HINCZ GYULA FESTMÉNYEINEK ÉS RAJZAINAK.
DOMANOVSZKY ENDRE SZŐNYEGEINEK ÉS T E R V E I N E K .
ERDEY DEZSŐ SZOBRAINAK
KIÁLLÍTÁSA KENDEZTE :
ERNST ENDRE
AZ ERNST-MÚZEUM BUDAPEST,
KIADÁSA
1938 JANUÁR
HÓ
ELŐSZÓ Eredeti művész maga külön világát t á r j a fel a kollektiv kiállítás, melyet Hincz Gyula m u n k á i ból rendez az Ernst Muzeum. Az újszerűség nem állítja könnyű feladat elé a nagyközönséget. U j nyelvet kell megtanulni, mikor e művész m u n kái elé lépünk, bár a mai művészi törekvések formanyelvének rokonságát lelhetjük itt fel. A kubizmus és expresszionizmus szinte már kollektívvé átalakult hangzatai, továbbá az absztrakt felfogás f o r m a m ó d j a kisért ez összefoglaló és eredeti festő alkotásaiban. Hincz egyike azoknak a várt tehetségeknek, kik a mai kor nyelvén m o n d j á k el a mondanivalójukat a természetről, az életről és saját fantáziás álmaikról. Természetes, hogy mint az u j a b b művészet minden reprezentánsához: Hinczhez is hiányzik a távlat, mely az esztétikai Ítélethez biztos alapot n y ú j t h a t n a , kétségtelen azonban, hogy egy kivételes erejű és tehetségű fiatal művész jelentkezése e kollekció. Hincz Gyula született Budapesten 1904-ben. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte Rudnay, m a j d Vaszary vezetése mellett. 1929-ben a Tavaszi Szalon kiállitásán a Szinyei Társaság Nemes Marcell-féle utazási ösztöndiját kapta. Ugyanakkor tagja lett a Kut művészi társaságnak. 1929—30-ban a szentendrei művésztelepen dolgozott. 1930—31-ben Rómában mint állami ösztöndijas végzett tanulmányokat. J á r t Párizsban és Berlinben, utóbbi helyen kiállítást is rendezett. Gyakori résztvevője itthon a Kut és egyéb kiállításoknak. A Szépművészeti és Fővárosi Muzeum vásárolt tőle képeket. 1937-ben a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai dijával tüntette ki, Mécs László verseit illusztráló kőrajzait. •x3
Másik kiállitónk Domanovszky Endre, született Budapesten 1907-ben. Gimnáziumi érettségije után 1926-ban a Képzőművészeti Főiskolán 6 évig Glatz növendéke, majd tanársegédje. 1929-ben a Tavaszi Szalon-ban állit ki először, az évnek októberében pedig az Ernst Muzeum-ban külön teremben m u t a t j a be munkáit, melyek naiv klasszicizmusukkal sikert aratnak. 1935-ben másodszor jelentkezik egy kollektiv kiállitásával, de ekkor már változott a stilusa, egy vizionárius festőibb jelleg váltja fel a hidegebb, tárgyiasabb előbbi kifejezésmódját. 1929-ben a főváros ösztöndiját, 1931-ben a Balló Ede 1000 pengős dijat, a Műcsarnokban rendezett Ill-ik nemzeti kiállitáson a Jellinek-íéle 600 pengős dijat kapja. 1935-ben intenziven kezd gobelin-tervekkel foglalkozni, ezek szövését feleségével együtt végzi. Ezekben olyan megoldást keres, mely a tematikus tartalom mellett a szőnyegszövés szelleméhez és stilusához alkalmazkodik. Nem akar piktúra lenni, hanem a felhasznált anyagtól diktált hangulat, szigorúan nem körvonalazott történet, melynél fontos szerepet játszik a dekorativ cél. Szerencsésen stilizálja motivumait, korunk szelleme tükröződik bennük keresésével, bizonyos fokú naivitásával, de barbárságával is — ha a régi gobelinek tulkulturált stilusával a k a r j u k őket öszszehasonlitani.
Szobrász kiállitónk: Erdey Dezső, Istvánföldén született 1902-ben. Szegeden a gimnáziumban érettségizett, a Képzőművészeti Főiskolában 1920ban Radnainak, majd Szentgyörgyinek a növendéke. 1925-ben egy esztendőt tölt Párizsban állami ösztöndijjal. 1924-ben késziti Vízhordó Fiúját, mely a Székesfőváros Rökk Szilárd diját kapja s a Stefánia-uton került felállításra. Narcissus cimü szobra a Műcsarnok aktkiállitásán az ifjúsági dijat, Női akt gyertyával pedig 4
1928-ban a Rothermere dijat nyerte. Hadiemlékei Bicskén, Baracskán, Vácott és Sóskúton vannak kivitelezve, Sajószentpéteri hadiemlékpályázaton a Művészeti Tanács több m u n k á j á t dijazta. A Kormányzó Őfőméltóságának mellszobra a párizsi világkiállítás magyar pavillonjában volt kiállitva. Erdey Dezső plasztikája a háború utáni generáció művészeti törekvéseinek szellemében egységesebb és tisztább kifejezésre törekszik. Tul a forradalmi keresésen, a próbálkozások kataklizmáiból kikerülve, egy higgadtabb konstruktiv vágy jelentkezik munkáiban. Nagy problémája a mai épitészettel közös platformra, összhangzásba jutni.
