DERECSKE A TÖRÖK KIŰZÉSE UTÁNI IDŐKBEN Szendrey István
Számosan vallják, hogy Derecske 1605-t ől vagy 1606-tól volt hajdúváros. Mi ezt az álláspontot elfogadni sohasem tudtuk, mert erre semmi bizonyíték nincs. Sőt éppen abban a korban, amidőn szinte naponként születnek" hajdú helyek Biharban, Derecskének még régi és újabb magánföldesúri birtokosai voltak . Láttuk azt is : I . Rákóczi György fejedelem maga ismerte el, hogy jobbágyfaluból tette hajdúvárossá, s ez döntően ellentmond korábbi hajdúkiváltságának.I 1631-ben azonban valóban hajdúváros lett, s ettől kezdve aztán ha népe pusztult és máshová költözött is, a falu lakóinak magva hajdúnak vallotta magát, jóllehet egyszerűen lakosók"-ként kerültek összeírásra 1692ben. A conscriptio egykor hajdúváros"-nak nevezi, 32 családdal.2 Rákóczi György telepítésekor 1000 hajdúról volt szó. Tételezzük fel, hogy közülük maradtak 32-en 1692-ig a városban . A feltételezés megengedhető. A valóság azonban mégiscsak az : azt sem lehet pontosan megállapítani, kik települtek 1631-ben ide, hiszen név szerint csupán Erdélyi Andrást és öccsét, Gáspárt ismerjük . Még a közkegyelemb ől kizárt 4 társuk neve is homályba vész, s az Erdélyi család utódait hiába keressük a XVII . század végén Derecskén. Mindössze Bak Mihály és Iklódi Mátyás nemesek szerepléséről tudunk a XVII. század második felében. Van-e, lehetséges-e hát olyan família városunkban, amelyik hajdúutódnak vallhatja magát? Vizsgálatunkhoz először tekintsük át az itt következő kimutatást . 3 A tulajdonság- és foglalkozásnevet viselőket sajnos még akkor is ki kellene zárnunk elemzésünk köréből, ha valami jel mutatna arra, hogy esetleg hajdúutódokkal állunk szemben. Úgy véljük, ezekben az esetekben csak a tel jes bizonyosság vezethetne eredményre, erről pedig nem beszélhetünk . Adva van azonban egy név, amelyik a XV. századtól a legújabb korig szerepel De1 Beke Antal-Barabás Samu szerk. : I. Rákóczi György és a Porta. Bp . 1888 . 98 . old. 2 Mezősi Károly : Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében (1692) . Bp . 1943 . 76-77. old. 3 Forrásaink : Yelics Antal-Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek . Bp . 1886 . I. k. 218-219. old. - OL . MKA. Reg. Dec. Comit. Biha r és Reg. Port . Comit. Bihar (E 158., 159.) 1582., 1594 ., 1599 ., 1695 ., 1695 . - OL. Conscriptio Regnicolaris . Comit . Bihar. Ladula GG 1715 . és Ladula JJ. 1720. - Uo . U. et C. Falc . 6. No . ól . és Fasc . 12. No . 46 . - Uo . Károlyi család levéltára. Mustrakönyv, 1706 . Diószeg. - HBmL. 1728 . évi összeírás. - Uo. Derecske mezőváros úrbéri tabellája. V. 622/a., továbbá IV. A. 4/c. 10. cs ., valamint VI. 127/n . 6. cs. Felhasználtuk azokat a forrásokat is, amelyekre a függelékben, a falu vezetőinél hivatkozunk és Mezősi K, i. m. 10 Évkönyv IV.
145
1572
1582
Antal Arany Ács
+ +
_
Bak
-
+
I
1599
1692
1693
1695
1706
1715
1720
1728
1771
_
_
-
_
_
+ _
+ _
+ _
+ -
+ + +
+ + +
-
-
+
+
+
-
+
+
+
+
+
+ -
+ -
-
-
+
+
+
+
+
-
-
-~-
-
-
-
-
+ -
+ +
+
+ -
+ _
_
+ _
_
_
-
-
+ -
1594
~
Bene Czirják Czizmadia Csorvássy Csóré Bőrcsök Derecskei Fórián Gyökeres Gyökeres Mihály
_
_
_
_
_
_
_
_
-
-
-
-
+ + -
+ + -
+ + -
+ 40 é
Iklódy
-
-
-
+
+
Janó
Kasza
Kállai Kiss István Kiss Péter Kiss Gáspár Kun Lesi Lőrinczi 1Vehéz
-
+
-
+
+
-
-
-
+
+ + _
+ 35 é 38 é 35 é + +
+ -
+ +
-
_
_
+
_
_
_
_
_
+ _
+ ~.
