A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA

Koncepció

Derecske 2009. november

Tartalom

1. Bevezetés................................................................................................................................ 2 2. A külső környezet elemzése ................................................................................................... 4 3. A Belső környezet jellemzői ................................................................................................ 10 4. A kistérség területfejlesztési szereplői ................................................................................. 13 5. SWOT analízis ..................................................................................................................... 16 6. A Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési stratégiája ........................................... 18 7. A megvalósítás lehetséges forrásai ...................................................................................... 24

1

1. Bevezetés

A Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása pályázati úton (A DerecskeLétavértesi kistérség fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése” elnevezésű, ÁROP-1.1.5-08/C/B-2008-0014 azonosító számú projekt) támogatást nyert a kistérség fejlesztési koncepciója és programja elkészítésére. A dokumentum készítésének általános célja a Derecske-Létavértesi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. Konkrét célja pedig komplex fejlesztési program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt konkrét eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és program a Derecske-Létavértesi kistérség tíz településére terjed ki: Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Monostorpályi, Sáránd. Jelen dokumentum egy többlépcsős tervezés második szakaszának eredménye, a területfejlesztési koncepció és stratégiai program. A területfejlesztési stratégiai program olyan középtávú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia alapján részletesen ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. A stratégiai program szerkezetének kialakításakor kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelnünk: egyrészt arra törekedtünk, hogy a program logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az EU regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy a program feleljen meg a 218/2009. (X. 6.) számú a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló Kormányrendelet vonatkozó előírásainak is.

2

A stratégiai program több részből áll össze. Először összegezzük a helyzetfeltárás legfontosabb

eredményeit:

bemutatjuk

mindazokat

a

vonzerőket,

amelyekre

az

idegenforgalom fejlesztése során támaszkodni lehet, majd feltárjuk mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az idegenforgalom fejlődését. Ezen fejezet lezárásaként közöljük a legfontosabb megállapításainkat összegző SWOT-elemzést tartalmazó táblázatot. Ezután összefoglaljuk a követendő stratégia legfontosabb irányait, és a célpiramisra támaszkodva bemutatjuk az általunk irányadónak tekintett stratégiai célokat, majd röviden vázoljuk az öt lehetséges fejlesztési prioritás legfontosabb jellemvonásai. A stratégiai program alapvetően önálló dokumentumnak tekinthető, amelynek megfelelő alapokra kell támaszkodnia, mivel a prioritások megértése csak így lehetséges. Ezzel magyarázható, hogy mint általában a stratégiai program tartalmazza a fejlesztési koncepció helyzetfeltárási részének legfontosabb megállapításait.

3

2. A külső környezet elemzése

A külső környezet elemzésére a jogszabályi kötöttségen túl azért is szükség van, mert így biztosítható leginkább, hogy a kistérségben tervezett fejlesztések reálisan képesek legyenek beilleszkedni a környező területek gazdasági-társadalmi viszonyrendszerébe, így fenntartható és reálisan megvalósítható fejlesztési elképzelések születhessenek. A kistérség közvetlen környezetének tekinthető megye és régió településeinek jelentős része kedvezményezett mint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott. Az Észak-alföldi régió egyike az EU és Magyarország legfejletlenebb NUTS II szintű régióinak, benne Hajdú-Bihar megye a regionális átlagnál valamivel kedvezőbb értékekkel rendelkezik (GDP, foglalkoztatottság, munkanélküliség, 1000 főre jutó regisztrált társas vállalkozások száma, külföldi működőtőke). A K+F tevékenységben a régió első látásra kedvező helyzetet mutat (2. helyezés), ez azonban jobbára az állami pénzen fenntartott és főleg a Debreceni Egyetemhez kötődő kapacitások meglétének köszönhető. A régió számtalan turisztikai vonzerővel rendelkezik (természeti és kulturális elemekkel egyaránt), kevés azonban a regionális jelentőségűt meghaladó termék. Ki kell emelni a következő ágazatokat: egészségturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus, rendezvényturizmus és a falusi turizmus. A külföldi turizmus számára a magyar nemzeti fizetőeszköz euróhoz képest gyengülő árfolyama még előnyös is lehet, a hazai kibontakozó válság ugyanakkor pont a legnagyobb forgalmat produkáló magyar turisták elmaradását eredményezheti. A 2008-as válság hatásai a statisztikákban a régióban még csak kevéssé voltak kimutathatók, lassabb reagálás azonban nem jelenti a visszaesés elmaradását. Valószínűleg egy elhúzódó és nehezen konjunktúrába forduló visszaeséssel jellemezhető időszak következik a térség számára is. A kis- és középvállalkozások aktivitásában már 2008-2009 folyamán ez a visszaesés kimutatható volt.