5
ELSŐ TEREM I. DOMANOVSZKY E. Szőnyegterv I. Pasztell és vizfestmény ,2. — Szőnyegterv II. Pasztell . . . . 3. HINCZ GY. Kuporgó. Tollrajz . . . 4. DOMANOVSZKY E. Szőnyegterv III. Olaj-pasztell 5. HINCZ GY. Pihenő akt. Ceruzarajz . 6. DOMANOVSZKY E. Szőnyegterv IV. Pasztell . 7. HINCZ GY. Tanulmány fej. Mgt. 8. — Fekvő akt. Tollrajz 9. DOMANOVSZKY E. Fürdő. I. Pasztell 10. HINCZ GY. Alaktanulmány I. Tollrajz II. DOMANOVSZKY E. Szőnyegterv V. Pasztell 12. HINCZ GY. Ülő nő. Ecsetrajz. Mgt. 13. DOMANOVSZKY E. Tavasz. Pasztell . 14. HINCZ GY. Táncosnő. Ecsetrajz . . . 15. — Álló akt. Ecsetrajz 16. — Támaszkodó. Tollrajz 17. DOMANOVSZKY E. Barátnők. Pasztell 18. HINCZ GY. Akttanulmány II. Tollrajz. Magántulajdon. 19. DOMANOVSZKY E. Fürdő II. Pasztell 20. HINCZ GY. Estélyi ruhában. Tollrajz . 21. DOMANOVSZKY E. Vizhordók. Szőnyegterv. Pasztell 22. HINCZ GY. Ruhás tanulmány. Ceruzarajz 23. — Heverő. Tollrajz 24. DOMANOVSZKY E. Forrás. Szőnyegterv. Pasztell 25. HINCZ GY. Mozdulat. Tollrajz . . . 26. DOMANOVSZKY E. Zenélő. Pasztell . 27. HINCZ GY. Tanulmány. Tollrajz . . 28. DOMANOVSZKY E. Virágszedő. Szőnyegterv . . .
6
70.— 40.— 60.— 100.— 60.— 40.— 70.— 50.— 50.— 100.— 50.— 80.— 60.— 80.— 100.50.— 60.— 100.— 80.— 100.— 80.— 80.— 80.— 80.— 80.—
HARMADIK TEREM 45. DOMANOVSZKY ENDRE. Furulyás szőnyegterv. Pasztell 100. 46. HINCZ GYULA. Tájkép szekérrel. Vizf. 100. 47. — Vásár. Vizfestmény 100. 48. — Lila Balaton 120. 49. DOMANOVSZKY ENDRE. Tánc. Szőnyegterv. Pasztell 100. 50. — Falu. Szőnyegtervrészlet. Pasztell . 150. 51. — Borjú. Szőnyegterv. Pasztell . . 150. 52. — Táncosnők. Szőnyegterv. Pasztell . 100. 53. HINCZ GYULA. Domboldal. Vizf. . . 100. 54. — Gulácsi hegy. Vizfestmény . . . . 100. 1 55. — Csendélet. Vizfestmény 00. 56. DOMANOVSZKY E. Napkelte. Szőnyegterv. Pasztell 100. 57. HINCZ GYULA. Csendélet 300. 58. — Csendélet. Pasztell 250.
NEGYEDIK TEREM 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.
HINCZ GYULA. Park 800. — Kékes fák 600. — Bánya vörös éggel 600. — Rideg ormok 600. — Országút 800. — Fésülködő 600. — Virágok 500. DOMANOVSZKY ENDRE. Falu. Gob. 2500. — Halász. Szőnyegterv. Pasztell . . . 250. HINCZ GYULA. Anci vörös ruhában. Pasztell 700. 69. — Panoráma 250.
119. DOMANOVSZKY ENDRE. Muzsika. Gobelin — Forrás. Gobelin 120. HINCZ GYULA. Madarak a Balatonon 121. — Anci virágos ruhában. Magántul. 122. — Gémeskút a Balaton mellett . . .
500.— 500.— 800.— 800.—
A HALLBAN ERDEY DEZSŐ: 123. Horthy Miklós Őfőméltósága mellszobra. Ára bronzban 124. Varkocs György várkapitány. 125. Siremlék-figura. 126. Tányért tartó fiu. Bronzban . . . . 127. Gyertyát tartó leány. Bronzban . . 128. Vízhordó fiu. Bronzban 129. Nárcis. Bronzban 130. Dr. Réczey Imre arcmása. 131. Leányfej. Gipsz. 132. Miska. A székesfőváros tulajdona. 133. Iván. 134. Női képmás. 135. Terka. Bronzban 136. Néger fej. Bronzban 137. Idősebb hölgy arcképe. Magántul. 138. Feleségem képmása. 139. Kisfiu-akt. Bronzban 140. Nagyfiu-akt. Bronzban 141. Hadiemlékterv I. 142. Hadiemlékterv II. 143. HINCZ GYULA. Anci 144. — Nővérek 145. — Szigliget káprázatban
KŐVETKEZŐ
1500.— 3000.— 5000.— 4000.— 4000.—
1000.— 800.— 400.— 1000.— 400.— 600.— 800.—
KIÁLLÍTÁSUNK :
1938 JANUÁR HÓ 23-ÁN
PÓLYA TIBOR EMLÉKKIÁLLÍTÁS 12
