et usque ad fines Lothariensis regni pervenerunt. Erchanger et Berthold decollantur. Cont. Reginonis. ad. a. 917. cf. Ann. Quedlinburgenses. *)
'•)
Marcali Kútfk. 67.
bertus Hersfeldensis ad.
a.
1.
1061.
Eckardus Aureacensis
ad. a. 1101.
Lam-
87
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
története
pedig
idrendet
illeti,
egy
monda
lengyel
Teljesen hiábavaló térfecsérelés
német annalisták
állítani a
S a mi az
átültetése.^)
van forgatva.
az a legteljesebben fel is
volna
helyen össze-
e
helyi jelleg följegyzéseibl a
ma-
gyarok németországi kalandozására vonatkozó adatokat. Nekünk ezen
kiket
keletkezése
elbeszélés
elbeszéléseinek
fleg az egyes krónikák
és
egymáshoz való viszonya érdekel,
kinek hatása az elbeszélésre nyilvánvaló ép
—
—
Rer/inot^
Anonymust,
és
ki
mutat nagyobb rokonságot Kézaival és a többi krónikell behatóbb vizsgálat alá vennünk. Regino szolgál-
itt
—
kával
tatja krónikáink ezen egész részéhez felvilágosít
bennünket
ben használta
arról,
az alapot, és
Anonymus
hogy az sforrás mily terjedelem-
Reginot.
fel
Anonymusnak nincs tudomása a cseh és morva hadjáratról, de említi már Karinthia elpusztítását igaz, hogy csak ^) készüldéseit röviden. Konrád császár és a bolgárországi ;
betörést
szintén
nem
de megvan benne az nagyobb bvítéssel, különben pedig majd-
hiába keressük nála;
olasz hadjárat két
egyezen.
szóról szóra a többi krónikákkal
Ebbl
Kézainak már a
kitnik, hogy
tehát világosan
bvebb
szöveg alapján kellett dolgoznia, és hogy a
vegezés
nem
lehet
nem egyeznék ez,
Anonymussal.
szóról szóra
Még
ha tekintetbe veszszük, hogy Anonymus
gailag követi
bvebb
szö-
Kézai önkényes kibvítése, mert ez esetben
annyira szolgailag,
Reginot,
függ
következ, de ezekkel össze nem sérl szóló történetet
is
kíizli.-^)
A
világosab])á válik szös^ege
hogy az
itt
szol-
ez
után
István rjróf megöleté-
négy szöveg összehasonlítá-
sából kitnik, hogy miként fogy fokról-fokra az eredeti szöveg.-*) Bátor Boleszlü vágta be kardjával Kiev aranykapuját. Marczali. 1. Monum. Polon. 11. 279 1. Pertz. Mon. Germ. SS. IX. 402.
*)
id.
mü.
és 483.
69. 1.
V.
ö.
még Sebestyén
a lengyel mondában
lát
magyar
id.
m.
11.
153—168.
*)
Konrád császár csak több mint egy
')
Anonymus c. 55. Már Heinemann
*)
írja
:
diesen Geschichtswerken (Kézai
1.
a ki ellenkezleg
befolyást.
évtized után került a trónra.
»Eine direkte Benützung des Regino in és a többi krónika) ist indessen wohl
da «lie meistcn Keginostrllen in den Chroniken des Kéza und seiner Nachfolger einen uiiverkonnbaren Zusanimenhang mit drm Anonvnius Helae n-íiis n«»tiirius auf\vt'iseii.« Xeues Archív. 1888. Xlll. k. 67. 1.
ausgesclilossen,
:
88
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Begino ad.
a. 901.
Anonymus.
:
A BKK.
53.
e.
BK.
és
ládja
Et per Forum
Anno dominice incarnationis DCCCCI.
Hungariiim
gens
Longobardorum
bardié venerunt,ubi
incendiis
cedibus et incendis et gladis et rapinis
ac
magnis
crudeliter
rapinis
'
ferrae
cum in
incolae
unüm agmen
crudeliter
devastaverunt. Ex liinc intrantes Lomhardiam multa inala
cuncta de vastat. Cuius violentiae ac beluino furori
Paduam
civitatem
li-
nes ingressa. caedibus,
Jiily
marchiam Lom-
in
ceperunt.
facéra
globati resistere co-
Quorum violentie ac belluyno furori, cum
naretur, inmiserabi-
térre incole in
multitudo ictibus sagittavum periit,
augmen conglebate
quam
tur,
con-
lis
dam
sagittarum
quam
plurimis epis-
iraperatoris fa-
copis
et
miliarissimus et eona
Tunc
Lutuardus
episco-
pus Uercellensis ecclesie vir nomina-
quam
peratoris familiaris-
tissimus,
simus amicus ac
cum
efiFugere eorum eruentam ferocitatem omnibus votis
eos
inscius
ac
mox ')
delissimus rius
thesauris
S. T. B.
*)
Padwam
im-
Ex
Lynthar line
8)
Linthar BK. Yencelline K.
»)
civitates S.
BK.
occidentes
occidentes ex ipsius
mus
»2)
ex ipsius ecclesia
K. D.
BKK. P K.
Cs. Karoli T.
fidissimum S. fidelissimum Cs.
KE. KH. K3.
episcopum, imperasiliarium fidissimum
"j conciliarium S. '2)
Ver-
civitatis
fidissi-
S.
')
Luitardum cellene
siliarium ")
K. T.
«)
9)
toris
,
consumserunt BK. D. Cs.
Vercel-
episcopum, imperaKaroli »<>) con-
assumpsit
Longobardiam BK. D.
•)
civitatis
toris
consilia-
6)
") Caruli
s)
hinc intrantes
Lombardiam")
fi-
«)
Caroli
igne, ac gladio
eonsumpserunt.
incomparabilibus quibus
incidit
8)
'0)
am *)
a secreto, hoc
audito,
interfici-
July
civitatem
secum opibus atque
super
ad B. K. lombardié
^)
Caroli mi-
quodam
noris,
po-
habundabat
elaboraret,
intraverunt Padu-
dies)
ubi
comitibus
assumptis secum opibus atque imcomparabilibus thesauris, quibus ultra, test,
marchiam Longobar-
periit
trucidatis.
secreto,
estimari
Lombar-
per
quon-
siliai-ius
intrant
diam, ubi
Hungaros ictibus
eccle-
Caroli
siae,
iterum fórum Julii
unum
LombarJorum
Liudepiscopus
sünt.
Vercelensis
usque in^)
Tempore alio per
conarentunc in numerabilis multitudo
Gopi ét comites tru-
wardus
^)
:
resistere
plurirai epis-
cidati
Postquam autem memorata regnadeuierunt per Forum Julii
Ke'zai
csa-
:
B
Caroli '3)
ecclesia
con-
:
:
:
89
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓXIKÁJA. tur
:
tum
quae ferebantur
opes
se-
ultra quani estiraari
di-
potest habmidabat, ciim oinnihus votis
ripiuntur.
laboraret
eftugere
eorum cruentam
fe-
tuuc
in-
rocitatem, scius super
Hunga-
ros incidit
et
ab
eis
raox
captus inter-
thesaurura')
existiraationem huiiiauam tianscendentein,
quem secum
ferebat,
rapuerunt.
nem
Hasonló, de már
nis
Atwyiymus
oly szoros
cum
DCCCCVIIÍ.
Lotoringi-
D«iinde
Un-
Alemanniam
garii iterum termi-
rnn
nos transgressi Saxoniam et Turin-
devastaverunt.
et
Fruncos quoque
ingressi sünt.
Franci
entales
in confttiio Bawariae
in
Franconie
fníMCíae üngariis
et
texaurum
mixtum KM. KP.
«)
XI.
•)
id est
•)
demolliti D. confinibus K.
Abach
•)
citra
Aha K.
Cs.
BKK.
obbrupto
") Kheno '«)
Kheno
")
Tiiixto
BKK. S.
KM. KI'. KM. KV. KP.
et
ecclesias etiam
circa»)
et
Alenia-
Constantia
noruiii
'»)
exercitus
cum Renum
ditu
') in
in
re-
pertransissent
cum maximo
'^
ipsos in reditu one-
et
Batca-
inuaserunt ex abrupto,'-) quos
honore venissent Bavariam, circa castrum Abah Alama-
ratos")
Hungari
in
fugám
B.
Cs.
S. onoratos in reditu
obrupto
Franciam
rum Abah,*) Danubium
Abucli B.
I).
talem
Burgundiam demoliti,
T.
Almauorum BK.
") honeratos
transpassato, orien-
plures destruxerunt
Cs.
')
circa
B'ivnrie, ultra cast-
K.
om.
•)
'•)
Burgundosde-
K.
»)
><>)
id
Reno "> Moguntiam
Stieiiiam
moliti*) in confiniis')
thczauium Í3KK.
S.
orientales
cosqite
Saxohec Turingiam,
Post
niam,
confinio
multis milibus eorum ceais, ictibu.t
magnum Cs.
ori-
rie,
congressi miserabi-
*)
négy
K'-zai
giam, Sveviam, Franest,5>
giam vastaverunt. DCCCCVIIII. UnAlamatiniam garii
*)
BKK.
hec decem repausantes anno undecimo*) Saxoniam, Turin-
congressi multa cede prostrati sünt...
ef
és
Post annis
üngariis
DCCCCX.
e
áll
családja
:
DCCCCVII. Bauarii
viszonyban
is
A BK.
34:
c.
mum*) rapuerunt.
runt.
szöveg Kézai következ fejezeténél Continuatio Regino-
thesaurum maxi-
ma-
ximum-) rapue-
thesauium
ficituret
BKK.
BK.
1).
T. B. obruptu Cs.
90
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
liter aut victi,
sagittarum
aut
fugati sünt,
in
tur-
pem fugám
eonver-
Et
omnia
DCCCCXII. Unga-
terunt.
bona
iterum nullo reFranciam sistente
eorutn pientes ad
et Titringiam vasta-
Zultam in
verunt.
riára
rii
acci-
ducem Hungá-
re versi
snnt.
nicus exercitus ipsos invadit ex abrupto, quibus viri-
turpiter converterunt^ cesis
hus
1)
2)
multis ex
mili-
eisdem.
')
In quo quidem conflictu
milia
tria
rum
liter
exHungaris^j perierunt,
confecto,')
Teutonici
viro-
^)
resistentibus,
proelio
»)
sagittis
devincuntur.
qui
ver
evaserunt ad propria r edeunt es annis sedecim «) immobiliter in Hungária permanserunt.
Ebbl
a
rát,
használta
directe
— különben
nem
hanem valószínleg és a többi
bonyolultabb
kissé
Anonymus nem
krónika
kitnik, hogy vagy contiunato-
viszonyból
Eeginot
említené Lotharingiát és Alemanniát,
azon,
magyar sforrás
—
révén, melyet Kézai
használt.
is
Kitnik továbbá
az,
hogy Kézai nem a Budai Krónika,
vagy a Bécsi Képes Krónika valamelyik megállapodott alakjából
hanem csak
merített,
magyarázható
e^eJc
mert
forrásából,
csak
így
hogy Anonymus-szal egybehangzóan a nyi-
az,
laknak
tulajdonítja
krónika
nem
a
magyarok gyzelmét, a mit a többi
említ.^)
Világos az
hogy Kézai szkszavúan
is,
Jcivonatolta
azt
Budai Krónika családja az eredetihez írt át, a mire utal az is, hogy Kézai a most említett helyen Anonymus-szal egyezik abban, hogy a nyilaknak tulajdonítja a gyzelmet, a mi azonban ezzel kap-
a forrást,
melyet
a
hívebben ragaszkodva
K.
^)
cessis
2)
militibus
^)
iisdem K.
BK. D.
BKK.
*)
Vngaris
^)
millia Cs. K. S. XVI. B. KP. Theutonici KP. Teuthonici KM. V. ö. Aus Regino köunen Kéza und
«)
sexdecim
')
confecti
») *)
Cs. T.
nicht gcschöpft habén. Ebenso aber ist
zurückzuweisen
.
.
.
einc
dem Anonymus, Kéza und
der
spatere Chronist alsó
Benutzung des Anonymus der Chronik des 14.
.lalirh.
Regino ausschrieb, zu Grundé. Heinemann Neues Archiv. 1888. XIII. k. 68. 1. Ugyanily értelemben ír Rademacher is. Forschungen XXV. 394. 1.
lag eine geraeinsame Míttelquelle, welche die
Chronik
des
91
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA
Anonymusnál áll (multis milibus eorum cesis ... in turpem fugám converterunt), azt kihagyta, noha a krónikákban megvan, (in fugám turpiter converterunt cesis multis millibus ex eisdem). Kihagyta továbbá Kézai az '»uhi civitatem Padiiam^ és a »francosq2te orientales« szavakat is, melyek
csolatban
megvannak Anonymusnál is és a krónikákban is. Mint ránk nézve kevésbbé fontos következményeket, meg-
szintén
említhetjük még, hogy
maga
Anonymus
szintén
eme
teljességében a közös sforrás
nem
belle a Keginonál, Kézainál
hiányzanának
meg a nem
tartotta
helyeit, külön])en
a többi króni-
s
kákban egybehangzóan meglev »Saxoniam, Taringiam« szavak továbbá, hogy már az sforrás megváltoztatta Regino ;
szövegét, így került pl. krónikáinkba az >mhicivitatem Faduam
;
hogy Anonymus Eeginoval inkább egyezik, mint a többi krónika; végre hogy Kézai és a bvebb krónikák szorosabb kap-
mutatnak Anonymus-szal szemben.^) Budai és Bécsi Képes Krónika változata itt különben érthetetlen, mert daczára annak, hogy a magyarokat állít-
csolatra
A
ják
gyzknek, mégis
mondják, hogy,
azt
haltak, megfutottak és tizenhét évig békén
országban. e
fejezet
És ép végén
öletésérl szóló
a
hogy a Kézainál
oly nehéz volna eldönteni,
lev »Hertnidiis kitérés honnan való, csata leírásánál
és is
hogy került
—
polemizál a vezérek kivégeztetésérl szóló
»)
Hogy
az
ez
bvebb
járt elhárítsam, utalok
889, (888),
esetleg
ellen
arra,
hogy a magyarok
Marczali
:
Kútfk
45.
1.
bvebb
kellett a
—
monda
hogy
i,
t.
ellen.-)
ellenvetést
Anonymus
nem származhatik sem Anonyraustól
hanem csak közvetlen Keginotól •)
felhozható
szöveg Kézai és
e helyre.
egy igen határozott ada-
tunk van arra, hogy Kézainak már ismernie rámutatott erre már Toldy szövegezést,
származott-e a
meg-
SuaurcJii(mhiirc«
de
Az augsburgi
meg nem
kik
maradtak Magyar-
:
vájjon
összetételébl
?
nem mind-
évszáma sem Kézaitól (872),
bejövetelének (884),
(889).
Toldi ed. C'hrouicon Posoniense. Pestini
Hcinemann itt azon véleményen van. hogy a Lehel kürtjérl szóló monda nem volt az sforrásban és hogy Kézai csak a nép ajkán él monda ellen polemizál, de ezt nem tartom valószínnek. Tény, 1852. praef. XIII.
1.
népmonda, de az nincs kizárva, hogy az sforrásban ne lett st vannak bizonyítékaink rá. hogy volt, hogy mást no említsek, a Botond-monda, melyrl Heinemann azt mondja »der Hinweis liogy ez
volna népmonda,
:
:
,
:
92
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
legkülönösebb annak
Hitelességi szempontból azonban a
a
csatának
bosszuló
az
említése,
mely Kézainál
többi
a
s
Krónikákban is megvan. Megadja azonban eliliez a magyarázatot a Budai Krónika és a Bécsi Képes Krónika családjához tartozó codexek toldaléka Ercha^iger és Berlitold haláláról.
Regino »
ugyanis
continuatorja
913-ik
a
Ungarii partes Alamanniae vastaveriint,
évnél
írja:
In
iiixta
et
Alamannis occissi sunt«. Az sforrás ehhez kötötte a népi hagyomány alapján tárgyalt, 42.
vhmi Bawariis
késbb
lefolyt
alapján írta
évvel
augsburgi ütközetet, és azután ugyancsak Regino
continuatorának a 915.
tiilását,
flu-
írója
et
meg a
Erehanger
hogy Anonymus
és
917-ik
éveknél
boszuló hadjárat történetét
itt
is
:
Fulda
i)
elinisz-
Ezt bizonyítja az
Berhtold halálát.
és
adatai
említett
is,
a többi krónikával és Eeginoval egybe-
hangzóan tudósít ezekrl az eseményekrl. Álljon
itt
még
ez
az Összehasonlítás Regino
BKK.
Anonymus
:
BK.
és
családja
DCCCCXVII. Unper Alamanniam in Alsatiam garii
et
usque ad
fines
Alemaniam ac Saxoniam et regnum
Ben transpassato Lotoringensem duca-
Lathariense
tum
igne
et
consumpse-
gladio
runt
Lothariensis regni
Kézai :
:
et
igne
gladio
et
vastaverunt,
ubi
circa Strozburg
Erchange-
")
in
Et post hoc tota demolita, Svevia Benum ^) Wormatie transierunt, ibique
duos diices
scilicet
*)
dem Anonymus zufloss, n'ámman aus dem Grundé weil
auf die Quelle aus welcher diese Erz'álung
lich die Volkssage, (ist) zu deutlich, als dass
die spateren Chroniken dieselbe
Anonymus beruhe
Sage erwálinen,
schliessen dürfte,
doch auch hier auf der ihm und der Chronik von schriftlichen Vorlage*. a
nem
mi
teljesen tarthatatlan
lehet teljesen elválasztani.
XIII.
k.
69.
1.
der
trotz seiner ausdrückliclien gegentheiligen Versiclierung
Rademacher
V.
ö.
;
1330
gemeinsamen mondát
az sforrást és
Heinemann Neues Archiv.
szerint e hely
nem
bizonyit semmit
;
1888.
»Denn
wenn sich auch in der Chronik von 1358 die Auffassung findet, gegen die Kéza kámpft, so folgt daraus noch nicht, dass er jené vor sich gehabt, sondern nur, dass das Geschichtchen sich in der áltesten Chronik fand« .. csakhogy Rademacher mindig elfelejti, hogy ép errl van szó. Forschun-
gen
z.
deutsch. Gesch. ')
Regino
XXV. 382. DCCCCXV.
1.
ad. an.
Ungarii
totam Alamanniam
igne
et gladio vastaverunt, sed totam Turingiam et Saxoniam pervaserunt et Cf. Anonymus c. 55. BK. Strozpurg D. Straspurc Cs. B. Strozburgh
usque ad Fuldam monasterium pervenerunt. 2)
K.
—
Strozpurc A.
que in Latino dicitur Argentína add. 2)
Rhenum KP. KM. seu KE. KP. K3.
BKK.
T. B. Cs. K.
.
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA. rum
Erpervenerunt. changer et Be r eh told
Bertold um
et
quodam
decollantuv. (Ad. an.
932.
prelio
ducem
hnrdtim^^)
decolla verunt.
Un-
iuxta Wor-
93
Ek-
Lotharingie
Lo-
vie, cuin
taringie
«;
dum,^)
ducem Bia-
et Pertol-
matiam Rheno tran-
bancie,^ qui ei venerat in auxilium,
sito
captivantes decolla-
garii
.
.
.
.
.
.)
runt.
és:
DCCCCLIV.
Uni versara que Galliam
Un-
garii ducentibusiniraicis regis in
qua-
ter affligentes,
Rheno
di-agesima,
sias
dei
eccle-
ecclesiam
spoliave-
entes,»^
intrantes
tes
runt.
Inde per ah-
rupta
Senonensiitm,
mala
in
ecclesias
ferro
sibi
viam
in
invene-
runt. Quibus devictis et
fugatis
.
.
.
.
.
ciara
ubi
tandem Franintra verunt, christianis
et
dei sevi-
cenobitis persecutio
Metense>»)
valida facta est per
«)
Treverense") et Aquisgranense ")
per popiilos aliminos
Dei íeceraut et per Italiam redierunt.
venientes
Galliam
affligen-
crudeliter'')
tes,')
crudeliter
transito,
pervadenGalliam inaudita
ver
atrociter
tttroci-
exercitu contra eos
s;
Inde
quo-
et Sve-
maximo")
territoriu ">
igiie
Exinde ausibi tem egressi eosdera.
.
.
.
viam preparando.
devastarant.x)
et
Deabrupta
per
inde
gladio aperuerunt.
Montiuin eterni
Senonen-
per populos
.sííím,'*)
Mártis viam
gladio^*)
sibi
aperi-
entes,'')pai-averunt.
mely szintén az elbbi összehasonlításokból levont következtetések mellett szól.
A
honfoglalás és a kalandozások korának története tehát
megersíti
mit Kézainak
azt,
a
töbl)i
mondottam.
nyáról a linhistória tárgyalásánál
vegtek a Kvzaivból való keletkezése Ecardura
8.
•)
J'ercoldum
*)
Barbancie
T. Cs. B.
hvehh
szö-
Kézai
szö-
üthardum
')
decollauerunt
«)
afHigentes atrociter T.
Partolduiu Cs. Bertoltum K.
S.
BKK. BKK.
')
crudeliterque D.
•)
ecclesia
•)
seruientes Cs.
BKK.
Metenseque
;
Lotolingie K.
Lotoringe
8.
A
leJietetlenség
Eckardum BKK. Echardum
BKK.
')
'»)
krónikához való viszo-
S.
T. Cs. K. B. T.
(^s.
B.
K.
T. B. Cs. K.
HKK.
B. T.
Cs.
K.
") Trevirense K. '*)
A<|uigranense J{KK.
1>.
") territ«)rium S. '*)
deuastautes S.
") Senone siue S. Sevoniensium Cs. Senoniensium '•)
(gladio
om. B.
") apparrntcs T. >•)
mixto
KI'.
KM.
BKK.
P.
B.
K,
94
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
bvebb
vegének keletkezése csak a
meg
textus alapján magyarázható
bizonyítják ezt mindenek felett a Regino és
;
Anonymus
krónikáival való összehasonlítások.
De nél
ugyanilyennek kellett lennie a viszonynak azon részek-
Regino hatása nem
a hol
is,
mutatható
ezt a Léi és Bulcsú haláláról szóló
valamint az
Árpád vezérrl
elállott ellentmondás
szóló
ki
bizonyítja
;
monda
elleni polemizálás,
fejezet
megmásítása
által
is.
Nem lehetett azonban Kézai forrása a bvebb szövegezés ma ismert krónikák egyike sem, minthogy találtunk oly szavakat, melyek azokban nincsenek meg^ melyek azonban oly
feltn
hasonlatosságot mutatnak
tételeznünk, hogy az sforrásban
Anonymussal, hogy is
fel
kell
benne voltak.
az eljárást követi, mint egyszerbb és rövidebb szöveget ád, egyes helyeket kihagy, néha azért, mert felfogása szerint lehetetlenséget tartalmaznak. E mellett azonban néha önállóan bvít is, így a Sucmrchumburc Hertnid megöletéséról szólva, és az
Es Kézai
a húnhistóriánál
itt
is
körülbelül azt
:
augsburgi csata utáni megjegyzésnél
dj
is.
Szent István uralkodása.
Qu antitative nagyobb
eltérések vannak már S2:ent István azonban erre rátérek, még Mieltt uralmának tárgyalásánál. egy pár szót kell szólanom az elbbi fejezet utolsó mondatáról is. Kézai itt ugyanis azt irja, hogy ezeket mvelték a magyarok »usqiie ad tempóra ducis Geiche«, a minek helyén a többi krónikában »usque ad tempóra Toxun^) ducis« áll. És e szerint
válik
aztán a Szent
kétfelé
Istvánról
szóló fejezet
eleje is:
Porro
cham
et
Toxun
^)
genuit
Michaelem.
ver
genuit Caluum^) Ladizlaum^') ct Va')
Toxuui D. Toxini
2)
Toxon
3)
genuit add. D.
B.
*)
Calum
sj
Ladislaum
Toxim
Anno ver dominice
Gey-
^)
Michael
Cs.
S.
K.
nongentesimo
timo Cleicha
Toxym
Cs. T.
T. B. Cs.
nis
V.
Toxon
B.
incarnatio-
sexagcsimo sep-
dux divino
premoni-
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
Geycha ver divino premoni-
zul.^)
secundum regem Michal ver fráter "') (xeiche genuit Vazul et Zar Ladislaum. KE. K^I. KP. KH. K3.
tus oraculo genuit
anno dominice incarnaDCCCCLXIX ^) quemad-
Stefanum.
tus oraculo tionis
-)
modum
in
legenda beati
regis scriptum
tum
Stephanum
®)
Sarolth
«)
filie
BKK.
T.
B.
ban P.
is.
A
Stephani
*)
genuit
est,
Gyula.") Cs.
K.
bvebb
sanc-
^)
regem
')
ex
BK.
S.
D.
nagyjá-
bizonyítéka
eredetiségének
szöveg
Kézai bár elhagyta a
élérl a genealógiát,
fejezet
hogy
itt,
István
Sz.
születésének említése után mégis szükségesnek tartja megemlí-
Géza testvérének, Mihálynak gyermekeit is. Kézai azután kihagyta a legendára való hivatkozást is. A -^secundum regem StepJianiim« kitétel e helyett: ^sanctum regem Stephanitm« pedig és az évszám hibás lemásolása ujabb teni
eclatáns bizonyítékai a Kézai-szövegek romlottságának.
Ezek után pedig Kézai uralmát, csak néhány szóval
egész röviden
tárgyalja István
mi a többi krónikákde mégis úgy, hogy a bövebl) tex-
l)an egész fejezetet tesz ki,
említve, a
tusból való keletkezés szemmellátható
pan
'-)
8uo
cum uxore
tandem duce Cup-
inteyfecto,
')
Postquam
rex Stephanus
naraque
Sauctus
coronatur,'') et
et
adeptus
Jula avunculo duobus filiis, de
Vasul C
.
.
.
coronam ... (37)
»•»)
Yecellinus
'*)
.
.
.
comes
Cupan dticem ....
fecit
'^)
est
inter-
(36) ....
AVasul B.
) domini add. 8. •')
LX
nono BK.
sancti
genuit add. D.
«)
S K.
')
regem Stephanum
")
Sarolt Cs.
»)
(iyulo. S. (iyulo
Xonagentesimo
Toldy-ft'U' kiadása
szerint idézem.
BKK.
T. Volinus Cs.
Cs.
B.
BK.
'•)
KM. KP. coronatus KM. KP. Cupan KM. KP.
")
K
'M
Vcelinus
1).
(iyula K.
ii.
eiu8 add.
f«'jezetszámokat S.
comes
oni.
a
BKK.
Verellinus
Velirius K. ")
T. K. Cs.
I).
BK. D.
*)
")
B.
DCCCCLX
*)
'«)
BKK.
nongentesimo sexagesimo nono.
nono B.
K.
BK.
I
).
Welinus
96
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Hungáriám in adiundo septem castris
septem
castris
adducto
et
contra proavunculum *) suum nomine Gyula ^) qui tunc temporis tocius ultra siluam
Pannonié.
guber-
regni
^j
Gyuducem cum uxore et duohus suis et in Hungáriám trans.... regnum eius .... Hun-
nacula possidebat .... cepit
lám
')
filiis
raisit
garie adiunxit (37).^)
Post hec duce
cum Eean Bulgarorum
Sclavorum preliatus
et
de
devicto
ditare
^)
non
quo
thesaiiro beatis-
ipsius
ecclesiam
sime virginis
est
omisit,
de
Alha
quam fundasse
perhibetur.
Posf) hec citum
^^)
garorum
autem^^) movitexer-
Kean ducem BulSclavorum .... Ducem
super
'2)
et
^^)
.... devicit ") et occidit et copiam thesaurorum .... accepit .... Ex liac .... gaza .... Alben.
sem basilicam, quam
.
.
.
ipse fundave-
rat .... ditavit (38).
Fostqiiam
dominus rege
autem
magnificavit
manum suam cum
beato
subiecitque
Stephano,
^)
eius
dominio multarum gentium nationes, statuit pompis huius seculi deposito
regni
renun-
diademate,
autem mag7iificavit Postquam dominus misericordiam suam cum beato
rege
Stephano
^^)
vertendo
dorsa regum in fugám a facie glaprincipatus et
dii eius,
tes
'^)
potesta-
omnium exterarum
subiciendo
oribus curis expeditus, deditus esse,
nationum circum adiacentium .... statuit, ut omnibus pompis mundane
KE. KM. KP. KH. K3.
glorie calcatis et temporalis
ciare, deique solius servitio, exteri-
'^''')
regni
diademate deposito, solius dei servicio semetipsura manciparet ^^) et ab exterioribus
curis
expeditus
templativam vitám .... (41)
BK.
S.
A.
BKK.
con-
perageret
T. B. Cs. K. D.
Folytathatnám az összehasonlítást; az eredmény végig de sem czélom nem lehet, sem a hely szke nem
ugyanegy,
Cs.
7
2)
dicare
")
KE. KM.
«)
B KH.
')
avunculum
K3.
BKK.
T.
B.
Posth A.
^ö)
hec om. A.
'')
autem om. BK. D.
^2)
suum
add. Cs.
") contra
K. '-)
Gywlam *')
vani
KM. KP.
»j
Gyulám
S.
BKK.
B. K.
Ultrasilvani
K.
Transil-
BK. D. Gywlam B. K. *) Itt kezddik az A. ')
T. Cs.
K.
^')
deuenit K.
^^)
rege
om.
BK. D.
Ste-
phano rege K. i«)
atque A.
'')
temporali
^**)
mancipari
S.
BKK. S.
T. Cs.
:
97
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
A
engedi, hogy a két szöveget összeállítva lenyomtassam. elérni akartam, ezzel
elérhettem,
is
feltn Kézai
mily
szövegének
hogy
egyezése
t.
a
i.
az
mit
olvasó lássa,
bvebb
szövegezés
Azt pedig senki sem fogja állítani, hogy ha egy rövidebb szövegbl egy bvebbet csinálnak, adatokban anynyira bvebbet, mint a milyenrl itt szó van, hogy akkor kifejezéseivel.
—
—
fognak
figyelni
kat hosszú
arra,
hogy a rövid szövegben meglev szava-
st
sorok,
betoldása után
egész fejezetek
meg-
is
Ismét újabb
bizonyítékát nyertük tehát annak, hogy Kézai excerpt/tm egy sforrásból, melyhez mai codexeink közül, mint késbb bizonyítani fogjuk, a Sambucus- és Acetartsák.
—
—
Ijhalus-codex
^)
áll
még
legközelebb.