4

A térség gazdaságának egyik fő jellemzője a kétosztatúság: egyik oldalon a hagyományosnak mondható, versenyre csak korlátozottan képes ágazatok (mezőgazdaság, állami szférához kapcsolódó szolgáltatások, bérmunkában bedolgozó könnyűipari üzemek), míg a másik oldalon az európai piacon is keresett termékeket gyártó beszállítók és piaci alapú szolgáltatók. Természetesen a 2008 végén kibontakozó válság első körben az országos trendeknek megfelelően ezt a második csoportot rázta meg. A térség tágabb környezetére vonatkozó fejlesztési tervek A már létező fejlesztési tervek átvizsgálásával a leendő kistérségi fejlesztési koncepció és program illeszkedése teremthető meg a felettes szintek (ország, régió, megye stb.) fejlesztési prioritásaihoz, ugyanakkor az azokhoz rendelt pénzösszegek pályázat útján történő sikeres lehívása is csak ezen a módon történhet meg nagy eséllyel. Az országos fejlesztési dokumentumok közül megvizsgáltuk a következőket: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program Nemzeti Akcióprogram (NAP) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) Az országos fejlesztési dokumentumok által megjelölt fejlesztési célok között a munkahelyteremtés, a lakosság számára biztosított magasabb életszínvonal, a jobb minőségű környezet és a hosszabb élet szerepelnek. A területi vetületeket tekintve a különbségek csökkentése, a hierarchiából eredő hátrányos torzulások tompítása, az innovatív fejlesztési gócok kialakulása, a települések között a közszolgáltatások elérhetőségében rejlő különbségek csökkenése, a környezet minőségének megőrzése, az erőforrások fenntartható hasznosítása, illetve a határon átnyúló kapcsolatok kiterjedése fontos feladatok. A kistérségi szintet tekintve ezt a településrendszer egyik döntő jelentőségű szeletének tartják, ami multilaterális együttműködést tesz lehetővé az egyes települések között. Az országos tervekből meghatározhatók a legfontosabb ágazati prioritások: •

környezetvédelem

•

humán infrastruktúra 5

•

ipar

•

agrárgazdaság

•

idegenforgalom

•

műszaki infrastruktúra

Az Észak-alföldi régió esetén kijelölt vízió a „versenyképesség, örökségvédelem, agrárfejlesztés és erős társadalmi kohézió” szlogennel ragadható meg. A Derecske-Létavértesi kistérség nem szerepel nevesítve az OTK-ban, de a dokumentum megemlékezik az új, intenzív város és térsége viszonyról, azaz hogy környezetükbe integrálódnak a városok. A központi funkciókkal rendelkező városok szélesebb környékükkel intenzív, funkciómegosztáson alapuló viszonyrendszert alakítanak ki, így alakulnak ki a központok és környezetük harmonikus szerveződő, egymással szorosan kooperáló integrált rendszere. A kisebb városok esetében is létrejön a város-falu minőségileg új viszonya, sokszínűvé válik a város és környezetében lévő falvak közti funkciómegosztás, melynek a központok magas színvonalú elérhetősége kell hogy legyen az alapja. Fejlettek a térségszervező funkciók, melyek kialakításában a helyi kezdeményezések dominálnak különösen az európai uniós tagállamokkal közös határok mentén - a határokon túli területek részvételével. A kistérség fejlesztési koncepciójának elkészítéséhez ugyancsak fontosnak tarjuk kiemelni az OTK-ból a következő sorokat: „A periférikus és hátrányos helyzetű térségekben a versenyhátrányok feloldása, a térségi centrumtelepülésekhez

való

kapcsolódás

erősítése,

integrált

felzárkóztatási

és

munkahelyteremtő programok beindítása, a helyi termelési hagyományokra épülő iparágak megerősítése, továbbá az oktatási, egészségügyi, szociális és a kulturális, közművelődési ellátás infrastrukturális és humán feltételeinek megteremtésére, a térségi alapon szervezett közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, a vonzó települési környezet és a biztonsági szolgáltatások fejlesztése, örökségvédelem;” Ezek a leegyszerűsített programpontok véleményünk szerint a kistérségben is követendő lehetnek.

6

A többi megvizsgált országos hatókörű dokumentum megállapításai leginkább az egyes szakmai fejlesztési prioritásokhoz (turizmus, vidékfejlesztés stb.) kapcsolódó lehetséges projektek forrásszerzésének lehetnek iránymutatói a tervezés további fázisában. A regionális fejlesztési tervekből megvizsgáltuk: Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programja Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (ÉAOP) Az észak-alföldi stratégia átfogó céljának citálása azért fontos, mert a regionális források megszerzése csak az ehhez való illeszkedéssel valósítható meg. „A

vízkészlet-gazdálkodás,

a

környezetgazdálkodás,

a

területhasználat

összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet-KözépEurópa egészség- és rekreációs központjává válik.” A specifikus célok felsorolása a kistérség fejlesztési prioritásainak is egyik lehetséges változatát adhatja, illetve ezek közül kapcsolódhat néhányhoz: • • • • •

Dinamikus régió Öko-régió Egészség-régió Agrár-régió Esélyteremtő és Felzárkózó régió

A stratégiai programban nevesítve megjelenik Derecske és Létavértes mint hiányos értékű törpeváros. Ezen kívül még Derecske a felzárkóztatásra váró térségekben élők számára kistérségi központként szolgáló települések között került feltüntetésre. Létavértes pedig egy másik kategóriába került, nevezetesen Debrecen agglomerálódó térségének települései közé került. Az Észak-alföldi OP prioritásainak felsorolása ugyancsak mintát jelenthet a kistérség saját prioritásrendszerének felvázolásához: • • • • •

Regionális gazdaságfejlesztés Turisztikai célú fejlesztés Közlekedési feltételek javítása Humán infrastruktúra fejlesztése Város és térségfejlesztés

7

A megyei fejlesztési tervek közül megvizsgálásra kerültek: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Gazdaságfejlesztési Programja 2007-2010 Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja Hajdú-Bihar Megye Turisztikai Koncepciója és Fejlesztési Programja Hajdú-Bihar Megyei Turisztikai Kerékpárút-hálózat Fejlesztési Koncepció A megye fejlesztési programja az „Innovatív, tudásvezérelt fejlődés” utat ajánlja a terület számára. A program szerint a legfontosabb feladat a megye sajátos előnyeire építő, tudásalapú, fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése, illetve a területi esélyegyenlőség biztosítása. A hosszú távú fejlődés megalapozására a gazdaság versenyképességének megteremtését tartja elengedhetetlennek olyan innovatív ágazatok fejlesztésén keresztül mint a környezetipar és az egészségipar. A két másik megyei dokumentum speciálisan a turizmus szemszögéből vizsgálja a térséget. Az eurorégiók szerepe