-
-
-
-
+
+
~
+
-
-
_
_
-
I
+
+ _
+
+ + + + + + + + +
+
+
+ + + + + + + + +
+
+ -
I
1886
+ + + + + + + + -
-
+ -
ó
I
Orbán Ország Márton Pálfy Rácz Mihály Sánta Somogyi Szép Szücs István Szücs István Szőke Tariska Varró ZöldZöld
1572
1582
+ _
I
1594
1599
1692
1693
_
_
_
+ -
+ +
+ + + _
_
-
+ -
+ _
+ _
+ + -
-
-
-
+
+
-
I
1695
+ + -
-
I
1706
1715
I
1720
I
1728
I
1771
I
1886
28 é
-
+ +
+ +
+ -
+ -
+ +
+ +
+
+
+ +
+ -
+ -~
+ -
_
+ +
+ Ő-
+ + -
+ +
-
+ +
né + + +
+ +
-
-
+
+ 22 é
34 é 20 é
+ + -
+
-
-
recskén : a Torday . Ez a család a birtokos kisnemesség köréből való . Az bizonyos, hogy nem Erdélyi András katonáival települt ide. Már a XV. század végén itt élt. Aztán a XVI. században is itt található. A XVII. században is helyben maradt, s jóllehet curialista nemes volt, és a falu magándöldesúri fennhatóság alá kerülése után is megőrizte nemesi kiváltságát, minden időben azt tapasztaljuk, hogy a Tordayak élete nagyon összefonódott Derecske népének sorsával . Ezért merjük vallani, hogy a hajdúkorszakban is részévé vált a közösségnek. Az Orbán és Somogyi családok már az 1572 . évi török kincstári defter óta Derecskén élő famíliának tűnnek. Elképzelhet ő, hogy mindkét esetben a jobbágysorból a hajdúk közé nőtt", a Tordayak után a legrégibb, s a falu életében gyakran vezető szerepet játszó családokról van szó . Somgdi János pl. 1693/94-ben a falu bírája . A feltételezésnél azonban semmiképpen nem tudnánk határozottabb álláspontot elfoglalni, mert egyik családnév sem olyan sajátságos, ami minden kétséget kizáróvá tehetné a kontinuitást. Lényegében hasonló a helyzet az Antal, Ács, Szőke és Zöld nevek viselőivel, nemkülönben Rácz Mihállyal. Annyival inkább, mivel az el őzők a XVIII. század második felétől tűntek fel ismét a faluban. Rácz Mihály családja pedig semmiképpen nem kísérhető nyomon, mert a Rákóczi-szabadságharc idején 22 éves derecskei kuruc katona - aki a XVIII. század első felében a faluban hunyt el - nem valószínű, hogy utóda az 1572-ben szereplő Rácz Mihálynak. Éppen ilyen bizonytalan, hogy a XVIII. század második felének Rácz nevű lakosai utódai lennének . Az 1582-ben elénk kerülő Bakó) família azonban már a XVI . századból származó derecskei lakosnak tekinthető 1667-ben is - amint láttuk -, Bak Mihály fejedelmi parancs végrehajtója . A XVIII . században különösen Bak János játszott kiemelkedő szerepet a község életében . Több alkalommal bíró, illetve jegyző. Jelentőségük a XX. században hanyatló, de ebben az időben is megtalálhatók. 1599-ben találkozunk első alkalommal a faluban máig élő Iklódy név viselőivel . Ebben az esetben semmi kétség sem lehet afel ől, hogy jobbágy -esetleg szegény nemes, armalista - vált a hajdúközösség tagjává. 1667-ben Bak Mihály mellett Iklódy Mátyás nemesemberként szerepel . Az Iklódyak egy része a XVIII . században valóban armalista, de a család szaporodásával sokan lettek közülük taksás jobbágyok . Ettől eltekintve az Iklódy családot minden kétséget kizáróan a XVI . század végétől derecskeinek tekinthetjük . A Tordayak és Bakók mellett ők a legrégibb, bizonyára a hajdúéletet is vállaló, élő családunk . A források tanúsága szerint a Kasza família tekinthető még olyannak, mint az Iklódyak . Csak míg az Iklódyak rendkívül szaporodtak, addig a Kasza név viselő i mindig csekély számban voltak, s a XIX. században már el is tűntek Derecskéről. A későbbi Kaszás nevűek nem az ő utódaik. Számos, a fenti táblázaton fel nem tüntetett család él még ma is Derecskén, amelyek közül egyiknek-másiknak ősi, hajdú voltáról az irodalom is szólta Ilyennek tartotta a hagyomány alapján O'sváth Pál a Zákány-okat.4 Eredetük, derecskei származásuk bizonyítása korántsem egyszerű. Ugyanis a XVIII. század közepéig nem találkozunk a faluban egyetlen Zákány nevű családdal sem ! ! ! Könnyen mondhatnánk azt, hogy curialistákról van szó, 4 Osváth Pál : Bihar vármegye sárréti járása leírása . Nagyvárad, 1875 . 331 . old .