Kézai a fentemlítettek után elmondja Imre
halálát,
Vazul
megvakítását, Endre, Béla, Levente menekülését és Szent István
A
halálát.
mondja
ugyanezen sorrendben egyönteten
többi krónika
Egyedül a Pozsonyi Krónika adja e szövegnek kivonatát, mely azonban mégis jóval bvebb, mint Kézaié és az eseményekben is különbözik tle. A többi krónikákban meglev fejezetek el
csakhogy
az eseményeket,
közül Kézaiban csak a budai
sokkal bvel)ben.
egyház építése és az mcidentia
czímen tárgyalt természeti tünemények nincsenek meg, melyek
már
A
átvéve.^)
Kézai eltt fekv sforrás használtáé résznél Sz. István
Imre logendáit
Sz.
és
vannak
az Annales Altahensesbl
st nem
bocsájtkozott,
akart
is
Kézai eltt már az a
bvebl)
bár
is,
szöveg
nem Hogy azonban
kiaknázásukba
bocsájtkozni.')
feküdt,
használta, bizonyítja az a rész, mely a
mely ezen legendákat
bvebb
szövegezésekben
Imre legendáját apostrophálja ')
Kútfk
Az
Acephalus-codt'x
ezen
viszonyára
már Marczali rámutatott.
A
Sambucus-codexre vonatkozólag 1. a Dubniezi Krúuikászóló forrástanulmányomban Századok 1H99. 252. 1. •) Ez utóbbi a Pozsonyi Krónikában is hiányzik. •) T't ergo acta ne agamus, et expositu ne exponaraus, <|Uot et
ról
<|uantis
57.
1.
virtutibus
Horuerit,
quam
et
fervens
in
Dei
servitio sanctus
ctmfessor christi Emericus dux fuerit, scribere supersedimus
hoc
scire
sanctissime potius. íjue
voluerit,
ex
legenda
convcrsationis
ab
aliis
eius
;
<|ui«iuc
scriptoribus pretermissa
sünt breviter ac
summatim
scribere intendimus. D01ÍAÍíOVí«ZKY
:
KÉZAI
Kll«')NIK
enim
euisdem beatissimi confessoria plenam notitiam babere poterit. Nos cnim ea
A JA.
,
7
'
98
At
rex Steplianus plures quidem
genuit
unum
DOMANOVSZKY SÁXDOR
DK.
filium
^)
nomine Emericum,
")
deo amabilem et liominibus honorabileni Cs.
.
.
BK.
.
.
S.
BKK.
At
j
sed inter alios habuit
íilios,
B. T. K.
genuit
rex Stephamis plures quidem íilios.
sed super
omnes
mmm
Emricum nomine, 2) Deo et liominibus honorabilem. KE. KM. KP. genuit
D.
Az
e]
altaichi
évkönyvek használata.
Talán kissé pártos voltam az eddigi fejezetek tárgyalásában. Kézai és a többi krónikák egymáshozi viszonyát kutatva,
magukban
véve nehezen magyarázható helyeken, egynehány kétes kérdésnél, inkább a bvebb szövegezés javára döntöttem, habár mindig igyekeztem csak annyi következtetést levonni, a mennyi magából az illet helybl lehetséges volt. Ha esetleg mégis átléptem volna ezt a határt, ügy megmagyarázza ezt az a körülmény, hogy némileg jogosítva éreztem magamat erre azon eredmények után, melyekre krónikáinknak az altaichi évkönyvekhez való viszonyát kutató iroegyes,
dalom
jutott.
Ez
melyrl Zeísherg,^) majd nálunk megtámadták azt a nézetet, hogy bvebb szövegezés krónikáink Kézaiból bvültek volna, rámutatva, hogy az altaichi évkönyvekbl vett részek a többi krónikákban bvebben vannak meg. volt
a pont,
az
Marczali,^) mint biztos
A is
azonban az alapos tanulmányaik után Rademacher^) és Steindorff,'^) a kik most hogy a krónikák Kézaiból bvültek, de e
régi nézetnek
akadtak hívei:
már
alapról
azt állították,
mellett külön
Most,
is
használták az évkönyveket.
midn
azon helyhez
értem,
a
hol krónikáinkban
az altaichi évkönyvekbl bekerült passzusok vannak, tulajdon-
^)
unicum K. Emiricum S.
^)
Omricum KM.
*)
Zeitschrift
*)
497—504. 5) ®) '')
köt. 449.
für
die
österreichischen
(lyninasien.
"Wien,
1875.
1.
Magyar
tört.
kútfi. 32—42.
1.
Forschungen zur deutschen Geschichte, 1885. XXY. 385. 1. .Jahrbücher des Deutschen Reichs unter Heinrich III. 1.
II.
KEZAI SIMOX MESTER KKOMKAJA.
kép
Zeisberg
csak
Hogy azonban
az
Marczali
és
összehasonlításokat
is,
kellene
érveit
meggyzdhessék
olvasó
Steindorff okoskodásának
99
helytelenségérl,
elsorolnom.
Radentacliey
és
fogom az
közölni
azután fogom összefoglalni Zeis-
és csak
berg és Marczali következtetéseit. Péter király uralomra jutásában közt
más közt egyez
^)
és a közte és a
nemzet
Kézai a többi egyszemben megint oly viszony-
tárgyalásában
egyenetlenség
kitört
krónikákkal
ban van, mint Szent István tárgyalásánál, azzal a különbséggel, hogy mégis kissé bvebben kivonatol. Itt e viszony bizonyításában még segítségünkre vannak az altaichi évkönyvek. Csak az a különös, hogy Péter uralmának els éveire krónikáink
és az
kez.
Az
ezért
támad
köszöni
a
évkönyvek
tudósítása
homlokegyenest
annalesek szerint Péter rosszul visszahatás
a
trónt, s
Aha
választása
után következik, mig
szerint
Gizellának
oka az idegenek kegyelése. Ott
a lázadás
lése
s
krónikáink
:
ellen-
bánik GÍ2dlái'c, és
a Bddchi végrehajtott bosszú Péter meneküitt
megelzi
azt.
De
azért az évköny-
vek hatása egyes kifejezések átvételébl mégis kimutatható
-)
:
sceleratisBudonum horum omHungari malorum aucto- siinum Budám barbarem, cuius omnia fece- tum, omnium malorum =*)
nium
rat consilio
inter-
fectTunt, ipsura in frusta
concidentes
et
intcntorem,*) cuius con-
duobus riám
parvulis eius oculos eri-
affUxerat,
^)
frusta
'')
Anri. Alt.
1041.
filiorum
et
díiorinti
suorum
efoderunt.')
BKK.
in
concidentes, in-
terfecerunt
pientes.
Hungá-
J'etrus
silio
ocidos
]iK. A.
T. B. Cs.
K.
S.
ex
(luibus
unum
in
frusta conciderunt, oculos
duorum
filiorum
eiusdem eruentes
' .
KE. KM. KP. KH.
.
.
.
K;i.
J).
') A Pozsonyi Krónika mindezt eme mondatra szorítja összf Ac Regina Keysla cum wuda j)etrum almanum fratrem Regine Regem prefi:
cere statuerunt ed. Toldy. 29. *)
1875.
ZeÍ8])erg: Zeitschrift
497—498.
1.
fiir
1.
BKK.
')
N'ngari
*)
inci'utorem
'•')
Vngariam BKK.
")
frustra K.
')
eruerunt A.
ItKK.
Cs.
K.
die österreichischen (iymnasien. AN'ien.
:
100
DR. DOMAIÍOVSZKY SA>^DOR
.... omnia rescindi
Petrus
dum
quae tutiones
suum
dis-
.
.
.
cans
^)
suam
statuerat,
in
irritum revocavit.
-)
Cs.
S.
Himgarorum
scita
KE. Aba rex KM. KP. KH. K3.
consvetudinem
BK. A.
ea que Petrus sta-
tuerat in irritum revo-
iussit
Ann. Alt. 1041.
is
coiisti-
exactiones,
quas Petrus rex secun-
posuit ....
Már ebbl
et
dum
seciin-
iniiiste,
lihitnm
Omnes autem
decreta
statuit,
BKK.
observare.
T. B.
K. D.
ama
látszik
Kézai közvetlenül használta
nézet tarthatatlansága,
volna az
hogy
annaleseket, és hogy a
másik bvebb szöveg Kézai t és mellette még az évkönyveket is kiírta. A mint a szövegek egymás mellett állanak, egész világosan látszik az átmenet. A következkben pedig még szembe-
tnbb
bizonyítékokat fogunk erre kapni.
Péter is
szökése
után
bvebb
krónikáink a lázadás
Toyzlan
a nevek:
említik, s itt
(Ztoizla),
Vlshe (az annalesekben nincs harmadik)
^) is
Pezli
fejeit
(Pehzili)
az altaichi évköny-
vek hatását igazolják.
Kevésbbé lehet észrevenni az évkönyvek hatását az 1042-ik év eseményeinél.
Aba
követségküldését a császárhoz krónikáink
ugyanonnan veszik át, okául azonban egy már megindított hadjáratot mondanak, míg az altaichi annalesek csak egy megindítandó hadjárattól való félelmet említenek. Hasonló az eltérés azon válasznál is, melyet III. Henrik ád a követeknek. Az annalesek szerint megfenyegeti Abát az esetre, ha támadna. Ezt a magyar krónikák, daczára annak, hogy csak az annalesek szavait alakítják át, mégis úgy variálják, hogy a feleletbl kitnjék Henrik legyen
Aba
betörése.
És
ellenséges itt
mát kapjuk annak, hogy a bvebb tett
szándéka,
és
így
igazolva
egy kétségbevonhatatlan kritériuszövegezés
nem
készülhe-
Kézai alapján az évkönyvek önálló felhasználásával
^j
consuetudinem secundum B.
2)
in om. A.
^)
Viske neve megvan még a késbbi,
Aventinusnál
fv.
III. II. k. 449.
ö.
].):
magyar sforrást használt
Steindorff .Jalirbücher d. D. Reichs ;.Phiscone«.
unter Heinrich
KEZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
.
Caesar autem ubi ex
Cui Cesar
his verbis persensit su-
dendo
perbiam
ostendit.
eius
meiitis,
meos
talibus obviavit respon-
et
quidem
Si
si8.
me
illa
meos cavet
dicens
deiido
(^uia
micum.
:
iniuris
ipse
laces-
KH.
lu respon-
ostendit
ini-
KE. KM.
KP
se
K3.
sentiet
*)
BKK.
BIv. S. A.
ver K.
esse')
quid vei (luantum
jwssum
iniuriis
Cui Cesar
in respon-
inimicum
*)
suit,^)
lacessere. ego nolo inimicicias incipere, sin
se
101
T. B.
D.
Cs.
ipse inceperit, qtiid pos-
8Ím,
Deo
surus
auxiliante sen-
érit.
Ann. Alt. 1042.
Mert
nem
azt csak
állíthatja senki,
hogy a l)övebb szöve-
gezés compilatora Kézai rövid pár szavának hatása alatt változtatta volna mofj oly ügyesen az annalesek tudósítását.
Az
annalesekböl valók krónikáinkban a Kézai ban kül( in-
—
ben hiányzó
»Factum ciilo
est
Traisen
autem
usque^^) noctem.^
Tulln nevek in
^)
'')
s
a betörés dátuma
secunda feria
^)
a
•')
is
crepa-'^-
^^)
gyzelmét a magyarok felett azonban csak Képes Krónika családja említi. Igen érde-
Gottfried
Kézai
és
hoc
^)
és a Bécsi
kes adat
ez,
szoktak
tetéseket szerint
annál
is
meit nagyfontosságú következ-
inkábl),
A
hozzákapcsolni.
marchione
-^Gotofrido
magyarok az annalesek gyzetnek le.
supervenirnte^
om. B.
'j
esse
«)
módos BK.
^)
lacessivit A. latessuit T. laeescit B. lacessunt Cs.
*)
ipse om. S.
")
autem
BK.
est
I).
*)
hic T. hec K. hoc om. A.
'')
in
")
sexagesime add. BK. D.
»)
ab Cs.
om.
S.
BK.
K.
'»)
ad add. A.
")
Kademachor egyik
szövegezés alapján az,
hogy
T.
B. Cs. K.
érve.
az
hogy Ké/ai nem
bvebb meg nála.
dolgozhatott
id('»megiiatározások nincsenek
Kéza unbestimmte Personen Orts- und Zeitbestimcr bestimmto Xamen und Zahlon fand?« (For(iescli. lH8. XXV. '.ÍH'í. 1.) 11a ez annyira lehetet-
>l8t es denkbar, da.ss
mungen schuiigcii
gcbrauclito, z.
deutscli.
wo
len és Kézai az annalesoket ha-ználja.
át
itt
kérdezem, mért
az annalesek pontos id
'f
nem
vette r.kk«»r
— DK. D01LL50TSZET -ÍJSImjB
lij:l
Kézai, és a Bécsi Képes Krónika a marckíóból Atislrie
ehht csináL rázza
— noha karinthiai marchio
*Tunc
is
ehianes*. söt
ettim
m^
má^ol nem
sehol
Tolt.
—
és ezt
magya-
Austria n/wi duees, sed hábébat mar-
a Icgyzetés helvét
is
barát
TTgrancsak az altaichi
mi pedig
tadja, a
található »circa Petoniam.^
^)
feljegyzésem alapszik
a
melynek oka, h(^y a magyarok *sme causa^ támadták meg a birodalmat. Hogy a hadjárat megindítását Kölnben határozták eL azt Kézai is tndja^ csásolr hadjáratának leírása
is.
de a többi krónika az ÓTkönyrekkel egyezen azt is említi, hogy Henrik ott töltötte a hnsvétot-í Xem veszik azonban át a magvar krónikák az annalesek azon pa^znsát, hogy a császár Wratidáv tanácsára Sz. István egy rokonára roházta a
már
elfodalt kilencz várost.
És rzután következik Kézai és a többi krónikák közt egy oIy eltérés, mely mindennél világosabban bizonyítja, hogy Kézai egy bvebb szöveget kivonatolt, hogy e bvebb szövegbl vette át az annalesek egyes helyeit, s hogy e bvebb szöveg nagyon
kzd
állhatott
textushoz.
A
a mai Bndai Krónika
császár
Aha
insuUus^)
^centra
meglev
követeinek közbenjárására bizonyos
feltétele mellett visszavonnlt, szerint
családjában
bvebb szövegezés
Gülhfridi^) dueis
krónikáink
letoriftgarum
^)
filii ducU ^y késbbi eseményre vonatkozik- de szintén az altaichi annalesekbol (ad. a. 1(M4 104 " származik. Kézai e helyett azt mondja, hogy a csá-
GúzsílonU*,^) a
mi ugyan
»
1. Petaniam KSL Csak m kEmkákbol ATentmosnál van még m^. ^4 Radein&cber en is kéablM betoldásiiak tartja s pár somi alább kérdi >llachen nidit jeae Zatbertimmuagen ganz den Eündrack spiteler Xaditrage ?« Azt hisEon. enne a lesbatíLramttabb nemmel feldhetönk. Id. helj 385. L
- Zeisberg
id,
merít ThnriiZTnil
bely 498—9.
és
dm
obviam
iret eonatüras GoCefrídi et seqo. o. o. ad. an. 1045.
Goznlo dux
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
dmis
szár kibékült ^consUio inductus
bvebb
san a
ha a többi krónika variánsa Kézai két-három évvel
mibl
a
azt,
tovább
haladva
Ez
Lofaringie«.
Mert
szöveg megrongálása.
103 világo-
lehetséges volna-e az,
után készült
hogy
volna,
az annalesekben megtalálja
e hely eltorzult és elég
helyesen kijavítsa?
^)
Ez
az adat mindennél világosabban beszél.
Ezután a bvebb szövegezés krónikák megint az annanyomán III. Henrik 1043-iki hadjáratát, az azt megelz követküldést, majd a békealkudozásokat s a német sereg visszavonulását mondják el. Mindez azonban hiányzik Kézainál, de megvan nála is ez elbeszélés vége III. Henrik Besanlesek
:
gonha
csakhogy
menetele,
hadjáratból
visszavonulás
való
ha nem fogadjuk
tehát,
Es
szövegezését ?
Kézai ezt
mindjárt
után mondja
Erthet-e
el.
közvetítnek krónikáink
el
Ugyancsak az krónikáink
el
Az Aba
körülményeit. részt,
Aba
III.
Aba
Henrikhez
nemes kivégzését
való
az
menekülésének,
Péter
a
:
az
szövik
be.
elégületlenek
császár
liejövctclénck,
útjának, a harczuknak,
visszahelyezésének
szóló
8z. Gellért
és
alajjján
elbeszélésében
követküldésének, a seregek
halálának,
hadjáratát, és annak
azonban a Gellértlecjcnda hadjáratnak
a
lí)44-iki
iránti ellenséges hangulat okáról
dölyfét, az ötven
feddheszédét
Magának
Henrik
Kézai
? -)
alapján mond-
barát feljegyzései
altaichi
III.
ez
bvebb
lehetséges-e az, hogy többi krónikáink
romlott szövegét egészen helyesen rekonstruálják
ják
1042-iki
az
történetében
Aba
azonban ép
kútfink az Annales Altahensesekkel, Csak Aba halálánál szúrják be a tetemének csudás gyógy uhisáról és második eltemetésérl
oly viszonyban
mint az elbbi szóló
részt, és
vannak
fejezetekben.
Péter
visszahelyezésénél
annalesek ^petcntihus concessit rex »conc('ssit
továbbá a
[tetentihus
ménfi
sc'ita
csatánál teszik az
német
esett
meg
az
TcHtonica^ passzusát
Imngarica
Hinujaris
tása helyébe, hogy kevés
változtatják
M'ita
ser va re <^-ray
évkönyvek azon tudósíel,
a
ni-nicttk
l)i>rzasztó
Luthareorum obiit et de bonis eius conteutio intcr filios oritiir. Duos onim ducatus totidem(|ue filios lu\bu»'rat, •luorum alteri (iodefrido duca-
tum umim dum
vivorot ipse,
')
Zoisberg
-)
Zei^bei'}; id. hely.
id.
lioly.
tradi permiserat ....
499—500.
1.
Ol.
1.
.')()(>—
u.
»>.
a«l.
an.
1044.
;
:
104
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
pusztulásáról
szóló
elbeszélést
a Ferlonimpayr
és
— Vezetne-
met etvmologíát.
Kézai pedig is
távolabb
zik
itt
rövidebb a többi
is
áll az altaichi
krónikánál, és
itt
évkönyvek szövegétl. Teljesen hiány-
benne a ménfi csatában keletkezett porfellirl szóló monda.
Nagyon
rövid,
—
pár
alig
szó,
—
a Péter
visszahelyezésének
története, és teljesen hiányzik a császárnak a többi krónikában
meglev
1045-iki bejövetele,
midn Péter átadja az arany lándzsát.
Legalább nagyjában egyezik azonban Kézai eladása a többi
azon helyeken
krónikákéval
is,
a hol tudósításuk
nem
alapszik az évkönyveken.^)
Még Endre
megkoronáztatásánál látszik az évkönyvekbl
hogy a három megmaradt fpap meg Endrét. Itt azonban zárul az annalesek hatása. És most már összegezem az ezen hatás alapján kimutatható, származottnak
az az adat,
koronázta
a krónikák egymáshoz való viszonyára vonatkozó eredményeket.
Valamennyi magyar krónikára kimutatható az
I.
altaichi
évhönyveh hatása, még pedig:
minthogy a bvebb szövegezésekben és Kézaiban is van oly vonás, mely a másikban nincs meg, de az annaleseken alapszik, ezen helyeket egy harmadik forrásból kellett átvenniök, mely harmadik forráson alapul azután Kézai is, 1.
a
bvebb
szövegezés
is.
Közös harmaclih forrást
2.
kell
feltételeznünk azért
is,
mert a krónikák megegyeznek maguk közt ott is, a hol az annalesek szövegét megváltoztatják, vagy a hol önállóan betoldanak. 2) II.
Kézainak textusa csak egj a hövehh szöveghez
álló forrásból készült 1.
lebb
áll 2.
közel-
kivonat lehet
mert a bvebb szöveg többet
mindig köze-
vett át, és
az annalesek eredeti szövegéhez
mert
Kézainál
annalesekbl
az
semmi
jelentsebb
önálló átvétel nincs; 3.
4.
mert követi azok sorrendjét különben is ^) mert szövegének néhány rongált helye csak az ;
ben magyarázható, ha
azokat ez a
bvebb
2j
Zeisberg id hely. 501—503. 1. Zeisberg id. hely. 504. 1. Marczali
8)
Zeisberg
')
id.
hely. 504.
1.
eset-
szöveg közvetítette.
Kútfk.
42.
1.
Marczali Kútfk. 42.
1.
:
KÉZAI SIMON MESTEK KRÓNIKÁJA.
A
f!
Az
105
Gollórl-loífonda használata. évkönyvekbl merített adatok dönt
altaicbi
bizo-
nyítékokat szolgáltatnak a krónikák egymásboz való viszonyára,
nem
kevésbbé
azonban azok a bizonyítékok
érdekesek
sem,
melyeket a Gellért-legendának a krónikákboz való viszonyából
vonhatunk
A val,
le.
krónikák több ponton
érintkeznek a Gellért-lci't'ndá-
a mely pontokból minden kétséget kizárólag kitnik, bogy
a krónikák csak a legenda hosszabb szövegezésével (értve alatta a bécsi
könyvtár
udvari
cs.
alakjában
XIII.
a
3662.
század
sz.
Ez
rokonságban.
szövegét), állnak
a.
rzött kéziratának
szöveg azonban mostani
a
korábban nem
elejénél
keletkez-
hetett. \)
A 1.
legenda
Abának
a
és
8z. Gellért
krónikák
bárom ponton érintkeznek
által való
megdorgálásánál
a ber-
2.
;
ezegek behívásánál, a pogány lázadás és Gellért vértanuságá-
nak
leírásánál,
A lett
továbbá
berezegek származásánál.
a
3.
szövegek azonban gyakori szóról szóra egyezésük mel-
gyakran lényegesen
el
is
egymást()l. Al)a
térnek
megdor-
gálásánál a legenda a dorgálás okát csak röviden említi, a.
Aba
krónikák tudják, hogy az
által megöletett
míg
urak ötvenen
voltak. Eltérnek a legendától a kivégeztetés körülményeinél
A
dorgálást viszont
legenda
a
igen
bven, míg
is.
a
rövidesen említik.
kr<')nikák csak
Nagyobb
hasonlatosság a knhiikák és a legenda
a
a berezegek behívásánál
ban a Vatha
tárgyalja
Rasdiról
fiáról és
kíizt
a pogány lázadásnál, a hol azon-
és
a Bécsi Képes Krónika
szóló,
és Budai Krónika családjában meglev rész, mely Béla idejében történt eseményeket tárgyal, nyilvánval(')an késbbi eredet.
A de
a
legnagyobl)
krónika
Zonuk
hahilát
itt
^^
V.
ö.
erre
XCI.
I.
mert
endíti,
vonatkozólag'-
Kaindl Studien zu
<íos(h. Bd.
vértanuságánál,
hogy
Sz. Gellért
halálának
alapítottak, a vc'rével ])efecskendezett követ
helyén templomot
és
(lellért
bvebb, minthogy részletesen elmondja
is
és
is,
hasonbitosság
a
dcn
Hiilfto.
Marczali
:
A
Vn\r. (lesch.-ciuellen. S.
1-38.
niagy. tört.
kútfi
XIII. Archiv
f.
32.
1.
öaterr.
106
DR.
pedig Csanádra vitték.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
És ugyancsak
a legenda más adataira
monaclms
a krónika hivatkozik
itt
siquidem
»IIic
is:
de Rosacio,
erat
;
:
.
natione
'beatus
Gerardiis
venetensis (sici), qiii in
Pannoniam veniens primiis in Beel vitám ducens heremiticam ; tandem in chanadiensem cathedram in episcopiim est translatusA
A
legnag3^obb különbség viszont a krónikák és a legenda hogy a legenda szerint a berezegek Yazul fiai, a krónika
közt,
hogy a krónikák határozottan az adat már eldönti, hogy
szerint ellenben Szár Lászlóéi, s
kikelnek az elbbi nézet
a legenda
nem
azon adatok
lomot
szállították,
Ez
hasenálhatta a Jcrónikát. Ugyanezt bizonyítják
melyek szerint
is,
emeltek, és
volna
ellen.
Sz. Gellért halála helyén
vérével befecskendezett
a
mert nem tehetjük
fel,
követ
temp-
Csanádra
hogy a legenda nem vette
ha
forrásában benne voltak. Végre kétségtelenné teszik e viszonyt a krónikának a legenda különböz helyeirl összeszedett, Sz. Gellért életére vonatkozó ezeket
át
az
adatokat,
adatai, a melyeknél csak az a különös,
»monachiis
Rosacio,«
de
erat
hogy a krónika szerint
mit
a
legendában
a
hiába
keresünk.
Kézaiban megvannak a legenda ugyanazon krónikákban,
többi
a
csakhogy
sokkal
megint azt a két tanúságot vonhatjuk 1.
Kézai
értesülései soványahbah,
helyei,
rövidebben.
le,
mint
Es
itt
hogy
mint a többi krónikákéi,
nem magából a legendából hogy a hol Kézainál a legenda adatai közt más ada-
de csak a krónikákból keletkezhettek, 2.
tok
fordulnak el, ezek
is
a
többi
krónikáknak a megfelel
helyen lev adatainak felelnek meg.
Hogy krónikákkal,
tnik
Kézai
adatai
rokonságban vannak
Aba
a
vérengzésénél
ki.
Aba comes palacii
.
.
sanctis
quadragesime
diebus
honestissimos
(luosque sui consilii viros
közelebbi
mint a legendával, különösen
fustibus
';
et
-psiiifi,
quadragesima
Cum enim rex quadraNam viros quinquagesimam ') chanadini ginta consiliandi causa in celebraret, eadem in vnam domum euocaquadragesima circiter vit, quibus in eadem quinquaginta viros no- inclusis, crimen non con[
S.
107
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
velut
jumenta seu bruta
animalia ausus
est
fessos necconnictos legi-
quadam domo bus caput fecit detrunconclusit.^) et ab arma- cari. KE. KM. KP. siliandiin
Legenda.
tei*ficere.
sub pretextu con-
biles
in-
tis
militibus
obtruncari
fecit
tos,
nec confessos.
T.
Cs.
KH. K3.
BKK.
K. BK.
B.
cos
nec contri-
^)
S.
A. D.
Minden a
bvebb
szövegezést ösmernie kellett,
Gellért
Sz.
vonatkozó
életére
MonacJnis prius
is,
mert
összefoglaló
hogy Kézainak
átvette
adatokat
Rosacensi Ahhatia
fiterat de
belle a is:
qiie est
»qui
de ter-
Deinde Panoniam ingressus in Beel fit
Aquüegie.
ritorio
kitnik az
kétséget kizárólag
diutius eremita<^.
bvebb
így tehát kétségtelenül a a Gellért-legenda adataihoz
a XIII. századból származik,
60
— 70 évvel régibb
id
szövegezés révén jutott
a legenda ezen alakjában azonban
;
tehát a legjobb esetben
is
csak
kelet, mint Kézai krónikája. Ez alatt az
bvebb szövegezésének adataikat a mibl mindjárt azt is láthata Gellért-legendából juk, hogy a Kézai eltt fekv bvebb szöveg nem sohhd keJetalatt kellett
a
krónikák
átvenni,
magának, Kézai krónikájának iratási ideje eltt. is, hogy ezek a helyek már késbbi betoldás kerültek bvebb szövegezésbe, mert hogy a bvebb a útján szövegezés már régóta kialakulóban volt s XI. századi szerke zete épen Endre trónralépténél szakadhatott meg, a/t .•ilál)b l-ezhetett
Természetes az
még bvebben fogjuk
(jj
Az
A
I.
tárgyalni.
EikIimMöI \
.
Istváiií<|
Gellért-legendál)ól vett betoldásokkal egyidejleg kelet-
kezhettek a bvebl) szövegezésnek
jed
t<'iJ4Mlö lós/.
részei
is,
melyeket a
Bécsi
I.
Endrétl V. Istvánig terKépes Krónika családja a
Bélától II r. Istvánig terjed korra egy más, egykorú és kílzel
egykorú
feljegyzésekbl
')
concluxit S.
')
capitibus add. H.
alakult
krónikál)ól
még
tetemesen
:
.
108
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
kibvített.^) A bvebb szövegezés (a Budai Krónika családjában megmaradt alakban) itt is alapja Kézai krónikájának, melynek tudósításai azonban itt már nagyon szkszavúak. Csak a genealógiára, az uralkodási idre, a temetkezési helyre s
eseményekre van figyelemmel.
a legkimagaslóbb
és III. Lászlót,
—
kirl a bvebb szövegezés
zását és uralkodási
idejét
jegyzi
—
fel,
11. Istvánt
csak szárma-
is
egyáltalában
nem
is
Endrének Bélával való barczáról sem tesz említi. Már említést. Bélánál és Salamonnál kissé bvebb még, de már az utóbbinál, a mogyoródi ütközet elttiekbl nem mond el semI.
inkább csak bíínbánására terjeszkedik ki. Sz. Lászlónál csak a kunok betörésérl tudósít. Kissé bvebb megint Kálmánnál, a hol Dalmáczia meghódítását és a Velencze szövet-
mit
s
ségében folytatott harczot
Bélánál
III.
említi
érinti,
tolvajok
a
már csak
ezek után azonban üldözését
az
és
írásbeliség
behozatalát, 11. Endrénél a keresztes hadjáratot, TV. Bélánál
a tatárjárást és Frigyes elleni harczot, Y. Istvánnál pedig az
Ottokár
elleni
—
gén
küzdelmet
bármily rövid
is
és
Bulgária hódoltatását. Es szöve-
—
itt
meglátszik a
is
bvebb
szö-
vegezés hatása:
A
Kézai .
nis
.
.
cum
Xoricis,
Boemis
guerram dicitur
superans
et Polo-
tenuisse, quos
debellando
tribus
annis
fecisse dicitur censuales.
bvebb szövegezés (BK.)
Tribus
3)
et australes
:
annis polonos, bohemos
Hungaris
fecit censuales
.
.
suis
(közbe
.
:
armis
Béla
*)
be-
hívása, a tihanyi apátság alapítása,
Endre
és
Béla gyermekeinek
felso-
rolása).
Propter quod Henricus imperátor
Eo tempore Theutonicorum rex volens iniuriam Petri vindicare
descendens usque Bodoct,^) qnin-
Albam
obsessit civi-
hot
:
évben
•'') .
.
.
(közbe
:
a hajóhad, vissza-
8)
V. ö. A Budai Krónika ez. értekezésemet. Századok. 1902. Prodort KP. prodiit KM.
3)
idem add. BK.
')
armis Hungaris BK.
*)
suis
5j
Bodohoth
S.
.
.
Pozsony ostroma s a követa seregek és hajóhad elnyomulása). appropinquavit montibus Bodo-
(közbe
kez
que mensibus
.
.
BKK.
T. K. Cs. B.
K. Bodoucli BK. Bodohod
Cs. B.