Eurorégiók Magyarországon (Forrás: A Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégió helyzetfeltáró tanulmánya, 2006)

8

A célterület a Kárpátok-Eurorégiónak és az újabb keletű Hajbú-Bihar-Bihor Eurorégiónak is tagja. A térség számára az eurorégiók a következő szempontok miatt lehetnek fontosak: •

Az EU-korridorok közlekedési szerepe

•

Közös humán erőforrás és szociális szolgáltatás-fejlesztés

•

Közös turisztikai fejlesztések

•

A környezetvédelem összehangolt fejlesztése

A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek Ebben a fejezetben azok a jogszabályok kerültek felsorolásra, illetve helyenként citálásra, amelyek egy kistérségi területfejlesztési programdokumentum megalkotásához szükségesek. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről 94/2005.(XII. 15.) OGY. Határozat az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet átalakításáról és védelméről 1999. évi törvény a területszervezési eljárásról 35/1998. (III.20.) OGY határozat Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadásáról 39/2001. (VI.18.) OGY határozat a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról 2199/2002. Kormányrendelet a nemzeti fejlesztési terv Operatív programjairól 7/2003 (I.14.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről. 213/2003

(XII.10.)

Kormányrendelet

az

kormányrendeletek módosításáról.

9

egyes

területfejlesztéssel

összefüggő

3. A Belső környezet jellemzői

A kistérség létrejötte, előzmények A 2004. december 16-án aláírt társulási megállapodással létrehozott Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása Mikepércs kiválásának köszönhetően ma 10 településből áll, népessége meghaladja a 35 ezer főt, ami a megye lakosságának kb. 7%-a. Természeti adottságok A kistérség területe több földrajzi kistájat ölel fel. A térség déli területei a Bihari-sík északi részén, a Berettyó-Körös süllyedék peremén helyezkednek el. A Létavértes-Bagamér vonaltól délkeletre az Érmellék található, területe átnyúlik Romániába. A Dél-Nyírség területe Ny-felé a Hajdúság és a Hajdúhát tájaival érintkezik, a tájhatár a Mikepércs - a Tócó-völgy - Józsa sávban jelölhető ki.

2. ábra: A Derecske-Létavértesi kistérség településeinek táji hovatartozása (Marosi S.Somogyi S.: Magyarország kistájainak katasztere alapján)

10

Közlekedésföldrajzi helyzet

A Derecske-Létavértesi kistérség a 47. és 48. számú másodrendű főutak által határolt periférikus területen helyezkedik el. Derecske közlekedés-földrajzi fekvése lényegesen kedvezőbb, mint a magyar-román határ mellett fekvő Létavértesé. A falvakat és nagyközségeket tekintve Hosszúpályi – a kistérség földrajzi középpontja – van a legkedvezőbb helyzetben. A kistérség települései közül Kokad, Álmosd és Bagamér nem rendelkezik vasúti összeköttetéssel, azonban az egyes települések – például a két város is több esetben csak a Sárándon történő átszállással érhetők el. Ezek természetesen a napi kapcsolatteremtésben szintén problémát okoznak. Demográfiai jellemzők Humán erőforrások mennyiségi mutatói A kistérség népessége 40 ezer fő körül stagnált, Mikepércs kiválásával azonban 35 ezer fő alá csökkent. A települések tekintetében azonban vannak eltérések. Míg általánosságban az észak-alföldi, Hajdú-Bihar megyei települések többsége az elmúlt fél évszázadban népességvesztő volt, addig a Derecske-Létavértesi kistérség esetében ellentétes tendenciákat figyelhetünk meg, azaz megállapíthatjuk, hogy a lakónépesség az utóbbi években stabilizálódott, néhány település esetében enyhén növekvő irányzatot vett. Valószínűsíthető, hogy a növekedés ténylegesen előnyt jelenthet a megyeszékhelyhez közeli településeken, a keleti részeken azonban valószínűsíthető a roma problémákkal terhelt növekedés.

Település

Állandó lakosság összesen (fő)

ÁLMOSD 1 804 BAGAMÉR 2 731 DERECSKE 9 276 HAJDÚBAGOS 2 044 HOSSZÚPÁLYI 5 968 KOKAD 691 KONYÁR 2 295 LÉTAVÉRTES 7 350 MONOSTORPÁLYI 2 245 SÁRÁND 2 398 KISTÉRSÉG ÖSSZESEN 36 802 Forrás:KSH, 2008 illetve www.nyilvantarto.hu

11

Terület (ha) Népsűrűség (fő/km2)

