EME
Ifi
ha hozzáteszszük, hogy az és^akamerikai vörösbőrüek, a kiknek nyelvében hasonlólag nagyon sok a torokhang, éppen oly ünnepélyes komoly arczkifejezésüek. Nincs-e az olasz és franczia nyelvek hangzóbőségének valami része abban a szembeötlő vidámságban, a mely e nemzetek könynyüvérü fiai és leányai arczain tükröződik ? Nom vitatjuk, hogy úgy van, nem tudnók bebizonyítani. Ue azt merjük állítni; hogy a dolog figyelmet érdemel már csak azért is, mivel vannak rá példák, hogy törzsek, a melyek vérelegyítps nélkül más nemzetiséget, már t. i. nyelvet váltottak, aránylag rövid idő alatt felvették az új nemzetiség arczjellegét is. Egyébaránt lássák, a kiknek effélékkel foglalkozni hivatásuk és mesterségük.
Dühriiig a iiök felsőbb iskolázásáról. Der Weg zur iiölieren Berafsbildung der Ffivueu, voii Di- B Duhring Berlin 1877. A porosz közoktatásügyi miniszter, s z o r / ő t , ki N é m o t o i s z á g pliilosoph gondolkodói közt tekintélyes helyet foglal el, mult szept. hó 7 - é n kelt l e u i e l e t é v e l , a berlini egyetemen 1 4 évig folytatott magántanári állásától fölmentette. E fölmentés az egyetemi tanulók, berlini polgárok közt és N é m e t o r s z á g némely vidékén nagy i z g a l mat szült. A közoktatási miniszter j ó n a k látta, a mozgalom l e c s i lapitására a D ü h r i n g - ü g y o t az egyetem phílosophiai facultásával k i dolgoztatni és e g y 3 6 lapra terjedi) füzetben kiadni. E z a szokatlan eljárás is mutatja, h o g y itt tekintélyes egyén f o r o g szóban. Ez ü g y bővebb leirása egyátalán n e m tartozik ismertetésünk körébe. A kezünk alatt levő fűzet kézzel foghatólag illustrálja, h o g y a p o r o s z közoktatási miniszter, miért látta j ó n a k , a különben k i tűnő philosophia tanárt elbocsátani. Dühring ugyanis ..A mechanika elvei kritikai története" czimű műve új (második) kiadásában. P r o f . Helmholtzot azzal vádolja, hogy az erély fennmaradása elve f ö l f e d e zése dicsőségét jogtalanul tulajdonítja magának, holott az Mayert illeti. Másfelől t ö b b i müveiben is, de különösen a kezűnk alatt lévő fűzetben, a legélesebben kikél a német egyetemi rendszer ellen, melynek g y ö n g é i t , sőt néha csak az ő képzeletében élő hiányait, oly szenvedélyes hangon irja le, minőt a kollegatus és a közoktatási miniszter nem csuk P o r o s z o r s z á g b a n , hanem m é g . másutt sem igen türt volna Ha arra a kérdésre akarunk felelni, h o g y vájjon a nők, tanulás dolgában, a férfiakkal versenyezüetnek-e: határozottan nemmel kell felelnünk. E felelet azonban n e m a n ő i szellemi k é p e s s é g e k , hanem a mai tudós iskolázás középkori lomtára rovására esik. A i sem jöhet szóba — úgymond szerző — hogy vájjon a női t e s t es agyszerkezet a magasb tudományok terén teremtő-erőt fejthet-é
Ifi
EME
ki ? H o g y mire alkalmas a női szellem, megmutatta azt egy Germain Zsófia, kinek a mathematika tevén való működése L a g r a n g e é s Gausz elismerését és tetszését k i v í v t a ; megmutatta Miss Martineau, a népszerű nemzetgazdaságtan irója, továbbá M i l l Stuart neje, a nagy logikus és nemzütgazdász l e g j e l e s e b b műveinek inspiratora. • N e m a genie jöhet hát itt szóba, hanem az a gyakorlati ü g y e s s é g , a mi az orvost és tanítót azzá teszi, a mi. A z orvosi téren eddig is működtek a nők, bár s z ó r v á n y o s a n A nőknek ezután leendő rendszeres működését e l é g g é indokolja, az a kjürülmény, h o g y férfi orvos és beteg nő k ö z t egész bizodalmas közeledés és m e g h i t t közlékenyseg alig lehet, k ö l c s ö n ö s i n g e r l é k e n y ség nélkül. Itt áll Meflsto tanácsa, a mit az o r v o s n ö v e n d é k n e k , a nők g y ó g y í t á s a titkáról