1U9
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA. ubi
tatem.
tandem
viribus et
sic
Teuthonici
tempore
noctis
toriis,*)
cionis
cepit
et Latini in suis ten-
')
.
.
.
mortem
frustratus ad eírere
^)
*,'
.
•
Pre
.
in-
timore
autem yinbrium sagittarum, quibus teutonici compluebantur ^) et con-
vivos
se
Cesar i^itur spe sustenta-
térítése,)
potentia dicitur defecisse. ut ipsius
sepelirent.
sumebantiir, fodebant
desuper
et
etiam
")
vivi
insertis
cum
sibi terram,
clipeis
suis
raortuis iacebant
iu sepulcris. Xara sepulcnim, quod mortuo fodiebatur,') vivus iacebat in eo de ^) nocte et quod viv fodiebatur pro nocte,") mortuus
vendicabat de
sibi
Es
így
megy
die.
ez tovább.
Következik a császár békeajánlata
és
Salamon
eljegyzése
Judittal (Sophia), a hol lényeges eltérés van Kézai és a kró-
nikák közt.
A
krónikák elmondják, hogy Endre az éhez sereg-
nek a békefeltételek
a faucibus mórt is, miseratione
küldött, mire » Teutonici ergo
Hunfjarorum
liberati, relictis
snpellect'dibiis suis abiectis
tentoriis
a császár sereg
nevezték
hegyen
a Bársonyos
miért
el.
Kézai a Bársonyos mondával.
helyettesíti
Endrétl
cllpsis et iiniversis
retro respicerent,^^)« a
az illet helyet Vérteshegynek
Ezt
et
adeo concitato cursu in Teutoniam
quod nec
redire properarunt,^^) is
után nagymennyiség eledelt
elfogadása
szállott
az élelmi szereket.
A
meg,
s
ott
E
szerint
kapta
mámoros katonák azon-
ban a közelben czirkáló magyar lovasoktíU megijedtek, tartottak,
hogy
futásnak
eredtek.
sok volt a beteg
készül
csel
:
A
Teutonici
KE.
territoriis
KM. KP.
K. B.
cepit
agere Cs. B.
a
kiállott
Tlieuthonici
KP.
Cs.
*)
eonplubantur A. afHigebantur líK.
")
et S.
')
in die add.
')
eodem
•)
et
'")
és
attól
tábort fellármázva
szenvedések
miatt
^plures in feretris Jiaboites purpurea lectis-
»)
*)
a
seregben
«)
»)
ellenük,
a
BK.
S.
quod... pro nocte nm. A.
procurarunt S.
'M retrospicen'iit
BK.
110
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
ternia, egritudine fatigati
vén »dimissis feretris
Yeszedelmük
»
Vos«
et
diicerentiir«
ezek szintén megijed-
purpureis equos ascenderimt«.
lectis
helj^ségnél következett be, a hol a paraszt-
^)
ság nagy részöket megölte.
Ez
az elbeszélés világosan a Yértes mondából torzult, és
van a fentebb
szoros összefüggésben
közölt
hogy pajzsaikkal betakart
az író elmondja,
ben védték magukat a nyílzápor
ellen.
jön
vonulnak
»rehctis
tentoris
et
clipeis«
helylyel földalatti
is,
Mikor a béke el,
a hol
vermeklétre-
innen a vértes
is, hogy a vértes szószármaztatás Anonymusnál is megvan.-) Kézai, a ki elbb szintén elmondja, hogy a németek a földbe ásták magukat, most a betegek részére kényelmesebb bársonyos fekvhelyeket rendez be, s
név. Bizonyítja ezt az
—
Különben sem a clipetis Bársonyos etymologia Vértes^ sem a pur'purea lectisternia nem jó. Kézainak azonban jól esik a békekötés után még egy sereg németet öletni meg, holott a német írók ilyesmirl nem tudnak semmit.
ezekrl nevezi
a
el
Bársonyost.
—
Megegyezik megint Kézai a krónikákkal a következ, az eddigi királyok uralkodási éveit tartalmazó fejezetnél. Bélá-
elbb
nál Kézai
pogány lázadásról és csak azután a pénzügyi viszonyokról, míg a többi krónikában a sorrend éppen fordított.
szól a
Kézainál különben
a
sorrend
ezentúl
van forgatva. Végezvén Bélával, rátér Salamon viszályára
;
rendesen
fel
és a berezegek
sajátságos azonban, hogy a berezegek közül mindig
Lászlót említi els helyen. Említve a viszályt, elmondja, hogy
Henrik császár Salamon segítségére Nyitráig vonul visszafordul és Pozsonyon át kimegy az országból. Mindezt a többi krónika jóval bvebben, a mogyoródi ütközet után hozza, a minthogy IV. Henrik e hadjáratot
sógora, ly. be,
majd
Yácztól
csak 1074 augusztusában indította is meg. Hogy a császár Pozsonyon át vonult volna ki, arról a krónikák nem tudnak, de igenis a Yácz alóli visszavonulás után említik »At rex Sala-
mon
spe frustratus,
gemehundus ac
Henrik hadjárata után
Gyr
')
Mez-Örs
^)
Anonymus,
c.
m.
.50.
szól
mestiis collegit se in Foson.«
Kézai a már
1074 márcz.
:
:
111
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
14-én lefolyt mo.cfyoródi
és
csatár(')l
Salamon visszavonulásáról
Mosonyba, majd tárgyalja a Salamon zarándokságáról láról
szóló
késbb
hírt
fordul
mely
is,
kér
bvebb
és halá-
viszont
j(')val
és
a
hogy Salamon,
is,
koldus Sz. László udvarában
is
megjelent.
szöveg és Kézai szövege közt különben szoro-
sabb érintkezések In prefato
krónikáljan
meglev azon adatot
Dubniczi Krónikában
A
töb])i
elmondva a kivüle csak Mügelnnél
eló,
mint alamizsnát
a
vannak, így
is
naraque
pl.
In prelio autem Munorodinu non
non
prelio
a mogyoródi csatánál
|
solum teutonici M
aut latini ceci-
solum-) Teutonici
:
derunt. sed maior pars milicie regni
huDgarie dicitur corruisse.
'')
etiam
derunt sed
I
et
Boemi
inaior
ceci-
pars
de
núlitia regni periit.
I
vagy az újabb segély meghiúsulásánál Et
Et
pecuniam dedisset afHu-
licet
tonici
tamen
*)
et
latini
cum
Teutonici
ipso
nim
ob metum non venerunt Hungarurum. A. S. BK. BKK. T. B. Cs.
*
)
recipére
militia
solitanda
pecuniam tradidisset. ob timorem Hungaronoluerunt.
KE. KP.
KM.
K. D.
Ezekbl is látszik, hogy bvebb szövegezés alapja, már lási
pro
licet
afiiaentem
enter pro militibus solidandis, teu-
sorrend
miatt
—
—
valószínleg
helyen sem lehetett Kézai a
e
azért sem, mert nála a tárgya-
a
szerfelett
sovány
kivonatolás
teljesen hibás.
De
Salamon megjelenésérl is Sz. László udvarában, a mirl kívüle csak Mügéin s az itt interpoláló Dubniczi Krónika tud. Mindhárom variáczi('> azonban különbözik egymástól s ez adatok rokonsága nem magyarázhatíV
Kézai
ezenkívül
Hanem
vegezés, mely
mindenesetre
Salamonnál
ép
szívesen vette volna
tudomása
lett
beszél
volna
vonatkozó aránylag
fel
valószín, hogy
már
a
bvebb
aránytalanul
szö-
bvebb,
szövegébe ezt a népszer mondát, ha
És ezenkívül a Salamon özvegyére kitérés is oly hely, mely csak Kézainá
róla.
b
oly
*)
theutoniei S. T. teutunici
«)
tantum KB.
B.
KM.
')
Theuthonici KB. Touth.)iiici
*)
theutonicy T. teutunici B.
»)
Theutoniei
KM.
KB. Teuthonici KM.
-
:
DR. DOMAÍTOVSZKY SÁNDOR
112
A
van meg.
—
—
királyné neve
végre
—
Kézainál
is
helytelen
:
mi mindenesetre a hvebb szövegezés utján jutott Kézaiba. Ugyancsak ezen az utón kerülhetett hozzá az az adat is, hogy a királyné az admonti kolostorba vonult vissza, de hogy mint apácza fejezte be életét és fejedelmi kérit kikosarazta, az már Kézai hozzátétele, a mirl kivüle senki sem tudósít, annál kevésbbé, minthogy bebizonyított tény, hogy már 1088-ban másodszor férjhez ment I. Ulászló Zsófia
Jiidith helyett,
a
lengyel fejedelemhez J)
Gézáról Kézai csak azt mondja, hogy az általa alapított váczi egyházban temették
el.
Kissé többet
mond
donkép még Salamon uralkodása a megfelel helyen
A az efféle
kerlési
alatt történt,
noha
ez tulaj
a többi krónikák
tárgyalják.
is
csatától
Kálmán
királyig
nagy a
távolság, s
ugrások mindennél jobban bizonyítják, hogy mennyire
ráunhatott
már Kézai mester a
scriptori dicsségre.
Kálmánnál
kodónál,
is
De Kálmán
Mint minden
királynál szokatlan buzgalom szállja meg.
zési
s
mert
Lászlóról,
említi a kerlési csatát »istius igitur temporibus«,
elször uralkodási idejérl
ural-
temetke-
és
helyérl tudósít, majd szorosabban ragaszkodva az
itt
már
tekintélyesen rövidebb, bvebb szövegezéshez, elmondja, mért nevezik Kálmánt könyvesnek és tudósít a dalmát hadjáratról is.
Itt,
hosszú a
a hol a
bvebb (jui
bvebb
elbeszélések,
szövegezésben
már nem
nagyobb megegyezést
voltak eltte oly
tüntet
is
fel
Kézai
szövegezéssel
ah Hungaris Cunues ^) Calman
appellatur, eo quod libros habebat, in
est Quunves *) enim Kalman vocatus, quoniam libros hahebat, '•')
quihus lioras canonicas ut episcopus
in quihus ut episcopus legebat suas
fjersolvebat.
horas.
Iste
Dalmáciám regnum,
occiso
suo rege Petro nominato, in montibus
peturgozdia
^)
hungarie
ad-
Iste
misso
quoque
in
exercitu,
regnum Dalmatie^ occidi fecit regem
Petrum, qui Hungaris in montihus^ qui Gozd (licitár occurens,
iunxit.
victus
in
montibus
családi története. 133. 1. 'j V. ö. Wertner: Árpádok hogy Dlugoss szintén Zsófiának neve7:i Judithot. 2) Kunves BK. D. Kunies Cs. Kenywes B. Cwunes K. ''')
*) ">)
peter-gozdia S.
quamvis KP. KM. Kalmann KP. KM.
est de-
memoratis
et
Érdekes^
:
KEZAI SIMON MESTER KRUXIKAJA.
Galeas quoque veiietorum solidans
^)
et
naves
xima, exercitum copiosum in Apu-
BK.
(lestinavit.
liaiii
naues
et
territas
Venetis solidavit, mittens cura
exercitum Hung-arorum in Apu-
eis
BKK.
A.
S.
galeas.
occisus,
cum
pecunia ma-
et allocans
113
KE. KP. KM.
liam.
T. Cs. K. B. D. stb.
De tud
adatokat
oly
nincsenek meg,
Tenen
regis et solium in
magyarok Hungarie banerio ibidem
et regis
Venetis dereUctis« tértek vissza, végül pedig, hogy Brindisit
Monopolit »Giidelmiis innior
és
szövegben
enim huius
erat Cinitate«, vagy hogy a
Apuliából »capítano hungaro
cam
melyek a bvebb
is,
így Péter királyról, hogy: »sedes
rex Sicilie«
foglalta
vissza
a pisaiak segítségével.
Kálmán majd
II.
II.
fiát,
Gézára
kezési helyüket említve, 11. Bélánál
mely kétségtelen eredeti
a
Kézai
elmellzve
Istvánt
Bélára,
II.
tér át, de csak uralkodásuk idejét és temet-
bizonyítékot
szolgáltat
hanem egy
szövege,
pedig oly hibát követ
oly
hogy
arra,
szövegrl
el,
sem
itt
másolt, mely a
bvebb
szövegezésben helyesen maradt fenn. II. Béla ugyanis 1131 márcz. 1-tl 1141 ápr. 13-ig uralkodott, helyesen jegyzi
tehát
meg a bvebl) novem
cecus^) annis
De Kézai 12.
^regnavit igitur°) ipse BcJa inidecim
et diebuit duodec'(m<^.
ezt helytelenül másolja, kihagyja az évek számát, a
hónapok számát (2.,
szövegezés: et ynensibits
teszi
az
évekhez,
napokét pedig hibásan
a
helyett) a hónapokhoz, s így kisüti,
hogy Béhx »anms
undecim, duohus mensibus<í uralkodott. III.
királyokat
Istvánt, valamint
csak
szintén
in. Bélánál a bvebb
II.
a
László
szokott
és
rövid
IV. István
módon
de
érinti,
egyezen mondja
szövegezéssel
ellon-
el
az
írásbeliség behozatalát «|ui e^^t
fuivs et latrones
et petitionibus loíjui
ginem,
ut
imperii. A. Cs.
persecutiis
traxit ori-
romána habét ouria JIK.
S.
IlKK. T.
solitans
")
autem BK.
traxit orifíinem,
]{.
curia
)
cecus om. A.
*'i
et petitionibus
DOMANOV8ZKY
.'
S.
KM.
KÉZAI KKmXIKJLjA.
et latrones per-
ost. i)etitionibu8<jue *)
et
K. D.
*)
Hic <|uidem fures secutus
et
imperii.
ut
loqui
romána habot KK. KI'. KM.
:
114
st et
DR.
Önálló adatot
Imrét csak
»quem
tartalmaz:
is
Grcgor apud
DOMANOVSZKY SÁNDOR (scil.
Belam) Becha
^)
Grecorum imperatorem diutms tenuerunt«. sem tesz, majd
említi, III. Lászlóról említést
a következ királyok történetét megint jóval rövidebben hozza,
mint a bvebb
szövegezés,
mely
itt
kezd
ismét terjedelme-
sebbé válni.
Endrénél tárgyalja a keresztes hadjáratot, de jóval
II.
bvebb
rövidebben, mint a
közt IV. Bélánál
is,
szöveg.
kinél Kézai
Hasonló a viszony a szövegek tatárjárást és a Harczias
a
Frigyes elleni háborút említi. Y, Istvánnál pedig, kinél Ottokár
betörésérl és Viddin elfoglalásáról
bvebb
ragaszkodik a
megint szorosabban
szól,
szövegezéshez
Post ipsum anno domini MCCLXX^)
Postea
regnavit
Stephanus rex
Boemie
cepit regnare íilius eius Stephanus
filius
super totam Hungáriám, qui Otho-
nomine Otacarum ^2) ante fluvium Bebcha ^^) contra eum venientem, cum Boemis videlicet, Australibus, Styriensibus, Brandenburgensibus
carum^) regem boliemorum in Hungáriám cum bohemis, australibus et *) Banburgensibus ^) ac ceteris mixtis gentibus
cum
^)
nientem,'') ante fluvium
devicit
terea
viriliter
'")
rorum eorum
Budun
potentia ve^)
Rabcha
Pre-
fugavit.
ac
^)
") civitatem bulga-
bulgaros superans, regem
et sibi
compulit deservire. Reg-
navit autem duobus annis et mor-
eius,
qui
et ceteris
mixtis gentibus, expulit
virtuose.
Iste
etiam
om.
civitatem
Budun suo dominio subiugavit, dominumque Bulgarorum, eo vivente rans
sibi
compulit obedire, mig-
tandem ex hoc seculo
BKK.
T.
S.
K. Braniburgensibus T. Bramburgensibus om. BK. BKK. T. Cs. B. K.
Braniburgensis
ac— gentibus
ac ceteris mixtis gentibus add.
flumen
raabach
et in
insula vocata Beatissime Virginis
Becka KM. primo add. BK. Othocarium Cs. B. Othacarium K. Othacarum et.
regem,
BK.
8.
S.
E-apcha
BKK.
Postea BK.
Budin S. Bodon B. Ottokarum KP. KM. Rebecha KP. KM.
T. K.
Racha
Cs.
Rapcza
B.
Cs.
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA. tuus in
anno
in
est
magna
tertio regni sui
insula
sepultus
et
Monialium )
cenohio
in
i
tumulatus.
est
115 rerjuievit
KE. KP. KM.
in ecclesia beaté virginis in insula
A.
budensi. in loco beginarum.^)
BK. D. BKK.
S.
T. B. Cs. K.
Lényegesebb
eltérés csak V. István
megjelölésénél van, a hol szintén a
temetkezési helyének
bvebb
szövegezést tartom
helyesebbnek, a mely a Nyulak szigetén a Sz.
egyházat
Kézai
meg.
nevezi
Szzrl
apáczáknál,
a
láthatólag a
bvebb
Sz.
nevezett
Szzrl a
szigeten,
bvebb
Kézai- féle szövegének a
tntek
mi szemmel-
variánsból torzult.
Levonva immár a végeredményeket, melyek lítása alapján
nevezett
csak azt mondja: az
helyett
e
ki,
e királylista
szövegezéssel való összehason-
kimondhatjuk
hogy
:
ez a rész, melyet
Kézai saját munkája gyanánt tntet fel. nem Kézai conceptiója, hanem Kézai itt is az eltte fekv, a bvebb szövegezéshez l-özehílló közös sforrást kivonatörténetbuvár
sok
szintén
tolta,
ott,
hol az
nagyon
b
volt,
tetemesen rövidítve, ríividebb
tudósításainál inkább ragaszkodva hozzá. Kivonatolásának
tnbb
])izonyítékai a
hibás
idejének
Bársonyos-monda,
fel-
Béla uralkodása
11.
temetkezési helyének
lemásolása és V. István
rossz megjelölése.
hj
Magában
Kun
A/ adv(Miák
a krónikában
itt
fíi(|ííolóke.
kezddik Kézai
László uralkodásának jellemzése
;
rátérnék, még az els appendixet kell nem Kézai eredeti munkája, hanem
a
liol
munkája.
tárgyalnom, mely szintén a
k()zös
csönzött rész, a melyben valószínleg a hét kezhetett,
saját
minekeltte azon])an erre sforrásból köl-
vezér után kövi't-
bvel))) krónikáink összes változatai
is
fenn-
tartották.
Be}xniarum T. a tendentia a 8zií,'etet Máriáról nevezni el me^ifvolt, e név nem lett általános az egyháznak pontosabb mepjelöléséro pedig szükség volt: a buílai szigeten ekkor már egy Sz. Mihályn'd elnevezett egyház ia ')
Ko^'-inarum Cs. B.
')
Jiár
;
volt
H
Buda
azután a domonkosoknak, minoritáknak Sacra.
7.5
— 7H.
1.
is
volt kolostoruk. Sohier
116
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DK.
Maga
a bevezetés a
csak kettben
tér
el
bvebb krónikák
tle.
bevezetésén alapszik^
Síkra kel azon
kijelentés
mellett,
magyar nemzetségek száma csak 108, a mint azt már Scythia leírásának végén is tette. Azután betoldja, hogy Gézát Adalbert keresztelte meg, és hogy Géza isteni intésre
hogy a
tiszta
átengedte fiának a térítés nagy munkáját. látszik
oly
ridegen a 108
mint épen
detét,
Az els
változtatás
Kézai tendentiája, mert senki sem utasítja vissza
úgy
nemzetségen kívüliek
;
kinek
ere-
a második változtatáson pedig Sz. István
nagyobb legendájának hatása észlelhet. A bvebb krónikákban els helyen Deodatusról,
magyar
tiszta
utódai
jövevényrl
álló
nem maradtak, Kézai nem
szóL
A
bvebb krónikák ezen fejezete is valószínvé teszi, hogy Kézai nem önállóan toldotta be az appendix bevezetésébe az. István Adalbert
által való
megkereszteltetésérl szóló adatot,
mert az a bvebb szöveg Deoda tusról
szóló pontjában
el-
is
fordul.
Deodatus helyett Kézainál els helyen Tibold nemzet^ többi krónika csak röviden
ségérl van
szó, melj^et viszont
említ,2) de a
melyet újabban Véghelyi De^^önek sikerült oklevél-
ben
is
a
megtalálni. 3)
A
többi krónikáknál rövidebben tárgyalja a náluk
késbb
Hivat-Páznán nemzetséget, melyrl azonban olyat is mond, a mi a többi krónikákban hiányzik, így, hogy »orti ire inte7idebant«. ultra maré hogy » de Suenia« és Kézai ezután Venczéllin nemzetségét tárgyalja, melyet elforduló
a
többi
alig
krónika a
Hunt-Páznán nemzetség eltt
van különbség közte
Van azonban
és
a
bvebb
említ.
különbség köztük Wolfger
és-
Hedrich nem-
zetségénél, melyet a többi krónika Yenczellin nemzetsége
tárgyal.
^)
A
bvebb
Leg. maior.
szövegezés szerint ugyanis »de
c.
3
—
5.
különösen
v,
Itt
szöveg közt.
ö.
:
non
tibi
eltt
Almania concessum
.
.
.
est
humano sanguine gestas. 2) Eorum ver qui dicuntur de Babocha de Samberg descenderunt in Pannoniam. S. BK. A Samberg egyenl a Kézainál lev Tanberggel >und des Graffen sun von s a kajjcsolatot köztük megadja Mügéin helffenstein Bebetha und bamburg daz geslecht kam gen panonia«. ") Hazai Okmánytár I. 92. 1. perficere,
quod meditaris,
quia manus poUutas
:
117
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
intravif«
»de
és
származtak
comitihus Ho?(mhiircJt«
szerint pedig »introiuit de Vildonia«,^) továJ)bá a
szerint
»CHm
dextrariis
trecentis
PotJi
nemzetségét
a
Kézai
faleratis« ,-)
pedig »ctim qnadraginta miUtihus
i)JiaItrafi$«
gyalja, de említi származási helyét »Lebín«-t
szerint
jöttek be.
:
tár-
is.-')
Kézai a Gutlrled nemzetségnél
Sokkal rövidebb
azután oly nemzetséget említ
szöveg
rövidebben
krónikánál
többi
Kézai
:
bvebb
is,
de
a Balorj nemzetséget, mely viszont
a többi krónikában nincs meg, mely azonban épen az ö korá-
ban lendült gömöri
Els
fel.
ispán.
nevesebb
tagja,
Henrik pedig 1298
Tombold 1265-ben
I.
— 1299-ben
az ország bárói
közt az udvarnál tartózkodott.^)
Nagyon megegyeznek Kézai sításai
Olivér
és
a
és
Rátold nemzetségénél,
ségnél és Becse és Gergely
nemzetségénél
'')
debb azonban Kézai a Búzád
;
tekintélyesen rövi-
nemzetségnél, bár a »de
")
bvebb
orifjinem tra1iit« kitétel a
bvebb szöveg tudóa Sámbok ^) nemzetMcsn
szövegben nincs meg,
Xincs eltérés a variatiók közt Nürnbergi Hermann nemzetségénél sem, de azután Kézai megint két, a töb])i krónikál)an
meg nem lév nemzetséget
említ
:
a Bogát- Radván és a Lftdd)it/
nemzetséget, a melyek szintúgy, mint a Balogok, Kézai idejében
kezdenek szerepelni.
még
alig
'j
A
Bogát-Iladvánokról a XIII. században
van szó; Volfart
Karácsonyi elfoí^adja Kézai adatait
A
fekv Yildonra magyarázza. oklevele 1157-ben kelt. V. ')
Albert az els,
tia
]Mügeln szerint
ö.
is
s
a
fontosalib
ki
Vildoniát a Grácztúl
d<''lre
(Xémet-rjvár) monostor alapító
küszini
Karácsonyi: Magyar nemzetségek. II. 144. 1. »und prochten dem hortzogen geysa tzu stenz
dreihundert bedaclite ross«. •')
sem nem tagja,
biiii
lett
Karácsonyi kutatásai szerint a (iyör nemzetség sem nem német, költözlietett az országba AVolfger és
I.
István 11.50—1180 közt szerepel. V.
*)
Karácsonyi
mü.
*) Yé nemzetség adatai megvannak. "j
Mügoln
')
^lügelnnél
fclliozza az
murburgi
I.
174
— 177.
TiOgrégibb
után.
mii.
id.
II.
1»4.
1.
I.
liiányoz?iak a liK.-bau,
de a
HKK.
családjá-
szerint »gerson». :
ols(")
kerületre
fekv Messcndorfot az
id.
Hedricli ö.
»Vutzad.< (Huzád.) Karácsonyi német eredete melszemélynevekot.
A
magyarázza
Mcsn névben
sejti.
Orlamündi grófok
A BKK.
k<"»ziil
s
a
vurburg kerületet marburgi vagy a
(.írácztéil
délkeletre
azon állítását azonban, hogy a Haln'tiak
valók. lnliet«'tl«'nnek tartja. Id.
mü.
II.
U'k
I
118
DR. DOMANOVSZKY SÁNDOR
mennyiben 1236-ban a nádor albírája,*) de ket magas állásokban, noha birtokaik tekintélyes kiterjedések.^) A Ludány-nemzetségnek pedig épen Kézai idejében két tagja is kap adományt
állást tölt
azután
a
be,
megint hiába keressük
jó ideig
lY. László királytól a dürnkruti csatában szerzett érdemeiért.^)
Nem és
szól
Renoldus
Kézai a többi krónikában elforduló Kikinus
nemzetségrl,
azonban többet tud,
és
Simon
helyesebben
és is
Mihály nemzetségérl mondja el bejövetelük
körülményeit.
A
bvebb
szöveg
ezt
nemzetséget szintén kétfélekép
a
a Budai Krónika családja röviden, a Bécsi KépesKrónika családja bvebben. E bvebb eladásban egyezik is Kézaival, de Kézai szövege azért még a Bécsi Képes Krótárgyalja,
nikáénál
is
A
tartalmasabb és helyesebb.
bvebb
nemzetséget
II.
szöveg ugyanis
Endre második
Hispániából költözteti be nejével »qiíe fiierat de
a
Cam-
E helyett Kézai helyesen tudja, hogy Constantiával^ Imre nejével, az arragoniai királylánynyal jöttek be. Azután meg a bvebb szövegben a testvérek se magával az arragon királylyal czivakodott, Kézainál pedig »cum quodam Magna
pania«.
comite«.
A
hogy a bvebb szövegben a Campaniából származó királylánynyal jönnek be, de azért, mert az arragon csodálatos,
a
király
család
egyik
Ez
tagját bebörtönözte.
torzult variáns, a mely mindjárt azt
is
kétségtelenül
bizonyítja,
hogy Kézai
tartotta fenn a helyes szöveget, mikor Arragoniából költöztette
ket. Ennek a variánsnak kellett az eredetinek lenni, és ezen a réven maradhatott meg a bvebb szövegben az arragon
be
király kirívó említése.
Es is.
A
bizonyítja a
krónikák
Hispániában
bvebb
elmondják
több vára
volt,
variáns torzulását egy ugyanis,
a
hogy
legkiválóbb
a
más hely
nemzetségnek
közülök
:
Bojót.
Hazai Okmánytár. VI. 32. 1. Karácsonyi id. m. I. 249. 1. 3) Ezek a csitári ágbeli II. Vitk (Gyri tört. füzetek. III. 24. 1.) és az emökei ágbeli Péter (Knauz II. 266. 1.). Karácsonyi id. m. II. 357—359. 1. Szláv eredetét bizonyítja, hogy tagjai a XIII. században is ') 2)
széltében használnak szláv neveket.
TJ.
o.
II. 356.
1.
:
119
KEZAI SIMOX MESTEK KRÓNIKÁJA.
Ennek
így értelme nincs.
Ennek
a mint Kézainál fennmaradt
eredetileg úgy kellett hangzania, hogy errl a hispániai várukról
:
els magyarországi megszállásuk helyét is Bajótnak. A mit különben Kézai errl a nemzetségrl mond, annak általában nagyobb fontosságot tulajdonítottak, mint a mit megnevezték
el
érdemel.
Kapcsolatba hozták ugyanis Imre 1199-iki,
Endre 1221-iki
II.
seket vontak
oklevelével,
s
igen
illetve
következteté-
fontos
belle. Pedig ezeknek a fentemlítetteken kívül
le
is, hogy Kézainál Tota hitbére Bajot els megtelepülési helye gyanánt,-) és hogy Nagymartonról nevezik a nemzetséget, holott ezt Tota kapta
ellentmondani látszik az szerepel a nemzetség
Imrétl
és Constantiától.^)
Kéled
nemzetségénél
tud
A bvebb szöveg szerint —
helyesebbet.
László
István^
Kézai
is
Gergely jöttek
és
többet
—
ugyanis országba
az
és
mond
Keled
fiai
bejövetel
a
s
hogy István megölte a thuringiai rgrófot. Kézai menekült be Magyarszerint azonban a gyilkos Gottfried volt, nemzetségébl származtak Keled fiai Fülöp, országba, s az oka az
volt,
:
És 1258. és 1276-iki oklevelekben tényleg és nem István szerepel »fiUi Clet't comitis«
László és Gergely.
három
ez a
testvér
néven.^) Eltérés van a bejövetel idejét illetleg szerint III. István, a
Es
jöttek be.
említi
bvebb szöveg még Kézai azt
mert Kézai
is,
Géza idejében
szerint II.
hogy III. István Gott-
is,
friedet a boszniai berezeg ellen küldte, a kit az le
Végül
említi
még Kézai
a Morvaországból bejött
bvebb
Venczel és Jakab testvéreket, kikrl a tudósít, s
még sokan
jöttek mindenfell »quonni\
nomína
Fejér. Cod. Dipl. III. .
et
aliam villám
mulieri. pro dote ab ipso u.
ott.
III. ^)
.
.
.
ville
^lartini
ad
pertinentes
tiscum
iure obtinendas donavimus. V.
Domine perpetuo
licet
.
318. 1. ad iieticionem ot instantiam eiusdem coniu^-is nostre
.
.
1.
supradicte
reditus
libro o}ierosa<^.^)
1. 317—319. 1. nomine Boioitth vxori sue Thote nobili assipnatas eidem coniugi sue corfirmaremus
') «)
.
nem
e részt,
comprehendere estimavi in hoc
.
Myurk,
szövegezés
egyezen zárja
azután a többi krónikákkal
elmondva, hogy
gyzött.
is
*)
AVenzel
'')
onerosam
:
.
.
omnea
supradicte
a fent idézett okm&nyt.
Okmánytár. VII. 481. 1 és IX. 163. 1. bvebb sz(»venfbtMi (^uurum <juidem uomina,
Árpádkori
KM. A
(>.
.
új
:
mihi nóta essent, tamen huic operi non appnnara.
120
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DK.