3143 4702 10358 3744 7918 1610 4170 11662 4444 2268 54019

57 58 89 54 75 43 55 63 50 105 68

Humán erőforrások szerkezeti mutatói A Derecske-Létavértesi kistérségben a népesség körében a nemi arányok megegyeznek a megyei és az országos átlaggal (48% férfi – 52% nő). Az öregedési index a kistérségben egy fiatalosabb korstruktúrájú településcsoportról árulkodik. 1 fölötti az öregedési index (azaz több a 60 év feletti idős ember, mint a 15 év alatti gyermekkorú népesség) Derecskén, Hajdúbagoson és Monostorpályiban. Legtöbb településen 0,9 körül alakul az öregedési index. Egészségesebb korstruktúráról árulkodik Bagamér, Hosszúpályi és Kokad öregedési indexe. Ez a tény a helyi viszonyok ismeretében korrigálásra szorul,ugyanis a fiatalok arányának növekedése elsősorban a térség szociális problémákkal jobban sújtott településein jellemző. A kistérségben a megyei átlaghoz képest kétszeres az általános iskola első évfolyamát el sem végzettek aránya. Ez különösen a roma lakosság esetében jelent nagy problémát. Középiskolai érettségivel rendelkezők aránya szintén nagyon alacsony,a 34%-os megyei értéket meg sem közelíti sem a kistérség (18,2%),de egyetlen település értéke sem. Felsőfokú végzettségűek tekintetében is elszomorító a helyzet, hiszen a kistérségi átlag a megyei átlagnak még a felét sem éri el. Különösen rossz mutatókkal rendelkezik Kokad és Konyár. A kedvezőtlen adatok mögött több ok is áll. Egyrészt Debrecen közelsége következtében a tehetősebb, magasabb végzettségű és mobilisabb munkaerő a nagyvárosba költözik (illetve ott talál munkát). Másrészt az alacsonyabb iskolázottságú roma népesség magasabb természetes szaporodása rejlik az egyes települések adatai hátterében. A Derecske-Létavértes kistérség nemzetiségi összetétele igen színes,de lélekszámban legtöbb esetben 1-2 főről beszélhetünk csak az egyes népcsoportok esetében. A legtöbben a roma népcsoporthoz tartoznak, a hivatalos statisztika szerint 1942 fő,de a helyi CKÖ-k szerint ez akár 30-40%-al magasabb érték is lehet. Legtöbben Hosszúpályiban, Létavértesen és Bagaméron élnek, legkevesebb roma Monostorpályiban található. A lakossághoz képest magas az arányuk továbbá Konyáron is. A kistérség fő vallása – a Tiszántúlhoz hasonlóan – a református. Ugyanakkor ki kell emelni a hazai átlagtól eltérő nagyszámú görög katolikus népességet. Számuk ha kis mértékben is,de fölülmúlja a római katolikus lakosságét. Emellett a néhány száz főnyi baptista gyülekezet érdemel említést,a többi vallás képviselői kis számban vannak jelen a területen.

12

4. A kistérség területfejlesztési szereplői

A szereplők és fontosabb jellemzőik (feladatvállalás, funkciók, tagok stb.) áttekintése a helyzetfeltárási részben azért szükséges, mert a területfejlesztési programban majdan megjelölendő fejlesztési prioritások megvalósításában részt vevő partnerek nagyrészt közülük kerülnek ki. Derecske – Létavértesi Kistérség Többcélú Társulása A Társulást Álmosd, Bagamér, Derecske, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi és Sáránd települések hozták létre 2005-ben, majd Mikepércs 2007-es kiválása után tíz település működteti. A Társulás feladatai: •

Szervezeti keretet biztosít a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének

•

Az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése és fejlesztése

•

Egyes ágazati feladatok közös szervezése, ellátása

•

A térség intézményrendszerének integrálása, feladatellátásának összehangolása

•

A feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése

•

Közigazgatási (államigazgatási) feladat- és határkörök ellátása

•

Térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység)

Egyéb, a térséget érintő önkormányzati társulások •

Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Terület- és Településfejlesztési Társulása (DAÖTT)

•

Derecske és Térsége Vidékfejlesztési Kht.

•

Bihari Önkormányzatok Szövetsége

•

Erdőspusztai Önkormányzatok Településeinek Társulása

13

Helyi önkormányzatok – A magyar önkormányzati törvény (1990/LXV) értelmében a települési önkormányzatok saját területük viszonylatában a település fejlesztési kérdéseit is kezelik. A településfejlesztés a településrendezéssel együtt később külön törvényben pontosan szabályozásra került. Az önkormányzatok a fejlesztéseket anyagi erőforrásaikkal, illetve helyi engedélyek kiadásával és helyi jogszabályok alkotásával is segíthetik. Helyi kisebbségi önkormányzatok – A helyi kisebbségi önkormányzatok szerepe különösen azokon a településeken lehet jelentős, ahol magas a kisebbségekhez tartozók aránya (Hosszúpályi, Bagamér, Konyár, Létavértes). Ezek a szervezetek általában pontosan ismerik a helyi kisebbségek problémáit, így partnerként jelentős funkciókat kaphatnak a fejlesztési projektekben. Civil szervezetek – A különböző tevékenységekkel foglalkozó civil szervezetek legfontosabb szerepe a szunnyadó helyi energiák partnerségeken keresztüli mozgósítása lehet. Legfontosabb területek, amelyeken keresztül a helyi fejlesztési programoknak is tevőleges részesei lehetek például az oktatás, képzés, szociális ügyek, foglalkoztatás, környezetvédelem stb. A civil szervezetek általában innovatív megközelítéssel, nagyobb flexibilitással és speciális megoldási javaslatokkal vihetik sikerre a helyi fejlesztéseket. A teljesség igénye nélkül néhány, a térségben működő civil szervezet: iskolákat támogató alapítványok, családsegítő, gyermekvédelmi és szociális szervezetek, a települések fejlesztéséért alakult stb. Kiemelendő civil szervezet még az Erdőspusztai Kistérségi Humánfejlesztő Egyesület (Hajdúbagos), vagy az Érmelléki Iskolaszövetség. Quango szervezetek – A különbség a civil és a kvázi-civil szervezetek között az, hogy míg ez utóbbiak működésére a civilekre jellemző szabadsági fokok jellemzőek, addig finanszírozásuk leginkább állami vagy valamilyen más közpénzekből történik leginkább. A területfejlesztésben számos ilyen működik, melyek tevékenysége a kistérség területére is kiterjed. (Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, ITDH, Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség) A vállalkozó, profitorientált szféra képviselői