148
ezért nem kerültek be az összeírásokba . De ez sem lehetséges . Az 1728-as esztend őben olyan conscriptio készült a falu lakóiról, amelyben még azok is szerepelnek, akik az összeírás idején haltak meg. 17 nemescsaládot is számba vettek a felmérők, akik közül Kasza István, Siposs Mihály és Torday Ferenc curialista . A Zákány nevet azonban hiába keressük .s Még mindig fennáll egy lehetőség : Torday Ferencről biztosan tudjuk, hogy uradalmi földet is használt, ezért a herceg tisztjei őt összeírták. Ez lehetett a helyzet Kasza István és Siposs Mihály esetében is. Azaz : a Zákányok nem használtak földesúri földet, így kimaradtak a számbavételb ő l. Ha a Zákányok 1728-ban Derecskén élnek, csak ez képzelhető el . A baj csupán az, hogy a források szerint a faluban herceg Eszterházy mellett csak a Torday, Kaszás és Siposs, később a Torday és az Iklódy családok bírtak némi curiális birtokot ; de ők is mindenkor béreltek a herceg földjéből. Zákány nevű curialista sohasem kerül elénk, sőt hosszú ideig armalista sem. Zákány János nevével találkozunk első alkalommal 1741-ben . Igaz, már úgy fordul elő, hogy ő a falu bírája . Bizonyára nem ebben az esztendőben kerültek ide, de bizonyítani itt lakásukat ettő l kezdve tudjuk . Földesúri földeket nem használó curialista voltuknak ellentmond az is, hogy Zákány János bíróságot visel. (A Tordayak a jobbágyfelszabadításig sohasem vállalták ezt a tisztséget.) Már a XVIII. század második felében került ki közülük a debreceni Kollégiumnak is nagynevű tanáras, nyilvánvalónak látszik tehát, hogy nemes, és gazdagabb famíliáról van szó. Hajdú voltukat, sőt 1741-ig Derecskén lakásukat bizonyítani nem tudjuk .' Az összeírásokban 1692-től szereplő Csorvássy és Gyökeres családokról is csak feltehető, hogy talán hajdúk voltak . De bizonyítani ezekben az esetekben sem lehet. Elterjedt nevek Derecskén a Békéssy, Bőrcsök, Czirják, Gulyás, Posgai, Szököts, stb. A Békéssyek, Gulyások és Posgaiak 1720-ban szerepeltek itt összeírásban el őször. A Posgaiak esetében feltételezhet ő, hogy a XVII. században is itt éltek, majd elmenekültek, és ekkorra tértek vissza . 1692-ben ugyanis Posgai Mátyás Diószegen élt. s A be- vagy visszavándorlás igen lehetséges, a hajdúutód kérdés viszont így is nyitott marad. A Békéssyekr ől még ennyit sem lehet mondani . Elgondolkodtató viszont a Gulyás csalár esete, mert bár csak 1720-ban írták őket össze, Gulyás György már 1700-ban Derecske bírája . Igen valószín ű, hogy esetükben a család visszavándorlásáról lehet szó, az 1692, évi összeírás után .9 1728-ban tűnnek fel a Czirjákok, Bőrcsökök, Csizmadiák, Erdélyiek, Miklóssyak, Szökőtsök és Szőllőssyek. Az Erdélyiek esetében még a feltételezése is nehéz annak, hogy Erdélyi András utódairól lenne szó, annyira általánosan gyakori ez a név. Egyedül a Czirják és a Szök őts nevekrő l mondható el volta5 OL . U. et C. Fasc . 12. No . 46. 6 Nagy Sándor : A debreceni református Kollégium . Hajdúhadház . 1933 . 126-127., 149. old. 7 1672-ben Zákány István uram"-at írták össze Debrecenben, a Csapó utcában, de azután már nem szerepel . HBmL . IV . A. 1013/II/b. 1672 . - Vö . a 6-os jegyzettel . - Nagy Iván a XIX. században Szabolcs megyei nemeseknek tekinti a Zákonyokat . (Bihariak is!) Derecske betelepítése idején Zákány András borsodi nemeskéntjátszik jelent ős szerepet . Ő Bihari Zákányról nem tesz említést . Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal." 12 . k. Pest . 1865 . 295-296. old. - Az 1754-55. évi országos nemesi összeírás" Zákány Jánost ismeri Bihar megyében. Összeáll . Illéssy János Bp . 1902. 24 . old. 8 Mezősi K. i. m. 27 . old. 9 A monográfia függelékeként fogjuk közölni a falusi bírók névsorát.
149
képpen ugyanaz, mint a Posgaiakról. Azzal az eltéréssel, hogy a Czirjákok 1692-ben Berettyóújfaluban éltek (kés őbb is gyakori ott e név).1° Sőt a Czirjákokról azt is tudjuk, hogy már a század elején Derecskére kerültek (vissza?), hiszen 1702-ben Czirják János a falu bírája . Bizonyára csak az országos összeírások hibájának tudható be, hogy 1728-ig azokból kimaradtak . Ámbár az sem lehetetlen, hogy a család hajdúutódnak vallotta magát (akár berettyóújfaluinak földesuruk pedig ekkor már azonos volt) és nem engedték, hogy canscribálják őket. A Szökőtsök Tépéről kerültek ide. Itt írták őket össze 1692-ben - mint menekülteket -, és valószínű, nem tértek vissza Tépére .il A többi említett családnak még visszatelepülésér ől sem mondható semmi. Végeredményben jobbágy-hajdú-nemes családnak tekinthető Derecskén a : Bak, Iklódy és a Kasza. Igen kitágítva a kört, nincs kizárva, hogy hajdúk voltak a Czirják, Gulyás, Posgai, Zákány családok . Talán az Antal, Acs, Csorvássy, Gyökeres, Orbán, Somogyi, Szőke, Szökőts és Zöld famíliák is. Mindegyiknél ősibb volt azonban községünkben a hajdúéletformát is élő curialista nemes Torday .t2 Bécs a törökt ől visszafoglalt országrészeket fegyverrel meghódított területként kezelte, s ez vonatkozott Bihar vármegyére is. Ezeket a vidékeket aztán 1692-ben összeírták.l3 Derecske mint egykori" hajdúváros került számbavételre, 32 családot írtak benne össze. Noha az összeírás a lakosságot nem nevezte jobbágyoknak, vagyonukat számba vette éppúgy, mint a joggágyokét. Nemesi jogukat ezzel meg is kérdőjelezték . Arról egyelőre nincs tudomásunk, hogy a kamara saját birtokának tekintette volna őket -földesuruk nem volt -, de a dézsmaszed ők mégis összeírták a népesség egy részét, dézsmakötelesekként . Ezek az összeírások eltérnek az 1962. évi kamarai számbavételtől. Nevezetesen : dézsmaköteles csak 19 család és kereszténypénzt fizető 8. Összesen tehát adózó 27 háznép . 1693-ban 51 dézsmát adó és 4 kereszténypénzes - összesen 55 -, 1695-ben pedig 54 a dézsmakötelesek száma. Úgy tűnik ezzel megszakadt az ilyen jelleg ű felmérés is, mígnem 1700-ban a bécsi udvar a felső -magyarországi kamaránál el nem rendelte a bihari hajdútelepek összeírását.l4 Ezzel a hajdani kishajdútelepek sorsa megpecsételődött . Kollektív nemesi állapotuktól megfosztott jobbágyfalvakká váltak . Egyelőre kincstári jószágként szerepeltek, de rövid idő kérdése volt csupán és magánföldesúri függésbe kerültek. 1701-ben a királyi tincstár birtoklása alárendeltetvén, a köteles szolgáltatásokra nézve a szepesi kamarával megegyeztek" . Az egyezkedés" persze igen egyoldalú volt . A kamara egyelőre a fegyverváltság címén csak" tizedfizetésre kötelezte a nemrég még kiváltságos települések lakóit, s már 1701-ben fizettek is : Derecske 400 magyar forintot.l s 10 Mez ősi K. i. m. 68 . old.