Kétségtelen, hogy ennél a résznél Kézainak sok oly adata van, a mely a többi krónikában nincs benne,
némelyikének hitelessége
hogy
e fejezetet
A nevei
Már
utalnak
felére
Pauler rámutatott, hogy
Konrád TV. Béla
említett Óvári
és
idre
és erre az
Károly híres tése
a melyek egy-
a Poth-nemzetségnél
Guillaume
:
felsorolt tagjaival
nemzetségnél Anjou
vall a Becse-G-ergely
tengerészének
Cornu-nak emlí-
le
is.i)
De
kétségtelen az
belsejében volt
mai napig
is
van.
hogy
is,
elhelyezve,
Ezt
ott,
föltétlen
István legendából vett adata
munka bvebb krónikákban
ez a rész eredetileg a
a
a
hol
bizonyossággal
Kézainál kimaradt, Deodatusról szóló
a
rész,
Kézai az
részt
egész
csak
igaz
a Sz.
István Adalbert által való meg-
:
Kézai külön bevezet szakaszába
csak 108 eredeti,
igazolja
melynek a
kereszteltetése a
a
személy-
e rész
V. István korában szerepel,
ugyanekkor találkozunk Keled nemzetségének is,
s
lehet az oka annak,
Kézai munkájának szokás tekinteni.
XIII. század második
is.
Ez
igazolható.
is
azért
is
belekerült.
függelékben,
közölte
hogy
magyar nemzetséget minél jobban
kiemelhesse.
Es az
ezt
bizonyítják
idejében szerepelni
Radván
és
korabeli
királyi
mindenekfelett
az
kezd nemzetségek
Luclány nemzetség, a melyek
betoldott,
általa :
a Balog,
Boyát-
elsejéhez tartozott a
udvarban tartózkodó országbáróinak egyike,
harmadikának két tagja pedig a dürnkruti csatában tüntette ki magát, míg a Bogát-Radvánok még szerényebb szereplési
Ha a bvebb szöveg Kézai nem maradhattak volna ki ezek a
körrel érték be.
alapján készült
volna, ott
nemzetségek, és
sem került volna beléjük a Kézainál is hiányzó magvaszakadt Deodatus neve. Meg kellett tehát lennie ennek a résznek még Kézai eltt. Keletkezési ideje a benne szerepl személyek szerint semmiesetre
egy lehetett amaz sforrás keletkezési idejével, a mely röviddel
Kézai eltt,
V. István Jcorában íródott.
Talán épen Kézai
annál
'j
azért,
mert
ez
a
inkább változtathatott
Pauler Magy. Nemz. Tört.
rész és
II. 773.
1.
még nem
bvíthetett
avult
rajta.
el,
így
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓXIKÁJA.
javította ki
bvebb
pl.
szöveg
Keled fiainak
Simon
erre vall ugyanis a
A
//
neveit.
st
megromlott,
is
—
De
121 a
kétségtelenül
:
Mihály nemzetségérl
és
—
úgy látszik
megrövidült
szóló fejezet.
(iilajdonnevek nyelvészeti bizonyítékai.
Szabadjon
még egy argumentumot említenem:
itt
Kézai magyar tulajdonneveinek
melyet
tanulságot,
azt a
írásából
vonhatunk.
hogy
Elismerem,
mint az eddigiekben
a volt
bizonyítás s
nem
is
mintha különösebb
bizonyítékra,
ezen
a
azért
nehezebb,
téren
térek
jelentséget
erre a
ki
tulajdonítanék
hanem azért, mert a Kézai-kérdést lehetleg minden meg akarom világítani.
neki,
oldalról
Általánosan
ismert
hogy a
tény,
középkori
másolók
különösen elhomályosult szavaknál, olyanoknál, a melyek értel-
nem
mét talált
szolgaiasan
ismerték,
A
eredetihez.
középkori
ragaszkodtak
ban használatos személyneveket ismerték
szk
tudásuk
korlátok közt mozgott.
ott a szó esetleges
De
változtatták.
forrásukban
a
másolók pedig csak a koruk-
régibb alakját
A
s
a helynevekben
mirl tudomásuk
is
volt,
koruknak megfelel alakra
a hol a folytonosság
nem
volt
meg
s
a szó
kiment a használatból és a tudatból, ott csak a szolgai másolásnak, vagy az értelmetlen ferdítésnek volt helye.
ezen
itt
vázolt körülményeire
A
másolás
támaszkodva pedig elég sikeresen
lehet megvilágítani a kérdés nyelvi oldalát
is.^)
Hogy krónikáink különböz idhen keletkezett részekbl állanak, nem fog a bizonyítás elé akadályt gördíteni, mert szigorúbb koriiatárok megállapítására nem törekszem. Nem lesz
akadály
szemben,
s
az
sem,
hogy
töl)bszörös
másolásokkal
állunk
hogy Kézai szövegét csak XVIII- századi átiratokból
ismerjük, mert a másoló koránál régibb nyelvalakot bizonyára
nem
reconstruál,
l)cli
nyelvalakra változtat
hanem csak
szolgaian átvesz, vagy saját kora-
át.
Adatok a magyar nyelv és Közlemények XXXIV. 132 — 147. 1.) és Hibás olvasatok (A magyar nyelv I. 2. fiiz.). a melyekre a következk')
V.
ö.
Melich János értekezéseit
helyesírás tíirténetéhez (Xyelvtud.
ben hivatkozom.
:
;
:
12 '2
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
hogy olyan esetekben, a hol Kézainál fejldésileg ezt a késbbi alakot Kézain alapuló
Azt,
késbbi alak fordul el, átírok (a mennyiben t. i.
az ellenkez nézet ilyeneknek tekinti
a bvebb szövegeket), régibb alakra változtatták volna vissza, nem tehetjük fel. A mennyiben tehát Kézainál nyelvészetileg
vagy helyesírásilag késbbi a változtatás
krónikában,
Es ilyen esetet többet is késbbi e van Kézainál, a
P.
BKK.
lehet felhozni;
hol a krónikák
alakban van meg
D.
XXXIY.
Nyelvt. Közi.
még
—
(v.
136-7.
az összes ö.
eredetibb
Leél
Léi neve eredetibb
Pl.
míg Kézainál: Lel
ban,
mint a többi
fenn,
a Kézai-szövegben mehetett
végbe.
ee alakot riztek meg.
maradt
alak
csak
bvebb
BK.
S.
kéziratok-
Lehel, Leél, Lel. MeJich,
1.).
késbbi a van Kézainál a krónikák eredetibb aa alakjáChalc, ellenben a Csák Kézainál egyszeren val szemben. többi krónikában Chaah S. BK. D. B. összetételben (vára) még K. Cs., továbbá a P.-ben egyszer Kaak. — Szár az összes bvebb szöveg variánsokban Zaar alakban fordul el, Kézai:
nál u.
—
Zar 136—7. késbbi
:
o.
ban régebbi
bvebb
és
1.
van.
i
Toxim K.
o)
o.
|
-aha-
135.
-aa-
|
jelölési
-a-
i
sort
1.);
hol a krónikák-
van Kézainál, a
Kadocsa Kézainál már Caducha, míg a
KadicM
S.
P.
családjának
két
meg — (v. Magyar Nyelv. L
alak maradt 133.
0.
Szart, u.
BKK.
a
Cs.
illetleg u.
az -aclia-
BKK., Cadicha BK. D. Taksony Kézainál Tocsun KE. KP. Toxun
—
holott
ö.
(mostan
u
szövegben
Cadica K.
KM.,
(Y.
1.
és
codexében a régibb hangváltozást
e
ö.
66. és 70.
1.
Hibás
olvasatok.)
késbbi Kézainál
—
Zohi.dey
XXXV. ')
van Kézainál régibb
e
KE. KP.
Zohole (v.
ö.
Zoholc
u (Ö)
KM.,
Szabolcs
helyén.
holott a S.-ben
Karácsonyi, Turul. IX. 94.
1.
még
Századok,
és
769.1.);
Jelzésekül
itt is
Bécsi Képes Krónika, B.
a kéziratok szokott si^láit használom
=
Béldi Cod., T.
=
Teleki Cod.,
:
Cs.
BKK.
=
=
=
Csep-
Kaprinai Cod. A Nagy Lajos korabeli rövidebb váltoreghy Cod., K. Budai Krónika, Sambucus Cod., BK. Acepbalus Cod., S. zatnál A. lemásolóinál Kézai Krónika. Pozsonyi Dubniczi Krónika, P. D. PrayCornides-másolat, KP. Hevencssy-másolat, KM. KE.
=
=
=
másolat.
= =
=
=
=
;
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
még sorolnunk Attila nevét is: Atyla BKK. Atila S. BK. D., Athila P., a melyben a
és ide kell
családja, Atijlla
S.,
magashang hatása
szóközépi
hangúvá
lett
És
Kézai
ilyen
BK.
mezei
alatt
campo Chigle alakja
in
S.
BKK.
Chyklamezeiv
D.,
Vereucea
De vannak
Chiglad-
R, Cdklamezei
Cs.
— (V. Zemera — Leitenta — Levente. Melich,
133.
olyan esetek
—
a hol a régibb szó-
is,
hasonult.
— Yercze,
XXXIV.
Xyelvtud. Közi.
magas-
is
Etela).
is
Chyglamezey K.,
T.,
B., Csiglamezei
már magashangúvá
Szemere.
szókezd a
a
Kézainál Ethela (elfordul a S.-ben
:
végi a Cliiglamezei
szintén
123
ö.
1.)
a hol az elbbiekkel ellentét-
is,
ben Kézainál maradt fenn régibb alak. Ezen esetek bizonyító ereje
még
erösebb, mert
ha Kézai
nál régibb alakot tartott fenn,
ez
saját kora nyelvhasználatá-
csak szolgai másolás útján
történhetett.
Már
pedig elfordul Kézainál korábbi
i,
a hol a króni-
kákban késbbi u i^mostan o) van. Kézainál Bolotim {Balaton KM.) Balatim BKK. B., Galatym K. a késbbi BaJatun BK. S. D. Cs. K., Walatun P. alakkal szemben (a hol e mellett az a helyén is korábbi o van). V. ö. ezzel szemben :
;
—
Kézai fent említett Caducha, Toxun alakjait a régibb Kaclicha,
Toxim alakokkal szemben korábbi 0-ja helyén
van
u
Kézai
:
—
Kézainál
továbbá
Miinorod
hiba ou helyett, a hogy ez a szó elfordul,
rod
Oklevél-szótár)
ö.
v.
BK. D. BKK. és eredetibb
KM.)
{Erdeien
a
(a
;
BKK.
még
késbbi
krónikák
a
(a hol a
második
o másolási
a XIII. század közepéig
Monorod A.
S.
BKK., Monyo-
családjában th-val
Kézainál Erdély neve
is:
is);
Erdevehi
KE. KP.
bvebb krónikák Erdeelu S., Erdeeleii Cs., B., Erdeel BK. D. alakjával szem-
Erdeelew BKK., Erdeelwe ben.
—
V.
Es
ö.
Anonymusnál
c.
11.
Erdeiielii.
legalább egy hangot illetleg positiv adatunk
is
van
ez a mai 0, régibb u. még magyarok bejövetelénél ugyanis Kézai említi Szobot: Znh, IIJ. Henrik hadjáratainál Bársonyost: Barsanas. Minthogy ezek kétségtelenül Kézai nyelvezetét tüntetik fel,
Kézai nyelvhiisználatát illetleg
régibb
fel
i.
kell
mondták
:
A
tennünk,
hogy
Barsioiis-níxk,
az
idejében
Bársonyost már nem
de még i?ar.yono.y-nak sem,
valamint
DK.
124:
DOMAXOYSZKY SÁNDOR
Szob sem hangzott még
meg
is
Az
felel.
korszernek
i
így,
a minthogy ez tényleg a kornak
átalakítását u-vá (Cadiicha, Toxitn),
tartanunk, míg az
kell
i-s
tehát
alak fenntartása (Balo-
tim) szolgai másolás következménye. tesz egy másik eset. Kéve meg; a krónikákban a van alakban Kézainál rendesen Ouve Ciie S., Kne P. alakok mellett elfordul Keue P. D., Kéve legrégibb a mélyhangra BK., Keive P. RKK., Beva S.
Még
becsesebb
szolgálatot
A
végzd Keva
(másolási
hibával Eeva)
Ezt a szóvégi
alak.
Chigle Kézai, Chigla
mélyhangot Kézai már assimilálja krónikák), de a cezunmauri ütközetben megfeledkezik errl és szintén Reva-t ír (v. ö. még revahoza S.), a mi fogalmazásnál (v.
ö.
semmi esetre nem történhetett volna meg. Csak másolási hibaként származhatott Kézainál az Uger KE. KP., Yger KM. alak is az Ugek S., Vgeh P. BK. D., TJqeg
BKK.
családjabeli alakból
is.
Világos az átváltozás a Szabolcs szónál legeredetibb
alakja:
Zobuley
S.,
de
már
ez
is.
is
Krónikáink
másolási
hiba
ö. Zóbulcy helyett, mert a C régente elfordul cy-nek írva terram Racy Anonymus c. 42.) Zohdey S. P. BK. D. BKK., (v.
;
ebbl lett Kézainál az y elhagyásával Zoholc KM. KE. KP. és a BKK. családjában Zoholch.
Zohole
és
A »veszett némöt« elnevezés eredeti alakja is a krónikában a vezthnempmuth A. lehetett. Az mpm mássalhangzótorlódás ugyan fölösleges, de az mim mn helyett általános lévén (v. ö. Melich, Magyar nyelv I. 68 - 70. 1.) feltehetjük, hogy az
mpm
itt
csak ersebben ejtett w-et jelent.
alakja és torzulással vezpthenempti
családja
(míg
az alak-
veznemuth KM., veznemut KE.
ból keletkezett helyesen Kézai
KP.
Ebbl
wezetnemet K.
és
S.,
ivestnempti
BKK.
BK. D.
újabb
vezetnemet
alakok.)
Ez
adatok
után
gyakran a fejldési
azt
sorban
hiszem
világos,
késbbi alakot
hogy látunk,
Kézainál
mint
a
csak az a lehetség áll elttünk,
többi krónikában, a mikor is hogy Kézai a régibb alakot a folytonosság következtében korának
megfelelen alakította át. De e mellett néhol a többi krónikával szemben és saját nyelvi sajátságaival ellentétben, régibb alakot, st néha hibás alakot tartott fenn, a mi nem képzelhet más-
125
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
kép, mint liogy szolgaian másolt.
Mindkét
eset azt bizonyítja,
hogy Kézai nem eredeti fogalmazás alapján készült, hanem hogy tulajdonnevei korábbi nyelvsajátságokat feltüntet szöveg-
bl a
melynek eredeti
származtak,
bvebb
A
tulajdonnévalakjait azonban
szöveg jobban megrizte.
argumentum tehát legalább
nyelvi
annak, hogy Kézai krónikája egy, a álló
bvebb
is
nem mond
közös sforrás alapján készült.
A Kézai
jj
sforrás.
íiKal használl
Tárgyalva azokat a részeket, melyeket Kézai
fekv sforrásból nék
vett át,
még
E
A
s
áll
a bvebb szövegezés? tárgyalásánál
kérdéseket a szöveg
tartottam,
tér-
hogy hozzá
felvetni azt a kérdést,
milyen volt tehát ez az sforrás, miUjen viszonyban és
eltte
az
minekeltte saját conceptiójára
szükségesnek tartom
rá.
Kézai krónikája
ság,
ellent
szöveghez közelebb
mindig szem eltt
így most csak az eredményeket kell összegeznem.
Kézai
és
a ])vebb szövegek közötti nagy hasonlatos-
daczára annak,
hogy
e
variáns
két
terjedelemre nézve
nagyon különbözik egymástól, minden kétséget kizárólag bizonyítja, hogy a szövegek közös eredetek. Annak lehetsége, hogy a bvebb szöveg Kézaiból bvült volna, ki van zárva. Kizárják ezt azok a helyek, a hol
a
bvebb
a
szöveg helyesen tartott fenn
délitáliai
tiai
közt
kalandnál,
kitört
nek dátumánál
:
a catalaunumi
küzdelem és a
leírásánál,
soptem castri
—
így Scythia leírásánál,
ütközetnél,
Kézai a
régi variáns romjait
tani
szövegébl
Léi
és
polémia,
Bulcsú
;
az Attila
a magyarok bejövetelé-
Siebenbürgen etymoloíxiá-
nak az Ungvár-Huiigari etymologiával vak) hol
Kézai
fekv szövegbl, melyet
szövege nyilvánvalóan torzult az eltte
nem
felcserélésénél,
a
tudta egészen kipusztí-
ugyancsak ezen sforrás használatát bizonyítja kivégeztetésénél
a Vértes-mondának
a
a
bvebb
szövegezés
elleni
Bársonyos etymologiával
val(>
helyettesítése, továbbá II. Béla uralkodási idejének és V. István
temetkezési helyének eltorzulása.
Mindezeknél a bizonyítékoknál azonban sokkal nyomósabbak a/ok, a hol úgy Kézait, mint a
bvebb
szöveget
eredeti
126
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
hasonlíthatjuk
forrásuliTcal
Akár Justmust
öss^e.
(Scythia
leírásánál), akár Beginot (a kalandozásoknál), vagy az altaichi
évhönyveket is
vizsgáljuk,
(Henrik háborúinál), vagy a Sz. Gellért-legendát mint a szövegek forrását, mindig ugyanazon
eredményre jutunk, hogy szövegét
bvebben
t.
bvebb
a
i.
szövegezés a forrás
és helyesebben rizte meg,
mint Kézai, ki
mindig kevesebbet vesz át a forrásból amazoknál, nak egyes helyeit gyakran félre is magyarázza.
Mindezen
argumentumok
tehát
kizárják
a forrás-
s
azt,
hogy a
bvebb szöveg Kézaiból bvült volna. Es mégis akadtak a legújabb idben is írók, a kik vagy a húnhistóriát, vagy az I. Gézától kezdd király -lisztát Kézai eredeti mvének tekin-
Nem
tették.
bocsájtkozhatom utalok
csak
czáfolatába,
már megvan
sára: ott
a
itt
ezen véleményeknek részletes
szöveg
részeinek tárgyalá-
illet
e nézetek czáfolata.
Ezeknél azonban sajátságosabb, hogy hogyan tarthatja magát mai napig is az a nézet, hogy Kézai közvetlenül használta az altaichi évkönyveket, s a bvebb szöveg Kézait bvítvén,
Kézai mellett még egyszer önállóan használta az altaichi
évkönyveket.
E
nézet elharczosai elfelejtik felvetni azt a kér-
vannak annak daczára Kézaiban és a bvebb szövegben is a megfelel helyen a nem az annalesekbl vett adatok, hogy mibl magyarázható az, hogy a Kézai mellett az annaleseket önállóan használó bvebb szöveg mért hogy hogyan
dést,
használja épen csak ugyanazon helyeken az annaleseket, a hol azokat Kézai használta, és végül, hogy honnan vette a bvebb szöveg írója éleslátást,
által
—
az esetben, ha Kézaiból
bvített
—
azt
az
hogy az annales altahenses mellett még más, Kézai de meg nem nevezett forrásokat, mint Justi-
használt,
nust és Eeginot
felkutassa
is,
s
ezekbl a Kézainál röviden
tárgyalt helyeket kibvítse, a hibásakat helyreigazítsa, a nélkül, hogy e forrásokat más helyeken is használná, mint a
melyeken Kézai
A
is
használta?
mellett azonban, hogy a
bvebb
szöveg
nem származ-
az is, hogy Kézai kibvítése útján, ép oly Kézai nem származott közvetlenül a bvebb szöveg kivonatolása által. Bizonyítják ezt azok a helyek, a melyeken Kézai
bizonyos
hatott
eredetibb
változatot
tartott
fenn
a
többi krónikánál, a mit
127
KÉZAI SIMON MESTER KKÚNIKÁJA.
különösen
Regino
használt
a
útján
lehet
források,
Viterbói
így
kimutatni.
Attila
Gottfried
és
Kézai oly
leírásánál
vonást tartott fenn Gottfried leírásából, mely a többi króniká-
ban hiányzik; a kalandozásoknál.
Anonymus
ságot a kell
A
szavaival
elismernünk
eredetibbnek
megfelelbb az
leírásánál
még
is
látszik
a
A
itt
is
az
variánsát
kétségtelenül az eredetinek
és
A
Kézai kétségtelenül
bvebb
szórói-szóra
mi
A
hogy
forrás szövegét
rövidebb
Sz.
ér,
a
már abban
Imre,
nálta, és mégis oly röviden adja a
terjedelmes fejezeteit,
már
st
weff-
Seythia
a húnhistóriá-
mondatszerkezettel
másik szövegben kissé bvebben van
a
az a Sz. István,
de
ír át,
mint a magyar históriához
lesz.
nagyon
prológusnál, genesisnél,
tendentia,
a
fejezze ki azt,
meg.
oly szoros rokon-
a mit Simon és Mihály nemzetségérl mond.
is,
rvid/fette, kivonatolta.
nyabb mikor
fel
közös sforrást, mely mind Kézainak, mind a
szövegnek forrásúi szolgált,
nál
az sforrás Reginót hasz-
h.:;l
mutat többi krónikával szemben, hogy
nálta, viszont
még
kivonat
az alakban
Sz. Gellért legendáit
bvebb
szövegnek
sová-
ismeri,
hasz-
itt
elég
hogy sok kutatót megtévesztett, hogy
e
bvebb szövegnél régibb, eredetibb textust tartott fenn. A bvebb szöveggel szemben aránylag Salamon és a berezegek küzdelménél a legrövidebb, de itt is a bvebb szöveg legkülönbözbb helyeirl találunk adatokat, melyeket e szerfölött szkszavú kivonatolásnál össze is zavar. Kálmánnál a bvebb szöveg vele.
is
rövidebb
lesz,
Ennél a résznél
szöveg
kivonatolását
III. Lászlót
Kézai
mire Kézai megint szorosabban egyezik volt
még
kétségbe
legtöbb ok vonják,
hogy egy
rá,
mert
II.
teljesen kihagyta, de itt is
bvebb
Istvánt
és
akadtunk bizo-
nyítékokra, melyek kétségtelenné teszik Kézai szövegének egy.
a
bvebb szöveghez igen közel álló szövegbl való Annak a szövegnek pedig, a melyet Kézai
naf/f/o)i
bvebb
közel
kellett
állnia a
bvebb
szövegezésnek azt meglehets
seövcf/ezcaJtez,
hen
Altacheuses,
(Viterb(')i
a
illetve
a
kellett fenntartania,
mert a Kézainál eltorzult helyek a bvebb helyeibl rendesen kimagyarázhatok és mert, forrásukkal
torzulását.
kivonatolt,
szöveg megfi'lel a hol a szövegek
Gottfried, Justinus, Kegino, az Annales
Legenda
szöveg mindig igen közel
S. áll
Gerardi
i
összehasonlíthatók,
a
az eredeti forráshoz; végül pedig
128
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
mert oly helyeken, a hol a közös sforrásnak még egy átírója (Anonymus) maradt fenn, a bvebb szöveg ezzel is rendkívül
nagy hasonlatosságot tüntet
Ez V.
sforrás
az
fel.
István idejében zárult.
Hogy
krónika
a
tényleg Y. István idejébl származik, az
nemzetségeinél
nemzetségeknek
a
—
eltt,
—
korban
mint
advenák
hogy az szerepl
tagjait
már
Positiv következtetéseket a szöveg
megállapítását illet-
hogy a krónika
továbbá,
készült Gellért-legendát
is.
forrásra
leg csak ezen, V. István korabeli
Az
hatunk. és
azt bizonyítja, is,
e
kora
összeszerkesztése
használta a kevéssel
említi,
elbb
már említettem
helyeken
illet
Kézai
közvetlenül
pedig
vonatkozólag von-
V. István korabeli szöveg részeinek szétválasztása
reconstrnálása
már nehezebb
és
nem
jár
is
positiv
oly
eredményekkel.
Pedig maga ez a szerkesztés már több részbl keletkezett. Az y. István korában keletkezett részeken kívül külön tekintenünk a Jiimhistóriát^ mely önálló alkotásnak kell ezekkel a részekkel egyszerre kerülhetett a régebben
keletke-
zett részekhez.
Azonkívül a magyarok történetében lenni egy jóval
résének,
régibb
a
is
kétségkívül kellett
melyet az Y. István kora-
beli compilator folytatott és részben át is alakított.
Ezen régebbi krónika korára felvilágosítanak bennünket Anonymus. Richardiis és Albericus, kik már használták annak adatait. Richardus ebbl tudja, hogy a magyarok testvérnépei merre felé laknak, s hogy a magyarok hogyan jöttek be a
Anonymus
mostani hazájukba. nösen de
rablóhadjáratoknál,
a
legbvebben Albericus
nak tehát már
III. Béla,
is
már több pontban,
használja
ezt
írta ki adatait.
illetleg II.
a
régi
külö-
krónikát;
Ennek a króniká-
Endre korában meg
kellett lennie.
A
kérdés tehát
az,
hogy meddig terjedhetett ez a régi
Anonymus, a ki hivatEndre korára; ^) és még pontosabban Albericus. Albericusnál a magyar krónikából vett adatok az 1095. évtl
krónika. Útbaigazít erre vonatkozólag
kozik
I.
')
Anonymus
c.
15.
KEZAI SIMOX MESTER KRÓXIKÁJA.
kezdve már
nem fordulnak el
mint
kozásai,
s
ha vannak
is
magyar vonat-
1111., 1126., 1128., 1135., 1146., 1151.,
1194.
1171.,
1167.,
az
pl.
12\J
már semmi közük
ezeknek
éveknél,
a
magyar krónikához. 1095. évtl kezdve már nem találfekv forrásban. St az átvett adatok soványsága folytán már itt is nehezen mutatható ki a krónika hatása, legfeljebb I. Bélánál a ^pugiU jelz és I. Gézának »Magnus<< neve sejteti e hatást. Az 1047-ik évig azonban, I. Endre trónrajutásáig krónikánk hatása szemmel-
Albericus
tehát
az
hatott adatokat az eltte
így helyesebbnek tartom krónikáink Albericusra gyakorolt hatásának határát az 1047-ik évnél megvonni,
látható.^)
mert ha Albericus azután tudósítások
megszerzésére,
krónikáinkkal rokon az 10:^5. utáni
E
(?)
talált
úgy
adatot
is
módot magyar vonatkozású
— 1095.
az
1047
oly
módon
közti
két
mint
szerezhette,
adatait.
Endre uraik odásánalc
szerint
yneg e régibb rész, a
Anonymus
mit
elején
szavai
is
mert Anonymus csak arról tud, hogy Endre
nem
bejövetelétl, de
arról,
hogy Henrik
szakadt
volna
megersítenek,
félt
Henrik
III.
tényleg be
jött.-)
is
És ugyanezt a határt kell felvenni krónikáinkban akkor hanem króniis, ha nem a belle merít kútfket vizsgáljuk, kánknak forráscíoz, különösen az altaichi évkönyvekhez való viszonyát. A magyar krónika csak Endre trónraléptéig használta az altaichi évkönyveket; III. Henrik Endre korabeli hadjáratainál az altaichi évkönyvek és a magyar krónikák közt már semmi kapcsolat sincs. Mindez nem magyarázható máskép, mint, hogy krónikáink e legrégil)b része még a XI. században keletkezett és 1. Endre uralkodásának csak
valószínleg
idején került
»)
Cíesch.
Természetesen ebbe a krónikába
elejével zárult.
késbb,
l)ele
Marczali
LXXXV.
az
egyes
részek
összeszerkesztése
az V. István korából származó, az advenák
kútfk.
53.
II. Hülft.'. S.
1.
Kaiudl VII.
Studie. Arhiv.
438—456. bven tárgyalják
f.
üsterr.
ez adatokat,
úgy hogy nem tartom szükségesnek ezrket itt is összeállítani. *) Anonymus c. 15. i't timebat adventum imporatoris Tlu'otonicorum, ut no ulturus sanpuinom Petri regis Hungáriám intranet, ut in sequentibus dicetur.
DOMANOT8ZKY
:
KKZ.VI
KR<')Nl
KAJA.
9
130
DR. DOMANOVSZKY SÁNDOR
nemzetségeirl szóló
rész,
továbbá az Árpádfiak számkivetésémely I. Béla szerészszel,
—
nek története, mely a következ mélyét
eltérbe,
állítja
—
áll
csak ekkor kerülhetett bele a sor
valamint
is,
összefüggésben.
szerves
Vata
Jánosról szóló pár
íiáról,
uralkodásánál István és Imre mel-
Sz. István
Rex
melléknevek és a »Sanctissimus
lett a szent
Ugyan-
Lad'íslaus<^
kitétel is, végre pedig mindazon helyek, melyeket krónikáink a Gellért legendából vetettek át. Viszont benne volt e krónikában már Scythia leírása, mely Anonymusnál és Richar dúsnál is
fennmaradt
Az
Justinus leírásán alapszik.
s
Endre korabeli sforrásnak ezen megváltoztatása
I.
további részekkel, valamint összekapcsolása a
és egyeztetése a
húnhistóriával
látor tudatos és alapos
A
hogy az
bizonyítja,
munkát
már most
kérdés
István
V.
Jcorabeli
hogy krónikáink
az,
y. Istvánig terjed szakasza egy írótól származott-e tekintetre
kák
I.
is
I.
?
Endrétl Már küls
ellentmond ennek az a körülmény, hogy a króni-
Endre,
netét igen
compi-
végzett.
I.
bven
Béla, Salamon,
tárgyalják
és
Gréza és Sz. László
I.
igen
Kálmántól kezdve igen soványak
törté-
elevenen kiszínezik,
és színtelenek.
míg
Zavart oko-
Képes Krónika, mely Béla, Salamon, I. Géza
itt
iparkodtak egy régibb, soványabb
és
zott e kérdés megvitatásánál a Bécsi
már önállóan Sz.
toldott. I.
László történetére
színtelenebb különböztetni.
szövegét
részt
és
is
Endre,
I.
és
egy fiatalabb, de elevenebb részt meg-
pedig ép a Bécsi Képes Krónika okoskodva, hogy a Budai Krónika röviúgy
Irányadóul
vették,
debb szövege ebbl rövidült volna. A Budai Krónikáról szóló forr ás tanulmányom második részét tisztán e kérdésnek szenteltem és bebizonyítottam, hogy úgy a Budai Krónika, mint a Bécsi
Képes Krónika egy Nagy Lajos korabeli közös srl keletkezett, a mely közös st azonban a Budai Krónika családja rizte meg hívebben, és nem a Bécsi Képes Krónika. A Bécsi Képes Krónika tehát már itt a Budai Krónika családjában meglev elbeszélést még interpolálta is. Ezen résznek a
b
Bécsi tása
Képes
Krónika
tehát tarthatatlan;
Budai Krónika kell tenni.
szövege a
családjának
alapján
további
való
vizsgálódások
codexeiben
kettéválasz-
alapjává a
fennmaradt szöveget
:
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
13 J
Nevezetes dolog, hogy Kézai ezt a részt a
mi könnyen
hogy
nem
arra
egykorú
ugyan
röviden hozza,
mü
embert,
az
csábítja
késbb bvült. De krónikánk
ez a szakasz is teszi
következtetésre
a
is
ezen része
benyomását a pontosabban vizsgálóra. eseményeket
nagyjában úgy hogy azok a külföldi forrásokkal, oklevelekkel és a Bécsi Képes Krónika interpolatióíval egybehangzanak, de
Értesülései
mondja
elég
az
jók,
el,
túlnyomó benne a mondai elem
A
kozunk.
anachronismussal
és
személyekrl
szerepl
értesült
jól
is
Dávid dux,M Miklós püspök,-) Ernyei, Yid, Opos neti személyek, de e mellett vannak szerepli,
nem
forrás
tudósít,
pl.