14

Regionális/megyei fejlesztési intézményrendszer szereplői: • • • •

Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Tanács Magyar Fejlesztési Bank Hajdú-Bihar megyei képviselete

Dekoncentrált szervezetek A dekoncentrált szervezetek fontos szerepet játszhatnak a fejlesztésekben a különböző engedélyezési eljárások lefolytatásában. A közigazgatás alsó és középső szintjén elhelyezkedő szervezetek nem igazodnak a kistérség határaihoz. A táblázatból leolvasható, hogy a kistérség települései a különböző funkciók szerint számos város dekoncentrált intézményének a fennhatósága alá tartoznak. A kistérség két városa rendelkezik ugyan néhány alsó szintű dekoncentrált szervezettel, de a területi beosztás nem egységes. Különösen negatív az országos egyéni választókerületi beosztás, hiszen a kistérség nem rendelkezik egy közös országgyűlési képviselővel, hanem két szomszédos középváros kerületéhez osztották szét a településeket.

15

5. SWOT analízis

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK • Rossz állapotú közutak (bel- és külterületi • Megyeszékhely közelsége egyaránt) • Autóbuszjáratokkal a térség 11, vasúton 8 • Veszélyes demográfiai folyamatok, a települése érhető el népességszám csökkenése • A kistérség 2 városa – Létavértes, Derecske • Magas munkanélküliség – pozitív gazdasági hatást gyakorol a • Kedvezőtlen foglalkozási szerkezet, környező településekre • Alacsony jövedelemtermelő képesség • A térség adottságai (éghajlat, talaj) • Térségen belüli jelentős differenciáltság kedveznek a mezőgazdasági termelésnek • A mezőgazdasági termelés belvíz, • Jelentős feldolgozóipari hagyományok, fenyegetettsége kapacitások (mezőgazdaság, könnyűipar) • Kényszervállalkozók magas aránya a • Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek mezőgazdaságban (idegenforgalom, tradicionális kézműves• Szétszakadt jövedelmi struktúra, az és kisipari tevékenységek) alacsony jövedelműek magas aránya, • Alapfokú intézményekkel való jó alacsony színvonalú fogyasztás ellátottság • Hatékony kistérségi szerveződés, kistérségi • Alacsony tőkeerejű vállalkozások • Forráshiányos önkormányzatok iroda működése • Olcsó szakképzett munkaerő rendelkezésre • Idegenforgalmi szervezettség fejletlensége állása (mezőgazdasági és könnyűipari • Idegenforgalmi fogadókézség alacsony tapasztalatok) (idegen nyelvet beszélők száma) • Vállalkozói aktivitás • Alacsony színvonalú szolgáltatások • Rendelkezésre álló megújuló • Hiányzó piacra jutást segítő rendszer, energiaforrások • A vállalkozások három településen • Nyitottság új technológiák befogadására koncentrálódnak ( Derecske, Hosszúpályi, • Humán infrastruktúra (oktatás, Létavértes) egészségügy, szociális ellátás, • Tőkeszegény vállalkozások közművelődés) alapfeltételei biztosítottak • Települési műszaki infrastruktúra • Civil önszerveződések aktivitása hiányosságai (felszíni víz és szennyvízelvezetés és -kezelés) • Fejlett mezőgazdasági technológiák átvételének hiánya • Korszerűtlen birtokszerkezet és termelési struktúra • Mezőgazdasági integrációk alacsony száma • A térség ipari tevékenysége az élelmiszeriparra összpontosít • Információs és tanácsadó hálózat hiánya • Hátrányos helyzetűek (elsősorban cigány kisebbség) magas aránya a lakosság körében

16

• Környezettudatos magatartás hiánya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK •A térség további leszakadása • A térség egységes fejlesztés-politikájának kialakítása, a tervezés felgyorsítása, •A kistérség gazdasági teljesítőképessége • A térségi információáramlás és konzultáció nem alkalmazkodik az adottságokhoz, a fejlesztése piaci kívánalmakhoz • az infrastruktúra összehangolt fejlesztése •tovább nő a munkanélküliség, (termelői eszközök, kerékpárutak) •Alacsony tőkebeáramlás, marad a tőkehiány • a humán erőforrások összehangolt •Külső források elmaradása, felhasználás fejlesztése (iskolai infrastruktúra-fejlesztés), akadozása • szakmai oktatás színvonalának emelkedése •Együttműködés csökkenésével romlik a termelők pozíciója • vállalkozói infrastruktúra javítása, • logisztikai központ, ipari park létrehozása, •A helyi termelők kiszorulnak a piacokról, •Elvész az agrár-innovációs híd szerepe • Idegenforgalmi marketing szervezet és kiadványok létrehozása •Nem épül ki a vertikális integráció, • a piacrajutás, az értékesítési biztonság •Beszerzési és értékesítési fejetlenség javulása •természet- és környezetvédelmi elvek • Mezőgazdasági szerkezetátalakítás háttérbe szorulása • Természeti erőforrásokban lévő •A települések közötti gazdasági ökopotenciál tájspecifikus és diverzifikált, különbségek fokozódása fenntartható hasznosítása •Forráshiány miatt az önkormányzati • Bio és minőségi tájspecifikus termékek alapfeladatok színvonalának romlása előállítása •A vállalkozások ellehetetlenülése, • Intenzív mezőgazdasági kultúrák versenyképesség visszaesése forrás- és meghonosítása, versenyképes információhiány miatt mezőgazdasági termelés megteremtése, az •Fejlesztések hiányában a kézműves- és élelmiszeripar dinamizálása kisipari tevékenységek elsorvadnak • Új iparágak megtelepítése, hazai és külföldi •A külső források (pályázati, hitel, működő-tőke megszerzése befektetői) elérhetősége bizonytalan, ezért • agrár-innovációs tevékenység javulása fejlesztések maradhatnak el • Nő a külső források nagysága •Társadalmi, gazdasági visszaesés a kedvezőtlen demográfiai folyamatok • Turisztikai termékek iránti igény növekedése következtében • Extenzív állattartás ösztönzése • Technikai és technológiai újítások átvétele • Környezetterhelés csökkentése megújuló energiaforrások hasznosításával • Faipari tevékenységek fejlesztése • Székelyhíd-Létavértes határátkelőhelyből származó gazdasági előnyök kihasználása • Multinacionális cégeket kiszolgáló beszállítói vállalkozások megjelenése • Hátrányos helyzetűek társadalmi reintegrálása közösségi programokon, képzéseken keresztül