i l Uo. 78 . old. 12 Nem szóltunk külön a Bene családról. Pedig ha az idézett török összeírás Benó Máté-ja esetleg elírás, akkor err ől a famíliáról szinte ugyanazt lehet elmondani, mint az Iklódyakról. Lásd i. defter. 218 . old. 13 A továbbiakban a 3-as sz . jegyzetben idézett források alapján dolgoztunk, ezért azokra külön nem hivatkozunk. 14 Lásd Szendrey István : A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért . Debrecen . én. (1958) 8-9. old. Ott lásd a levéltári jelzeteket és a vonatkozó irodalmat, melyekre itt nincs módunk utalni. Helyszűke miatt ha saját munkánkra hivatkozunk, jelzeteket nem tudunk ismételni. 15 Uo . 9. old.
150
A lakosság igen jól tudta, hogy miről van szó, ezért a kamara összeírásának végrehajtását megakadályozta . Az ellenállás azonban nem vezetett eredményre . A kincstár évek óta nem folyósította Eszterházy Pál hercegnek nádori fizetését. Ennek az adósságnak egy részeként adta Bécs a hercegnek 1702. március 14-én zálogba a mostantól derecskei uradalomnak nevezett óriási területet, amely Derecskétől, Kabától, Oláhszentmiklós, Feketebátor községekig terjedt. Még ebben az évben a birtokba iktatás is megtörtént.ls Ezután természetesen már nem a kamara, hanem a birtokos földesúr - alkalmazottai útján - tárgyalt velük, s 1703-ban pénzadót vetett ki rájuk . Derecskére 637 rajnai forintot és 30 krajcárt .' Szabadságuk elvesztése, a magas adó bizonyára igen érzékenyen érintette az uradalom, benne Derecske népét. Enhető tehát, hogy a Rákóczi-szabadságharc kirobbanásával egyszerre megszakítottak minden kapcsolatot a birtokossal, s 1711-ig nem fizettek semmit .l 8 A földesúr valószín űleg okult a tapasztalatokból és 1712-ben - amikor rendezte az uradalom ügyeit - voltaképpen igen óvatosan járt el . Figyelmeztethette az óvatosságra az is, hogy az 1711-ben Váradról adószedés céljából kiküldött megbízottja nem ért el eredményt, s amikor katonaságért igyekezett vissza, a Sebes-Körösbe fulladt.l9 A sok tapasztalat után így 1712. január 1-től 1713 . december 31-ig terjed ő időre szerződést kötött az uradalom népével. Ez ugyan jobbágyi állapotot jelentett, de a valóságban elég kedvező helyzetet biztosított. Ugyanis a birtokos a szerződés értelmében minden földesúri jogot átengedett a lakosságnak évi 3500 forint taksa ellenében, s kinyilvánította, hogy semmiféle jobbágyteherrel nem sújtja őket. Egyidejűleg biztosította a lakosság szabad menetelét, ami ebben a korban a taksás, szerződéses jobbágyoknál szokásban volt . A derecskei uradalom létrejöttével tehát településünk egy óriás vagyonú nagyúr egyik legnagyobb birtokának központja lett, s ez igen fontos mozzanat volt életében, mert meghatározta további sorsát, nem minden tekintetben pozitívan. Ezúttal csak két tényezőre mutatnánk még rá. 1712-t ől itt lakott az uradalom ügyeinek közvetlen irányítója : az udvarbíró, s itt épült ki az uradalmi központ. Másrészt : ennek az Eszterházy-uradalomnak sohasem volt hatalmas apparátusa . A mindvégig csekély számú uradalmi alkalmazóttal, de magával a birtokossal is szemben állt egy birtokkomplexum, viszonylagos közösségként . Miután a birtokos alattvalóival szerződést kötött, s a taksát egy összegben vetette ki, szükség volt arra, hogy a szerző désben meghatározott összeget valamilyen módon felosszák egymás között, mivel az a törekvés, hogy a falvakkal külön-külön lépjenek szerződésre, nem járt sikerrel. Ez a helyzet szülte, hogy a birtokos alkalmazottai - és a falu vezetői mellett - egy, az egész közösség ügyeit intéző tisztségvisel ő jelent meg Derecskén, aki valamennyi települést képviselt az uradalmi tiszteknél . Ez a tisztségviselő a dominális főbíró, aki tehát ugyancsak mindig Derecskén lakott . Az ő vezetése alatt gyűltek egybe a falvak vezetői, hogy szétosszák egymás 16 Szendrey István : Egy alföldi uradalom a török hódoltság után. Bp . 1968 . 17-18. old. 17 Uő. : A bihari hajdúk pere . . . i. m. 14 . old. - A pénzértékekre lásd pl . Huszár Lajos : Habsburgházi királyok pénzei, 1526-1657. Bp., 1974 . 46-47. old. 18 Szendrey L : Egy alföldi uradalom . . . i. m. 18 . old. 19 Uo. 25 . old.