így
Endre törvénytelen
talál-
is
a rész
ez
törté-
stb.
^)
más
kikrl íia
:
György.
Annak, hogy két részbl volna összeszerkesztve e rész, ellentmond kerekdedsége, és hogy a stilusban sem vehet észre semmiféle különbség, sem a szövegen semmiféle oly hely, mely két különböz szerkesztés egybeolvasztását árulná el. Ez a rész nem is keletkezhetett a XIII. század eleje eltt, mert már használta Sz. László legendáját^ mely viszont
nem
az 1192-ik évnél korábbi
lehet.
A
legérdekesebb azonban,
hogy ép Sz. Lászlóról több csudát tud elmondani, mint maga a legenda, éles ellentétben állva e tekintetben a Bécsi Képes
Krónika
melyek
interpolatióival,
még nem
nevezik szentnek
Láyzlót és csak egy csudás dolgot tudnak róla említeni. Ugyan-
csak leírt
bizonyítja
ezt
körülmény
a
az
hogy az
is,
I.
Bélánál
pénzügyi viszonyok III. Béla korára illenek.^)
Ha
tehát ez a rész
60
feljebb
— 70
évvel
esetleg
ifjabb
külön ezután
az
is
keletkezhetett, leg-
következknél
és
az
ad vénák nemzetségeirl szóló szakasznál.
De
ép
oly lehetséges
Istvánig
terjed
rész
Lászlóig
terjed
korra
')
*} ') *)
Béla
és
Endrétl V. Endrétl Sz. írónak valamely más forrás állt is,
hogy az egész
egyszerre ir()dott, az
s
az
I.
I.
D. I. 469. 487. 1. Elfordul a tihanyi ai)átság alapító levelében. V. ö. Századok 1902. A Budai Krónika ez. forrástanulraányomat.
C.
Az
leírás azt a hatást teszi az enilterre, mintha itt III. Endre uralnia volna szeniheállítva. Különösen nevezetes non enim perniittehat mercatores et numularios per detestabiej^ész
II.
kijelentés:
lem auaricie
voraginem.
a slmplicibus
et
rusticis
8U|iertluum
lucruvi
congregare. 9*
:
132
ÜK.
rendelkezésére,
adathoz
míg a Kálmán utáni korra csak néhány száraz
jutott.
Az
y. István
már most
Az Y.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
szerkesztés
e
krónikának részei után lássuk
korabeli
fenntartóit
az egyik, Kézai krónikája kivonatos
is.
a másik egész terjedelmé-
;
és folytatta
Ez
krónika
Nagy Lajos
A
korabeli
Nagy Lajos
szintén
kétfelé
koráig. vált
a
Képes Krónika családjában. Bécsi Képes Krónika a régi bevezetést {Multipliarie
Budai Krónika
—
sorsát
István korabeli krónikának két változata maradt fenn
ben tartotta fenn a szöveget a
további
és
és a Bécsi
pronior erat)
régi genesist,
elszavával helyettesítette, a
pathetikus
új
a mely a hámita eredetet vallotta
új, ez ellen pole-
Hieronymusra és Josephusra támaszkodó genesissel helyettesítette. A magyarok bejövetelének dátumát is másként írta, de itt már elkerülte figyelmét a forrásban lev, hámita eredetet feltüntet leszármazási tábla,, úgy hogy ez zavaró elemül benne maradt a Bécsi Képes mizáló, jáfetita eredetet hirdet,
Krónika családjához tartozó összes codexekben, világos tanúbizonyságot téve arról, hogy a hámita eredetet valló krónikáink tartották fenn az eredetibb szöveget. Ezen változtatásai után pedig legnevezetesebb eltérése a Bécsi Képes Krónika családjának a Budai Krónika családjától azon interpolatiok, melyek Endrétl Sz. Lászlóig szórványosan fordulnak el, onnan I. azonban II. Grézáig annyira túlnyomóak, hogy a régi szöveget alig lehet kiválasztani
A
bellük.
Képes Krónika családjának szövegét maga a Bécsi Képes Krónika s a róla készült másolatok, úgymint a Teleki-,
Bécsi
Csepreghy-codex
Béldy-,
nem
tartották fenn teljesen,
Képes Krónika quatenus szóval a sor közepén végzdik, azt is valószínvé teszi, hogy már az a codex is csonka volt, melyrl maga a Bécsi Képes Krónika másolt. A teljes szöveget csak egy kézirat, a Kaprinaiaz a körülmény pedig, hogy a Bécsi
codex tartotta
fenn
kivonatolás útján a
A
korunkra.
Ebbl
Budai Krónika családjának
korabeli
sforráshoz
codexeJc
állanak,
tartalmaz.
Ügy
a
Müncheni KróniJca legközelebb
bár ez
utóbbi
a
szerkezetbl készült is.
tagjai közül a
Nagy Lajos
Sambuciis- és Aceplialus-
már több
önálló bvítést
is
a Sambucus-, mint a Acephalus-codex sokkal
133
KÉZAI SIMOX MESTEU KRÓNIKÁJA.
nagyobb hasonlatosságot tüntetnek fel a Bécsi Képes Krónika családjával, mint maga a Budai Krónika, mely családjának legszélsbl) tagja, minthogy írója töbl) nagyobb változtatás mellett a mondatszerkezeten és szórenden tatott.
De míg
igen
is
srn
változ-
a Sambuciis-codex a legszorosabbon csatlakozik
a Budai Krónika családjához tartozó kéziratok közül a Bécsi Képes Krónika interpolálatlan szövegéhez, az Acephalus-codex
már néhány Képes
betoldást
önálló
Krónika
is
tartalmaz,
—
interpolatioival
melyek a Bécsi
legalább
—
részben
A
Budai Krónika családjához tartozik ezenkívül a Dubniczi Krónika is, mely a Budai Krónika közvetrokon eredetek.^)
A
len másolata.
rövidebb
szöveggel való szoros rokonság lát-
meg Mügéin német nyelv szövegén
szik
s
a Po2sonyi
Krc-
niJca kivonatán k.^)
Az
V. István korában összeszerkesztett krónikának kellett
még minekeltte folytatását megkezdték volna, Kézai kezeibe kerülnei. Nagy buzgalommal fogott a másoláshoz, de csakhamar, már Scythia leírásánál lelohadt magyar szalmatehát,
a scriptori
mesterségre, mint annyian író-
társai
közül, kik e mesterség
fáradságai alatt unottan sóhaj-
tottak
föl.
lángja,
ráunt ü
is
Mentül
tovább
mind jobban Csak akkor lélegzett mikor Kálmánnál forrása is szkszavú az
unottság,
vett
rajta
meg
alapszövegét.
ban még
ezt a
sovány tudósítást
inkább
annál
elre,
haladt
jobban
és
ert
rövidítette
megkönnyebbülten,
fel
lett,
nemsokára azon-
rövidíteni kezdette.
is
Betoldásokat alig eszközölt, talán ezzel sem akarta növelni fáradságát, tott
alapszövegének átírásában egyetlenegy helyen muta-
s
igaz érdekldést a szöveg iránt
Ezt a szövegben kihagyta, szöveg igaz
nél
illet
helyén
pedig
és
meg leginkább
az advenák lajstrománál.
külön
függelékbe
határozottan
magyar nemzetség csak lOH rzött
:
van, s az
oly adatokat
foglalta,
liangsulyozta,
is,
a
hogy
advenák jegyzékémelyek a
bvebb
szövegben hiányzanak.
V^
V.
*)
E
meg. V.
ö.
ö.
A
Budai Krónika különben
családban
ez.
tanulmányomat. Századok. 1902.
szintén
két
Pozsonyi Krónika. Századok. 1905.
változat
különböztethet
III.
KEZAI EREDETI RÉSZEI.
:
Kézai eredeti részei.
a]
Melyek a
maznak?
—
m
azon
részei,
melyek magától Kézaitól szár-
következ megfejtésre váró kérdés.
ez a
Foglalkozva azon forrással, melyet Kézai átírt a helyeket kell említenünk, el, de
már Kézai
Az
szöveg
e
azokat
is
fordulnak
közt
toldásai.
hogy Kézai
körülmény,
a
melyek
kivona-
és
ehhez való viszonyát, els sorban
tolt és feltüntetve
a
tartotta fenn a szöveget,
megnehezíti e
daczára
kivonatolás
néhol jobban, az eredeti forrásnak megfelelbben és
bvebben
téren a biztos ítélet-
hozást.
Azok közül a helyek közül, a melyek a bvebb krónikában nincsenek meg, csak egy van, mely máshol is elfordul, Salamon megjelenése László udvarában, a mit Mügéin is t. i. és önálló betoldásai közt a Dubniczi Krónika is fenntartott. Kézai .
.
.
iu véste
cum
monachali
Albam
deinde
Duhnicz) Krónika
:
Ladizlaus
Quadam
Visio.
fráter
albam
Beatissimc Virginis
Ibi<|ue de
iiia-
regálém
venit,
manu
Ladis-
nibus i)ropriis elemosy-
lai
nam
erogaret. ipse inter
nam
eos
dicitur
Ladislaus
Quem mox
accepisse.
cognovit La-
Re-
fratris
eura et diligen-
recjuiri
nullo modo.
fecit dili-
iinjuiri
genter. non quod ei nocuisset,
sed
presumens seccssit indc
illc
malum
ab
oodcin
.
.
.
faciens
eum
a
syiie
cum
cognovisset,
tuerunt
elemo-
elemosi-
sumpsit, queni
timuit ter
sui
versus autem Ladislaus distributione
.
.
pey kunig lasla
.
zeiten
wart er gesehen
solum contentus famulis zu weyssenpurg, do nam
eius in porticu Ecclesie
dislaus, ut inspexit.
vice
Et véste monachali duobus
venit.
Mügcln
:
p
invenire
almusen von der
er daz
des
liand
ku-
heiligen
niges sant lasla in niun-
ches gewande.
yn sant habén,
dem
lasla
tarft
volke
recht gen
ym und
wolt
nicht vor
wenn
verkert sich
salomon
Do
gefangen er kein
hett,
do
der kunig
kom
in
andern gewande aus der stat
.
.
.
138
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
Honnan
A
vette ezt Kézai, nehéz eldönteni.
három szöveg
árulnak
el,
nem valami nagy
eltérései
nem
bár
zárják
is
ki
hogy
azt,
Y. István korabeli sforrásban benne nem
A
lett
ez
rokonságot az adat az
volna.
szemben úgyszólva még tehetetlenebbül állunk. Nincsenek meg azok sehol, Mügelnnél sem. mi a magyarok bejövetelénél a Szobnál (in portit ZubJ többi
adattal
ilyetén
A
való átkelést és
Marót rokonának megöletését, Salamon
ural-
kodásánál nejének Judithnak kolostorba vonulását, végre pedig
Kálmán
uralkodásánál
Brindisi
és
Péter horvát
király
székhelyének
Monopoli visszafoglalásának hírét
illeti,
—
és
ezek
talán valamelyes összefüggésben vannak az sforrással, ha jelen
alakjukban nem
is
származnak onnan.
Marót fejedelemsége
ellen
bvebb krónikáink
is
polemi-
zálnak, Kézai helye itt ennek a polémiának visszhangja lehet. ^)
A
Judithra vonatkozó téves adat is összefüggésben van Kézai mert a bvebb krónikákkal egybehangzón Kézai is
forrásával,
Sophia-nak
tévesen
kodásáról
több
t. 2)
nevezi
Kézainál,
A
mi pedig Kálmán
ural-
benne lehetett az sforrásban,
az
mert csak három pár szónyi toldásról van szó, a melyrl különben sem igen tudnók, hogy adatait Kézai honnan vette. ^) Inkább tehetjük fel, hogy Bulcsú vezérnél a Yérbulcsú etymologia Kézai hozzáadása, mert hisz Kézai nemcsak az etymologiák átvételében mutatja ki
ezek
iránti
nagy hajlan-
hanem némely helyen azoknak újakkal való felcseréis, így az Ungvár és Bársonyos etymologiáknál.^)
dóságát, lésével
Léinél a és
tasse<^
»
tandem in partibus Nitrie sepius fertur habia »qüem Becha et Gregor apud Qre-
III. Bélánál
conim imperatorem nehéz
volna
diutiiis
eldönteni,
avagy csak
teniierunt«
Kézai
passzusokról szintén
be
azokat,
tartotta-e fenn az sforrás ezen szavait.
Magam
vájjon
toldotta-e
részérl valószínbbnek tartom az elbbi eshetséget. Föltétlenül Kézai eredeti betoldásának kell azonban tar-
') 2)
8)
Lásd a V. V.
jelen értekezés 79, lapját.
ö.
u.
itt
112.
ö.
u.
itt
112—3.
1.
1.
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
139
tanunk a kalandozásoknál a Suaurchumhurc Hertnidröl szóló melynek nyomát másutt hiába keresnk.
helyet,
Kézai
Legérdekesebb pedig gyalásánál
már foglalkoztunk
önálló adatait
A
szemügyre venni.
lajstrománál
ezen eltérésekkel,
is
advonák
az
szöveg illet helyeinek
midn
tár-
azon-
ban a toldásokról, mint toldásokról külön is beszélünk, itt sem mellzhetjük ezeket. Hogy egyes nemzetségeknél néhány apró vonással
többet
jegyzett
fel,
hogy »de Svevia« származtak, menni, hogy
nem
»de
Wolfger
Mesn«
jött be,
hogy
és
Hedrich
és
a
így
Vil(Ionia«,
>yde
nem valami
Hunt-Páznánoknál,
Búzád
a
fontos és nevezetes.
a Simon és Mihály nemzetségnél
Nevezetes
akartak
»iiltra marc'«
lev
lénye-
melynek jelentségét azonban még szokták. Mert nemcsak a bvebb szöveg hibás e
gesen nagyobb túlozni
is
helyen,
hanem
Benedictus
tudósítás,
lev toldások Conradi és nem Korláth^
a Kézainál
íilius
Az azonban már nem
Hogy Tota
is.
férje
az lehet íráshiba
is.
hogy Nagymartont mondja hozomány Bajót volt. míg
lehet íráshiba,
Tota hozományának, holott a Nagymartont királyi adományból kapta. i)
A már
Keled nemzetségérl
kétségtelenné
genus tagjait jobban hibába, mint a
De
szóló
hogy
teszi,
is
is
nem
azonban szere})l esett oly
krónikák.
leginkább azt kell kiemelnünk, hogy Kézai három
itt
nemzetséget, mely épen az a nemzetségek lajstromál)a
korá])an kezd szerepelni, told be :
a Baloíi, Bogát -Badván és Lndáiuj
nemzetséget. Ezeknek betoldása
korának bélyegét
is.
De még
viseli
ezek
hogy vajmi nehéz bellük
telenek,
közlés
korában
a
vagy legalább
ismerte,
bvebb
helyesebb
Kézai
leginkább
magán
betoldások
a az
íróra
is
az író
oly szín-
vonatkozó követ-
keztetéseket vonni.
Az
a színtelenség,
azok elbírálását, összefüggoy
mely
a
betoldásoknál
önálló alkotásainál
a második appendixnél
:
Kún
•)
V.
ö.
II.
történeténél
és
bár ki nem mondott
—
Ihászi ó
is.
Kézai müvének tulajdonképeni
.Sl7._.ííl9,
megnehezítette
azonban ép oly nyomasztóan érezhet Kézai
Endre 1221.
Xoríreilsceg különben
—
évi
oklevelét.
sem
lehet
Fejér. Cod. Dipl. III.
inn«'Ti.
1
:
140
DR.
Kán Lásdó
czélja
DOMANOVSZKY SÁÍÍDOR
megírása
történeténeh
De Kézai
volt.
is nagyon rövid. gyszólva Lászlónak csak két tényét a dürnlruti és a hódtavi csatát.
Es
ez a tudósítás
is
—
—
bár hiteles
nem
itt
említi
bír különö-
Habsburgi Rudolf a László és Rudolf közt
sebb jelentséggel. Igen egyszeríien ismerteti és Ottokár ellenséges viszonyát létrejött szövetséget.
és
Az eladás
a részletekben
is
megbízható.
hogy a cseh tartalék vezére Milota volt; Ottokár törvénytelen fiának, Miklósnak fogságát IV. László oklevélben is említi. i) Hitelességnél egyebet azonban itt se
Helyes
adat
az
is,
A németekkel szemben elfogult, a csatában semmi szerepet sem juttat nekik. Ezen és László király nagyhangú dicséretén kívül az eladásnak semmi kimagasló
várhatunk Kézaitól.
vagy kiváló oldalát nem említhetjük, hacsak nem
Lorenz oly nagyra tart
—
—
azt,
a mit
»eine sehr erfreuliche Hinneigung
:
zu dem wiedererwachten römischen Königthum«.^)
Egy vonás feltn, hogy
van, a
mi nem a
tudniillik
kiváló, de szokatlansága miatt
kitnt
vitézek közül csak egy csa-
ládot említ: »In quo quidem exercitu ipso die comes Renóídus
Eenoldi Baneriiim Begis tenuit
filins
de
genere Bastech ormndus,
adstantes
eiusdem Andreas, Salomon, Ladislatis nohiles
^)
viriliter
et alii
még inkább
amúgy
potenter,
fratres
Begni Hungarie
E
sicut Stelle coeli absque numero.« torzítja az
et
Dominó Regi
subiectiv vonás
aránytalan és ügyetlen
is
el-
adást.
Még szóló
fogyatékosabb
tudósítás,
és
terjedelemre
a dürnkruti ütközet leírásának.
csak
pedig
nézve
Néhány
hódtavi csatáról
a
színtelenebb
szó a
harmadrésze
kunok
elszapo-
furak ez az egész. Hiteles, de színtelen. Bár száraz lajstroma, oklevelek nem bizonyítják, hogy a Kézainál említett furak kitntek e csatában, a dolog a furak birtokait tekintve mégrodásáról, a király vitézségének
dicsérete
s
az
elesett
—
sem ellenkezik a valószínséggel. Az Aba nembeli Pata ij
III. 153. 2)
1870.
Cod. Dipl. V. 1.
és
500.
1.
V.
ö.
mé^ Hornecki Ottokárt Peznél
Szabó Károly: Kúri László.
Lorenz
271—277. 3)
2.
:
64.,
68.
1.
Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter. Berlin,
1.
nationes
fia
KM. KP.
:
141
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
Olivér
lievesmegyei,
hevesmegyei
a
s
Miskolcz nembeli László is
Igmánd nembeli András Rosd nembeli Demeter pedig
a zarándi
s
A
csatában.
a
vett
részt
úgy látszik, oly valószín, hogy a borsodi
Ep
élénk részt vett a csatában.
nemesség,
abaúji birtokai révén jutott a seregbe. ^j
Ez ról,
a két csataleírás, ez Kézai
minden, a mit saját koráról
ez
fölöslegesnek feltevés
is,
tartotta
csak középkori
írói
a tendentia bnös,
a
kedvez
és
felénk
írja
el
az
azt
le,
minden
Az
itt
az
igazolt
a
sokat
is
nem tudhatjuk be tisztán Van annak mélyebb oka is
oldalról gylölt,
urát jó
gáncsolt
munkájából nem hangzik felénk az
magyarság ixmasza, hogy a király a kunoknak azok
közt
hangzik felénk nevezte
Ha
akar.
lígy
hogy László uralkodása idejébl
lustaságának.
feltüntetni.
és
De,
tarthatott.
csak e két eseményt
urak
elmondani,
többet
hogy a használt forrás bvebb szövegében
feleslegesnek
színben
jellemzése királyá-
egész
elmondani
az
él,
elhanyagolva
nép panasza, mely
a
Kn
embertl húzott kétkerek
egyháznak
és
saját
nemességet
a
nejének
nem
;
László szekerének
kocsit és
nem hangzik
panasza
erkölcstelen
miatt. A bels zavaroknak, Fermoi Fülöp pápai mködésének, László fogságának nyoma sincs Kézai mvében, pedig mindez a hódtavi csata eltt történt. vS a
életmódja legátus
László ifjúkori bátorságának hangoztatása
—
Hec
Mártis
filius.
tima,'^)
quam divina
constituto.
rex
írásakor
lelki
hogy
Kudolf
.
.
mlut
miracidvsum preUnm Ladl^Jaus a
»regem
is
király
hibái helyett
hogy »Ladidaus ver rex
voliis«,
.
Ladislai regis victoria primi-
habuit ciim comanis.)
m
Egressus
clementia eí trihuit in etate adolescentie
Aliud qiioque
hogy a Mindezen
tetni, fiatal.
juk,
—
adole.scent!
est eiiim
(
arra enged következ-
már nem
ülnstris,
aniniosiis
magnificum,
—
ac magni-
tanqnam
sancte ecclesie catholice sibi postidavit humiliter in
És ha tendeDtiosus munka,
egészen
volt
pedig Kézainál azt talál-
/iliftm
aii.nli((m
a mint hogy az,
—
akkor
sem dicsérhetjük Kézai krónikáját, mint tendentiosus munkát sem, mert a rossz elhallgatása és két odavetett dicsér frázis
A
liúdtavi csata éve.
')
Kará(;siiyi
')
priraitiva KAI. KI*.;
:
].rirnifii»
KTT.
S/ázadok.
Iflol.
633
— 635.
1.
142
DOMANOYSZKY SÁNDOR
DR.
még nem
hogy megtegye azt a hatást, melyet egy
elég arra,
tendentiosus munkától elvárhatunk.
Egészen más képet adnak TV. Lászlóról töbhi krónikáink
;
csupa siralom az
a morvamezei
egy egész bnlajstrom
és
;
maguknak
ütközeteknek pedig ezek semmi fon-
és hódtavi
nem tulajdonítanak. De Kézainak nemcsak
tosságot
nem
dicsérhetjük
krónikához szolgák tette
:
a
másik részt sem,
a
azt
második appendixet,
néposztályaival
mvéhez,
mvét nem
a
ezt
azt
foglalkozik.
már
bizonyítja
melyet
mely
Hogy az
dicsérhetjük, toldott a
félszabadok
a ezt
és
Kézai függesz-
hogy más változat-
is,
ban nem maradt fenn, hogy a rokon krónikákban semmi nyomára sem akadunk. A ». presenti opusciilo apponere dignum duxi« szavak is talán erre engednek következtetni. A többi krónikások nem nevezik müvüket opiiscuhimnah, míg Kézai XyiII-ik századi másolatainak ez a czíme: »Símonis de Kéza Chronicon Hungariciim Elegáns Opusculum«. S a .
.
bvebb
szövegek
ezt csak
Kézai
nem
teszi,
az
vegezés közepérl szakította
Maga
a függelék
Hivatkozik benne az
krónikához
toldanak a
is
ki
els függeléket
cq)ostoIiciis,
Ismernie kellett
ille
^)
;
és
e mellett
Kálmán
bizonyosra vehet,
állítólagos
melybl
szavait: ^)
>'>Ego,
vehette.
még Kálmán Jcirály els decre»Alii ver Conditionarii
Ezt bizonyítja legalább az
tandem
Kalomannus'
tantas maneries variavit« passzus, mert
Kálmán els
decretumában említve
is
aiitem verits apostolicus«
ex eisdem captiuis dispfommtur,
Rex ad
szö-
kissé homályos.
Sz. István-legendát,
a pápának Sz. Istvánra vonatkozó
tumát.
st
színtelen,
író Sz. István rendelkezéseire és
hogy ismerhette a Hartwik-féle
sum
függeléket,
bvebb
ki.
szintén
intézkedéseire, valamint pápai végzésekre
inquiif
a
is
(a
tényleg
servuson
különböz
igen
kívül
:
quos
hospites,
qui
szolganépek in
így, hibásan a legenda »Apostolus*-si, helyett.
>ynde et ecclesias per eum redemptos
terris
vannak laborant
Kézai következ
committo arbitrio ordinare, captiuos ei tantummodo possidere«, pedig a Hartwikféle legenda >qua propter dispositioni eiusdem prout divina ipsum gratia szavai
:
instruit,
ecclesias dei simul
quimu8« passzusára
(c.
9.)
regni
cum
sui
eius
populis utroque iure ordinandis,
vezethetk
vissza.
relin-
143
KÉZAI !5lM0y MESTER KRÓNIKÁJA.
aliorum 80. pont, cives 38.
vagus servus
st
Hiteles,
talán Szent István
pontján alapszik az
is,
ebdomadarii
39., civiles
lani 81., iocuscidarius (?) 44.,
elsö
castel-
45.,
mancipius
41.,
74.).
decretumának 18-ik
a mit az appendix a szent királyról
s
a rabszolgák felszabadításáról mond.
De Kálmán
hogy Kézai ezt a
teszi,
részt,
maga
tett a krónikához,
szól
adatai
utáni
is
nincsenek,
mi
a
kétségessé
melyet kétségtelenül ö függesz-
szerezte.
És határozottan
ellene
Kézai szerzségének az appendix egy magyar szava
KP.
vheg (vheus
;
vkeus KM.). Ez
:
az
a pogány rabszolgák neve,
a XII. század nyolczvanas évei óta, XII. század harminczas éveitl kezdve már nincs
csakhogy pogányok ról sírjaikról a
így e kifejezés
szó, s
sem
már
fordiil
el.
korában már kétségtelenül ismeretlen
—
Ez adat
átírt.
dixnél
kétségtelenné
írott forrás
is
—
átalakítva
dignum duxi
Az
csak
teszi,
A midn
kifejezést
Kézai
leírta,
hogy a második appen-
—
feküdt eltte, hogy azt Kézai hozzáfüggesztette
tehát e
esetleg
(apponere
krónikájához
!).
átalakítás mellett
sünt pauperes nobiles«
szólnak a »Jobagiones uero castrí
szavak
és
e
mellett a nobiles szónak
gyakori elfordulása.
A
különböz
oly rövid,
néposztályok
szabadosok
jobbágyok,
:
udvarnokok,
várnép,
rabszolgák viszonyainak
és
vár-
leírása
hogy jóformán helyzetökre vonatkozólag sem
is
tájé-
koztat.
Kézai
írói
tulajdonságairól tehát
semmi
különösebi)
jót
nem mondhatunk. bj
\/
íiM).
Az önálló, Kézai által írt részek megbirálásában nagyban elmozdítaná tudásunkat, ha az irról is tudnánk valami bizonyosat. Ismerve az író életrajzát, mindig akadhatunk oly niomentumokra, melyek
AH
mvének
egyes vonásait megvihlgítják.
pedig ez leginkább az irányzatos müvekre, mint olyanokra,
melyekben az felfogásának
ersen
író egyénisége oly
megfelelen
még
a
nyilvánul,
tények(»t
is
hogy
saját
megváltoztatja,
vagy legalább felfogásának megfelelbben rendezi
el.
DR.
14-i
DOMANOVSZKY SÁNDOR
mint
Kézairól azonban alig tudunk többet,
mve
maga mond
ajánlásában: a nevét
és,
mennyit
a
liogy a
király
h
clericusa volt.
Még
származását
illetleg
is
ellenkezk a vélemények.
Szörényi Sándor jezsuita véleménye itt komolyan számba sem Pannónia Docta^ czím, kéziratban fennjöhet. t. i. y>
m
írójául minden bizonyítás nélkül egymaradt mvében a szeren Laurentms de Keseö clericust a Rátold nemzetségbl
meg
nevezi
a
ezt
teszi
s
kijelentést
kismartoni
a
kézirat
Hasonlókép figyelmen kívül kell hagydedicatioja alapján. nunk Sándor István feltevését is, hogy a borsodmegyei Kaza ^)
lett
volna Kézai birtoka.^)
De
ettl eltekintve
is
elbb
különböz nézet
több
áll
egymás-
Míg az meg a sarat, Podhraczhy véleménye ellen már nyelvészeti kifogást nem emelhetünk. De a történeti kritika eltt ez sem állja meg helyét. Podhraczky ugyanis egyszeríien abból indulva ki, hogy Biharmegyéhen ma is van egy Kéza
sal
szemben.
sem
említett
két feltevés nyelvészetileg
állja
nev
származtatta.
innen
hely, a krónikást
"")
Szabó
Nézetét
elfogadta.*) De Podhraczky a puszta feltevésen is semmi egyébbel nem támogathatta nézetét, hogy ez a
Károly kívül
Kézai birtoka
biharmegyei
hely
okleveleiben
egyáltalán
A
hogy
ma
nagyot
kérdésének eldöntéséhez Ilyen
Pauler
^j
furak
változott
ma már
csak
közül
felfogás,
Paider
elször
hogy Kézai épen
csak
a
tárgyi bizonyítékok
bizonyítékkal
tárgyi
rámutatott arra,
vitézkedett
tehát
nyomára. az
szólt,
az egyedüli hely, mely e nevet viseli.
Azóta azonban gesek.
helynek
e
mellett
nézet
st ama kor
volna;
nem akadunk
Podhraczky-Szabó-féle ez
lett
a
dürnkruti
Básztély
az is
eredet szüksé-
állott
el.
csatában
Rénoldot
és
>1277 Laurentius de Keseö clericus natione Hungarus, alterius monas-
Laurentii de Keseö de genere Rathold, qui anno 1260 fundavit
terium
S.
Jacobi de Zala cognatus scripsit Chronicon Hungáriáé ad sua IV. Hungáriáé dedicavit anno 1277. « Közölte
tempóra, quod Ladislao
Podhraczky a Történelmi Tárban. 1861. X. 238. 2)
A
3)
Ed. Kézai.
*)
Szabó
magyar történelmet illet jegyzeteim. :
XX.
1.
Kézai fordítása.
1.
1.
1.
Sokféle. 1808. X. 132.
1.
145
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
mert más
Ez
meg.
testvéreit említi
körülmény
a
nemzetségek tagjai
ugyancsak
is
annál kitettek
feltnbb, magukért
ebben az ütközetben. Okleveleink tanúsága szerint kitüntette
magát
ott
Bökény,^)
Baksa,^)
a
nemzetség egy-egy tagja a Kaplony
volt,
Ludány ^) Máté
Jak,-*)
és Osli ^)
a Csák nembeli II.