m o n d o t t : „ c s a k t u d j o n kissé szentet tenni, bundája alatt v a l a m e n y n y i . " T o v á b b á az a k ö r ü l m é n y , h o g y m a egy medikus produkálása s ú g y s z ó l v á n a piaczra való kiállítása, t ö m é r dek költségbe, illetőleg minden más tudományos szakpályára való elkészülésnél n a g y o b b ö s z s z e g b e k e r ü l : szintén indokolja a n ő k orvosi szakszerű működését. Ha az orvosok fele a nőkből kerülne ki, az orvosi tanácsot és g y o r s s e g é l y t sokkal olcsóbban kaphatná a társadalom Egyfelől azért, mert a n ő i munkásság mindig k e v e sebb k ö l t s é g g e l jár, m i n t a f é r f i é ; másfelől, mert a női munkaerő előállítása szintén kevésbé költséges. A z az ellenvetés, a mit a férfiak felhő znak, h o g y a nők az orvosi tanfolyam tanulmányait se physikailag, se erkölcsileg, se s z e l lemileg m e g nem birják, magától elesik, ha m e g g o n d o l j u k , h o g y a n ő k a legnehezebb erőfeszítésekkel járó munkákat, s a l e g v e s z é l y e sebb betegeknél, a legkitűnőbb szolgálatokat birják tenni. H o g y mi mindent kibírnak a n ő k , arról nem-csak a kórházak igazgatói tanúskodnak, hanem a társadalom története is hangosan b e s z é l , midőn azt tanítja, h o g y minél miveletlenebb valamely n é p t ö r z s , s minél hátrább állott valahol a közművelődés, a n n á l t ö b b s annál s a n y a rúbb munkát toltak a nőnem nyakára. A tanitói működésre nézve szintén m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y úgy a k ö z é p - mint a f e l s ő b b iskolá/ás k ö r é b e n , a nőknek saját n e mökből kell a tanerőket előállítani. A z állam „ p h i l i s t e r - s z e r ü " r e n d szabályaival (pl. azzal, h o g y a felsőbb leányiskolákban csak házas tanitók működhetnek) gátot akar ugyan vetni a tanító és t a n í t v á n y o k közt fölmerülhető v i s z s z a é l é s e k n e k ; ámde itt az a b ö k k e n ő , h o g y épen a legfinomabb természetű viszsz éléséket t ö r v é n y n y e l szabályozni lehetetlen. Aztán igaz marad m á s f e l ő l az i s , h o g y a nő annak a legjavát, mit tanulnia kell, mindig csak n ő t ő l tanulhatja, mert az elfogulatlan közlés és a tanulók kedélyére való t e r m é s z e t szerű hatás, csak e g y n e m ű egyének k ö z t található. A férfiak e t é r e n is kiváltságokat teremtettek m a g o k n a k , s azokra támaszkodva, szentül hiszik, h o g y a nők csak m á s o d - v a g y helyesesben harmadrangú tanítók. É s h o g y t o v á b b r a is azok m a -
Ifi
EME
radjanak, a képzó'intézétek csekély számával ó s a haszontalan m e l léktantárgyák lenyomó ballasztjával akarják magoknak az e l s ő s e g e i biztosítani, és a nőket alant tartani. Itt, is, m i n t - a z orvosi s z a k p á lyát m e g e l ő z ő l e g , az ó-klassikai s t á d i u m o k megrozsdásodott v á m s o rompői állják a nők haladásának litját. A nőknek más berendezésű iskolák k e l l e n e k mint a minők a maiak, melyek ma az egykor él3 antik literaturának csak üres álarczával d i c s e k e s z n e k , s melyeket csak a m e s t e r s é g e s államkényszer b i r az örök e n y é s z e t t ő l m e g menteni. A mai g y m n a s i n m o k és reáliskolák helyett felállítandó n ő n e Telő intézeteket nevezzük el felsőbb tanfolyamoknak (Höhere V o r s c h a l e n ) , melyeket a mai nőiskolákkal, l y c e u m o k k a l , (minő például a b e r l i n i ) öszszehasonlítani, öszszezavarni n e m szabad. Ezek az i n tézetek a valódi oktatás é s a gondolatban feldolgozott ismeretek kölcsönös közlése műhelyei. A z ö n m u n k á s s á g r a Serkentés, a n y o m a tott vezérfonalakból való magántanulás, e magántanulás jóakaró t á m o g a t á s a , a m á r elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása, a l e l ketlen füzetolvasás helyett önmunkásságra serkentő előadások ezek az emiitett felsőbb tanfolyam fővonásai, ismeretterjesztő j e g y e i . F ő dolog azoüban, h o g y az öszszes tanításra é s tanítás vezetésre, k i v é tel nélkül nőket alkalmazzanak. Valamint j ó ügyvéddé ügyvéd oldala mellett és az ügyvédi teendők gyakorlásával lehet valaki, szintúgy az orvosi működést i s a köznapi élet idevágó működésével lehet l e g j o b b a n megtanulni. A z elméleti tanulmányokba és a prakszis elemeibe bevezető m a g á n e g y letbk Isginkább háttérbe szoríthatnák a kiváltságolt államintézeteket s leghatályosabban biztosíthatnák a nőnem érdekében az i p a r szabadságot. A nők s ' á m á i a berendezett felsőbb tanfolyamok, nem csak az orvosi é s tanitói, hanem egyszersmind a műegyetemi szakokra is elökészítnének. E z intézetek tantárgyainak a nyelvek l e g f e n n e b b egy huszad részét tennék. A tanulók első renden megtanulnának anyanyelvökön j ó l olvasni, irni és beszélni. A z idegen m o d e r n n y e l veket (francziát, a n g o l t j n a g y o n kevés g r a m m a t i k á v a l , de annál több közvetlen gyakorlattal tanulnák. A mathematik á b ó l azt a kis részt kellene tanulniok, a mi a gondolkodást és Ítéletet fejleszti. A többit, mint speculativ Saharát, mellőznék. A természettudományok r a t i o n a lisabb része, mely első renden az anyag őstulajdonságait é s az anyagi részek mozgása törvényeit tárgyalja, b á r határozottan h a t á lyosabb mivelő eszköz, mint a nyelvgyakorlatok ; de azért eme h a tást s e m lehet vezéreszmévé, anynyival k e v é s b b é főczéllá t e n n i . E tekintetben legyen az irányadó, h o g y csak az az érdekes é s szükséges ez intézetekben, a mi az életben közvetve v a g y közvetlen hasznos. Ily fajta berendezésű intézetekkel, a mondottakon kivül m é g azt is elérjük, h o g y a m a i iskolázás tananyaga részét, m i n t
Ifi
EME
hasznavehetetlen l o m o t kidobván, helyére ^Vzo"^"^ r é s z b e n h a s z n o s és szép dolog ismét s V-jo"^*^ alapos nyelviskolázást t e szünk, mely a szellemet rendkivüli rugalmassággal ruházza fel. E z zel egyszersmind a tanulók feladata és a tanítók működése is s z e r felett megkönynyül. A tanulók a dolgok és az emberek felöl elég k o rán tájékozva, s egyszei-smind e l ő k é s z í t v e l e s z n e k a m a g a s a b b g y a korlati szakpályákra pl. az orvosi és tanitői szakra. A z o n b a n e t a n folyam feltételezi, h o g y az orvosi t a n f o l y a m b ó l a kasztszerű és m y s tikus fátyolt szövő lomstudiumok kidobatván, csakis o l y a a o k h a g y a s sanak meg, mint az e g é s z s é g e s és b e t e g test élettana, a b o n c z t a o , továbbá a közvetlen tapasztalatra t á m a s z k o d ó kórtan és g y ó g y s z e r tan. Ezekkel aztán a növendékek vajmi rövid időn, (pár év a l a t t ) tisztába jöhetnek. A mű utolsó fejezetét, mely s z e r í ő n e k a berlini nő-lyceunr igazgatójával Miss A r c h e r s z e l folytatott v e r s e n g é s é t tárgyalja, mint tárgyunkra nem tartozót, mellőzzük. Ezt tehát tekintetbe se véve, magára a műre következő pár m e g j e g y z é s t teszünk. Szerző abban az illúzióban él, h o g y a közép és felsőbb o k t a tás minden reudü s historiailag fejlett intézeteit egy c s a p á s s a l tönkre lehet tenni s helyöket egy sereg f e l s ő b b elemi iskolával ( H ö here Vorsehule) ki lehet p ó t o l n i . S m i n d e z t c s u p á n csak a n ő k természetéhez való alkalmazkodásért kibánja a társadalomtól. H a a társadalmak és államuk ezt a n a g y áldozatot m e g h o z n á k is, mi kö • vetkeznék e b b ő l ? D ü h r i n g s z e r i n t a z , h o g y