között a taksát . Igyekeztek mindig a tényleges vagyonosságot tekintetbe venni. Ő intézte a nagy hajdúper ügyeit, ugyanakkor amikor gondoskodott arról, hogy a földesúri szolgáltatásokat is rendben teljesítsék. Összetett, nagyon bonyolult feladata volt tehát ennek a semélyiségnek, aki sohasem lett földesúri alkalmazott, s akire egyik fél részéről sem hallunk panaszt. Egyik legkiemelkedőbb a dominális fő bírók közül Mártha György, aki egyébként éveken át falusi főbíró is volt Derecskén. Ilyenkor persze nem viselhette a másik tisztséget, nem lehetett az egész uradalom népének képvisel ője.2o Egy falu életében a népesség növekedése igen fontos tényez ő, hiszen a munkaerő fejlődése dönt ően befolyásolja a gazdasági előrehaladást is . Sajnos összeírásaink különböz ősége - más és más céllal, rendeltetéssel, szempontokkal és eltérő alapossággal készültek - nem ad minden tekintetben megbízható képet. A növekedés irányvonalát azonban érzékeltetik . Az 1690-es években 30-35 család élt a faluban . A kamarai összeírást a XVIII. század elején nem tudták végrehajtani, de 1712-től már maradtak ránk összeírások, amelyek mutatják a gyarapodást. A népesség száma :
Család 1692 1693 1694 1712 1713 1715 1720 1723 1728 1728 1730 1731 1735 1743 1746 1750 1753 1763 1766/67 1767 1771 1772 1774
32/27 55 54 118 193 42 135 276 (266) 239 (139 ; országos összeírás) 242 (243 ; uradalmi összeírás) 20214 256 209 219 246 294 290 318 418 418 474 535
I
Lélekszám
~
Házak
402 452
20 Uo . 49-50. old . - Genealógiai kutatásaink rendkívüli hézagossága mellett csupán ötletként vetődhet fel az a gondolat, hogy nincs-e összefüggés" a XVIII. század végén Debrecenben él ő Mártha nevű családokkal. Éppen azzal a Mártha Györggyel, aki 1672-ben, 1675-ben és 1683-ban is a debreceni Cegléd utcában lakott, s a város egyik legvagyonosabb tagja. Sajnos kell ő eredményre a kérdésben aligha juthatunk, noha tudjuk, hogy a XVII. században sok derecskei lakos költözött " be Debrecenbe. 21 Tízéves id őközökből szerettük volna az adatokat bemutatni, ez azonban nem lehetséges. - OL . EL. Rep. 33/A. Fasc . P. No . 512. - Az idézett országos összeírások. Filmen megtalálhatók a KLTE középkori magyar történeti tanszékén is . - U. et C. 6/61 ., 12/46. -HBmL . IV/A . 4/b . 25 ., 44 ., 54 ., 60 ., 65 ., 76 ., 81 . - Uo . IV/A. 30 . - Uo . V. 622/a. 7., 8., 9., 10 ., 12., 13 . - Uo . V. 622/b. 8.