;
Miskolcz
és
*)
is
a fvezér
nemzetségnek két-két tagja
^)
Morvamezn, az Aba nemzetségbl hárman,^) a Tyúkod nembl négyen, ^^) a Gutkeledek közül pedig épenséggel tizen tüntették ki magukat. ^^"í És feltn ez a dolog azért is, mert 1259-ben Benid még olyan szegény, hogy a fennhéjázó, ggös Búzád nembeli Panyit kikosarazza t, noha maga István ifjabb király kéri meg Benid számára leánya kezét. ^2) Ezek alapján Pauler joggal kereshetett kapcsolatot Kézai és Renold^ illetve a Básztélyok között. S meg is találta
vitézkedett a
midn
a dolog magyarázatát,
közt
egy
pestmegyei
egyedüli
De
Kcza nevre
a Básztélyok pestmegyei birtokai
Keszivel
:
már
birtok azonban
sem
azért
azonosította.
A
dédunokái már osztozkodnak
és
rajta.
Dunakeszi,
lehetett
1317-ben a Balog nemzetség kapta.^^) Es ellene féle
combinationak a
jelölhetett,
de
Olyan képzés
a
nyelvészet
is.
mint
ez a de Keza,
pl.
')
Magyar Nemzet Története.
«)
Cüd. Dipl. V.
•'')
Nemz. Múzeum levéltára 1292
*)
Cod. Dipl. VII.
394.
3.
VI.
»)
C.)d. Uipl.
")
Wenczel
')
Sztáray Okit. 20.
«)
Cod. Dipl. V.
»)
AVenczcl. V.
'<>)
:
1.
175.
Árpádkori 2.
1.
471.
l.
15(5.
1.
1.
II. 5.
Magyarorsz.
1345. évnél.
y\\'\z.
Wenczel IV.
Anjoukori Okmtár. III. 553.
:
kiadás.)
1.
'=»)
DOMANOVSZKY
el.
de
évhez.
okmtár. IX. 22t.
Hazai Okmtár.
:
(Els
— Bácskai,
I.
'«)
'M Csánki
f
1.
új
Sonibori levéltár. Nemz.
") Cod. Dipl. V.
szól a Keszi-
tekinthetünk
de Bachka
a
mert ezt
1.
XII. 491.
2.
nem
1.
Ez
mindenesetre
z
II. 487.
1^)
1.
225.
2.
A
hangtól
a
szóvégi
Pauler az
Bozgonyiak birtokai közt 1339-ben fordul el, a mikor
Kéza okleveleinkben elször unokái
Kézát
a
DiDiaheszivel
ez a feltevés helytelen volt.
Benid
Ezt
akadt.
is
177..
V.
6()..
IX. 197.1.
1.
tört.
KÉZAI KRÓNIKÁJA.
1.
f/ildrajza.
I.
17.
I.
1()
— DR. DOMANOVSZKY SÁNDOR
146 Sigra
— Sigrai, Ha
Szadai.
— Révai,
Rewa
de
de Zalka
— Szálkai, de Zada
nev
különben Kész vagy Keszi
helységbl alakul-
hatna a Kézai képzés, iigy a XIII. és XIV. századi oklevevalósággal hemzsegni kellene a Kéz a névtl, mert
leinknek
idben
ez
Kkeszi
okleveleinkben
elfordul
Hontmegyében, Bánkeszi Xyitramegyében, megyében, Xagykeszi, Kiskeszi Budakeszi
(ma
ben ben;
Sajókeszi)
még
mihez
a
ma három
ben
Kurtakeszi helységek
és
hogy
ma
(Dacsókeszi
v.
u.
m.
azonkívül
(Oláhkeszi),
Szilágy-
Keszi
hozzátehetjük,
Keszi van
Gömörmegyé-
Komárommegyéhogy KomárommegyéKiskeszi, Nagy keszi és vannak még Keszi nev
ugyancsak
és
:
is
Bars-
(Garamkeszi),
Tolna-
Keszihócz), Borsod- (Tiszakeszi),
keszi)
és
Fehérmegyében
srn
el
is
miatt
igen
Hont(Tót-
Ezek a helységek elég s ugyan az orthographia
(Kiskeszi).
fordulnak okleveleinkben
megállapodatlansága
Zala-
Matuskakeszi Bácsmegyében,
és
Pestmegyében, Keszi
Dunakeszi
és
Ipolykeszi
és
Gyulakeszi
sokféle
alakban,
mint:
Keseii, KesK, Keseo, Keszy, Keszü, Keszivy (?) Kesiv, Kezeo, Kezeit, Kézi, Kezo, Kezu,Kezii, Keztv,Kezzy,áe£íKézsi3lsikTSi
még sem találunk példát. St azon két család, mely ebben idben Keszi nev birtoka után Keszinek nevezi magát,
az
Dohra várjobbágynemzetségbl származó Kiskeszi Keszi család sem írja magát, de Keza-nsik, a minek alapján per analógiám is kimondhatjuk, hogy Kézai nemcsak Dunakeszirl nem származhatott, t.
i.
a DoboJc nemzetségbl való és a
hanem
nem származhatott
egyáltalán
semmiféle
Keszi
nev
helyrl.
Csánhi Dezsnek sikerült azután a pestmegyei, a BászKéza meghatározása. Véleményét még
télyek kirtokában volt közzététele
elfogadva
eltt
mve
igazította. V
közölte
Paulerrel
második kiadásában Dezs ugyanazon
Csánki
is,
ezt
a az
ki
Csánki
adatot
praemissából
érveit
helyre
indult
is
ki,
melléknevet viselt, a pest^) E pap Simon mester volt, Kézai megyei Kéza helységrl, ma Génza vagy Ginza puszta Eehér megyében, Alcsút mellett, mely akkor Básztély Rénold birtokában volt. II. 379. 1. E Kéza a veszprémi káptalan Országos Levéltárában rzött 1372-iki és a mai határjárás szerint mint Csánky Dezs barátom értesít :
—
—
Génza
v.
Ginzának
felel
meg.
II. 563.
1.
262. jegyzet.
KÉZAI SIMON MESTER KRÓNIKÁJA.
147
mint Pauler, nevezetesen, hogy Kézai a dürnkruti csata leírásában egyedül a Básztélyelcd emelte ki. Ennek következtében tehát szintén
a
lev
birtokában
Básztélyek
Kézával
kapcsolatba a szerzt, de kimutatja, hogy ez
megyei hely a mai Feliérmef)y('hen pusztának
A
meg.^)
felel
alul átlépvén a
fekszik
mai Kinza
a
s
hozza
akkor pest-
az
Budán
középkori Pestmegye ugyanis,
Dunát, Diós, Tétény
Érd
és
messze
táján jó
mai Fehérmegye testébe egész Tordas, Kuldó és Zámor vonaláig, st az Anjou-korban még annál a vonalnál
benyúlt
is
a
ma
feljebb, melyet a
Szent László vizének
mely
alkot, egészen Bicskéig,
télynah,
Básztélyok
a
a
régi
Vász-
tszomszédja.
Itt a
törzsbirtokának
Bicskétl nem messze feküdt a Bász-
mai Fehérmegyében,
Bod nev
télyok osztályát tartalmazó 1339-iki oklevél
a mai Bot puszta puszta,
hogy ez
s
azt bizonyítja két
Bicske és
A
a
alatt a
Kinza
1372-iki
és
helyek
mint
határjárásnál,
tartalmazzák.
tanúk
képviselve
hogy a szomszédságban birtokaik
vezet
a határos
is
Kéza
földet
levonja
is
Simon mester nem
lévén,
birtokán
Bcnoldtiak
a
vol-
utat.
hogy Kéza a Básztélyek birtoka
hanem
melyek
oklevél,
Csánki ez adatokból még azt a következtetést nemesi rendbl,
értenünk,
kell
határleírását
1372'iki oklevél pedig említi
és a Kézáról Bicskére
Kézát
alatt
késbbi 1369.
szomszédos
Básztélyek mindkét
Kz
helye,
Ezzel a pusztával határos a mai Kinza
is.
vannak, a mi elárulja, tak.
patak
nevezett
esztergommegyei
vagy szolgarendü családból származott,
élt
a
felszalad
hogy a krónikásnak
s
fpártfogói épen urai lehettek. ^j
De
a származási
hely
magál)an
ismerete
szintén
nem
valami nagyon öregbíti tudásunkat, ha a Rcnoldtiak dicséretét
meg
magyarázza.
is
lehet, az
A mben Venecia)
hogy
mind csak elforduló felmerült
esetleg
A
mit pedig az
sejtés,
szavak
olasz
az
egyetemi
a
mely
nézet,
íróról ezenkívül
érveken
gyenge miatt
(scartabellis, író ItáJkílmn
hogy az
tanulmányait
képességei és írói tulajdonságai azonban
ott
végezze.
nem
nagy mveltségre. «)
Csánki: Kéza. Századok. 1903. 885-890.
•)
Századok. 1903. H90.
1.
mondani ala})szik.
1.
Vecca járt,
Szellemi
vallanak valami
148
DOMAXOVSZKY SÁNDOR
DR.
Az
egyetlen bizonyos jellemvonás
királynak »Fidelis
clericiis«-2i.
melyet
az,
ban talán más, alázatos értelemben maga
elszó-
az
hogy
t.
i.
Hségének bizonysága
a
lY.
említ,
a
rész éles, különösen a hiányokban nyilatkozó hogy mindent kihagyott, mi a király jó hírén
Lászlóról szóló törekvésével,
Symon
csorbát ejthetett volna. Meglehet, hogy az a y^Magister aule nostre notayius«,
egy
László
kit
i283-iki
oklevélben
említ, azonos KézaivalJ)
A
chauvinismus, melyet Kézai jellemzésére ismételten
felhoztak, a szigorú kritikát szintén
melyek
részek,
Kézai
alapján
nem
Azok a
meg.
állja
chauvinistaságát
kisütötték^
mind más forrásból származnak, egy adatot kivéve
hogy a
:
dürnkruti csatában azt írja »E.udolphus ergo Teuthonie Rex, atque
Eomanorum cum
quae fiebant«,
suis stabat inspiciendo,
magyar seregek vakmer támadá-
szembeállítva ezt mintegy a sával és bátor küzdelmével. 2)
Ez
az egy adat
is
kevésbbé világos, semhogy belle chau-
vinismusra következtethetnénk.
mvében nem
igen látjuk élesen kidomborodni
valami, a mi talán a
a mi a
Magát a magyar
érzést
magyar nemes büszkeségét
munkának valamelyes
rendi ízt
ád,
t.
Kézai
de van benne
;
i.
árulja
el
s
egyrészrl a
határozott hangsúlyozása annak, hogy vérbeli magyar nemzetség csak 108 van, másrészrl az
ségeknek
a szövegbl
való
származású nemzet-
idegen
kiválasztása
és
külön függelékbe
foglalása.
De
azért ezzel
szemben
is
figyelmeztetnem
kell
arra,
hogy ha Kézait valamely magyar nemzetség tagjának tartanok, viszont
érthetetlen
volna,
hogy mit
akart
a
második
appendixszel és fleg azzal a kijelentéssel, hogy a várjobbágyok tulaj donkép szegény nemesek.
És
azt hiszem, hogy
az író társadalmi
állásának
határozásánál ez az utóbbi adat fontosabb. Mert a
108
megtör-
Hazai Okmtár. VI. 296. 1. V. ö. még ugyan ott >Secl quoniam gens liudolphi in motu grauis erat propter arma grauiora, nimisque timorata ad rcsistondum tam validae multitudini, ut Otocarus conducere ferebatur, pro eo contraire et moueri dubitabat.« Ez adat inkább úgy világítja meg a dolgot, hogy Kudolf seregének csekély volta és nehéz fegyverzete miatt nem támadt. íj
'')
:
KÉZAI SIMON MESTEK KRÓNIKÁJA.
zsökös magyar nemzetség mellett urai vagy ben,
st
14V>
pártfogói érdeké-
egyenes utasításukra vagy talán traditionalis büszke-
ségük következtében korban, a
midn
síkra
is
szállhatott
tották egymástól az embereket
társadalmi
ügyeivel
a
s
legfeljebb
midn az
ember a nemes magyar nemzetségek gesnek látta
szolgaosztályok
a
el okleveleinkbl
nunk, a mit
CsánJi'i
a
elválasz-
egyház
nemes
tördött,
felsorolása mellett szüksé-
helyzetének
s
hogy abban
az alsóbb néposztályok
cseppet sem valószín. Kézai nevet visel került eddig
de
;
még annyira
a rendi különbségek
így, azt
megrajzolását
nemesi
hiszem,
is,
család sem
fogad-
el kell
mond, hogy Kreai féhzahad vagy szohja-
rendií családhói származütt.
A zását
mve
mi végre
illeti,
irafási idejének
mert elmondja még a hódtavi korhatár meghatározása. nyait
pontosabb meghatáro-
hogy a krónika 1282
kétségtelen,
Ha
csatát.
Básztély
után
Bajosabb az
Eenoldhoz
tekintjük, úgy abból, hogy Renoldot
Íratott,^)
innens
való
viszo-
nem nevezi nádormunkát még 1289
hogy a 1285-iki Minthogy az tatárdúlást sem említi, fejezte be. valószín, hogy már 1285 eltt írta a krónikát. Ha pedig tényleg azonos az író a fentebb említett 1283-ban elforduló Simon nótáriussal, akkor még 1283 eltt írta meg mvét, mert abban még nem nevezi magát nótáriusnak.-) Kétségtelenül kimondhatjuk azonban, hogy Kézai kriniikája kíizvetnak, arra
kell
következtetnünk,
eltt
lenül a hódtavi csatát
*)
Karácsonyi:
«)
Pauler
id.
A
mü.
követ években
készült.
hódtavi csata éve. Századok, 1901. 62
12J.
1.
262. jegyzet.
I,
FÜGGELÉK.
A KÉZAIRÓL SZÓLÓ IRODALOM.
Jelen tanulniányom elején említettem, hogy Engel Kézai-
mindig a Sambucus-codexrl
ról írván,
képen
ez volt az
ok,
mely
a Kézai
szól.
hogy tulajdon-
s
kérdést
idn
hosszú
át
homályba burkolta. De nemcsak Engel, hanem eldei is beleestek e hibába, a mely azután végzetessé vált a Kézai irodalomra, mert e forrásmrl már egész kis irodalom keletkezett.
Épen ezen
s
származó újabb
a belle
hibák
keletkezése
és
megmagyarázása szempontjából szükségesnek tartottam még a Kézairól szóló irodalomnak, mint fontos és minden Kézai kutatóra érdekes kérdésnek rövid ismertetését
Már
Kollár Adám,^) az els
bucus-codexet tekintette
ki
is.
Kézairól
írt,
legjobl) szövegének,
Sam-
a
emlí-
ezt
els helyen, noha már Pray másolatából ismerte a
tette
martoni
nem
Kézai
író,
codexet
is.-)
hasonlította össze,
(Jsszehasonlítani s
kéziratokat,
e
kis-
sajnos
inkál)b csak külsségekkel foglalkozott,
minek következtében tulajdonkép
lett
oka azon
tévedésnek,
melynek nygét kútfirodalmunk oly hosszú ideig nyögte. Foglalkozott az író nemzetiségével, a »Nostra autem lingua Vezptlioampti^
passzusból
arra
következtetve,
hogy
az
már
író
magyar
volt
tatás
ugyancsak Kézai folytatásának tartotta a Budai Krófolyólag megrótta Hess Andrást, a miért Kézai
s
;
megemlítette, hogy a Sambucus-codex
foly-
mibl
nikát,
elszavát a magáéval helyettesítette
;
de a
kútfk igazán
lénye-
ges kérdéseit ismertetésében teljesen mellzte.
Ad. V. íiambccii
')
rum iirimum.
A
kismartoni és
kell
említenem,
")
nyokat
tartották.
ummeiitariurum dv Au^'-usta Bibliotheca Hit688 Oyi. 1. Kósa-fék- példányt itt még mint külön példá(
Vindol)ona(.', 176(3.
—
minthogy a kutatók
két
kultiiil.ílzo
ké/iratiKik
154
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Kollár lényegtelen kérdéseket tárgyaló ismertetése alapján
meg Bod Péter
írta
is
Magyar Athenas Kézairól
a
szóló czik-
melyben a Bécsi Képes Krónikát határozottan Kézai folytatásának mondta. Hogy is a Sambucus-codexet ismerte kelyét,
Kézai néven, kitnik azon megjegyzésébl, hogy
mindkettnek
»
hártyára írott históriája tartatik a bécsi könyvesházban. «^)
Kollár
excursusa
Hordnyi pár rövid dik kötetében
irodalom
Kézainak els említése
és ismer-
késbb Horányi kiadása követett. 2) már a Memória Hungarorum máso-
is
^)
csak a
szóval
említette Kézait, de a szorosan vett Kézai-
m
kiadásával indult meg;
akkor vált hozzáférhetvé,
csak
els komoly számba
az
volt
melyet tizenhat évvel
tetése,
men
maga
a kiadáshoz
s
ismertetése.
a krónika
elszó volt
írt
Horányi nézetei már
szilárdabb alapon állottak, mint Kolláréi, átvette ugyan Kollár rövid leírását szószerint, egész terjedelmében és csatlakozott
is
az ebben kifejtett véleményekhez, de e vélemények mellett sok-
kal nyomósabb argumentumokat hozott már fel. is magyarnak tartotta Kézait, de Kollár érve mellett már felhozta az elforduló magyar tulajdonneveket, mint Barsunus, Werbulch,
Szegzárd
nem
is
egy
és
írná le oly
még nyomósabb
érvet,
erteljesen a magyarok
magyar vérbl származott
volna.*)
E
hogy
A
nézete
illeti,
Kézai
gyzelmeit, ha
más hasonló alakokra
mi a kéziratokat
i.
nem
mellett azonban azt hitte,
hogy Olaszországban tanult, mely véleményét a transpassato, sotterato és
t.
sokkal
scartabellis,
alapította.
józanabb volt
Kollárénál, de, hogy Kollár tévedését határozottan megczáfolja, azt
—
úgy látszik
—
példányt tartotta Kézai
nem tartotta szükségesnek. A Kósamvének, a rokonszövegek közé pedig
els sorban a Sambucus-codexet a
melyekbl kiadásában ^) 2j
')
is
a Budai Krónikát sorolta, a Kósa-példány
szövegét,
Magyar Athenas 1766. 141. 1. M. Simonis de Kéza Chronicon Hungaricum. Vindobonae
Josephi Nob. de Kurzböck
*)
és
javította
Horányi .
retulerunt,
.
.
ob
typis
1782.
Memória Hungarorum
:
etiam
magna
egisset, nisi
8".
victorias,
svsf-Ya'a descriptas,
Hungarico sanguine
1776. II. 347.
1.
Hungari de variis nationibus ac celebratas, quod profecto minimé
quas
cretus,
vitám accepisset.
13.
1.
155
KÉZAI SIMOX MESTEll KKÓNIKÁJA.
azonban már Thúróczy
ezenkívül
rokonságát
és a Bécsi
Képes Krónika
elismerte.
is
Még ugyanazon évben követte az els kiadást a második.-) Erre Horányit részben az ö távolléte következtében az els kiadásba becsúszott sok hiba, részben pedig a homályos helyek indították, melyekhez szükségesnek tartotta bvebb magyarázatokat fzni. ^)
majdnem
Ezután
vagy csak említésre
1804-ben
is
három méltó
évtizedig
magyar krónikáját készült kiadni lyozva
Engelhez fordult azon melyet azután
ismertetést írjon, a
ményeire
vonatkozó
nevezetes,
nem
szó
Kovachich Márton György
volt,
semmi
s
esett Kézairól. Végre Mügéin német nyelv minthogy maga akadá-
kéréssel, saját,
hogy a kiadáshoz
csak a kiadás körül-
elszavához függesztett.^)
Ebben
az
els
Kézaival foglalkozó rendszeres ktftanulmányban hangoztatta
Engel elször ^dass Kezas Werk die Grundlage ken,
mitJiin
GescJi.
cdler
hallgatás pedig, hogy ezt a
szavakra indította
:
cdler
»Keza, náchst Bela's Kanzler, der
Stammvater der Ung. Geschichte, "wortlich vernachlüssigt, so
Chroni-
Ungern sey ;«'^) a csodálatos müvet nem méltatták addig, fedd
von
ist
von
uns
so
walire
unvercint-
weniger Aufmerksamkeit und kri-
tischer Beliandlung gewürdigt worden, dass es wohl die höchste
Zeit
seyn
dürfte, hierüber
noch
einmal eine nachdrückliche
und aus dem Schlafe weckende Stimme zu führen.«*^) »laut sey A legnagyobb határozottsággal mondta ki, es gesagt«, hogy a Bécsi Képes Krónika, a Budai Krónika és Thúróczy csak másolatai Kézainak, hozzáfüggesztett folytatással, s hogy Mügéin szintén csak Kézai valamelyik foly-
—
—
tatásának
fordítása.^)
Ep
ezért
energikusan
")
14—15. 1. Budae Typis Catharinae Landercr viduac.
»)
16.
')
*)
követelte
egy
(1782). 8°.
1.
Kovachich
:
Sainir.hin;^ kleiutr
noch un;,^e(lrucktcr Stücko. Ofen,
Abhandlung über Heinricli v. Mujilen und dessen Climnik von Tngern von Joh. Christian von Endrei p. XXII — XLII.
1805.
'-)
XXVIII.
•)
Ugyanott.
•)
XXIX.
1.
1.
156
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
kiadás
kritikai
hogy
elkészítését
meg
s
adta
is
utasításokat,
az
ezt mily alapon kellene megszerkezteni.i)
A
Horányi-féle kiadást
a Kósa-féle codexet
s
egyaránt
Korányinak már a Sambucus-codexbl a Budai Krónikából javított, st néhol bvített kiadása
rossznak
tartotta;
—
szerinte
»wenig
kritisch«
müvérl
mely Kézai okát
abban
is
s
hogy
kéziratra, azt állítja róla,
csak
visszakövetkeztetve
legrosszabb
a
ez
létezhetik
hogy a
látja,
ebbl
Az
is. 2)
tudósok
csak
kézirat,
és
—
a
a
elhanyagolás
a
legrosszabb,
Horányi-féle szöveget ismerik; csak azért becsülhetik
Thüró-
czyt Kézainál többre.
Nem
ismeri a kismartoni példányt
sem
s
csak,
kiadás elkészítéséhez ad utasításokat, említi meg,
a hol a
hogy Össze
kell hasonlítani az összes kéziratokat, és ha igaz, hogy az Eszterházyak példánya a leghelyesebb, ügy ezt kellene alap-
szövegül venni. ^)
Már ezekbl Mikor
Kézairól
érteni alatta, mely
fneg
világos,
beszél,
Kézai elszavával
késbb leginkább
Acephalus
-
hogy mi tévesztette meg Engelt. mindig a Sambucus-codexet kell
codexszel
a
és
és
bevezetésével indulva
Budai Krónikával egyezik, de az Krónikával egyetemben
Pozsonyi
sokszor jobb, gyakran a Kézai
szövegéhez
közelebb
álló szö-
veget ad.4)
toni
így érthet azután, hogy az alapszövegül vett kismarpéldányt, melyet nem ismert, els sorban a
—
—
Sambucus-codexszel,
»welches
an
bis
das
Todesjahr
Kari
Roberts durch eine dem Kéza beygefügte Fortsetzung reicht,« továbbá a Bécsi Képes Krónikával,^)
Mügelnnel
és
a Budai
Krónikával tartja összehasonlítandóknak.
Nem
másképen
nevezi
is
»Chronicon Kezae M.
';
XXX-XXXI.
S.
a
Sambucus-codexet,
mint
Vindobonense.« Kézai folytatott, de
1.
wenig kritische Ausgabe des schlechtesten vom Francziskaner Quardian Eugenius Kóza erhaltenen, o})wolil auf Perg'ament geschriebenen Exemplars, das nur von Kéza vorlianden seyn mag XXA^IIL 1. -j
.
«j
XXX.
*)
5)
.
.
1.
Lásd a Dubniczi Krónikáról Chron. M. S. von 138.
irt
értekezésemet. Századok. 1899.
157
KÉZAI 8DI0X MESTER RRÓXIKÁ.IA.
A
elég jó kéziratának hitte ezt.
ehhez hasonlónak
tarthatta,
s
példányt
kismartoni egész
így
csak
is
hogy
természetes,
Horányi szövegét rossznak, a Bécsi Képes és a Budai Krónikát csak másolatnak, Mügéin krónikáját pedig csak fordításnak
A
tekintette.
Kézai
és
négy szöveget
Mügéin
közti
hven
értekezéséhen
össze
hasonlította,
is
közölte
a
s
eredményét
összehasonlításának
ez
is.
1813-ban a »GeschicJite des mujanscheyi BeicJis^ czímü müvében Ejigel üjra visszatért Kézaira,') ekkor már jóval
nagyobb anyaggal dolgozott és nézetei is tisztábbak. A magyar a Chronicon Ritlikrónikának már több szövegét ismerte, micumról már 1809-ben a Monumenta Ungarica kiadásakor
—
kimondta, hogy ez Kézai
—
versiíicatiója,-)
ekkor pedig
a Pozsonyi Krónikát
a Csepreghi-codexet és
-^
is
Kézai
már foly-
tatói közé számította.^
Kézai számított:
szorosan
a
Hevenessy lemásolt, gróf
csak
hármat melyet
közé
melynek egy másolatát Teleki Sámuel
s
birja, végül pedig
is
az
már
Eszterházy-példányt,
kéziratai
vett
Kósa-példányt,
Pray
kéziratát.
Tudja,
ben megvan a két appendix, a melyet már a
m
tét,
des
lényeges részének tart,
hogy ezek-
—
—
úgy látszik de azért fenntartja elbbi néze-
hogy a Horányi-féle szöveg sok helyt »zum Verdrusse Az EszterGeschichtschreibers ungemein mager ist.«
házy-példányt sincs
is
ösmeri
megelégedve
és
már
a Hevenessy-másolatból, de ezzel
»dass
kijelenti,
Eszterházische
diese
Handschrift eine der kurzesten unvoUstündigsten Kopien von
Kéza und iratáról
für die Kritik
ügy
látszik
kéziratok
összes
wenig
bedeutend
névrl
csak
felkutatására
van
píthatónak. Mindazonáltal reménye
közben
5>würden
andere
Pray
kéz-
Buzdít az
összehasonlítására,
és
csak ez összehasonlítás alapján hiszi az
collatió
sey.«
tudomása.
s
már
alapszöveget megálla-
nem hagyja
Abschriften
el,
hogy ezen
reichere
Aus-
beute gewáhren, wovon mir die deutlichsten Beweise bey der Ausarbeitung dieses Werks vorgekommen sind.« ')
36-40.
1.
•)
Münumentii Unírarica. Vicnnae, ltíU9. VII. 1. Chronicon sub Carol«j Roberto confectum das
*)
ÍTescli.
•)
(1.
unjr.
Heichs.
Wi.u
181.3.
38.
1.
I*ray besass. 38.
I
158
DR.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Folytatói és átdolgozói közé számítja a Pozsonyi Króni-
Sambucus-codexet,
kát,
Krónikát,
és a
maga
más régibb mveket
Csepreglii-
a yatikani-codexet,^)
Eímes Krónikát, de már
Mügeint is
Képes
Bécsi
a Budai Krónikát,
codexet, Tliúróczyt,
elismeri,
használt,^)
s
hogy Kézai
használta Kézai
Azon
Anonymust
és a
mennyiben
Chronicon Seculi Xl-t.
m
nézetét azonban, hogy e
krónikának
ekkor
alapja,
minden más magyar
határozottan
is
kiadás
a kritikai
feladatává teszi ezek kimutatását, különösen hogy
hangoztatja
s
a
Esz terházy -példányok becsmérlése csak ügy érthet meg, ha feltesszük, hogy még mindig a Sambucus-codexet tartotta a helyes szövegnek, s csak az appendixek hiánya
Kosa-
és
—
Kún
és talán
nem
László történetének rövidebb
—
szövege
miatt
sorolta ezt határozottan a Kézai-codexek közé.
Természetes, hogy Engel ezen nézete sok vitára és heves
—
támadásra adott okot, a támadók
magok
Maga vette
észre,
Krónikáról
sajnos,
Engel ezen nézetét elfogadta, sem
hogy Engel mit
Kézai
ért
ismertetésében
rövid
codexet Chronicon Kezae-nek
Kósa-féle
kézirat
^)
nevezte,
az Engel által becsmérelt rövidebb
a
említésénél
mit dürren Worten behauptet,
ist
alatt;
»0b
irta:
Keza
noch
sehr
eine von den wenigen Handschriften,
Ladislaw den Vierten gehen, verdient
Dubniczi
a
ugyan a Sambucusde az elnyt e felett
szövegezésnek
azt
eine der schlechtesten Abschriften des
als
hogy
azonban a nélkül,
észrevették volna a félreértés okát.
is
Endliclier, ki
írt
—
sie
adta. es
wie
sey,
zu
Már
wirklich
Engel
bezweifeln;
welche nur
bis zu
auf jeden Fali eine
Az Esz terházy példánynál pedig »Was ihr Engel zum Yorwurfe macht,
besondere Berücksichtigung«.
még tovább ment námlich,
dass
:
eine
sie
der
kürzesten
Kopien des Keza sey, dürfte ihr Empfehlung dienen«. ^) Variae lectioit kiadta Yaticanban nincs meg.
2j
Emerici ^j
tur.
Lucius.
und unvollstándigsten
vielmehr
Maga
a
besonderen
zur
codex
ismeretlen,
ex antiquis libris de gestis Hungarorum, ex legendis u.
s.
w. 36.
S.
a
Stephani,
1.
Cronica de gestis Hungarorum. Wiener Jahrbücher der Litera-
1826. Anzeige Blatt
XXXIII.
159
KÉZAI SDIOX MESTER KKcjNIKÁJa.
Azon nak
kéziratok mellé, melyeket Engel Kézai folytatásai-
tartott,
Endlicher még
Krónikát
Dubniczi
s
egyet
mindezen
sorozott, az általa
kéziratokat,
igen
ismert
merészen,
csak annyiban tartotta hitelesnek, a mennyiben a rövid Kézai-
minden középnagyon önkényesen kiforgatták, úgy hogy majdnem
szöveggel egyeztek. Szerinte ugyanis Kézait, mint kori írót, sokszorosan lemásolták, gyakran
megváltoztatták
teljesen
és
minden másolata, a sok eredeti rész következtében, önálló mvé ntt, úgy hogy a magasabb történeti kritika feladata ezt az sforráshoz, mintegy próbakhöz hasonlítani és e szerint méltányolni.
S a kritika feladata ezután az
hogy ezen kéziratok
is,
idktl
szövegének történetét a legújabb
keletkezéskig vissza-
kísérve, bizonyítékok alapján kikutassa, s a hol a bizonyítékok
hiányzanak,
combinatiók
útján
jusson
lehetleg
a
el
tiszta
sforráshoz.