17

6.

A

Derecske-Létavértesi

Kistérség

területfejlesztési

stratégiája

A fejlesztési program elkészítésének célja a Derecske-Létavértesi Kistérség területfejlesztési lehetőségeinek megalapozása. A stratégia kijelöli azt a fejlesztési irányt, amely a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A stratégia kiindulópontját a Derecske-Létavértesi Kistérség jövőképe – víziója – jelenti, amely rögzíti a térség pozitív jövőbeli állapotának legfontosabb jellemzőit. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképből vezethető le a misszió, és erre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások. A Derecske-Létavértesi Kistérség vízióját az alábbiakban foglalhatjuk össze: A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: Jó életminőség A jövőkép tehát azt fogalmazza meg, hogy a fejlesztés végső célja a színvonalas életfeltételek biztosítása a térség lakossága számára, kiemelt eleme tehát, hogy a térség gazdasága magas életminőséget biztosít a lakosság részére. Versenyképes gazdaság A jó életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, amelynek a jelenlegi helyzet és a várható tendenciák figyelembevételével jelentős mértékben a térség földrajzi elhelyezkedésére, a közlekedési adottságok kihasználására kell támaszkodnia.

18

A helyi erőforrások racionális dinamizálása A gazdaságfejlesztés és szerkezetátalakítás során alapvetően arra kell törekedni, hogy a térségben található természeti és humán erőforrások minél nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra. Természetesen figyelembe véve a gazdaságossági racionalitásokat az erőforrások dinamizálása során a térség nagyobb településeire kell, hogy a nagyobb fejlesztések koncentrálódjanak. Társadalmi, szociális kohézió erősítése A térségben élő társadalmi rétegek közötti szakadék csökkentése az Európai Unió általános alapelveinek megfelelően a fejlesztések elsődleges feladata kell legyen. Ez teszi lehetővé a lakosság számára azt, hogy érdekelt és fogékony legyen a térségben zajló folyamatokra, fejlesztésekre. A térség vállalkozásainak bekapcsolása a regionális, országos és nemzetközi termelési és kereskedelmi hálózatokba A fejletlen vállalkozói környezet az elmaradottság egyik fő forrása, a gazdasági szervezetek piacra jutásának elősegítése, a térségi beszállítói hálózat erősítése javítja a települések kohézióját, ugyanakkor stabil helyi gazdaságot hozhat létre. A jövőképben leírt végső cél a magas életminőség biztosítása a térség lakossága számára, Ennek alapfeltétele az a versenyképes gazdaság, melynek eléréséhez a következő missziót fogalmazhatjuk meg: A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdaságitársadalmi fejlődés megteremtése A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyből levezethetőek a stratégiai célok, és amely – a stratégiai célokkal együtt – kiindulópontként szolgál a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások megfogalmazásához. A fejlesztés alapcélja tehát kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a gazdasági szerkezetátalakítás révén a helyi erőforrások kerüljenek felhasználásra, mivel ez biztosítja a térség gazdagságának anyagi értelemben vett növekedését. Másrészt ugyanakkor arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a térségben élők helyben találjanak megfelelő életszínvonalon történő megélhetési lehetőségeket. 19

A célpiramis összefoglaló bemutatása

Vízió

Misszió

Stratégiai

A helyi természeti- és társadalmi adottságokhoz és határmenti fekvéshez alkalmazkodó diverzifikált a térség foglalkoztatásának javítását szolgáló gazdaság és a lakóinak jó életminőséget biztosító kistérség megteremtése

A környezet, valamint a helyi társadalom és gazdaság által kínált adottságokhoz alkalmazkodva, azokra építve diverzifikált, versenyképes és fenntartható gazdasági-társadalmi fejlődés megteremtése