152
$v
Család
1775 1777 1778 1779 1780 1783 1786 1789 1794 1797 1798 1800 1803 1807 1808
545 584 (578) 628 589 639 270 696 752 792 (789) 760 824 775 882
1810 1816
966 (1051) 1106
1818
1002
1819 1820 1824 1826 1828 1830 1832 1834/35 1848/49 1850/51 1851/52 1852
1113 (1217) 1206 1157 1210 1182 2080 (18-60 éves) 1356 1338
857
1660 1458 1806
I
Lélekszám
Házak
452 689 543 642 545 711 646 657 732 843, ebből 132 új 1805 1808 1809 1810 1813 1816
316 új ház, ebből idei 36 964, ebbő1253 új 1016, ebből új 302 1034, ebből305 új Lerombolt: 8 1026, ebből új 335 1080, ebből új 347; idei 13 1046 1206 1116 579 1368
6033
A fenti számsor bizonyítja, hogy : a) Az összeírások nagyon eltérőek . Az országos conscriptiókat igen alapos kritikával lehet csak tekintetbe venni. b) Úgy tűnik, hogy a Mária Terézia-féle úrbérrendezést megel ő ző ideig, már 1728-tól stagnált a népesség . A családok száma ekkorra - mintegy 4 évtized alatt - elérte a 243-at . Utána azonban közel másik 4 évtized volt elegendő ahhoz, hogy túllépje a 300-at . Ámbár - amint látjuk - van olyan adatunk is, amely a 400-as szám túllépését mutatja. c) Feltűnő, hogy 1767 után egy évtized hatalmas gyarapodást hozott az előző időkhöz képest . d) A század utolsó évtizedétő l látszik reálisnak a kép. A növekedés igen rohamos. e) Ezt a növekedést nem tekinthetjük a természetes szaporodás eredményének . Feltétlenül számolnunk kell a nagy arányú betelepüléssel, amit a viszonylag kedvez ő körülményék - földbőség, szerződés, szabad menetel 153
magyaráznak, s számos, a XVIII. században felt űnt, máig létező családnév bizonyít. Másfél évszázad alatt, a hódoltság végére tönkrement - ámbár életképtelennek nem tekinthető - falucskából a XIX. század közepén másfél ezer családot számláló nagyközség lett . Ismételten fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy egyes adataink nem közelíthetik meg a valóságot. Így az 1715 ., 1720 . és 1728 . évi conscriptiók . Vagy a teljesen irreális 1783 . év számai . Ezeknek a nagy eltéréseknek sok magya rázata lehet . A már mondottakon túl : mivel minden összeírás valamilyen adókivetést előzött meg, számolni kell még a reálisnak látszó - s elfogadható esetekben is az eltagadással . Továbbá : nem mindenkor vették számba a nemeseket. Márpedig esetenként Derecskén is sokan szerepeltek ebben a kategóriában . Gyakorta kimaradtak az összeírásokból a nincstelenek, elhagyottak, szolgák, szolgálók stb. Azt azonban, hogy mikor, kiket hagytak ki, csak ritkán lehet megállapítani . Legbiztosabban azt mutatják forrásaink, hogy a módos gazdák cselédei nem szerepelnek, pedig számuk esetenként nem lehetett csekély. Pl. 1850/51-ben 150 cselédet írtak össze településünkön, 447 családtaggal . A népesség számának alakulását természetszerűen kell követnie a falu kiterjedésének, nevezetesen a lakóházszámok növekedésének. Tárgyalt korszakunkban azónban erre ritkán vannak adatok, így a kimutatott számok rész ben az adókulcs alapján kerültek itt felsorolásra, s csak a kiemeltek vonatkoznak kifejezetten a házakra. Ezek az adatok ugyanolyan ellentmondásosak, mint a népességszámok. Annyival inkább, mivel az általunk alkalmazott kombinatív számítás már magában hordja a hibalehet őséget. A házszámok azonban bizonyítják pl. az 1783 . évi családszám irrealitását . Ugyanis ebből az évből szerepel először kifejezetten házszám, és ez 711 . Szembetűnő az is, hogy általában több a ház, mint amennyi a család . Továbbá ; a XVIII. század végén 711 körül mozog a régi házak száma. Ehhez viszonyítják az újonnan épülteket, s az arány elég magas, hiszen a XIX. század első 5 évében 121 az új ház. Csak 1807ben, egy esztendőben 36-ot építettek. Látható az is, hogy az ócska, romos épületeket ledöntötték és pótolták ; pl. 1809-ben . Egyetlen esztendő látszik olyannak, amikor a családok és a házak száma azonos volt . Elképzelhető ez, ámbár ilyen példát más helyrő l is nehezen említhetnénk . A feltételezés azért is nehéz, mert a XIX. század közepére kb. másfél ezer a családok száma, a házaké viszont már 1828-ban ennyi. Ez pedig 8 év alatt csaknem 500 új ház épülését jelentette volna, s ez igen soknak látszik . Az irrealitásokkal tehát mindenképpen számolni kell . Egy dolgot azonban megállapíthatunk : a XIX. század közepén Derecske családjainak száma kb. 1500, s kb. ugyanennyi a lakásoké, egy 1850/51 . évi kimutatás szerint 1812 lakószobával . Ezek után az olvasót is bizonyára érdekli, hogy milyen a népesség társadalmirétegz ődése (a földesúrjobbágy viszonyról másutt szólunk) . Ha a szokásos társadalmi kategóriákkal dolgozunk, a lakosság megoszlása az alábbi
Év
~
1692 1712 1713 1715 1720 1723 1723 1723 1728 1728 1730 1731 1735 1743 1746 ]750 1753 1763 1767 1777 1778 1803 1816 1828 1830
Nemes
I
32 10 2 3 13 9 17 2 9 ~ 44 -
Jobbágy
I
118 193 41 130 228 215 199 130 185 174 167 202 192 198 205 318 325 360 523 542 859 411 476 1127
Zsellér
Házatlan zsellér
30 32 43 33 30 38 46 14 19 26 44 30 50 1 302 635 219
2 15 55 76 20 6 20 -
Egyéb
I~
~
I
Összesen
1 16 16 6 7 1 7 8 3
32 118 193 42 140 276 266 261 139 (országos) 242 205 214 256 209
3 8 1 3 6 7 10
246 362 367 418 578 620 882 782 1182 1356
Összeírásaink - amint látható - nemcsak ellentmondásosak, de a valóságot gyakran aligha közelítik meg. S ha más oldalról vesszük vizsgálat alá a kérdést, nyilvánvaló, hogy a népesség rétegeződését a hagyományos kategóriákkal bemutatni nem lehet. Nem lehet a földhasználat alapján sem, amire a következő kben próbálunk rámutatni . Az 1715 ., 1720 . és 1728 . évi országos összeírások a népesség mellett a földvagyont vették számba. Bemutatásuknál azonban a földhasználatra vonatkozó adataink sem hasznosíthatók, amelyek szerint községünkben a következ ő a helyzet :2z ~
Ház
Év
Npeésség
1715
42
42
1720
140
140
1728
139
-
Szántóföld
226 k. h. 400 D-öl 472 k. h. 800 p-öl 367 3/a p. m.