Engel és Endlicher nézete közt tehát nagy a különbség, noha mindkett megegyezik abban, hogy Kézai mve a többi sforrása.
kéziratok dásait.
Engel nem
;
Endlicher
elveti
más kéziratok
a
betol-
inkább a rövid Kézai-szöveget kivonatnak
a bvebb szövegekbl, nevezetesen a Sambucus-codex Budai Krónika szövegébl. Engel a bvebb szövegezést tartja az igaz sforrásnak, de elismeri, hogy már ez is régibb tartja és
kéziratok után dolgozik.
a
Kézai
helyes
Endlicher nézete
szöveg, közelebb
áll
mond
rövidebb szövegrl Engel véleménye
helyes
hogy ez már kivonat. Engel szavai buzdították FodJiraczkyt nak is
új
kiadását rendezze sajtó
Engel híres kijelentése
Ladislaus aller
III.
zugenannt
alá.^)
is
Maga
ítéletet,
arra,
de
már nem
*)
egészen
hogy Kézai-
Cumaners,
ist
die
Grundlage
más eredményre
jut
:
Magistri
Siraoiiis
de Keza
.
.
.
libii
Azt a
Engel annyira süra
bvebb
szövegeket
tartja Kézaihoz elég közelállóknak arra, hogy
1833.
i.
a kiadás mottója
Chroniken, mithin aller Geschichte von Ungern.«
getett,
t.
»Kéza's AVerk, verfasst zu Zeiten des
kritikai kiadást akarja elkészíteni, melyet
Budae
hogy melyik
arról,
a mai felfogáshoz, de a
»luo
ed.
1.
bellük
Podhraczky.
160
DK.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
reconstralja a szöveget.^) így tehát alapul Horányi két kiadását és a Hevenessy-másolatot veszi, s az így megállapított
Rímes Krónika
szöveget a Pozsonyi Krónika,
Még
ánsaival kíséri.
a Sambucus-codexet
és
Mügéin
vari-
kizárja a collatiókból
is
azon helyeket, melyeket Horányi ebbl javított vagy bvített,
s
a Hevenesy-másolat alapján újra visszaváltoztatja. így például
daczára annak, hogy az általa használt Pozsonyi Krónikában
—
benne van, mégis kihagyja
is
»Ego autem
végérl az
fejezet
illud opus inchoavi,
daverat
omnis
et
quando caritas caro
erat«, passzust, melyet
kiadása szerint
tempore
in illó
—
az
Horányi
abun-
refriguerat, iniquitas
malum quam ad boniim
ad
— igen
jó érzékkel
els
mundi
illius
pronior
—
toldott
be a SambucuS'Codexbl.2)
A
kiadáshoz függesztett élbeszédben Podhraczky szintén
Ádám
tását.
m
Sokra becsüli
majd ismerteti a beosza nemzetségekrl és az ad vénákról szóló
melyeknek
is
átveszi Kollár
részeket,
Már
hitelét egy függelékben
kútf
a
igyekszik igazolni.^)
hitelességét és forrásait
Attila
latai körébe.
ismertetését,
történetét,
—
úgy
bevonja búvár-
is
véli,
—
Anonymussal
közös forrásból vette, csakhogy »Chronologiae oculo destitutus«
minden dicsséget Attilának tére
Salamontól
legendáit;
magyarok
történe-
egyaránt használt bel- és külföldi
forrásokat, különösen hagiographusokat
Gellért
A
tulajdonított.
— szerinte —
Salamonig
II.
Sz. István, László és
:
Endréig csak chronologiai
feljegyzései vannak, melyeket a káptalanok missaleibl, breviá-
riumaiból
ménye ki
Kún
^)
pere
.
.
.
hogy »in
iis
—
TV.
quae memoravi
me
(His tamen rationibus non facile
Béla,
Podhraczky
kortárs és szemtanú írja
ergo,
(M. 8S.j quae habemus per
alia
differant.
meríthetett,
László történetét pedig
— már mint
szerint
jelenti,
is
könyvekbl
hasonló
és
V. István és
véle-
Ezért
le.
Salomonis
(si
solerter collata, raagno-
me
in
eam sententiam quam
induci passus sura, ut supervacaneam diligentiam illám duxissem,
cum
illis
ed.
3j
93. III.
—
1.
—
Eius denique, Dissertatio
cum diplomatibus cohaeret, quaestionem monere. XIX, 1.
ac servis ita
de re
Kezae Chronico contemsi) VIII. ]. Podhraczky 8. 1. ed. Horányi secunda 24.
in castigando
2)
ut non
1.
de Nobilibus
advenis,
putem necessarium, hao
KKZAI
apotheosim
MMON MESTER KRÓNIKÁJA.
1 ()!
quae decursu operis in dubium vocavi, excipias)
et
promptam Eiiis Magára az
fidem, irf3
nemo
sine iniuria
személyiségére
is
carpserit«.^)
kiterjed ügyeimé
hazájá-
:
nak a biharmegyei Kézát tartotta, s ezzel kapcsolatba hozva, hogy magisternek és clericiisnak nevezi magát, azt vélte, hogy a váradi káptalan kanonokja volt.''^)
Más Sándor János ^)
Melczer
István,^)
Bartal György
és
krónikájának a
magyar
hírneves
írók
habár a kútf bvebb
hez,
jelentségét,
csalatkoztak Engel nézeté-
is
nem
jellemzésébe
Horvát
JaJcah,^)
bocsátkoztak.
Jerney
István^
egyaránt nagyra tartották Kézai
'^)
Bartal jogi szempontból különösen
második függelékeért.
Az
els, ki Engel nézetét megdönteni
Ferenez
igyekezett, ToJdy
Elször a »Mayyar nemzeti irodcdom
volt.
törtenete"
nagy általánosságban és meglehets bizonytalansággal. Második felszólalása már határozottabb. A »Denl'sch)iffen der Jcaiserlichen AJcademiedcr Wissenszólott Kézairól, de csak
öe7i«')
itt
még csak nagy általánosságban
is
s
Képes Krónika és Kézai közös az elbbeni nem másolata
Két
késbb
évvel
noha
határo-
kijelentette,
hogy a
forrás])ól
hogy tehát
Krónikájának.-')
—
már
beszélt
zottan állást foglalt Engel nézete ellen, Bécsi
—
els kötetében^) megjelent értekezésében
schaften«
már
pediíí
merítettek,
Kézai
folytatása
és
bvobl)en
is
kifejtette nézetét.
')
»)
')
132.
XXVI— XXIX.
1.
XX-XXII. A magyar történeteket 1.
illet«"t
jep^yzeteini.
*)
Kölcsoy-Melczer. Nemzeti
'I
>.
krónikáink
.
•)
»)
Figyelmez
.«
.
.
Plutárkus 11. 1816. 31—37.
X.
1.
>.
.
1.
.
1839. 150.
1.
magnus.
^íásudik kiadás 1852.
AVi.n
I.
82.
fere scriptorilms .
.
.«
24.
sec.
XIII.
C»)mmentarii ad histó1.
1.
18.')0.
A
magyar történeti költészet Zrinyi eltt. Denksehriften Németül Die historische Dichtung der lángom vor Zrinyi u.
»)
399.
1808.
Kézai Simonnál, kinek krónikáján alapulnak minden más
.
imo ver omnibus praeterquam Belae regis Xotario major est riám status iuriíjue publici. Posonii 1847. I. «)
369.
Sokfélt\
1.
:
1.
DOMANOVSZKY
:
KbZAI KRÓNIKÁJA.
11
I.
o.
:
DK.
1(3:^
A
—
DOMAXOYSZKY SÁNDOR
Pozsonyi KrniJ:a kiadásához készített elszavában, s azok iratási korát igyeke-
a hol krónikáink egyes részeit
zett megállapítani,
—
kiemelte, hogy a Bécsi Képes Krónika, Budai Krónika és Thuróczy, ha tényleg Kézai folytatásai volnának, nem hagynák el Kézai elbeszélésének több nevezetes
a
különösen pedig nem hagynák el a nemzetségekrl Írott appendixet, mely, mint a genealógiát illet »circa quam aevi medii omne versabatur stúdium, cuivis compilatori mozzanatát,
gratissimus
nequaquam praetereundus
et
Ersebb
fuisset«.i)
ennél a második érve, hogy Kézai és a Bécsi Képes Krónika
nem
mert Léi
és
Bulcsú mondá-
melyet a »libri Cronicorum« említenek, Kézai
ját,
hanem
másolati és folytatási viszonyban vannak egymással,
csak közös forrásból merítenek,
a Bécsi Képes Krónika hozza. ^) Ezenkívül felhozza
hogy a királyok
bizonyítására,
st
kivonatos,
IIT. Istvántól
története
elveti,
még
Kézainál
csupán a nevekre
és az
míg
nézete
nagyon
uralkodási
idre terjeszkedik ki, és végül, hogy Kún László története Kézainál nagyon b, míg a többi krónika nemcsak hogy át
nem
vette
A
meg:
böztet említi
;
de
ezt,
kéziratok
^)
2.
1.
alig
érinti a
tárgyalásánál
A
benne tárgyalt eseményeket.
még három
Kósa-példányt,
kéziratot külön-
melynek egy másolatát
is
az Eszterházy-példányt, melynek Hevcnessy és Cor-
nides-féle másolatairól
van tudomása
Sambucus-
és végül 3. a
codexet.*)
Pár
évvel
—
késbb már egy német
író
is
—
Toldytól
szellem megjegyzést tett. Büdinger ugyanis Sz. István Gyula elleni hadjáratát tárgyalván összehasonlította Kézai és Thuróczy erre vonatkozó helyeit, s arra függetlenül
az
hasonló
eredményre
jutott,
Kézait, de azonkívül
')
XII.
2)
XIII.
hogy Thuróczy közvetlenül
mindkett eltt egy közös
használta
forrás feküdt
1. 1.
eius quondam Batthyányianum nunc in biblioHungáriáé conservatur. V. 1. Ez a kézirat sem az Akadémia, sem a Batthyányiak gyulafehérvári könyvtárában nincs meg. "j
Aijograj^hum
theca Academiae
')
V— YI.
1.
;
163
KKZAI bIMuX .MESTER KRÓNIKÁJA.
—
nézete szerint
—
az Annales Hildesheimenses vagy
ennek
valamely rokona, talán az Annales Hersfeldenses.^ Visszatért Kézai krónikájára Toldy a Bécsi Képes Krónika
kiadásakor
is.-)
Itt
a krónika egyes
is
korát tárgyalva tért
E
rá.
—
kintve a liún krónikától
azok iratási
részeit s
Salamon halálán
nem
túl
mert akkor Kézai bizonyára többet szólana
hetett,
—
els szerkesztés
szerint az
elte-
terjed-
Sz. László-
ról, Kálmánról s utódairól. Ettl megkülönbözteti az »opusculum genealogicumot«, melyet III. István alatt keletkezett-
nek
tart és melyet
els
részben, különösen
betoldást vél
I.
felfedezni,
Már
át.
az
Endre történeténél több Kálmánkori
Kálmán uralkodásának
s
második szerkesztés végének
a
véli
Kézai szintén kivonatosan vesz
innen
;
—
történetét
—
azt hiszi
Kézai folytatta a krónikát, V. Istvánig csak a királyok uralkodási dátumait véve át, »e ieiunis monachorum annalibus« hozzá
írva
azután
uralkodása els
A máj.
tíz
saját
tapasztalatai
Kun
alapján
Lászh'í
évének történetét.^)
Magyar Történelmi Társulat els közgylésén
14-én,
»
Nemzeti trténeim ihik
kezdetei<^
*)
1868.
czímen
fel-
olvasást tartván, ebben ismét a krónika régibb szerkesztéseivel foglalkozott. Alai)jában
még
itt is
ugyanazon nézeteket
vallotta,
noha azok némely lényeges pontban megváltoztak. Egy új érvet hozott fel a mellett, hogy Kézai mve csak kivonat. olyak, a mik megvoltak a régi írja » Vannak Márknál krónikában (I. Endre névtelené), de a miket Kézai krónikása, a ki ezek szerint epitomatornak látszik, mint lényegtelen
—
—
dolgokat elhagyott: péld. zetet
(codices quidam),
midn amaz
czáfolja a régi szerke-
mely Magyarországot csupán a Hét-
magyar és nemzetségeik által alapi tottnak állítja stb.^) Van»a mit tehát ama nak viszont mindkettben eredeti részek közös kútfben nem lelvén, mindkett saját tudomásából vett fel a mi egyszersmind azt is mutatja, hogy a Márk krónikása '
:
*)
391.
1.
5.
Max
Büdinger
:
Oesterreichische
Geschichte. Leipziu'. 1858.
jenryzet
«)
Marci Chronica
•)
4—6.
cd. Toldy.
INstiiii
18Ü7.
1.
)
Tc.ldy Ferencz összegyjtött munkái.
•)
237.
\'II.
221—248.
1.
1.
11*
1.
lüi
nem
DR. DO.MA^"OYSZKY
Kézaiét,
a
ismerte
valamint
SÁNDOR ez
mint késbbi t^
amazt,
úgy sem ismerbette«.^) Az els szerkesztés határát I. Endre uralkodásánál látja^ íróját iDedig »Endre király névtelenének« nevezte el, de azt hitte, hogy már az is csak egy » Istvánkori kezdemény folyta-
A
tása«. hívja,
következ
Kálmán
rész szerzjét
király névtelenének
»a mik azonban ezek után következnek, rövidségök mellett
feltnk, hézagaik és incorrectségök igen kései szerkesztre hagynak következtetnünk, a ki csakugyan maga Kézai lehetett«.2) is
Toldy érdeme a Kézai kérdés felderítésében, mégis igen nagy nem ment a nagyobb hibáktól,
—
—
habár volt 8z
;
els, ki nemcsak hogy kimutatta Engel nézetének tarthatatlan-
hanem már
ságát,
azt
is
igyekezett megállapítani, hogy a
m-
nek milyen részeit írhatta maga Kézai. Azon két évtized alatt, melyben Toldy forrástanulmányai keretében
ismételten
érdekldését
is
visszatért a Kézai-kérdésre,
felköltötte e nevezetes
keztek — legalább
érdekes adatokkal
Az akadémia István
s
már mások
többen
igye-
is
— hozzájárulni a vitához.
történettudományi osztályának 1855. febr.
Erdy János
5-ikén tartott ülésében
Horvát
kútf,
egy
kézirati
rendes tag figyelmeztetett
feljegyzésére,
érdekessége daczára sem részesült
—
úgy
mely
rendkívüli
látszik —
kell mél-
tánylásban. Horvát István ugyanis Waddingusnál talált hivat-
kozást Kézai Simon krónikájára,
hogy egy külföldi
író
s
errl az érdekes esetrl,
—
több mint száz évvel Kézainak Magyar-
országban való felfedezése eltt már hivatkozott
rá,
—
mind-
járt jegyzetet készített.^)
Erdy
terjedelmében
egész
mely azután napvilágot
Waddingus magára
a
is
bemutatta Horvát jegyzetét,
látott az
Akadémiai Értesítben.*)
kútf méltatására vagy
bírálatára
nem
terjeszkedik ki, érdekesek azonban azon helyek, melyeket belle
Az
czitál.
thüringiai
egyik helyen említi, hogy II. Endre vejének, Lajos rgróf nak ünnepét Jeruzsálemben megülik.^) Ez Kézai-
'}
238.
2;
240.
^)
Waddingus
*) •')
1. 1.
szül. 1578. megh. 1657. Akadémiai Értesít 1855. 78. 1. Waddingus Annales Minorum. liomae. 1732. :
II.
166.
1.
Ki:ZAl
KUcMKaJA.
ML.->1LU
r>lM.>.\
ban nincs meg. Más helyen az bizonyságára
1342-ik
Kázmér
hogy
hivatkozik,
Kj.")
évnél
lengyel
pedig Kézai király
neje,
Erzsébet, férje halála után mily kegyes és könyörületes életet
meg éppenséggel már jóval késöbhi Kézai krónikájának iratási idejénél. Maga Horvát is levonta ebbl azt a következtetést, hogy »habuit erao AVadding aucEz
folytatott. 1)
adat
az
tum, continuatum Kézam«.
Horvát István dányt hol lehetne
keresni.
Akadémiának
ennek,
iigy
még ezekhez, hogy ezt a pélErdy pedig szintén ajánlotta az
feljegyezte
példánynak felkutatását
mint
az
Eszterházy-féle
elveszett
és lemásoltatását.
Szerény véleményem szerint azonban ekkor már Magyar-
országban ding
valószínleg
Sambucus-codexxel,
E
l)enn van.
volt az a példány, melyet
ismeretes
igen
is
használt; ez
azonos a
már annyit
A\'ad-
említett
melyben a fent említett két adat tényleg
mellett szól az
hozzánk, Sambucns vette
is,
hogy a codex Italiából került
meg ugyanis
a pistójai
apáttól
s
az
ö egész gyjteményével együtt jutott azután a császári könyvtárba.^)
A
legérdekesebb
évszázaddal
Engel
dologban, hogy
a
eltt
és
külföldi tudós ugyanazon,
révén
testvér-codex
lebbi
körülbelöl két
nuír
egy évszázaddal Kollár eltt
—
vagy legalább
ugyanazon
is
egy
valamely köze-
tévedésbe
esett,
mely
azután annyi vitára szolgáltatott alapot.
Kisebb fontosságú már az az adat, melyet FoiUirnczIni Szöréni/i Sándor volt jezsuita Tárban
közölt a Történelmi »
Pannónia
Docta<^^
neve és származása
'^)
czím
kézirata
szempontjábiU
alapján.
lehetne
»1277 Laurentius de
szerint ugyanis
Hungarus, alterius Laurentii de
Kese
Kese
Ez
csak
érdekes
;
(Jlericus,
az
író
Szörényi natione
de genere Rathold,
í[ui
anno 1260 fundavit monasterium S. Jacobi de Zala cognatus, scripsit Chronicon Hungáriáé ad sua tempóra, quod Ladislao IV. Hungáriáé dedicavit anno 1277; videtur eo non parce usus fiiis^e doannes de Thurócz«. De Szörényi még meg') *j
U.
0.
lioma." 173:3.
Kollár
librum primuin. ••)
\*.
\'ir. 2i>.
Líimbecii
Vind<)l»«»n;\c
TörtCMielmi 'liw.
17M().
lM«;i.
1.
C«tnimentarioruni de Augusta Bibliotlicca H88.
X. 2:JS
1.
1
;
166
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR,
hogy maga
jegyezte,
krónikát
látta a
is
Eszterházy könyvtárban
és ez teszi
miért nevezte a szerzt
Kismartonban
az
leggyanúsabb á följegyzését
Laurentius
de
Keseö-nek,
midn
az
mindhárom másolata, valamint a távolSambucus-codex is egybevágóan Simon de Keza-t ír?
Eszterházy-féle példány álló
gy
ha pedig a név hibás, gítás
Ez
érdekes adatközlések mellett 1862-ben rendszeresebb
taniilmánynyal ajándékozta
A
a hozzáfzött genealógiai megvilá-
hiábavaló.
is
meg
az irodalmat Szabó Károly.^)
fordításához írt elszóban és jegyzetekben egyaránt hangoz-
hogy Kézai
tatta,
közösen
használt,
azt a forrást,
kivonatolta,
s
csak azért sem ismerhette az
b
vonatkozó
melyet a
krónikával
többi
hogy a többi krónika már míívét, mert a Kun Lászlóra
történetekbl mit
sem vett át. Mindazonáltal önállóbb munkának jellemzi, mint a milyen tényleg. Az írót a biharmegyei Kéza pusztáról származónak tartja ellentétben Sándor Istvánnal, ki a borsodmegyei Kazát hitte Kézai birtokának és ellentétben Szörényi Sándorral, ki épenmégis
—
Keseire akarta
séggel
codexet,
ezt
azonban
is
Sokkal Ar^jái
az
különös
Kézai-kéziratnak
részérl,
ki
szerepet
érte
m
Sambucus-
játszó
kéziratot,
Kerékgyártó
Engelt
Míiveldéstörténetében
Ez a
A
Kézai nevét.
vélte.
keményebb támadás
vette a kútfket.^)
zket a
javítani
igazán
tulajdonképen
sorra
nem
bírálat
alá
visz új ténye-
Podhraczky és Szabó után közli az iró szemémajd rövidesen ismerteti a róla keletkezett irodalmat, felhozza Toldy és Szabó érveit, s azután kemény hangon itél Engel » csalódása « felett, ki » sokkal többet következtet Kézai krónikájábgl, mint a mennyit az magában foglal«. vitába.
lyére vonatkozókat,
Ha
Kerékgyártó felkutatta volna Engel csalódásának okát, nem tört volna oly könnyen pálczát felette, de
—
bizonyára s
ez elég sajátságos
meg »
ezt.
Engel ^)
—
—
Engel czáfolói közül egyik sem tette
Kerékgyártó még elfogultsággal írja
—
is
vádolta Engelt.
1809-ben ismételte a Kézaira halmozott
Kézai Simon mester magyar krónikája. Fordította Szabó Károly.
Második jutányos kiadás. Pest, 1870. Magyarország mveldésének története. Kézai Simon krónikája. 16 22. 1. Pest, 1862. 2j
—
Budapest,
1865.
II.
167
KKZAI SIMO.V MESTEK KIÍO.MKÁJA.
dicséretet
forrásul
Kézait
s
a
akkor elfogultsága már annyira ment, hogy
Képes Krónika Pedig a
irta.«')
szavait
jegyzetben
vannak
melléje
idézte,
felhozott
midn
szerzül
helyek
igenis
Sambucus-codexben épen úgy mint a Bécsi Képes Krónikában benn vannak, még hibás
sorrenddel
czitálva,
a
de
pedig szószerint egyformán/^)
A
magyar tudósok
így
Engel nézetével ellentétben
lesztették a kérdést, de a külföldön
tudomást.
magyar Ítélte
Flegler
Sybel-féle Historische
a
történetirásról közölt értekezésében
meg
már Toldy
Ismerte
Kézait.
régibb codexek alapján
dolgozott,
fej-
minderrl nem igen vettek Zeitschriftben
^)
a
nagyon zavarosan
nézetét,
hogy Kézai
de azért Engellel a Rimes
Krónikát Kézai versiticatiójának, Mügeint pedig fordításának tartotta. S daczára, hogy Toldy nézetébl ügy látszik
—
—
már más codexekbl írt, Könyvének különös sajátosságát csak maguka koreseményekbl és hatásukból lehet magyarázni. Teljes
csak azt vette tudomásul, hogy Kézai
mégis az mondja: ból
»
még egyszer vissza a régi Szittyahonba, leírja mondás történettel vegyítve, a hunok tetteit, Attila birodalmának virágzását és pusztulását. Csaknem mellesleg és nagyon röviden tárgyalja ezután az Arpádkorszakot, melyet ugyanis csak a hnkorszak természetszer kifolyásának tekint, ellentétben Béla király névtelen jegyzjével, ki a magyar el-
ervel rohan
terjedelmesen,
idkrl
csak
való egész nézetét
e
korszakba
szorította össze.
Részletesebb lesz ismét az európai vándorhadjáratok leírásánál,
melyek a magyaroknak német
különösen azoknál,
megveretését eredményezték;
csak
fíildön
való
röviden érinti Sz. Istvánt,
de mélyebben bocsájtkozik bele a nagy király halálát közvetlenül
követ eseményekbe
és
ezeket
Lászlóig megkliets
I.
egyenletességgel tárgyalja. Erre ismét lakonikus rövidség következik, melyet csak
M -I
id.
m
jr.
Engelnél
et lasciviam* 184.
—
Kngelnél
1.
156.
akkor szakít
19.
meg,
midn
1.
((yesch. d. ung. Reirhs I.^
helyesen 1.
korának, vagyis
:
»()b iuv#nilem stultitiara
ipropter iuvenilem lasciviam et stultitiam*.
»Traha vehebatur hyt*mali
et
aestivali
terapore*
helyesen: »et tam nivali <[uani estivali tempore sujut trahani ferebatur*. *)
líist.
Beitriigc zar "Würdivriing der ungarischeii (iescliitlitssi-hreiltung.
Zeitschritt
1867—68. XVII
— XIX.
kötet.
:
168
DR,
DOMANOVSZKY SÁNDOR
TV. (Kim) László uralkodásának eseményeit
írja le részletesen.
Kézai Simon a nép élénk hagyományait utoljára idézte emlékezetébe
ers
Az
nyokhoz.
alkalmazta
és
vadromantikus
a
tárgyalja
a
hasonló
nyeket látható kedvteléssel. «
Mily szép jellemzés jellemzéssel
!
kalandos
és
Mily nagy, mily fogékony
és gyarló,
Mennyivel szebb volna
ha
írók,
nélkül
nagy
Ítélnénk
a
egy
:
hizelked,
esemé-
és
jellemeznénk
3
minden
—
!
de
lélek lehe-
sivár ezzel a szép
okoskodó lapnyi
mennyivel
történet,
általánosságban, és
iránti érzék,
^)
szemben maga a valóság
másolata
színtelen
vissza
reá liató viszo-
szellem korszakokat
volna Kézai, ha ez igaz volna!? Mily
tett
a
idejében újra föléledt a nyugtalan mozgalmak-
hoz való hajlam, azért
színeivel
clericus
folytatása!
nagyobbak
alaposabb
az
kutatás
egyszersmind,
mily
hazug.
Egy másik német
történetíró OttoJcar Lorenz is szentelt magyar kútfknek német forrástanulmányai körében. 2) E fejezet minden egyes mondatát a magyarság elleni elvakult rosszindulat jellemzi. Avagy jöhet-e egyáltalában komoly számba egy oly értekezés, mely eltt Mügéin becsesebb, mint Kézai, mely Mügeint szeretné a Bécsi Képes Krónika szerzje gyanánt is bemutatni, mely azt állítja, hogy a Budai Krónika vette fel magába a Bécsi Képes Krónikát, a mely dicséretei-
egy
vel
fejezetet
a
halmozza
el
zje
»ein
:
Küküllei krónikáját csak azért,
Freund der
mert a
szer-
Deutschen«.^'*)
Lorenz szerint Kézai részben Anonymust másolta, de olvasottabb és
mveltebb
mben
korára
a
magyar
szövetséget
a hol a
monda
azt következteti,
olyat
nem
az is
a
volt a jegyznél.
felfogás
létrehozta.
az
Magára Kún László
uralkodó, mely a német-
Az elbbi
korra vonatkozólag,
tudósítása megsznik, nagyon sovány, a
mibl
hogy hazai forrásokhoz nem juthatott, vagy
ismert.
Csak két dolog van, a miért dicsérheti
») Hist. Zeitschrift 1867. XVII. .328—329. 1. Magyar fordítás magyar történetírás történelme. Ford. Szinnyei József. Olcsó könyvtár 77—80. sz. 14-15. 1. :
A
^)
Deutschlands
f271— 277. «)
1.)
276.
1.
Geschichts(|uellen
im Mittelalter.
Berlin,
1870.
KKZAl ^iM<>^
»eine
sehr
MKsitl'v
KKdMKÁJA.
l(JU
Hinneigung zu doni wiedererwachten
erfreiiliche
römischen Königthiim«, továbbá, hogy felsorolja a bevándorolt
német dasz
hogy »man erfáhrt dabei auch,
és olasz nemzetségeket, és
der
sich
Adél
ungarische
reine
auf 108
Geschlecliter
beschrankt hatte«.0 Elismeri ugyan, hogy a Bécsi Képes Krónika és Mügéin
—
használta Kézait,
—
nézeténél,
más
forrást
ben
a
de
és
Sokkal
alaposabb
értekezés
war Heinrich
ismertetéssel
az
Zei
fel.
Nem
két,
a
részeket
hanem több
a
s
fel-
azt hiszi,
magyar kútfk, melyek
Erre
lO-lB-ig
évkönyvek egyes tudósításait, a továbl)iakban azon-
ban, tehát
IIL Henrik ln49-iki hadjáratától fogva
eredmény
noha az ezen rosszabb
teszik,
az
egész új
részbl, több író
azután egységesen átdolgozták.
támpontot nyújtanak neki kiírják az
melyben
és Lindner-féle felosztásai ellen
jeg}'zéseibl összeállítottnak tartja az évkönyveket,
hogy ezeket
von
fölösleges
melyekben Kézaira vonatkozólag egy
és
kérdést vet
dagegen
Ezzel
szétválasztó
Eingeborener war, muss
ein
selbst
évkönyvek Giesebrecht-
polemizált,
méltatásait
szóló
Sicherlich
bleiben.
Mügéin ein Deutscher.«^) bvebben foglalkozni. altaichi
nincs tovább Engel
hogy ezek még egy
egész fejezetre jellemz külön-
Mügelnröl
Kéza
»0b
kijelentése:
Az
használtak.-)
is
Kézairól
dahingestellt
még 1870-ben
tehát
mellett hangoztatja,
e
tudósítások kapóra
jöhettek volna
a
ezt
hadjáratokról
nem szóló
Ebbl
magyar íróknak.
tehát azt következteté, hogy az alapul szolgáh> altaichi évköny-
vek csak 1049-ig érhettek.^)
A
magyar kútfknek az
Lorenz müve alapján indul, pontos
nyát tárgyalván,
azonban más eredményre
után'')
»)
271-272. 271-2. 1.
»)
272.
>)
altaichi évkönyvekhez való viszo-
) Zur 1.
Els
sorban
is
hatá-
1.
1.
Kritik der Annalen von Altairli.
reichischen Gymnasien.
491—611.
jut.
collat i(')
AVieD, 1875.
»)
505.
«)
49íí_503.
1.
1.
Ked.
Seidl,
Z«'it«^ciiriii
Tomascliek
uud
lui-
Hartel.
di.'
..stor-
XXVII.
170
DOMAXOYSZKY SAXDOR
DK.
Mügéin a Bécsi Képes Krónika szerzje Mügéin német krónikája lehetne a Bécsi Képes Kró-
rozottau tagadja, hogy lehetne.
de lehet az
nika fordítása,
fordítása,
hogy csak közös forrást hasz-
is,
tényleg csak a Bécsi Képes Krónika
De ha Mügéin
náltak, i)
akkor sem alapulhat Kézain,
egy más forrást
is
használván a kettt
—
hogy
e mellett
még
egybeolvasztotta volna,
—
hanem csak egy közös harmadik forráson, melyet bvebben aknázott ki, mint Kézai. A három magyar kútf tehát egy közös forrást használt, a mely csak közvetve lehetett az Annales Altachenses, minthogy mindegyiknek van a többitl független átvétele.
Zeisberg elismeri, hogy az els pillanatra ugyan lehetne
azt hinni, hogy a Bécsi
Annaleseket
Képes Krónika Kézai mellett még az
használta, ennek azonban mégis ellentmondanak
is
azon tudósítások, melyek az Annalesektl eltérnek, de maguk közt megegyeznek. Ez csak harmadik, közös forrás használata révén lehetséges.