Térségi felzárkóztatás

Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása

Kistérségi kohézió erősítése

Cél

Prioritások

Kistérségi vállalkozásfejlesztés

Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése

Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása

20

Társadalmi integráció elősegítése

Humán erőforrások feltételeinek javítása

A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával az alábbi stratégiai célokat lehet kijelölni, amelyek meghatározzák a térség fejlesztésének irányait: a., Térségi felzárkóztatás A misszióban megfogalmazott társadalmi-gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtéséhez szükséges a gazdaság diverzifikálása, versenyképességének növelése. Jelenleg a vizsgált kistérség gazdasága nem megfelelően fejlett, jövedelemtermelő képessége alacsony. Az elmaradottság egyik fontos oka, hogy nem ment végbe maradéktalanul a gazdasági szerkezetváltás, nem alakult ki versenyképes, rugalmas gazdasági szerkezet. A térségbe nem érkezett a gazdaság modernizálásához elegendő külső tőke, a meglévő vállalkozások nagy részének alacsony a versenyképessége. A fejlődés gátját jelentik továbbá az infrastruktúra hiányosságai. Egy térség gazdaságának erősségét ugyanakkor döntően az ott működő vállalkozások technológiai háttere, innovatív jellege határozza meg. Az innovációk térségbe történő diffúziójának alapfeltétele egy olyan vállalkozói környezet megléte vagy kialakítása, amely képes fogadni azokat. Ennek hátterét egyrészt a kis és középvállalkozói szféra technológiai fejlesztésével, másrészt pedig a fejlesztés kereteit megteremtő infrastruktúra képezi. A humán erőforrások fejlesztése a diverzifikált, versenyképes gazdaság megteremtésének elérését szolgálja, emellett közvetetten hozzájárul a lakosság képzettségi és foglalkoztatási szintjének javításához is. A térségben jelenleg a népesség – köztük a szakképzettek – jelentős hányada más településekre jár dolgozni, amelynek egyik legfőbb oka a megfelelő számú és minőségű munkahelyek hiánya. Ez negatívan befolyásolja a települések népességmegtartó erejét. A stratégiai cél magában foglalja a szükséges oktatás infrastruktúra-fejlesztést (technikai hátterének és felszereltségének javítása). A foglalkoztatottság növelése érdekében szükséges a lakosság képzettségi szintjének emelése, a képzetlenek arányának csökkentése, kiemelt figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására. Mindezek mellett fontos a nem piacképes ismeretekkel rendelkező munkanélküliek átképzése. Ezzel nem csak a gazdasági érő növekszik, hanem a lakók elégedettsége is nagyobb lesz, amely újabb fejlesztéseket indukálhat a térségben. b., Határmenti fekvésből származó előnyök kihasználása A jövőképben megfogalmazott diverzifikált gazdaság biztosítása nem lehetséges a térrség sajátos fekvésének kihasználása nélkül. Az országos aránynál jóval magasabb a 21

mezőgazdaság gazdaságon belüli részesedése, amelynek nagy része problémákkal küzd, az alkalmazott termelési technológia elavult, a termelés alacsony versenyképességű és nem megfelelően piacorientált. A kistérség települései között – elsősorban a városok és a községek között – fejlettségbeli különbségek tapasztalhatóak, a települések többsége nem rendelkezik versenyképes gazdasággal, alacsony a népességmegtartó képesség és hiányos a fizikaiműszaki infrastrukturális rendszer. Közvetlen a határ mellett fekvő kistérség lévén, nyilvánvalóan nagy jelentősége van azoknak az összeköttetéseknek, melyek átnyúlnak a határokon. Uniós csatlakozásunk óta ugyanis még el fog telni jó néhány év, amíg a határok ténylegesen is légiesednek. Addig pedig szükséges törekedni az összeköttetések javítására. Cél tehát gyors és jó minőségű határon átnyúló összeköttetések létrehozása. A nagy kereskedelmi létesítmények (bevásárlóközpontok, hipermarketek stb.) romániai terjeszkedésével az építőipar kelet-magyarországi szereplőinek is reális lehetőségük van arra, hogy kiaknázzák a határ menti fekvésből származó előnyöket. A helyi építőipari cégeknek jó referenciáik vannak még az ipari parkokhoz kapcsolódó termelő- és logisztikai egységek, raktárak felépítésében is. A határ menti gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében tevékenykedő intézmények vezetői a logisztikában és az idegenforgalomban is nagy lehetőséget látnak. Ráadásul a határ túlsó oldalán fellendülő gazdaság fogyasztópiacot jelenthet a térség mezőgazdasági termelői számára is. Csakúgy, mint a munkaerőpiacon jelenleg felesleget jelentő munkanélküliek számára. Éppen ezért a Derecske-Létavértesi Kistérség minden települése számára elsőrendű érdek a fejlesztéseken belül a határmenti fekvés lehetőségeinek kihasználása. c., Kistérségi kohézió erősítése Az

alulról

építkező,

önerőre

támaszkodó

területfejlesztés

kulcsszereplői

a

helyi

önkormányzatok, vállalkozások és lakosság. Fejlesztési döntéseik települési érdekeket fejeznek ki. A piacgazdaságban a beruházók nagy jelentőséget tulajdonítanak a települési adottságoknak,

így

a

humánerőforrás-potenciálnak,

infrastruktúrának,

üzleti

szolgáltatásoknak, a piacra jutás feltételeinek, a település természeti, épített környezetének, kulturális miliőjének. Utóbbiaknak fontos szerepe van a háztartások döntéseiben is, a települések által biztosított életkörülmények meghatározhatják a helyben maradás vagy elvándorlás szándékát.