Rét
110 k. h. 800 D-öl 134 k. h. 1200 O-öl 252 kaszás
Irtás
400 O-öl -
Ezek helyett az 1728 . évi uradalmi összeírásokat vesszük szemügyre, amelyekből kitűnik a fentiek irrealitása is . Ilyen jellegű conscriptio kett ő maradt ránk ebből az esztendőbő 1 .23 A kettő között különbség csupán abban van, 22 Az idézett országos összeírások . - Vö . Gallacz János : Monográfia a Körös-Berettyó-völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról . Nagyvárad, 1896. 520. old. 23 OL . U. et C. Fasc . 6. No. 61 . és Fasc . 12. No . 46 .
155
hogy az egyikben 242, a másikban 243 család szerepel . Továbbá : az egyik forrás jelzi, hogy elhunyt a faluban 4, más helyre távozott 9 család . A társadalmi rétegmegoszlásra ezekben az esetekben sem találunk pontos egyezéseket. Ugyanis nemes : colopus : zsellér :
17-18 család 192-196 család 33-29 család 242-243 család
Az összeírás szempontjai tehát még azonos jellegű számbavétel esetében is különbözőek voltak . Az eltérések nem számottevőek . De vajon ez volt-e a valóságos helyzet? Az mindkét összeírásból kitűnik, hogy a zsellérek szegények. Azonban az egyik forrás 33 zselléréből 13, a másik 29 inquilinus családjából 14 a nincstelen. Az eltérés tehát elhanyagolhatóan jelentéktelen, láthatóan nem minden zsellér vagyontalan. És vajon colopusaink mind vagyonosak, telkes jobbágyok? S ott nagyok-e a felmérések eltérései? Kiderült, hogy a 192 colopus közü149, a 146-ból pedig 44 a nincstelen . Végeredményében a számok itt is nagyon közel állanak egymáshoz. Voltaképpen viszont elmondható, hogy a tényleges népességből nincstelen jobbágy és zsellér 1728-ban : 62-58, s ez a lakosságnak 14,69, illetve 13,71 ~-a . Ezek után persze az is természetes, hogy a falu legvagyonosabb rétegének tekinthető családok száma sem egyezik. Mivel a földvagyont megközelítően reális értékmér őnek sem tudjuk tekinteni, az állatállomány alapján próbáljuk e réteg vagyonossági fokát meghatározni. Elsősorban is azt vesszük tekintetbe, hogy igásjószágból kik és milyen mennyiségben birtokoltak . Mindkét forrásunkban egyezően 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kasza István nemes Iklódy István nemes Szabó János nemes Bak János jobbágy Katona János jobbágy Miklóssy Mihály nemes Kovács István jobbágy Teleky János jobbágy Reszegh János jobbágy
6 ökör + 7 1ó 6 ökör+7 1ó 6 ökör + 6 1ó 6 ökör+4ló 6 ökör + 41ó 6 ökör+2 ló 4 ökör + 41ó 4 ökör + 3 1ó 4 ökör+2ló
Második összeírásunkban azonban további 6 család csatlakozik a mindkét igásállatot tartókhoz 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Oláh Tamás jobbágy Juhoss Mihály jobbágy Liszkay János jobbágy Bakonyi János jobbágy Domby György jobbágy Kiss Lukács jobbágy
4 2 2 2 2 2
ökör + 2 1ó ökör+3 1ó ökör+3 1ó ökör+2ló ökör+ l ló ökör+2ló
Az eltérések tehát e tekintetben nem jelentéktelenek, hiszen az 5-6 igavonóval bírót a tehetős gazdák közé lehet számítani. Ezek után elmondhatnánk, hogy legalább 9-12 család az egész telkesnék nevezhet ő, gazdag família a falu156
ban . De mit mutat a teljes állatvagyon megoszlása és az utána levonható megállapítás? A két összeírás szerint az összes igásjószág megoszlása az egész lakosság között az alábbi 6-ökrös 4-ökrös 3-ökrös 2-ökrös
gazda : gazda : gazda : gazda :
8- 8 4- 5 -- 1 26 - 28
1-ökrös 8-lovas 7-lovas 6-lovas 5-lovas 4-lovas 3-lovas 2-lovas 1-lovas
gazda : gazda : gazda : gazda : gazda : gazda : gazda : gazda : gazda :
1 1 25 1 12 30 30 16 -
2 1 2 5 1 12 30 31 17
A vagyonos családok száma így lényegesen magasabb lenne az előbbinél, nem lehet azonban elfelejtenünk, hogy 9-15 családunk mindkét igavonóval rendelkezett, s ez az utóbbi kimutatásból nem derül ki, Így hát az állatvagyon további megoszlását is be kell mutatnunk. A tehenek eloszlása a családok között : 16 darabot tartott 8 darabot tartott 7 darabot tartott 6 darabot tartott 5 darabot tartott 4 darabot tartott 3 darabot tartott 2 darabot tartott 1 darabot tartott
3 2 11 33 73
1 család - család 1 család 1 család - 2 család - 2 család - 13 család - 33 család - 74 család
2 2 1 7 4 20 15
1 család 1 család 2 család 1 család 1 család 3 család 1 család 1 család 7 család 6 család 21 család 15 család
A növendék jószkg megoszlása : 25 13 12 10 8 7 6 5 4 3 2 1
darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott darabot tartott
-
A sertések megoszlása : 157
8 7 6 5 4 3 2 1
darabot darabot darabot darabot darabot darabot darabot darabot
tartott tartott tartott tartott tartott tartott tartott tartott
1 .1 2 1 6 4 17 36
-
2 család család 1 család 1 család 6 család 3 család 19 család 36 család
Úgy véljük a juhtartó gazdákat szükséges név szerint is bemutatnunk : Teleky János col. Szabó János nem. Iklódi Mihály nem. Kasza István nem. Iklódi András nem. Iklódi István nem. Sákay András col. Bene István nem . Bene Márton nem. Katona János col . Kiss Mihály col. Kovács István col . Deák András col. Kiss György col. Kiss Péter zsellér Miklóssy Mihály nem. Miklóssy Mihály nem. Buzás Mihály col. Tóth Gergely col. Cseh István col. Reszegh János col. Homok Ferenc col. Lénárt János col. Nagy András col. Szabó Mihály col. Király János col . Tóth István col. Gyurkan István col.