Ha
még
ehhez
hozzáveszszük,
— mondja Zeis-
—
hogy az egymásután úgy az altaichi évkönyvekbl berg, átvett, mint az attól független feljegyzéseknél megegyez, úgy csak az a feltevés lehetséges, hogy a magyar kútfk és az altaichi
évkönyvek
léteznie,
mely
egy harmadik forrásnak kellett évkönyvekbl merített és a magyar
között
az altaichi
krónikáknak forrásúi
szolgált. 2)
Zeisberg ezen fejtegetésével felvetette Kézai és az Annales
Altahenses viszonyának kérdését és reálisabb alapra fektette a már
Toldy
által
hogy Kézai
hangoztatott véleményt,
és a
bvebb
szöveg krónikák csak közös forrást használtak és az utóbbiak
nem
kibvítései az elbbinek.
e viszony bírálatával,
de
Késbb még mások
írók
miatt Zeisberg
A
beleestek
oly
már szükségesnek
magyar krónikák
senki
tartotta azt mindjárt czáfolni.
és az altaichi
viszonyának kérdését az
foglalkoztak
sem múlta fölül, st hibába, melynek tetszets volta
következtetéseinek határozottságát
késbbi
is
Zeisberg érvelésének világosságát és
évkönyvek egymáshoz való
értelmezésével
már eldöntöttnek
is
tekinthetjük.
Inkább általánosságban, semmint kozott Kézaival Fejérpataky ')
503.
1.
2;
504.
1.
László
is
részletkérdéssel
foglal-
az Árpád-kori
iroda-
:
KtZAl sl.MON MEsiLK KH(»MKÁJA.
lomról Írott
eltte e
nem teti
kat
mvében.
téren
—
ismert,
Összefoglalta az eredményeket, melyeket
de
egyes
kivéve
Zeisbergéit,
m
még
tartalmát, felemlítve mindjárt a hibá-
mint
hypothesiseket,
dolgokat
bizonyított
néha pedig sokkal önállóbbnak
említ,2)
melyeket
Szabó Károly nézetéhez csatlakozott. Ismer-
igen alaposan a is.
—
elértek, és
171
tekinti
és
a
jellemzi
krónikát, mint a milyen az a valóságban.'^) Nevezetes, hogy a
Sambucus-codexet az
is
a Kézai-kéziratok közé számítja.^)
késbb Marczali Henrik tért vissza e kérdésre Árpád-kori kútfkrl írt, a Tudományos Akadémiában a Két
évvel
Vitéz-díjjal kitüntetett könyvében.-^)
foglalta
össze,
de
Az
eddigi
eredményeket
mindenkinél határozottabban hangoztatta,
különösen az altaichi évkönyvekhez való viszony alapján, hogy
Kézai
és a
többi rokon krónika egy közös sforrásra (nemzeti
krónika) vezethet vissza,
A
kivonatolta.
viszonyára
vonatkozólag
—
mint Zeisberg, noha seit
nem
s
hogy Kézai ezt a közös sforrást
magyar kútfknek
ismerte.*^)
Az
az altaichi évkönyvekhez való
ugyanazon eredményre
tehát a mint
látszik
—
jutott,
Zeisberg fejtegeté-
egész különbség csak az, hogy
magának
Kézainak az annalesekhez való viszonyát is meghatározta. Annak bizonyítása, hogy Kézai az sforrásnak csak kivonata, különösen azért birt nagy fontossággal, mert különben a többi krónikák mindazon adatait, melyek Kézaiban nincsenek benn,
elvetendknek lehetne
tartani, a
mint azt Endlicher
állította
is.
Marczali tehát emellett felhozza els sorban Toldy egyik érvét
hogy Kézai az ágostai csata leírásánál egyenesen polemizál a másik
krónikával,
másodsorban
új
collatiókkal bizonyítván, hogy Kézai
argumentumokkal
Aba
és
h'p
fel.
Péter történeténél
használja az altaichi évkönyveket, de a Budai Knniika szövege
—
Irodalmunk az Árpádok korálcm. Budapest, 1878. 83 91. 1. 1*1. hogy Olaszországban tanult 83. 1. s hogy térített a kunok
')
*}
közt. 84.
1.
ri. a
')
nél 88.
1.,
«) •1
40—48. ")
hún-magyar rokonság
stílusnál 90.
ttirtéuetc'iiél
85.
1.,
:i
ii.ni/ftségek-
1.
89—90. 1. A magyar történet kútfi
az
Árpádok korában. Budapest, 1880.
1.
Maga
is
mondja:
hiazsziik, alig fzáfolható
>Megkisértjük
okokkal.*
Id.
fiinrk
mii. 41.
1.
kimutatá«!;tt
m
niJTit
«
1
/
DOMANOVSZKY SÁNDOR
DR.
2
mindig közelebb áll az eredetihez mint Kézai, a ki az altaiclii évkönyvekbl csak olyat vesz át, a mi a Budai Krónikában megvan és azt is rövidítve. Harmadik érve pedig, hogy »a hol a krónika mondai elemeket sz az Annalesek szövegébe, mint p. 0. az Ab a sírjánál történ csodák leírásánál vagy etymologizál, mint a veszett német nev csatatér elnevezésének magya-
majdnem
rázatánál, Kézai híven követi,
Ervei Zeisberg
megegyeznek
alapjában
tehát
hangoztatott
által
Marczali conclusiói
is
szórói-szóra.
megegyeznek.
már korábban
a
Zeisberg
valamint
érvekkel,
A
fontos eltérés
és
azonban
Zeisberg nézetétl, annak hangsúlyozása, hogy Kézai ezen közös
—
alapforrásnak,
kában hitele
látja, is
—
bizonyítva van.
A mü
önálló
—
zetést tartja
Marczali meglehetsen
részeit
egynehány adaton
szorítja össze, felsorol,
melynek fennmaradt szövegét a Budai Krónimi által a bvebb szövegezés
csak kivonata,
Kún
csak a
—
kívül,
szíik körre
melyeket egyenként
László korának történetét és a beve-
eredetinek, bár ez utóbbinak, valamint az egyes
adatoknak önállóságához
is
még
sok szó férhet.
évkönyvekkel való
ismertetésnek az altaichi
F érdeme
collatié és a
az
m
értékének helyesebb szinben való feltüntetése, noha az appen-
még nagyobbra becsüli igaz értéküknél. Különös azonhogy a kútf helyes megbírálása mellett a Sambucus-
dixeket ban,
codexrl mégis azt ajánlással
állítja,
hogy
»a III. Lászlóhoz szóló
az
kezddik ugyan, de hiányzik belle
az appendix és
1342-ig folytatódik«.i) Bírálói részérl Paider Gyula,
ki
különösen az Anony-
musról szóló fejezetet ersen támadta, a Kézairól szóló fejenem foglalkozott, de annál inkább kiterjeszkedett erre
zettel
Alfohs Huber Marczali is
megjelent,^)
mve
ugyanis 1882-ben német nyelven
így a német írók
s
is
megismerkedhettek a
forrástanulmányok terén elért eredményekkel. Huber ^) Marczalinak szorosan Kézaira vonatkozó nézetét ^)
Marczali
2;
Marczali
id. :
m,
40.
1.
ÜDg-arns Geschiclitsíiuellen im Zeitalter der Árpádén.
Berlin, 1882. ^)
Mittheilungen des
Instituts
für
forschung, IV. Innsbruck. 1883. 128-137.
oesterreichische 1.
Geschichts-
KÉZAI SIMON .ML^^tK KKt».MKÁJA.
czali
ama
régibb
O
Mar-
álláspontot.
mely Kézainak
szerkesztést,
é
érint kér-
közvetve
Marczalival szemben más
el
ugyanis
Kézait
némely,
csak
teljesen elfogadta,
désben foglalt
1
és
a
krónikának közös alapforrása volt (nemzeti krónikaj, Géza korában keletkezettnek véli. Huber ellenben az erre V(jnatkozc) érveket nem tartotta elég erseknek s a krónika els többi
II.
szerkesztésének korát inkább csak II. Endre,
vagy
éppenség-
V. István idejében
volt hajlandó látni. ^ Ugyanazon idben egy másik német tudós SteiwJnrff is hozzászólt a magyar kútfkhöz, szintén az altaichi évkönyvek-
gel
kel való
viszony
Zeisberg
már
hogy
czáfolt,
Kézait
krónikák
de beleesett azon tévedésbe, melyet
alapján,
t.
a l)övebb szövegezés
i.
használták,
és
még
E
kiaknázták az altaichi évkönyveket.
ben abban
azonkívül
magyar
önállóan
is
tévedésnek oka külön-
hogy a magyar kútfk egymáshoz való viszo-
rejlik,
nyát illetleg Lorenz ismertetése után indult. 2) hibájába
Steindorff
támadta értekezés,
—
melyet
következtetései
esett
valamint
Marczalit,
írójának
Rademachi'r
Huber
alapossága
tehetnének,
becsessé
—
hogy már kiindulópontja hibás
szenved,
gyakran ferde logikájú.
és
azon s
ki hevesen
is, is.
Marczali Kéza
sei
wir
nachstehenden
Redactionen,«*)
De
sokszor
nagy
ezen helyes
hibában
hogy azonkívül
Maga mondja: »Xeuerdings
diese besászen
de ettl Krónikát
'^)
birálatát
is
bebauptet
nur Auszug aus einer álteren Chronik. und noch
in
der Ofener Chronik und den ihr
épen
ezt
akarja
megczáfolni,
mindig a sokkal bvebb Bécsi Képes szembe Kézaival, s azt bizonyítja, hogy Kézai
kezdve
végig
állítja
—
nem lehet a Bécsi Képes Krónika kivonata, olyat a mit sem Marczali sem Huber nem állított, — és teszi ezt annak daczára, hogy tudja, hogy a Budai Krónika jóval rövidebb a M
135.
')
Steindorli
Lripzig, 1881.
1.
I.
:
Jahrbücher des Deutschen Koichs unter Heinrich íll. Aveutiu Studien, 3. VerhUltuiss zu einigeii 1.
437—451.
unfíarÍ8tlien Geschichtswerken. ^)
Rademacher
*)
381.
447
— 451.
1.
Zur Kritik Ingarischer Cxeschichisíiuellen. Forschungen zur Deutschen Geschichte. XX\'. (íöttingen, 1885. 381 — 40Ö. 1. 1.
:
174
DK.
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Bécsi Képes Krónikánál. i) Marczali érveit
hatóknak,
hosszan
és
czáfolja,
Krónika kivonata lehetne, mondákkal interpolálták, használta
ismerte,
írója
bizonyítja,
hogy
és
és
nem
tartja elfogad-
hogy Kézai a
hogy
a
bvítette
Bécsi Kézait,
Képes késbbi Krónika
Bécsi
ez utóbbit
Képes Kézai
mellett
Az
pedig önállóan használta az altaichi évkönyveket.
altaichi
évkönyvekkel való összehasonlításból azt a következtetést vonja le,
hogy a »Gesta Hiingaroriim« (Kézai krónikája) egy régibb alapszik, a mely már Reginót és az Annales Altachen-
kútfn
seseket
Anonymusnak nem lehet azonos
használta, másrészt pedig
is
Krónikának
forrása,
és
a mely
és
a Budai
az 1358-iki
(Bécsi Képes Krónika. 2) Igyekszik meghatározni, hogy a közös sforrás mit tartalmazhatott, iratási idejét pedig
krónikával
a
XIY.
század elejére
teszi. ^)
Értekezésének második részében a magyar kútfkhöz
való
^)
az altaichi évkönyveknek
viszonyát akarja tisztázni.
Maga is Anna-
azt állítja, hogy Kézai csak ott tartalmaz helyeket az
lesekbl, a hol azok a Bécsi Képes Krónikában
hogy
tudja,
a
is
megvannak,
Bécsi Képes Krónika szorosabban ragaszkodik
az évkönyvek szövegéhez,^) és mégis oda concludál, hogy »Keza
demnach
steht
einem ganz anderen Yerháltnisse zu den
in
Deutschen Annalen dass
er
als die
Bilderchronik. Alles spricht dafür,
Annalen nicht unmittelbar kannte,
die
ihm entweder
in
einer
sie
wurden
Ableitung bekannt, oder er fand
sie
schon in seiner Ungarischen Yorlage verarbeitet. Anders verhált es sich mit der Bilderchronik. Ihr verfasser
muss für den
') Der Bericht (der Bilderchronik derselben ist viel breiter, immer mehr Episoden schiebt sie ein, welche übrigens im Chronicon Budense
zum
Theil feblen. 384. 2)
388.
1.
'")
392.
1.
1.
Die Ungarischen Chrouiken und die Altaicher Annalen. Az I. rész czíme Simon de Kéza und die Chronik von 1358. ^) dass Keza Beziehungen zu denselben nur dann hat, wenn sie sich auch in der Bilderchronik finden, und dass sich diese, geringfügige Ausnahmen abgerechnet, enger an die Annalen anschliesst. 398. 1. és wo Annalen und Bilderchronik übereinstimmen, wáhrend sich bei Keza nur geringe Anklánge finden; zuweilen fehlen ihm auch jené *)
:
.
.
.
.
.
Stellen ganz.
.
175
KÉZAI SIMOX MESTER KRÓNIKÁJA.
Zeitraum von
— 10-15
Hogy a
selír nalie
még jobban
dolgot
benutzt
cleutsche Quelle
eine
Text den Annalen
habén, derén 8elbst.«\)
1040
c.
stand, oder diese
hozzájárul
complikálja,
Ehrenfeuchter nézetéhez, hogy III. Henrik magyarországi had1046-ik évig Németországban egy dicsít
járatairól egész az
nem
költemény forgott kézen
(a
nek), a melyet azután az
Annales Altahenses
rövidítve
eseményekkel
helyi
és
versformát
bvítve,
tartja szükségesis
kissé
felvett,
másrészt
pedig
a
magyar kútfk is használták, még pedig Kézai egy közvetít magyar krónika alapján, a Bécsi Képes Krónika ellenben közvetlenül
végül
is,
Aventinus eltt
pedig
ez
is
feküdt
a
Bécsi Képes Krónikával egyetemben.^)
bonyadalmas hypothesise míg egyrészrl nagyon erltetett, másrészrl Zeisberg és Marczali fejtegetései Rademaclier
után fölösleges keltett e
e
és valószíntlen.
viszhangot,
nézet
s
Magában Németországban sem Monumenta
IíeÍ7iemann^^) ki a
Germaniae Historica részére állította össze az Árpád-kori magyar kútfkbl a szemelvényeket, Rademacher véleményét egyszeriien elvetette, utalván arra, hogy Kézai máshol felületesen kivonatolja az eltte
fekv
alapforrást.*)
igen
is
Heinemann
Kademacherrel ellentétben
helyesen választja szét a Budai és Krónika családját,^) és az els, a ki a Sambucus-codexet a Budai Krónika családjához számítja, st az összehasonlításoknál ])elle veszi a Budai Kr(>nika családját a Bécsi Képes
képvisel szöveget.") Kézaira vonatkozólag közös alapforrást fogad ricustól átvett helyekkel
ban
csak
399.
is
és az
melyet
a többi krónikával
ezen nézetét a Reginóból és Albebizonyítja.")
Gesta Hungarorumra
a
hunok történetét tekintette,
el s
A
közös forrást azon-
fogadta
el
Heinemann, a
appendixeket elleniben Kézai müvének
azután
a
többi
knniika
innen
vett
át.
1.
«)
405.
')
Heinemann: Zur Kritik rngarischer
1.
Archiv. XIII. Hannover, 1887. *)
66.
*)
64—65.
•)
65.
1)
67—68
1. 1.
1.
és
71—72.
1.
Hl— 74.
1.
Geschichts«iuelleu.
Neues
1
/
A
6
DO.MAXOVSZKY SÁNDOR
DK.
.
liúnok' története
mert
eltt,
század
a Kézainál ságul azt
—
szerinte
nem
akkor vette csak
Es
található alakot.
is
is,
—
—
a Nibelimgen-monda
hozza
e mellett
hogy a Sambucus-codex
der Chronik des 14. Jahrh.«
keletkezhetett a XIII.
fel
—
élén
fel
bizony-
»die ál teste E-edaction
Kézai bevezetése
áll,
és
hogy csak a húnhistória végétl kezdve tér el ezen codex szövege wenn mondja Heinemann, Kézaitól. »Es wáre auffalend, der Verfasser der Chronik von 1330, der die verlorenen Gesta
—
Hungaroriim kannte, schon
letzteren
Hiinnengeschichte, wenn
den
sie in
nicht diesen, sondern der Bearbeitung
stand,
Keza entlehnt
des
die
—
Keza
hátte.
ist
alsó der selbststándige
Ver-
.«0 Csakhogy azt Heinemann hogy a hunok története Kézainál és az sforrásban egyenl lehetett; azaz, hogy Kézai eleinte egész terje-
Hunnengeschichte
fasser der is
.
.
elfelejtette,
delmében
írhatta
át
alapforrást,
az
írásba, — mint
belefáradva az
s
esetleg
annyi középkori
csak
azután,
—
kivona-
iró,
A
míg pedig ennek lehetsége nincs megczáfolva, addig Heinemann véleménye nemcsak mintolt,
hogy munkáját könyítse.
hanem még csak nem
den reálisabb alapot nélkülöz,
is
való-
értekezését
már
szín.
Paider
így és
magyar
a
használt
is
fogása
szerint
rövidebbre saját
Heinemann
ugyan a liún de mindkettt már a Kézai által
Az
egyesítettnek tartja.
appendixekre
helyesebb Pauler nézete, a mennyiben szerinte
Kézai az azokban önállóan
ki
írótól eredettnek vallja
történetet,
alapforrásban
vonatkozólag
nem
Gyula,^)
különböz
ismerte,^) két
foglalt
adatokat
szerkesztette.
—
fogta,
kissé
hol
A
csak
stílust
változtatta Kézai,
pedig
az
—
hordta, de
Pauler
fel-
elbeszélést hol
adatokkal bvítette, egészen
üj
munkájának azonban csak
együvé
ugyan
Kún
László
uralkodása els
nyolcz esztendejének története tekinthet.
A
legutolsó
b
tanulmány,
mely Kézaival
foglalkozik,
Kaindl csernovitzi egyetemi tanár tollából való. Kaindl az Archiv für österr. Geschichte-ben a magyar kútfkrl tanul73—74. 1. A magyar nemzet története 1893. II. 487-491. 1. 'j
2)
pest,
3)
id.
mií II. 785.
1.,
az Árpád-házi királyok alatt. Buda-
47. jegyzet.
KKZAI SIMON' MESTEK Kl'.oMKÁ.IA.
•
1
M
mánysorozatot közölt, melyben minduntalan visszatért Kézaira is.O Sajnos azonban,
hibába esett
magyar-lengyel
indulván
értéktelen
lehetetlen fel-
hogy ennek
ír(')ját
magyar emberek, még pedig
szláv-
esztergominak tarthassa, és e krónikának króni-
és
dönt
káink rokonságának megállapításában
mindinkább
doníthasson,
Ama
ki.
megkülönböztessen,
is
nemzeti önézettl duzzad(3
magyarnak
teljesen
hogy ebben a férczmüben egy
kedvéért,
magyar krónikarészt
kiindulásnál nagy
a
szempontjálj(')l
kr(3nikáb('>l
fenntartása
tevések
már
hogy Kaindl
knniikák
a
:
jelentséget tulaj-
a kérdésbe
belebonyol('»dik
s
mind
végzetesebb hibába esik.
Hogy krónikáink XI. soványságát debbikét,
iparkodik kimutatni azt
Heinemannak tehát
ezt illet
érveket hoz
líj
fel,
legeredetibbnek
a
kell
hogy a bún
is,
vetera
szerinte
a
XI.
mve.
tartja helytálh')knak,
század
nem ersebbek.
Kézai
bizonyítja
Kaindl tévedése
voltát.
Ezért
Kézai
a melyek azonban szintén
Ez azonban még nem eredetibb
feltüntetnie.
liist(')ria
maga sem
érveit
(Gesta vetera)
a kn'mikák legrövi-
fenntarthassa,
nézetét
illet
Kézait
századi forrásának
krcniikájának
complikábklik.
is
végéig
A
Gesta
minthogy pedig a
ért,
kr()nikák IV. Lászlóig legalább nagyjában megegyeznek Kézaival, nemcsak a hnhistóriát, hanem a Kálmán utáni részt is Kézainak tulajdonítja, tagadván még azt is, hogy közös for-
rásból eredhetnének. Ezt bizonyít('> érvelésében pedig csak azt
a ki
nem elégít
V. István halála
bizonyítékot
után
hozza
hogy
fel,
keletkezhetett, a
midn
ez
irat csak
Kézaival egy-
korú eredet.
A
közbees részt Kaindl szerint Kézai a Gesta veteráb(')l máshonnan vett adatokkal még bvítve azokat. A más
írta ki,
források közt szerinte legnevezetesebbek az altaichi évkönyvek,
melyeknek knmikáinkhoz
val('»
viszonyát
macher álláspontjára helyezkedik, hogy
már
ezeket,
s
a
bvebb
szövegek
külön felhasználták. Bizonyítékai
Kézait itt
*)
i.
is,
sem
annál kevésbé, mert fbizonyítéka, hogy a
1894,
illetleg t.
ki
is
az annaleseket
állják
meg
1899., St.
III-IV.
IX— XII.
DOMANOVSZKV
:
1895., St.
V— VI.
1m<»8..
St.
a legnagyobb fáradt-
VII. IH98.,
St.
1900.
KtZAI KRÓNIKÁJA.
is
helyöki't
Studien zu den ungarischen Ge8chichts<|uellen. Wien. Studie
St.
Kade-
Kézai használta
PJ
I
— lí.
VIÍÍ.
178
DOMANOVSZKY SÁNDOR
Dli.
meg
Sággal írta
az
hn
els
De
fogta
helytelenül
viszonyát
A
is.
Monachus
legendáknak Kézaihoz való
bvebb
kell
hogy a
in Beel
fit
hogy Gellért bakonybéli remetéskedése csakis
és
István
elfelejti.
is azt állítja, hogy Kézai azt Appendix bevezetésében mégis kény-
legendájáról
használta, de az
legenda hatását,
a
észrevenni
telen
használta,
ügy Kézainál, mint a krónikákban
a legenda révén juthatott krónikáinkba, Sz.
nem
szövegezés. Azt,
Deinde Pannoniam ingressus
szavak
diutius eremita«
még nem
meg
prius fuerat de Rosacensi abbatia, que est de
territorio Aqiiilegie.
megvannak,
a
fel
elégedhetett
és felületes kivonatolással.
Gellért legendát szerinte Kézai
de használta Kézai mellett a »qui
nem
históriát, az
krónikájának más részében futólagos
így ahhoz a kibúvóhoz
s
menekülnie, hogy az Appendix, mert a Sz. István legendát
az állítás
nem Kézai mve. És hasonlón
eredetileg
használta,
téves az
hogy az Imre legenda hatása sem észlelhet Kézain.
is,
Kaindl
ilyen kép
állítván
fel
nézetét Kézai keletkezését
illetleg, hypothesisét teljesen összebonyolította.
A
Gesta vete-
rának, melynek forrásai Regino és az Altaichi évkönyvek,^) két
meg bvebb
szerkezetét különbözteti
a másikat Kézai és a
használta
mellett
;
ezek
az egyiket krónikák.^)
forrását,
Anonymus használta, Anonymus a Gesta
Eeginót
a
is;^)
nemzeti
krónika pedig Kézai mellett elvette ennek forrását, a Gestát, ezek
az altaichi évkönyveket és a magyar szentek Végül a Bécsi Képes Krónika a nemzeti krónikát Kézait is használta.^) S mind e kijelentések csak arra-
forrását
legendáit.*) is
és
hogy támogassák azt a gyenge lábon
valók,
a
hn
história
Természetesen érezzük
a
s
álló tételt,
vele krónikáink eredeti szerkezete
ennek
zavarnak
a
szomorú
hogy
Kézai müve.
következményeit
Gestákra vonatkozó következtetéseknél
és a króni-
kák egymáshoz való viszonyának megállapításánál is. Kézai származásával legújabban CsánJci Dezs foglalkozott, a ki a Századok 1903. évfolyamában »Kéza« czímen »j
Studie VIII. 309.
2)
Studie VIII. 245, 255, 272, 303.
3)
Studie VIII.
236—44
')
Studie VIII.
236.
•'•';
Studie VIII. 292.
1.
1. 1.
ós
1.
IX. 388.
1.
179
MKSTKK KlJnMKA.IA.
KKZAI SIMON
Paulernek a krónikásról küzült adatait.
egészítette ki
1339-iki
családtagok
a
osztozkodási
melyeket maguk esztergommegyeieknek mondanak
Komárommegyében
es
pestmegyeiek
])irto-
ma Fehér-
tehát a megyehatárok
feküsznek, hogy
A
azóta változtak.
itt
bir-
levelében említett
pestmegyei Kéza. Csánki kimutatta, hogy a Básztélyek kai,
kiin-
Renold
dulási pont a dürnkruti csatában említett Boztehi toka,
A
minthogy akkor
viszont,
Pestmegye messze belenyúlt a mai Fehérmegye testébe, a mai Fehérmegyében keresendk. S hogy ezek, s velk együtt Kéza tényleg itt volt, azt Csánki két 1369. és 1372. évekbl való oklevéllel bizonyítja
rainak
leírásánál
utat
említi.
is
;
különösen az utóbbival, mely Bicske hatá-
Kéza
a
Ez
földét
Kézáról Bicskére vezet
és
a hely pedig megfelel a mai
Kinza pusztá-
nak, a Básztélyok törzsbirtokának, a mai Yásztély
pusztának
tszomszédságában. Pauler és Csánki véleményével egyezik Karácsonyi Jánosé a
is,
a
ki
minthogy e
» Székelyek
eredete
Erdélybe
és
tanulmányban birálata alá
czímü
veszi
a
települése^
való
hn
krónikát
is,
Karácsonyi
ez a székelyeket a hunoktól származtatja.
tekintetben arra az eredményre jut, hogy krónikáink e része
késbbi
sokkal
kelet
semhogy
lévén,
a
linok
történetét
ismerhette volna és igen sok helyt eltorzítván az eseményeket,
nem
hitelt
szöveg
kell a
Az
érdemel.
keletkezésére figyelmet,
s
hnhist(')riának
érvek
azt
kétségtelen
a
nem
hogy
legrégibb
val('>,
hn
a
vetett
tényt,
krónikánknak
mint
ép
totta azon bizonyítékokat, melyek szerint a
—
nem
szövegösszehasonlításokra
és
mellzve
úgy, reconstruálható szerkesztése V. István idejébl
szerkesztésben
azonban
felsorolásában
összeállí-
történet
—e
század végénél korábbi.
lehet a XIII.
Csakhogy a bún krcmika keletkezési korát akarván megállapítani, tudnunk kellene, hogy az V. István korabeli író mit változtatott azon? Ennek ösmerete nélkül mindig csak az V. István kori szöveg áll elttünk, a melyrl korántsem hihetjük,
A
hogy
kor
a
viszi
magyar
húnhistória
rá Karácsonyit,
magyar krónikát Kézai
eredeti
szerkesztése
hogy a húnhistóriát
szellemi
termékének
s
az
volt.
egész
tartsa s ennek
l)izonyítására helyi argunientumokat hoz fel: hogy Kézai Csánki szerint a
fehérmegyei Kinzáról
vah'í,
s
hogy a szövegében emlílü*
DOMANOVSZKY
180
nemzetségek
tett
De
a Dunántúl voltak birtokosok.
is
szerkesztésrl
korabeli
az y. István
KÉZAl KllÓNlKÁJA.
:
ál],
ez is
a mely tényleg
túl-
nyomón dunántúli vonatkozásokat tartalmaz, vagy mert szerzje dunántúli volt, vagy mert a magyar történet els szakasza
fleg
játszódott
itt
Az elbbi
is.
seihez
csatlakozva,
nem
Sebestyén Gyula és Bleyer
Kézai-kérdést
a
Érintették
Jakab
le.
Pauler, az utóbbi
Karácsonyi fejtegeté-
azonban
adatokkal
önálló
tekintetben
e
gazdagították az irodalmat.
Ezek
már
után
csak
kedvéért
teljesség
említem
fel
Losonczi Lajosnah Kézai latinságáról írott nyelvészeti tanulmányát,^) melynek hibája a hasonló irányú más krónikánkról írt
tanulmányokkal együtt
hanem
egyes részek közt,
az,
hogy nem különböztetnek az
fekv
az elttük
szerkesztésben egy-
séges nyelvhasználatot látnak.
Végül meg Endlicherét a
említenem Kézai két utolsó kiadását:
kell
Monumenta Arpadianahan
Fontes Domestici^)
kútf
bírálatára
nyos
Akadémia
czím gyjteményében,
nem
kiadott
Floriannsét
a
melyek azonban a
Magyar TudomáMagyar Honfoglalás Kútfit,
terjeszkednek
által
és
^)
ki,
és
a
melyek szintén közlik Kézainak hún históriáját és a honfoglalásra vonatkozó részét Marczalinak régibb nézetein alapuló, de leginkább csak akrónikák kéziratait illet bevezetése kíséretében,''')
továbbá Császár Mihály újabb (de nem ^)
Sebestyén
húnmonda germán ^)
:
Honfoglalás mondái elemei. 13.
Ludovicus Losonczi:
teljes) Kézai-fordítását.'')
272—279.
I.
1.
Bleyer
A magyar
:
1.
De
Simonis de Keza Chronicorum latinitate.
Késmarkini. 1892.
nem
^)
Monumenta Arpadiana
*)
l'ontes Domestici. II. Pest. 1862.
6)
472—475.
«)
Császár bevezetése Marczali, Pauler és Horváth Cyrill nézeteinek
Gallii.
1849.
1.
sikerült összeolvasztása.
temes
St.
munkák
Összefoglaló
Magyar Encyclopadia a
korabeli
(1872)
czikkelyei
kutatások
:
az Egye-
eredményeit
foglalta össze. A BeÖthy-fcle Ke'pes Irodalomtörténetben Marczali foglalta össze régibb kutatásait. Horváth Cyrill irodalomtörténetében értékénél többre becsüli Kézai munkásságát s fleg nemzeti jelent-
kifogástalanul
ségét
emeli
ki.
A
Magyar
Lexikon czikkelye alapján
írók Élete
készült.
és
Munkái
czikkelye
a
Pallas
Sándor
DB
Do.nanovszky,
924,
Kezai Si.non lestar krónikája
Y./J^DG
PLEASE
CARDS OR
DO NOT REMOVE
SLIPS
UNIVERSITY
FROM
THIS
OF TORONTO
POCKET
LIBRARY