22

Az önkormányzati erőforrások használata, a közszolgáltatások megszervezése, a környezet fejlesztése azonban csak a települések közötti komplex együttműködéssel valósítható meg hatékonyan. A településhálózat adja a kistérségi területfejlesztés meghatározó térbeli keretét. Fejlettsége, összetétele, funkcionális tagoltsága, integráltsági foka alapvetően befolyásolja a térség jövőjét. A kistérségi területfejlesztési stratégiának ezért szerves részét képezi egy egységes településpolitika kialakítása. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely helyi gazdasági szereplőket, civil szervezeteket von be a kistérségi szerveződésekbe, erősíti a kistérségek társadalmi kohézióját. (Ehhez építeni lehet a közösségfejlesztők meglévő csoportjaira, a nemzetiségi kulturális körökre stb.) Rövid távon meg kell erősíteni a területfejlesztés kistérségi intézmény- és eszközrendszerét (területfejlesztési irodák, kistérségi információs rendszer, monitoring, tervezés, marketing stb.). A kistérségi területfejlesztési akciókat a megyén belül, de a szomszédos (hazai és romániai) térségek szintjén is érdemes összehangolni. Célszerű a szomszédos térségekkel olyan megállapodásokat kidolgozni, amelyek a határokon átnyúló kistérségi szerveződések, programok támogatását szolgálják. Javasolt prioritások: 1. Kistérségi vállalkozásfejlesztés 2. Kistérségi intézmények kapcsolatrendszerének fejlesztése 3. Mikrotérségi központok elérhetőségének javítása 4. Társadalmi integráció elősegítése 5. Humán erőforrások feltételeinek javítása

23

7. A megvalósítás lehetséges forrásai

Helyi források Hajdú-Bihar megye önkormányzatai – térség elmaradott jellegével szoros összefüggésben döntő mértékben szegények, önerőből a komolyabb fejlesztésekre képtelenek, sőt az esetek többségében a külső forrásbevonáshoz elengedhetetlen saját rész biztosítását sem tudják vállalni, e nélkül viszont nem lehet részt venni a pályázatokon. A gondon valamelyest segíthet, ha a jövőben a fejlesztésekre fennmaradt pénzek felhasználásánál mindig elsőbbséget adnak a pályázatokon való részvételnek, mert ezáltal pénzüket megsokszorozhatják. A másik út, ha a saját rész fedezésére megkísérelnek vissza nem térítendő támogatásokat megszerezni, illetve ezt a lehetőséget a különböző alapoknál kilobbizni. További segítséget jelenthet a kistérségi együttműködés, amikor egy átmeneti gondokkal küszködő önkormányzatot átmenetileg a társtelepülések segítenek ki. A magánszektor beruházásaihoz is általában gond a saját források elégtelensége. A hitelek igénybevétele mellett közös vállalkozások szervezése jelenthet erre megoldást. Az elsőnek – az utóbbi időben bekövetkezett mérséklődés ellenére – a kamatok még mindig magas volta képezi a fő akadályát. Ezen a különböző kedvezményes hitelakciók igénybevétele, a kormány közép- és kisvállalkozási programja, illetve az ahhoz kapcsolódó ösztönzési rendszer életbe lépése segíthet majd, illetve bővülő lehetőséget jelentenek az EU programokhoz kapcsolódó és más regionális pályázatok is. Állami források A szűkösen rendelkezésre álló saját források kiegészítése érdekében tehát a térségben mind az önkormányzatoknak, mind a magánvállalkozásoknak fontos folyamatosan figyelemmel követniük a pályázati és egyéb forrásbevonási lehetőségeket. A jelenleg rendelkezésre álló hazai külső források a következőképpen csoportosíthatók:

24

Központi pénzügyi eszközök A központi pénzügyi eszközök az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok. A központi eszközök felett a kormány, az országgyűlés, illetve az illetékes minisztériumok rendelkeznek. Nemzeti Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat Turisztikai célú támogatások Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat Agrárgazdasági beruházások támogatása Önkormányzatok címzett és céltámogatás Központi nagyberuházások Nem állami költségvetés eszközei Területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank hiteleknek, a Magyar Fejlesztési Bank konstrukciói emelhetők ki. Intézmények önkéntes hozzájárulásai, támogatásai Ez esetben a gazdasági kamarák szerepét érdemes kiemelni, akik kisebb programokkal, pénzügyi segítséggel próbálnak az elmaradott térségekben forrást biztosítani. Nemzetközi források A legfontosabb külső forrást már ma is az Európai Unió támogatási alapjai jelentik. A program megvalósításához és a térség infrastrukturális problémáinak enyhítéséhez leginkább ezeknek a forrásoknak a megszerzésére célszerű törekedni. Az Európai uniós források az ÚMFT-n keresztül hívhatók le, melynek prioritás és operatív programrendszere a következő •

Államreform Operatív Program

•

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

•

Gazdaságfejlesztés Operatív Program

25

•

Környezet és Energia Operatív Program

•

Közlekedés Operatív Program

•

Társadalmi megújítás Operatív Program

•

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

A kistérség számára kiemelt fontosságú az Észak-alföldi Regionális Operatív Program, amelynek prioritásrendszere az alábbi: 1. PRIORITÁSI TENGELY: REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS 1.1. Regionális üzleti környezet infrastrukturális fejlesztése 1.2. Regionális és interregionális együttműködések elősegítése 1.3. Információs és innovációs szolgáltatások fejlesztése 2. PRIORITÁSI TENGELY: TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉS 2.1. Turisztikai termék- és attrakciófejlesztés 2.2. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése 2.3. Desztináció-menedzsment fejlesztés 3. PRIORITÁSI TENGELY: KÖZLEKEDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA 3.1. Közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.2. Közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése 4. PRIORITÁSI TENGELY: HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 4.1. Humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 4.2. Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása 5. PRIORITÁSI TENGELY: VÁROS ÉS TÉRSÉGFEJLESZTÉS 5.1. Városfejlesztés 5.2. Térségi és települési természet- és környezetvédelmi fejlesztések 5.3. A régiós civil és egyházi szervezetek társadalmi szerepvállalásának növelése, együttműködésük megerősítése

26