a f e l s ő b b oktatás k ö rében és az orvosi szakpályákon (sőt a m ű e g y e t e m i szakban is) a nők a férfiakkal egyenlő számban működnének és v e r s e n y e z n é n e k , É s ez az egész művön átvonuló másik n a g y illúzió. K é s z s é g g e l elismerjűlc, h o g y a nők az elemi oktatásra és az orvosi működés némely fajaira n a g y o n is alkalmasok, sőt t í r m é s z e t i tulajdonságaiknál f o g v a sok tekintetben alkalmasabbak, mint a f é r fiak. E tekintetben j ó szivvel megengedjük, sőt óhajtva ó h a j t j u k , h o g y minden leendő anya t u d j o n anynyit az élettani e g é s z s é g t a n és neveléstanból, menynyit majd gyermekeinek testi és lelki é p s é g b e n leendő fentartása, illetőleg nevelése m e g k í v á n . A z o n b a n a f e l s ő b b oktatás és a magasabb szakpályák útjain, a nők a férfiakkal, o r g a nikus és szellemi különbségeik miatt soha sem f o g n a k haladhatni. A két fél közti verseny azéri n e m j ö h e t itt komolyan szóba, mert a férfi és a nő testi szervezete ö s z s z e n e m mérhető m e n y n y i s é g e k , mert a gyakori változásoknak alávetett n ő i o r g a n i z m u s , a magasabb stúdiumokkal j á r ó erőfeszítéseket n a g y romlás nélkül nem birhatja meg. A magasabb tanulmányok követelte túlcsigázás, a nőnél az anyává lehetést rontja m e g , mint ezt az E g y e s ü l t - Á l l a mok kitűnő orvosai és physiologjai (Clarké, Mitchell, Allén stb) s t a tistikai adatokkal kimutatták. Sőt ha; eljöhetne is majd az az idő, h o g y a nők az ő testi és szellemi szervezetökre irt különbségeket kiirthatnák, akkor sem lehetnének a férfiak versenytársai, hanem oly
EME
Ifi
felemás lények, mint a nem nélküli rovarok (vagy mint Gasparin A ; m o n d á : „ c e qquelue éliose de monstrneux, cet étre répugaant, qui déjá parajt á notre h o r i z o n " ) melyeknek a társadalomban csak alárendelt szerepük le het. Felméri Lajci.
Az erdélyi muzeuni
gyűjteményei számára f. év julius,
augusztus és szeptember hónapjaiban beérkezett adományok: I. Könyvek és kéziratok : Eácz Gyulától 3 ered. oklevél X V Í I . száz. — Br. K e m é n y Kálmántól e g y l ' ^ 7 5 - k i
oklevél fényképe. —
A bajor k i r . tud. akadémiától, Sitzungsberichte 1 8 7 7 ; 2 H e f t . — A tud. akadémiától,
kiadásaiból 3 0 k ö t . és 4 3 f ű z . — Budapest sta-
tisztikai hivatalából,
közleményei X I I I .
X I V . szám
Budapest 1 8 7 7 .
— A képviselőház kiadó hivatalától, o r s z á g g y ű l é s nyomtatványai ( e g y szállítmány) •— A
szilágymegyei
tanítói-testülettől
1 8 7 3 — 6 ríi, M.-Vásárhely 1 8 7 7 . — A sárospataki
évkönyve I. k. főiskolától, P r o -
gramm . 1 8 7 " / , . Sárospatak, 1 8 7 7 . — Köváry Lászlótól, a
biztosítás
múltja és jelene I I . évf. I . f u z . Budapest. 1 8 7 7 . — Varga Jánostól a babonák könyve. Arad. 1 8 7 7 . — Imre Sándor m.-vásárhelyi
nyom-
dájától 2 , Gött brassói nyomdájától 3 nyomtatvány. — Michaelis Ferencz szebeni nyomdájától, Kalender des siebenb. Volksfreundes 1 8 7 8 , Hermanstadt. 1 8 7 7 . I I . Eégiségek és é r m e k : Torma Károly cs.-keresztúri eredményei és néhány őskori őskori darab
darab. — Eácz
Kuduról. — Ö z v . Gálfalvi
Gyulától
Imrénétől
ásatásai
feles számú
Harűzón
talált
egy ezüstpénz és 1 arany ékszertőredék. — Schűtz J á n o s örököseitől a,', 1 8 4 8 - k i 1 6 - i k honvéd-zászlóalj
zászlószalaga.
Hibaigazítás. Mult ( 1 8 7 7 - d i k l o - d i k )
számunk
1 6 4 lapján
tollhibából a 3 és 4 sor helytelen adatot közöl, a melyet i g y kérünk kiigazítani: A leydái könyvtárban Scaliger J ó z s e f neve alatt álló k é z iratgyüjteményben Rieti-nek e g y olasz nyelven sat. Hy. Stein J. m. kir. egyet, nyomd, ai ev. ref. fStanoaa bet. Kolozsvárt.