25 - 180 db 120 - 120 db 110 - 110 db 80 - 80 db 60 - 60 db 60 - 60 db 60 - 60 db 50 - 50 db 50 - 50 db 50 - 50 db 50 - 50 db 50 - 50 db 25 - 25 db 25 - 25 db 25 - 25 db 25 - 25 db 25 - 25 db 16 - 16 db 14 - 14 db 13 - 13 db 13 - 13 db 12 - 12 db 12 - 12 db 12 - 12 db 12 - 12 db 9 - 9 db 2 - 2 db - - 25 db 982 -1185 db
Feltűnő lehet, hogy az adatok ebben az esetben csaknem teljesen megegyeznek. Teleky János esetében - megítélésünk szerint - az egyik forrásban előírásról lehet szó, Gyurkan István pedig a két összeírás közötti időben költözhetett a faluba . Ezek után valamennyi adatot tekintetbe véve a legvagyonosabb családok Derecskén 1728-ban
158
állatállományuk:
Teleky János jobbágy Szabó János nemes Iklódi Mihály nemes Kasza István nemes Iklódi István nemes Iklódi András nemes Sákay András jobbágy Kovács István jobbágy Katona János jobbágy Kiss Mihály jobbágy Bene István nemes Bene Márton nemes Teleky János jobbágy Miklóssy Mihály nemes Kiss György jobbágy Miklóssy Mihály nemes
211 155 136 114 91 80 73 68 67 61 58 56 39 38 32 30 1309
- 211 db - 155 db - 146 db - 115 db - 91 db - 80 db - 73 db - 68 db - 67 db - 61 db - 58 db - 56 db - 39 db - 38 db - 32 db - 30 db -1326 db
A név szerint bemutatott adatokból kitűnik, hogy a 16 legvagyonosabbnak nevezhető család csaknem teljesen azonos ; minden esetben előfordul . Egy-két kivétel van csupán, pl. Reszegh János, de ő is közvetlenül ezek után sorolható be! A 16 családbólpedig 9 nemes. Van a faluban szegényebb nemes is. A valóság azonban mégis az, hogy 50~-uk a legmódosabb gazdák között szerepel, még ha a rangsort a jobbágy Teleky Mihály vezeti is.24 Fentebb láttuk, hogy 49, illetve 44 jobbágyunk, valamint 13-14 zsellérünk nincstelen ; azaz 58-62 családnak nincs semmije a XVIII. századnak a korai szakaszában. Ugyanakkor 16 családnak 82-83 darab jószága volt. A legvagyonosabbakon és nincsteleneken túl van még 160-164 családunk. Esetükben nem véve tekintetbe a differenciált megoszlást - noha ez igen lényeges -, csak átlagot próbálunk számolni . Valamennyiüknek volt 551-831 állata . Ez átlagosan 3-5 jószágot jelent családonként . Ezzel az átlagszámítással az eltérő szempontú összeírások hibái szembetűnőek . Egy dolog azonban nyilvánvaló : a lakosságnak 1728-ban kb. 25 ~-a nincstelen és mindössze 6,7~-a a jómódú, vagyonos réteg. Ez utóbbi százalékon korrigálhatnánk oly módon, hogy az összeírások szerint 6--4-ökrös, illetve 8-~-lovas gazda 25-34 család . Eszerint tehát l0,sőt 15~-a a népességnek igen jómódú . De ha ezeket a számokat vesszük is a valóságot megközelítőnek, akkor is az ún. félekés, vagy félekésen aluli kategóriába tartozott a népesség 60%-a. Ez 1728-ban igen erős vagyoni differenciálódásnak tekinthető. Aligha változtat ezen a képen pl. az, hogy 28 család tartott juhot. Még az sem, hogy Kiss Péter ezek közül zsellér, hiszen a 28 família között itt is megtalálható a 161egvagyonosabb családból 12.
24 A 2 Teleky János és a 2 Miklóssy Mihály nem elírás . Mind a 4 család létezett .
159
